﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12492. számú
törvényjavaslat
a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról
Előadó:
Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2013. szeptember
2013. évi ... törvény
a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról
Az Országgyűlés a vidéki kis- és középvállalkozások megerősödésének elősegítésében
kulcsszerepet játszó szövetkezeti hitelintézeti rendszerben szerzett állami jogosultságok
ellentételezése érdekében a következő törvényt alkotja:
1.	Értelmező rendelkezés
1.	§ E törvény alkalmazásában MFB Zrt.: az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és - függetlenül annak tulajdonosi körétől - minden olyan gazdasági társaság,
amelyben az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonnal
rendelkezik vagy e törvény hatálybalépése után - közvetlenül vagy közvetve - az MFB Magyar
Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdont szerez.
2. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjának célja, rendeltetése, kedvezményezettje
2.	§ (1) A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami
pénzalap, jogi személy.
(2)	Az Alap célja a kis- és középvállalkozások megerősödésének elősegítésében kulcsszerepet
játszó szövetkezeti hitelintézeti rendszerben a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes
gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban:
Isztv.) rendelkezéseinek megfelelően az Isztv. 20. § (1) bekezdése alapján a Szövetkezeti
Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: SZHISZ) részére vagyon rendelkezésre
bocsátása és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok és kötelezettségek teljesítése.
3.	§ Az Alap kedvezményezettje a szövetkezeti hitelintézeti szektor új integrációs szervezete, az
SZHISZ.
3. Az Alapból nyújtandó támogatások lehetséges céljai, a teljesíthető kiadások köre
4.	§ Az Alapból a 3. §-ban meghatározott kedvezményezett az 2. § (2) bekezdése körében
rendelkezésre bocsátott vagyont az alábbi célokra használja fel:
a)	az SZHISZ Isztv.-ben meghatározott alaptevékenységének megfelelő vagy ahhoz közvetlenül
kötődő feladatok ellátása,
b)	az SZHISZ működési költségeinek finanszírozása,
c)	az SZHISZ által az Isztv. céljainak előmozdítására szervezett oktatás, képzés, továbbképzés,
d)	az Isztv.-ben meghatározott szövetkezeti integrációs modell gyakorlati megvalósításával és
fejlesztésével kapcsolatos célok.
4.	Az Alap bevételei és kiadásai
5.§	(1) Az Alap bevételi forrásai lehetnek:
a)	közvetlenül az MFB Zrt. által az Alap rendelkezésére bocsátandó - az államháztartásról szóló
2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 14. § (4) bekezdés b) pontjának körébe nem
tartozó - pénzeszköz, pénzügyi eszközök átruházásából származó bevétel,
1
b)	az Isztv. 20. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében rendelkezésre
bocsátott központi költségvetési támogatás,
c)	bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet önkéntes befizetései,
adományai,
d)	egyéb bevételek.
(2)	Az Alap által teljesíthető kiadások köre:
a)	az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összegnek az SZHISZ számára történő
rendelkezésre bocsátása,
b)	az MFB Zrt. által az (1) bekezdés a) pontja alapján befizetett összegnek az SZHISZ számára
történő rendelkezésre bocsátása,
c)	az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott összegnek az SZHISZ számára történő
rendelkezésre bocsátása,
d)	az Alap működtetésének költségei azzal, hogy a működési költségek nem haladhatják meg
az Alap bevételeinek 0,01%-át.
(3)	Az Alap nem pénzvagyont is szerezhet, illetve gazdálkodása körében a megszerzett vagyont
értékesítheti.
(4)	Az Alap társasági adó-, helyi adó- és illetékmentes.
5.	Az Alap kezelő szerve és az Alap működése
6.	§ (1) Az Alapot az Áht. 18. § (3) bekezdése szerint az MFB Zrt. kezeli, amely ellátja az Áht.
szerinti fejezetet irányító szerv feladatait is.
(2)	Az Alap kezelője felelős az Áht.-ban, az e törvényben és az egyéb jogszabályokban az Alap
részére előírt tervezési, ellenőrzési, szerződéskötési, államháztartási információszolgáltatási,
beszámolási és az Alap kezelésével összefüggő egyéb feladatok ellátásáért. Az Alap kezelője látja
el az Alapból történő kifizetések folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével és
nyilvántartásával összefüggő feladatokat is.
(3)	Az Alap kezelője felelős az 5. §-ban meghatározott bevételek és kiadások teljesítéséért.
7.	§ (1) Az Alap kezelője a feladatainak hatékony ellátása érdekében a feladatai vagy azok egy
részének ellátására más szervezetet is létrehozhat vagy megbízhat. Más szervezet létrehozása vagy
megbízása az MFB Zrt. 6. § (2) bekezdése szerinti felelősségét nem érinti.
(2) Az Alap kezelője szükség szerint, de legalább évente egyszer, május 31-ig a Kormány útján
tájékoztatja az Országgyűlést, az Alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e
törvény alkalmazásának tapasztalatairól.
6.	Az SZHISZ-ben szerzett jogok gyakorlása
8.	§ (1) Az MFB Zrt. Isztv. 4.§ (2) bekezdése szerint előírt hozzájárulásának mértékébe beszámít az
az összeg, amelyet az MFB Zrt. az 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján teljesít az Alap javára, és
amelyet az Alap az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerint az SZHISZ rendelkezésére bocsát.
(2)	Az MFB Zrt. Isztv. 20.§ (1) bekezdése szerint előírt hozzájárulásának mértékébe beszámít az az
összeg, amelyet az Alap az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint az SZHISZ rendelkezésére bocsát.
(3)	Az SZHISZ-ben az Isztv. 6. § (3) bekezdése szerinti szavazati jogokat az MFB Zrt. gyakorolja, a
tagsági jogokat az MFB Zrt. szerzi meg.
2
7. Záró rendelkezések
9.	§ Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
10.	§ Az Áht. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elkülönített állami pénzalap kezelését központi költségvetési szerv vagy kivételesen
köztestület, továbbá az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagy
az általa alapított vagy megbízott szervezet láthatja el. Az elkülönített állami pénzalap kezelésének
kiadásait az elkülönített állami pénzalap költségvetése az elkülönített állami pénzalapot létrehozó
törvényben vagy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben
finanszírozhatja.”
3
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A jogalkotó szándéka a szövetkezeti hitelintézeti rendszer újraszabályozása a szövetkezeti
hitelintézetek modernizálása, hosszú távú prudens működésük intézményi garantálása és a
szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjének biztosítása érdekében. Ezen jogalkotási célokat a
szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról
szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: ISztv.), valamint a jelen törvényjavaslat
elfogadása útján kívánja a jogalkotó megvalósítani.
A fentiekre tekintettel a piaci kihívások és a hatékony takarékszövetkezeti működés érdekében a
Magyar Állam létrehozta a takarékszövetkezeti integrációt, amelynek két központi szerve van. Az
egyik a központi banki funkciókat már jelenleg is ellátó Takarékbank, a másik a prudenciális
szabályozással, intézményvédelemmel és szavatoló tőke szolgáltatással foglalkozó Integrációs
Szervezet.
Részletes indokolás
az 1-3. §-hoz
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 17. §-a értelmében
elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben államháztartáson kívüli forrásból történő
ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre. Az elkülönített állami pénzalapok a közfeladat
ellátása során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési
kiadások alapszerű elszámolására szolgálnak. Az elkülönített állami pénzalap létrehozásáról szóló
törvényben meg kell határozni az elkülönített állami pénzalap rendeltetését, bevételi forrásait,
teljesíthető kiadásai körét, és az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős
testületet.
Az Áht. fent hivatkozott rendelkezéseivel összhangban a törvény létrehozza a Szövetkezeti
Hitelintézetek Integrációs Alapját (a továbbiakban: Alap), amelyre vonatkozóan a törvény
megállapítja, hogy az az Áht. szerinti elkülönített állami pénzalap.
A törvény 1. - 3. §-a rögzíti az Alap célját, kedvezményezettjét és az értelmező rendelkezést. A
Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetén keresztül az egész szövetkezeti hitelintézeti
szektor a pénzalap kedvezményezettjévé válik.
a 4. és 5. §-hoz
Az Áht. 17. § (6) bekezdése előírja, hogy az elkülönített állami pénzalapról szóló törvényben meg
kell határozni többek között az alap bevételi forrásait, teljesíthető kiadásai körét. Ezen
rendelkezéssel összhangban a törvényjavaslat 4. §-a részletesen felsorolja azon célokat, amelyek
megvalósítása érdekében az Alap rendelkezésére bocsátott vagyon felhasználható.
A törvény 5. §-a - szintén az Áht. fent hivatkozott rendelkezéseinek megfelelően - meghatározza az
Alap bevételi forrásait, valamint az Alap által teljesíthető kiadások körét. Az Alap a Szövetkezeti
Hitelintézeti Integrációs Szervezeten keresztül támogatja a szövetkezeti hitelintézeti szektort.
4
a 6-8. §-hoz
Az Áht. 18. § (1) és (2) bekezdése értelmében az elkülönített állami pénzalapokhoz kapcsolódó
tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat az adott alapra
vonatkozó törvényben kijelölt kezelő szerv látja el.
Az Áht. 18. § (2) bekezdésének való megfelelés biztosítása érdekében a jogalkotó a törvényjavaslat
6.	§-ában kijelölte az Alap kezelőjét, és rögzítette, hogy a kezelő ellátja az Áht. szerinti fejezetet
irányító szerv feladatait is. A törvényjavaslat akként rendelkezik, hogy az Alap kezelője felelős az
Áht.-ben, a törvényben és az egyéb jogszabályokban az Alap részére előírt tervezési, ellenőrzési,
szerződéskötési, államháztartási információszolgáltatási, beszámolási és egyéb feladatok ellátásáért
is. Az Alap kezelője látja el az Alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának
ellenőrzésével és nyilvántartásával összefüggő, illetve az Áht. szerinti feladatokat is.
a 9-10. §-hoz
A törvényjavaslat záró rendelkezései meghatározzák a törvény hatálybalépésének időpontját,
valamint az Áht. 18.§ (3) bekezdése tekintetében módosítást tartalmaz annak érdekében, hogy az
Áht. és a törvény összhangban álljon egymással a kijelölt kezelő tekintetében és a költségvetési
törvény vonatkozásában is.
5