﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12018. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő,
valamint egyéb célú módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. augusztus
2013. évi ... törvény
egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb
célú módosításáról
1.	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása
l.§
Hatályát veszti a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdés sz)
pontja.
2.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
2.§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A. § (1) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem
csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző)
,.b) engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó”
(és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant
az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén
tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. A vállalkozó nem teljesíti az
illetékkedvezmény e bekezdés szerinti feltételét az ingatlan 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti
átruházásával.)
(2)	Az Itv. 23/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Engedély alapján működő ingatlanalap az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti
ingatlanszerzése után.”
(3)	Az Itv. 26. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
J) gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi
nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott
(gépjármű-forgalmazó), továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által vezetett
nyilvántartásban szereplő pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése;”
(4)	Az Itv. 33. § (2) bekezdés 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi
igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott
illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„34. a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv fogyasztóvédelmi eljárása;”
1
3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
3.§
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (4) bekezdés b)
pont bh) alpontjában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről” szövegrész helyébe a
„Magyar Nemzeti Bankról” szöveg lép.
4.	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
4.§
Hatályát veszti a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés i) pontja.
5.	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
5.§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban:
Öpt.) 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya alá tartozik valamennyi)
,,c) a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: Felügyelet),”
6.§
Az Öpt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A pénztárak működésének törvényességét az ügyészség az irányadó jogszabályok szerint
ellenőrzi. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség keresettel a
bírósághoz fordulhat.
(2) A pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szerv feladatait a VI. fejezet alapján a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljárva a Magyar Nemzeti Bank látja
el.”
7.§
Az Öpt.
a) 1. § (4) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban:
Felügyelet)” szövegrész helyébe az „a Felügyelet” szöveg,
b)	6. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban:
Felügyelet)” szövegrész helyébe az „a Felügyeletnek” szöveg,
c)	a 20. § (2) bekezdés c) pont eb) alpontjában az „az illetékes felügyelet” szövegrész helyébe az „a
Felügyelet” szöveg,
d)	20/B. § (1) bekezdésében a „felügyeletnek” szövegrész helyébe a „Felügyeletnek” szöveg,
e)	29/A. § (8) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény”
szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi . törvény (a továbbiakban:
MNBtv.)” szöveg, az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél” szövegrész helyébe az „a
Felügyeletnél” szöveg,
f)	45/B. § (3) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben”
szövegrész helyébe az „az MNBtv. 38. §-ában” szöveg,

g)	79. §-ában a „Felügyelet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg
lép.
8.§
Hatályát veszti az Opt.
a)	53. §-a,
b)	78. § (1) bekezdésében az „a felügyeleti eljárási igazgatási szolgáltatási díjak kiszabásának
feltételeit,” szövegrész.
6.	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
9.§
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény
a)	4/A. §-ában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)”
szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg,
b)	18. § (2) bekezdés e) pontjában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban:
Felügyelet)” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg,
c)	18. § (2) bekezdés e) pontjában a „Felügyelet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank”
szöveg,
d)	18. § (6) bekezdésében a „Felügyeletnek” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Banknak”
szöveg,
e)	18. § (7) bekezdésében a „Felügyelet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg
lép.
7.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
10.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/A. § (2) bekezdésében a „Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletéről” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankról” szöveg lép.
8.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
11.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/A. § (3) bekezdése
a)	aj pontjában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)” szövegrész helyébe a
„pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: Felügyelet)” szöveg,
b)	b) pont bb) alpontjában a „PSZÁF” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg
lép.
3
9.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
12.	§
Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. számú
melléklet 14. pontja.
10.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
13.	§
Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés h) pontja.
11.	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása
14.	§
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 5. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, vagy szüntetheti meg, ha azt a
felügyelet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar
Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) egyetértésével - az e törvényben meghatározott feltételek
fennállása alapján - engedélyezte. A közraktár vámszabadterületen való működéséhez erre
vonatkozó külön engedély is szükséges.”
15.	§
A Krtv.
a)	9. § (3) bekezdésében az „a PSZÁF-fel” szövegrész helyébe az „az MNB-vel” szöveg,
b)	10. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint 12/A. § (3) és (6) bekezdésében az „a PSZÁF”
szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg,
c)	13. § (2) bekezdésében az „a PSZÁF-nek” szövegrész helyébe az „az MNB-nek” szöveg lép.
12.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi (XII. törvény
módosítása
16.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
Hpt.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az
engedélyezési és felügyeleti tevékenysége, az üzleti titok és banktitok kezelésének szabályai,
továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.”
17.	§
(1)	A Hpt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag az MNB e törvény alapján kiadott
engedélyével végezhető az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2)
bekezdésben meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.”
4
(2) A Hpt. 3. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység engedély nélkül, az MNB-nek - e
törvényben meghatározott módon - tett bejelentés mellett végezhető.”
18. §
A Hpt. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Pénzforgalmi elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet,
pénzforgalmi elszámolóház, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a Tpt.
szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, továbbá hitelintézetek érdekképviseleti
szerve szerezhet.”
19.	§
A Hpt. 19/A. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:
„Egyes kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése”
20.	§
A Hpt. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Hitelintézet tevékenységi engedélyét az MNB a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért
felelős miniszter jóváhagyásával vonhatja vissza.”
21. §
A Hpt 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény - ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi
vállalkozást - a tevékenységi engedélyét az MNB-nek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy
pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs. Az
MNB meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi
intézmény vagy a szolgáltató működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.”
22. §
A Hpt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti
az MNB-nek, ha
a)	fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi
szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi . törvény
(a továbbiakban: MNB tv.), a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, valamint a
devizaj ogszabályok előírásainak,
b)	a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, vagy
c)	bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélye visszavonásának a
29.	§-ban meghatározott oka,
d)	a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke visszafizetésekor a pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje nem
éri el a rá vonatkozó tőkekövetelmény 120%-át,
e)	a pénzügyi intézmény azért nem fizette vissza a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, mert ennek
következményeként a rá vonatkozó tőkekövetelménynek nem felelne meg.”
5
23.	§
A Hpt. 110. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alap igazgatótanácsának tagjai:)
,,b) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNB tv. 4. § (7)
bekezdésében, a másik az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök
vagy e feladatot ellátó vezető,”
24.	§
A Hpt. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hitelintézet az (1) bekezdés szerinti jogsértő magatartást nem szüntette meg, az Alap a
felszólítást követő harminc nap elteltével kezdeményezheti az MNB-nél a hitelintézettel szemben
intézkedés, bírság alkalmazását, vagy legalább tizenkét hónappal az erre vonatkozó intézkedés
bejelentése után, ha ez alatt az idő alatt a hitelintézet továbbra sem szüntette meg a jogsértő
magatartást, az MNB egyetértésével kizáija a hitelintézetet tagjai sorából.”
25.	§
(1)	A Hpt. 136. § (1) bekezdése e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A könyvvizsgálónak a hitelintézet éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is meg kell
vizsgálnia:)
„e) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó
jogszabályok, valamint az MNB tv., tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, a
devizajogszabályok, illetve felügyeleti és jegybanki határozatok betartását, valamint”
(2)	A Hpt. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A könyvvizsgáló külön kiegészítő jelentésben rögzíti az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó
megállapításait, és azt legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig megküldi az igazgatóságnak,
az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének és az MNB-nek.”
26.	§
A Hpt. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„150. § (1) Ha a határozat az Alap e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat, vagy a
határozat meghozatalára a pénzügyi intézménynek az Alap tevékenységével összefüggő
kötelezettsége megsértése miatt került sor, akkor a határozatnak a pénzügyi intézménnyel történő
közlésével egyidejűleg az MNB értesíti az Alapot a pénzügyi intézménnyel szemben alkalmazott
intézkedésről, kivételes intézkedésről és a bírság kiszabásáról.
(2) Az MNB akkor is értesíti az Alapot, ha a hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó
hatóság tájékoztatása alapján olyan helyzet fennállását állapítja meg, amely az Alap e törvény
szerinti feladatainak ellátására kihathat.”
27.	§
A Hpt. 151. § (1)—(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB-nek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, a
pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a pénzügyi
intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó
egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye vagy tulajdonosa megsérti az e törvény, az
eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó
6
jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait vagy a
tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen, ha
a)	a döntési, eljárási szabályzatai nem felelnek meg az előírásoknak vagy a működés során ezeket
nem tartja be,
b)	a számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere nem felel meg a mindenkor hatályos
jogszabályok rendelkezéseinek,
c)	a határidőben nem tesz eleget az MNB-vel, a részvényeseivel, az Alappal szemben fennálló
adatszolgáltatási, jelentési vagy tájékoztatási kötelezettségének,
d)	a könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagy
késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az igazgatóságot, felügyelő bizottságot, vagy az MNB-t
pénzügyi intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb - a prudens
működését veszélyeztető - problémákról,
e)	a szavatoló tőkéje nem éri el
1.	hitelintézet esetében a 76. § (l)-(2) bekezdésében,
2.	pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (l)-(2) bekezdésében,
3.	elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (l)-(2) bekezdésében
rögzített tőkekövetelményt,
f)	a kockázatvállalásra, a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére és behatárolására, a
kockázatvállalás ellenőrzésére, a kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésére vonatkozó
szabályok valamelyikét megsérti,
g)	elmulasztja a közgyűlésnek az MNB intézkedéseiről történő tájékoztatását,
h)	fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet nem fogja betartani az azonnali fizetőképességre, a
likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására
vonatkozó előírásokat,
i)	nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségének,
j) nem teljesíti Pmt.-ben előírt kötelezettségét,
k) a pénzügyi intézmény nem tesz eleget a 115. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének.
(2)	Az MNB-nek e törvény, továbbá a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi
intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens
működésére vonatkozó jogszabályok, tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásainak
jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell
tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155. § és 156. §), ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi
intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
a)	jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet végez,
b)	működése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az e törvényben meghatározott
engedélyezési feltételeknek,
c)	szavatoló tőkéje nem éri el
1.	hitelintézet esetében a 76. § (1) és (2) bekezdésében,
2.	pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1) és (2) bekezdésében,
7
3.	elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (l)és (2) bekezdésében
rögzített tőkekövetelmény hetvenöt százalékát,
d)	osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1) és
(2)	bekezdésében rögzített tőkekövetelményt, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte
meg,
e)	nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve eszközei értékelése nem megfelelő és emiatt
szavatoló tőkéjét csökkentenie kell az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés
összegével,
f)	a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen vagy jelentős mértékben megsérti (így
például a megfelelő gondosság és körültekintés nélkül vállal kockázatokat),
g)	nem tud eleget tenni, vagy határidőben - ismétlődően - nem tesz eleget, az MNB-vel, a
részvényeseivel, az Alappal szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési, vagy tájékoztatási
kötelezettségének,
h)	akadályozza az MNB-t vagy a könyvvizsgálót tevékenységének végzésében,
i)	az előírt szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellenőrzési rendszerek nélkül működik,
j) az előírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott felügyeleti intézkedésben
foglaltakat nem teljesíti,
k) az (1) bekezdésben említett előírásokat - az MNB által alkalmazott intézkedést, vagy bírságot
megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül - ismételten megsérti,
l) a rá vonatkozó tőkemegfelelési előírásnak csak úgy tud megfelelni, hogy nem fizeti vissza
lejáratkor a kiegészítő alárendelt kölcsönt,
m) ha a hitelintézet nem tartja be az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy
a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat.
(3)	Az MNB-nek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a
tevékenységére vonatkozó egyéb előírásainak súlyos megsértése esetén meg kell tennie a szükséges
intézkedéseket, vagy kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a pénzügyi intézmény, a
pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
a)	szavatoló tőkéje nem éri el
1.	hitelintézet esetében a 76. § (1) és (2) bekezdésében,
2.	pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1) és (2) bekezdésében,
3.	elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (1) és (2) bekezdésében
rögzített tőkekövetelmény hatvan százalékát,
b)	osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1) és
(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény ötven százalékát,
c)	nem tesz eleget céltartalék-képzési, illetve értékvesztés elszámolási kötelezettségének, vagy nem
rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve elszámolt értékvesztéssel, azaz mérlegen kívüli tételeit
és eszközeit nem megfelelően értékelte és emiatt az el nem számolt céltartalékképzés, illetve
értékvesztés összegével csökkentett szavatoló tőke következtében fizetőképességi mutatója négy
százalék alá csökken,
8
d)	az azonnali fizetőképesség, vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására
vonatkozó előírások be nem tartásával a hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan
veszélyezteti,
e)	a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen, vagy jelentős mértékben megsérti, és
ezzel a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját), vagy jövedelemtermelő képességét
súlyosan veszélyezteti,
j) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen,
g)	működése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,
h)	a szükséges számviteli, vezetői információs, vagy belső ellenőrzési rendszer nélkül működik,
vagy e rendszerek nem teszik lehetővé a hitelintézet tényleges pénzügyi helyzetének megállapítását,
i)	forrásgyűjtési tevékenysége során a piaci kamat mértékétől jelentősen eltérő kamatmértéket
állapít meg, amely fokozott kockázatot jelent a hitelintézet, vagy a betétesek számára,
j) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény,
vagy a tőkekövetelmény módosítása céljából,
k) könyvvizsgálója elmulasztja az MNB, a pénzügyi intézmény igazgatóságának, illetve felügyelő
bizottságának tájékoztatását a pénzügyi intézménynél tapasztalt súlyos jogszabálysértésekről,
hiányosságokról és egyéb - a prudens működést veszélyeztető - problémákról,
1) a (1) bekezdésben említett előírásokat - az MNB által a (2) bekezdés alapján alkalmazott
intézkedést, vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül -
ismételten megsérti,
m) az előírások jelentős megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem
teljesíti.”
28.	§
A Hpt. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„166. § Ha az MNB a 153. § (2) bekezdés c) pont 6. alpontja, a 176/B. § (5) bekezdése és a 181. §
(2)	bekezdése szerinti intézkedését a Tvt. alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az
erről való értesítés kézhezvételét követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerben
tagsággal rendelkező intézmény javára érkező fizetési megbízásoknak a fizetési rendszer általi
elszámolását, kiegyenlítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. Az MNB ezen döntéséről
haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét.”
29.	§
A Hpt. 176/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag az MNB tv.-ben
meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”
30.	§
A Hpt. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„189. § Az MNB saját feladatai ellátására szolgáló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy
információt kizárólag az 51. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt szerveknek - törvényben
meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben -, valamint nemzetközi együttműködési
megállapodásban foglaltak szerint szolgáltathat. A külföldi felügyeleti hatóságtól származó
banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt az MNB nem közölheti harmadik
féllel. Az ilyen adatot kizárólag a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési
9
megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával
továbbíthatja. Nem jelenti a banktitok és üzleti titok sérelmét a MNB tv. szerinti ellenőrzési eljárás
során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport
irányító tagja részére történő átadása.”
31.	§
A Hpt. 215. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az MNB a hitelintézet kérelmére bankszünnap
tartását rendeli el. Az elrendelt bankszünnapok száma évenként három napnál nem lehet több.”
32.	§
(1)	A Hpt. 235. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
,,g) a hitelezési és a felhígulási kockázathoz kapcsolódó kitettség, a kitettség érték, kockázattal
súlyozott kitettség érték - ide nem értve a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok kockázati
súlyát a nemteljesítési valószínűség, a nemteljesítéskori veszteségráta, a hitelegyenértékesítési
tényező, a várható veszteség meghatározására, a hitelezési és felhígulási kockázat
tőkekövetelményére,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(2)	A Hpt. 235. § (2) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg:)
„a) a hitelintézetek befektetési szabályzatára,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(3)	A Hpt. 235. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg:)
,,c) a fogyasztóval kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása
alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi
elemeire,
d) a belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(4)	A Hpt. 235. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg:)
„h) a közvetítői hatósági képzésre, a hatósági képzés során szerzett, a pénzügyi szolgáltatás
közvetítésére feljogosító tanúsítvány megszerzésének követelményeire, a hatósági vizsga díjának
mértékére, megfizetésére és visszatérítésére,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(5)	A Hpt. 235. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg a fogyasztóval kötött
szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak
10
megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára
vonatkozó részletes szabályokat.”
33.	§
A Hpt.
a)	3. § (9)-(10) és (12) bekezdésében, 6/E. § (3) bekezdésében, 13. § (5) bekezdésében, 13/A. § (7)
bekezdésében, 13/B. § (6) bekezdésében, 14. § (5) bekezdésében, 14/A. § (2) bekezdésében, 14/B. §
(1),	(3), (5) és (6) bekezdésében, 17. § (1), (2) és (6) bekezdésében, 17/A. § (1) és (3) bekezdésében,
18.	§ (1) és (2) bekezdésében, 18/A. § (1), (3), (5) és (6) bekezdésében, 18/B. § (2) és (8)
bekezdésében, 18/C. § (1) és (3) bekezdésében, 19. §-ában, 24. §-ában, 27. § (3) bekezdésében,
27/B. §-ában, 29. § (1) és (3) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 30/A. § (1) bekezdésében, 32.
§ (2) bekezdésében, 32/A. § (3)-(5) bekezdésében, 32/B. § (3)—(5) bekezdésében, 32/C. § (3)
bekezdésében, 32/D. § (3) bekezdésében, 32/E. § (4)-(7) bekezdésében, 32/F. § (3) bekezdésében,
32/G. §-ában, 32/H. § (1) és (2) bekezdésében, 32/1. § (1) és (5) bekezdésében, 32/J. §-ában, 36. §
(3)	bekezdésében, 37. § (3) bekezdésében, 38/A. § (7) bekezdésében, 38/B. § (l)-(2) bekezdésében,
39.	§ (2)-(5) bekezdésében, 39/A. § (1)—(2) bekezdésében, 40. §-ában, 41/A. § (5)-(7)
bekezdésében, 43. § (4) bekezdésében, 44. § (2) és (4) bekezdésében, 44/C. § (2) bekezdésében, 51.
§ (3) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 67. § (8) bekezdésében, 68. § (1) és (4) bekezdésében,
71.	§ (2) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 74/A. § (3)-(4) bekezdésében, 75. § (3)-(4)
bekezdésében, 76. § (2) és (5) bekezdésében, 76/A. § (7)-(9) bekezdésében, 76/B. § (1)—(2), (8)-
(9),	(10) és (12)—(13) bekezdésében, 76/G. § (1) bekezdésében, 76/1. § (2) -(3) bekezdésében, 76/J.
§ (3)-(4) és (6)-(9) bekezdésében, 79. § (7) bekezdésében, 81. § (8) bekezdésében, 85. § (4)
bekezdésében, 87/A. §-ában, 87/B. § (1) bekezdésében, 87/C. §-ában, 87/D. § (2) bekezdésében,
87/J. § (1) bekezdésében, 87/K. § (3) bekezdésében, 87/M. § (2) bekezdésében, 87/0. § (2)-(3)
bekezdésében, 91. § (4)-(5) bekezdésében, 93. § (5) bekezdésében, 94. § (5) bekezdésében, 95. §
(2)	és (5) bekezdésében, 96/A. § (l)-(2) bekezdésében, 96/B. § (2)-(5) bekezdésében, 96/C. § (2),
(10)—(11)	és (14)—(15) bekezdésében, 97. § (3)-(4) és (6) bekezdésében, 98. § (1) bekezdésében,
101. § (1 ) -(2) bekezdésében, 102. § (2a) bekezdésében, 105. § (1) bekezdésében, 111. § (2)
bekezdésében, 115. § (5) bekezdésében, 125. §-ában, 128/C. § (2) bekezdésében, 128/D. § (3)
bekezdésében, 128/1. § (3) bekezdésében, 128/N. § (l)-(2) bekezdésében, 133. § (6) bekezdésében,
134.	§ (4) bekezdésében, 137. § (1) és (3) bekezdésében, 137/A. § (6)-(7) és (9) bekezdésében,
139/A. § (1) bekezdésében, 144. §-ában, 145/A. § (2), (2a) és (5) bekezdésében, 146. § (l)-(3) és
(6)-(7), 151. § (7)-(8) bekezdésében, 152/A. §-ában, 153. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 155. §
(l)-(2) bekezdésében, 156. §-ában, 157. § (l)-(3), (5)-(6) és (8) bekezdésében, 159. § (1)
bekezdésében, 161. § (1) bekezdésében, 163. § (2) bekezdésében, 165. § (2) bekezdésében, 168. §
(l)-(2) bekezdésében, 168/A. § (1)—(2) bekezdésében, 168/B. § (2) bekezdésében, 169. § (1)
bekezdésében, 176/B. § (1) bekezdésében, 177. § (3) bekezdésében, 179. § (1) bekezdésében, 181. §
(1)	bekezdésében, 184. § (1)—(2) bekezdésében, 185/F. § (1)—(2) bekezdésében, 185/H. § (1)
bekezdésében, 188. § (3) bekezdésében, 190. § (2)—(3) bekezdésében, 193. §-ában, 194. §-ában,
198/A. §-ában, 204. § (1) bekezdésében, 210. § (5) bekezdésében, 215/A. §-ában, 215/B. § (9)
bekezdésében és 219/D. § (1) bekezdésében, a 2. számú melléklet III/A. Fejezet 9. pontjában, 5.
számú melléklet 5. pont ej alpontjában, 5. számú melléklet 7. pont h) -j), l) és m) alpontjában, 5.
számú melléklet 11. pont c), e), f), g), h), m) és q) alpontjában, 5. számú melléklet 14. pont a)
alpontjában, 5. számú melléklet 19. pont c) és e) alpontjában, 6. számú melléklet 1.10. és II.
pontjában az „a Felügyelet” szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg lép,
b)	3. § (10) bekezdésében, 13/A. § (3) bekezdésében, 13/B. § (1) bekezdésében, 15. § (4) bekezdés
d)	pontjában, 18/B. § (1) és (7) bekezdésében, 31. § (2) és (3) bekezdésében, 32/A.§ (1)
bekezdésében, 32/B. § (1) bekezdésében, 32/C. § (1) bekezdésében, 32/D. § (1) bekezdésében,
32/E. § (2) bekezdésében, 32/F. § (1) bekezdésében, a 34. §-ában, 36. § (2) bekezdésében, 38. § (1)
11
és (2) bekezdésében, 41/A. § (1)—(3) bekezdésében, 44/C. § (3) bekezdésében, 56. §-ában, 66. § (5)
bekezdésében, 68. § (1) és (4) bekezdésében, 69/A. § (4) bekezdésében, 76. § (5) bekezdésének,
76/B. § (6) és (14)—(15) bekezdésében, 76/J. § (10)-(11) bekezdésében, 87/K. § (2) bekezdésében,
95.	§ (3) bekezdésében, 96/C. § (14) bekezdésében, 105. § (1) bekezdésében, 111. § (1)
bekezdésében, 128/C. § (1) és (5) bekezdésében, 132. § (1) bekezdésében, 137. § (3) bekezdésében,
137/A. § (7) bekezdésében, 142. § (2) bekezdésében, 145/A. § (3) bekezdésében, 146. § (2)
bekezdésében, 153. § (2a) bekezdésében, 158. § (3) bekezdésében és 215/B. § (15) bekezdésében az
„a Felügyeletnek” szövegrész helyébe az „az MNB-nek” szöveg lép,
c)	13/A. § (8) bekezdésében, 13/B. § (7) bekezdésében, 14. § (l}-(3) bekezdésében, 14/B. § (2), (4)
és (6) bekezdésében, 15. § (1) és (2) bekezdésében, 15/A. §-ában, 15/B. §-ában, 18/B. § (5) és (8)
bekezdésében, 20. §-ában, 26. § (3) bekezdésében, 27. § (1) és (2) bekezdésében, 27/B. §-ában, 29.
§ (1) és (2) bekezdésében, 30. § (1) és (3) bekezdésében, 30/A. § (1) és (2) bekezdésében, 30/B. §
(1)	és (2) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 32/A. § (9) bekezdésében, 32/B. § (9)
bekezdésében, 32/D. § (2) bekezdésében, 32/E. § (3) és (7) bekezdésében, 32/1. § (2), (4) és (6)
bekezdésében, a 34. §-ában, 38/A. § (l)-(3) bekezdésében, 39. § (1) és (7) bekezdésében, 44. § (1)
és (3) bekezdésében, 44/C. § (4) bekezdésében, 74/A. § (2) és (5) bekezdésében, 76/H. § (1) és (2)-
(3)	bekezdésében, 76/1. § (1) és (3) bekezdésében, 85. § (5)-(6) bekezdésében, 87/B. § (1)
bekezdésében, 87/C. §-ában, 87/J. § (2) bekezdésében, 87/K. § (1) bekezdésében, 91. § (1), (3) és
(6)	bekezdésében, 93. § (6) bekezdésében, 94. § (2) bekezdésében, 95. § (3) bekezdésében, 96/B. §-
t megelőző címben, 96/B. § (1) bekezdésében, 96/C. § (8)-(9) és (12)—(13) bekezdésében, 97. § (3)
bekezdésében, 128/C. § (3) bekezdésében, 128/N. § (1) bekezdésében, 135. §-ában, 137. § (2)
bekezdésében, 137/A. § (8) bekezdésében, a 138. §-t megelőző címben, 138. § (1) bekezdésében,
140.	§-ában, 145. §-ában, 145/A. § (1), (4) és (6) bekezdésében, 146. § (4)-(6) bekezdésében, 151.
§ (5) bekezdésében, 154. §-ában, 156. §-ában, 157. § (4) bekezdésében, 160. §-ában, 161. § (1) és
(4)	bekezdésében, 162. §-ában, 163. § (l)-(2) bekezdésében, 168/A. § (3) bekezdésében, 168/B. §
(1)	bekezdésében, 176/B. § (2)-(5) bekezdésében, 179. § (2) bekezdésében, 181. § (2)
bekezdésében, 185/G. § (7) bekezdésében, 185/H. § (2) bekezdésében, 186. § (2)-(3) bekezdésében,
187. §-ában, 188. § (l)-(2) bekezdésében, 190. § (1) és (4) bekezdésében, a 192. §-t megelőző
fejezetcímben, a 192. §-t megelőző címben és 198. § (l)-(2) bekezdésében az „A Felügyelet”
szövegrész helyébe az „Az MNB” szöveg lép,
d)	13/A. § (13) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében és 28. §-ában az „a Felügyelethez”
szövegrész helyébe az „az MNB-hez” szöveg lép,
e)	19/A. §
ea)	(1) bekezdésében az „Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi
szolgáltatás [3. § (6) bekezdés]” szövegrész helyébe az „A 3. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában
foglalt tevékenység”,
eb)	(4) bekezdésében az „MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi
szolgáltatást” szövegrész helyébe az „a 3. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt
tevékenységet”,
ec)	(5) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Bank” szövegrész helyébe az „az MNB”
szöveg lép,
f)	23. §-ában, 91. § (2) bekezdésében, 151. § (4) és (6) bekezdésében és 159. § (2) bekezdésében az
„A Felügyeletnek” szövegrész helyébe az „Az MNB-nek” szöveg lép,
g)	27/A. §-ában az "engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra”
szövegrész helyébe a „3. § (2) bekezdés aj, b) és c) pontjában foglalt tevékenységre” szöveg lép,
12
h)	32. § (1) bekezdésében, 32/A. § (8) bekezdésében, 32/B. § (8) bekezdésében, 32/G. §-ában, 32/H.
§ (1) bekezdésében, 41. § (l)-(2) bekezdésében, 76/1. § (2) bekezdésében, 87/P. § (7)
bekezdésében, 124. § (1) bekezdésében, 130. §-ában, 134. § (1)—(4) bekezdésében, 163. § (2)
bekezdésében, 177. § (3) bekezdésében és 185/G. § (6) bekezdésében az „a Felügyeletet”
szövegrész helyébe az „az MNB-t” szöveg lép,
i)	37. § (1) és (4) bekezdésében, 120. §-ában az „a Felügyelettől” szövegrész helyébe az „az MNB-
től” szöveg lép,
j) 54. § (1) bekezdése r) pontjában a „Felügyelet” szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg lép,
k) 134. § (4) bekezdés a) pontja 1. alpontjában az „a Felügyelettel” szövegrész helyébe az „az
MNB-vel” szöveg lép,
l) 215/B. § (8) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény”
szövegrész helyébe az „az MNB tv.” szöveg lép,
m) 215/B. § (8) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél” szövegrész
helyébe az „MNB-nél” szöveg lép,
n) 5. számú melléklet 8. pontjában a „Felügyeletnek” szövegrész helyébe az „MNB-nek” szöveg
lép.
34.	§
Hatályát veszti a Hpt.
a)	3. § (5)-(6) és (7) bekezdése, 26. § (2) bekezdése, 30/A. § (3) bekezdése, 30/C. §-a, 49. § (3)
bekezdés a) pontja, 54. § (1) bekezdés p) pontja, 110. § (2) bekezdés c) pontja, 138. §-a, 139. § (4)
bekezdése, 168/B. § (3) bekezdése, 235. § (1) bekezdés b) és d) pontja és 235. § (4) bekezdése,
b)	13/A. § (10) bekezdésében, 13/B. § (4) bekezdésében, 18/B. § (3) bekezdés c) pontjában az „a
Felügyelet,” szövegrész,
c)	13/A. § (4) bekezdés b) pontjában, 13/B. § (2) bekezdésében, 30/C. § (2) bekezdés a) pontjában
az „és a Felügyelet” szövegrész,
d)	19/A. § (6) bekezdésében, 49. § (6) bekezdésében az „a Felügyelet vagy” szövegrész,
ej 26. § (1) bekezdésében az „a Felügyelet, valamint” szövegrész,
f)	31. § (1) bekezdésében az „a Felügyeletnek, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó
kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző engedélyét” szövegrész,
g)	31. § (1) bekezdésében, 51. § (8) bekezdésében az „A Felügyelet, valamint” szövegrész,
h)5\.	§ (2) bekezdése a) pontjában az „a Felügyelettel,” szövegrész,
i)	51. § (4) bekezdésében a „Felügyelet vagy az” szövegrész,
j) 115. § (1) bekezdésében az „a Felügyeletnek vagy” szövegrész,
k) 115. § (2) bekezdése b) pontjában, 131. § (2) bekezdésének b) pontjában az „a Felügyelet és”
szövegrész,
l) 121. § (6) bekezdése a) pontjában az „a Felügyelettől és” szövegrész,
m) 127. §-ában az „a Felügyeletet és” szövegrész,
n) 142. § (1) és (3) bekezdésében, 215. § (2) bekezdésében az „a Felügyeletnek és” szövegrész,
o)	143. §-ban az „és a Felügyeletnek” szövegrész.
13
13. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása
35.	§
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény
a)	3. § (6) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)
szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB)” szöveg,
b)	3/A. § (2) és (4) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdés b) pontjában, (2)
bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 20. §-ában az „a Felügyelet”
szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg,
c)	a 10. § (2) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében az „a Felügyeletnek” szövegrész helyébe az
„az MNB-nek” szöveg,
d)	a 19. § (3) bekezdésében az „a Felügyeletnél” szövegrész helyébe az „az MNB-nél” szöveg
lép.
14.	A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
36.	§
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.)
3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„§ (1) A jelzálog-hitelintézet Magyarországon kívüli EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet
mellett akkor nyújthat pénzkölcsönt (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel), illetve vásárolhat meg,
előlegezhet meg és számítolhat le jelzáloghiteit (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel-vásárlás), ha a
fedezetként szolgáló ingatlant a jelzálog-hitelintézet javára alapított olyan jelzálogjog terheli, amely
a zálogjogosult részére a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot nyújt. Az EGT-
állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog különösen akkor nyújt a magyar jog szerinti
jelzálogjoggal azonos biztonságot, ha
a)	a jelzálogjog közhiteles nyilvántartásba bejegyzésre kerül, és
b)	a jelzálog-hitelintézet a javára bejegyzett jelzálogjog alapján a zálogtárgyból mind a bírósági
végrehajtás, mind pedig felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárás esetén más
követeléseket megelőzően kereshet kielégítést.”
37.	§
A Jht. 8. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jelzálog-hitelintézet olyan jelzáloghitel-szerződésből vagy kapcsolódó kölcsönszerződésből eredő
követelést vásárolhat meg pénzügyi intézménytől, illetve biztosító részvénytársaságtól,)
„a) amely szerződést Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog
biztosít és - amennyiben az adott állam jogrendje az elidegenítési és terhelési tilalom kikötését
lehetővé teszi - a jogosult javára elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki, vagy a jelzálogjogot
alapító szerződésben szerepel az a tájékoztatás, hogy ha a jelzálog-hitelintézet az eredeti jogosult
helyébe lép, a jelzálog-hitelintézet javára elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, és a kapcsolódó
kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat,”
14
38.	§
A Jht.
a)	3/A. § (2) bekezdés e) pontjában és (4) bekezdésében, 5. § (4) bekezdésében, 8. § (6)
bekezdésében, 14. § (15) bekezdésében, 14/A. § (2) bekezdésében, 15. § (1) és (4) bekezdésében,
16.	§ (1) és (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 22. §-ában, 23. § b) pontjában a „Felügyelet”
szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg,
b)	3/A. § (4) bekezdésében a „Felügyelethez” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankhoz”
szöveg,
c)	3/A. § (5) bekezdésében a „Felügyeletet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankot”
szöveg,
d)	14. § (13) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében a „Felügyeletnek” szövegrész helyébe a
„Magyar Nemzeti Banknak” szöveg
lép.
15.	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
39.	§
(1)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Mnytv.) 4. § (2) bekezdése a következő zsl) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
,^sl) Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró
Magyar Nemzeti Bank.”
(2)	Az Mnytv.
a)	7. § (3) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban:
Felügyelet)” szövegrész helyébe az „a Felügyelet” szöveg,
b)	77/C. § (8) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény”
szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (a továbbiakban: MNBtv.)”
szöveg, az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél” szövegrész helyébe az „a
Felügyeletnél” szöveg,
c)	84. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
törvényben” szövegrész helyébe az „az MNBtv.-ben” szöveg és
d)	100-101. §-ában és 104. § (4) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete”
szövegrész helyébe az „a Felügyelet” szöveg
lép.
16.	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
40.	§
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
15
„(2) E törvény hatálya - a 41-43. § és az 56. § kivételével - nem teljed ki a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a
továbbiakban: MNB) által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek MNB
által felügyelt tevékenységére (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltatási tevékenység).”
17.	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
41.	§
Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában az
„ , a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei” szövegrész.
18.	A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.
törvény módosítása
42.	§
Hatályát veszti a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi
XCVI. törvény 5. § e) pontja.
19.	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
43.	§
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban:
MFBtv.)
a)	91 A. §-ában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe az „a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a
továbbiakban: MNB)” szöveg,
b)	11. § (1) bekezdésében és 13/A,. § (4) bekezdésében az „a Felügyelet” szövegrész helyébe az „az
MNB” szöveg,
c)	11. §(2) bekezdésében az „A Felügyelet” szövegrész helyébe az „Az MNB” szöveg,
d)	13/A. § (3) bekezdésében az „a Felügyeletnek” szövegrész helyébe az „az MNB-nek” szöveg
lép.
20.	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása
44.	§
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 3. § (7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(7) Az adókötelezettség teljesítésének módját megállapító törvény, a bírósági cégeljárás szabályait
megállapító törvény, a jogügyletek biztonságának erősítéséről szóló törvénymódosításokról szóló
törvény és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv részére történő adatszolgáltatás
teljesítésének módját megállapító jogszabály kivételével jogszabály nem teheti kötelezővé az
elektronikus aláírás felhasználását az ügyfél részére.”
16
21. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
45.	§
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/A. § (2) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén)
„a) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti
Bank jár el a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi ... törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 38. §-
ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységet folytató szervezetek, személyek
tekintetében az MNBtv. szabályai szerint,”
22.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
46.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 3. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatodik részt nem kell alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyeket az állam, az MNB, az
AKK Zrt., a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre feljogosított szerv, illetve
a képviseletükben eljáró bármely személy devizatartalék-kezelés, monetáris, árfolyam- vagy
államadósság-kezelési politikája következtében hajt végre.”
47.	§
(1)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„6. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai
Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,”
(2)	A Tpt. 5. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„4. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró
MNB,”
48.	§
A Tpt. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott összegek átszámításánál a forgalomba hozatalra vonatkozó
döntés napján érvényes, MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.”
49.	§
A Tpt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmazni, ha a tájékoztató olyan, hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése, illetve multilaterális kereskedési
rendszerbe történő regisztrációja céljából készült, amelynek névértéke legalább százezer euró,
illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva
ennek megfelelő összeg, ide nem értve azt az esetet, amikor az értékpapírt Magyarországon is be
17
kívánják vezetni szabályozott piacra, illetve regisztrálni kívánják multilaterális kereskedési
rendszerbe, és a tájékoztatót nem magyar nyelven készítették el.”
50.	§
A Tpt. 36. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Magyarországon székhellyel rendelkező kibocsátó a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét
az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával is
engedélyeztetheti, ha:)
„a) olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amelynek névértéke legalább ezer
euró, vagy a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon
átszámítva ennek megfelelő összeg, vagy”
51.	§
A Tpt. 43. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a kérelmező olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra
bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, amelynek névértéke legalább
százezer euró vagy a forgalomba hozatal napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos
devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett
felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában
használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott
piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja és a
tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell
készíteni, és közzé kell tenni.”
52.	§
A Tpt. 45. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba
hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra,
illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27.
§-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által
engedélyezett ismertető tehető közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal, hogy a 7. számú
melléklet 3-14. és 17-19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6) bekezdésében
meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé:)
,,b) kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetében, ha az
összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az első forgalomba hozataltól számított
tizenkét hónapos időtartamon belül nem éri el a hetvenötmillió eurót, vagy a forgalomba hozatalra
vonatkozó döntés napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva annak
megfelelő összeget és az értékpapírok
ba)	nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetők, és
bb)	nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott termékhez.”
53.	§
A Tpt. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget nem kell teljesíteni olyan hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír esetében, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba
hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő
összeg.”
18
54.	§
(1)	A Tpt. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem köteles féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá az olyan, kizárólag
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó, amely
értékpapírjainak névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB
által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg.”
(2)	A Tpt. 54. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem köteles féléves jelentést készíteni)
„a) az a hitelintézet, amelynek részvényeit nem vezették be a szabályozott piacra, és amely
folyamatosan és ismétlődő módon csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátott ki, azzal
a feltétellel, hogy az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok össznévértéke nem éri el a
százmillió eurót, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos
devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeget, és a nyilvános forgalomba hozatalhoz
tájékoztatót nem készített,”
55.	§
A Tpt. 63/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kibocsátó részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott
piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy
a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, az MNB által közzétett
hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.”
56.	§
A Tpt. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a céltársaság részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes
szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe
venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, MNB
által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.”
57.	§
A Tpt. 214. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap a tevékenysége ellátásához szükséges adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai
számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek
teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat.
Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a
Felügyeletet.”
58.	§
A Tpt. 217. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés szerinti összeghatárnak és devizában fennálló követelés esetén a devizában,
valutában kifizetett kártalanítás összegének a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül -
a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos
devizaárfolyamon történik. A MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek
által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási
árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.”
19
59.	§
A Tpt. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„223. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja.
(2)	Az igazgatóság tagja:
a)	a tőzsde és a központi értéktár által kijelölt egy-egy személy;
b)	az Alap tagjainak - szakmai érdekképviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselője;
c)	az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. § (7) bekezdésében,
a másik az MNBtv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e
feladatokat ellátó vezető;
d)	az Alap ügyvezető igazgatója.
(3)	A kijelölés három évre szól.
(4)	Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a
szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyéről, a betöltendő hely
megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani
az igazgatóság új tagját.
(5)	Az igazgatósági tagság megszűnése esetén a kijelölésre jogosult harminc napon belül dönt az új
igazgatósági tag személyéről.
(6)	Megszűnik az igazgatósági tagság:
a)	a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;
b)	a kijelölés visszavonásával, vagy az ügyvezető igazgató esetén az ügyvezető igazgatói beosztás
megszűnésével;
c)	a tag halálával; vagy
d)	az ügyvezető igazgató kivételével lemondással.
(7)	Az igazgatóság a tagjai közül kétévente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható
meg elnöknek.
(8)	Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az
Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet
azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.
(9)	Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az
igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az
elnök szavazata dönt.”
60.	§
A Tpt. 225. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Alap igazgatósága a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap
arányában számított díj kockázatarányos módosításának szabályozásával kapcsolatban véleményt
kér az MNB-től.”
61. §
A Tpt. 227. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„(2) Az Alap a pénzeszközeit - a házipénztárt, a fizetési számlán tartott likviditási tartalékot,
valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra pénzforgalmi
szolgáltatóhoz átutalt összeget kivéve - állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben
tarthatja.”
62. §
(1)	A Tpt. 342. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 341. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített személy kivételével a központi értéktárban
minősített befolyást szerző vagy meglévő befolyását módosító személy - ha a befolyásának mértéke
eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven vagy száz százalékot - a
befolyásszerzést két munkanapon belül
a)	bejelenti a Felügyeletnek,
b)	tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, amellyel a központi
értéktárnak hatályos megállapodása van.”
(2)	A Tpt. 342. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi értéktár két munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomást szerez az (1)
és (2) bekezdésben meghatározott mértékű befolyás megszerzéséről, módosulásáról vagy
megszűnéséről, és ezzel egyidejűleg ezt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját
honlapján közzéteszi. A közzétételi kötelezettség a 341. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített
személy tulajdonszerzése esetében is fennáll.”
63.	§
A Tpt. 351. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi értéktár saját tőkéje részét képező szabad pénzeszközei terhére)
,,c) betétet helyezhet el az MNB-nél és az Európai Unió vagy az OECD tagállamában bejegyzett
hitelintézetnél; valamint”
64.	§
(1)	A Tpt. 394. § (1) bekezdés c) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
„c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során, a Felügyelet ellenőrzési feladatainak
ellátása érdekében a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár természetes személy ügyfelének
természetes személyazonosító adatait, jogi személy ügyfelének azonosító adatait illetve az ilyen
adatot tartalmazó nyilvántartást vagy adatbázist; az ügyfél vagyoni helyzetére, üzleti befektetési
tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számlájának egyenlegére és
forgalmára vonatkozó adatokat;”
(2)	A Tpt. 394. § (1) bekezdés e) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
,,e) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során, a piacfelügyeleti eljárással
kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó értékpapír-,
ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával,
tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával
kapcsolatos természetes személyazonosító adatot, az állampolgárságát, a lakóhelyét, a tartózkodási
21
helyét, ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat
megismerése szükséges;”
65.	§
(1)	A Tpt. 395. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e),j) és h) pontjában meghatározott adatok
bejelentésére köteles.”
(2)	A Tpt. 395. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi
szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről
jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.”
66.	§
A Tpt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 450/A. §-sal egészül ki:
„450/A. § Az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő,
valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi . törvény hatálybalépése nem érinti a 223. § (2)
bekezdése alapján létrejött olyan igazgatósági tagsági jogviszonyt, mely 2013. szeptember 30-án
már fennállt, azzal hogy az MNB a 223. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jogosultságával
az e törvényben meghatározott megszűnési okok valamelyikének bekövetkezte esetén élhet.”
67.	§
(1)	A Tpt. 451. § (2) bekezdése a következő t) és u) ponttal egészül ki:
((2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„t) a belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat;
u) a szabályozott piac, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tájékoztatási
kötelezettségének tartalmára vonatkozó részletszabályokat.”
(2)	A Tpt. 451. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	az ISIN azonosítóra vonatkozó részletes szabályokat;
b)	a szabályozott piac, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tájékoztatási
kötelezettségének módjára és gyakoriságára vonatkozó részletszabályokat;
c)	a 388. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások során használt elektronikus űrlap tartalmára,
formájára, benyújtására vonatkozó részletszabályokat;
d)	az információterjesztésre, az információtárolási rendszerre, továbbá az MNB felé fennálló
bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó részletszabályokat.”
68.	§
A Tpt.
a)	296/F. § (5) bekezdésében, 296/0. § (1) bekezdésében, 296/P. § (1) bekezdésében, 333. § (1)
bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben” szövegrész
helyébe a „Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben” szöveg,
b)	340. § (1) bekezdésében, 340/A. § (3) bekezdésében, 340/D. § (9) bekezdésében, 345. § (6)
bekezdésében, 350/B. § (5) bekezdésében, 350/E. § (4) bekezdésében, az „- az elszámolási rendszer
hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz
22
részt” szövegrész helyébe az ” az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével
kapcsolatos kérdéseket a Felügyelet vizsgálja” szöveg
lép.
69.	§
Hatályát veszti a Tpt. 5. § (2) bekezdés 3. pontja, a 341. § (1) bekezdés a) pontja, a 345. § (7)
bekezdés c) pontja, 350/B. § (6) bekezdés c) pontja, 350/E. § (5) bekezdés c) pontja, a 377.§-a és az
1.	számú mellékletének 16. pontja.
23.	A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása
70.	§
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 10. § d) pont da) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
d)	a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik:)
..da) a Tpt. 334. §-ában meghatározott elszámolóházi tevékenység végzése esetén a Tpt. 338. § (1)
bekezdése szerinti tevékenységi engedéllyel, vagy”
71.	§
A Ttv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kijelölés iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	a rendszerben résztvevő elszámoló fél 10. § d) pont de) alpontja szerinti hatósági tevékenységi
engedélyét,
b)	a rendszert létrehozó és működését szabályozó megállapodást,
c)	a rendszer résztvevőinek alapító okiratát, valamint az esetleges közvetett résztvevők
azonosításához szükséges adatokat,
d)	magyarországi bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, bejegyzés
hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a
cégbíróság átvette, külföldi székhelyű cég esetében az alapítás és a bejegyzés igazolására alkalmas,
három hónapnál nem régebben kiállított okiratot, ennek hiányában az alapítás és bejegyzés iránti
kérelem benyújtásának az igazolására alkalmas okiratot.”
24.	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
72.	§
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1.
§ (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:)
,,f) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti
Bank (a továbbiakban: Felügyelet) - e törvényben meghatározott - tevékenységére; valamint”
23
73.	§
A Bit. 9/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási
időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó
belföldi hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre
felkerekítve kell kiszámítani.”
74.	§
A Bit. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A független biztosításközvetítői jelentés szabályait a Magyar Nemzeti Bank elnöke
rendeletében állapítja meg.”
75.	§
A Bit. 86. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében
állapítja meg.”
76.	§
A Bit. 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az életbiztosítási, baleset- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termék
díjkalkulációjában, a tartalékolásnál és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb
maximális mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg.”
77.	§
A Bit. 110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke adatszolgáltatásának szabályait a
Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.”
78.	§
A Bit. 147. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a
cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés
jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a
Felügyelet részére megküldeni.
(2)	Ha a biztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés
szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet
részére megküldeni.”
79.	§
A Bit. 157. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során
az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító
tagja részére történő átadása.”
80.	§
A Bit. 167/B. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
24
„(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a
Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi . törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott
fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével,
továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz
fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell
adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.
(9) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek
kérésére bemutatja.”
81.	§
A Bit. 171. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát a Magyar Nemzeti Bank elnöke
rendeletében állapítja meg.”
82. §
A Bit. 180. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet részére teljesítendő, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához
szükséges rendszeres adatszolgáltatás módját a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja
meg.”
83.	§
A Bit. 183. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosító a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) 5 százalékát meghaladó
értékű, (1) bekezdés szerinti ügyletekről az összevont alapú felügyeleti adatszolgáltatásról szóló
rendeletben foglaltaknak megfelelően a negyedéves adatszolgáltatás, illetve az éves beszámoló
keretében küld jelentést a Felügyeletnek.”
84.	§
A Bit. 206. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet az általa kiadott alapítási és biztosítási tevékenységi engedélyről, annak
módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, a
cégbíróságnak, az egyesületek nyilvántartását végző törvényszéknek, a Gazdasági
Versenyhivatalnak és a biztosítók szakmai érdekképviseleti szervezeteinek.”
85.	§
A Bit. 220. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Biztosító felszámolójának kizárólag az MNBtv. 38. §-ában meghatározott szervezetek
felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki vagy választható meg.”
86.	§
(1)	A Bit. 235. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
,,b) a függő és a független biztosításközvetítői hatósági képzés szabályait, a hatósági képzés során
szerzett, függő és független biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító okirat
megszerzésének követelményeit, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és
visszatérítésére vonatkozó szabályokat,”
25
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Bit. 235. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
,,d) a technikai kamatláb legnagyobb mértékét,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3)	A Bit. 235. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
,,q) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt,
valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi
elemeire vonatkozó részletes szabályokat,
(rendeletben állapítsa meg.)
87.	§
A Bit. 235/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„235/A. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az ügyféllel kötött szerződés
megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése
esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó
részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
88.	§
Hatályát veszti a Bit.
a)	85. § (11) bekezdése,
b)	163. § (1) bekezdés b) pontja.
25.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
89.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 189. § (8) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Magyar Nemzeti Bank a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján szolgáltatja a
2012. január 1-jét megelőző időszakra benyújtott 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás adatait és
teljesíti az abban bekövetkezett változásokkal összefüggő, 3. számú melléklet P) pontjában előírt
adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság részére. E bekezdés irányadó az állami
adóhatóság 52. § (7) bekezdés h) pontja szerinti adatszolgáltatás vonatkozásában is.
90.	§
Az Art. a következő 200. §-sal egészül ki:
„200. § 2013. október 1-jét követően a 186. §-ban szereplő Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletére vonatkozó kötelezettséget a Magyar Nemzeti Bank teljesíti.”
26
26. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
91.	§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. § (8) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(8) A (2) bekezdés szerinti adatok közül az előfizető családi és utóneve, születési neve, lakóhelye,
tartózkodási helyére vonatkozó információ, az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója, az
őt hívó és az általa hívott előfizetői számok, a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma és kezdő
időpontja átadható a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás
végzése, a nettó short pozícióra vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettség elmulasztása, a
short ügyletkötési korlátozások ügyében, illetve vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok
betartásának ellenőrzése érdekében indított eljárás keretében a pénzügyi közvetítőrendszer
felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak.”
27.	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
módosítása
92.	§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 13. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat
kezelője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint a Közbeszerzések Tanácsának elnöke minden
év június 30-áig - az előző év adatai alapján - összesített adatokat szolgáltat a miniszter részére a
KKV-k részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből.”
28.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény módosítása
93.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
13.	§ (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezéseit)
J) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
törvény szerinti eljárásokban, valamint a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről
utánzat készítésével kapcsolatos eljárásokban,”
(csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít
meg.)
29.	A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005.
évi XXV. törvény módosítása
94.	§
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi
XXV. törvény 12/A. §-ában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a
27
„pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti
Bank” szöveg lép.
30.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
95.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a
továbbiakban: Ctv.) 99. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Ha jogszabály rendelkezése alapján a végelszámolást a Magyar Nemzeti Bankról szóló
törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofít
gazdasági társaság végzi, a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt személy nem lehet az, aki a
végelszámolás alatt álló cégnél az MNBtv. szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, illetve
lát el.”
96.	§
A Ctv.
a)	24. § (6) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét” szövegrész helyébe a
„Magyar Nemzeti Bankot” szöveg,
b)	63. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a
„Magyar Nemzeti Bank” szöveg
c)	1. számú melléklet II. 2. a) pont ab) alpontjában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete”
szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg
lép.
21.	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
97.	§
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról
és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngyt.) 1. § (1) bekezdése a
következő h) ponttal egészül ki:
((1) A törvény hatálya az egyes,)
,,h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és
műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek
fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó,”
(nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által
rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt
jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.)
98.	§
Az Ngyt. 2/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott a (2) bekezdésben meghatározott feladat- és
hatásköröket nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, a Magyar Nemzeti Bank, az autonóm
28
államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek
tekintetében.”
32.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
99.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 4. pontjában és 203. § (6) bekezdésében a
„Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „pénzügyi közvetítőrendszer
felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank” szöveg lép.
33.	A döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi
Cl. törvény módosítása
100.	§
A döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CL
törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A költségvetési szerv és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet (a
továbbiakban: adatkezelő) a kezelésében lévő közérdekű adatot 15 napon belül, költségtérítés
megállapítása nélkül továbbítja az ezt közfeladatának ellátása érdekében igénylő központi
államigazgatási szervnek, illetve a Magyar Nemzeti Banknak.”
34.	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVTI. törvény módosítása
101. §
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Fnyt.) 2. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„37. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró
Magyar Nemzeti Bank.”
102. §
Az Fnyt. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet eljárására az MNBtv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.”
103.	§
Az Fnyt.
a)	9. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény (a
továbbiakban: Psztv.)” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (a
továbbiakban: MNBtv.)” szöveg,
b)	28/A. § (8) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény”
szövegrész helyébe az „az MNBtv.” szöveg,
29
c)	28/A. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél” szövegrész helyébe a
„Felügyeletnél” szöveg,
d)	28/A. § (9) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének” szövegrész helyébe a
„Felügyelet” szöveg
lép.
35.	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény módosítása
104.	§
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi
CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdésének)
„a) a) e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a
pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank
(a továbbiakban: Felügyelet);”
105.	§
A Pmt. 11/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató - a
háromszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő
készpénzátutalás kivételével - a készpénzátutalás és a fizetési számlára történő közvetlen -
pénzforgalmi szolgáltató igénybevétele nélküli - készpénzbefizetés teljesítésekor, valamint az 1. §
(1)	bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató a Bit. 2. számú melléklete
szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén - a megtakarítási elemet nem tartalmazó,
tisztán kockázati életbiztosításokat ide nem értve - a szerződés szerint elvárt díjon felül történő
készpénzbefizetés teljesítésekor a 7. § (2) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott adatokat köteles rögzíteni.”
106. §
A Pmt. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyelet ellátása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az 5. § c), f) és g)
pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és az MNBtv. rendelkezései
szerint jár el.”
107.	§
A Pmt. 22. § (4) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben (a
továbbiakban: Psztv.)” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben (a
továbbiakban: MNBtv.)” szövegrész lép.
108.	§
Hatályát veszti a Pmt. 5. § b) pontja.
30
36.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
109.	§
(1)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2)
bekezdése a következő 27a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„27a. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró
MNB.”
(2)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„28. felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési
szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása vagy az árutőzsdei szolgáltató által végezhető
tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Felügyeletet,”
110.	§
A Bszt. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás - a (2)-(4) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével a Felügyelet engedélyével végezhető, illetve nyújtható.”
111. §
A Bszt. 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében
törvény felhatalmazása alapján eljáró
a)	felügyeleti hatósággal,
b)	Befektető-védelmi Alappal,
c)	MNB-vel,
d)	Állami Számvevőszékkel,
e)	állami adóhatósággal,
f)	Gazdasági Versenyhivatallal,
g)	a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét
ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,
h)	nemzetbiztonsági szolgálattal,
i)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel,
j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal
szemben.”
112. §
A Bszt. 118. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn)
31
„a) a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel,
Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,”
113.	§
A Bszt. 118. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni)
„ b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.”
114.	§
A Bszt. 120. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)
,,q) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben
rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi
Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió
működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges
mértékben,”
115.	§
A Bszt. 121. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az
MNBtv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével,
joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos
jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.
A szolgáltatónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”
(9) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére
bemutatja.”
116.	§
A Bszt. 123. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok
bejelentésére köteles.
(6) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa
megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek
adatot szolgáltatni.”
117.	§
A Bszt. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag az MNBtv.-ben
meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”
118.	§
A Bszt. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„166. § A Felügyelet a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, ezek vezető állású
személyét és alkalmazottját
32
a)	az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmtv.-ben, e
törvény szerinti szabályzatában, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége
megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése esetén vagy
b)	ha külföldi felügyeleti hatóság a 177. §-ban foglalt eljárás szerint kezdeményezi,
bírság megfizetésére kötelezheti.”
119.	§
(1)	A Bszt. 180. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
((1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
,j) a hitelkockázat - ide nem értve a lakóingatlan és a kereskedelmi ingatlan kockázati súlyára
működési kockázat, devizaárfolyam-kockázat, nagykockázat és árukockázat kezelésére és
tőkekövetelményére vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Bszt. 180 § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött
szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak
megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó
részletes szabályokat.”
(3)	A Bszt. 180. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg az
ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt,
valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének
formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.”
37.	A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása
120.	§
A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 1. § (1) bekezdés c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:)
,,c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti
Bank (a továbbiakban: Felügyelet) - e törvényben meghatározott - tevékenységére; valamint”
121. §
A Vbit. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó, forintban meghatározott összeget az alkalmazási
időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó
belföldi hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre
felkerekítve kell kiszámítani.”
122. §
A Vbit. 82. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A viszontbiztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot
tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a
33
közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon
belül a Felügyelet részére megküldeni.
(2)	Ha a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1)
bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a
Felügyelet részére megküldeni.”
123.	§
A Vbit. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet az általa kiadott alapítási és viszontbiztosítási tevékenységi engedélyről, annak
módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, a
cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók, viszontbiztosítók szakmai érdek-
képviseleti szervezeteinek.”
124.	§
A Vbit. 118. §-ában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvénynek”
szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénynek” szöveg lép.
125.	§
Hatályát veszti a Vbit. 95. § (1) bekezdés b) pontja.
38.	A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény módosítása
126. §
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII.
törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - a (3) bekezdésben
foglalt kivétellel - a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró
Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) jár el, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a
vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Felügyelet felügyel.”
127.	§
Az Fttv. 19. § pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e
törvényben meghatározott eltérésekkel)
.,b) a Felügyelet eljárása tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi . törvény (a
továbbiakban: MNBtv.),”
(rendelkezéseit kell alkalmazni.)
128.	§
Az Fttv. 21. §-át követő alcímének címe helyébe a következő alcím címe lép:
„A Felügyelet eljárására vonatkozó különös rendelkezések”
129.	§
A Fttv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Az MNBtv. 86. §-ának alkalmazásával a 16. § szerinti intézkedés is elrendelhető.”
34
130.	§
Az Fttv.
a)	23. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban:
Felügyelet)” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg,
b)	25. § (3) bekezdésében és 26. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletét” szövegrész helyébe a „Felügyeletet” szöveg,
c)	28. § (1) bekezdésében és az 56. § (3) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg,
d)	12. § (3) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a
„Felügyelet” szöveg
lép.
39.	A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIIL törvény módosítása
131.	§
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII.
törvény (a továbbiakban: Grtv.) 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések
megsértése esetén - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság vagy - a
pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank
(a továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó magatartási
kódex tekintetében - a Felügyelet jár el.”
132.	§
A Grtv. 26/A. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet eljárására az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Magyar Nemzeti Bankról
szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
40.	A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
módosítása
133.	§
(1)	A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a
továbbiakban: Stabtv.) 2. § (2) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban)
„7. szabályozott intézmény: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi ... törvény (a továbbiakban:
MNB tv.) 38. §-a szerinti szervezet és személy,”
(2)	A Stabtv. 2. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban)
„11. MNB rendkívüli likviditási hitele: az MNB tv. 35. §-a szerinti - az MNB tv. 18. §-ában
meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott -
rendkívüli jegybanki hitel.”
35
134.	§
A Stabtv. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) folyamatosan értékeli a szabályozott
intézmények helyzetét, amelyről a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal a pénz-, tőke- és
biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter tájékoztatást kérhet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza legalább az MNB által készített
a)	az egyes hitelintézetek pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését,
a más szabályozott intézményekre, pénzügyi piacokra, pénzügyi infrastruktúrára, és a
reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,
b)	a pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek rövid távú likviditási
helyzetének értékelését,
c)	a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,
d)	az egyes hitelintézetek szavatoló tőke helyzetéről szóló értékelést,
e)	az egyes pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek közép- és hosszú távú
likviditási helyzetéről szóló értékelést, és
f)	összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a
csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló
értékelést.”
135.	§
A Stabtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára az MNB elnöke
javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint
a)	a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével, vagy
b)	hivatalból, a hitelintézet egyetértése nélkül, aló. § (1) bekezdésében meghatározott esetben
kerülhet sor.”
136.	§
A Stabtv. 16. § (1) bekezdés b) pontjában és 16. § (2) bekezdés a) pontjában a „Felügyelet”
szövegrész helyébe az „MNB” szöveg lép.
137.	§
Hatályát veszti a Stabtv. Melléklet 7. pontja.
41.	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
138.	§
(1)	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban:
Gfbt.) 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:)
„ d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti
Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó
36
adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kámyilvántartással
kapcsolatos feladatokat ellátó kámyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási
(fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben
szabályozott tevékenységére.”
139.	§
A Gfbt. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától
számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a
Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján
meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján
közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.”
140.	§
A Gfbt. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak - a díjhirdetést követő naptári évre
vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási
költségek alapján egy naptári évre számított - tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a
naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében
meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ
honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.”
141.	§
A Gfbt. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától
számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a
Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján
meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján
közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.”
142.	§
A Gfbt. 57/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet eljárására a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi... törvény (a továbbiakban:
MNBtv.) 80-94. §-ai nem alkalmazhatók.”
143.	§
A Gfbt. 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az egyedi szerződésekre vonatkozó
díjtarifának, a gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó díjtarifának, továbbá fedezetlenségi
díj tarifájának a Felügyelet honlapján történő meghirdetésének módjára vonatkozó részletes
szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
42.	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
144.	§
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 1.
§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
37
„(2) E törvény rendelkezései a Magyar Nemzeti Bankra a pénzügyi közvetítőrendszer
felügyeletével kapcsolatos tevékenysége, továbbá a monetáris politika megvalósításán és a kincstári
egységes számla vezetésén kívül végzett pénzforgalmi szolgáltatása tekintetében terjednek ki.”
145.	§
A Pft. a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § (1) Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus
pénzt - használatával kezdeményezett belföldi fizetési műveletek után a kedvezményezett fizetési
művelet lebonyolításában részt vevő pénzforgalmi szolgáltatója által a fizető fél fizetési művelet
lebonyolításában részt vevő pénzforgalmi szolgáltatója részére - közvetlenül vagy közvetve -
megfizetett díjaknak és jutalékoknak a mértéke nem haladhatja meg
a)	a fizetési számla terhére kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a
csekket és az elektronikus pénzt - használatával kezdeményezett fizetési művelet esetében a díj és
jutalékfizetés alapját képező fizetési művelet értékének 0,2 százalékát,
b)	a fizető fél rendelkezésére álló hitelkeret terhére kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
- ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - használatával kezdeményezett fizetési művelet
esetében a díj és jutalékfizetés alapját képező fizetési művelet értékének 0,3 százalékát.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában belföldi fizetési művelet az olyan fizetési művelet, amelynél
mind a fizető fél fizetési művelet lebonyolításában részt vevő pénzforgalmi szolgáltatójának, mind
pedig a kedvezményezettnek a székhelye vagy fióktelepe Magyarországon van.
146.	§
A Pft. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § Az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint
egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi.... törvénnyel megállapított 35/A. §-ban foglalt
követelményeknek a 2014. január 1-jét követően kezdeményezett belföldi fizetési műveletek
tekintetében kell megfelelni.”
147.	§
A Pft. 10. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete”
szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg lép.
43.	A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása
148.	§
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban Fnyht.) 30. § b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
,,b) a hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait, ide nem értve a jövedelemarányos
törlesztőrészletre, továbbá az ingatlan-, gépjármű hitelek és pénzügyi lízingügyietek maximális
hitelfedezeti arányára vonatkozó szabályokat,”
149.	§
Az Fnyht. 27. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe
a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg lép.
38
44.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
150.	§
Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (6) bekezdés b) pontja.
45.	A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
151.	§
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény
a)	7. § (3) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban:
Felügyelet)” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB)” szöveg,
b)	9. § (1) bekezdésében és 10. § (7) bekezdésében az „a Felügyeletet” szövegrész helyébe az „az
MNB-t” szöveg,
c)	9. § (2) bekezdésében és 10. § (4) és (8) bekezdésében az „a Felügyelet” szövegrész helyébe az
„az MNB” szöveg
lép.
46. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása
152.	§
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról 2011. évi CII. törvény 14. §-ában a „Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletét” szövegrész helyébe a „pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével
kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankot” szöveg lép.
47.	A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása
153.	§
A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR
törvény) 3. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A KHR kezelésére engedélyt az kaphat, aki a Hpt. 17. §-ában foglalt feltételeken túl az alábbi
feltételeknek is megfelel:)
,.d) részvényeinek tulajdonosa kizárólag pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy
hitelintézetek érdekképviseleti szerve és”
154.	§
A KHR törvény
a)	3. § (4) bekezdésében, 4. § (l)-(3) és (5)-(7) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében a
„Felügyelet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg,
b)	4. § (4) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII.
törvény” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény” szöveg,
39
c)	19. § (4) bekezdésében a „Felügyeletnek” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Banknak”
szöveg
lép.
155.	§
Hatályát veszti a KHR törvény 6. § (7) bekezdésében az „és a Felügyelet” szövegrész.
48.	A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
156.	§
Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1) és (3)
bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és
köztisztviselője,” szövegrész.
49.	A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII.
törvény módosítása
157.	§
A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a
továbbiakban: Batv.) 3. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„26. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró
MNB;”
158.	§
A Batv. 8. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében)
,,b) az MNB-nél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a minisztériumban, szabályozott
piacnál, tőzsdénél, a központi értéktárnál, az elszámolóháznál, központi szerződő félnél, az
Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél, a Magyar Államkincstárnál,”
(szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai
gyakorlatnak)
159.	§
A Batv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelő társaság felszámolójának a bíróság kizárólag a
Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző
nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.”
160.	§
A Batv. 148. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény
felhatalmazása alapján eljáró)
40
„a) felügyeleti hatósággal,”
(szemben.)
161. §
(1)	A Batv. 149. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn)
„a) az MNB-vel, a Befektető-védelmi Alappal, az Országos Betétbiztosítási Alappal, az Állami
Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal,”
(szemben, e szerveknek a befektetési alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén.)
(2)	A Batv. 149. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni)
,,b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.”
162. §.
(1)	A Batv. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött
szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak
megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó
részletes szabályokat.”
(2)	A Batv. 152. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt,
valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének
formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat,
b)	az e törvény 131. § (6) bekezdésében meghatározott eljárások során használt elektronikus űrlap
tartalmára, formájára, benyújtására vonatkozó részletes szabályokat.”
50.	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
163.	§
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 10. §
(9)	bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelméhez)
,,b) kötvény nyilvános kibocsátásának szándéka esetén a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Magyar
Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi .
törvény hatálybalépése előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére jóváhagyásra
benyújtandó tájékoztatót, illetve a jóváhagyott engedélyt,”
(mellékeli.)
41
164.	§
A Gst. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az államháztartásért felelős miniszter az értékpapírkölcsön-ügyletről vagy a kölcsönnyújtásról
szóló döntését megelőzően javaslatot kér a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, amely tartalmazza
a)	a hitelintézet pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más
szabályozott intézményre, pénzügyi piacra, pénzügyi infrastruktúrára, és a reálgazdaságra gyakorolt
hatásának vizsgálatát,
b)	a hitelintézet rövid távú likviditási helyzetének értékelését,
c)	a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,
d)	a hitelintézet szavatoló tőke helyzetéről szóló értékelést,
e)	a hitelintézet közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és
j) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a
csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló
értékelést.”
165.	§
Hatályát veszti a Gst. 29. § (3) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének
elnöke,” szövegrész.
51.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
166.	§
Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
a)	2. §-ában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,” és
b)	234. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél,”
szövegrész.
52.	A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről
szóló 2011. évi CCII. törvény módosítása
167.	§
A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011.
évi CCII. törvény 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Magyar Nemzeti Bank a tölgyfaággal és babérággal övezett címer használatára is jogosult.”
53.	A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény módosítása
168.§
A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény 21. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy
42
a)	a Magyar Nemzeti Bank által kezelt, újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható közadatok
körét - a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményének kikérésével —,
b)	az újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre bocsátásért fizetendő díj mértékének,
megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának, valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a
díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletszabályait
rendeletben állapíthassa meg.”
54.	A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
169.	§
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 25. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében nem minősül az üzleti titok sérelmének a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi
CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 22. § (1) és (2) bekezdése alapján a pénzügyi információs
egységként működő hatóság és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos
feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) részére történő
adatátadás, továbbá a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i
1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a
rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója és közvetítő pénzforgalmi
szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.”
170.	§
A Postatv. 64. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság feladatainak ellátása érdekében együttműködik)
,,ej a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások vonatkozásában a
Felügyelettel.”
55.	A MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról szóló
2012.	évi CLXII. törvény módosítása
171.	§
A MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról szóló 2012. évi
CLXII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar
Nemzeti Bank az e törvényben meghatározott rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése céljából
adatszolgáltatást kérhet a MABISZ-tól a Technikai számlával kapcsolatos információkra
vonatkozóan, továbbá a MABISZ-tól és az Egyesülettől a Technikai számla és az Egyesület közötti
elszámolásokkal kapcsolatban.”
43
56.	A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény
módosítása
172.	§
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5. § (1)
bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével” szövegrész helyébe az „a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal”
szöveg lép.
57.	A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény
módosítása
173.	§
A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény 3. § (2)
bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)”
szövegrész helyébe a „pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró
Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet)” szöveg lép.
58.	Záró rendelkezések
174.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel -2013. október 1-jén lép hatályba.
(2)	A 142. §, 145. § és 146. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
175.	§
(1)	Az 1. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2)	A 12. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3)	A 156. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4)	A 165. §-a az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(5)	A 167. §-a az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6)	A 177. § b) pontja az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
176.	§
Hatályát veszti
1.	az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival
kapcsolatos bejelentés szabályairól szóló 10/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,
2.	a nem természetes személy, szervezet és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közötti
kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjéről és technikai feltételeiről, valamint a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által működtetett kézbesítési tárhely
működtetéséről és használatáról szóló 9/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,
3.	a tőkepiaci törvényben meghatározott, kizárólagos elektronikus kapcsolattartással nem
érintett egyes bejelentési kötelezettségek teljesítésének tartalmi és formai feltételeiről szóló
8/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,
44
4.	a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója és a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete közötti kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett eljárásokban a
kapcsolattartás tartalmára és formájára vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2013. (V.
2.) PSZÁF rendelet,
5.	a kockázati tőkealapokkal, a kibocsátókkal és a nyilvános vételi ajánlatot tevő nem
természetes személyekkel összefüggő kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett
eljárásokban a kapcsolattartás tartalmára és formájára, valamint a nyilvános vételi ajánlatot
tevő természetes személy által kezdeményezett, a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló
eljárásokban a nyilvános vételi ajánlatot tevő természetes személy által benyújtandó
beadványok tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokról szóló
6/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,
6.	a befektetési alapokkal összefüggő kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett
eljárásokban a kapcsolattartás tartalmára és formájára vonatkozó részletes szabályokról
szóló 5/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,
7.	a befektetési alapokkal összefüggő bejelentési kötelezettségek teljesítésének tartalmi és
formai feltételeiről szóló 4/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,
8.	a pénzügyi szervezetek törzsadat-bejelentési kötelezettségéről szóló 3/2013. (IV. 26.)
PSZÁF rendelet,
9.	az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a
bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának technikai feltételeiről
szóló 2/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelet,
10.	a befektetési alapok adataiban bekövetkező változások bejelentésének tartalmi és formai
feltételeiről szóló 1/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelet,
11.	a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete részére szolgáltatandó javadalmazási adatok köréről szóló 28/2012. (XII. 12.)
PSZÁF rendelet,
12.	a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások által a 300 millió forint feletti
javadalmazásban részesített személyekkel kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről szóló 27/2012. (XII. 11.) PSZÁF rendelet,
13.	a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifáknak és a fedezetlenségi díj egy naptári
évre számított tarifájának a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján történő
meghirdetésének rendjéről szóló 26/2012. (XII. 11.) PSZÁF rendelet,
14.	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke által adományozható Elnöki Díjról
szóló 13/2012. (X. 8.) PSZÁF rendelet,
15.	a befektetési alapkezelők panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 11/2012. (IX. 11.)
PSZÁF rendelet,
45
16.	a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók panaszkezelésére vonatkozó
szabályokról szóló 10/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,
17.	a biztosítók és a független biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó szabályokról
szóló 9/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,
18.	a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmények panaszkezelésére vonatkozó szabályokról
szóló 8/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,
19.	a magánnyugdíjpénztárak panaszkezelési eljárására vonatkozó szabályokról szóló 7/2012.
(IX. 11.) PSZÁF rendelet,
20.	az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló
6/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,
21.	a pénzügyi intézmények, a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmények panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 5/2012. (IX. 11.) PSZÁF
rendelet,
22.	a hitelintézetek által forgalmazott számlatermékek meghatározott körére vonatkozó
adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 2/2012. (VII. 26.) PSZÁF rendelet,
23.	a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 1/2012. (II.
23.) PSZÁF rendelet.
24.	a hitelintézetek befektetési szabályzatáról szóló 28/2011. (XII. 5.) PSZÁF rendelet,
25.	a magánnyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 27/2011. (XI. 30.)
PSZÁF rendelet,
26.	a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások által forgalmazott termékek meghatározott körére
vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 26/2011. (XI. 24.) PSZÁF rendelet,
27.	az önkéntes nyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 25/2011. (XI. 17.)
PSZÁF rendelet,
28.	az ISIN azonosítóról szóló 24/2011. (XI. 10.) PSZÁF rendelet,
29.	a biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 23/2011. (X. 25.) PSZÁF rendelet,
30.	az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, továbbá az Európai
Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes más államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és
pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe, valamint a Posta Elszámoló Központot
működtető intézmény által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére
szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 22/2011. (X. 20.)
PSZÁF rendelet,
46
31.	az egészség- és önsegélyező pénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 21/2011. (X.
20.) PSZÁF rendelet,
32.	a pénzügyi vállalkozások és pénzpiaci alkuszok által a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló
20/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet,
33.	a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 19/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet,
34.	a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékére vonatkozó adatszolgáltatási
kötelezettségéről szóló 18/2011. (X. 12.) PSZÁF rendelet,
35.	az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló
17/2011. (X. 12.) PSZÁF rendelet,
36.	a biztosítók aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeiről és adatszolgáltatási
kötelezettségéről szóló 16/2011. (X. 7.) PSZÁF rendelet,
37.	a Kártalanítási Számla kezelője adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 15/2011. (X. 7.)
PSZÁF rendelet,
38.	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi
piacokon általában használt nyelvekről szóló 14/2011. (X. 5.) PSZÁF rendelet,
39.	a Kártalanítási Alap kezelője adatszolgáltatási kötelezettsége szabályairól szóló 13/2011.
(IX. 29.) PSZÁF rendelet,
40.	a független biztosításközvetítők felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló
12/2011. (IX. 29.) PSZÁF rendelet,
41.	a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmények adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló
11/2011. (VI. 27.) PSZÁF rendelet,
42.	a befektetési vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére
teljesítendő, a tőkehelyzet bemutatására vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló
10/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelet,
43.	a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő
szolgáltatást, árutőzsdei szolgáltatást végzők adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló
9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelet,
44.	a hitelintézetek által szolgáltatandó tőkemegfelelési adatok köréről és az adatszolgáltatás
módjáról szóló 8/2011. (VI. 16.) PSZÁF rendelet
45.	a befektetési alapkezelő és a befektetési alap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló
6/2011. (III. 21.) PSZÁF rendelet,
46.	a kockázati tőkealap-kezelő és a kockázati tőkealap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló
5/2011. (III. 21.) PSZÁF rendelet,
47
47.	a kijelölt hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségének módosításáról szóló 2/2011. (II.
23.) PSZÁF rendelet.
177.	§
Nem lép hatályba
a)	az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 58-59. §-
a,
b)	az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 57. §-a, a
60-62. §-a,
c)	a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény - az egyes biztosítási
tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §-ában megállapított - 57/F.
§ (3) bekezdése.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

2013.	június 7-én az Országgyűléshez benyújtásra került a Magyar Nemzeti Bankról szóló T/l 1474.
számú törvényjavaslat (a továbbiakban: MNB törvényjavaslat), amelynek célja a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) pénzügyi közvetítő rendszert felügyelő,
ellenőrző hatósági feladatainak a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) feladat- és
hatáskörébe, illetve szervezetrendszerébe történő integrációjának megvalósítása.
Az MNB törvényjavaslat teljes egészében átveszi a PSZÁF pénzügyi felügyeleti feladatait, így az
MNB válik a pénzügyi szervezetek felügyeletét ellátó hatósággá. Az MNB törvényjavaslat
érintetlenül hagyja az MNB klasszikus jegybanki feladatait.
Az új szabályozás eredményeként 2013. október 1-től az MNB látja majd el a PSZÁF pénz-, tőke-
és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos funkcióit, továbbá a fogyasztóvédelmi és
piacfelügyeleti funkcióit. Ezen új hatósági jogosítványokhoz kapcsolódóan az MNB törvényjavaslat
meghatározza az MNB hatósági eljárásainak általános és részletes szabályait. Hasonlóan a PSZÁF
által ellátott korábbi hatósági feladatokhoz, a jövőben az MNB jár el az engedélyezési, felügyeleti
ellenőrzési, fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti eljárásokban.
Mindezen változások szükségessé teszik az egyes kapcsolódó, PSZÁF-ot és MNB-t nevesítő
törvények módosítását a feladatellátás megváltozása miatt, annak érdekében, hogy a feladatok
MNB-hez történő áttétele ezekben a törvényekben is biztosított legyen. Ennek eredményeként ahol
az MNB pénzügyi felügyeleti funkciójában jár el ott biztosítani szükséges a szabályozásban a
felügyeleti szerv változásának az átvezetését, illetve ezzel összefüggésben az egyéb alapvető
jegybanki funkcióktól történő egyértelmű elhatárolást.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz:
A Javaslat rendezi a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény polgármesterre
vonatkozó összeférhetetlenségi követelményeit az MNB törvényjavaslatban szereplő változásokra
tekintettel.
A 2. §-hoz:
A Javaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítását tartalmazza az MNB
törvényjavaslatban lefektetett szabályokra, illetve rendezi a szolgáltatókra vonatkozó
követelményeket a szolgáltatások szabad áramlására, és az uniós irányelvekben lefektetett
követelményekre tekintettel.
A 3-15. §-hoz:
A Javaslat módosítja a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a
statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló
1993. évi XCVI. törvény, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar
Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, a bírósági végrehajtásról
szóló 1994. évi LIII. törvény, a személyi jövedelemadóról szólól995. évi CXVII. törvény, a
nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, a személyazonosító jel helyébe
lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény, a
közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény rendelkezéseit az MNB törvényjavaslatban
szereplő feladatköri változásokra tekintettel.
49
A 16-17. §-hoz:
A Javaslat módosítja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény rendelkezéseit az MNB törvényjavaslatban szereplő feladatköri változásokra tekintettel.
A 18. §-hoz:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény jelenleg szűk
körben határozza meg a pénzforgalmi elszámolóházban részesedést szerezni tudó szervezetek körét.
A nevezett pénzforgalmi elszámolóház ugyanakkor a hitelintézeti szektor egészével rendkívül
szoros szakmai együttműködésben dolgozik, így az érdekképviseleti szervnek a szervezetben
történő tulajdonszerzése az immár fennálló együttműködésre további pozitív hatást gyakorolhat. A
módosító javaslat ennek lehetőségét teremtené meg.
A 19. §-hoz:
A Javaslat indoka, hogy a jövőben nem válik külön az MNB által engedélyezett és a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által engedélyezett kiegészítő pénzügyi szolgáltatások
köre.
A 20. §-hoz
A hatályos szabályok szerint a Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét az MNB elnöke
valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter együtte jóváhagyásával
vonhatja vissza.
A 21. §-hoz
A Javaslat indoka, hogy a jövőben nem válik külön az MNB által engedélyezett és a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által engedélyezett kiegészítő pénzügyi szolgáltatások
köre.
A 22. §-hoz:
A Javaslat módosítja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény rendelkezéseit az MNB törvényjavaslatban szereplő feladatköri változásokra tekintettel.
A 23. §-hoz:
A Javaslat szerint a jövőben az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsába az MNB elnöke
két személyt jelölne.
A 24-28. §-hoz:
A Javaslat módosítja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény rendelkezéseit az MNB törvényjavaslatban szereplő feladatköri változásokra tekintettel.
A 29. §-hoz:
A Magyar Nemzeti Bankról szóló T/l 1747. számú törvényjavaslat alapján a jövőben az MNB tv.-
ben kerül nevesítésre a pénzügyi intézmények felszámolását, végelszámolását végző nonprofit
társaság.
A 30-31. §-hoz:
A Javaslat módosítja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény rendelkezéseit az MNB törvényjavaslatban szereplő feladatköri változásokra tekintettel.
A 32. §-hoz:
A Javaslat a felhatalmazó rendelkezésekben szükséges változtatásokat tartalmazza.
50
A 33-34. §-hoz:
A Javaslat módosítja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény rendelkezéseit az MNB törvényjavaslatban szereplő feladatköri változásokra tekintettel.
A 35. §-hoz:
A Javaslat módosítja a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény rendelkezéseit az
MNB törvényjavaslatban szereplő feladatköri változásokra tekintettel.
A 36. §-hoz:
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 3/A. §-a meghatározza,
hogy a jelzálog-hitelintézet milyen feltételekkel nyújthat pénzkölcsönt EGT-állam területén lévő
ingatlanfedezet mellett. Szükséges annak egyértelmű rögzítése, hogy EGT-jelzáloghitel csak olyan
jelzáloghitei lehet, amelyet Magyarország területén kívül, más EGT-tagállam területén lévő ingatlan
fedezetével nyújtottak.
A 37. §-hoz:
Az elidegenítési és terhelési tilalom nem szükségszerű eleme egy adott ország jogrendjének, vagy
csak elidegenítési tilalom létezik. Ezért a Javaslat szerint EGT-állam területén lévő ingatlanon
alapított jelzálogjog megvásárlásának csak akkor feltétele az elidegenítési és terhelési tilalom
kikötése, ha az adott állam jogrendje ezt lehetővé teszi.
A 38. §-hoz:
A Javaslat továbbá a PSZÁF felügyeleti feladatainak MNB általi átvétele miatt szükséges
szövegcserés módosításokat tartalmazza. A jelzálog-hitelintézetek vonatkozásában a felügyeletet az
MNB látja el.
A 39-45. §-hoz:
A Javaslat a PSZÁF felügyeleti feladatainak MNB általi átvétele miatt szükséges módosításokat
tartalmazza a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, a
fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII.
törvény, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.
törvény, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény, az
elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény, az elektronikus kereskedelmi
szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
szóló 2001. évi CVIII. törvény tekintetében.
A 46-69. §-hoz
A Javaslat a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítását tartalmazza a PSZÁF
felügyeleti feladatainak MNB általi átvétele miatt.
Az összevonást megelőzően a Befektetővédelmi Alap irányítását egy héttagú igazgatótanács látta el,
melybe MNB egy és a PSZÁF két képviselőt jelölt akképpen, hogy a PSZÁF által delegált egyik
tag teljes szavazati jogkörrel rendelkezett, míg a másik csak megfigyelői státusszal. Az összevonás
eredményeképpen - az igazgatóságba delegált tagok egyensúlyának megőrzése érdekében -a MNB
által két képviselő kerülhet igazgatói kijelölésre teljes jogkörrel, míg a megfigyelői státusz a
továbbiakban szükségtelenné válik. Tekintettel arra, hogy az összeolvadás következtében a korábbi
PSZÁF és MNB által delegált személyek száma érdemben (szavazati joggal bíró tagok) nem
csökkent, az igazgatóság száma változatlan maradt. Tekintettel a szavazati eljárásra, beépítésre
került a határozatképtelenség elkerülése érdekében szükségesnek tartott garanciális szabály Tpt.-be,
mely alapján a határozathozatal alkalmával felmerülő szavazategyenlőség esetében az elnök
szavazata dönt.
51
Az összevonást megelőzően az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges engedélyezési
eljárás során az MNB szakhatóságként vett részt. A szervezeti összevonásra tekintettel az MNB a
továbbiakban szakhatósági minőségében elkülönülve és jogszabályban nevesítve nem jár el. Az
engedélyezési eljárásban a továbbiakban Felügyelet jár el, és szervezeten belül vizsgálja a
korábbiakban szakhatóságként figyelembe vett körülményeket. A jogszabály külön utal arra, hogy a
Felügyelet az MNB tv. 4. § (5) bekezdésében foglalt, az elszámolási rendszer hatékony és
megbízható működésével kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos felvigyázói feladatkörében jár el.
A 70-71. §-hoz:
A Javaslat a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
2003. évi XXIII. törvény módosítását tartalmazza a PSZÁF felügyeleti feladatainak MNB általi
átvétele miatt.
A 72-88. §-hoz:
A Javaslat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítását
tartalmazza a PSZÁF felügyeleti feladatainak MNB általi átvétele miatt.
A 89-103. §-hoz:
A Javaslat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, az elektronikus hírközlésről szóló
2003. évi C. törvény, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi
XXXIV. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL.törvény, a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről
szóló 2005. évi XXV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
szóló 2006. évi V. törvény, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény, a Magyar
Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény, a döntéselőkészítéshez szükséges adatok
hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CL törvény, a foglalkoztatói nyugdíjról és
intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítását tartalmazza a PSZÁF felügyeleti
feladatainak MNB általi átvétele miatt.
A 104. §-hoz:
A PSZÁF megszűnése, illetve feladatainak MNB általi átvétele szükségessé teszi a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
(a továbbiakban: Pmt.) 5. § módosítását, amely a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szervek
kijelöléséről rendelkezik.
A Pmt. módosított 5. § a) pontja alapján a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában
meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók (pénzügyi szolgáltatók) vonatkozásában a
felügyeletet az MNB (felügyeleti jogkörében a továbbiakban: Felügyelet) látja el, ide értve a
kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek közül a pénzfeldolgozást végző szolgáltatók
felügyeletét is (amely az eddigiekben külön pontban, az 5. §. b) pontjában szerepelt).
A 105. §-hoz:
A Pmt. 11/A. § (2) bekezdése a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megakadályozása
érdekében a kis összegű készpénz-befizetések esetén ír elő adatrögzítési kötelezettséget, amely
alapján a Pmt. 1. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók
(pénzügyi szolgáltatók) egyes meghatározott ügyletek, így többek között a készpénzátutalás és a
fizetési számlára történő közvetlen - pénzforgalmi szolgáltató igénybevétele nélküli -
készpénzbefizetés teljesítésekor a Pmt. 7. § (2) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott „minimum” adatkört kötelesek rögzíteni.
52
Az érintett ügyletek vonatkozásában a kockázati tényezők teljes körű felmérését követően azonban
szükségessé vált a Pmt. 11/A. § (2) bekezdésének módosítása annak érdekében, hogy a 300.000,-Ft-
ot el nem érő belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő készpénzátutalás esetében az
érintett szolgáltatók mentesüljenek az előírt adatrögzítési kötelezettség alól. Ezen kivételi szabály
beiktatásával a módosítás - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem céljait teljes
mértékben szem előtt tartva - a kisebb kockázattal bíró ügyletek esetében a szolgáltatók és az
ügyfelek adminisztratív terheinek, költségeinek csökkentését szolgálja.
A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése
esetén azonban a szolgáltató a 300.000,-Ft-ot el nem érő belföldön kezdeményezett és belföldön
teljesítendő készpénzátutalás esetében is köteles a Pmt. 6. §-a alapján a teljes körű ügyfél-átvilágítás
elvégzésére és a Pmt. 23. §-a alapján a bejelentés megtételére.
A 106-108. §-hoz:
A Javaslat a Pmt. módosítását tartalmazza a PSZÁF felügyeleti feladatainak MNB általi átvétele
miatt.
A PSZÁF felügyeleti jogkörének MNB általi átvétele szükségessé teszi a Pmt. 5. § b) pontjának
hatályon kívül helyezését (a Pmt. 5. § a) pontjának módosításához kapcsolódóan).
A 109-143. §-hoz
A Javaslat a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény, a viszontbiztosítókról
szóló 2007. évi CLIX. törvény, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és
egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának
erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009.
évi LXII. törvény módosítását tartalmazza a PSZÁF felügyeleti feladatainak MNB általi átvétele
miatt.
A 144-147. §-hoz:
A Javaslat tartalmazza a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény
módosítását a PSZÁF felügyeleti feladatainak MNB általi átvétele miatt.
A Javaslat további célja a kormány Széli Kálmán Terv 2.0-ban megfogalmazottak szerint a
készpénzfizetés visszaszorítása, mivel annak nemzetgazdasági szintű magas aránya kedvező
körülményeket biztosít a feketegazdaságnak. A hazai kártyaelfogadó hálózat az Európai Uniós
átlaghoz képest igen alulfejlett. A Magyarországon működő pénzforgalmi szolgáltatók által
belföldön (amikor a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának és a kedvezményezettnek is
Magyarországon van a székhelye vagy a fióktelepe) alkalmazott bankközi jutalékok mértéke
jelenleg sokkal magasabb a fizetési kártyával végzett határon átnyúló tranzakciók esetében
alkalmazott bankközi jutalékoknál. A jogszabályhely azon keresztül éri el a célját, hogy a
pénzforgalmi szolgáltatók Magyarországon nem alkalmazhatnak magasabb díjakat a nemzetközi
díjaknál, vagyis a belföldi tranzakciókhoz kapcsolódó bankközi jutalékok forgalommal súlyozott
átlaga nem haladhatja meg a határon átnyúló tranzakciók bankközi jutalékának hasonló módon
számolt átlagát. Az elektronikus fizetések, jelen esetben a fizetésikártya-használat ösztönzésével,
valamint a készpénzhasználat ezzel párhuzamos visszaszorításával növelhető a hazai pénzforgalom
hatékonysága, így társadalmi szinten jelentős erőforrások takaríthatok meg, továbbá csökkenthető a
rejtett gazdaság mérete is.
53
A 148-152. §-hoz:
A Javaslat a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény, a központi
államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010.
évi XLIII. törvény, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény, a szabályozott
ingatlanbefektetési társaságokról 2011. évi CII. törvény módosítását tartalmazza a PSZÁF
felügyeleti feladatainak MNB általi átvétele miatt
A 153-155. §-hoz
A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény jelenleg szűk körben
határozza meg a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozásban részesedést
szerezni tudó szervezetek körét. A nevezett pénzügyi vállalkozás ugyanakkor a hitelintézeti szektor
egészével rendkívül szoros szakmai együttműködésben dolgozik, így az érdekképviseleti szervnek a
szervezetben történő tulajdonszerzése az immár fennálló együttműködésre további pozitív hatást
gyakorolhat. A Javaslat ennek lehetőségét teremtené meg.
Tekintettel arra, hogy az MNB átveszi a PSZÁF feladatköreit, így a javaslat alapján szükséges,
hogy az MNB a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozással kapcsolatos
engedélyezési feladatokat is átvegye.
A 156-166. §-hoz
A Javaslat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, a befektetési alapkezelőkről
és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény, a Magyarország gazdasági
stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi
CXCIX. törvény módosítását tartalmazza a PSZÁF felügyeleti feladatainak MNB általi átvétele
miatt.
A 167. §-hoz:
A Magyar Nemzeti Bankot - sajátos közjogi jogállásával összhangban - indokolt felruházni önálló
forma szerinti címerhasználati joggal, figyelemmel arra, hogy az 1924. évi létrehozása óta használta
a tölgyfaággal és babérággal koszorúzott ún. kiscímert. E hagyomány folytatásának feltétele a
Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011.
évi CCII. törvény módosítása.
A 168-173. §-hoz:
A Javaslat a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény, a postai
szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. Törvény, a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével
kapcsolatos szabályokról szóló 2012. évi CLXII. törvény, a Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő
felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény módosítását tartalmazza a PSZÁF felügyeleti
feladatainak MNB általi átvétele miatt.
A 174. §-hoz:
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A 175. §-hoz:
Az Alaptörvény szerinti sarkalatosságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
A 176. §-hoz:
54
A Javaslat hatályon kívül helyezi a PSZÁF elnöki rendeleteit, annak érdekében, hogy az MNB
elnöke azok hatályon kívül helyezésével egyidejűleg kiadhassa a felhatalmazása alapján saját
rendeleteit.
A 177. §-hoz:
Hatályba nem lépésről rendelkezik a Javaslat, tekintettel a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló 2010. évi XLVIII. törvény hatályon kívül helyezésére.
55