﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12513. számú
törvényjavaslat
a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes
törvények módosításáról
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. szeptember
2013. évi... törvény
a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról

I.	Fejezet
Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes törvények módosítása
1.	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása
1.§
(1)	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a
továbbiakban: Hartv.) 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
,,h) reorganizációs hitel: a válságköltségvetés, valamint a III. és IV. Fejezetben szabályozott
eljárásban, az eljárás jogerős befejezéséig az önkormányzat valamint a hitelezők között megkötött
egyezség létrejöttének biztosításához szükséges hitel, beleértve az adósságrendezési eljárás alatt
álló helyi önkormányzat lejárttá tett hiteleinek és kötvényeinek kiváltására szolgáló hitelt is.”
(2)	A Hartv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A zálogjogosult hitelező a zálogjog érvényesítésével Összefüggő jogait a
zálogkötelezett helyi önkormányzattal szemben az adósságrendezési eljárás kezdő időpontjától nem
gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból való kielégítésére az e törvény szerinti eljárás
keretében kerül sor.”
(3)	A Hartv. 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egyezség megkötésekor az államnak a helyi önkormányzattal szemben fennálló
követelése - az államháztartásért felelős miniszter engedélyével - 50%-os mértékig csökkenthető.”
(4)	A Hartv. 32. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a (4) bekezdés szerinti jóváhagyást megelőzően a helyi önkormányzat és hitelezői a
hitelezők követelésének kielégítését célzó egyezséget kötnek és az egyezség megfelel a
jogszabályoknak, a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel befejezi. Az egyezségkötésre és a
bíróság végzésére a 20. § (3) és (4) bekezdését, a 20/A. §-t, a 22. § (3) és (4) bekezdését, a 22/A-24.
§-t, a 25. § (l)-(4) bekezdését, a 26. §-t és a 27. §-t kell alkalmazni.”
(5)	A Hartv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi gondnok díját — az eset összes körülményeitől függően — a bíróság állapítja
meg. A díj lehetséges mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.”
1
(6)	A Hartv. a következő 38. §-sal egészül ki:
„38. § A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 23. § (7)
bekezdését és 32. § (4a) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő
adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, amelynél a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot
még nem hagyta jóvá.”
(7)	A Hartv.
a)	23. § (3) bekezdésében az „Egyezség akkor” szövegrész helyébe az „Egyezség — a (7)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével — akkor” szöveg, az „összes követelése” szövegrész
helyébe az „összes követelése — a (7) bekezdés szerinti teljes állami követelést is beleértve — ”
szöveg,
b)	25. § (3) bekezdésében és 32. § (4) bekezdésében a „fellebbezésnek” szövegrész helyébe a
„felülvizsgálatnak” szöveg,
c)	30. § (1) bekezdés b) pontjában az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
14. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
14.	§ (2) bekezdése, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. §
(1)	bekezdése” szöveg
lép.
2.	A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006.
évi CXXXIII. törvény módosítása
2-§
(1)	A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló
2006. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat
a)	a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendeletével — törvény alapján — a fővárosi
önkormányzat által kivetett helyi adóból származó bevétel, valamint
b)	ha a helyi adókról szóló törvény alapján a kerületi önkormányzat képviselő-testülete
előzetes beleegyezését adja ahhoz, hogy az általa kivethető helyi adót a fővárosi önkormányzat
közgyűlése vesse ki, a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendelete alapján kivetett helyi adóból
származó bevétel és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás e törvényben meghatározott szabályok
szerint osztottan
illeti meg.
(2)	A fővárosi önkormányzatot illetik meg a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendelete
alapján kivetett helyi adóhoz kapcsolódóan kiszabott pótlékból és bírságból származó bevételek.”
(2)	Az Fmtv.
a)	3. §-ában és 5. § (2) bekezdésében a „2. §” szövegrész helyébe a „2. § (1) bekezdése”
szöveg,
b)	4. § (1) és (2) bekezdésében a „2. §” szövegrész helyébe a „2. § (1) bekezdés” szöveg
lép.
2
3.	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
3.§
(1)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a
továbbiakban: Gst.) 10. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs szükség a Kormány hozzájárulására)
,,e) a d) pont szerinti önkormányzat-kategóriákba tartozó önkormányzatok ott leírtak szerinti
értékhatárokat meg nem haladó összegű, illetve az a)-c) pont szerinti ügyletekhez nyújtott, Aht.
szerinti önkormányzati kezesség- és garanciavállalásaihoz.”
(2)	A Gst. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nincs szükség a Kormány hozzájárulására
a)	a központi költségvetésből nyújtott, európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől
megnyert pályázat önrészének és az így megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására
szolgáló,
b)	az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett
reorganizációs hitelre vonatkozó,
c)	a likvid hitelre vonatkozó,
d)	a (7a) bekezdés szerinti ügyletek kivételével, a fővárosi önkormányzat és megyei jogú
város esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió
forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át meg nem haladó, de
legfeljebb 10 millió forint összegű fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez,
továbbá
e)	a d) pont szerinti önkormányzat-kategóriákba tartozó önkormányzatok ott leírtak szerinti
értékhatárokat meg nem haladó összegű, illetve az a)-c) pont szerinti ügyletekhez nyújtott, Aht.
szerinti önkormányzati kezesség- és garanciavállalásaihoz.”
(3)	A Gst. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az önkormányzat működési célra a (4a) és (4b) bekezdés szerinti ügyletek kivételével
csak likvid hitelt vehet fel.”
(4)	A Gst. 10. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Az önkormányzat jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési
kötelezettségének teljesítésére a Kormány előzetes hozzájárulásával éven túli futamidejű működési
célú hitelt vehet fel. A Kormány az ehhez szükséges előzetes hozzájárulást a (10) bekezdésben
meghatározott feltételek teljesülése esetén adja meg.”
(5)	A Gst. 10. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8a) Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben
járul hozzá, ha teljesül a (3) bekezdés szerinti feltétel, azzal, hogy e feltétel alkalmazása során az
adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia
érvényesíthetőségét kell érteni.”
3
4. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 30. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységével összefüggő, nemzetbiztonsági
szempontból speciális többletbevételei kivételével kormányrendelet előírhatja, hogy a költségvetési
szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel csak előzetes
engedéllyel legyen felhasználható.”
(2)	Az Áht. 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Forintban meghatározott pénztartozás esetén a (2) bekezdés szerinti ügyleti kamat
mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. Külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében
meghatározott pénztartozás esetén a (2) bekezdésben meghatározott ügyleti kamat mértéke a
külföldi törvényes fizetőeszközt kibocsátó központi bank által meghatározott alapkamat, ennek
hiányában a piaci gyakorlatban egy hónapos lejáratra referenciaként használt bankközi kamatláb (a
továbbiakban: külföldi kamat) kétszerese. A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett
naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve — külföldi törvényes fizetőeszköz
pénznemében meghatározott pénztartozás esetén — külföldi kamat. A késedelmi kamat
számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat,
illetve külföldi kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”
(3)	Az Áht. VII. fejezete címének helyébe a következő cím lép:
„A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA ”
(4)	Az Áht. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből származó költségvetési
támogatásokat és a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatását a
folyósítás évét követő évben december 31-ig használhatja fel. Vis maior támogatás esetében
kormányrendelet ettől eltérő, egyéb támogatás esetében jogszabály ennél rövidebb határidőt is
megállapíthat a támogatás felhasználása tekintetében.”
(5)	Az Áht. 70. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az engedélyezési eljárás során a büntetlen előéletet igazoltnak kell tekinteni, ha a
kérelmező munkáltatója igazolja, hogy a kérelmező jogszabály alapján büntetlen előélethez vagy
nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik. Ennek hiányában a belső ellenőrzési
tevékenység folytatásának engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező
hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a
belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az
államháztartásért felelős miniszter részére - a belső ellenőrzési tevékenység végzéséhez szükséges
engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az
adatigénylés során az államháztartásért felelős miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a
4
bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a kérelmező büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a belső
ellenőrzés körébe tartozó tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(4b) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a belső ellenőrzési
tevékenységet végző személy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a belső ellenőrzési
tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az
államháztartásért felelős miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy belső ellenőrzési tevékenységet végző személy
büntetlen előéletű-e, valamint, hogy belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(4c) A (4a) és (4b) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az államháztartásért
felelős miniszter
a)	a belső ellenőrzési tevékenység engedélyezése iránti eljárásjogerős befejezéséig vagy
b)	a belső ellenőrzési tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára
vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárásjogerős befejezéséig
kezeli.”
(6)	Az Áht. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § A bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő
fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban
szabályozott esetekben kerülhet sor. A kiadások értékpapírral nem teljesíthetők.”
(7)	Az Áht. 90. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kormány egyedi határozatának
a)	a 21. § (6) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint hozott,
b)	kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó,
c)	kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év június 30-áig
pénzügyileg nem teljesült előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó és
d)	a központi költségvetésről szóló törvényben az előirányzatok átcsoportosításával,
módosításával összefüggésben biztosított jogkörében hozott
rendelkezése az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény
hatályvesztésének időpontjával végrehajtottnak tekintendő, és az ezt követő nappal visszavontnak
minősül.”
(8)	Az Áht. 90. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kizárólag az (5) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezést tartalmazó határozat
az (5) bekezdés szerint utoljára végrehajtottá vált rendelkezése végrehajtottá válását követő nappal
visszavontnak minősül.”
(9)	Az Áht. 106/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106/B. § A kincstár a belföldi gépjárművek után beszedett adó törvény alapján a központi
költségvetést megillető hányadának a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése céljából betekinthet
a települési önkormányzatnál a gépjárműadóval összefüggésben kezelt dokumentumokba, az
azokban szereplő adótitkot és egyéb, a felméréshez szükséges adatokat megismerheti és kezelheti
legkésőbb az adatkezelés megkezdésének napjától számított öt évig.”
5
(10)	Az Áht. 109. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek és határozatok alapján az - az
Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban az igazságügyért felelős miniszter által képviselt -
államot terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése során létrejövő polgári jogviszonyokban az
államot a kincstár képviseli.”
(11)	Az Áht. 111. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:
„(25) A helyi nemzetiségi önkormányzat által 2013. évben a 14. § (3) bekezdése szerinti
fejezetből igénybe vett támogatások elszámolására és kincstári felülvizsgálatára e törvény 2013.
december 31-én hatályos 57/A. §-ában, 57/B. §-ában, 60. §-ában, 83. § (4)-(6) bekezdésében, 106. §
(10)	bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
(12)	Az Áht. a következő 111/F. §-sal egészül ki:
„111/F. § A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 109. § (10)
bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
5- §
(1)	Az Áht.
a)	2. § (1) bekezdés aj pontjában az „és az Európai Halászati Alapból finanszírozott
vidékfejlesztési támogatások” szövegrész helyébe az „ , az Európai Halászati Alapból, az Európai
Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott támogatások” szöveg,
b)	2. § (1) bekezdés n) pontjában „a pártok és pártalapítványok támogatását,” szövegrész
helyébe „a pártok és pártalapítványok támogatását, az országgyűlési képviselők választása
kampányköltségeinek támogatásait,” szöveg,
c)	5. § (3) bekezdésében a „hiányának finanszírozásáról” szövegrész helyébe a „hiányának
finanszírozásáról, az államadósság kezeléséről” szöveg,
d)	13. § (1) bekezdésében a „március 31-ig” szövegrész helyébe a „május 15-éig” szöveg,
e)	13. § (3) bekezdésében a „május 31-ig” szövegrész helyébe a,július 15-éig” szöveg,
f)	13. § (4) bekezdésében a ,július 31-ig” szövegrész helyébe az „augusztus 31-éig” szöveg,
g)	32. § d) pontjában a „beruházásösztönzési” szövegrész helyébe a „beruházás-ösztönzési”
szöveg,
h)	33. § (1) bekezdésében a „címrend” szövegrészek helyébe a „címrend és a címrend alá
rendezett alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek” szöveg,
i)	53. § (2) bekezdésében a „Ptk. szerinti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal”
szövegrész helyébe a „(3) bekezdésben meghatározott ügyleti, késedelem esetén késedelmi
kamattal” szöveg,
j) 71. § (1) bekezdésében a , jelöl ki” szövegrész helyébe a „bíz meg” szöveg, a „kirendelését”
szövegrész helyébe a „megbízását” szöveg,
k) 86. § (2) bekezdésében az „előirányzat-maradvánnyal” szövegrész helyébe a „költségvetési
maradvánnyal” szöveg,
l) 100. § (1) bekezdésében a „vagyontárgyakat” szövegrész helyébe a „vagyont” szöveg,
6
m) 109. § (5a) bekezdésében a „nyújtott költségvetési támogatás” szövegrész helyébe a
„nyújtott, normatív szabályozást igénylő költségvetési támogatás” szöveg
lép.
(2)	Az Aht. 90. § (5) bekezdésében az „előirányzat-maradvány” szövegrészek helyébe a
„költségvetési maradvány” szöveg lép.
(3)	Az Aht. 108. § (2) bekezdésében a „negyedéves” szövegrész helyébe az „a Kormány
rendeletében meghatározott” szöveg lép.
6.§
(1)	Hatályát veszti az Áht. 8. § (8) bekezdése, 10. § (3) bekezdése és 83. § (7) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az Áht.
a)	57. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 58. § (2)-(4) bekezdésében, 60. § (7)-(l 1) bekezdésében,
valamint 83. § (5) és (6) bekezdésében a „ , helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész,
b)	511 A. § (1) bekezdésében a „vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész,
c)	57/A. § (2) bekezdésében az „ , a helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrészek,
d)	511 A. § (3) és (4) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében az „ , a helyi nemzetiségi
önkormányzat” szövegrész,
e)	57/B. §-ában az „és a helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész,
f)	58. § (2) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében, 83. § (6) bekezdésében a „ , helyi
nemzetiségi önkormányzatot” szövegrész,
g)	60. § (2) bekezdésében a „ , helyi nemzetiségi önkormányzatnál” szövegrész,
h)	14. § (3) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 83. § (1) bekezdésében a „ , helyi
nemzetiségi önkormányzatok” szövegrész,
i)	83. § (3) bekezdésében a „ , helyi nemzetiségi önkormányzattal” szövegrész,
j) 41. alcímének címében az „és a helyi nemzetiségi önkormányzatok” szövegrész,
k) 109. § (1) bekezdés 1. pontjában a „ , 10. § (3) bekezdés szerinti besorolására” és az „az
önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodásának,” szövegrész.
5.	A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
szóló 2012. évi CXCVI. törvény módosítása
7-§
A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény 25. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A 28. § 2015. január 1-jén lép hatályba.”
II.	Fejezet
A központi költségvetéssel összefüggő egyes törvények módosítása
7
6.	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi
LXXXIV. törvény módosítása
8- §
(1)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.
évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
„f) a költségvetési hozzájárulások, ideértve a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető
munkahely védelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulást,”
(2)	Az AT. 4. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
,j) a 10. §-ban meghatározott működési bevételek;”
(3)	Az AT. 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
„a) a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről
szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része, a munkáltatói
egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék);”
(4)	Az AT. 5. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
,j) a 10. §-ban meghatározott működési bevételek;”
9-§
(1)	Hatályát veszti az AT. 4. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontja.
(2)	Hatályát veszti
a)	az AT. 4. § (2) bekezdésében az „A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10.
§ (2) bekezdése szerinti kiadások terhelik.” szövegrész,
b)	az AT. 5. § (2) bekezdésében az „Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a
10.	§ (2) bekezdése szerinti kiadások terhelik.” szövegrész.
7.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
10. §
8
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 25. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Szociális rászorultság esetén a jogosult számára)
,,b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve a települési
önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint
ba)	a 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási
díj),
bb)	önkormányzati segélyt;
c)	a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint
ca) időskorúak járadékát,
eb) a 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. § szerinti ápolási díjat (a
továbbiakban: kiemelt ápolási díj) vagy a 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a
továbbiakban: emelt összegű ápolási díj)”
[állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).]
(2)	Az Szt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § A járási hivatal - kérelemre - kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg
annak a személynek, aki
a)	a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű
személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a
továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt
hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
b)	olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi
pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra
tekintettel folyósítják.”
(3)	Az Szt. 43/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását,
ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy
kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.”
(4)	Az Szt. a következő 43/C. §-sal egészül ki:
„43/C. § A kiemelt ápolási díj, az emelt összegű ápolási díj, valamint a méltányossági ápolási
díj megállapítása során a 41. §-ban és a 42. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.”
(5)	Az Szt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
alapösszeg
a)	100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
b)	180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,
c)	150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében, és
d)	legalább 80%-a a méltányossági ápolási díj esetében.”
9
(6)	Az Szt. 58/A. § (2e) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól
függetlenül be kell fogadni)
,,b) azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására
vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós
támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési
támogatásban részesül,”
(7)	Az Szt. 132. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter, hogy annak a
személynek, aki olyan hozzátartozójának a gondozását, ápolását végzi, aki után magasabb összegű
családi pótlékot folyósítanak, a kiemelt ápolási díjra való jogosultságát megalapozó betegségek és
fogyatékosságok körét és súlyossági fokát az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével
kiadott rendeletben állapítsa meg.”
11. §
Az Szt.
a)	19. § (2) bekezdésében az „ápolási díjban” szövegrész helyébe a „méltányossági ápolási
díjban” szöveg,
b)	43/B. § (1) bekezdésében az „ápolási díjat” szövegrész helyébe a „méltányossági ápolási
díjat” szöveg,
c)	50. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontjában az „a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban:
Mmtv.)” szövegrész helyébe az „az Mmtv.” szöveg,
d)	121. § (2) bekezdés k) pontjában a „szolgáltatásért járó ellenérték” szövegrész helyébe a
„szolgáltatáshoz való hozzájárulás” szöveg,
e)	121. § (2) bekezdés l) pontjában az „az ellenérték” szövegrész helyébe az „a hozzájárulás”
szöveg,
f)	121. § (2) bekezdés m) pontjában az „az ellenértékkel” szövegrész helyébe az „a
hozzájárulással” szöveg
lép.
12. §
Hatályát veszti az Szt. 43/B. § (2) bekezdése.
8.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
13.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. §
(2c) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
10
(A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól
függetlenül be kell fogadni)
„ b) azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy
fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós
támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési
támogatásban részesül.”
9.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
14.	§
Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (2a) bekezdése,
244/C. §-a, valamint 116/A. § (5a) bekezdésének második mondata.
10. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
15.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdés a) pont aa)
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki
az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében
részesül, ide nem értve]
„aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása
mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43. §-a
szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Szt. 43/A. §-a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt.
44. § (2) bekezdése szerinti összegét,”
11.	A sportról szóló 2004. évi 1. törvény módosítása
16.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) A sportpolitikáért felelős miniszter a MOB tárgyévet megelőző év november 30-áig tett
javaslatára rendeletben határozza meg az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez
tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.”
11
12.	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
17.	§
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. § (7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(7) A befizetett díj — jogszabályban foglaltak kivételével — a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv, valamint az eljárásában jogszabály szerint közreműködő szakhatóság
bevétele. A díjak nyilvántartására, elszámolására az államháztartás számviteléről szóló
jogszabályokat kell alkalmazni. A befizetett díjból a gyógyszerészeti államigazgatási szerv és a
szakhatóság az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott megosztás szerint
részesül.”
13.	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény módosítása
18.	§
(1)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A központi költségvetés támogatást biztosít)
,,c) ha az előadó-művészeti szervezetnek nincs fenntartója, nem rendelkezik közszolgáltatási
szerződéssel, valamint all. §ésal2. § szerinti minősítéssel, pályázati úton az előadó-művészeti
szervezet”
(részére.)
(2)	Az Emtv. 24. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani:)
„a) a miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó,
nyilvántartásba vett színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok költségvetési
támogatását,”
(3)	Az Emtv. 24. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó, állami fenntartású, nyilvántartásba vett
színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok támogatását az ilyen előadó-
művészeti szervezetet irányító, felügyelő vagy a felett tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter által
vezetett minisztérium költségvetési fejezetében, vagy a szervezetet irányító, felügyelő vagy a felett
tulajdonosi jogokat gyakorló központi költségvetési szerv költségvetésében kell biztosítani.”
12
(4)	Az Emtv.
a)	24. § (2) bekezdésében az „A (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A (3) és (4)
bekezdésben” szöveg,
b)	24. § (3) bekezdés b) pontjában az „az állammal” szövegrész helyébe az „a miniszterrel”
szöveg,
c)	44. § 10. pontjában a „felügyeleti vagy” szövegrész helyébe az „irányítási, felügyeleti
vagy” szöveg
lép.
14. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
19.	§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény
a)	40. § (3) bekezdésében a „2014. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2015. december
31-éig” szöveg,
b)	40. § (4) bekezdésében a „2014. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. december
31-ig” szöveg
lép.
15.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
20.	§
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 94. § (4)
bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„jj a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzatot,
egyházi jogi személyt, vallási tevékenységet végző szervezetet és a 2. § (3) bekezdés b) pont bd)
alpontja szerinti fenntartót a központi költségvetésről szóló törvény alapján megillető támogatás
megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással,
felhasználással összefüggő adatszolgáltatás és ellenőrzés rendjét,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Nkt.
a)	33. § (1) és (5) bekezdésében a „kiegészítő” szövegrész helyébe a „működési” szöveg,
b)	92. § (5) bekezdésében az „engedéllyel rendelkezik és keresőtevékenységet folytat”
szövegrész helyébe az „engedéllyel rendelkezik” szöveg
lép.
16.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
21. §
13
(1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 75. § (4)
bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Állami felsőoktatási intézmény esetén)
,,b) a 13. § (2) bekezdésétől eltérően, a gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogokat
a miniszter önállóan, a 73. § (3) bekezdés f) pontjában a gazdasági vezető, belső ellenőrzési vezető
tekintetében meghatározott fenntartói döntési jogot pedig az államháztartásért felelős miniszter
előzetes egyetértésével a 37. § (5) bekezdésben foglaltak szerint”
(gyakorolja.)
(2)	Az Nftv. 84/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A képzési támogatást - kifutó rendszerben - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.
törvény szerinti államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók számított létszáma alapján kell
meghatározni. A képzési támogatás összegét a képzés szakmai jellegére tekintettel képzési
ciklusokra kell meghatározni. A képzéseket a képzési támogatáshoz való jogosultság szempontjából
finanszírozási csoportokba kell sorolni.”
(3)	Az Nftv. 84/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (l)-(3) bekezdés szerinti képzési támogatás rendszerét a Kormány rendeletében
állapítja meg.”
(4)	Az Nftv. 114/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvénynek a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes
törvények módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított 75. § (4) bekezdés b) pontját a
2014. január 1-jén vezetői megbízással rendelkező gazdasági vezetőkre, valamint belső ellenőrzési
vezetőkre, illetve gazdasági vezetői, belső ellenőrzési vezetői megbízásokra 2014. január 1-jéig kiírt
és el nem bírált pályázatokra is alkalmazni kell.”
(5)	Az Nftv. 114/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114/C. § A 84/A. § szerinti képzési támogatás megállapítása a Kormány a 84/A. § (5)
bekezdés szerinti rendeletében foglaltak alapján történik azzal, hogy a finanszírozási szint - a
rendelkezésre álló költségvetési forrásra tekintettel - legfeljebb húsz százalékkal csökkenhet.”
22. §
Hatályát veszti az Nftv.
a)	84/A. § (4) bekezdése,
b)	114/D. § (1) bekezdésében az „a 2013. évben” szövegrész.
17.	A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló
2012.	évi CXXXIV. törvény módosítása
14
23.	§
(1)	A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek
kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdtv.) 4. §-a a következő
(3)	bekezdéssel egészül ki:
„(3) A részvénytársaság e törvényben meghatározott tevékenységével összefüggő
költségeihez a miniszter a központi költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott fejezeti
kezelésű előirányzat terhére támogatást nyújt.”
(2)	Az Fdtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A koncessziós szerződésben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 13. § (2)
bekezdésében meghatározottakon túl a koncessziós díj ellentételezéséről is rendelkezni kell.”
(3)	Az Fdtv. II. Fejezete a következő 3. címmel egészül ki:
„3- Cím
A koncessziós szerződés alapján keletkező bevételek
10/A. § (1) A koncessziós díjat a miniszter a részvénytársaság közreműködésével szedi be.
(2)	A miniszter a beszedett koncessziós díjak nettó összegét a kincstár által — a koncessziós
díjak központi kezelésű előirányzatként történő elszámolása céljából — vezetett fizetési számlára, a
koncessziós díjat terhelő általános forgalmi adót pedig az állami adóhatóságnak utalja át a
tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig. A miniszter által vezetett minisztérium
költségvetésében a beszedett koncessziós díjat és a kapcsolódó általános forgalmi adót bevételként,
azoknak e bekezdés szerinti átutalását kiadásként nem lehet elszámolni.
(3)	A koncessziós szerződés alapján a koncessziós díjon felül keletkező egyéb bevételek
(így különösen a késedelmi pótlék, kártérítés, kötbér) a miniszter által vezetett minisztérium
bevételei, amelyeket a miniszter a feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek indokolt költségeire
fordít.”
18.	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
24.	§
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 68. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hulladéklerakási járulékot a járulékfizetésre kötelezett negyedévente, a
tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az e célra vezetett központi költségvetési fizetési
számlára forintban fizeti be.”
25.	§
Hatályát veszti a Htv. 68. § (7) bekezdése.
15
19.	Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2013.	évi CXXXIV. törvény módosítása
26. §
Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2013.	évi CXXXIV. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ideiglenes ellátás, valamint a szükségellátás költségeit a központi költségvetés terhére
kell biztosítani.”
III.	Fejezet
Záró rendelkezések
20.	Hatályba léptető rendelkezések
27.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 7. §, a 29. § és a 30. § 2013. december 31-én lép hatályba.
(3)	Az 1. § (l)-(2) bekezdése, (5) bekezdése, valamint (7) bekezdés b) és c) pontja, a 3. § (2)
bekezdése, a 4. § (l)-(6) bekezdése és (11) bekezdése, az 5. § (1) és (2) bekezdése, a 6. §, a 8. §, a
9.	§, a 10. § (l)-(5) bekezdése és (7) bekezdése, a 11. §, a 12. §, a 14-26. §, a 28. § és a 31. § 2014.
január 1-jén lép hatályba.
(4)	Az 5. § (3) bekezdése 2014. január 2-án lép hatályba.
21.	Hatályon kívül helyező és a hatálybalépést kizáró rendelkezések
28.	§
(1)	Hatályát veszti a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992.
évi LXXXIX. törvény.
(2)	Hatályát veszti
a)	a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény
aa)	45. § (2) bekezdésében a „gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és
gazdálkodó” szövegrész,
ab)	61. § (2) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész,
b)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
ba)	1. § (2) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész,
16
bb)	3. § (3) bekezdésében a Jogi személyiséggel rendelkező, aNAV fejezetén belül önállóan
működő és gazdálkodó” szövegrész,
c)	a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 167. § (2) bekezdésében az „ , önállóan
működő és gazdálkodó” szövegrész,
d)	a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény 23. § (1) bekezdésében és 24. § (1) bekezdésében az „önállóan működő és
gazdálkodó” szövegrész,
e)	a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 35. § (1) bekezdésében az „önállóan működő és
gazdálkodó” szövegrész,
f)	az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdésében az „önállóan
működő és gazdálkodó” szövegrész,
g)	a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 121. §-ában az „ , önállóan
működő és gazdálkodó” szövegrész,
h)	az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 123. § (1) bekezdésében az „önállóan
működő és gazdálkodó” szövegrész, valamint 127. § (1) bekezdésében az „önállóan működő”,
valamint az „ , amelynek gazdálkodásával kapcsolatos feladatait az Országgyűlés Hivatala látja el”
szövegrész.
(3)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény
a)	64. § (5) bekezdésében a „nyilvános könyvtár, amely gazdálkodási besorolása szerint
önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv” szövegrész helyébe a „költségvetési szervként
működő nyilvános könyvtár” szöveg,
b)	100. § (3) bekezdés b) pontjában az „az önállóan működő és gazdálkodó közgyűjtemény”
szövegrész helyébe az „a közgyűjtemények” szöveg
lép.
29.	§
Nem lép hatályba az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2013. évi LXXV. törvény 1. §-a.
30.	§
(1)	Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek
szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CDI. törvény (a továbbiakban Mód. tv.)
14.	§ (4) bekezdése és 17. § (3) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Mód. tv. 37. § (7) bekezdésében a „(4) bekezdése,” szövegrész és a „ ,
valamint a 17. § (3) bekezdése” szövegrész.
22.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
31.	§
(1) A 28. § (2) bekezdés j) pontja az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése, g) pontja az
Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
17
(2)	A 28. § (2) bekezdés h) pontja az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Aht.) 22. § (5)
bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak
megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot a központi
költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg nyújtja be az Országgyűlésnek. A
Magyarország 2014. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az Aht. ezen előírásának tesz eleget.
A Javaslat a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal, illetve a kiadott,
2014. évi költségvetési keretszámokkal összefüggésben álló, összhangban lévő, továbbá az
Országgyűlés őszi ülésszakán tárgyalásra kerülő más törvényjavaslathoz nem kapcsolódó
javaslatokat tartalmazza.
A Javaslatban szereplő legfontosabb módosítások a következők.
A szociális szabályozást illetően a Javaslat célja - a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: szociális törvény) módosításával - az ún.
kiemelt ápolási díj jogintézményének bevezetése, és egyidejűleg a fokozott ápolást igénylő súlyosan
fogyatékos személyek gondozását, ápolását végző hozzátartozók ápolási díjának emelése.
Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy számára
biztosítható ellátás, amelynek célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt kereső
tevékenységet nem tudnak folytatni. Az alanyi jogú ápolási díj függően az ápolt hozzátartozó
állapotától, jelenleg két formában és összeggel állapítható meg. Szükséges annak biztosítása, hogy
az ellátás mértékének meghatározásakor az ápolt hozzátartozó gondozási-ápolási igénye
markánsabban jelenjen meg.
A Nyugdíjbiztosítási Alapra vonatkozó szabályozás témakörében a 2014. évi költségvetési
előirányzatok tervezhetőségéhez szükséges azokat a kiadási és bevételi jogcímeket az egyes ágazati
jogszabályokban is előírni, nevesíteni, amelyeket a költségvetési évben az Alap címrendjében új
jogcímként elő kell írni, vagy megszűnő jogcímként törölni kell. A javaslatok egy része az ágazati
törvények és a költségvetési törvény koherenciájának megteremtését célozza.
A szociális hozzájárulási adó megfizetése nem keletkeztet társadalombiztosítási ellátásra
jogosultságot, ezt továbbra is a biztosított az általa fizetett egyéni nyugdíjjárulékkal alapozza meg.
A kötelező befizetésekből finanszírozott állami nyugdíjrendszer jellemzője, hogy amikor az Alap
bevételei elégtelenek, a központi költségvetés forrásokat biztosít, más bevételeiből hozzájárul a
nyugellátási kiadások megfinanszírozásához, amikor az Alap bevételei meghaladják a finanszírozási
igényt, a többletet a költségvetés az államháztartás más területein használja fel. A többlet
átirányítása nem érinti az egyéni nyugdíjj árulék befizetéseket, azok továbbra is az alapszerű
gazdálkodás szabályait betartva kizárólag nyugellátások finanszírozására használhatóak fel.
19
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
(1),	(3) és (4) bekezdéshez:
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az adósságrendezési eljárás vagyonfelosztási szakaszában is
születhessen egyezségi megállapodás az önkormányzat és hitelezői közt. Ennek érdekében a
reorganizációs hitel definíciója is módosításra kerül, hogy az eljárás teljes időtartama alatt lehetőség
legyen a hitelezői igények kielégítésére, hitel felvételére.
(2)	bekezdéshez:
A javaslat célja annak egyértelművé tétele, hogy a zálogtárgyból való kielégítésre az
önkormányzati adósságrendezési eljárásban e törvény szabályait kell alkalmazni.
(5)	bekezdéséhez:
A javaslat egy már elavult rendelkezés törlésére irányul.
(6)	bekezdéshez:
A (3) és (4) bekezdéshez kapcsolódó átmeneti rendelkezés.
(7)	bekezdéshez:
Technikai pontosító rendelkezések.
A 2. §-hoz
A pontosító jellegű javaslat azért szükséges, mert a „helyi adóból származó bevétel”
szófordulat nem tette egyértelművé a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti
forrásmegosztásba bevont tételek körét. E módosító javaslattal világossá válik, hogy a
forrásmegosztás alapját kizárólag a helyi adó képezi, a helyi adó késedelmes, illetve meg nem
fizetése esetén kiszabott bírság és pótlék összege viszont nem.
A 3. §-hoz
(1)	bekezdéshez:
A Javaslat alapján azon ügyletekkel kapcsolatos kezességvállalások kikerülnek a kormányzati
engedélyhez kötött ügyletek köréből, amely alapügyleteket az önkormányzat engedély nélkül
megköthet.
(2)	bekezdéshez:
2014.	január 1-jétől az előzetes adatszolgáltatási kötelezettséggel terhelt, de az önkormányzat
előzetes adatszolgáltatásában feltüntetésre nem került, vagy az előzetes adatszolgáltatásban
jelzettnél nagyobb összegű ügyletek is engedélykötelessé válnának.
(3)-(4)	bekezdéshez:
A javasolt módosítás szerint lehetővé válik hosszú lejáratú működési célú hitel felvétele a
bírósági határozatból eredő fizetési kötelezettségek teljesítésére.
(5) bekezdéshez:
20
A javasolt módosítás lehetővé teszi a működési célú ügyletekre vállalt önkormányzati kezesség
vállalását.
A 4. §-hoz
(1)	bekezdéshez:
A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV.
törvény (a továbbiakban: Nbtv.) alapján a titkos információgyűjtéssel összefüggő tevékenység
ellátásával kapcsolatban, a közvetlenül felmerülő kiadások és bevételek számviteli szabályoknak
megfelelő elszámolása során sajátos gazdálkodási szabályokat kell alkalmaznia. Az Nbtv.
vonatkozó rendelkezései kiadási oldalról, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének
és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól szóló 130/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet kiadási
és bevételi oldalról egyaránt közelítve szabályozza a gazdálkodás specialitásait. Az
államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 35. §-a a
többletbevétel felhasználását értékhatártól függően, különböző engedélyezési eljárásokhoz köti. A
szolgálatok ezen többletbevételei alapvetően nem tervezhetők, sok esetben mindössze számviteli
értelemben vett „technikai bevételt” jelentenek, továbbá igénybevételük gyors, alkalomszerűen
azonnali intézkedést követel. A többletbevétel keletkezésének körülményei és a tervezett
felhasználási célja minősített adat, ezért az államháztartásért felelős miniszter engedélyének
beszerzése, részletes indoklások megküldése e tárgykörben nem célszerű. A felelős döntéshez
szükséges az összes körülmény ismerete, ugyanakkor a minősített adatokat megismerők körének
bővítése az adattartalom dekonspirációját okozhatja. Ez alapján indokolt ezen bevételek kivételként
történő megállapítása.
(2)	bekezdéshez:
A közpénzek korrekt felhasználása és egyúttal a jogkövető jogalkalmazói magatartások
erőteljesebb kikényszerítése céljából javasolt a vonatkozó kamat mérték megállapításának az Állt-
ban - a jelenleginél magasabb mértékben — történő módosítása.
(3)	bekezdéshez:
2014.	évtől a helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatásai a központi költségvetésről szóló
törvényjavaslat szerint a IX. helyi önkormányzatok támogatásai fejezetéből teljes körűen átkerülnek
a XX. EMMI fejezetébe, ehhez igazodóan nem lennének nevesítve a helyi nemzetiségi
önkormányzatok az Áht. VII. fejezetében szabályozott rendelkezéseknél, és ennek megfelelően az
Áht. 41. alcím címét is indokolt módosítani.
(4)	bekezdéshez:
A vis maior támogatást utófinanszírozás formájában kapják meg a helyi önkormányzatok, így a
költségvetési évben elbírált helyreállítási támogatási igény esetében a kedvezményezett
önkormányzat a támogatás lehívását tárgyévi költségvetési évben megkezdi, azonban elképzelhető,
hogy még az azt követő költségvetési évben sem fejeződik be a támogatás teljes összegének
folyósítása, ezért a felhasználás is átcsúszhat a tárgyévi költségvetési évet követő második évre.
Ennek megfelelően szabályoz jelenleg is a vis maior felhasználásáról szóló kormányrendelet, mely
szerint a támogatás felhasználásának végső határidejét a Kormány állapítja meg, valamint, hogy az
elszámolás határideje egy évvel meghosszabbítható.
(5)	bekezdéshez:
A Javaslat a jogalkalmazók érdekében egyszerűsíti a belső ellenőrökre vonatkozóan az
engedélyezési eljárás során a büntetlen előéletet igazolásának szabályait, valamint rögzíti a belső
ellenőrökre vonatkozóan személyes adatkezelés feltételeit.
21
(6)	bekezdéshez:
A Javaslat - a költségvetési elszámolás kijátszásának megakadályozása érdekében -kizáija a
kiadások értékpapírral történő teljesítését.
(7)-(8)	bekezdéshez:
Tekintettel arra, hogy az Áht. 90. § (5) bekezdésének deregulációs szabálya a költségvetési
átcsoportosítást valamilyen más intézkedés mellett tartalmazó kormányhatározatokra vonatkozóan
nem alkalmazható, indokolt a rendelkezés pontosítása.
(9)	bekezdéshez:
A Javaslat a személyes adatok védelmére vonatkozó általános szabályokkal összhangban
rendelkezik a személyes adatok megismerésére, kezelésére vonatkozó garanciális előírásokról. A
személyes adatok megismerésének tilalma jelenleg szükségtelen adminisztrációs terhet okoz az
önkormányzatok számára, másrészt akadályozza a központi költségvetés gépjárműadó része
teljesítésének ellenőrzését. A rendelkezés feloldásával a kincstár nyomon követheti a nem
megfelelő helyre történő utalások korrekcióját, továbbá a visszautalások rendjét.
(10)	bekezdéshez:
A javasolt módosító rendelkezések a kincstárat jelölik ki az Emberi Jogok Európai Bírósága
által hozott ítéletek és határozatok alapján az államot terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése
során létrejövő polgári jogviszonyokban az állam képviseletére.
(11)	bekezdéshez:
Átmeneti szabályként rögzíteni szükséges, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében
a központi költségvetésről szóló törvény IX. helyi önkormányzatok támogatásai fejezetből 2013.
évben igénybe vett támogatások elszámolása és kincstári felülvizsgálata, ellenőrzése, valamint a
vonatkozó részletfizetési és kamatmegállapítási szabályok vonatkozásában a 2013. december 31-én
hatályos Áht. szabályokat kell alkalmazni.
(12)	bekezdéshez:
A (10) bekezdéssel összefüggő átmeneti rendelkezés.
Az 5. §-hoz
A 4. §-sal összefüggő, pontosító jellegű módosításokat, valamint a szükségessé vált hatályon
kívül helyező rendelkezéseket tartalmazó előírások.
A Javaslat az Áht. több, a tervezéssel, a központi költségvetés előkészítésével kapcsolatos,
egyes határidőket is érintő kisebb módosításokat tartalmaz. így a Kormány számára a gazdaság- és
pénzügypolitika fő irányait meghatározó irányelvek kiadására, és az államháztartásért felelős
miniszter ezzel összefüggő, a tervezés részletes ütemtervét, tartalmát meghatározó tájékoztatójának
kiadására nyitva álló véghatáridőt március 31-ről május 15-ére, a fejezetet irányító szerv részére az
adott fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű
előirányzatok bevételeinek és kiadásainak megtervezésére adott határidőt május 31-ről július 15-re,
az államháztartásért felelős miniszterrel történő egyeztetésre nyitva álló határidőt július 31-ről
augusztus 31-re módosítja.
A 6. §-hoz
22
Indokolt az Áht 8. § (8) bekezdésének hatályon kívül helyezése, és az ezzel kapcsolatos
adminisztrációs teher csökkentése, figyelemmel arra, hogy az államháztartásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 167/J. § 19. pontja értelmében az alapító
okirat egységes szerkezetű szövegét, valamint a megszüntető okiratot a kincstár honlapján közzé
kell tenni.
Az Áht. 10. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésére irányuló javaslat indoka, hogy a
költségvetési szervek gazdasági szervezetére, gazdálkodási besorolására vonatkozó szabályok 2012.
évi változásai után erősen elmosódtak a határok az önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan
működő szervi kategóriák között. Indokolt e két szervi kategória megszüntetése, a költségvetési
szerv fogalmának egységessé tétele. A módosítás a költségvetési szervek működésének
gyakorlatában - a rendeleti szabályok rugalmassága miatt - nem okoz érdemi változást, elősegíti
ugyanakkor a költségvetési szerv fogalmának, jogállásának, gazdálkodásának egységesebb,
ésszerűbb szabályozását.
Az Áht. 83. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a 2014. évtől a helyi
nemzetiségi önkormányzatok támogatásai a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint a
IX. helyi önkormányzatok támogatásai fejezetéből teljes körűen átkerülnek a XX. EMMI
fejezetébe, ezért a rendelkezés szükségtelenné válik.
A 7. §-hoz
A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény 27. §-ában foglaltak alapján a törvény 28. §-ával
megállapított Áht. 44. § (2) bekezdésének alkalmazásához szükséges törvények módosításáról
külön törvény rendelkezik. Ezen külön törvény keretében történő egyes törvénymódosítások
előterjesztése, valamint a törvény végrehajtásához szükséges technikai feltételek megteremtése
alapos előkészítést, valamint hosszabb felkészülési időt igényel, ezért indokolt a bevezetés időleges
elhalasztása.
A 8. §-hoz
(l)-(2) bekezdéshez:
A Nyugdíjbiztosítási Alap 2014. évben a rendelkezésben szereplő jogcímen számol el
költségvetési hozzájárulás bevételt. A j) pontban lévő rendelkezés jogalapját az Áht. hatályon kívül
helyezte.
(3)-(4) bekezdéshez:
A törvény tételesen felsorolja a társadalombiztosítási alapok bevételi és kiadási jogcímeit,
ezek közé tartozik az Egészségbiztosítási Alapot megillető szociális hozzájárulási adóbevétel is.
2014-ben az Egészségbiztosítási Alap is meghatározott arányban részesedne a szociális
hozzájárulási adóból.
A 9. §-hoz
(1)	bekezdéshez:
A korkedvezményes ellátások finanszírozása nem a Nyugdíjbiztosítási Alap feladata, ennek
megfelelően indokolt a javasolt módosítás.
(2)	bekezdéshez:
A Javaslat szövegpontosításokat tartalmaz, másrészt az a) pont szerinti rendelkezés jogalapját
az Áht. hatályon kívül helyezte.
23
A 10. §-hoz
(1)	bekezdéshez:
A javasolt rendelkezés pontosítja az egyes hatóságok által megállapítható ápolási díj
megnevezését, és bevezeti a szociális törvénybe a kiemelt ápolási díj fogalmát.
(2)	bekezdéshez:
Az ápolási díjhoz kapcsolódóan méltánylandó elvárás az, hogy az ellátás összege és az
ápolási-gondozási tevékenység mértéke és intenzitása között összefüggés legyen, ezért javasolt a
jelenlegi két típusból álló rendszer további differenciálása. Ezért egy új típus, a kiemelt ápolási díj
létrehozására javasolt, mely a legsúlyosabb egészségi állapotú hozzátartozóikat gondozók számára
állapítható meg. Annak érdekében, hogy külön vizsgálatok elvégésére ne kerüljön sor, ellátásra
jogosult az, aki által ápolt hozzátartozó egészségi állapota megfelel a megváltozott munkaképességű
személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2)
bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározottaknak, tehát jelentősen egészségkárosodott és
önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. Jogosult lehet a kiemelt ápolási díjra annak a
folyamatos gondozást- ápolást igénylő súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek a
hozzátartozója is, akire tekintettel a háztartás magasabb összegű családi pótlékban részesül.
(3)-(4)	bekezdéshez:
A javasolt rendelkezések a kiemelt ápolási díj szociális törvényen belüli illeszkedését elősegítő
és a szabályozási környezetet átstrukturáló szabályokat tartalmaznak.
(5)	bekezdéshez:
A Javaslat a kiemelt ápolási díj összegét az ápolási díj alapösszegének 180%-ában, az emelt
összegű ápolási díj tekintetében pedig az alapösszeg 150%-ában határozza meg. Az emelt összegű
ellátás esetén ez egyidejűleg az ellátási összeg emelését is jelenti, tekintettel arra, hogy jelenleg az
emelt összegű ápolási díj mértéke az alapösszeg 130%-a.
(6)	bekezdéshez:
A javasolt rendelkezés szövegpontosításokat tartalmaz.
(7)	bekezdéshez:
A Javaslat a (2) bekezdéssel összhangban felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a magasabb
összegű családi pótlékra jogosító személyre tekintettel megállapított kiemelt ápolási díjra való
jogosultságot megalapozó betegségek és fogyatékosságok körének, súlyossági fokának és az állapot
fennállásának igazolására vonatkozó eljárásrendnek a meghatározására.
A 11-12. §-hoz
A javasolt rendelkezések - az ápolási díjra vonatkozó szabályozás átalakulásával összefüggő -
szövegpontosító jellegű, illetve hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak.
A 13. §-hoz
A javasolt rendelkezés pontosító szabályokat tartalmaz.
A 14. §-hoz
24
Az Áht. 41. § (2) bekezdésében meghatározott főszabály szerint az államháztartás központi
alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját (intézményi) költségvetéséből támogatás, adomány,
és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető. Ennek az
általános elvnek megfelelően indokolt az ettől eltérő, átmeneti jellegű speciális törvényi előírások
hatályon kívül helyezése.
A 15. §-hoz
A rendelkezés a kiemelt ápolási díj bevezetésével összefüggésben módosítja a családok
támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény együttfolyósítási szabályait.
A 16. §-hoz
Az állami sportcélú támogatások végső felhasználó kedvezményezettekhez való minél
gyorsabb eljutását szolgálja az a javaslat, amely konkrétan meghatározza az állami sportcélú
támogatásokra vonatkozó szabályozási koncepció Magyar Olimpiai Bizottság részéről a
sportpolitikáért felelős miniszter részére való továbbításának határidejét. A szabályozási koncepció,
a jogszabály megalkotására (módosítására) vonatkozó javaslat alapján a miniszter az állami
sportcélú támogatások felhasználásáról rendelkező, tárgyévi költségvetési törvényhez illeszkedő
miniszteri rendeletet már az adott költségvetési év elején, a költségvetési törvény hatálybalépését
követően, azzal összhangban ki tudja adni. A rendelet kiadásához kapcsolódó általános törvényi
felhatalmazást az Áht. 109. § (5) bekezdése állapítja meg.
A 17. §-hoz
Az Áht. 41. § (2) bekezdésében meghatározott főszabály szerint az államháztartás központi
alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját (intézményi) költségvetéséből támogatás, adomány,
és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető. Ennek az
általános elvnek megfelelően indokolt annak a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezése, melynek
értelmében gyógyszerészeti államigazgatási szerv intézmény-fenntartási feladatainak ellátására, az
egészségügyi intézmények működtetésére is felhasználhatja a hozzá befolyó díjbevételeket.
A 18. §-hoz
(1)	bekezdéshez:
Jogtechnikai jellegű módosítás, a törvényszöveg koherenciája érdekében szükséges a
módosítandó előírás összhangba hozatala az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 24. § (3) bekezdés c) pontjában szereplő
rendelkezéssel.
(2)-(3)	bekezdéshez:
A tulajdonosi struktúra változása miatt szükséges a más központi költségvetési fejezethez
tartozó előadó-művészeti szervezetekre történő utalás.
(4)	bekezdéshez:
A javasolt módosítások az előző bekezdésekben lévő módosításokból következő korrekciókat
tartalmaznak.
A 19. §-hoz
A minősített adatok kezelésére vonatkozó engedély és a minősített adat kezelésére szolgáló
elektronikus rendszerek használatba vételére vonatkozó engedély megszerzéséhez, továbbá a
25
nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági feltételek biztosítása
érdekében indokolt hosszabb felkészülési idő biztosítása a jogalkalmazóknak.
A 20. §-hoz
(1)	bekezdéshez:
A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény
módosításáról szóló 2013. évi CXLIV. törvényre tekintettel szükséges módosítás.
(2)	bekezdéshez:
a)	A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény
módosításáról szóló 2013. évi CXLIV. törvényre tekintettel szükséges módosítás.
b)	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 6. §-a értelmében három hónapot meghaladó
tartózkodásra az az EGT-állampolgár és családtagja jogosult, akinek tartózkodási célja
keresőtevékenység folytatása, és/vagy aki a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással
rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan
terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint
biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére,
vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, következésképpen
szükségtelen a rendelkezés keresőtevékenységre történő utalásának megtartása.
A 21. §-hoz
(1)	bekezdéshez:
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 75. § (4)
bekezdés b) pontjának javasolt módosításával az állami felsőoktatási intézmények fenntartójának
valamennyi döntési joga egy helyen (a fenntartónál) lesz, a felsőoktatási intézmények
gazdálkodásában szerepet játszó államháztartásért felelős miniszter, valamint állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter esetenkénti egyetértési joga mellett.
(2)	bekezdéshez:
Az Nftv. 84/A. § (3) bekezdésének kiegészítésére irányuló javaslat az Nftv. 84/A. § (4)
bekezdés hatályon kívül helyezésére, illetve az Nftv. 114/C. §-ának módosítására irányuló
javaslattal összefüggésben a még kifutó rendszerű képzések változatlan rendben történő
finanszírozása mellett teremti meg annak lehetőségét, hogy a felmenő rendszerű képzés megfelelő
szabályozása megvalósulhasson.
(3)	bekezdéshez:
Az Nftv. 84/A. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezése folytán szükségszerűvé vált
jogtechnikai pontosító javaslat.
(4)	bekezdéséhez:
Az Nftv. 114/B. § (2) bekezdésének javasolt módosítása rendelkezik az 75. § (4) bekezdés
módosuló b) pontjának alkalmazásához szükséges átmeneti rendelkezésről.
(5)	bekezdéshez:
Az Nftv. 114/C. §-ának javasolt módosítása a képzési támogatásra vonatkozó finanszírozási
szabály szűkítését törli, ugyanakkor megmaradna az az életszerű működést szolgáló törvényi
26
előírás, hogy a finanszírozási szint - a költségvetés aktuális helyzetétől függően - csökkenhet, de
legfeljebb 20%-kal.
A 22. §-hoz
a)	Az Nftv. 84/A. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezésére irányuló kezdeményezés az
Nftv. 84/A. § (3) bekezdés kiegészítésére vonatkozó javaslattal áll összefüggésben. A 114/C. §
javasolt tartalma szerint a felsőoktatási intézmények képzési támogatását a Kormány rendelettel
állapítja meg, így a 84/A. § (4) bekezdésében található általános jellegű rendelkezés fenntartása a
javasolt módosítások összefüggésében már nem indokolt.
b)	Az Nftv. 114/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészének módosítása jogtechnikai szempontból
javasolt, tekintettel ara, hogy a 2013. évre vonatkozó korlátozás fenntartása a 2014. év
vonatkozásában nem indokolható.
A 23. §-hoz
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről
szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása megteremti a koncessziós bevétel rendszerszerű
kezelését és elszámolását, illetve a koncesszióval kapcsolatos feladatok ellátását elősegítő nonprofit
gazdasági társaság stabil működéséhez szükséges finanszírozási rendszert. A javaslatok további
része a koncesszióval kapcsolatos bevételeket érintő elszámolások technikai szabályait határozza
meg egységesítő, pontosító jelleggel.
A 24. §-hoz
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 68. §-a alapján a hulladéklerakó üzemeltetője
a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján a hulladék hulladéklerakótól
történő eltérítése, valamint a meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében
hulladéklerakási járulékot fizet.
A Javaslat az így befolyó bevétel központosítását javasolja, melynek indoka egyrészt, hogy a
járulékbevételek a központi költségvetés bevételei, másrészt a hulladéklerakási járulék
megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján a
bevétel több tárca feladatainak finanszírozását szolgálja. Az átláthatóság, nyomon követhetőség
érdekében szükséges a bevétel központosítása.
A központosítással a felhasználás rendszere is megváltozik. A felhasználás kereteinek
kialakítására javaslat készült, mely alapján kialakítható a szabályozás. így tehát biztosítható, hogy
az érintett tárcák az új rendszerben is megkapják a szükséges forrásokat.
A 25. §-hoz
A hulladéklerakási járulék felhasználásának jelenlegi formában működő célhoz kötöttsége
megszűnik, a 2014-es költségvetési évtől a finanszírozás rendszere átalakul, a feladatok ellátására a
központi költségvetés biztosít forrást, ennek felel meg a javasolt módosítás.
A 26. §-hoz
A jövőben az ideiglenes ellátás, valamint a szükségellátás során felmerült költségek a
hulladéklerakási járulék bevétel központosítása miatt a központi költségvetésből kerülnek
finanszírozásra.
27
A 27. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosításokkal összefüggő hatályba léptető rendelkezések.
A 28. §-hoz
(1)	bekezdéshez:
2013-tól kiüresedett a támogatási rendszer, új beruházásokhoz ez évtől már nem lehetett
céltámogatást igényelni. A folyamatban lévő elszámolások 2013. december 31-ével lezárulnak, így
az erre vonatkozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezhetők.
(2)-(3)	bekezdéshez:
A költségvetési szervek gazdálkodási besorolására vonatkozó „önállóan működő” és „önállóan
működő és gazdálkodó” kategóriák megszüntetésével kapcsolatban jogtechnikai okból szükséges az
egyes ágazati törvényekben a gazdálkodási besorolásra történő utalások hatályon kívül helyezése.
A 29. §-hoz
A javasolt rendelkezés a kiemelt ápolási díj bevezetésével összefüggésben módosítja az
önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV.
törvényt.
A 30. §-hoz
A rendelkezések a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
javasolt módosításával összefüggő jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak.
A 31. §-hoz
Az Alaptörvény sarkalatosságára vonatkozó követelményeknek való megfelelést szolgáló egyes
előírások.
28