﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12228. számú
törvényjavaslat
az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII.
törvény módosításáról
Előadó: Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2013. szeptember
2013. évi ... törvény
az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII.
törvény módosításáról
1.	§
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII.
törvény 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/A. § (1) Az európai parlamenti képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített
adatot - a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérően - személyi
biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nélkül, felhasználói engedély alapján
használhatja fel, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket
megtartani.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználói engedélyt a Nemzeti Biztonsági
Felügyelet adja ki.
(3)	Az Európai Unió Tanácsa által minősített adatra kiterjedő felhasználói engedély kiadása
esetén a Nemzeti Biztonsági Felügyelet értesíti az Európai Parlament elnökét arról, hogy az
európai parlamenti képviselőnek - a feladatkörére tekintettel kiadott felhasználói engedély
alapján - megfelelő felhatalmazása van arra, hogy az Európai Parlament elnökétől az európai
parlamenti képviselők uniós minősített adatokhoz való hozzáféréséről szóló uniós szabályok
szerinti hozzáférési engedélyt megkapja.”
2.	§
E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2
I N D O K O L Á S
Általános indokolás
Az Európai Parlament és a Tanács közötti, 2002. november 20-ai intézményközi
megállapodás csak a közös biztonság- és védelempolitika területén szabályozza az Európai
Parlament minősített információkhoz történő hozzáférését. A 2009. december 1-jén hatályba
lépett Lisszaboni Szerződés alapján az Európai Parlament hatáskörei kibővültek. Erre
tekintettel az Európai Parlament kérte a 2002-es intézményközi megállapodás felülvizsgálatát
annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az Európai Parlament számára a közös biztonság-
és védelempolitika területén kívül eső minősített dokumentumokhoz való hozzáférést is,
amelyre a 2002-es intézményközi megállapodás alapján nincs lehetőség, vagyis azt eddig csak
ad hoc megoldásokkal lehetett biztosítani. Az Európai Parlament kérése alapján a Tanács
elkötelezte magát egy, a két intézmény közötti megállapodás kidolgozására. Az
intézményközi megállapodásról szóló tárgyalások előre vitele a magyar uniós elnökségnek is
kiemelt feladata volt. A tárgyalások eredményeként az Európai Parlament és a Tanács között
a közös kül- és biztonságpolitikától eltérő kérdésekkel kapcsolatos tanácsi minősített
adatoknak az Európai Parlament részére történő továbbításáról és ezen adatoknak az Európai
Parlament általi kezeléséről szóló intézményközi megállapodás (a továbbiakban:
intézményközi megállapodás) szövegéről 2012. február 15-én született meg az előzetes
megállapodás, amelyet a két intézményben szükséges belső eljárások lefolytatását követően a
Tanács és az Európai Parlament képviselője várhatóan 2013 őszén ír alá.
Az intézményközi megállapodás meghatározza a közös kül- és biztonságpolitikától eltérő
kérdésekkel kapcsolatos azon tanácsi minősített adatoknak az Európai Parlament részére
történő továbbítására és ezeknek az adatoknak az Európai Parlament általi kezelésére irányadó
szabályokat, amelyek relevánsak az Európai Parlament számára hatásköreinek és feladatainak
gyakorlása tekintetében.
Az intézményközi megállapodás személyi biztonságra vonatkozó 4. cikk (2) bekezdése
értelmében az európai parlamenti képviselők „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL”,
„SECRET UE/EU SECRET” vagy „TRES SECRET UE/EU TOP SECRET” vagy az ezekkel
egyenértékű minősítési szintű dokumentumokhoz való hozzáféréséhez az Európai Parlament
elnökének felhatalmazása szükséges. Az Európai Parlament elnöke a nemzeti hatóság
értesítése alapján azon európai parlamenti képviselőknek ad felhatalmazást, akik átestek az
Európai Parlament biztonsági szabályzatának megfelelő biztonsági ellenőrzésen, vagy a
nemzeti jog és szabályozás alapján tisztségüknél fogva felhatalmazottak a betekintésre.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A külföldi minősített adat kezelésére vonatkozó hazai szabályokat a minősített adat
védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) tartalmazza, amelynek
9.	§ (7) bekezdése a következőket rögzíti: „A külföldi minősített adatot, amennyiben az
Európai Unió jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy megállapodás másként nem rendelkezik,
e törvény szerint kell kezelni.” Az intézményközi megállapodás e vonatkozásban eltérő
rendelkezést nem tartalmaz, az Európai Parlament elnöke által biztosítandó hozzáférési
3
engedély kiadásának tartalmi előfeltételeit az Európai Parlament nem vizsgálja, hanem azok
tekintetében a nemzeti jogra utal vissza.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.)
68. § (5) bekezdése alapján nem kell nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményezni az Európai
Parlament Magyarországon megválasztott képviselője tekintetében, vagyis az Európai
Parlament magyarországi képviselői kivételt jelentenek az Nbtv. hatálya alól.
A Mavtv. rendszerében - a Mavtv. 10. § (2) és (3) bekezdései, valamint 13. § (1) bekezdése
alapján - ugyanakkor az európai parlamenti képviselők az általános szabályok szerint,
nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján, személyi biztonsági tanúsítvány, titoktartási nyilatkozat
és felhasználói engedély birtokában férhetnének hozzá a tevékenységük ellátásához szükséges
minősített adathoz.
A törvényjavaslat az Nbtv. és a Mavtv. szabályozására is figyelemmel, az Európai Parlament
magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény (a továbbiakban:
Epjtv.) 17/A. §-a módosításával, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 98. §
(2)	bekezdésében a magyar országgyűlési képviselők tekintetében irányadó szabályhoz
hasonló megfogalmazással teszi egyértelművé, hogy az európai parlamenti képviselőknek
szükségük van felhasználói engedélyre, a Mavtv. további feltételeinek teljesítésére
(nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi biztonsági tanúsítvány, titoktartási nyilatkozat)
viszont nincs.
Emellett a törvényjavaslat - az Epjtv. 17/A. § (2) és (3) bekezdését megállapító részében - az
intézményközi megállapodással való összhang megteremtése érdekében az európai parlamenti
képviselő részére az Európai Parlament elnöke által az európai parlamenti képviselő uniós
minősített adatokhoz való hozzáféréséről szóló uniós szabályok szerint adott, a feladatai
ellátásához szükséges minősített adatra vonatkozó hozzáférési engedély kiállításának lehetővé
tétele érdekében rendelkezik.
A Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselők esetében az Európai
Parlament elnöke a tanácsi minősített adatokhoz való hozzáférési engedélyt a magyar hatóság
által kiállított értesítés alapján adhatja meg. Ennek az értesítésnek tartalmaznia kell, hogy a
nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, a Magyarországon megválasztott
európai parlamenti képviselők feladatkörüknél fogva a minősített adathoz való hozzáférésre
megfelelő felhatalmazással rendelkeznek, azaz a felhasználói engedélyt számukra az erre
hatáskörrel rendelkező magyar hatóság, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kiállította.
A törvényjavaslat a fentieknek megfelelő igazolás kiállítására vonatkozó törvényi alapot is
megteremti, és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladatává teszi az igazolás kiállítását,
amelynek birtokában a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselők -
nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása, személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási
nyilatkozat nélkül is - hozzáférést kérhetnek az Európai Parlament elnökétől a tanácsi
minősített dokumentumokhoz.
A 2.§-hoz
E szakasz a hatályba léptető rendelkezést tartalmazza.
4