﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12226. számú
törvényjavaslat
a Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény
kihirdetéséről
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. szeptember
2013. évi ... törvény
a Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény
kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország és Japán között a szociális
biztonságról szóló Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzékváltások (a továbbiakban
együtt: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2. §
Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:
„EGYEZMÉNY MAGYARORSZÁG ÉS JAPÁN KÖZÖTT
A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL
Magyarország és Japán,
azon kívánságuktól vezérelve, hogy szabályozzák kölcsönös kapcsolataikat a szociális
biztonság területén,
az alábbiakban állapodtak meg:
I.	RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
l.	cikk
Fogalommeghatározások
(1)	A jelen Egyezmény alkalmazásában a használt fogalmak jelentése a következő:
(a)	„a Szerződő Állam” és „a másik Szerződő Állam”: Magyarországot vagy Japánt
jelenti, az adott szövegkörnyezetnek megfelelően;
(b)	„állampolgár”:
-	Magyarország vonatkozásában az állampolgárságról szóló jogszabályok
értelmében magyar állampolgárnak tekintendő természetes személyek,
-	Japán vonatkozásában a japán állampolgárságról szóló jogszabályok szerinti japán
állampolgár;
(c)	„jogszabályok”:
1
-	Magyarország vonatkozásában a szociális biztonságnak a jelen Egyezmény 2. cikk
(2) bekezdése alá tartozó ágazataira és rendszereire vonatkozó magyar törvények
és rendelkezések,
-	Japán vonatkozásában a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott japán
nyugdíjrendszerekkel és japán egészségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos japán
törvények és rendelkezések;
(d)	„illetékes hatóság”:
-	Magyarország vonatkozásában a magyar jogszabályok által szabályozott szociális
biztonsági ágazatokért és rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy
más megfelelő hatóságok,
-	Japán vonatkozásában a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott japán
nyugdíjrendszerekre és japán egészségbiztosítási rendszerekre vonatkozóan
illetékes kormányzati szervezetek;
(e)	„illetékes intézmény”:
-	Magyarország vonatkozásában az az intézmény vagy hatóság, amelynek feladata
minden egyes esetben a magyar jogszabályok végrehajtása,
-	Japán vonatkozásában a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott japán
nyugdíjrendszerek és japán egészségbiztosítási rendszerek végrehajtásáért felelős
biztosító intézmények, illetve azok szövetségei;
(f)	„biztosítási idők”:
-	Magyarország vonatkozásában a járulékfizetési és minden olyan idő, amely
Magyarország jogszabályai szerint járulékfizetési időnek minősül,
-	Japán vonatkozásában a járulékfizetés időtartama a japán jogszabályok szerint a 2.
cikk (1) bekezdés (a) pontjának (i)-(v) alpontjában meghatározott japán
nyugdíjrendszerek esetében, valamint az említett jogszabályok értelmében az
ellátásra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vett más
időszak,
nem értendő ide azonban az ellátásra való jogosultságot a fenti jogszabályok szerint
megalapozó olyan időszak, amelyet a jelen Egyezménnyel hasonló más szociális
biztonsági egyezmény alapján vesznek figyelembe;
(g)	„ellátások”:
-	Magyarország vonatkozásában Magyarország jogszabályai szerinti nyugdíj és más
pénzbeli ellátások, továbbá ezek valamennyi pótléka, kiegészítése vagy emelése,
amelyet az e jogszabályok szerinti jogosultnak az ellátáson felül kell kifizetni,
2
-	Japán vonatkozásában a japán jogszabályok szerinti nyugdíj és más pénzbeli
ellátások.
(2)	Jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából a jelen Egyezményben meg nem határozott
fogalmak jelentése megegyezik az érintett Szerződő Állam jogszabályaiban meghatározott
fogalmakkal.
2.	cikk
Tárgyi hatály
Jelen Egyezmény
(1)	Japán vonatkozásában kiterjed
(a)	a következő japán nyugdíjrendszerekre:
(i)	Nemzeti Nyugdíj (kivéve Nemzeti Nyugdíjalapot);
(ii)	Munkavállalói Nyugdíjbiztosítás (kivéve a Munkavállalói Nyugdíjalapot);
(iii)	Nemzeti Köztisztviselők Kölcsönös Segélynyugdíja;
(iv)	Helyi Köztisztviselők és Hasonló Jogállású Alkalmazottak Kölcsönös
Segélynyugdíja (kivéve a helyi képviselőtestületek tagjainak
nyugdíjrendszerét); és
(v)	a Magániskolai Alkalmazottak Kölcsönös Segélynyugdíja;
(A (ii)-(v) alpontokban említett japán nyugdíjrendszerek a továbbiakban „japán
munkavállalói nyugdíjrendszerek” elnevezést viselik);
azonban a jelen Egyezmény szempontjából nem tekinthető Nemzeti Nyugdíjnak az
Időskorúak Jóléti Nyugdíja vagy bármely egyéb nyugdíj, amelyet átmeneti vagy
kiegészítő jelleggel a jogosult jólétének biztosítása érdekében teljes egészében vagy
jellemzően a nemzeti költségvetési forrásból nyújtanak; és
(b)	a japán egészségbiztosítási rendszerre, amelyet az alábbi jogszabályok hajtanak
végre:
(i)	az Egészségbiztosításról szóló törvény (1922. évi 70. törvény);
(ii)	a Tengerészek Biztosításáról szóló törvény (1939. évi 73. törvény );
(iii)	a Nemzeti Egészségbiztosításról szóló törvény (1958. évi 192. törvény);
(iv)	a Nemzeti Köztisztviselők Kölcsönös Segítő Egyesületéről szóló törvény
(1958. évi 128. törvény);
3
(v)	a Helyi Köztisztviselők és velük hasonló jogállású alkalmazottak
Kölcsönös Segítő Egyesületéről szóló törvény (1962. évi 152. törvény);
(vi)	a Magániskolai Alkalmazottak Kölcsönös Segítő egyesületéről szóló
törvény (1953. évi 245. törvény); és
(vii)	az Időskorú Állampolgárok Egészségügyi Ellátásának Biztonságáról szóló
törvény (1982. évi 80. törvény);
azonban a jelen Egyezmény végrehajtása során, az 5., 14-21., 26., 27., 30. cikk (annak
(3)	bekezdése kivételével), és a 33. cikk (2) bekezdése kizárólag a jelen bekezdés (a)
pontjában felsorolt japán nyugdíjrendszerekre alkalmazandó; és
(2)	Magyarország vonatkozásában kiterjed azokra a jogszabályokra, törvényekre és
rendeletekre, amelyek
(a)	a biztosítási kötelezettségről, a társadalombiztosítási ellátások és a
munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint
(b)	a társadalombiztosítási nyugellátásokra
vonatkoznak;
azonban a jelen bekezdésben említett törvények és rendeletek nem foglalják magukban
a Magyarország és egy harmadik ország által a szociális biztonságról megkötött vagy
megkötésre kerülő egyezményeket vagy más nemzetközi megállapodásokat, illetve
azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek ezek végrehajtása céljából kerülnek
kihirdetésre.
3.	cikk
Személyi hatály
A jelen Egyezményt kell alkalmazni arra a személyre, aki az egyik Szerződő Állam
jogszabályainak hatálya alá tartozik vagy tartozott, úgyszintén a családtagjaira vagy a túlélő
hozzátartozóira, akik jogosultságukat ettől a személytől származtatják.
4.	cikk
Egyenlő bánásmód
Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a 3. cikkben meghatározott
személyek, akiknek szokásos tartózkodási helye valamelyik Szerződő Állam felségterületén
van, az adott Szerződő Állam állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesülnek az adott
Szerződő Állam jogszabályainak alkalmazása során. Jelen cikk alkalmazása során,
Magyarország jogszabályai végrehajtása vonatkozásában a szokásos tartózkodás a 3 hónapos
időtartamot meghaladó folyamatos tartózkodás, amely időtartam az érintett tartózkodás
vonatkozásában a Magyarországra történő első belépéstől számítandó.
5.	cikk
Ellátások kifizetése külföldön
4
(1)	Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a Szerződő Állam azon jogszabályi
rendelkezése, amely kizárólag azon az alapon korlátozza valamely ellátásra való jogosultságot
vagy valamely ellátás kifizetését, hogy a személy szokásos tartózkodási helye a Szerződő
Állam felségterületén kívül van, nem alkalmazható azokra a személyekre, akik szokásos
tartózkodási helye a másik Szerződő Állam területén van.
(2)	Az egyik Szerződő Állam jogszabályai alapján járó ellátásokat a másik Szerződő Állam
olyan állampolgárai részére, akik szokásos tartózkodási helye harmadik államban van,
ugyanolyan feltételek mellett kell kifizetni, mintha az első Szerződő Állam állampolgárai
lennének.
(3)	Jelen cikk alkalmazása során, Magyarország jogszabályai végrehajtása vonatkozásában a
szokásos tartózkodás a 3 hónapos időtartamot meghaladó folyamatos tartózkodás, amely
időtartam az érintett tartózkodás vonatkozásában a Magyarországra történő első belépéstől
számítandó.
II.	RÉSZ
AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
6.	cikk
Általános rendelkezés
Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az a személy, aki
munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként az egyik Szerződő Állam felségterületén
munkát végez, e munkavégzése vagy önálló vállalkozói tevékenysége tekintetében kizárólag
ezen Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik.
7.	cikk
Munkavállalókra és önálló vállalkozókra vonatkozó különleges rendelkezések
(1)	Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő Állam
felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalót a
munkáltatója ezen Szerződő Állam felségterületéről a másik Szerződő Állam felségterületére
munkavégzés céljából kiküldi és utóbbi munkavégzésre tekintettel a munkavállaló további
munkaszerződést nem köt, a munkavállaló kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályai
hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam felségterületén végezne munkát feltéve,
hogy a kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.
(2)	Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő Állam
felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló -
aki nem tartozik a jelen cikk (1) bekezdése hatálya alá - munkaszerződést köt a
munkáltatóhoz kapcsolódó, a másik Szerződő Állam felségterületén székhellyel rendelkező
munkáltatóval is azt követően, hogy a munkáltató a munkavállalót a másik Szerződő Állam
felségterületére munkavégzés céljából kiküldi, a munkavállaló kizárólag az első Szerződő
Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam felségterületén
végezne munkát feltéve, hogy a kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az
öt évet. Az e bekezdésben hivatkozott kapcsolódó munkáltatók köréről a Szerződő Államok
Kormányai külön állapodnak meg.
5
(3)	Amennyiben jelen cikk (1) és (2) bekezdésében említett kiküldetés időtartama az öt évet
meghaladja, a Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt illetékes
intézmények a munkavállaló és a munkáltató közös kérelme alapján egy alkalommal
megegyezhetnek abban, hogy a munkavállaló az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya
alatt maradjon. A kiküldetés teljes időtartama, beleértve az első Szerződő Állam jogszabályai
alkalmazandóságának jelen bekezdés szerinti meghosszabbításának időtartamát, nem
haladhatja meg a hat évet.
(4)	Jelen cikk (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni arra a munkavállalóra, akit a munkáltatója
az egyik Szerződő Állam felségterületéről harmadik állam felségterületére történő kiküldést
követően a harmadik állam területéről a másik Szerződő Állam felségterületére küld ki.
(5)	Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő Állam
felségterületén rendszerint önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, átmeneti jelleggel
önálló vállalkozói tevékenységet végez csak a másik Szerződő Állam felségterületén,
kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha továbbra is az
előző Szerződő Állam felségterületén végezne tevékenységet azzal, hogy a másik Szerződő
Állam felségterületén történő önálló vállalkozói tevékenység tervezett időtartama várhatóan
nem haladja meg az öt évet.
(6)	Amennyiben a jelen cikk (5) bekezdésében említett, a másik Szerződő Állam
felségterületén végzett önálló vállalkozói tevékenység a tervezett időtartamát meghaladja, a
Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt illetékes intézmények az önálló
vállalkozó kérelme alapján egy alkalommal megegyezhetnek abban, hogy az önálló
vállalkozó az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alatt maradjon. Az önálló vállalkozói
tevékenység teljes időtartama, beleértve az első Szerződő Állam jogszabályai
alkalmazandóságának jelen bekezdés szerinti meghosszabbításának időtartamát, nem
haladhatja meg a hat évet.
8.	cikk
Különleges rendelkezések a repülőgépek fedélzetén foglalkoztatott személyekről
Az a személy, aki munkavállalóként nemzetközi forgalomban közlekedő repülőgép
fedélzetén dolgozik, ezen munkaviszonya tekintetében csak azon Szerződő Állam
jogszabályai hatálya alá tartozik, amelynek felségterületén a munkáltató található.
9.	cikk
A diplomáciai missziók tagjai,
konzuli állomáshelyek tagjai és a köztisztviselők
(1)	Jelen Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án aláírt
Bécsi Egyezmény, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én elfogadott
Bécsi Egyezmény alkalmazását.
(2)	Jelen cikk (1) bekezdésével összhangban, amennyiben Japán valamely köztisztviselőjét
vagy Japán jogszabályai szerint bármely annak tekintett személyt Magyarország
felségterületére küldték ki munkavégzésre, ezen személy továbbra is Japán jogszabályainak a
hatálya alatt áll, mintha ez a személy Japán felségterületén dolgozna.
6
(3)	Jelen cikk (1) bekezdésével összhangban, amennyiben Magyarország valamely
köztisztviselőjét, közalkalmazottját vagy Magyarország jogszabályai szerint bármely annak
tekintett személyt Japán felségterületére küldték ki munkavégzésre, ezen személy továbbra is
Magyarország jogszabályainak a hatálya alatt áll, mintha ez a személy Magyarország
felségterületén dolgozna.
10.	cikk
Kivételek a 6-9. cikkek alól
A munkavállaló és a munkáltató közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére, a
foglalkoztatás és önálló vállalkozói tevékenység jellegének és körülményeinek figyelembe
vételével, a Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt illetékes
intézmények egyes személyek vagy személyek egyes kategóriáinak érdekében kivételeket
engedélyezhetnek a 6-9. cikkek rendelkezései alól, feltéve, ha ezekre a személyekre vagy a
személyek ezen kategóriáira valamelyik Szerződő Állam jogszabályait kell alkalmazni.
11.	cikk
Házastárs és gyermekek
(1)	A Japán felségterületén dolgozó és a 7. cikk, a 9. cikk (3) bekezdése vagy a 10. cikk
alapján kizárólag Magyarország jogszabályai hatálya alá tartozó személyt kísérő házastárs
vagy gyermek tekintetében nem alkalmazandóak:
(a)	a 2. cikk (1) bekezdés (a) pont (i) alpontjában megjelölt japán nyugdíjrendszerre
vonatkozó jogszabályok, feltéve, hogy a japán jogszabályokban előírt, a szociális
biztonsági egyezmények alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülnek; illetve
(b)	a 2. cikk (1) bekezdés (b) pont (iii) és (vii) alpontjaiban megjelölt japán
egészségbiztosítási rendszerre vonatkozó jogszabályok, feltéve, hogy a házastárs vagy
gyermek Magyarország (természetbeni) egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó
jogszabályai hatálya alá tartozik, és a japán jogszabályokban előírt, a szociális
biztonsági egyezmények alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülnek.
(2)	Azonban, ha a házastárs vagy a gyermek kérelmezi, a jelen cikk (1) bekezdésének (a),
illetve (b) pontja nem alkalmazandók.
12.	cikk
A biztosítotti jogviszony igazolása
(1)	Az egyik Szerződő Állam illetékes hatósága által a 22. cikk (1) bekezdés (b) pontja
alapján kijelölt összekötő szerve igazolja a munkáltató és a munkavállalója, illetve az önálló
vállalkozó kérelmére, hogy a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó azon Szerződő Állam
jogszabályai hatálya alá tartozik.
(2)	Magyarország összekötő szerve a házastárs vagy gyermek kérelmére igazolja, hogy a
házastárs vagy gyermek az egészségbiztosítási ellátások (természetbeni ellátások)
vonatkozásában Magyarország jogszabályai hatálya alá tartozik.
13.	cikk
Kötelező biztosítás
7
A 6-8. cikk, a 9. cikk (2) és (3) bekezdése és a 11. cikk kizárólag a Szerződő Államok
jogszabályai szerinti kötelező biztosításra alkalmazandó. A 7. cikk nem alkalmazandó arra a
személyre, aki Japánban, Japán felségterületén székhellyel rendelkező munkáltató
alkalmazásában áll vagy rendszerint önálló vállalkozóként Japán területén tevékenységet
folytat, ha ez a személy nem tartozik a 2. cikk (1) bekezdése (a) pontjának (i)-(v) alpontjában
meghatározott japán nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos japán jogszabályok hatálya alá.
III.	RÉSZ
ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1.	Fejezet
A japán ellátásokra vonatkozó rendelkezések
14.	cikk
A japán öregségi és túlélő hozzátartozói ellátásokra vonatkozó összeszámítási szabályok
(1)	Ha a személy nem szerzett elegendő biztosítási időt ahhoz, hogy a japán jogszabályok
alapján jogosult legyen a japán öregségi és túlélő hozzátartozói ellátásokra, Japán illetékes
intézménye az ellátásra való jogosultság e cikk szerinti megállapításánál figyelembe veszi
Magyarország jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, feltéve, hogy ezek a
biztosítási idők nem esnek egybe a japán jogszabályok szerinti biztosítási időkkel.
A fentiek azonban nem alkalmazandók a kölcsönös segélynyugdíjak szerinti
meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíjra és a járulékok
visszatérítésének megfelelő, átalányösszegű kifizetésekre.
(2)	Jelen cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a Magyarország jogszabályai szerinti
biztosítási időket a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti biztosítási időként és a
Nemzeti Nyugdíj szerinti biztosítási időnek megfelelő időként figyelembe veszik.
(3)	Jelen cikk alkalmazása során nem vehető figyelembe bármely olyan, Magyarország
jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő, amely időtartama nem került meghatározásra.
15.	cikk
A túlélő hozzátartozók ellátásaira vonatkozó különös rendelkezések
(1)	Ha a japán jogszabályok a túlélő hozzátartozók ellátásaira való jogosultság
megszerzéséhez (a járulékok visszatérítésének megfelelő átalányösszegű kifizetések
kivételével) előírják, hogy az első orvosi vizsgálat vagy a halál időpontja meghatározott
biztosítási időszakra essen, ez a követelmény az említett ellátásokra való jogosultság
megállapításánál teljesítettnek minősül, ha az említett időpont Magyarország jogszabályai
szerinti biztosítási időszakra esik.
Ha azonban a Nemzeti Nyugdíj szerinti, a túlélő hozzátartozó ellátására vonatkozó
jogosultságot (a járulékok visszatérítésének megfelelő átalányösszegű kifizetések kivételével)
a jelen cikk alkalmazása nélkül állapítják meg, ez a cikk nem alkalmazható az ugyanazon
biztosítási esemény alapján a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti túlélő
hozzátartozói ellátásra való jogosultság megállapítására (a járulékok visszatérítésének
megfelelő átalányösszegű kifizetések kivételével).
8
(2)	Jelen cikk alkalmazása során nem vehető figyelembe bármely olyan, Magyarország
jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő, amely időtartama nem került meghatározásra.
(3)	Jelen cikk (1) bekezdésének alkalmazása során, a két vagy több japán munkavállalói
nyugdíjrendszerben biztosítási idővel rendelkező munkavállaló tekintetében az érintett
bekezdésben említett követelmény az egyik vonatkozó nyugdíjrendszerben teljesítettnek
minősül a japán jogszabályoknak megfelelően.
(4)	Az 5. cikk (1) bekezdése nem érinti azokat a japán jogszabályi rendelkezéseket, amelyek
előírják, hogy a 60. életévét már, de a 65. életévét még nem betöltött személynek az első
orvosi vizsgálat vagy a halál időpontjában Japánban kell laknia ahhoz, hogy a Rokkantsági
Alapnyugdíjra vagy a Túlélő Hozzátartozók Alapnyugdíjára jogosult legyen.
16.	cikk
A japán öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások összegének kiszámítása
(1)	Ha a japán jogszabályok szerinti öregségi vagy túlélő hozzátartozói ellátásra való
jogosultságot a 14. cikk (1) bekezdése vagy a 15. cikk (1) bekezdése alapján állapítják meg, a
japán illetékes intézmény az ellátás összegét a japán jogszabályok alapján számítja ki,
figyelemmel a jelen cikk (2)-(5) bekezdésének rendelkezéseire.
(2)	A Túlélő Hozzátartozók Alapnyugdíja és más ellátások tekintetében, amelyek a biztosítási
időtől függetlenül meghatározott összegűek, ha az említett ellátásokra való jogosultság
feltételei a 14. cikk (1) bekezdése vagy a 15. cikk (1) bekezdése alapján teljesülnek, az ellátás
összegét a járulékfizetési időszakok és az adott ellátást folyósító nyugdíjrendszer szerinti
járulékmentes időszakok összesített időtartamának a járulékfizetési időszakok, a
járulékmentes időszakok és Magyarország jogszabályai szerinti biztosítási idők összesített
időtartamához viszonyítva arányosan kell meghatározni.
(3)	A japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti túlélő hozzátartozói ellátások
tekintetében, amennyiben az említett ellátások összegét a japán jogszabályokban
meghatározott időszak alapulvételével számítják ki, és az említett rendszerek szerinti
biztosítási időszakok összesítve sem érik el a meghatározott időtartamot, viszont az említett
ellátásokra való jogosultság feltételei a 14. cikk (1) bekezdése vagy a 15. cikk (1) bekezdése
alapján teljesülnek, az ellátás összegét a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti
biztosítási időknek a biztosítási idők és Magyarország jogszabályai szerinti biztosítási idők
összesített időtartamához viszonyítva arányosan kell kiszámítani. Ha azonban a biztosítási
idők összesített tartama meghaladja az előírt időtartamot, a biztosítási idők összesített
időtartama az előírt időtartammal egyenlőnek tekintendő.
(4)	Figyelemmel a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti ellátások összegének a
jelen cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történő kiszámítására, ha az
ellátásra jogosult személy két vagy több ilyen nyugdíjrendszerben rendelkezik biztosítási
idővel, az adott ellátást folyósító, a jelen cikk (2) bekezdésében említett nyugdíjrendszer
szerinti járulékfizetési időszakok, illetve a jelen cikk (3) bekezdésében említett japán
munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti járulékfizetési időszakok tartama az összes ilyen
nyugdíjrendszer szerinti járulékfizetési időszak összesített időtartamának felel meg. Ha
azonban a biztosítási idők összesített tartama megegyezik a jelen cikk (3) bekezdése szerinti
9
japán jogszabályokban meghatározott időszakkal vagy meghaladja azt, a jelen cikk (3)
bekezdésében rögzített számítási mód és ez a bekezdés nem alkalmazandó.
(5)	A Házastárs Kiegészítő Nyugdíja tekintetében, amely a Munkavállalói Öregségi Nyugdíj
részét képezi, valamint minden más, határozott összegben megállapítható ellátások
vonatkozásában, ha a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti biztosítási idők elérik
vagy meghaladják a japán jogszabályokban meghatározott időtartamot, amennyiben az
említett ellátásokra való jogosultság feltételei a 14. cikk (1) bekezdése alapján teljesülnek, a
folyósítandó összeget a meghatározott időszakra az adott ellátást folyósító japán
munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti biztosítási időszakok arányában kell kiszámítani.
17.	cikk
Kivétel a 4. cikk rendelkezései alól
A 4. cikk nem érinti a Japán területén kívüli szokásos tartózkodás alapján a japán
állampolgárok számára a japán jogszabályok értelmében biztosított kiegészítő időszakokra
vonatkozó rendelkezéseket.
2.	Fejezet
A magyar ellátásokra vonatkozó rendelkezések
18.	cikk
Összeszámítás
(1)	Ha Magyarország jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság biztosítási idők
megszerzésétől függ, és az érintett személynek hiányzik a szükséges biztosítási ideje a teljes
ellátáshoz, akkor a magyar illetékes intézmény figyelembe veszi a japán jogszabályok szerint
szerzett biztosítási időket is, mintha azokat a magyar jogszabályok szerint szerezték volna,
feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek.
(2)	Amennyiben magyar ellátás került megállapításra, a japán jogszabályok szerinti kiegészítő
biztosítási idők összeszámítása nem eredményezheti a magyar ellátás bármely felülvizsgálatát
vagy újraszámítását.
19.	cikk
A magyar részellátások megállapítása
(1)	Ha Magyarország jogszabályai szerint az ellátásra való jogosultság kizárólag a 18. cikk (1)
bekezdésének alkalmazásával állapítható meg, Magyarország illetékes intézménye
(a)	kiszámítja az ellátásnak azt az elméleti összegét, amelyet akkor folyósítanának, ha
mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint szerzett összeszámított biztosítási időket
Magyarország jogszabályai szerint szerezték volna; és
(b)	jelen bekezdés (a) pontja szerint kiszámított elméleti összeg alapján meghatározza
a folyósítandó ellátás tényleges összegét oly módon, hogy Magyarország jogszabályai
szerint szerzett teljes biztosítási idők hosszának a mindkét Szerződő Állam
jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányát
alkalmazza.
10
(2)	A jelen cikk (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából, a Magyarország jogszabályai
szerinti biztosítási idő során szerzett jövedelmet és e jogszabályok szerint megfizetett
járulékokat figyelembe kell venni.
20.	cikk
Ellátások egyidejű fennállása
Magyarország azon jogszabályait, amelyek bármely más magyar jogszabályok szerinti
igényjogosultságok, ellátások egyidejű fennállása esetére kizárják vagy korlátozzák az
igényjogosultságot vagy az ellátás folyósítását, a japán jogszabályok szerinti
igényjogosultságok, ellátások egyidejű fennállása esetére is megfelelően alkalmazni kell.
21.	cikk
Egy évnél rövidebb biztosítási idő
Ha Magyarország jogszabályai szerint megszerzett biztosítási idő kevesebb, mint egy év, és
ezen biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való igényjogosultság,
Magyarország illetékes intézménye nem alkalmazza a 18. cikk (1) bekezdését és nem nyújt
semmilyen ellátást.
IV.	RÉSZ
VEGYES RENDELKEZÉSEK
22.	cikk
Igazgatási együttműködés
(1)	A két Szerződő Állam illetékes hatóságai:
(a)	megállapodnak a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges igazgatási
intézkedésekben;
(b)	kijelölik az összekötő szerveket, amelyek közvetlenül kapcsolatot tarthatnak
egymással a jelen Egyezmény végrehajtásának megkönnyítése érdekében; és
(c)	a lehető legrövidebb időn belül közlik egymással a jelen Egyezmény végrehajtását
érintő jogszabályváltozásokkal összefüggő minden információt.
(2)	Az összekötő szervek, az illetékes hatóságok bevonásával megállapodhatnak az
Egyezmény végrehajtásához szükséges és célszerű intézkedésekben.
(3)	A két Szerződő Állam illetékes hatóságai és illetékes intézményei - saját hatáskörük
keretén belül - kötelesek a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges minden segítséget
megadni. Ez a segítségnyújtás ingyenesen történik.
23.	cikk
Illetékek és hitelesítési díjak
(1)	Amennyiben az egyik Szerződő Állam jogszabályai, egyéb vonatkozó törvényei és
rendelkezései olyan szabályt tartalmaznak, amely mentességet vagy kedvezményt biztosít az
adott Szerződő Állam jogszabályai szerint benyújtandó okmányok után fizetendő igazgatási
11
illetékek vagy konzuli díjak vonatkozásában, ez a szabály a jelen Egyezmény és a másik
Szerződő Állam jogszabályainak alkalmazása során benyújtandó okmányokra is vonatkozik.
(2)	Jelen Egyezmény és az egyik Szerződő Állam jogszabályainak alkalmazása során
benyújtott okmányokat nem szükséges felülhitelesíttetni, illetve azok nem igényelnek más
hasonló alakiságot a diplomáciai vagy konzuli hatóságok részéről.
24.	cikk
Kapcsolattartás
(1)	Jelen Egyezmény végrehajtása során mindkét Szerződő Állam illetékes hatóságai és
illetékes intézményei közvetlenül tarthatják a kapcsolatot egymással és az érintett
személyekkel magyar, japán vagy angol nyelven, tekintet nélkül utóbbiak lakóhelyére.
A Magyarország jogszabályai szerinti határozatok és egyéb ügyiratok ajánlott levélben
közvetlenül megküldhetők a Japán felségterületén tartózkodó érintett személyeknek.
(2)	Jelen Egyezmény végrehajtása során az egyik Szerződő Állam illetékes hatóságai és
illetékes intézményei nem utasíthatnak el kérelmet vagy más okiratot azon a címen, hogy az
magyarul, japánul vagy angolul íródott.
25.	cikk
Adatok továbbítása és bizalmas kezelése
(1)	A Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy illetékes intézményei a jogszabályaiknak,
egyéb vonatkozó törvényeiknek és rendelkezéseiknek megfelelően, a jogszabályaik alapján
gyűjtött személyes adatokat kötelesek átadni a másik Szerződő Állam illetékes hatóságainak
vagy illetékes intézményeinek, amennyiben azok a jelen Egyezmény végrehajtásához
szükségesek.
(2)	A Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy illetékes intézményei, a másik Szerződő
Állam illetékes hatóságainak vagy illetékes intézményeinek kérelmére, a jogszabályaiknak,
egyéb vonatkozó törvényeiknek és rendelkezéseiknek megfelelően, a jogszabályaik alapján
gyűjtött személyes adatot adhatnak át a másik Szerződő Állam illetékes hatóságainak vagy
illetékes intézményeinek, amennyiben azok szükségesek a másik Szerződő Állam
jogszabályainak végrehajtásához.
(3)	A jelen cikk (1) és (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően továbbított személyes
adatok védelmére a Szerződő Államok jogszabályai, egyéb vonatkozó törvényei és
rendelkezései, valamint a következő rendelkezések irányadók:
(a)	az átadott személyes adatokat a fogadó szerv kizárólag a jelen Egyezmény
végrehajtása céljából használhatja, hacsak nem a fogadó állam törvényei és
rendelkezései alapján a más célú, úgymint büntetőjogi vagy adóügyi védelemben
részesített érdekekből történő felhasználás kötelező;
(b)	egyedi esetekben a fogadó szerv, az átadó szerv kérelmére, informálja az utóbbi
szervet az átadott személyes adat felhasználásának céljáról és annak eredményéről;
12
(c)	az átadó szerv köteles figyelemmel lenni az átadott adatok helyességére, valamint
az adatokat a kívánt cél szempontjából szükséges terjedelemre korlátozni. Az átadó
Állam belső jogszabályai, egyéb vonatkozó törvényei és rendelkezései szerinti
adatszolgáltatási tilalmakat megállapító rendelkezéseket figyelembe kell venni.
Amennyiben kiderül, hogy a közölt adatok hibásak vagy olyan adatokat közöltek,
amelyeket az adatszolgáltató Állam törvényei és rendelkezései szerint nem lett volna
szabad közölni, úgy az átadó szervnek erről haladéktalanul értesítenie kell a fogadó
szervet. Ebben az esetben a fogadó szerv köteles az ilyen adatokat helyesbíteni vagy
törölni;
(d)	az átadó szerv és a fogadó szerv, az érintett személy kérelmére, köteles tájékoztatni
a személyt az átadott személyes adatokról, azok felhasználásának céljáról,
jogalapjáról, időtartamáról és az adatok fogadójáról;
(e)	a fogadó szervnek - a fogadó állam vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel
összhangban - törölnie kell az átadott személyes adatokat, amennyiben azok már nem
szükségesek azon cél érdekében, amelyekre tekintettel átadták azokat;
(f)	a személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó intézmény
köteles rögzíteni;
(g)	az átadó és a fogadó intézmény köteles gondoskodni az átadott személyes adatok -
illetéktelen hozzáféréssel, valamint a jogtalan megváltoztatással és az illetéktelen
nyilvánosságra hozatallal szembeni - hatékony védelméről;
(h)	amennyiben az érintett személy az egyik Szerződő Állam illetékes hatóságai vagy
illetékes intézményei által a másik Szerződő Állam illetékes hatóságaihoz vagy
illetékes intézményeihez a jelen Egyezmény alapján történő személyes adatainak
közlése következtében elszenvedett jogsérelme miatt jogorvoslattal él a másik
Szerződő Állam illetékes hatóságaihoz vagy illetékes intézményeihez, akkor a
fellebbezést a másik Szerződő Állam jogszabályai, egyéb vonatkozó törvényei és
rendelkezései alapján kell elbírálni;
(i)	az érintett személy kérelmére a fogadó szerv - a fogadó Állam jogszabályaival,
egyéb vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban - köteles az általa
jogellenesen kezelt adatok felhasználását felfüggeszteni, illetve az ilyen adatokat
törölni és a felfüggesztésről vagy törlésről az átadó szervet haladéktalanul értesíteni.
Az érintett személy kérelmére az átadó szerv - az átadó Állam jogszabályaival, egyéb
vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban - köteles az átadó szerv által
kezelt helytelen adatokat helyesbíteni és a helyesbítésről a fogadó szervet
haladéktalanul értesíteni;
(j) a személyes adatok védeleméhez fűződő jogok megsértése esetén megfelelő
jogorvoslati intézkedések biztosítása szükséges a Szerződő Államok jogszabályaival,
egyéb vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban; és
(k) az e cikkben meghatározott, valamely szerződő fél által kapott személyes adatok
jogszerű kezelését e szerződő félnek a személyes adatok bizalmasságának védelmére
vonatkozó törvényei és rendelkezései szerint kell biztosítani.
13
26.	cikk
Kérelem, jogorvoslati kérelem és nyilatkozat benyújtása
(1)	Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó írásbeli kérelmet,
jogorvoslati kérelmet vagy más nyilatkozatot nyújtanak be a másik Szerződő Állam illetékes
hatóságához vagy illetékes intézményéhez, amely illetékes a másik Szerződő Állam
jogszabályai szerinti hasonló ellátások iránti kérelem, jogorvoslati kérelem vagy nyilatkozat
befogadására, az ellátásra vonatkozó kérelem, jogorvoslati kérelem vagy nyilatkozat úgy
tekintendő, mintha azt az egyik Szerződő Állam illetékes hatóságához vagy illetékes
intézményéhez nyújtották volna be ugyanazon a napon, és elbírálása is az egyik Szerződő
Állam eljárásai és jogszabályai szerint történik.
(2)	Az egyik Szerződő Állam illetékes hatósága vagy illetékes intézménye a jelen cikk (1)
bekezdésének rendelkezései szerint benyújtott ellátásra vonatkozó kérelmet, jogorvoslati
kérelmet vagy nyilatkozatot haladéktalanul megküldi a másik Szerződő Állam illetékes
hatóságának vagy illetékes intézményének.
(3)	Az egyik Szerződő Állam jogszabályai szerinti ellátás iránti kérelem benyújtása, a
jogorvoslati kérelem vagy bármely más nyilatkozat nem minősül automatikusan a másik
Szerződő Állam jogszabályai szerint eljárás megállapítására irányuló eljárás
kezdeményezésének. Amennyiben a kérelmező a másik Szerződő Államhoz nyújt be ellátás
megállapítása iránti kérelmet vagy jogorvoslati kérelmet vagy bármely más nyilatkozatot,
ezen másik Szerződő Állam jogszabályai szerinti eljárásokat kell lefolytatni.
27.	cikk
Ellátások folyósítása
(1)	A jelen Egyezmény alapján járó ellátásokat szabadon átváltható pénznemben kell
folyósítani. Amennyiben valamelyik Szerződő Állam valutaátváltási vagy -átutalási
korlátozást vezet be, mindkét Szerződő Állam kormánya köteles haladéktalanul egyeztetni az
érintett Szerződő Állam által a jelen Egyezmény alapján folyósítandó ellátások kifizetésének
biztosításához szükséges intézkedésekről.
(2)	A jelen Egyezmény alapján történő átutalásokat azon törvények és rendelkezések alapján
kell végezni, amelyek a Szerződő Államok felségterületein az ilyen átutalás időpontjában
hatályban vannak.
28.	cikk
A vitás kérdések rendezése
A jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása során felmerülő vitás kérdéseket a
Szerződő Államok közötti tárgyalások útján kell rendezni.
29.	cikk
Címek
A jelen egyezmény részeinek, fejezeteinek és cikkeinek címei a hivatkozások egyszerűsítését
szolgálják, és nem befolyásolják az Egyezmény értelmezését.
V. RÉSZ
14
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30.	cikk
Hatálybalépés előtti események és határozatok
(1)	Jelen Egyezmény az ellátásra való jogosultságot legkorábban az Egyezmény
hatálybalépésének napjától biztosítja.
(2)	Jelen Egyezmény végrehajtása során a hatálybalépése előtt teljesített biztosítási időket,
valamint a hatálybalépése előtt bekövetkezett más, jogilag releváns tényeket is figyelembe
kell venni.
(3)	A 7. cikk (1), (2) vagy (5) bekezdésének alkalmazása során azon személyek esetében, akik
a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt az egyik Szerződő Állam területén dolgoztak, a 7.
cikk (1), (2) vagy (5) bekezdésében említett tervezett kiküldetés, illetve önálló vállalkozói
tevékenység időtartamát úgy kell tekinteni, mintha az a jelen Egyezmény hatálybalépésének
napján kezdődött volna.
(4)	Jelen Egyezmény hatálybalépése előtt egyedi esetekben hozott határozatok nem érintik az
Egyezmény alapján keletkező jogokat.
(5)	Ha jelen Egyezmény alapján, annak hatálybalépésétől számított 1 éven belül ellátás
megállapítása iránti kérelmet nyújtanak be, úgy a jelen Egyezmény végrehajtásából származó
bármely igényjogosultság a kérelem benyújtásának napján vagy az azt követő lehető
legkorábbi időpontban nyílik meg. Amennyiben a jelen Egyezmény hatályba lépésétől
számított egy év letelte után nyújtják be a kérelmet, a megállapítás napját az illető Szerződő
Állam jogszabályai határozzák meg.
(6)	Jelen Egyezmény alkalmazása nem eredményezheti a kedvezményezett számára azon
ellátások összegének csökkentését, amelyekre a jogosultságot az Egyezmény hatálybalépése
előtt állapították meg.
31.	cikk
Magyarország Európai Uniós tagságából fakadó kötelezettségei
Jelen Egyezmény semmilyen formában nem befolyásolja Magyarország Európai Unió jogából
vagy az EGT Megállapodásból fakadó jogait és kötelezettségeit.
32.	cikk
Hatályba lépés
Jelen Egyezmény azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő
Államok diplomáciai jegyzéket váltottak, amelyben tájékoztatták egymást arról, hogy a jelen
Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges saját alkotmányos követelményeiket teljesítették.
33.	cikk
Az Egyezmény időbeli hatálya és megszüntetése
(1)	Jelen Egyezmény határozatlan ideig marad hatályban. Bármelyik Szerződő Állam a
diplomáciai csatornákon keresztül írásbeli értesítést küldhet a másik Szerződő Államnak jelen
15
Egyezmény felmondásáról. Ebben az esetben jelen Egyezmény a felmondásról küldött
értesítés évét követő első naptári év végéig hatályban marad.
(2)	Ha jelen Egyezményt ezen cikk (1) bekezdésének rendelkezései szerint felmondják, az
Egyezmény alapján szerzett ellátásokra való jogosultsággal és az ellátások folyósításával
kapcsolatos jogok fennmaradnak. Jelen Egyezmény megszűnése nem érinti az 5. cikk (1)
bekezdésének alkalmazását az abban foglalt jogosultságok vonatkozásában.
A fentiek hiteléül, az alulírottak, kellő meghatalmazás birtokában, aláírták jelen Egyezményt.
Készült Budapesten, 2013. augusztus 23-án két eredeti példányban, magyar, japán és angol
nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, eltérő értelmezés esetén az angol
szöveg az irányadó.
(aláírások)
(Japán jegyzék)
Őexcellenciája,
Dr. Martonyi János
Magyarország Külügyminisztere
Őexcellenciája,
Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatok a Japán és Magyarország között a szociális
biztonságról szóló Egyezmény 7. cikk (2) bekezdésére (a továbbiakban “Egyezmény”),
melyet a mai napon írtak alá és Japán Kormánya nevében megerősíthetem, hogy a Japán
Kormány és a Magyar Kormány között az alábbi megállapodás jött létre:
Abban az esetben, ha:
(a)	(i) az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező munkáltató közvetlenül vagy
közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír a másik szerződő államban székhellyel
rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében, vagy
(ii) a másik szerződő fél területén székhellyel rendelkező munkáltató közvetlenül vagy
közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír az egyik szerződő államban székhellyel
rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében; vagy
(b)	ugyanaz a természetes személy, jogi személy vagy bármely más jogalany közvetlenül
vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír az egyik szerződő államban
székhellyel rendelkező munkáltató és a másik szerződő államban székhellyel rendelkező
munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében,
az (a) pont (i)-(ii) alpontjaiban és a (b) pontban hivatkozott, másik szerződő államban
székhellyel rendelkező munkáltatót az (a) pont (i)-(ii) alpontjaiban és a (b) pontban
hivatkozott, egyik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltatót egymás kapcsolódó
munkáltatójának kell tekinteni.
16
Megtiszteltetésemre szolgál továbbá javasolni, hogy jelen jegyzék és Őexcellenciája
válaszul küldendő, a Magyar Kormány részéről az előzőek szerinti megállapodást megerősítő
jegyzéke a két Kormány között, az említett Egyezmény 7. cikk (2) bekezdése szerinti
megállapodást képezzen, amely az Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép
hatályba.
Szeretném megragadni az alkalmat, hogy biztosítsam Őexcellenciáját
nagyrabecsülésemről.
Budapest, 2013. augusztus 23.
Fumio Kishida
Japán Külügyminisztere
(Magyar jegyzék)
Őexcellenciája,
Fumio Kishida
Japán Külügyminisztere
Őexcellenciája,
Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem Őexcellenciája mai keltezésű
jegyzékének átvételét, amelynek tartalma az alábbi:
„Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatok a Japán és Magyarország
között a szociális biztonságról szóló Egyezmény 7. cikk (2) bekezdésére (a
továbbiakban “Egyezmény”), amelyet a mai napon írtak alá és Japán
Kormánya nevében megerősíthetem, hogy a Japán Kormány és a Magyar
Kormány között az alábbi megállapodás jött létre:
Abban az esetben, ha:
(a)	(i) az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező munkáltató
közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír a másik
szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában,
ellenőrzésében, illetve tőkéjében, vagy
(ii)	a másik szerződő fél területén székhellyel rendelkező munkáltató
közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír az egyik
szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában,
ellenőrzésében, illetve tőkéjében; vagy
(b)	ugyanaz a természetes személy, jogi személy vagy bármely más jogalany
közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír az egyik
szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató és a másik szerződő
államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában,
ellenőrzésében, illetve tőkéjében,
17
az (a) pont (i)-(ii) alpontjaiban és a (b) pontban hivatkozott, másik szerződő
államban székhellyel rendelkező munkáltatót az (a) pont (i)-(ii) alpontjaiban és
a (b) pontban hivatkozott, egyik szerződő államban székhellyel rendelkező
munkáltatót egymás kapcsolódó munkáltatójának kell tekinteni.
Megtiszteltetésemre szolgál továbbá javasolni, hogy jelen jegyzék és
Őexcellenciája válaszul küldendő, a Magyar Kormány részéről az előzőek
szerinti megállapodást megerősítő jegyzéke a két Kormány között, az említett
Egyezmény 7. cikk (2) bekezdése szerinti megállapodást képezzen, amely az
Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba.”
Megtiszteltetés számomra továbbá, hogy Magyarország Kormánya nevében
megerősíthetem az előbb említett megállapodást és egyetértek azzal, hogy Őexcellenciája
jegyzéke és e válaszjegyzék a két Kormány közötti megállapodást képezzen, amely az
Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba.
Szeretném megragadni az alkalmat, hogy biztosítsam Őexcellenciáját
nagyrabecsülésemről.
Budapest, 2013. augusztus 23.
Martonyi János
Magyarország Külügyminisztere
(Japán jegyzék)
Őexcellenciája,
Dr. Martonyi János
Magyarország Külügyminisztere
Őexcellenciája,
Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatok a Japán és Magyarország között a
szociális biztonságról szóló Egyezményre (a továbbiakban “Egyezmény”), amely a mai napon
került aláírásra, valamint a 2015. október 1-jén hatályba lépő, a japán nyugdíjrendszereket
érintő japán jogszabályváltozásokra (a továbbiakban: Japán jogszabályváltozások). A Japán
jogszabályváltozások alapján 2015. október 1-jétől a Munkavállalói Nyugdíjbiztosítás a
nemzeti köztisztviselőkre, helyi köztisztviselőkre, a magániskolai alkalmazottakra és a
hasonló jogállású alkalmazottakra lesz alkalmazandó, 2015. október 1-jén megszüntetésre
kerül a kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott
kiegészítő nyugdíj, ezen kiegészítő nyugdíj megszüntetésével, 2015. október 1-jétől átmeneti
intézkedések kerülnek bevezetésre, és a 2015. október 1-jétől bevezetésre kerülő, öregségi
vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátások (a továbbiakban: öregségi vagy egyéb
nyugdíjként folyósított ellátások) kerülnek megállapításra a nemzeti köztisztviselők, helyi
köztisztviselők, a magániskolai alkalmazottak és a hasonló jogállású alkalmazottak részére
2015. október 1-jétől.
Erre való figyelemmel Japán és Magyarország Kormányainak képviselői
megbeszéléseket folytattak az Egyezmény 2015. október 1-jétől történő alkalmazása
18
tekintetében. Az előbb említett megbeszélések eredményeként a Japán Kormány értelmezése
az alábbi:
1.	Az Egyezmény alkalmazása tekintetében, az Egyezmény 2. cikk (a) pontjának (ii)-(v)
alpontjaiban (az Egyezményben japán munkavállalói nyugdíjrendszerekként) hivatkozott
japán nyugdíjrendszerek az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdés (a) pontjának (ii) alpontjában
hivatkozott Munkavállalói Nyugdíjbiztosításban összevonásra kerülnek 2015. október 1-jétől,
a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek Japán jogszabályváltozások alapján történt
egyesítése fényében. 2015. október 1-jétől az Egyezmény szerinti, a japán munkavállalói
nyugdíjrendszerek kifejezés a Munkavállalói Nyugdíjbiztosítást jelenti. 2015. október 1-jétől
azon körülmények, amelyekre nézve az Egyezmény 15. cikk (3) bekezdése és 16. cikk (4)
bekezdése alkalmazandó, nem állnak fent a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek
Munkavállalói Nyugdíjbiztosításba történő összevonása eredményeként.
2.	Az Egyezmény 14. cikk (1) bekezdésének alkalmazása tekintetében megerősítésre kerül,
hogy a kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott
kiegészítő nyugdíj kifejezés 2015. október 1-jétől azt a - Japán jogszabályváltozásokat
megelőző japán jogszabályok szerinti - kiegészítő nyugdíjat jelenti, amelyet átmeneti
intézkedésként lehet megállapítani 2015. október 1-jétől a jelenlegi, kölcsönös
segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj
Japán jogszabályváltozások alapján történt megszüntetésére való tekintettel.
3.	Az Egyezmény nem alkalmazandó az öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított
ellátásokra, és minden más azonos vagy lényegében hasonló ellátásra, amelyek 2015. október
1-jétől az öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátásokat kiegészítendő vagy azok
helyében kerülnek bevezetésre.
Megtiszteltetésemre szolgál továbbá javasolni, hogy amennyiben a fenti értelmezés
elfogadható Magyarország Kormánya számára, jelen jegyzék és Őexcellenciája elfogadást
megerősítő jegyzéke, a két Kormány közötti megállapodást képezzen, amely az Egyezmény
hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba.
Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy ismételten biztosítsam Őexcellenciáját
nagyrabecsülésemről.
Budapest, 2013. augusztus 23.
Fumio Kishida
Japán Külügyminisztere
(Magyar jegyzék)
Őexcellenciája,
Fumio Kishida
Japán Külügyminisztere
Őexcellenciája,
Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem Őexcellenciája mai keltezésű
jegyzékének átvételét, amelynek tartalma az alábbi:
19
„Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatok a Japán és
Magyarország között a szociális biztonságról szóló Egyezményre (a
továbbiakban “Egyezmény”), amely a mai napon került aláírásra, valamint a
2015. október 1-jén hatályba lépő, a japán nyugdíjrendszereket érintő japán
jogszabályváltozásokra (a továbbiakban: Japán jogszabályváltozások). A Japán
jogszabályváltozások alapján 2015. október 1-jétől a Munkavállalói
Nyugdíjbiztosítás a nemzeti köztisztviselőkre, helyi köztisztviselőkre, a
magániskolai alkalmazottakra és a hasonló jogállású alkalmazottakra lesz
alkalmazandó, 2015. október 1-jén megszüntetésre kerül a kölcsönös
segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott
kiegészítő nyugdíj, ezen kiegészítő nyugdíj megszüntetésével, 2015. október 1-
jétől átmeneti intézkedések kerülnek bevezetésre, és a 2015. október 1-jétől
bevezetésre kerülő, öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátások (a
továbbiakban: öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátások) kerülnek
megállapításra a nemzeti köztisztviselők, helyi köztisztviselők, a magániskolai
alkalmazottak és a hasonló jogállású alkalmazottak részére 2015. október 1-
jétől.
Erre való figyelemmel, Japán és Magyarország Kormányainak
képviselői megbeszéléseket folytattak az Egyezmény 2015. október 1-jétől
történő alkalmazása tekintetében. Az előbb említett megbeszélések
eredményeként a Japán Kormány értelmezése az alábbi:
1.	Az Egyezmény alkalmazása tekintetében, az Egyezmény 2. cikk (a)
pontjának (ii)-(v) alpontjaiban (az Egyezményben japán munkavállalói
nyugdíjrendszerekként) hivatkozott japán nyugdíjrendszerek az Egyezmény 2.
cikk (1) bekezdés (a) pontjának (ii) alpontjában hivatkozott Munkavállalói
Nyugdíjbiztosításban összevonásra kerülnek 2015. október 1-jétől, a japán
munkavállalói nyugdíjrendszerek Japán jogszabályváltozások alapján történt
egyesítése fényében. 2015. október 1-jétől az Egyezmény szerinti, a japán
munkavállalói nyugdíjrendszerek kifejezés a Munkavállalói Nyugdíjbiztosítást
jelenti. 2015. október 1-jétől azon körülmények, amelyekre nézve az
Egyezmény 15. cikk (3) bekezdése és 16. cikk (4) bekezdése alkalmazandó,
nem állnak fent a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek Munkavállalói
Nyugdíjbiztosításba történő összevonása eredményeként.
2.	Az Egyezmény 14. cikk (1) bekezdésének alkalmazása tekintetében,
megerősítésre kerül, hogy a kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott
foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj kifejezés 2015. október 1-
jétől azt a - Japán jogszabályváltozásokat megelőző japán jogszabályok
szerinti - kiegészítő nyugdíjat jelenti, amelyet átmeneti intézkedésként lehet
megállapítani 2015. október 1-jétől a jelenlegi, kölcsönös segélynyugdíjak
szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj
Japán jogszabályváltozások alapján történt megszüntetésére való tekintettel.
3.	Az Egyezmény nem alkalmazandó az öregségi vagy egyéb nyugdíjként
folyósított ellátásokra, és minden más azonos, vagy lényegében hasonló
ellátásra, amelyek 2015. október 1-jétől az öregségi vagy egyéb nyugdíjként
folyósított ellátásokat kiegészítendő vagy azok helyében kerülnek bevezetésre.
20
Megtiszteltetésemre szolgál továbbá javasolni, hogy amennyiben a fenti
értelmezés elfogadható Magyarország Kormánya számára, jelen jegyzék és
Őexcellenciája elfogadást megerősítő jegyzéke, a két Kormány közötti
megállapodást képezzen, amely az Egyezmény hatálybalépésével megegyező
időpontban lép hatályba.”
Megtiszteltetés számomra továbbá, hogy Magyarország Kormánya nevében
megerősíthetem, hogy az előbbi értelmezés elfogadható Magyarország Kormánya számára és
egyetérthetek azzal, hogy Őexcellenciája jegyzéke és e válaszjegyzék a két Kormány közötti
megállapodást képezzen, amely az Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép
hatályba.
Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy ismételten biztosítsam Őexcellenciáját
nagyrabecsülésemről.
Budapest, 2013. augusztus 23.
Martonyi János
Magyarország Külügyminisztere
(Japán szóbeli jegyzék)
Szóbeli jegyzék
Japán magyarországi Nagykövetsége üdvözli Magyarország Külügyminisztériumát és
kijelenti a Japán és Magyarország közötti szociális biztonsági egyezmény kapcsán, hogy a
személyes adatok jogszerű feldolgozásának megfelelő felügyeletét biztosítja Japán vonatkozó
törvényeivel és jogszabályaival összhangban.
Japán magyarországi Nagykövetsége szeretné megragadni az alkalmat, hogy ismételten
biztosítsa Magyarország Külügyminisztériumát nagyrabecsüléséről.
Budapest, 2013. szeptember 2.
(Magyar szóbeli jegyzék)
Szóbeli jegyzék
Magyarország Külügyminisztériuma üdvözli Japán magyarországi Nagykövetségét és
hivatkozva a Nagykövetség .... számú szóbeli jegyzékére (dátum), kijelenti a Magyarország
és Japán közötti szociális biztonsági egyezmény kapcsán, hogy a személyes adatok jogszerű
feldolgozásának megfelelő felügyeletét biztosítja Magyarország vonatkozó törvényeivel és
jogszabályaival összhangban.
Magyarország Külügyminisztériuma szeretné megragadni az alkalmat, hogy ismételten
biztosítsa Japán magyarországi Nagykövetségét nagyrabecsüléséről.
Budapest, 2013......
21
AGREEMENT BETWEEN HUNGARY AND JAPAN
ON SOCIAL SECURITY
Hungary and Japan,
Being desirous of regulating their mutual relations in the field of social security,
Have agreed as follows:
PART I
GENERAL PROVISIONS
Article l
Definitions
1.	For the purpose of this Agreement,
(a)	“a Contracting State” and “the other Contracting State” mean Hungary or
Japan, as the context requires;
(b)	“national” means,
as regards Hungary,
natural persons who are considered nationals of Hungary, in accordance with
the law on nationality,
as regards Japan,
a Japanese national within the meaning of the law on nationality of Japan;
(c)	“legislation” means,
as regards Hungary,
the laws and regulations of Hungary relating to the schemes and systems of
social security, specified in paragraph 2 of Article 2,
as regards Japan,
the laws and regulations of Japan concerning the Japanese pension systems and
the Japanese health insurance systems specified in paragraph 1 of Article 2;
(d)	“competent authority” means,
as regards Hungary,
the Ministers, Ministries or other relevant authorities of Hungary responsible
for social security schemes and systems regulated by the legislation of
Hungary,
as regards Japan,
any of the Governmental organizations competent for the Japanese pension
systems and the Japanese health insurance systems specified in paragraph 1 of
Article 2;
(e)	“competent institution” means,
22
as regards Hungary,
the institutions or the authority responsible, in each case, for the
implementation of the legislation of Hungary,
as regards Japan,
any of the insurance institutions, or any association thereof, responsible for the
implementation of the Japanese pension systems and the Japanese health
insurance systems specified in paragraph 1 of Article 2;
(f)	“period of coverage” means,
as regards Hungary,
periods of contribution payment and any other periods which are considered as
the periods of contribution payment by the legislation of Hungary,
as regards Japan,
a period of contributions under the legislation of Japan concerning the
Japanese pension systems specified in paragraph 1(a)(i) to (v) of Article 2, and
any other period taken into account under that legislation for establishing
entitlement to benefits,
however, a period which shall be taken into account, for the purpose of
establishing entitlement to benefits under that legislation, pursuant to other
agreements on social security comparable with this Agreement shall not be
included;
(g)	“benefit” means,
as regards Hungary,
a pension or any other cash benefit under the legislation of Hungary, including
any complement, supplement or increase, which is payable in addition to that
benefit to a person who is qualified under that legislation,
as regards Japan,
a pension or any other cash benefit under the legislation of Japan.
2.	For the purpose of this Agreement, any term not defined in this Agreement shall have
the meaning assigned to it under the respective legislation of either Contracting State.
Article 2
Matters Covered
This Agreement shall apply,
1.	as regards Japan,
(a)	to the following Japanese pension systems:
(i)	the National Pension (except the National Pension Fund);
(ii)	the Employees’ Pension Insurance (except the Employees’ Pension
Fund);
(iii)	the Mutual Aid Pension for National Public Officials;
(iv)	the Mutual Aid Pension for Local Public Officials and Personnel of
Similar Status (except the pension system for members of local
assemblies); and
23
(v)	the Mutual Aid Pension for Private School Personnel;
(the Japanese pension systems specified in (ii) to (v) shall hereinafter be referred to as
the “Japanese pension systems for employees”);
however, for the purpose of this Agreement, the National Pension shall not include the
Old Age Welfare Pension or any other pensions which are granted on a transitional or
complementary basis for the purpose of welfare and which are payable wholly or
mainly out of national budgetary resources; and
(b)	to the Japanese health insurance systems implemented under the following
laws, as amended:
(i)	the Health Insurance Law (Law No. 70, 1922);
(ii)	the Seamen’s Insurance Law (Law No. 73, 1939);
(iii)	the National Health Insurance Law (Law
No. 192, 1958);
(iv)	the Law Concerning Mutual Aid Association for National Public
Officials (Law No. 128, 1958);
(v)	the Law Concerning Mutual Aid Association for Local Public Officials
and Personnel of Similar Status (Law No. 152, 1962);
(vi)	the Law Concerning Mutual Aid for Private School Personnel (Law
No. 245, 1953); and
(vii)	the Law Concerning the Security of Healthcare Treatment for Senior
Citizens (Law No. 80, 1982);
however, for the purpose of this Agreement, Articles 5, 14 to 21, 26, 27, 30 (except for
paragraph 3) and paragraph 2 of Article 33 shall only be applicable to the Japanese
pension systems referred to in (a) of this paragraph; and
2.	as regards Hungary, to the laws and regulations concerning:
(a)	the insurance obligation and the payment of contribution covering social
insurance benefits and benefits paid in case of unemployment; and
(b)	the social insurance pension benefits;
however, the laws and regulations specified in this paragraph shall not include treaties
or other international agreements on social security concluded or which may be
concluded between Hungary and a third state, or laws and regulations promulgated for
their specific implementation.
Article 3
Persons Covered
This Agreement shall apply to a person who is or has been subject to the legislation of
a Contracting State, as well as family members or survivors who derive rights from such
person.
Article 4
Equality of Treatment
24
Unless otherwise provided in this Agreement, the persons specified in Article 3, who
ordinarily reside in the territory of a Contracting State, shall receive equal treatment with
nationals of that Contracting State in the application of the legislation of that Contracting
State. For the purposes of this Article, as regards the application of the legislation of
Hungary, “to ordinarily reside” means to stay with the intention of staying continuously
longer than three months from the date of first entry relating to that stay into Hungary.
Article 5
Payment of Benefits Abroad
1.	Unless otherwise provided in this Agreement, any provision of the legislation of a
Contracting State which imposes restriction of entitlement to or payment of benefits solely
because the person ordinarily resides outside the territory of that Contracting State shall not
be applicable to persons who ordinarily reside in the territory of the other Contracting State.
2.	Benefits under the legislation of a Contracting State shall be paid to nationals of the
other Contracting State who ordinarily reside in the territory of the third state, under the same
conditions as if they were nationals of the first Contracting State.
3.	For the purposes of this Article, as regards the application of the legislation of
Hungary, “to ordinarily reside” means to stay with the intention of staying continuously
longer than three months from the date of first entry relating to that stay into Hungary.
PART II
PROVISIONS CONCERNING THE APPLICABLE LEGISLATION
Article 6
General Provisions
Unless otherwise provided in this Agreement, a person who works as an employee or
a self-employed person in the territory of a Contracting State shall, with respect to that
employment or self-employment, be subject only to the legislation of that Contracting State.
Article 7
Special Provisions for Employees
and Self-Employed Persons
1.	Where a person who is covered under the legislation of a Contracting State and has an
employment contract with an employer with a place of business in the territory of that
Contracting State is sent by that employer from that territory to work in the territory of the
other Contracting State and no other employment contract with respect to that work is
concluded by that person, the employee shall be subject only to the legislation of the first
Contracting State as if that employee were working in the territory of the first Contracting
State, provided that the planned period of such detachment is not expected to exceed five
years.
2.	Where a person to whom paragraph 1 of this Article is not applicable and who is
covered under the legislation of a Contracting State and has one employment contract with an
employer with a place of business in the territory of that Contracting State also concludes
another employment contract with a related employer of that employer after being sent by that
employer from the territory of that Contracting State to work in the territory of the other
Contracting State, and in case where that related employer has a place of business in the
territory of that other Contracting State, the employee shall be subject only to the legislation
of the first Contracting State as if that employee were working in the territory of the first
Contracting State, provided that the planned period of such detachment is not expected to
exceed five years. The scope of the related employer referred to in this paragraph may be
agreed upon between the Governments of the Contracting States.
25
3.	If the detachment referred to in paragraphs 1 and 2 of this Article continues beyond
the planned period of that detachment, the competent authorities of both Contracting States or
the competent institutions designated by them may agree once, at the joint request of that
employee and employer, that the employee remains subject only to the legislation of the first
Contracting State. The total period of that detachment, including the period of extension of
the application of the legislation of the first Contracting State according to this paragraph,
shall not exceed six years.
4.	Paragraphs 1 and 2 of this Article shall apply where an employee who has been sent
by an employer from the territory of a Contracting State to the territory of the third state is
subsequently sent by that employer from the territory of that third state to the territory of the
other Contracting State.
5.	Where a person who is covered under the legislation of a Contracting State and who
ordinarily works as a self-employed person in the territory of that Contracting State, works
temporarily as a self-employed person only in the territory of the other Contracting State, that
person shall be subject only to the legislation of the first Contracting State as if that person
were working in the territory of the first Contracting State, provided that the planned period of
the self-employed activity in the territory of the other Contracting State is not expected to
exceed five years.
6.	If the self-employed activity in the territory of the other Contracting State referred to
in paragraph 5 of this Article continues beyond the planned period of that self-employed
activity, the competent authorities of both Contracting States or the competent institutions
designated by them may agree once, at the request of that self-employed person, that the self-
employed person remains subject only to the legislation of the first Contracting State. The
total period of that self-employed activity, including the period of extension of the application
of the legislation of the first Contracting State according to this paragraph, shall not exceed
six years.
Article 8
Special Provisions for Employees on an Aircraft
A person who works as an employee on an aircraft in international traffic shall, with
respect to that employment, be subject only to the legislation of the Contracting State in
whose territory the employer is located.
Article 9
Members of Diplomatic Missions,
Members of Consular Posts and Civil Servants
1.	This Agreement shall not affect the provisions of the Vienna Convention on
Diplomatic Relations of April 18, 1961, or the Vienna Convention on Consular Relations of
April 24, 1963.
2.	Subject to paragraph 1 of this Article, where any civil servant of Japan or any person
treated as such in the legislation of Japan is sent to work in the territory of Hungary, that
person shall be subject only to the legislation of Japan as if that person were working in the
territory of Japan.
3.	Subject to paragraph 1 of this Article, where any civil servant, public employees of
Hungary or any person treated as such in the legislation of Hungary is sent to work in the
territory of Japan, that person shall be subject only to the legislation of Hungary as if that
person were working in the territory of Hungary.
Article 10
Exceptions to Articles 6 to 9
26
At the joint request of an employee and an employer or at the request of a self-
employed person, the competent authorities of both Contracting States or the competent
institutions designated by them may by taking into account the nature and circumstances of
the employment or self-employment, agree to grant an exception to Articles 6 to 9 in the
interest of particular persons or categories of persons, provided that such persons or categories
of persons shall be subject to the legislation of either of the Contracting States.
Article 11
Spouse and Children
1.	While a person works in the territory of Japan and is subject only to the legislation of
Hungary in accordance with Article 7, paragraph 3 of Article 9 or Article 10, the spouse or
children coming with that person shall be exempted from:
(a)	the legislation of Japan concerning the Japanese pension system specified in
paragraph 1 (a)(i) of Article 2, provided that the requirements specified in the
legislation of Japan concerning the enforcement of the agreements on social
security are fulfilled; and/or
(b)	the legislation of Japan concerning the Japanese health insurance system
specified in paragraph 1 (b)(iii) and (vii) of Article 2, provided that those spouse or children
are covered under the legislation of Hungary concerning the health insurance benefits
(benefits in kind) and that the requirements specified in the legislation of Japan concerning
the enforcement of the agreements on social security are fulfilled.
2.	However, when those spouse or children so request, subparagraphs (a) and/or (b) of
paragraph 1 of this Article shall not apply.
Article 12
Certification of Coverage
1.	The liaison agency designated by the competent authority of a Contracting State in
accordance with the provisions of paragraph 1(b) of Article 22 shall certify, upon request of
the employee and his or her employer or the self-employed person, that the employee or self-
employed person is subject to the legislation of that Contracting State.
2.	The liaison agency of Hungary shall, upon request of the spouse or children, certify
that those spouse or children are subject to the legislation of Hungary concerning the health
insurance benefits (benefits in kind).
Article 13
Compulsory Coverage
Articles 6 to 8, paragraphs 2 and 3 of Article 9 and Article 11 shall apply only to
compulsory coverage under the legislation of each Contracting State. Article 7 shall not
apply to a person who is employed in the territory of Japan by an employer with a place of
business in the territory of Japan or ordinarily works as a self-employed person in the territory
of Japan, if that person is not covered under the legislation of Japan concerning the Japanese
pension systems specified in paragraph 1(a)(i) to (v) of Article 2.
PART III
PROVISIONS CONCERNING BENEFITS
Chapter 1
Provisions concerning Japanese Benefits
Article 14
27
Totalization for Japanese Old-age Benefits
and Survivors’ Benefits
1.	Where a person does not have sufficient periods of coverage to fulfill the requirement
for entitlement to old-age benefits and survivors’ benefits under the legislation of Japan, the
competent institution of Japan shall take into account, for the purpose of establishing
entitlement to those benefits under this Article, the periods of coverage under the legislation
of Hungary insofar as they do not coincide with the periods of coverage under the legislation
of Japan.
However, the foregoing shall not apply to the additional pension for specified
occupations under the mutual aid pensions and the lump-sum payments equivalent to the
refund of contributions.
2.	In applying paragraph 1 of this Article, the periods of coverage under the legislation of
Hungary shall be taken into account as periods of coverage under the Japanese pension
systems for employees and as corresponding periods of coverage under the National Pension.
3.	In applying this Article, any period of coverage under the legislation of Hungary
whose period of time is not specified shall not be taken into account.
Article 15
Special Provisions concerning Survivors’ Benefits
1.	Where the legislation of Japan requires for entitlement to survivors’ benefits (except
the lump-sum payments equivalent to the refund of contributions) that the date of the first
medical examination or of death lies within specified periods of coverage, this requirement
shall be deemed to be fulfilled for the purpose of establishing entitlement to that benefit if
such a date lies within the periods of coverage under the legislation of Hungary.
However, if entitlement to survivors’ benefits (except the lump-sum payments
equivalent to the refund of contributions) under the National Pension is established without
applying this Article, this Article shall not be applied for the purpose of establishing
entitlement to survivors’ benefits (except the lump-sum payments equivalent to the refund of
contributions) based on the same insured event under the Japanese pension systems for
employees.
2.	In applying this Article, any period of coverage under the legislation of Hungary
whose period of time is not specified shall not be taken into account.
3.	In applying paragraph 1 of this Article, as regards a person who possesses periods of
coverage under two or more Japanese pension systems for employees, the requirement
referred to in that paragraph shall be deemed to be fulfilled for one of those pension systems
in accordance with the legislation of Japan.
4.	Paragraph 1 of Article 5 shall not affect the provisions of the legislation of Japan
which require a person who is aged 60 or over but under 65 on the date of the first medical
examination or of the death to reside ordinarily in the territory of Japan for the acquisition of
entitlement to the Disability Basic Pension or the Survivors’ Basic Pension.
Article 16
Calculation of the Amount of Japanese Old-age Benefits
and Survivors’ Benefits
1.	Where entitlement to an old-age benefit and survivors’ benefit under the legislation of
Japan is established by virtue of paragraph 1 of Article 14 or paragraph 1 of Article 15, the
competent institution of Japan shall calculate the amount of that benefit in accordance with
the legislation of Japan, subject to paragraphs 2 to 5 of this Article.
28
2.	With regard to the Survivors’ Basic Pension and other benefits, the amount of which is
a fixed sum granted regardless of the period of coverage, if the requirements for receiving
such benefits are fulfilled by virtue of paragraph 1 of Article 14 or paragraph 1 of Article 15,
the amount to be granted shall be calculated according to the proportion of the sum of the
periods of contribution and the premium-exempted periods under the pension system from
which such benefits will be paid to the sum of those periods of contribution, those premium-
exempted periods and the periods of coverage under the legislation of Hungary.
3.	With regard to survivors’ benefits under the Japanese pension systems for employees,
insofar as the amount of those benefits to be granted is calculated on the basis of the specified
period determined by the legislation of Japan when the periods of coverage under those
systems are less than that specified period, if the requirements for receiving such benefits are
fulfilled by virtue of paragraph 1 of Article 14 or paragraph 1 of Article 15, the amount to be
granted shall be calculated according to the proportion of the periods of coverage under the
Japanese pension systems for employees to the sum of the periods of coverage and the periods
of coverage under the legislation of Hungary. However, when the sum of the periods of
coverage exceeds that specified period, that sum of the periods of coverage shall be regarded
as equal to that specified period.
4.	With regard to the calculation of the amount of benefits under the Japanese pension
systems for employees in accordance with paragraphs 2 and 3 of this Article, if the person
entitled to the benefits possesses periods of coverage under two or more such pension
systems, the periods of contribution under the pension system from which such benefits will
be paid referred to in paragraph 2 of this Article or the periods of coverage under the Japanese
pension systems for employees referred to in paragraph 3 of this Article shall be the sum of
the periods of coverage under all such pension systems. However, when the sum of the
periods of coverage equals or exceeds the specified period determined by the legislation of
Japan within the meaning of paragraph 3 of this Article, the method of calculation stipulated
in paragraph 3 of this Article and this paragraph shall not apply.
5.	With regard to the Additional Pension for Spouses which is included in the Old-age
Employees’ Pension and any other benefits that may be granted as a fixed sum in cases where
the periods of coverage under the Japanese pension systems for employees equal or exceed
the specified period determined by the legislation of Japan, if the requirements for receiving
such benefits are fulfilled by virtue of paragraph 1 of Article 14, the amount to be granted
shall be calculated according to the proportion of those periods of coverage under the
Japanese pension systems for employees from which such benefits will be paid to that
specified period.
Article 17
Exception to Article 4
Article 4 shall not affect the provisions on complementary periods for Japanese
nationals on the basis of ordinary residence outside the territory of Japan under the legislation
of Japan.
Chapter 2
Provisions concerning Hungarian Benefits
Article 18
Totalization
1.	Where the legislation of Hungary requires to fulfill certain periods of coverage for
establishing entitlement to a benefit and a person does not have sufficient periods of coverage
for a full benefit, the competent institution of Hungary shall take into account the periods of
coverage completed under the legislation of Japan as if these periods of coverage were
29
completed under legislation of Hungary, provided that such periods of coverage do not
overlap.
2.	If a Hungarian benefit has been awarded, accumulation of additional periods of
coverage under the legislation of Japan shall not result in any revision or recalculation of the
Hungarian benefit.
Article 19
Calculating the Amount of Hungarian Partial Benefits
1.	If entitlement to a benefit under the legislation of Hungary can be established by virtue
of paragraph 1 of Article 18, the competent institution of Hungary:
(a)	shall calculate the theoretical amount of the benefit which would be paid if the
totalized periods of coverage completed under the legislation of both
Contracting States had been completed under the legislation of Hungary; and
(b)	on the theoretical amount calculated in accordance with (a) of this paragraph,
shall determine the actual amount of benefit payable by applying the ratio of
the length of the periods of coverage completed under the legislation of
Hungary to the total periods of coverage completed under the legislation of
both Contracting States.
2.	For purposes of paragraph 1 of this Article, the income earned during the periods of
coverage completed under the legislation of Hungary and the contributions paid under that
legislation shall be taken into account.
Article 20
Concurrence of Benefits
The provisions in the legislation of Hungary which excludes or limits entitlement to
benefits or payments of benefits in the case of concurrence with entitlement to or payments of
any other benefits under the legislation of Hungary, or any other incomes, shall also be
applied, as appropriate, in the cases of concurrence with entitlement to or payments of the
benefits under the legislation of Japan.
Article 21
Period of Coverage less than One Year
If the periods of coverage completed under the legislation of Hungary are less than
one year and do not result in any right to benefits, then the competent institution of Hungary
shall not apply the provisions of paragraph 1 of Article 18 and shall not grant the benefits.
PART IV
MISCELLANEOUS PROVISIONS
Article 22
Administrative Collaboration
1.	The competent authorities of both Contracting States shall:
(a)	agree on the administrative measures necessary for the implementation of this
Agreement;
(b)	designate liaison agencies which may communicate directly to each other in
order to facilitate the implementation of this Agreement; and
30
(c)	communicate to each other, as soon as possible, all information about changes
to their respective legislation insofar as those changes affect the
implementation of this Agreement.
2.	The liaison agencies shall be entitled, with the involvement of the competent
authorities, to agree on necessary and appropriate measures in order to facilitate the
implementation of this Agreement.
3.	The competent authorities and competent institutions of both Contracting States,
within the scope of their respective competence, shall provide any assistance necessary for the
implementation of this Agreement. This assistance shall be provided free of charge.
Article 23
Charges or Fees and Legalization
1.	Insofar as the legislation and other relevant laws and regulations of a Contracting State
contain provisions on an exemption or reduction of administrative charges or consular fees for
documents to be submitted under the legislation of that Contracting State, those provisions
shall also apply to documents to be submitted in the application of this Agreement and the
legislation of the other Contracting State.
2.	Documents which are presented for the purpose of this Agreement and the legislation
of a Contracting State shall not require legalization or any other similar formality by
diplomatic or consular authorities.
Article 24
Communication
1.	In implementing this Agreement, the competent authorities and competent institutions
of both Contracting States may communicate directly in Hungarian, Japanese or English
language with each other and with any person concerned wherever the person may reside.
Decisions and other documents under the legislation of Hungary may be delivered
directly to the persons concerned who reside in the territory of Japan by registered mail.
2.	In implementing this Agreement, the competent authorities and competent institutions
of a Contracting State may not reject applications or any other documents for the reason that
they are written in Hungarian, Japanese or English language.
Article 25
Transmission and Confidentiality of Information
1.	The competent authorities or competent institutions of each Contracting State shall
transmit, in accordance with its legislation and other relevant laws and regulations, personal
data collected under its legislation to the competent authorities or competent institutions of
the other Contracting State insofar as they are necessary for the implementation of this
Agreement.
2.	The competent authorities or competent institutions of each Contracting State may,
upon the request of the competent authorities or competent institutions of the other
Contracting State, transmit, in accordance with its legislation and other relevant laws and
regulations, personal data collected under its legislation to the competent authorities or
competent institutions of that other Contracting State insofar as they are necessary for the
implementation of the legislation of that other Contracting State.
3.	With regard to transmission in accordance with the provisions of paragraphs 1 and 2
of this Article, personal data shall be protected in accordance with the legislation and other
relevant laws and regulations of the Contracting States and the following provisions:
31
(a)	the transmitted personal data may be used by the receiving body only for the
purpose of the implementation of this Agreement, unless use for other
purposes is mandatory under the laws and regulations of the receiving State for
such specific purposes as the interests protected by criminal law and taxation;
(b)	in individual cases the receiving body shall, upon the request of the
transmitting body, inform that body of the purpose of use of the transmitted
personal data and the results obtained thereof;
(c)	the transmitting body shall ensure that the data to be transmitted are correct
and limited to the extent necessary for the purpose of the transmission.
Provisions regarding prohibition of transmission of personal data under the
legislation and other relevant laws and regulations of the transmitting State
must be taken into consideration. If it becomes evident that incorrect data or
data whose transmission is incompatible with the laws and regulations of the
transmitting State were transmitted, the transmitting body shall immediately
notify the receiving body of this fact. In this case the receiving body shall
correct or delete this data immediately;
(d)	the transmitting body and the receiving body shall, upon the request of the
person concerned, inform that person of any personal data about him or her, of
the purpose of, the legal basis for and the duration of the use of that data, and
of the recipient of that data;
(e)	transmitted personal data shall be deleted by the receiving body in accordance
with the relevant laws and regulations of the receiving State if they are no
longer required for the purpose for which they were transmitted;
(f)	the transmitting body and the receiving body shall record the transmission and
the receipt of personal data;
(g)	the transmitting body and the receiving body shall protect personal data
effectively from unauthorized access, unauthorized modification and
unauthorized disclosure;
(h)	if a person concerned who has suffered damages due to the personal data
transmitted from the competent authorities or competent institutions of a
Contracting State to the competent authorities or competent institutions of the
other Contracting State pursuant to the provisions of this Agreement submits
an appeal to the competent authorities or competent institutions of that other
Contracting State, it shall be treated in accordance with the legislation and
other relevant laws and regulations of that other Contracting State;
(i)	on request of the person concerned, the receiving body shall, in accordance
with the legislation and other relevant laws and regulations of the receiving
State, suspend the use of the data handled illegally or delete such data and shall
immediately inform the transmitting body of that suspension or that deletion.
On request of the person concerned, the transmitting body shall, in accordance
with the legislation and other relevant laws and regulations of the transmitting
State, correct the incorrect data handled by the transmitting body, and shall
immediately inform the receiving body of that correction;
(j) in case of the infringement of the rights related to the personal data protection,
appropriate remedial measures shall be taken in accordance with the legislation
and other relevant laws and regulations of each Contracting State; and
32
(k) proper processing of personal data referred to in this Article received by a
Contracting State shall be implemented in accordance with the laws and
regulations of that Contracting State for the protection of confidentiality of
personal data.
Article 26
Submission of Applications, Appeals and Declarations
1.	When a written application for benefits, an appeal or any other declaration under the
legislation of one Contracting State is submitted to a competent authority or competent
institution of the other Contracting State which is competent to receive similar applications,
appeals or declarations under the legislation of that other Contracting State, that application
for benefits, appeal or declaration shall be deemed to be submitted on the same date to the
competent authority or competent institution of the first Contracting State and shall be dealt
with, according to the procedure and legislation of the first Contracting State.
2.	The competent authority or competent institution of one Contracting State shall send
the application for benefits, appeal or any other declaration submitted in accordance with
paragraph 1 of this Article to the competent authority or competent institution of the other
Contracting State without delay.
3.	The submission of an application for a benefit, an appeal or any other declaration
under the legislation of one Contracting State shall not automatically initiate a procedure
under the legislation of the other Contracting State. When a person also submits the
application for a benefit, an appeal or any other declaration to that other Contracting State, the
procedure under the legislation of that other Contracting State shall be taken.
Article 27
Payment of Benefits
1.	Payments of benefits under this Agreement may be made in freely convertible
currencies. In case provisions for restricting the exchange of currencies or remittance are
introduced by either Contracting State, the Governments of both Contracting States shall
immediately consult on the measures necessary to ensure the payments of benefits by that
Contracting State under this Agreement.
2.	Transfers made under the scope of this Agreement shall be carried out on the basis of
laws and regulations which are in force in the territory of the Contracting States at the date of
such transfers.
Article 28
Resolution of Disagreement
Any disagreement regarding the interpretation or application of this Agreement shall
be resolved by consultation between the Contracting States.
Article 29
Headings
The headings of Parts, Chapters and Articles of this Agreement are inserted for
convenience of reference only and shall not affect the interpretation of this Agreement.
PART V
TRANSITIONAL AND FINAL PROVISIONS
Article 30
Events and Decisions prior to the Entry into Force
33
1.	This Agreement shall establish entitlement to benefits from the date of entry into force
of this Agreement at the earliest.
2.	In the implementation of this Agreement, periods of coverage completed before its
entry into force as well as other legally relevant facts occurring before its entry into force
shall also be taken into account.
3.	In applying paragraph 1, 2 or 5 of Article 7, in the case of a person who has been
working in the territory of a Contracting State prior to the entry into force of this Agreement,
the planned period of detachment or self-employed activity referred to in paragraph 1, 2 or 5
of Article 7 shall be considered to begin on the date of entry into force of this Agreement.
4.	Decisions made in the case of individuals before the entry into force of this Agreement
shall not affect any rights to be established by virtue of this Agreement.
5.	Where an application for benefit under this Agreement is made within one year from
the date of entry into force of this Agreement, any right arising from the implementation of
this Agreement shall be acquired on that date or on the earliest relevant date thereafter. If the
application is made after one year from the date of entry into force of this Agreement, the date
of effect of the determination will be subject to the legislation of the relevant Contracting
State.
6.	The application of this Agreement shall not, for a beneficiary, result in any reduction
in the amount of benefits to which entitlement was established before the entry into force of
this Agreement.
Article 31
Obligations of Hungary
as a Member State of the European Union
This Agreement shall not affect rights and obligations of Hungary arising under the
law of the European Union or under the EEA Agreement.
Article 32
Entry into Force
This Agreement shall enter into force on the first day of the month following the
month in which the Contracting States shall have completed an exchange of diplomatic notes
informing each other that their respective constitutional requirements necessary for the entry
into force of this Agreement have been fulfilled.
Article 33
Duration and Termination of this Agreement
1.	This Agreement shall remain in force for an indefinite period. Either Contracting
State may give to the other Contracting State, through diplomatic channels, written notice of
termination of this Agreement. In that event, this Agreement shall remain in force until the
end of the calendar year following the year in which the notice is given.
2.	If this Agreement is terminated in accordance with paragraph 1 of this Article, rights
regarding entitlement to and payment of benefits acquired under this Agreement shall be
retained. Notwithstanding the termination of this Agreement, the paragraph 1 of Article 5
shall continue to be effective with regard to those rights.
In witness whereof, the undersigned, being duly authorized thereto, have signed this
Agreement.
34
Done at Budapest on the twenty-third day of August, 2013, in duplicate, in the
Hungarian, Japanese and English languages, each text being equally authentic. In case of any
divergence of interpretation, the English text shall prevail.
(signatures)
(Japanese Note)
His Excellency
Dr. János Martonyi
Minister of Foreign Affairs
of Hungary
Budapest, August 23, 2013
Excellency,
I have the honour to refer to paragraph 2 of Article 7 of the Agreement between Japan
and Hungary on Social Security which was signed today (hereinafter referred to as “the
Agreement”) and to confirm, on behalf of the Government of Japan, the following
understanding reached between the Government of Japan and the Government of Hungary:
Where
(a)	(i) an employer with a place of business in the territory of a Contracting
State participates directly or indirectly in the management, control or
capital of an employer with a place of business in the territory of the
other Contracting State, or,
(ii)	an employer with a place of business in the territory of the other
Contracting State participates directly or indirectly in the management,
control or capital of an employer with a place of business in the
territory of a Contracting State; or,
(b)	the same natural person, legal person or any other entity participates directly or
indirectly in the management, control or capital of an employer with a place of
business in the territory of a Contracting State and an employer with a place of
business in the territory of the other Contracting State,
the employer with a place of business in the territory of the other Contracting State referred to
in (a)(i), (ii) and (b) above shall be deemed to be respectively a related employer of the
employer with a place of business in the territory of a Contracting State referred to in (a)(i),
(ii)	and (b) above.
I have further the honour to propose that this Note and Your Excellency’s Note in
reply confirming on behalf of the Government of Hungary the foregoing understanding shall
constitute an agreement between the two Governments under paragraph 2 of Article 7 of the
said Agreement, which shall enter into force on the same date of the entry into force of the
Agreement.
I avail myself of this opportunity to extend to Your Excellency the assurance of my
highest consideration.
Fumio Kishida
Minister for Foreign Affairs
of Japan
35
(Hungarian Note)
His Excellency
Fumio Kishida
Minister for Foreign Affairs
of Japan
Budapest, August 23, 2013
Excellency,
I have the honour to acknowledge receipt of Your Excellency’s Note of today’s date,
which reads as follows:
”I have the honour to refer to paragraph 2 of Article 7 of the Agreement between
Japan and Hungary on Social Security which was signed today (hereinafter referred to
as “the Agreement”) and to confirm, on behalf of the Government of Japan, the
following understanding reached between the Government of Japan and the
Government of Hungary:
Where
(a)	(i) an employer with a place of business in the territory of a
Contracting State participates directly or indirectly in the
management, control or capital of an employer with a place of
business in the territory of the other Contracting State, or,
(ii)	an employer with a place of business in the territory of the other
Contracting State participates directly or indirectly in the
management, control or capital of an employer with a place of
business in the territory of a Contracting State; or,
(b)	the same natural person, legal person or any other entity participates
directly or indirectly in the management, control or capital of an
employer with a place of business in the territory of a Contracting State
and an employer with a place of business in the territory of the other
Contracting State,
the employer with a place of business in the territory of the other Contracting State
referred to in (a)(i), (ii) and (b) above shall be deemed to be respectively a related
employer of the employer with a place of business in the territory of a Contracting
State referred to in (a)(i), (ii) and (b) above.
I have further the honour to propose that this Note and Your Excellency’s Note
in reply confirming on behalf of the Government of Hungary the foregoing
understanding shall constitute an agreement between the two Governments under
paragraph 2 of Article 7 of the said Agreement, which shall enter into force on the
same date of the entry into force of the Agreement.”
I have further the honour to confirm on behalf of the Government of Hungary the
foregoing understanding and to agree that Your Excellency’s Note and this Note in reply shall
constitute an agreement between the two Governments under paragraph 2 of Article 7 of the
said Agreement, which shall enter into force on the same date of the entry into force of the
Agreement.
36
I avail myself of this opportunity to extend to Your Excellency the assurance of my
highest consideration.
János Martonyi
Minister of Foreign Affairs
of Hungary
(Japanese Note)
His Excellency
Dr. János Martonyi
Minister of Foreign Affairs
of Hungary
Budapest, August 23, 2013
Excellency,
I have the honour to refer to the Agreement between Japan and Hungary on Social
Security which was signed today (hereinafter referred to as “the Agreement”) and the
amendments of the laws of Japan concerning the Japanese pension systems which will enter
into force on October 1, 2015 (hereinafter referred to as “the amendments of the laws of
Japan”). Through the amendments of the laws of Japan, the Employees’ Pension Insurance
will be applied to national public officials, local public officials, private school personnel and
personnel of similar status on and after October 1, 2015, the additional pension for specified
occupations under the mutual aid pensions will be abolished on October 1, 2015, transitional
measures in the light of the abolition of that additional pension will be taken on and after
October 1, 2015, and the benefits paid as retirement or other pensions to be introduced on
October 1, 2015 (hereinafter referred to as “the benefits paid as retirement or other pensions”)
will be granted as an additional pension for national public officials, local public officials,
private school personnel and personnel of similar status on and after October 1, 2015.
In this regard, the representatives of the Government of Japan and the Government of
Hungary have held discussions on the application of the Agreement on and after October 1,
2015. The following is the understanding of the Government of Japan regarding the results of
the above-mentioned discussions:
1.	For the purpose of the application of the Agreement, the Japanese pension systems
specified in paragraph 1 (a)(ii) to (v) of Article 2 of the Agreement (referred to as the
“Japanese pension systems for employees” in the Agreement) shall be unified into the
Employees’ Pension Insurance specified in paragraph 1 (a)(ii) of Article 2 of the Agreement
on and after October 1, 2015, in the light of the unification of the Japanese pension systems
for employees by the amendments of the laws of Japan. The term “the Japanese pension
systems for employees” in the Agreement means “the Employees’ Pension Insurance” on and
after October 1, 2015. The circumstances to which paragraph 3 of Article 15 and paragraph 4
of Article 16 of the Agreement will apply will not exist on and after October 1, 2015, as a
result of the unification of the Japanese pension systems for employees into the Employees’
Pension Insurance.
2.	For the purpose of the application of paragraph 1 of Article 14 of the Agreement, the
term “the additional pension for specified occupations under the mutual aid pensions” means,
on and after October 1, 2015, such additional pension under the legislation of Japan before the
amendments of the laws of Japan that may be granted as transitional measures on and after
October 1, 2015, in the light of the abolition of the current additional pension for specified
occupations under the Japanese mutual aid pensions by the amendments of the laws of Japan.
37
3.	The Agreement shall not apply to the benefits paid as retirement or other pensions and
any identical or substantially similar benefits to be introduced on and after October 1, 2015 in
addition to, or in place of, the benefits paid as retirement or other pensions.
I have further the honour to propose that, if the above understanding is acceptable to
the Government of Hungary, the present Note and Your Excellency’s reply of acceptance
shall be regarded as constituting an agreement between the two Governments, which shall
enter into force on the same date of the entry into force of the Agreement.
I avail myself of this opportunity to renew to Your Excellency the assurance of my
highest consideration.
Fumio Kishida
Minister for Foreign Affairs
of Japan
(Hungarian Note)
His Excellency
Fumio Kishida
Minister for Foreign Affairs
of Japan
Budapest, August 23, 2013
Excellency,
I have the honour to acknowledge the receipt of Your Excellency’s Note of today’s
date, which reads as follows:
”I have the honour to refer to the Agreement between Japan and Hungary on Social
Security which was signed today (hereinafter referred to as “the Agreement”) and the
amendments of the laws of Japan concerning the Japanese pension systems which will
enter into force on October 1, 2015 (hereinafter referred to as “the amendments of the
laws of Japan”). Through the amendments of the laws of Japan, the Employees’
Pension Insurance will be applied to national public officials, local public officials,
private school personnel and personnel of similar status on and after October 1, 2015,
the additional pension for specified occupations under the mutual aid pensions will be
abolished on October 1, 2015, transitional measures in the light of the abolition of that
additional pension will be taken on and after October 1, 2015, and the benefits paid as
retirement or other pensions to be introduced on October 1, 2015 (hereinafter referred
to as “the benefits paid as retirement or other pensions”) will be granted as an
additional pension for national public officials, local public officials, private school
personnel and personnel of similar status on and after October 1, 2015.
In this regard, the representatives of the Government of Japan and the
Government of Hungary have held discussions on the application of the Agreement on
and after October 1, 2015. The following is the understanding of the Government of
Japan regarding the results of the above-mentioned discussions:
1.	For the purpose of the application of the Agreement, the Japanese pension
systems specified in paragraph 1 (a)(ii) to (v) of Article 2 of the Agreement (referred
to as the “Japanese pension systems for employees” in the Agreement) shall be unified
into the Employees’ Pension Insurance specified in paragraph 1 (a)(ii) of Article 2 of
the Agreement on and after October 1, 2015, in the light of the unification of the
Japanese pension systems for employees by the amendments of the laws of Japan.
38
The term “the Japanese pension systems for employees” in the Agreement means “the
Employees’ Pension Insurance” on and after October 1, 2015. The circumstances to
which paragraph 3 of Article 15 and paragraph 4 of Article 16 of the Agreement will
apply will not exist
on and after October 1, 2015, as a result of the unification of the Japanese pension
systems for employees into the Employees’ Pension Insurance.
2.	For the purpose of the application of paragraph 1 of Article 14 of the
Agreement, the term “the additional pension for specified occupations under the
mutual aid pensions” means, on and after October 1, 2015, such additional pension
under the legislation of Japan before the amendments of the laws of Japan that may be
granted as transitional measures on and after October 1, 2015, in the light of the
abolition of the current additional pension for specified occupations under the
Japanese mutual aid pensions by the amendments of the laws of Japan.
3.	The Agreement shall not apply to the benefits paid as retirement or other
pensions and any identical or substantially similar benefits to be introduced on and
after October 1, 2015 in addition to, or in place of, the benefits paid as retirement or
other pensions.
I have further the honour to propose that, if the above understanding is
acceptable to the Government of Hungary, the present Note and Your Excellency’s
reply of acceptance shall be regarded as constituting an agreement between the two
Governments, which shall enter into force on the same date of the entry into force of
the Agreement.”
I have further the honour to confirm on behalf of the Government of Hungary that the
foregoing understanding is acceptable to the Government of Hungary and to agree that Your
Excellency’s Note and this reply shall be regarded as constituting an agreement between the
two Governments, which shall enter into force on the same date of the entry into force of the
Agreement.
I avail myself of this opportunity to renew to Your Excellency the assurance of my
highest consideration.
János Martonyi
Minister of Foreign Affairs
of Hungary
(Japanese Note Verbale)
Note Verbale
The Embassy of Japan in Hungary presents its compliments to the Ministry of Foreign
Affairs of Hungary and has the honor to declare with regard to the Agreement on Social
Security between Japan and Hungary that the appropriate supervision of the lawfulness of
personal data processing is ensured in accordance with relevant laws and regulations of Japan.
The Embassy of Japan in Hungary avails itself of this opportunity to renew to the
Ministry of Foreign Affairs of Hungary the assurance of its highest consideration.
Budapest, September 2, 2013
(Hungarian Note Verbale)
39
Note Verbale
The Ministry of Foreign Affairs of Hungary presents its compliments to the Embassy of
Japan in Hungary and with reference to the Embassy’s Note Verbale (number) dated (date)
2013 has the honor to declare with regard to the Agreement on Social Security between
Hungary and Japan that the appropriate supervision of the lawfulness of personal data
processing is ensured in accordance with relevant laws and regulations of Hungary.
The Ministry of Foreign Affairs of Hungary avails itself of this opportunity to renew to
the Embassy of Japan in Hungary the assurance of its highest consideration.
Budapest,......2013”
4. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § az Egyezmény 32. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	Az Egyezmény, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter
gondoskodik.
40
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban:
Egyezmény) közvetlen célja a két ország között a szociális biztonsági kapcsolatok rendezése.
Az Egyezménnyel elérni kívánt közpolitikai cél a két ország szociális biztonsági rendszerei
koordinációjának elsődlegesen a másik ország területén vállalt munkavégzéssel kapcsolatos
elősegítése és ezáltal kiemelten a magyar-japán gazdasági kapcsolatok fejlesztése volt.
Az Egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások 2008-ban kezdődtek.
A két ország közötti kapcsolatok fokozatosan és dinamikusan fejlődnek, ennek
eredményeként Japán Magyarország egyik kiemelt és meghatározó távol-keleti partnere.
A gazdasági kapcsolatok tekintetében kiemelhető, hogy a Magyar Külkereskedelmi Hivatal
adatai szerint 2011-ben Magyarország számára Japán a 28. legnagyobb exportpiac, és a 16.
legjelentősebb importpartner volt. Japán számára 2011-ben Magyarország a 35. legnagyobb
export- és a 45. legnagyobb importpartner volt. Közép- és Kelet-Európában Magyarország
Japán legnagyobb import partnere, export tekintetében pedig Lengyelországot követően a
második helyen állunk. Magyarország számára Japán különösen befektetési partnerként
jelentős. A Magyarországon befektetett japán tőkeállomány összege 2,5-3 milliárd euróra
becsülhető.
Az új szociális biztonsági egyezmények létrehozása során hangsúlyozottan tekintettel kell
lenni azokra a szociális biztonsági koordinációs eszközökre (alapvetően a szociális biztonsági
rendszeres koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendeletre), amelyekkel az Európai Unió
tagállamai között szabályozzák a személyek szabad áramlásához kapcsolódó eljárásokat. Így
meghatározó jellegű:
•	az alkalmazandó jog egyértelmű meghatározása a másik ország területén való
munkavégzés, illetve az azzal összefüggő tartózkodás esetében (főszabályként a
foglalkoztatott személyre a munkavégzés helye szerinti jogszabályok vonatkoznak, az ez
alóli kivételeket egyértelműen rögzíteni kell),
•	az ellátásokhoz való jog biztosítása,
•	a már megszerzett jogok fenntartása,
•	a jogosultsági időtartamok összeszámítása,
•	az ellátásokhoz való hozzáférés Magyarországon kívül,
•	az arányos teherviselés.
Ezen elvek az EU tagállamokkal és más európai országokkal fennálló szociális biztonsági
koordinációs kapcsolatokban is meghatározóak.
A két ország közötti munkaerőmozgás tekintetében az Egyezmény lehetővé teszi, hogy az
alkalmazottak, illetve önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyek vonatkozásában
korszerű, a befektetések szempontjából is kedvező kereteket biztosító szociális biztonsági
szabályozás érvényesüljön. A pozitív gazdasági hatások mellett az Egyezmény hatálya alá
kerülő személyek is élvezhetnék az Egyezményből származó előnyöket, mivel a másik
41
szerződő állam területén szerzett biztosítási időik összeszámítása révén többen szereznének
nyugdíjjogosultságot, amelyre eddig esetleg ennek hiányában nem lett volna mód.
Figyelemmel arra, hogy Japán földrajzi értelemben távol fekvő ország, az Egyezmény
szövegét előkészítő tárgyalások során a felek egyetértettek abban, hogy az Egyezmény
hatálya ne terjedjen ki az egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás, valamint a munkanélküli
ellátások koordinációjára. Nem kerülnek koordinálásra továbbá Magyarország részéről a
megváltozott munkaképességű személyek részére biztosított ellátások és a munkanélküli
ellátások nemzeti szabályai sem, mert ezek az ellátások azokat a nemzeti törekvéseket
szolgálják, amelyek a munkavállalóknak a nemzeti munkaerőpiacra való visszavezetését
teszik lehetővé a nemzeti szabályozórendszerekben.
A Japánnal megkötni javasolt Egyezmény ennek megfelelően a fentiekben említett elveket a
legmesszebbmenőkig figyelembe vette. Az Egyezmény várhatóan jótékony hatást gyakorol a
kétoldalú kapcsolatokra, az új szabályrendszer az Egyezmény hatálya alá kerülő személyek
számára is fontos jogosultságokat biztosítana és a befektetéseket ösztönző gazdasági
környezet kialakításában is szerepet vállalna.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Egyezmény a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
(a továbbiakban: Nszt.) 2. § a) pontja szerinti nemzetközi szerződésnek minősül, arra ennek
megfelelően az Nszt. előírásai vonatkoznak.
Az Nszt. 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdés b) pontjára való tekintettel a
nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés
szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi
szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad.
Az Egyezmény előkészítését célzó tárgyalások befejeződésére való tekintettel, az Egyezmény
végleges szövegének megállapítása (aláírása), továbbá az szükséges, hogy az aláírást
követően az Egyezmény hatálybalépése érdekében annak kötelező hatályát az Országgyűlés -
az Egyezmény kihirdetéséről (és a kötelező hatály elismerésére való felhatalmazásról) szóló
törvénytervezet elfogadása útján - elismerje. A Kormány így az Egyezmény végleges
szövegének megállapítását követően a törvényjavaslatot benyújtotta az Országgyűlésnek az
Egyezmény kötelező hatályának elismerése céljából.
A 2. §-hoz
Az Egyezményt, annak az állampolgárok jogait és kötelezettségeit közvetlenül érintő jellegére
tekintettel, mint törvényhozási tárgykörbe tartozó normát, törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
42
A paragrafus az egyezmény hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza.
Az Egyezmény a fogalom-meghatározásokat követően (1. cikk) rögzíti, hogy hatálya azon
jogszabályokra terjed ki, amelyek a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott öregségi
és hozzátartozói nyugellátásokat szabályozzák (2. cikk). Az Egyezmény személyi hatálya (3.
cikk) kiterjed mindazokra, akik az Egyezmény tárgyát képező jogszabályok hatálya alá
tartoznak vagy tartoztak, valamint azon személyekre, akik jogaikat ilyen személyektől
származtatják.
Az Egyezmény az egyenlő bánásmód alapelvén (4. cikk) nyugodva szabályozza az
alkalmazandó jog egyértelmű meghatározását a másik ország területén való munkavégzés,
illetve az azzal összefüggő tartózkodás esetében (főszabályként a foglalkoztatott személyre a
munkavégzés helye szerinti jogszabályok vonatkoznak, az ez alóli kivételek pontos
meghatározásával), továbbá a nyugdíjbiztosítás terén felmerülő kétoldalú koordinációs
kérdéseket. Az Egyezmény garantálja az ellátások kifizetésének biztonságát (5. cikk) is,
hiszen az ellátások a másik szerződő állam területén tartózkodó személyek számára is az
ellátást folyósító állam területén tartózkodó személyekre vonatkozó feltételekkel azonos
módon kerülnek folyósításra és azok nem csökkenhetők arra tekintettel, hogy a biztosított a
másik ország területén tartózkodik az ellátásnyújtás során, ez a szabály az Egyezmény
esetleges megszűnését követően is alkalmazásban marad (33. cikk).
Az Egyezmény szövegét megállapító tárgyalások során - általános szociális biztonsági
szerződéses gyakorlatunknak megfelelően - a japán féllel olyan szöveg került kialakításra,
amely elsősorban a két ország szociális biztonsági rendszerei koordinációjának a másik
ország területén vállalt munkavégzéssel kapcsolatos elősegítését tűzi ki célul. Az Egyezmény
hatálya nem terjed ki az egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás, valamint a munkanélküli
ellátások koordinációjára. Nem kerülnek koordinálásra továbbá Magyarország részéről a
megváltozott munkaképességű személyek részére biztosított ellátások és a munkanélküli
ellátások nemzeti szabályai sem, mert ezek az ellátások azokat a nemzeti törekvéseket
szolgálják, amelyek a munkavállalóknak a nemzeti munkaerőpiacra való visszavezetését
teszik lehetővé a nemzeti szabályozórendszerekben.
A másik ország területén való munkavégzéssel kapcsolatban az alkalmazandó jog szabályai
között jelen Egyezmény az európai normáknak megfelelően - és más hatályos kétoldalú
egyezményekhez hasonlóan - főszabályként (6. cikk) kimondja, hogy a munkavállaló (önálló
vállalkozói tevékenységet folytató személy) biztosítási kötelezettsége annak a szerződő
államnak a jogszabályaihoz igazodik, amelynek területén az illető személy a jövedelemszerző
tevékenységet folytatja, akkor is, ha az érintett személy lakóhelye vagy a munkáltató
székhelye a másik szerződő állam területén van. Az általános szabály alól kivételt képeznek
(7-9. cikk) többek között a másik szerződő fél területére kiküldött, közszolgálatban
foglalkoztatott személyek, a munkaadó által a másik ország területére munkavégzés céljából
kiküldött munkavállalók (önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyek), a vízi, légi
járműveken foglalkoztatottak biztosítására vonatkozó rendelkezések.
Az Egyezmény (7. cikk) részletes és körültekintő szabályozást tartalmaz a másik szerződő
állam felségterületére kiküldött munkavállalók tekintetében. Az Egyezmény a főszabályként
ötéves, de összesen hat évre meghosszabbítható kiküldtetés (és a kiküldő részes állam
jogának) alkalmazhatóságát azon esetekre szűkíti le, amikor a kiküldtetés mellett a
munkavállaló a munkavégzés helye szerinti országban nem létesít további munkaszerződést,
illetve amikor a munkavégzés helye szerinti országban további munkaszerződést létesít
43
valamely, a kiküldő munkáltatóval meghatározott jogi (gazdasági) kapcsolatban álló, a
munkavégzés helye szerinti részes állam felségterületén székhellyel rendelkező jogalannyal.
Az érintett rendelkezések pontosabb értelmezését külön jegyzékváltás segíti. A kiküldetés
szabályait alkalmazni kell az önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyekre is.
Az Egyezmény 10. cikke lehetőséget biztosít a részes államoknak arra, hogy meghatározott
személyek (azok egyes csoportjai) tekintetében - ezen személyi kör érdekében - az
Egyezmény előző cikkében szereplő szabályaitól eltérő, a részes állam jogszabályainak
alkalmazandóságát állapítsák meg. Az Egyezmény 11. cikke a családtagok jogállásával
kapcsolatos kérdéseket szabályoz, a 12. és 13. cikk az Egyezmény gyakorlati alkalmazásával
összefüggő rendelkezéseket tartalmaz.
Az ellátásokra vonatkozó rendelkezések (14-21. cikk) körében a nyugdíjbiztosítás speciális
kérdései (biztosítási idők összeszámítása, az ellátások kiszámítása, és az egy évnél rövidebb
biztosítási időszakok rendezése) szerepelnek. E rész legfontosabb szabályozási pontja, hogy a
modern szociális biztonsági egyezményes elvek szerint az ellátások megállapítása arányosan
(a pro rata temporis elv alapján) történik. Abban az esetben, ha a nyugellátásra való
jogosultságot nem lehet megszerezni a kizárólag egyik szerződő államban megszerzett
szolgálati idők alapján, lehetőség nyílik arra, hogy az egyes országok ellátást nyújtó
teherviselői figyelembe vegyék a másik ország biztosítási rendszerében szerzett szolgálati időt
is. Az Egyezmény alapján alkalmazandó nyugdíj megállapítási szabályok révén a magyar és a
japán teherviselő intézmények az általuk alkalmazott jogszabályok szerint megszerzett
szolgálati időket arányosítják a két országban megszerzett szolgálati idők összegéhez. Ezt az
arányt ezt követően érvényesítik azon (elméleti) összeg tekintetében, amelyet akkor
állapítanának meg, ha az összeszámított szolgálati időket kizárólag a saját területükön
szerezte volna a biztosított.
Az Egyezmény végrehajtásához szükséges általános elveket igazgatási rendelkezéseket,
részletszabályokat külön igazgatási megállapodás tartalmazza, amely meghatározza a
Szerződő Államok hatóságai és teherviselői közötti együttműködés szabályait.
Az Egyezmény szabályozza az összekötő szervek kijelölésének előírását, a végrehajtás során
elengedhetetlen igazgatási együttműködés elveit (22. cikk), továbbá előírásokat tartalmaz az
illetékek és hitelesítési díjak vonatkozásában (23. cikk).
Az Egyezmény rögzíti a részes felek (érintett hatóságaik) egymás közötti, valamint az érintett
személyekkel (ügyfelekkel) történő kapcsolattartás alapvető szabályait (24. cikk).
Az Egyezmény az adatvédelem vonatkozásában részletes, az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseivel
összhangban álló rendelkezéseket állapít meg (25. cikk). A személyes adatok kezelésének
megfelelő ellenőrzése vonatkozásában a felek külön szóbeli jegyzékváltásban tájékoztatják
egymást.
Az Egyezmény 26. cikke rendelkezik az Egyezménnyel összefüggésben benyújtott kérelmek,
jogorvoslati kérelmek és nyilatkozat benyújtásával összefüggő garanciális szabályokról.
Az Egyezmény az ellátások kifizetésével kapcsolatos szabályokat tartalmaz (27. cikk), rögzíti
a vitás kérdések rendezésének (28. cikk) és az Egyezmény értelmezésének (29. cikk) elveit.
44
Az átmeneti és záró rendelkezésekben (30-33. cikkek) elsődlegesen a hatálybalépés és az
időbeli hatály, továbbá Magyarország Európai Uniós kötelezettségeinek rögzítése
szerepelnek.
Az Egyezményben alkalmazott szociális biztonsági koordinációs rendelkezések teljes
mértékben összhangban vannak az Unió joga szerinti szabályozás elveivel, és az Európai
Unió Bírósága által C-55/00. sz. Gottardo ügyben hozott ítéletében foglaltakkal. Az
Egyezmény ún. EU klauzula révén kimondja, hogy az Egyezmény nem befolyásolja azokat a
kötelezettségeket, amelyek Magyarország Európai Uniós tagságából fakadnak. A fenti cikk
Egyezményben való megjelenítésével Magyarország eleget tesz a szociális biztonsági
rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet 72. cikke a) pontja alapján az igazgatási bizottság által elfogadott, P1.
ajánlásban foglaltaknak.
Az Egyezmény aláírásával összefüggésben a japán nyugdíjrendszerben 2015. október 1-jétől
bekövetkező változásokat külön jegyzékváltás rögzíti.
A 4. §-hoz
E paragrafus rendezi, hogy a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, azzal a
kivétellel, hogy a 3. §, azaz az Egyezmény a mindkét ország törvényhozó testületének
döntését követően a kötelező hatály elismeréséről (megerősítésről) szóló utolsó értesítés
megküldésének hónapját követő hónap első napján lép hatályba. A lefolytatott szükséges
belső eljárásról a Szerződő Felek írásban, diplomáciai úton értesítik egymást.
45