﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12097. számú
törvényjavaslat
a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól
Előadó:
Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2013. szeptember
2013. évi.... törvény
a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól

1.	Általános rendelkezések
1.§
(1)	Az ingatlanok használatának e törvényben nem szabályozott kérdéseire a Polgári Törvénykönyv
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Az ingatlanok használatát törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály (a
továbbiakban együtt: jogszabály), illetve a felek megállapodása e törvény szabályaitól eltérően
rendezheti
2.	Szomszédjogok
2.	§
(1)	Ha a tilosban talált állat tulajdonosa ismert, az ingatlan tulajdonosa köteles őt az állat befogását
követően annak elszállítására felszólítani, de mindaddig visszatarthatja az állatot, amíg az általa
okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem téríti.
(2)	Ha a tilosban talált állat tulajdonosa nem ismert, a Polgári Törvénykönyv találásra vonatkozó
szabályait kell alkalmazni.

(3)	Ha a kirepült méhrajt annak tulajdonosa két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel :
bárki tulajdonjogot szerezhet.
3.	§
(1)	Az ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a szomszédos ingatlanról áthullott terményt,
ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.

(2)	A közterületre hulló terményt bárki felszedheti, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését
elmulasztotta.
(3)	A két ingatlan határvonalán álló növény és terménye egyenlő arányban illeti a szomszédos
ingatlanok tulajdonosait.
4.	§
(1)	A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az
ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak.
(2)	A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával
járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket
jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek
megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság
arányában terhelik.
(3)	Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát
akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon:
nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.
5. §
Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok
az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem
távolítja el.
6.§

(1)	A 2-5. §-okat alkalmazni kell a közös tulajdonban álló ingatlant természetben megosztva
használó tulajdonostársak egymás közötti viszonyában is.
(2)	A 2. § (1) és (2) bekezdés, a 3. § (1) bekezdés és a 4. § (1) bekezdés alkalmazásában az ingatlan
tulajdonosával egy tekintet alá esik az ingatlan egészét vagy valamely meghatározott részét >
jogszerűen használó személy.
3.	A használati jogok ingatlan-nyilvántartással összefüggő különös szabályai
7. §
(1)	A Polgári Törvénykönyv szerinti földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot, használat jogát,
telki szolgalmat és közérdekű használati jogot (a továbbiakban együtt: használati jog) - a (2) és (3)
bekezdésben foglalt kivételekkel - nem érinti, ha a használati joggal terhelt ingatlan más ingatlannal
összevonásra kerül.

(2)	A telki szolgalom megszűnik, ha akár annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelynek mindenkori
tulajdonosát a telki szolgalmi jog gyakorlása megilleti (a továbbiakban: uralkodó telek), akár annak
az ingatlannak a tulajdonosa, amelyet a telki szolgalmi jog terhel (a továbbiakban: szolgáló telek)
megszerzi a másik ingatlan tulajdonát, és az ingatlanok az ingatlan-nyilvántartásban Összevonásra
kerülnek.	

(3)	Ha az uralkodó telek és a szolgáló telek azonos személy tulajdonában áll, de az ingatlanok az 
ingatlan-nyilvántartásban nem kerülnek egyesítésre, a telki szolgalom csak akkor gyakorolható, ha a
két ingatlant különböző személyek használják.
8.§

(1)	A használati joggal terhelt ingatlan megosztása esetén - a 9. §-ban meghatározott kivétellel - a
használati jog valamennyi új ingatlant terheli.

(2)	Ha a használati joggal terhelt ingatlan megosztását követően a jog gyakorlása csak
meghatározott új ingatlant vagy ingatlanokat érint, a többi új ingatlan tulajdonosa kérheti a jog
megszüntetését.
9. §
(1)	Az uralkodó telek megosztása esetén a telki szolgalmat az uralkodó telekből kialakított
valamennyi új ingatlan birtokosa gyakorolhatja, feltéve, hogy a szolgalmi jog gyakorlása a jog
kötelezettje számára nem válik terhesebbé.
(2)	Ha az uralkodó telek megosztását követően a telki szolgalom csak meghatározott új ingatlan
vagy ingatlanok előnyére szolgál, a szolgáló telek tulajdonosa kérheti a többi új ingatlan
vonatkozásában a jog megszüntetését.
10. §
Ha az uralkodó telek tulajdonosa a telki szolgalmat ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt
tarthat arra, hogy a bíróság állapítsa meg a telki szolgalom fennállását, valamint tartalmát és
gyakorlásának körülményeit, továbbá arra, hogy a telki szolgalmat az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezzék.
4.	Hatálybalépés
11. §
E törvény 2014. március 15-én lép hatályba.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A 2013. évi V. törvénnyel kihirdetett és 2014. március 15-ével hatályba lépő Ptk. alapvető;
rendszerszintű változásokat eredményez a polgári jog számos területén, így a dologi jogban is. A
szomszédjogok tárgykörét a régi Ptk. a jelentősnek mondható magyar történeti hagyományt)
megtartva a szükségtelen zavarás generálklauzulája mellett részletesen és kazuisztikusan
szabályozta. A kazuisztikus szabályozás szükségessége a Ptk. kodifikációjának megindulása óta
szakmai viták tárgyát képezte. A 2009-es, hatályba nem lépett törvénykönyv szövege megtartotta a
korábbi törvényi megoldásokat, sőt, azokat bővítette a bírói gyakorlat beépítésével. A Ptk. azonban 
-	attól a céltól vezérelve, hogy az új törvénykönyv minél teljesebben fogja át az üzleti világ 
professzionális szereplőinek, valamint a magánszemélyek magánjogi viszonyait, amihez több,
területen magasabb absztrakciós szintre emelte a normákat - azt a megoldást választotta, hogy a 
szomszédjogok körében csak a magasabb absztrakciós szintet képviselő előírásokat tartotta meg. A 
mellőzött rendelkezések azonban az ingatlan-tulajdonosok egymás közötti viszonyainak egyes 
konkrét élethelyzeteit szabályozzák, és ennek révén az állampolgárok mindennapjait alapvetően
érintik, konkrét élethelyzetekben nyújtanak eligazítást a követendő magatartás vonatkozásában,
ezért megfelelő felülvizsgálat alapján történő korszerűsítéssel indokolt a megtartásuk a j
jogrendszerben. Figyelemmel arra, hogy a tulajdonhoz való alapvető jog közvetlen korlátozását'
tartalmazzák, a kérdéseket jogforrási szempontból csak a törvényi szinten lehet szabályozni.


RÉSZLETES INDOKOLÁS	

Az 1. §-hoz	

A rendelkezés a törvénynek a Ptk.-val, mint általános háttér-jogszabállyal való kapcsolatát j
határozza meg, és rögzíti, hogy az a Ptk.-hoz képest speciális norma, így az ingatlanhasználatnak a 
törvényben nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. előírásai irányadóak.

Mivel a szomszédjogok körében elképzelhető, hogy a jogalkotó által szabályozott magatartások
törvényben előírt módon való tanúsítása a felek egyéni helyzetére és szempontjaira, valamint egyéb 
ágazati, illetve helyi viszonyokra figyelemmel méltánytalan eredményre vezethet, mindenképp 
szükséges arra lehetőséget biztosítani, hogy a törvény előírásaihoz képest az adott viszonyokat más 
törvény, továbbá adott esetben alacsonyabb jogforrási szinten álló norma - különösen
önkormányzati rendelet -, illetve a felek megállapodása eltérően szabályozhassa.

A 2. §-hoz	
A szomszédjog egyik tipikus élethelyzete, ha az ingatlan-tulajdonos állatot talál. A régi Ptk. a	
tilosban talált állat vonatkozásában csak visszatartási jogot szabályozott. A tilosban talált állat	
azonban egyrészt tárgyánál, másrészt körülményeinél fogva különleges helyzet egyrészt a — Ptk.	
által tulajdonszerzési módként szabályozott - találáshoz, másrészt a jogalap nélküli birtokláshoz
képest, ezért eltérő szabályokat kíván. Az ingatlan tulajdonosa a telkén talált állatot - a puszta
dologtaláláshoz képest érdemi többletet jelentő módon - befoghatja és amennyiben az állat	
tulajdonosa általa ismert, úgy fel kell őt az állat elszállítására szólítania, de az ingatlan-tulajdonost	
továbbra is megilleti az állat által okozott kár megtérítéséig szólóan a visszatartási jog. Ha azonban	
az állat tulajdonosának személye nem deríthető ki, egyértelmű szabályban szükséges előírni az
ingatlan-tulajdonos számára a Ptk. találásra vonatkozó szabályainak alkalmazását.	
4
A régi Ptké, szabályozta a méhrajon befogással történő tulajdonszerzés bárki számára nyitva álló
lehetőségét. A rendelkezés megtartása a jogrendszerben indokolt, a tilosban talált állat szabályaival
való szoros tartalmi kapcsolat miatt rend szertani lag ezen a helyen indokolt szabályozni.	
A 3. §-hoz
A szoros tartalmi kapcsolat okán a korábbi szabályozástól eltérően logikailag egységesen indokolt 
szabályozni a telekhatáron álló, valamint azon növények terményével kapcsolatos kérdéseket, 
amelyekről valamely szomszédos telekre hullik a termény. Ellentétes jogpolitikai indok hiányában a 
szabályozás tartalmilag megtartja a régi Ptk. normatartalmát.
A régi Ptk. szabályaihoz képest új előírás a közterületre hulló termények elsajátítására vonatkozó, 
bárki számára nyitva álló lehetőség törvényi szintű rögzítése.

A 4. §-hoz

A szoros tartalmi kapcsolat okán a korábbi szabályozástól eltérően logikailag egységesen indokolt j
szabályozni az ingatlanok határán álló, azokat elválasztó dolgok - kerítés, mezsgye, illetve növény
-	használatára, a fenntartásukkal kapcsolatos költségek viselésére, valamint a határvonalon álló és I
zavaró növény eltávolításával kapcsolatos igényekre vonatkozó szabályokat. Ellentétes jogpolitikai !
indok hiányában a szabályozás tartalmilag megtartja a régi Ptk. normatartalmát.
Az 5. §-hoz	I
í
A szomszédjog egyik leggyakoribb tipikus élethelyzetét a szomszédos ingatlanról a földfelszín j
feletti részeivel átlógó, illetve a földfelszín alatti részeivel áthatoló növények jelentik. A jogalkotó
az ilyen zavaró növényrészek vonatkozásában a magyar jogban jelentős hagyományra visszatekintő '
előírásokat akként tartja meg, hogy a korábbi normatív módon megjelenő levágási tilalmat j
megfordítva azt rögzíti, hogy a levágásra csak a törvényi feltételek fennállta esetén van lehetőség. j
i
A 6. §-hoz	\
|
Alkalmazási szabályban szükséges egyértelművé tenni, hogy a szomszédjog szabályait a közös ;
tulajdonban álló ingatlant természetben megosztva használók között is alkalmazni kell, valamint '
azt, hogy a törvényben felsorolt szomszédjogok által meghatározott egyes jogok és kötelezettségek ;
az ingatlan-nyilvántartás szerinti tényleges tulajdonoson kívül szélesebb alanyi kört - így különösen
a haszonélvezőt és a bérlőt - is megilletik, illetve terhelik.	1
i
I
A 7. §-hoz	!
A korlátolt dologi jogok révén megvalósuló ingatlan-használattal kapcsolatosan szükséges azon |
helyzeteket is anyagi jogilag rendezni, amikor az érintett ingatlanok vonatkozásában a tényhelyzet
változik, ugyanakkor a joghelyzet bizonytalan, vagy a Ptk.-ban nem rendezett. Ilyen rendezendő
élethelyzet az érintett ingatlanok egyesülése (egyesítése), akár ingatlan-nyilvántartásban történő jogi I
egyesítés, akár mint pusztán tényleges együttes használat révén. A törvény egyértelművé teszi, hogy |
a tényhelyzet változása főszabályként nem érinti a használati jogokat. Külön rendezést csak - a
jogintézmény jellegéből adódóan - a telki szolgalom esetében jelent a két érintett ingatlan akár az I
ingatlan-nyilvántartásban történő, akár pusztán tényleges egyesülése. Az ingatlan-nyilvántartási j
egyesülés nélküli, pusztán tényleges tulajdonosi személyegyesülés esetén a szolgalom - és így a
5
nem-gyakorlás miatti megszűnéshez vezető törvényi időtartam - nyugszik, egészen addig, amíg a;
két ingatlant azonos személy használja.
A 8. §-hoz
A használati jogok vonatkozásában a telkek megosztásának joghatásaira vonatkozó főszabályt,
valamint az újonnan kialakított ingatlanok tulajdonosait megillető azon igényt állapítja meg, hogy
ha a telekmegosztást követően a jog gyakorlása csak meghatározott új ingatlant vagy ingatlanokat I
érint, a többi új ingatlan tulajdonosa kérheti a jog megszüntetését.
A 9. §-hoz
A 8. § főszabályához képest külön rendezést igényel a telki szolgalmak jogi sorsa az!
telekmegosztást követően, ugyanis ez a jogintézmény fogalmilag két különálló ingatlant feltételez: 1
egyrészt azt, amelyiket terheli, másrészt pedig azt, amelyik javára szolgál. Az (1) bekezdésben levő, |
az uralkodó telek megosztásának joghatását, valamint az érintettek egyes igényeit megállapító j
speciális szabályokkal a cél a már meglevő és gyakorolt szolgalmi jog tartalmának és terjedelmének !
-	ezen keresztül pedig a felek, különösen a szolgáló telek használója érdekeinek - védelme a 1
megváltozott tényhelyzet körülményei között. A telekmegosztást követően megváltozott!
körülmények ténylegesen járhatnak a szolgáló telek terheinek növekedésével, ezért bár a törvény !
valamennyi új ingatlan birtokosának lehetővé teszi a szolgalmi jog gyakorlását, azonban csak azzal I
a feltétellel, hogy összességében a joggyakorlás mértéke nem növekedhet, nem válhat terhesebbé a j
kötelezett számára. Ha a törvényben is rögzített tilalom ellenére a szolgáló telekre jelentősebb '
terhek hárulnának, az érintettek viszonyát, a terhek növekedéséből eredő igényeket a feleknek vagy !
a bíróságnak kell rendeznie.


A rendelkezés csak a szerződéssel létrehozott vagy elbirtokolt, és az ingatlan-nyilvántartásba í
bejegyzett telki szolgalmakra vonatkozik, a törvény alapján létrejövő és igénybe vehető -!
jellemzően átjárási - szolgalmakra nem terjed ki. További korlátját jelenti a rendelkezésnek az,1
hogy ez esetben is érvényesül az 1. §-ban az ágazati jogalkotó számára biztosított eltérési lehetőség. 1
Ennek megfelelően amennyiben más, az 1. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő jogszabály - így j
különösen az építésre és a telekalakításra vonatkozó jogszabályok - egyes szolgalom-fajták j
esetében feltételhez kötik, más módon eltérően szabályozzák, vagy akár egyenesen kizáiják az j
uralkodó telek megosztását, úgy e törvény rendelkezései értelemszerűen nem érvényesülnek.	:
i
A (2) bekezdés a 8. § (2) bekezdéséhez hasonló szabályban jeleníti meg a telekmegosztást követően I
a szolgáló telek tulajdonosát megillető azon - a Ptk. okafogyottság miatti megszüntetést lehetővé ’l
tevő szabályával azonos tartalmú - igényt, hogy az uralkodó telek megosztását követően kérhesse a 1
jog megszüntetését azon új ingatlan vagy ingatlanok vonatkozásában, amelyek előnyére a jog nem !
szolgál. A rendelkezés révén egyértelművé válik a jogalkalmazás számára, hogy a szolgáló telek i
tulajdonosát kereshetőségi jog illeti meg akkor is, ha a telki szolgalom fenntartása az uralkodó telek !
megosztását követően valamelyik újonnan létrejött telek vagy telkek vonatkozásában tekinthető j
csak szükségtelennek.	I
A 10. §-hoz	I
Mivel a telki szolgalom a tulajdonjogon kívül az egyetlen dologi jog, ami elbirtokolható - vagyis '
eredeti szerzésmóddal, ingatlan-nyilvántartáson kívül is megszerezhető így szükséges az |
uralkodó telek ingatlan-nyilvántartáson kívül szolgalmi jogot szerző tulajdonosát megillető egyes
igényeket törvényben meghatározni.	I
6
A ll. §-hoz
A hatálybalépési időpont igazodik a Ptk. hatálybalépésének időpontjához.
7