﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12684. számú
törvényjavaslat
egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. október
2013. évi ... törvény
egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról
1.	§
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az
önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön
törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és
középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval
kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje,”
2.§
Az Fgytv. 16/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/B. § (1) Tilos fogyasztói csoportot létrehozni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt tilalom megsértésével vagy megkerülésével kötött szerződés
semmis.
(3)	Tilos fogyasztói csoportba fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A 2012. január 1-je
előtt létrehozott fogyasztói csoportba új fogyasztó kizárólag a - szerződés felmondással történő
megszüntetése következtében - kieső fogyasztó helyére vehető fel.”
3.	§
Az Fgytv. 17/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat, illetve az ügyintézés időpontjának előzetes
lefoglalására biztosított telefonos elérés esetében biztosítani kell az ésszerű várakozási időn belüli
hívásfogadást és ügyintézést. A vállalkozás az ügyfélszolgálati ügyintézőnek az ügyfélszolgálat felé
indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belüli élőhangos bejelentkezése
érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az
ügyfélszolgálathoz beérkező valamennyi telefonon tett szóbeli panaszt, valamint az ügyfélszolgálat
és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni kell. Ha a hangfelvétel
tartalmazza a 17/A. § (5) bekezdése szerinti tartalmi elemeket - ide nem értve a panasz
előterjesztésének helyét, a fogyasztó által bemutatott bizonyítékok jegyzékét, a jegyzőkönyvet
felvevő személy aláírását, valamint a jegyzőkönyv felvételének helyét és idejét -, a jegyzőkönyv
felvétele a fogyasztó beleegyezésével mellőzhető. A hangfelvételt egyedi azonosítószámmal kell
ellátni, öt évig meg kell őrizni, és a fogyasztó kérésére, díjmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A
vállalkozás a hangfelvétel készítésével, megőrzésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos
kötelezettségéről, továbbá az egyedi azonosítószámról a fogyasztót a telefonos ügyintézés
kezdetekor tájékoztatni köteles.”
1
4. §
Az Fgytv. a 46. §-t követően a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § A fogyasztó fogyasztóvédelmi hatóság részére benyújtott kérelmének - a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl - tartalmaznia kell
a)	a kérelemmel érintett vállalkozás nevét, valamint ha a fogyasztó rendelkezésére áll, székhelyének
címét,
b)	a feltételezett jogsértéssel érintett üzlet címét vagy a kifogásolt magatartás elkövetésének helyét,
c)	a beadvány tárgyának rövid leírását a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva,
ideértve különösen a vállalkozásnak a fogyasztó megkeresésére adott válaszlevelét, a szóbeli
panaszról felvett jegyzőkönyvet, vagy postai úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását
szolgáló dokumentumot, továbbá
d)	a kérelmező aláírását.”
5.	§
(1)	Az Fgytv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jogszabály az abban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértése esetére további
jogkövetkezményeket határozhat meg.”
(2)	Az Fgytv. 47. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Az ügyfélszolgálati ügyintéző élőhangos bejelentkezésére vonatkozó, a 17/B. § (3)
bekezdésében előírt kötelezettség ellenőrzése érdekében az az elektronikus hírközlési szolgáltató,
akinek hálózatából a hívást kezdeményezték, a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles
közölni a hívás kezdő időpontjára és időtartamára vonatkozó, általa kezelt adatokat.”
6.	§
Az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A fogyasztóvédelmi hatóság - ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
törvény eltérően nem rendelkezik - minden esetben bírságot szab ki, ha)
„d) a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértésére a
fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen
kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben került sor.”
7.	§
Az Fgytv. a 48. §-t követően a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre
vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó
jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak
indokait.”
2
8. §
Az Fgytv. 55. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„l) a 2012. január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoportok bejelentésére, működésére, a
fogyasztói csoportot működtető vállalkozás által ellátandó feladatokra, az általa teljesítendő
adatszolgáltatásra, a fogyasztók befizetéseinek kezelésére, a fogyasztókkal való elszámolásra és a
szerződés megszüntetésére”
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)
9.	§
Az Fgytv. 57. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
,f az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci
szolgáltatásokról [a 2. § i) pontja, a 16/B. § (1) és (3) bekezdése].”
10.	§
Az Fgytv. a következő 58. §-sal egészül ki:
„58. § A 16/B. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes
bejelentése megtörtént.”
11. §
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 53/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) 300 m -nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető - ideértve a
kereskedelmi építmény kialakítása érdekében az építmény engedélyköteles átalakítását is -, vagy
ezt meghaladó méretre nem bővíthető.”
(2)	Az Étv. 60. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) E törvénynek az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi ...
törvénnyel megállapított 53/F. § (1) bekezdését az olyan építési engedélyezési eljárásban is
alkalmazni kell, amelynél az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi
... törvény 11. §-ának hatálybalépésekor az építési engedélyt az eljáró hatóság még nem adta ki.”
12. §
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 157. § (9) bekezdése
a következő e) ponttal egészül ki:
3
[A (2) bekezdés szerinti adatok közül azok, amelyek az adatkezelés céljához szükségesek, a (3)
bekezdésben meghatározott adatmegőrzési időn belül átadhatók:]
„e) a fogyasztóvédelemről szóló törvény előírásai szerint a fogyasztóvédelmi hatóságnak.”
13.	§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12/A. § (1) A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első
esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési
tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett
figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában
szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét.
(2)	Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha
a)	a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
b)	a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás
következett be,
c)	a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés
megsértésére került sor, vagy
d)	a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt
különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben
került sor.”
14.	§
(1)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 1. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„1. árusítótér: az üzleten belül a termék vásárlóknak történő bemutatására és értékesítésére szolgáló
terület;”
(2)	A Kertv. 2. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„1a. beszállító: aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási
céllal értékesíti;”
(3)	A Kertv. 2. §-a a következő 18a. és 18b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„18a. napi fogyasztási cikk: a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével
olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer,
4
drogériái termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, állateledel, amelyet a
fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél;
18b. napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet: olyan üzlet, amely forgalmának döntő hányadát napi
fogyasztási cikknek minősülő termékek árusítása teszi ki;”
(4)	A Kertv. „A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei” alcíme a következő
5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § A napi fogyasztási cikket értékesítő új üzlet működését akkor kezdheti meg, ha biztosítja az
országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben az árusítótér
nagysága alapján meghatározott számú személygépkocsi elhelyezésére szolgáló várakozóhelyet, és
megfelel a járművek elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak.”
(5)	A Kertv. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § Nem kell alkalmazni az 5/A. §-ban foglalt követelményeket azokra a napi fogyasztási
cikket értékesítő üzletekre, amelyek esetében a kereskedelmi hatóság az egyes törvények
fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi ... törvény 14. §-ának hatálybalépését
megelőzően
a)	vette nyilvántartásba az üzletet,
b)	adta ki a működési engedélyt.”
15.	§
(1)	Az Fgytv.
a)	18. § (1) bekezdésében a „fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről” szövegrész
helyébe a „fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban”
szöveg,
b)	39. § (3) bekezdésében a „38. § (3)-(7) bekezdése” szövegrész helyébe a „38. § (2)-(6)
bekezdése” szöveg,
c)	47/C. § (5) bekezdés c) pontjában a „került sor.” szövegrész helyébe a „került sor, továbbá”
szöveg,
d)	57. § (1) bekezdés c) pontjában a „38. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „38. § (6) és (8)
bekezdése” szöveg, a „39. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „39. § (2) és (3) bekezdése”
szöveg
lép.
(2)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/A. § (1) bekezdésében a
„fogyasztóvédelmi békéltető testület” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemről szóló törvény
szerinti békéltető testület” szöveg, a „tanács kötelező határozatát” szövegrész helyébe a „békéltető
testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget” szöveg lép.
(3)	Az Eht. 157. § (9) bekezdés d) pontjában a „részére.” szövegrész helyébe a „részére;” szöveg
lép.
(4)	A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény Melléklete 2. pontjában a „hatóság vagy közigazgatási jogkör gyakorlására
feljogosított szerv” szövegrész helyébe a „hatóság, közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított
szerv vagy egyéb szervezet” szöveg lép.
(5)	A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény 18. § (2) bekezdés d) pontjában a „közoktatási és egészségügyi intézményben”
szövegrész helyébe a „köznevelési és egészségügyi intézményben” szöveg lép.
5
(6)	Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 2. § (1) bekezdésében az „az oktatási
jogok biztosa, valamint a pénzügyi jogok biztosa” szövegrész helyébe a „valamint az oktatási jogok
biztosa” szöveg lép.
16.	§
(1)	Hatályát veszti az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
40/B. § (1) bekezdés m) pontjában a „ , valamint pénzügyi jogok biztosával,” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
51. § (2) bekezdés k) pontjában a „ , valamint pénzügyi jogok biztosával” szövegrész.
(3)	Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény 79. § (1) bekezdés o) pontjában a „ , valamint pénzügyi jogok biztosával,” szövegrész.
(4)	Hatályát veszti az Fgytv. 1. § (2) bekezdésében az „- a 41-43. § és az 56. § kivételével -”
szövegrész.
(5)	Hatályát veszti az Fgytv. 41-43. §-a, 56. §-a, 56/C. §-a és 57. § (3) bekezdése.
(6)	Hatályát veszti az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdés b) pontjában a „továbbá” szövegrész.
(7)	Hatályát veszti a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. §
(1)	bekezdés q) pontjában a „ , valamint pénzügyi jogok biztosával” szövegrész.
(8)	Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3)
bekezdés j) pontjában a „pénzügyi jogok biztosával,” szövegrész.
(9)	Hatályát veszti a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi
CXCIII. törvény 149. § (3) bekezdés j) pontjában a „pénzügyi jogok biztosával,” szövegrész.
(10)	Hatályát veszti a Pénzügyi Jogok Biztosáról szóló 39/2012. (XII. 20.) NGM rendelet.
17.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép
hatályba.
(2)	A 2. §, a 9-10. § és a 19. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 3-4. §, az 5. § (2) bekezdése, a 6-7. §, a 11-14. §, a 15. § (1) bekezdés c) pontja és (3)
bekezdése, valamint a 16. § (6) bekezdése az e törvény kihirdetését követő hatvanadik napon lép
hatályba.
18.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével a pénzügyi jogok biztosa által hivatalból indított eljárások lezártnak
tekintendők.
(2)	A pénzügyi jogok biztosa által e törvény hatálybalépéséig le nem zárt eljárások alapjául szolgáló
beadványokat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter az e törvény
hatálybalépését követő harminc napon belül megvizsgálja, és
a)	átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak,
b)	megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, vagy
c)	az eljárást lezárja,
és erről a kérelmezőt értesíti.
19. §
Hatályát veszti a 18. §.
6
20. §
E törvény
a)	2. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek,
b)	15. § (4) bekezdése a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a
98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
21. §
E törvény 2. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes
bejelentése megtörtént.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2012-től 2014.
január 1-jéig moratóriumot rendelt el a fogyasztói csoportok létrehozására vonatkozóan. A
fogyasztói csoportok - az erőteljes hatósági fellépés ellenére is - számos esetben a
legkiszolgáltatottabb fogyasztói rétegek megtévesztésével szervezik tevékenységüket, ezért a
módosítás 2014. január 1-jétől tiltja a fogyasztói csoportok létrehozását. A 2012. január 1-jét
megelőzően alakult fogyasztói csoportok működését szintén indokolt - az Fgytv. felhatalmazása
alapján Korm. rendeletben - szabályozni. A módosítás korrigálja a Korm. rendelet megalkotására
vonatkozó felhatalmazást is: a Korm. rendeletben kizárólag a törvényi tilalommal nem érintett,
2012 előtt létrehozott fogyasztói csoportok működését szükséges szabályozni.
Az Fgytv. szerinti közszolgáltatási tevékenységet folytató, illetve a külön törvényben meghatározott
egyéb vállalkozás által működtetett telefonos ügyfélszolgálat esetében az Fgytv. előírja az ésszerű
várakozási időn belüli hívásfogadást. Ezen általános szabály konkretizálása céljából a módosítás
előírja a vállalkozás számára, hogy az öt percen belüli élőhangos bejelentkezés érdekében úgy
járjon el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. E kötelezettség ellenőrzése érdekében az
az elektronikus hírközlési szolgáltató, amelynek hálózatából a hívást kezdeményezték, a
fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles közölni a hívásra vonatkozó adatokat.
A módosítás emellett több, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásának egyszerűsítése és hatékonyabb
működése érdekében történő pontosítást, kiegészítést is tartalmaz, így például rendelkezik a
fogyasztók által benyújtott kérelmek, valamint a hatóság döntése ellen előterjesztett fellebbezések
tartalmáról.
A módosítás a IV. középtávú fogyasztóvédelmi politikának megfelelően a legkiszolgáltatottabb
fogyasztói rétegek védelme érdekében bővíti az Fgytv. kötelező bírságolási esetkörét: ez alapján a
fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezés
megsértésére a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt
különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben
került sor.
A módosítás kiegészíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
szóló 2008. évi XLVII. törvény Mellékletének 2. pontját annak érdekében, hogy a magatartási
kódexek jóváhagyására vonatkozó valótlan állítások ne kizárólag a közigazgatási hatóságok vagy a
közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szervek, hanem egyéb szervezetek vonatkozásában
is minden körülmények között tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősüljenek. E
módosítás a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a
2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek (a továbbiakban: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv) való
teljes megfelelést szolgálja.
A módosítás kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényt (a továbbiakban: Kertv.), valamint
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban:
Étv.) érintő részében az Étv. 53/F. § (1) bekezdésével meghatározott kereskedelmi építményekre
vonatkozó tilalom kerül kiegészítésre. A szabályozás értelmében a 300 m2-nél nagyobb alapterületű
kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető. A tilalom alól a
kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével
8
működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős miniszter felmentést
adhat.
A szabályozás eredeti célja az volt, hogy a túlzott mértékben létesülő kereskedelmi építmények ne
terheljék a szükségesnél jobban a környezetet, és ne szaporodjanak kereskedelempolitikai okokból
sem az üzletek, sem a bevásárlóközpontok. A szabályozás bevezetésének másik fontos célja volt az
is, hogy a korlátozás következtében helyreálljon egy olyan egyensúly, amely csak a szükséges
mértékben növeli tovább a kereskedelmi hálózatot.
A napi cikket értékesítő üzletek a lakosság mindennapos szükségleteinek kielégítésére szolgáló, és
ezért gyorsan forgó terméket értékesítenek, amelynek következtében az ezen üzleteknél realizálódó
gépjárműforgalom jelentősen meghaladja az egyéb kereskedelmi egységeknél megvalósuló
gépjárműszámot. A napi cikket értékesítő üzletekre ugyanakkor a hatályos szabályozás értelmében
nem vonatkoznak szigorúbb előírások a vásárlók számára biztosítandó parkolóhelyek
vonatkozásában, erre tekintettel a napi cikket értékesítő üzleteknek a vendéglátóhelyekhez hasonló
speciális kezelése szükséges a kötelezően biztosítandó parkolóhelyek számát illetően.
A módosítás parkolóhelyek számára vonatkozó, az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben közelebbről meghatározandó
szigorú szabályozása egyúttal azon célt is szolgálja, hogy az újabb városon belül létrejövő üzletek
egyre növekvő vonzása miatt zsúfolt városi forgalmat az üzletek parkoló létesítési kötelezettsége
által a külvárosi részek felé terelje. A külvárosi részeket jobban terhelő forgalom a városkép, a
közlekedés, valamint a zajterhelés tekintetében is kedvezőbb helyzetet teremt a települések
szempontjából.
Mivel a napi fogyasztási cikkek olyan gyorsan forgó termékek, amelyek rendszeres, általában napi,
illetve heti szintű szállítást igényelnek, így a városokon belül létrejövő üzletek nemcsak a vásárlói
személyautók, hanem a tehergépjárművek forgalmát is megnövelik, ezáltal terhelik a városi
forgalmat és környezetet. A kötelező parkolóhelyek számának növelése a helyigény miatt
kiszorítaná ezen forgalmat a külvárosi részekre, amely megoldás összhangban van a környezeti
levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK
irányelvvel, és annak akcióterveivel is, amely a városi logisztika körében törekszik a
tehergépjárművek városi utakon történő forgalmának csökkentésére.
Dániában a 2012-es jogszabályváltozások - a korábbi, elsősorban városközponti kereskedelmi
építmények létesítését preferáló szabályoktól eltérően - ugyancsak a fogyasztási cikkeket árusító
kiskereskedelmi üzletek tekintetében teszik lehetővé a környezetvédelmi miniszter engedélye
mellett a városközponton kívüli létesítést.
A parkolóhelyeken felül az átalakítással létesülő üzletek tilalom céljával ellentétes elterjedésének
kezelésére az előterjesztés a szabályozás oly módon történő módosítására tesz javaslatot, hogy az
engedélyköteles átalakításokat is a tilalom hatálya alá utalja.
A módosítás a fentieken túl tartalmazza a pénzügyi jogok biztosa intézményének megszűnésével
összefüggő hatályon kívül helyező rendelkezéseket.
9
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A pénzügyi jogok biztosa intézményének megszűnése a fogyasztó fogalmának módosítását is
szükségessé teszi, mivel az Fgytv. a pénzügyi jogok biztosára vonatkozó szabályok vonatkozásában
speciális fogyasztó fogalmat határozott meg.
a 2. §-hoz
Az Fgytv. 2012-től 2014. január 1-jéig moratóriumot rendelt el a fogyasztói csoportok létrehozására
vonatkozóan. A moratórium célja az volt, hogy a jogalkotó - az újabb fogyasztói csoportok
szervezésére irányuló tilalom ideje alatt - a konstrukció mellett megjelenő állami kontroll
tapasztalatai alapján eldöntse, hogy engedi a fogyasztói csoportok szervezésére irányuló
tevékenység szabad gyakorlását, vagy megtiltja azt. A tilalom megtartásának ellenőrzésére
hatáskörrel rendelkező fogyasztóvédelmi hatóság által lefolytatott vizsgálat tapasztalatai azt
mutatják, hogy a konstrukciót működtető vállalkozások gyakorlata a növekvő állami és társadalmi
figyelem ellenére sem változott pozitív irányba, továbbra is jellemzően a legkiszolgáltatottabb
fogyasztói rétegek megtévesztésével szervezik tevékenységüket. A módosítás ezért a moratórium
lejártát követően is fenntartja a fogyasztói csoport létrehozására irányuló tilalmat. Az új Polgári
Törvénykönyv 6:95. §-ával összhangban a módosítás rögzíti, hogy a tilalom megsértésével vagy
megkerülésével kötött szerződés semmis. A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy a 2012.
január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoportba új fogyasztó kizárólag a - szerződés felmondással
történő megszüntetése következtében - kieső fogyasztó helyére vehető fel, egyebekben pedig tilos
fogyasztói csoportba fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
a 3. §-hoz
A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás, valamint a külön törvényben meghatározott
egyéb vállalkozás a fogyasztói panaszok intézésére, a fogyasztók tájékoztatására köteles
ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni. A telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat
esetén az Fgytv. ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadási kötelezettséget határoz meg az
ügyfélszolgálat működtetésére kötelezett vállalkozások számára. Az „ésszerű várakozási idő”
egzaktságának hiánya azonban jogalkalmazási nehézséget okoz mind a vállalkozások, mind pedig a
rendelkezés ellenőrzésére jogosult fogyasztóvédelmi hatóság számára. A kötelezettség
konkretizálása érdekében rögzítésre kerül, hogy öt percen belül kell biztosítani az ügyintéző
bejelentkezését a telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálatok esetében. Mentesül a vállalkozás
a felelősségre vonás alól, ha a kötelezettségét annak ellenére nem tudta teljesíteni, hogy az adott
helyzetben tőle elvárható magatartást tanúsította.
a 4. §-hoz
A fogyasztóvédelmi hatóság eljárásának egyszerűsítése, valamint a fogyasztói jogérvényesítés
hatékonyabbá tétele érdekében a módosítás rögzíti a fogyasztó - hatósági eljárás megindításra
irányuló - kérelmének kötelező tartalmi elemeit. Kérelemre megindul az eljárás bármely olyan
fogyasztói beadvány alapján, amely megfelel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott
minimális tartalmi követelményeknek. A hatósági eljárás lefolytatásához szükséges, de a
kérelemben - tipikusan - nem szereplő, illetve nem csatolt adatok, dokumentumok hiánypótlás
keretében beszerezhetőek. Az eljárás elhúzódása azonban fogyasztói elégedetlenséget, valamint a
10
hatóság oldalán számottevő költséget eredményez. Vagyis mind a fogyasztók érdekét, mind pedig a
hatóság eljárásának racionalizálását szolgálja a kérelem tartalmi követelményeinek - a Ket.-ben
előírtakon túlmenő - meghatározása.
az 5. §-hoz
Az Fgytv. 47. § (3) bekezdés második mondatának elhagyása megszünteti a fogyasztóvédelmi
hatóság piacfelügyeleti feladat-és hatáskörével kapcsolatos rendelkezés kétszeri előfordulását az
Fgytv.-ben.
A telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetében az ügyintéző öt percen belüli
bejelentkezésére vonatkozó új kötelezettség megtartásának ellenőrzéséhez szükséges
infrastruktúrával a fogyasztóvédelmi hatóság nem rendelkezik. Ezért a módosítás a hívások kezdő
időpontjára és időtartamára vonatkozó adatok szolgáltatását - a fogyasztóvédelmi hatóság
felhívására - azon elektronikus hírközlési szolgáltatóra hárítja, amelynek hálózatából a hívást
kezdeményezték, és amelynél így a szükséges adatok - külön ráfordítás nélkül - rendelkezésre
állnak.
a 6. §-hoz
Az Fgytv. védelmi rendszere - a IV. középtávú fogyasztóvédelmi politika célkitűzésével
összhangban - további eszközzel bővül a fiatal- és időskorú, valamint a fogyatékkal élő fogyasztók
érdekében. A módosítás bővíti az Fgytv. kötelező bírságkiszabási eseteit: a fogyasztóvédelmi
hatóság a módosítás alapján - ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
törvény eltérően nem rendelkezik - minden esetben bírságot szab ki akkor is, ha az Fgytv. 45/A. §
(1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértésére a fogyasztóknak
koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott,
egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben került sor. A sérülékeny
fogyasztói rétegek ilyen megfogalmazásban történő körülírása igazodik a fogyasztókkal szembeni
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 4. § (2)
bekezdésében használt fordulathoz.
a 7. §-hoz
A módosítás - a Ket. 98. § (1a) bekezdésében engedett lehetőségnek megfelelően - meghatározza a
fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen előterjesztett fellebbezések tartalmi keretét.
a 8-10. §-hoz
A fogyasztói csoport létrehozására irányuló tilalom fenntartásával indokolt a már működő
fogyasztói csoportokra vonatkozó szabályozás megalkotására irányuló felhatalmazó rendelkezés
pontosítása is: a Korm. rendeletben kizárólag a törvényi tilalommal nem érintett, 2012 előtt
létrehozott fogyasztói csoportok bejelentését, működését, a fogyasztói csoportot működtető
vállalkozás által ellátandó feladatokat, az általa teljesítendő adatszolgáltatást, a fogyasztók
befizetéseinek kezelését, a fogyasztókkal való elszámolást és a szerződés megszüntetését szükséges
szabályozni.
A fogyasztói csoportokkal kapcsolatos rendelkezéseket a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006.
december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése alapján
be kellett jelenteni az Európai Bizottságnak. Az erre utaló előzetes bejelentési záradékkal, valamint
a jogharmonizációs záradékkal az Fgytv. kiegészült.
11
a 11. §-hoz
Az egyes kereskedelmi építmények létesítésének tilalmára vonatkozó szabályozás azzal a jogalkotói
szándékkal került bevezetésre, hogy a 2014. december 31-ig tartó átmeneti időszakban a lakossági
szükségleteket sok helyen indokolatlanul meghaladó számú és méretű kereskedelmi építmények
további terjeszkedésének gátat szabva elősegítse a fenntartható kereskedelem kialakíthatóságát.
A tilalom jelenlegi jogszabályi megfogalmazása azonban a jogalkotói szándéktól eltérően
lehetőséget ad arra, hogy átalakítás (az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység)
keretében is létesülhessenek újabb kereskedelmi építmények.
Abban az esetben, ha egy kereskedelmi építmény lebontásra kerül és helyette egy új kereskedelmi
építmény létesül, illetve ha egy kereskedelmi építményen olyan bontással járó átalakítás történik,
mely építési engedélyköteles, különös tekintettel arra, ha az építkezés az építményben lévő önálló
rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár, a jogalkotó eredeti
szándéka szerint a tilalom hatálya alá tartozik.
a 12. §-hoz
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása révén - az Fgytv.-ben
megjelenő, az ügyintéző öt percen belüli bejelentkezésére vonatkozó új kötelezettség megtartásának
ellenőrzéséhez kapcsolódóan - az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek átadni a hívások
kezdő időpontjára és időtartamára vonatkozó adatokat a fogyasztóvédelmi hatóságnak.
a 13. §-hoz
Az Fgytv.-ben szereplő kötelező bírságkiszabási esetek akkor alkalmazandók, ha a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Kkvtv.) eltérően nem rendelkezik. A módosítás szerinti új kötelező bírságolási eset bevezetésével
párhuzamosan ezért a Kkvtv. 12/A. §-ában is biztosítani szükséges, hogy első esetben előforduló
jogsértés megállapításakor is sor kerülhessen az Fgytv. alapján bírság kiszabására. A Kkvtv. 12/A.
§-ának ennek megfelelő kiegészítése mellett a Kkvtv. rendelkezésének pontosítására is sor kerül,
mivel az nem volt teljesen összhangban a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII.
törvény 16. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt, a (3) bekezdésben kötelezőnek minősített
bírságkiszabási eset - ha a jogsértés a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét, egészségét
sérti vagy veszélyezteti - megfogalmazásával.
a 14. §-hoz
E rendelkezések kiegészítik a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényt az eladótér, a napi
fogyasztási cikk, valamint a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet fogalmával, továbbá az ezen
fogalmakon alapuló kötelező parkolóhelyek előírását közelebbről meghatározó jogszabályra, az
országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm.
rendeletre való utalással. A napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek kötelező parkolóhelyeinek
számát előíró szabályok szigorítása az egyes kereskedelmi építmények létesítési tilalmával elérni
kívánt cél, a fenntartható kereskedelem kialakításának hatékonyabb megvalósulását szolgálja.
a 15. §-hoz
A szövegcserés módosító rendelkezések pontosítják a békéltető testületi eljárásra vonatkozó
előírásokat, és - az Fgytv.-vel összhangban - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.
12
törvényben is rögzítésre kerül a békéltető testület határozatával jóváhagyott, a teljesítési határidőn
belül végre nem hajtott egyezség végrehajtási záradékkal való ellátása.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvnek való teljes megfelelés céljából
kiegészül a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008.
évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) Mellékletének 2. pontja annak érdekében, hogy a
magatartási kódexek jóváhagyására vonatkozó valótlan állítások ne kizárólag a közigazgatási
hatóságok vagy a közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szervek, hanem egyéb szervezetek
vonatkozásában is minden körülmények között tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak
minősüljenek. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008.
évi XLVIII. törvény módosítására a „közoktatási” intézmény hatályos szabályozásnak megfelelő
megjelölése („köznevelési” intézmény) érdekében kerül sor.
a 16-21. §-hoz
A hatályon kívül helyező, a hatálybaléptető és az átmeneti rendelkezéseket, valamint a
jogharmonizációs és az előzetes bejelentési záradékot tartalmazza.
A fogyasztói csoportok működésének szabályozására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést,
valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvnek való teljes megfelelést
érintő változások mielőbbi hatályba lépése érdekében a módosítás főszabály szerint a kihirdetését
követő ötödik napon lép hatályba.
A teljesítésükre való felkészülés biztosítása érdekében a kihirdetést követő hatvanadik napon lép
hatályba a módosítások többsége, például az érintett vállalkozások telefonos ügyfélszolgálataival
kapcsolatos új kötelezettség.
Ugyancsak a szükséges felkészülési időszakra tekintettel a kihirdetést követő hatvanadik napon lép
hatályba a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek tekintetében előírt kötelező parkolók számának
növelését célzó szabályozás, amely kizárólag a hatálybalépést követően a kereskedelmi hatóság
által nyilvántartásba még nem vett, illetve működési engedéllyel még nem rendelkező építményekre
vonatkozik.
A fogyasztói csoportokra vonatkozó törvényi szintű szabályozás hatálybalépése a jelenlegi
moratórium lejáratához igazodik.
A 16. § tartalmazza továbbá a pénzügyi jogok biztosa intézményének megszűnésével összefüggő
hatályon kívül helyező rendelkezéseket.
13