﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12614. számú
törvényjavaslat
a nemzeti utas-adat információs rendszer létrehozása érdekében szükséges,
valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2013. október
1
2013. évi .... törvény
a nemzeti utas-adat információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a
rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról
1.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében -
a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó
hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a szervezett bűnözés elleni
koordinációs központ az utas-adatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős
miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához,
illetve az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi
feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes
körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a
rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához a
nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont]
igénylésére jogosultak.”
(2)	Az Nytv. 28/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó
törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó hatóságok és az
ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása, valamint a
szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utas-adatok kockázatelemzése céljából a
címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.”
2.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„n) megállapítsa a segélyhívásokat fogadó szerv hatáskörét, feladatait, feladatai ellátásának
részletes szabályait, továbbá kijelölje azon szerveket, szervezeteket, gazdasági társaságokat,
amelyek együttműködésre kötelezettek a segélyhívásokat fogadó szervvel vagy a készenléti
szervekkel és megállapítsa ezen együttműködés rendjét.”
(2)	Hatályát veszti a Rtv. 6/A. § (4) bekezdésében az „ országgyűlési képviselő,” szövegrész.
2
3. §
(1)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) „A légi jármű
lajstrom” alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromból a szervezett bűnözés elleni
koordinációs központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából
gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő
feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot
kérhet.”
(2)	Az Lt. „A légi jármű nyilvántartás” alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromozásra nem kötelezett polgári légi
járművekről vezetett nyilvántartásból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ
törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok
gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása
érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet.”
(3)	Az Lt. „A személyszállítást végző légifuvarozókra vonatkozó adatkezelési és adatszolgáltatási
rendelkezések” alcíme a következő 27/C. §-sal egészül ki:
„27/C. § (1) A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása céljából a személyszállítást
végző légifuvarozó az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó
megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján, schengeni határátlépési
államon kívülről Magyarország területére, mint cél vagy tranzitállomásra utazó vagy az onnan
induló utasnak az alábbi adatait kezelheti:
a)	a családi és utóneve,
b)	a neme,
c)	a járat száma,
d)	a járat indulási és érkezési ideje,
e)	az indulási, a tranzit- és a célállomás,
f)	a nyilvántartási helymeghatározó kód (rekord lokátor),
g)	a jegykiállítás időpontja,
h)	az utassal együtt utazók neve és az utazók száma,
i)	az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és
tartózkodási helyének címei, telefonszámaik, e-mail címeik,
j) a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő
tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási
információ,
k) a repülőjegyre vonatkozó adatok, így különösen az azt kibocsátó légitársaság neve és a
repülőjegy sorszáma,
l) az utazás körülményeire vonatkozó adatok, valamint
m) az a)-l) pontban felsorolt adatok módosításai.
(2)	Az utas az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak a személyszállítást végző légifuvarozó
által meghatározott körét köteles a személyszállítást végző légifuvarozó számára hozzáférhetővé
tenni.
3
(3)	A személyszállítást végző légifuvarozó a légi jármű indulását megelőző 345. naptól
a)	az (1) bekezdés a), e), és j) pontjában meghatározott adatok tekintetében - ha az utas ettől
eltérő időtartamú adatkezeléshez nem járult kifejezetten hozzá - a légi jármű utolsó
célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig,
b)	az (1) bekezdés b)-d), f)-i) és k)-m) pontjában meghatározott adatokat a légi jármű utolsó
célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig
kezelheti.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok - a foglaló kezdeményezése alapján - mindaddig
megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik.
(5)	A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatok
közül a rendelkezésére álló adatokat az utasfelvételi eljárás befejezését követően haladéktalanul
továbbítani a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak vagy az e szerv által kijelölt
adatfeldolgozónak.
(6)	A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg
tájékoztatni az adatok átadásáról, kezelőjéről és az esetleges adatfeldolgozóról, valamint az
utasról kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, továbbá arról,
hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja.”
4.	§
(1)	Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
törvény (a továbbiakban: NEBEKtv.) 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárás olyan késedelemmel jár, amely az
együttműködés sikerét veszélyezteti, úgy a magyar együttműködő szerv közvetlenül veszi fel a
kapcsolatot a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezettel és nemzeti
egységeivel azzal, hogy a kapcsolatfelvételről és a megkeresésről az érintett magyar
együttműködő szerv 48 órán belül tájékoztatja a NEBEK-et.”
(2)	A NEBEKtv. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A magyar együttműködő szerv köteles a NEBEK által készített bűnügyi elemzések és
statisztikák elkészítéséhez szükséges, személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatokat
szolgáltatni, valamint közreműködni a bűnügyi elemzések és statisztikák elkészítésében.”
(3)	A NEBEKtv. 3. § (5) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban: magyar
együttműködő szerv)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
5.	§
(1)	Hatályát veszti a NEBEKtv. 17. §-a.
4
(2)	Hatályát veszti a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ jogállásáról, részletes
feladat- és hatásköréről, valamint a magyar bűnüldöző hatóságok és az Európai Rendőrségi
Hivatal közötti nemzetközi együttműködésről szóló 4/2002. (I. 30.) BM-PM együttes rendelet.
6.	§
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:
Szbtv.) 4. §-a a következő v) és x) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„v) utas-adat: a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott, az utastól vagy
megbízottjától, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést
végző szolgáltatótól származó adat;
x) utas-adat szolgáltatója: a v) pontban meghatározott adatot a terrorizmus és a szervezett
bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából törvény szerint
átadó személyszállítást végző légifuvarozó.”
7.	§
Az Szbtv. 4/A. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából a
szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és
ellenőrzésének koordinációjáért felelős szerv (a továbbiakban: szervezett bűnözés elleni
koordinációs központ)]
,,h) ellátja az utas-adat információs egység feladatait.”
8.	§
Az Szbtv. 4/F. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az (1)-(3) bekezdés szerint továbbított
adatok vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
törvény szerinti adattovábbítási nyilvántartást vezet, amelyben lévő adatokat tíz évig köteles
megőrizni.”
9. §
Az Szbtv. a 4/H. §-t követően a következő alcímmel és 4/I. §-sal egészül ki:
„Utas-adattal összefüggő adatkezelés
„4/I. § (1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a 4/A. § (1) bekezdés h) pontjában
meghatározott feladatkörében az utas-adat szolgáltatójától átveszi és kezeli az utas-adatokat. Az
5
utas-adatok átvételének és kezelésének a célja a szervezett bűnözéssel összefüggő
bűncselekmények felderítésének és nyomozásának, illetve a nemzetbiztonságot veszélyeztető
törekvések és tevékenységek elhárításának az elősegítése.
(2)	Az utas-adat szolgáltatója a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ által
meghatározott elektronikus formátumban és módon adja át az utas-adatot.
(3)	A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a 4/A. § (1) bekezdés h) pontjában
meghatározott feladatkörében
a)	az utas-adat szolgáltatója által szolgáltatott utas-adatokat összeveti a 4/B. § (1) bekezdése,
valamint a 4/C. § (1) bekezdése alapján általa kezelt adatokkal,
b)	az utas-adatok tekintetében szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre, illetve a
nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvésekre és tevékenységekre utaló információk gyűjtése
érdekében elemző-értékelő tevékenység keretében kockázatelemzést végez, és
c)	az átvett utas-adatokról nyilvántartást vezet.
(4)	A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott
feladata ellátása érdekében a törvényben meghatározott esetekben más állami szervektől
személyes adatokat vehet át.
(5)	Ha a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utas-adat információs feladatai során
az elemző, értékelő tevékenység keretében a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény
elkövetésének lehetséges gyanúját, vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető lehetséges kockázatot
állapít meg, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény felderítésére, nyomozására, vagy
a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvés, tevékenység elhárítására hatáskörrel rendelkező
szervet az utas-adat átadásával egyidejűleg értesíti.
(6)	A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az átvett utas-adatot a szervezett bűnözés
elleni koordinációs központhoz érkezést követő öt évig kezeli.
(7)	Az utas-adat szolgáltatója által szolgáltatott utas-adatot a szervezett bűnözés elleni
koordinációs központhoz érkezést követő 30 nap elteltével személyazonosításra alkalmatlanná
kell tenni. A személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételt kizárólag a szervezett bűnözés
elleni koordinációs központ vezetője rendelheti el, abban az esetben, ha a nemzetbiztonságot
vagy az ország függetlenségét súlyosan veszélyeztető esemény, illetve ötévi vagy ennél
súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett elkövetésére, vagy ilyen bűntett előkészületére
utaló gyanú ezt szükségessé teszi.
(8)	A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a (7) bekezdés szerinti egyedi engedély
alapján ismét személyazonosításra alkalmassá tett adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás
tartalmazza:
a)	a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tétel rövid indokolását,
b)	a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tétel időpontját,
c)	az érintett adatok körét, és
d)	azt, hogy mely szerv kérésére került sor a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételre.
(9)	A (8) bekezdésben meghatározott adatokat az ismét személyazonosításra alkalmassá tett utas-
adatokkal azonos ideig kell megőrizni, az utas-adatokkal egyidejűleg törölni kell.
6
(10)	A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az Európai Unió tagállamai, valamint az
Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek
részére bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy
többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban
továbbíthatja az általa kezelt utas-adatot vagy vehet át utas-adatokat.
(11)	A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ harmadik országtól bűnüldözési vagy
nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben vehet át
utas-adatot. A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ harmadik ország részére
bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott
adatkörben és időtartamban továbbíthatja az általa kezelt utas-adatot, feltéve hogy a harmadik
ország átvevő hatóságának a feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése,
büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása.”
10. §
Az Szbtv.
a)	4/A. § (3) bekezdés d) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Adó- és Vámhivatal”,
b)	a 4/G. § (2) bekezdés a) pontjában az „a törvény 4/C. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész
helyébe az „a 4/C. § (3) bekezdésében és 4/I. § (6) bekezdésében”
szöveg lép.
11.	§
(1)	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet:)
„ b) akit
ba)	a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
(a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV.
törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy
elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §,
174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4)
bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §,
207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV.
cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím),
embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. §
(1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §),
terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése
(1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges
áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel
7
vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és
szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §),
bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978.
évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény
264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), visszaélés
nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal
szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §),
garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §),
visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral
(1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény
283/B. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §,
327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei
[1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 1978. évi IV.
törvény 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján,
bb)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti
emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV.
Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §),
öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés],
foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-
177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer
készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új
pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás
feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság
megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk.
200. § (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §),
közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a
választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. §
(2)	bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], állatkínzás (Btk. 244. §), orvvadászat (Btk. 245. §),
orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal
visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §),
atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV.
Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény
(Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének
elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése
(Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3)
bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy
robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §),
nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági
tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének
elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §),
kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §),
embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (Btk. XXXV.
Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §),
hűtlen kezelés (Btk. 376. §), hanyag kezelés (Btk. 377. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű
önkényes elvétele (Btk. 380. §), vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak
fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, valamint Btk.
445. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy
bc)	olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,
8
elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;”
(2)	Az SzVMt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet, akivel szemben a (3) bekezdés b)
pontjában meghatározott
a)	szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa)	öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab)	ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc
évig,
b)	szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a
mentesítés beálltától számított három évig.”
(3)	Az SzVMt. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik
-	teljesíteni nem lehet.”
(4)	Az SzVMt. 31. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a
rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a
rögzítésre)
„d) a veszélyes anyagok őrzése”
(érdekében kerül sor.)
12. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi I. törvény 81. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az eljáró hatóság a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból a
szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak az utas-adatok kockázatelemzéséhez
szolgáltathat adatot.”
13.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 2. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„m) száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító
vízum: a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i
810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) 2. cikk 2.
pontjában meghatározott engedély;”
9
(2)	A Harmtv. II. Fejezete címe helyébe a következő cím lép:
„A száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás szabályai”
(3)	A Harmtv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A harmadik országbeli állampolgár az első beutazástól számított száznyolcvan napon belül
kilencven napot meg nem haladó, tervezett (a továbbiakban: kilencven napot meg nem haladó,
tervezett) tartózkodás céljából a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi
kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i
562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-
ellenőrzési kódex) foglalt feltételek szerint utazhat be Magyarország területére.”
(4)	A Harmtv. 106. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból a szervezett
bűnözés elleni koordinációs központnak az utas-adatok kockázatelemzéséhez továbbíthat adatot.”
(5)	A Harmtv. 120. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„k) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (továbbiakban:
Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi
rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló,
2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
14.	§
(1)	A Harmtv. 6. § (2) bekezdésében és 8. §-át megelőző alcímben a „Három hónapot meg nem
haladó” szövegrész helyébe a „A kilencven napot meg nem haladó, tervezett” szöveg lép.
(2)	A Harmtv. 7. §-ában, 7A. §-ában, 8. §-ában, 9. § (1)-(4) bekezdésében, 12. § (1)
bekezdésében, 40. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 69. § (1) bekezdésében, 74. § nyitó
szövegrészében, valamint 111. § (6) bekezdés a) és b) pontjában a „három hónapot meg nem
haladó” szövegrész helyébe a „kilencven napot meg nem haladó, tervezett” szöveg lép.
(3)	A Harmtv. III. Fejezetének címében, 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 13. § (1)
bekezdés b) pont ba) alpontjában, 14. §-t megelőző alcímében, 14. § (1) bekezdés b) és c)
pontjában, 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 16. § (2) bekezdésében, 19. §-t megelőző
alcímében, 31. § (2) bekezdésében és 74. § nyitó szövegrészében a „három hónapot meghaladó”
szövegrész helyébe a „száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó” szöveg lép.
10
(4)	A Harmtv. 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 14. § (1) bekezdés nyitó
szövegrészében a „Három hónapot meghaladó” szövegrész helyébe a „Száznyolcvan napon belül
kilencven napot meghaladó” szöveg lép.
(5)	A Harmtv. 106. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (1a)
bekezdésben” szöveg lép.
15.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül
ki:
„(1a) Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból a szervezett bűnözés elleni koordinációs
központ az utas-adatok kockázatelemzése céljából igényelhet adatot.”
16.	§
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdésében az „a nemzetbiztonsági szolgálat, a bűnüldöző
szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az
EUROPOL,” szövegrész helyébe az „a nemzetbiztonsági szolgálat, az utas-adatok
kockázatelemzését végrehajtó szervezett bűnözés elleni koordinációs központ, a bűnüldöző
szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az
EUROPOL,” szöveg lép.
17.	§
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (1) bekezdése a
következő g) ponttal egészül ki:
[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel
(a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes
körét jogosult átvenni]
,,g) a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utas-adatok kockázatelemzése céljából.”
18.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. § (2) bekezdése a
következő i) ponttal egészül ki:
[A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben
foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével
adatszolgáltatást kérhet:]
„i) a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utas-adatok kockázatelemzése céljából.”
11
19.	§
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdése a következő i) ponttal kiegészülve lép
hatályba:
(A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult
átvenni)
„i) a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utas-adatok kockázatelemzése céljából.”
20.	§
Az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény 57. § (2)
bekezdésének a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.
évi II. törvény 2. § w) pontját megállapító rendelkezése a „három hónapot meghaladó”
szövegrész helyett a „száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó” szöveggel lép
hatályba.
21. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	A 11. § 2013. december 31-én lép hatályba.
(3)	Az 1., 3., 6-10., 12. §, a 13. § (4) bekezdés, a 14. § (5) bekezdés, valamint a 15-19. § 2015.
január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 2. § (2) bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását követően
megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.
22. §
A 13. § (1)-(3) és (5) bekezdése, valamint a 14. § (1)-(4) bekezdése a személyek határátlépésére
irányadó szabályok közösségi kódexének (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex)
létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni
Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a
767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i
610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapít meg.
12
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.	A nemzeti utas-adat információs rendszer
Előzmények és az Európai Bizottság által kiírt pályázat
1.	2013. április 10-én, az Európai Bizottság célzott felhívására, az abban meghatározott
határidőben és a formai elvárásoknak megfelelően, a Belügyminisztérium benyújtott egy uniós
pályázatot [H0ME/2012/ISEC/AG/PNR/Targeted Call ’PNR’ (célzott támogatás PNR) a magyar
pályázat nyilvántartási száma: 4000004451], amelynek célja Magyarország utas-adat információs
egységének (nemzeti utas-adat információs rendszer) felállítása. A felhívásra Magyarország
mellett további 15 uniós tagállam nyújtott be pályázatot.
Az Európai Bizottság 2013. szeptember 9-én kelt levelében hivatalosan tájékoztatta a
Belügyminisztériumot arról, hogy Magyarország pályázatát nyertesnek ítélte, és a teljes kért
összeget, azaz a projekt összköltségvetésének (a hazai projekt összköltségvetése 5.582.970
euró) 90%-át kitevő 5.024.673 eurós támogatásban részesül. Várhatóan október közepére a
Bizottság levélben küldi el a támogatási szerződés eredeti, a Bizottság által már aláírt példányát
Magyarország számára, amelyet november közepéig a szerződésben meghatározott, aláírásra
jogosult hazai képviselő által aláírva kell visszajuttatni a Bizottságnak. A Bizottság ezt követően
intézkedik a támogatásként megítélt összeg első részletének - amely az összes támogatás
40%-a - folyósításáról.
Jelenleg is folyamatban van az ilyen utas-adat információs rendszerek európai rendszerének
létrehozására irányuló irányelv tervezet tárgyalása, amelyet első olvasatban a Bel- és Igazságügyi
Tanács elfogadott, és jelenleg az Európai Parlament vizsgálja. A projekt megvalósítása nem függ
a vonatkozó uniós irányelv-tervezet elfogadásától, ugyanakkor annak hiánya miatt a felállításra
kerülő nemzeti egységekre vonatkozó szabályozásnak a 2011-ben - az Európai Bizottság által a
Tanács és a Parlament részére - benyújtott eredeti javaslattal kell összhangban lennie, hiszen a
pályázati kiírás is annak szellemében készült. Ezért csak a légi közlekedési ágazatra vonatkozik,
csak EU külső járatokra és minden egyéb olyan feltételnek meg kell felelnie, amelyre a kiírás
utal. A magyar pályázatba az utas-adat információs egység feladatainak ellátására a Szervezett
Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (a továbbiakban: Központ) került megjelölésre. A nemzeti
utas-adat információs rendszer kialakítását a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő
egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló
1999. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Szbtv.) indokolt szabályozni, itt kell meghatározni
az új feladatot, és az utas-adatok (a továbbiakban: PNR adatok) kezelésére, felhasználására és
megőrzésére vonatkozó szabályokat. Az Szbtv. mellett indokolt több más törvény módosítása is.
A jogszabályi háttér megteremtése a támogatási szerződés várható aláírásáig kívánatos.
A Központ új feladatává válik utas-adat információs egységként a légitársaságok által továbbított
utas-nyilvántartási és előzetes utas-adatok kezelése, valamint értékelése és elemzése,
összhangban az uniós adatvédelmi előírásokkal. A hazánk területére érkező vagy onnan induló
EU külső légi járatok utas-adatainak kezelése az adatvédelmi előírások alkalmazása mellett
eredményesebbé teszi az együttműködő szervek megelőző, felderítő, nyomozó tevékenységét,
fokozza hazánk és az Európai Unió biztonságát.
13
A nemzetközi és európai uniós helyzet
2.	A szervezett bűnözésben és terrorizmusban érintett személyek utazási szokásai alapján
bizonyos minták azonosíthatóak, amelyeknek a PNR adatokkal való összevetése révén rendkívül
hasznos, elsősorban a határon átnyúló jelleget öltő vagy az elkövetők mobilitását jellemzőként
magukban hordozó terrorizmushoz és súlyos bűncselekményekhez köthető operatív információk
nyerhetők ki, elkövetők vagy előkészületi cselekmények deríthetők fel, sőt, akár a levegőben
megvalósuló terrortámadások is megelőzhetők. Ezért egyre nagyobb globális szinten is az
érdeklődés az ilyen kereskedelmi célból gyűjtött utas-adatok rendészeti célú felhasználására.
Néhány harmadik ország - például az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-
Korea - már jelenleg is használja a PNR adatokat bűnüldözési célból. Más harmadik országok -
például Oroszország, Japán, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika és Szingapúr - életbe léptették a
vonatkozó jogszabályaikat, és/vagy jelenleg tesztelik a PNR adatok felhasználását. Ezenkívül
több további harmadik ország is fontolóra vette a PNR adatok bűnüldözési, valamint
nemzetbiztonsági célú használatát, de még nem léptette életbe a megfelelő jogszabályokat. Az
EU-n belül az Egyesült Királyságban már működik a PNR rendszer. Franciaország, Dánia,
Belgium, Svédország és Hollandia elfogadta a vonatkozó jogszabályokat és/vagy jelenleg teszteli
a PNR adatok felhasználását. Több másik tagállam szintén fontolóra vette PNR rendszer
létrehozását. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió nevében megkötött PNR megállapodás
van hatályban az Egyesült Államokkal és Ausztráliával, továbbá Kanadával is hamarosan
lezárulnak a korábbi megállapodások felülvizsgálatát szolgáló tárgyalások. Ezek az államok az
Unióba induló vagy onnan érkező, illetve annak területét érintő járatok kapcsán megkapják
elemzésre az uniós polgárok PNR adatait is. Jelentős érdeklődést mutat még az EU-val való
megállapodás kötésére Oroszország, Dél-Korea, Japán, Katar, Mexikó, az Egyesült Arab
Emirátusok, Brazília, Szaúd-Arábia.
A PNR rendszer működésének lényege, hogy a kereskedelmi személyszállítással foglalkozó légi
fuvarozók továbbítják a foglalási rendszerükben meglévő adatokat - többnyire közvetítő útján - a
nemzeti utas-adat információs egységnek, amely adatbázisában az adatokat kezeli, megőrzi. Az
utas-adat információs egység automatizált kockázatelemzést követően a gyanús adatok manuális
elemzése révén kiszűri az utasok közül azokat, akiknek adatai arra utalnak, hogy érintettek
lehetnek a meghatározott bűnözési formákban. A PNR adatokból akár az utasok személyes
adatainak ismerete hiányában is azonosítani lehet a gyanús személyeket és a velük együtt
utazókat.
A PNR adatok rendészeti célú felhasználását (melynek célja a terrorizmus és a szervezett bűnözés
megelőzése és a vele szemben folytatott küzdelem hatékonyságának növelése) uniós szinten már
a Hágai Program is előirányozta, azonban közös jogi alapot teremtő uniós jogi eszköz még nem
került elfogadásra. Jelenleg a légi fuvarozók kötelezettsége csak az előzetes utas-adatok - API
(Advance Passenger Information) adatok - továbbítására terjed ki a 2004/82/EK tanácsi irányelv
alapján. Az API adatok úti okmányokban rögzített személyes adatok lehívása alapján kerülnek
rögzítésre, ezek alapján az utas beazonosítható. Ez lehetőséget biztosít a határellenőrző hatóságok
számára, hogy hatékonyabban vegyék fel a harcot az illegális migrációval szemben. Az API
adatok olyan személyes adatokat tartalmaznak, amelyek segítik az ismert terroristák és bűnözők
azonosítását. Ehhez elegendő, hogy az érintett személyek neveit lefuttatják egy figyelmeztető
rendszerben, mint amilyen például a Schengeni Információs Rendszer (SIS). Az első kísérlet a
PNR adatokat érintő közös uniós jogi eszköz létrehozására 2007-ben indult egy kerethatározat-
14
javaslattal, majd a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése miatt félbeszakított tárgyalások a magyar
elnökség idején indultak újra az Európai Bizottság által előterjesztett új irányelv-javaslattal
(továbbiakban: EU PNR irányelv), amelynek tárgyalása jelenleg is zajlik. Az EU PNR irányelv
tervezetéről az általános megközelítést a Tanács még a tavalyi évben elfogadta, most az Európai
Parlament vizsgálja a dossziét. Az illetékes szakbizottság (a LIBE) egyszer már elutasította a
javaslatot, az Európai Parlament plenáris ülése azonban újbóli megfontolásra visszaküldte a
dossziét a LIBE-nek.
Az EU PNR irányelv elfogadása esetén Magyarországon mindenképpen létre kell hozni egy utas-
adat információs egységet, vagy más tagállammal összefogva közös hatóságot kell fenntartani.
Egy ilyen hatóság felállítása rendkívül költséges, ezért a tárgyalások során mindvégig erős
nyomást helyeztünk a Bizottságra annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb arányban
finanszírozza a nemzeti rendszerek felállításának költségét. Ennek biztosítására az Európai
Bizottság két lehetőséget ajánlott, egyrészt az úgynevezett „Bűnmegelőzés és bűnözés elleni
küzdelem” egyedi program (ISEC program keretében) még az idén kiírt célzott felhívást nemzeti
PNR rendszerek felállítására, másrészt a következő több éves pénzügyi keretben működését
megkezdő Belső Biztonsági Alapot. Utóbbi kapcsán ugyanakkor a PNR rendszer felállítását a 7
éves nemzeti programunkba kellene betervezni, amely a 2014 és 2020 között a Belső Biztonsági
Alapból Magyarországnak jutó összeg közel 1/3-át elvonná. Ezért döntött a Belügyminisztérium
amellett, hogy az ISEC program keretében kiírt pályázaton mindenképpen elindul.
Az Egyesült Királyságban (UKBA) és az Egyesült Államokban működő (NTC of CBP) PNR
Központokban történt látogatás tapasztalatai megerősítették az utas-adatokat kezelő
magyarországi ún. PNR Központ létrehozására vonatkozó szabályozás indokoltságát is. Mindkét
PNR Központ szervezeti felépítése, a szolgálatellátás, az adatok fogadásának, feldolgozásának
rendje, az intézkedési jogkörrel felruházott együttműködők tájékoztatásának módja kisebb
eltérésekkel megegyezik a törvénytervezetben megfogalmazott rendelkezésekkel.
A PNR Központok irányítása az Egyesült Királyságban a belügyminiszterhez, az Egyesült
Államokban a belbiztonsági miniszterhez tartozik.
Természetesen a magyarországi PNR Központ létrehozásakor egyrészt figyelembe kell venni az
utasforgalmi adatok nagyságát, másrészt az eltérő európai uniós adatvédelmi normákat.
A Központ utas-adatkezelése
3.	A Központ a légifuvarozóktól, vagy azok elektronikus foglalási vagy azzal ekvivalens
rendszereiből az utas-adatot vagy közvetlenül veszi át, vagy ebből a célból adatfeldolgozási
szerződést köt. Az utas-adatok nem képeznek egységes adathalmazt, azokat egyes légitársaságok,
valamint a repülőjegy online értékesítésével foglalkozó cégek különböző formátumban tartják
nyilván. A nemzetközi gyakorlat alapján egyes utas-adat elemző-értékelő programot fejlesztő
cégek a programjukat használó PNR Központok számára átveszik és homogén (a szoftver által
érthető, feldolgozható) adatállománnyá alakítják a különböző formátumú utas-adatokat.
Az átvett utas-adatokat a központ összevetheti saját adataival, illetve kockázat-elemző
tevékenységet végez, amelynek eredménye az együttműködő szervek számára adatszolgáltatás,
valamint nyilvántartja az utas-adatokat, amelyeket a meghatározott szervek szigorú célhoz
kötöttség alapján érhetnek el.
15
A beérkező személyes adatokat tartalmazó utas-adatokat a Központ feldolgozza, azaz a
rendelkezésére álló programmal kockázat-elemzést végez. A Központ kifejezetten az utas-adat
információs feladatának ellátása céljából megkapja a legfontosabb személyes adatokat tartalmazó
nyilvántartásokhoz való hozzáférési, lekérdezési jogosultságot. Amennyiben kockázat-elemzés
alapján bűncselekmény elkövetésére, avagy előkészületére utaló vagy a nemzetbiztonságot
veszélyeztető adatot talál, abban az esetben az adat átadásával értesíti a hatáskörrel rendelkező
szervet.
Az utas-adatot a Központ az átvételt követő 5 évig tartja nyilván, azonban az adatokat a
személyes jellegtől 30 nappal az átvételt követően meg kell fosztani, és a személyes jelleg csak
bűncselekmény vagy nemzetbiztonsági kockázat gyanúja esetén állítható vissza. Az utas-adat
nyilvántartásból származó adatokból - célhoz kötötten - adatszolgáltatást kérhet az Országos
Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az
Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálat is. Ezen adatszolgáltatás célja az, hogy e szervek azonnali
intézkedést igényelő esetekben az utas-adat információkkal is rendelkezzenek, amennyiben
súlyos bűncselekményre, terrorcselekmény előkészületére, avagy a nemzetbiztonságot fenyegető
kockázatra (például a levegőben lévő repülőgépen tartózkodó terroristák) utaló információval
rendelkeznek.
Az adatkezeléssel kapcsolatos alapjogi kérdések
4.	Az információs önrendelkezési jog - mint minden alapjog - korlátozása akkor tekinthető
alkotmányosnak, ha e korlátozás megfelel a szükségesség-arányosság követelményének. Az
Alkotmánybíróság a 20/1990. (X. 4.) AB határozatában az alapjog-korlátozás arányossági
követelményével kapcsolatban kifejtette, hogy az „megköveteli, hogy az elérni kívánt cél
fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya összhangban legyen egymással.
A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt
kiválasztani”.
Az Alkotmánybíróság az információs önrendelkezési jog legalapvetőbb alkotmányossági kereteit
kialakító, az Alkotmánybíróság gyakorlatában máig precedensjelleggel érvényesülő 15/1991. (IV.
13.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) elvi éllel állapította meg, hogy e követelmény az
adatkezelés célhoz kötöttsége szempontjából vizsgálandó, az adatkezelés célhoz kötöttségének
pedig „az adat felvételétől kezdve az adat törléséig érvényesülnie kell”. Az Alkotmánybíróság
továbbá rögzítette, hogy a „célhozkötöttségből következik, hogy a meghatározott cél nélküli,
„készletre”, előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és tárolás
alkotmányellenes”.
Az Abh. a vizsgált szabályozás célmeghatározásával kapcsolatban az alábbiakat rögzítette:
„[A] célmeghatározás [...] „az állampolgár jogai érvényesítésének és kötelezettségei
teljesítésének előmozdítása, az állami szervek, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek,
egyesületek, valamint magánszemélyek társulásai (a továbbiakban együtt: szervezetek)
munkájának segítése” teljesen inadekvát ahhoz képest, hogy az ország teljes lakosságát érintő
adatfeldolgozó rendszer felállításáról van szó, sőt, olyan rendszerről, amely a személyes adatok
és a velük kapcsolatos jogok sorsát alapvetően meghatározzák [...]. A semmitmondó szöveg
alkalmatlan arra, hogy az adatfeldolgozásnak bármiféle irányt vagy határt szabjon, azaz hogy
célhoz kötöttségről egyáltalán beszélni lehessen. Az 1. § (2) bekezdésének az a kitétele, hogy „az
16
állami népességnyilvántartás feladata az egységes személyi alapnyilvántartáshoz szükséges
adatok gyűjtése”, megerősíti, hogy meghatározatlan célú, készletre történő adatgyűjtésről van
szó, amely [...] „eseti adatigényeket” elégít majd ki, az állami szerveknek szóló rendszeres [...]
adatszolgáltatás mellett”.
Az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatában - korábbi határozatára is utalva -
megállapította, hogy „a személyes adatokat vagy a különleges személyes adatokat tartalmazó
nyilvántartás szükségképpen érinti az Alkotmány 59. § (1) bekezdése szerinti személyes adatok
védelméhez és információs önrendelkezéshez való jogot. Az Alkotmánybíróság a 37/2005. (X.
5.) AB határozatban elvi éllel rámutatott, hogy a személyes adatok védelméhez való jog
korlátozásához azonban „a puszta információs érdek önmagában nem elég”, a későbbi jogsértés
potenciális veszélye, annak megelőzése nem kellő súlyú indok”.
Amint azt az Alkotmánybíróság a 2/2007. (I. 24.) AB határozatában megállapította, a bírói
engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetei kellően konkrétan meghatározottak, valamint
adatkezelési szempontból is megfelelnek a célhoz kötöttség elvének.
Az utas-adatok átvételével és kezelésével kapcsolatos jelen előterjesztésben foglaltak
megfelelnek az Alkotmánybíróság által megkövetelt, előbbiekben felsorolt feltételeknek.
Az adatkezelés célhoz kötöttsége következik abból, hogy a Központ az utas-adat információs
feladatai során a bűncselekmény megelőzése, megszakítása, felderítése, a bűncselekményt
elkövető személy kilétének megállapítása, továbbá a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvés,
tevékenység elhárítása céljából kezelheti az utas-adatokat. Amennyiben bűncselekmény
elkövetésének gyanúját, avagy a nemzet biztonságát veszélyeztető kockázatot állapít meg, a
bűncselekmény felderítésére, vagy nyomozására, avagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető
törekvés, tevékenység elhárítására hatáskörrel rendelkező szervet értesíti és adja át számukra az
utas-adatot.
A Központ az adatokat törvényben meghatározott határidőn belül kezelheti, ez a
légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 27/C. §-ában
meghatározott utas-adat (PNR adat) esetében legfeljebb öt év.
Garanciális szabály, hogy a PNR adatot a Központhoz érkezést követő 30 nap elteltével
személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni. A személyazonosításra való újbóli alkalmassá
tételt kizárólag a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ főigazgatója rendelheti el, abban
az esetben, ha a nemzetbiztonságot vagy az ország függetlenségét súlyosan veszélyeztető
esemény, illetve ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett elkövetésére,
kísérletére vagy ilyen bűntett előkészületére utaló gyanú ezt szükségessé teszi.
A PNR adatok nyilvántartásából a Központon kívül kizárólag az Országos Rendőr-főkapitányság,
a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az
Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
igényelhet adatot, rendkívül szigorú célhoz kötöttségi szabályok alapján.
A PNR adatkategóriák
5.	A törvényjavaslat a PNR adatok körét, az adatkezelés célját és határidejét pontosan
tartalmazza. A PNR adatok körét az Lt. 27/C. §-a határozza meg. Az adatkörök
meghatározásának másik módja lehetett volna, ha az eredeti Bizottsági javaslatban szereplő 19
17
adatkategóriát tartalmazó lista átvételére kerülne sor, azonban a korábbi egyezményeken alapuló
kategóriákat a jogalkalmazás átvette, értelmezte és azok lefedik a Bizottság javaslatában szereplő
fogalmi kört.
II.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
Az Alkotmánybíróság a 20/2013. (VII. 19.) számú határozatával alaptörvény-ellenességre
hivatkozással megsemmisítette a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói
tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 6. § (3)
bekezdésének b) pontját, valamint a 6. § (4) bekezdését.
Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói
tevékenység gyakorlása elé szabott korlát esetében, az időtartam indokolatlan és súlyosan
aránytalan hosszából fakadóan lényegében nem másról van szó, mint hogy a jogalkotó az adott
foglalkozást gyakorolni kívánó, és ahhoz megfelelő képesítéssel rendelkező személyi kört
érintően egyfajta másodlagos szankciót alkalmaz. Tartósan eltiltja az érintetteket adott hivatás
gyakorlásától, holott ilyen szankciót a bíróság esetükben nem szabott ki. Álláspontja szerint nem
felel meg az arányosság követelményének az a jogalkotói megoldás, amely a korlátozás idejét
túlzottan hosszú, a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot aránytalanul korlátozó, ennek
a jognak a sérelmét megvalósító időtartamban határozza meg. Az Alkotmánybíróság szerint a
vitatott rendelkezések sértik az Alaptörvény XII. cikkében rögzített, a foglalkozás szabad
megválasztásához fűződő alapvető jogot.
A fokozatosság és az arányosság elvének a szem előtt tartásával egy két lépcsős rendszer
alakítható ki. A két lépcső kialakítása során elsőként a rendező elveket kell meghatározni,
amelyek mentén az egyes jogszabályi rendelkezéseket besorolni és adott esetben módosítani kell.
A rendezőelvek között elsődleges szempont az ellátott feladat és ahhoz kapcsolódó
eszközrendszer (intézkedések és kényszerítő eszközök rendszere).
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény (a továbbiakban: Hszt.), a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei
őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbőtv.) és az Szvmt.
megsemmisített rendelkezése állapítja meg a legszigorúbb feltételeket.
A Hszt. és az Fbőtv. esetében alkotmányossági oldalról a szigorú szabályozás védhető és az
arányosság követelményének is megfeleltethető, tekintettel a fegyveres biztonsági őrök és a
hivatásos állományúak által alkalmazható intézkedések és kényszerítő eszközök rendszerére.
Ennek megfelelően az új rendszer első lépcsőjébe tartozna a Hszt. és az Fbőtv. előírása.
Az első lépcsőhöz képest jóval enyhébb szabályokat és feltételeket határoz meg a közúti
közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.), a lőfegyverekről és lőszerekről
szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) és az egyes rendészeti feladatokat ellátó
személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Rendészeti törvény), így
ezek a törvények alkotják a második lépcsőt.
18
Figyelemmel arra, hogy a Rendészeti törvény is meghatároz rendelkezéseket a személy- és
vagyonőrök esetében, így az Szvmt. rendelkezései között sem indokolt olyan rendelkezés
előírása, amely a fegyveres biztonsági őrökkel és a hivatásos állományúakkal szemben támasztott
követelményekkel azonos szintű.
III.	Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi
Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló
1999. évi LIV. törvény módosítása
A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ jogállásáról, részletes feladat- és hatásköréről,
valamint a magyar bűnüldöző hatóságok és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti nemzetközi
együttműködésről szóló 4/2002. (I. 30.) BM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: ER.)
deregulációja indokolt, mivel annak rendelkezései időközben részben törvényi szinten rögzítésre
kerültek, illetve azokat az ORFK belső normái rendezik, továbbá, tekintettel arra, hogy az ER.
megalkotására még az Uniós csatlakozás előtt került sor, számos rendelkezés már túlhaladottá
vált.
IV.	Jogharmonizációs módosítások
2013. július 19-én lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 610/2013/EU rendelete
(2013. június 26.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének
(továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a
810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az
539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
módosításáról.
Az uniós jogalkotási csomag elsősorban a 2006. október 13-án hatályba lépett a Schengeni határ-
ellenőrzési kódex korlátozott jellegű technikai módosítását célozta, mivel a gyakorlati végrehajtás
során felmerült ennek szükségessége.
A jogalkotási csomag egyrészt olyan módosításokat tartalmaz, amelyek a meglévő szöveg jobb
áttekinthetőségét és az eltérő értelmezések körének szűkítését szolgálják, másrészt a Schengeni
határ-ellenőrzési kódex első évei során felmerült gyakorlati problémákra adnak választ. Emellett
kifejezett jogi keretet teremt például a közös közúti határellenőrzésekre vonatkozó kétoldalú
megállapodások számára.
Az uniós jogalkotási csomag rendeleti szabályozás szintjén történt, a rendeleti szabályozás pedig
közvetlenül hatályos és alkalmazandó, ugyanakkor a hazai jogalkotásban vizsgálni kell a releváns
magyar joganyagok összhangját az uniós rendeletekkel.
Mivel a Schengeni határ-ellenőrzési kódex módosítása miatt megváltozott a rövid távú
tartózkodás számításának módja a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló 810/2009/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban (6 hónapon belül 3 hónapot meg nem
haladó tartózkodás helyett bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett
tartózkodás), ezért szükségessé vált a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben a 6 hónapon belül 3 hónapot meg nem haladó
tartózkodás helyett a 180 napon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodás kifejezés átültetése.
19
V.	Független Rendészeti Panasztestület
Tekintettel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény képviselői összeférhetetlenségről
szóló rendelkezéseire, országgyűlési képviselő nem lehet a testület tagja, ezért ennek az Rtv.-ben
való rögzítése szükségtelen. A javaslat megteremti az összhangot az Országgyűlésről szóló és a
Rendőrségről szóló törvény között.
20
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Központ utas-adat információs feladatai ellátásához elengedhetetlen a meghatározott közhiteles
nyilvántartásokhoz való hozzáférésének törvényi biztosítása. A Központ jogosult adatokat lekérni
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából.
a 2. §-hoz
A Korm. rendelet megalkotása során rendelkezni szükséges a közmű üzemeltető és - a készenléti
szerveken kívüli - hatóság vagy hivatalos szerv, valamint a hívásfogadó központ vagy a
készenléti szerv közötti együttműködésről, tekintettel arra, hogy egyes segélyhívások esetén
szükség lehet a készenléti szerveken kívül egyéb szerv, szervezet bevonására is.
Tevékenységüknél fogva bizonyos veszélyhelyzetnél sor kerülhet e szervezetek azonnali
intézkedésére, vagy az általuk ismert információ átadására is azok részére, akik a mentésben részt
vesznek.
Tekintettel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény képviselői összeférhetetlenségről
szóló rendelkezéseire, országgyűlési képviselő nem lehet a Független Rendészeti Panasztestület
tagja, ezért ennek az Rtv.-ben való rögzítése szükségtelen. A javaslat megteremti az összhangot
az Országgyűlésről szóló és a Rendőrségről szóló törvény között.
a 3. § hoz
Az utas-adatok szolgáltatóit, ahogyan magukat az utas-adatokat is, az Lt. módosításával állapítja
meg a tervezet. A rendelkezés meghatározza az utas-adatok pontos körét, valamint az
adatszolgáltatást a Központ felé.
A rendelkezés garanciális elemként pontos szabályokat határoz meg az utas-adatok kezelésének a
rendjére, amelyet a légifuvarozó kezelhet, a (3) bekezdésben meghatározott ideig. A légifuvarozó
az általa kezelt adatokat továbbítja a Központ felé.
A légifuvarozó az utas-adatok átvételével egyidejűleg tájékoztatja az utazót, hogy az adatai mely
szervhez és milyen célból kerülnek továbbításra.
a 4. §-hoz
A rendelkezés garanciális jelleggel meghatározza annak kötelezettségét, hogy a halaszthatatlan
bűnüldözési érdekből történő közvetlen kapcsolatfelvétel esetén a Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központot utólagosan tájékoztatni kell.
A tervezet az együttműködő szerv vonatkozásában tájékoztatási, adatszolgáltatási, továbbá
bűnügyi elemzések és statisztikák készítésében történő közreműködési kötelezettséget ír elő.
Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 2011.
január 1-jével - a Vám- és Pénzügyőrség valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
összevonásával - létrehozta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, ezért a megváltozott jogszabályi
21
környezet miatt szükséges a Vám- és Pénzügyőrség helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
megnevezés.
az 5. §-hoz
A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ jogállásáról, részletes feladat- és hatásköréről,
valamint a magyar bűnüldöző hatóságok és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti nemzetközi
együttműködésről szóló 4/2002. (I. 30.) BM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: ER.)
deregulációja indokolt, mivel annak rendelkezései időközben részben törvényi szinten rögzítésre
kerültek, illetve azokat az ORFK belső normái rendezik, továbbá, tekintettel arra, hogy az ER.
megalkotására még az Uniós csatlakozás előtt került sor, számos rendelkezés már túlhaladottá
vált.
A dereguláció érdekében a felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése is indokolt. A
jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 13. §-a kimondja, hogy a
felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése esetén - kivéve, ha egyidejűleg a tárgykör
szabályozására azonos tartalommal új felhatalmazó rendelkezést alkottak - a hatályon kívül
helyezésről rendelkező jogszabályban intézkedni kell a végrehajtási jogszabály hatályon kívül
helyezéséről. Amennyiben a felhatalmazó rendelkezés - anélkül hogy a tárgykör szabályozására
egy új jogszabály ismételten felhatalmazást adna - hatályon kívül helyezésre kerül, a végrehajtási
rendelet sem maradhat a jogrendszerben. Ezért ebben az esetben a Jat. 10. §-a alapján a törvény
kormányrendeletet és a Kormány tagjának rendeletét hatályon kívül helyezheti.
a 6-10. §-hoz
Az értelmező rendelkezések kibővülnek az utas-adat és az utas-adat szolgáltatója fogalmával,
valamint meghatározásra kerül a Központ utas-adat információs feladata. A Központ az uniós és
hazai adatvédelmi szabályokkal összhangban átveszi és kezeli a légiközlekedésről szóló
törvényben meghatározott adatokat.
Az utas-adat információs egység a 9. §-ban meghatározott tevékenységeket látja el, az adatokat
egyrészt a rendelkezésére álló információkkal összeveti, másrészt kockázat-elemzést végez,
harmadrészt az adatokat megőrzi.
Az utas-adatokat legfeljebb öt évig kezeli, azokat a Központhoz érkezést követő 30 nap elteltével
személyazonosításra alkalmatlanná kell tennie. A személyazonosításra való újbóli alkalmassá
tételt kizárólag a Központ főigazgatója engedélyezheti, kizárólag a tervezetben meghatározott
feltételek esetében.
A Központ az utas-adatokat az együttműködő szervek részére átadhatja abban az esetben, ha az
adatkezelési célként meghatározott bűncselekmény megelőzése vagy felderítése az adott
együttműködő szerv hatáskörébe tartozik. Ebben a körben azonban fontos korlátozás, hogy az
utas-adatok csak a súlyos bűncselekmények megelőzése és üldözése céljából adhatóak át az
együttműködő szerveknek. Ezáltal az előterjesztés igazodik az Alkotmánybíróság 2/2007. (I. 24.)
AB határozatában megállapított kívánalomhoz.
Az utas-adatok kezelésével kapcsolatban fontos tény, hogy az Európai Bizottság Jogi Szolgálata,
valamint az Európai Unió Tanácsának Jogi Szolgálata is véleményt dolgozott ki a schengeni
22
belső járatokról származó passenger name record (PNR) adatok kezelésének jogszerűségével
kapcsolatban. Mindkét jogi szolgálat véleménye az volt, hogy a PNR rendszernek a tagállamok
közötti belső légi járatokra részben vagy egészben történő kiterjesztése összeegyeztethető a
személyek szabad mozgásának elvével és a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexszel.
Az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a nemzeti PNR Központot létrehozó tagállamok
többsége a belső járatokról származó PNR adatok elemzését is elvégzi, éppen arra való
tekintettel, hogy a reptereikre érkező vagy onnan induló járatok többsége belső járat és jelentős
biztonsági hiánynak tekintik, ha az ilyen járatokat nem ellenőrzik. Az arányosságot egyes
tagállamok úgy biztosítják, hogy nem szisztematikus és automatikus adatelemzést végeznek,
hanem a kockázatos útvonalakra kérik be az adatokat a légitársaságoktól, és/vagy manuálisan
elemzik azokat. A versenytorzító hatással kapcsolatban kevés konkrét információ áll
rendelkezésünkre, előfordulhat, hogy az adattovábbítás költségét a légitársaságok az utasokra
terhelik. A versenytorzító hatást a légitársaságok elsősorban a többi közlekedési ágazat
vonatkozásában szokták hangsúlyozni.
Fontos tény, hogy éppen a magyar elnökség időszakában, az uniós szintű PNR rendszer
kialakítását célzó irányelv tárgyalása során a tagállamok többségi álláspontja az volt, hogy ki kell
terjeszteni az irányelv tervezet hatályát az Unión belül közlekedő járatokra is.
A tervezet a légitársaságokat csak azon adatok továbbítására kötelezi, amelyek a kereskedelmi
célból történő adatgyűjtés okán egyébként is rendelkezésükre állnak, ezek közül is csak azokéra,
amelyeket az Lt. felsorol. A tervezet tehát nem kötelezi a légitársaságokat többletadatgyűjtésre,
így tulajdonképpen új feladatot sem ír elő számukra, elegendő azokat az adatokat továbbítani,
amelyek a törvényben felsoroltak közül, egy adott járat vonatkozásában éppen rendelkezésükre
állnak. Adatkezeléssel kapcsolatos többletfeladatként azonban szükségszerű előírni a törvényben
meghatározott adatkategóriák közül az adott járat vonatkozásában rendelkezésükre álló adatok
továbbítását.
Mint arról az általános indokolás szólt, az utas-adatok nem képeznek egységes adathalmazt,
azokat egyes légitársaságok, valamint a repülőjegy online értékesítésével foglalkozó cégek
különböző formátumban tartják nyilván. A nemzetközi gyakorlat alapján egyes utas-adat elemző-
értékelő programot fejlesztő cégek a programjukat használó PNR Központok számára átveszik és
homogén (a szoftver által érthető, feldolgozható) adatállománnyá alakítják a különböző
formátumú utas-adatokat.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (a
továbbiakban: Infotv.) 15. §-a alapján, ha a külön törvény nem korlátozza az adattovábbítási
nyilvántartásban való kezelés időtartamát, akkor elvileg az örökkévalóságig kell kezelni az
adattovábbítási nyilvántartást. Az Szbtv. 4/F. §-ában rögzíteni kell általánosan, hogy az
adattovábbítási nyilvántartásban meddig kell kezelni az adatokat (az Infotv. alapján ez minimum
5 év).
a 11. §-hoz
Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően módosításra kerül az SzVMt.
vonatkozó része. Az SzVMt. 6. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében újra megállapításra kerül
23
azon bűncselekmények köre, amelyek elkövetése esetén az adott személy személy- és
vagyonvédelmi tevékenységet nem folytathat.
Az SzVMt. 6. § (4) bekezdésének a módosítása is az Alkotmánybíróság döntéséhez kapcsolódik,
mivel a 6. § (3) bekezdés b) pontjával egyidejűleg a 6. § (4) bekezdését is megsemmisítette az
Alkotmánybíróság. A 6. § (4) bekezdése tekintetében az új szabályozás egy két lépcsős rendszer
elemeként került kialakításra. Erre tekintettel az SzVMt. új rendelkezései a második lépcsőben
foglaltaknak megfelelően alakulnak.
Az SzVMt. 8. § (1) bekezdése értelmében a rendőrség a kiadott működési engedélyekről és
igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló feltételek igazolásához szükséges adatokról, az
adatváltozásról, a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység folytatására jogosultakról, a
működési engedély visszavonásáról, a vállalkozás tevékenységének megtiltásáról, és az
igazolvány visszavonásáról, bevonásáról - a működési engedély és az igazolvány hitelességének,
valamint a tevékenység ellenőrzésének céljából - nyilvántartást vezet.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ellenőrzési tevékenységének eredményes
és hatékony ellátásához nélkülözhetetlen a rendőrség hivatkozott nyilvántartásában szereplő
adatok beszerzése. Ennek legfőbb indoka, hogy a NAV csak így tud eleget tenni az adóigazgatási
eljárásban - amely közigazgatási eljárás - megkövetelt, a tényállás teljes körű feltárására
vonatkozó kötelezettségének.
A törvény a rögzített felvétel tárolására három napot biztosít, mely határidő 30, illetve 60 napra
emelkedhet abban az esetben, ha a felvételt az SzVMt. 31. § (3) vagy (4) bekezdésben
meghatározott okból rögzítik.
A 31. § (3) bekezdése nem tartalmazza a veszélyes anyagok őrzésére vonatkozó rendelkezéseket,
ezért a módosítás kiegészíti a hatályos szabályozást.
a 12. §-hoz, a 13. § (4) bekezdéséhez, a 14. § (5) bekezdéséhez, valamint a 15-19. §-hoz
Az utas-adatok kezelésének célja a bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú esetén, valamint
a nemzet biztonságát veszélyeztető kockázatok esetén a megfelelő szerv azonnali értesítése.
Külön nevesített feladat terrorcselekmény közvetlen veszélyére, előkészületére, terrorista
csoportra, vagy terrorszervezetre vonatkozó adat észlelése esetén a Terrorelhárítási Központ
riasztása. Önmagában az utas-adat alapján a fenti kockázatokra nem lehet következtetést levonni,
szükséges ezért, hogy az utas-adatokat a feldolgozás során - konkrét bűncselekmény gyanúja
esetén - a legfontosabb nyilvántartások adataival össze lehessen vetni. A Központ az alábbi
nyilvántartásokból jogosult adatokat lekérni:
-	a körözött személyek és a körözött dolgok nyilvántartása,
-	az idegenrendészeti résznyilvántartások,
-	a menekültek nyilvántartása,
-	a bűnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásai,
-	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnüldözési feladataihoz kapcsolódó nyilvántartások,
-	a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló törvény alapján
vezetett nyilvántartások,
-	a lajstromozott és nem lajstromozott légi járművek nyilvántartása.
24
a 13. § (1)-(3), (5) bekezdéséhez, a 14. § (1)-(4) bekezdéséhez, valamint a 20. §-hoz
A vonatkozó uniós joganyagban bekövetkezett változásoknak megfelelően a rövid távú
tartózkodás számításának új módja szerint a tervezet gondoskodik a 6 hónapon belül 3 hónapot
meg nem haladó tartózkodás, illetve a 3 hónapot meghaladó tartózkodás helyett a 180 napon
belül 90 napot meg nem haladó, illetve 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás
kifejezések használatáról a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi II. törvényben.
a 21. §-hoz
A törvény négy hatálybalépési időpontot tartalmaz. Az (1) bekezdés a jogharmonizációs
kötelezettség teljesítéséhez igazodik, ezért a lehető leghamarabb lépteti hatályba a módosító
rendelkezéseket. A (2) bekezdés az SzVMt. módosításának a hatálybalépését tartalmazza, amely
az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelő. A (3) bekezdés a PNR-ral
összefüggő rendelkezések hatálybalépéséről rendelkezik. A (4) bekezdés a Független Rendészeti
Panasztestületre vonatkozó rendelkezés és az Országgyűlésről szóló törvény közötti összhangot
biztosító módosítás hatálybalépését tartalmazza.
a 22. §-hoz
A jogharmonizációs záradékot tartalmazza, amely meghatározza, hogy mely rendelkezések
szolgálják a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (továbbiakban:
Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi
rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló,
2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.