﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12096. számú
törvényjavaslat
a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról
Előadó:
Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2013. szeptember
2013. évi... törvény
a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról



1.	A törvény hatálya
l.§
E törvény hatálya kiterjed a gondnokoltak, az előzetes jognyilatkozatot tett személyek és az előzetes
jognyilatkozataik adatainak a nyilvántartására (á továbbiakban együtt: nyilvántartások).
2.	A gondnokoltak nyilvántartása
2.§
A gondnokoltak nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a gondnokság alá helyezés
tényének igazolása a gondnokság alá helyezett személy jogai gyakorlásának elősegítése, illetve
harmadik személyek jogainak védelme érdekében.
3.§
(1)	A gondnokoltak nyilvántartása a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével
az adatváltozásokat tartalmazza:
a)	a gondnokolt
aa)	családi és utónevét,
ab)	születési családi és utónevét,
ac)	születési helyét és idejét,
ad)	anyjának születési családi és utónevét,
ae)	lakcímét,
b)	a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről
jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,
c)	a gondnokság alá helyezés, annak módosítása, felülvizsgálata, megszüntetése tárgyában
hozott határozat jogerőre emelkedésének napját,
d)	a gondnokság cselekvőképességet korlátozó részleges vagy teljes jellegét,
e)	a bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletében meghatározott
ügycsoportot vagy ügycsoportokat,
j) a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját és
g)	a választójogból való kizárás tényét, ha a bíróság a gondnokság alá helyezett személyt a
választójogból kizárta.	
(2)	A gondnokoltak nyilvántartásában fel kell tüntetni a gondnokolt halálának tényét és időpontját.
(3)	A (1) bekezdés b)-j) pontja szerinti adatokat a gondnokoltak nyilvántartása közhitelesen
tartalmazza.	

4.§
A gondnokoltak nyilvántartásába az adatokat a gondnoksági perben első fokon eljárt bíróság jegyzi
be. A bejegyzés alapja a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, '
megszüntetéséről szóló jogerős bírósági határozat.
5.§
A gondnokoltnak a gondnokoltak nyilvántartásában szereplő adatait az Országos Bírósági Hivatal
elnöke (a továbbiakban: Hivatal elnöke) - a gondnokság alá helyezés esetleges korábbi
megszűnésétől függetlenül - a gondnokság alá helyezett személy halálát követő tizenöt évig kezeli,
majd haladéktalanul gondoskodik azok törléséről.
6.§
(1)	A bíróság polgári peres és nemperes eljárás vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából a
gondnokoltak nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét közvetlen adathozzáféréssel (a
továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult megismerni és kezelni.
(2)	A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a
cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel
jogosult megismerni és kezelni:
a)	az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása céljából, valamint a
büntetés-végrehajtási szervezet és a rendőrség a fogvatartott gondnokának értesítése céljából a 3. §
(1)	bekezdés a)~J) pontjában szereplő adatokat,
b)	a rendőrség a fegyverengedély-ügyi és a személy- és vagyonvédelmi, valamint
magánnyomozói tevékenység végzésével összefüggő hatósági engedélyezési feladatok ellátása
céljából a 3. § (1) bekezdés á)-f) pontjában szereplő adatokat,
c)	az ügyészség a gondnokság alá helyezés, annak megszüntetése vagy módosítása, a
választójogból való kizárás vagy a választójogból való kizárás megszüntetése iránti per
megindításával kapcsolatos feladatai ellátása során a 3. § (1) bekezdésében szereplő adatokat,
d)	a közjegyző polgári nemperes eljárás lefolytatása céljából a 3. § (1) bekezdés a)-e)
pontjában szereplő adatokat,
e)	az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási cselekmények ellátása során a 3. §
(1)	bekezdés a)~e) pontjában szereplő adatokat,
j) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a 3. § (1) bekezdés
a), c) és g) pontjában szereplő adatokat,
g)	a gyámhatóság
ga)	a gondnokok felügyeletével kapcsolatos feladata ellátása során a 3. § (1) bekezdés a)-e)
és g) pontjában szereplő adatokat,
gb)	a gondnokság alá helyezési per megindítása, a gondnokság felülvizsgálata, a
választójogból való kizárás vagy a választójogból való kizárás megszüntetése iránti per megindítása
miatt a 3. § (1) bekezdésében szereplő adatokat,
h)	az anyakönyvvezető
ha)	a házasságkötéssel kapcsolatos feladatai ellátása céljából a 3. § (1) bekezdés a)-d) 
pontjában szereplő adatokat,
hb)	a családi jogállás rendezésével kapcsolatos feladatai ellátása céljából a 3. § (1) bekezdés
a)-e) pontjában szereplő adatokat,

i)	a járási hivatal szervezeti egységeként működő okmányiroda és a Központi Okmányiroda
a közúti közlekedési igazgatási, illetve a személyi okmány ügyintézési eljárásokban a 3. § (1)
bekezdés a)-e) pontjában szereplő adatokat.

7.§
(1)	A gondnokoltak nyilvántartásában szereplő, a 3. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti adatokról
írásbeli kérelemre az kaphat felvilágosítást, aki
a)	az ehhez fűződő jogi érdekét igazolja vagy
b)	az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult.
(2)	A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni azt a jogügyletet, illetve egyéb okot, amely az
adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. Ha a jogi érdek okirattal igazolható, azt
a kérelemhez mellékelni kell.
8.	§
(1)	A gondnokoltak nyilvántartásából való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának 
megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő
rendelkezésére.
(2)	A 3. § (1) bekezdés e) pontjára irányuló adatszolgáltatás esetében a felvilágosítást kérő részére
minden esetben csak a kérelemben megjelölt ügycsoport tekintetében adható felvilágosítás.
3.	Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása
9.§
Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja az előzetes
jognyilatkozat tartalmának igazolása az előzetes jognyilatkozatot tevő személyek jogainak védelme
érdekében.
10.	§
(1)	Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása a következő adatokat és a változás időpontjának
megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:

a)	a nyilatkozattevő
aa)	családi és utónevét,
ab)	születési családi és utónevét,
ac)	születési helyét és idejét,
ad)	anyjának születési családi és utónevét,
ae)	lakcímét,
b)	az előzetes jognyilatkozat tartalmát,
c)	az előzetes jognyilatkozatot (visszavonását, módosítását) bejegyző bíróság megnevezését
és ügyszámát,
d)	az előzetes jognyilatkozatot (visszavonását, módosítását) okiratba foglaló szerv (személy)
megnevezését, székhelyét,
e)	az előzetes jognyilatkozatot (visszavonását, módosítását) tartalmazó közokirat ügyszámát
és keltét, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét,
f)	az előzetes jognyilatkozat alkalmazását elrendelő bírósági határozat jogerőre
emelkedésének napját,
g)	az előzetes jognyilatkozat alkalmazásáról határozatot hozó bíróság megnevezését és
ügyszámát,
h)	az előzetes jognyilatkozatban tett, hatályossá vált rendelkezést.
(2) Az (1) bekezdés b)~h) pontja szerinti adatokat az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása
közhitelesen tartalmazza.
11-	§
(1)	A 10. § (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti adatokat az előzetes jognyilatkozatot tett személy
kérelmére a lakóhelye szerint illetékes járásbíróság jegyzi be az előzetes jognyilatkozatok
nyilvántartásába. Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az előzetes jognyilatkozatot tett
személy tartózkodási helyéhez igazodik; ha az előzetes jognyilatkozatot tett személy tartózkodási
helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely, ennek hiányában az utolsó
tartózkodási hely az irányadó.
(2)	Ha a bíróság a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt előzetes
jognyilatkozat érvénytelenségét jogerős ítélettel megállapítja, az első fokon eljárt bíróság az
ítéletnek megfelelően törli vagy módosítja az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő
adatokat.
(3)	Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába a 10. § (1) bekezdés J)-h) pontjában foglalt
adatokat a gondnoksági perben első fokon eljárt bíróság jegyzi be. A bejegyzés alapja a gondnokság
alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről szóló jogerős bírósági
határozat.
12. §
(1)	A 11. § (1) bekezdése szerinti kérelemnek tartalmaznia kell
aj a kérelmező
aa)	családi és utónevét,
ab)	születési családi és utónevét,
ac)	születési helyét és idejét,
ad)	anyjának születési családi és utónevét,
ae)	lakcímét,
b)	a csatolt előzetes jognyilatkozatot tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, vagy
magánokirat keltét,
c)	a kérelem keltének helyét és idejét, valamint
d)	a kérelmező aláírását.
(2)	A kérelmet az előzetes jognyilatkozatot közokiratba foglaló közjegyző, az előzetes
jognyilatkozatot ellenjegyző ügyvéd vagy az előzetes jognyilatkozatot jegyzőkönyvbe vevő
gyámhatóság az előzetes jognyilatkozatot tartalmazó okirat csatolásával az okirat elkészítésétől
számított öt napon belül küldi meg az illetékes bíróságnak.
4
13.	§	j
(1)	Az előzetes jognyilatkozatnak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába való bejegyzéséről
a bíróság az előzetes jognyilatkozatot tartalmazó okirat és a kérelem bírósághoz érkezésétől
számított tizenöt napon belül polgári nemperes eljárásban dönt. E határidőbe nem számít bele a
hiánypótlást elrendelő végzés meghozatalától a hiányok pótlásáig terjedő idő vagy ennek hiányában
a hiánypótlásra biztosított határidő eredménytelen eltelte. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket
ez a törvény nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárás során szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye.
(2)	A bíróság megvizsgálja, hogy az előzetes jognyilatkozatot okiratba foglaló szerv (személy) az
okiratot az eljárására irányadó törvény szerinti alakszerűségeknek megfelelően állította-e ki. Ha az
okirat a bejegyzésre alkalmas és a kérelmet nem kell hiánypótlásra visszaadni, a bíróság az adatokat
az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába bejegyzi.
(3)	Ha az előzetes jognyilatkozat vagy a kérelem (a továbbiakban együtt: beadvány) nem felel meg
e törvény rendelkezéseinek vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a bíróság a
beadványt rövid határidő kitűzésével és a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek
visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a hiánypótlási felhívást nem teljesíti, a bíróság a
kérelmet el fogja utasítani.
(4)	A bejegyzés és a kérelem elutasítása tárgyában a bíróság végzéssel dönt, amelyet az előzetes
jognyilatkozatot tett személy részére kézbesít.
(5)	A kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.
14.	§
A Pp. költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezései az előzetes jognyilatkozat előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartásába való bejegyzésére nem alkalmazhatók.
15.	§
(1)	Ha a nyilatkozattevő új előzetes jognyilatkozat bejegyzését kérelmezi, a korábban tett előzetes
jognyilatkozatot visszavontnak kell tekinteni.
(2)	Az előzetes jognyilatkozat módosítása esetében a nyilvántartásban az új adatokat a korábban
bejegyzett adatok mellett kell rögzíteni.
16.	§

Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait a Hivatal elnöke a nyilatkozatot tevő
személy halálát követő tizenöt évig tartja nyilván, majd haladéktalanul gondoskodik azok törléséről.
(1)	Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatairól írásbeli kérelemre felvilágosítást
kaphat a nyilatkozattevő.

(2)	A bíróság az érintettre vonatkozóan polgári peres és nemperes eljárás vagy büntetőeljárás
lefolytatása céljából az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét
közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni.
(3)	Ha törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának
ellenőrzéséhez feljogosította, akkor az ügyészség, nyomozó hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat az
előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásából a konkrét ügy megjelölése mellett egyedi adatkérés
útján jogosult az adatot megismerni és kezelni. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie
annak az eljárásának az ügy számát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény
alapján jogosult.
4.	A nyilvántartások közös szabályai
18. §
(1)	A nyilvántartásokat elektronikusan kell vezetni. A nyilvántartások vezetésére és abból az
adatszolgáltatás teljesítésére szolgáló informatikai alkalmazást a Hivatal elnöke működteti. A
nyilvántartások vezetéséért és üzemeltetéséért a Hivatal elnöke felel.
(2)	A 6., 7. és 17. § szerinti adatszolgáltatás tekintetében a Hivatal elnöke az adatkezelő. A Hivatal
elnöké adategyeztetés és az adatok változásának a nyilvántartásokban történő feltüntetése céljából
az érintett személyre vonatkozó, 3. § (1) bekezdés a) pontja és 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
adatokat, illetve a halál tényére és időpontjára vonatkozó adatot igényel a személyi adat- és
lakcímnyilvántartásból.
19.	§
(1)	A nyilvántartásokba vett adatok megváltozása esetén a nyilvántartásba történő bejegyzésre
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Ha a bíróság a perújítási vagy felülvizsgálati eljárásban a gondnokság alá helyezésről, annak
módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről a jogerős bírósági határozatot vagy annak egy
részét hatályon kívül helyezi vagy módosítja, az ezzel érintett adatokat az első fokon eljárt
bíróságnak a nyilvántartásokból törölnie vagy módosítania kell.
20.	§

A nyilvántartásokban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra - 
személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.

21.	§
I
A nyilvántartások adatainak 6. § és 17. § (2) és (3) bekezdése szerinti megismerése és kezelése
térítésmentes.
22.	§

(1)	Az adatok megismerésére és kezelésére közvetlen hozzáféréssel jogosult szerv nevében a
nyilvántartásokból csak az a személy vehet át adatokat, akinek az adatok megismerésére és
kezelésére jogosult szerv erre felhatalmazást adott.
6
(2) A felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és
feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról az adatok megismerésére és kezelésére 
jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a Hivatal
elnökét.

23.	§

(1)	A nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról az információs Önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CX1I. törvényben (a továbbiakban: Info tv.) meghatározott
adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás az Info tv.-ben
meghatározottakon kívül tartalmazza az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját és az adattovábbítás
célját is.

(2)	Az adattovábbítási nyilvántartást a Hivatal elnöke vezeti.

(3)	Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás
alanya volt-e. Ez a jogosultság a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében a1
rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy
kizárható.
(4)	Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül


a)	a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
b)	nyomozó hatóság és az ügyész,
c)	a nemzetbiztonsági szolgálatok.	
(5)	Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

5.	A nyilvántartások használatára jogosultak nyilvántartása
24.	§

(1)	A nyilvántartások használatára jogosultak nyilvántartásának célja az adatrögzítésre kötelezettek
és közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és kezelésére
jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége
ellenőrzésének biztosítása.
(2)	A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza az adatrögzítésre kötelezett1
bíróságok és közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és1
kezelésére jogosult szervek
I
a)	megnevezését,
b)	levelezési címét,
c)	telefonszámát,
d)	telefaxszámát,
e)	elektronikus levélcímét,
f)	a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre
felhatalmazott személy)
fa)	családi és utónevét,
fb)	beosztását,
fc)	szervezeti egységét,
fd)	hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és
időpontját,
fe)	a hozzáférésre felhatalmazott személy 25. § (1) bekezdése szerinti egyedi azonosítóját.
(3)	A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság 
törlésétől számított öt évig kell megőrizni.
25.	§
i
(1)	A nyilvántartásokba történő adatrögzítéshez, valamint a nyilvántartásokban kezelt adatok
közvetlen hozzáféréssel történő megismeréséhez és kezeléséhez szükséges egyedi azonosítókat az
adatrögzítésre kötelezett bíróság, valamint közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt
adatok megismerésére és kezelésére jogosult szerv a nyilvántartások működtetőjéhez benyújtott
kérelemben (a továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli.

(2)	Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 24. § (2) bekezdés a)-e) pontjában és
f)	pont fá)-fd) alpontjában meghatározott adatokat.

(3)	A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról az adatrögzítésre
kötelezett bíróság, valamint közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok
megismerésére és kezelésére jogosult szerv - az adatváltozást követő három munkanapon belül - 
értesíti a nyilvántartások működtetőjét.
(4)	A nyilvántartások működtetője az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc 
napon belül tájékoztatja

a)	az adatrögzítésre kötelezett bíróságot a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi
azonosítóiról, valamint az adatrögzítési kötelezettség teljesítéséhez szükséges technikai
ismeretekről,
b)	közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és kezelésére 
jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint a közvetlen i
hozzáférés gyakorlásához szükséges technikai ismeretekről.

6.	Záró rendelkezések


26.	§

Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a)	rendeletben szabályozza a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására,
annak üzemeltetésére, vezetésére, az azokból történő adatszolgáltatás iránti kérelmek
előterjesztésére, valamint az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
b)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a
nyilvántartásokból kérelemre történő adatszolgáltatás díjának összegére és megfizetésének módjára
vonatkozó részletes szabályokat.
27.	§
E törvény 2014. március 15-én iép hatályba.
28.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi
XVIII. törvény (a továbbiakban: Gnytv.) alapján vezetett nyilvántartás adatait a gondnokoltak
nyilvántartásába kell átvezetni.

(2)	A Hivatal elnöke e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül gondoskodik arról, hogy
azokra a személyekre nézve, akiket a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, a
gondnokoltak nyilvántartásában a gondnokság alá helyezés típusa cselekvőképességet teljesen
korlátozó gondnokságra változzon, és az ilyen módon kerüljön nyilvántartásra - a változás okának
feltüntetésével - a kötelező felülvizsgálat alapján lefolytatott perben hozott határozat jogerőre
emelkedésének időpontjáig.
(3)	A Gnytv. 17. § (1) bekezdése szerint kezelt adatokat azok keletkezésétől számított öt évig meg
kell őrizni.

29.	§

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba való bejegyzésének illetéke 15 000 forint.”
30.	§

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §
p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

( E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak
igényelni:)
i
p) a gondnokoltak nyilvántartásában és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő
természetes személyek adatainak egyeztetése céljából az Országos Bírósági Hivatal elnöke;”

31.	§
i
Hatályát veszti a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépésével
egyidejűleg szükségessé válik a jelenlegi gondnokolti nyilvántartási rendszer felülvizsgálata és egy
új nyilvántartás megteremtése. E célt szolgálja a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok 
nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat). A Javaslat ennek érdekében 
tartalmazza többek között a gondnokoltak nyilvántartásával Összefüggő rendelkezéseket, valamint 
az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó új szabályokat. Jelenleg a gondnokság alá 
helyezett személyek nyilvántartására vonatkozóan a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi 
XVIII. törvény (a továbbiakban: Gnytv.) tartalmaz szabályokat. Tekintettel arra, hogy a Ptk. új
jogintézményként bevezeti az előzetes jognyilatkozat tételét, valamint, hogy az előzetes 
jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához,
elengedhetetlen e két nyilvántartás összehangolt szabályozása. Ennek következtében a Javaslat a 
gondnokoltak nyilvántartását és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását egyazon törvényben
rendeli szabályozni.	

A Javaslat kimondja, hogy a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok országos nyilvántartása |
(a továbbiakban: nyilvántartások) működtetésére és ennek érdekében adatok kezelésére kijelölt
szerv az Országos Bírósági Hivatal elnöke (a továbbiakban: Hivatal elnöke), tekintettel arra, hogy 1
jelenleg is a Hivatal elnöke működteti a gondnokoltak nyilvántartását. A Javaslat szerint a
nyilvántartásokat elektronikusan kell vezetni. A nyilvántartások vezetésére és abból az ;
adatszolgáltatás teljesítésére szolgáló informatikai alkalmazást a Hivatal elnöke működteti. Az 1
adatkezelési feladatok megoszlanak a Hivatal elnöke és a járásbíróságok között, mivel a ,
járásbíróságok vezetik be a nyilvántartásokba a törvény által előírt adatokat, az adatszolgáltatást a
nyilvántartásokból viszont központilag, a Hivatal elnöke végzi.	i
A Ptk. által bevezetett rendelkezések következtében a cselekvőképesség részleges korlátozása	j
esetében minden esetben ügyköröket kell majd az eljáró bíróságnak meghatároznia, és ezt	j
természetesen a nyilvántartás adattartalmának is tükröznie kell. A Ptk. még példálózó jelleggel sem
sorolja fel azokat az ügycsoportokat, amelyek vonatkozásában a bíróság ítéletében a	I
cselekvőképességet korlátozhatja. Ennek következtében a személyre szabott ügykörök	\
meghatározásakor az eljáró bírónak minden esetben figyelembe kell majd vennie a gondnokolt
egyéni körülményeit és ennek megfelelően kell meghatároznia és az ítélete alapján bejegyeznie az	i
egyes ügycsoportokat is.	;
A gondnokoltak nyilvántartása deklaratív hatályú, a gondnokság alá helyezés a bíróság |
határozatának jogerőre emelkedésével következik be. Az előzetes jognyilatkozat tekintetében a
nyilvántartásba vétel nem érvényességi kellék, az előzetes jognyilatkozat hatálybalépése azonban
már bírósági döntés függvénye, ily módon az is az ítélet jogerőre emelkedéséhez kötött.	i
Az előzetes jognyilatkozatban a Ptk. szerint a nagykorú cselekvőképes személy	|
cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett	|
magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni
viszonyaira vonatkozóan. Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni a nyilvántartásba, de	J
érvényességének nem feltétele az országos nyilvántartásba való bejegyzés.	j.
Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló j
ítéletében rendelkezik. Abban az esetben, ha az előzetes jognyilatkozat több rendelkezése közül
valamelyik nem alkalmazható, ez a többi rendelkezés alkalmazását nem érinti. Az eljáró bíróságnak
itt azonban figyelemmel kell lennie a Ptk. 2:40. § (1) bekezdésére, amely kivételként határozza meg
azt a két esetet, amikor a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyező határozatában
nem rendeli el az előzetes jognyilatkozat alkalmazását. A jogalkotói szándék a Ptk. 2:40. § (1)
bekezdésében egyértelműen arra ösztönzi az eljáró bíróságot, hogy a lehető legjobban;
érvényesüljön az előzetes jognyilatkozatot tett személy akarata, és ennek következtében, az előzetes!
jognyilatkozatban foglaltak szerint döntsön a bíróság a cselekvőképesség korlátozásakor. Ezen!
jogintézmény párhuzamba állítható az öröklési jogban ismert „akarati elvvel” (favor testamenti),!
melynek lényege, hogy a végrendelkező akarata a lehető legteljesebb mértékben teljesüljön.	j
RÉSZLETES INDOKOLÁS	|
Az 1. §-hoz	|
A Javaslat rögzíti, hogy a gondnokoltak, valamint az előzetes jognyilatkozatot tett személyek és az *
előzetes jognyilatkozataik adatainak a nyilvántartására tartalmaz rendelkezéseket.	!
i
i
A 2. §-hoz	i
í
A Javaslat kimondja, hogy a gondnokoltak nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a j
gondnokság alá helyezés tényének igazolása a gondnokság alá helyezett személy jogai1
gyakorlásának elősegítése, illetve harmadik személyek jogainak védelme érdekében.	!
A 3. §-hoz	|
!
A Javaslat - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi I
CXII. törvény (Infotv.) előírásainak megfelelően - rendelkezik a nyilvántartott adatok köréről,1
továbbá a nyilvántartás közhitelességéről.	|
i
A 4. §-hoz	I
!
Főszabály szerint a gondnokoltak nyilvántartásába az adatokat az első fokon eljárt bíróság jegyzi be j
az adattartalmat érintő jogerős bírósági határozatok alapján.	i
I
Az 5. §-hoz	I
!
Garanciális jellegű rendelkezést tartalmaz a Javaslat az adatkezelés időtartamára vonatkozóan. A j
Hivatal elnöke az adatokat - a gondnokság alá helyezés esetleges korábbi megszűnésétől j
függetlenül - a gondnokság alá helyezett személy halálát követő tizenöt évig kezeli. A gondnokság !
alatt álló személy jognyilatkozata érvényességének utólagos vizsgálata érdekében indokolt a |
gondnokság megszűnését követően is az adatok nyilvántartása. A Gnytv.-ben az adatkezelésre
megszabott öt éves időtartam rendkívül kevés, a gondnokolt, a gondnokolt örökösei, illetve
harmadik személyek jogvédelme ennél jóval hosszabb időtartamot indokol. A nyilvántartás I
másodlagos funkciója többek között a gondnokság fennállása alatt kötött jogügyletek |
érvényességének vitatása esetén a gondnokolt státuszának hiteles igazolása. Ezen másodlagos'
funkció is az öt évnél hosszabb időtartamot igényel.	,
11
A 6. §-hoz
A Javaslat lehetőséget ad arra - a Gnytv.-hez hasonlóan - hogy egyes szervek a cselekvőképesség
fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban:
közvetlen hozzáférés) kezeljék és megismerjék a gondnokoltak,nyilvántartásában szereplő adatokat.
Az adatszolgáltatás tekintetében a Javaslat kibővíti a közvetlen hozzáféréssel az adatok
megismerésére és kezelésére jogosultak körét, továbbá a közvetlen hozzáféréssel az adatigénylés
gyorsabban, hatékonyabban, a postaköltségek megtakarításával valósulhat meg.	j
A 7~8. §-hoz
A Javaslat a gondnokoltak nyilvántartása vonatkozásában az egyedi kérelem alapján történő
adatszolgáltatás lehetőségét is biztosítja a Javaslatban meghatározott adatok vonatkozásában. Az
adatszolgáltatás érdekében a kérelmező a gondnokoltak nyilvántartása adatainak megismerését1
alátámasztó jogi érdeket köteles hitelt érdemlően igazolni, vagy - így különösen hatóságok esetébenj
-	meg kell jelölnie azt a törvényi rendelkezést, amely alapján az adat megismerésére és kezelésére!
jogosult. A bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletében meghatározott!
ügycsoportra vagy ügycsoportokra irányuló adatszolgáltatás esetében a felvilágosítást kérő részére)
minden esetben csak a kérelemben megjelölt ügycsoport tekintetében adható felvilágosítás. Ezenj
szabály kimondása egyrészről adatvédelmi okokból lényeges, másrészről pedig, hogy aj
felvilágosítást kérőnek az adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának megvalósulásáhozj
elengedhetetlenül szükséges adatot bocsássanak a rendelkezésére. A Javaslat az adatszolgáltatásra!
vonatkozó részletes szabályokat nem tartalmazza. Ennek megfelelően ezek a rendelkezések ai
Javaslatban foglalt felhatalmazó rendelkezés alapján alacsonyabb jogforrási szinten - rendeletben — j
kerülnek szabályozásra.	!
Á 9—IS. §-hoz
Az előzetes jognyilatkozatban a Ptk. szerint a nagykorú cselekvőképes személy
cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett!
magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni j
viszonyaira vonatkozóan. Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni a nyilvántartásba, de!
érvényességének nem feltétele az országos nyilvántartásba való bejegyzés. Az előzetes j
jognyilatkozatot az előzetes jognyilatkozatot tett személy kérelmére a lakóhelye szerint illetékes j
járásbíróság jegyzi be a nyilvántartásba. Fontos hangsúlyozni azt, hogy az előzetes jognyilatkozatok j
nyilvántartásába való bejegyzés szempontjából két esetkört kell megkülönböztetni. Az első j
esetkörben - a nyilatkozat megtételekor - az előzetes jognyilatkozat megtételének nyilvántartásba I
való bejegyzése egy nemperes eljárással történik, melyben egyébként az eljárási cselekményeket j
bírósági titkár is elvégezheti, mivel a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 12/A. §-a |
alapján az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a bíró helyett, tárgyaláson kívül bírósági j
titkár is eljárhat. A gondnokság alá helyezési per következtében az előzetes jognyilatkozatban tett i
rendelkezések hatályosulását és magát az előzetes jognyilatkozatot hatályba léptető határozat I
ügy számát, jogerőre emelkedésének napját, az eljáró bíróság megnevezését és ügy számát viszont j
már a gondnoksági perben első fokon eljárt bíróság jegyzi be majd az előzetes jognyilatkozatok
nyilvántartásába.
Az előzetes jognyilatkozat megtételekor a bejegyzést az előzetes jognyilatkozatot tett személynek
kell kérnie. A kérelmet azonban - az előzetes jognyilatkozatot tartalmazó okirat csatolásával együtt |
-	az előzetes jognyilatkozatot közokiratba foglaló közjegyzőnek, az előzetes jognyilatkozatot.
12
ellenjegyző ügyvédnek, vagy az előzetes jognyilatkozatot jegyzőkönyvbe vevő gyámhatóságnak
kell az okirat elkészítésétől számított öt napon belül megküldenie a bíróságnak.
A bíróság polgári nemperes eljárásban megvizsgálja, hogy a kérelem nem szorul-e hiánypótlásra,
illetve hogy az okirat bejegyzésre alkalmas-e, azt a rá vonatkozó törvényi rendelkezéseknek
megfelelően állították-e ki. A kérelem elbírálására nyitva álló határidő 15 nap. A bejegyzési eljárás
során hiánypótlásnak helye van. Ha a bejegyzés feltételei nem állnak fenn, a bíróság végzéssel
határoz, melyet az előzetes jognyilatkozatot tett személynek kell kézbesíttetni, a végzéssel szemben
fellebbezésnek van helye.
A 14. §-hoz
Az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzésére nem alkalmazhatók a Pp.
költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezései. Ennek indoka egyrészről, hogy a jogalkotó a Ptk. j
által létrehozott jogintézménnyel egy, a személyállapotot érintő többletszolgáltatást vezet be aj
jogrendszerbe, másrészről pedig, hogy az előzetes jognyilatkozat tétele nem előfeltétele a!
gondnokság alá helyezésnek sem.
A 15-16. §-hoz
Ha a nyilatkozattevő új előzetes jognyilatkozat bejegyzését kérelmezi, a korábban tett előzetes
jognyilatkozatot visszavontnak kell tekinteni. A Ptk. 2:39. § (4) bekezdésére tekintettel a korábban
tett és a visszavont előzetes jognyilatkozatot az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásából törölni
kell. Az előzetes jognyilatkozatot tevő személyek és az előzetes jognyilatkozataik adatait a Hivatal !
elnöke a nyilatkozatot tevő személy halálát követő tizenöt évig tartja nyilván, majd haladéktalanul
gondoskodik azok törléséről.
A 17. §-hoz
Az Infotv. 5. § (3) bekezdése érteimében kötelező adatkezelés esetén többek között az adatok
megismerhetőségét is az adatkezelést elrendelő törvényben szükséges meghatározni. Ebből
kifolyólag biztosítja a Javaslat az egyedi adatigénylés lehetőségét a nyilatkozattevő részére. Ezen
felül a Javaslat a bíróságok számára lehetővé teszi az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának
adataihoz való hozzáférést, továbbá azt is, hogy a Hivatal az ügyészség, a nyomozó hatóság j
valamint a nemzetbiztonsági szolgálat számára egyedi adatigénylés útján adatot továbbítson. Ennek \
feltétele, hogy az adatigénylő szerv minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés i
megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve j
kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére. Az adatigénylőnek a (
kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt |
adatok megismerésére törvény alapján jogosult. Az adatszolgáltatás részletes szabályait ebben az j
esetben is a Javaslat szerinti felhatalmazó rendelkezés alapján kiadott miniszteri rendelet [
tartalmazza majd.	I
A 18. §-hoz	I
A 4. alcím a nyilvántartások közös szabályait tartalmazza. Az adatszolgáltatások tekintetében a |
Hivatal elnöke az adatkezelő. Az általános bejegyzési szabályokon felül abban az esetben, ha a i
személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatellenőrzés során a természetes
személyazonosító vagy lakcímadatok változásának átvezetése szükséges, erről a Hivatal elnöke J
gondoskodik. A Hivatal elnöke úgyszintén a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból győződik meg
13
arról is, ha az általa vezetett nyilvántartásokban szereplő természetes személy meghalt, és
alkalmazza az ehhez fűződő nyilvántartási következményeket.
A nyilvántartásokból történő hatékony adatszolgáltatás érdekében a nyilvántartásokat
elektronikusan kell működtetni.
A 19-22. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a perújítási, felülvizsgálati eljárásban hozott határozatban
foglaltaktól függően a jogerős határozat alapján nyilvántartásba vett adatokat törölni, vagy
módosítani kell. A Javaslat rendezi az adatigénylés tekintetében a hozzáférés egyedi jogosultjának
felhatalmazására vonatkozó szabályokat. így a Javaslat előírja, hogy meg kell nevezni azt a
természetes személyt, aki a szerv nevében a közvetlen hozzáférésre jogosult, erről, illetve ennek
változásáról az OBH-t haladéktalanul értesíteni kell, ezáltal az OBH ellenőrizni tudja, hogy a
nyilvántartásba az arra jogosult személy tekintett-e be.	i
A 23. §-hoz
Az Infotv. rendelkezéseinek megfelelően minden adatkezelőnek adattovábbítási nyilvántartást kell
vezetnie az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából,
és meg kell határozni annak kötelező adattartalmát is. Ennek célja kettős: egyrészről az
adatkezeléssel érintett személynek joga van tájékozódni arról, hogy adataihoz ki és milyen
jogcímen fért hozzá, másrészről az adatkezelés jogszerűségének adatvédelmi szempontból való
ellenőrzése indokolja a nyilvántartás létét.
A 24-25. §-hoz
Az Infotv. megkívánja, hogy törvényi szinten legyen szabályozva a gondnokoltak nyilvántartása,
illetve az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása használatára jogosultak nyilvántartása I
(hozzáférési vagy jogosultsági nyilvántartás).
A 26. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezések alapján az igazságügyért felelős miniszter által kiadott rendelet
tartalmazza majd többek között azt, hogy a Hivatal elnökéhez az adatszolgáltatásra irányuló
kérelmet milyen módon lehet előterjeszteni, mit kell a kérelemnek tartalmaznia, illetve a Hivatal 1
elnöke hogyan szolgáltat adatokat az adatigénylésre jogosult szervek részére. Ezen felül az I
igazságügyért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben szintén |
rendeletben fogja majd megállapítani a kérelemre történő adatszolgáltatás díjának összegére és J
megfizetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat.	j
A 27-28. §-hoz	j
A Javaslat - összhangban a Ptk.-val - 2014. március 15-én lép hatályba, annak alapján a '
hatálybalépést követő hat hónapon belül hivatalból kell gondoskodni arról, hogy a megváltozott I
elnevezésű cselekvőképes ségi kategóriák a nyilvántartásban átvezetésre kerüljenek.	|
A Javaslat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gnytv. Ezzel meg fog szűnni a Gnytv. |
alapján vezetett nyilvántartás törvényi jogalapja. Ezért szükséges rendelkezni arról, hogy a j
gondnokoltak nyilvántartása a Gnytv. alapján vezetett nyilvántartás adatainak felhasználásával jön
létre.
A Gnytv. adatkezelési és adattovábbítási szabályai a Javaslat hatálybalépését követően hatályukat
vesztik, azonban ezen szabályok szerinti adatokat ezt követően is a bejegyzésüktől számított öt évig
őrizni kell. Ebből kifolyólag a Javaslat kimondja, hogy a Gnytv. alapján kezelt adatokat továbbra is
őrizni kell azok bejegyzésétől számított öt évig.
15