﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12788. számú
törvényjavaslat
a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2013. október

2013. évi ... törvény
a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosításáról
1. §
(1)	A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § 6.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„6. Nemzeti Fajtajegyzék: Magyarországon állami elismerésben részesített
növényfajták, szőlő klónok, szaporításra egyedileg engedélyezett zöldség-, gyümölcs-
szőlő és erdészeti fajták, tájfajták, valamint a hivatalos leírással rendelkező
gyümölcsfajták lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék.”
(2)	A Tv. 2. §-a a következő 35. és 36. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„35. Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmag: az a vetőmag,
amely
a)	Európai Unióban engedéllyel nem rendelkező,
b)	az Európai Unióban termesztési célú felhasználásra ki nem terjedő engedéllyel
rendelkező, vagy
c)	az Európai Unióban termesztési célú engedéllyel rendelkező, de védzáradéki eljárás
alatt álló
géntechnológiai módosítás által megváltozott génállományú természetes szervezetet
tartalmaz, illetve ilyen természetes szervezetből áll.
36. Vetőmag szaporító tábla: az az összefüggő földterület, amelyen a vetőmag-
előállító egy növényfaj azonos szaporítási fokú fajtáját termeszti, a közvetlenül
egymás melletti (érintkező) táblákat egy táblaként lehet kezelni, amennyiben út, árok,
fasor, illetve egyéb az azonos művelést nem kizáró tereptárgy választja el ezeket
egymástól és a vetésidő vagy a növényállomány fejlettségi állapotában mutatkozó
eltérés az érintett táblák (táblarészek) között maximum 7 nap.”
2.	§
A Tv. 6. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A növényfajta:)
2
„a) megkülönböztethető, ha adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából
kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér minden más növényfajtától, amelynek
létezése közismert a bejelentés benyújtásának időpontjában; a növényfajta közismert,
ha azt Magyarországon vagy valamely tagállamban nemzeti fajtajegyzékre vétel
céljából bejelentették, a bejelentés eredményeként nemzeti fajtajegyzékre vették, a
Közösségi Fajtajegyzékben szerepel, valamint növényfajta-oltalom tárgya volt,
növényfajta-oltalom alatt áll vagy növényfajta-oltalom iránt bejelentették.”
3.	§
A Tv. 7. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Bejelentést tehet)
„d) tájfajta esetében a növényfajtával rendelkező természetes személy, jogi személy,
illetve jogi személyiség nélküli szervezet, ha a bejelentés nem sért növényfajta-oltalmi
jogokat.”
4.	§
A Tv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A növénytermesztési hatóság az állami elismerésre bejelentett növényfajta
fajtavizsgálatának eredményeit - a kizárólag csak DUS vizsgálatra kötelezett zöldség-
és gyümölcsfajták kivételével - a javaslatával együtt a Fajtaminősítő Bizottság elé
terjeszti. A növénytermesztési hatóság a zöldség- és gyümölcsfajták eredményes DUS
vizsgálata alapján határozatot hoz az állami elismerésről vagy új fajtafenntartó
bejegyzéséről.”
5.	§
(1)	A Tv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Fajtaminősítő Bizottság szakágazatonkénti szekciókból áll. Az egyes
szekcióknak legalább öt tagja van. A Fajtaminősítő Bizottságba tagokat
a)	jelöl az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter), a
növénytermesztési hatóság,valamint
b)	jelölhet a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, a
Magyar Tudományos Akadémia, a termékpálya szerinti terméktanácsok (a
továbbiakban: terméktanács), a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az agrárkutató és -
felső oktatási intézmények, valamint a szakmai érdekképviseletek.”
(2)	A Tv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(3) A Fajtaminősítő Bizottság elnökét, tagjait a miniszter nevezi ki a delegáló
szervezetek javaslata alapján. A Fajtaminősítő Bizottság szekció elnökeit a miniszter
jelöli ki. A Fajtaminősítő Bizottság titkársági feladatait a növénytermesztési hatóság
látja el.”
6. §
A Tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami elismerés időtartama szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fás szárú
energetikai célú fajták, illetve fásszárú dísznövények esetében a megadástól számított
30.	év végéig, egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart,
amely a bejelentő kérelmére további 30, illetve 10 éves időtartamra többször is
meghosszabbítható.”
7.	§
A Tv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő növényfajta fajtaleírásában rögzített
tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzéséről fajtafenntartással kell
gondoskodni. A fajtafenntartás eredményességét a növénytermesztési hatóság ellenőrzi
a fajtaleírásban rögzített morfológiai tulajdonságok alapján.”
8.	§
(1)	A Tv. 15. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott esetekben
a szőlő-, gyümölcs-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, valamint a
zöldségpalánta előállításához és forgalomba hozatalához a növénytermesztési hatóság
engedélye, illetve a dísznövény szaporítóanyagok előállításához és forgalomba
hozatalához az előállító, forgalmazó nyilvántartásba vétele szükséges. A kérelemben
meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, illetve a szervezet
nevét és székhelyét.
(8) A növénytermesztési hatóság a (7) bekezdés szerinti tevékenység folytatását
engedélyezi, illetve nyilvántartásba veszi, ha a kérelmező megfelel e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. A
növénytermesztési hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi
a szolgáltatót.”
(2)	A Tv. 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A növénytermesztési hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet a 23. § (1)
bekezdésében felsorolt tevékenységekről. A közhiteles hatósági nyilvántartásból
4
kizárólag az érintett tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából
szolgáltatható adat.”
9.	§
A Tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A szántóföldi és a kertészeti növényfajok vetőmag előállítása esetén - a
genetikai és a növényvédelmi követelmények érvényesítése céljából - e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni.
Az előírt védőtávolságba eső földterületen tilos a vetőmag előállítással termesztett
növényfajjal, növényfajtával azonos vagy ivarilag kompatibilis növényfajt termeszteni,
beleértve a gyomként megjelenő árvakeléseket is. A földhasználónak a védőtávolság
területére eső és általa használt földterületen - beleértve a tanyát és az egyéb
földterületeket is - folyamatosan gondoskodnia kell a korlátozott növényfaj, annak
árvakelése vagy gyomként megjelenő egyedeinek eltávolításáról.
(2)	A vetőmagtermesztés elsődlegességének biztosítása és e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban előírt védőtávolságok érvényesítése érdekében a vetőmag
előállítója az előírt védőtávolságon belül lévő termőföld használójával (a
továbbiakban: földhasználó) szerződésben állapodhat meg vagy vetőmag szaporítási
zárt körzetet hozhat létre.
(3)	A vetőmag előállítónak - az érintett földterületrészek területének pontos
meghatározásával együtt - a helyi önkormányzat hirdető tábláján, az illetékes
kormányhivatalban, illetve a járási hivatalban közzé kell tennie a vetéstervét:
a)	tavaszi vetésű növények esetében január 15-ig,
b)	őszi káposztarepce esetében július 1-jéig,
c)	egyéb őszi vetésű növények esetében augusztus 1-jéig.
(4)	A védőtávolságba eső földhasználónak az egyeztetés iránti igényét a közzététel
követően 30 napon belül kell bejelentenie a vetőmag-előállító részére, ha a
meghirdetett vetésterv a vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára e törvény
végrehajtására kiadott rendelet szerint jelentős eredményveszteséget okoz. A
földhasználónak bizonyítania kell, hogy a védőtávolságba eső földterületen jelentős
anyagi vesztesség nélkül nem tud más növényfajt termeszteni, nem tudja a vetésforgót
más módon kialakítani vagy hasonló értékű és igényű vetőmag előállítást végezni.”
10.	§
A Tv. a „Törzsültetvény” alcímet megelőzően a következő 18/A. §-18/C. §-sal és
alcímekkel egészül ki:
„ Védőtávolság érvényesítése szerződés alapján
5
18/A. § (1) A vetőmag előállító a közzétételtől számított 30 napon belül az egyeztetési
igényét bejelentő földhasználóval szerződést köt vagy e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben meghatározott nyilatkozat-tételre hívja fel azt a földhasználót, akivel nem
sikerült megegyeznie. A nyilatkozat tételre történő felhívás az érintett földhasználó
részére igazolható módon postai úton vagy tanúk igazolása mellett személyesen tehető
meg.
(2)	Az érintett földhasználó a nyilatkozattételre történő felhívás kézhezvételétől
számított 30 napon belül (a továbbiakban: nyilatkozattételi határidő) köteles a vetőmag
előállító részére nyilatkozatot tenni, amennyiben a vetőmag előállításhoz nem járul
hozzá. A nyilatkozat a vetőmag előállító részére igazolható módon, postai úton vagy
tanúk igazolása mellett személyesen tehető meg. A nyilatkozattételi határidő lejárta
után - nyilatkozat hiányában - az érintett földhasználó hozzájárulását megadottnak
kell tekinteni.
(3)	A vetőmag előállítója a földhasználóval a vetés megkezdése előtt szerződésben
állapodhat meg a földhasználat módjáról, illetve arról, hogy a földhasználó milyen
feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmag szaporító táblát veszélyeztető
növényfajokat és -fajtákat nem termeszt. A szerződésnek tartalmaznia kell a
termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az ebből eredő
eredménykiesés arányos ellentételezésének módját és mértékét. Az ellentételezés
mértékének meghatározására a 18/B. § (7) bekezdésében foglalt szabályokat kell
alkalmazni.
(4)	A vetőmag előállító jogosult - a földhasználó költségére - a vetőmag szaporítást
veszélyeztető növényfajok és fajták haladéktalan eltávolítására, ha a földhasználó a
szerződésben foglaltak nem teljesíti vagy a földhasználó a nyilatkozattételi felhívásnak
nem tett eleget. A növényállomány eltávolítása nem járhat aránytalan kár okozásával.
A földhasználó a vetőmag előállítóval szemben a vetőmag szaporítást veszélyeztető
növényfajok és - fajták eltávolítása miatt kárigényt nem érvényesíthet.
Védőtávolság érvényesítése zárt körzet létrehozásával
18/B. § (1) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt védőtávolságok
alkalmazásával egy vagy több termesztési ciklusban vetőmag szaporítási zárt körzetet
(a továbbiakban: zárt körzet) lehet kialakítani. A zárt körzet területét pontosan meg
kell határozni az üzemi térképen a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a
továbbiakban: MePAR) szerinti azonosító számmal és a helyrajzi számmal, valamint a
helyi sajátságoknak megfelelő egyéb módon, így különösen dűlőnév, területrész
megnevezésével. A zárt körzet létrehozását a növénytermesztési hatóság engedélyezi.
(2)	Az a vetőmag előállító, aki legalább 16 ha egybefüggő vetésterülettel és szaporítási
szerződéssel rendelkezik, zárt körzet kialakítását kezdeményezheti a terméktanácsnál.
A vetőmag előállítást végző fajtatulajdonos vagy fajtaképviselő is kezdeményezheti a
zárt körzet kialakítását, ha legalább 16 ha egybefüggő vetésterülettel rendelkezik.
6
(3)	A zárt körzet létesítését kezdeményező vetőmag-előállítónak a zárt körzet
létesítésére vonatkozó szándékát a 18. § (3) bekezdésben meghatározott módon közzé
kell tennie.
(4)	A zárt körzet területén a védőtávolságba eső földterületek használójának az
egyeztetés iránti igényét a közzétételt követő 30 napon belül kell bejelentenie a területi
agrárkamara részére, ha a meghirdetett zárt körzet a vetéstervét kedvezőtlenül
befolyásolja és számára e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint jelentős
eredményveszteséget okoz, amelyet a 18. § (4) bekezdésében foglaltak szerint
bizonyítania kell.
(5)	A vetőmag előállítónak értesítenie kell a terméktanácsot a tervezett zárt körzet
meghirdetéséről. A terméktanács a tervezett zárt körzettel érintett területi agrárkamarát
felkéri, hogy a helyi sajátságok ismeretében, 30 napon belül folytasson egyeztetést a
termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségekről és az ellentételezés módjáról,
mértékéről a védőtávolságba eső földterületek használóival. Az egyeztetéseket március
15-ig be kell fejezni. Az egyeztetés eredményét megállapodásba kell foglalni.
(6)	A vetőmag előállítónak a területi agrárkamara által ellenjegyzett megállapodást
meg kell küldenie a terméktanács részére. A megállapodásban külön kell felsorolni az
egyezség által érintett területeket, és külön az olyan területrészeket, amelyek
tekintetében a földhasználóval nem sikerült megegyezni. A megállapodásnak
tartalmaznia kell a vetőmag-előállító által felajánlott ellenszolgáltatásokat, amelyeket a
földhasználók elutasítottak.
(7)	A földhasználó a termelés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeiért az
eredetileg termeszteni tervezett növényi kultúra eredményével arányos ellentételezésre
-	így különösen terményre, természetbeni szolgáltatásra, illetve korlátozási díjra -
tarthat igényt. Az arányos ellentételezés mértékét a zárt körzet térségére jellemző, a
korlátozás alá eső növényi kultúra jövedelmezőségére és a termelt növény átlagos
terméshozamára figyelemmel kell meghatározni. A korlátozás alá eső növényi kultúra
és a földhasználó által termesztett növényi kultúra jövedelmezőségének, illetve az
elmaradt haszonnak az adott év betakarításkori megyei átlaga alapján kell kiszámítani
a korlátozási díj mértékét.
18/C. § (1) A vetőmag előállító a zárt körzet engedélyezése iránti kérelmet - az
egyeztetést követően - a terméktanács véleményével és az egyeztetés
dokumentációjával együtt 8 napon belül továbbítja a növénytermesztési hatóságnak. A
kérelemhez csatolni kell a zárt körzet kialakításának tervezetét.
(2)	A növénytermesztési hatóságnak 8 napon belül kell határozatot hoznia a zárt körzet
engedélyezéséről. A növénytermesztési hatóság nem tagadhatja meg az engedélyezést,
ha a zárt körzet kialakítása megfelel az előírt követelményeknek. A zárt körzet
kialakításának engedélyezéséről szóló határozatban rendelkezni kell az egyes idegen
beporzást vagy növényegészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, növényfajták
termesztésének korlátozásáról, tilalmáról, valamint azokat a földhasználókat megillető
7
ellenszolgáltatásról, akikkel nem sikerült megegyezni. A zárt körzet kialakításának
engedélyezéséről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság honlapján közzé kell
tenni. A zárt körzetet elrendelő határozatot hirdetmény útján is közölni kell, ha a
védőtávolságba eső földterületeken van ismeretlen földhasználó.
(3)	A zárt körzeten belüli korlátozás, illetve a tilalom betartását a növénytermesztési
hatóság ellenőrzi és elrendeli a növényállomány megsemmisítését, ha a korlátozás,
illetve a tilalom ellenére a zárt körzeten belül a tiltott növényfaj egyedeinek
eltávolítása elmaradt. A növénytermesztési hatóság határozatában foglaltakat
haladéktalanul végre kell hajtani. A föld használója köteles tűrni, hogy a saját
költségére a növényállomány eltávolításra kerüljön, amely nem járhat aránytalan kár
okozásával.”
11.	§
(1)	A Tv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki Magyarország területén szőlő-, gyümölcs- erdészeti fajta és fás szárú
energetikai célú fajta minősített vetőmagját, vegetatív szaporító alapanyagát állítja elő,
annak e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételek szerint
törzsültetvényt, illetve anyanövény-állományt kell létesítenie. A törzsültetvény
létesítését a növénytermesztési hatóság engedélyezi.”
(2)	A Tv. 19. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A növénytermesztési hatóság a minősített gyümölcs törzsültetvényekről, a szőlő
törzsültetvényekről és standard ültetvényekről, valamint az erdészeti és fás szárú
energetikai célú törzsültetvényekről, standard ültetvényekről, valamint a
szaporítóanyag-forrásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a törzsültetvények
helyére, telepítésének idejére, fajára, fajtára és származására vonatkozó adatok
vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(3)	A Tv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A törzsültetvények és faiskolák létesítéséhez szükséges védőtávolság betartása
érdekében a 18. § és a 18/A-18/D. § előírásait a szakterület sajátosságainak
megfelelően kell alkalmazni. A faiskola a törzsültetvény létesítésének engedélyezését
megelőzően kezdeményezheti a szaporítóanyag előállítási zárt körzet létesítését.”
12. §
A Tv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vetőmagot, dughagymát és fokhagyma szaporítóanyagot csak olyan
csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a minőség megóvását,
8
valamint nem teszi lehetővé a kivételt és a kicserélést a csomagolóanyag megsértése
nélkül.”
13. §
A Tv. a „Hatósági feladatok, a szakigazgatás szervezete” alcímet megelőzően a
következő alcímmel és 21/A. §-sal egészül ki:
„Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag termesztésbe
bocsátása
21/A. § (1) A növénytermesztési hatóság a géntechnológiával módosított szervezettel
szennyezett szaporítóanyag termesztésbe bocsátása miatt
a)	az érintett növényi kultúra, valamint
b)	e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott védőtávolságon belül
található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra
megsemmisítését rendelheti el.
(2)	A növénytermesztési hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a
megsemmisítéssel érintett területen a megsemmisítés bekövetkezésének időpontjában
saját nevében és kockázatára, jogszerű földhasználóként mezőgazdasági termelést
folytató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet e
törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltétekkel és mértékben
kárának enyhítésére juttatásra jogosult.
(3)	Nem jár juttatás, amennyiben
a)	a termelő a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyagot
jogellenesen hozza be az országba,
b)	a termelő a szaporítóanyag azonosságát nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani,
c)	a termelő nem fémzárolt vetőmagot, nem minősített vegetatív szaporítóanyagot,
illetve ültetési anyagot bocsátott termesztésbe,
d)	a termelőnek tudomása volt arról, hogy géntechnológiával módosított szervezettel
szennyezett szaporítóanyagot bocsátott termesztésbe,
e)	a termelő az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott növényi kultúra
beazonosítása és megsemmisítése során a növénytermesztési hatósággal nem működött
együtt,
f)	a termelő e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott követelés
érvényesítőre a kárigényét nem engedményezte,
g)	a termelő a megsemmisítés miatt felmerült kárigényéről lemondott vagy azt az f)
pont szerinti követelésérvényesítőn kívül másra engedményezte.
(4)	A védőtávolságon belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó
növényi kultúra megsemmisítésének elrendelése esetén a termelőnek nem jár juttatás,
ha a növényi kultúra beazonosítása és megsemmisítése során a növénytermesztési
hatósággal nem működött együtt, továbbá a (3) bekezdés f) és g) pontjában
meghatározott esetekben.
9
(5)	A költségvetési törvénynek a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében
külön alcímen a (2) bekezdés szerinti juttatás fedezetére célelőirányzatot kell
biztosítani.
(6)	Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a szaporítóanyagot előállítókra
és továbbszaporítókra is.”
14.	§
A Tv. 23. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A növénytermesztési hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet:
a)	a növényfajták állami elismerésére irányuló kérelmekről, valamint az állami
elismerésben részesített növényfajtákról, amely tartalmazza
aa)	a bejelentő természetes személyazonosító adatait, cégnevét, adószámát, székhelyét,
telephelyét,
ab)	az állami elismerésben részesített növényfajta nevét,
ac)	az állami elismerés évét (időpontját);
b)	a vetőmag előállítókról, valamint az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett szőlő-,
gyümölcs-, dísznövény, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai
szaporítóanyag-előállítókról és szaporítóanyag-forgalmazókról, amely tartalmazza
ba)	a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
adóazonosító jelét,
bb)	jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet esetén az azonosító
adatokat (cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét),
bc)	a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal regisztrációs számát vagy a
növénytermesztési hatóság partner azonosítóját,
bd)	a tevékenység megjelölését,
be)	szaporítóanyag előállítás esetén a vetés, illetve a termesztés helyének azonosító
adatait (cím, helyrajzi szám, MePaR azonosító szám, földrajzi koordináták, táblaszám,
terület mérete), valamint szaporítóanyag forgalmazás esetén a telephely megfelelő
azonosító adatait;
c)	a minősített szaporítóanyag tételekről, amely tartalmazza
ca)	a tétel előállítójának megnevezését,
cb)	a tétel előállításának idejét,
cc)	a minősítésre beérkező szaporítóanyag fajtáját,
cd)	a minősítésre beérkező szaporító anyag mennyiségét;
d)	a szántóföldi és zöldség növényfajták esetében a vetőmag kiszerelést folytatókról,
amely tartalmazza
da)	a vetőmag kiszerelő természetes személy azonosító adatait, illetve jogi személy,
valamint jogi személyiség nélküli szervezet cégnevét, adószámát, székhelyét,
telephelyét,
db)	a kiszerelésre engedélyezett fajok nevét;
e)	a standard zöldség vetőmag előállítókról és forgalmazókról, amely tartalmazza
10
ea)	a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
adóazonosító jelét,
eb)	jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cégnevét,
adószámát, székhelyét, telephelyét,
ec)	engedélyezett fajok nevét;
f)	a minősített és ellenőrzött erdészeti és fás szárú energetikai célú szaporítóanyag
tételekről, amely tartalmazza
fa)	a fajta vagy származás megnevezését,
fb)	a szaporítóanyag mennyiségét,
fc)	az előállítás idejét;
g)	az erdészeti génmegőrzési tételekről és génrezervátumokról, amely tartalmazza
ga)	a génmegőrzési egység elnevezését,
gb)	a génmegőrzési egység egyedi azonosítóját, ami tartalmazza a megőrzött fafaj
nevét, a génmegőrzési módot (ex situ, illetve in situ) és az egyedi állomány azonosító
sorszámot,
gc)	a génmegőrzési egység földrajzi fellelhetőségét,
gd)	a tulajdonos, illetve a gazdálkodó, kezelő nevét;
h)	a minősített és ellenőrzött gyümölcs szaporítóanyag tételekről, amely tartalmazza
ha)	a fajtanevet,
hb)	a szaporítóanyag mennyiségét,
hc)	az előállítás idejét;
i)	a minősített és ellenőrzött szőlő szaporítóanyag tételekről, amely tartalmazza
ia)	a fajtanevet,
ib)	a szaporítóanyag mennyiségét,
ic)	az előállítás idejét;
j) a határon átnyúló szolgáltatás folytatása esetén a 15. § (10) bekezdése szerinti
bejelentést tevőkről.
(2)	A növénytermesztési hatóság
a)	elvégzi vagy elvégezteti az állami elismerésre bejelentett növényfajták
fajtavizsgálatát, illetve a növényfajta-oltalom iránt bejelentett növényfajták kísérleti
vizsgálatát;
b)	ellátja a Fajtaminősítő Bizottság titkársági feladatait;
c)	előterjesztést készít a Fajtaminősítő Bizottság részére a növényfajták állami
elismerésére, annak meghosszabbítására, illetve visszavonására;
d)	a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása, illetve az elvégzett DUS vizsgálat szerint
kiadja a növényfajták állami elismeréséről, annak meghosszabbításáról, illetve
visszavonásáról szóló határozatokat;
e)	vezeti és közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket;
f)	bejegyzi az új fajtafenntartókat;
g)	minősíti a szaporítóanyagokat és a törzsültetvényeket;
h)	engedélyezi:
ha)	az állami elismerésre bejelentett növényfajták egyedi szaporítását,
hb)	a szaporítóanyag szaporítási zárt körzetek kialakítását,
hc)	a szaporítóanyag tételek átruházott jogkörben történő minősítését,
hd)	a fémzárolt szaporítóanyag tételek kiszerelését,
11
he)	a törzsültetvények létesítését,
hf)	a faiskola és palántanevelő üzem létesítését,
hg)	a szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, erdészeti és fás szárú energetikai
szaporítóanyagok, valamint zöldségpalánta előállítását és forgalomba hozatalát;
i)	engedélyezheti a 15. § (1) bekezdésében foglaltaknak vagy e törvény végrehajtására
kiadott jogszabály szerinti minősítési feltételeknek meg nem felelő szaporítóanyag
eseti felhasználását;
j) ellenőrzi:
ja) a növényfajták fajtafenntartásának eredményességét, a fajtaleírásban rögzített
morfológiai tulajdonságok alapján,
jb) a szaporítóanyagok előállítását, feldolgozását, forgalomba hozatalát, felhasználását,
jc) az átruházott jogkörben végzett szaporítóanyag-tétel minősítést,
jd) a zárt körzetben az előírt korlátozások betartását;
k) eljár - a 23/A. §-ban foglaltakra is figyelemmel - az e törvény és a végrehajtására
kiadott jogszabály rendelkezéseinek megsértése esetén.
(3)	A növénytermesztési hatóság hatósági igazolványt állít ki az ellenőrzést végző
munkatársa részére. A növénytermesztési hatóság ellenőrzési tevékenysége kiterjed
minden olyan helyre, ahol a szaporítóanyag előállítását, kezelését, tárolását végzik,
továbbá, ahol szaporítóanyagot forgalomba hoznak vagy szaporító alapanyagot
felhasználnak. A termelő, illetve a forgalmazó köteles az ellenőrzést végző személy
bejutását biztosítani az ellenőrizendő helyre és együttműködni az ellenőrzést
végzővel.”
15.	§
A Tv. 30. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„m) a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag
felhasználása miatt kárt szenvedett termelők kárának enyhítésére szolgáló juttatás
részletes szabályait.”
16. §
A Tv. 31. §-a a következő j)-n) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény szabályozási tárgykörében a Magyar Köztársaság és az Európai
Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991.
december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást
kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő
jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:)
j a Tanács 98/56/EK irányelve a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról,
12
k) a Tanács 2008/72/EK irányelve a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési
anyagok forgalmazásáról,
l) a Tanács 2008/90/EK irányelve a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve
a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról,
m) a Bizottság 2008/62/EK irányelve a helyi és a regionális feltételekhez természetes
módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett mezőgazdasági honos fajok
és fajták elfogadása, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának, valamint
vetőburgonyájának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről,
n) a Bizottság 2009/145/EK irányelve az egy adott helyen és régióban hagyományosan
termesztett és génerózió által veszélyeztetett honos zöldségfajok és fajták, illetve a
kereskedelmi növénytermesztési szempontból tényleges értékkel nem rendelkező,
csupán bizonyos feltételek melletti termesztésre nemesített zöldségek fajtáinak
elismerése, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának forgalmazása esetében
alkalmazható eltérésekről.”
17.	§
A Tv. a következő 32. §-sal egészül ki:
„32. § A törvény 2. § 35. pontjának és 21/A. §-ának a műszaki szabványok és
szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 1998.
június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - 98/48/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése
megtörtént.
18.	§
(1)	A Tv.
a)	18. §-a előtti „Szaporítóanyag előállítási zárt körzet” alcím helyébe „A vetőmag
előállításhoz szükséges védőtávolság általános szabályai” alcím lép,
b)	15. § (1) bekezdés c) pontjában az „és szőlő” szövegrész helyébe a „valamint szőlő
és gyümölcs” szöveg lép,
c)	19. § (4) bekezdésében a „gyümölcs-, komló- és díszfaiskolában” szövegrész
helyébe a „gyümölcs faiskolában” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Tv.
a)	2. § 9. pontja,
b)	15. § (1) bekezdés b) pontja.
(3)	Hatályát veszti a Tv.
a)	7. § (5) bekezdésében a „ , továbbá ugyanezen időtartamra ezek Polgári
Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója”,
b)	19. § (1) bekezdésében a „ , fásszárú dísznövény-”
szövegrész.
13
19.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)	A Tv.-nek e törvény 1. § (2) bekezdésével módosított 2. § 35. pontjának és e
törvény 13. §-ával megállapított 21/A. §-ának a műszaki szabványok és szabályok
terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 1998. június 22-i
98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - 98/48/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvvel módosított - 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Hazánk ökológiai adottságai, vetőmag termelési és feldolgozási tradíciója és
tapasztalatai, valamint a logisztikai előnyök a hazai gazdaság egyik legsikeresebb
ágazatává tették a vetőmag előállítást. A magyar vetőmag stratégiai termék. A
termőterület és a kapacitás bővítése nemzetgazdasági, sőt - élelmiszerbiztonsági
szempontból - nemzetbiztonsági érdek.
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) az ésszerűbb működést, az
erőforrások hatékonyabb felhasználását, illetve a versenyképesség javítását, valamint
Magyarország géntechnológiával módosított szervezetekre (a továbbiakban: GMO)
vonatkozó stratégiájának hatékonyabb ellátását segíti.
A törvényjavaslat kiegészíti a fogalmakat a géntechnológiával módosított szervezettel
szennyezett vetőmag fogalmával és szabályozza a GMO-val szennyezett
szaporítóanyag felhasználása miatt kárt szenvedett termelők kárának enyhítésére
szolgáló juttatás feltételeit.
A vetőmag előállítás egyik feltétele az összefüggő, nagyobb földterületek megléte - az
uniós normákban előírt - izolációs távolságok betartása miatt, mely a szétszabdalt
tulajdoni viszonyok miatt egyes térségekben nehézségekbe ütközik. A vetőmag
előállításhoz szükséges védőtávolságok biztosítása érdekében - a termelők közötti
vitás helyzetek megoldásának elősegítése érdekében - erősíteni és pontosítani
szükséges a jogi hátteret, a lehetőség szerinti hatósági kontroll kiterjesztésével. Ezért a
törvényjavaslat a hatályos szabályokhoz képest részletesebben határozza meg a
védőtávolságba eső termőföld használóval való megegyezés és a vetőmag szaporítási
zárt körzet létesítésének szabályait.
A vetőmag szaporítási zárt körzet szabályai a jelenlegi hatályos szabályozás elveit
követve törvényi szinten határozzák meg azokat a lényeges szabályokat, amelyekben a
vetőmag előállítónak és a védőtávolságba eső termőföld használójának meg kell
állapodnia. A gyakorlatban számos olyan eset fordult elő, amikor a védőtávolságba eső
föld használója helyzetével visszaélve veszélyeztette, illetve meghiúsította a vetőmag
előállítást.
A törvényjavaslat a vetőmag előállításhoz fűződő érdekre és a földhasználó érdekeire
figyelemmel szabályozza az előzetes egyeztetés módját és az ellentételezés arányos
mértékét.
A törvényjavaslat nem határoz meg új feladatokat a növénytermesztési hatóság
számára, csak több helyen pontosítja a hatályos szabályokat.
15
A törvényjavaslat meghatározza a szaporítóanyag előállítással és forgalmazással
kapcsolatban vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásokat a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvényt módosító
2012. évi CCX. törvénnyel megállapított szabályokra figyelemmel.
A törvényjavaslat tartalmazza a tájfajtákra, a zöldség és gyümölcsfajták
forgalmazására vonatkozó uniós irányelvek átültetéséhez szükséges módosításokat,
valamint az időközben indokolttá vált pontosításokat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja a Nemzeti Fajtajegyzék fogalmát, továbbá kiegészíti a
fogalmakat a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmag
fogalmával és a vetőmag szaporító tábla fogalmával.
A törvényjavaslat szerint géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett
vetőmagnak minősül az a vetőmag, amely:
•	az Európai Unióban nem engedélyezett GMO-t,
•	a védzáradékkal érintett GMO-t,
•	a termesztésre nem engedélyezett, de egyéb célra engedélyezett GMO-t
tartalmaz.
Ez a fogalom a GMO-val szennyezett vetőmagok és szaporítóanyagok forgalomba
hozatala esetén alkalmazható szankciók szempontjából szükséges.
A vetőmag szaporító tábla fogalmának meghatározásával a törvényjavaslat lehetővé
teszi, hogy egy táblaként lehessen kezelni egy növényfaj azonos fokú fajtájának
termesztése estén azokat az érintkező táblákat, amelyeket út, fasor vagy az azonos
művelést nem kizáró tereptárgy választ el egymástól.
A 2-5. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja az állami elismerés egyik feltételét jelentő
megkülönböztethetőség fogalmát.
A törvényjavaslat a tájfajtákra, a zöldség és gyümölcsfajták forgalmazására vonatkozó
uniós irányelvek átültetéséhez szükséges módosításokat, valamint az időközben
indokolttá vált pontosításokat tartalmazza.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat 10 évvel hosszabb időtartamban határozza meg az állami elismerés
időtartamát a szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fás szárú energetikai célú fajták,
16
illetve fásszárú dísznövények esetében. A módosítás értelmében e fajták esetében az
állami elismerés a megadástól számított 30. év végéig tart, amely időtartam többször
meghosszabbítható.
A 7-8. §-hoz
A törvényjavaslat a fajtafenntartás ellenőrzésére, valamint a szaporítóanyag
előállítással és forgalmazással kapcsolatban vezetett közhiteles hatósági
nyilvántartásokra vonatkozó pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 9-10. §-hoz
A szántóföldi és a kertészeti növényfajok vetőmag előállításánál - a genetikai és
növényvédelmi követelmények érvényesítése céljából - a törvény végrehajtási
rendeleteiben meghatározott mértékű védőtávolságot kell alkalmazni. A
védőtávolságba eső termőföld használói nem termeszthetnek olyan növényt, amely a
vetőmag előállítást a mechanikai vagy genetikai keveredés miatt veszélyezteti.
Ezért a vetőmag előállító az előírt védőtávolságon belül lévő termőföld használójával
(a továbbiakban: földhasználó) szerződésben állapodhat meg vagy vetőmag szaporítási
zárt körzetet hozhat létre. A zárt körzet létesítésére vonatkozó időkorlátok és a
létesítésre vonatkozó értesítések és egyeztetési fórumok nem változnak.
A törvényjavaslat a vetőmag előállításhoz fűződő érdekre és a földhasználó érdekeire
figyelemmel szabályozza az előzetes egyeztetés módját és az ellentételezés arányos
mértékét.
A vetőmag előállítója a földhasználóval a vetés megkezdése előtt szerződésben
állapodhat meg. A szerződésnek tartalmaznia kell a termesztés korlátozásával
kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az ebből eredő eredménykiesés arányos
ellentételezésének módját és mértékét.
A törvényjavaslat a szétszabdalt tulajdoni és földhasználati viszonyokhoz jobban
alkalmazkodóan határozza meg a vetőmag szaporítási zárt körzethez szükséges
összefüggő terület minimális nagyságát. A legalább 16 ha egybefüggő vetésterülettel
és szaporítási szerződéssel rendelkező vetőmag előállító zárt körzet kialakítását
kezdeményezheti a termékpálya szerinti terméktanácsnál.
A zárt körzet létesítésének szándékára vonatkozóan, a hatályos szabály „helyileg
szokásos módon történő” közzétételt határozott meg, melyet a visszajelzések alapján
szükséges volt pontosítani. A vetőmag előállítónak a zárt körzet létesítésére vonatkozó
szándékát az érintett földterületrészek területének pontos meghatározásával együtt a
helyi önkormányzat hirdető tábláján, a kormányhivatalban, illetve a járási hivatalban
kell közzétennie.
A földhasználónak jeleznie kell, ha a vetőmag előállítás az érdekeit sérti.
17
A vetőmag előállító és a földhasználó közötti egyeztetést a területi agrárkamara
folytatja le. Az egyeztetés eredményét megállapodásba kell foglalni. A vetőmag
előállítónak a területi agrárkamara által ellenjegyzett megállapodást meg kell küldenie
a terméktanács részére.
Ha a jogszabályban előírt védőtávolságok alkalmazásával egy vagy több termesztési
ciklusban vetőmag szaporítási zárt körzet kerül létrehozásra, a zárt körzet területét
pontosan meg kell határozni az üzemi térképen a Mezőgazdasági Parcella Azonosító
Rendszer (MePAR) szerint.
A zárt körzet létesítését a növénytermesztési hatóság engedélyezi.
A földhasználó a termelés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeiért az eredetileg
termeszteni tervezett növényi kultúra eredményével arányos ellentételezésre - így
különösen terményre, természetbeni szolgáltatásra, illetve korlátozási díjra - tarthat
igényt. Az arányos ellentételezés mértékét a zárt körzet térségére jellemző, a
korlátozás alá és a termelt növény átlagos terméshozamára figyelemmel kell
meghatározni.
Mind szerződésben meghatározott védőtávolságba, mind a zárt körzetben előírt
védőtávolságba eső földterületen tilos a termesztett növényfajjal azonos növényfajt
termeszteni, beleértve a gyomként megjelenő árvakeléseket is. A földhasználónak a
védőtávolságba, illetve a zárt körzet területére eső és általa használt földterületen
folyamatosan gondoskodnia kell a korlátozott növényfaj megjelenő egyedeinek
eltávolításáról.
A zárt körzeten belüli korlátozás, illetve a tilalom betartását a növénytermesztési
hatóság ellenőrzi és elrendeli növényállomány megsemmisítését, ha a korlátozás,
illetve a tilalom ellenére a zárt körzeten belül tiltott növényfaj egyedeinek eltávolítása
elmaradt.
A 11-12. §-hoz
A törvényjavaslat a törzsültetvények és a faiskolák létesítésére vonatkozó pontosító
rendelkezéseket, továbbá a vetőmag, dughagyma és fokhagyma csomagolóanyagára
vonatkozó uniós irányelv átültetéséhez szükséges módosítást tartalmazza.
A 13. §-hoz
Magyarország kiemelten kívánt eljárni a vetőmagvak GMO szennyeződésének
megelőzése, valamint a géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó,
szennyezett vetőmagvak felhasználásának megakadályozása érdekében. Ezért a GMO-
val szennyezett vetőmag felhasználása esetén a törvényjavaslat lehetővé teszi az
érintett növényi kultúra, valamint a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott
védőtávolságon belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi
kultúra megsemmisítését. A megsemmisítés miatt kárt szenvedett termelők a törvény
18
végrehajtási rendeletében meghatározott feltétekkel és mértékben káruk enyhítésére
juttatásra jogosultak. A törvényjavaslat meghatározza a juttatást kizáró feltételeket. A
károk enyhítésére adható juttatás részletes szabályainak kidolgozására a
törvényjavaslat a vidékfejlesztési miniszternek ad felhatalmazást.
A 14. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a szaporítóanyag előállítással és forgalmazással
kapcsolatban vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásokat a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvényt módosító
2012.	évi CCX. törvénnyel megállapított szabályokra figyelemmel.
A 15-19. §-hoz
A törvényjavaslat záró rendelkezései felhatalmazó, módosító, hatályon kívül helyező
rendelkezéseket, valamint az uniós normáknak való megfelelésre vonatkozó
szabályokat tartalmazzák.
A törvényjavaslat 1. §-ának (2) bekezdésében és 13. §-ában foglalt, a
géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmagra vonatkozó
rendelkezéseknek a műszaki szabványok és szabályok terén történő
információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv - 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvvel módosított - 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. A
véleményezési határidő 2013. szeptember 30-án járt le és nem érkezett észrevétel sem
a Bizottság, sem a tagállamok részéről.