﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12099. számú
törvényjavaslat
a támogatott döntéshozatalról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. szeptember
2013. évi ... törvény
a támogatott döntéshozatalról
1.	Értelmező rendelkezések
1. §
E törvény alkalmazásában:
1.	gyámhatóság: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti gyámhatóság;
2.	támogatott döntéshozatal: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Második Könyv Második Rész IX. Címe szerinti cselekvőképességet nem érintő, az érintett
személy önrendelkezését és jogainak védelmét szolgáló jogintézmény;
3.	támogatott személy: az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási
képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személy, akinek
a gyámhatóság támogatót rendel;
4.	támogató: a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján a
gyámhatóság által a támogatott személlyel egyetértésben, a támogatott személy segítésére
kirendelt személy.
2.	A támogató kirendelése
2.	§
(1)	A gyámhatóság a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése
alapján, általános jelleggel vagy meghatározott ügycsoportokra, a támogatott személlyel
egyetértésben, határozatlan időre támogatót rendel ki. Nem lehet támogatót kirendelni arra az
ügycsoportra, amely tekintetében az érintett személy cselekvőképességet érintő gondnokság
alatt áll.
(2)	A gyámhatóság támogatóul a támogatott személy által a gyámhatóság előtt
személyesen megjelölt személyt rendeli ki, feltéve, hogy e személy nem áll a (3) bekezdésben
megállapított kizáró okok hatálya alatt, és vállalja a támogatói feladatok ellátását.
(3)	Nem lehet támogatónak kirendelni azt,
a)	akinek a személye ellen a támogatott személy tiltakozik vagy ennek hiányában is
azt a személyt, akinek kirendelése a támogatott személy érdekeivel ellentétes,
b)	aki cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt áll, vagy
c)	aki maga is támogatott személy.
3.	§
(1)	A gyámhatóság a támogatott személy részére legfeljebb két személyt rendelhet ki
támogatóként.

(2)	A gyámhatóság a támogató kirendeléséről a támogató és a támogatott személy
személyes meghallgatását követően dönt.
(3)	Ha a támogató kirendelésének indokoltsága tekintetében kétség merül fel, a
gyámhatóság a belátási képesség kisebb mértékű csökkenésének igazolása érdekében
szakértői véleményt szerezhet be, valamint kikérheti a családsegítő szolgálat véleményét.
3.	A támogató feladatai
4.	§
(1)	A támogató, ha a támogatott döntéshozatal általános jelleggel vagy az adott
ügycsoportra tekintettel fennáll, a támogatott személy kérésére
a)	a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, a polgári
perrendtartásról szóló törvényben és a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak
szerint jelen van azoknál a közigazgatási, polgári és büntető eljárási cselekményeknél,
amelyekben a támogatott személy érintett,
b)	az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon a támogatott személlyel
egyeztet,
c)	a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen van,
d)	tanácsaival, a támogatott személy számára szükséges tájékoztatás megadásával a
támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegíti, és
e)	a támogatott személy döntésének meghozatalához segítséget nyújt, valamint a
döntése meghozatalában személyes jelenlétével közreműködik.
(2)	A támogató a támogatott személy kérésére vagy a gyámhatóság felhívására írásba
foglalja, hogy miben segítette a támogatott személyt és milyen tanáccsal látta el.
(3)	A támogató a kirendeléséről szóló gyámhatósági határozattal vagy a gyámhatóság
által számára e célra kiadott tanúsítvánnyal igazolja, hogy a támogatott személy
vonatkozásában támogatói feladatokat lát el.
4.	A támogató kirendelésének felülvizsgálata
5.	§
(1)	A gyámhatóság a támogató kirendelését ötévenként felülvizsgálja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat időpontjától függetlenül rendkívüli
felülvizsgálatnak van helye, ha
a)	azt a támogatott személy vagy a támogató kéri,
b)	a támogatott személyt gondnokság alá helyezte a bíróság,
c)	más hatóság értesíti a gyámhatóságot a támogató és a támogatott személy közötti
érdekellentétről, vagy
d)	olyan egyéb tény, körülmény jut a gyámhatóság tudomására, amely indokolttá teszi
a támogató kirendelésének felülvizsgálatát.
(3)	A felülvizsgálati eljárás során a gyámhatóság meggyőződik arról, hogy
2
a)	a támogatott személy továbbra is igényli-e, hogy egyes ügyei intézésében, döntései
meghozatalában támogató segítse,
b)	a támogatott személy egyetért-e azzal, hogy a kirendelt támogató lássa el a
továbbiakban is a támogatói feladatokat, és
c)	a támogató a támogatott személy érdekében járt-e el.
(4)	A gyámhatóság a felülvizsgálati eljárásban személyesen hallgatja meg a támogatót
és a támogatott személyt.
(5)	A gyámhatóság a felülvizsgálat eredményeként
a)	a támogató és a támogatott személy egyetértésével változatlan formában fenntartja a
támogató kirendelését,
b)	felmenti vagy elmozdítja a támogatót, és a támogatott személy kérelmére, vele
egyetértésben
ba)	új támogatót rendel, vagy
bb)	megszünteti a támogatott döntéshozatalt.
5.	A támogatói tisztség megszűnése, megszüntetése
6.	§
(1)	A gyámhatóság a támogatót a tisztségéből felmenti, ha
a)	azt a támogató vagy a támogatott személy kezdeményezi,
b)	a támogatott személy meghal, vagy
c)	utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a támogató személy kinevezésének
akadályát jelentette volna.
(2)	A gyámhatóság a támogatót a tisztségéből elmozdítja, ha a támogató
a)	a feladatait nem látja el, vagy
b)	olyan cselekményt követ el vagy olyan magatartást tanúsít, amellyel a támogatott
személy érdekeit súlyosan sérti.
(3)	Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság a támogatót az elmozdítást
megelőzően a tisztségéből felfüggeszti.
(4)	A gyámhatóság az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerinti esetekben a
támogató és a támogatott személy személyes meghallgatását követően dönt.
(5)	A támogatói tisztség megszűnik a támogató halálával.
6.	A hivatásos támogató
7.	§
(1)	A gyámhatóság hivatásos támogatót rendel ki, ha
a)	nincs olyan, a támogatott személy által megjelölt személy, akit támogatóul ki
lehetne rendelni, és
b)	a támogatott személy egyetért hivatásos támogató kirendelésével.
3
(2)	Hivatásos támogató az a cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki a
hivatásos támogatókra vonatkozó képesítési előírásoknak megfelel és vele szemben nem
állnak fenn a 2. § (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró okok.
(3)	A gyámhatóság hivatásos támogatóul
a)	hivatásos támogatói feladatokat ellátó, a Kormány által kijelölt szervvel
kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
foglalkoztatott személyt,
b)	hivatásos gondnoki feladatokat ellátó személyt, vagy
c)	mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személyt
rendelhet ki.
(4)	A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a mentális zavarban szenvedő
személyekkel foglalkozó jogi személy köteles megjelölni azt a személyt, aki a hivatásos
támogatói teendőket személyében ellátja. A kijelölt személynek meg kell felelnie a hivatásos
támogatóra vonatkozó előírásoknak. A kijelölt személy hivatásos támogatói tevékenysége
ellátása során költségtérítésre jogosult.
(5)	A hivatásos támogató egyidejűleg 30 támogatott személy érdekében járhat el,
kivéve, ha
a)	az adott támogatott személyek igényeinek figyelembevétele alapján a hivatásos
támogatói feladatok ellátását legfeljebb 35 támogatott személy egyidejű ellátása nem
veszélyezteti, vagy
b)	a hivatásos támogatói feladatokat kormányzati szolgálati jogviszonyban álló
személy látja el.
(6)	Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott személy egyidejűleg legfeljebb 45
támogatott személy érdekében járhat el.
(7)	Ha a hivatásos támogató hivatásos gondnoki feladatokat is ellát, a támogatott
személyeinek és a gondnokoltjainak a száma együttesen sem haladhatja meg az (5) és (6)
bekezdésben foglalt létszámot.
(8)	Ha a hivatásos támogató tevékenységét munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban látja el, díjazását úgy kell megállapítani, hogy annak összege támogatott
személyenként - a támogatói feladatok mértéke alapján - az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének legalább 10%-át elérje.
8.	§
(1)	Ha a hivatásos támogatói feladatok ellátására munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszony keretében kerül sor, a hivatásos támogatói feladatokat ellátni kívánó személy a
jelentkezéskor hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.
(2)	Indokolt esetben a hivatásos támogatót foglalkoztató szerv vezetője (a
továbbiakban: vezető) írásban felszólíthatja a hivatásos támogatót, hogy a felhívástól
számított 15 munkanapon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges,
annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy
büntetlen előéletű.
4
(3)	Ha a hivatásos támogató igazolja, hogy büntetlen előéletű, a vezető az igazolásra
szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási
díjat a hivatásos támogató részére megtéríti.
(4)	A vezető a büntetlen előélet igazolása céljából kezeli
a)	a hivatásos támogatói feladatok ellátására jelentkező személy, és
b)	a hivatásos támogató
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított
hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a vezető a
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy -
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése esetén - a jogviszony megszűnéséig
vagy megszüntetéséig kezeli.
9.	§
(1)	A hivatásos támogatói feladatokat vállaló személy képzését és továbbképzését a
gyámhatóság szervezi.
(2)	A hivatásos támogatói képzésben, továbbképzésben eredményesen részt vett
személy adatait a képzési, továbbképzési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a
Kormány által kijelölt szerv veszi nyilvántartásba. A nyilvántartás nem minősül hatósági
nyilvántartásnak.
(3)	A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a hivatásos támogató természetes személyazonosító adatai,
b)	a munkahely megnevezése és címe,
c)	a foglalkoztatás kezdő időpontja,
d)	a képzésről kiállított bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a
kiállító intézmény megnevezése, és
e)	a jogszabály által előírt továbbképzés elvégzésének adatai.
(4)	A gyámhatóság bejelenti a Kormány által kijelölt szervnek
a)	a hivatásos támogató foglalkoztatását a (3) bekezdésben megjelölt adatok
közlésével, és
b)	a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást.
(5)	A gyámhatóság az adatbejelentést a foglalkoztatás megkezdésétől vagy az
adatváltozás időpontjától számított 30 napon belül teszi meg.
(6)	A Kormány által kijelölt szerv törli a nyilvántartásából annak a hivatásos
támogatónak az adatait,
a)	aki elhunyt, és
b)	akivel szemben tevékenységének ellátása során a 2. § (3) bekezdés b) és c)
pontjában meghatározott kizáró ok keletkezik.
5
(7)	A nyilvántartásból adatok a nyilvántartásba vett személy, a gyámhatóság, továbbá
tudományos, statisztikai feldolgozást végzők részére - az adatvédelmi jogszabályok
megtartásával - továbbíthatók.
10.	§
(1)	A hivatásos támogató a gyámhatóság kirendelő határozatában meghatározottaknak
megfelelően, a felügyeletét ellátó gyámhatósággal együttműködve, a támogatott személy
érdekében, döntéseinek, véleményének tiszteletben tartásával segíti a támogatott személyt a
döntései meghozatalában. A hivatásos támogató feladataira a 4. §-ban foglaltak irányadóak.
(2)	A hivatásos támogató évente jelentést készít a tevékenységének felügyeletére
jogosult gyámhatóság számára, amelyben beszámol a támogatott személy részére nyújtott
segítségről, megjelölve, hogy milyen eljárásokban és jognyilatkozatok megtételében
működött közre. A hivatásos támogató a jelentését minden évben annak a hónapnak a 15.
napjáig nyújtja be a gyámhatósághoz, amelyik hónapban a kirendeléséről szóló határozatot
meghozták.
(3)	Ha a hivatásos támogató jelentéstételi kötelezettségének nem tesz eleget vagy a
jelentésében foglaltak alapján valószínűsíthető, hogy a támogatott személy érdekei sérülnek, a
gyámhatóság meghallgatja a támogatott személyt.
7.	A támogatókról és a támogatott személyekről vezetett nyilvántartás
11.	§
(1)	A gyámhatóság a támogató kirendelésének felülvizsgálata és tevékenységének
felügyelete céljából nyilvántartást vezet az általa kirendelt támogatókról és támogatott
személyeikről. A nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak.
(2)	A nyilvántartás a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az
adatváltozásokat tartalmazza:
a)	a támogatott személy természetes személyazonosító adatai és lakcíme,
b)	a támogató kirendeléséről szóló jogerős határozat ügyszáma,
c)	a támogató kirendeléséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napja,
d)	a támogató természetes személyazonosító adatai, lakcíme,
e)	hivatásos támogató rendelése esetén ennek a ténye,
f)	több támogató kirendelése esetén ennek a ténye, és
g)	a támogatott döntéshozatal általános jellegének vagy azoknak az ügycsoportoknak a
megjelölése, amelyekre vonatkozóan a támogatott döntéshozatal fennáll.
(3)	A nyilvántartásban fel kell tüntetni a támogató tisztségéből való felmentése vagy
elmozdítása iránt indított eljárás megindításának tényét és időpontját.
(4)	A nyilvántartás adatairól írásbeli kérelemre, térítésmentesen az kaphat
felvilágosítást, aki
a)	az ehhez fűződő jogi érdekét igazolja, vagy
b)	az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult.
6
(5)	A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni azt a jogügyletet, egyéb okot, amely
az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. Ha a jogi érdek okirattal
igazolható, azt a kérelemhez mellékelni kell.
(6)	A nyilvántartásból való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának
megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő
rendelkezésére.
(7)	A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra -
személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.
(8)	A nyilvántartás adatait a gyámhatóság a támogatott döntéshozatal megszűnésétől
számított öt évig kezeli, majd haladéktalanul gondoskodik azok törléséről.
8.	Záró rendelkezések
12.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos gyámhatósági feladat- és hatáskörök
ellátásának szabályait,
b)	a 7. § (3) bekezdés a) pontjában és a 9. §-ban meghatározott szerv kijelölését.
(2)	Felhatalmazást kap a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, hogy
rendeletben szabályozza a hivatásos támogatók képesítési előírásainak, képzésének és
továbbképzésének szabályait.
13.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	Az 1-8. §, a 9. § (2)-(7) bekezdése, a 10. és 11. §, a 12. § (1) bekezdése, valamint
a 14. § 2014. március 15-én lép hatályba.
14.	§
(1)	A Gyvt. 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az
örökbefogadással, a származás megismerésével, a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő
várandós anya születendő gyermeke lakóhelyének megállapításával, a családi jogállással, a
szülői ház elhagyásával, a családbafogadással, a gyámsággal, a gondnoksággal és a
támogatott döntéshozatallal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni,
valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen
kell megjelenni.”
(2)	A Gyvt. 128. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
7
„(4) A gyámhatósági eljárásban a támogató (hivatásos támogató)
a)	az ügyféllel egyidejűleg az ügy során valamennyi eljárási cselekménynél - ideértve
a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is - jelen lehet, távolléte azonban a (6)
bekezdés szerinti kivétellel az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint az eljárás
folytatásának nem akadálya,
b)	a jognyilatkozat megtételének elősegítése érdekében az ügyféllel az eljárási
cselekmény rendjét meg nem zavaró módon egyeztethet.
(5)	A támogatónak az eljárási cselekményen való részvételéről a támogatott személy
gondoskodik, a gyámhatóság ezzel kapcsolatos intézkedést nem tesz.
(6)	Ha a támogató (hivatásos támogató) az eljárási cselekménynél nincs jelen, az általa
támogatott személy kérelmére a gyámhatóság - a támogató (hivatásos támogató) személyes
megjelenése érdekében - egy alkalommal megismétli az eljárási cselekményt.
(7)	A támogató (hivatásos támogató) az általa támogatott személy helyett
nyilatkozattételre nem jogosult.
(8)	A gyámhatóság a (4)-(7) bekezdésben foglaltakról az ügyfelet és a jelenlévő
támogatót (hivatásos támogatót) tájékoztatja.”

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) a
döntéshozatalukban akadályozott nagykorú személyek számára a cselekvőképesség
korlátozásán túl egyéb jogintézményekről is rendelkezik, így utal a támogatott döntéshozatal
lehetőségére. Nem tartalmazza azonban a támogatott döntéshozatal részletes szabályait, mert
e jogintézmény keretében a cselekvőképesség korlátozására nem kerül sor. A támogatott
döntéshozatal alkalmazása érdekében ezért új, önálló törvény megalkotása szükséges. A
támogatott döntéshozatal során a cselekvőképesség korlátozása nélkül kap döntési segítséget a
belátási képességében korlátozott személy. A támogatott döntéshozatalról szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) tartalmazza a támogató és a hivatásos támogató
gyámhatóság által történő kirendelésének, felügyeletének és felmentésének szabályait, a
kirendelés felülvizsgálatát, továbbá a támogató feladatkörére vonatkozó rendelkezéseket. A
támogatott döntéshozatallal összefüggésben módosítani szükséges a gyermekek védelméről és
a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyvt.) is. A
gyámhatósági eljárásban is meg kell határozni ugyanis a támogató részvételére vonatkozó
alapvető rendelkezéseket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A támogatott döntéshozatal célja - a cselekvőképesség korlátozása nélkül - a belátási
képesség kisebb mértékű csökkenésével élő személy számára döntési segítség biztosítása. A
támogatott döntéshozatalról szóló új törvény egységes értelmezése és alkalmazása
szempontjából lényeges az értelmező rendelkezések megalkotása, összhangban az új Ptk. és a
Gyvt. szabályaival. Az értelmező rendelkezések a gyámhatóság, a támogatott döntéshozatal, a
támogatott személy és a támogató fogalmát határozzák meg.
A 2.§-hoz
A Javaslat értelmében a támogató kirendelésére kétféle módon kerülhet sor: a
támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján. A támogató
kirendeléséhez a támogatott személy egyetértése mindig szükséges feltétel. A támogató
kirendelése történhet általános jelleggel vagy meghatározott ügycsoport tekintetében. Ha
azonban a támogató kirendelésére olyan személy esetében kerül sor, aki cselekvőképességet
érintő gondnokság alatt áll, azon ügycsoportra nem lehet támogatót kirendelni, amelyre a
gondnokság alá helyezés vonatkozik. Támogatóként elsősorban a támogatott személy által
megjelölt személyt kell kirendelni, aki vállalja a feladat ellátását. A támogatói tisztség
viselésére vonatkozó kizáró okok hasonlóak a gondnokság viselésére vonatkozó kizáró
okokkal, hiszen ugyanúgy biztosítani szükséges a támogatásra szoruló személy
véleményének, érdekeinek érvényesülését, valamint a támogató személy alkalmasságát
feladatának ellátására.
A 3.§-hoz
9
A Javaslat értelmében a gyámhatóságnak a támogató kirendelésére irányuló eljárása
során szükséges mind a támogatott, mind a támogató személyt meghallgatni a feltételek
tisztázása és a szükséges tájékoztatás megadása érdekében. A támogatói feladat ellátása
szempontjából lényeges, hogy legfeljebb két személyt lehet kirendelni támogatóként és a
támogatott személy egyetértése ebben a kérdésben is szükséges. A belátási képesség kisebb
mértékű csökkenésének vizsgálatára a gyámhatóság mérlegelése alapján kerülhet sor, ha a
támogató kirendelésének indokoltsága kétséges. A belátási képesség csökkenésének mértékét
vizsgáló szakértői vélemény és a családsegítő szolgálat véleménye segíti a gyámhatósági
döntés meghozatalát a személyes meghallgatások mellett.
A 4. §-hoz
A támogatott személynek bizonyos döntései meghozatalában segítségre lehet
szüksége. A támogatott döntéshozatal azonban a támogatott személy cselekvőképességét nem
érinti. Ennek figyelembevételével határozza meg a Javaslat a támogató feladatait. A Javaslat
egyértelműen rendezi, hogy a támogatott személy kérelmére, a vonatkozó jogszabályokban
meghatározott módon a támogató azoknál a közigazgatási, polgári és büntető eljárási
cselekményeknél jelen lehet, amelyekben a támogatott személy érintett, és vele az eljárási
cselekmény rendjét meg nem zavaró módon egyeztethet. Jelen lehet a támogató a támogatott
személy jognyilatkozatának megtételekor, és tanácsaival, tájékoztatásával a támogatott
személy jognyilatkozatának megtételét elősegítheti, azonban nem veheti át a döntést
támogatottjától. A támogató a segítségét, tanácsát szóban, személyes jelenlétével nyújtja.
Azonban a támogatott személy kérelmére vagy a gyámhatóság felhívására írásba kell
foglalnia a támogatónak, hogy miben segítette és milyen tanáccsal látta el támogatottját. Az
írásba foglalás a támogató alkalmasságának, a támogatottjával való esetleges érdekellentétnek
a megítélése szempontjából is lényeges. A támogató kétféle dokumentummal - a
kirendeléséről szóló határozattal vagy a gyámhatóság által e célból kiállított tanúsítvánnyal -
igazolhatja támogatói minőségét.
Az 5. §-hoz
A gyámhatóság a támogatót határozatlan időre rendeli ki, azonban a kirendelés
szükségességét ötévenként felülvizsgálja. A támogatott érdekében rendkívüli
felülvizsgálatnak van helye, ha akár a támogatott személy, akár a támogató kéri azt, valamint,
ha olyan tény vagy körülmény (például gondnokság alá helyezés) következik be, amely azt
indokolttá teszi. A felülvizsgálati eljárásban a gyámhatóság személyesen meghallgatja a
támogatott és a támogató személyt is. Mind a támogató kirendelésének fenntartásához, mind a
felmentéséhez és új támogató kirendeléséhez, mind a támogatott döntéshozatal
megszüntetéséhez szükséges a támogatott személy egyetértése.
A 6. §-hoz
A támogatott személy érdekét védik a Javaslat azon rendelkezései is, amelyek a
támogató tisztségéből való felmentéséről, elmozdításáról és felfüggesztéséről szólnak,
hasonlóan a gondnok felmentéséhez és elmozdításához.
A 7-8. §-okhoz
A Javaslat megteremti az olyan személyek támogatott döntéshozatalára való lehetőséget
is, akiknek nincs támogatóként kirendelhető bizalmi személy a környezetében. A Javaslat
10
tartalmazza - a hivatásos gondnokhoz hasonlóan - a hivatásos támogató kirendelésének
lehetőségét. Hivatásos támogató a Kormány által kijelölt szervvel (a szociális és
gyámhivatallal) a hivatásos támogatói feladatok ellátására kormányzati szolgálati
jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy,
hivatásos gondnok vagy mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy
lehet. Garanciális jelentőségű szabály, hogy a hivatásos támogatói feladatokat egyidejűleg
legfeljebb 30 fő támogatott személy tekintetében lehet ellátni. Ez a létszám abban az esetben
lehet 5 fővel magasabb, ha az nem veszélyezteti a hivatásos támogatói feladatok ellátását,
figyelembe véve a támogatott személyek igényeit. Továbbá a kormányzati szolgálati
jogviszonyban álló hivatásos támogató láthat el ennél magasabb létszámot, legfeljebb 45 fő
támogatottat. Ha a hivatásos támogató egyben hivatásos gondnoki feladatokat is ellát, a
gondnokoltjainak és a támogatottjainak együttes száma ekkor sem haladhatja meg a fenti
létszámot. A hivatásos támogató foglalkoztatásának feltételeit - így a büntetlen előéletet -
minden esetben vizsgálni kell.
A 9. §-hoz
A gyámhatóság feladatai közé tartozik, hogy megszervezze a hivatásos támogatói
feladatokat vállaló személy képzését és továbbképzését, amelyről nyilvántartást vezet. Ez a
nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak, a képzési és továbbképzési kötelezettség
teljesítésének ellenőrzésére szolgál.
A 10. §-hoz
A Javaslat a hivatásos támogatók esetében többletfeladatot határoz meg a
támogatókhoz képest. A hivatásos támogatónak évente jelentést kell készítenie a gyámhatóság
számára, amelyben bemutatja, hogy miben segítette a támogatottját. Ha a támogatott személy
érdekeit a gyámhatóság sérülni látja, meghallgatja a támogatottat és az ő döntésének
megfelelően tehet további lépéseket a hivatásos támogató felmentése, elmozdítása iránt.
A 11. §-hoz
A gyámhatóság a támogatók és a támogatott személyek meghatározott adatairól
nyilvántartást vezet a támogató kirendelésének felülvizsgálata és tevékenységének felügyelete
céljából. A nyilvántartás nem hatósági és nem közhiteles nyilvántartás.
A 12-14. §-okhoz
A záró rendelkezések tartalmazzák a támogatott döntéshozatalra vonatkozó törvény
végrehajtási szabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket. A
támogatott döntéshozatalra vonatkozó rendelkezések az új Ptk. hatálybalépésével
összhangban, a kellő felkészülési időt biztosítva 2014. március 15-én lépnek hatályba. A
hivatásos támogatók képzésére vonatkozó egyes rendelkezések már 2014. január 1-jén
hatályba lépnek, hogy a képzések szervezését meg lehessen kezdeni. A Gyvt. módosításával
biztosítja a Javaslat a személyes nyilatkozattételt a támogatott döntéshozatalra irányuló
gyámhatósági eljárások során. A Gyvt. módosítása meghatározza továbbá a támogató,
hivatásos támogató gyámhatósági eljárásokban történő részvételére vonatkozó alapvető
rendelkezéseket.
11