﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12615. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével
összefüggő módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2013. október
1
2013. évi .... törvény
egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével
összefüggő módosításáról
1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény módosítása
1.	§
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Ttv.) „A törvény hatálya” alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat meghatározza az épületek, építmények
létesítési és használati, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos tűzvédelmi
követelményeket, az elérendő biztonsági szintet.
(2)	A tűzvédelmi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza az Országos
Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki
megoldásokat, számítási módszereket tartalmazó tűzvédelmi műszaki irányelveket.
(3)	Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető
a)	tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával,
b)	a tűzvédelmi műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási
módszerek alkalmazásával, vagy
c)	a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen
eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.”
2.	§
(1)	A Ttv. 4. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„r) önkéntes tűzoltó egyesület: a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési
feladatok ellátásában közreműködő vagy részt vevő olyan egyesület, amely alapszabályában
ezt tevékenysége céljaként rögzítette;”
(2)	A Ttv. 4. §-a a következő v) és w) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„v) közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület: a vállalt tevékenységi területen tűzoltási,
műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület;
w) beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület: a vállalt tevékenységi területen a hivatásos
katasztrófavédelmi szervvel kötött megállapodás alapján tűzoltási, műszaki mentési
feladatokat végző egyesület.”
3.	§
A Ttv. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget
élvez. Az automatikus tűzátjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a
2
jelzésfogadó fenntartóját, a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út kialakításával,
valamint fenntartásával kapcsolatos költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik.”
4.	§
A Ttv. I. Fejezete a következő 10/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Tűz elleni védekezéssel és műszaki mentéssel kapcsolatos adatkezelés
10/A. § (1) A tűzjelzés fogadásakor - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat
végrehajtása érdekében - a jelzésfogadó a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt
alábbi adatokat rögzíti:
a)	a bejelentő nevét,
b)	a bejelentő telefonszámát, ennek hiányában lakcímét,
c)	a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét, címét,
d)	a bejelentő által használt telefonállomás azonosított adatait,
e)	a hívások rögzített tartalmát, a tűzoltási, műszaki mentési feladatot indokoló esemény
helyét és jellegét,a személyi sérülés, haláleset adatait,
f)	a műveletirányítás által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő
információt.
(2)	A tűzoltóság - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a
kárhelyszínen tartózkodó, a káresemény tekintetében érdemi információval szolgálni tudó
személyek alábbi adatait rögzítheti:
a)	név,
b)	lakcím,
c)	egyéb elérhetőség.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és a bejelentést rögzítő
hangfelvételeket a tűzoltóság 5 évig kezeli.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés alapján nyilvántartott adat - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
más szerv részére nem továbbítható.”
5.	§
(1)	A Ttv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki
a)	tűzoltó készülékek karbantartásával kapcsolatos,
b)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság
vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzoltó technika
felülvizsgálatával, javításával összefüggő,
c)	tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezési,
d)	tűzvédelmi szakvizsgáztatási
tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben, valamint a
bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának
részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott szabályok szerint a tűzvédelmi
hatóságnak bejelenteni.”
(2)	A Ttv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(3) A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosultakról
nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza
a)	a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselője telefonszámát, elektronikus
levélcímét,
b)	a bejelentés előterjesztésének napját,
c)	a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének időpontját vagy a határozatlan időpontra
vonatkozó utalást, valamint
d)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység esetén a tűzoltó készülék karbantartó
szervezet címét.”
6. §
A Ttv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet műszaki előírásban
meghatározott tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét, az alábbi módok
valamelyike szerint kell igazolni:
a)	Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett
vizsgálati jelentés vagy a vizsgáló laboratórium ez alapján kiadott nyilatkozata,
b)	a vonatkozó Eurocode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi
méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló felelős műszaki vezető építési napló
bejegyzése,
c)	szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolása alapján a felelős műszaki
vezető építési napló bejegyzése,
d)	a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség igazolására a felelős műszaki vezető építési
napló bejegyzése, amennyiben az adott összetételű építményszerkezet tűzvédelmi
teljesítményét a jogszabály vagy tűzvédelmi műszaki irányelv meghatározza,
e)	az e törvény 47. § (2) bekezdés 26. pontja alapján kiadott miniszteri rendeletben
meghatározott esetben a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nyilatkozata.”
7.	§
A Ttv. 24/A. §-a a következő i) ésj) ponttal egészül ki:
(A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője)
„i) meghatározza a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének részletes
szabályait, a hivatásos tűzoltóságok működési területét, a hivatásos tűzoltóságok készenlétben
tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszközállományát és műszaki megfelelőségük
ellenőrzésének rendjét, a hivatásos tűzoltóságok létszámát és azokat a feltételeket, amelyek
teljesítése esetén a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület részére az önállóan végezhető
tűzoltási, műszaki mentési feladatok végzésére megállapodás köthető,
j) jóváhagyja a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesülettel az önálló tűzoltási és műszaki
mentési tevékenység tárgyában kötött megállapodást.”
8.	§
A Ttv. 33-33/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
4
„33. § (1) Az önkéntes tűzoltó egyesület tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési
tevékenységben való közreműködésére vagy részvételére (a továbbiakban: szaktevékenység)
e törvényt kell alkalmazni.
(2) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzmegelőzés körében
tájékoztathatja a lakosságot az időszerű tűzvédelmi feladatokról, a lakosság részére
tűzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet.
33/A. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság
ellenőrzi az önkéntes tűzoltó egyesület szakmai tevékenységét. Ha az ellenőrzés során
hiányosságot tapasztal, az önkéntes tűzoltó egyesületet a hiányosságok pótlására hívja fel.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkéntes
tűzoltó egyesületek részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem
pénzbeli juttatást biztosíthatnak.
33/B. § (1) Szaktevékenységet az önkéntes tűzoltó egyesületnek csak olyan nagykorú,
cselekvőképes, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez
irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai
képzéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező tagja
végezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas és erre önként vállalt
kötelezettséget.
(2)	A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni, és azt az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító
tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig őrzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó
nyilatkozat bármikor, határidő nélkül visszavonható.
(3)	Az önkéntes tűzoltó egyesületnek a szaktevékenységet végző tagja mentesíthető részben
vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.
(4)	Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki
a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú
szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről
szóló miniszteri rendeletben előírt képesítéssel rendelkezik.
(5)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja önkéntes tűzoltó
egyesületben vezető tisztséget nem tölthet be. A hivatásos állomány tagja az önkéntes tűzoltó
egyesületben tagsági jogviszonyt létesíthet, amelyet köteles szolgálati elöljárójának írásban
bejelenteni. Amennyiben az egyesületi tevékenysége során bármilyen jogcímen díjazásban
részesül, úgy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
törvénynek a más kereső foglalkozás folytatására vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni.”
9.	§
(1)	a Ttv. a 33/C. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület”
(2)	A Ttv. 33/C-33/E. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„33/C. § (1) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzoltási és
műszaki mentési tevékenység körében
a)	az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos tűzoltósághoz vagy az önkormányzati
tűzoltósághoz,
b)	a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezéséig minden tőle
elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy
5
egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek
megelőzésére,
c)	az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános
segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel,
d)	a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz
oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedésének megfelelően működik
közre.
(2) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során
keletkezett kárának megtérítésére a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) az e
törvényben foglalt eltérésekkel irányadó.
33/D. § (1) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban
megállapodást köt a hivatásos tűzoltósággal.
(2)	Az együttműködési megállapodás megkötésének feltétele, hogy
a)	a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja a hivatásos
katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban
foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló miniszteri
rendeletben előírt képesítéssel rendelkezik, és
b)	az közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület működése egyébként megfelel az e törvényben
meghatározott feltételeknek.
(3)	Együttműködési megállapodás határozatlan időre köthető, és azt a közreműködő önkéntes
tűzoltó egyesület az együttműködési megállapodásban meghatározott határidővel írásban
indokolás nélkül felmondhatja.
(4)	A hivatásos tűzoltóság az együttműködési megállapodást írásban, azonnali hatállyal csak
akkor mondhatja fel, ha
a)	az együttműködési megállapodás megkötésének bármely feltétele a továbbiakban már nem
áll fenn,
b)	a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a jogszabályokban foglalt előírásokat ismételten
vagy súlyosan megsérti.
(5)	Az együttműködési megállapodást bármely fél megfelelő indokolással, írásban, azonnali
hatállyal felmondhatja, ha a másik fél az együttműködési megállapodásból folyó
kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi.
(6)	A hivatásos tűzoltóság és a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület közötti
együttműködési megállapodás megkötését, annak megszüntetését a hivatásos tűzoltóság
székhelye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének kell jelenteni.
(7)	Az együttműködési megállapodásra egyebekben a Ptk. az irányadó.
33/E. § (1) Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell
a)	a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesületnek a szaktevékenység ellátására vonatkozó
kötelezettségvállalását, különösen az annak érdekében vállalt szolgálati rendjét,
értesíthetőségének módját, szakmai igénybevehetőségének körét, és azt, hogy a közreműködő
önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenységet milyen földrajzi területen látja el (a
továbbiakban: tevékenységi terület),
b)	a hivatásos tűzoltóság részéről a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület
szaktevékenysége ellátásának elősegítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, így különösen a
szakmai továbbképzés, gyakorlat szervezését a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület
részére, az időszerű tűzvédelmi feladatokra vonatkozó, a közreműködő önkéntes tűzoltó
egyesület tűzmegelőzési tevékenységéhez, a lakosság tájékoztatásához szükséges adatoknak a
közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület rendelkezésre bocsátásának rendjét,
c)	a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesületet tevékenységi területén keletkezett tűzesetről,
műszaki mentésről, katasztrófáról való kölcsönös értesítés rendjét.
6
(2)	A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes
esetben - a hivatásos tűzoltóság kérésére - tevékenységi területén kívül is végez
szaktevékenységet.
(3)	A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenység ellátásáért díjazást nem
köthet ki.
(4)	A hivatásos tűzoltóság a vele megállapodást kötő közreműködő tűzoltó egyesületnek
támogatást nyújthat.”
10.	§
(1)	A Ttv. a 33/F. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület”
(2)	A Ttv. 33/F-33/G. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„33/F. § (1) A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületre a közreműködő önkéntes tűzoltó
egyesületre vonatkozó szabályokat a (2) bekezdésben és a 33/G. §-ban foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(2)	A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi
szerve vezetője jóváhagyásával a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve
vezetőjével kötött megállapodás alapján - az (1) bekezdés alapján gyakorolt tevékenységen
túl - a vállalt tevékenységi területen önállóan végez tűzoltási, műszaki mentési feladatokat.
33/G. § (1) A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesülettel kötött együttműködési
megállapodásban az önállóan ellátott szaktevékenység ellátásának módjáról külön kell
rendelkezni.
(2)	A rendvédelmi szervek kártérítési felelősségéről rendelkező jogszabályokat az önállóan
beavatkozó tűzoltó egyesületekre is alkalmazni kell.”
11.	§
(1)	A Ttv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkormányzati tűzoltóságok részére, az általuk végzett feladattal arányos
költségfedezetet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az erre a célra
rendelkezésre álló költségvetési keret mértékéig biztosítja.”
(2)	A Ttv. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az
önkormányzati tűzoltóság részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és
nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak.”
12. §
A Ttv. 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tűzvédelmi bírság helyszíni bírságként is kiszabható.”
7
13.	§
A Ttv. 46. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi és területi szervei a tűzmegelőzési célú
tevékenységgel összefüggésben államháztartáson belüli és kívüli szervek, valamint
háztartások részére reklám- és propaganda céllal kiadványokat, eszközöket biztosíthatnak,
továbbá tűzmegelőzési célú, speciális készleteket és eszközöket adományozhatnak.”
14.	§
(1)	A Ttv. 47. § (2) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg:)
„15. a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokat,”
(2)	A Ttv. 47. § (2) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg:)
„16. az európai uniós jogi aktusok, nemzeti, harmonizált, vagy európai szabványok által nem
vagy nem teljes körűen szabályozott tűzoltó-technikai termék, építési termékek
vonatkozásában a tűzvédelmi, biztonságossági követelményeket,”
(3)	A Ttv. 47. § (2) bekezdés 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg:)
„26. a műszaki előírás által meghatározott tűzállósági vagy tűzvédelmi követelménnyel
érintett, de a 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezetek esetében a
műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelés tűzvédelmi szakértői
vagy tűzvédelmi tervezői nyilatkozattal történő igazolhatóságának eseteit és módját.”
(4)	A Ttv. 47. § (2) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg:)
„27. a tűzvédelmi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására,
összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat.”
15.	§
(1)	A Ttv.
a)	2. § (4) bekezdésében az „a létesítményi tűzoltóságok” szövegrész helyébe az „a
létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek”,
b)	3. §-ában az „A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati, a létesítményi tűzoltóság (a
továbbiakban együtt: tűzoltóság)” szövegrész helyébe az „A hivatásos tűzoltóság, az
önkormányzati, a létesítményi tűzoltóság és a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület (a
továbbiakban együtt: tűzoltóság)”,
8
c)	4. § o) pontjában a „tűzoltóőrs (tűzőrség)” szövegrész helyébe a „katasztrófavédelmi őrs”,
d)	4. §p) pontjában az „önálló működési területtel nem” szövegrész helyébe az „elsődleges
műveleti körzettel”,
e)	5. § (1) bekezdésében a „tűzoltóságnak” szövegrész helyébe a „hívásfogadó központnak, a
katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak (a
továbbiakban: jelzésfogadó)”,
f)	5. § (1) bekezdésében a „(körjegyzőségnek)” szövegrész helyébe a „(közös önkormányzati
hivatalnak)”,
g)	5. § (3) bekezdésében az „az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltósághoz”
szövegrész helyébe az „a jelzésfogadónak”,
h)	5. § (4) bekezdésében a „működési terület szerinti állandó készenléti jellegű szolgálatot
ellátó hivatásos tűzoltóságot, illetve önkormányzati tűzoltóságot riasztó hírközpontba”
szövegrész helyébe a „jelzésfogadó részére” szöveg, a „hírközpont” szövegrész helyébe a
„jelzésfogadó”,
i)	5. § (6) bekezdésében az „Az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltóságnál az
ügyeleti szolgálati helyen” szövegrész helyébe az „A jelzésfogadó helyén”,
j) 7. § (2) bekezdés e) pontjában a „Riasztási és Segítségnyújtási” szövegrész helyébe a
„Műveletirányító”,
k) 13/A. § (1) bekezdésében az „A 13. § (1) és (2) bekezdésben” szöveg helyébe az „A 13. §
(1)-(3) bekezdésében”,
l) 14. § (3) bekezdésében a „mely tűzoltóság területén” szövegrész helyébe a „mely, a
tűzvizsgálati eljárás lefolytatására jogosult tűzvédelmi hatóság illetékességi területén”,
m) 21. § (5) bekezdésében az „A kivitelező köteles a tűzvédelmi dokumentációban”
szövegrész helyébe az „A felelős műszaki vezető - annak hiányában a kivitelező - köteles
a jogerős építési engedélyben, a tűzvédelmi dokumentációban és a műszaki előírásokban”,
n) 21. § (6) bekezdésében az „A kivitelezőnek a kivitelezési eljárás” szövegrész helyébe az
„A felelős műszaki vezetőnek - annak hiányában a kivitelezőnek - az építőipari
kivitelezési tevékenységek”,
o)	22. § (3) bekezdésében a „tűzvédelmi oktatásáról és éves továbbképzéséről” szövegrész
helyébe az „évenkénti tűzvédelmi oktatásáról”,
p) 24/A. § e) pontjában az „a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének
részletes szabályait, a hivatásos tűzoltóságok működési területét, a hivatásos tűzoltóságok
készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszközállományát és műszaki
megfelelőségük ellenőrzésének rendjét, a hivatásos tűzoltóságok létszámát és szervezési
kategóriába sorolását,” szövegrész helyébe az „a tűzvédelmi műszaki irányelveket,”
q) 41. § (5) bekezdésében az „által védett” szövegrész helyébe az „elsődleges műveleti
körzete szerinti”
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Ttv.
a)	21/A. § (1) bekezdésben a „2009. évi LXXVI.” szövegrész,
b)	41. § (5) bekezdésében az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervén
keresztül” szövegrész,
c)	46/C. § (1) bekezdése.
9
2.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
16.	§
(1)	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 2. §-a a következő (2c)
bekezdéssel egészül ki:
„(2c) Az Mt. 45. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
közfoglalkoztatási szerződésnek tartalmaznia kell a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási
garantált bér) összegét és a közfoglalkoztatott munkakörének megnevezését, továbbá a (6)
bekezdés szerinti munkavégzés lehetőségét.”
(2)	A Kftv. 2. § (5) bekezdés a) pont ag) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:
a)	az Mt.]
„ag) baleset, elemei csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen
és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében elrendelt rendkívüli munkaidő kivételével
a rendkívüli munkaidőre,”
(vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.)
(3)	A Kftv. 2. § (5) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:)
„o) az Mt. bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
bérpótlék számítási alapja a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér),”
(4)	A Kftv. 2. § (5) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:)
„r) az Mt. munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései - a 157. § (1)-(2)
bekezdése és a 158-164. § kivételével - nem alkalmazhatók,”
(5)	A Kftv. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 53. §-a csak baleset, elemi csapás, súlyos
kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése,
elhárítása érdekében alkalmazható.”
17. §
A Kftv. a következő 61. §-sal egészül ki:
„61. § E törvénynek az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának
növelésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi .........törvénnyel megállapított 2. §-
ának a rendelkezései a 2014. január 1-jét megelőzően megkötött közfoglalkoztatási
jogviszonyt szabályozó szerződésekre nem alkalmazhatók.”
10
18. §
(1)	A Kftv. 1. §
a)	(4a) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „miatt” szövegrész helyébe az „elkövetéséért”,
b)	(4c) bekezdésében az „adatot igényelhet” szövegrész helyébe az „adatot közvetlenül vehet
át”
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Kftv.
a)	1. § (4a) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében „vele szemben”,
b)	1. § (4b) bekezdésében az „a (4a) bekezdés aa) pontjában meghatározott kizárási okról
vagy annak hiányáról”,
c)	1. § (4b) bekezdésében az „az általános szabálysértési hatóság,”
szövegrész.
(3)	Hatályát veszti a Kftv. 1. § (4a) bekezdés a) pont aa) alpontja.
3.	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
19.	§
(1)	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § 13. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„13. Külső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem
környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk
enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a
vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv, amely a települési veszélyelhárítási terv
része.”
(2)	A Kat. 3. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e
törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét elérő vagy
meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen,
valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények.”
(3)	A Kat. 3. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„26. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott
ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék,
melléktermék, maradék, köztes termék vagy hulladék van jelen, beleértve azokat az
anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.”
11
(4) A Kat. 3. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„31. Veszélyes tevékenység: olyan, veszélyes anyagok jelenlétében végzett tevékenység,
amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve
károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.”
20. §
(1)	A Kat. 4. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:)
„ b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen és küszöbérték alatti
üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására,”
(2)	A Kat. 4. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:)
„ e) a katonai létesítményekre, berendezésekre vagy tárolókra.”
21.	§
(1)	A Kat. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Az önkéntesen segítséget nyújtó személyek, az önkéntesen közreműködő
társadalmi és karitatív szervezetek a védekezési feladatok kivételével részt vehetnek a
katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában.
(2)	Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel
összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött
megállapodás alapján vehetnek részt.
(3)	Az önkéntesen segítséget nyújtó személyek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő
feladat végrehajtásáért felelős személy irányításával látják el a számukra meghatározott
feladatot.
(4)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi és területi szervei a katasztrófák elleni
védekezésben önkéntesen közreműködő társadalmi és karitatív szervezet és a 18/A. § szerint
minősített önkéntes mentőszervezet (a továbbiakban: minősített önkéntes mentőszervezet)
részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást
biztosíthatnak.”
(2)	A Kat. 13. alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) A védekezési feladatokba csak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által
szakmailag megfelelőnek minősített önkéntes mentőszervezet vonható be. A hivatásos
katasztrófavédelmi szerv az önkéntes mentőszervezetet kérelmére minősíti. A minősítési
kérelemhez csatolni kell az önkéntes mentőszervezet tagjának a (8) bekezdés szerinti adatait,
valamint az adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatát.
(2)	Ha különleges szakképzettség és speciális szakfelszerelések igénybevétele szükséges, a
minősített önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője rendeli el.
12
(3)	A minősített önkéntes mentőszervezetek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai
irányítása mellett vesznek részt a katasztrófák hatásai elleni védekezésben és a
kárelhárításban.
(4)	A minősített önkéntes mentőszervezet tagjai részére - a minősített önkéntes
mentőszervezet tagjának azonosítása, a lezárt kárterületre történő belépési jogosultság
ellenőrzése érdekében - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv visszavonásig érvényes
egységes mentési igazolványt ad ki, valamint adatváltozás esetén a mentési igazolvány
cseréjéről gondoskodik.
(5)	A minősített önkéntes mentőszervezet tagja a kárhelyszínen intézkedésre jogosult személy
felszólítására köteles a mentési igazolványát felmutatni.
(6)	A mentési igazolvány adattartalma:
a)	a minősített önkéntes mentőszervezet megnevezése,
b)	a minősített önkéntes mentőszervezet tagja arcfényképe,
c)	a minősített önkéntes mentőszervezet tagja neve.
(7)	A mentési igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a (8) bekezdés alapján
vezetett nyilvántartás alapján állítja ki.
(8)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a minősített önkéntes mentőszervezetek védekezésbe
történő bevonásának elrendelése, az önkéntes mentőszervezet tagja nyilvántartási számmal
történő azonosítása, a lezárt kárterületre történő belépési jogosultság ellenőrzése érdekében a
minősített önkéntes mentőszervezetekről és azok tagjairól vezetett nyilvántartásban (a
továbbiakban: nyilvántartás) kezeli a tag
a)	természetes személyazonosító adatait,
b)	arcfényképét,
c)	telefonszámát,
d)	beosztását,
e)	szakterületére, szakképzettségére vonatkozó adatait,
f)	élet-, és felelősségbiztosításának meglétére vonatkozó adatait, ha van, akkor biztosítási
kötvényszámát,
g)	oltásainak típusára, érvényességi idejére vonatkozó adatait,
h)	nyelvtudására vonatkozó adatait,
i)	útlevélszámát.
(9)	Az (8) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változás esetén az adatokat a minősített
önkéntes mentőszervezet tagja - a mentőszervezet vezetője útján - az adatváltozás
időpontjától számított 15 napon belül szolgáltatja.
(10)	A mentési igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a minősített önkéntes
mentőszervezet megszűnésekor, a minősített önkéntes mentőszervezeti tagság
megszűnésekor, a minősített önkéntes mentőszervezet tagjának halála esetén, a minősített
önkéntes mentőszervezet tagjának adataiban bekövetkezett változás esetén vagy a hivatásos
katasztrófavédelmi szervvel kötött együttműködési megállapodás megszűnésekor visszavonja
és érvényteleníti.
(11)	A (8) bekezdés alapján nyilvántartott adat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - más
szerv részére nem továbbítható.
(12)	A minősített önkéntes mentőszervezeti tagság megszűnése, valamint a minősített
önkéntes mentőszervezet tagjának halála esetén a tag adatainak a nyilvántartásban történő
kezelését meg kell szüntetni.”
22.	§
A Kat. 23. § (4) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
13
(A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a katasztrófaelhárítás
irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében:)
„l) irányítja a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével kapcsolatos, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv hatáskörébe tartozó hatósági feladatok ellátását.”
23.	§
A Kat. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az üzemeltető nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemre vonatkozó biztonsági jelentéssel, biztonsági elemzéssel kapcsolatos
hiánypótlási felhívásnak vagy a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a
biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig az iparbiztonsági hatóság
a veszélyes tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti.”
24.	§
(1)	A Kat. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek megvalósítását, jelentős változtatását,
megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a
településszerkezeti tervben. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos
eljárási rendet, a polgármester feladatát és hatáskörét a biztonsági követelmények
figyelembevételével külön jogszabály határozza meg.”
(2)	A Kat. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A településszerkezeti terv módosításának költségeit az üzemeltető viseli. Az e törvény
IV. fejezete alapján kiadott hatósági döntés nem tartalmazza a településszerkezeti terv
módosításának költségét, viselésének módját.”
(3)	A Kat. 27. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az üzemeltető köteles az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben
meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál
a)	a veszélyes tevékenység ismételt folytatása,
b)	a működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, a veszélyes anyagokkal foglalkozó
létesítmény, küszöbérték alatti üzem, a tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás, vagy a
védekezés belső (létesítményi) rendszerének a biztonságra hátrányosan kiható jelentős
változtatása,
c)	az alkalmazott veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése, illetve a veszélyes
anyag jellegének vagy fizikai tulajdonságának jelentős változása,
d)	új veszélyes anyag vagy keverék alkalmazása
esetén.
(4)	Ha a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárásban a biztonsági elemzés, biztonsági
jelentés vagy a súlyos káresemény elhárítási terv módosítása szükséges, akkor annak az
iparbiztonsági hatóság általi elfogadásáig a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem
kezdhető meg, vagy a veszélyes tevékenység nem folytatható.”
14
25.	§
A Kat. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti és a
biztonságos üzemeltetés feltételeiben súlyos hiányosság jelentkezik, akkor az iparbiztonsági
hatóság a 25. § (1) bekezdésében meghatározott engedély visszavonásával a veszélyes
tevékenység folytatását megtiltja. Ha az üzemeltető a veszélyes tevékenységet hatósági
engedély nélkül kezdi el, akkor az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység folytatását
a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének
alsó küszöbérték negyede alá csökkentésével korlátozza.”
26.	§
A Kat. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § Az üzemeltető köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti
szolgálata útján távbeszélőn az iparbiztonsági hatóságot haladéktalanul tájékoztatni
a)	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar körülményeiről,
b)	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban szereplő veszélyes
anyagokról,
c)	a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges
adatokról,
d)	a megtett intézkedésekről.”
27.	§
A Kat. 45. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Kormány rendeleteinek kihirdetésére - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel -
veszélyhelyzetben is a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	Halasztást nem tűrő esetben a Kormány rendelete közszolgálati műsorszóró útján is
kihirdethető (a továbbiakban: rendkívüli kihirdetés). Az így kihirdetett rendeletet a Magyar
Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni. A rendkívüli kihirdetésről a katasztrófák
elleni védekezésért felelős miniszter gondoskodik.
(5)	A rendkívüli kihirdetés a rendelet szövegének szó szerinti beolvasásával szóban történik.
A rendkívüli kihirdetés során a rendelet sorszámára nem kell utalni.”
28.	§
A Kat. 49. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Veszélyhelyzetben a védekezési munkák helyszínén megtiltható a szeszes italok
fogyasztása, árusítása, tárolása.”
29.	§
A Kat. 52. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(Polgári védelmi feladat:)
15
„l) közszolgáltatás ellátásának kiesésekor az emberi életben, egészségben és az anyagi
javakban esett kár megelőzése céljából a közszolgáltatás ideiglenes ellátásáról történő
gondoskodás.”
30.	§
A Kat. 54. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A polgármester - kérelmére - a polgári védelmi kötelezettség alól legfeljebb egy év
időtartamra mentesítheti azt a kötelezettet, aki
a)	egyéni helyzete,
b)	munkahelyi, családi vagy társadalmi kötelezettsége
miatt nem, vagy a polgári védelmi szolgálat teljesítésével elérhető előnyhöz képest
aránytalanul nagy személyes áldozatok mellett tudná csak teljesíteni a polgári védelmi
szolgálatot.
(4)	Az (1)-(2) bekezdés hatálya alá tartozó, valamint a (3) bekezdés alapján mentesített
személyek polgári védelmi szolgálat ellátására és megjelenésre nem kötelezhetőek, polgári
védelmi szervezetbe nem oszthatóak be, beosztásukat meg kell szüntetni.
(5)	A (2) bekezdés f) pontja szerinti személyek adatszolgáltatási kötelezettsége csak a (2)
bekezdés f) pontja hatálya alá tartozás tekintetében áll fenn. A polgári védelmi szolgálat (2)
bekezdés f) pontja alapján történő ellátása tekintetében a Magyar Honvédség katonai
igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó-, és
Vámhivatal nyilatkozata irányadó.”
31.	§
A Kat. 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés szerint átadott adatok felhasználásával a polgári védelmi kötelezettség
teljesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a polgári védelmi szervezetbe történő
beosztáshoz, a polgári védelmi kötelezettség teljesítéséhez, az igazolványban szereplő adatok
ellenőrzéséhez igényelhető adat.”
32.	§
(1)	A Kat. 80. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„ a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv területi szervei kijelölését, a helyi szervek jogállását és kijelölését, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv hatósági ügyeiben eljáró szerv kijelölését,”
(2)	A Kat. 80. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„q) a veszélyes anyagok, veszélyes áruk telephelyi tárolásának katasztrófavédelmi
szabályait,”
16
33.	§
A Kat. 81. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
szabályozza:)
„e) a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának,
irányításának, anyagi-technikai ellátásának és alkalmazásának szabályait, valamint a polgári
védelmi szolgálatra önként jelentkezésre, a jelentkezés visszavonására és az ezekkel
kapcsolatos döntésekre vonatkozó speciális szabályokat,”
34.	§
(1)	A Kat. 25. § (1) bekezdésében az „alkalmazásában: hatóság” szövegrész helyébe az
„alkalmazásában: iparbiztonsági hatóság” szöveg lép.
(2)	A Kat. 25. § (3)-(4) bekezdésében, 28. § (4) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében, 32. §
(3)-(4)	és (6)-(7) bekezdésében, 34. § (1)-(2) bekezdésében, 35. § (3) és (5) bekezdésének
nyitó szövegrészében, 36. §-ában, valamint 40. § (2) és (5)-(6) bekezdésében az „A hatóság”
szövegrész helyébe az „Az iparbiztonsági hatóság” szöveg lép.
(3)	A Kat. 29. §-ában és 35. § (1) bekezdésében az „A hatóság” szövegrészek helyébe az „Az
iparbiztonsági hatóság” szöveg lép.
(4)	A Kat. 25. § (1)-(2) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 28. § (4) bekezdésében, 31. §
(1)-(2) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 35. § (4) bekezdésében, 37. § c)-d) pontjában,
40.	§ (2) és (4) bekezdésében, a 41. § nyitó szövegrészében, valamint a 41. § a) és f)
pontjában az „a hatóság” szövegrész helyébe „az iparbiztonsági hatóság” szöveg lép.
(5)	A Kat. 26. § (1) bekezdésében és 40. § (3) bekezdésében az „a hatóság” szövegrészek
helyébe „az iparbiztonsági hatóság” szöveg lép.
(6)	A Kat. 26. § (1) bekezdésében, 28. § (1)-(2) bekezdésében, valamint 40. § (3)
bekezdésében az „a hatósághoz” szövegrész helyébe az „az iparbiztonsági hatósághoz”
szöveg lép.
(7)	A Kat. 32. § (5) bekezdésében, valamint 42. §-ában az „a hatóságot” szövegrész helyébe
az „az iparbiztonsági hatóságot” szöveg lép.
(8)	A Kat. 32. § (8) bekezdésében, valamint 33. § (1) bekezdésében az „a hatósággal”
szövegrész helyébe az „az iparbiztonsági hatósággal” szöveg lép.
(9)	A Kat. 38. §-ában, valamint 40. § (1) bekezdésében az „a hatóságnak” szövegrész helyébe
az „az iparbiztonsági hatóságnak” szöveg lép.
(10)	A Kat. 37. § a) pontjában a „hatóságnak” szövegrész helyébe az „iparbiztonsági
hatóságnak” szöveg lép.
(11)	A Kat. 32. § (2) bekezdésében
a)	az „a hatóság helyi szerve” szövegrész helyébe az „az iparbiztonsági hatóság helyi szerve”,
17
b)	az „a hatóság központi szerve” szövegrész helyébe az „az iparbiztonsági hatóság központi
szerve”
szöveg lép.
(12)	A Kat. 52. § k) pontjában a „menekültek” szövegrész helyébe a „menedékjogról szóló
törvény hatálya alá tartozó személy” szöveg lép.
35.	§
Hatályát veszti a Kat. 55. § (3) bekezdése.
4.	A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint
a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló
2012.	július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek átültetéséhez
szükséges törvényi módosítások
36.	§
(1)	A Kat. 3. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„23. Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, létesítményt
vagy küszöbérték alatti üzemet működtet, irányít, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve
szerződés alapján meghatározó gazdasági vagy döntéshozatali befolyással rendelkezik a
veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény, küszöbérték alatti üzem műszaki
üzemeltetése felett.”
(2)	A Kat. 3. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„26. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott
ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, akár nyersanyag, termék,
melléktermék, maradék, köztes termék, vagy hulladék formájában.”
(3)	A Kat. 3. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„27. Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzem területén lévő - föld alatti vagy föld feletti - technológiai vagy
termelésszervezési okokból elkülönülő műszaki egység, ahol egy vagy több berendezésben
(technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy
tárolása történik, magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi
berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat,
raktárt vagy hasonló - úszó vagy egyéb - felépítményt, amely a létesítmény működéséhez
szükséges.”
(4)	A Kat. 3. § 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
18
(E törvény alkalmazásában:)
„28. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon
terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben - ideértve
a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen a törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben, és
ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül.”
(5)	A Kat. 3. §-a a következő 31a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„31a. Veszélyes anyagok jelenléte: veszélyes anyagok tényleges vagy várható jelenléte a
veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben, valamint azoknak az
anyagoknak a jelenléte, amelyekről reálisan feltételezhető, hogy akkor keletkezhetnek, amikor
a folyamatok - beleértve a tároló tevékenységet is - az üzemen belül bármely létesítményből
kikerülnek az ellenőrzés alól, amennyiben e veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy
meghaladja az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott alsó
küszöbérték negyedét.”
37.	§
(1)	A Kat. 4. § (3) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A törvény IV. fejezetének hatálya - a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem terjed
ki:)
„a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az atomenergia
alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és
kötelezettségekre,
b)	a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen és küszöbérték alatti
üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására,
c)	az ásványi anyagok bányákban és kőbányákban - többek között fúrólyukakon át - történő
kinyerésére, azaz feltárására, kitermelésére és feldolgozására,
d)	a hulladéklerakó telepre, ideértve a föld alatti hulladéktárolást is,”
(2)	A Kat. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Kat. IV. fejezetének hatálya kiterjed a szárazföldi föld alatti, természetes
rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett
gáztárolásra, a vegyi és termikus feldolgozási műveletekre és a veszélyes anyagokkal végzett
ilyen műveletekkel kapcsolatos tárolásra, valamint a működő meddő ártalmatlanítására
szolgáló létesítményekre, a veszélyes anyagokat tartalmazó derítő-, illetve ülepítőmedencét is
beleértve.”
38.	§
(1)	A Kat. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üzemeltető az iparbiztonsági hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a
veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény,
küszöbérték alatti üzem ideiglenes leállítását, végleges bezárását.”
19
(2)	A Kat. 27. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az üzemeltető köteles az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben
meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál)
„c) a jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése vagy csökkenése; a
veszélyes anyag jellegének vagy fizikai tulajdonságának, vagy felhasználási folyamatának
jelentős változása,”
(esetén.)
(3)	A Kat. 27. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az üzemeltető köteles az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben
meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál)
„d) az üzem besorolásának megváltozása”
(esetén.)
39.	§
A Kat. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § Az iparbiztonsági hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági
elemzés vizsgálata, illetve a hatósági ellenőrzésen tapasztaltak alapján állapítja meg a
dominóhatásban érintett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körét. Az iparbiztonsági
hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelőzési
célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására
a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának
kezdeményezésével. Az iparbiztonsági hatóság az intézkedéseiről tájékoztatja a külső védelmi
tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket.”
40.	§
A Kat. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek és
üzemzavarok megelőzése, kivizsgálása, valamint a jogszabályban, illetve hatósági
határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében az e törvény végrehajtását szolgáló
kormányrendeletben meghatározott gyakorisággal hatósági ellenőrzést tart.”
41.	§
A Kat. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § E törvény 3. §-ának 1-4., 11., 13., 23-24., 26-33. pontja, 4. § (3)-(3a) bekezdése, és
IV. fejezete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről,
valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést
szolgálja.”
20
5. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
42.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény 157. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az állami foglalkoztatási szerv a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz
kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a)
bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen
hozzáféréssel jogosult átvenni
a)	a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő
adatok közül az aa)-ae) és ag)-ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó
adatokat,
b)	a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2)
bekezdés b) pontjában szereplő, a szabálysértés megnevezésének, valamint az elkövetés
helyének, idejének adatai közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 247. §
c)	pontjában meghatározott szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három hónapon belül
jogerősen elmarasztalták-e.”
6.	Záró rendelkezések
43.	§
(1)	Ez a törvény - az (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	A 16-17. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 32. § az e törvény kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba.
(4)	A 4. alcím 2015. június 1-jén lép hatályba.
44.	§
(1)	E törvény 27-28. §-a az Alaptörvény 53. és 54. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(2)	E törvény 29. §-a, 30. §-a, 34. § (12) bekezdése és 35. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (5)
bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3)	E törvény 31. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
45.	§
E törvény 4. alcíme a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének
kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
21
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az új katasztrófavédelmi törvény 2012. január elsejei hatálybalépését követően az új
szabályozás a gyakorlatban is vizsgázott. Az azóta bekövetkezett katasztrófák - így a 2013.
kora tavaszi hóhelyzet, valamint a nyári dunai árvíz - elleni védekezés hatékonysága
bebizonyította, hogy a katasztrófavédelem átalakított szervezeti-, és szabályrendszere a
gyakorlatban jól működött.
A Belügyminisztérium a védekezési tapasztalatok értékelését elvégezte, és ezek figyelembe
vételével néhány ponton - a további hatékonyságnövelés céljából - a szabályozás
módosítására tett javaslatot.
A törvényjavaslat ezen túlmenően az előkészítés alatt álló új országos tűzvédelmi szabályzat
megalapozásához, valamint az ipari katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának
növelésével kapcsolatos új uniós szabályozás, a SEVESO III. irányelv átültetéséhez szükséges
törvénymódosításokat is tartalmazza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az előkészítés alatt álló új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: OTSZ)
indokolja az OTSZ és a tűzvédelmi műszaki irányelvek viszonyának meghatározását,
miszerint az OTSZ tartalmazza majd a konkrét tűzvédelmi követelményeket, az elérendő
biztonsági szintet, míg a külön jogszabály alapján létrehozott bizottság által megalkotott
tűzvédelmi műszaki irányelvek a megadott biztonsági szint eléréséhez nyújtanak műszaki
megoldásokat, számítási módszereket. Az OTSZ, mint jogszabály mindenkire nézve kötelező
rendelkezéseket tartalmaz, melyek által meghatározott biztonsági szint több módon is
biztosítható: a vonatkozó nemzeti szabvány betartásával, a vonatkozó tűzvédelmi műszaki
irányelvekben rögzített megoldások alkalmazásával, vagy ezektől eltérő, de azonos biztonsági
szintet nyújtó, a tervező által igazolt megoldással.
A 2. §-hoz
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Ttv.) 4. § r) pontjában meghatározott önkéntes tűzoltó egyesület
fogalmának pontosítását indokolja, hogy egyes önkéntes tűzoltó egyesületek - megállapodás
alapján - önállóan tűzoltási és műszaki mentési feladatokat lássanak el.
A 3. §-hoz
Az egységes bevetésirányítás kiépítése miatt indokolt, hogy a tűzjelzés a működési terület és
az elsődleges műveleti körzet szerinti tűzoltóságot riasztó hírközpontba jusson el. A
tűzoltóságok riasztását alapvetően a katasztrófavédelmi igazgatóságok megyei
műveletirányítási ügyeletei végzik. Ezek alapján indokolt a Ttv-ben az egységes
fogalomhasználat, vagyis a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyelet vagy
tűzoltóság egységesen jelzésfogadóként történő megnevezése.
Az 5. § (7) bekezdésének kiegészítése azért indokolt, mert a gyakorlati tapasztalatok alapján
nincs egységes értelmezés a tűzátjelzéssel kapcsolatos költségek viselésére. A szabályozás
meghatározza, hogy a jelzésfogadó fenntartója viseli a tűzátjelzést fogadó központ
kialakításával és fenntartásával kapcsolatos költségeket. A felügyelt létesítmény tulajdonosa -
ahonnan a tűzátjelzést biztosítani kell - pedig a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és a
22
jelzés átviteléhez szükséges kommunikációs út kialakításáért, fenntartásáért és az ebből
származó költségek viseléséért felelős. Alapvetően a felügyelt létesítmény tulajdonosának
érdeke, hogy a tűzátjelzést a jelzésfogadó megkapja. A felügyelt létesítmény tulajdonosának
kell a beépített tűzjelző berendezés jelzéseinek kezelését végző tűzjelző központ állandó
felügyeletét megoldani, vagyis a tűzjelzéseket az előírásoknak megfelelő módon továbbítani a
jelzésfogadónak.
A tűzátjelzés fogadásával összefüggésben jelenleg az automatikus tűzátjelzés fogadását végző
szolgáltatók a felügyelt létesítménnyel kötött szerződésben szabályozzák a költségviselés
módját. Ennek gyakorlata jelenleg nem egységes. Jelenleg a jelzésfogadás és kezelés
biztosításához szükséges berendezések beszerzésének költsége terheli a jelzésfogadót.
Az átjelző rendszer kiépítése:
-	vagy a jelzésfogadó által történik (ő biztosítja az átjelző berendezést és telepíti azt), ekkor a
költségeket alapvetően - hűségidőtől függően - ráterheli a felügyelt létesítményre,
-	vagy a felügyelt létesítmény építi ki az átjelző rendszert (például a tűzoltósági ügyeletre),
mely esetben szintén a felügyelt létesítmény viseli a költségeket.
A jogszabály-módosítással egységesítésre kerül, hogy kinek milyen díjat kell térítenie.
A módosítás nem növeli sem az átjelzést fogadó vállalkozások, sem a felügyelt
létesítményeket üzemeltető vállalkozások terheit, mivel azok jelenleg is fennállnak, csak a
fizető nincs jogszabályban meghatározva.
A 4. §-hoz
A személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok szerint - az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdése alapján
-	személyes adat alapesetben akkor kezelhető, ha
a)	ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b)	azt törvény közérdeken alapuló célból elrendeli (vagyis, ha az adatkezelés kötelező).
A Ttv. 1. § (1) bekezdés alapján annak hatálya kiterjed a Magyarország területén tartózkodó
magánszemélyekre.
A Ttv. 6. § (1) szerint a törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben -
ellenszolgáltatás nélkül - életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes
részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni.
A módosítás megteremti a jogalapot az adatkezeléshez, meghatározza a célját, a kötelezően
rögzítendő adatok körét, továbbá azt, hogy az adatokat kik ismerhetik meg és hogyan, mennyi
ideig lehet kezelni.
A e §-ban feltüntetett adatok azért szükségesek, hogy
-	az állampolgárok védelme érdekében a megfelelő létszámmal és technikai eszközökkel
történjen meg a segítségnyújtás,
-	a bejelentő visszahívására lehetőség legyen címpontosítás vagy egyéb információ
megszerzése céljából,
-	egyéb hatósági eljárás során külön jogszabályok alapján felhasználhatóak legyenek a
bejelentő adatai (pl. szemtanú egy bűncselekmény során).
Az egyéb úton tudomására jutott adat szerepeltetése azért fontos, mert a 112-es Egységes
Segélyhívó Rendszer (ESR) megvalósításával, a bejelentő telefonszáma és vezetékes
telefonszámról hívás esetén a készülék telepítési helyét (előfizető neve, címe), mobil
telefonhívás esetén a bejelentő tartózkodási körzetét az ESR automatikusan a hívásfogadó
személy tudomására fogja hozni.
Jogszabályban meghatározott statisztikai adatszolgáltatás, valamint hatósági bizonyítvány
kiadása érdekében szükséges az esemény helyét és jellegét is gyűjteni. Előfordult olyan eset,
hogy évekre visszamenőleg kértek hatósági bizonyítvány kiállítását egy tűzesettel
23
kapcsolatban, vagy egy polgári perben a bíróság kért adatokat, ezért ezeket hosszú ideig meg
kell őrizni. Adattovábbítás csak a külön jogszabályokban meghatározottak alapján történik a
hatóságok felé.
Az 5. §-hoz
A Ttv. 12. § (1) bekezdésben a természetes személyazonosító adatok megadásának elhagyása
azért indokolt, mert a hatóságok ezekről az adatokról nem vezetnek a tűzvédelmi szolgáltatási
tevékenységekkel összefüggésben nyilvántartást, azokat a bejelentést követően nem
használják. A bejelentéskor megadott többi adatból a szolgáltató beazonosítása egyértelműen
megtörténik, az adatok elhagyásával a bejelentés egyszerűsödik.
A 6. §-hoz
A Ttv. 13. § (4) a) pontja alapvetően az akkreditált vizsgáló laboratóriumot határozza meg az
építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségének igazolására, mely a
nyilatkozatra is vonatkozik, ami a korábbi megfogalmazás alapján a gyártóra, forgalmazóra is
vonatkozhatott.
A Ttv. 13. § (4) b)-d) pontokban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.
(IX. 15.) Korm. rendelettel összhangban történik az építési naplóbejegyzés feljogosított
személyek közül a konkrét személy meghatározása (felelős műszaki vezető).
A d) pont kiegészítése az „adott összetételű” kifejezéssel azért indokolt, mivel az OTSZ
általánosságban állapít meg tűzvédelmi teljesítményt építményszerkezetekre a nélkül, hogy
meghatározná azok anyagát, szerkezetét, rétegrendjét. A felelős műszaki vezető nyilatkozata
viszont csak azokra az esetekre vonatkozhat, amikor jogszabály pontosan meghatározza az
építményszerkezet anyagát, összetételét, rétegrendjét és az ezek alapján igazolható tűzvédelmi
teljesítményt.
A Ttv. 13. § (4) e) pontban a tűzvédelmi szakértőre vonatkozó konkrét hivatkozást az
indokolja, hogy kizárólag a tűzvédelmi szakértő nyilatkozhasson adott építményszerkezet
tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségéről a tevékenységet szabályozó jogszabály
alapján.
A 7. §-hoz
Nem minden önkéntes tűzoltó egyesület válik jogosulttá arra, hogy önálló tűzoltási és
műszaki mentési tevékenységet lásson el, ezért szükséges, hogy e jogok gyakorlását vagy
megszüntetését a feltételek megvalósulásának ellenőrzésével a jogosult ellenőrizhesse. A
szövegmódosítás további indoka a rendelkezések egyértelművé tétele.
A 8. §-hoz
A szakasz az önkéntes tűzoltó egyesületekre vonatkozó közös szabályokat határozza meg,
függetlenül attól, hogy közreműködő vagy beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületről van-e
szó.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 15. pontja lehetővé teszi a pénzbeli és
nem pénzbeli költségvetési támogatás nyújtását is.
24
Az önkéntes tűzoltó egyesületek pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és
nem pénzbeli juttatásban részesülhetnek.
A javaslat értelmében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve mellett a területi
szervek is támogathatnák az önkéntes tűzoltó egyesületeket.
A 9. §-hoz
A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesületekre vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 10. §-hoz
A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületekre vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 11. §-hoz
A Ttv. 34. §-át koherenciazavar következtében szükséges módosítani, mivel az
önkormányzati tűzoltóságok feladatarányos állami támogatását - a Magyarország 2013. évi
központi költségvetésről szóló 2012. évi CCIV. törvény 35. § (9) bekezdése alapján - nem a
székhely szerinti települési önkormányzat, hanem közvetlenül az önkormányzati tűzoltóság
veheti igénybe.
A 12. §-hoz
Az önkéntes jogkövető magatartás ösztönzése érdekében indokolt tűzvédelmi szabály
megszegése esetén - figyelemmel a Ket. 94/A. §-ra - a helyszíni bírságolási jogkör
megteremtése.
A 13. §-hoz
A BM OKF főigazgatója a tűzmegelőzési oktatási és propaganda célok megvalósítása
érdekében 2012. október 30-án létrehozta az Országos Tűzmegelőzési Bizottságot. A Ttv. 46.
§-ának kiegészítése megteremti a katasztrófavédelem központi és területi szervei részére az
Országos Tűzmegelőzési Bizottság ügyrendjében szereplő célok megvalósításához szükséges
törvényi hátteret.
A 14. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A felhatalmazás hiányában a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány
beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a felhatalmazási
szabály visszaállítása nélkül nem lenne módosítható, más jogszabályban nincs felhatalmazás.
A (2) bekezdéshez: Az építési termékekre vonatkozó honosított harmonizált szabványok
bizonyos esetekben (például: föld feletti tűzcsapok (MSZ EN 14384:2005)) nemzeti
hatáskörbe utalják a termékekre vonatkozó követelmények meghatározását. Előfordulnak
továbbá olyan termékek (például beépített vízköddel oltó berendezések, sprinklerszivattyúk),
ahol nincs a termékre vonatkozó szabvány vagy már évek óta előkészítés alatt áll, és
kiadásának időpontja ismeretlen. Mivel a tűzoltó-technikai termékekre már jelenleg is létezik
felhatalmazás, elegendő ezt kiegészíteni, így a nem szabályozott építési termékek tűzvédelmi,
25
biztonságossági követelményeit rendeletben meg lehet határozni, amit az építési termék
beépítéséhez, forgalmazásához szükséges teljesítménynyilatkozat, nemzeti műszaki értékelés
kiadása során figyelembe kell venni.
A módosítás célja, hogy a nem szabályozott építési termékek bevizsgálása, forgalmazása,
beépítése elősegítése érdekében meg lehessen határozni a termékekre vonatkozó alapvető
tűzvédelmi, biztonságossági követelményeket és érvényesíteni lehessen a magyarországi
elvárásokat.
A (3) bekezdéshez: Azért, hogy az építmények tűzvédelmi követelményeknek való
megfelelőségéről tűzvédelmi tervező is nyilatkozhasson, szükséges a 13. § kiegészítése és a
felhatalmazó rendelkezés tűzvédelmi tervezőkkel való kiegészítése.
A (4) bekezdéshez: A 47.§ (2) bekezdés 27. pontja a jelenleg előkészítés alatt álló, új országos
tűzvédelmi szabályzat és az ahhoz kapcsolódó tűzvédelmi műszaki irányelvek
megalkotásához és kiadásához, továbbá a tűzvédelmi követelmények igazolására használható
számítógépes szimulációs programok elbírálásához és jóváhagyásához teremti meg a
szükséges jogszabályi alapot.
A 15. §-hoz
Az (1) bekezdéshez:
a)-b) A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek létrehozásával kapcsolatos fogalmi
pontosítások átvezetése.
c)	A Ttv. 4. § o) pontban a tűzoltóőrs (tűzőrség) fogalmát felváltja a katasztrófavédelmi őrs
megnevezés, melyet a hivatásos katasztrófavédelem szervezeti rendszerének átalakítása, és az
új feladatrendszer indokol, ugyanis a jelenleg hatályos megnevezés szerinti tűzoltóőrs
nemcsak tűzoltással, műszaki mentéssel, hanem polgári védelmi feladatok ellátásával is
foglalkozik.
d)	A 4. § p) pontban meghatározott önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában a jelenlegi
negatív fogalom-meghatározás („működési területtel nem rendelkező”) nem fejezi ki kellő
pontossággal az önkormányzati tűzoltóság lényegét, bár valóban igaz, hogy az önkormányzati
tűzoltóságnak nincs működési területe, rendelkezik azonban elsődleges műveleti körzettel,
ezért szükséges a fogalom pontosítása.
e)-i)	Az egységes műveletirányítás kiépítése, továbbá a 112-es egységes segélyhívó rendszer
bevezetése miatt indokolt a tűzjelzések fogadását, kezelését végző szervekre vonatkozóan
egységes fogalom használata. A tűzoltóságok riasztását alapvetően a katasztrófavédelmi
igazgatóságok megyei műveletirányítási ügyeletei végzik. Ezek alapján indokolt a Ttv-ben az
egységes fogalomhasználat, vagyis a 112-es hívásfogadó központ, a katasztrófavédelmi
igazgatóság műveletirányító ügyelet vagy tűzoltóság egységesen jelzésfogadóként történő
megnevezése.”
j) A Riasztási és Segítségnyújtási Terv fogalmát a Műveletirányító Terv fogalma váltotta fel.
k) Célszerű, hogy a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatóság eljárása a Ttv. 13. §
(3)	bekezdése szerinti tűz- vagy robbanásveszélyes készülékekre, gépekre, berendezésekre is
kiterjedjen.
l) A módosítást az indokolja, hogy a hivatásos katasztrófavédelem szervezeti rendszerének
átalakítását követően a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat ellátó tűzoltóságok mint
hivatásos tűzoltóparancsnokságok működési területe és a tűzvédelmi hatósági eljárások
lefolytatására jogosult tűzvédelmi hatóságok illetékességi területe nem minden esetben esik
egybe. A tűzesetet az a tűzvédelmi hatóság vizsgálja ki, amelynek illetékességi területén az
bekövetkezett.
26
m)-n) A módosítást a 2013. január 1-től hatályba lépett építésügyi jogszabály-változások
indokolják. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
alapján 2013. január 1-jétől a kivitelező nem ad ki a kivitelezési tevékenység befejezését
követően nyilatkozatot, azt a felelős műszaki vezető teszi meg ugyanezen rendelet 13. § (3)
bekezdésj) pontja alapján.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az
építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet azonban
meghatároz olyan eseteket, amikor építési tevékenység végzéséhez nem kötelező felelős
műszaki vezető igénybevétele, ezért a tűzvédelmi előírások megtartásának ellenőrzése
érdekében mind a műszaki felelős vezető, mind a kivitelező számára továbbra is indokolt a
kivitelezési tevékenység befejezését követően a 21. § (5) bekezdésben meghatározottakról
írásban nyilatkozni. A nyilatkozat tartalma összhangban van a 191/2009. (IX. 15.) Korm.
rendelet 14. §-ával, mely meghatározza a felelős műszaki vezető által tett nyilatkozat tartalmi
elemeit.
o)	A tűzvédelmi oktatás tartására vonatkozó szabályozás nem egyértelmű. A jelenlegi
szövegben „tűzvédelmi oktatás és éves továbbképzés” szerepel, ami úgy is értelmezhető, hogy
elegendő egyszer megtartani a tűzvédelmi oktatást, majd évente csak az időközben
bekövetkezett tűzvédelmi helyzetre kiható változásokról kell továbbképzést tartani.
Tekintettel arra, hogy a nem tűzvédelmi területen dolgozó munkavállalók munkájuk során,
normál körülmények között nem találkoznak tűzveszélyes állapottal és rutinszerűen nem
dolgoznak tűzveszély jelenlétében, a tűzvédelmi ismeretek megfelelő szinten tartásához
részükre indokolt évenként teljes körű tűzvédelmi oktatást tartani.
p) A 24/A. § e) pontjának a tűzvédelmi irányelvek kiadására vonatkozó jogosultsággal történő
kiegészítését az indokolja, hogy a jelenleg előkészítés alatt álló, új országos tűzvédelmi
szabályzat és az ahhoz kapcsolódó tűzvédelmi műszaki irányelvek megalkotásához és
kiadásához a szükséges jogszabályi alapot megteremtse.
q) A módosítás az önkormányzati tűzoltóságok által „védett települések önkormányzatai”
szövegrész helyett a szakmailag pontosabb „elsődleges műveleti körzet szerinti települések
önkormányzatai” megfogalmazást alkalmazza.
A (2) bekezdéshez:
a)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
2009. évi LXXVI. törvényre (Szolgtv.) a Ttv-ben való hivatkozások egységesítése érdekében
javasolt a normaszöveg módosítása.
b)	A módosítás egyértelművé teszi, hogy a támogatás közvetlenül a BM fejezetből érkezik.
c)	A Ttv. 46/C. § (1) bekezdése az önkormányzati tűzoltóságok 2012. január 1. - 2012. április
30. közötti működési feltételeivel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Tekintettel arra,
hogy az időtartam miatt e bekezdés már nem aktuális, indokolt a dereguláció.
A 16-18. §-hoz
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénynek (a továbbiakban: Kftv.) módosítására irányuló
javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy katasztrófahelyzetben a jelentős számú
közfoglalkoztatási jogviszonyban állók tervezetten, és a helyzethez igazodóan be tudjanak
kapcsolódni a megelőzési, illetve elhárítási feladatokba. A javaslat erre az esetre feloldja azt
az eddigi kötöttséget, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyban a munka törvénykönyvének
rendkívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Ehhez kapcsolódóan
-	szintén ebben a körben - megengedi a szerződéstől való eltérés lehetőségét, rendezi egyben
közfoglalkoztatási jogviszonyban bérpótlék megállapításának alapját. Egyértelművé teszi,
27
hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyban a bérpótlék megállapításának alapja a
közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér). Meghatározza a közfoglalkoztatási
szerződés munka törvénykönyvétől eltérő kötelező elemeit, beemelve ezen elemek körében a
katasztrófahelyzetben esetére a szerződéstől való eltérés ehetőségét.
Pontosító rendelkezéseket tartalmaz továbbá a tervezet a közfoglalkoztatási bér
(közfoglalkoztatási garantált bér) kifizetésének időpontjára, azzal, hogy alkalmazni rendeli az
Mt. bérkifizetés időpontjára vonatkozó szabályait.
A javaslat továbbá csökkenti a közfoglalkoztatási jogviszonyból kizárható álláskeresők körét
is.
A 19. §-hoz
Az (1) bekezdéshez:
A Kat. 40. § (5) bekezdése szerint a hatóság döntése alapján külső védelmi terv készülhet a
küszöbérték alatti üzem vonatkozásában is, emiatt meg kell teremteni az összhangot a külső
védelmi terv definíciója és a Kat. 40. § (5) bekezdése között.
A (2) bekezdéshez:
A Kat. 3. § 14. pontjában szereplő definíció kizárólag az alsó küszöbérték negyedét
meghaladó mennyiséget tartalmazza, azonban indokolt az azt elérő mennyiségűre is
kiterjeszteni a szabályozást.
A (3) bekezdéshez:
A veszélyes hulladékokat is indokolt figyelembe kell venni az üzem azonosítása, majd a
veszélyeztetésének megállapítása során.
A (4) bekezdéshez:
A Kat. 25. § (1) bekezdésének, valamint a veszélyes anyag és veszélyes tevékenység
fogalom-meghatározásának összehangolása szükséges.
A 20. §-hoz
Mivel a Kat. IV. fejezete hatálya a küszöbérték alatti üzemekre is kiterjed, így a hatály alóli
kivétel ezen §-át is szükséges kibővíteni.
A Kat. hatályos rendelkezése értelmében a törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki a
katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal
foglalkozó létesítményekre. Fentieken túlmenően sem a Kat. sem más jogszabály nem
határozza meg a „katonai cél” fogalmát, így annak alkalmazása nem egyértelmű. Tekintettel
arra, hogy a veszélyes anyaggal végzett katonai tevékenységet külön jogszabály - a veszélyes
katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm.
rendelet - szabályozza, a Kat. IV. fejezetének hatálya alól való mentesítés valamennyi, a
Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő létesítmény esetében indokolt.
A rendelkezés módosítása a Seveso II. és Seveso III. irányelvben megfogalmazottakkal is
összhangban van.
A 21. §-hoz
A Kat. 18. §-át érintő módosítás kétirányú. Egyfelől annak érdekében, hogy elkerülhető
legyen, hogy egy kárhelyszínre illetéktelen személyek jussanak be - akik esetleg
28
akadályozhatják a mentést, veszélyeztethetik önmaguk és mások életét - indokolt, hogy az
önkéntes mentőszervezetek tagjai nyilvántartási számmal ellátott igazolvánnyal
rendelkezzenek. Ehhez azonban meg kell alkotni a tagok adatainak nyilvántartására
vonatkozó adatok kezelésére vonatkozó törvényi szabályokat. Az adatkezelés alapja az
érintettek hozzájárulása.
A módosítás másik oka, hogy 2012. június 20-i hatállyal az Országgyűlés hatályon kívül
helyezte a Kat. katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseit.
Ezzel azonban a Kat. 18. § (5) bekezdése - amely az önkéntes mentőszervezetek
támogatásáról rendelkezett - szintén hatályon kívül helyezésre került.
Azonban az Áht. 41. § (2) bekezdése alapján törvény eltérő rendelkezése hiányában
költségvetési szerv költségvetéséből támogatás, adomány, és más ellenérték nélküli
kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető.
A katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésével a
katasztrófák elleni védekezésben közreműködő önkéntes szervezetek támogatási lehetősége -
jogszabályi felhatalmazás hiányában - kérdésessé vált. E joghézag kitöltése érdekében is
szükséges a Kat. módosítása.
A 22. §-hoz
A külön jogszabály (ADR, ADN, RID és ICAO) hatálya alá tartozó veszélyes áruk közúti,
vasúti, belvízi és légi szállításának, és a szállításra való telephelyi előkészítésének hatósági
ellenőrzésében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv (önállóan, illetve a társhatóságokkal
közösen) hatósági hatásköröket gyakorol, amelynek irányítását a központi szervnél
megjeleníteni szükséges.
A 23. §-hoz
A Kat. 40. § (4) bekezdésében a küszöbérték alatti üzem vonatkozásában hasonló rendelkezés
szerepel, ennek analógiájára indokolt módosítani a veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemekre vonatkozó előírást is az egységesítés érdekében.
A 24. §-hoz
A jogalkalmazás során a településrendezési terv módosításának költségviselésével
kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a
költségviselésre vonatkozóan hatósági hatáskörrel rendelkezik-e. A jogszabály-módosítás
egyértelművé teszi, hogy az önkormányzatok és az üzemeltetők között a költségviseléssel
kapcsolatos jogviszonyban a hatóságnak hatósági hatásköre nincsen.
A Kat. hatályos 27. § (3) bekezdése az üzemeltető vonatkozásában bejelentési kötelezettséget
ír elő. A jogszabály-módosítással a súlyos balesetek megelőzése nagyobb hangsúlyt kap.
A 25. §-hoz
A törvény szövegezésének pontosításával a módosítás egyértelműsíti, hogy a hatóság a
veszélyes anyag mennyiségének alsó küszöbérték negyede alá csökkentésének előírásával
korlátozhatja a veszélyes tevékenység folytatását. A mennyiségcsökkentéssel ugyanis az
üzemeltető kikerül a Kat. IV. fejezete hatálya alól, és így veszélyes tevékenységet nem
végezhet. A módosítás a hatósági jogalkalmazás egyértelműsítését szolgálja.
29
A 26. §-hoz
A hatósági tapasztalatok szerint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek területén
bekövetkező üzemzavarok károsító hatásai az esetek túlnyomó részében nem terjednek az
üzem határain túl, ezért nem indokolt a polgármester, illetve a megyei védelmi bizottság
elnökének azonnali, automatikus értesítése. Az üzemzavarok közel 100%-a az üzemi
védekezési rendszerrel, a katasztrófavédelem felügyelete alatt lekezelhető, ezért nem indokolt
a védelmi igazgatási rendszer értesítése, működtetése. Amennyiben szükséges, az érintett
települések polgármesterét, illetve a védelmi bizottság elnökét a katasztrófavédelem egyéb
jogi szabályozók alapján értesíti az eseményről.
A 27. §-hoz
A § a rendkívüli kihirdetés szabályait pontosítja, és egyértelművé teszi, hogy arra a
közszolgálati műsorszóró útján szóban kerül sor.
A 28. §-hoz
E szakasz - munkavédelmi okokból, illetve a nyerészkedés megelőzése céljából - lehetővé
teszi veszélyhelyzetben a védekezési munkák helyszínén a szeszes italok fogyasztásának,
árusításának, tárolásának megtiltását.
A 29. §-hoz
A polgári védelmi feladatok felsorolása között a kiesett közszolgáltatások ideiglenes ellátása
jelenleg nem szerepel. Tekintettel azonban arra, hogy a közszolgáltatások ellátása számos ok
(természeti vagy ipari katasztrófa, háborús dúlás stb.) következtében eshet ki, ezért ezek
ideiglenes ellátása - mivel a kialakult járványveszély, élelmiszer vagy tüzelőanyag-ellátási
hiány a lakosság életét közvetlenül veszélyeztethető állapotokat eredményezhet - klasszikus
polgári védelmi feladat lehet.
A 30. §-hoz
A polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség körének az egyén személyes körülményeit
figyelembe vevő bővítésével előtérbe kerül az önkéntesség, és lehetőség nyílik arra, hogy a
mérlegelhetővé váljon az érintett személy által a polgári védelmi szolgálat ellátása kapcsán
keletkező társadalmi haszon és az ebből eredő személyi hátrány arányossága és
méltányossága. A szabályozás egyértelművé teszi, hogy az 54. § hatálya alá tartozó
személyeknek milyen kötelezettségeket nem kell ellátniuk, valamint pontosítja az
adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat is a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és
a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal állománya tekintetében.
A 31. §-hoz
A jelenleg hatályos normaszöveg szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve
vezet nyilvántartást, azonban felmerült annak az igénye, hogy a központi szerv is jogosult
legyen a nyilvántartás kezelésére, mert az ellátandó katasztrófavédelmi feladatok területi
szerv határához nem köthetőek, hiszen vannak régiós és országos szintű katasztrófavédelmi
feladatok is. Ez indokolja azt, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv egésze a polgári
védelmi szervezetbe beosztott teljes állomány nyilvántartásához hozzáférjen.
30
A 32. §-hoz
A tűzvédelmi hatósági ügyekben alkalmazott megoldáshoz hasonlóan a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv hatósági ügyeiben eljáró szerv kijelölését célszerű kormányrendeleti
szintre telepíteni.
Az elmúlt időszak telephelyen bekövetkezett eseményeivel kapcsolatban megállapítható, hogy
nem teljes körűen szabályozott a telephelyeken a veszélyes anyagok, valamint az ADR, ADN,
RID és ICAO hatálya alá tartozó veszélyes áruk tárolása. A felhatalmazáson alapuló
jogszabállyal a környezet védelme, valamint a lakosság élet- és vagyonbiztonsága is
erősíthető.
A 33. §-hoz
A Kat. rendelkezéseinek bővítése indokolt a polgári védelmi szolgálatra önként
jelentkezőkkel kapcsolatos szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazás beépítésével.
A polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség körének az egyén személyes körülményeit
figyelembe vevő bővítésével előtérbe kerül az önkéntesség, és lehetőség nyílik arra, hogy a
mérlegelhetővé váljon az érintett személy által a polgári védelmi szolgálat ellátása kapcsán
keletkező társadalmi haszon és az ebből eredő személyi hátrány arányossága és
méltányossága.
A 34. §-hoz
A társadalomban széles körben elterjedt „iparbiztonsági hatóság” kifejezést a Kat. IV.
fejezetének hatálya alá tartozó eljárásokra indokolt megjeleníteni, tekintve hogy a felső- és
alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és küszöbérték alatti üzemek
hatósági felügyelete a közbiztonságot erősítő és a megelőzést hangsúlyozó célok
megvalósításának egyik legjelentősebb területe.
A Kat. 52. § k) pontját érintő szövegcserés módosítás terminológiai pontosítást tartalmaz.
A 35. §-hoz
A 2013. júniusi árvízi védekezés tapasztalatai alapján a katasztrófavédelmi modellben
hangsúlyosabb szerepet kap az önkéntesség, így a polgári védelmi kötelezettséggel
összefüggő adatváltozás-bejelentési kötelezettség megszüntetése az állampolgári terhek
csökkenését okozza.
A 36. §-hoz
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a
96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló
2012/18/EU (2012. július 4.) Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv (a továbbiakban: Seveso
III. irányelv) 32. cikke tartalmazza, hogy a 96/82/EK irányelv (a továbbiakban: Seveso II.
irányelv) 2015. június 1-jén hatályát veszti. A Seveso III. irányelv 31. cikke rendelkezik az
irányelv kötelező átültetéséről, így a tagállamoknak hatályba kell léptetniük azokat a törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy annak 2015.
május 31-ig megfeleljenek.
31
A Seveso III. irányelv átültetése kétszintű szabályozást tesz szükségessé: a törvényjavaslat
tartalmazza a Kat. rendelkezéseit érintő módosításokat, az átültetéshez szükséges módosítások
túlnyomó része azonban kormányrendeleti szintű.
A Seveso II. irányelvhez képest a Seveso III. irányelv által bevezetett főbb változtatások
érintik az irányelv hatálya alá tartozó anyagokat meghatározó I. Mellékletnek a veszélyes
anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó CLP rendelet
(1272/2008/EK rendelet) változásaihoz való igazítását (a veszélyek tekintetében új osztályok
és veszélyességi kategóriák meghatározása, új anyagok bekerülése/egyes anyagok kikerülése,
ehhez kapcsolódó új megjegyzések). Ehhez kapcsolódóan új I. Melléklet került kiadásra,
valamint új definíciókkal (pl. veszélyes anyag jelenléte, új üzem, meglévő üzem, egyéb üzem)
bővült a szabályozás.
A Seveso II. irányelvhez képest jelentősebb változás az üzemek és létesítmények ellenőrző
vizsgálataira vonatkozó szigorúbb előírások rögzítése (ellenőrzések gyakorisága,
összehangoltsága, ellenőrzési programok és tervek készítése és hatóság általi végrehajtása,
utóellenőrzés). Az ellenőrzéssel kapcsolatban a hatályos magyar szabályozás már tartalmaz
előírásokat, ezért a meglévő szabályozás kormányrendeleti szintű pontosítása lesz csak
indokolt.
A Seveso II. irányelvhez képest erősödött az üzemeltetőkre vonatkozó szankciórendszer is,
mely szintén kormányrendeleti szintű módosítást igényel.
Számos új, a hatályba léptetésből adódó technikai jellegű változtatás került az új irányelvbe
(határidő-tűzés a biztonsági dokumentációk felülvizsgálatára, a jogszabály-változásból adódó
üzemeltetői bejelentési kötelezettségre).
A Seveso III. irányelvvel összefüggő részletes, törvényi szintű módosításokat a
törvényjavaslat 4. alcíme tartalmazza.
Az (1) bekezdéshez: A módosítás a Seveso III. irányelv) 3. cikk 9. pontban meghatározott
fogalom-meghatározásnak való megfelelést szolgálja.
A (2) bekezdéshez: A módosítás a Seveso III. irányelv 3. cikk 10. pontban meghatározott
fogalom-meghatározásnak való megfelelést szolgálja.
A (3) bekezdéshez: A módosítás a Seveso III. irányelv 3. cikk 8. pontban meghatározott
fogalom-meghatározásnak való megfelelést szolgálja.
A (4) bekezdéshez: A módosítás a Seveso III. irányelv 3. cikk 1. pontban meghatározott
fogalom-meghatározásnak való megfelelést szolgálja.
Az (5) bekezdéshez: A módosítás a Seveso III. irányelv 3. cikk 12. pontban meghatározott
fogalom-meghatározásnak való megfelelést szolgálja.
A 37. §-hoz
A módosítás a Seveso III. irányelv 2. cikk 2. bekezdés e) és h) pontjának, valamint utolsó
francia bekezdésének való megfelelést szolgálja.
A 38. §-hoz
A Kat. 27. § (2) bekezdés módosítása a Seveso III. irányelv 7. cikk 4. bekezdés c) pontjának
való megfelelést szolgálja.
A Kat. 27. § (3) bekezdés c) pontjának módosítása a Seveso III. irányelv 7. cikk 4. bekezdés
a)	pontjának, az újonnan beillesztett d) pont pedig a 7. cikk 4 bekezdés d) pontjának és a 11.
cikkének való megfelelést szolgálja.
32
A 39. §-hoz
A módosítás a Seveso III. irányelv 9. cikk 1. bekezdésének való megfelelést szolgálja.
Az irányelv kiegészült a dominóhatásokkal kapcsolatosan azzal, hogy az illetékes hatóság
nemcsak a biztonsági elemzésben és biztonsági jelentésben lévő információk alapján, hanem a
hatósági ellenőrzéseken tapasztaltakat is figyelembe véve határozza meg a dominóhatás
lehetőségét. Ennek átvezetését, illetve az iparbiztonsági hatóság nevesítését tartalmazza a
módosítás.
A 40. §-hoz
A módosítás a Seveso III. irányelv 20 cikk (6) bekezdésének való megfelelést szolgálja. Az
irányelv kiegészült azzal az előírással, hogy a súlyos balesetek, balesetveszélyes helyzetek és
rendkívüli események kivizsgálását hatósági ellenőrzés keretében azonnal végre kell hajtani.
Erre ad felhatalmazást a módosítás, a részletszabályok a végrehajtási rendeletben kerülnek
szabályozásra.
A 41. §-hoz
A Kat. jogharmonizációs záradékának módosítását tartalmazza.
A 42. §-hoz
A Kftv. 1. § (4a) bekezdése értelmében az álláskeresőt - az ott meghatározott szabálysértés
elkövetése esetén - a közfoglalkoztatásból három hónapra ki kell zárni. A szabálysértésekről,
a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II.
törvény módosítása az ehhez kapcsolódó priorálás törvényi feltételeit teremti meg.
A 43. §-hoz
A hatályba léptető rendelkezést tartalmazza.
A 44. §-hoz
A sarkalatossági záradékot tartalmazza.
A veszélyhelyzetre vonatkozó szabályozás módosítása az Alaptörvény 53. és 54. cikke
alapján minősül sarkalatosnak, a polgári védelmi feladatokra és kötelezettségre vonatkozó
szabályok módosítása sarkalatosságának alapja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése. Az
adatkezelésre vonatkozó szabály módosítása érinti a gazdasági és anyagi szolgáltatási
kötelezettségre vonatkozó alaptörvényi rendelkezést (Alaptörvény XXXI. cikk (6)
bekezdése).
A 45. §-hoz
A jogharmonizációs záradékot tartalmazza.