﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12017. számú
törvényjavaslat
egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás
létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2013. augusztus
2
2013. évi … törvény
egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás
létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és
tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás (a
továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét e törvény 1. melléklete tartalmazza.
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 353. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3) A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős
miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett
közleményével állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
3
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az EU és Közép-Amerika közötti társulási megállapodás mérföldkövet jelent a két régió közötti
kapcsolatokban. A Megállapodás életbelépése mindkét régió piacának megnyitását eredményezi,
amely elősegíti a stabil üzleti és befektetési környezet létrehozását, támogatja a fenntartható
fejlődést, valamint hozzájárul az állampolgárok jólétének javításához is. A Megállapodás célja
továbbá, hogy erősítse a gazdasági integrációt Közép-Amerikában, amely pozitív tovagyűrűző
hatással lehet a térség politikai integrációs folyamataira, és ezáltal hozzájárul a régió stabilitásához
is. A Megállapodás hatálybalépését követően a kétoldalú kereskedelmi forgalom – amely 2010-ben
elérte a 12 milliárd eurós összeget – várhatóan növekedni fog.
A Megállapodást a szerződő felek 2012. június 29-én írták alá. A Megállapodás által lefedett
területek jelentős része (például árukereskedelmi vámcsökkentés) az EU kizárólagos
kompetenciájába tartozik. A Megállapodás ezen részeinek ideiglenes alkalmazásához elegendő a
Megállapodásnak az Európai Parlament (a továbbiakban: EP) részéről történő jóváhagyása. Az EP
2012. december 11-én egyetértett a Megállapodás megkötésével.
A Megállapodás tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket is érint, ezért annak az EU tagállamok is
részes felei. A tagállami kompetenciába tartozó kérdések miatt a Megállapodást minden EU
tagállam parlamentjének is ratifikálnia kell. A Megállapodás ezt követően léphet véglegesen
hatályba. Így a végleges hatályba lépés több évig is eltarthat.
A Megállapodás három pilléren alapul: 1. politikai párbeszéd, 2. együttműködés, 3. kereskedelem.
A Megállapodás tehát nem egy egyszerű kereskedelmi megállapodás, és túlmutat a hagyományos
megállapodásokon is, mivel az egyes pillérek között kölcsönös feltételrendszert illetve
összefüggéseket alakít ki.
A Megállapodás a politikai párbeszéd vonatkozásában magában foglalja az összes politikai
klauzulát, amelyek a Megállapodás ún. alapvető elemei, és amelyek tükrözik a mindkét fél számára
fontos alapvető értékeket. A politikai klauzulák közül – amelyek különböző külpolitikai
célkitűzések szolgálatában állnak – különös jelentőséggel bírnak az emberi jogokra, a demokráciára
valamint a jogállamiságra vonatkozóak. Ezen alapvető elemek bármelyik fél általi megsértése a
Megállapodás felfüggesztését vonhatja maga után.
A társulási megállapodás az EU legfejlettebb típusú megállapodási formája, amellyel az EU a más
országokkal vagy régiókkal való kapcsolatainak kíván megfelelő jogi keretet biztosítani. Ezen
megállapodás megkötését az EU csak azon partnereivel tűzi ki célul, amelyekkel szoros, kölcsönös
bizalmon, közös értékeken és elveken alapuló kapcsolatok kiépítésére törekszik.
A második, együttműködésre vonatkozó pillérben a Megállapodás célul tűzi ki a két régió közötti
együttműködés erősítését annak érdekében, hogy mindkét térségben egy fenntarthatóbb és
igazságosabb társadalmi és gazdasági fejlődés valósulhasson meg. A főbb együttműködési területek
a következők: demokrácia, emberi jogok és jó kormányzás, jogérvényesülés, szabadság és
biztonság, társadalmi fejlődés és társadalmi kohézió, migráció, környezetvédelem, természeti
katasztrófák és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, gazdasági és kereskedelmi fejlesztés, regionális
integráció, kulturális és audio-vizuális együttműködés, valamint tudás alapú társadalom.
A Megállapodás a legjelentősebb, kereskedelmi fejezete révén új lehetőségeket teremt az EU, és
köztük a magyar gazdasági szereplők számára a Közép-Amerikával való kereskedelmi és
beruházási kapcsolatok fejlesztésére. A Megállapodás hatálybalépésével a közép-amerikai
szereplők számára az uniós piac mintegy 91 százaléka liberalizálásra kerül a feldolgozott, halászati
valamint mezőgazdasági termékeket tekintve, míg az európai exportőrök a vámtarifasorok mintegy
48 százaléka esetében mentesülnek a hatálybalépést követően a vámfizetés alól Közép-Amerikában,
4
illetőleg további mintegy 10 év (egyes kivételes esetekben 15 év) alatt sor kerül a fennmaradó
részek liberalizálására is. Közép-Amerika az ipari és halászati termékek mintegy 69 százaléka
esetében szintén a hatálybalépést követő azonnali vámmentes exportot tesz lehetővé a térségbe
exportáló uniós szereplők számára, illetve egy átlagosan tíz éves átmeneti időszakot követően
teljesen liberalizálja ezen termékek kereskedelmét. A Megállapodás kereskedelmi pillérének
hatálybalépésével az előzetes számítások szerint az uniós exportőrök összességében évente mintegy
87 millió euró értékű vámfizetés alól fognak mentesülni. A mezőgazdaságban a legfontosabb
mezőgazdasági termékek esetében a vámok jelentős része szintén megszűnik (a borászati termékek
esetében például a Megállapodás hatálybalépésekor a vámok teljes mértékben eltörlésre kerülnek),
míg egyes érzékeny termékeknél vámkvóták kerülnek kialakításra.
A vámtarifák megszüntetése mellett a Megállapodás fontos eredménye továbbá a technikai jellegű,
valamint az állat-és növényegészségügyi akadályok lebontása is, amelyre vonatkozó rendelkezések
jóval túlmutatnak a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) a kereskedelem technikai akadályairól
(TBT) szóló, illetve az állat-és növényegészségügyi követelményekre vonatkozó (SPS)
egyezményeiben rögzített kötelezettségvállalásokon. A vám- és nem vámjellegű korlátozások
megszűnésével a magyar gazdasági szereplők elsősorban a következő területeken növelhetik
Közép-Amerikába irányuló exportjukat: autóipari termékek, autóalkatrészek, gyógyszeripari
termékek, vegyipari termékek, valamint textil-és ruházati termékek. Az export jelenlegi alacsony
volumenében átütő változás a Megállapodásnak köszönhetően ugyanakkor nem várható.
A szolgáltatások és a letelepedés tekintetében a Megállapodásban sikerült az EU kulcsfontosságú
érdekeit érvényesíteni a telekommunikáció, a környezetvédelem valamint a pénzügyi és
tengerhajózási szolgáltatások terén. Megfelelő szintű kötelezettségvállalásokat sikerült továbbá
elérni a határon átnyúló szolgáltatások és a beruházások területén, továbbá a vállalások kiterjednek
a nem szolgáltatás jellegű szektorokra is. A Felek közötti folyó fizetéseket, valamint tőkemozgások
liberalizálását is lefedi a Megállapodás. A kormányzati közbeszerzések tekintetében azonban az
egyes közép-amerikai piacok megnyitására vontakozóan csak különböző liberalizációs mértékben
sikerült megállapodni (a Costa Rica-i Köztársaság, valamint a Panamai Köztársaság jóval nagyobb
mértékben liberalizálta ezen piacait, mint a többi közép-amerikai szerződő fél).
A szellemi tulajdonjogok védelme és a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályok fontos részét
képezik a Megállapodásnak. A szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokra vonakozóan a
Megállapodás a WTO szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó (TRIPS) megállapodásban
lefektetetteket erősíti meg. A földrajzi árujelzőket érintő szabályok esetében a közép-amerikai
országok az uniós joganyaghoz hasonló új jogszabályokat alkottak, vagy annak megfelelően
módosították a már meglévő szabályozást. Ennek eredményeképpen a Megállapodás mintegy 114
uniós földrajzi árujelző (köztük a Tokaji bor, a szegedi téliszalámi, a pálinka és a törkölypálinka)
védelmét biztosítja.
A Megállapodás szintén fegyelmeket tartalmaz a versenypolitika terén, valamint a létrehozandó
kétoldalú vitarendezési mechanizmuson keresztül átlátható, diszkriminációmentes és kiszámítható
környezetet biztosít az uniós gazdasági szereplőknek és beruházóknak a térségben.
5
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 1. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1) bekezdés a)
pontjára, valamint (3) bekezdésére és 9. §-ára figyelemmel a Megállapodás kötelező hatályának
elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást, és törvénnyel kerül kihirdetésre.
A 2. §-hoz
A Megállapodást a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9.
§-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A Megállapodás 5 részből és 363 cikkből áll.
A Megállapodás I. Része (1-3. cikkek) lefekteti az együttműködés alapelveit és megerősíti a
Feleknek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában lefektetett elvek és a jogállam tiszteletben
tartását, a jó kormányzás, a fenntartható fejlődés és a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítése
melletti elkötelezettségüket, valamint azt, hogy a Felek egymást egyenlő bánásmódban részesítik. A
Felek rögzítik együttműködésük fő céljait egy három (politikai párbeszéd, együttműködés,
kereskedelem), egymástól kölcsönösen függő és alapvető részen alapuló társulás kialakítása,
valamint a multilateralizmus megerősítése, a kétoldalú regionális együttműködés fokozása
kereteiben. Meghatározza továbbá (4-11. cikkek) az együttműködés intézményi kereteit, és
rendelkezik a társulási tanács, társulási bizottság és albizottságai, valamint a parlamenti társulási
bizottság és a konzultatív vegyes bizottság felállításáról, valamint a civil társadalom rendszeres
tájékoztatásáról, a véleménycseréről.
A II. Rész (12-23. cikkek) előirányozza a politikai dialógust, rögzíti annak célját, kereteit, valamint
területeit: leszerelés, tömegpusztító fegyverek elterjedésének megelőzése, terrorizmus elleni
küzdelem, nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények, fejlesztésfinanszírozás,
migráció, környezetvédelem, a polgárok biztonsága, felelősségteljes kormányzás az adózás
területén, valamint tárgyalások egy közös gazdasági-pénzügyi hitelalap létrehozásáról.
A Megállapodás III. Része (24-76. cikkek) meghatározza az együttműködés célját, elveit és formáit
a demokrácia és az emberi jogok, a felelősségteljes kormányzás, az állam és a közigazgatás
modernizálása, a konfliktus-megelőzés és -megoldás, az intézmények és a jogállam megerősítése, a
személyes adatok védelme, a tiltott kábítószerek problémájának kezelése, a pénzmosás elleni
küzdelem, a szervezett és a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem és polgárok védelme, a korrupció
elleni küzdelem, a kisméretű és könnyű fegyverek illegális kereskedelmének megakadályozása, a
terrorizmus elleni küzdelem, a társadalmi kohézió, a foglalkoztatás és a szociális védelem, az
oktatás és képzés, a közegészségügy, az őslakos népek és más etnikai csoportok, a veszélyeztetett
társadalmi csoportok, a nemek közötti egyenlőség, a fiatalok, a gazdasági és kereskedelmi
fejlesztés, a regionális integráció, a kulturális és audiovizuális együttműködés, valamint a
tudásalapú társadalom területein.
A IV. Rész (77-351. cikkek) előirányozza, hogy a Felek szabadkereskedelmi területet hoznak létre
(1. cím). Rögzíti továbbá, hogy a Felek fokozatosan liberalizálják árukereskedelmüket (2. cím),
valamint kötelezettségeket fogalmaz meg a dömpingellenes és kiegészítő intézkedésekre, illetve a
6
védintézkedésekre vonatkozóan. A vámügyi együttműködésről és kereskedelemkönnyítésről, a
kereskedelem technikai akadályainak leépítéséről, az egészségügyi és növényegészségügyi
intézkedésekről, valamint az árukkal kapcsolatos kivételekről szóló fejezetek szintén e cím alá
tartoznak. A Megállapodás a vám- és nem vámjellegű akadályok eltörlése mellett új piacrajutási
lehetőségeket teremt a szolgáltatások kereskedelmére, a letelepedésre és az elektronikus
kereskedelemre (3. cím), a tőkemozgásokra (4. cím), valamint a kormányzati közbeszerzésekre (5.
cím) vonatkozó korlátozások oldásával. Rendelkezéseket tartalmaz a szellemi tulajdonjogok
oltalmára (6. cím), valamint a verseny előmozdítására (7. cím). A Megállapodás 8. címe a
fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szabályokat rögzíti, a 9. cím pedig rendelkezéseket tartalmaz a
regionális gazdasági integrációs folyamatokra vonatkozóan. A vitarendezési mechanizmust a 10., a
nem vámjellegű intézkedésekre vonatkozó közvetítő mechanizmusokat pedig a 11. cím tartalmazza.
A szabályozási környezet átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseket a 12. cím, a Megállapodás
alapján létrehozott testületek különös feladatait pedig a 13. cím rögzíti.
A 4. §-hoz
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Megállapodás 353. cikk (2) bekezdése
szerint a „Megállapodás az azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek
értesítették egymást az (1) bekezdésben említett belső jogi eljárások befejezéséről”. Ennek oka,
hogy a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére a Felek által alkalmazandó alkotmányos
vagy