﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12607. számú
törvényjavaslat
a Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv felelősségről és jogorvoslatról szóló
Nagojai-Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2013. október
1
2013. évi ... törvény
a Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv felelősségről és jogorvoslatról
szóló Nagojai-Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Biológiai Biztonságról szóló
Cartagena Jegyzőkönyv felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai-Kuala Lumpur-i
Kiegészítő Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv) kötelező hatályának
elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Kiegészítő Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A Kiegészítő Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos
magyar nyelvű fordítása a következő:
„NAGOYA-KUALA LUMPUR SUPPLEMENTARY PROTOCOL ON
LIABILITY AND REDRESS TO THE CARTAGENA PROTOCOL ON
BIOSAFETY
The Parties to this Supplementary Protocol,
Being Parties to the Cartagena Protocol on Biosafety to the Convention on
Biological Diversity, hereinafter referred to as “the Protocol”,
Taking into account Principle 13 of the Rio Declaration on Environment and
Development,
Reaffirming the precautionary approach contained in Principle 15 of the Rio
Declaration on Environment and Development,
Recognizing the need to provide for appropriate response measures where there is
damage or sufficient likelihood of damage, consistent with the Protocol,
Recalling Article 27 of the Protocol,
Have agreed as follows:
Article 1
Objective
The objective of this Supplementary Protocol is to contribute to the conservation and
sustainable use of biological diversity, taking also into account risks to human health, by
2
providing international rules and procedures in the field of liability and redress relating to
living modified organisms.
Article 2
Use of terms
1.	The terms used in Article 2 of the Convention on Biological Diversity, hereinafter
referred to as “the Convention”, and Article 3 of the Protocol shall apply to this
Supplementary Protocol.
2.	In addition, for the purposes of this Supplementary Protocol:
(a)	“Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to the Protocol”
means the Conference of the Parties to the Convention serving as the meeting of the
Parties to the Protocol;
(b)	“Damage” means an adverse effect on the conservation and sustainable use of
biological diversity, taking also into account risks to human health, that:
(i)	Is measurable or otherwise observable taking into account, wherever
available, scientifically-established baselines recognized by a competent
authority that takes into account any other human induced variation and
natural variation; and
(ii)	Is significant as set out in paragraph 3 below;
(c)	“Operator” means any person in direct or indirect control of the living modified
organism which could, as appropriate and as determined by domestic law, include, inter
alia, the permit holder, person who placed the living modified organism on the market,
developer, producer, notifier, exporter, importer, carrier or supplier;
(d)	“Response measures” means reasonable actions to:
(i)	Prevent, minimize, contain, mitigate, or otherwise avoid damage, as
appropriate;
(ii)	Restore biological diversity through actions to be undertaken in the
following order of preference:
a.	Restoration of biological diversity to the condition that existed before
the damage occurred, or its nearest equivalent; and where the
competent authority determines this is not possible;
3
b.	Restoration by, inter alia, replacing the loss of biological diversity
with other components of biological diversity for the same, or for
another type of use either at the same or, as appropriate, at an
alternative location.
3.	A “significant” adverse effect is to be determined on the basis of factors, such as:
(a)	The long-term or permanent change, to be understood as change that will not be
redressed through natural recovery within a reasonable period of time;
(b)	The extent of the qualitative or quantitative changes that adversely affect the
components of biological diversity;
(c)	The reduction of the ability of components of biological diversity to provide goods
and services;
(d)	The extent of any adverse effects on human health in the context of the Protocol.
Article 3
Scope
1.	This Supplementary Protocol applies to damage resulting from living modified
organisms which find their origin in a transboundary movement. The living modified
organisms referred to are those:
(a)	Intended for direct use as food or feed, or for processing;
(b)	Destined for contained use;
(c)	Intended for intentional introduction into the environment.
2.	With respect to intentional transboundary movements, this Supplementary Protocol
applies to damage resulting from any authorized use of the living modified organisms
referred to in paragraph 1 above.
3.	This Supplementary Protocol also applies to damage resulting from unintentional
transboundary movements as referred to in Article 17 of the Protocol as well as damage
resulting from illegal transboundary movements as referred to in Article 25 of the
Protocol.
4.	This Supplementary Protocol applies to damage resulting from a transboundary
movement of living modified organisms that started after the entry into force of this
4
Supplementary Protocol for the Party into whose jurisdiction the transboundary
movement was made.
5.	This Supplementary Protocol applies to damage that occurred in areas within the
limits of the national jurisdiction of Parties.
6.	Parties may use criteria set out in their domestic law to address damage that occurs
within the limits of their national jurisdiction.
7.	Domestic law implementing this Supplementary Protocol shall also apply to
damage resulting from transboundary movements of living modified organisms from non-
Parties.
Article 4
Causation
A causal link shall be established between the damage and the living modified organism
in question in accordance with domestic law.
	Article 5
	Response measures
1.	Parties shall require the appropriate operator or operators, in the event of damage,
subject to any requirements of the competent authority, to:	
(a)	Immediately inform the competent authority;
(b)	Evaluate the damage; and
(c)	Take appropriate response measures.
2.	The competent authority shall:
(a)	Identify the operator which has caused the damage;
(b)	Evaluate the damage; and
(c)	Determine which response measures should be taken by the operator.
3.	Where relevant information, including available scientific information or
information available in the Biosafety Clearing-House, indicates that there is a sufficient
likelihood that damage will result if timely response measures are not taken, the operator
shall be required to take appropriate response measures so as to avoid such damage.
5
4.	The competent authority may implement appropriate response measures, including,
in particular, when the operator has failed to do so.
5.	The competent authority has the right to recover from the operator the costs and
expenses of, and incidental to, the evaluation of the damage and the implementation of
any such appropriate response measures. Parties may provide, in their domestic law, for
other situations in which the operator may not be required to bear the costs and expenses.
6.	Decisions of the competent authority requiring the operator to take response
measures should be reasoned. Such decisions should be notified to the operator. Domestic
law shall provide for remedies, including the opportunity for administrative or judicial
review of such decisions. The competent authority shall, in accordance with domestic
law, also inform the operator of the available remedies. Recourse to such remedies shall
not impede the competent authority from taking response measures in appropriate
circumstances, unless otherwise provided by domestic law.
7.	In implementing this Article and with a view to defining the specific response
measures to be required or taken by the competent authority, Parties may, as appropriate,
assess whether response measures are already addressed by their domestic law on civil
liability.
8.	Response measures shall be implemented in accordance with domestic law.
Article 6
Exemptions
1.	Parties may provide, in their domestic law, for the following exemptions:
(a)	Act of God or force majeure; and
(b)	Act of war or civil unrest.
2.	Parties may provide, in their domestic law, for any other exemptions or mitigations
as they may deem fit.
Article 7
Time limits
Parties may provide, in their domestic law, for:
(a)	Relative and/or absolute time limits including for actions related to response
measures; and
6
(b)	The commencement of the period to which a time limit applies.
Article 8
Financial limits
Parties may provide, in their domestic law, for financial limits for the recovery of costs
and expenses related to response measures.
Article 9
Right of recourse
This Supplementary Protocol shall not limit or restrict any right of recourse or indemnity
that an operator may have against any other person.
Article 10
Financial security
1.	Parties retain the right to provide, in their domestic law, for financial security.
2.	Parties shall exercise the right referred to in paragraph 1 above in a manner
consistent with their rights and obligations under international law, taking into account
the final three preambular paragraphs of the Protocol.
3.	The first meeting of the Conference of the Parties serving as the meeting of the
Parties to the Protocol after the entry into force of the Supplementary Protocol shall
request the Secretariat to undertake a comprehensive study which shall address, inter alia:
(a)	The modalities of financial security mechanisms;
(b)	An assessment of the environmental, economic and social impacts of such
mechanisms, in particular on developing countries; and
(c)	An identification of the appropriate entities to provide financial security.
Article 11
Responsibility of States for internationally wrongful acts
This Supplementary Protocol shall not affect the rights and obligations of States under the
rules of general international law with respect to the responsibility of States for
internationally wrongful acts.
7
Article 12
Implementation and relation to civil liability
1.	Parties shall provide, in their domestic law, for rules and procedures that address
damage. To implement this obligation, Parties shall provide for response measures in
accordance with this Supplementary Protocol and may, as appropriate:
(a)	Apply their existing domestic law, including, where applicable, general rules and
procedures on civil liability;
(b)	Apply or develop civil liability rules and procedures specifically for this purpose;
or
(c)	Apply or develop a combination of both.
2.	Parties shall, with the aim of providing adequate rules and procedures in their
domestic law on civil liability for material or personal damage associated with the
damage as defined in Article 2, paragraph 2 (b):
(a)	Continue to apply their existing general law on civil liability;
(b)	Develop and apply or continue to apply civil liability law specifically for that
purpose; or
(c)	Develop and apply or continue to apply a combination of both.
3.	When developing civil liability law as referred to in subparagraphs (b) or (c) of
paragraphs 1 or 2 above, Parties shall, as appropriate, address, inter alia, the following
elements:
(a)	Damage;
(b)	Standard of liability including strict or fault-based liability;
(c)	Channelling of liability, where appropriate;
(d)	Right to bring claims.
Article 13
Assessment and review
The Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to the Protocol shall
undertake a review of the effectiveness of this Supplementary Protocol five years after its
8
entry into force and every five years thereafter, provided information requiring such a
review has been made available by Parties. The review shall be undertaken in the context
of the assessment and review of the Protocol as specified in Article 35 of the Protocol,
unless otherwise decided by the Parties to this Supplementary Protocol. The first review
shall include a review of the effectiveness of Articles 10 and 12.
Article 14
Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to the Protocol
1.	Subject to paragraph 2 of Article 32 of the Convention, the Conference of the
Parties serving as the meeting of the Parties to the Protocol shall serve as the meeting of
the Parties to this Supplementary Protocol.
2.	The Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to the Protocol
shall keep under regular review the implementation of this Supplementary Protocol and
shall make, within its mandate, the decisions necessary to promote its effective
implementation. It shall perform the functions assigned to it by this Supplementary
Protocol and, mutatis mutandis, the functions assigned to it by paragraphs 4 (a) and (f) of
Article 29 of the Protocol.
Article 15
Secretariat
The Secretariat established by Article 24 of the Convention shall serve as the secretariat
to this Supplementary Protocol.
Article 16
Relationship with the Convention and the Protocol
1.	This Supplementary Protocol shall supplement the Protocol and shall neither
modify nor amend the Protocol.
2.	This Supplementary Protocol shall not affect the rights and obligations of the
Parties to this Supplementary Protocol under the Convention and the Protocol.
3.	Except as otherwise provided in this Supplementary Protocol, the provisions of the
Convention and the Protocol shall apply, mutatis mutandis, to this Supplementary
Protocol.
4.	Without prejudice to paragraph 3 above, this Supplementary Protocol shall not
affect the rights and obligations of a Party under international law.
9
Article 17
Signature
This Supplementary Protocol shall be open for signature by Parties to the Protocol at the
United Nations Headquarters in New York from 7 March 2011 to 6 March 2012.
Article 18
Entry into force
1.	This Supplementary Protocol shall enter into force on the ninetieth day after the
date of deposit of the fortieth instrument of ratification, acceptance, approval or accession
by States or regional economic integration organizations that are Parties to the Protocol.
2.	This Supplementary Protocol shall enter into force for a State or regional economic
integration organization that ratifies, accepts or approves it or accedes thereto after the
deposit of the fortieth instrument as referred to in paragraph 1 above, on the ninetieth day
after the date on which that State or regional economic integration organization deposits
its instrument of ratification, acceptance, approval, or accession, or on the date on which
the Protocol enters into force for that State or regional economic integration organization,
whichever shall be the later.
3.	For the purposes of paragraphs 1 and 2 above, any instrument deposited by a
regional economic integration organization shall not be counted as additional to those
deposited by member States of such organization.
Article 19
Reservations
No reservations may be made to this Supplementary Protocol.
Article 20
Withdrawal
1.	At any time after two years from the date on which this Supplementary Protocol
has entered into force for a Party, that Party may withdraw from this Supplementary
Protocol by giving written notification to the Depositary.
2.	Any such withdrawal shall take place upon expiry of one year after the date of its
receipt by the Depositary, or on such later date as may be specified in the notification of
the withdrawal.
10
3.	Any Party which withdraws from the Protocol in accordance with Article 39 of the
Protocol shall be considered as also having withdrawn from this Supplementary Protocol.
Article 21
Authentic texts
The original of this Supplementary Protocol, of which the Arabic, Chinese, English,
French, Russian and Spanish texts are equally authentic, shall be deposited with the
Secretary-General of the United Nations.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned, being duly authorized to that effect, have
signed this Supplementary Protocol.
DONE at Nagoya on this fifteenth day of October two thousand and ten.
A BIOLÓGIAI BIZTONSÁGRÓL SZÓLÓ CARTAGENA JEGYZŐKÖNYVHÖZ
CSATOLT, A FELELŐSSÉGRŐL ÉS JOGORVOSLATRÓL SZÓLÓ NAGOJAI-
KUALA LUMPUR-I KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A Kiegészítő Jegyzőkönyv Részes Felei,
akik a Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena
Jegyzőkönyvének (a továbbiakban: a Jegyzőkönyv) Részes Felei,
figyelembe véve a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 13. elvét,
megerősítve a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 15. elvében
foglalt elővigyázatos megközelítést,
felismerve annak szükségességét, hogy kár bekövetkezésekor vagy kellőképpen
valószínűsíthető előfordulásakor megfelelő válaszintézkedéseket hozzanak a
Jegyzőkönyvvel összhangban,
tekintettel a Jegyzőkönyv 27. cikkére,
a következőkben állapodtak meg:
1.	cikk
Célkitűzés
11
E Kiegészítő Jegyzőkönyv célkitűzése, hogy hozzájáruljon a biológiai sokféleség
megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához, figyelembe véve az emberi egészségre
gyakorolt kockázatokat is, az élő, módosított szervezetekre vonatkozó felelősség és
jogorvoslat területén kialakított nemzetközi szabályok és eljárások biztosításával.
2.	cikk
Fogalmak használata
(1)	A Biológiai Sokféleség Egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) 2. cikkében
és a Jegyzőkönyv 3. cikkében használt fogalmak vonatkoznak e Kiegészítő
Jegyzőkönyvre.
(2)	Ezenkívül e Kiegészítő Jegyzőkönyv alkalmazásában:
a)	„Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek
Konferenciája”: az Egyezmény Részes Feleinek konferenciája, amely a Jegyzőkönyv
Részes Feleinek találkozójául szolgál;
b)	„kár”: a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására kifejtett
olyan káros hatás, figyelembe véve az emberi egészségre gyakorolt kockázatokat is,
amely:
i.	mérhető vagy egyéb módon megfigyelhető, figyelembe véve, ahol arra mód
van, az egy illetékes hatóság által elismert, tudományosan megalapozott
alapelveket, amelyek tekintetbe vesznek minden, ember által előidézett és
természetes változást; és
ii.	az alábbi (3) bekezdés értelmében jelentős;
c)	„gazdasági szereplő”: az élő, módosított szervezetek felett közvetlen vagy
közvetett ellenőrzéssel rendelkező olyan személy, aki értelem szerint és a nemzeti jog
meghatározása szerint lehet többek között az engedély tulajdonosa, az a személy, aki
forgalomba hozta az élő, módosított szervezetet, a fejlesztő, a gyártó, a bejelentő, az
exportőr, az importőr, a szállítmányozó vagy a beszállító;
d)	„válaszintézkedések”: indokolt lépések
i.	a károk megelőzésére, minimalizálására, megfékezésére, csökkentésére
vagy egyéb elkerülésére, az adott helyzettől függően;
12
ii.	a biológiai sokféleség helyreállítására az alábbi fontossági sorrendben
végrehajtott lépések keretében:
a)	a biológiai sokféleség helyreállítása abba az állapotba, amelyben a kár
bekövetkezése előtt volt; vagy annak legközelebbi megfelelőjébe; ahol
pedig az illetékes hatóság úgy határoz, hogy ez nem lehetséges;
b)	a helyreállítás történhet többek között úgy, hogy a biológiai sokféleséget
ért veszteséget ugyanannak a biológiai sokféleségnek más
komponenseivel helyettesítik a hasznosítás ugyanazon vagy másik
típusára vonatkozóan ugyanazon, vagy adott esetben alternatív
helyszínen.
(3)	A „jelentős” káros hatást olyan tényezők alapján kell meghatározni, mint:
a)	a hosszú távú vagy maradandó változás, amely alatt olyan változás értendő,
amelyet belátható időn belül a természet nem állít helyre;
b)	a biológiai sokféleség komponenseit károsan befolyásoló minőségi és mennyiségi
változások mértéke;
c)	a biológiai sokféleség komponensei azon képességének csökkenése, hogy
termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak;
d)	az emberi egészségre gyakorolt káros hatások mértéke a Jegyzőkönyv értelmében.
3.	cikk
Hatály
(1)	Ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv az élő, módosított szervezetek határokon átnyúló
mozgásából eredő károkra vonatkozik. Az érintett élő módosított szervezetek azok:
a)	amelyeket élelmiszerként vagy takarmányként történő közvetlen felhasználásra
vagy feldolgozásra szántak;
b)	amelyeket zárt rendszerben történő felhasználásra szántak;
c)	amelyeket a környezetbe történő szándékos kibocsátásra szántak.
13
(2)	Tekintettel a határokon átnyúló szándékos mozgásokra, ez a Kiegészítő
Jegyzőkönyv a fenti (1) bekezdésben említett, az élő, módosított szervezetek
engedélyezett használatából eredő károkra vonatkozik.
(3)	Ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv vonatkozik továbbá a Jegyzőkönyv 17. cikkében
említett, határokon átnyúló véletlenszerű mozgásokból eredő károkra, valamint azokra a
károkra, amelyek a Jegyzőkönyv 25. cikkében említett határokon átnyúló illegális
mozgásokból származnak.
(4)	Ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv az élő, módosított szervezetek olyan határokon
átnyúló mozgásából eredő kárra vonatkozik, amely azután következett be, hogy e
Kiegészítő Jegyzőkönyv hatályba lépett azon Részes Fél tekintetében, amelynek
joghatósága alá tartozó területére a határon átnyúló mozgás irányult.
(5)	Ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv a Részes Felek nemzeti joghatósága alá tartozó
területének határain belül történt károkra vonatkozik.
(6)	A Részes Felek a nemzeti jogukban meghatározott kritériumokat alkalmazhatják a
joghatóságuk alá tartozó terület határain belül bekövetkezett károkra.
(7)	Az e Kiegészítő Jegyzőkönyvet végrehajtó nemzeti jognak azokra a károkra is
vonatkoznia kell, amelyek a nem Részes Felektől származó élő, módosított szervezetek
határokon átnyúló mozgásából erednek.
4.	cikk
Ok-okozati összefüggés
A kár és a kérdéses élő, módosított szervezet közötti ok-okozati összefüggést a nemzeti
joggal összhangban kell megállapítani.
5.	cikk
Válaszintézkedések
(1)	Kár esetére a Részes Felek előírják az érintett gazdasági szereplő vagy szereplők
számára, hogy az illetékes hatóság előírásai szerint:
a)	azonnal tájékoztassák az illetékes hatóságot;
b)	mérjék fel a kárt; és
c)	hozzanak megfelelő válaszintézkedéseket.
14
(2)	Az illetékes hatóság:
a)	azonosítja a kárt okozó gazdasági szereplőt;
b)	felméri a kárt; és
c)	meghatározza, hogy a gazdasági szereplőnek milyen válaszintézkedéseket kell
tennie.
(3)	Amennyiben megfelelő információk, köztük a rendelkezésre álló tudományos
információ vagy a Biológiai Biztonság kérdéseiben illetékes Információs Központban
elérhető információk alapján kellőképpen valószínűsíthető, hogy időben történő
válaszintézkedés nélkül a kár be fog következni, ennek elkerülésére a gazdasági
szereplőnek megfelelő válaszintézkedéseket kell hoznia.
(4)	Az illetékes hatóság megfelelő válaszintézkedéseket tehet, különösen akkor, ha a
gazdasági szereplő elmulasztotta azt.
(5)	Az illetékes hatóságnak joga van ahhoz, hogy a gazdasági szereplővel
megtéríttesse a kár felmérésének és a megfelelő válaszintézkedések végrehajtásának
költségeit és az azzal járó kiadásait. A Részes Felek nemzeti joga rendelkezhet más olyan
helyzetekről is, amelyekben a gazdasági szereplőtől nem követelhető meg a költségek és
kiadások fedezése.
(6)	Az illetékes hatóságnak meg kell indokolnia azt a döntését, amelyben
válaszintézkedések meghozatalára kötelezi a gazdasági szereplőt. Az ilyen döntésekről
értesíteni kell a gazdasági szereplőt. A nemzeti jognak rendelkeznie kell a jogorvoslatról,
beleértve az ilyen döntések közigazgatási vagy jogi felülvizsgálatának lehetőségét is. Az
illetékes hatóság a nemzeti jognak megfelelően a rendelkezésre álló jogorvoslati
lehetőségekről is tájékoztatja a gazdasági szereplőt. Az ilyen jogorvoslat igénybevétele
nem akadályozza az illetékes hatóságot abban, hogy a megfelelő körülmények között
válaszintézkedéseket hozzon, hacsak a nemzeti jog másként nem rendelkezik.
(7)	E cikk végrehajtása során és azzal a céllal, hogy meghatározzák az illetékes
hatóság által megkövetelendő vagy meghozandó konkrét válaszintézkedéseket, a Részes
Felek adott esetben megállapíthatják, hogy a polgári jogi felelősséget szabályozó nemzeti
joguk rendelkezik-e már válaszintézkedésekről.
(8)	A válaszintézkedéseket a nemzeti joggal összhangban kell végrehajtani.
15
6.	cikk
Mentességek
(1)	A Részes Felek nemzeti jogukban az alábbi mentességekről rendelkezhetnek:
a)	elemi csapás vagy vis maior; és
b)	háború vagy polgári zavargás.
(2)	A Részes Felek, belátásuk szerint rendelkezhetnek a nemzeti jogukban bármely
egyéb mentességről vagy mérséklésről is.
7.	cikk
Határidők
A Részes Felek nemzeti jogukban rendelkezhetnek:
a)	relatív és/vagy abszolút határidőkről, beleértve a válaszintézkedésekre vonatkozó
határidőket is; és
b)	annak az időtartamnak a kezdetéről, amelyre a határidő vonatkozik.
8.	cikk
Pénzügyi korlátok
A Részes Felek nemzeti jogukban rendelkezhetnek a válaszintézkedésekkel kapcsolatos
költségek és kiadások megtérítésére vonatkozó pénzügyi korlátokról.
9.	cikk
Visszkereseti jog
Ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv nem határol be vagy korlátoz olyan visszkereseti vagy
kártérítési jogokat, amelyekkel valamely gazdasági szereplő bármely más személyekkel
szemben élhet.
10.	cikk
Pénzügyi biztosíték
(1)	A Részes Felek fenntartják a jogot arra, hogy nemzeti jogukban pénzügyi
biztosítékról rendelkezzenek.
16
(2)	A Részes Felek a fenti (1) bekezdésben említett jogukat a nemzetközi jog szerinti
jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban gyakorolják, figyelembe véve a
Jegyzőkönyv preambulumának utolsó három bekezdését.
(3)	A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája
a Kiegészítő Jegyzőkönyv hatályba lépése utáni első találkozóján felkéri a Titkárságot,
hogy készítsen átfogó tanulmányt többek között az alábbiakról:
a)	a pénzügyi biztosítékokra vonatkozó mechanizmusok módozatai;
b)	e mechanizmusok környezeti, gazdasági és társadalmi hatásainak felmérése,
különösen a fejlődő országokat érintően; és
c)	a pénzügyi biztosíték nyújtására szolgáló megfelelő egységek meghatározása.
11.	cikk
Az államok felelőssége a nemzetközi joggal ellentétes cselekményekért
Ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv nem érinti az államoknak az általános nemzetközi jog
szabályai szerinti jogait és kötelezettségeit az államoknak a nemzetközi joggal ellentétes
cselekményekért való felelőssége tekintetében.
12.	cikk
Végrehajtás és kapcsolat a polgári jogi felelősséggel
(1)	A Részes Felek nemzeti jogukban rendelkeznek a kár kezelésével kapcsolatos
szabályokról és eljárásokról. E kötelezettség végrehajtása érdekében a Részes Felek
rendelkeznek a válaszintézkedésekről e Kiegészítő Jegyzőkönyvvel összhangban, és adott
esetben:
a)	meglévő nemzeti jogukat alkalmazhatják, ideértve, ahol alkalmazható, a polgári
jogi felelősségre vonatkozó általános szabályokat és eljárásokat is;
b)	kifejezetten erre a célra polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályokat és
eljárásokat alkalmazhatnak vagy alakíthatnak ki; vagy
c)	a kettő kombinációját alkalmazhatják vagy alakíthatják ki.
(2)	Abból a célból, hogy a nemzeti jogukban megfelelő szabályokat és eljárásokat
határozzanak meg a 2. cikk (2) bekezdése b) pontjának meghatározása szerinti kárhoz
17
kapcsolódó anyagi vagy személyben bekövetkező károkért való polgári jogi felelősségre
vonatkozóan, a Részes Felek:
a)	továbbra is alkalmazzák a meglévő, a polgári jogi felelősségre vonatkozó általános
jogukat;
b)	kifejezetten erre a célra alakítanak ki és alkalmaznak, vagy továbbra is
alkalmaznak polgári jogi felelősségre vonatkozó jogszabályokat; vagy
c)	ezek kombinációját alakítják ki és alkalmazzák, vagy alkalmazzák továbbra is.
(3)	A fenti (1) és (2) bekezdés b) vagy c) pontjaiban említett polgári jogi felelősségre
vonatkozó jogszabályok kialakításakor a Részes Felek, adott esetben többek között az
alábbi elemekről rendelkeznek:
a)	kár;
b)	a felelősség mértéke, beleértve az objektív és a vétkességen alapuló felelősséget;
c)	a felelősség visszavezetése, ahol alkalmazható;
d)	kereset indításához való jog.
13.	cikk
Értékelés és felülvizsgálat
A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája e
Kiegészítő Jegyzőkönyv hatékonyságát annak hatálybalépését követően öt évvel, és azt
követően öt évenként felülvizsgálja, feltéve, hogy az ilyen felülvizsgálatot igénylő
információkat a Részes Felek rendelkezésre bocsátják. A felülvizsgálatot a Jegyzőkönyv
35. cikkében meghatározottak szerint a Jegyzőkönyv értékelésének és felülvizsgálatának
összefüggésében kell végezni, hacsak a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv Részes Felei
másként nem határoznak. Az első felülvizsgálatnak magában kell foglalnia a 10. és 12.
cikk hatékonyságának felülvizsgálatát is.
14.	cikk
A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája
(1)	Az Egyezmény 32. cikkének (2) bekezdése fenntartásával a Jegyzőkönyv Részes
Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája e Kiegészítő Jegyzőkönyv
Részes Feleinek találkozójául szolgál.
18
(2)	A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája
rendszeres felülvizsgálatnak veti alá az e Kiegészítő Jegyzőkönyvben foglaltak
végrehajtását, és mandátumának keretein belül ennek hatékony előmozdítását szolgáló
döntéseket hoz. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek
Konferenciája végrehajtja az e Kiegészítő Jegyzőkönyv által, valamint értelemszerűen a
Jegyzőkönyv 29. cikk (4) bekezdésének a) és f) pontja által ráruházott feladatokat.
15.	cikk
Titkárság
Az Egyezmény 24. cikke által létrehozott Titkárság e Kiegészítő Jegyzőkönyv
Titkárságául is szolgál.
16.	cikk
Kapcsolat az Egyezménnyel és a Jegyzőkönyvvel
(1)	E Kiegészítő Jegyzőkönyv kiegészíti a Jegyzőkönyvet, azt nem változtatja meg és
nem módosítja.
(2)	E Kiegészítő Jegyzőkönyv nem érinti az e Kiegészítő Jegyzőkönyv Részes
Feleinek az Egyezmény és a Jegyzőkönyv szerinti jogait és kötelezettségeit.
(3)	Hacsak e Kiegészítő Jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, az Egyezmény és a
Jegyzőkönyv rendelkezései értelemszerűen e Kiegészítő Jegyzőkönyvre is vonatkoznak.
(4)	A fenti (3) bekezdés sérelme nélkül e Kiegészítő Jegyzőkönyv nem érinti a Részes
Felek nemzetközi jog szerinti jogait és kötelezettségeit.
17.	cikk
Aláírás
E Kiegészítő Jegyzőkönyv aláírásra nyitva áll a Jegyzőkönyv minden Részes Fele
számára az Egyesült Nemzetek Székházában, New Yorkban, 2011. március 7-től 2012.
március 6-ig.
18.	cikk
Hatálybalépés
(1)	E Kiegészítő Jegyzőkönyv a Jegyzőkönyvben Részes Fél államok vagy regionális
gazdasági integrációs szervezetek általi, megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy
19
csatlakozásról szóló negyvenedik okiratnak a letétbe helyezését követő kilencvenedik
napon lép hatályba.
(2)	E Kiegészítő Jegyzőkönyv az olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs
szervezet tekintetében, amely a fenti (1) bekezdésben foglaltak szerinti negyvenedik
okirat letétbe helyezése után erősíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá azt, illetve
csatlakozik ahhoz, azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amelyen az adott
állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet letétbe helyezi a megerősítésről, az
elfogadásról, a jóváhagyásról vagy a csatlakozásról szóló okiratát, vagy - amennyiben az
későbbi időpont - azon a napon, amikor a Jegyzőkönyv az adott állam vagy regionális
gazdasági integrációs szervezet tekintetében hatályba lép.
(3)	A fenti (1) és (2) bekezdés alkalmazásában egy regionális gazdasági integrációs
szervezet által letétbe helyezett okirat nem számítandó hozzá az ilyen szervezet
tagállamai által letétbe helyezett okiratokhoz.
19.	cikk
Fenntartások
E Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz nem fűzhető fenntartás.
20.	cikk
Felmondás
(1)	E Kiegészítő Jegyzőkönyv adott Részes Fél tekintetében történő hatálybalépésének
időpontját követő két év elteltével a Részes Fél bármikor felmondhatja e Kiegészítő
Jegyzőkönyvet a Letéteményesnek címzett írásbeli nyilatkozat útján.
(2)	Az ilyen felmondás a Letéteményessel való közlés időpontjától számított egy év
elteltével, vagy a felmondó nyilatkozatban megjelölt későbbi időpontban hatályosul.
(3)	A Jegyzőkönyvet a Jegyzőkönyv 39. cikkével összhangban felmondó Részes Felet
úgy kell tekinteni, hogy e Kiegészítő Jegyzőkönyvet is felmondta.
21.	cikk
Hiteles szövegek
E Kiegészítő Jegyzőkönyv eredeti példányát, melynek arab, kínai, angol, francia, orosz és
spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál
helyezik letétbe.
20
FENTIEK HITELÉÜL az arra kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak aláírták ezt a
Kiegészítő Jegyzőkönyvet.
KELT Nagojában, a kétezer-tizedik év október havának tizenötödik napján.”
4.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését
követő napon lép hatályba.
(2)	A 2-3. § a Kiegészítő Jegyzőkönyv 18. cikkében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	A Kiegészítő Jegyzőkönyv, illetve e törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját
a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős
miniszter gondoskodik.
21
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az Országgyűléstől való felhatalmazás
kérésére irányul az élő, módosított szervezetek határokon átnyúló mozgásából eredő
károkkal kapcsolatos felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai-Kuala Lumpur-i
Kiegészítő Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv) kötelező hatályának
elismerésére.
A Kiegészítő Jegyzőkönyv a 2004. évi CIX. törvénnyel kihirdetett Cartagena
Jegyzőkönyvhöz kapcsolódik. A Cartagena Jegyzőkönyv értelmében „a Részes Felek
Konferenciájának első találkozóján egy eljárást kell elfogadni az élő, módosított
szervezetek határokon átnyúló mozgásából eredő károkkal kapcsolatos felelősséggel és
jogorvoslattal foglalkozó nemzetközi szabályok és eljárások megfelelő bővítésére,
figyelembe véve és elemezve a nemzetközi törvények már érvényben lévő vonatkozó
eljárásait”.
A Cartagena Jegyzőkönyv a károkkal kapcsolatos felelősséggel és jogorvoslattal
foglalkozó szabályrendszer megalkotására négy évet irányzott elő. Ez a folyamat végül is
hat évvel továbbtartott és 2010-ben a Részes Felek Konferenciájának 5. találkozóján
került sor a Kiegészítő Jegyzőkönyv elfogadására.
A Kiegészítő Jegyzőkönyv kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződésnek minősül és
törvényben kell kihirdetni. Kiemelkedő fontosságú szerződések esetében a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. tv. 7. §-ának (1) bekezdése
alapján a kötelező hatály elismerésére előzetesen az Országgyűlésnek kell a nemzetközi
szerződést kihirdető jogszabályban felhatalmazást adnia.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Felhatalmazás kérése az Országgyűléstől a Kiegészítő Jegyzőkönyv kötelező hatályának
elismerésére.
A 2. §-hoz
A Javaslat 2. §-a a Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről rendelkezik.
22
A 3. §-hoz
A Kiegészítő Jegyzőkönyv hivatalos angol nyelvű szövegét és annak hiteles magyar
nyelvű fordítását tartalmazza.
A Kiegészítő Jegyzőkönyv célkitűzése, hogy az élő, módosított szervezetekre vonatkozó
felelősség és jogorvoslat területén kialakított nemzetközi szabályok és eljárások
biztosításával hozzájáruljon a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható
hasznosításához, figyelembe véve az emberi egészségre gyakorolt kockázatokat is.
A Kiegészítő Jegyzőkönyv 2011. március 7. - 2012. március 6. között állt nyitva az ENSZ
székházában aláírásra. Az Európai Unió 2013 márciusában ratifikálta a Kiegészítő
Jegyzőkönyvet, így most már lehetőség van arra, hogy az uniós tagállamok is ratifikálják
a Kiegészítő Jegyzőkönyvet.
A Kiegészítő Jegyzőkönyv az élelmiszerként vagy takarmányként történő közvetlen
felhasználásra, vagy feldolgozásra, továbbá a zárt rendszerben történő felhasználásra és a
környezetben történő szándékos kibocsátásra szánt élő, módosított szervezetek határon
átnyúló mozgásából eredő károkra vonatkozik és kiterjed a véletlenszerű mozgásokból,
valamint az illegális mozgásokból származó károkra is.
A Kiegészítő Jegyzőkönyv szabályozza a kár bekövetkezése esetén alkalmazandó
válaszintézkedéseket, a mentességeket, a határidőket, a pénzügyi korlátokat, a
visszkereseti jogot, a pénzügyi biztosítékot, az államok felelősségét a nemzetközi joggal
ellentétes cselekményekért, valamint polgári jogi felelősséggel kapcsolatos végrehajtási
szabályokat.
A Kiegészítő Jegyzőkönyv alapján a Részes Felek a nemzeti jogukat alkalmazhatják a
joghatóságuk alá tartozó területük határain belül bekövetkezett károkra, a kár és a
kérdéses élő, módosított szervezet közötti ok-okozati összefüggés megállapítására, a
válaszintézkedésekre vonatkozó határidőkre és azok időtartamára, a válaszintézkedésekre,
azok végrehajtására, a kár keletkezése esetén alkalmazható szabályokra vonatkozóan.
A Kiegészítő Jegyzőkönyv szerint a kár a biológiai sokféleség megőrzésére és
fenntartható hasznosítására kifejtett olyan káros hatás, figyelembe véve az emberi
egészségre gyakorolt kockázatokat is, amely mérhető vagy egyéb módon megfigyelhető.
A kár jelentős hatását a következő tényezők alapján kell meghatározni:
a)	hosszú távú vagy maradandó változás, amelyet belátható időn belül a természet
nem állít helyre,
23
b)	a biológiai sokféleség komponenseit károsan befolyásoló minőségi és mennyiségi
változások mértéke,
c)	a biológiai sokféleség komponensei azon képességének csökkenése, hogy a
termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak,
d)	az emberi egészségre gyakorolt káros hatások mértéke a Cartagena Jegyzőkönyv
értelmében.
A környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről
szóló 2004. április 21-ei 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv teljes
mértékben összhangban van a Kiegészítő Jegyzőkönyvvel. Az irányelv jogharmonizációja
az EU tagállamai közül az elsők között valósult meg Magyarországon. A vonatkozó
természetvédelmi és vízjogi szabályok az irányelvnek megfelelően módosultak. Így
hazánkban adottak a Kiegészítő Jegyzőkönyv végrehajtásának feltételei.
A 4. §-hoz
A 4. § a Javaslat, illetve a Kiegészítő Jegyzőkönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról
rendelkezik.