﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T/12015.
Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
Előadó: dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2013. augusztus

Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint
módosítja:
1.	cikk
(1)	Az Alaptörvény VII. cikk (2)—(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben
meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre.
(3)	Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.
(4)	Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek.
Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az
együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett
egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az
állam sajátos jogosultságokat biztosít.”
(2)	Az Alaptörvény VII. cikke a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés
feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény
határozza meg.”
2.	cikk
Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampány idő szakban szükséges
megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték
nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett
közölhető.”
3.	cikk
Az Alaptörvény 25. cikk (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke
végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos
Bírói Tanács és más bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.
(6)	Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök
javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének
megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az
2
Országos Bírói Tanács tagja a Kúria elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint a bírák választják.”
4.	cikk
Az Alaptörvény 37. cikk (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és
az (1)—(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza
meg.”
5.	cikk
(1)	Az Alaptörvény 41. cikk (2)—(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Magyar Nemzeti Bank ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.
(3)	A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.
(4)	A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente
beszámol az Országgyűlésnek.
(5)	A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos
törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet
ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt
alelnök helyettesítheti.”
(2)	Az Alaptörvény 41, cikke a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos
törvény határozza meg.”
6.	cikk
(1)	Az Alaptörvény 5. cikk (6) bekezdésében a „kötheti” szövegrész helyébe a „köthetik”
szöveg lép.
(2)	Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontjában a „harminc” szövegrész helyébe a
„kilencven” szöveg lép.
(3)	Az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdés a) pontjában a „c), e) és fi” szövegrész helyébe a
„c) és e)” szöveg, 24. cikk (3) bekezdés c) pontjában a „&)” szövegrész helyébe az szöveg
lép,
(4)	Az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdésében a „szervezetének és igazgatásának”
szövegrész helyébe a „szervezetének, igazgatásának és központi igazgatása felügyeletének”
szöveg lép.
7.	cikk
(1)	Hatályát veszti az Alaptörvény 27. cikk (4) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az Alaptörvény 37. cikk (7) bekezdése.
(3)	Hatályát veszti az Alaptörvény 42. cikke.
8.	cikk
(1)	Az Alaptörvény e módosítása 2013. október 1-jén lép hatályba.
(2)	Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a)
pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.
(3)	Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának
hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.
4
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság 12/2013. (V. 24.) AB határozata eredményeképpen Magyarországon az
új Alaptörvény körüli viták időszaka lezárult. Ennek megfelelően indokolt, hogy az
alkotmányos viták a nemzetközi színtéren is nyugvópontra jussanak. A Kormány ezért annak
érdekében, hogy egyes alkotmányos kérdések a továbbiakban ne szolgálhassanak ürügyként a
Magyarország elleni további támadásokhoz, az alkotmányozó eredeti akarata szerint, attól
nem eltérve - az Alkotmánybíróság, az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság által
megfogalmazottakra is tekintettel - a vallási közösségek helyzetének megnyugtató
rendezésére, a politikai hirdetések szélesebb körű közzétételének biztosítására, a bíróságok
igazgatásával összefüggő alaptörvényi garanciák növelésére tesz javaslatot, valamint
indítványozza, hogy az eljáró bíróság kijelölésének jogintézménye helyett más módon legyen
biztosítható a bíróságok egyenletes ügyterhelése. Emellett a Kormány az ország gazdasági
stabilitását és az államadósság csökkentését biztosító más megoldást javasol az előre nem
látható fizetési kötelezettségek teljesítésének esetére.
Ennek megfelelően a Javaslat elsősorban terminológiai változtatást hajt végre a vallási
közösségekre vonatkozó rendelkezés tekintetében, lehetővé teszi a politikai reklámok
kereskedelmi médiában való közzétételét, elhagyja az eljáró bíróság kijelölését lehetővé tevő
rendelkezést, alaptörvényi szinten jeleníti meg a bíróságok igazgatási feladataiban
közreműködő bírói önkormányzati szervet, az Országos Bírói Tanácsot, valamint hatályon
kívül helyezi az államot terhelő fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulás
megállapíthatóságát lehetővé tevő rendelkezést.
A Javaslat a fentieken túl alaptörvényi szinten is megteremti annak lehetőségét, hogy a
pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének feladatát a jövőben a Magyar Nemzeti Bank lássa
el.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. cikkhez
Az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdését érintő módosítás a jellemzően közösségi formában
működő vallásgyakorlás szervezeti kereteinek sarkalatos törvényben való meghatározására
utalással a vallási közösségek létrehozásának szabadságát biztosítja az érintettek számára,
ugyanakkor az állam számára is megteremti annak az Alkotmánybíróság határozataiban is
említett kötelezettségnek a külön is nevesített alkotmányos alapját, hogy a vallás szabad
gyakorlására megfelelő szervezeti kereteket hozzon létre. A módosítás alapján sarkalatos
törvénynek kell meghatároznia azokat a szervezeti kereteket, amelyeket az azonos hitelveket 1
követők a vallásuk gyakorlása céljából igénybe vehetnek.	!
Az Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdését érintő módosítás az Alaptörvény hatályos VII. cikk
(3)	bekezdésével tartalmilag megegyező szabály. Terminológiai változtatás történik a „vallási
közösség” szóhasználatra való áttéréssel az egyházak és a vallási tevékenységet végző más
szervezetek külön nevesítése helyett.
5
Az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdését érintő módosítás az Alaptörvény korábbi, a
közösségi célok érdekében történő együttműködésre vonatkozó szabályát bontja ki - a
Velencei Bizottság és az Alkotmánybíróság által megfogalmazottakra is tekintettel - az
Alaptörvény hatályos VII. cikk (2) bekezdésének átalakításával és (4) bekezdése egyes
elemeinek átvételével. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés döntése nem a
vallási közösségek teológiai értelemben vett egyházi önmeghatározását érinti, nem az
egyházként való működés lehetőségének megadására vagy elutasítására irányul, hanem annak
szabad mérlegelésére és eldöntésére, hogy a közösségi célok elérése érdekében az állam
melyik vallási közösséggel kíván együttműködni. A rendelkezés e kívánalmaknak megfelelő
megszövegezése az együttműködést az alaptörvényi rendelkezés normatartalmává teszi: a
közösségi célok elérése érdekében történő együttműködésre tekintettel lesz lehetséges az
egyes vallási közösségek közül a feltételeknek megfelelők részére sajátos jogállás és
jogosultságok biztosítása. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az
Országgyűlés dönt. A módosítás részben visszautal a (2) bekezdésre is, amikor a bevett
egyházi jogállást nevesíti, és ezáltal deklarálja, hogy a sarkalatos törvényben meghatározott
szervezeti formák között a bevett egyházi jogállást létre kell hozni az olyan vallási
közösségeknek, amelyekkel az állam a közösségi célok elérése érdekében együttműködik. Az
együttműködés a közösségi célok hatékony ellátása érdekében más vallási közösségekhez
képest többletjogosítványok biztosítását igényli, amely megkülönböztetés alkotmányos
alapjait e módosítás teremti meg.
A Javaslat az Alaptörvény VII. cikkét egy új, de tartalmában a korábbi (4) bekezdés
tárgykörével azonos (5) bekezdéssel egészíti ki, amely a sarkalatos törvényben
meghatározandó tárgyköröket jelöli ki. Az egyes feltételek rögzítése helyett a Javaslat
sarkalatos törvényben való meghatározására utalással egyszerűsíti az alaptörvényi szöveget.
Itt jelenik meg a hatályos (2) bekezdés első mondatának azon tartalma, ami szerint az olyan
vallási közösségek megnevezését, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében
együttműködik, sarkalatos törvény tartalmazza. A hatályos Alaptörvénynek is megfelelően
kerül emellett kimondásra a rájuk vonatkozó részletes rendelkezések és a (2) bekezdés szerinti
-	szervezett formában működő - más vallási közösségekre vonatkozó (a vallásszabadságból
fakadó jogosítványokat jelentő) közös szabályok sarkalatos törvényi szintje.
A 2. cikkhez
Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésének módosítására irányuló javaslat értelmében az
Alaptörvény nem tartalmazná azt a rendelkezést, miszerint az országgyűlési képviselők
általános választásán országos listát, illetve az európai parlamenti képviselők választásán listát
állító jelölő szervezetek által és érdekében, az országgyűlési képviselők és az európai i
parlamenti képviselők választását megelőzően, kampány idő szakban politikai reklám - i
sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások
útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé.
Ehelyett a módosítás értelmében bármilyen médiaszolgáltatás útján közzétehető politikai 1
reklám, feltéve továbbra is, hogy a közzététel ellenérték nélkül történik. A politikai reklám !
közzétételére vonatkozó további feltételek meghatározását az Alaptörvény sarkalatos
6
törvényre utalja, azzal, hogy a sarkalatos törvénynek biztosítania kell a politikai reklámot
közzétevők esélyegyenlőségét.
A 3. cikkhez és a 6. cikk (4) bekezdéséhez
A Javaslat - a Velencei Bizottság által megfogalmazott észrevételekre is figyelemmel -
kiegészíti a bíróságok igazgatásáról szóló rendelkezéseket, nevesítetten megjelenítve
alaptörvényi szinten a bíróságok központi igazgatásának feladataiban közreműködő, illetve a
központi igazgatás felügyeletét ellátó bírói önkormányzati szervet, az Országos Bírói
Tanácsot. A Javaslat által beillesztendő rendelkezés az Országos Bírói Tanáccsal
kapcsolatban rögzíti, hogy tagjait - a Kúria elnöke kivételével - a bírák választják. A
rendelkezésekhez kapcsolódóan a sarkalatos törvény tárgyköreit meghatározó szabályt is
kiegészíti a Javaslat, utalva immár a központi igazgatás felügyeletének részletes szabályaira
is.
A 4, cikkhez és a 7. cikk (2) bekezdéséhez
Az államot terhelő, váratlanul beálló kötelezettségek fedezetének megteremtésére vonatkozó
szabályozás nem szükségképpen igényel alaptörvényi szintet, a hatályos alaptörvényi keretek
között a költségvetési egyensúlyt bevételi vagy kiadási oldalon tett lépésekkel megőrző
intézkedésekre vonatkozó alapvető és részletszabályok egyaránt megállapíthatók sarkalatos,
illetve egyszerű többséggel elfogadható törvényekben. A rugalmas és hatékony szabályozás
érdekében ezért a Javaslat az Alaptörvény szövegét tehermentesítve a 37. cikk jelenlegi (6)
bekezdését deregulálja.
Az 5. cikkhez és a 7. cikk (3) bekezdéséhez
A Javaslat alaptörvényi szinten ruházza fel a Magyar Nemzeti Bankot a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletének feladatával. A megváltozó alaptörvényi előírásokból
következően a jövőben a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét nem valamely önálló, az
Alaptörvényben nem nevesített szerv, hanem - alapvető feladata, a monetáris politikáért viselt
felelősség mellett - a Magyar Nemzeti Bank fogja ellátni. A Magyar Nemzeti Bank
feladatainak bővülése nem érinti sem a központi banki és monetáris feladatok alaptörvényi
meghatározottságát, sem a Magyar Nemzeti Bank alaptörvényi szinten megszabott alapvető
szervezetét (a köztársasági elnök által kinevezett elnök és alelnökök). Az Alaptörvényben
előírt feladatok bővüléséből következik viszont, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének az
Országgyűlés részére teljesítendő, évenkénti beszámolási kötelezettsége a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos tevékenységre is ki kell, hogy terjedjen. A
pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletére vonatkozó, sarkalatos törvényben megszabott
feladatkör keretein belül, törvényben kapott jogalkotási felhatalmazás alapján a jövőben a
Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletet alkothat a módosítással megállapított új feladatai
vonatkozásában is. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete - függetlenül attól, hogy a
központi banki vagy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével összefüggő feladatkörben
adja azt ki - továbbra is a hatályos alaptörvényi szabályozással megegyező helyet foglal el a
jogforrási hierarchiában. A Javaslat az új szabályok megállapításával egyidejűleg, az azokkal
7
való összhang megteremtése érdekében az Alaptörvény 42. cikkét, amely a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvényben
rendelte megállapítani, hatályon kívül helyezi.
A 6. cikk (l)—(3) bekezdéséhez
A Javaslat az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre induló normakontroll-eljárása
tekintetében az eljárásra nyitva álló határidőt a megfontolt döntéshozatalhoz szükséges idő
biztosítása érdekében harminc napról kilencven napra bővíti. A Javaslat emellett
nyelvhelyességi javítást tartalmaz, valamint két téves hivatkozás pontosítását hajtja végre.
A 7. cikk (1) bekezdéséhez
A Javaslat hatályon kívül helyezi az Országos Bírósági Hivatal elnökének meghatározott
ügycsoportokra vonatkozó, az eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó jogát rögzítő alaptörvényi
rendelkezést.
A Kormány az Európai Bizottság megkeresésére válaszul meg kívánja szüntetni a bírósági
ügyáthelyezés lehetőségét, amelynek következtében a bíróságok leterheltségének
csökkentésére és az egyedi ügyek rövidebb időtartam alatti jogerős befejezésére más
megoldásokat kell keresni (a fenti célok elérése érdekében a törvényi szabályok módosítását
az Országgyűlés részben már el is végezte a 2013. évi CXXXI. törvénnyel). Az ügyáthelyezés
lehetőségének megszüntetése a magyar adófizetőknek az elkövetkező 5 évben legalább 6
milliárd forintjába fog kerülni.
A 8. cikkhez
A Javaslat hatályba léptető rendelkezését tartalmazza, valamint elrendeli az Alaptörvény jelen
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének hivatalos lapban való közzétételét.