﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12616. számú
törvényjavaslat
egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. október
2013. évi... törvény
egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
!•§
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Fit.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási
szerv e törvényben, valamint a felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott
szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.”
(2)	Az Fit. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt
foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás - a (7a) bekezdésben
foglalt kivétellel - legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló
jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha
az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra
irányuló jogviszonyt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - az előzetes megállapodásban
foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő
megállapodása érvénytelen.”
(3)	Az Fit. 7. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A megállapodás
a)	családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,
b)	EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négy éves,
c)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius
tartózkodási engedély esetén legfeljebb három éves,
d)	a Harmtv. 29. § (1) bekezdés e)-f pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén
legfeljebb hat hónapos,
e)	a Harmtv. 29. § (la) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén
legfeljebb egy éves
határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.”
(4)	Az Fit. 7. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell]
,,b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához
szükséges szakmai képesítése, EU Kék kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú
szakmai képesítése megnevezését,”
1
(5)	Az Fit. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok
foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően feladatainak
ellátása során
a)	gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a
foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,
b)	az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet
készít,
c)	a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész
megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és
alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,
d)	meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával
kapcsolatos feladatait.”
(6)	Az Fit. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a
megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartást munkaerőpiaci
szolgáltatásokkal is elősegíti.
(2)	A munkaerő-piaci szolgáltatást az álláskereső és a szolgáltatást kérő részére az állami
foglalkoztatási szerv közvetlenül, illetve a nyilvántartásba vett munkaerőpiaci-szolgáltatást
nyújtó szervezeteken keresztül nyújtja.
(3)	Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott célokat az
álláskeresővel és a munkaerő-piaci szolgáltatást kérővel készített egyéni cselekvési tervvel is
elősegíti.
(4)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a)	a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és az általuk nyújott szolgáltatások
nyilvántartásának, valamint a nyilvántartott szervezetek ellenőrzésének szabályait,
b)	a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, - ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára
nyújtható speciális szolgáltatásokat is -,
c)	a munkaerő-piaci szolgáltatások tartalmát, csoportosítását és a szolgáltatások szakmai
követelményeit,
d)	az egyéni cselekvési tervre vonatkozó részletes szabályokat,
e)	a szolgáltatások igénybevételének, valamint e bekezdés a) pontjában meghatározott
szervezetek részére történő támogatás nyújtásának feltételeit, valamint
j) a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának
feltételeit és szabályait.”
(7)	Az Fit. 14. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a
képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és]
„a) a gyermekgondozási segélyben részesülő személy képzése a gyermek egy éves,
gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves korának betöltését követően kezdődik
meg, valamint”
(8)	Az Fit. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(1) A 13/A. § (2) bekezdésében, a 14-16. §-ban, a 17-19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban
meghatározott támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből
nyújthatók.”
(9)	Az Fit. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 14. §-ban, a 16-18. §-okban, a 19/B-19/C. §-okban meghatározott támogatások,
valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
szolgáltatások és támogatások európai uniós forrásból megvalósuló program keretében, az
állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő munkaerő-piaci
programokban is nyújthatók.”
(10)	Az Fit. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 14-18. §-ban, valamint
a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének,
megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 25 év alatti
fiatalok, az 50. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci
helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál
kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.”
(11)	Az Fit. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A támogatások tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője -
erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi
pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy
egészben történő elengedéséről, továbbá - a munkaadónak nem minősülő természetes
személy részére nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének
részben vagy egészben történő elengedéséről.”
(12)	Az Fit. 36/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami
foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás
kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyeztetési eljárást nem folytat le.”
(13)	Az Fit. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ellátás tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre
irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben dönthet a jogalap nélkül
felvett és visszakövetelt álláskeresési ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő
elengedéséről.”
(14)	Az Fit. 39. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési
rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével)
,,b) a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő
alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,”
3
(15)	Az Fit. 39. § (12) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép;
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)
,,c) a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásra szolgáló pénzeszközöket,”
(16)	Az Fit. 40. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható)
,,c) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú
szervezet részére - foglalkoztatási és képzési célú támogatás nyújtása érdekében - támogatás
nyújtására;”
(17)	Az Fit. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az állami foglalkoztatási
szervek illetékességi területét, valamint a közigazgatásfejlesztésért felelős miniszter
egyetértésével a járási hivatal munkaügyi szakigazgatási szervének székhelyét.”
(18)	Az Fit. 54. §-a a következő (9b) bekezdéssel egészül ki:
„(9b) A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban,
cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az együttműködési kötelezettségét
törvényes képviselője útján teljesíti.”
(19)	Az Fit. 56/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Rendbírságot köteles fizetni)
,,b) az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében
meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló
munkabértartozással összefüggésben a munkaügyi központ részére a valóságnak nem
megfelelő adatot szolgáltat.”
(20)	Az Fit. 57/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik
ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]
,, c) lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és értesítési cím,”
(21)	Az Fit. 57/A. § (2) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik
ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]
„ l) az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez az
álláskereső munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciáira, képességeire
vonatkozó adatok,
4
m) a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő
ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes
személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét.”
(22)	Az Fit. a következő alcímmel és 57/D. §-sal egészül ki:
„Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek
adatbázisa
57/D. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Európai Szociális Alap által finanszírozott
intézkedésekben résztvevőkről az egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások
felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást vezet.
(2)	Az adatbázis tartalmazza a résztvevők alábbi adatait, amelyet a kedvezményezettek
szolgáltatnak:
a)	természetes személyazonosító adatok,
b)	állampolgárság, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,
c)	belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,
d)	iskolai végzettsége, szakképesítése,
e)	annak ténye, hogy 3 évnél fiatalabb kisgyermeket nevel-e saját háztartásában,
f)	Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TÁJ szám),
g)	intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő
adatokat:
ga)	intézkedésbe történő belépés dátuma,
gb)	munkaerő-piaci státusza,
gc)	annak ténye, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,
gd)	annak ténye, hogy a gc) ponton belül fogyatékkal élőnek minősül-e,
ge)	annak ténye, hogy nemzetiséghez tartozó-e,
gf)	annak ténye, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,
gg)	annak ténye, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos
helyzetűnek minősül-e,
h)	az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő
adatokat:
ha)	intézkedésből történő kilépés dátuma,
hb)	a résztvevő munkaerő-piaci státusza,
he) annak ténye, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,
hd)	annak ténye, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,
he)	annak ténye, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,
hf)	milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.
(3)	A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba a foglalkoztatáspolitika
koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és
nemzetközi források felhasználásval megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével
és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter, nemzetközi források felhasználásval megvalósuló fejlesztési programok
kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek-
és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának
ellenőrzését végző szerv tekinthet be.
(4)	Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú
felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(5)	A (2) bekezdés szerinti adatok az Európai Szociális Alapnak a 2014-2020 közötti európai
uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági
időszak lezárását követő öt évig kezelhetők.”
5
(23)	Az Fit. 58. § (5) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
,,v) munkaerőpiaci szolgáltatást kérő:
va) az a természetes személy, aki az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatását az álláskeresők
ellátása és a foglalkoztatást elősegítő támogatások iránti kérelem benyújtása nélkül veszi
igénybe vagy olyan támogatás érdekében veszi igénybe, amelynek nem feltétele az
álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, vagy
vb) az a munkaadó, aki harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásásának
engedélyezése érdekében munkaerőigényt jelent be és közvetítést is kér,
w) kedvezményezett: az a támogatást igénylő, aki 2014—2020 közötti programozási
időszakban az Európai Szociális Alapból támogatásban részesül.”
(24)	Az Fit. 58. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában a)
,, d) munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel az a személy rendelkezik, aki az Mt.
alapján munkaviszonyt létesíthet.”
(25)	Az Fit. 58. § (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
,f) a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kedvezményezett által
az adatbázisba történő adatrögzítés eljárásának, az adatszolgáltatás technikai feltételeit,
továbbá az ellenőrzés szakmai tartalmát.”
(26)	Az Fit.
aj 27. § (1) bekezdésében az „ötéves” szövegrész helyébe a „hároméves”,
b)	30. § (1) bekezdés a) pontjában a „a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában” szövegrész
helyébe a „a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában”,
c)	56/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „8. § (5) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a
„8. § (6) bekezdés b) pontjában”,
d)	58. § (5) bekezdés j) pontjában a „szolgáltatások összesége,” szövegrész helyébe a
„szolgáltatás,”
szöveg lép.
(27)	Hatályát veszti az Fit.
a)	16/A. §-át megelőző a „Közhasznú munkavégzés támogatása” alcím címe,
b)	16/B. §-át megelőző a Rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy
foglalkoztatásának támogatása” alcím címe,
c)	18/A. §-át megelőző ,A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása” alcím címe,
d)	39. § (3) bekezdés a) pontjában az „a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj”,
valamint az „az álláskeresést ösztönző juttatás” szövegrész,
e))	40. § (2) bekezdésében az „a PHARE, majd” szövegrész,
f)	41. § (4) bekezdése,
g)	58. § (8) bekezdés g) pontja.
6
2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
2-§
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
6/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti reprezentativitást 2014. március 31-ével, ezt követően minden
harmadik év március 31 -ével kell ismételten megállapítani.”
(2)	A Kjt. 6/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, az Mt. 289. §-ában
meghatározott eljárásnak van helye.”
3.	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
3.§
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések
meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt,
azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban
meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. Indokolt esetnek kell
tekinteni
a)	az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának
megváltozását,
b)	minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek
eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi
tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat
(gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
c)	az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának
hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve
foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
d)	ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem teijedt ki.
(2)	Az Mvt. 64. § (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell
jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat a munkabaleset esetén - eltérő jogszabályi rendelkezés
hiányában - a munkáltató, foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíció esetén a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel
egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv (személy) teljesíti.
(3)	A munkáltató a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók
bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült, megbetegedett, illetve fokozott
expozícióban érintett következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is),
anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem,
állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni,
7
amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is
rögzítenie kell.”
(3)	Az Mvt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat a
munkabalesetek tekintetében e törvény és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter
rendelete, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciók tekintetében a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel
egyetértésben kiadott rendelete határozza meg.”
(4)	Az Mvt. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíció kivizsgálása során
fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a
munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és
fokozott expozíciók megelőzésére.”
(5)	Az Mvt. 81/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a munkavédelmi hatóság vezetője
által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért
felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként az ellenőrzési
időszakot megelőző 45 napig kell közzétenni.”
(6)	Az Mvt. 82/C. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A munkáltató saját maga munkavédelmi hatósági ellenőrzés alá vonását nem
kérelmezheti.”
(7)	Az Mvt. 83/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre
vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható
határozata, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és
végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A
nyilvántartás tartalmazza
a)	a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes
személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét;
b)	a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és
végrehajthatóvá válásának időpontját;
c)	a jogsértés megjelölését;
d)	a munkavédelmi bírság tényét és mértékét;
e)	a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat
keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott
közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést hozott.”
(8)	Az Mvt. 83/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a
honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős határozat
8
végrehajthatóvá válásának napjától, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a
bíróság jogerős döntésének végrehajthatóvá válásától számított két év elteltével törli.”
(9)	Az Mvt. 84. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult)
„cj a munkabaleseteket - kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat - és a fokozott
expozíciós eseteket - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni;”
(10)	Az Mvt.
a)	1. § (1) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 54. § (6)
bekezdésében, 54. § (7) bekezdés i) pontjában, 56. §-ában, 58. § (2) bekezdésében és 62. §-
ában a „munka-egészségügyi” szövegrész helyébe a „munkaegészségügyi”,
b)	54. § (6) bekezdésében a „munkabiztonsági illetve” szövegrész helyébe a
„munkabiztonsági és” szöveg,
c)	54. § (8) bekezdésében az „és ezzel egyidejűleg” szövegrész helyébe az „, illetve”,
d)	84. § (1) bekezdés g) pontjában és a 87. § 11-12. pontjában a „készítmény” szövegrész
helyébe a „keverék”,
e)	87. § 9. pontjában az „a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban,
elítéltként)” szövegrész helyébe az „az előzetesen letartóztatottként vagy elítéltként végzett
munka”, az „a közigazgatási határozat, a szabálysértési határozat alapján” szövegrész helyébe
az „a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntető ügyben
kiszabott közérdekű munka,”
szöveg lép.
(11)	Hatályát veszti az Mvt. 69. §-ában a „magyar állampolgárságú” szövegrész.
4.	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról
4-§
(1)	A Bérgarancia Alapról szóló 1994.évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Batv.) 1. § (1)
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bérgarancia-eljárás keretében)
„a) a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a
munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozásából,”
(az e törvény által meghatározott összeg előlegezhető meg.)
(2)	A Batv. 1. § (2) bekezdés b)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
,.b) kényszertörlési eljárás: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII/A. fejezete szerinti
eljárás;
c)	gazdálkodó szervezet: a Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt minden
gazdálkodó szervezet, továbbá minden olyan, valamely EGT tagállam joga szerint alakult
9
egyéb szervezet, amely az a) vagy b) pontokban írottak alapján felszámolás vagy
kényszertörlési eljárás alatt állhat;
d)	bértartozás: a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet -
mint munkáltatót - terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára
járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. §-ának (3)
bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás;
e)	kölcsönbeadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
214. § (1) bekezdés b) pontjában és 215. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
munkáltató;
f)	kölcsönvevő: az Mt. 214. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott munkáltató;”
(3)	A Batv. 1. § (2) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
,,g) felszámolási eljárás: a Cstv. szerinti felszámolási eljárás;
h)	Bérgarancia biztos: a Ctv. 117/A. § (4) bekezdés szerinti személy.”
(4)	A Batv. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzügyi támogatás (a továbbiakban: támogatás) a felszámolás vagy kényszertörlési
eljárás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is
szolgál.”
(5)	A Batv. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelékezés lép:
(Az (1) bekezdés szerinti kérelem nem terjeszthető elő a felszámolás alatt álló gazdálkodó
szervezet olyan munkavállalója tekintetében, aki)
,.c) a felszámolónak vagy a felszámoló szervezet b) pontban meghatározott
munkavállalójának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója.”
(6)	A Batv. 2/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami foglalkoztatási szerv köteles a támogatást megállapítani, ha a gazdálkodó
szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel.”
(7)	A Batv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának az állami
foglalkoztatási szervhez az 1. és 2. melléklet szerint, értelemszerűen kitöltött
formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva írásban és elektronikus
formában kell benyújtania. A kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag
elektronikus formában nyújthatók be. A munkaügyi központ a nyilatkozatokat elektronikus
formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja. A
támogatás iránti kérelmet írásban egy eredeti példányban kell benyújtani.”
(8)	A Batv. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
10
„(3) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra az az állami foglalkoztatási
szerv illetékes, amelynek területén a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye
van.”
(9)	A Batv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A támogatás kamatmentes.
(2)	A támogatás nyújtása esetén az állami foglalkoztatási szerv a kérelem átvételétől számított
15 napon belül intézkedik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből
a)	a 7. § (1) bekezdése szerint meghatározott bértartozás - a munkavállalót terhelő
közterhekkel csökkentett - összegének a munkavállaló részére történő kifizetéséről,
b)	a munkavállalót terhelő közterheknek az állami adóhatóság - a felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezet nevében a gazdálkodó szervezet adóazonosító jelének feltüntetésével -
részére történő megfizetéséről, valamint
c)	a munkabért - határozat vagy jogszabály alapján - terhelő levonás teljesítéséről és a
jogosult részére történő kifizetéséről.
(3)	Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdésben foglaltak teljesítéséről 5 munkanapon
belül tájékoztatja a felszámolót. Az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatása alapján a
felszámoló a tájékoztatás kézhezvételét követő 10 napon belül írásban tájékoztatja a
munkavállalókat az őket érintő kifizetésekről.”
(10)	A Batv. a következő 6. §-sal egészül ki:
„6. § (1) Az 5. §-ban foglaltak nem érintik a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek
mint foglalkoztatónak, illetve a felszámolónak a társadalombiztosításról, valamint az adózás
rendjéről szóló jogszabályban meghatározott, a társadalombiztosítási szervvel, az
adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségeit - így különösen a munkavállalót megillető
munkabérrel és annak közterheivel összefüggő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeket
-, valamint a foglalkoztatottal szemben fennálló kötelezettségeit, és az annak elmulasztásából
eredő felelősségét.
(2)	A felszámoló köteles az állami foglalkoztatási szerv részére az 5. § (2) bekezdésében
meghatározott átutalás teljesítéséhez szükséges adatokat az 1. és 2. mellékletben foglaltak
szerint rendelkezésre bocsátani. Az átutalás elmulasztásáért, késedelmes vagy nem megfelelő
teljesítéséért a munkavállalóval szemben a felszámolót terheli felelősség, ha annak oka a
felszámoló mulasztása vagy nem a jogszabálynak megfelelő adatszolgáltatása.”
(11)	A Batv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó
szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy
felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év -
Központi Statisztikai Flivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének
(a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Ha a gazdálkodó szervezet
a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben
veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke
eltérő, - a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén - a jogosultság
szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell
figyelembe venni.”
(12)	A Batv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(4) Azon munkavállalókkal szembeni bértartozást, akiknek a munkaviszonya az Mt. 63. § (1)
bekezdés b) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg,
továbbá azt a bértartozást, amely a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésének
időpontjában válik esedékessé, a felszámoló köteles rendelkezésre álló fedezet hiányában - a
munkavállaló külön igénybejelentése nélkül - a felszámolási zárómérleg elkészítését
megelőzően a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni. A
bértartozás kifizetésére az 5. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
(13)	A Batv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás
iránti kérelem időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell
visszafizetni. Ilyennek kell tekinteni, ha az állami foglalkoztatási szerv az 5. § (2)
bekezdésében meghatározott kifizetést - a felszámoló valóságnak nem megfelelő
adatszolgáltatása miatt - olyan munkavállaló részére is teljesíti, akinek nem állt fenn
bértartozása vagy a munkavállaló fennálló bértartozásánál nagyobb mértékű támogatási
összeg került kifizetésre.”
(14)	A Batv. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A támogatás (1) bekezdés szerinti visszafizetésére pénzbeli teljesítés formájában kerülhet
sor.”
(15)	A Batv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet az esedékesség lejártát követő 10
munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő
támogatás iránt, ha a felszámoló a felszámolás alatt álló kölcsönvevőnél foglalkoztatott
munkavállaló után járó kölcsönzési díjat vagy az iskolaszövetkezet szolgáltatásának
fogadójánál foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tag után járó díjat (a továbbiakban együtt:
szolgáltatási díj) a felszámolás kezdő időpontját követően - a felszámolás fedezetét jelentő
bevételek hiánya miatt - az esedékesség napján nem tudja megfizetni és tartozását elismeri. A
tartozást elismerő nyilatkozat munkavállalónként, illetve szövetkezeti tagonként tartalmazza
az elmaradt szolgáltatási díjat. A tartozást elismerő nyilatkozatot mellékelni kell a támogatás
iránti kérelemhez.
(2)	A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet az (1) bekezdés szerinti kérelmet a
magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkező azon munkavállalója tekintetében
teijesztheti elő, akire nézve nem áll fenn a 2. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kizáró
ok.
(3)	A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatási igény meghatározása során az (1)
bekezdés szerinti kérelemben a kikölcsönzött, illetve átengedett munkavállaló részére járó
munkabér összegét - egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet
megelőző második évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett
nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét -
veheti figyelembe. Ha a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatást ugyanazon
jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a
felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő - a támogatás
következő évben történő igénybevétele esetén - a jogosultság szempontjából a magasabb
bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.
12
(4)	A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatást saját pénzeszközeitől elkülönítetten
kezeli, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevőhöz kikölcsönzött
munkavállaló, illetve - iskolaszövetkezet esetén - a szolgáltatást fogadóhoz átengedett tag
részére járó munkabér megfizetésére fordíthatja vagy a kifizetett munkabérre számolhatja el.
A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatás beérkezését követő három
munkanapon belül gondoskodik
a)	a kölcsönzött munkavállalót, illetve szövetkezeti tagot terhelő közterhekkel csökkentett
összegnek a munkavállaló, illetve a szövetkezeti tag részére történő kifizetéséről,
b)	a munkavállalót, illetve a szövetkezeti tagot terhelő közterheknek az illetékes szervek
részére történő megfizetéséről.
(5)	Ha a támogatásnak a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet rendelkezésére
bocsátásától számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a
kifizetés a következő bérfizetési napon történik.
(6)	A támogatás felhasználásáról a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a kifizetést követő
15 napon belül az állami foglalkoztatási szervnek beszámolót készít.
(7)	E § alkalmazásában:
a)	munkabér: a kölcsönbeadót, illetve az iskolaszövetkezetet terhelő munkabér, ideértve a
betegszabadság időtartamára járó térítést is,
b)	kölcsönzési díj: az az ellenérték, amelynek fejében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés
céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen
átengedi,
c)	szolgáltatási díj: az az ellenérték, amelynek fejében az iskolaszövetkezet a szolgáltatását
igénybe vevő részére - a vele munkaviszonyban álló tagja által történő munkavégzés útján -
szolgáltatást nyújt.”
(16)	A Batv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet részére a korábban meg nem fizetett
kölcsönzési díj, szolgáltatási díj vagy annak egy része a felszámolási eljárás alatt befolyt
bevételekből megtérítésre kerül, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatást
vagy annak a megtérüléssel érintett részét az állami foglalkoztatási szerv részére a megtérítést
követő 8 napon belül visszafizeti.”
(17)	A Batv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § Az e törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek tekintetében a Bérgarancia
biztost, valamint a kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezet munkavállalóját
ugyanazok a jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik, mint a felszámolót, illetőleg
felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet munkavállalóját.”
(18)	A Batv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. §(1) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet 11. § (1) bekezdés szerinti kérelme
az e törvényben foglaltaknak megfelel, az állami foglalkoztatási szerv a kölcsönbeadó és az
iskolaszövetkezet részére a 11. § (1) bekezdésben meghatározott támogatást megállapítja és a
kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik annak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap
bérgarancia alaprészéből a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet pénzforgalmi számlájára
történő átutalásáról.
(2)	A 11. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás nyújtására az l.§ (1) bekezdésének b)
és c) pontját, (4)-(5) bekezdését, a 4. §-t, az 5. § (1) bekezdését, valamint a 8. § (1) bekezdését
alkalmazni kell.
13
(3)	A 11. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a kölcsönbeadónak, illetve az iskola-
szövetkezetnek a 3. és 4. melléklet szerint kitöltött formanyomtatványon, írásban és
elektronikus formában kell benyújtania. A kérelem mellékletét képező nyilatkozatok
kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. A munkaügyi központ a nyilatkozatokat
elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai
rendszerben tárolja. A támogatás iránti kérelmet írásban egy eredeti példányban kell
benyújtani.”
(19)	A Batv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az e törvény szerint nyújtandó támogatás
kifizetése érdekében a következő adatokat kezeli és tartja nyilván:
a)	a gazdálkodó szervezet adatai (név, székhely, adóazonosító jel/adószám, KSH azonosító
szám, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felszámolás kezdő időpontja),
b)	a felszámoló adatai (név, székhely, telefonszám, KSH azonosító szám),
c)	a felszámolóbiztos adatai (név, cím, telefonszám),
d)	a munkavállaló adatai [természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakóhely
(tartózkodási hely), Társadalombiztosítási Azonosító Jel, adóazonosító jel, bankszámlaszám,
számlatulajdonos neve, számlavezető hitelintézet, számlaszám],
e)	a kölcsönbeadó/iskolaszövetkezet adatai (név, székhely, KSH azonosító szám,
pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, tevékenység megkezdésének időpontja),
j) kölcsönvevő/szolgáltatást igénybevevő adatai (név, székhely, KSH azonosító szám,
pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, tevékenység megkezdésének időpontja,
felszámolás kezdő időpontja).
(2)	Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú
felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti adatok a felszámolási és a kényszertörlési eljárás befejezését
követő öt évig kezelhetők.”
(20)	A Batv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
(21)	A Batv. 2. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
(22)	A Batv. 3. számú melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.
(23)	A Batv. 4. számú melléklete helyébe e törvény 4. melléklete lép.
5.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
5-§
(1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 2/A. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján
a munkaügyi hatóság vezetője által megállapított, és a foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként, az ellenőrzési időszakot
megelőző 45 napig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.”
(2)	A Met. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
14
„(4) A foglalkoztató saját maga munkaügyi hatósági ellenőrzés alá vonását nem
kérelmezheti.”
(3)	A Met. 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a
következő intézkedésekkel élhet:)
„a) megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a 3. § (1)
bekezdés a) pontjának első és második fordulata, továbbá b), ej, f), i), k) és s) pontjai esetében
a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem
orvosolható. Ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató
megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok
alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket, a felügyelő az
eltiltás időtartamára kötelezi a munkáltatót az Mt. 146. § (1) bekezdése szerinti díjazásnak a
munkavállaló részére történő megfizetésére,”
(4)	A Met. 7. § (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 6. § (1) bekezdés b), g), h) és j) pontjában meghatározott jogkövetkezmény, valamint
munkaügyi bírság egyidejű alkalmazása esetén a határozatokat egybe kell foglalni.”
(5)	A Met. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak ellenőrzése során a munkaügyi
hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt érvényes
munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya nélkül foglalkoztat, kötelezni kell a központi
költségvetésbe történő befizetésre a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint. A kötelezettség a
foglalkoztatót minden olyan általa foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár
tekintetében terheli, akire nézve az engedély vagy EU Kék Kártya nélkül történő
foglalkoztatást megállapították.”
(6)	A Met. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély
vagy kereső tevékenység folytatására jogosító engedély hiányában került sor, és az ellenőrzés
megállapítja annak valószínűségét, hogy
a)	a jogsértés súlyosságára tekintettel a jogsértés során igénybe vett létesítmények átmeneti
vagy végleges bezárása, illetve a szóban forgó gazdasági tevékenység végzésére kiadott
engedély ideiglenes vagy végleges visszavonása lehet indokolt, vagy
b)	a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása vagy magyarországi tartózkodása a
közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztetheti, vagy közegészségügyi,
járványügyi szempontból veszéllyel járhat,
a munkaügyi hatóság a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi a hatáskörrel
rendelkező hatóságot.”
(7)	A Met. 8/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)
15
,,b) a 7. § (8) bekezdés alapján egybefoglalt határozat valamely rendelkezésének hatályon
kívül helyezése esetén a bíróság a munkaügyi bírság összegét a hatályon kívül helyezett
rendelkezésre tekintettel változtathatja meg,”
(8)	A Met. 8/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon
nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre
emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napjától, a közigazgatási határozat bírósági
felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatától számított két év
elteltével törli.”
6.	Záró rendelkezések
6.§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hónap első
napján lép hatályba.
(2)	Az 1. § (5) és (6), (8)-(10), (15), (19), (22) és (25) bekezdése, a 2. §, valamint 4. § (5)-
(16), valamint (18)-(23) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 1. § (2)-(4) bekezdése 2014. január 2-án lép hatályba.
(4)	A 4. § (l)-(4) bekezdései, valamint (17) bekezdése 2014. július 1-jén lép hatályba.
16
1. melléklet a 2013. évi ....törvényhez
„ 1. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez
KÉRELEM
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatásról
I.	A gazdálkodó szervezet adatai:
1.	Neve:
2.	KSH azonosító száma:
3.	Adószáma/adóazonosító jele
4.	Székhelye:
5.	A tevékenység megkezdésének időpontja:..............év hó.................nap
6.	A felszámolás kezdő időpontja:..............év hó.................nap
7.	A kérelem alapjaként szereplő bérkifizetés napja:..............év hó.................nap
8.	A 7. pont szerinti napra a törvény 7. §-a (1), illetve (2) bekezdése szerint kimutatott — a törvény 2. számú
melléklete C) táblázat Összesen sor 3. oszlopában szereplő - összeg: Ft
9.	A bérfizetés napján és az azt követően - a kérelem benyújtásáig - rendelkezésre álló saját forrás összege:
Ft
10.	Az igényelt támogatás (a 8-ből a 7. levonása utáni) összege: Ft
II.	A felszámoló adatai:
1.	Neve, címe, telefonszáma:
A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma:
2.	KSH azonosító száma:
3.	Székhelye:
III.	Nyilatkozat:
1.	A kérelem a törvény 7. §-a (1) bekezdésén vagy (2) bekezdésén alapul.
2.	Amennyiben a kérelem a 7. § (2) bekezdésén alapul, akkor nyilatkozom, hogy
a)	a kérelemmel érintett munkabértartozás nem tartalmaz állásidőre járó díjazást, Q
b)	a támogatás megállapítása e kérelem benyújtását követő hat hónap alatt - ismételt kérelem esetén az
első, 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelemben meghatározott határidőig - várhatóan
elősegíti a felszámolási eljárás lezárását, illetve a felszámolás alatt álló szervezet eszközeinek
értékesítését, munkaerő-állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását
(reorganizációt): Q
Igen, mert:
Nem, mert:
c)	az érintett munkavállalók vonatkozásában a 7. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási keret
felhasználása megtörtént. Q
3.	Nyilatkozom, hogy a kérelemben és az elektronikusan rögzített adatok a valóságnak megfelelnek.
IV..	A kérelem mellékletei:
1.	A felszámolást elrendelő jogerős végzés másolata
2.	AIII. 2. b) pontban tett nyilatkozat alátámasztására szolgáló mellékletek (amennyiben szükséges)
Kelt:..............................,.......év...................hó.....nap
(a felszámoló cégszerű aláírása)
Megjegyzés: az I. pont 6. sorába a 2. számú melléklet címében szerepeltetett dátumot kell beírni.”
17
2. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„2. melléklet az 1994. évi LXVI.törvényhez
ADATLAP
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás számításához
(A...........év........................hó.........-i bérfizetési napon - a gazdálkodó szervezetnél - fennálló adatok alapján)
1. A támogatási igénnyel érintett munkavállaló(k) megfelel(nek)-e az alábbi szempontok valamelyikének:
a)	A gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese),
b)	A gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,
c)	Az Mt. 208. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló,
d)	Az előző pontokban [a)-c)] említett személyek közeli hozzátartozója {Ptk. 685. §. b) pont}, élettársa
e)	Az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett személy
igen	HH nem Q részben I I
Amennyiben igen/részben a válasz, akkor azon személyek felsorolása a szempont megjelölésével:
Az érintett munkavállalónak az Adatlap A) táblázatában megjelölt sorszáma	Munkavállaló neve	Szempont megjelölése
		
		
		
18
A) Munkavállaló azonosító adatai:
10. Lakcíme							
9. Bankszámlaszáma	9.3 Számla- szám						
	9.2 Számlavezető bank						
	9.1 Számlatulajdon os neve						
8. Adóazonosító jele							
7. T ársadalom- biztosítási azonosító jele							
6. Születési ideje							
5. Szüleié si helye							
4. Anyja neve							
3. Születés i neve							
2. Név e							
1. Sor- szám í		-	(N	rn		lo	vo
A sorszámozás a B) és C) táblázatban az Adatlapon az A) táblázatban azonosított munkavállalóra vonatkozik.
B) Munkavállaló elmaradt bérére vonatkozó adatok (a munkavállaló bruttó bérének összegén
a bér- és végkielégítés-tartozás együttes összegét kell érteni):
1. So r- sz ám	2. Mun kává Haló brutt ó bére (FT)	3. Munkává Haló bruttó bérét terhelő személyi jövedele madó összege (Ft)	4. Munka vállaló bruttó bérét terhelő nyugdíj járulék összege (Ft)	5. Munka vállaló bruttó bérét terhelő termész etbeni egészsé gbiztosí tási járulék összege (Ft)	6. Munkaválla ló bruttó bérét terhelő pénzbeli egészségbiz tosítási járulék összege (Ft)	7. Munka vállaló bruttó bérét terhelő munkáé rő-piaci járulék összege (Ft)	8. Munkavállaló bruttó bérét terhelő letiltások				9. Munkavál laló nettó bére (FT)
							8.1. Kedve zmény ezett neve	8.2. Ked vez mén yezet t bank szám laszá ma	8.3. Letil tás jogcí me	8.4. Let iltá s öss zeg e (FT )	
1.											
2.											
3.											
4.											
5.											
6.											
20
C) Munkavállaló elmaradt bérének a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összegére vonatkozó adatok:
CŰ
'G
£
'03
N
(N
C
'D
>
5-
O
cd
O
00
0)
N
-i—> X5
cd e
bű o
§ ö
*+-
ís T3
CD ö
>, O
'§ .£
<D
03
O
JD „
'<U 'Cd
N ‘S
'(U N
s-i 'Cd
ti
03 +-*
2
O
c
cd
s-
cd
öO
j-.
'<D
Oh
cd
N
O
cd
öO
o
u«
o
N
£
<L>
<
<>
ld	űj
’—i	Ui
TG	'<D _
'O >	-^ H
S	-o ix,
s	u
5	ö
o
■*»>
cd
cd
'O
N
O
&
tö
G
o
>
m
cZ>	cu
-Cd	öű ^
.t t>	$ fe
h-1	:Q
Tt* i-J
«5 Ö
"G o
3 §>
'0
a
N
<D
>
lO <[)
ín
'Cd
C N
<D
N J*j
P G
>» cd
a x>
N	N
U	ü
>	>>
• "O	G
^ U	'ü 4J
§ *3 ^
^ ^ .2 ^
/ C ^ 3
^ z r s
s ;g ^
00 ^
ü O
N ü_
cz> O
co
00
'<D	^
O)	'-H
n	í
oc	O
o
•3^
5
'Cd
<d
00
<L> <
N [
'ü
M	2 W
G	X) '£>
Jfl	^ -
3	o ,d
N
Ö ...
„ N [l
t3 -u
u
ao
c"'i 60 -73 S
II
N ül
m r^.
•cd 05
O
<u
tt> >
N :Q
fD
öJO ^
_ <d O
U 5 N Üh
a> 'O
^ 73 T3
C/5
03
:Q
<N
&
so
<
CQ
•cd
N
!/> O «
^*S
cd
G
'Cd
03
N
cd
§
£
a
:o
. ..2.	o
_o 53 -JS
n S	_g
(Z3 H	+J
N
'cd
00
o
Uh
cd íq
‘o -O
G
' «J 53
cd ‘
ÖO
a?
ÖO
V
u-
'Cd
<|
G
N	§ tí 'S (D
Sf111
-2 5	'Cd	^ Oh	q	N ^
ti s 'Cd	b-	£	cd	S-	cr> ' •-
3 « N	'C3	fc	ö	fl
^	H	•
<+-4
'Cd
'(D
eS t,
■■O
§* c
*-i
■ o -n C • u N M JS ^Cö
ts '2 D h'—' <D 'U 13
CN f-
^ s S
OS
regjegyzés:
a törvény 7. §-a (1) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a törvény 2. számú melléklete C) táblázatának 2.1. és 3. oszlopában feltüntetett összeg együttesen, munkavállalónként nem
haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét,
a törvény 7. §-a (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a törvény 2. számú melléklete C) táblázatának 2,2. és 3. oszlopában feltüntetett összeg együttesen, munkavállalónként nem
haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének kétszeresét,
az 3. oszlop „Összesen” sorának adata szerepelhet az 1. számú melléklet 8. sorában.
—
£
O
N
CN
(N
O
	
<D	
t/D	
Ü	
N	
tTi	
C/5	
• O	
s	
N	
C/S	
	
c«	
T3	
O	
3. melléklet a 2013. évi .... törvényhez
„3. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez
KÉRELEM
a Bérgarancia Alapból a munkaerő-kölcsönzés díja megfizetésének elmaradása miatt
igényelhető támogatásról
I. A kölcsönbeadó (ideértve az iskola szövetkezetet is) adatai:
1.	Neve:.........................................................................................................................
2.	KSH azonosító száma:..............................................................................................
3.	Székhelye:.................................................................................................................
4.	A tevékenység megkezdésének időpontja:...........év.........................hó...........nap
5.	A pénzforgalmi számlaszáma:
6.	A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe:
7.	A kérelem alapjaként szereplő bérkifizetés napja:.........év...................hó.........nap
8.	A bérfizetés napján és az azt követően - a kérelem benyújtásáig - a törvény 4. mellékletében megjelölt
munkavállalók munkabérére fordított saját forrás összege:...................................Ft
9.	Az igényelt támogatás összege:..................................Ft
II.	A kölcsönvevő adatai:
1.	Neve:...................................................................................................................
2.	KSH azonosító száma:...........................................................................................
3.	Székhelye:............................................................................................................
4.	A tevékenység megkezdésének időpontja:...........év........................hó...........nap
5.	A pénzforgalmi számlaszáma:
6.	A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe:
7.	A felszámolás kezdő időpontja:................év................hó...........nap
III.	A kölcsönvevő felszámolójának adatai:
1.	Neve, címe, telefonszáma:..........................................................................................
A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma:
2.	KSH azonosító száma:............................................................................................
3.	Székhelye:.............................................................................................................
Nyilatkozom, hogy a kérelemben és az elektronikusan rögzített adatok a valóságnak megfelelnek.
Kelt:..............................,.......év...................hó.....nap
a kölcsönbe adó cégszerű aláírása”
23
4. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„ 4. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez
ADATLAP
a Bérgarancia Alapból a munkaerő-kölcsönzés díja megfizetésének elmaradása miatt
igényelhető támogatás számításához
(A...........év........................hó.........-i bérfizetési napon - a kölcsönbeadónál - fennálló adatok alapján)
Sor- szám	1. kölcsönzött munkavállaló neve	2. A kölcsönzés időszaka	2. T ársadalombiztosítá si azonosító jel	3. A szolgáltatási díjnak a bértartozás fedezésére szolgáló összege	4. A támogatásnak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összege
1.					
2.					
3.					
4.					
5.					
6.					
7.					
			Összesen:		
Kelt:..............................hely,.......év...................hó .... nap
(a kölcsönbeadó cégszerű aláírása)
Melléklet:
-	A felszámoló Bgat. 12. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatása.
-	A felszámoló Bgat. 11. § (1) szerinti tartozás elismerése.”
24
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az uniós forrásokból finanszírozott programok végrehajtásához szükséges további
törvényi feltételek megteremtését célozza, illetve célja, hogy az egyes foglalkoztatási tárgyú
törvények rendelkezései közötti összhang létrejöjjön.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az l.§-hoz
A Javaslat kiegészíti az Fit. 8. §-át. Szükségesnek mutatkozik a foglalkoztatási statisztika
módszertanának átfogó felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a foglalkoztatási folyamatok
értékeléséhez eddig alkalmazott többmutatós, széttagolt rendszer helyébe egy olyan
foglalkoztatási mutató bevezetésére tegyen javaslatot, amely alkalmas a Kormány
foglalkoztatáspolitikai célkitűzésének folyamatos nyomon követésére. A nemzetgazdaság
munkaerő-piaci folyamatainak értékeléséhez jelenleg különböző forrásokból, többféle
statisztikai adat áll rendelkezésre, amelyek esetenként meglehetősen eltérő képet mutatnak a
foglalkoztatottság alakulásáról. A foglalkoztatás megfigyeléséhez jelenleg ez a két,
rendszeresen publikált adatforrás áll rendelkezésre. Szükség van olyan kiegészítő
információra a foglalkoztatásról, amelyik az adatforrásoknál alkalmasabb lehet a kormányzati
célkitűzés teljesülésének megfigyelésére. Erre kizárólag azok az adminisztratív hatósági
nyilvántartások biztosítanak lehetőséget, amelyek információtartalmának statisztikai
feldolgozására az elmúlt két évtizedben különböző okok miatt nem került sor, és amelyeket a
fejlett országok régóta széleskörűen használnak a foglalkoztatási folyamatok értékeléséhez. A
bejelentett foglalkoztatás teljes körének rendszeres megfigyelése azzal az előnnyel is jár, hogy
ebben a mutatóban közvetlenül megjelenik a Kormány azon intézkedéseinek hatása, amelyek
a munkaerőpiac kifehérítését célozzák. Ugyanis mind a legális foglalkoztatásra ösztönző
adminisztrációs és járulékterhek csökkentése, mind pedig a munkaügyi ellenőrzés
hatékonyságának javítása egyaránt a bejelentett foglalkoztatás növekedését eredményezik,
amelynek mértékéről jelenleg nem rendelkezünk pontos információval.
Az Fit. meghatározza az állami foglalkoztatási szerv munkaerőpiaci szolgáltatásait. Az Fit.
hatálybalépése óta az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak köre folyamatos fejlődés
alatt áll, így a munkaerőpiaci szolgáltatások köre jelentősen kibővült és a szolgáltatások
nyújtásának formája is megváltozott. Az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásai
folyamatosan fejlődnek és átalakulnak. Ezek a körülmények azt indokolják, hogy az Fit. az
állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásait csupán általános megfogalmazás keretében
tartalmazza és azokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szabályozza teljes
körűen olymódon, hogy meghatározza azok tartalmát és azok nyújtásának feltételeit.
A járási hivatalok létrejöttével a munkaügyi központok kirendeltségei a járási hivatalok
szakigazgatási szerveivé váltak. E szervezeti átalakulás szükségessé teszi az Fit. azon
rendelkezéseinek módosítását, amelyek a támogatás, illetve ellátás visszafizetése esetén a
méltányossági jogkört szabályozzák. Az új szabályozásnak megfelelően a méltányossági
jogkör gyakorlása a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetőjét illeti meg.
Egyes új támogatási lehetőségek jövőbeni bevezetése feltételeinek megteremtéséhez szükség
van az Fit. Nemzeti Foglalkoztatási Alappal kapcsolatos rendelkezéseinek módosítására.
Szintén törvénymódosítással kell megteremteni az Európai Szociális Alapból finanszírozott
programokhoz szükséges külön adatbázis létrehozásának törvényi feltételeit.
25
A törvényjavaslat nem módosítja, csupán pontosítja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak a
foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos célját, a hatályos szabályozásnál részletesebben
határozza meg annak tartalmát.
Az alapvető jogok biztosának AJB-2266/2012. számú Jelentésében foglaltaknak megfelelően
a Javaslat kiegészíti az Fit. 54. §-át egy (9b) bekezdéssel, valamint az 58. § (6) bekezdését egy
új d) ponttal. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a cselekvőképtelen és a
cselekőképességében a munkaviszonnyal összefőggő ügycsoportban részlegesen korlátozott
személy is nyilvtántartásba vehető álláskeresőként, hiszen a munka törvénykönyve lehetővé
teszi, hogy munkaviszony alanya legyen. A Javaslatnak megfelelően a cselekvőképtelen és a
cselekőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott
személy az együttműködési kötelezettségét törvényes képviselője útján teljesíti.
2014-ben az 1955. évben született személyek lesznek jogosultak nyugdíj előtti álláskeresési
segélyt igényelni. A megállapítás feltétele annak igazolása, hogy az igénylő legalább az
öregségi résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. A jelenlegi jogszabályok
alapján a szolgálati idő elismeréséhez ajelölt korosztály esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási
szervek adategyeztetési eljárást kezdeményeznek, amely az állami foglalkoztatási szerv
eljárását jelentősen meghosszabbítja. A módosítást az indokolja, hogy a NYES feltételeként
szereplő öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétére vonatkozó igazolást az
állami foglalkoztatási szerv adategyeztetési eljárás lefolytatása és vitás esetekben az ügyfél
írásbeli hozzájárulása nélkül is meg tudja igényelni.
Az előzőekben foglaltakon kívül a törvényjavaslat további, érdemi módosítást nem
tartalmazó, az egyes jogszabályi rendelkezések közötti összhang megteremtését célzó
pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
a 2. §-hoz
A Javaslat a Kjt. 6/A. § (5)-(6) bekezdéseinek módosításával meghatározza a Kjt. 6/A. § (2)-
(4)	bekezdéseiben szabályozott reprezentativitás megállapításának időpontját és gyakoriságát,
a korábban e tárgyban hatályos törvény szerinti szabályozás alapján követett gyakorlattal
összhangban, megszüntetve ezzel az irányadó törvény deregulációja következtében kialakult
jogértelmezési bizonytalanságot.
a 3. §-hoz
A Javaslat az Mvt. 54. § (3) bekezdése, a 64. § (l)-(3) és (6), valamint a 65. § (1) bekezdése
tekintetében technikai jellegű módosításokat, pontosításokat tartalmaz.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 88/A. § (1) bekezdés lehetővé teszi, hogy törvény vagy kormányrendelet kizárja vagy
korlátozza, hogy az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezze. E
rendelkezés a munkavédelmi eljárás során nehezen alkalmazható, azt bizonyítaná, hogy a
munkáltató a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosította a szükséges munkavédelmi
követelmények megvalósulásának feltételeit, ez a tény viszont a következő időpillanatra már
nem biztos, hogy fennáll, ennek megfelelően a Javaslat módosítja az Mvt. 82/C. § (2)
bekezdését.
26
A Javaslat Mvt. 83/B. §-át érintő, a hatósági nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseinek
módosítása technikai jellegű, egyrészt a lehető legnagyobb összhangot kívánják kialakítani a
munkaügyi hatósági nyilvántartás szabályaival, valamint pontosítják azokat az eseteket,
amikor a nyilvántartás jogalapja bírósági határozat.
A fokozott expozíció a hatásnak való kitettséget, de nem a megbetegedést jelenti, ezért
célszerű (a munkabalesetek mintájára, ahol szintén csak a súlyos - azaz halálos, vagy
meghatározott egészségkárosodással járó - munkabalesetet kell kivizsgálnia a munkavédelmi
hatóságnak) a kötelező hatósági kivizsgálás helyett csak a hatósági kivizsgálás lehetőségét
előírni, ennek megfelelően a Javaslat módosítja az Mvt. 83/B. § és 84. §-át.
Az Mvt. 84. § (1) bekezdés g) pontjában és a 87. § 11-12. pontjában a 1272/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet fogalmának való megfelelést (készítmény helyett keverék)
szolgálja a módosítás.
Az Mvt. 87. § által szabályozott szervezett munkavégzés fogalmának módosítását az
indokolja, hogy a büntetés-végrehajtási jogviszony fogalma nem definiált az Mvt.
rendszerében, azonban a szabályozni kívánt munkavégzés az elítélt és az előzetesen
letartóztatott által a fogva tartás ideje alatt végzett munka. A hatályos fogalom-
meghatározásból csak nehezen levezethető, hogy a büntetőeljárásban alkalmazott közérdekű
munka is szervezett munkavégzésnek minősül.
A munkabaleset kivizsgálása, bejelentése és nyilvántartása nem függ attól, hogy a magyar
munkáltatónak milyen állampolgárságú a munkavállalója, ennek megfelelően a Javaslat
módosítja az Mvt. 69. §-át.
a 4. §-hoz
A Batv. szerint a bérgarancia támogatást a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet
pénzforgalmi számlájára kell utalni. Gyakran fordul elő, hogy a felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezetnek nincs pénzforgalmi számlája, mert a felszámolók a felelős
gazdálkodás és költséghatékonyság jegyében megszüntetik a felszámolás alatt álló cég
bankszámláját, illetve nagyobb összegű banki tartozás esetén erre a bankoknak is lehetősége
van erre. Ebben az esetben a munkavállalók nem juthatnak hozzá elmaradt bérükhöz, mert az
állami foglalkoztatási szervnek nincs törvényes lehetősége arra, hogy más számlára átutalja a
támogatást. Ezért a Javaslat a Batv-t úgy módosítja, hogy a bérgarancia támogatás odaítélése
esetén a támogatást nem a gazdálkodó szervezet pénzforgalmi számlájára kell utalni, hanem a
bértartozásnak a törvényben meghatározott összegét az állami foglalkoztatási szerv
közvetlenül a munkavállalónak fizeti ki. A Javaslat nem érinti a Batv. által tartalmazott
eredeti megoldást, miszerint a támogatásban a gazdálkodó szervezet részesül, csupán a
bértartozás munkavállaló részére történő kifizetésének pénzügyi lebonyolítása módosul. A
jelenlegi gyakorlathoz képest módosulást jelent az is, hogy a munkabérek utáni közterheket,
valamint az egyéb levonásokat közvetlenül az állami foglalkoztatási szerv teljesíti a
felszámoló helyett.
A módosítás nem érinti azt a szabályt sem, miszerint a támogatás jogosulatlan felvétele esetén
a támogatást a gazdálkodó szervezetnek kell visszafizetnie. Ahhoz, hogy a bértartozást az
állami foglalkoztatási szerv a munkavállaló részére közvetlenül fizesse ki, már a kérelem
benyújtásával egyidejűleg a gazdálkodó szervezetnek, illetve a felszámolónak az állami
foglalkoztatási szerv rendelkezésére kell bocsátania valamennyi ehhez szükséges adatot.
Ennek megfelelően módosulnak a Batv. mellékletei is.
27
A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet esetében a bérgarancia támogatás továbbra is az
eddigi gyakorlat szerint - tehát a „munkáltató” közvetítésével - jut el a munkavállalóhoz.
A Javaslat több olyan pontosító rendelkezést tartalmaz, amelynek szükségességét a gyakorlat
vetette fel. Ilyen pl. a kérelem mellékleteként benyújtandó dokumentumok eredeti példányára,
a támogatással kapcsolatos közigazgatási eljárásban eljáró állami foglalkoztatási szerv
illetékességére, a támogatás felső határára vonatkozó rendelkezésnek a kiegészítése a
támogatás több részletben történő igénybevételének azon esetével, amikor az igénylés egy
naptári éven átnyúlik, valamint a kölcsönvevő tartozás elismerésének tartalmára vonatkozó
módosítás.
A bérgarancia támogatás egy visszatérítendő támogatás. A visszafizetés azonban a
felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezeteknek az esetek többségben forrás hiányában
nehézséget jelent. A gyakorlatban gyakran fordul elő, hogy a támogatás visszafizetését
engedményezés útján szeretnék teljesíteni. Az engedményezés tárgyát képező követelések az
esetek nagy többségében bizonytalanok vagy behajthatatlanok. Ezért a törvényjavaslat a Batv-
t olyan rendelkezéssel egészíti ki, miszerint a támogatás visszafizetésére csak pénzben van
lehetőség. A Javaslat a Batv. munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó speciális szabályait a
kölcsönzési díj, valamint díj fogalma tartalmának meghatározásával egészíti ki.
A Javaslat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény 2014. július 1-jén hatályba lépő módosításával összhangban kiegészül a
Bérgarancia biztos intézményével.
az 5. §-hoz
A Két. 88/A. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy törvény vagy kormányrendelet kizárja vagy
korlátozza, hogy az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezze. A
felügyelőségek létszámára, illetve a hivatalból lefolyatásra kerülő ellenőrzésekre tekintettel a
felügyelőségeknek az ellenőrzési hatáskörbe tartozó területek [Met. 3. § (1) bekezdés]
sokrétűsége következtében egy-egy foglalkoztató munkaügyi iratanyagának teljes körű
áttekintése és vizsgálata megoldhatatlan feladatot jelent.
A Met. 6. § (1) bekezdés a) pontjának módosítását az indokolja, hogy a szabályozás szövege
nem követte teljes körűen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkaerő-
kölcsönzéssel kapcsolatos módosításait, illetve új rendelkezéseit. Az Mt. hatályos
rendelkezései nem írják elő a kölcsönbeadó számára a munkaszerződés kölcsönvevő részére
történő rendelkezésre bocsátását, hanem csak - a kölcsönvevő kérelmére - a nyilvántartásba
vételről és a munkavállaló bejelentéséről szóló okiratok átadását, ezért szükséges volt ezen
utalás törlése.
A Javaslat (4) bekezdése a Két. 73. § (3) bekezdéséhez igazítja és pontosítja a Met.
szabályozását az egybefoglalt határozathozatal lehetőségeiről.
A Javaslat (5) bekezdése az eltérő jogértelmezés miatt szükségessé vált módosítást
tartalmazza, miszerint a harmadik országbeli állampolgárt jogszerütlenül foglalkoztatóval
szemben a befizetésre kötelezés a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány harmadik
országbeli állampolgár tekintetében az engedély vagy EU Kék Kártya nélkül történő
foglalkoztatást megállapították.
28
A Javaslat az Met. 8. § (2) bekezdésének olyan pontosítását tartalmazza, amelyek a
2009/52/EK irányelvnek (szankciós irányelv) való még teljesebb megfelelést szolgálják. Nem
vitás ugyanis, hogy az Met.-nek az Európai Unió jogrendjével való maradéktalan összhangját
biztosítani kell.
A Pp. 339. § (1) bekezdés q) pontja rendelkezik úgy, hogy a jogszabálysértő közigazgatási
határozat törvény megengedő rendelkezése esetén változtatható meg. A Met. 8/A. § (4)
bekezdés b) pontja ilyen eltérést engedélyező rendelkezést tartalmazott eddig is a munkaügyi
bírságot kiszabó határozatok esetében. A Javaslat a jogalkalmazás egységességének
elősegítése érdekében pontosítja a hatályos szabályozást, ismét csak megerősítve, hogy
egybefoglalt határozatok esetén a Pp. 340/A. § (2) bekezdésének b) pontja nem zárja ki a
bírósági felülvizsgálatot, mert különben a bírságtól eltérő jogkövetkezményt önálló
határozatban foglaló és Met. 7. § (8) bekezdése alapján egybefoglalt határozat bírósági
megtámadhatóság esetén eltérő megítélés alá esne. A módosításra figyelemmel az
egybefoglalt határozat valamelyik, a Met. 6. § (1) bekezdése alá tartozó rendelkezésének
hatályon kívül helyezése esetén mód nyílik felülvizsgálati kérelemre is.
A Javaslat a Met. 8/C. § (3) bekezdését hozzáigazítja a Két. 2013. július 1-jétől hatályos 86.
§-ához, valamint egyértelművé kívánja tenni, hogy a bíróság által a végrehajthatóságban fel
nem függesztett közigazgatási határozat esetén csak a jogerős bíróság határozattal kezdődik a
két év számítása. Ez összhangban van a Met. 8/C. § (6) bekezdésével, miszerint bírósági
felülvizsgálat esetén csak a bíróság jogerős és végrehajtható határozata esetén kerül a
honlapon nyilvánosságra hozatalra a közigazgatási döntés.
a 6. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz, valamint megjelöli az Fit. és a Bgtv. azon
rendelkezéseit, amelyeket a megfelelő felkészülési idő érdekében 2014. január 1-jétől,
valamint 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.
29