﻿2013. évi ... törvény
Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2014.
évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE
1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei
1. §
(1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban:
központi alrendszer) 2014. évi
a) bevételi főösszegét 15 958 373,5 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 16 883 126,9 millió forintban,
c) hiányát 924 753,4 millió forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az
Országgyűlés a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet (a továbbiakban: Ny. Alap)
2014. évi
a) bevételi főösszegét 2 964 608,2 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 2 964 608,2 millió forintban,
c) egyenlegét 0,0 millió forintban
állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az
Országgyűlés az LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet (a továbbiakban: E. Alap)
2014. évi
a) bevételi főösszegét 1 884 177,5 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1 884 177,5 millió forintban,
c) egyenlegét 0,0 millió forintban
állapítja meg.
2. §
Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek és a saját bevétellel
nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatoknak
fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az
1. melléklet tartalmazza.
1
2. Az államadósság értéke
3. §
(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a
továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás két alrendszere és a
kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2014. december 31-ére tervezett
adóssága 296,9 forint/euró, 240,6 forint/svájci frank és 225,0 forint/amerikai dollár
árfolyam mellett az államháztartás központi alrendszerében 22 976,7 milliárd forint, az
államháztartás önkormányzati alrendszerében 456,0 milliárd forint, a kormányzati
szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 163,4 milliárd forint.
(2) 2014. december 31-én az államadósság-mutató
a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege
23 559,1 milliárd forint,
b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 30 629,1
milliárd forint.
(3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján várhatóan 76,9%.
(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés
szerinti mértéke a 2013. év végén várható 77,4%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk
(5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének
eleget tesz.
3. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
4. §
Az 1. mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül az 5.
mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül
is eltérhet az előirányzattól.
II. Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
4. A központi alrendszer egyes tartalék-előirányzatai
5. §
(1) Céltartalék szolgál a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24.
cím, 2. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési
szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális,
család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy
intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2014.
évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz
kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.
2
(2) Céltartalék szolgál a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24.
cím, 3. Különféle kifizetések alcímen
a) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre,
b) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1)
bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi
juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális
hozzájárulási adó növekményének kifizetésére,
c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek,
szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével
megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező
létszámcsökkentések személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és
szociális hozzájárulási adó kifizetéseire,
d) az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásánál jelentkező többlet személyi
juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális
hozzájárulási adó kifizetésére.
(3) A Kormány a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3.
Különféle kifizetések alcím előirányzatából a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai
fejezet, 2. Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok
cím, – 3. mellékletben szereplő – 6. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó
többletkiadások támogatása jogcímre átcsoportosíthat, ha a helyi önkormányzati
létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra
került.
(4) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi,
karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy
sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél
foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy
élettársa a 2014. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a
saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció
összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról,
az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról,
adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A
nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.
5. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések
6. §
(1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre és kezességvállalásra nem
jogosult. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. – az Államadósság Kezelő Központ
Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározott feladatkörét nem érintve –
az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszter erre vonatkozó engedélye alapján jogosult az állam képviseletében eljárni
olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása során, amelynek kibocsátója az
állam, és amely az állam tulajdonában levő pénzügyi eszköz átcseréléséhez, illetve
3
biztosítékként annak megszerzéséhez kapcsolódik. Ilyen hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés, illetve pénzösszegnek a
kibocsátó rendelkezésre bocsátása nélkül is létrehozható a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. értékpapírszámláján.
(2) A 2014. évben a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű
kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére
figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.
(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2014.
évben 25,0 millió forint,
b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2014.
évben 25,0 millió forint,
c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a
2014. évben 25,0 millió forint,
d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak
2014. évi összesített bruttó forgalmi értéke - a (4) bekezdésben meghatározott
kivétellel - 15 000,0 millió forint lehet.
(4) Az állam javára megszerzett, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe
kerülő, átadott ingatlanok, valamint a PPP-konstrukcióban létrehozott, az állam javára
megszerzett sport- és oktatási létesítmények összegszerű korlátozás nélkül adhatók
ingyenesen önkormányzati tulajdonba.
(5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2014. évben 25,0 millió
forint egyedi bruttó forgalmi érték,
b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2014. évben a
hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi
érték,
c) 13. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt a 2014. évben 25,0 millió forint
egyedi bruttó forgalmi érték
képezi.
(6) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok
értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és
1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell
elszámolni. Ezek a bevételek a 2014. évben a Kormány határozatában adott
jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott
feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában
legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig
engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
4
fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak
növelését.
(7) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím,
2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím
előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése
szerinti kiadást, mely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója
pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az államháztartásért felelős
miniszter engedélyével túlléphető.
(8) A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított, a Honvédelmi Minisztérium által
vagyonkezelt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből
származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben
elszámolandó – bevételek a 2014. évben a Kormány határozatában adott
jóváhagyásával a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, technikai
eszközeinek fenntartására és javítására használhatók fel. A Kormány határozatában
legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási
előirányzatot hozhat létre a Honvédelmi Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti
a fejezet meglévő kiadási előirányzatának növelését.
(9) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és
anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2014.
évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, illetve a technikai eszközök
fenntartására és javítására és az értékesítési eljárások során felmerült kiadásokra
használhatja fel. A 2014. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi
Minisztérium fejezet, 1. cím. 2. Egyéb HM szervezetek alcím bevételeként kell
elszámolni.
(10) Az egészségügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt, valamint az állami
egészségügyi feladatellátásra szükségtelenné vált állami tulajdonú ingatlanok
értékesítéséből származó – XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és
kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2014. évben a Kormány határozatában
adott jóváhagyásával egészségügyi célra, így különösen egészségügyi célú
beruházások és felújítások finanszírozására használhatók fel. A Kormány
határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új
kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben
vagy engedélyezheti e költségvetési fejezet meglévő kiadási előirányzatának
növelését.
(11) A belügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok
értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és
kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2014. évben a Kormány határozatában
adott jóváhagyásával a büntetés-végrehajtási szervezet fogvatartotti férőhelyeinek
bővítését megvalósító beruházások és további belügyi, rendészeti célú
ingatlanfejlesztési projektek finanszírozására használhatók fel. A Kormány
határozatában – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek
mértékéig – új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIV. Belügyminisztérium
fejezetben vagy engedélyezheti e költségvetési fejezet meglévő kiadási
előirányzatának növelését.
5
(12) A szociális és gyermekvédelmi célokra használt, értékesítésre kijelölt, valamint
az állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátásra szükségtelenné vált állami
tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2014. évben
a Kormány határozatában adott jóváhagyásával szociális és gyermekvédelmi célra, így
különösen állami szociális és gyermekvédelmi célú beruházások és felújítások
finanszírozására felhasználhatók. A Kormány határozatában – legfeljebb a
pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzatot
hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben vagy engedélyezheti
e költségvetési fejezet meglévő kiadási előirányzatának növelését.
7. §
(1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím,
5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben
szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítása útján történő növelésére használható
fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5.
Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi, 1000,0 millió forintot
meg nem haladó összegig az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az
államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg
átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt.
(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi
előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen
indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési
fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a
pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési
fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.
(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások
alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain
belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás
mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem
haladhatja meg az 1000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére,
amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.
(4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait
finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat.
8. §
(1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2.
cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e fejezetben szereplő
kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A
Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi 500,0 millió forintot
meg nem haladó összegig az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért
felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a
Kormány határozatban dönt.
6
(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet
bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén
különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e
költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata –
legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e
költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.
9. §
(1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól a 2014. évben elvont osztalék a
központi költségvetés központosított bevétele, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni.
(2) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. § (1)
bekezdése szerinti, a szabadságvesztés végrehajtásának célja elérése érdekében
létrehozott gazdasági társaságtól elvont – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – osztalék - bevétel a 2014. évben a
Kormány határozatában adott jóváhagyásával a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása
közfeladat-ellátás érdekében teljes egészében a szabadságvesztés végrehajtásának a
célja elérése érdekében létrehozott társaságok beruházásaira, fejlesztéseire, továbbá e
gazdasági társaságoknál foglalkoztatottak létszámának növelésére használható fel. A
Kormány határozatában – legfeljebb e pénzforgalmilag teljesült osztalék bevételek
mértékéig – új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIV. Belügyminisztérium
fejezetben vagy engedélyezheti e költségvetési fejezet meglévő kiadási
előirányzatának növelését.
(3) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII.
törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) hatálya alá tartozó kibocsátási egységek és
légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételeket a XLIII. Az
állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési
bevételek alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek
jogcímcsoporton belül, külön jogcímként kell elszámolni.
(4) Az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
fejezet 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport
kiadási és támogatási előirányzatának előirányzat-módosítással történő növelését
engedélyezheti az Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek
2014. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának, továbbá az
Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2014. évi értékesítéséből
pénzforgalmilag teljesült bevételnek a tervezett bevételt meghaladó hányada 50%-ának
megfelelő összeggel.
(5) Az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
fejezet 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport
terhére az Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2014. évi
értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának, valamint az Ügkr. tv.
hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2014. évi értékesítéséből pénzforgalmilag
teljesült bevétel 50%-ának megfelelő összeghatárig teljesíthet kiadásokat.
7
(6) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.)
alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a XVII. Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium fejezetben kell elszámolni.
(7) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói
egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. § (3) bekezdésében
meghatározott célok szerinti felhasználására nyitott előirányzatot az értékesítésből
befolyt teljes bevétellel megnövelheti.
6. A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal
kapcsolatos rendelkezések
10. §
(1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti
Közlekedési Hatóság 21 118,0 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs
Központ 185,3 millió forintot köteles 2014. évben befizetni a bevételeiből - az
államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint - a központi
költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a
negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.
(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles 2014. évben
befizetni a bevételeiből - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott
ütemezési terv szerint - a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első
három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik
negyedévben december 10-e.
(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2029,1 millió forintot
köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként
február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december
hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 460,0 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól
minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei
befizetési időpontra.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve 5837,4
millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi
1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed
részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(6) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól
minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei
befizetési időpontra.
(7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési
kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell
képezni és a befizetést legkésőbb 2014. december 20-áig kell teljesíteni.
8
(8) A központi költségvetési szervek a 25 év alatti és az 55 év feletti, a képzettséget
nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről
visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók
foglalkoztatásához kapcsolódóan a szociális hozzájárulási adóból érvényesített, kiadási
megtakarítást jelentő adó kedvezményüket kötelesek befizetni a központi költségvetés
javára a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig.
(9) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges
szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati
jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat
– a 2014. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek
befizetni a központi költségvetés javára.
11. §
(1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos
ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.
(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.) 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési
fokozatának garantált illetménye 2014. január 1-jétől 437 300 forint.
(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.
(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló
122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás összege
100 000 forint/év.
(5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési közfeladatot ellátó
intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok
tekintetében a 33. § (9) és (13) bekezdésben megállapított támogatások azonos
jogcímen és feltételekkel illetik meg.
12. §
(1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. és 24. alcímhez
tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási
előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése
szerinti bevételeket.
(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24.
Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport kiadási
előirányzatának felhasználásához egyedi 50,0 millió forint értékhatárt elérő és azt
meghaladó összegnél az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.
(3) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint
befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-a a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli
támogatása jogcímcsoport bevételét képezi.
9
7. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggő rendelkezések
13. §
(1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok)
költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az 1. melléklet
szerint állapítja meg.
(2) Az Országgyűlés a pénzalapok 2014. évi egyenlegét - az 1. melléklet szerinti
költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként – alaponként a
következők szerint állapítja meg:
a) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap hiányát 50 000,0 millió forintban,
b) a Bethlen Gábor Alap egyenlegét 0,0 millió forintban,
c) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap többletét 19 627,9 millió forintban,
d) a Nemzeti Kulturális Alap többletét 2000,0 millió forintban,
e) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap többletét 1,0
millió forintban,
f) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap többletét 5000,0 millió forintban.
(3) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a
Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 17 130,1 millió forintot ad át a XIX. Uniós
fejlesztések fejezet részére.
(4) A Start-munkaprogram megvalósításához a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban
183 805,3 millió forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre. Ez az előirányzat nyújt
fedezetet a 2013. évben elkezdett közfoglalkoztatási programok
kötelezettségvállalásainak a 2014. évre áthúzódó kiadásai teljesítésére is.
(5) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével
kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ
részére a LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció
támogatása cím terhére 2014. évben 1426,0 millió forint támogatást kell biztosítani.
(6) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a 2014. évben a központi
költségvetésbe összesen 10 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység
Kutatási és Technológiai Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési
kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 1/4 részével kell teljesíteni.
8. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése
14. §
(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen
belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint,
méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0
millió forint használható fel.
10
(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az Ny. Alap kezelőjének
javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között
átcsoportosíthat.
15. §
A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv
hatáskörében eljáró szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter tervezési, az e
törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzatfelhasználási,
beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója gyakorolja.
9. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése
16. §
(1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1.
Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, és
az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, és a 7. jogcímcsoport, 3.
Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím között átcsoportosítást
hajthat végre.
(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1.
Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás
jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti.
(3) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1.
Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék
jogcímről átcsoportosítást hajthat végre a jogcímcsoporton belül az 1-18. jogcímre.
17. §
(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző
ellátás jogcímcsoporton belül az 1-18. jogcímek között, a 4.
Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között, valamint az 5.
Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az
egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével átcsoportosíthat.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv
hatáskörében eljáró, egészségbiztosításért felelős miniszter tervezési, az e törvényben
említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási,
beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja.
(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni
ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző
ellátás, 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi
ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosítást hajthat végre.
11
18. §
(1) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és
forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító
gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással
kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a
gyógyszertámogatási céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás
jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az
államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.
(2) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3.
alcím,
a) 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a
gyógyszertámogatással,
b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei előirányzatát a
gyógyászati segédeszköz támogatással
kapcsolatos ellenőrzésekből eredő – a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1.
cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport, 1. jogcím előirányzaton felül befolyt – bevételek
összegével.
(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4.
jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben
megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7.
jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések
jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói
befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi
előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.
19. §
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az
időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön
tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért
felelős miniszter engedélyezheti.
20. §
(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző
ellátás jogcímcsoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott
térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi
szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott
feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző
ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5000,0 millió
12
forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és
végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves
teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli
jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az
egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével engedélyezheti.
(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás
részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.
(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1.
Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint
finanszírozási előlegre fordítható összeget.
21. §
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli
ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő
körülmények esetén táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj
megállapítására együttesen 170,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen
belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
gyógyító-megelőző ellátásra 5611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 1300,0 millió
forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.
10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
22. §
(1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot
a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és
b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím
előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet 24.
Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.
(3) Az Országgyűlés – az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 40. § (4) bekezdése szerinti eset és a fejezetet irányító szervek
vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzatátcsoportosítása
kivételével – magának tartja fenn a jogot
a) az I-VI., a VIII., a XXX., a XXXIII. és a XXXIV. fejezetek kiadási és bevételi
előirányzatai főösszegének,
b) a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím 55. Egyházi célú
központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a 3. Egyházi
alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a 4.
Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport; az 5. Kistelepülési és
szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az 1. Az 5000 lakosnál
kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka –
13
Bevett egyházak jogcím, valamint a 4. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi
személyek jövedelempótléka – Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi
személye jogcím előirányzatai
csökkentésére.
11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító
szervek vezetőinek különleges jogosítványai
23. §
(1) A Kormány az önkormányzati, valamint az állami feladatellátásban
bekövetkezett és bekövetkező változásokkal – ideértve az egyházi jogi személyt, a
civil szervezetet, közalapítványt, a nonprofit gazdasági társaságot, a gazdasági
társaságot és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi
jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót érintő feladat-, és
intézmény-átadást is – összefüggő valamennyi, a Kormány irányítása alá tartozó, a
feladat-, és intézmény-átadással érintett fejezetek közötti átcsoportosítást az Áht.
rendelkezéseitől eltérően saját hatáskörben végrehajthat.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter az 5. § (2) bekezdése szerinti
előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzatcsoportra,
kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.
(3) A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes
egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési
célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a
XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a
kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat.
(4) Az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter a XVII.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 36. alcím 8. Hozzájárulás a
felsőoktatási intézmények PPP bérleti díjához jogcímcsoport terhére előirányzatátcsoportosítást
hajthat végre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet 5.
Egyetemek, főiskolák cím javára, figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó
jogosultságot.
(5) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 18. Országvédelmi Alap cím előirányzatot
2014. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni.
(6) A Kormány határozatban dönt az (5) bekezdés szerinti kiadási előirányzat
felhasználásáról, ha az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott
hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló,
2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerinti, 2014. szeptember 30-áig
benyújtandó jelentésben szereplő, 2014. évre várható hiány (a továbbiakban: EDPhiány)
– a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembe vételével – nem haladja meg a
GDP 2,9%-át.
(7) A Kormány (6) bekezdés szerinti határozatát az államháztartásért felelős
miniszter készíti elő, ennek során bemutatja a Kormány számára
a) a 2014. évi gazdasági és költségvetési folyamatok,
14
b) a 2014. évre várható EDP-hiány és
c) a 2014. évre várható államadósság
alakulását, továbbá javaslatot tesz az (5) bekezdés szerinti kiadási előirányzat
felhasználásának céljára és ütemezésére.
(8) A XI. Miniszterelnökség fejezetet, és a XVIII. Külügyminisztérium fejezetet
irányító szervek vezetői a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása
érdekében fejezeti hatáskörben a szükséges előirányzat-átcsoportosításokról
intézkedhetnek.
(9) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója
a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések
jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1.
Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,
b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1.
Államfői protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági
Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára.
(10) Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója
a) az I. Országgyűlés fejezet, 4. cím, 9. Kossuth Lajos tér rekonstrukciója alcím
terhére átcsoportosíthat a I. Országgyűlés fejezet, 1. Országgyűlés Hivatala cím
javára,
b) az I. Országgyűlés fejezet, 4. cím, 6. Képviselőtestület váltásával kapcsolatos
kiadások alcím terhére átcsoportosíthat a I. Országgyűlés fejezet, 1. Országgyűlés
Hivatala cím javára.
(11) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az I. Országgyűlés fejezet, 24. cím 2. alcím
2. A 2014. évi választások előkészítése jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat azon
előirányzatok javára, amelyek a választás lebonyolításához kapcsolódnak.
(12) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti
kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1.
Bíróságok cím javára.
(13) A X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv
vezetője a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím, 41.
Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a X. Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium fejezet, 17. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára.
(14) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője és a X. Közigazgatási
és Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 15. cím, 1. alcím, 3. Konzultációk kiadásai jogcímcsoport fejezeti kezelésű
előirányzat felhasználásával kapcsolatban a szükséges előirányzat-átcsoportosításokról
fejezeti hatáskörben intézkedhetnek.
(15) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője, a XI.
Miniszterelnökség fejezet, 15. cím, 1. alcím, 21. A Stipendium Hungaricum
ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése jogcímcsoport terhére előirányzat-
15
átcsoportosítást hajthat végre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5.
Egyetemek, főiskolák cím javára.
(16) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet irányító szerv vezetője az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 1. Szociális célú nem állami
humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport terhére a 2. Szociális és
gyermekvédelmi intézményrendszer cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi,
gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím javára a nevelőszülői
jogviszonnyal összefüggésben felmerülő kifizetésekre átcsoportosíthat.
(17) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet irányító szerv vezetője az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása
jogcímcsoport és a 2. Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer cím, 3.
Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei
alcím között az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében
kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó
szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött – a szociális, vagy
gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló –
megállapodásának, illetve ellátási szerződésének évközben bekövetkező változásaira
tekintettel átcsoportosíthat.
(18) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója és a XVIII. Külügyminisztérium
fejezetet irányító szerv vezetője az államfői protokollal kapcsolatos feladatok
ellátásához szükséges előirányzat-átcsoportosításról fejezeti hatáskörben
intézkedhetnek.
(19) A Kormány a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet kiadásai terhére
legfeljebb 400,0 millió forint átcsoportosítást hajthat végre a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet javára az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához
alprogramjának megvalósításához.
(20) Az I-VI., a VIII., a XXX., és a XXXIV. fejezetek fejezeti tartalék előirányzatát
2014. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni. A fejezeti tartalék az
Országgyűlés határozatban adott jóváhagyásával használható fel.
24. §
(1) A XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal
igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások
kiemelt előirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő
járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatán legfeljebb 6750,0 millió
forint előirányzat-módosítás engedélyezhető, ha a XLII. A költségvetés közvetlen
bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2.
Jövedéki adó alcím előirányzata, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és
kiadásai fejezet, 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot
megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett
16
nyugdíjjárulék jogcímcsoport előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet,
1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része és munkáltatói
egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék
alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter negyedévente előirányzat-módosítást
engedélyezhet az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő
járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatok terhére, ha az általa
meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben engedélyezett
előirányzat-módosítás nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő
előirányzatok összegét.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bevételek teljesítése 2014. november 28-
áig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben, az év közben
negyedévente engedélyezett előirányzat-módosítások összegével csökkentve a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendelkezésére kell bocsátani.
(4) Ha 2014. június 30-áig az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott
bevételi tervek teljesülnek, a bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XVI.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím,
2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain előirányzatmódosítás
engedélyezhető.
III. Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK,
KAPCSOLATOK
25. §
A kincstár az E. Alap részére a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21.
cím, 4. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatából, a XLII. A
költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 5. Rokkantsági,
rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz jogcímcsoport előirányzatából a
folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által
jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.
26. §
(1) A szociális hozzájárulási adó 2014-ben megfizetett összegének 96,3%-a az Ny.
Alapot, 3,7%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett
összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a NAV állapítja meg és
naponta utalja át a jogosult számlájára.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap
15. napjáig - az utolsó negyedévben december 20-áig - a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 18. Köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei cím
kiadási és támogatási előirányzatát megemeli a XLII. A költségvetés közvetlen
bevételei és kiadásai fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím 3. Köznevelési
intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett
befizetések összegével.
17
(3) Az E. Alap részére a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet
35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti
támogatás átutalása
a) január-november hónapban havonta a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat
havi időarányos összegével,
b) december hónapban legfeljebb az éves előirányzat havi időarányos összegével és
az E. Alap 1. § (3) bekezdés c) pontja szerinti pénzforgalmi egyenlegéig a
tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után
történik.
(4) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás
kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár
intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a (3) bekezdés szerinti
támogatást csökkenti.
(5) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2014. évi központi
költségvetés január–november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért
felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és
kiadásai fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap
befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím
terhére.
IV. Fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER
KAPCSOLATA
12. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai
27. §
(1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak
ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint
nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet szerint állapítja meg.
(2) Az Országgyűlés további költségvetési támogatást állapít meg
a) központosított előirányzatként a 3. mellékletben meghatározott, a helyi
önkormányzatok által ellátandó feladatokra,
b) vis maior támogatásra.
(3) Az Országgyűlés által a (2) bekezdés szerint megállapított költségvetési
támogatásból a 3. melléklet 1. és 2., 4-14., 16., 18. és 19. pontja szerinti támogatás és a
vis maior támogatás felhasználási kötöttség mellett nyújtható.
(4) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatását szolgáló
előirányzatokat a 4. melléklet szerint állapítja meg.
18
28. §
A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus
rendszeren keresztül 2014. január 5-éig a települési önkormányzatok számára
elérhetővé teszi a települési önkormányzatokat a 2. melléklet – I. pont 2. és 3. alpont,
III. pont 1. alpont, IV. pont szerinti támogatások kivételével – alapján megillető
támogatások összegét.
29. §
A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter,
illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter
egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1.
mellékletben szereplő címek, valamint a 2-4. mellékletben szereplő jogcímek között és
azokon belül – átcsoportosíthat.
13. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek
30. §
(1) A települési önkormányzatot illeti meg
a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési
önkormányzat által beszedett adó 40%-a, és
b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből
származó bevétel 100%-a.
(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési
önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése
szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
14. A települési önkormányzatokat megillető egyéb bevételek
31. §
(1) A települési önkormányzatot illeti meg
a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi
bírság 100%-a,
b) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési
önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel
összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével –
kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és
végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési
önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett
bevétel 100%-a,
d) – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – a közúti közlekedésről szóló
törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott
19
jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott
közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a,
ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője
önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, és
e) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a
közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének
100%-a.
(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság
végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.
15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
32. §
(1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a 3. melléklet
6. pontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének
elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy
nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony
megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló,
munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának
megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya
megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és
munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és
megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját,
felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját
megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A
kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de
legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon
kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.
(2) A 2. melléklet I. pont 1. alpontja, I. pont 3. alpontja, II. pontja, III. pont 2-5.
alpontja, IV. pontja és a 3. melléklet 6. és, 15-17. pontja alapján nyújtott támogatás
folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.
(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében
a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető
összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli
elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 2. melléklet III. pont
1. alpont a)-c) alpontjában meghatározott ellátások esetében,
a) ha a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést
nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása - jogszabályban
meghatározott módon - igénylés nélkül történik,
b) ha a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem
nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb
20
kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási
kötelezettséggel.
(4) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak
ellátásához járó támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési
kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet II. pontja, III. pont 3. alpontja
és III. pont 4. alpontja szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.
(5) Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a
továbbiakban: Nkt.) 74. §-a szerinti hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési
önkormányzatot, annak befizetését a települési önkormányzat havonta, minden hónap
5. napjáig köteles teljesíteni. A hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen
bevételei és kiadásai fejezet 5. Költségvetési befizetések cím 3. Köznevelési
intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím
előirányzatának bevételét növeli.
(6) A helyi önkormányzatoknak a 25 év alatti és az 55 év feletti, a képzettséget nem
igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és
tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához
kapcsolódó 2013. évi szociális hozzájárulási adó változásból eredő, 2014. évben
keletkezett kiadási megtakarításait a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és
kiadásai fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím 2. Munkahelyvédelmi akciótervvel
összefüggő befizetések alcím 2. Helyi önkormányzati költségvetési szervek
jogcímcsoport előirányzata javára kell teljesíteni és elszámolni.
(7) A kincstár az (5) és (6) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettséggel
érintett helyi önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó
finanszírozás során
a) levonja a helyi önkormányzatot terhelő elmaradt összeget, ha az (5) bekezdésben
meghatározott befizetési kötelezettség tekintetében az elmaradt összeg két havi
hozzájárulási kötelezettség összegével megegyezik, vagy azt meghaladja,
b) havonta levonja a (6) bekezdés szerinti esetben az előző havi bérszámfejtés
alapján a helyi önkormányzatnál jelentkező kiadási megtakarítás összegét.
(8) Ha a helyi önkormányzatot a (2) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében
megillető adott havi források a (7) bekezdés szerint levonandó összegekre nem
nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján jár el. Ha az
önkormányzatnak 2014. december 15-én bármilyen elmaradása van az (5) bekezdés
szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a
kötelezett fizetési számlájára azonnali beszedési megbízást nyújt be.
21
V. Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és társadalmi
önszerveződések közcélú és egyéb tevékenységének támogatása
33. §
(1) Az Országgyűlés a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó
a) nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző
szervezet és az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartó részére
az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati
intézményben, vagy gyermekvédelmi intézményben pedagógus-munkakörben, a
nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, valamint
b) nem állami felsőoktatási intézmény részére pedagógus-munkakörben, a nevelő-,
oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
foglalkoztatottak után átlagbér alapú támogatást állapít meg a 8. melléklet I. pontja
szerint.
(2) Az Országgyűlés a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy által
fenntartott nevelési-oktatási intézményre és pedagógiai szakszolgálati intézményre
tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház részére a 8. melléklet II.
pontja szerint működési támogatást, a III. pontja szerint kiegészítő támogatást állapít
meg.
(3) Az Nkt. 97. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény nemzetiségi
önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet és az Nkt.
2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartója átlagbér alapú támogatásra és
az ilyen intézményre tekintettel a nemzetiségi önkormányzat vagy a bevett egyház a
(2) bekezdés szerinti működési és kiegészítő támogatásra jogosult 2014. augusztus 31-
éig.
(4) Az átlagbér alapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állami
köznevelési feladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a
továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) által fenntartott iskolában,
kollégiumban, pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben,
valamint nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak
után kifizetett személyi juttatás és járulék.
(5) Az átlagbér alapú támogatás a fenntartott nevelési-oktatási intézményben és
pedagógiai szakszolgálati intézményben a személyi juttatások és azok járulékai, a
dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások,
valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele
és törlesztése kivételével. Az átlagbér alapú támogatás megbízási jogviszonyban
óraadóként foglalkoztatottak megbízási díjára az Nkt. 22. § (2) bekezdésében,
szakiskolák, szakközépiskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.
22
törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott
alkalmazotti arány mértékéig használható fel.
(6) Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás tényleges gyermek-, tanuló
létszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év január 31-éig
kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.
(7) Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás összesített egyenlegének
rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként,
hogy
a) az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott éves
összesített működési és felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és
intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell
aa) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.
31.) Korm. rendelet 2. § c) és d) pontja szerinti állami és települési
önkormányzati bevételekkel és
ab) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi
önkormányzat és az egyházi jogi személy az állam, illetve a települési
önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel, pedagógiai
szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat és
b) az a) pontban meghatározott számítás eredményének – az állam, illetve a
települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy
pedagógiai szakszolgálati intézménybe járó – egy gyermekre, tanulóra jutó
összegéből a (6) bekezdés szerinti elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a
kifizetett átlagbér alapú támogatás és működési támogatás egy gyermekre, tanulóra
jutó együttes összegét.
(8) A nemzetiségi önkormányzattal kötött köznevelési szerződés erre vonatkozó
rendelkezése alapján az oktatásért felelős miniszter a nemzetiségi önkormányzat által
fenntartott kis létszámú iskola köznevelési feladatai ellátásának biztosítása érdekében
az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére az
(1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl további támogatást nyújthat a nemzetiségi
önkormányzat részére.
(9) Az Országgyűlés az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi
étkeztetés támogatására a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó
nemzetiségi önkormányzat, nem állami felsőoktatási intézmény, egyházi jogi személy,
vallási tevékenységet végző szervezet és az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja
szerinti fenntartó részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetésre tekintettel a
2. melléklet III. pont 5. a) alpontjában meghatározott támogatással azonos összegű és
azonos feltételek mellett nyújtott támogatást állapít meg.
(10) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási
programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelésioktatási
intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen
intézmény által pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbér alapú
támogatásra jogosult, ha
23
a) a pedagógus iskolai végzettsége és szakképzettsége megfelel az Nkt.-ban
meghatározott képesítési előírásoknak,
b) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai
nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola
pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez.
(11) A (10) bekezdés alapján nyújtott átlagbér alapú támogatás megállapításánál a
gyermek, tanuló létszámba nem számíthatóak be azok a gyermekek, tanulók, akik után
a fenntartó tandíjat szed.
(12) Külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által elismert vagy akkreditált
köznevelési intézmények esetében a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítők után
az Országgyűlés nem biztosít támogatást.
(13) A köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó nemzetiségi
önkormányzat, nem állami felsőoktatási intézmény, egyházi jogi személy, vallási
tevékenységet végző szervezet és az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja
szerinti fenntartó az általános iskola első és második évfolyamát 2014. szeptember 1-
jén elkezdő és 2014. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók létszáma alapján
tankönyvtámogatásra jogosult. A támogatás összege 12 000 forint/fő/év. A támogatást
a köznevelésért felelős miniszter utalványozása alapján 2014. augusztus 25-éig
folyósítja a kincstár.
(14) A bevett egyház az állami iskolában általa szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz
kapcsolódóan tankönyvtámogatásra jogosult. A tankönyvtámogatást a
bevett egyház a hit- és erkölcstan-oktatásban résztvevő tanulók után veheti igénybe, ha
ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel. A
támogatást a köznevelésért felelős miniszter utalványozása alapján 2014. augusztus
25-éig folyósítja a kincstár. A tankönyvtámogatás fajlagos összege
a) az 1-2. évfolyamon 980 forint/tanuló,
b) az 5-6. évfolyamon 1270 forint/tanuló,
c) a hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7-8. évfolyamon 1580
forint/tanuló.
(15) A bevett egyház az állami iskolában általa szervezett hit- és erkölcstan-oktatásra
tekintettel az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további átlagbér alapú
támogatásra jogosult. A támogatás szempontjából elismert számított pedagógus
létszámot két tizedesjegyre kell megállapítani a hit- és erkölcstan-oktatásban részt
vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók
számának meghatározása a 2013. október 1-jei statisztikai létszám alapján történik.
(16) A (15) bekezdés szerinti támogatás összege január-szeptember hónapokra
havonta 319 200 forint, október-december hónapokra 330 300 forint havonta, ami a
főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó átlagbére és
járuléka. Az oktatásért felelős miniszter a kislétszámú csoportokban szervezhető hit-és
erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó
előirányzat terhére további támogatást nyújthat.
24
(17) Az (1)-(13) bekezdésben meghatározott támogatások kizárólag olyan, a
nevelési-oktatási intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe, amely
nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó
tevékenység szerepel, és amely OM azonosítóval rendelkezik.
(18) Az (1)-(13) bekezdésben meghatározott támogatások az oktatási azonosító
számmal rendelkező tanulók, valamint az óvodai nevelésben és korai fejlesztésben,
gondozásban részesülő gyermekek után vehetők igénybe. A sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a támogatás, ha az intézmény alapító
okirata meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is.
(19) Az (1)-(13) bekezdésben meghatározott támogatások az iskolai rendszerű
szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző iskolai
képzőhelyen – közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben − töltött
kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhetők a (17)-(18)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A szakmai gyakorlati képzésben
tanulószerződés alapján részt vevő tanulók esetén csak a közismereti és a szakmai
elméleti oktatás kötelező óraszámának arányában vehető figyelembe az érintett
tanulók létszáma. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok
megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be
kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint
számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám
meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
(20) Ha a szakmai gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben
vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a
szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján
járó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási
feltételei szerint jogosult az (1)-(13) bekezdésben meghatározott támogatásra.
(21) Nem igényelhető az (1)-(13) bekezdésben meghatározott támogatás az olyan
tanuló után, aki
a) tandíjfizetésre kötelezett,
b) szülői vagy saját kérésre magántanuló vagy más sajátos munkarend szerint tanul,
c) a szakképzési törvény 29. §-a alapján az iskolai szakképzésben való ingyenes
részvételre nem jogosult vagy
d) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve az országos nemzetiségi önkormányzat
által fenntartott kiegészítő nemzetiségi oktatás feladatait ellátó intézmény
vendégtanulóját.
(22) Az (1)-(13) bekezdésben meghatározott támogatások igénybevétele és
elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi
okmányokra vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus
nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni
az Nkt., a szakképzési törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt
előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy
osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.
25
(23) A fenntartó az (1) bekezdés szerinti támogatás teljes összegét annak folyósítását
követő 15 napon belül az általa fenntartott nevelési-oktatási intézménynek átadja úgy,
hogy az az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási intézmény kiegyensúlyozott
működését egyformán biztosítsa.
34. §
(1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó
intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet,
közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi
nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást
alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá
tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó)
részére támogatást állapít meg a következők szerint:
a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2.
melléklet III. pont 3. alpont b)-l) alpontjában és 5. alpont a) alpontjában
meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett
illeti meg,
b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális
fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése és a Gyvt. 15. § (3) bekezdése a), illetve
b) pontja szerinti feladatot lát el, a 9. melléklet szerinti támogatásra jogosult,
c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot - ide
nem értve a nonprofit gazdasági társaságot - és egyéni vállalkozót az a) és b) pont
szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg.
(2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb)
alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot
ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú
tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra
jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti
támogatás 67,8%-a.
(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás
teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek
átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles
elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó
intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő
támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére,
illetve javára történik.
35. §
Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az
átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a
műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 41. § (5)
26
bekezdése és 34. § (1) és (3) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet,
20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a
következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:
a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez
azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,
b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden
önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége
mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok
arányában részesül,
c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként
visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi
döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak
finanszírozására használható fel.
36. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján
kijelölt előirányzat-felhasználási célja a 2014. évi személyi jövedelemadórendelkezéseknél
a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2015. évi
költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása
37. §
(1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a
pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ptv.) alapján a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában
foglaló hónap utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek támogatásban.
(2) Az (1) bekezdés alapján a 2014. évben fel nem használt előirányzatból a pártokat
a Ptv. 5. §-a alapján megillető összeg mértékét a Kormány a 2014. évben megalakuló
Országgyűlés alakuló ülését követően határozatban állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából a Nemzeti Választási Bizottság
legkésőbb az országgyűlési képviselők 2014. évi választása eredményének jogerőre
emelkedését követő 8 napon belül közli az államháztartásért felelős miniszterrel a Ptv.
5. § (2) bekezdésének megfelelő elosztási arányokat, hiteles számításokkal
alátámasztva.
(4) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok
működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző
alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint, a 2014. évben megalakuló Országgyűlés
megalakulásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjáig terjedően
időarányosan részesülnek támogatásban.
(5) A (4) bekezdés alapján a 2014. évben fel nem használt előirányzatból a pártok
működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet
végző alapítványokat a Ptv. 9/A. §-a alapján megillető összeg mértékét a Kormány a
27
2014. évben megalakuló Országgyűlés alakuló ülését követően határozatban állapítja
meg.
VI. Fejezet
ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIAVÁLLALÁS
ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
38. §
(1) A Kormány a 2014. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi
állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés
jóváhagyásával léphető túl.
(3) A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, az Európai Beruházási Banktól,
az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a német Újjáépítési és Hitelbanktól, az
Északi Beruházási Banktól, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától felveendő
hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1)
bekezdés szerinti keretösszeget.
39. §
(1) A 2014. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a
vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem
haladhatja meg az 500 000,0 millió forintot.
(2) A Kormány a 2014. évben 50 000,0 millió forint összegű, a vasúti közlekedésről
szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 29/A. §-a szerinti állami kezesség melletti
forrásbevonásra adhat felhatalmazást.
40. §
(1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a
továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2014. év
folyamán 1 800 000,0 millió forint.
(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2014. év folyamán
600 000,0 millió forint.
(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2014. év folyamán
1 800 000,0 millió forint.
(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti
kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára
felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.
41. §
(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7.
§ (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2014. év folyamán 1 200 000,0 millió
forint.
28
(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2014. év folyamán
350 000,0 millió forint.
(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2014. év folyamán
600 000,0 millió forint.
42. §
(1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött –
jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)-(8) bekezdés szerint az állam
visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési
kötelezettség 85%-a.
(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával
a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi
Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-,
kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből és termelési célú
eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá
faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal,
hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű
faktoringügyletekhez kapcsolódhat, valamint
b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és
gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. §
(1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése
érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló - a közforgalmú
gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló
kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében - 2013. július 1-je és 2016.
december 31-e között létrejött hitel vagy kölcsönszerződéséhez.
(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-
nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági
társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés
50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított
követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a) pénzügyi intézmény,
b) kockázati tőkealap,
c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból
történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési
tevékenység esetén.
29
(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2014. december 31-én
nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.
(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő
rendelkezésének hiányában – a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt
megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló
követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott - a
behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia
mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.
(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7)
bekezdés szabályai az irányadók.
(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az
ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles
nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.
43. §
(1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a
továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban
meghatározott feltételek mellett – a (2)-(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan
viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt
készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség
85%-a.
(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló
hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére
vonatkozik.
(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú
társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-,
kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez
kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő
kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető
kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.
(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a) pénzügyi intézmény,
b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból
történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési
tevékenység esetén.
30
(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt
készfizető kezesség állománya 2014. december 31-én nem haladhatja meg a 105 000,0
millió forintot.
(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt
készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában -
az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló
követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott
- a behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami
viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.
44. §
(1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési
kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer
finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból
erednek.
(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként
az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem
köteles.
(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási
díjat nem kell fizetnie.
(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős
miniszter hagyja jóvá.
45. §
(1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy
viszontgarancia érvényesítéséből – a 46. § szerinti viszontgarancia kivételével - olyan
fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A
költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és
viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.
(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti
forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes
kiadások alcím terhére kell teljesíteni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés
közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.
46. §
(1) A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (e § alkalmazásában a továbbiakban:
MV Zrt.) által – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – vállalt készfizető
kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek
100%-a mögött a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam
visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
31
(2) Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és
középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek
legfeljebb 85%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát.
(3) Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök
prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú
gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a
Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2014.
december 31-én nem haladhatja meg a 300 000,0 millió forintot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési
kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós fejlesztések
fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoport, vagy
a 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoport terhére
kell teljesíteni.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia
érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további
kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió
költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás
eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.
(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből
származó, az MV Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív
Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.
VII. Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK
18. A fejezetet irányító szerv vezetőjét megillető jogosítványok sajátos szabályai
47. §
(1) Nem terjed ki a tervezési, az előirányzat-módosítási és -felhasználási, a
beszámolási, az információszolgáltatási és az ellenőrzési kötelezettsége és joga
a) az I. Országgyűlés fejezeten belül az Országgyűlés Hivatala főigazgatójának az
I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzési Hatóság cím, a 8-10. címben megjelölt
támogatások, valamint a 21. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság cím, 22. Egyenlő Bánásmód Hatóság cím, 23. Magyar Energetikai és
Közműszabályozási Hivatal cím, 24. Nemzeti Választási Iroda cím,
b) a XI. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnökséget vezető
államtitkárnak a XI. Miniszterelnökség fejezet 16. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
cím
előirányzataira.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a Kormány
rendeletében meghatározott személy gyakorolja.
32
(3) Az I. Országgyűlés fejezet 8-10. és 11. címében, a X. Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium fejezet 24. címében, a XI. Miniszterelnökség fejezet 7.
címében, a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. címében megjelölt
támogatások folyósításáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.
19. Az európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok
48. §
(1) A teljes, 42 101,2 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és
az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének
kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható 2014. évben az Európai
Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási
Mechanizmus 2009-2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven
túli fizetési kötelezettség.
(2) A teljes, 31 455,6 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és
az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének
kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható 2014. évben a Svájci-
Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre
vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(3) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Nemzeti
Stratégiai Referenciakeret forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 6.
mellékletben a 2007-2013. évekre meghatározott és 2007-2013-ban még
kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat
és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes
összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség a 2014. évben.
(4) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) és az Európai
Halászati Alap (a továbbiakban: EHA) forrásaiból finanszírozott programok, projektek
esetén a 6. mellékletben 2007-2013. évekre meghatározott és 2007-2013-ban még
kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat
és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes
összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség a 2014. évben. A
kötelezettségvállalást az (5) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell megtenni.
(5) Az EMVA keretében feltételhez nem kötött kötelezettség akkor vállalható, ha az
abból eredő kifizetés legkésőbb 2015. évben teljesülhet. Az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 2005.
szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a 2015. évet
követően kiadással járó többéves kötelezettség csak akkor vállalható, ha a 2015. évet
követő kiadások az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott részének fedezetéül
szolgáló forrás az Európai Unió 2013. év utáni pénzügyi keretterveiben, illetve az éves
költségvetéseiben rendelkezésre áll.
(6) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)-(4) bekezdésben
33
meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség a
2007-2013. programozási időszak forrásainak terhére.
(7) Az Európai Területi Együttműködés (a továbbiakban: ETE) célkitűzés keretében
a 2007-2013 programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az
államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén vállalható az irányadó
programkeret hazai projektpartnerekre eső részének kötelezettségvállalással még nem
terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség akkor, ha
az adott programban részes minden további partnerország biztosítja az arányos
mértékű többletkötelezettség-vállalás lehetőségét saját projektpartnerei számára.
(8) A Szolidaritási programokból a 2007–2013 programozási időszakban
megvalósuló projektek esetében az egyes Alapok 6. mellékletben szereplő éves
allokációjának és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes
összegének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű
tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter
egyetértése esetén vállalható.
49. §
A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív
Program jogcímcsoporton, valamint a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 4.
alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoporton belül a
JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során megtérült visszatérítendő
támogatásokból származó bevételek a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, és a
Közép-magyarországi Operatív Program forrását növelik, amelyre tárgyévi és éven túli
fizetési kötelezettség vállalható a pénzügyi eszközökre vonatkozó közösségi szabályok
szerint, kizárólag a Gazdaságfejlesztés Operatív Program 4. pénzügyi eszközök
prioritás, és a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedés keretében.
50. §
Az EMVA, EHA és az Európai Mezőgazdasági és Garancia Alap (a továbbiakban:
EMGA) által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő
kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XII.
Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 1. Uniós programok
árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XII. Vidékfejlesztési
Minisztérium fejezet, 20. cím 7. alcím 2. Egyéb EU által nem térített kiadások
jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a jogszabályban meghatározott célokra
használható fel.
51. §
(1) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által a 2014-2020
programozási időszakra vonatkozóan elfogadásra kerülő Partnerségi Megállapodás
programjainak indikatív európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési
kötelezettségvállalási kerete együttes összegének 25%-os mértékéig vállalható
tárgyévi és éven túli kötelezettség a 2014. évben.
(2) Az ETE Program keretében a 2014-2020 programozási időszakban megvalósuló
programok, projektek esetében az irányadó programkeret hazai projektpartnerekre eső
34
részének kötelezettségvállalással még nem terhelt részének 25%-os mértékéig
vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség a 2014. évben.
(3) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által a 2014-2020
programozási időszakra vonatkozóan menekültügyi és migrációs, valamint
belbiztonsági területen létrehozott alapok által finanszírozott programok európai uniós
és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásának adott évi kötelezettségvállalási
keretének összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség a 2014. évben.
(4) A XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 32. alcím, 5. TEN-T
projektek jogcímcsoport előirányzat terhére a 2014. évben 75 000,0 millió forint
összegig vállalható az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) által támogatott
projektekre és azok előkészítésére vonatkozóan tárgyévi és éven túli fizetési
kötelezettség.
(5) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)-(4) bekezdésben
meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség a
2014-2020 programozási időszak forrásainak terhére.
20. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és
járadékok alapjának mértéke
52. §
A 2014 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál
2,4%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
53. §
(1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. § szerinti
illetményalap a 2014. évben 38 650 forint.
(2) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete,
illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy
foglalkoztatottnak éves szinten - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló
1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, a személyi jövedelemadóról szóló 1995.
évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában és (3) bekezdésében
meghatározott juttatások - az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő
munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege a 2014. évben
nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.
54. §
(1) A Kjt.
a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési
fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési
fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő -
legkisebb szorzószámokat a 2014. évre a 7. melléklet tartalmazza,
35
b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2014. évben 20 000 forint.
(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott
keresetkiegészítés a 2014. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis
előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó
juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami
felsőoktatási intézményekre, a központi és a köztestületi költségvetési szervként
működő kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, és a Magyar Tudományos
Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai köztestületi és központi
költségvetési szervekre.
55. §
(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. §
(2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2014. évben 391 600 forint.
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és
az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti
ügyészi illetményalap a 2014. évben 391 600 forint.
(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése
szerinti jogi segítői óradíj a 2014. évben 3000 forint.
(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti
kirendelt ügyvédi óradíj a 2014. évben 3000 forint.
56. §
(1) A Gyvt. 66/K. § szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege –
gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2014. évben 15 000 forint/hó.
(2) A Gyvt. 20/A. § (2) bekezdése szerinti támogatás esetenkénti összege a 2014.
évben gyermekenként 5800 forint.
(3) A Gyvt. 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2014. évben
gyermekenként 8400 forint.
(4) A Szoctv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy
négyzetméterre jutó elismert havi költsége a 2014. évben 450 forint.
(5) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b)
pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek
a 2014. évben született.
(6) A Szoctv. 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2014.
évben esetenként 20 000 forint.
(7) A Szoctv. 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2014. évben
29 500 forint.
(8) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva
összege a 2014. évben 453 000 forint/fő/év.
36
57. §
(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése
ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2014. március 1-jétől
az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2014. március 1-je után az életjáradék összegét az
Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye
figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában
foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az
életjáradék összege 2014. március 1-jétől - 2014. január 1-jei visszamenőleges
hatállyal – 33,4%-os mértékben emelkedik.
58. §
(1) A Szoctv. 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a
2014. évben 12 000 forint.
(2) A Szoctv. 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2014. évben
6000 forint.
59. §
Az Éhvt. 13.§-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján
jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátáscsökkentési
egység után 38 forint.
21. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási
értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok
60. §
Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés
értékhatára 100 000 forint.
61. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott
gyártási költségvetési értékhatár a 2014. évben magyar filmalkotás esetén 324,8 millió
forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 575,7 millió forint.
62. §
(1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 10. §
(1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt.
szerinti közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2014. január 1-jétől
2014. december 31-éig:
a) árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében: 15,0 millió forint,
37
c) építési koncesszió esetében: 100,0 millió forint,
d) szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint,
e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25,0 millió forint.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre
vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2014. január 1-jétől 2014. december 31-
éig:
a) árubeszerzés esetében: 50,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében: 100,0 millió forint,
c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50,0 millió forint.
63. §
(1) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre vonatkozó uniós
közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. XIV. Fejezete alkalmazásakor a
közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2014. január 1-jétől 2014.
december 31-éig:
a) a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében,
valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha
a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 130 000 euró,
b) a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a 6. § (1)
bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a
beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel: 200 000 euró.
(2) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra
vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. XIV. Fejezete
alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2014. január
1-jétől 2014. december 31-éig: 5 000 000 euró.
(3) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra vonatkozó
uniós közbeszerzési értékhatár 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig: 5 000 000
euró.
(4) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a szolgáltatás
megrendelésére vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. XIV.
fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2014.
január 1-jétől 2014. december 31-éig:
a) a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a
szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási
és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú
távközlési szolgáltatásokat: 130 000 euró,
b) a Kbt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb ajánlatkérő esetében, ha a
szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási
és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú
távközlési szolgáltatásokat: 200 000 euró,
38
c) a Kbt. 3. mellékletében a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési
szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési
szolgáltatások, valamint a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében:
200 000 euró.
(5) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás
lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. XIV. fejezete
alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2014. január
1-jétől 2014. december 31-éig:
a) a (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati
eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,
b) a (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan
tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő
díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.
64. §
(1) A 63. §-tól eltérően a Kbt. XIV. Fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói
szerződések esetén irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
uniós közbeszerzési értékhatár 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig:
a) árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 400 000 euró,
b) építési beruházásra 5 000 000 euró.
(2) A Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződések esetén
irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás
lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2014. január 1-jétől 2014.
december 31-éig:
a) 400 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás
megrendelésére kerül sor,
b) 400 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő
díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 63. §-ban meghatározott uniós
értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában
így közzétett - az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált - összeget kell
figyelembe venni.
22. Egyes koncessziós díjak
65. §
(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Szjtv.) 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az Szjtv. 37.
§ 11. pontja szerinti egységenként a 2014. tárgyévre a következő:
a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetében 646,3 millió
forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 377,0 millió forint,
39
b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetében 538,6 millió
forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 53,9 millió forint.
(2) A Szjtv. 29/E. § (1) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma a
2014. tárgyévre a következő:
a) egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén
102,4 millió forint,
b) több játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén
játéktípusonként 102,4 millió forint.
23. Egyes vegyes rendelkezések
66. §
(1) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2014. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba 21 294,1 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles
átutalni az Alap számlájára.
(2) A XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 3. MTA kutatóközpontok,
kutatóintézetek címen az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban a kutatások során
keletkezett kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésének költségére a
központi költségvetés 450,0 millió forint költségvetési támogatást biztosít, melyet az
MTA Energiatudományi Kutatóközpont az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI.
törvény 63. § (4) bekezdése szerinti engedélyesként köteles a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba befizetni a feladatot teljesítő harmadik féllel kötött szerződésben
meghatározott fizetési határidőt megelőzően.
67. §
A XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú
támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi
évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Vidékfejlesztési
Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások
jogcímcsoport kiadási előirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható,
megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2014. évet
terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. Ugyancsak a 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó
kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatról kell teljesíteni
a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának
2014. évet terhelő kiadásait is.
68. §
(1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez
a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2014. év
folyamán legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen
napján sem haladhatja meg.
40
69. §
A XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 1. Beruházás
ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli fizetési
kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot.
A tárgyévi előirányzaton felül a Kormány egyedi döntése alapján vállalható
kötelezettség.
70. §
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdésének végrehajtásához a Magyar
Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 101. § (11)
bekezdésének d) pontja alapján nyújtott költségvetési támogatás maradványát a 2014.
évben a Hadigondozottak Közalapítványa a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV.
törvényben meghatározott célra is felhasználhatja. Ha a Hadigondozottak
Közalapítványánál a kárpótlásra elkülönített összeg a hadigondozási feladatok
finanszírozása miatt a 2014. évben nem elegendő a kötelezettségek kifizetésére, a XIII.
Honvédelmi Minisztérium fejezet saját előirányzatai terhére gondoskodik az
esedékessé váló összegek Hadigondozottak Közalapítványa részére történő
biztosításáról.
71. §
A 10. mellékletben a Kormány irányítása alá tartozó fejezet előirányzatai terhére új
kötelezettséget vállalni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével
lehet. A 10. mellékletben a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezet előirányzatai
esetében új kötelezettség vállalásának feltétele, hogy a kötelezettségvállalásra jogosult
előzetesen kikérje az államháztartásért felelős miniszter véleményét. Az
államháztartásért felelős miniszter a kötelezettségvállalásra jogosult kérésére az
egyetértést az érintett negyedévben esedékes új kötelezettségvállalások mindegyikére
általánosan is, a véleményt pedig az előirányzat teljes összegére, vagy annak
meghatározott részére vonatkozóan is megadhatja. Az egyetértés és a vélemény
megadása során figyelemmel kell lenni az állami vagyon értékesítéséből származó
bevétel éven belüli időbeli teljesülésére.
72. §
Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam legkésőbb 2014. augusztus 31-i
hatállyal ellenérték nélkül átvállalja a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (a
továbbiakban: MÁV Zrt.) által 2011. szeptember 7-én kibocsátott
35 000,0 millió forint tőkeösszegű pályavasúti tevékenység működtetéséhez szükséges
kötvénytartozást és annak járulékait. A MÁV Zrt.-t ezen tartozás-átvállalás
tekintetében nem terheli illetékkötelezettség. A Magyar Államot az átvállalás során az
államháztartásért felelős miniszter képviseli.
41
VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. Felhatalmazó rendelkezések
73. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az
igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának,
elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint az 5. § (4) bekezdés
szerinti nyilatkozat szabályait,
b) az egyedi támogatások, költségtérítések, valamint az egyéb vállalati
támogatások mértékét és felhasználási szabályait,
c) a 10. § (7) bekezdésében meghatározott - központi költségvetési szervekre
vonatkozó - befizetési kötelezettség szabályait,
d) a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 1.
Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport előirányzata felhasználásának
részletes szabályait,
e) a XLII. fejezet 32. cím, 1. alcím, 23. Hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos
kiadások jogcímcsoport előirányzata felhasználásának szabályait.
(2) Felhatalmazást kap
a) a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy - a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, az egészségügyért felelős
miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével - a 3.
melléklet 2. pontja szerinti támogatás,
b) az államháztartásért felelős miniszter, hogy - a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter egyetértésével - a 3. melléklet 3. pontja szerinti támogatás,
c) a közlekedésért felelős miniszter, hogy - a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a 3. melléklet 4.
pontja szerinti támogatás,
d) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős
miniszter egyetértésével - a 3. melléklet 6. pontja szerinti támogatás,
e) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy – a Kormány európai uniós
támogatások felhasználásáért felelős tagja és az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével - a 3. melléklet 8. pontja szerinti támogatás,
f) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, hogy - az
államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter
egyetértésével -a 3. melléklet 9. pontja szerinti támogatás,
g) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős
miniszter egyetértésével - a 3. melléklet 10. pont a) alpontja szerinti támogatás,
42
h) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy - az oktatásért felelős
miniszter, a sportpolitikáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter
és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter véleményének kikérésével - a 3. melléklet
10. pont ba)-bc) alpontja szerinti támogatások,
i) a kultúráért felelős miniszter, hogy – a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a 3. melléklet 11. pontja szerinti
támogatás,
j) a kultúráért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős miniszter és a
helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével - a 2. melléklet IV. pont
1. alpontja és a 3. melléklet 12. pontja szerinti támogatás,
k) a közlekedésért felelős miniszter, hogy – a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – a 3. melléklet
19. pontja szerinti támogatás,
l) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős
miniszter egyetértésével -a 4. melléklet 1. IV. pontja és 2. pontja szerinti támogatás
igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának,
elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben
állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 26. Gyógyszertári
tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása cím felhasználásával kapcsolatos
szabályokat.
(4) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében
a 6. § (5) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt
határozzon meg.
25. Hatályba léptető rendelkezések
74. § 
Ez a törvény 2014. január 1-jén lép hatályba és 2017. december 31-én hatályát
veszti.