﻿
2013. évi... törvény
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról

1.§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény a következő 14/A. §-sal
egészül ki:
,,14/A. § (1) A Bizottság, illetve annak albizottsága a feladatkörébe tartozó ügy
ténymegállapító vizsgálata során a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy
egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a Bizottság, illetve az
albizottság tevékenységében való közreműködésre kötelezheti.
(2)	Az (1) bekezdés alapján közreműködésre kötelezett személyre az Országgyűlésről szóló
törvény által az együttműködésre kötelezett személyre megállapított rendelkezéseket kell
alkalmazni.”
2. §
Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, és a kihirdetését
követő második hónap második napján hatályát veszti.
3.§
Ez a törvény az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A parlamenti ellenőrzési funkció lényegét jelentő, konkrét ügyre kiteljedő vizsgálatnak a
nemzetbiztonsági érdekeket érintő ügyekben alkalmazott eszköze nem a vizsgálóbizottság,
hanem a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban:
Nbtv.) 14. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ténymegállapító vizsgálat keretében a
nemzetbiztonsági bizottság, illetve albizottságának tevékenysége. A hivatkozott rendelkezés
részben biztosítja is azokat a jogköröket, amelyek a hatékony vizsgálathoz szükségesek: ezek
közül, a teljesség igénye nélkül, lényeges a minősített iratokba való betekintési jog, valamint a
vizsgált ügy szempontjából releváns személyek meghallgatása. Nagy hiányosság viszont,
hogy az egyébként erős jogokkal rendelkező albizottság a meghallgatni kívánt személy
közreműködési hajlandóságának hiányában nem képes az alapos munkavégzésre. A
meghallgatandó személyeket nem köti megjelenési kényszer az albizottság előtt, valamint ha
meg is jelennek, és mondjuk a titoktartási kötelem alól is felmentést kaptak, nincs
nyilatkozattételi kötelezettségük.
Az LMP javasolja ezért a vizsgálati szabályok olyan kiegészítését, amely ugyanazokat
kötelezettségeket állapítja meg a ténymegállapító vizsgálatot végző szakbizottsággal (mint e
tekintetben sajátos vizsgálóbizottsággal) való együttműködésre, mint amelyek jelenleg
fennállnak a vizsgálóbizottság által együttműködésre kötelezett személyek tekintetében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat kiegészíti az Nbtv.-t egy olyan rendelkezéssel, amely szerint a nemzetbiztonsággal
foglalkozó bizottság, valamint annak albizottsága a feladatkörébe tartozó ügy ténymegállapító
vizsgálata során a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb
információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a bizottság, illetve az albizottság
tevékenységében való közreműködésre kötelezheti. Az így közreműködésre kötelezett
személyre az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 25. § (1) bekezdése szerint
együttműködésre kötelezett személynek minősülő személyekre vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni. Azaz az érintettet adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi
kötelezettség terheli, ennek elmulasztása pedig a vizsgálóbizottságra vonatkozó szabályok
szerint szankcionálható.
A 2. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezés.
A 3. §-hoz
Sarkalatossági záradék.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Önálló képviselői indítvány (törvényi avaslat)
Kövér László úrnak
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján mellékelten benyújtom a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti
ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Budapest, 2013. október 2.
(LMP)