﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12790. számú
törvényjavaslat
a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival
összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról
Előadó: Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2013. október
1
2013. évi ... törvény
a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi
rendelkezések módosításáról
1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény módosítása
1. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 101., illetve
102. cikkének (korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81., illetve 82. cikke)
alkalmazása során az e cikkek hatálya alá tartozó piaci magatartásra is e törvény eljárási
rendelkezéseit kell alkalmazni akkor, ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján a Gazdasági
Versenyhivatal vagy magyar bíróság eljárásának van helye.”
2.	§
A Tpvt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Tilos a Polgári Törvénykönyvben meghatározott üzleti titkot tisztességtelen módon
megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra
hozni.
(2)	Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a
jogosult hozzájárulása nélkül, a vele üzleti kapcsolatban - ideértve az üzletkötést megelőző
olyan tájékoztatást, tárgyalást és ajánlattételt is, amelyet nem követ szerződéskötés - vagy
bizalmi viszonyban - így különösen munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban vagy tagsági viszonyban - álló személy közreműködésével szerezték meg.”
3.	§
A Tpvt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a
versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel -
ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni,
továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat,
illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.”
4.	§
A Tpvt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Tilos valamely termék, szolgáltatás, dolog módjára hasznosítható természeti erő,
ingatlan, értékpapír, pénzügyi eszköz vagy vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru)
értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal
összefüggésben a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére
vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányuló olyan közlés, tájékoztatás, amely
közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a vállalkozás versenytársát, vagy a
versenytárs által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a bemutatott áruval azonos vagy
ahhoz hasonló rendeltetésű árut (a továbbiakban: összehasonlító reklám), ha az
2
a)	versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó
tisztességtelen előnyszerzésre vezethet,
b)	versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét sértheti,
c)	az árut valamely védjeggyel vagy egyéb védett megjelöléssel ellátott más áru utánzataként
vagy másolataként mutatja be, vagy
d)	arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával, illetve a vállalkozás
nevét, áruját, árujelzőjét vagy egyéb megjelölését a versenytárséval összetéveszthessék.
(2) Az olyan piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás vagy szabályegyüttes,
amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő
magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek ezt magukra nézve
kötelezőnek ismerik el (a továbbiakban: magatartási kódex), nem ösztönözhet az (1)
bekezdésbe ütköző magatartásra. E rendelkezés megsértéséért a magatartási kódex
kidolgozója, valamint az is felel, akinek a magatartási kódex szerint feladata a kódex
felülvizsgálata, illetve betartásának ellenőrzése.”
5.	§
A Tpvt. III. Fejezetének helyébe a következő fejezet lép:
„III. Fejezet
Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma
8.	§ (1) Tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni.
(2)	Az üzletfelek megtévesztésének minősül a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében
vagy javára eljáró személynek az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy
eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló olyan üzleti kommunikációja - ideértve
bármely információközlést, annak megjelenési módjától, eszközétől függetlenül -, egyéb
magatartása, tevékenysége vagy mulasztása (a továbbiakban együtt: üzleti gyakorlat), amely
a)	jelentős információ tekintetében valótlan tényt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel
megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy
alkalmas arra, hogy megtévessze azokat az üzletfeleket, akik felé irányul, vagy akik
tudomására juthat, vagy
b)	- figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének
korlátait - az adott helyzetben az üzletfél üzleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős
információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen
módon bocsátja rendelkezésre,
és ezáltal befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását, vagy
erre alkalmas.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában jelentősnek minősül különösen az olyan információ,
amely az alábbiak közül egy vagy több tényezőre vonatkozik:
a)	az áru lényeges jellemzői, így különösen
aa)	kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői,
ab)	mennyisége,
ac)	származási helye, eredete,
ad)	előállításának vagy szolgáltatásának módja és időpontja,
ae)	beszerezhetősége, szállítása,
af)	alkalmazása, a használatához, fenntartásához szükséges ismeretek,
ag)	az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények,
ah)	az a tény, hogy az áru megfelel-e a rá vonatkozó jogszabályban vagy az Európai Unió
általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt követelménynek vagy -
ilyen előírás hiányában - az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek,
ai)	veszélyessége, kockázatai,
aj) egészségre gyakorolt hatásai,
3
ak) környezeti hatásai, energiafelhasználási ismérvei, továbbá
al) tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye,
b)	az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja,
c)	az áru megvételének, illetve igénybevételének a b) pontban meghatározotton túli egyéb
szerződéses feltétele, továbbá
d)	a vállalkozás vagy képviselőjének személye, a vállalkozás jellemzői és jogai, így
különösen a jogállása, vagyona, szellemi alkotásokon fennálló jogai és kereskedelmi
tulajdonjoga, képesítései, díjai és kitüntetései.
9.	§ Tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti gyakorlat
alkalmazása, így különösen olyan körülmények teremtése, amelyek jelentősen megnehezítik
az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű
összehasonlítását, ha ez befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági
magatartását, vagy erre alkalmas.
10.	§ Az összehasonlító reklámban
a)	kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk hasonlíthatók
össze,
b)	az összehasonlításnak az áruk lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető
tulajdonságára kell vonatkoznia, és - ha az ár is az összehasonlítás tárgyát képezi, akkor e
vonatkozásban is - tárgyilagosnak kell lennie,
c)	eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása kizárólag azonos
eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat.
10/A. § (1) A 8. § és a 9. § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az üzleti gyakorlat
kizárólag önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében
eljáró személyt érint.
(2)	Az üzleti gyakorlat megítélése során az olyan üzletfél magatartását kell alapul venni, aki a
gazdasági kapcsolatokban általában elvárhatóan tájékozott, és az adott helyzetben általában
elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.
(3)	Annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás megtévesztésre alkalmas-e, a használt
kifejezéseknek az üzleti életben elfogadott általános jelentése az irányadó.
10/B. § Magatartási kódex nem ösztönözhet olyan magatartásra, amely a 8-10. §
rendelkezéseibe ütközik.
10/C. § (1) A 8. §-ban és a 10. §-ban foglalt rendelkezések megsértéséért azon a vállalkozáson
túl, amelynek az üzleti gyakorlattal érintett áru értékesítése, szolgáltatása vagy eladásának
ösztönzése közvetlenül érdekében áll (a továbbiakban: üzleti gyakorlat alkalmazója), az is
felel, aki az üzleti gyakorlat keretében közölt üzleti kommunikációt az arra alkalmas eszközök
segítségével megismerhetővé teszi, valamint aki önálló gazdasági tevékenysége körében az
üzleti kommunikációt megalkotja vagy ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt, ha a
jogsértés az üzleti kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő olyan okból ered, amely
nem az üzleti gyakorlat alkalmazója kifejezett utasítása végrehajtásának a következménye.
(2) A 10/B. §-ban foglalt rendelkezés megsértéséért a magatartási kódex kidolgozója,
valamint az is felel, akinek a magatartási kódex szerint feladata a kódex felülvizsgálata, illetve
betartásának ellenőrzése.”
6.	§
(1)	A Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha]
„a) két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, az egyik a másikba
beolvad, vagy a vállalkozás vállalkozásrésze a vállalkozástól független másik vállalkozás
részévé válik,
4
b)	egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítási jogot
szerez valamely tőle független vállalkozás felett, vagy több, tőle független, de egymástól nem
független vállalkozás felett, vagy”
(2) A Tpvt. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény alkalmazásában közvetett irányítási joggal rendelkezik a vállalkozás azon
vállalkozás felett, amelyet
a)	az általa közvetlenül irányított vállalkozás - vele együtt vagy önállóan - közvetlenül
irányít,
b)	az általa közvetlenül irányított vállalkozások közösen közvetlenül irányítanak,
c)	az általa az a) vagy b) pont szerint közvetetten irányított vállalkozások irányítanak a (2)
bekezdés vagy az a), illetve b) pont szerint, vagy
d)	az általa az a)-c) pont szerint közvetetten irányított vállalkozások irányítanak az a)-c) pont
szerint.”
7.	§
A Tpvt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § Nem engedélyköteles a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a
vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet
átmeneti - legfeljebb egyéves - irányítás- vagy vagyonszerzése, ha annak célja a
továbbértékesítés előkészítése, és az irányításszerző vállalkozás irányítási jogait nem, vagy
csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolja. A Gazdasági Versenyhivatal az
irányításszerző vállalkozásnak az egyéves átmeneti időszak lejárta előtt benyújtott kérelmére
egy alkalommal legfeljebb további egy évre engedélyezheti az átmeneti időszak
meghosszabbítását, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül neki fel
nem róható okból nem volt lehetséges.”
8.	§
(1)	A Tpvt. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közvetlen résztvevők
a)	a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az összeolvadó vállalkozások, a beolvadó
vállalkozás, és az a vállalkozás, amelyikbe beolvadás történik, valamint az a vállalkozás,
amelynek a vállalkozásrész a részévé válik,
b)	a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint közvetlen irányítást szerző vállalkozás, az ilyen
vállalkozást más vállalkozáscsoport egy vagy több tagjával közösen irányító - a 23. § (1)
bekezdés b) pontja szerint közvetett közös irányítást szerző - vállalkozás, valamint az a
vállalkozás, amelyek fölött irányítást szereznek, illetve
c)	a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerint közös vállalkozást létrehozó vállalkozások.”
(2)	A Tpvt. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közvetett résztvevők körének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az
összefonódás következtében irányítási jogát elvesztő vállalkozást, valamint az ilyen
vállalkozás által irányított - közvetlen résztvevőnek nem minősülő - vállalkozást.”
9. §
A Tpvt. 27. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nettó árbevételt az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének,
szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbi
időpontot megelőző utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy
egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni.
5
(7) A külföldi devizában meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar
Nemzeti Bank által közzétett, az adott vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza-
középárfolyamot kell alkalmazni.”
10. §
A Tpvt. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 24. § szerinti összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás, valamint közös
vállalkozás létrehozása esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt,
illetve a közvetlen irányítást megszerző vagy az azt közvetlenül irányító vállalkozás köteles
engedélyt kérni.”
11.	§
A Tpvt. 29. §-a és 29/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„29. § (1) A vállalkozásoknak a 24. § szerinti összefonódása a Gazdasági Versenyhivatal
engedélyének hiányában nem hajtható végre, így különösen az összefonódás következtében
szerzett szavazati jogok, illetve a vezető tisztségviselők kijelölésére vagy megválasztására
vonatkozó jogosultságok nem gyakorolhatók; az összeolvadó vagy beolvadó, illetve a
korábban független vállalkozás vagy vállalkozásrész döntéseinek meghozatala és az
összefonódó vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok folytatása során az összefonódást
megelőző helyzet alapján kell eljárni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik az összefonódást létrehozó szerződés
megkötésére vagy nyilvános vételi ajánlat megtételére, valamint az ezek alapján az
összefonódás létrehozásához szükséges olyan jogügyletek és jognyilatkozatok megtételére,
amelyek révén még nem kerül sor az irányítási jogoknak az irányításszerző általi
gyakorlására.
29/A. § (1) A 28. § (1) bekezdése alapján az összefonódás engedélyezése iránti kérelem
benyújtására köteles vállalkozás indokolt kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal - az ügy
összes körülményeire figyelemmel, így különösen a 29. § szerinti tilalomnak az érintett
vállalkozásokra és más vállalkozásokra gyakorolt hatásának, valamint az összefonódás
versenyre hátrányos lehetséges hatásainak mérlegelésével - hozzájárulhat ahhoz, hogy az
irányításszerző az irányítási jogát a 29. §-tól eltérve az összefonódás engedélyezésére irányuló
eljárást befejező döntés meghozatala előtt is gyakorolja, így különösen, ha az szükséges a
befektetése értékének megőrzéséhez.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás esetén a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódást
megelőzően fennálló verseny feltételeinek megőrzése, az összefonódás versenyre hátrányos
lehetséges hatásainak mérséklése érdekében - az érintett vállalkozások érdekeire is
figyelemmel - az irányítási jog (1) bekezdés szerinti gyakorlását feltételhez kötheti, illetve
arra vonatkozóan kötelezettséget írhat elő (a továbbiakban együtt: irányításkorlátozó előírás)
annak érdekében, hogy az irányítási jog gyakorlása ne eredményezhesse a piaci viszonyok
összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételeknek megfelelő helyreállítását, az
összefonódás versenyre hátrányos hatásainak kiküszöbölését lehetetlenné tevő vagy azt
jelentős mértékben megnehezítő mértékű megváltoztatását. Az irányításkorlátozó előírás
megállapításával egyidejűleg a kérelmező az irányítási jog gyakorlásával összefüggő adatok
közlésére, így különösen meghatározott döntésekről, jognyilatkozatokról való
adatszolgáltatásra kötelezhető.
(3)	A Gazdasági Versenyhivatal az irányítási jog gyakorlására vonatkozó (1) bekezdés szerinti
hozzájárulását az eljárás során akkor is visszavonja, vagy az irányításkorlátozó előírást
módosítja, ha az irányítási jog gyakorlása az összefonódást megelőzően fennálló
6
versenyfeltételek helyreállítását, az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak
kiküszöbölését lehetetlenné tenné, vagy jelentős mértékben megnehezítené.
(4)	Ha az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatal nem engedélyezi, az irányítási jognak a
29.	§ szerinti tilalomba ütköző vagy a (2) bekezdés szerinti irányításkorlátozó előírást sértő
gyakorlásából eredő bármilyen jogügylet vagy jognyilatkozat semmis. E rendelkezésre
azonban nem hivatkozhat az a vállalkozás, amely irányítási jogát a 29. § szerinti tilalomba
ütköző vagy az irányításkorlátozó előírást sértő módon gyakorolta, továbbá az ilyen
vállalkozás felel az e rendelkezés szerinti semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazásából
eredő károkért.
(5)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 65. §-a szerint
stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősített vállalkozás (a továbbiakban: kiemelt
jelentőségű vállalkozás) felszámolási eljárása során létrehozott, a kiemelt jelentőségű
vállalkozás vagy vállalkozásrésze feletti irányításszerzést vagy irányításváltozást
eredményező összefonódás esetén az irányítási jogok (1) bekezdés szerinti módon való
gyakorlásához a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulása nem szükséges; e rendelkezés nem
érinti a (2)-(4) bekezdés alkalmazását.”
12. §
(1)	A Tpvt. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az érintett piacon a versenynek az összefonódásból eredő jelentős mértékű
csökkenése meghatározott előzetes vagy utólagos feltétel teljesülése - így különösen egyes
vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítése, valamely közvetett résztvevő
felett gyakorolt irányítás megszüntetése - esetén vagy meghatározott magatartási szabályok
betartása mellett kiküszöbölhető, és az e tekintetben érintett vállalkozások vállalják, hogy az
összefonódást ilyen feltételek szerint megfelelően módosítják, illetve hogy az összefonódás
végrehajtása esetén ennek megfelelő magatartást tanúsítanak, a Gazdasági Versenyhivatal az
összefonódás megtiltása helyett a vállalt előzetes vagy utólagos feltétel vagy kötelezettség
előírása mellett az összefonódást engedélyezi.”
(2)	A Tpvt. 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az összefonódás elbírálásakor mérlegelni kell az irányítási jogok 29/A. § szerinti
gyakorlásából eredően a versenyre gyakorolt hatásokat is. Határozatában a Gazdasági
Versenyhivatal megállapítja azt is, hogy az irányításszerző irányítási jogainak gyakorlása
megfelelt-e az irányításkorlátozó előírásban foglaltaknak.
(7) Az olyan összefonódást, amely a (2) bekezdés alapján - a (3) bekezdésre is figyelemmel -
nem engedélyezhető, a Gazdasági Versenyhivatal megtiltja.”
13. §
A Tpvt. 31. §-a és 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„31. § A 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtott - a 30. § alapján nem engedélyezhető -
összefonódás, valamint a Gazdasági Versenyhivatal összefonódást megtiltó határozata
ellenére vagy az engedélyben előírt feltétel teljesülése nélkül végrehajtott összefonódás esetén
a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás hátrányos hatásainak kiküszöbölése, az
összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek helyreállítása érdekében határozatában
megfelelő határidő megállapításával előírja az összefonódás megszüntetését - így különösen
az összeolvadó, beolvadó vagy az összefonódás következtében más vállalkozás irányítása alá
kerülő vállalkozás vagy vállalkozásrész, vagyon-, illetve üzletrész vagy részvények
különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését - vagy az e cél
eléréséhez szükséges más megfelelő kötelezettséget.
7
32.	§ (1) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott engedélyező határozatát az e §-
ban meghatározott esetekben és feltételek szerint is visszavonja vagy módosítja.
(2)	A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott engedélyező határozatát visszavonja,
ha
a)	a bíróság által felül nem vizsgált határozatban az engedély megadása a döntés
szempontjából lényeges tény félrevezető közlésén alapult, vagy
b)	a kötelezett vállalkozás nem teljesítette a határozatban, illetve a (4) bekezdés szerint
módosított határozatban előírt valamely kötelezettséget.
(3)	A határozat
a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közlésétől,
b)	a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kötelezettség teljesítésére előírt határidő
lejártától, folyamatos kötelezettség esetén a kötelezettség megsértésétől
számított öt éven belül vonható vissza.
(4)	A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott engedélyező határozatát módosítja
a)	a kötelezett vállalkozásnak legkésőbb a kötelezettség teljesítésére, illetve a feltétel
teljesülésére előírt határidő lejártáig benyújtott kérelmére, ha a kötelezett a határozatban előírt
valamely kötelezettséget rajta kívül álló elháríthatatlan ok miatt nem tudja teljesíteni, illetve
feltételnek nem tud eleget tenni, vagy
b)	a kötelezett vállalkozás kérelmére vagy hivatalból, ha a határozatban előírt kötelezettség
teljesítése a piaci viszonyok, a verseny feltételeinek módosulása folytán a továbbiakban nem
indokolt,
és az összefonódásnak a kötelezettség előírására okot adó hátrányos hatásai más módon vagy
a kötelezettség előírása nélkül is kiküszöbölhetők.
(5)	A határozat hivatalból a kötelezettség teljesítésére előírt határidő lejártától, folyamatos
kötelezettség esetén a kötelezettség megsértésétől számított öt éven belül módosítható.”
14.	§
A Tpvt. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal autonóm államigazgatási szerv, amely ellátja az e
törvényben és a külön törvényben meghatározott versenyfelügyeleti és egyéb feladatokat. A
Gazdasági Versenyhivatal ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket az Európai
Unió joga a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utal.
(2)	A Gazdasági Versenyhivatal feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve,
feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól
mentesen látja el. A Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő.
(3)	A Gazdasági Versenyhivatal véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő, továbbá a
versenyt - különösen valamely tevékenység gyakorlása, a piacra lépés feltételeinek
meghatározása vagy kizárólagossági jogok biztosítása révén - korlátozó vagy a verseny
feltételeit - ideértve a verseny szabadságát sértő magatartásokkal szembeni fellépést is -
befolyásoló, valamint az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat
tartalmazó szabályozási koncepciókat, jogszabály-tervezeteket az önkormányzati rendeletek
kivételével. A jegyző kezdeményezheti az önkormányzati rendelet tervezetének
véleményezését a Gazdasági Versenyhivatalnál.
(4)	A Gazdasági Versenyhivatal a verseny társadalmi elfogadottsága, a vállalkozások
jogkövető magatartásának előmozdítása, a versenybarát, illetve a tudatos fogyasztói
döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése, valamint a
fogyasztói tudatosság növelése érdekében - különösen a versenyjog, a verseny- és
fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok, a versenyjoggal,
verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésének
támogatásával, a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és az annak
8
védelmével kapcsolatos tájékozottság növelésével - hozzájárul a versenykultúra és a tudatos
fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztéséhez, a verseny, valamint a fogyasztói
döntéshozatal közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez.”
15.	§
A Tpvt. a következő 33/A. §-sal és 33/B. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal önállóan működő és gazdálkodó központi
költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot;
a fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványait a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
gyakorolja. E jogkörében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a kiemelt előirányzatok közötti
átcsoportosítás keretében a személyi juttatások kiemelt előirányzatot is növelheti.
(2)	A Gazdasági Versenyhivatal költségvetésének kiadási és bevételi főösszegeit kizárólag az
Országgyűlés csökkentheti.
(3)	A Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj teljes
összege a Gazdasági Versenyhivatal saját bevétele, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal a
működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használ fel. Az előző évi bevételeiből származó
maradványt a Gazdasági Versenyhivatal a következő években a feladatai teljesítésére
felhasználhatja.
(4)	A Gazdasági Versenyhivatal székhelye Budapest.
33/B. § A Gazdasági Versenyhivatal minden évben az augusztus 20-át megelőző tíz
munkanapon, valamint a december 24-e és január 1-je közötti munkanapokon igazgatási
szünetet tart.”
16.	§
A Tpvt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyetteseinek, valamint a Versenytanács
tagjainak a jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
17. §
A Tpvt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke
a)	vezeti a Gazdasági Versenyhivatalt,
b)	képviseli a Gazdasági Versenyhivatalt,
c)	megállapítja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatát, jóváhagyja a
Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza a Gazdasági
Versenyhivatal létszámkeretét, kiadmányozási rendjét,
d)	gyakorolja - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a munkáltatói jogokat a
Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesei, a Versenytanács tagjai, valamint a Gazdasági
Versenyhivatal köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői és munkavállalói felett, ellátja a
Kttv.-ben a hivatali szerv vezetője számára meghatározott feladatokat,
e)	kijelöli az 1/2003/EK tanácsi rendelet szerinti Versenykorlátozó Magatartások és
Erőfölényes Helyzetek Tanácsadó Bizottságában, valamint a 139/2004/EK tanácsi rendelet
szerinti Összefonódások Tanácsadó Bizottságában a Gazdasági Versenyhivatalt képviselő
személyeket,
f)	irányítja a Gazdasági Versenyhivatal versenykultúrát és a tudatos fogyasztói döntéshozatal
kultúráját fejlesztő tevékenységét.”
9
18. §
A Tpvt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § A Gazdasági Versenyhivatal főtitkára a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és
működési szabályzatában meghatározottak szerint, az elnök irányításával ellátja - a
jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - a Gazdasági Versenyhivatal
hivatali szervezetének vezetésével összefüggő feladatokat.”
19.	§
(1)	A Tpvt. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Versenytanács elnökből és tagokból áll. A Versenytanács ellátja a törvényben
meghatározott feladatokat. A Versenytanács elnöke és tagjai döntéshozataluk során
függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, döntéseik
meghozatalával összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.”
(2)	A Tpvt. 37. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági
elnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés hat évre szól. A kinevezett személy megbízatásának
lejártát követően egy alkalommal újból kinevezhető.
(4)	A Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselője közszolgálati jogviszonyának fennállását a
Versenytanács tagjává való kinevezése nem érinti. Ha a Versenytanács tagjának megbízatása
a megbízatás időtartamának letelte miatt szűnik meg, a köztisztviselőt az előmeneteli
szabályok figyelembevételével újra be kell sorolni, és vissza kell helyezni a megbízatása előtt
általa betöltött munkakörbe, vagy a végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének
megfelelő más munkakörbe kell kinevezni. Ha a megváltozott munkakörbe való kinevezés
miatt a köztisztviselő felmentését kéri, a Kttv. 48. § (7) bekezdése alkalmazásában a
kinevezésmódosítást megelőzően betöltött munkakörként a versenytanácstagi megbízatást kell
figyelembe venni.”
20.	§
A Tpvt. 38. §-a és 39. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„38. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, illetve a
Versenytanács tagjának megbízatása és - a 37. § (4) bekezdésében meghatározott esetek
kivételével - közszolgálati jogviszonya megszűnik
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	70. életéve betöltésével,
c)	halálával,
d)	lemondásával,
e)	összeférhetetlenségének megállapításával,
f)	felmentésével.
(2)	A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese és a Versenytanács tagja
megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben - az elnök
esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök előterjesztésére - a köztársasági elnök
állapítja meg.
(3)	A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének és a Versenytanács tagjának
lemondását írásban - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök útján - kell
közölni a köztársasági elnökkel. Lemondás esetén a megbízatás megszűnésének időpontját -
az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök javaslatára - a köztársasági elnök
határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak az elnök esetén a
miniszterelnökhöz, egyéb esetben az elnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál;
egyebekben a lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
10
(4)	A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének és a Versenytanács tagjának
összeférhetetlenségét - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök
előterjesztésére - a köztársasági elnök állapítja meg.
(5)	A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, a Versenytanács tagját a
köztársasági elnök - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök
előterjesztésére -
a)	felmenti, ha
aa)	kilencven napon túl - neki felróható okból - nem képes eleget tenni a megbízatásából
eredő feladatainak,
ab)	a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a Kttv.-ben, illetve az e törvényben
meghatározott feltételeknek nem felel meg, vagy
ac)	vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést
elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl,
illetve
b)	felmentheti, ha száznyolcvan napon túl - neki fel nem róható okból - nem képes eleget
tenni a megbízatásából eredő feladatainak.
(6)	Az elnök, az elnökhelyettes és a Versenytanács tagja összeférhetetlenségének
megállapítására vagy felmentésére vonatkozó előterjesztést - az elnök esetében a
miniszterelnök, egyéb esetben az elnök - a köztársasági elnöknek való továbbítást
megelőzően megküldi az érintett részére, aki a Kttv.-nek a közszolgálati jogvitára vonatkozó
rendelkezései szerint öt munkanapon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által
érkeztetett keresetlevelet az érintett haladéktalanul megküldi az összeférhetetlenség
kimondása, illetve a felmentés iránt előterjesztésre jogosultnak.
(7)	Az összeférhetetlenség megállapítására vagy a felmentésre vonatkozó előterjesztés a
bírósághoz fordulásra nyitva álló határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a
bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően küldhető meg a köztársasági elnöknek. A
köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak vagy közszolgálati jogvita
kezdeményezésének nincs helye.
39.	§ A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal feladat- és hatáskörében eljáró, ágazati
vizsgálatban, bejelentéssel, panasszal összefüggő eljárásban, továbbá versenyfelügyeleti
eljárásban vizsgálatot végző, illetve az eljárás eredményessége érdekében abban
közreműködő köztisztviselő. A vizsgálói munkaköröket a Gazdasági Versenyhivatal
szervezeti és működési szabályzata határozza meg.”
21.	§
A Tpvt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja, a főtitkár és
a vizsgáló további jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői,
valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre irányuló jogviszony, továbbá a
közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - nem létesíthet (összeférhetetlenség).”
22.	§
A Tpvt. a következő 41. §-sal egészül ki:
„41. § (1) A kinevezéshez szükséges feltételek meglétének vizsgálatával, az igazolásra való
felhívással, továbbá az összeférhetetlenségi okok bejelentésével és az összeférhetetlenség
megszüntetésére felhívással összefüggő jogkör gyakorlója az elnök tekintetében a
miniszterelnök, az elnökhelyettes és a Versenytanács tagja tekintetében az elnök.
11
(2)	Az elnök személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a Kttv. 115. §
szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos
ügyviteli feladatokat a főtitkár látja el.”
23.	§
A Tpvt. 42. §-a és 42/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„42. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a miniszterrel, elnökhelyettese a közigazgatási
államtitkárral, főtitkára a helyettes államtitkárral azonos illetményben, illetve juttatásokban
részesül azzal, hogy az elnök vezetői illetménypótléka az alapilletményének 110%-a, az
elnökhelyettes vezetői illetménypótléka az alapilletményének 100%-a, a főtitkár vezetői
illetménypótléka az alapilletményének 90%-a, továbbá az elnök és az elnökhelyettes
illetménykiegészítése az alapilletményük 80%-a, a főtitkár illetménykiegészítése az
alapilletményének 70%-a. A Versenytanács tagjának alapilletménye a köztisztviselői
illetményalap tízszerese, vezetői illetménypótléka az alapilletményének 80%-a.
(2)	A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, főtitkárát és a Versenytanács tagját
minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg azzal, hogy a szabadságolási
tervtől eltérően évi tizenhat munkanapot kell kiadni részére az általa kért időpontban.
(3)	Ha a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja e
megbízatását három évig betöltötte, a megbízatás megszűnése esetén - kivéve, ha a
megbízatás a 38. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott okból vagy a 38. § (5)
bekezdés a) pontjában, vagy b) pont ba) alpontjában meghatározott felmentési okból történő
felmentés miatt szűnik meg - további három hónapon keresztül a havi illetményével
megegyező összegű juttatásra jogosult, amely szociális hozzájárulási adó, egészségügyi
hozzájárulás, valamint - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - egészségbiztosítási,
munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(4)	Ha a megbízatás megszűnésére a megbízatás kezdetétől számított három év eltelte után
kerül sor, a (3) bekezdésben meghatározott juttatás minden további, e megbízatásban eltöltött
év után további egy havi illetménnyel emelkedik, de összesen nem lehet több tizenkét havi
illetménynél.
(5)	Ha a megbízatás halál miatt szűnik meg, a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az
örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E
juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló
keresetként nem vehető figyelembe.
(6)	A Versenytanács tagjának a 37. § (4) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatása esetén a
(3), illetve (4) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e rendelkezésekben
meghatározottak szerint juttatás helyett az ott meghatározott időtartamokig a köztisztviselőt
megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi
magasabb volt.
42/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű
köztisztviselőt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően a (2) bekezdésben
meghatározott besorolási fokozatba, illetve - a (3) bekezdésben meghatározott esetekben az
ott meghatározott - fizetési fokozatokba kell besorolni a Kttv. 118. §-a, 119. §-a, 120. § (1)
bekezdése, 121. §-a és 122. §-a megfelelő alkalmazásával.
(2)	A köztisztviselő
a)	pályakezdőként gyakornok,
b)	egy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után fogalmazó,
c)	három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,
d)	nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos,
e)	tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,
f)	huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos
12
besorolást kap.
(3)	A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti besorolási fokozaton belül nincsenek fizetési
fokozatok, a c)-f) pontja szerinti besorolási fokozat I. és II. fizetési fokozatokból áll. A
tanácsos besorolású köztisztviselőt öt év közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő után
tanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető tanácsos besorolású köztisztviselőt tizenkét év
közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos II. fizetési fokozatba, a
főtanácsos besorolású köztisztviselőt húsz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után
főtanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető főtanácsos besorolású köztisztviselőt harminc év
közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos II. fizetési fokozatba kell
besorolni.”
24.	§
A Tpvt. a következő 42/B. §-sal és 42/C. §-sal egészül ki:
„42/B. § (1) A köztisztviselő a Gazdasági Versenyhivatal elkülönült szervezeti egységének
vezetésére irodavezetői, irodavezető-helyettesi, illetve csoportvezetői munkakörbe nevezhető
ki. Az irodavezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül - egy szervezeti
egységnél legfeljebb egy irodavezető-helyettesi munkakör tölthető be.
(2)	Az irodavezetőre, az irodavezető-helyettesre és a csoportvezetőre - ha e törvény eltérően
nem rendelkezik - a Kttv. főosztályvezetőre, főosztályvezető-helyettesre, illetve
osztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A Gazdasági Versenyhivatalban tanácsadói vagy főtanácsadói munkakörbe kinevezett
köztisztviselő besorolásakor az e törvény szerinti főtanácsosi, illetve vezető főtanácsosi
besorolást kell figyelembe venni; a főtanácsosi besorolású köztisztviselő irodavezető-
helyettesi, a vezető főtanácsosi besorolású köztisztviselő irodavezetői illetményre jogosult.
42/C. § (1) A Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű
köztisztviselő alapilletménye
a)	gyakornok esetében az illetményalap 4-szerese,
b)	fogalmazó esetében az illetményalap 4,5-szerese,
c)	tanácsos
ca)	I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 5,5-szerese,
cb)	II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6-szorosa,
d)	vezető tanácsos
da)	I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6,5-szerese,
db)	II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7-szerese,
e)	főtanácsos
ea)	I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,6-szerese,
eb)	II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,9-szerese,
f)	vezető főtanácsos
fa)	I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,4-szerese,
fb)	II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,6-szerese.
(2)	A vezető alapilletménye
a)	csoportvezető esetében az illetményalap 8,6-szerese,
b)	irodavezető-helyettes esetében az illetményalap 8,7-szerese,
c)	irodavezető esetében az illetményalap 9-szerese.
(3)	A vezetői illetménypótlék mértéke
a)	csoportvezető esetében az alapilletmény 20%-a,
b)	irodavezető-helyettes esetében az alapilletmény 40%-a,
c)	irodavezető esetében az alapilletmény 90%-a.
(4)	A gyakornokot három, a fogalmazót öt, a tanácsost tíz, a vezető tanácsost tizenegy, a
főtanácsost tizenkét, a vezető főtanácsost tizenhárom munkanap pótszabadság illeti meg. A
13
vezetői pótszabadság mértéke csoportvezetőnél tizenkét, irodavezető-helyettesnél és
irodavezetőnél tizenhárom munkanap.
(5)	A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a különös felelősséggel járó vizsgálói munkakörben
foglalkoztatott köztisztviselő részére vizsgálói pótlékot állapíthat meg. A vizsgálói pótlékra
jogosító munkaköröket - munkakörelemzés és -értékelés alapján - a Gazdasági
Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg. Vizsgálói pótlékként legfeljebb a
köztisztviselő besorolása szerinti alapilletménye 30%-ának megfelelő összeg fizethető azzal,
hogy ha a köztisztviselő tekintetében alapilletmény-eltérítést is megállapítottak, akkor a
vizsgálói pótlék és az eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő
besorolása szerinti alapilletménye 50%-ának megfelelő összeget.
(6)	A Gazdasági Versenyhivatal alaptevékenységét elősegítő munkakörben foglalkoztatott,
nem felsőfokú végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítésének mértéke az alapilletmény
80%-a.
(7)	A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a minősítéssel, ennek hiányában
teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a
személyi juttatás előirányzata terhére az e törvényben, illetve a Kttv.-ben meghatározott
illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg.
Személyi illetmény a Gazdasági Versenyhivatal megállapított létszámkeretének legfeljebb
húsz százalékáig adható úgy, hogy adott év március 1-jétől a következő év február végéig
terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai
Hivatal által hivatalosan közzétett, az adott évet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági
havi átlagos bruttó kereset hatszorosát. A személyi illetmény megállapítása egy évig - az
adott évet követő év február végéig - érvényes.”
25.	§
A Tpvt. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti szakirányú felsőfokú végzettségnek tekinthető
képesítések, végzettségek körét a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési
szabályzata határozza meg.”
26.	§
A Tpvt. 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók képzéséről és
továbbképzéséről - a vezetőképzést is ideértve - a Gazdasági Versenyhivatal maga
gondoskodik. A képzésre és továbbképzésre vonatkozó részletszabályokat a Gazdasági
Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg.
(2)	A Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók
teljesítményértékelésének és minősítésének rendjére, eljárására és szintjeire, a kiválasztási
eljárásra, a kiválasztás rendjére és feltételeire, a pályáztatás rendjére, annak szervezésére és
lebonyolítására vonatkozó részletes szabályokat a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati
szabályzata határozza meg.
(3)	A Gazdasági Versenyhivatal elnöke határozza meg a Gazdasági Versenyhivatalnál
foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők részére adható egyéb juttatásokra, a céljuttatásra és
kutatási megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat.”
27. §
A Tpvt. VII. Fejezete a következő 43/B. §-sal egészül ki:
„43/B. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja,
valamint a Gazdasági Versenyhivatallal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre
14
irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy - a jogszabályban előírt
adatszolgáltatást, illetve megismerhetővé tételt kivéve - e jogviszony fennállása alatt és annak
megszűnését követően is köteles a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységével, feladatának
ellátásával kapcsolatban tudomására jutott korlátozottan megismerhető adatot, továbbá
minden egyéb nem nyilvános adatot megőrizni, az ilyen adatot jogosulatlanul nem teheti
közzé, nem hasznosíthatja, és nem hozhatja harmadik fél tudomására.
(2)	Korlátozottan megismerhető adat - a közérdekből nyilvános adat kivételével - a hivatás
gyakorlásához kötött titoknak vagy külön törvény által védett egyéb titoknak minősülő adat (a
továbbiakban együtt: védett adat), a személyes adat és az olyan egyéb adat, amelynek
megismerése az iratbetekintés során e törvény szerint korlátozott.”
28. §
A Tpvt. VIII. Fejezetének helyébe a következő fejezet lép:
„VIII. Fejezet
Piacelemzés és ágazati vizsgálat
43/C. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal törvényben meghatározott feladatai hatékonyabb és
eredményesebb ellátása érdekében piacelemzést végezhet, amelynek keretében nyilvános
információk, valamint önkéntes válaszadáson alapuló adatgyűjtés útján, szükség esetén külső
szakértő vagy tanácsadó bevonásával felméri és elemzi az egyes piacok működését, a piaci
folyamatokat és a piaci trendek alakulását, illetve egyes - több ágazatban vagy valamely
ágazat meghatározott részében alkalmazott - piaci gyakorlatokat, továbbá ezeknek a
versenyre és az üzletfelekre, így különösen a végső üzletfelekre gyakorolt hatását.
(2)	A Gazdasági Versenyhivatal honlapján nyilvánosságra hozza a piacelemzés
megindításának tényét és azt, hogy a piacelemzés mely piacokra, illetve mely piaci
gyakorlatokra vonatkozik, milyen kérdésekre terjed ki, továbbá a piacelemzés tervezett
ütemezését.
(3)	A piacelemzés eredményeként a Gazdasági Versenyhivatal a vizsgált kérdéseket, a
piacelemzés során feltárt tényeket és megállapításokat, az esetlegesen szükségesnek
mutatkozó további intézkedéseket, valamint az alkalmazott módszertant bemutató tanulmányt
készít, amelyet honlapján közzétesz.
43/D. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal, amennyiben az ármozgások vagy más piaci
körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul,
vagy korlátozódik, a piaci folyamatok feltárása és értékelése céljából végzéssel ágazati
vizsgálatot indít. Az ágazati vizsgálatot elrendelő végzés indokolásában meg kell jelölni, hogy
mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A
vizsgálatindító végzést hirdetményi úton kell közölni, a Gazdasági Versenyhivatal honlapján
való közzététellel.
(2)	Az ágazati vizsgálatra a 49-51. §-ban, az 55. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, az 55/A. §-
ban, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdésében, az 55/C. § (1)-(3) bekezdésében, az 55/D. §-ban,
a 64/A. § (1) és (2) bekezdésében, a 64/B. § (3)-(6) bekezdésében és a 78. § (2) bekezdésében
foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Egyebekben az ágazati vizsgálatra - ha e
Fejezet eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) rendelkezéseit azzal, hogy ügyfél alatt az ágazati vizsgálat tárgyát képező piacon
gazdasági tevékenységet folytató vállalkozást (a továbbiakban: az ágazatban működő
vállalkozás) kell érteni.
(3)	Aki az adatszolgáltatásra vonatkozó felhívásnak nem vagy késedelmesen tesz eleget,
valótlan adatot szolgáltat vagy adatszolgáltatási kötelezettségét egyéb módon felróhatóan
megszegi, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint,
legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben
15
elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi
összegben meghatározott eljárási bírság szabható ki, amelynek legmagasabb összege az
eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy
napra jutó összegének egy százaléka.
(4)	A belföldi jogsegély keretében megkeresett hatóság vagy egyéb állami, önkormányzati
szerv az 55/A. § (5) bekezdése szerinti iratváltozat készítésére nem kötelezhető, és vele
szemben eljárási bírság kiszabásának nincs helye.
(5)	Az ágazati vizsgálat során hozott, a Ket. vagy e törvény szerint külön jogorvoslattal
megtámadható végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, annak bírósági felülvizsgálata
kérhető a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bírósági felülvizsgálatra a
közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kérelmet a bíróság soron kívül bírálja el.
43/E. § (1) Az ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal - ésszerű időn
belül - jelentést készít.
(2)	A jelentés elfogadását megelőzően biztosítani kell, hogy az ágazatban működő
vállalkozások a jelentés tartalmára írásban észrevételeket tehessenek. Ennek érdekében a
jelentés tervezetének korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát
észrevételezésre meg kell küldeni az ágazatban működő vállalkozásoknak olyan időpontban,
hogy észrevételeik megtételére legalább harminc nap álljon rendelkezésükre.
(3)	A Gazdasági Versenyhivatal - ha az ágazatban működő vállalkozások pontos köre nem
állapítható meg, vagy az ilyen vállalkozások nagy száma miatt a vállalkozások egyenkénti
megkeresése aránytalan nehézséggel járna, továbbá ha az egyéb érdekelteknek a jelentés
tervezetével kapcsolatos véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja -
nyilvános meghallgatást tart. A nyilvános meghallgatás helyéről és idejéről, valamint annak
tárgyáról szóló információkat legalább negyvenöt nappal a meghallgatást megelőzően a
Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzé kell tenni és arról az ágazatban működő
vállalkozásokat hirdetményi úton értesíteni kell. A Gazdasági Versenyhivatal legalább tíz
nappal a meghallgatást megelőzően honlapján közzéteszi a jelentés tervezetének és - ha az
észrevételt tevő azt kéri - a jelentés tervezetére tett észrevételeknek a korlátozottan
megismerhető adatot nem tartalmazó változatát. A meghallgatásról a Gazdasági
Versenyhivatal összefoglalót vagy jegyzőkönyvet készít.
(4)	A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, valamint
az írásbeli észrevételekről, illetve a meghallgatásról készült összefoglalót vagy
jegyzőkönyvet, továbbá - ha kérik - az ágazatban működő vállalkozásoknak a jelentés
tartalmára vonatkozó érdemi észrevételeit tartalmazó dokumentumok korlátozottan
megismerhető adatot nem tartalmazó változatát honlapján közzéteszi.
43/F. § Ha a piacelemzés, illetve az ágazati vizsgálat eredménye alapján olyan piaci zavar áll
fenn, amely versenyfelügyeleti eljárás révén nem, vagy nem teljes körűen orvosolható, a
Gazdasági Versenyhivatal
a)	erről tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát, illetve a feladat- és
hatáskörrel rendelkező minisztert vagy hatóságot,
b)	kötelező erővel nem rendelkező nyilvános ajánlást adhat ki a piaci szereplők számára a
tisztességes és hatékony verseny fenntartását és előmozdítását, az üzletfelek megfelelő
tájékoztatását elősegítő legjobb gyakorlatokra, követendőként ajánlott piaci magatartásra
vonatkozóan, vagy
c)	szükség esetén jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezheti az arra
jogosult szervnél.”
29.	§
A Tpvt. 43/G. §-a és 43/H. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
16
„43/G. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértés - a 29. §-ban foglalt
tilalom ellenére végrehajtott összefonódást is ideértve - miatt bárki bejelentéssel vagy
panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalnál.
(2)	A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti
eljárásnak. A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban megfelelően alkalmazni kell
a)	a 46. §-t, az 55/A. §-t, az 59. §-t, a 63. § (6) bekezdését, valamint a 64/A. § (1) és (2)
bekezdését azzal, hogy az 59. § alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt és a panaszost,
valamint a bejelentettet, illetve azt kell érteni, akinek a magatartására a bejelentés, illetve a
panasz vonatkozik, továbbá
b)	a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. § (1)-
(3)	bekezdését, az 55/D. §-t, valamint az 56. §-t, illetve
c)	a panasszal kapcsolatos eljárásban az 55/C. § (1) bekezdését.
(3)	A bejelentő vagy a panaszos kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a
tényt, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt.
(4)	A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás irataiba kizárólag a bejelentő, illetve a
panaszos tekinthet be a bejelentés tárgyában való döntéshozatalt, illetve a panasszal
kapcsolatos eljárás lezárultát követően azzal, hogy korlátozottan megismerhető adat csak
akkor ismerhető meg, ha az iratbetekintést kérő igazolja, hogy az érintett adat védelmét
szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek
fennállnak.
(5)	A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban
beszerzett korlátozottan megismerhető adatot a bejelentés tárgyában való döntéshozataltól,
illetve a panasszal kapcsolatos eljárás lezárultától számított három évig kezelheti.
(6)	Ha a bejelentésben vagy panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban
versenyfelügyeleti eljárás indul, az iratokba való betekintésre és az adatok kezelésére a
versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni.
43/H. § (1) Bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett formátumú, megfelelően
kitöltött űrlap Gazdasági Versenyhivatalhoz történő benyújtásával tehető. Az űrlap
tartalmazza a bejelentés elbírálásához szükséges lényeges tényeket, így különösen a bejelentő
és a bejelentett azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértés megjelölését, a
feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását, az érintett piac
meghatározásához szükséges alapvető információkat, a feltételezett jogsértés időtartamát, a
feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.
(2)	A bejelentés alapján indult eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -
megfelelően alkalmazni kell a Ket. 17. §-át, 17/A. §-át, 26. §-át, 33. § (3) bekezdését, 39. §-át,
40. §-át, 40/A. §-át, 58. §-át, 59. §-át, 65. §-át, 72. § (2) bekezdését, 73. §-át, 73/A. § (1) és (3)
bekezdését, 78. § (2), (4)-(8) és (10) bekezdését, 78/A. § b) pontját, 79. §-át, 80. §-át, 81-
81/B. §-át, 114. §-át és 153. §-át azzal, hogy a Ket. 17. §-a és 39. §-a alkalmazásában ügyfél
alatt a bejelentőt, az eljárás egyéb résztvevője alatt pedig a bejelentettet, a Ket. 17/A. §-a, 26.
§-a, 78. §-a, 80. §-a, 81. §-a és 153. §-a alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt, a Ket. 40. §-
a, 40/A. §-a, 58. §-a, 59. §-a, 72. § (2) bekezdése, 73. §-a, 79. §-a és 81/A. §-a alkalmazásában
ügyfél alatt a bejelentőt és - ahol az értelmezhető - a bejelentettet kell érteni. A Ket. 33. § (3)
bekezdés c) pontja alkalmazásában a bejelentőt adatok, iratok szolgáltatásra felhívó (4)
bekezdés szerinti végzés kibocsátásától az annak teljesítéséig, de legfeljebb a teljesítésre előírt
határidő lejártáig terjedő idő nem számít bele az ügyintézési határidőbe.
(3)	A vizsgáló az eljárás során felmerült kérdésekben végzést bocsát ki.
(4)	A vizsgáló a bejelentés elbírálásához szükséges adatokat beszerezheti, ennek érdekében a
szükséges körben és mértékben bármely személytől vagy szervezettől felvilágosítás adását, a
vizsgálat tárgyával összefüggő adatok, iratok szolgáltatását kérheti, továbbá a bejelentőt,
illetve a bejelentettet meghallgathatja. Ha a megkeresett az eljárás során a közreműködést
17
megtagadja, vele szemben sem eljárási bírság, sem egyéb kényszerítő eszköz nem
alkalmazható.
(5)	A vizsgálónak a bejelentéssel kapcsolatos eljárás során hozott, a Ket. vagy e törvény
szerint külön jogorvoslattal megtámadható végzésével szembeni jogorvoslatra - a (7)
bekezdés szerinti végzéssel szembeni jogorvoslat kivételével - a 82. §-t kell megfelelően
alkalmazni.
(6)	Az eljárás költségeit az állam előlegezi és viseli azzal az eltéréssel, hogy ha a
versenyfelügyeleti eljárásban a bejelentésben megjelölt magatartás jogsértő volta, illetve a 24.
§ szerinti összefonódásnak a 29. § szerinti tilalom ellenére való végrehajtása megállapításra
kerül, a bejelentéssel kapcsolatos eljárás költségeit is köteles megtéríteni az, akinek jogsértő
magatartását megállapították, illetve aki az összefonódás engedélyezése iránti kérelem
benyújtására köteles lett volna.
(7)	A bejelentés beérkezését követő naptól számított két hónapon belül a vizsgáló
a)	a 70. § (1) bekezdése alapján vizsgálatot rendel el,
b)	megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban
beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a 70. § (1)
bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn,
c)	az eljárást megszünteti, ha a bejelentésben foglaltak tekintetében
ca)	a bejelentéssel érintett szervezettel vagy személlyel szemben már versenyfelügyeleti
eljárás van folyamatban, vagy
cb)	a Gazdasági Versenyhivatal a bejelentésben foglaltakat - a bejelentésben foglaltakkal
azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta, vagy
d)	hatáskör hiányában a bejelentést átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
hatósághoz.
(8)	A (7) bekezdés szerinti határidő annak letelte előtt indokolt esetben legfeljebb két
hónappal meghosszabbítható.
(9)	A (7) bekezdés szerinti végzést a bejelentővel kell közölni, a bejelentettel pedig akkor, ha
az eljárásban részt vett.
(10)	A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti végzés ellen kizárólag a bejelentő élhet
jogorvoslattal a közléstől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelemre a
közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha a bíróság álláspontja szerint a (7) bekezdés a)
pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő
elrendelésére kötelezi.”
30.	§
(1)	A Tpvt. 43/I. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vizsgáló a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgathatja, valamint
tőle további felvilágosítást és információt kérhet.”
(2)	A Tpvt. 43/I. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal
versenyfelügyeleti eljárást indít, vagy a panasz beérkezésekor a versenyfelügyeleti eljárás már
folyamatban van vagy lezárult, erről a tényről a panaszost tájékoztatni kell. Ha a panasz
alapján további intézkedés nem szükséges, erről a panaszost külön nem kell tájékoztatni, a
panasszal kapcsolatos eljárást ebben az esetben a panasz beérkezésétől számított egy év
elteltével lezártnak kell tekinteni.”
31.	§
A Tpvt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
18
„(1) A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket.
rendelkezéseit kell alkalmazni a Ket. 15. § (4) bekezdése, 18. §-a, 29. § (3)-(12) bekezdése,
30.	§ a) és b) pontja, 31. § (1) bekezdés j) pontja, 33/A. §-a, 38. §-a, 43. § (6a) bekezdése, 46.
§ (2) bekezdése, 47. §-a, 61. § (1) bekezdése, 64. §-a, 68-69/B. §-a, 70. §-a, 71. § (7)
bekezdése, 74. § (2)-(5) bekezdése, 75. §-a, 78/A. § a) pontja, 88. §-a, 88/A. §-a, 91. §-a, 93.
§-a, 94. §-a, 94/A. §-a, 109. § (2) bekezdése, 116. §-a, 127. § (1)-(5) és (7) bekezdése, 128. §
(1)	és (3) bekezdése, 130. §-a, valamint 134. § b) és c) pontja kivételével.”
32.	§
A Tpvt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § A Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban e törvény
rendelkezéseinek megsértése esetén - a 86. § (1) bekezdése alapján a bíróság hatáskörébe
tartozó ügyek kivételével -, továbbá azokban a hatósági ügyekben, amelyek tekintetében
törvény az eljárást a hatáskörébe utalja.”
33.	§
A Tpvt. 47. §-a és 48. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„47. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai a vizsgálat és a versenytanácsi eljárás.
(2)	A vizsgálati szakasz a vizsgáló 71. § (1) bekezdése szerinti jelentésének a Versenytanács
elé terjesztéséig tart. Az eljáró versenytanács 72. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti döntése
esetén a vizsgálati szakasz folytatódik; az eljáró versenytanács a vizsgálónak a vizsgálat
lefolytatásának módja, iránya tekintetében javaslatot tehet a vizsgálat lezárását megelőzően is.
48. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vizsgálati szakaszban a vizsgáló, a
versenytanácsi eljárásban az eljáró versenytanács hozza meg a döntéseket, és teszi meg a
szükséges egyéb intézkedéseket.
(2)	A Versenytanács döntéseit a Versenytanács elnöke által a Versenytanács szervezeti és
működési szabályzatában meghatározottak szerint a Versenytanács tagjai közül kijelölt
háromtagú vagy öttagú tanácsban eljárva hozza meg azzal, hogy az eljáró versenytanács
előadó versenytanácstagként kijelölt tagja egyedül eljárva is meghozhatja az olyan végzést,
amely ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, és megteheti a szükséges egyéb
intézkedéseket.”
34.	§
A Tpvt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § A versenyfelügyeleti eljárásban ügyfél
a)	a 24. § (1) bekezdése szerinti összefonódás miatt
aa)	kérelemre induló eljárásban a kérelmező, az összefonódás közvetlen részvevője, valamint
-	a vállalkozásrész 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beolvadása esetén - az a vállalkozás,
amelynek a vállalkozásrész az összefonódást megelőzően a része volt,
ab)	hivatalból indult eljárásban az a) pontban megjelölt vállalkozások, valamint - a 23. § (1)
bekezdés c) pontja szerinti összefonódás esetén - az összefonódással létrehozott közös
vállalkozás,
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó eljárásban az, akivel szemben hivatalból indult meg az
eljárás.”
35.	§
(1)	A Tpvt. 53. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 67. § (1) bekezdése szerint kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja
legkésőbb a jogutódlástól számított harminc napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.
19
(2)	Hivatalból indult eljárásban az ügyfél jogutódja az eljárásba bevonható. Ha a jogutód
bevonása - a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel - nem indokolt, a vizsgáló, illetve
az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.”
(2)	A Tpvt. 53. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a hivatalból indult
eljárásban vizsgált magatartásnak más vállalkozás is részese volt, vagy a vizsgált magatartás
tekintetében más vállalkozás felelőssége is fennállhat, a vizsgáló e vállalkozást az eljárásba
bevonja.
(5)	Ha a 67. § (1) bekezdése szerint kérelemre indult eljárásban az engedély
megadhatóságához olyan vállalkozás számára kellene feltételt vagy kötelezettséget előírni,
amely az eljárásban ügyfélként nem vesz részt, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács
felhívására e vállalkozás az eljárásba ügyfélként beléphet. Az eljárásba belépő vállalkozás a
kérelem visszavonására nem jogosult.”
36.	§
A Tpvt. 54. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés
lép:
„Jogi személy adatainak zárt kezelése
54.	§ Erre irányuló indokolt kérelem esetén az eljáró versenytanács elrendeli az eljárás egyéb
résztvevőjeként, illetve adatszolgáltatásra kötelezettként közreműködő jogi személy nevének,
székhelyének, valamint törvényes képviselője nevének zárt kezelését, ha a kérelmet
előterjesztő valószínűsíti, hogy az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos
következmény érheti. A jogi személyt érintő zárt adatkezelésre megfelelően alkalmazandók a
természetes személy zárt adatkezelésével kapcsolatos szabályok.”
37.	§
A Tpvt. 55. §-át megelőző alcímcím és a Tpvt. 55. §-a helyébe a következő alcímcím és
rendelkezés lép, és az alcím a következő 55/A-55/D. §-sal egészül ki:
„Az iratbetekintésre és az eljárás során keletkezett adatok kezelésére vonatkozó szabályok
55.	§ (1) Az ügyfél a versenyfelügyeleti eljárás során keletkezett iratokba betekinthet.
(2)	A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba
betekinthet.
(3)	Az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívüli harmadik személy - ideértve a tanút,
illetve szemletárgy birtokosát is a tanúvallomásán, illetve a szemléről készült iraton kívüli
iratok tekintetében - az iratokba az eljárás jogerős befejezését követően tekinthet be, ezt
megelőzően akkor, ha igazolja, hogy az irat megismerése jogszabályban biztosított joga
érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége
teljesítéséhez szükséges.
(4)	A (3) bekezdés szerinti iratbetekintésre jogosult iratbetekintése megtagadható, ha az irat
megismerhetővé tétele veszélyeztetné a Gazdasági Versenyhivatal törvényes működési
rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, a 11. §-ban
vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartásokkal
szembeni fellépés mint közérdek hatékony érvényesülését, így különösen a 78/A. § szerinti
engedékenység alkalmazását.
(5)	Az (1)-(3) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult a hivatalból indult eljárás irataiba
csak a vizsgálat befejezését követően, az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, illetve
-	ha arra korábban sor kerül - a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfelek
részére való megküldését követően tekinthet be azzal, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint
iratbetekintésre jogosult ezen időpontot megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek
20
megismerése az eljárás során hozott külön jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni
jogorvoslati joga gyakorlásához feltétlenül szükséges.
(6)	Az ügyfél kérelme alapján az eljáró versenytanács az (5) bekezdésben megjelölttől eltérő
okból is engedélyezheti a vizsgálatot lezáró jelentés, illetve az előzetes álláspont ügyfeleknek
való megküldése előtt meghatározott iratokba a betekintést, ha az nem veszélyezteti az eljárás
eredményességét.
55/A. § (1) Az iratbetekintésre jogosult az iratbetekintés során az 55. §-ban meghatározott
feltételek fennállta esetén sem ismerheti meg
a)	az olyan iratot, illetve az irat azon részét, amelyből következtetés vonható le annak a
személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és
a lakcím, illetve a név, székhely és törvényes képviselője nevének zárt kezelését rendelte el,
vagy - az érintett erre irányuló kérelme esetén - amelyből következtetés vonható le arra a
tényre, hogy az illető a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt,
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó személyek személyes adatát, kivéve
ba)	ügyfél iratbetekintése esetén, vagy
bb)	ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére
meghatározott különös feltételek fennállnak,
c)	felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot,
d)	az egyéb védett adatot, kivéve, ha
da)	az adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogának
gyakorlását, és az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény az iratbetekintést nem zárja
ki, vagy
db)	az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére
meghatározott különös feltételek fennállnak,
e)	a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, valamint az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes államok versenyhatóságai - az EFTA Felügyeleti
Hatóságot is ideértve - (a továbbiakban: tagállami versenyhatóság) belső iratait, ideértve az
1/2003/EK tanácsi rendelet 11. és 14. cikke szerinti iratokat, valamint a Gazdasági
Versenyhivatal és az Európai Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóságok közti, vagy
az utóbbiak egymás közötti levelezését, kivéve azt az iratot vagy abban szereplő adatot, amely
a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, ha az ilyen irat vagy adat
megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogainak
gyakorlását,
f)	e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a 65/B. § vagy a 65/C. § hatálya alá tartozó
lefoglalási másolatot, köztes munkamásolatot, illetve vizsgálati munkamásolatot.
(2)	Valamely iratba való betekintés meghatározott adat üzleti titok vagy magántitok jellegére
hivatkozással - az adat e jellege egyéb törvényi feltételeinek fennállása esetén - csak abban
az esetben korlátozható, ha az adatot szolgáltató, illetve az, akitől az adat a Gazdasági
Versenyhivatal birtokába jutott (a továbbiakban együtt: adatot szolgáltató személy), az adat
szolgáltatásával egyidejűleg vagy - ha az adat a 65/B. §-ban meghatározott módon került a
Gazdasági Versenyhivatal birtokába - a vizsgáló erre irányuló felhívásában megjelölt
határidőn belül megjelölte az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatokat,
továbbá - ha a titok jogosultja eltér az adatot szolgáltató személytől - a titok jogosultját.
(3)	Ha alaposan feltehető, hogy meghatározott adat az adatot szolgáltató személytől eltérő
személy üzleti titkának vagy magántitkának minősül, és az adat jogosultjának személye
megállapítható, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács - kivéve, ha az adatot szolgáltató
személy az adat tekintetében már megtette a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot - megkeresi a
jogosultat, hogy legfeljebb nyolcnapos határidőn belül nyilatkozzon az adat üzleti titoknak,
illetve magántitokként minősülése tekintetében. Ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik, az
iratba való betekintés az abban foglalt adat üzleti titok vagy magántitok jellegére
21
hivatkozással nem korlátozható. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási
kérelem benyújtásának nincs helye.
(4)	A (2) vagy (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban pontosan meg kell határozni az üzleti
titokként vagy magántitokként kezelendő adatot és - az egyes adatok tekintetében külön-
külön - ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan
személy általi megismerése esetén sérülne.
(5)	A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács felhívására az adatot szolgáltató személy vagy - a
(3)	bekezdés szerinti esetben - az adat jogosultja köteles az iratról olyan iratváltozatot
szolgáltatni, amely (2) bekezdés szerinti adatot nem tartalmaz.
55/B. § (1) Az 55. § szerint iratbetekintésre jogosult kérelmére a vizsgáló vagy az eljáró
versenytanács - annak vizsgálata mellett, hogy az iratbetekintési kérelem elbírálásakor
fennállnak-e az 55. §-ban, az 55/A. §-ban, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatározott
feltételek - végzésben dönt az iratbetekintés biztosításáról vagy az iratbetekintési kérelem
elutasításáról. Az iratbetekintési kérelmet elutasító végzés ellen az iratbetekintést kérő
személy - az 55. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével - külön jogorvoslattal élhet.
(2)	Ha az 55/A. § (2), illetve (3) bekezdés szerint üzleti titokként, illetve magántitokként
megjelölt adat tekintetében az adat ilyen titokként való kezelése egyéb törvényi feltételei nem
állnak fenn, ideértve azt az esetet is, ha a nyilatkozat nem felel meg az 55/A. § (4)
bekezdésében előírtaknak, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács - szükség esetén az adat
jogosultja nyilatkozatának beszerzését követően - végzésben dönt az adat védett adatként való
kezelésének megszüntetéséről, illetve az iratbetekintést engedélyezi.
(3)	Az 55/A. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában, illetve e) pontjában meghatározott
feltételek fennállása esetén az eljáró versenytanács - az iratbetekintést kérő ügyfélnek az adat
megismeréséhez, és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekeinek
mérlegelésével, szükség esetén a betekintést kérő ügyfél és az adat jogosultja nyilatkozatának
beszerzését követően - az adat titokban tartásának kötelezettségét tartalmazó írásbeli
nyilatkozat megtételének feltételével engedélyezi az iratbetekintést.
(4)	A (3) bekezdés szerint betekintést engedélyező végzésben - ha az az adat jogosulatlan
személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges - az eljáró versenytanács
az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében
az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett
a)	az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja, illetve
b)	kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat megismerésének
lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat
jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul
sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél
által megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan
megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem.
(5)	A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben az iratbetekintést engedélyező döntés
meghozatala előtt az eljáró versenytanács a betekintést kérő ügyfelet és az adat jogosultját
meghallgatja.
(6)	A (3) bekezdés alapján megismert adat csak az adott versenyfelügyeleti eljárás és az azzal
összefüggő bírósági felülvizsgálati eljárás során használható fel.
(7)	A (2) és a (3) bekezdés szerinti végzéssel szemben az adat jogosultja külön jogorvoslattal
élhet. Az ilyen végzés alapján az érintett adat megismerhetővé tételére a bírósági
felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártáig vagy - ha a
jogorvoslati jogról korábban lemondtak - az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig,
illetve a végzés bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban a bíróság jogerős végzésének
meghozataláig nem kerülhet sor.
22
55/C. § (1) A korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratot az ügy iratai között
elkülönítve olyan módon kell kezelni, hogy a korlátozottan megismerhető adat az eljárási
cselekmények során az ügy elintézésében részt vevő vizsgálón és más közszolgálati
tisztviselőn, az eljáró versenytanács tagján, valamint a Gazdasági Versenyhivatal elnökén,
elnökhelyettesén, továbbá az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére - törvényben
meghatározott módon és körben - jogosult bíróságon, más szerven vagy személyen kívüli más
személy számára ne váljon megismerhetővé.
(2)	A döntést úgy kell megszövegezni, és az iratbetekintési jog biztosítása érdekében az iratról
olyan kivonatot kell készíteni, hogy az ne tartalmazzon olyan korlátozottan megismerhető
adatot, amelyet a döntés címzettje, illetve az iratbetekintésre jogosult az 55-55/B. § szerint
nem ismerhet meg. Ennek során a döntésben szereplő személyt az eljárásban betöltött
szerepének megfelelően kell megjelölni, de ha a személy azonosíthatóságának kizárására ez
nem alkalmas, az azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne
járjon a megállapított tényállás sérelmével. A döntésben a megismerhetetlenné tett egyéb
korlátozottan megismerhető adat tartalmára annak ismertetése nélkül kell utalni.
(3)	A eljárás jogerős befejezését követően az eljárás során kezelt korlátozottan megismerhető
adatokat megismerhetőségük korlátozott jellegének egyértelmű jelölésével és az egyéb
adatoktól elkülönített kezelésének biztosításával zárolni kell. A zárolt adatok az eljárás tárgyát
képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltári őrizetbe adásáig tárolhatók, azok - a 64/A. §
(3)	bekezdése szerinti eset kivételével - kizárólag a jogerős döntés végrehajtása, a jogerős
döntésben foglaltak ellenőrzése, a jogerős döntéssel összefüggő jogorvoslat vagy döntés-
felülvizsgálat céljából kezelhetők, és kizárólag az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére
-	törvényben meghatározott módon és körben - jogosult bíróság, más szerv vagy személy
részére tehetők megismerhetővé.
55/D. § Az iratbetekintés során az arra jogosult - az 55/B. § (3) bekezdése szerinti betekintést
engedélyező végzésben meghatározott korlátozó rendelkezés hiányában - az iratról vagy
annak egy részéről másolatot vagy feljegyzést készíthet, illetve másolatot kérhet. A másolatot
a hatóság kérelemre hitelesíti.”
38.	§
A Tpvt. „A mulasztás igazolása” alcíme a következő 56. §-sal egészül ki:
„56. § Nem minősül a hiánypótlásra, adat vagy irat szolgáltatására, illetve a nyilatkozattételre
előírt határidő vagy határnap elmulasztásának, ha a kötelezettnek a határidő lejártát vagy a
határnapot megelőzően benyújtott indokolt kérelmére a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács
a határidőt meghosszabbítja, vagy a kötelezettség teljesítésére új határnapot ír elő. Ilyen
hosszabbítási kérelem egy alkalommal nyújtható be, és a határidő-hosszabbítási kérelem
benyújtására rendelkezésre álló határidő vagy határnap elmulasztása miatt igazolási kérelem
nem terjeszthető elő.”
39.	§
A Tpvt. 59. §-át megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím lép:
„Közlés”
40.	§
A Tpvt. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Hirdetményi közlés esetén a hirdetményt a Gazdasági Versenyhivatal hirdetőtáblájára
való kifüggesztéssel, valamint a központi rendszeren és a Gazdasági Versenyhivatal honlapján
kell közzétenni.”
23
41.	§
A Tpvt. 60/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60/A. § (1) Az eljárásnak a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Ket. 30. § g)
pontjában meghatározott okból történő megszüntetéséről az eljáró versenytanács dönt abban
az esetben, ha
a)	a kérelem tárgya a 23. § szerint nem összefonódás, vagy
b)	az összefonódás a 24. § szerint nem engedélyköteles.
(2) Az eljárásnak az 53. § (2) és (3) bekezdése, valamint a Ket. 31. § (1) bekezdés e) és i)
pontja alapján történő megszüntetéséről hozott végzést a bejelentővel is közölni kell.”
42.	§
A Tpvt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) Eljárási bírság szabható ki azzal szemben, aki az eljárás során olyan cselekményt
végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás
feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.
(2)	Eljárási bírság szabható ki továbbá az ügyféllel szemben, ha a 29/A. § szerinti
irányításkorlátozó előírást megszegi.
(3)	Az eljárási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem
minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás
esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó
árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében
ötszázezer forint. Az eljárási bírság legmagasabb összegének kiszámítására megfelelően
alkalmazni kell a 78. § (2) bekezdését.
(4)	Határidőhöz kötött eljárási kötelezettség határidőben nem teljesítése esetén az eljárási
bírságot napi összegben kell meghatározni oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot a
teljesítési határidő leteltétől az eljárási kötelezettség teljesítéséig eltelt időszakra köteles
megfizetni. A teljesítési határidő lejártától számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes
hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé
válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés
napján válik esedékessé. Az e bekezdés szerinti esetben az eljárási bírság napi összege
vállalkozás esetében legfeljebb az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző
üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak
nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.
(5)	Az eljárási bírságot kiszabó végzését a kötelezett javára a vizsgáló, illetve az eljáró
versenytanács hivatalból jogszabálysértés hiányában is módosíthatja vagy visszavonhatja.”
43.	§
A Tpvt. 62/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha az igazgatási szolgáltatási díjat vagy annak egy részét, illetve túlfizetés esetén a
díjtöbbletet vissza kell téríteni, a Gazdasági Versenyhivatal haladéktalanul hivatalból vagy
kérelemre átutalja az összeget arra a fizetési számlaszámra, ahonnan az igazgatási
szolgáltatási díjat befizették.
(5)	Az igazgatási szolgáltatási díjra megfelelően alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990.
évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és - az e törvény 62. § (4) és (5) bekezdése szerinti
eset kivételével - b) pontját, 28. § (3) bekezdését, 31. § (3) bekezdését, valamint 80. § (1)
bekezdés k) pontját azzal, hogy az eljárásnak a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Ket.
30.	§ a) és b) pontjában meghatározott okból történő megszüntetése esetén is fennáll az
igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége. Az igazgatási szolgáltatási díj
megfizetése alól mentesség nem adható.”
24
44.	§
A Tpvt. 62/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 67. § (2) bekezdése alapján hivatalból indított eljárásban felmerült eljárási költség
viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, amelyik a kérelem benyújtására a 28. § (1) bekezdése
alapján köteles lett volna.
(2)	A hivatalból indított eljárásban felmerült egyéb eljárási költséget jogsértő magatartás
megállapítása esetén a jogsértést megvalósító ügyfél viseli. Ha több vállalkozás együttesen
valósította meg a jogsértést, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.”
45.	§
A Tpvt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) Az ügyek alapos vizsgálatáról és ésszerű időn belül történő befejezéséről hivatalból
kell gondoskodni.
(2)	Az eljárást befejező döntést
a)	a III. Fejezet alapján indult eljárásban a vizsgálat elrendelésétől számított három hónapon
belül,
b)	a 11. § és a 21. §, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikke alapján indult eljárásban a
vizsgálat elrendelésétől számított hat hónapon belül,
c)	a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtott összefonódás miatt a 67. § (2) bekezdése
alapján indított eljárásban a vizsgálat elrendelésétől számított hat hónapon belül,
d)	a 24. § szerinti engedély iránti kérelem alapján indult eljárásban - a (3) bekezdés szerinti
eltéréssel - harminc napon belül,
e)	a 25. § szerinti engedély iránti kérelem alapján indult eljárásban negyvenöt napon belül
kell meghozni, és gondoskodni a közléséről.
(3)	Ha az eljáró versenytanács a 72. § (3) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű
vizsgálatának szükségességéről dönt, az eljárást befejező döntést négy hónapon belül kell
meghozni, és gondoskodni a közléséről.
(4)	Az ügyintézési határidő számításánál - a Ket.-ben foglaltakon túl - nem kell figyelembe
venni
a)	az ügyfél megszűnésétől
aa)	a jogutódnak a hivatalból indult eljárásba való bevonásáig,
ab)	a jogutódlás megállapítására irányuló kérelem benyújtására előírt határidő leteltéig,
határidőben benyújtott kérelem esetén annak elbírálásáig,
b)	a kérelemre indult eljárásban ügyfélként részt nem vevő vállalkozásnak az eljárásba
ügyfélként való belépésére vonatkozó felhívástól a vállalkozás ügyfélként való belépéséig, de
legfeljebb a belépésre való felhívásban meghatározott határidő leteltéig,
c)	az ügyfél törvényes képviselőjének halála esetén - ha az ügyfélnek nem volt
meghatalmazott képviselője - az új törvényes képviselő bejelentéséig,
d)	a vizsgáló és a versenytanácstag kizárására vonatkozó kizáró oknak a vizsgáló, illetve a
versenytanácstag által való bejelentésétől annak elintézéséig,
e)	a védett adat jogosultjának 55/B. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti, illetve az ügyfélnek a
65/C. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattételre való felhívásától a nyilatkozat megtételéig, de
legfeljebb az arra előírt határidő lejártáig,
f)	a 64/B. § (4) bekezdése szerinti felvilágosítás adására, illetve adatok, iratok szolgáltatására
való felszólítástól az annak teljesítéséig, de legfeljebb a teljesítésre előírt határidő lejártáig,
g)	az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, illetve a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73.
§ szerint az ügyfél részére való megküldésétől az ügyfél nyilatkozatának megtételéig, de
legfeljebb a nyilatkozattételre biztosított határidő lejártáig,
25
h)	a 75/A. § szerinti felhívás közzétételétől az észrevételek benyújtására előírt határidő
lejártáig,
i)	a 65/A. §-ban és a 65/C. §-ban meghatározott nemperes eljárások megindításától a bíróság
végzésének meghozataláig,
j) a vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az iratbetekintés tárgyában hozott végzése
közlésétől a végzéssel szembeni jogorvoslati határidő lejártáig vagy - ha a jogorvoslati jogról
korábban lemondtak - az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig, valamint a
vizsgáló végzésével szembeni fellebbezés esetén a versenytanács jogerős döntésének, illetve
az eljáró versenytanács végzésének bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban a bíróság
jogerős végzésének meghozataláig
eltelt időt.
(5)	Az ügyintézési határidőt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, illetve - a versenytanácsi
eljárás szakaszában - a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt
a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban két alkalommal, egyenként legfeljebb két
hónappal,
b)	a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban két alkalommal, egyenként legfeljebb hat
hónappal,
c)	a (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban egy alkalommal legfeljebb két hónappal,
d)	a (2) bekezdés d) pontja szerinti eljárásban egy alkalommal legfeljebb húsz nappal,
e)	a (3) bekezdés szerinti esetben további egy alkalommal, legfeljebb két hónappal
meghosszabbíthatj a.
(6)	A szakértői vélemény elkészítésének határideje harminc nap, amely a szakértő indokolt
kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(7)	A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a 33/B. § szerinti igazgatási szünet
időtartama. Ha a hónapokban megállapított határidő az igazgatási szünet ideje alatt járna le, a
határidő az igazgatási szünetet követő első napon jár le.”
46.	§
A Tpvt. „A tényállás tisztázása” alcíme a következő 64/A. §-sal és 64/B. §-sal egészül ki:
„64/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal - ha az érintett adat védelmét szabályozó külön
törvény azt nem zárja ki - jogosult megismerni és kezelni az eljárás lefolytatásához szükséges
védett adatot.
(2)	Ha a bizonyítási eszköz az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes
adatokon, illetve az eljárás lefolytatásához szükséges védett adatokon túli személyes, illetve
védett adatot is tartalmaz, és az ilyen adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító
erejének sérelme nélkül nem lehetséges, - ha az érintett adat védelmét szabályozó külön
törvény azt nem zárja ki - a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat és védett
adat megismerésére és kezelésére jogosult a Gazdasági Versenyhivatal. Az eljárás
lefolytatásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adatok, illetve az eljárás
lefolytatásához nem szükséges védett adatok megvizsgálására a Gazdasági Versenyhivatal
csak addig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat szükséges-e az eljárás
lefolytatásához. E vizsgálat lefolytatását követően az eljárás lefolytatásához nem
elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat, illetve az eljárás lefolytatásához nem
szükséges védett adatokat az 55/C. § (3) bekezdésének megfelelően kell kezelni.
(3)	A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálatai, panasszal vagy bejelentéssel
kapcsolatos eljárásai, valamint versenyfelügyeleti eljárásai során jogszerűen megszerzett
iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más versenyfelügyeleti eljárásában
felhasználhatja.
64/B. § (1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni az
érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes és - ha az érintett adat védelmét
26
szabályozó külön törvény azt nem zárja ki - a védett adatokat is. Az ügyfél jogsértést
beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték
rendelkezésre bocsátását, adatok, iratok szolgáltatását nem tagadhatja meg.
(2)	A 8. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt folytatott eljárásban a vizsgáló, illetve
az eljáró versenytanács felhívására az üzleti gyakorlat alkalmazója köteles igazolni az üzleti
gyakorlat részét képező tényállítás valóságát. Ha az üzleti gyakorlat alkalmazója nem tesz
eleget ennek a kötelezettségnek, úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a
valóságnak. Erre a felhívásban az üzleti gyakorlat alkalmazóját figyelmeztetni kell.
(3)	A belföldi jogsegély keretében adat vagy irat szolgáltatása iránt megkeresett más hatóság,
állami vagy önkormányzati szerv - ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt
nem zárja ki - köteles a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és védett adatot a
Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani.
(4)	A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárás lefolytatásához szükséges körben és
mértékben bármely személytől vagy szervezettől felvilágosítás adását, a vizsgálat tárgyával
összefüggő adatok, iratok szolgáltatását kérheti. A megkeresett iratbetekintési jogára és
költségeire, valamint - természetes személy esetén - az adatszolgáltatásra vonatkozó felhívás
megtagadására, a szolgáltatott adatok, iratok bizonyítékként felhasználhatóságára, a
nyelvhasználatra, valamint a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zártan
kezelésére a tanúra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5)	A tanú, valamint a (4) bekezdés szerinti egyéb megkeresett - ha az érintett adat védelmét
szabályozó külön törvény azt nem zárja ki - a személyes és védett adatról is meghallgatható,
illetve köteles azt a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani.
(6)	A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyek a feladatának teljesítéséhez
szükségesek; a feladatának ellátásához szükséges mértékben a szakértő megismerheti a nem
zártan kezelt személyes adatot és - ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt
nem zárja ki - a védett adatot is.”
47. §
A Tpvt. 65-65/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„65. § (1) A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács felhívására a számítástechnikai rendszeren
vagy elektronikus adathordozón (a továbbiakban együtt: adathordozó) rögzített adatot az
adathordozó birtokosa köteles olvasható és másolható formában hozzáférhetővé tenni.
(2)	A vizsgáló és az eljáró versenytanács az iratokról, adathordozón lévő adatokról másolatot
készíthet. Hivatalból folytatott eljárásban a vizsgáló jogosult az adathordozóról fizikai
tükörmásolatot készíteni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón lévő adatokat
átvizsgálni, ha valószínűsíthető, hogy az adathordozón a vizsgált magatartáshoz kapcsolódó, a
felhasználó által a számítógép rendeltetésszerű használata során már nem megjeleníthető
adatok találhatók.
(3)	Az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan
módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve - ha
az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé - az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell
rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét.
(4)	Ha a lefoglalásra a dolognak a birtokos őrizetében hagyásával kerül sor, a vizsgáló a
lefoglalt dolgot megőrzésre alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja
és lepecsételi.
65/A. § (1) A vizsgáló a 11. § vagy a 21. §, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikke alapján
hivatalból indult eljárásban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási
eszközök felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda
önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére
beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat (a továbbiakban: helyszíni
27
kutatás). A helyszíni kutatás eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a Gazdasági
Versenyhivatal a rendőrség közreműködését igényelheti.
(2)	Az ügyfél székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység
folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan,
jármű, adathordozó tekintetében helyszíni kutatás csak akkor lehetséges, ha az olyan személy
használatában van, aki az eljárás ideje alatt az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja,
megbízottja vagy az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat
tárgyát képező időszakban ilyen volt.
(3)	Helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Gazdasági
Versenyhivatal engedély iránti írásbeli kérelmét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül, nemperes
eljárásban. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
(4)	A bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást akkor engedélyezi, ha a Gazdasági
Versenyhivatal valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és
ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát
képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, és feltételezhető, hogy azt
önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a
kérelmezett helyszíni kutatást részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben,
illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető.
(5)	A helyszíni kutatás a bírói engedély közlésétől számított három hónapon belül
foganatosítható.
(6)	A versenyfelügyeleti eljárást legkésőbb a helyszíni kutatás megkezdésével egy időben
meg kell indítani. A 70. § (1) bekezdése szerinti végzést a jelen lévő ügyféllel, ideértve az
ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel - a döntés
közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés megkezdése mellett -
telefonon vagy fax útján is közölni kell.
(7)	A helyszíni kutatásról az érintettet, ideértve az ügyfél helyszínen jelen lévő alkalmazottját,
illetve - a (2) bekezdés szerinti esetben - az érintett nagykorú hozzátartozóját is, a helyszíni
kutatás megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a vizsgálati cselekmény
megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni kutatást engedélyező bírói végzést és a
vizsgálati cselekmény célját. A helyszíni kutatást lehetőleg az érintett jelenlétében kell
elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, a helyszíni kutatáshoz hatósági tanú
közreműködését kell kérni. A helyszíni kutatás során a vizsgáló az érintetteket szóban vagy
írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon
tájékozódhat.
(8)	A helyszíni kutatást - kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi
szükségessé - munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A (2) bekezdés szerinti esetben a
helyszíni kutatást úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének
aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét
lehetőleg ne akadályozza.
(9)	A helyszíni kutatás során a vizsgáló jogosult a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, a bírói
engedélyben nem foglalt, de a 11. § vagy a 21. §, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkének
megsértésére utaló bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni. Az ilyen
bizonyítási eszköz tekintetében a (3) bekezdés szerinti bírói engedélyt utólag kell beszerezni;
utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható
fel.
(10)	A (9) bekezdés szerinti utólagos bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb
a)	a helyszíni kutatás lefolytatásától,
28
b)	- ha a helyszíni kutatás során a bizonyítási eszköz a 65/B. § (1) bekezdése szerint került
lefoglalásra - a 65/B. § (3) bekezdése szerinti vizsgálati munkamásolat készítésének napjától,
vagy
c)	- ha a bizonyítási eszköz tekintetében a 65/C. § (9) bekezdése szerinti eljárási cselekmény
vagy a 65/C. § (10) bekezdése szerinti eljárás kerül lefolytatásra, az abban érintett iratok
tekintetében a bizonyítékoknak a Gazdasági Versenyhivatal számára megismerhetővé
válásától
számított hatvan napon belül kell előterjeszteni.
65/B. § (1) Ha a helyszíni kutatás során az adathordozó átvizsgálása a helyszínen az érintett
tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása
nélkül nem lehetséges vagy az érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető
adatokról, iratokról a vizsgáló másolatot készít (a továbbiakban: lefoglalási másolat).
(2)	A helyszíni kutatásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a másolat rögzítésére
használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok,
iratok jellegét, valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok
változatlanságának utólagos ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.
(3)	A vizsgáló a bizonyítási eszközök kutatását a lefoglalási másolaton szereplő adatokról,
iratokról e célból a 65. § (3) bekezdése szerint készült munkamásolaton (a továbbiakban:
vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a vizsgáló külön
elektronikus vagy papír alapú másolatot (a továbbiakban: bizonyíték-összefoglaló) készít, és
az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását
nyolcnapos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a
birtokában volt, illetve akihez kapcsolódó, a 65/A. § (2) bekezdése szerinti helyszínen a
lefoglalási másolat készült (a továbbiakban: érintett ügyfél), illetve az adat jogosultjának,
hogy az 55/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerint nyilatkozzon arról, a bizonyíték-
összefoglalóban foglalt bizonyítékok tartalmaznak-e üzleti titkot vagy magántitkot. A
nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.”
48.	§
A Tpvt. a következő 65/C. §-sal és 65/D. §-sal egészül ki:
„65/C. § (1) A védekezés céljából készült irat a versenyfelügyeleti eljárásban bizonyítékként
nem használható fel és - az e §-ban meghatározott esetek kivételekkel - nem vizsgálható meg,
nem foglalható le, illetve nem másolható le, annak felmutatása, átadása, az ahhoz való
hozzáférés adása megtagadható. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.
(2)	Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely az ügyfél védekezéshez
való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyfél és megbízott ügyvédje
közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat
rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült
iratnak az az irat, amely nincs az ügyfél vagy az érintett ügyvéd birtokában, kivéve, ha
bizonyítják, hogy az irat jogellenesen került ki a birtokukból.
(3)	A vizsgáló jogosult az iratba - az e §-ban védett jog sérelme nélkül, a feltétlenül szükséges
mértékig - betekinteni annak megállapítása céljából, hogy a védekezés céljából készült
iratként minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.
(4)	A szemle vagy helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat, ha
a)	arról lefoglalási másolat készül,
b)	az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés
céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél
vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult, illetve
c)	a vizsgáló nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére
vonatkozó nyilatkozattal.
29
(5)	A (4) bekezdés szerinti esetben az iratot, illetve az azt tartalmazó lefoglalási másolatot
olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos
megváltoztathatóságát, és amelyet az érintett és a vizsgáló aláírásukkal hitelesítve úgy zár le,
hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a
továbbiakban: zárt tárolóeszköz).
(6)	A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az érintett ügyfelet fel kell hívni arra, hogy
-	az irat, illetve iratrész pontos megjelölésével - nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett
iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül. Az érintett
ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok
tekintetében a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni
kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett
ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap rendelkezésére
álljon.
(7)	A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a lefoglalási másolatot
megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére
rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a
tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a lefoglalási másolaton ilyen
irat van, akkor a zárt tárolóeszközt csak a (9), illetve (13) bekezdés szerinti vizsgálati
cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a
lefoglalási másolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.
(8)	Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az
érintett ügyfél az iratnak a Gazdasági Versenyhivatal általi birtokbavételekor vagy a (6)
bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen nyilatkozatot. A (6)
bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem
benyújtásának nincs helye.
(9)	Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából
készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében - lefoglalási másolat
esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes
munkamásolat) használatával - külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az
érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült
iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes
munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az
adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg
kell semmisíteni. Ha az ügyfél nyilatkozatával ellentétben a vizsgáló álláspontja szerint az irat
nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó
köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített
érintett ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.
(10)	A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben, illetve ha a (9) bekezdés szerinti vizsgálati
cselekmény során a védekezés céljából készült iratként való minősítést a vizsgáló vitatja, a
kérdésben a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az érintett ügyfél meghallgatásával a
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dönt nemperes eljárásban, a kérelem
előterjesztésétől számított tizenöt napon belül. Az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes
munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt a Gazdasági Versenyhivatal a kérelméhez
mellékeli.
(11)	Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából
készült iratnak, azt a Gazdasági Versenyhivatal számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a
bíróság az iratot, iratrészt az érintett ügyfélnek adja ki.
(12)	A (11) bekezdéstől eltérve, a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve
akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság
végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés
30
céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben
a Gazdasági Versenyhivatalnak adja ki.
(13)	A (12) bekezdés szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak kiadott zárt tárolóeszközt
felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés
céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat
védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett
ügyfél jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes
munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az
adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg
kell semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen
vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen
értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.
65/D. § Az 55/C. § (3) bekezdésétől eltérve, a lefoglalási másolatot a vizsgálati munkamásolat
elkészítése után, illetve a 65/C. § (13) bekezdése szerinti eljárási cselekmény befejezésekor
kell zárolni, az azokon tárolt adatokba csak a bíróság jogosult betekinteni a bizonyíték-
összefoglaló hitelességének, az abban foglalt adatok bizonyítékként való
felhasználhatóságának ellenőrzése céljából. Ha a jogerős döntéssel összefüggő jogorvoslat
céljából a lefoglalási másolat és a vizsgálati munkamásolat kezelése már nem indokolt, azt a
másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a
helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell
semmisíteni.”
49.	§
A Tpvt. a 65/D. §-t követően a következő alcímcímmel és 66. §-sal egészül ki:
„Nyelvhasználat
66. § (1) A versenyfelügyeleti eljárásban az angol, francia vagy német nyelven kiállított
okiratot az eredeti nyelven is be lehet nyújtani, és - a kérelem kivételével - az egyéb
beadványt az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője angol, francia vagy német nyelven is
benyújthatja.
(2)	A hivatalból indított eljárásban az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy ahhoz az
ügyfelek hozzájárulnak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács hivatalból vagy
a többi ügyfél kérelmére az okirat, illetve a beadvány magyar nyelvű összefoglalójának vagy
magyar nyelvű fordításának benyújtását rendelheti el. Hiteles fordítás benyújtása kérelemre
indult eljárásban csak akkor írható elő, ha kétség merül fel a fordítás pontossága
tekintetében.”
50.	§
A Tpvt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás a 24. § szerinti engedélyezés és a 25. § szerinti
időtartam meghosszabbítása ügyében - a (2) bekezdésre is figyelemmel - kérelemre, egyéb
ügyekben hivatalból indul.
(2)	A versenyfelügyeleti eljárás hivatalból is megindítható, ha valószínűsíthető, hogy a 24. §
szerinti összefonódást a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtották.
(3)	Nem indítható versenyfelügyeleti eljárás - a jogorvoslati eljárás folytán megismételt
eljárást ide nem értve -, ha
a)	a III. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartás elkövetése óta három év,
b)	a IV-VI. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartás elkövetése óta öt év,
c)	a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtott összefonódás esetén az összefonódás
végrehajtása óta öt év
31
eltelt.
(4)	A (3) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában
a)	ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik,
b)	ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem
szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot
fennáll.
(5)	A hivatalból indítható versenyfelügyeleti eljárás a 70. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot
elrendelő végzés meghozatalának napján indul.”
51.	§
A Tpvt. 68. §-át megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím lép:
„A versenyfelügyeleti eljárás megindítása kérelemre”
52.	§
A Tpvt. 68. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 24. § szerinti engedély iránti kérelem alapján indult versenyfelügyeleti eljárás
megindulásának tényét és az összefonódás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó
rövid ismertetését, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására nem került sor, a
Gazdasági Versenyhivatal honlapján nyilvánosságra hozza, kivéve, ha a kérelemben az
összefonódás tényét az összefonódás végrehajtásáig üzleti titokként kezelendőként jelölték
meg.”
53.	§
A Tpvt. „A bejelentés és a meghallgatás” alcímcíme helyébe a következő alcímcím lép, és a
Tpvt. a következő 69. §-sal egészül ki:
„Előzetes egyeztetés
69.	§ (1) A 24. § szerinti összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtását megelőzően
a kérelem benyújtására kötelezett vállalkozások előzetes egyeztetést kezdeményezhetnek a
Gazdasági Versenyhivatallal a már elhatározott összefonódás engedélyezése iránti kérelem
benyújtásához szükséges adatok, iratok körének tisztázása céljából.
(2)	Az előzetes egyeztetés kezdeményezésekor vagy az egyeztetés során átadott iratok, közölt
adatok kizárólag az egyeztetés céljából, valamint az egyeztetés tárgyát képező
összefonódással összefüggő versenyfelügyeleti eljárásban használhatók fel.”
54.	§
A Tpvt. 70. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés
lép:
„A versenyfelügyeleti eljárás megindítása hivatalból
70.	§ (1) A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe
tartozó, valószínűsíthetően jogsértő tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, ha
a közérdek védelme versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását szükségessé teszi. A végzésben
meg kell jelölni azt a körülményt és magatartást vagy állapotot, amelynek tárgyában az eljárás
megindul.
(2)	Ha a bíróság hatáskörének hiánya miatt az ügyet a Gazdasági Versenyhivatalhoz átteszi, a
vizsgáló a 67. § (1) bekezdése szerinti esetekben a 68. §, egyéb esetekben a 43/G-43/I. §
szerint jár el.
(3)	A vizsgálat elrendelésének ténye nyilvánosságra hozható.
32
(4)	Ha a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölt tevékenység, magatartás vagy állapot a
végzésben megjelöltekhez képest más, a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó
jogsértést is megvalósít, a vizsgáló a vizsgálatot végzéssel kiterjeszti.
(5)	A vizsgálat kiterjeszthető a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölttel összefüggő
tevékenységre, magatartásra vagy állapotra is.
(6)	A vizsgáló a több ügyféllel szemben, illetve az azonos ügyféllel vagy ügyfelekkel
szemben több jogsértés miatt indított versenyfelügyeleti eljárást önálló eljárásokra
szétválaszthatja, ha az egyes ügyfelek vagy jogsértések tekintetében az ügy önállóan is
elbírálható. A szétválasztás utáni eljárásokra az eredeti eljárásra irányadó ügyintézési
határidők irányadóak.”
55.	§
A Tpvt. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vizsgáló indokolt esetben a vizsgálat lezárását megelőzően, külön jelentésben is tehet
indítványt
a)	a 24. § szerinti engedély iránti kérelem alapján indult eljárásban az összefonódás piaci
hatásainak teljes körű vizsgálatára,
b)	az irányítási jogoknak az eljárást befejező döntés meghozataláig terjedő gyakorlására
vonatkozó 29/A. § szerinti hozzájárulás - szükség esetén irányításkorlátozó előírás melletti -
megadására vagy elutasítására, illetve
c)	ideiglenes intézkedés elrendelésére.”
56.	§
A Tpvt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően az iratokat
a vizsgálónak visszaadhatja, ha megállapítja, hogy a tényállás tisztázásához a vizsgálat
folytatására van szükség, illetve az eljárás kiterjesztése vagy új ügyfél eljárásba vonása
indokolt.
(2)	Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján dönt az irányítási jogoknak az érdemi
döntés meghozataláig terjedő gyakorlására vonatkozó, 29/A. § szerinti kérelemről, szükség
esetén irányításkorlátozó előírás alkalmazásáról.
(3)	Ha a 24. § szerinti engedély iránti kérelem alapján a 30. §-ra figyelemmel nem
nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős
mértékű csökkenését, az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján - az iratok
vizsgálónak való visszaadása mellett - dönt az összefonódás piaci hatásai teljes körű
vizsgálatának szükségességéről.”
57.	§
A Tpvt. a következő 72/A. §-sal egészül ki:
„72/A. § (1) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján ideiglenes intézkedéssel
a)	megtilthatja a valószínűsíthetően jogsértő magatartás további folytatását, illetve
elrendelheti a valószínűsíthetően jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi
vagy gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a gazdasági verseny kialakulásának,
fenntartásának vagy fejlesztésének veszélyeztetése miatt - halaszthatatlanul szükség van,
b)	hivatalból indított eljárásban a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtott - a 30. § alapján
valószínűsíthetően nem engedélyezhető - összefonódás, vagy a Gazdasági Versenyhivatal
összefonódást megtiltó határozata ellenére, illetve az engedélyben előírt feltétel teljesülése
nélkül végrehajtott összefonódás esetén az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak
33
mérséklése, a 31. § szerinti intézkedések alkalmazhatóságának biztosítása érdekében a
szükséges mértékben elrendelheti irányításkorlátozó előírás alkalmazását, vagy
c)	a 29/A. § (3) bekezdése alapján a 29/A. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulást
visszavonhatja, vagy dönthet a hozzájárulásban elrendelt irányításkorlátozó előírás
módosításáról, ha valószínűsíthető, hogy az összefonódás az érintett piacon a verseny jelentős
mértékű csökkenését eredményezné.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti ideiglenes intézkedés elrendelését az összefonódás
következtében irányítási jogát elvesztő ügyfél is kérheti; a kérelemben elő kell adni az
ideiglenes intézkedés elrendelésének szükségességét és célszerűségét megalapozó tényeket,
illetve körülményeket. Az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemről az eljáró
versenytanács - az ellenérdekű ügyfelek meghallgatásával - soron kívül dönt.
(3)	Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye. Az
ideiglenes intézkedést elrendelő végzést az eljáró versenytanács hivatalból jogszabálysértés
hiányában is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az elrendelésére okot adó körülményekben
bekövetkező változás azt indokolja.
(4)	Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre
tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a végrehajtás késedelme helyrehozhatatlan
kárral j árna.”
58.	§
A Tpvt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) Ha a vizsgálatot lezáró jelentés alapján a 72. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti
intézkedésekre vagy az eljárás megszüntetésére nincs szükség, az eljáró versenytanács
megküldi az ügyfél részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amely tartalmazza a
megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a döntés
meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges
bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését. Az előzetes
álláspontra az ügyfél az eljáró versenytanács által megállapított - a vizsgáló jelentésére való
nyilatkozattétel lehetősége biztosításának (3) bekezdés szerinti megtörténtét követően
legfeljebb harmincnapos - határidőn belül nyilatkozatot, észrevételt tehet.
(2)	Nem kell előzetes álláspontot készíteni, ha az eljárás kérelemre indult, az eljáró
versenytanács a kérelem tartalmával egyetért, és a 30. § (3) vagy (7) bekezdésének
alkalmazására nincs szükség.
(3)	Ha az eljárás eredményes lezárása érdekében az eljáró versenytanács azt szükségesnek
tartja, az (1) bekezdés szerinti esetben az előzetes álláspont megküldése előtt a vizsgáló
jelentését észrevételezés, illetve nyilatkozattétel céljából - határidő tűzése mellett - megküldi
az ügyfélnek, majd ezt követően alakítja ki előzetes álláspontját és küldi meg az ügyfélnek az
(1)	bekezdés szerint.
(4)	Az előzetes álláspont, illetve a jelentés megküldése esetén megfelelően alkalmazni kell az
55/C. § (2) bekezdését.”
59.	§
A Tpvt. a 73. §-t követően a következő alcímcímmel és 73/A. §-sal egészül ki:
„Egyezségi kísérlet
73/A. § (1) Ha a 11. § vagy a 21. §, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikke alapján hivatalból
indult eljárásban a vizsgálatot lezáró jelentés alapján az eljáró versenytanács a feltárt
tényállásra és az azt alátámasztó bizonyítékokra figyelemmel az eljárás gyors és eredményes
befejezése szempontjából azt célszerűnek tartja, az ügyfelet felhívhatja, hogy írásban jelezze,
kíván-e a (2) bekezdés szerinti egyezségi kísérletben részt venni, és ha az egyezségi kísérlet
eredményre vezet, kész lenne-e (3) bekezdés szerinti egyezségi nyilatkozatot tenni.
34
(2)	Ha az ügyfél az (1) bekezdés szerinti felhívásra válaszul az eljáró versenytanács által
meghatározott - legfeljebb tizenöt napos - határidőn belül írásban jelzi, hogy kész egyezségi
kísérletben részt venni, az eljáró versenytanács az ügyfelet meghallgatja, ennek során közli az
ügyféllel, hogy vele szemben mely magatartás miatt, milyen bizonyítékok alapján, várhatóan
milyen jogsértést állapítana meg, és milyen szempontok alapján, milyen összeghatárok között
szabna ki bírságot. Ha az ügyfél és az eljáró versenytanács az eljárás gyors és eredményes
befejezését nem veszélyeztető időn belül e tényezők tekintetében közös álláspontra jut, az
eljáró versenytanács - legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével - felhívja az ügyfelet arra,
hogy nyújtsa be egyezségi nyilatkozatát. Az e § szerinti nyilatkozattételi határidők
elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(3)	Az egyezségi nyilatkozat a (2) bekezdés szerint kialakult közös álláspontnak megfelelően
tartalmazza
a)	az ügyfélnek a jogsértő magatartásban való részvételét elismerő egyértelmű nyilatkozatát,
b)	a magatartásnak és jogi megítélésének, a magatartás céljának, megvalósítása módjának,
időtartamának, valamint az ügyfél abban való részvétele módjának és mértékének tényszerű
és tömör leírását,
c)	az ügyfél által elfogadhatónak ítélt legmagasabb bírságösszeget,
d)	az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy az eljáró versenytanács a (2) bekezdésben előírtakról
megfelelően tájékoztatta és lehetőséget adott azzal kapcsolatos álláspontjának megfelelő
kifejtésére,
e)	az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy ha az előzetes álláspont és a határozat tartalma az
elismerő nyilatkozatban foglaltakkal megegyezik, további eljárási lépéseket, így különösen
további iratbetekintést és tárgyalás tartását nem kezdeményezi, továbbá
f)	az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy előzetesen lemond a határozattal szembeni jogorvoslat
jogáról.
(4)	A 73. § (1) bekezdésétől eltérve, az egyezségi nyilatkozatot tevő ügyfél az előzetes
álláspontra legfeljebb tizenöt napon belül köteles nyilatkozni azzal, hogy amennyiben
nyilatkozatában nem erősíti meg egyértelműen, hogy az előzetes álláspont tartalma érdemben
megegyezik az egyezségi nyilatkozatban foglaltakkal, az egyezségi nyilatkozatot
visszavontnak kell tekinteni.
(5)	Az egyezségi nyilatkozat a határozattal szembeni jogorvoslati határidő leteltéig és
kizárólag akkor vonható vissza, ha az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, és azt
követően határozatának tartalma az egyezségi nyilatkozatban foglaltaktól érdemben eltér,
ideértve azt az esetet is, ha a kiszabott bírság összege a (3) bekezdés c) pontja szerinti
összeget meghaladja. Ebben az esetben a (3) bekezdés a) pontja szerinti elismerő nyilatkozat
bizonyítékként nem vehető figyelembe.
(6)	Az egyezségi kísérletben részt vevő ügyfél köteles ezt a tényt, valamint az egyezségi
kísérlet során megismert bármilyen információt a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig
titokban tartani.
(7)	Az egyezségi nyilatkozat, továbbá - az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontig -
a nyilatkozat benyújtásának ténye korlátozottan megismerhető adat. Az egyezségi
nyilatkozatot csak a többi ügyfél ismerheti meg az 55. § (5) bekezdésében meghatározott
időpontot követően azzal, hogy az egyezségi nyilatkozatba való betekintésre az 55/A. § (1)
bekezdés d) pontja szerinti adatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
60.	§
A Tpvt. 74. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés
lép:
„Tárgyalás
35
74. § (1) Az eljáró versenytanács a határozat meghozatala előtt - a 73. § (2) bekezdése
szerinti esetet kivéve - tárgyalást tart, ha azt az ügyfél kéri, vagy az eljáró versenytanács
szükségesnek tartja. Az eljáró versenytanács az előzetes álláspont megküldésével egyidejűleg
nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet arról, hogy kéri-e tárgyalás tartását. A tárgyalás napját
úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek módjában álljon a tárgyalásra felkészülni.
(2) A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak
egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha a zártan kezelt
személyes adat, védett adat vagy az 55/A. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti egyéb
korlátozottan megismerhető adat védelme érdekében feltétlenül szükséges.”
61.	§
A Tpvt. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § (1) Ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás
tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon
összhangba hozza az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel, és a közérdek hatékony
védelme ilyen módon is biztosítható, az eljáró versenytanács határozatában kötelezővé teheti
a vállalás teljesítését anélkül, hogy a határozatban a jogsértés megvalósulását vagy annak
hiányát megállapítaná. Ha az ügyfél a vizsgált magatartással időközben felhagyott, a
magatartás ismételt tanúsításának elkerülését biztosító átlátható és ellenőrizhető magatartási
szabályok betartására vállalható kötelezettség.
(2)	Az eljáró versenytanács az (1) bekezdés szerinti határozatát a (3)-(7) bekezdésben
meghatározott esetekben és feltételek szerint is módosítja vagy visszavonja.
(3)	Az eljáró versenytanács a határozatot módosítja
a)	a kötelezett vállalkozás kérelmére, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely
kötelezettséget rajta kívül álló elháríthatatlan ok miatt nem tudja teljesíteni, vagy
b)	a kötelezett vállalkozás kérelmére vagy hivatalból, ha a határozatban előírt valamely
kötelezettség teljesítése a körülmények változása, így különösen a piaci viszonyok, a verseny
feltételeinek módosulása folytán a továbbiakban nem indokolt,
és a kötelezettségvállalással elérni kívánt eredmény más módon is elérhető.
(4)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem a kötelezettség teljesítését megakadályozó okról
való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az ok felmerülésétől
számított két hónapon belül terjeszthető elő.
(5)	Az eljáró versenytanács a bíróság által felül nem vizsgált határozatát visszavonja, ha a
határozat a döntés szempontjából lényeges ténynek a kötelezett vállalkozás általi félrevezető
közlésén alapult.
(6)	Ha a vállalkozás nem teljesítette a határozatban, illetve a (3) bekezdés szerint módosított
határozatban előírt kötelezettséget, az eljáró versenytanács a vállalt kötelezettséget előíró
határozat alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjának - a
kötelezettségvállalással érintett piaci viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre,
továbbá a vállalt kötelezettség addigi teljesítésének mértékére, a mulasztás tekintetében a
vállalkozás magatartásának felróhatóságára is figyelemmel történő - mérlegelése alapján
határozatát visszavonja vagy bírságot szab ki.
(7)	A határozat
a)	az (5) bekezdés szerinti esetben a közlésétől,
b)	a (6) bekezdés szerinti esetben a kötelezettség teljesítésére előírt határidő lejártától,
folyamatos kötelezettség esetén a kötelezettség megsértésétől
számított öt éven belül vonható vissza.
(8)	A határozat visszavonása esetén az ügyben a versenyfelügyeleti eljárást - a 67. § (3)
bekezdése szerinti korlátozásra tekintet nélkül - újból meg kell indítani, emellett a (6)
36
bekezdés szerinti esetben a határozat visszavonására okot adó magatartás miatt eljárási bírság
kiszabásának lehet helye.”
62. §
A Tpvt. a 75. §-t követően a következő alcímcímmel és 75/A. §-sal egészül ki:
„Egyeztetés az érdekeltekkel
75/A. § (1) Az eljáró versenytanács
a)	az összefonódást a 30. § (3) bekezdése szerinti előzetes vagy utólagos feltétel, illetve
kötelezettség előírása mellett engedélyező határozat, illetve
b)	a 75. § szerinti kötelezettségvállalást kötelezővé tevő határozat
meghozatala előtt - ha azt szükségesnek tartja - az előzetes álláspontnak az ügyfelek részére
való megküldésével egyidejűleg az elfogadni tervezett feltétel vagy kötelezettség, illetve
kötelezettségvállalás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatának és az
érdekeltek észrevételeinek benyújtására vonatkozó felhívásnak a Gazdasági Versenyhivatal
honlapján való közzététele útján egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltek, így különösen az
érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozások és az ügyben érintett egyéb személyek
álláspontjának megismerése érdekében.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti felhívás közzétételétől számított húsz napon belül bárki írásban
megküldheti a Gazdasági Versenyhivatal részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját,
javaslatát, egyéb észrevételét.”
63.	§
A Tpvt. 76. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés
lép:
„Határozat
76.	§ (1) Az eljáró versenytanács határozatában
a)	a 67. § (1) bekezdése szerinti kérelem alapján a 24. § szerinti összefonódást - szükség
esetén előzetes vagy utólagos feltétel, illetve kötelezettség előírásával - engedélyezi vagy
megtiltja, illetve a 25. § alapján engedélyezi az egyéves átmeneti időszak meghosszabbítását,
vagy az erre irányuló kérelmet elutasítja,
b)	a 67. § (2) bekezdése alapján indított eljárásban a vállalkozások összefonódását - szükség
esetén előzetes vagy utólagos feltétel, illetve kötelezettség előírásával - utólagosan
engedélyezi vagy megtiltja,
c)	a 75. § alapján a vállalkozást a kötelezettségvállalás teljesítésére kötelezi,
d)	a 16/A. § alapján megállapíthatja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem
vonatkozik a megállapodásra,
e)	megállapíthatja a jogsértés tényét,
f)	elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
g)	megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
h)	jogsértés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen az ügylet jellegének
megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan
elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelezhet,
i)	elrendelheti a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét,
j) megállapíthatja, hogy a magatartás nem jogsértő, illetve
k) bírságot szabhat ki.
(2)	Az összefonódást megtiltó határozatban az eljáró versenytanács - ha alkalmazandó -
egyidejűleg dönt a 31. § szerinti intézkedés alkalmazásáról is.”
37
64.	§
A Tpvt. 77. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés
lép:
„Utóvizsgálat
77.	§ (1) A Gazdasági Versenyhivatal utóvizsgálat keretében hivatalból ellenőrzi az eljáró
versenytanács végrehajtható határozatában előírt,
a)	a 30. § (3) bekezdése szerinti előzetes vagy utólagos feltétel teljesülését,
b)	a 30. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését,
c)	a 75. § szerinti kötelezettségvállalás teljesítését, továbbá
d)	meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól
való tartózkodásra vonatkozó, az a)-c) pontban nem említett kötelezettség teljesítését, ha az a
rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg.
(2)	A határozatnak a 32. §, illetve a 75. § szerinti módosítása iránti kérelmet utóvizsgálat
keretében kell elbírálni.
(3)	Az utóvizsgálatra - az e §-ban meghatározott eltérésekkel - a versenyfelügyeleti eljárásra
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(4)	Az utóvizsgálat az eljáró versenytanács határozatában meghatározott teljesítési
határidőtől, folyamatos kötelezettség, illetve 30. § (3) bekezdése szerinti utólagos feltétel
esetén a kötelezettség, illetve a feltétel fennállásának határozatban előírt utolsó napjától,
ennek hiányában a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül indítható. E
határidőbe nem számít bele az az időtartam, amely alatt a határozat végrehajtása nem
foganatosítható.
(5)	Az utóvizsgálatot befejező döntést az utóvizsgálat elrendelésétől számított három hónapon
belül kell meghozni és gondoskodni annak közléséről; az ügyintézési határidő indokolt
esetben annak letelte előtt egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(6)	A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben végzéssel megállapítja a feltétel teljesülését és az
utóvizsgálatot megszünteti, egyébként határozatban megállapítja a feltétel nem teljesülésének
tényét, és - ha az összefonódást végrehajtották - egyidejűleg dönt a 31. § szerinti intézkedés
alkalmazásáról;
b)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot
megszünteti, ellenkező esetben a 32. §-ban meghatározottak szerint dönt a határozat
visszavonásáról vagy módosításáról, valamint bírságot szabhat ki;
c)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. §-ban meghatározottak szerint dönt a
határozat visszavonásáról vagy módosításáról, ennek hiányában az utóvizsgálatot
megszünteti;
d)	az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a határozat önkéntes teljesítésének megállapítása
esetén az utóvizsgálatot megszünteti, ennek hiányában megindítja a végrehajtást.”
65.	§
(1)	A Tpvt. a 78. §-át megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:
„Bírság”
(2)	A Tpvt. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)-
(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki
a)	a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértő magatartást valósít meg,
b)	az eljáró versenytanács határozatában megtiltott összefonódást a tilalom ellenére
végrehajtotta,
c)	nem teljesítette az összefonódást engedélyező határozatban előírt kötelezettséget, illetve
38
d)	elmulasztotta a 24. § szerinti összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét
kérni, és az összefonódást végrehajtották, akkor is, ha az összefonódást az eljáró
versenytanács határozatában utóbb engedélyezte.
(1a) Az eljáró versenytanács bírságot szab ki azzal szemben, aki nem teljesítette a 75. §
szerinti kötelezettségvállalást, kivéve, ha a kötelezettségvállalást előíró határozat
visszavonása folytán az ügyben a versenyfelügyeleti eljárás újból megindult.
(1b) A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve azon - a határozatban azonosított -
vállalkozáscsoport a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének
tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások
társulásával szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti
évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.
(1c) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege - az (1b) bekezdésre is figyelemmel -
az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, szerződés
megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbi időponttól
a versenyfelügyeleti eljárás megindításáig számított legalább napi ötvenezer, legfeljebb napi
kettőszázezer forint. A bírság összegének számításakor a 25. § szerinti átmeneti időszakot
figyelmen kívül kell hagyni.”
(3)	A Tpvt. 78. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A bírság legmagasabb összegének meghatározásakor a nettó árbevételt a határozat
meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves
beszámoló alapján kell meghatározni. Ha a vállalkozás működési ideje az adott évben egy
évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a határozat meghozatalát megelőző
üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hiteles adat, az utolsó hitelesen
lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval nem rendelkező, újonnan alapított
vállalkozás esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában
a vállalkozás által a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására közölt, a számvitelről
szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás
megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe
venni. A nettó árbevétel számítására egyebekben megfelelően alkalmazni kell a 24. § (3)
bekezdését, a 27. § (1)-(3), valamint (5) és (7) bekezdését.
(3)	A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a
jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő piaci helyzetére, a
magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a jogsértő
magatartás ismételt tanúsítására, gyakoriságára - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem
súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a végső üzletfelek érdekei
sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.
(4)	Az (1) bekezdés c) pontja, illetve az (1a) bekezdés szerinti bírság összegét az eset összes
körülményeire - így különösen a kötelezettség megszegésének súlyára, a kötelezettséggel
érintett piaci, gazdasági viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, valamint a vállalt
kötelezettséget előíró határozat alapját képező közérdekre, a vállalkozás piaci helyzetére, a
magatartás felróhatóságára, a kötelezettség addigi teljesítésére - tekintettel kell meghatározni.
A kötelezettség megszegésének súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének
foka, az üzletfelek, versenytársak érdekei sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.”
66. §
A Tpvt. a 78. §-t követően a következő alcímcímmel egészül ki:
„Engedékenység alkalmazása”
39
67. §
A Tpvt. 78/A. §-a és 78/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„78/A. § (1) Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását mellőzi vagy a bírságot csökkenti
annak a vállalkozásnak a tekintetében, amely az e törvényben meghatározott módon feltárja a
Gazdasági Versenyhivatalnak a 11. §-ba, illetve az EUMSz. 101. cikkébe ütköző, közvetlenül
vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére, a piac felosztására - beleértve a
versenytárgyalási összejátszást is -, vagy a termelési, eladási kvóták meghatározására
irányuló versenytársak közötti megállapodást vagy összehangolt magatartást (a továbbiakban
a 78/A-78/C. § alkalmazásában: jogsértés) és az abban való részvételét.
(2)	A bírság kiszabását az eljáró versenytanács annak a vállalkozásnak a tekintetében mellőzi,
amely elsőként nyújt be erre irányuló kérelmet és szolgáltat olyan bizonyítékot,
a)	amely a Gazdasági Versenyhivatalnak alapot szolgáltat arra, hogy a jogsértéssel
kapcsolatban helyszíni kutatás végzésére kapjon előzetes bírói engedélyt, feltéve, hogy a
Gazdasági Versenyhivatal a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett elegendő
információval a helyszíni kutatás bíróság általi engedélyezésének megalapozásához,
b)	amellyel a jogsértés elkövetése bizonyítható, feltéve, hogy a bizonyíték szolgáltatásának
időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal
ahhoz, hogy a jogsértést bizonyítsa, és egyetlen vállalkozás sem felel meg az a) pontnak.
(3)	Kérelem alapján az eljáró versenytanács a kiszabandó bírság összegét csökkenti, ha a (2)
bekezdés szerint a bírság mellőzésének nincs helye, és a vállalkozás a jogsértésre vonatkozó
olyan bizonyítékot szolgáltat a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely jelentős többletértéket
képvisel a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal
rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest.
(4)	Az előzetes álláspontnak vagy a vizsgáló jelentésének a 73. § szerinti megküldését, illetve
az iratbetekintés bármelyik ügyfélre nézve irányadó kezdő napját megelőző nap közül a
korábban bekövetkező napot követően benyújtott kérelem alapján csak akkor van helye a
kiszabandó bírság összege csökkentésének, ha abban a jogsértés elbírálását érdemben
befolyásoló olyan tényre vagy körülményre nézve szolgáltat a vállalkozás egyértelmű
bizonyítékot, amely korábban a Gazdasági Versenyhivatal előtt nem volt ismert.
(5)	A bírság csökkentésének mértéke a (3) bekezdés szerinti feltételnek
a)	elsőként megfelelő vállalkozás esetén 30-50%-ig;
b)	másodikként megfelelő vállalkozás esetén 20-30%-ig;
c)	harmadikként vagy többedikként megfelelő további vállalkozás esetén 20%-ig
terjedhet.
(6)	Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a vállalkozás a jogsértés miatt kiszabandó bírság
összegének megállapításakor figyelembe veendő, a Gazdasági Versenyhivatal előtt korábban
nem ismert olyan tényre vagy körülményre vonatkozóan szolgáltat egyértelmű bizonyítékot,
amely tény vagy körülmény a kiszabandó bírság mértékét érdemben növeli, a vállalkozással
szemben kiszabandó bírság összegének meghatározásakor az ilyen tényt vagy körülményt
figyelmen kívül kell hagyni.
(7)	A bírság mellőzésének, csökkentésének, illetve a (6) bekezdés alkalmazásának további
feltétele, hogy a vállalkozás, amelyre a kérelem vonatkozik
a)	a kérelem benyújtását követően azonnal megszüntesse részvételét a jogsértésben, kivéve az
ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékű és jellegű részvételt, amelyre a helyszíni kutatás
eredményességének biztosítása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal végzésben kötelezte,
b)	a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig jóhiszeműen, teljes mértékben és folyamatosan
együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal, és
c)	a Gazdasági Versenyhivatal kifejezett hozzájárulása nélkül a bírság mellőzése, illetve
csökkentése iránti kérelem benyújtásának tényét és az ezzel összefüggésben szolgáltatott
bizonyítékok tartalmát - a más versenyhatósághoz benyújtott hasonló kérelmet ide nem értve
40
-	másnak semmilyen módon nem teszi hozzáférhetővé; a Gazdasági Versenyhivatal nem
tagadhatja meg a hozzájárulást a kérdéses információk olyan hozzáférhetővé tételéhez, amely
jogszabályi rendelkezés vagy hatósági kötelezés miatt elkerülhetetlenül szükséges.
(8)	Azzal a vállalkozással szemben, amely eljárt annak érdekében, hogy másik vállalkozást a
jogsértésben való részvételre kényszerítsen, nem mellőzhető a bírság kiszabása.
(9)	Egymástól független vállalkozások közösen nem nyújthatnak be bírság mellőzése vagy
csökkentése iránti kérelmet, és az ilyen kérelem benyújtása kapcsán egymást nem
képviselhetik. A vállalkozás bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet az általa
irányított vállalkozásokra kiterjedően külön meghatalmazás nélkül is benyújthat.
78/B. § (1) A 78/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti, a bírság mellőzése, illetve
csökkentése iránti kérelemnek tartalmaznia kell legalább
a)	a kérelmező vállalkozás nevét és székhelyét,
b)	a kérelmező által a 78/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozóként megjelölt magatartás
meghatározását, így annak jellegét, időtartamát, az érintett árut és földrajzi területet, az abban
részt vevő vállalkozások megjelölését,
c)	az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes azon államok megjelölését,
amelyekben a jogsértésre vonatkozó bizonyítékok fellelése valószínűsíthető,
d)	azon más tagállami versenyhatóságok megjelölését, amelyekhez a kérelmező a bírság
mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelmet nyújtott be vagy szándékozik benyújtani.
(2)	A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtásakor a kérelmező rendelkezésére álló, a
jogsértésre vonatkozó összes bizonyítékot.
(3)	A bírság 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzésének van helye - az egyéb
feltételek fennállása esetén - akkor is, ha az ez iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező nem
tudja a jogsértésre vonatkozóan rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadni a Gazdasági
Versenyhivatalnak, de vállalja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által meghatározott
határidőn belül kérelmét kiegészíti (a továbbiakban: nem végleges mellőzési kérelem),
feltéve, hogy a bírság mellőzését megalapozó bizonyítékokat az előírt határidőben teljes
körűen átadja. A nem végleges mellőzési kérelemnek az (1) és (2) bekezdésben
meghatározottakon túl tartalmaznia kell a bizonyítékok későbbi szolgáltatásának indokolását,
valamint a kérelmező kifejezett vállalását a kérelem bizonyítékokkal való kiegészítésére.
(4)	A bírság mellőzésének, illetve a kiszabandó bírság csökkentésének van helye akkor is, ha
az olyan jogsértésre vonatkozóan, amelynek tekintetében a versenyhatóságok hálózatán belüli
együttműködésről szóló európai bizottsági közlemény értelmében az Európai Bizottság
különösen alkalmas lehet az eljárás lefolytatására, a kérelmező az Európai Bizottsághoz
benyújtott bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelemmel egyidejűleg azzal azonos
tárgyú kérelmet nyújt be a Gazdasági Versenyhivatalhoz mint az európai bizottsági
közlemény szerint az eljárás lefolytatására jó helyzetben lévő hatósághoz, amellyel együtt
nem adja át a rendelkezésére álló összes bizonyítékot, de amennyiben a jogsértés miatt a
Gazdasági Versenyhivatal eljárást indít, a Gazdasági Versenyhivatal felhívásában megjelölt
határidőn belül kérelmét kiegészíti, és a rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadja (a
továbbiakban: nem végleges előzetes kérelem). A nem végleges előzetes kérelem angol,
francia vagy német nyelven is benyújtható.
(5)	Ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelmet a kérelmező az előírt
határidőben a szükséges bizonyítékok benyújtásával kiegészíti, kérelmének beérkezése és az
ahhoz kapcsolódó bizonyítékok szolgáltatásának időpontjaként a nem végleges kérelem
beérkezésének időpontját kell figyelembe venni.
(6)	A bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem tekintetében hiánypótlásnak nincs
helye, a (3), illetve (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelem kiegészítésére előírt határidő
elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
41
(7)	A bírság 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzése iránti kérelem annak a 78/C. §
(2) bekezdése szerinti elbírálásáig - elutasítás esetén az eljáró versenytanács elutasító
végzésének közlésétől számított nyolc napon belül - visszavonható; egyebekben a bírság
mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem visszavonásának nincs helye.”
68. §
A Tpvt. a következő 78/C. §-sal és 78/D. §-sal egészül ki:
„78/C. § (1) Az eljáró versenytanács a bírság mellőzése iránti kérelmeket a beérkezésük
sorrendjében, a bírság csökkentése iránti kérelmeket a beérkezésük sorrendjére figyelemmel
bírálja el. Az eljáró versenytanács döntését a vizsgáló készíti elő, amelynek keretében
megvizsgálja és véleményezi a kérelmet, és az eljáró versenytanács elé tárja a jogsértéssel
kapcsolatosan a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló információkat.
(2)	Ha a bírság mellőzése iránti kérelem megfelel a 78/A. § (2) bekezdésében foglalt
feltételeknek, az eljáró versenytanács végzéssel megállapítja, hogy az a 78/A. § (2) bekezdés
a) vagy b) pontja alapján alapot ad a bírság mellőzésére. E végzésétől az eljáró versenytanács
a határozathozatal során csak akkor térhet el, ha a vállalkozás a 78/A. § (7) bekezdésében
foglalt feltételeknek nem felelt meg, illetve vele szemben a 78/A. § (8) bekezdésében
meghatározott kizáró ok áll fenn. A bírság mellőzésére alapot nem adó kérelmet az eljáró
versenytanács végzéssel elutasítja.
(3)	A bírság mellőzése iránti kérelem elutasítása esetén a kérelmet - kivéve, ha azt a
kérelmező a 78/B. § (7) bekezdése szerint visszavonta - bírság csökkentése iránti kérelemként
kell elbírálni.
(4)	Ha a bírság csökkentése iránti kérelem megfelel a 78/A. § (3) bekezdésében foglalt
feltételeknek, az eljáró versenytanács végzéssel megállapítja, hogy az a 78/A. § (3) bekezdése
alapján a kérelmező tekintetében alapot ad a kiszabandó bírság csökkentésére. E végzésétől az
eljáró versenytanács a határozathozatal során csak akkor térhet el, ha a vállalkozás a 78/A. §
(7)	bekezdésében foglalt feltételeknek nem felelt meg. A bírság csökkentésére alapot nem adó
kérelmet az eljáró versenytanács végzéssel elutasítja.
(5)	Az eljáró versenytanács a (2), illetve (4) bekezdés szerinti végzését
a)	a 78/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bírság mellőzésére irányuló kérelem esetén a
kérelem elbírálásához szükséges időt figyelembe véve haladéktalanul,
b)	a 78/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján a bírság mellőzésére irányuló kérelem esetén
legkésőbb az előzetes álláspont ügyfeleknek való megküldéséig,
c)	a 78/A. § (3) bekezdése alapján a bírság csökkentésére irányuló kérelem esetén az előzetes
álláspont ügyfeleknek való megküldéséig, azt követően benyújtott kérelem esetén a kérelem
elbírálásához szükséges időt figyelembe véve haladéktalanul
hozza meg, és gondoskodik annak az érintett ügyféllel való közléséről.
78/D. § (1) A 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzés meghozataláig a 78/A. § (2) bekezdés a)
pontja szerinti mellőzés iránti kérelem és az ahhoz csatolt vagy azzal összefüggésben a
kérelmező által szolgáltatott bizonyítási eszközök kizárólag a kérelem elbírálásához, illetve a
65/A. § szerinti bírói engedély kérelmezéséhez használhatók fel, azokba csak az ügy
vizsgálója, az eljáró versenytanács és a bíróság tekinthet be. A kérelem visszavonása esetén a
benyújtott kérelmet és a kérelmező által szolgáltatott bizonyítási eszközöket az azokról
készített másolatokkal együtt vissza kell szolgáltatni a kérelmező vállalkozásnak.
(2)	A bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelem és a kérelmező vállalkozásnak
kifejezetten a kérelemmel összefüggésben önként tett nyilatkozata (a továbbiakban:
engedékenységi nyilatkozat), továbbá - az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontig -
a kérelem benyújtásának ténye és az ilyen kérelemmel összefüggésben szolgáltatott
bizonyítékok e jellege korlátozottan megismerhető adat. Az engedékenységi nyilatkozatot
csak az ügyfél ismerheti meg az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontot követően,
42
azzal, hogy az engedékenységi nyilatkozatba való betekintésre az 55/A. § (1) bekezdés d)
pontja szerinti adatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a
meghallgatás során a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelem benyújtásának ténye
vagy az ezzel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok e jellegének a (2) bekezdés szerinti
védelme nem biztosítható. Ebben az esetben zárt meghallgatást kell tartani, és nincs helye az
ügyfél értesítésének.”
69.	§
A Tpvt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § Az eljáró versenytanács határozatában tíz százalékkal csökkenti az e törvény egyéb
rendelkezései alapján kiszabandó bírság mértékét azzal a vállalkozással szemben, amelyik a
73/A. § szerinti egyezségi nyilatkozatot tett.”
70.	§
A Tpvt. a 79/A. §-t megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:
„Nélkülözhetetlen bizonyíték szolgáltatásáért járó díj”
71.	§
(1)	A Tpvt. 79/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem jogosult a díjra annak a vállalkozásnak a vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő
bizottságának tagja, alkalmazottja vagy megbízottja, amely korábban ugyanazon magatartás
miatt a 78/A. § szerinti, bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet nyújtott be.”
(2)	A Tpvt. 79/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A díjat személyijövedelemadó-kötelezettség nem terheli.”
72.	§
A Tpvt. 79/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A feltehetően a 79/A. § (1) bekezdése szerinti bizonyítékot szolgáltató személyt
tájékoztatni kell a 79/A. § szerinti díjazás szabályairól. A bizonyítékot szolgáltató személy
díjigényét legkésőbb a tájékoztatástól számított öt napon belül köteles közölni a Gazdasági
Versenyhivatallal. A díjat igénylőt figyelmeztetni kell arra, hogy a törvény tanúként való
meghallgatását is lehetővé teszi, illetve arra, hogy kérelmezheti természetes személyazonosító
adatainak és lakcímének zárt kezelését. E kérelem teljesítése nem tagadható meg, de a
kérelmezőt figyelmeztetni kell arra, hogy ezen adatok zárt kezelése kihatással lehet a
szolgáltatott bizonyíték bizonyító erejére.
(3)	Ha a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács álláspontja szerint a versenyfelügyeleti eljárás
során szolgáltatott bizonyíték alkalmatlan a 79/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértés
bizonyítására, erről meghallgatás keretében tájékoztatja a bizonyítékot szolgáltató személyt,
illetve kérelmére a bizonyíték visszautasításáról külön végzést hoz. Az 55. §-tól eltérve a
meghallgatás jegyzőkönyvébe, illetve a külön végzésbe csak a bizonyítékot szolgáltató
személy tekinthet be.”
73.	§
A Tpvt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a korlátozottan megismerhető adatok
megismerhetetlenné tételét követően honlapján közzéteszi
a)	a jogerős határozatot,
43
b)	az olyan eljárást befejező jogerős végzést, amely eljárás megindulásának tényét a 68. § (6)
bekezdése, illetve a 70. § (3) bekezdése alapján nyilvánosságra hozta, valamint az ilyen első
fokú végzést megsemmisítő és az első fokú végzést hozó vizsgálót új eljárásra utasító jogerős
végzést.
(2)	Az (1) bekezdésben nem említett olyan jogerős végzés, amely a jogalkalmazási gyakorlat
szempontjából elvi jelentőséggel bír, a korlátozottan megismerhető adatok
megismerhetetlenné tételét követően a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétehető.
(3)	A döntés közzétételének nem akadálya az, ha a döntés bírósági felülvizsgálatát kérték,
azonban ezt a tényt a nyilvánosságra hozatalkor jelezni kell.
(4)	A döntésben a korlátozottan megismerhető adatok megismerhetetlenné tételére
megfelelően alkalmazni kell az 55/C. § (2) bekezdését.
(5)	Ha az 55/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerint üzleti titokként, illetve magántitokként
megjelölt adat tekintetében az eljáró versenytanács határozatának közzétételekor az adat ilyen
titokként való kezelése egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn, és a határozat ezen adat
nélkül való közzététele a megállapított tényállás sérelmével járna, az eljáró versenytanács -
szükség esetén az adat jogosultja nyilatkozatának beszerzését követően - végzésben dönt az
adat védett adatként való kezelésének megszüntetéséről. Az ilyen végzéssel szemben az adat
jogosultja külön jogorvoslattal élhet, amelyre megfelelően alkalmazni kell az 55/B. § (7)
bekezdését.”
74.	§
A Tpvt. 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vizsgáló végzésével szembeni fellebbezést az eljáró versenytanács tárgyaláson kívül
bírálja el. Az eljáró versenytanács döntését harminc napon belül kell meghozni, és
gondoskodni annak közléséről; ezt a határidőt indokolt esetben a Versenytanács elnöke annak
letelte előtt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(4a) Az eljáró versenytanács 55/B. § (1) és (7) bekezdése, valamint a 80. § (5) bekezdése
szerinti végzésével szembeni jogorvoslati kérelemről a bíróság soron kívül, legfeljebb tizenöt
napon belül határoz.”
75.	§
A Tpvt. a következő 87/A. §-sal egészül ki:
„87/A. § A bíróság a még közzé nem tett összehasonlító reklám közzétételét megtiltja, ha
megállapítja, hogy az - közzététele esetén - a 6/A. § (1) bekezdésébe ütközne. A közzététel
megtiltása ideiglenes intézkedésként is elrendelhető. A közzététel megtiltása mellett bírság
kiszabásának nincs helye.”
76.	§
A Tpvt. 88. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A bíróságnak a 6/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatt
folytatott eljárásában az összehasonlító reklám részét képező tényállítás valóságának
bizonyítása az üzleti gyakorlat alkalmazóját terheli.”
77.	§
A Tpvt. 88/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatalnak a 45. §-ban megállapított, a 70. § (1) bekezdése
alapján a közérdek érvényesítésére irányuló hatásköre nem zárja ki a III-V. Fejezetben foglalt
44
rendelkezések megsértésére alapított, a 11. § (3) bekezdésében és a 93. §-ban említett polgári
jogi igények közvetlen bíróság előtti érvényesítését.
(2)	A bíróságnak a 8. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt folytatott eljárásában az
üzleti gyakorlat részét képező tényállítás valóságának bizonyítása az üzleti gyakorlat
alkalmazóját terheli.”
78.	§
A Tpvt. 88/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a per bármely szakaszában arról tájékoztatja a bíróságot,
hogy az érintett ügyben versenyfelügyeleti eljárást indított, a bíróság a per tárgyalását a
versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozat elleni keresetindítási határidő lejártáig, illetve
keresetindítás esetében a bírósági felülvizsgálat jogerős befejezéséig felfüggeszti, kivéve, ha a
Gazdasági Versenyhivatal az ügyben már jogerősen határozatot hozott vagy az eljárását
egyébként jogerősen lezárta, és a Gazdasági Versenyhivatal döntésével szemben bírósági
felülvizsgálatra nem került sor vagy a bírósági felülvizsgálat már jogerősen lezárult. Ez utóbbi
esetben a Gazdasági Versenyhivatal megküldi a bíróságnak a jogerős döntését, illetve a
bírósági felülvizsgálat során hozott jogerős bírósági határozatot.
(6a) Ha az érintett ügyben a Gazdasági Versenyhivatal eljárt, a bíróság a Gazdasági
Versenyhivatal keresettel nem támadott határozatának, illetve - ha a határozat bírósági
felülvizsgálatát kérték - a Gazdasági Versenyhivatal határozatát felülvizsgáló bíróság
határozatának a jogsértést megállapító részéhez kötve van.”
79.	§
A Tpvt. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal hivatalból vizsgálja a végrehajtható döntésben
meghatározott, a 77. § (1) és (2) bekezdésében nem szabályozott kötelezettség teljesítését.
(2)	A vizsgáló, illetve - az eljáró versenytanács döntése tekintetében - az eljáró versenytanács
hivatalból haladéktalanul, külön végzéssel megindítja a versenyfelügyeleti eljárás során
hozott döntésének végrehajtását, ha a 77. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben,
vagy - az (1) bekezdés szerinti esetben - a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja,
hogy a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak
részben, vagy nem az előírtaknak megfelelően történt. A végrehajtási eljárás a végrehajtás
megindításáról szóló végzésnek a kötelezettel való közlésével indul meg.
(3)	Az eljáró versenytanácsnak a végrehajtás megindításáról hozott végzésével szembeni
jogorvoslati eljárás során végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem előterjesztésének nincs
helye.”
80.	§
A Tpvt. 91/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91/B. § Az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során a Gazdasági
Versenyhivatal az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott módon együttműködik az
Európai Bizottsággal és a tagállami versenyhatóságokkal.”
81.	§
A Tpvt. 91/E. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet 9. cikke alapján hozott
döntésével a közösségi léptékű összefonódás elbírálását a Gazdasági Versenyhivatalhoz teszi
át, kérelemként az Európai Bizottságnak megküldött bejelentést kell tekinteni. Ilyen esetben a
45
rendelet 9. cikk (6) bekezdés második albekezdésének végrehajtása céljából az eljáró
versenytanács előzetes álláspontot készít.”
82.	§
A Tpvt. 91/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése
alapján más tagállami versenyhatóságot vizsgálat vagy ténymegállapító intézkedés elvégzése
iránt keresi meg, ennek költsége egyéb eljárási költség.”
83.	§
A Tpvt. XVII. Fejezetének helyébe a következő fejezet lép:
„XVII. Fejezet
A Gazdasági Versenyhivatal eljárása a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
alkalmazása során
91/I. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal látja el feladatkörében a 2006/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását
a)	a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993.
április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet, valamint
b)	a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet
átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében.
(2)	A kölcsönös jogsegély során a Gazdasági Versenyhivatal a - 2008/282/EK bizottsági
határozattal módosított - 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.
(3)	Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató
jelleggel közli a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabályi
rendelkezések felsorolását.
91/J. § A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során e törvény
rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
91/K. § (1) Ha a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke alapján a
Gazdasági Versenyhivatalt információ beszerzése iránt keresik meg, e célból
versenyfelügyeleti eljárást kell indítani. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett
információk átadásáról szóló végzésével zárul.
(2)	Ha a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet 8. cikke szerinti végrehajtás iránti megkereséssel él, erre hivatkozással a panasz,
bejelentés alapján a vizsgálat elrendelését mellőzheti, illetve a versenyfelügyeleti eljárást
végzéssel megszüntetheti.
(3)	A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdésében
meghatározott feltételek teljesülésének megállapítására, illetve a feltételek nem teljesülése
esetén a 8. cikk (5) bekezdése szerinti értesítés megtételére a vizsgáló jogosult.”
84.	§
A Tpvt. 92. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E § alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül
eső célok érdekében eljáró természetes személy.”
85.	§
A Tpvt. a következő 95/C. §-sal egészül ki:
„95/C. § (1) E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő
egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2013. évi .... törvénnyel (a továbbiakban:
46
Módtv.) megállapított 37. § (4) bekezdését, 38. §-át, 41. §-át és 42. §-át az e rendelkezés
hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a Módtv.-nyel megállapított 42/A-42/C. §-ának hatálybalépését követő 30
napon belül gondoskodni kell az Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő,
közszolgálati ügykezelő 42/A-42/C. § szerinti besorolásáról és fizetési fokozatának
megállapításáról. A Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő, közszolgálati
ügykezelő illetménye és szabadsága - a Kttv. 133. §-a szerinti eltérítést ide nem értve - az
abban a munkakörben való foglalkoztatásáig, amelyben a 42/A-42/C. §-ának hatálybalépését
megelőzően foglalkoztatták, a 42/A-42/C. §-ának alkalmazása során nem csökkenhet.”
86.	§
A Tpvt. 95/C. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek a Módtv.-nyel megállapított eljárási rendelkezéseit - a (4) és (5)
bekezdésben foglalt eltéréssel - az e rendelkezések hatálybalépését követően indult vagy
megismételt versenyfelügyeleti eljárásban, bejelentéssel vagy panasszal kapcsolatos
eljárásban, illetve ágazati vizsgálatban kell alkalmazni; e törvénynek a Módtv.-nyel
megállapított 78/A-79. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően előterjesztett bírság
mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmek tekintetében kell alkalmazni.
(4)	E törvénynek a Módtv.-nyel megállapított 29. §-át, 29/A. §-át és 78. § (1) bekezdés c)
pontját az e rendelkezések hatálybalépését követően létrejött összefonódások esetében kell
alkalmazni.
(5)	E törvénynek a Módtv.-nyel megállapított, a korlátozottan megismerhető adatok
kezelésére, az iratokba való betekintésre és a döntés nyilvánosságra hozatalára vonatkozó
rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is
alkalmazni kell azzal, hogy az üzleti titokra hivatkozással az iratokba való betekintés
korlátozása iránti kérelem alapján az e rendelkezések hatálybalépésekor már jogerős
döntésben elrendelt korlátozás alá eső adatok tekintetében az 55/B. § (2) bekezdése szerinti
döntésnek nincs helye, az e rendelkezések hatálybalépésekor még el nem bírált iratbetekintés
korlátozása iránti kérelmekben üzleti titokként vagy magántitokként megjelölt adatokat az
55/A. § (2) bekezdése szerint megjelöltnek kell tekinteni.
(6)	A Módtv. 105-107. §-ának hatálybalépését megelőzően a gazdasági reklámtevékenység
alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény
a)	12. §-ában vagy 13. § (2) bekezdésében foglaltakat megsértő magatartás, valamint az e
rendelkezésekbe ütköző magatartásra ösztönző magatartási kódex miatt a Gazdasági
Versenyhivatal jár el a III. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartásokkal szembeni eljárásra
vonatkozó rendelkezések szerint;
b)	13. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértő magatartás, valamint az e rendelkezésekbe
ütköző magatartásra ösztönző magatartási kódex miatti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik a
II.	Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartásokkal szembeni eljárásra vonatkozó
rendelkezések szerint.
(7)	E törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer
túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló
2012. évi LXXVI. törvény 36. §-ával megállapított 95/A. § (2) bekezdését a
hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra tovább kell alkalmazni.”
87. §
A Tpvt. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § (1) A 6/A. §, a 8. §, a 10. §, a 10/A. § (1) bekezdése, a 10/B. §, a 10/C. §, a 64/B. § (2)
bekezdése, a 72/A. § (1) bekezdés a) pontja, a 76. § (1) bekezdés i) pontja, a 86. § (1)
bekezdése, a 87/A. §, a 88. § (13) bekezdése, valamint a 88/A. § (2) bekezdése a megtévesztő
47
és összehasonlító reklámról szóló 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a)	1. § (2) bekezdése, 33. § (1) bekezdése, 36. § (1) bekezdés e) pontja, 91/A. § (1) bekezdése,
91/B-91/D. §-a, 91/E. § (1)-(4) bekezdése és 91/F-91/H. §-a a Szerződés 81. és 82. cikkében
meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK
tanácsi rendeletnek,
b)	36. § (1) bekezdés e) pontja, 91/A. § (2) bekezdése, 91/E. § (4a)-(11) bekezdése és 91/G. §
(1)	bekezdése a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i
139/2004/EK tanácsi rendeletnek,
c)	XVII. Fejezete - a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában - a
fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek, továbbá
d)	91/I. § (2) bekezdése - a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában - a
fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös
jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006. december 22-i 2007/76/EK
bizottsági határozatnak és az azt módosító, 2008. március 17-i 2008/282/EK bizottsági
határozatnak
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
88. §
(1)	A Tpvt.
1.	35/A. § (1) bekezdésében a „34/A. § (1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „34/A. §-ban”
szöveg,
2.	35/A. § (2) és (3) bekezdésében a „34/A. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a
„34/A. §-ban meghatározott” szöveg,
3.	35/A. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „(2)
bekezdés szerinti” szöveg,
4.	43. § (2) bekezdésében a „vizsgálónak” szövegrész helyébe a „vizsgálói munkakört betöltő
köztisztviselőnek” szöveg
lép.
(2)	A Tpvt.
1.	1. § (1) bekezdésében a „VI. fejezetben” szövegrész helyébe a „VI. Fejezetben” szöveg, az
„a II-III. fejezetekben szabályozott” szövegrész helyébe az „az Európai Gazdasági Térségen
kívül tanúsított II. és III. Fejezet szerinti” szöveg,
2.	2. §-ában a „versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók” szövegrész helyébe a
„megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók (a továbbiakban együtt: üzletfelek),
illetve a versenytársak” szöveg,
3.	11. § (2) bekezdés c) pontjában az „a fogyasztók,” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
4.	17. § b) pontjában a „fogyasztóhoz, illetve az üzletfélhez” szövegrész helyébe a „végső
üzletfelekhez” szöveg,
5.	21. § b) pontjában a „fogyasztók, üzletfelek” szövegrész helyébe a „végső üzletfelek”
szöveg,
48
6.	24. § (2) bekezdésében a „megvalósított - engedélykérési kötelezettség alá nem esett -”
szövegrész helyébe a „végrehajtott, az (1) bekezdés szerint engedélykérési kötelezettség alá
nem tartozó” szöveg,
7.	27. § (1) bekezdésében az „érintett vállalkozásoknak (26. §)” szövegrész helyébe az
„azonos vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozásoknak” szöveg, a „részeinek egymás”
szövegrész helyébe a „vállalkozásrészeinek az egymás” szöveg,
8.	27. § (4) bekezdésében az „értékesítő vállalkozás által az értékesített” szövegrész helyébe
az „alkotó” szöveg,
9.	30. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az engedély iránti kérelem” szövegrész
helyébe az „A 24. § szerinti összefonódás” szöveg,
10.	30. § (1) bekezdés c) pontjában az „ , az üzletfelekre és a fogyasztókra” szövegrész
helyébe az „és az üzletfelekre” szöveg,
11.	30. § (2) bekezdésében a „nem tagadhatja meg az engedély megadását” szövegrész
helyébe az „engedélyezi az összefonódást” szöveg,
12.	30. § (4) bekezdésében az „esetében” szövegrész helyébe az „esetén” szöveg,
13.	30. § (5) bekezdésében a „megvalósításához” szövegrész helyébe a „végrehajtásához”
szöveg,
14.	36. § (7) bekezdésében, XVI. Fejezetének címében és 91/A. § (2) bekezdésében a
„közösségi” szövegrész helyébe az „uniós” szöveg,
15.	49. § (1) bekezdés d) pontjában a „kihallgattak” szövegrész helyébe a „meghallgattak”
szöveg, a „kihallgatását” szövegrész helyébe a „meghallgatását” szöveg,
16.	59. § (2) bekezdésében a „hirdetményi kézbesítésnek” szövegrész helyébe a „hirdetményi
közlésnek” szöveg,
17.	60. §-ában, 62. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 64. §-ában a „67. § (2) bekezdése”
szövegrészek helyébe a „67. § (1) bekezdése” szöveg,
18.	62. § (1) bekezdés a) pontjában és 62. § (3) bekezdésében a „24. § alapján indított
eljárásban a 63. § (4) bekezdése alapján a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról”
szövegrész helyébe a „72. § (3) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatának
szükségességéről” szöveg,
19.	62/A. § (3) bekezdésében a „63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról hozott
döntés” szövegrész helyébe a „72. § (3) bekezdése szerinti végzés” szöveg,
20.	64. §-ában az „a kérelmet” szövegrész helyébe az „az engedélyt” szöveg,
21.	68. § (1) bekezdés b) pontjában a „tudott” szövegrész helyébe a „tud” szöveg,
22.	68. § (3) bekezdésében a „24. §” szövegrész helyébe a „25. §” szöveg, a „28. § (2)-(4)
bekezdésében” szövegrész helyébe a „25. §-ban” szöveg, a „67. § (3) bekezdése” szövegrész
helyébe a „67. § (2) bekezdése” szöveg,
23.	79/A. § (1) bekezdésében, 88/C. §-ában és 88/D. §-ában az „EK-Szerződés 81. cikkébe”
szövegrész helyébe az „EUMSz. 101. cikkébe” szöveg,
24.	79/A. § (2) bekezdésében az „olyan, a 65/A. § szerinti vizsgálati cselekményt” szövegrész
helyébe az „olyan helyszíni kutatást” szöveg,
25.	79/B. § (1) bekezdésében az „irattal” szövegrész helyébe a „bizonyítékkal” szöveg, az „az
irat” szövegrész helyébe az „a bizonyíték” szöveg,
26.	79/B. § (4) és (6) bekezdésében az „az érintett” szövegrész helyébe az „a díjat igénylő”
szöveg,
27.	81. §-ában a „három napon belül írásban” szövegrész helyébe az „öt napon belül” szöveg,
49
28.	82. § (3) bekezdésében az „az, akivel a végzést e törvény alapján” szövegrész helyébe az
„a bejelentő, ha a végzést e törvény alapján vele” szöveg,
29.	85. § (3) bekezdésében a „Polgári perrendtartásáról” szövegrész helyébe a „polgári
perrendtartásról” szöveg,
30.	86. § (2) bekezdés d) pontjában a „forgalomba hozott” szövegrész helyébe a
„forgalmazott” szöveg,
31.	86. § (3) bekezdés b) pontjában az „áruk” szövegrész helyébe a „termékek” szöveg,
32.	88. § (1) bekezdésében a „per” szövegrész helyébe a „per; a magatartás tanúsításától
számított három év eltelte után perindításnak nincs helye” szöveg,
33.	88. § (2) bekezdésének első mondatában az „elévülés” szövegrész helyébe az „(1)
bekezdés szerinti határidők számítása” szöveg, második mondatában az „az elévülés”
szövegrész helyébe az „a határidők számítása” szöveg,
34.	88. § (8) bekezdésében, 88/B. § (1) bekezdésében és 91/H. § (1) bekezdésében a „Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról
szóló törvény” szöveg,
35.	90. § (1) bekezdésében az „elvégzésére vagy meghatározott magatartás tanúsítására”
szövegrész helyébe az „elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való
tartózkodásra” szöveg,
36.	90. § (3) bekezdésében az „elrendelésétől” szövegrész helyébe a „megindításától” szöveg,
37.	90. § (4) bekezdésében a „vezetőjével” szövegrész helyébe a „törvényes képviselőjével”
szöveg,
38.	90/A. § (1) bekezdésében a „végrehajtási bírságot” szövegrész helyébe az „eljárási vagy
végrehajtási bírságot” szöveg,
39.	91. § (3) bekezdésében a „soron kívül” szövegrész helyébe a „soron kívül, legkésőbb a
kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül” szöveg,
40.	91/A. § (1) bekezdésében az „EK-Szerződés 81. és 82. Cikkének” szövegrész helyébe az
„EUMSz. 101., illetve 102. cikkének” szöveg,
41.	91/A. § (1) bekezdésében, 91/F. § (2) bekezdésében, 91/H. § (1) és (6) bekezdésében az
„1/2003/EK rendeletben” szövegrész helyébe az „1/2003/EK tanácsi rendeletben” szöveg,
42.	91/A. § (2) bekezdésében, 91/E. § (5) és (7) bekezdésében, továbbá 91/G. § (1)
bekezdésében a „139/2004/EK rendelet” szövegrész helyébe a „139/2004/EK tanácsi
rendelet” szöveg,
43.	91/D. §-ában, 91/F. § (1) bekezdésében, 91/G. § (1) bekezdésében és 91/H. § (5)
bekezdésében az „1/2003/EK rendelet” szövegrész helyébe az „1/2003/EK tanácsi rendelet”
szöveg,
44.	91/E. § (1) bekezdésében a „bejelentés elintézése körében a vizsgálat elrendelését a
vizsgáló megtagadja” szövegrész helyébe a „vizsgáló a bejelentéssel kapcsolatos eljárást
megszünteti” szöveg,
45.	91/E. § (2) bekezdésében a „bejelentés elintézése körében a vizsgálat elrendelése
megtagadható” szövegrész helyébe a „bejelentéssel kapcsolatos eljárás megszüntethető”
szöveg,
46.	91/E. § (5) bekezdésében az „a Bizottsághoz” szövegrész helyébe az „az Európai
Bizottsághoz” szöveg,
47.	91/E. § (6), (7), (9) és (10) bekezdésében az „a Bizottság” szövegrészek helyébe az „az
Európai Bizottság” szöveg,
50
48.	91/E. § (8) bekezdésében az „a Bizottságot” szövegrész helyébe az „az Európai
Bizottságot” szöveg,
49.	91/F. § (2) bekezdésében a „139/2004/EK rendeletben” szövegrész helyébe a
„139/2004/EK tanácsi rendeletben” szöveg,
50.	91/H. § (1) bekezdésében az „EK-Szerződés 81. és 82. Cikkét” szövegrész helyébe az
„EUMSz. 101., illetve 102. cikkét” szöveg,
51.	91/H. § (2) bekezdésében az „EK-Szerződés 81. és 82. Cikke” szövegrész helyébe az
„EUMSz. 101., illetve 102. cikke” szöveg,
52.	91/H. § (3) bekezdésében az „EK-Szerződés 81. és 82. Cikkének” szövegrész helyébe az
„EUMSz. 101., illetve 102. cikkének” szöveg,
53.	92. § (1) bekezdésében a „vállalkozás e törvénybe ütköző tevékenysége vagy az Fttv.
alapján” szövegrész helyébe a „vállalkozásnak” szöveg,
54.	95/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „megvalósított” szövegrész helyébe a „létrehozott”
szöveg,
55.	95/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „79/A. és 79/B. §-át” szövegrész helyébe a „78/A. §-
át és 78/B. §-át” szöveg,
56.	95/A. § (4) bekezdésében a „stratégiailag” szövegrész helyébe a „nemzetgazdasági
szempontból” szöveg
lép.
89.	§
(1)	Hatályát veszti a Tpvt. 35. § (4)-(7) bekezdése, 36. § (3) és (4) bekezdése, 40. § (2), (3) és
(5)	bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Tpvt.
1.	1. § (1) bekezdésében az „az előzőek” szövegrész, 14. § (3) bekezdés a) pontjában az „a
fogyasztó, illetve” szövegrész, 27. § (3) bekezdésében az „érintett” szövegrész, 82. § (2)
bekezdésében a „külön jogorvoslattal megtámadható” szövegrész, 91/G. § (1) bekezdésében a
„(77. §)” szövegrész, 95/B. § (1) bekezdésében az „és megismételt” szövegrész,
2.	2/A. §-a, 28. § (2) és (4) bekezdése, 36. § (5) bekezdésének második mondata, 51. § (3)
bekezdése, 88. § (3) bekezdése, 95. § (1) bekezdésének második mondata és (2) bekezdése,
95/A. § (2) bekezdése.
2.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
90.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 26/A. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül
ki:
„(1) Az 1008/2008/EK rendelet 23. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése
esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
törvényben meghatározott hatóság jár el a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.
(1a) Az 1008/2008/EK rendelet 23. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése
esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben
meghatározott szabályok szerint.”
51
91.	§
Az Lt. 26/A. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és az (1a)
bekezdésben” szöveg lép.
3.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása
92.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. §-a
következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nem kell a (4) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a
Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást
tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.”
4.	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
93.	§
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1)
bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,”
[szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel
fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a
kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban
megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját
köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító
jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
5.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
94.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (7) bekezdése a következő k) ponttal
egészül ki:
(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)
„k) a Gazdasági Versenyhivatalt, ha a tájékoztatás törvényben meghatározott feladata
ellátásához szükséges.”
6.	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
95.	§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. §-a a következő (8a) bekezdéssel
egészül ki:
„(8a) A (2) bekezdés szerinti adatok közül átadható a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában vagy 21. §-ában, illetve
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. vagy 102. cikkében foglalt tilalom
megsértése miatt, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény Melléklete 26. pontjának megsértése miatt
versenyfelügyeleti eljárást folytató Gazdasági Versenyhivatalnak az előfizető családi és
52
utóneve, születési neve, lakóhelye, tartózkodási helyére vonatkozó információ, az előfizetői
állomás száma vagy egyéb azonosítója, az őt hívó és az általa hívott előfizetői számok, a hívás
vagy egyéb szolgáltatás dátuma és kezdő időpontja, valamint időtartama. A közvetlenül vagy
közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére, a piac felosztására - beleértve a
versenytárgyalási összejátszást is -, vagy a termelési, eladási kvóták meghatározására
irányuló versenytársak közötti megállapodás vagy összehangolt magatartás miatt
versenyfelügyeleti eljárást folytató Gazdasági Versenyhivatalnak a mobil rádiótelefon
szolgáltatásnál a szolgáltatást nyújtó hálózat és cella, valamint a szolgáltatás igénybevételekor
használt készülék egyedi azonosítója (IMEI), IP hálózatok esetén az alkalmazott azonosítók is
átadhatók.”
7.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
96.	§
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. §-a a következő (5a)
bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Nem kell az (5) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a
Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást
tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.”
8.	A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény módosítása
97.	§
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozóan az 1. § (4) vagy (5)
bekezdése szerint külön jogszabályban előírt, az e törvényben foglaltaknál szigorúbb
követelményeket megsértő kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen.”
98.	§
Az Fttv. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható az olyan kereskedelmi gyakorlat vonatkozásában,
amely kizárólag
a)	a termék címkéjén (a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon
rögzítve), a termékhez adott használati és kezelési útmutatóban vagy jótállási jegyben jelenik
meg, vagy
b)	a 7. § (3) bekezdésében említett tájékoztatási követelmény megsértésével valósul meg.”
99.	§
Az Fttv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az e törvényben meghatározott hatóság jár el az e törvény szerinti eljárásban akkor
is, ha külön törvény vagy kormányrendelet, illetve az annak végrehajtására kiadott jogszabály
vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa fogyasztókkal szembeni
kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezésének (a továbbiakban együtt: külön
53
jogszabályi rendelkezés) megsértése tekintetében külön törvény vagy kormányrendelet így
rendelkezik.
(2) Ha az eljáró hatóság azt állapítja meg, hogy a kereskedelmi gyakorlat a külön jogszabályi
rendelkezést is megsérti, az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények mellett az (1)
bekezdés szerinti külön törvényben, kormányrendeletben vagy az annak felhatalmazása
alapján kiadott jogszabályban meghatározott bármely jogkövetkezményt alkalmazhatja, azzal,
hogy bírságot a magasabb bírságösszeget lehetővé tevő rendelkezések szerint szab ki.”
100.	§
Az Fttv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vizsgáló végzéssel hivatalból vizsgálatot rendel el a Gazdasági Versenyhivatal
hatáskörébe tartozó, valószínűsíthetően a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát sértő
tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén.”
101.	§
Az Fttv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) A tényállás tisztázása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal próbaügyletet
köthet.
(2)	A próbaügyletkötéshez a Gazdasági Versenyhivatal közreműködő személyt vehet igénybe.
A közreműködő személy részére megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő
személy nevét, továbbá azt, hogy mely vállalkozásnál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.
A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat, továbbá a hatósági
tanú titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3)	A próbaügylet-kötési jogosultság igazolásakor az érintett vállalkozás - az áru
visszaszolgáltatása esetén - köteles minden, a próbaügyletkötés keretében átvett összeget
visszatéríteni. Ha az áru jellegénél fogva nem visszaszolgáltatható, ellenértéke eljárási
költségnek minősül.
(4)	A próbaügyletkötésre egyebekben a szemlére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.”
102. §
Az Fttv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az ügyintézési határidő tekintetében a Tpvt. 63. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a)
pontját, (4) bekezdését, (5) bekezdés a) pontját, valamint (6) bekezdését kell alkalmazni.
(2)	A Tpvt. 72/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ideiglenes intézkedésként a 16. § szerinti
intézkedés is elrendelhető.”
103.	§
Az Fttv.
1.	6. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „körülményére olyan” szövegrész helyébe a
„körülményére - olyan” szöveg, a „tekintetében és ezáltal” szövegrész helyébe a
„tekintetében, és ezáltal” szöveg,
2.	8. § (1) bekezdésében a „meghozatalára és ezáltal” szövegrész helyébe a „meghozatalára,
és ezáltal” szöveg,
3.	12. § (2) bekezdésében a „23. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „23. § (3)
bekezdésében” szöveg,
4.	25. § (1) bekezdésében az „alkalmazni kell” szövegrész helyébe az „alkalmazni kell azzal,
hogy ügyfél alatt a bejelentőt, illetve a panaszost kell érteni” szöveg,
54
5.	Melléklete 31. pontjában a „nyereményt vagy egyéb előnyhöz jutni, miközben valójában
nincs ilyen nyeremény, illetve előny, vagy a nyeremény, illetve egyéb előny” szövegrész
helyébe a „nyereményt (díjat, jutalmat vagy azzal egyenértékű egyéb előnyt), miközben
valójában nincs ilyen nyeremény, vagy a nyeremény” szöveg
lép.
104.	§
Hatályát veszti az Fttv.
1.	10. § (5) bekezdése,
2.	Melléklete 4. pontjában az „- akár önmagában az árunak a kereskedelmi kommunikációban
való megjelenítése által -” szövegrész.
9.	A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény módosítása
105.	§
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § Az eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a
jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a
jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem
szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot
fennáll.”
106.	§
A Grt.
1.	24. § (1) bekezdésében a „(2)-(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésben”
szöveg,
2.	26. § (4) bekezdésében a „24. § (2) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „24. § (4)
bekezdésében” szöveg
lép.
107.	§
Hatályát veszti a Grt. 2. §-a, 3. § h) és i) pontja, 12. §-át megelőző alcímcíme, 12. §-a, 13. §-a,
23.	§ (6) bekezdése, 24. § (2) és (3) bekezdése, 28-31. §-a, 45. § (1) bekezdés a) pontja, 45. §
(2)	bekezdése.
10.	Záró rendelkezések
108.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2014. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	Az 1-13. §, a 27-84. §, a 86. §, a 87. §, a 88. § (2) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése,
valamint a 90-107. § 2014. július 1-jén lép hatályba.
55
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény (a továbbiakban: Tpvt.) átfogó felülvizsgálatára és módosítására legutóbb 2009-ben
(azt megelőzően 2005-ben) került sor. Az azóta eltelt idő során a Gazdasági Versenyhivatal (a
továbbiakban: GVH) működését, eljárásait számos ponton érintő jogszabályi környezet igen
jelentős mértékben változott, amely változások következetes átvezetése a Tpvt. szövegén, az
ezekkel való összhang maradéktalan biztosítása érdekében a Tpvt. megfelelő módosítása nem
történt meg teljes körűen. Ezen - az alapvetően a jogrendszeri koherencia biztosítására
vonatkozó - igényen túl az elmúlt időszak jogalkalmazási gyakorlatának tapasztalatai,
valamint a versenyjogi szabályozás és gyakorlat terén mindig is szorosan követett nemzetközi
versenyjogi szabályozási tendenciák és versenyhatósági gyakorlatok fejlődése (ezek között is
kiemelten az európai uniós versenyjogé, amelyhez a hazai versenyjogi jogalkalmazás az
európai versenyhatóságok hálózatában való részvétel folytán is számos szállal kötődik)
szintén szükségessé és időszerűvé teszi a Tpvt., valamint egyes kapcsolódó más törvények
rendelkezéseinek felülvizsgálatát, a hatályos eljárási rendelkezések módosítását, adott esetben
új jogintézmények bevezetését.
A módosítások célja ennek megfelelően a GVH eljárására vonatkozó - elsősorban a Tpvt.-ben
foglalt - szabályozás módosításával a versenyjogi követelmények maradéktalan és
zökkenőmentes, hatékony és eredményes érvényesítése, általánosságban a jogérvényesítés
eszközeinek bővítése és javítása a versenyjog területén a gyakorlatban felmerült igények,
problémák kezelése, valamint az európai uniós jogfejlődés követése érdekében, figyelemmel
ugyanakkor a versenyjog hatálya alá tartozó vállalkozások jogaira, érdekeire. Kifejezetten
nem érintik a módosítások a Tpvt.-nek a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás
tilalmáról szóló IV. Fejezetét, valamint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról
szóló V. Fejezetét, és az összefonódások engedélyezése anyagi jogi szabályainak
módosítására (kiigazítására) is csak a legszükségesebb mértékben kerül sor, tekintettel arra,
hogy e szabályok érdemi megváltoztatása semmilyen formában nem indokolt.
A fenti célkitűzések megvalósítására a Javaslat az alábbi főbb szabályozási tárgykörökben
tartalmaz új, módosuló rendelkezéseket.
I.	A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése tárgyában a módosítások célja a
fúziókontroll hatékonyabbá, ügyfélbarátabbá, egyben átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tétele
annak biztosítása mellett, hogy az összefonódások engedélyezésére vonatkozó szabályokat be
nem tartó vállalkozásokkal szemben is hatékony és adekvát eszközök álljanak a GVH
rendelkezésére. A szabályozás kiigazítására elsősorban az engedélykérés joghatásának
tisztázása, a végrehajtási tilalom egyértelmű kimondása, érvényesülése korlátainak
meghatározása, az egyszerűsített és a teljes körű engedélyezési eljárás élesebb elhatárolása,
valamint az előzetes egyeztetés jogintézményének bevezetése érdekében van szükség az
alábbiak szerint.
Végrehajtási tilalom explicit lefektetése: A Tpvt. jelenlegi szabályai szerinti engedélyezés az
(utólagos) bejelentés és a tisztán engedélyezésre épülő szabályozás között helyezkedik el, és
ebből több következetlenség és bizonytalanság is adódik, amely probléma a hatályos 29/A. §
Tpvt.-be iktatásával csak elmélyült. A jelenlegi jogalkalmazási gyakorlat szerint ugyanis bár
nincs végrehajtási tilalom és az ügyfelek saját kockázatukra végrehajthatják a tranzakciót, egy
esetleges tilalmazott, vagy csak feltétellel, illetve kötelezettségszabással engedélyezett fúzió
esetén a tranzakciónak a határozat meghozatala előtti végrehajtása (azaz az irányítás
ténylegesen átvétele) vagy a feltétel, kötelezettség nemteljesülése, illetve nemteljesítése
esetén a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazása - figyelemmel a polgári jogi anyagi
szabályokra is - szinte kivitelezhetetlen lenne. A Javaslat ezért - az uniós összefonódás-
ellenőrzési rendszerhez hasonlóan - egyértelművé teszi, hogy az engedély megadásáig az
56
összefonódás nem hajtható végre, azaz az irányítási jog nem gyakorolható. A végrehajtási
tilalom nem akadályozza ugyanakkor az irányítás megszerzésére irányuló szerződés
megkötését vagy nyilvános vételi ajánlat megtételét, illetve az ez alapján az irányítási jog
megszerzéséhez egyébként elengedhetetlen - de az irányítási viszonyoknak az irányítási
jogok irányításszerző általi gyakorlásából adódó megváltozását azonban nem eredményező -
jogügyletek megtételét, az összefonódás létrehozását.
A végrehajtási tilalom kimondása mellett a Javaslat - szintén az uniós gyakorlathoz
igazodóan - megengedi, hogy az eljáró versenytanács egyedi kérelemre, a körülmények
mérlegelésével hozzájáruljon az irányítási jogoknak az engedély megszerzése előtti
gyakorolásához, ha az a rendes üzletmenet folytatásához és a befektetés értékének
megőrzéséhez feltétlenül szükséges, és amennyiben egy esetleges tiltó vagy az engedélyt
feltételhez, illetve kötelezettségszabáshoz kötő határozat esetén is biztosítható az abban
foglaltak betartása.
Végül a végrehajtási tilalom kimondásával egyidejűleg, erre is tekintettel, az engedélyezési
eljárás ügyintézési határideje is rövidül az aggálymentes összefonódások tekintetében.
A Javaslat emellett törvényi alapot teremt az engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően
a GVH gyakorlatában jelenleg is biztosított előzetes egyeztetésre, továbbá a Versenytanács
jogalkalmazási gyakorlatában kikristályosodott, mindazonáltal törvényi szabályozást igénylő
kérdésekben számos helyen pontosít az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó szabályokon,
azokat egyértelművé, ezáltal az ügyfelek számára is kiszámíthatóbbá téve. Így
-	a teljes körű, ún. II. fázisú vizsgálatról explicit és önálló döntés születik a korábbi határidő-
hosszabbítás helyett;
-	az engedélyező határozatban előírt kötelezettség nemteljesítése kimenthetővé válik, ha az a
verseny feltételeinek módosulása miatt már nem indokolt, vagy teljesítése nem elvárható, és a
hátrányos hatások máshogyan kiküszöbölhetőek;
-	egyértelművé teszi a szabályozás, hogy az összefonódás feltétel vagy kötelezettségszabás
melletti engedélyezésének az érintett vállalkozások vállalásán kell alapulnia;
-	az uniós összefonódás-ellenőrzési gyakorlathoz igazodóan az egymás közötti forgalmat csak
az adott vállalkozáscsoporton belül indokolt figyelmen kívül hagyni; ennek következtében az
összefonódás engedélyköteles volta - különösen nemzetközi tranzakciók esetén -
kiszámíthatóbbá válik;
-	pontosításra kerülnek a vállalkozásrészt érintő összefonódásokra és a nettó árbevétel
számítására, a kérelmező személyére és az ügyfelek körére vonatkozó szabályok;
-	a Javaslat pontosítja a jogszabályellenes összefonódásokkal szembeni jogkövetkezményekre
vonatkozó szabályokat, és ezek esetére hatékonyabb fellépést tesz lehetővé.
II.	A Javaslat koncepcionálisan újraszabályozza a személyes adatokhoz és az egyes törvény
alapján védett adatokhoz való hozzáférésre, illetve az ezen adatok kezelésére, valamint az
iratbetekintésre vonatkozó szabályokat.
Az átfogó módosítás célja, hogy a Tpvt. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel (a továbbiakban: Ket.), továbbá az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvénnyel (a továbbiakban: Infotv.), illetve az egyes védett adatokat meghatározó
törvényekkel összhangban szabályozza a védelmet élvező adatok kezelésének kérdését. A
jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében a Javaslat alapján a továbbiakban nem vegyesen a
Ket.-ben és a Tpvt.-ben, hanem összefoglalóan és lehetőség szerint teljes körűen a Tpvt.-ben
szerepelnek az iratbetekintéssel, így az iratbetekintési jogosultsággal, a megismerhető iratok
körével, a megismerés rendjével és a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezések. Mindazonáltal
a Javaslat a jogrendszer egységességének elvére tekintettel kizárólag ott tér el a Ket.
57
előírásaiban tükröződő rendszertől, ahol az a GVH eljárásainak sajátosságára tekintettel
szükséges. A Javaslat az Infotv. rendelkezéseit is maradéktalanul figyelembe veszi mind a
személyes adatok védelme, mind a közérdekű adat megismerhetőségének széles körű
biztosítandóságára figyelemmel, így például az eljárás jogerős befejezését követően főszabály
szerint bárki betekinthet a GVH kezelésében lévő - személyes és védett adatot nem
tartalmazó - iratokba.
Kiemelt gyakorlati jelentőségük miatt a tárgybeli szabályok már a folyamatban lévő ügyekben
is alkalmazandóak lesznek a Javaslat alapján.
A vonatkozó új szabályozás alapvetően négy részterületre bontható fel.
a)	Az iratbetekintés szabályozása
A Ket.-től (a hatályos szabályok szerint is) eltérő szabályozást elsősorban a versenyfelügyeleti
eljárás vizsgálati és versenytanácsi szakaszra tagolódása, illetve a hivatalbóli eljárásokban az
indokolja, hogy az iratok idő előtti megismerhetősége különös mértékben veszélyeztetheti az
eljárás érdekeit például úgy, hogy az érintettek összejátszanak, illetve befolyásolni kívánják a
tényállás-tisztázás irányát, megvalósítását.
A specialitásokra figyelemmel, egyúttal a Ket. szerinti iratbetekintési jogosultságok
maradéktalan tiszteletben tartása mellett szükséges a Tpvt.-ben önálló, az eljárás fajtájára
(kérelemre vagy hivatalból indult), az eljárási szakaszokra és az iratbetekintésre jogosult
eljárási helyzetére, valamint az érintett különböző adatfajtákra tekintettel kellően differenciált,
ugyanakkor koherens rendszert alkotni.
Kérelemre indult ügyben az eljárás minden szakaszában betekinthet az iratokba az ügyfél,
valamint - az őt érintő iratokba - a tanú és a szemletárgy birtokosa. Harmadik személy az
eljárás jogerős befejezését megelőzően csak akkor tekinthet be az eljárás irataiba, ha az
jogszabályban meghatározott jog érvényesítése, jogszabályon vagy hatósági határozaton
alapuló kötelezettség teljesítése érdekében szükséges; az eljárás jogerős befejezése után e
jogcím külön igazolása nélkül is betekinthet a megismerhető (vagyis az általa nem
megismerhető személyes és védett adatokat nem tartalmazó) iratokba. A harmadik személy
iratbetekintése a törvényben meghatározott egyes szempontokra tekintettel azonban
megtagadható, ha a GVH működését, eljárását ez veszélyeztetné.
Hivatalból indult eljárásban az ügyfél főszabály szerint a vizsgálat lezárultát követően, a
törvényben meghatározott időponttól tekinthet be az iratokba; ezt megelőzően csak akkor, ha
az az eljárás során hozott végzéssel szembeni jogorvoslat gyakorlása érdekében szükséges (és
csak a szükséges iratokba), vagy ha az eljáró versenytanács azt kérelmére egyedileg - mivel
az eljárás eredményességét nem veszélyezteti - engedélyezi. Az ügyfélre vonatkozó modell
érvényesül a tanú és a szemletárgybirtokos tekintetében is azzal, hogy ők csak az őket érintő
iratba tekinthetnek be. A valamely iratba jogszabályban meghatározott jog érvényesítése,
jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettség teljesítése érdekében
betekinteni kívánó harmadik személy a betekintési jogát csak az ügyfél iratbetekintési joga
megnyíltának időpontját követően gyakorolhatja, ha nem állnak fenn ezt kizáró, törvényben
meghatározott körülmények. Az eljárás jogerős befejezése után bárki - így külön igazolás
nélkül harmadik személy is - betekinthet a megismerhető iratokba.
A Javaslat alapján a megismerhető iratok köre a Ket.-hez, illetve a Tpvt. hatályos
szabályaihoz igazodva alakul, azzal, hogy a személyes és a védett adatot illetően kettéválik a
szabályozás. Egyrészt ügyfél ilyen adatokat akkor ismerhet meg, ha az adat megismerésének
hiánya megakadályozná törvényben biztosított jogának (értve ez alatt elsősorban a
védekezéshez, illetve jogorvoslathoz való jogot) gyakorlását, és - védett adat tekintetében -
az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény az iratbetekintést nem zárja ki. Nem
ügyfelek tekintetében ilyen súlyú érdekek nem merülnek fel, így az eljárás során kezelt
személyes és védett adatokba csak akkor tekinthetnek be, ha annak külön törvényi feltételei
58
fennállnak, értve ez alatt pl. személyes adatok, üzleti titkok tekintetében az érintett
hozzájárulását.
b)	A magán- és az üzleti titok védelme
A GVH eljárásaiban különös súllyal merülnek fel az üzleti titok kezelésével kapcsolatos
kérdések. A hatályos szabályozás kérelemre teszi lehetővé egyes adatok üzleti titokként
kezelését, nem kezeli azonban érdemben például azt a helyzetet, amikor másik ügyfél
törvényben biztosított jogai (védekezéshez, jogorvoslathoz való joga) érdekében kíván
betekinteni az iratokba, vagyis amikor mérlegelni kell az üzleti titok védelméhez mint a
magánszférához való jogból levezethető jog és a jogorvoslathoz való jog biztosítása között.
Hasonlóan eljárási garanciákkal övezendő az az eset, ha az eljárás folyamán vagy az eljárás
lezárása nyomán a határozat közzétételre előkészítése során az eljáró szerv megállapítja, hogy
az üzleti titokként kezelés feltételei nem állnak fenn (elsősorban a Polgári Törvénykönyvben
foglalt valamely definíciós elem hiánya miatt). A magántitok a tekintetben rokonítható az
üzleti titokkal, hogy annak magántitokként való minősítése a jogosult döntését, fellépését
igényli, így a Javaslat együttesen kezeli a két adatkört.
Az üzleti titkok kezelésének modellje az alábbiak szerint foglalható össze.
Valamely adatot akkor kezel üzleti titokként a GVH, ha az adatot szolgáltató személy vagy az
adat jogosultja erre vonatkozó nyilatkozatot tesz. Az eljárás egyszerűsítése érdekében nem a
Ket. szerinti kérelmet kell tehát benyújtani, amelyről minden esetben döntést kellene hozni; a
nyilatkozat benyújtása ilyen kötelezettséget nem keletkeztet a hatóság oldalán. Főszabály
szerint tehát az adat jogosultjának lépése szükséges az adat ilyenkénti voltának észleléséhez,
az adat védelme ugyanakkor hivatalból történik; a nyilatkozat alapján a GVH az adott adatot
üzleti titokként (magántitokként) kezeli, amíg ennek vélelme valamely oknál fogva meg nem
dől, amely esetben a védettként kezelés megszüntetéséről a vizsgáló vagy az eljáró
versenytanács végzést hoz, amivel szemben a jogosult jogorvoslattal élhet. Konkrét ügyfél
iratbetekintési kérelme alapján az eljáró versenytanács - a jogosultnak az egyéb védett adatok
védelméhez fűződő joga és a betekintést kérő ügyfél törvényben biztosított jogainak, így
elsősorban védekezési, illetve jogorvoslati jogának mint ütköző érdekeknek a mérlegelésével,
adott esetben megfelelő gyakorlati korlátozásokkal és titoktartási kötelezettség mellett, az
érintettek meghallgatását követően - engedélyezheti a másik ügyfél üzleti titkába, bizonyos
egyéb védett adatába való betekintést. Az ilyen döntéssel szemben ugyanakkor önálló
jogorvoslatnak van helye; a döntés jogerőssé válásáig nincs helye az adott adatokba való
betekintés biztosításának. Az adat jogosultjának ilyenkor jogorvoslati jog engedése mellett
fontos eltérés a Ket.-hez képest, hogy a Javaslat szerint az ütköző érdekek közötti mérlegelést
egyértelműen az iratbetekintés iránti kérelemről való döntéskor - és nem előbb - kell
elvégezni, figyelemmel arra is, hogy mindkét figyelembe veendő érdek és a mérlegeléshez
szükséges információk csak ekkor állnak rendelkezésre.
c)	A GVHjogosultsága az adatok kezelésére, illetve kötelezettsége védelmükre
A GVH által védendő közérdek maradéktalan érvényesíthetősége érdekében szükséges annak
rendezése, hogy a GVH a feladatkörének ellátásához szükséges mértékben és ideig jogosult
legyen megismerni és kezelni valamennyi személyes és védett adatot, kivéve, ha külön
törvény azt kizárja vagy feltételhez köti (mint például a minősített adatok tekintetében).
Ennek pandantjaként felhívásra minden személy köteles a kért adatok átadására. Garanciális
jelentőségű továbbá, hogy a GVH zárolja, illetve megsemmisíti azokat a személyes és védett
adatokat, amelyeknek kezelése az eljárás lefolytatása érdekében a továbbiakban nem
szükséges. E tárgykör kapcsán a Javaslat tartalmazza egyes más törvények módosítását a
GVH-nak az azokban szabályozott egyes védett adatokhoz való hozzáférése lehetővé tétele,
illetve megkönnyítése érdekében.
d)	Elektronikus bizonyítékok kezelése
59
A gyakorlatban több adatkezelési és eljárási kérdést vetett fel, hogy mi a teendő, ha technikai -
eljárásszervezési okok miatt nagy mennyiségű adatot (például szervezeti levelezést,
tükörmásolatként egy számítógép teljes tartalmát) foglal le, illetve másol le a GVH.
A GVH alapvetően arra törekszik, hogy helyben átvizsgálja, kiválogassa a helyszínen
fellelhető, az eljárás szempontjából relevánsnak tekinthető iratokat, azaz ne vegyen birtokba
az eljárással összefüggésben nem álló adatokat. Amikor az átválogatás kapacitáshiányra,
illetve a vizsgált vállalkozás érdekeire tekintettel nem célszerű (mivel a hatóság jelenléte
akadályozza, jellemzően ellehetetleníti a normál ügymenetet), illetve nem megvalósítható,
valamint amikor fizikai tükörmásolat készítése szükséges, akkor ezeket az adatokat birtokba
kell venni, és a GVH hivatali helyiségeiben kerülhet sor azok megismerésére, átvizsgálására.
Amellett, hogy ezekben az esetekben olyan másolatot kell készíteni, amelynél technikai és
eljárási garanciák biztosítják a megváltoztathatatlanságot, illetve a változatlanság
ellenőrizhetőségét, szükséges megfelelő garanciális szabályokat is alkotni az ilyen
másolatokon szereplő adatok kezelésére, megismerésének korlátaira, az illetéktelenek általi
megismeréssel, felhasználással szembeni védelmére. Megjegyzendő, hogy a gyakorlatban
jelenleg is a Javaslatban szereplő garanciák és érvényesített szempontok szerint történik az
ilyen másolatok kezelése, elsősorban az ügyfelek érdekeire figyelemmel van garanciális
jelentősége ezek törvényi rögzítésének.
III.	A Javaslat a szabályozás átláthatósága, valamint az egységes jogalkalmazás előmozdítása
érdekében beépíti a Tpvt.-be a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes
korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) megtévesztő és jogellenes
összehasonlító reklám tilalmára vonatkozó rendelkezéseit, valamint a versenyhatóság, illetve
a bíróság ezekkel összefüggő eljárásának szabályait. A Grt. megtévesztő reklámra, illetve az
összehasonlító reklámra vonatkozó rendelkezéseit jelenleg is a versenyhatóság, illetve a
bíróság kényszeríti ki, alapvetően a Tpvt. szerinti eljárási rendben. Az átemelés révén
elkerülhetővé válnak a két törvény közötti hivatkozások, és egyszerűbbé válik a
jogalkalmazás a tekintetben, hogy a nem a szűken vett fogyasztók (azaz az önálló
foglalkozásukkal vagy gazdasági tevékenységükkel összefüggő célok érdekében eljáró, ún.
laikus természetes személyek) felé irányuló reklámok, egyéb üzleti gyakorlatok együtt,
egységes szabályrendszer keretében ítélhetőek meg - a fogyasztókkal szembeni
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a
továbbiakban: Fttv.) szabályozási logikájához igazodva -, a Tpvt. jelenlegi 8/A. §-ában foglalt
utaló szabállyal létrehozott mesterséges, a gyakorlatban igen nehéz elhatárolási kérdésekhez
vezető megoldás helyett.
A három törvényi szabályozás egymáshoz igazítása keretében sor kerül továbbá az Fttv.
kisebb - az eddigi jogalkalmazási tapasztalatokat figyelembe vevő - korrekciójára is.
E vonatkozásban kiemelendő, hogy figyelembe véve azt, hogy a Tpvt. érdemben kizárólag a
GVH közérdekű keresetindítási jogosítványa kapcsán szabályoz önállóan a fogyasztókra, a
hatályos szabályozástól eltérően, az „üzletfelek és fogyasztók” közötti megkülönböztetést
feladva „üzletfél” alatt ért minden megrendelőt, vevőt, igénybevevőt és felhasználót,
függetlenül attól, hogy laikus vagy professzionális, természetes személy-e vagy sem,
minthogy például egy versenykorlátozó megállapodás hatásai szempontjából e körülmények
nem relevánsak. Ahol pedig kizárólag a korábbi értelemben vett üzletfelekre alkalmazandó a
szabályozás, a fogyasztókra azonban nem (mert arra a személyi körre az Fttv. szabályoz),
illetve ahol csak a természetes személy fogyasztókra irányadó a törvény, azt a Javaslat
kifejezett rendelkezés útján jelzi.
IV.	A GVH feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása, valamint a megváltozott
háttérjogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében a Javaslat több ponton
60
módosítja a Tpvt.-nek a GVH jogállására, szervezetére és foglalkoztatási jogviszonyaira
vonatkozó VII. Fejezetét. A módosítások alapvetően a következő főbb tárgykörbe sorolhatók.
a)	A GVH-ban foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők tekintetében egységes besorolási
rendszer és kiszámítható előmeneteli rend megteremtése céljából a Javaslat a Tpvt.-ben
használt jelenlegi besorolási megnevezések helyett a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.
évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) a felsőfokú iskolai végzettségű
köztisztviselőkre irányadó besorolási megnevezéseket veszi át azzal, hogy ilyen módon
besorolásonként két fizetési fokozat alkotja az előmeneteli rendszert, amely így - a hatályos
szabályozással szemben - a közszolgálatban eltöltött időhöz igazodva a megfelelő
teljesítményt nyújtó köztisztviselők számára a későbbiekben is kiszámítható rend szerint
alakul. Ezzel a besorolás és a munkakör megnevezése elválik egymástól, a vizsgálói
munkakörökben is a fenti besorolási megnevezések érvényesülnek.
A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők egységes besorolási rendszerével a szakmai-
funkcionális megosztás az illetményrendszer szintjén megszűnik, a vizsgálói munkakörökben
foglalkoztatott munkatársak felelősségének elismerésére munkaköri pótlék útján kerül sor. Az
elnök által a szervezeti és működési szabályzatban rögzített vizsgálói (vizsgálatot végző,
illetve a vizsgálat eredményességét segítő) munkakörökben az alapilletmény 30%-át kitevő
vizsgálói pótlék jár. Így a vizsgálók nem besorolásukban, hanem a vizsgálói feladatkörben
végzett szakmai munkát elismerő vizsgálói pótlék által kerülnek kiemelésre a közszolgálati
jogviszonyban álló felsőfokú iskolai végzettségű munkatársak közül.
A besorolási lehetőségek bővítésével az előmeneteli rendszer jobban épít a fokozatosságra, és
a közszolgálati jogviszonyban töltött időn alapuló szakmai tapasztalat növekedésével
arányban növekszik az illetmény. Az előmeneteli rendszer egyszerűsítése és automatikussá
tétele által a felsőfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörökben a szenioritást (szakmai
gyakorlat) és az éves teljesítményt (legalább megfelelő teljesítmény) egyaránt figyelembe
vevő rendszert alakít ki a Javaslat.
b)	Ezen túlmenően a szabályozás kiigazításra kerül annak érdekében, hogy a Kttv.-vel való
együttes alkalmazás aggálytalan lehessen, és csak a Kttv.-hez képest feltétlenül szükséges
eltérések kerüljenek e helyen szabályozásra. E körben a Javaslat - hiánypótló jelleggel -
részletesen újból megállapítja a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, illetve a
Versenytanács tagja megbízatásának megszűnésére vonatkozó, eddig a Tpvt.-ben csak
részben és elszórtan szabályozott rendelkezéseket. A jelenleg a Tpvt.-ben szereplő ilyen
szabályok érdemi változtatása nem célja a szabályozásnak, ezek tekintetében csak a változó
egyéb jogszabályokhoz, így különösen a Kttv.-hez való hozzáigazításra és a garanciális
szempontból szükséges pontosításokra kerül sor. A Javaslat a jelenleg hiányzó szabályok
kialakítása során figyelemmel van a hasonló szervezeti felépítésű, jogállású központi
államigazgatási szervek vezetőire vonatkozó szabályozásra.
c)	Figyelemmel arra, hogy a GVH feladatköréhez igazodóan a rendelkezésre álló emberi
erőforrások minősége és mennyisége az, ami a leginkább meghatározza működésének
hatékonyságát, a Javaslat az illetményrendszer és a személyi juttatások körében a más hasonló
jogállású, speciális feladatkörökkel felruházott központi államigazgatási szervekhez
hasonlóan nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. Ennek révén - értelemszerűen a GVH
mindenkori költségvetése keretei között - jobban biztosítható a GVH speciális feladatköréhez,
az ellátandó feladatok specializált jellegéhez, az e feladatok ellátásához szükséges
ismeretekkel, készségekkel és tapasztalatokkal rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci
helyzetéhez igazodó emberi erőforrásokkal való gazdálkodás. Tekintettel továbbá arra, hogy
ugyanezen okoknál fogva a GVH-ban foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében sajátos, a
Kttv. általános szabályaitól adott esetben eltérő képzési, teljesítményértékelési és kiválasztási
szabályok alkalmazása indokolt, a Javaslat - a Kttv. hatálybalépése előtt hatályban volt
61
szabályokhoz hasonlóan - a GVH belső szabályzataira (normatív elnöki utasításokra) utalja e
szabályok meghatározását más hasonló jogállású központi államigazgatási szervekhez
hasonlóan.
d)	Végül a Javaslat - a hasonló jogállású szervekre vonatkozó szabályozásokra is
figyelemmel - újraszabályozza, tisztázza, rendszerbe helyezi a versenyhatóság jogállását
szabályozó rendelkezéseket, így kibontja az autonóm jogállás elemeit, és egy szerkezeti
egységen belül összefoglalja a Gazdasági Versenyhivatal feladatköreit. E körben érdemi
tartalmi változtatást a Javaslat mindazonáltal nem tartalmaz.
V.	A Javaslat végül tartalmazza egyes eljárási szabályoknak a GVH jogalkalmazási
gyakorlatának tapasztalatai, illetve az európai uniós és nemzetközi versenyjogi fejlemények
nyomán szükségessé váló módosítását, kiigazítását.
-	A Ket.-tel való nagyobb összhang biztosítása érdekében megtörténik a szükségtelen eltérő
szabályok hatályon kívül helyezése, az indokolatlanul kizárt szabályok kizárásának
megszüntetése, és pontosításra, kiigazításra kerülnek a Ket.-től való eltérést szabályozó
szabályok arra tekintettel, hogy valóban csak ott és annyiban térjen el a Tpvt. a Ket.
szabályaitól, ahol és amennyiben az a GVH eljárásaira tekintettel indokolt.
-	Emellett a Tpvt.-n belüli szabályok koherenciája is erősödik, teljesebbé és pontosabbá válik
-	többek között - a határozatban foglalt döntések tartalmára, az utóvizsgálatra és a
kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályozás, elsősorban a kötelezettségvállalás megsértése
esetén irányadó következmények, illetve az utóvizsgálat „kimenetei” tekintetében, a Javaslat
emellett pontosítja és differenciáltabbá teszi a bírságkiszabás szabályait.
-	Az egyéb módosításokkal való összhang biztosítása érdekében is felülvizsgálatra és
kiigazításra kerülnek a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárások szabályai, valamint
az ágazati vizsgálat szabályai.
-	Részletesebb, a tényleges eljárási akadályokat és az új jogintézményeket, eljárási
cselekményeket is figyelembe vevő módon a Javaslat kiegészíti az ügyintézési határidőbe be
nem számító időtartamok körét.
-	A Javaslat az igazgatási szünetet ügyintézési határidőbe nem számító időtartamként
szabályozza, ami ugyanakkor nem okoz gondot az ügyfelek és jogi képviselőik számára, akik
túlnyomórészt éppen a jelzett időszakban töltik szabadságukat, hiszen a bírósági szünet is erre
készteti őket. A tapasztalatok alapján gyakorlatilag majdnem mindig határidő-hosszabbítási
kérelem benyújtására kerül sor az esetleges mulasztások megelőzésére, ezért a GVH
eljárásainak eleve speciális ügyintézési határidejére is figyelemmel a javasolt szabályozás
nem jelent sérelmet az ügyfelek számára, már csak azért sem, mert a prenotifikációs
egyeztetés keretein belül amúgy is kezelhetőek az esetleg kivételes sürgősséggel bíró fúziós
ügyek.
-	A Javaslat - új szabályozási elemként - lehetővé teszi a tervezett kötelezettségvállalásban
érdekeltekkel való, így különösen az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozásokkal
és az ügyben érintett egyéb személyekkel történő egyeztetést is.
-	A Javaslat lehetőséget biztosít a GVH-nak arra, hogy - hatósági eljárás vagy a konkrét piaci
zavarok észlelése esetén megindítható, és kötelező, adott esetben kikényszeríthető
adatszolgáltatási kötelezettséggel járó ágazati vizsgálat helyett, illetve azokat megelőzve -
más versenyhatóságokhoz hasonlóan kötelező adatszolgáltatással nem járó piacelemzési
tevékenységet folytathasson. Ezzel összefüggésben saját maga vagy megbízott piackutatók
útján kutatásokat folytathat le, a piaci szereplőket megkeresheti, tőlük adatokat, információt
kérhet, figyelemmel arra, hogy a GVH elvben valamennyi piacot felügyeli, amelyek közül
számosnak a mélyebb ismerete alaposabb kutatást igényel. E piacelemzési tevékenység
62
egyszerre szolgálhat a GVH klasszikus versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi feladatai
megalapozásához.
-	Kiigazításra kerülnek a kartellek feltárásában, azok bizonyításában önként közreműködő
vállalkozások tekintetében a bírság mellőzésére vagy csökkentésére lehetőséget adó ún.
engedékenységi politika szabályai, egyrészt a törvény egyéb rendelkezéseinek módosítására,
így különösen a módosuló iratbetekintési szabályokra tekintettel, másrészt az engedékenység
alkalmazásának eddigi gyakorlati tapasztalatai és az Európai Versenyhálózat (ECN) keretében
2012 novemberében elfogadott új, felülvizsgált modellprogrammal való lehető legnagyobb
összhang biztosítása érdekében.
-	Új szabályozási elemként a Javaslat megteremti az Európai Bizottság és számos más
tagállami versenyhatóság által az eljárás lezárásának gyorsítása és egyszerűsítése céljából már
sikerrel alkalmazott speciális egyezségi eljárás (settlement) hazai alkalmazásának lehetőségét.
Ennek lényege röviden az, hogy a tényállás feltárása megfelelő szintjének elérése és az
ügyfelek együttműködési készségének fennállása esetén a hatóság (eljáró versenytanács)
egyezségi kísérletbe bocsátkozhat a felekkel, amelynek során biztosítja a feltárt tényállás, a
várható bírság mértéke, a rendelkezésre álló bizonyítékok köre megismerésének lehetőségét.
Ennek alapján az ügyfél - ha ezeket, adott esetben az egyezségi kísérlet keretében a
problémás pontokról a hatósággal való gyors megegyezés után nem kívánja vitatni -
nyilatkozatot tehet, amelyben rögzíti, hogy a jogsértést és a tényállást, valamint az ezért
kiszabásra kerülő bírságot elismeri, és sem az eljárás során később, sem a bíróság előtt nem
kívánja vitatni, amennyiben az előzetes álláspont és a határozat az egyezségi kísérlet során
elért közös álláspontnak megfelelően alakul. Ebben az esetben az eljáró versenytanács további
eljárása lényegesen leegyszerűsödik, így tartalmában a határozat indokolása is, és a GVH
mentesül az adott esetben évekig elhúzódó bírósági felülvizsgálattal járó terhek alól, végül a
határozat időszerűsége is jobban biztosítható lehet. A vállalkozás számára pedig ezen
megoldás - az eljárás gyors lezárása mellett - azzal az előnnyel is járhat, hogy a jogsértés
miatt - adott esetben az engedékenység alkalmazásából eredően már csökkentett mértékű -
kiszabandó bírság további tíz százalékkal csökkenhet vele szemben.
63
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés tekintetében az időközben bekövetkezett uniós
jogi változásokra, az uniós jogi aktusokra való hivatkozás tekintetében a jogszabály-
szerkesztési követelményekre szükséges technikai pontosítást tartalmaz a Javaslat, amelyet a
törvény teljes szövegében átvezet.
Az egyértelműség érdekében indokolt rögzíteni a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése utáni
és az azt megelőző alapszerződésbeli rendelkezések tartalmi azonosságát. Az Európai
Közösséget létrehozó Szerződés korábbi cikkeire történő kifejezett hivatkozás arra tekintettel
szükséges, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatályba lépése előtti
szerződéses rendelkezések (EK-Szerződés 81., illetve 82. cikk) kapcsán továbbra is eljárhat
még a Gazdasági Versenyhivatal, illetve folyamatban lévő olyan ügyek is vannak, amelyek -
a magatartás megvalósulásának idejét tekintve - a korábbi rendelkezésekbe ütköznek. Annak
ellenére, hogy tartalmában valóban nem változott a szabályozás, az ilyen - korábbi
magatartásokra vonatkozó ügyekben - a Gazdasági Versenyhivatal hatásköre
megkérdőjelezhetetlenségének érdekében szükséges e tartalmi egyezést formálisan is
megjeleníteni.
A 2.§-hoz
Egyrészt az új Polgári Törvénykönyvre tekintettel szükséges korrigálni, egyértelművé tenni az
üzleti titok fogalmát, másrészt kodifikációs okokból indokolt a korábbi (2) és (3) bekezdést
összevonni, mivel a Tpvt. szövegén belül egyébként nem találhatók értelmező rendelkezések.
Utóbbi változtatás a norma tartalmát mindazonáltal nem befolyásolja.
A 3.§-hoz
A Tpvt.-nek a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló
2008. évi XLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Grt.) összefüggő módosítására tekintettel
fogalmi pontosítás szükséges az áru fogalmát illetően: a 6. §-ban e fogalom helyett a Tpvt. a
Grt.-ben is - részben más tartalommal megjelenő - termék fogalmat vezeti be és definiálja
azt, értve alatta a forgalomképes ingó dolgot.
A 4. §-hoz
A Javaslat új 6/A. §-sal egészíti ki a Tpvt.-t, amelyen belül az (1) bekezdés az összehasonlító
reklámmal szemben a Grt. 13. § (1) bekezdésében meghatározott, a Grt. 24. § (3) bekezdése
alapján bírósági hatáskörbe tartozó követelményeket integrálja a Tpvt. II. Fejezetébe, egyúttal
korrigálva a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk d) és f)-h) pontja
átültetésének pontatlanságait. Itt kerül továbbá bevezetésre az „áru” szélesen vett fogalma,
igazodva a Javaslattal a Tpvt.-be beépített rendelkezések tárgyi hatályához. A 6/A. § (2)
bekezdése a Grt. 4. §-ában foglalt rendelkezést alkalmazza e jogsértések vonatkozásában, a
magatartási kódex fogalma pedig a Grt. 3. § g) pontján nyugszik, egyúttal illeszkedve a
fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. § i) pontjához.
Egyebekben a II. Fejezet módosításai pusztán kodifikációs természetűek, nem jelentenek
érdemi változást.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az üzletfelek megtévesztésének tilalmába építi be a Grt. megtévesztő reklámra
vonatkozó 12. §-ának rendelkezéseit. A Javaslat egyúttal az ún. b2b (azaz a vállalkozások
64
közötti kapcsolattal összefüggő) megtévesztési szabályok felépítését, szabályozási logikáját az
Fttv. szabályozási rendszeréhez igazítja, előmozdítva a jogalkalmazás egységességét. A
Javaslat így az Fttv. szerinti „kereskedelmi gyakorlat” megfelelőjeként b2b vonatkozásban
bevezeti az „üzleti gyakorlat” fogalmát, amely átfogó kategóriaként felöleli a reklámot is, és e
tekintetben fogalmazza meg a megtévesztés tilalmát, párhuzamban az Fttv. 6. § (1)
bekezdésében foglalt megtévesztési tényállással.
A Javaslat - figyelembe véve, hogy a Tpvt. kizárólag a Gazdasági Versenyhivatal közérdekű
keresetindítási jogosítványa kapcsán szabályoz önállóan a fogyasztókra (azaz az önálló
foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében eljáró, ún.
laikus természetes személyekre) - a hatályos szabályozástól eltérően, az „üzletfelek és
fogyasztók” közötti megkülönböztetést feladva a Tpvt. 2. §-ában bevezetett rövidítés révén
„üzletfél” alatt ért minden megrendelőt, vevőt, igénybevevőt és felhasználót, függetlenül attól,
hogy laikus vagy professzionális, természetes személy-e vagy sem, minthogy például egy
versenykorlátozó megállapodás hatásai szempontjából e körülmények nem relevánsak. Ahol
pedig kizárólag a korábbi értelemben vett üzletfelekre vagy fogyasztókra alkalmazandó a
szabályozás, azt a Javaslat kifejezett rendelkezés útján jelzi.
A Tpvt. új 10. §-a az összehasonlító reklámmal szemben a Grt. 13. § (2) bekezdésében
meghatározott, a Grt. 24. § (3) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe
tartozó követelményeket veszi át, a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4.
cikk b), c) és e) pontjának megfelelően némileg pontosítva.
A 10/A. § (1) bekezdése - megteremtendő az Fttv.-től való elhatárolást - rendelkezik arról,
hogy a 8. § és 9. § rendelkezései kizárólag b2b vonatkozásban alkalmazandók.
A 10/A. § (2) bekezdése - az Fttv. 4. § (1) bekezdésének mintájára - felállít egy elvárhatósági
mércét az üzleti gyakorlat megtévesztő voltának megítéléséhez.
A 10/A. § (3) bekezdése a Tpvt. korábbi 9. §-ának felel meg.
A 10/B. § a Grt. 4. §-ában foglalt rendelkezést veszi át, a 2006/114/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdés második albekezdés b) pontjával összhangban.
A 10/C. § (1) bekezdése a Grt. 23. § (1), illetve (6) bekezdésében foglalt felelősségi
szabályokat, a (2) bekezdés a Grt. 23. § (3) bekezdésében foglalt speciális felelősségi szabályt
veszi át.
A Tpvt. ugyanakkor már nem tartalmazza a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám
közzétevője egyetemleges felelősségét. A Tpvt. 10/C. §-a ugyanis nem a polgári jogi
felelősség, hanem az adott magatartás közigazgatási jogi felelősségére vonatkozik; a polgári
jogi felelősség szabályai a polgári jog általános szabályai szerint alakulnak. Itt indokolt utalni
arra: a Javaslat kifejezetten külön nem veszi át az egyes felelős személyek tételes Grt. szerinti
megjelölését, azonban tartalmilag megfelelően meghatározza az egyes felelős személyeket.
A 6. §-hoz
Az összefonódás, illetve a közvetett irányítási jog fogalmát érintő jogalkalmazást segítő
szövegpontosítások a versenytanácsi gyakorlatra figyelemmel indokoltak, egyben
egyértelművé téve, hogy vállalkozásrész feletti irányításszerzés esetén a beolvadás szabályai
az irányadók.
Konkrétabban azért indokolt a független vállalkozás feletti irányításszerzés mellett az
irányításszerzőtől független több, de egymástól nem független vállalkozás feletti
irányításszerzést külön említeni az összefonódás megvalósulását illetően, mivel a versenyre
gyakorolt hatások úgy ítélhetőek meg helyesen, ha az utóbbi esetet a Gazdasági
Versenyhivatal egy ügyként kezeli, míg több, egymástól független vállalkozás feletti
irányításszerzést külön-külön kell vizsgálni.
65
A 7. §-hoz
A Tpvt. 25. §-a szövegpontosítást igényelt, mivel e rendelkezés valójában a tranzakció
engedélyköteles volta alóli kivételt ír elő, a tranzakció egyebekben összefonódásnak minősül.
Érdemi kiegészítés emellett, hogy az elidegenítés eredeti határidőben történő sikertelensége
tekintetében igazolni kell a felróhatóság hiányát.
A 8. §-hoz
A Tpvt. 26. § (2) bekezdését érintő módosítás jogalkalmazást segítő, egyértelműsítő
szövegpontosítások a versenytanácsi gyakorlatra figyelemmel.
A Tpvt. 26. § (4) bekezdésében azt tisztázza a Javaslat, hogy a közvetett résztvevők között -
ha közvetlen részvevőnek egyébként nem minősül - nem indokolt figyelembe venni azt a
vállalkozást sem, amelyet az egyébként figyelembe nem veendő azon vállalkozás irányít,
amely a tranzakció következtében irányítási jogát elveszti.
Megjegyzendő, ahol a Tpvt. külön nem utal az irányítás valamelyik formájára, ott egyaránt
figyelembe veendő a közvetett és a közvetlen irányításszerzés.
A 9. §-hoz
A Javaslat - a jogalkalmazási tapasztalatokat, a Versenytanács vonatkozó elvi jelentőségű
döntéseit figyelembe véve, továbbá összhangban a bírságolásra vonatkozó 78. §-t érintő
módosításokkal - kiegészíti a törvényt a nettó árbevétel számítására vonatkozó, speciálisan az
összefonódás tekintetében szükséges szabályokkal. A Javaslat szabályozza a külföldi
devizában meghatározott összegek forintra történő átszámításakor alkalmazandó árfolyamot.
A 10. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az engedély iránti kérelem benyújtására kötelezettet meghatározó
rendelkezést: közös vállalkozás létrehozása esetén is a közvetlen résztvevő az, aki köteles
engedélyt kérni.
Emellett a Javaslat kezelni igyekszik azt a problémát, hogy a gyakorlatban a tranzakció sok
esetben egy több leányvállalatot érintő nemzetközi összefonódás része, amelyet a közvetlen
résztvevő irányításszerzőt irányító vállalkozást hoz létre, erre tekintettel indokolt ilyen
esetben ezen irányító vállalkozás kérelmezői pozícióba kerülésének megengedése. A
kérelmezői pozíció mindenesetre nem lehet osztott, így ilyenkor kizárólag az irányító
vállalkozás a kérelmező, nem az irányítást, vállalkozásrészt közvetlenül megszerző
vállalkozás.
A 11. §-hoz
A Tpvt. jelenlegi szabályai szerinti engedélyezés az (utólagos) bejelentés és a tisztán
engedélyezésre épülő szabályozás között helyezkedik el, és ebből több következetlenség és
bizonytalanság is adódik, amely probléma a hatályos 29/A. §-nak a Tpvt.-be iktatásával csak
elmélyült.
A jelenlegi jogalkalmazási gyakorlat szerint nincs végrehajtási tilalom, az ügyfelek saját
kockázatukra végrehajthatják a tranzakciókat, ebből következően egy esetlegesen tilalmazott,
vagy csak feltétellel, illetve kötelezettségvállalással engedélyezett fúzió esetén a
tranzakciónak a határozat meghozatala előtti végrehajtása (azaz az irányítás tényleges
átvétele), vagy a feltétel, kötelezettség nem teljesülése, illetve nem teljesítése esetén a
megfelelő jogkövetkezmények alkalmazása - figyelemmel a polgári jogi anyagi szabályokra
is - szinte kivitelezhetetlen (lenne).
A Javaslat ezért - az uniós összefonódás-ellenőrzési rendszerhez hasonlóan - egyértelművé
teszi, hogy az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, azaz az irányítási
66
jog az irányításszerző részéről nem gyakorolható. A végrehajtási tilalom nem akadályozza
ugyanakkor az irányítás megszerzésére irányuló szerződés megkötését vagy nyilvános vételi
ajánlat megtételét, illetve az ez alapján az irányítási jog megszerzéséhez egyébként
elengedhetetlen - de az irányítási jog megszerzését visszafordíthatatlanná nem tevő -
jogügyletek megtételét, az összefonódás létrehozását.
A végrehajtási tilalom kimondása mellett a Javaslat - szintén az uniós gyakorlathoz
igazodóan - megengedi, hogy az eljáró versenytanács egyedi kérelemre, a körülmények
mérlegelésével hozzájáruljon az irányítási jogoknak az eljárás befejeződése előtti
gyakorolásához, ha az a rendes üzletmenet folytatásához és a befektetés értékének
megőrzéséhez feltétlenül szükséges, és amennyiben egy esetleges tiltó vagy az engedélyt
feltételhez, illetve kötelezettségvállaláshoz kötő határozat esetén is biztosítható az abban
foglaltak betartása.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 65. §-a szerint
stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősített vállalkozás felszámolási eljárása során
létrehozott, a kiemelt jelentőségű vállalkozás vagy vállalkozásrésze feletti irányításszerzést
vagy irányításváltozást eredményező összefonódás esetén ilyen hozzájárulás külön nem
szükséges, azaz a szabályozás e tekintetben megtartja az ilyen összefonódásoknak a hatályos
szabályok szerinti privilegizált kezelését. Esetükben is biztosított azonban a lehetőség
irányításkorlátozó előírás alkalmazására.
Annak érdekében, hogy a végrehajtási tilalom alóli kivétel engedése semmiképpen nem járjon
a verseny sérelmével, az összefonódás visszafordíthatatlanságával, a Javaslat lehetővé teszi
többfajta irányításkorlátozó előírás, adatszolgáltatásra kötelezés alkalmazását, illetve a
vonatkozó eljárás során a tények megváltozására figyelemmel történő módosítását, illetve
visszavonását.
A hozzájárulásra, illetve ezzel összefüggően az irányításkorlátozó előírásra vonatkozó döntés
külön jogorvoslattal nem támadható meg, hiszen alapvetően méltányosságon alapuló
mérlegelési jogkörben hozott döntésről van szó. Itt szükséges utalni arra, hogy a végrehajtási
tilalom előírásából, illetve az ügyintézési határidő párhuzamosan megvalósított
csökkentéséből az is következik, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősített
gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön szabályozás - ideértve a kérelem benyújtására
vonatkozó határidő szabályozását - fenntartása indokolatlan.
A 12. §-hoz
A Javaslat a jogalkalmazási gyakorlathoz igazodva pontosítja az összefonódás hátrányos
hatásainak mérséklését vagy kiküszöbölését célzó előzetes vagy utólagos feltétel, illetve
kötelezettség megállapításának feltételeit, egyértelművé téve, hogy ezek előírásának az
érintett vállalkozások vállalásán kell alapulnia.
A Tpvt. 30. § (6) bekezdését az egyéb módosításokra figyelemmel, a hivatkozások pontosítása
érdekében kell kiigazítani.
A 13. §-hoz
A Tpvt. 31. §-át érintő módosítás pontosítja a jogszabályellenes összefonódásokkal szembeni
jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat, egyértelművé téve, hogy a 31. §-ban
meghatározott jogkövetkezmények az engedély nélkül végrehajtott azon összefonódásokra
alkalmazandók, amelyek tekintetében az engedélyezésnek nem lett volna helye, továbbá
azokban az esetekben is, amikor a kérelemre indult eljárásban az eljáró versenytanács tiltó
határozatot hozott, és az összefonódást ennek ellenére végrehajtották.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a 32. § szerinti anyagi jogi döntésmódosításra és -
visszavonásra a Ket. 114. §-ában foglalt módosítási, visszavonási korlátok - tekintettel arra,
hogy e jogkör a Ket. 114. §-ában szabályozott módosítással, illetve visszavonással csak
67
nevében rokon - nem vonatkoznak. Emellett a hatályos rendelkezések pontosítására,
kiigazítására kerül sor.
Mivel a visszavonásról, módosításról határozatban rendelkezhet az eljáró versenytanács,
ellene az általános szabályok szerint jogorvoslatnak van helye.
A Tpvt. 77. § (2) bekezdése alapján a határozatnak a 32. § szerinti módosítása iránti kérelmet
utóvizsgálat keretében kell elbírálni.
A 14. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza, tisztázza, rendszerbe helyezi a versenyhatóság jogállását, így
kibontja az autonóm jogállás elemeit, és egy szerkezeti egységen belül összefoglalja a
Gazdasági Versenyhivatal feladatköreit. A módosítások a feladatkör, jogállás érdemét nem
érintik, hanem például azt rendezik, hogy a versenypártolási feladatkörnek helyesen a
Gazdasági Versenyhivatal feladatainál, és nem kifejezetten a Gazdasági Versenyhivatal
elnökének feladatainál kell megjelennie. Ugyanez igaz a versenykultúrának, illetve a tudatos
fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére vonatkozó feladatkörre is. A Javaslat
emellett a szöveget is pontosítja.
A 15. §-hoz
A Tpvt. új 33/A. §-a a hatályos szabályokra, azaz az államháztartásról szóló törvényre és
annak végrehajtási rendeletére figyelemmel garanciális okokból, valamint az átlátható,
egységes szabályozás érdekében a Tpvt.-ben rögzíti, hogy a költségvetési fejezetet irányító
szerv vezetőjének jogköreit a Gazdasági Versenyhivatal elnöke gyakorolja, egyúttal
meghatározza a Gazdasági Versenyhivatal költségvetésével kapcsolatos speciális jogköreit,
továbbá a Gazdasági Versenyhivatal autonóm szervi jogállásához igazodó költségvetési
szabályokat.
Indokolt a Gazdasági Versenyhivatal működése során évek óta követett nyári és téli igazgatási
szünet tartására vonatkozó - az eddigiekben az ügyfelek részéről problémákat fel nem vető -
gyakorlatának törvényi szintű megjelenítése (33/B. §), figyelemmel az ehhez kapcsolódó, az
ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezésekre is [63. § (6) bekezdés], amelyekre
tekintettel garanciális jelentősége van annak, hogy az igazgatási szünet pontos ideje
egyértelműen rögzített legyen. Az igazgatási szünet az ügyfélre és a hatóságra irányadó
hatósági eljárásban szabott határidő nyugvását jelenti, egyébként a Gazdasági Versenyhivatal
ezen időszak alatt is biztosítja a feladatainak megfelelő ellátását.
A 16. §-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényre (a továbbiakban: Kttv.)
tekintettel - figyelembe véve a Gazdasági Versenyhivatal felépítését - szükséges volt a
hivatkozások pontosítása, a Tpvt. és a Kttv. egymáshoz való viszonyának egyértelművé tétele.
A 17. §-hoz
A Javaslat a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényhez (a továbbiakban: Ksztv.) is
igazodva pontosítja a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezést, egyben
egyértelművé teszi, hogy az elnök az, aki a Kttv.-ben a hivatali szerv vezetője számára
meghatározott feladatokat ellátja.
A Javaslat egyúttal elhagyja a Tpvt.-nek a módosítások következtében okafogyottá vált
rendelkezéseit, mivel például a korábban a Tpvt. 36. § (1) bekezdés f) pontjában rögzített
hatáskör a 33. § (4) bekezdésében jelenik meg.
68
A 18. §-hoz
A Javaslat a Kttv. terminológiájára és a Tpvt. 36. § (1) bekezdés d) pontjához tett
kiegészítésre figyelemmel egyértelművé teszi, hogy a hivatali szervezet vezetője az elnök, és
nem a főtitkár, akinek viszont az elsődleges feladata - az elnök irányításával - ellátni a
Hivatal mint szervezet vezetésével összefüggő feladatokat.
A 19. §-hoz
A Tpvt. 37. § (1) bekezdésében a Javaslat részletesen deklarálja a Versenytanács elnökének és
tagjainak függetlenségét a döntéshozataluk tekintetében, lényegében a korábbi 38. § (2)
bekezdéssel egyezően.
A Tpvt. 37. § (3) bekezdése a hatályos szabályokkal [38. § (1) bekezdés] megegyezően
rendelkezik a versenytanácstagok kinevezéséről.
Végül a Tpvt. 37. § (4) bekezdése biztosítja a jogviszony folytatólagosságát a
versenytanácstagi megbízatás keletkezése és megszűnése esetére abban az esetben is, ha a
Versenytanács tagjának kinevezett személy a kinevezését közvetlenül megelőzően korábban a
Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állt.
A 20. §-hoz
A Tpvt. 38. §-a hiánypótló jelleggel részletesen újból megállapítja a Gazdasági
Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, illetve a Versenytanács tagja megbízatásának
megszűnésére vonatkozó eddig csak részben és a Tpvt.-n belül elszórtan szabályozott
rendelkezéseket. A jelenleg a Tpvt.-ben szereplő ilyen szabályok érdemi változtatása nem
célja a szabályozásnak, ezek tekintetében csak a változó egyéb jogszabályokhoz (így
különösen a Kttv.-hez, illetve a Ksztv.-hez) való hozzáigazításra és a garanciális szempontból
szükséges pontosításokra kerül sor. A Javaslat a jelenleg hiányzó szabályok kialakítása során
figyelemmel van a hasonló szervezeti felépítésű, jogállású központi államigazgatási szervek
vezetőire vonatkozó szabályozásra. A megbízatás keletkezésére vonatkozó hatályos
előírásoknak megfelelő rendben gyakorolható a megbízatás megszűnésének, illetve a
megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezésének megállapítása, tehát az elnök esetében a
miniszterelnök előterjesztésére, az elnökhelyettes és a Versenytanács tagja esetében az elnök
előterjesztésére jár el a köztársasági elnök.
Az általános indokolásban kifejtetteknek megfelelően, a jogrendszeri koherencia és a
Gazdasági Versenyhivatalon belüli egységes szemléletű, kiszámítható és következetes
előmeneteli szabályok megteremtése érdekében a Javaslat újraszabályozza a Gazdasági
Versenyhivatal köztisztviselőinek jogállási szabályait, amely szerint a korábbi vizsgálói
besorolás megszűnik, az a továbbiakban - helyesen - munkakörtípusnak minősül a Hivatal
szervezetén belül (39. §). Ilyenként - és figyelemmel a munkaköri pótlék biztosításának
lehetőségére - a Tpvt.-ben kizárólag a törvényi alapokat kell megteremteni, egyebekben a
részletszabályok a Hivatal szervezeti és működési szabályzatára tartoznak.
A 21. §-hoz
A Javaslat a Kttv. terminológiájának megfelelően aktualizálja az összeférhetetlenségi
előírásokat; a módosítás egyebekben a jogállási szabályok rendezésével függ össze.
A 22. §-hoz
Részben a Tpvt.-ben, részben a Kttv.-ben szabályozott technikai szabályok miatt szükséges
törvényi szinten részletesen rendezni a munkáltatói jogkörrel kapcsolatos különös
szabályokat. Új, eddig hiányzó elemként a Javaslat az Gazdasági Versenyhivatal elnöke
tekintetében is rögzíti, hogy a nem a köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök hatáskörébe
69
tartozó - alapvetően adminisztratív jellegű - munkáltatói intézkedéseket a főtitkár teszi meg
mint a Gazdasági Versenyhivatalban jogállásánál fogva erre legalkalmasabb személy.
A 23. §-hoz
A Tpvt. 42. §-át elsősorban terminológiai okokból pontosítja a Javaslat, emellett rendezi a
főtitkár státusát a Gazdasági Versenyhivatal vezetői között elfoglalt helyére tekintettel. A 42.
§ (2) bekezdése az ott meghatározott érintettek jogviszonyának speciális jellegéből adódóan
szükséges hiányzó szabály megalkotása.
A Tpvt. 42/A. §-ában az egységes besorolási rendszer megteremtése keretében a Javaslat a
Tpvt.-ben használt jelenlegi besorolási megnevezések helyett a Kttv.-ben a felsőfokú iskolai
végzettségű köztisztviselőkre irányadó besorolási megnevezéseket veszi át, azzal, hogy ilyen
módon besorolásonként két fizetési fokozat alkotja az előmeneteli rendszert, amely így - a
hatályos szabályozással szemben - a közszolgálatban eltöltött időhöz igazodva a megfelelő
teljesítményt nyújtó köztisztviselők számára a későbbiekben is kiszámítható rend szerint
alakul.
Ezzel a besorolás és a munkakör megnevezése elválik egymástól, a vizsgálói munkakörökben
is a fenti besorolási megnevezések érvényesülnek.
Ezen túlmenően a szabályozás kiigazításra kerül annak érdekében, hogy a Kttv.-vel való
együttes alkalmazás aggálytalan lehessen, és csak a Kttv.-hez képest feltétlenül szükséges
eltérések jelenjenek meg a Tpvt.-ben külön.
A 24. §-hoz
A Tpvt. 42/A. §-ának megfelelően, illetve az annak kapcsán kifejtett indokolással
összefüggésben szükségesek a 42/B. §-ban és 42/C. §-ban meghatározott rendelkezések.
A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők egységes besorolási rendszerével a szakmai-
funkcionális megosztás az illetményrendszer szintjén megszűnik, a vizsgálói munkakörökben
foglalkoztatott munkatársak felelősségének elismerésére munkaköri pótlék útján kerül sor. Az
elnök által a szervezeti és működési szabályzatban rögzített vizsgálói (vizsgálatot végző,
illetve a vizsgálat eredményességét segítő) munkakörökben az alapilletmény 30%-át kitevő
vizsgálói pótlék jár. Így a vizsgálók nem besorolásukban, hanem a vizsgálói feladatkörben
végzett szakmai munkát elismerő vizsgálói pótlék által emelhetők ki a közszolgálati
jogviszonyban álló felsőfokú iskolai végzettségű munkatársak közül.
A felsőfokú köztisztviselők illetményrendszerének felülvizsgálatával együtt indokolt a nem
felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetén az illetménykiegészítés mértékének emelése
egyes más hasonló jogállású, speciális feladatkörű szervezetekhez hasonlóan.
A Javaslat lehetővé teszi a személyi illetmény alkalmazását a más, hasonló jogállású központi
államigazgatási szervekhez hasonlóan a kiemelkedő teljesítményt nyújtó köztisztviselő
részére.
A 25. §-hoz
A korábban kifejtettekkel összhangban a törvényi szintet nem igénylő, a Gazdasági
Versenyhivatal elnökének normatív utasításával rendezhető, rendezendő tárgyköröket a Tpvt.
keretjelleggel, a szabályzat kiadására való kötelezés mellett tartalmazza csak.
A 26. §-hoz
A Gazdasági Versenyhivatalban foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében - a Gazdasági
Versenyhivatal speciális feladatköréhez, az ellátandó feladatok specializált ismereteket,
készségeket igénylő jellegéhez, az ilyen ismeretekkel és készségekkel rendelkező
munkavállalók munkaerő-piaci helyzetéhez igazodóan - sajátos, a Kttv. általános szabályaitól
70
adott esetben eltérő képzési, teljesítményértékelési és kiválasztási szabályok alkalmazása
indokolt. A Javaslat ezért a Kttv. hatálybalépése előtt hatályban volt szabályokhoz hasonlóan
a Gazdasági Versenyhivatal belső szabályzataira (normatív elnöki utasításokra) utalja e
szabályok meghatározását más hasonló jogállású központi államigazgatási szervekhez
hasonlóan.
E célokkal összefüggésben indokolt, hogy egyes más hasonló jogállású, speciális feladatkörű
szervezetekhez hasonlóan a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is rendelkezzen bizonyos
mozgástérrel az egyéb juttatások körének és mértékének meghatározásában (értelemszerűen a
Gazdasági Versenyhivatal költségvetése keretei között), figyelemmel arra is, hogy a
Gazdasági Versenyhivatal feladatköréhez igazodóan a rendelkezésre álló emberi erőforrások
minősége és mennyisége az, ami a leginkább meghatározza működésének hatékonyságát és
eredményességét.
A 27. §-hoz
Részben új jogintézményként a Tpvt. 43/B. §-a - a Magyar Nemzeti Bankhoz, a Nemzeti
Média- és Hírközlési Hatósághoz hasonlóan - egyértelmű titoktartási kötelezettséget ír elő a
Gazdasági Versenyhivatal valamennyi tisztviselője és dolgozója részére.
A titoktartási kötelezettség alóli kivétel, vagyis a jogszabályban előírt adatszolgáltatás, illetve
megismerhetővé tétel alatt például a szakhatósági megkeresés, a nyomozóhatóság
büntetőeljárás keretében történő megkeresése nyomán teljesítendő adatszolgáltatás értendő.
A Ket.-hez képest a Javaslat önálló gyűjtőfogalmat vezet be a titoktartási kötelezettség alá eső
adatokra nézve a korlátozottan megismerhető adat fogalmával.
Az önálló fogalom megteremtését egyrészt az indokolja, hogy a Ket. szerinti védett adat,
illetve az ide tartozó törvény által védett titok kategória a Ket. 172. § l) pontja szerinti
értelmező rendelkezés alapján nem fed le minden törvény által védelmet élvező titokfajtát,
hiányzik pl. az adótitok, a foglalkoztatói nyugdíjtitok, vagy az elektronikus hírközlésről szóló
2003. évi C. törvény alapján védelmet élvező hírközlési adatok (pl. cellainformáció). A Tpvt.
által meghatározott „védett adat” fogalom tehát szélesebb körű, mint a Ket. azonos fogalma,
további előnye még, hogy rugalmasan alkalmazkodik a jogszabályi változásokhoz.
Önálló fogalom alkalmazása szükséges másrészt annak érdekében, hogy a Tpvt.-ben
meghatározott védelem kiterjedjen a Tpvt. Javaslat szerinti 55/A. § (1) bekezdése és 78/C. §
(2)	bekezdése szerinti nem betekinthető adatokra is.
Garanciális jelleggel szükséges utalni arra, hogy a közérdekből nyilvános adatok - pl. a
közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény alapján közérdekből nyilvános adatok -
megismerése nem korlátozható.
A 28. §-hoz
A Javaslat lehetőséget biztosít a Gazdasági Versenyhivatalnak arra, hogy - versenyfelügyeleti
eljárás vagy a konkrét piaci zavarok észlelése esetén megindítható, és kötelező,
kikényszeríthető adatszolgáltatási kötelezettséggel járó ágazati vizsgálat helyett, illetve azokat
megelőzve - más versenyhatóságokhoz hasonlóan kötelező adatszolgáltatással nem járó
piacelemzési tevékenységet folytathasson, és ezzel összefüggésben saját maga vagy megbízott
piackutatók útján kutatásokat folytathasson le, ennek keretében a piaci szereplőket
megkeresse, tőlük adatokat, információt kérjen. Hasonló feladatkör már jelenleg is szerepel a
Tpvt. 36. § (5) bekezdésében, azonban indokolt e lehetőséget nem csupán meghatározott
szervek felkéréséhez kötni, és e tevékenységnek részletesebb törvényi keretet biztosítani,
hiszen ilyen piacelemzés - tekintve, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elvben valamennyi
piacot felügyeli - alapos kutatást igényel. E piacelemzési tevékenység egyszerre szolgálhat a
Gazdasági Versenyhivatal klasszikus versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi feladatai
megalapozásához. A Gazdasági Versenyhivatal tevékenységének átláthatósága, valamint a
71
piaci elemzés elfogadottságának növelése, az önkéntes közreműködés előmozdítása
érdekében nyilvános mind a piaci elemzés megkezdése, illetve a kezdetben rendelkezésre álló
főbb információk, mind a piaci elemzés alapján készült tanulmány.
Az ágazati vizsgálat több rendelkezésének módosítását, illetve elhagyását az indokolta, hogy a
Javaslat átfogóan rendezi az iratbetekintési, adatkezelési szabályokat. Mivel célszerű, hogy a
Hivatalon belül egységes elvek mentén történjen a speciális kezelést igénylő adatok, iratok
megismerése, ezért a 43/D. § (2) bekezdése felsorolja a máshol rögzített, itt is értelemszerűen
alkalmazható szabályokat, és elhagyja az így feleslegessé vált - például a szakértő
adatmegismerési jogosultságára vonatkozó - párhuzamos szabályt.
Az eddigieknek megfelelően a Gazdasági Versenyhivatal nem csupán az ágazati vizsgálatban
érintett vállalkozásokat szólíthatja fel adatszolgáltatásra, hanem bármely olyan személyt,
szervet, amely a szükséges adattal rendelkezik. Ennek megfelelően az adatszolgáltatási
kötelezettség elmulasztása esetén a bírságolható, bírságolandó személyek köre is tágan
értelmezendő.
Az ágazati vizsgálat során kiszabható bírság tekintetében a felróhatóság előírása a mögöttesen
érvényesülő Ket.-tel való összhangot szolgálja, amely az eljárási bírság kiszabását szintén
felróható magatartásnál teszi lehetővé.
Az adatkérési lehetőségre a 64/A. §-ban és 64/B. §-ban megfelelően szabályozott, ezzel
összefüggésben a Magyar Nemzeti Bankra való külön hivatkozás szükségtelen, hiszen az is
állami szervnek minősül.
A 43/D. § (4) bekezdéséből értelemszerűen következik, hogy ha a Gazdasági Versenyhivatal
nem belföldi jogsegély keretében, hanem mint vállalkozást keres meg adatszolgáltatási
felhívás keretében állami, önkormányzati szervet, akkor vele szemben szabható ki bírság.
A Javaslat pontosítja az ágazati vizsgálat során hozott döntésekkel szembeni jogorvoslati
szabályokat, hiszen indokolt, hogy - a szubszidiáriusan alkalmazandó Ket.-tel, illetve Tpvt.-
vel való koherencia érdekében - ugyanazon döntések ellen lehessen jogorvoslattal élni, mint a
hivatkozott törvényekben.
Az ágazati vizsgálat során a meghallgatás jogintézményének hatékonyabb érvényesülése
érdekében a Javaslat részletesebb szabályokat állapít meg, valamint részletezi az érintett
vállalkozásokat védő, érdekeiket érintő további szabályozást. Pontosítja például a Javaslat,
hogy nem a végleges jelentést, hanem annak tervezetét észrevételezhetik a vállalkozások,
majd a beérkezett álláspontra, javaslatokra is tekintettel állítja össze a Gazdasági
Versenyhivatal az ágazati vizsgálat végső megállapításait tartalmazó jelentést. Egyértelművé
válik az ágazati vizsgálatban - mutatis mutandis - „ügyfélnek” minősülő érintett
vállalkozások köre: az ágazati vizsgálat tárgyát képező piacon gazdasági tevékenységet
folytató vállalkozás. Ez a személyi kör tevékenységi körénél fogva érintettnek minősül, így
jogosult például a jelentéstervezet észrevételezésére.
A Gazdasági Versenyhivatal tevékenységét, illetve a gazdasági folyamatok átláthatóságát
fokozza annak előírása, hogy mind a jelentéstervezetet, mind a vállalkozásoktól érkező,
korlátozottan megismerhető adatokat nem tartalmazó észrevételeket nyilvánosságra kell
hozni.
A piacelemzés és az ágazati vizsgálat eredményeként feltárt egyes problémák vagy
körülmények számos esetben nem érik el azt a szintet, ami versenyfelügyeleti eljárás
megindítását indokolná. Ezekben az esetekben a Javaslat több lehetőséget biztosít mindkét
ügyfajta tekintetében, az eddigi eszköztárat egy kötelező jelleggel nem bíró ajánlással
kiegészítve (ilyen eszközt az MNB-nek, NMHH-nak is biztosít a rá vonatkozó törvény, de
számos tagállami versenyhatóság is rendelkezik ilyen eszközzel, és él is ezzel a lehetőséggel).
Hangsúlyozandó, hogy az ajánlás semmilyen normatív jelleggel nem bír, e jellege folytán az
nem is vonható a jogalkotásról szóló törvény fogalmi rendszerébe, célja kizárólag a hatóság és
a piaci szereplők közötti kapcsolat erősítése, nyilvános formájú visszajelzés a Gazdasági
72
Versenyhivatalnak a konkrét piacon folyó versennyel kapcsolatos koncepciójáról, valamint a
„jó gyakorlatok” összegyűjtése, rendszerezett megfogalmazása az érintettek részére.
Az adott helyzettől, feltárt körülményektől függően választható ki a legadekvátabb megoldás,
a Javaslat értelmében a versenyfelügyeleti eljárás megindítása lehetőségéről e helyen külön
nem szükséges rendelkezni, hiszen az a Tpvt. 70. §-a [adott esetben 67. § (2) bekezdése]
alapján értelemszerűen fennáll a piacelemzés vagy ágazati vizsgálat során felmerülő
helyzetekben is.
A 29. §-hoz
A bejelentésre és - részben - a panaszra vonatkozó szabályok újbóli megállapítását
alapvetően a joggyakorlat során felmerült kérdések egyértelmű rendezése, illetve az
iratbetekintési, adatkezelési szabályok koncepcionális változása indokolta.
A Javaslat a 43/G. § (1) bekezdését illetően a hivatkozások részletes kiigazítása helyett
általános érvénnyel fogalmazza meg, mely ügyekben lehet bejelentéssel, illetve panasszal élni
a versenyhatósághoz, figyelemmel a külön törvényekben a Gazdasági Versenyhivatalhoz
telepített hatáskörökre is.
A Tpvt. meghatalmazottak körére vonatkozó szabályozást hatályon kívül helyezi a Javaslat,
így az erre vonatkozó utalást elhagyja, ezzel együtt értelemszerűen átvezeti az új 64/A-65. §-
sal összefüggésben szükségessé vált hivatkozásmódosításokat.
A versenyfelügyeleti eljáráson belül szabályozott iratbetekintési szabályok közül a
bejelentéssel kapcsolatos eljárásban a nem megismerhető iratok körére (55/A. §), az üzleti és
magántitok kezelésére [55/A. §, illetve 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdés], valamint a
korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó irat kezelésére (55/C. §) és a másolatkészítésre
(55/D. §) vonatkozó előírások alkalmazandók. Mivel például a bejelentéssel (és a panasszal)
kapcsolatos eljárásban az eljárás folyamán nincs lehetőség az iratbetekintésre, az ezt követő
iratbetekintésre pedig a 43/H. § ad speciális szabályozást, így itt nem értelmezhető az 55. §-
ban foglalt szabályozás. A panasszal kapcsolatos eljárásban hasonló megfontolásokon alapul
az alkalmazandó iratbetekintési szabályok meghatározása.
A 43/G. § (3) bekezdése szerinti módosítás a Tpvt. egyszerűsítését szolgálja: így nem kétszer
szerepel külön a rendelkezés a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás
kezdeményezőjének vonatkozásában.
A Javaslat iratbetekintésre vonatkozó koncepciójának pillérei, hogy az eljárás folyamán - az
Infotv. 27. § (2) bekezdésére is figyelemmel, valamint a döntés-előkészítő iratok
megismerhetőségének analógiájára - az eljárás érdekeire tekintettel meglehetősen széles
körben korlátozható az iratbetekintés, az eljárás lezárását követően viszont az iratok
megismerhetősége a főszabály, amely csak más versengő érdekre tekintettel korlátozható (pl.
magánszféra érdekeire figyelemmel a személyes adatok, banktitok tekintetében, illetve a
lefolytatott eljárás tovább érvényesülő kiemelt érdekeire tekintettel). A bejelentéssel és a
panasszal kapcsolatos eljárásokban azok folyamatban léte alatt eddig sem volt lehetőség
iratbetekintésre, a Javaslat a 43/G. § (4) bekezdésében ezt fenntartja azzal, hogy az eljárás
lezárását követő iratbetekintést viszont panaszeljárásban is lehetővé teszi azzal, hogy a
korlátozottan megismerhető adatok megismeréséhez a külön törvényi feltételek fennállását
igazolni kell (pl. személyes adat tekintetében a külön törvényi felhatalmazást, illetve az
érintett hozzájárulását, üzleti titok esetén a jogosult hozzájárulását).
Az Infotv.-re figyelemmel - a Ket. hatálya alá nem tartozó - bejelentéssel és panasszal
kapcsolatos eljárásokat illetően a Javaslat a 43/G. § (5) bekezdésében meghatározza
valamennyi korlátozottan megismerhető adat tekintetében az adatkezelés időtartamát.
A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárást érintő közös szabály végül, hogy ha a
bejelentésben vagy panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban versenyfelügyeleti eljárás
indul, az iratokba való betekintésre és az adatok kezelésére a versenyfelügyeleti eljárás
73
szabályait kell alkalmazni. A Tpvt. - Javaslat szerinti - 64/A. § (3) bekezdése ugyanis
kifejezetten lehetővé teszi, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a panasszal vagy bejelentéssel
kapcsolatos eljárásai során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási
eszközt más versenyfelügyeleti eljárásban is felhasználja. Ilyen esetben az adatkezelési
szabályoknak az adatokat felhasználó versenyfelügyeleti eljárás szabályaihoz kell igazodnia.
A Javaslat a 43/H. § (2) bekezdésénél a jogalkalmazás során felmerült problémákat kezeli, így
a bejelentés alapján indult eljárás tekintetében is rendezendő a határidő-számítás módszere
(Ket. 65. §), valamint indokolt lehetővé tenni a döntés saját hatáskörben történő módosítását,
visszavonását (Ket. 114. §).
Mivel a Javaslat teljes mértékben felül kívánja írni a Ket. iratbetekintésre vonatkozó
szabályait az átlátható szabályozás érdekében, és a 43/G. § (2) bekezdése megfelelően
felsorolja a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásra irányadó szabályokat, ezért a
Ket. 69. §-ára vonatkozó egyes hivatkozások elhagyandó.
A bejelentéses eljárásban jelenleg nincs mód a Ket. szerinti elektronikus ügyintézésre, ezért
javítandó a rendelkezés a Ket. 79/A. §-ának megfelelő kizárása érdekében.
A Ket. 33. § (3) bekezdés c) pontjával összefüggő kiegészítés egyértelművé teszi: mivel a
bejelentett az eljárás nem szükségképpeni résztvevője, illetve adatszolgáltatásra nem köteles,
így az eljárás folytatását az adatszolgáltatás elkészülte vagy annak elmaradása nem is
akadályozhatja, tehát a bejelentett esetében nincs helye az ügyintézési határidő nyugvásának.
A Tpvt. 64/A-65. §-ával összefüggésben a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban is biztosítandó
a bejelentés elbírálásához szükséges vizsgálati jogosítvány. A bejelentéssel kapcsolatos
vizsgálódás korlátja mindenesetre, hogy a Gazdasági Versenyhivatal itt nem kötelezett a
tényállás teljes körű feltárására, csupán azt vizsgálja, hogy a versenyfelügyeleti eljárás
elrendelését vagy a bejelentés elutasítását valószínűsítik-e a rendelkezésre álló, illetve az
eljárás során beszerezhető, beszerzett tények. Ezzel összefüggésben az érintettek (sem a
bejelentő, sem a bejelentett, sem az esetleges adatokkal, információkkal rendelkező harmadik
személyek) ebben a szakaszban közreműködésre nem kényszeríthetők.
A Javaslat a továbbiakban nem teszi lehetővé a bejelentés elbírálásának mellőzését az ismételt
bejelentéssel szemben, a 43/H. § (7) bekezdés c) pontjának megfelelően ilyen esetben az
eljárást - jogorvoslattal megtámadható módon - meg kell szüntetni.
A Javaslat a Tpvt. jogorvoslati rendszeréhez igazítja a bejelentéssel kapcsolatos eljárás során
hozott döntésekkel szembeni jogorvoslatot: ennek alapján az üzleti- és magántitokkal
kapcsolatos iratbetekintési döntéssel szembeni jogorvoslatra [lásd 43/G. § (2) bekezdése
alapján az 55/B. § (1) és (7) bekezdését] vonatkozó eljárási szabályok egyértelművé válnak. A
Tpvt. 82. §-a értelemszerűen nem alkalmazható a külön bírósági nemperes eljárásban
megtámadható, a 43/H. § (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti döntések vonatkozásában.
A 43/H. (6) bekezdését érintő kiegészítés az összefonódásokra vonatkozó szabályokkal
összhangban tisztázza, hogy jogsértés megállapítása esetén mely személy viseli az eljárási
költségeket.
A 43/H. (7) bekezdésében a normaszöveg egyszerűsítése érdekében hagyja el a Javaslat a
végzés forma alkalmazására vonatkozó kitételt, mivel ez a 43/H. § (3) bekezdéséből
egyébként is következik.
A gyakorlati tapasztalatok alapján szükségesnek bizonyult a cizelláltabb szabályozás a
bejelentéssel kapcsolatos eljárás megszüntetésére, elsősorban arra vonatkozóan, hogy miként
kell eljárni „res iudicata” esetében, ezért a Javaslat megszüntette a mellőzés lehetőségét.
Emellett - a Ket. rendszeréhez hasonlóan - ebben az eljárásban is indokolt az eljárást nem
érdemi okoknál fogva lezáró döntéssel szemben is jogorvoslat biztosítása a bejelentő számára.
A Ket. 33. § (7) bekezdésével összefüggésben indokolt, hogy a bejelentéssel kapcsolatos
eljárás határidejét is csak annak letelte előtt lehessen meghosszabbítani.
74
A bejelentő érdekében az áll, hogy az ügyének lezárásával kapcsolatos valamennyi döntést
megkapja, hasonlóan indokolt az őt érintő ügy további sorsáról tájékoztatni a bejelentettet, ha
-	részvétele, pl. adatszolgáltatása folytán - tudomására jutott, hogy a Gazdasági
Versenyhivatal vizsgálódik vele szemben. Ennek megfelelően módosítja a Javaslat a
vonatkozó előírást.
A 30. §-hoz
Kodifikációs okokból a 43/G. § (3) bekezdés tartalmazza együttesen a bejelentő és a panaszos
személyének titokban tartására vonatkozó szabályozást, emiatt módosítja a Javaslat a 43/I. §
(3)	bekezdését.
Hiánypótlásként, a panaszos tájékoztatása, valamint az adatkezelés határidejének
meghatározhatósága szempontjából a panasszal kapcsolatos eljárás lezárultának időpontját is
indokolt rendezni. A panasz ugyanis olyan formátlan jelzés a Gazdasági Versenyhivatal felé,
amely tekintetében nincs indok a bejelentéssel kapcsolatos eljárási garanciákra, így a
panaszos arról sem kap főszabály szerint értesítést, ha a Gazdasági Versenyhivatal lezárja a
panasszal kapcsolatos eljárást.
A panaszokkal kapcsolatos eljárás ilyen egyszerűsítése (az egyes döntéshozatali lépések
mellőzése) teszi lehetővé azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ésszerűen tudj a beosztani
erőforrásait: az évente érkező mintegy 1500-1800 panasz tekintetében a formális eljárás
lefolytatása ugyanis túlzott terheket róna a hatóságra. Az értelemszerűen nincs elzárva a
panaszos elől, hogy bejelentést tegyen, ily módon az érintett rendelkezési joga alá tartozik,
hogy kér visszajelzést, illetve kéri formális eljárás lefolytatását, vagy csupán panasszal él, így
a hatóság döntésére bízza azt, hogy eldöntse, indokolt-e hivatalos eljárást indítani a
panaszolttal szemben.
E szabályozási rendszerrel áll összhangban az is, hogy tárgybeli eljárásokra a Tpvt. 94/A. §-a
alapján nem alkalmazhatók az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes
törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes
törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény szerinti közérdekű
bejelentésre és panaszra vonatkozó szabályai.
Visszatérve a panasszal kapcsolatos eljárás lezárásának időpontjára vonatkozó, a Javaslattal
megállapított vélelemre: mivel a panaszeljárás ügyintézési határideje a Hivatal normatív
utasításként kiadott szabályzataiban rendezett, illetve mivel a panaszos nem kap értesítést,
döntést panaszának elbírálásáról, ezért szükséges olyan objektív időpont meghatározása,
amely egyértelműen rendezi a jogszerű adatkezelés időbeli határát.
A 31. §-hoz
A Javaslat elvégzi a Tpvt. és a Ket. viszonyát alapvetően rendező 44. § felülvizsgálatát is.
A tényállás tisztázása során felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek szerint két eljárás
tárgya oly mértékben összefügg, hogy az eljárások egyesítése indokolt - erre tekintettel a
Javaslat hatályon kívül helyezi a Ket. 33/B. §-át kizáró rendelkezést.
A Ket. 51. § (1) bekezdése alapján az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során
nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. A gyakorlatban eddig sem volt ez
jog korlátozva, erre is tekintettel indokolatlan volt e rendelkezés kizárása, így ez a jog a
Javaslat alapján a jövőben a versenyfelügyeleti eljárásban is megilleti az ügyfelet.
Hangsúlyozandó, hogy miként a Ket. is különválasztja a nyilatkozattételt és az
adatszolgáltatást, úgy a versenyfelügyeleti eljárásban is csak a nyilatkozattétel önkéntes és
megtagadható, az adatszolgáltatásra kötelezésnek az ügyfél a Tpvt.-ben meghatározottak
szerint köteles eleget tenni.
A Ket. 51. § (5) bekezdésének kizárása szükségtelen, mivel a Tpvt. 61. §-a megfelelő különös
szabályt tartalmaz az eljárási bírság kiszabásának jogalapját illetően.
75
A Ket. 68-69/B. § alkalmazandóságának kizárását az indokolja, hogy a könnyebb
áttekinthetőség, jogalkalmazás érdekében, valamint egyes specialitásra figyelemmel a Javaslat
az iratbetekintés szabályozásának teljes körét a Tpvt.-ben rendezi. Hangsúlyozandó,
alapvetően a Ket. rendszeréhez igazodik, attól a szükséges mértékben tér el a Javaslat, a Ket.
17.	§-ában foglalt általános adatkezelési és -védelmi követelmények, keretek továbbra is
érvényesülnek.
A 32. §-hoz
A Javaslat pontosítja a hatásköri szabályt, mivel például az Fttv. vagy az élelmiszerláncról és
hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény hatálya alá tartozó ügyekben is
versenyfelügyeleti eljárás keretében jár el a Gazdasági Versenyhivatal.
A 33. §-hoz
A Javaslat szövegpontosítást végez el, emellett rendezi, hogy az utóvizsgálat, illetve a
végrehajtás nem olyan értelemben szakaszai az eljárásnak, mint a vizsgálati és a
versenytanácsi szakasz, hanem amilyen értelemben az alapeljáráshoz a Ket. szerint az
utólagos - a döntésben foglaltak teljesítésére vonatkozó - ellenőrzés, illetve a végrehajtás
kapcsolódik.
A Tpvt. korábban nem határozta meg a vizsgálati eljárási szakasz végét, ezt pótolja a 47. § (2)
bekezdésében a Javaslat a 72. §-ban foglalt mechanizmust is figyelembe véve.
A 48. § (1) bekezdés a több szakaszból felépülő versenyfelügyeleti eljárás sajátosságára
tekintettel szükséges tisztázó rendelkezés. A vizsgálati szakaszban is az eljáró versenytanács
dönt például egyes iratbetekintési kérelmekről, vagy például az ügyintézési határidő
hosszabbításáról a hatóság vezetője jogosult dönteni.
A Javaslat rendezi az eljáró versenytanács kijelölését, továbbá egyértelmű keretszabályt ad
arra, hogy az előadó versenytanácstag mikor járhat el egyedül.
A 34. §-hoz
Az összefonódással kapcsolatos ügyekben a változatos jogi helyzetekre, jogviszonyokra
tekintettel a Javaslat a Tpvt.-ben egyértelművé teszi a versenytanácsi gyakorlattal
összhangban a zárt ügyféli kört.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az összefonódás közvetett résztvevője - ha nem
kérelmező - főszabály szerint nem minősül ügyfélnek.
A 35. §-hoz
Az 53. § (1) bekezdése részben, az objektív határidő tekintetében írja felül a Ket. vonatkozó
rendelkezéseit, ebből következően kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja -
a Ket. 16. § (2) bekezdése alapján - az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt
napon belül, de - a Javaslat alapján - legkésőbb a jogutódlástól számított harminc napon belül
kérheti a jogutódlás megállapítását. Mivel tárgybeli ügyekben vállalkozások közötti
jogutódlás történik, az ügy hatékony intézése, illetve a felek érdekeire tekintettel indokolt és
elvárható a Ket.-ben meghatározott hathónaposnál rövidebb objektív határidő megállapítása.
A Ket. 31. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel szükségtelen - és kodifikációs szempontból
helytelen - a Tpvt.-ben az eljárás azon okból történő megszüntetéséről külön rendelkezni,
amikor az ügyfél jogutód nélkül megszűnik, ezért a Javaslat elhagyja az 53. § (2)
bekezdésének vonatkozó fordulatát. A tárgybeli esetben tehát továbbra is az eljárás
megszüntetésének van helye, azonban nem a Tpvt.-ben, hanem a Ket.-ben meghatározott
jogalapnak megfelelően.
76
Az 53. § (4) bekezdését érintő módosítás részint reflektál arra a gyakorlati problémára, hogy a
versenyfelügyeleti eljárás lezárása előtt nem állapítható meg, hanem csupán valószínűsíthető
valamely vállalkozás jogsértésért fennálló felelőssége. A Javaslat emellett kiigazítja a
rendelkezést a megtévesztő, illetve az összehasonlító reklámra vonatkozó szabályok, továbbá
az Fttv. rendelkezéseinek kikényszerítésével összefüggésben, figyelemmel arra, hogy ott a
„részesség” nem értelmezhető, ugyanakkor kifejezett felelősségi szabályok vannak.
Az eljárás hatékonyabb intézése érdekében a Javaslat alapján a fúziós ügyekben a
versenytanácsi szakaszban is lehetőség nyílik új ügyfél bevonására.
A 36. §-hoz
A Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak jellege folytán előfordulhat, hogy a
versenyfelügyeleti eljárásban az eljárás egyéb résztvevőjeként, illetve adatszolgáltatásra
kötelezettként közreműködő jogi személyeket e közreműködésük miatt hátrány érheti. Annak
érdekében, hogy ez elkerülhető legyen, indokolt, hogy meghatározott adatok zártan kezelésére
ne csak természetes személyek esetében, hanem ilyen jogi személyek esetében is lehetőség
legyen, figyelemmel arra is, hogy az ilyen vállalkozások közreműködésének ténye, illetve az
általuk tett nyilatkozatok más védett adatkénti minősítése az egyes védett adatokra vonatkozó
szabályozásból kifolyólag másként nem feltétlenül lehetséges. A Javaslat e körben a Ket.
természetes személyek személyes adatainak és lakcímének zártan kezelésére vonatkozó
szabályozását veszi alapul, a zártan kezelendő adatok körének a legszükségesebb mértékre
korlátozásával.
A 37. §-hoz
Az iratbetekintésre és az eljárás során keletkezett adatok kezelésére vonatkozó szabályok
alcím alatt a Javaslat újraszabályozza a versenyfelügyeleti eljárás során keletkezett iratba való
betekintés, illetve a nem betekinthető tartalmat hordozó iratok kezelésének szabályait.
Az átfogó módosítás célja, hogy a Tpvt. a Ket.-tel, továbbá az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban:
Infotv.), illetve az egyes védett adatokat meghatározó törvényekkel összhangban szabályozza
a védelmet élvező adatok kezelésének kérdését. A jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében a
Javaslat alapján a továbbiakban nem vegyesen a Ket.-ben és a Tpvt.-ben, hanem
összefoglalóan és lehetőség szerint teljes körűen a Tpvt.-ben szerepelnek az iratbetekintéssel,
így az iratbetekintési jogosultsággal, a megismerhető iratok körével, a megismerés rendjével
és a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezések. Mindazonáltal a Javaslat a jogrendszer
egységességének elvére tekintettel kizárólag ott tér el a Ket. előírásaiban tükröződő
rendszertől, ahol az a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak sajátosságára tekintettel
szükséges. A Javaslat az Infotv. rendelkezéseit is maradéktalanul figyelembe veszi mind a
személyes adatok védelme, mind a közérdekű adat megismerhetőségének széles körű
biztosítandóságára figyelemmel, így például az eljárás jogerős befejezését követően főszabály
szerint bárki betekinthet a Gazdasági Versenyhivatal kezelésében lévő -korlátozottan
megismerhető adatot nem tartalmazó - iratokba.
Kiemelt gyakorlati jelentőségük miatt a tárgybeli szabályok már a folyamatban lévő ügyekben
is alkalmazandóak lesznek a Javaslat alapján.
Az 55/A-55/D. §-ban foglalt módosításokra is figyelemmel szélesedett az adott alcím alá
tartozó rendelkezések köre, a korlátozottan megismerhető adatok szabályozására tekintettel itt
szerepel a döntés megszövegezésének szabályozása is. Ennek megfelelően az alcím is
kiegészült.
77
Az iratbetekintési szabályozás szerkezetében is a Ket.-hez igazodik, így például a Ket. 68. §-
ával párhuzamosan a Tpvt. 55. §-a határozza meg az iratbetekintésre jogosultak körét, illetve
az egyes csoportokra vonatkozó különös iratbetekintési korlátokat, szabályokat.
Ahol nincs külön rendelkezés az eljárás során és az eljárás jogerős befejezését követő
iratbetekintésre (így például az ügyfél tekintetében), ott értelemszerűen mindkét szakaszban
ugyanazok a szabályok érvényesülnek.
A Ket. logikájának megfelelően az eljárás egyéb résztvevői az őket érintő iratokba
tekinthetnek be, a versenyfelügyeleti eljárás érdekeire figyelemmel pedig - a tanúk, ügyfelek
magatartása összehangolásának elkerülése érdekében - erre csak az után kerülhet sor, hogy az
ügyfelek számára is megnyílt az iratbetekintési jog [lásd 55. § (5) bekezdés].
Harmadik személy iratbetekintése felmerülhet jog, jogos érdek, kötelezettség teljesítésével
összefüggésben (pl. az eljárás alá vonttal szembeni kártérítési igény érvényesítése tárgyában),
illetve az Infotv. szerinti közérdekű adat megismerése iránti igénnyel összefüggésben. Utóbbi
körben a Tpvt. - szintén a Ket. rendszeréhez illeszkedve - annyiban korlátozza az
iratbetekintést, hogy arra csak az eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. Ezt
megelőzően a jogos érdekkel fellépő harmadik személy ismerheti meg az iratot, de kizárólag
az ügyfél iratbetekintési joga megnyíltát követően, és csak abban az esetben, ha az ennek
szükségességét alátámasztó indokot, érdeket megfelelően igazolja, illetve nem állnak fenn a
(4)	bekezdésben foglalt, a versenyfelügyeleti eljárás érdekeit érvényre juttató kizáró
körülmények.
A jogára, jogos érdekére hivatkozó harmadik személy tekintetében a korlátozások
megfogalmazását az indokolja, hogy mint az ügyben magában nem érintett, ügyféli jogállással
nem rendelkező személy nem jogosult a folyamatban lévő ügy iratainak megismerésére
(ennek általános jellegű biztosítása legalábbis nem állna összhangban sem az Infotv.-vel, sem
a Ket.-tel). Mivel érdekük közvetettebb, illetve az iratok megismeréséhez fűződő érdek súlya
a más iratbetekintésre jogosultakéhoz objektíven nem mérhető, ezért mérlegelési szempontok
beiktatása szükséges annak érdekében, hogy ez a magánérdek semmiképpen ne járjon a
közérdek sérelmével például olyan módon, hogy adott esetben „kerülő úton” férjenek hozzá
az egyelőre még nem megismerhető iratokhoz.
Jogos érdekkel fellépő harmadik személynek tekintendő a bejelentő is, ha az eljárás
megszüntetésére tekintettel jogorvoslati joga gyakorlása érdekében be kíván tekinteni az
eljárás irataiba.
Az 55. § (4) bekezdése szerinti, a harmadik személy iratbetekintésének megtagadására okot
adó körülményeket illetően a Javaslat az Infotv. döntés-előkészítő iratok megismerésének
korlátaira vonatkozó (illetve ezzel összefüggésben a Ket.-ben foglalt korlátozó) szabályozást,
valamint az engedékenységi iratok megismerésével összefüggő európai bírósági ítélkezési
gyakorlatban (C-360/09. sz. Pfleiderer AG kontra Bundeskartellamt, illetve C-536/11. sz.
Bundeswettbewerbsbehörde kontra Donau Chemie AG és társai ügyek) megfogalmazottakat
tekintette irányadónak.
Ha a Gazdasági Versenyhivatal az 55. § (4) bekezdésben foglalt indokokra tekintettel
elutasítja a harmadik személy iratbetekintésre vonatkozó döntését, ezzel szemben az 55/B. §
(1) bekezdésének megfelelően jogorvoslattal élhet. Így biztosított az adekvát bírói kontroll a
tekintetben, hogy a Gazdasági Versenyhivatal megfelelő módon veti-e össze az iratbetekintést
kérelmező személy magánérdekeit az 55. § (4) bekezdésében megjelölt közérdekkel.
Az iratbetekintés időpontjával kapcsolatban a Javaslat az alábbi megfontolásokon nyugszik.
Koncepcionálisan a kérelemre indult fúziós ügyekben nem áll fenn olyan eljárási érdek,
amelyre tekintettel az iratbetekintési jog gyakorlását az eljárás későbbi szakaszához kötődő
határidőhöz kellene kötni, így a fennálló időbeli korlátot e körben feloldja a Javaslat.
Hivatalból indult ügyekben ugyanakkor a tényállás megfelelő tisztázását veszélyeztetheti, ha
az (1)-(3) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosultak tudomására jutnak a Hivatal egyes
78
megállapításai, illetve a beszerzett adatok, megkeresett, illetve megkeresni kívánt tanúk köre,
erre tekintettel a megjelölt eljárási cselekményig (előzetes álláspont, illetve ha az korábbi, a
jelentés megküldése az ügyfeleknek) az iratbetekintés csak konkrét jogorvoslati jog
gyakorlása céljából szükséges esetben és körben, illetve a (6) bekezdés szerinti külön -
méltányossági alapú - engedély alapján lehetséges.
A Javaslat másik jelentős újítása, hogy a jelentés ügyfelek részére való megküldéséhez,
vagyis objektív eljárási cselekményhez, valamint a korábbihoz képest a versenyfelügyeleti
eljárás egy korábbi szakaszához igazítja az iratbetekintés megnyíltát.
Az előzetes álláspont, illetve a vizsgálati jelentés ügyfeleknek megküldését megelőzően az
iratbetekintés egyik lehetséges esete, ha például eljárási bírság kiszabásával kapcsolatban
kíván az iratbetekintésre jogosult betekinteni az iratokba: értelemszerűen ilyenkor csak a
bírsággal, illetve az esetleges sérelemmel kapcsolatos iratokat ismerheti meg az érintett. Az
iratbetekintésre vonatkozó tárgybeli kérelmet - a főszabálynak megfelelően - a vizsgáló
bírálja el, döntésével szemben jogorvoslatnak van helye (55/B. §).
A Tpvt. korábbi 55. § (1) bekezdésének megfelelő szabályt a Javaslat is fenntartja, vagyis
egyedi körülmények alapján a versenytanács engedélyezheti az iratbetekintést az
iratbetekintés hivatalos megnyílta előtt (elsősorban csak azon iratok vonatkozásában, amelyek
tekintetében a kérelem alapján az indokolt). Ebben az esetben alapvetően méltányosságot
gyakorol a versenytanács, az 55/B. § (1) bekezdése alapján döntésével szemben a jogorvoslat
kizárt. Ügyfélen kívül a (2) és (3) bekezdés alapján iratbetekintésre jogosult más személy
ilyen kérelem benyújtására nem jogosult, esetükben nem valószínűsíthető ilyen
méltányosságot adó körülmény felmerülése.
A Javaslat által mellőzött szabályok közül kiemelendő, hogy mivel az ügyész és a nyomozó
hatóság részére az ügyészségről szóló törvény, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény
megfelelően biztosítja az iratbetekintési jogot, indokolatlan volt ehhez képest a Tpvt.-ben
speciális szabályok fenntartása.
Az 55/A. §-ban foglalt szabályozás megfelelően alkalmazható a külföldi hatóság által tett
üzleti titokkal kapcsolatos igényekre is.
Az iratbetekintési szabályozás szerkezetében is a Ket.-hez igazodik, így a 69. §-ához
hasonlóan a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdése sorolja fel az iratbetekintés alól tárgyuknál,
tartalmuknál fogva kivett iratok körét. Rendszertani okokból nem itt szerepelnek az
engedékenységi iratok, a 78/C. § határozza meg azok megismerhetőségének kereteit.
A Ket. 69. § (1) bekezdés b) pontjával rokon módon a Javaslat nem megismerhető iratként
szabályozza a természetes személyazonosító adatok és lakcím zárt kezelésének hatálya alá
tartozó iratokat, azzal, hogy a versenyfelügyeleti eljárást gyakorta megelőző, bejelentéssel és
panasszal kapcsolatos eljárást kezdeményező személy védelmének biztosítása is gondoskodik,
figyelemmel a 43/G. § (3) bekezdésére. Az 54. §-ban foglalt szabályozásnak megfelelően a
védelem kiterjed a jogi személyekre is, ha az azonosító adataik zárt kezelését rendelte el a
Gazdasági Versenyhivatal.
A Ket. 68. §-a és 69. §-a az egyéb - zárt adatkezeléssel nem érintett - személyes adatok külön
védelméről nem rendelkezik, a Ket. 17. §-a alapján azonban a személyes adatokat is védenie
kell hatóságnak az iratbetekintés biztosítása során. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében
szükséges ezt a kérdést a Tpvt.-ben rendezni az alábbiak szerint.
Az ügyfél főszabály szerint jogosult a személyes adatok megismerésére: egyértelmű, hogy
eljárási jogai gyakorlásához feltétel, hogy ismerje az eljárásban részt vevő személyek, pl. a
tanú adatait, ha azok zártan kezelésére nem került sor.
Az ügyfélen kívül az egyéb iratbetekintésre jogosultak (tanú, szemletárgy birtokosa, harmadik
személy) tekintetében nem vélelmezhető, hogy személyes adatok megismerése szükséges
lenne jogaik gyakorlásához, esetükben a külön törvényi feltételek vizsgálandók, tehát
79
személyes adatot törvény rendelkezése vagy a jogosult hozzájárulásának beszerzését követően
ismerhetnek meg.
A Ket. 69. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően, a minősített adatok védelméről szóló
törvénnyel összhangban álló módon a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján a védett
adatok közül a minősített adatok különös védelmet élveznek.
Az 55/A. § (1) bekezdés d) pontját illetően fel kell hívni arra a figyelmet, hogy itt nem a Ket.
szerinti fogalomra kell gondolni, a Tpvt. 43/B. § (2) bekezdése határozza meg a Tpvt.
alkalmazásában a védett adat fogalmát (amely szélesebb körre nyúlik, mint a Ket. azonos, ám
taxatív, de nem a teljes kört lefedő fogalma).
A védett adatok - a személyes adatokhoz hasonlóan - megismerhetősége ügyfelek és
harmadik személyek tekintetében eltérő szempontok szerint lehetséges.
Védett adat megismerése az ügyfél esetében: a Ket. 17. §-ára és a 69. § (1) bekezdés d)
pontjára is figyelemmel a konkrét ügy kapcsán mérlegelendő, hogy a titok jogosultjának az
egyéb védett adatok védelméhez fűződő jogai vagy az ügyfél törvényben biztosított jogai, így
pl. védekezéshez, jogorvoslathoz való joga részesítendő előnyben. Az iratbetekintés erre az
esetre vonatkozó speciális szabályait az 55/B. § határozza meg. Fontos eltérés a Ket.-hez
képest, hogy Javaslat szerint e mérlegelést egyértelműen az iratbetekintés iránti kérelemről
való döntéskor - és nem előbb - kell elvégezni, figyelemmel arra is, hogy az érintett felek
ekkor tudják érdekeiket megfelelően képviselni, így a mérlegeléshez szükséges információk
csak ekkor állnak rendelkezésre.
Az 55/A. § (1) bekezdés d) pont da) alpont második fordulata az ágazati szabályozás
sokszínűségére figyelemmel szükséges kiegészítés. Például minősített adathoz csak külön
megismerési engedély alapján lehet hozzáférni, így itt a Gazdasági Versenyhivatal az ügyfél
jogának, érdekeinek súlyától függetlenül nem jogosult a betekintés biztosítására. Ezzel
szemben például banktitoknál ilyen szigorú, kizáró tartalmú szabályok nem érvényesülnek, a
vonatkozó törvény csak a bank titoktartási kötelezettségéről és a Gazdasági Versenyhivatal
hozzáférési jogosultságáról szól, azt nem zárja ki, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által
kezelt banktitkot az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlása érdekében, szükség
esetén megismerhesse, adott esetben az 55/B. §-ban foglalt korlátozások mellett.
Védett adat megismerése a harmadik személy esetében: nem élvez az ügyfél törvényes
jogaival azonos iratbetekintési rangot a harmadik személy, neki külön igazolnia kell, hogy a
jogszabályi feltételeknek eleget tesz. Ez alapján például üzleti titkot akkor ismerhet meg, ha
annak jogosultja ehhez hozzájárul.
Az 55/A. § (1) bekezdés e) pontja alapján a belső iratok sajátos fajtája tekintetében tartalmaz
a Tpvt. iratbetekintési korlátokat.
A Javaslat ugyanakkor a Ket.-től eltérően nem szól a döntés tervezetének nem megismerhető
voltáról, ugyanis a döntés tervezete nem az akta része, csupán belső munkaanyag, egyébként
sem kerülhet a megismerhető iratok közé.
A védett adatokhoz hasonlóan a belső iratok védelme sem abszolút, a megismerésnek két
feltétele van: az irat, adat bizonyítéknak minősül, és az ügyfél törvényben biztosított jogai
gyakorlásához szükséges azok megismerése. A megismerés feltételeit az 55/B. § tartalmazza.
Az 55/A. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, a 65/B. §-ban és 65/C. §-ban szabályozott
különleges másolatok közös jellemzője egyrészt az, hogy rendkívül nagyszámú adatot,
információt tartalmaznak (pl. egy merevlemez tükörmásolataként), másrészt pedig az, hogy
azokon ilyen formán az ügy tárgyához nem tartozó adatok, jellemzően személyes adatok és
egyéb korlátozottan megismerhető adatok is találhatók. Bizonyítási eszközként az eljárás
során a hatóság nem is - az egyébként az akta részét képező - lefoglalási másolatot, köztes
munkamásolatot, vizsgálati munkamásolatot magát használja, hanem az abból készített
bizonyíték-összefoglalót, illetve az annak részét képező, kilistázott bizonyítékokat. Ebből
következően magukba az egyes másolatfajtákba, azok egészébe való betekintés szükségessége
80
az eljárással összefüggésben nem is merülhet fel, eljárási érdekkel nem indokolható.
Figyelembe veendő az is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal számára kezelhetetlen
munkaterhet jelentene, ha tárgybeli másolatok tartalmát egyesével át kellene vizsgálnia,
illetve értékelnie aszerint, hogy például a személyes vagy védett adatot megillető védelemről
gondoskodjon, ennek mellőzése viszont nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen lenne az adatok
védelmének kötelezettségével. A felsorolt körülményekre tekintettel indokolt és szükséges
tárgybeli másolatok tekintetében kizárni az iratbetekintést.
Komplex adattartalmuk folytán ezek a másolatok a lehető legszélesebb körű védelem alá
vonandók, így a 65/D. §-nak megfelelően kizárólag a bíróság jogosult azokba betekinteni
(szerkezeti okokból célszerűbb ugyanis a kezelési szabályokat nem jelen alcím alatt, hanem ez
egyes másolatokra vonatkozó szabályok között elhelyezni).
Az 55/A. § (2)-(5) bekezdése az üzleti titokkal kapcsolatos iratbetekintési korlátozási
szabályokat módosítja és bővíti, kiegészítve a magántitok kezelésére vonatkozó szabályokkal
is.
A Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiban különös súllyal merülnek fel az üzleti titok
kezelésével kapcsolatos kérdések. A hatályos szabályozás kérelemre teszi lehetővé egyes
adatok üzleti titokként kezelését, nem kezeli azonban érdemben például azt a helyzetet,
amikor másik ügyfél törvényben biztosított jogai (védekezéshez, jogorvoslathoz való joga)
érdekében kíván betekinteni az iratokba, vagyis amikor mérlegelni kell az üzleti titok
védelméhez mint a magánszférához való jogból levezethető jog és a jogorvoslathoz való jog
biztosítása között. Hasonlóan eljárási garanciákkal övezendő az az eset, ha az eljárás
folyamán vagy az eljárás lezárása nyomán a határozat közzétételre előkészítése során az eljáró
szerv megállapítja, hogy az üzleti titokként kezelés feltételei nem állnak fenn (elsősorban a
Polgári Törvénykönyvben foglalt valamely definíciós elem hiánya miatt).
A magántitok védelme eljárási szempontból elsősorban amiatt rokonítható az üzleti titokéval,
hogy a magántitokként való minősítés a jogosult döntését, fellépését igényli, így a Javaslat
együttesen kezeli a két adatkört.
Az üzleti titkok kezelésének modellje az alábbiak szerint foglalható össze; ugyanez
megfelelően értendő a magántitokra is.
A Ket. - a továbbra is alkalmazandó - 17. §-a alapján a hatóság hivatalból köteles észlelni és
védeni a személyes és a védett adatokat. Ettől kíván a Javaslat két irányban is eltérni: egyrészt
a védett adatok körét kiterjeszti, másrészt az üzleti titok és magántitok megismerhetőségére
speciális szabályozást alakít ki. A Tpvt. az üzleti titok védelmét jelenleg csak kérelemre írja
elő, ehhez képest a Javaslat közeledik a Ket.-hez [l. Ket. 69. § (1) bekezdés d) pont]: a
továbbiakban nem eljárásjogi értelemben vett kérelmet követel meg, hanem az ügyfél
fellépését, nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mely adatok üzleti titkok. Az üzleti titok
hivatalbóli védelméhez egy hatóság egyrészt - jellemzően - nem rendelkezik elegendő
információval, másrészt az ügyfél közreműködési, fellépési kötelezettsége ered a Ptk. üzleti
titok fogalmából is („titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket
megtette”).
A magántitok - mint bizalmas személyes adat esetében - hasonló azonosítási problémák
léphetnek fel, ezért szükséges az érintett erre irányuló jelzése. Az adat jogosultjának lépése
szükséges tehát ahhoz, hogy a Gazdasági Versenyhivatal észlelje, üzleti vagy magántitokról
van szó, ezt követően az adat védelme ugyanakkor hivatalból történik.
Abból, hogy nem kérelmet kell benyújtania az érintettnek, következik, hogy a Gazdasági
Versenyhivatalnak nem kell minden tárgybeli beadványban döntést hoznia - ez csökkenti a
hatóság adminisztratív kötelezettségeit, ami elősegíti az ügy hatékonyabb, gyorsabb
elintézését. Az ügyfelek jogait sem sérti ez a könnyítés, mivel arról viszont már jogorvoslati
kérelemmel megtámadható végzésben dönt a hatóság, ha valamely oknál fogva az üzleti
titokkénti kezelést megszünteti.
81
A vizsgálónak, eljáró versenytanácsnak a következő négy feltétel együttes teljesülése esetén
mindenesetre proaktívan kell intézkednie a Javaslat alapján az üzleti titok, magántitok
védelme érdekében:
-	feltehetően üzleti vagy magántitokról van szó,
-	a tényleges jogosult személye eltér az adatot szolgáltatótól (attól, akitől a Gazdasági
Versenyhivatal az adatot birtokba vette),
-	az adatot szolgáltató személy nem tett üzleti titokra, magántitokra irányuló nyilatkozatot, és
-	a feltehető jogosult személye megállapítható.
Az eljárás hatékony és határidőben történő való lefolytatása érdekében, figyelemmel arra is,
hogy a jogosult kiemelt jelentőségű érdekére tekintettel részéről is aktív fellépés várható el,
illetve hogy az üzleti és magántitokként kezelés az iratbetekintési jogot korlátozza, a Javaslat
szigorú előírásokat fogalmaz meg a nyilatkozattételi határidő tekintetében. Ennek
megfelelően főszabályként az adat szolgáltatásakor meg kell jelölni az érintett védett
adatokat, ha pedig a hatóság szétválogatás nélkül vesz birtokba nagyobb mennyiségű adatot
(65/B. §), akkor a Gazdasági Versenyhivatal szab határidőt. Utóbbi esettel összhangban a
Tpvt. 65/B. § (3) bekezdése írja elő, hogy a lefoglalási másolat alapján készített bizonyíték-
összefoglaló megküldésével hívja fel a vizsgáló az ügyfelet, illetve az adat jogosultját, hogy
az üzleti és magántitokkal kapcsolatos nyilatkozatát tegye meg.
Hangsúlyozandó, az iratbetekintési jog lehető legszűkebb korlátozása érdekében precízen és
tételenként megjelölve, indokolva kell az üzleti és magántitokra vonatkozó jelzést megtenni.
A Tpvt. tudatosan nem írja elő, hogy a nyilatkozattétellel egyidejűleg nyújtsa be a titokmentes
változatot az érintett. Praktikusan ugyanis a nyilatkozattételt követően akkor indokolt felhívni
az érintettet a titokmentes változat elkészítésére, amikor a vizsgáló (esetlegesen az eljáró
versenytanács) már megfelelően áttekintette a nyilatkozatot és az iratokat, szükség esetén az
55/B. § (1) bekezdése szerint eljárt, illetve a vonatkozó nemperes eljárás lezajlott.
Ha a felhívás ellenére nem nyújtják be a titokmentes változatot, a Tpvt. 61. §-ának
megfelelően eljárási bírság kiszabásának lehet helye.
Az iratbetekintési kérelem elbírálása során az 55/B. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági
Versenyhivatal az alábbi lényegi pontokat vizsgálja:
-	azt iratbetekintésre jogosult nyújtotta-e be,
-	a kérelmező tekintetében az iratbetekintési lehetőség megnyílt-e már az adott időpontban,
-	betekinthető iratba kér-e betekintést,
-	az erre vonatkozó nyilatkozat alapján üzleti vagy magántitokként kezelt adat tekintetében a
többi jogszabályi feltétel is teljesül-e,
-	az ügyfél törvényben biztosított jogai védelmében szükséges-e részére egyes korlátozottan
megismerhető adatokat tartalmazó iratba betekintést engedni.
Főszabály szerint az iratbetekintés elutasításával szemben van, annak engedélyezésével
szemben pedig nincs helye jogorvoslatnak, a Javaslat ugyanakkor mindkét irányban fogalmaz
meg kivételeket.
Nincs helye az iratbetekintés elutasításával szemben jogorvoslatnak, ha az ügyfél az 55. § (6)
bekezdése alapján kíván egyes iratokat megismerni. Az 55. § (6) bekezdése szerinti
iratbetekintési esetben az eljáró versenytanács mérlegelésébe tartozó kérdésről van szó: mivel
pedig a későbbiekben megnyílik az iratbetekintési jog, érdemben nem sérülnek az ügyfél
jogai, ha az idő előtti iratbetekintési kérelemmel kapcsolatos döntéssel szemben - az eljárás
hatékony lefolytatásának érdekeire is figyelemmel - nem biztosít jogorvoslatot a Javaslat.
Az iratbetekintés engedélyezésével szembeni jogorvoslati eseteket az 55/B. § (7) bekezdése
határozza meg.
Az üzleti és magántitok védelmére vonatkozó konstrukció értelmében az adatszolgáltató,
jogosult erre vonatkozó jelzésétől kezdve védett adatként kezeli a Gazdasági Versenyhivatal a
beszerzett adatot, az eljárás során azonban praktikusan a vizsgáló áttekinti, hogy helytálló-e a
82
nyilatkozat (pl. nem publikus adatról van-e szó, amely körülmény fennállása esetén nem
beszélhetünk sem üzleti, sem magántitokról). Mivel a jogosult nem kérelmet nyújt be, hanem
csak egyoldalú nyilatkozatot tesz, arról a Gazdasági Versenyhivatalnak nem kell formális
döntést hoznia. Ugyanakkor mind a versenyfelügyeleti eljárás során, mind egy konkrét
iratbetekintési kérelem elbírálása során vizsgálja a Hivatal, hogy valóban üzleti vagy
magántitokról van-e szó. E vizsgálat eredményeként akkor hoz külön döntést, ha a megjelölés
ellenére az adat nem tekinthető védett adatnak.
Ha hiányos a nyilatkozat, akkor nyilatkozattételre felhívásnak van helye. Ha ennek sem tesz
eleget a jogosult, vagy egyébként nem állnak fenn a törvényi feltételek, a Gazdasági
Versenyhivatal végzésben rendelkezik arról, hogy a továbbiakban már nem kezeli védett
adatként az adott adatot. E végzés ellen az 55/B. § (7) bekezdése alapján jogorvoslatnak van
helye, a jogorvoslati eljárás lezárultáig betekintés nem biztosítható. A szabályozás azt is
lehetővé teszi, hogy az adat védett adatkénti kezelését megszüntető döntés (lényegében:
betekinthetővé tétel) az adott iratba való betekintés iránti kérelemről való - az iratbetekintést
engedélyező - döntés formájában történjen. Ebben az esetben azonban - szemben a Ket.
szabályozásával - ilyen adatba való betekintést engedő döntéssel szemben az adat
jogosultjának is biztosít a Javaslat jogorvoslati lehetőséget.
A Javaslat egyértelmű eljárási kereteket teremt arra az esetre, amikor a hatóságnak
mérlegelnie kell két (vagy több) ügyfél üzleti titok védelméhez való joga, illetve egy másik
ügyfél védekezéshez, jogorvoslathoz való joga között. Hangsúlyozandó, ez a mérlegelési
kötelezettség eddig is a hatóság feladata volt a Ket. 17. § (6) bekezdése, illetve 69. § (1)
bekezdés d) pontja alapján, azonban a Ket.-ből hiányoznak egyes eljárási mozzanatok. A
Ket.-hez való alkalmazkodáson túl a Javaslat figyelembe vette az Európai Bizottság
vonatkozó gyakorlatát is.
A szabályozás magva, hogy kizárólag az ügyfél törvényben biztosított jogai érdekében, illetve
külön törvényi kizárás hiányában mérlegelheti az eljáró versenytanács (a minősített adat
kivételével) a védett adatok, valamint a belső iratok védelmének feloldását.
A védekezéshez, jogorvoslathoz való jog érvényesülése, továbbá a magánszférához való jog,
illetve a hatóságok zavartalan működésének védelme mint versengő érdekek
kompromisszumos kiegyenlítése érdekében a versenytanács ilyen tartalmú döntése alapján az
iratbetekintés csak korlátozással gyakorolható. Így különösen megtiltható a másolat- és
kivonatkészítés, ha csak így garantálható, hogy a védendő adatok nem kerül illetéktelen
kézbe. A helyszínen való megtekintés is elegendő lehet ahhoz, hogy pl. a vizsgálati
jelentésben, előzetes álláspontban foglalt bizonyítékot, illetve okfejtést ellenőrizze, értékelje
az ügyfél vagy képviselője.
A döntés meghozatala előtt az eljáró versenytanács szükség esetén az adat jogosultjának
nyilatkozatát is beszerezheti; két - ellentétes - érdek mérlegelésének szükségessége folytán
indokolt lehet ugyanis, hogy a titok jogosultja is kifejthesse véleményét, adott esetben az
üzleti titokba betekintés engedése esetén annak módjára vonatkozóan. Értelemszerűen nem
arról nyilatkoztatná e körben a hatóság, hogy a másik ügyfél védekezési jogát a betekintés
mennyiben érinti, hiszen azt a hatóságnak kell mérlegelnie, illetve a betekintést kérőnek kell
kellően indokolnia. Ennek keretében ugyanakkor arra is mód nyílhat, hogy az adat jogosultja
-	adott esetben meghatározott feltételek és korlátok mellett - hozzájárulását adja az adat
megismeréséhez, amely esetben - ha a betekintést kérő ezt kifejezetten elfogadja, az eljáró
versenytanács iratbetekintést engedő végzésének tartalmaként, mintegy a felek között erre
vonatkozó megegyezés jóváhagyásaként rögzíthető.
Kivételesen érzékeny adatok esetén (ilyenek lehetnek különösen és elsősorban az
ökonometriai elemzésekhez használt mennyiségi és számszaki adatok), amikor kevésbé
korlátozó megoldással az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlása az adat jogosultja
érdekének lehető legmesszebb menő tiszteletben tartása mellett más módon nem biztosítható,
83
a Javaslat - hasonlóan az európai bizottsági gyakorlathoz - megteremti a lehetőségét annak,
hogy az eljáró versenytanács az iratbetekintés olyan módon biztosítsa, hogy a betekintést kérő
ügyfél maga közvetlenül ne ismerhesse meg az adatokat, ugyanakkor az őt képviselő -
speciális etikai szabályok alá tartozó - ügyvéd vagy az általa meghatalmazott az adott adatok
elemzéséhez egyéb, speciális szakértelemmel rendelkező személy (közgazdász, statisztikus)
abba betekinthessen. Ennek alapján a szükséges ismeretek birtokába jutva az ügyfél
törvényben biztosított jogai, így különösen védekezési joga gyakorolható lehet anélkül, hogy,
hogy maguk az adatok kikerülnének a hivatalból, illetve olyan személy ismerné meg azokat,
akivel szemben azok védelmére lényegében sor került.
Tárgybeli korlátozás nem jelenti a védekezési jog korlátozását, hiszen a védekezésben az
ügyfelet segítő, őt képviselő ügyvéd, egyéb személy ismerheti meg a kérdéses adatokat, és
veheti azokat figyelembe. Mivel adott esetben igen érzékeny adatokról van szó, ahol
(jellemzően) versenytársak is ügyfelek ugyanabban az eljárásban, a legcélszerűbb megoldás
az üzleti titok megismerésében közvetlenül nem érdekelt, de a védekezési jog alanyának
érdekeiben eljáró személy iratbetekintésre való felhatalmazása minősül. A szabályozás
figyelemmel van arra is, hogy adott esetben két ellentétes érdek között kell mérlegelni, ahol a
védekezéshez való jog erősebb volta esetén is szükséges csak a lehető legkisebb mértékű és
arányos betekintést engedni. Megjegyzendő: ilyen döntést az eljáró versenytanács csak a
legszükségesebb esetben, a valóban rendkívül érzékeny adatok tekintetében hozhat az
arányosság követelményére is figyelemmel, emellett egy ilyen esetben - mint az
iratbetekintést korlátozó döntéssel szemben - jogorvoslati joga van a betekintést kérő
ügyfélnek. További garanciális szabály, hogy ilyen iratbetekintést engedélyező végzés
meghozatala előtt az érintett felek meghallgatása kötelező. Külön említést érdemel az is, hogy
a szabályozási megoldás az európai bizottsági gyakorlatot követi (vö.: az EUMSZ 101. és
102.	cikkével kapcsolatos eljárások lefolytatására vonatkozó legjobb gyakorlatokról szóló
bizottsági közlemény).
Az 55/B. § (7) bekezdésének megfelelően jogorvoslat biztosítandó az olyan döntéssel
szemben, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal megszünteti az üzleti vagy magántitokként
kezelést, illetve engedélyezi ilyen iratokba a betekintést, továbbá abban az esetben, ha az
ügyfél törvényben biztosított jogai gyakorlása érdekében kivételesen engedi az iratbetekintést.
Mivel nem reparálható az iratbetekintéssel okozott esetleges kár, ezért a Javaslat rendezi,
hogy a végleges bírói döntésig nincs mód az iratbetekintésre. Ha a vizsgáló jár el, a
fellebbezés halasztó hatályára tekintettel szintén nincs helye az iratbetekintés biztosításának.
Garanciális okokból a Javaslat törvényi szinten, a Tpvt. 55/C. §-ában rendezi a korlátozottan
megismerhető adatokat tartalmazó iratok kezelésének általános szabályait.
A Tpvt.-nek a korlátozottan megismerhető adat sajátos gyűjtőfogalmára tekintettel szükséges
a Ket. 73. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés Tpvt.-beli pontos megállapítása.
A Gazdasági Versenyhivatal által kezelt adatok maximális védelme, illetve az adatkezelési
keretszabályozásnak való maradéktalan megfelelés érdekében a Javaslat az eljárás jogerős
befejezését követően az adatok zárolását írja elő. A zárolás a Ket. 17. § (7) bekezdésének
megfelelő, de szélesebb tárgyi hatályú rendelkezés, mivel a Javaslat azt nem csak a személyes
adatok, hanem valamennyi korlátozottan megismerhető adat kezelésének korlátozására
alkalmazza.
A Gazdasági Versenyhivatal a más versenyfelügyeleti eljárás során jogszerűen megszerzett
iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más versenyfelügyeleti eljárásában
felhasználhatja - e jelenleg is fennálló lehetőség gyakorlati kiaknázása érdekében szükséges
az adatkezelési korlátok alól megfelelő kivételt teremteni az 55/C. § (3) bekezdésében is.
Az 55/B. §-ban foglalt, a versenytanács eseti korlátozó előírását leszámítva - a Ket.-ben
foglaltnak megfelelően - az ügyfél nem csupán betekinthet az iratokba, hanem arról másolatot
is kérhet, vagy készíthet.
84
A 38. §-hoz
A Ket. 31. § (2) bekezdésében csak említésszerűen utal arra a határidő-hosszabbítási kérelem
gyakorlatban bevett eszközére. A határidő-hosszabbítás jogszerű eszközt teremt arra az
ügyfélnek és az eljárásban részt vevő más személyek, például az adatszolgáltatásra
kötelezettnek, hogy ha menthető körülményeknél fogva nem képes az előírt kötelezettségnek
eleget tenni, akkor azt idejében jelezhesse a hatóságnak, egyúttal a határidő
meghosszabbítását kérve.
Ezen előírásra tekintettel nincs akadálya annak, hogy a határidők tekintetében azok
meghosszabbítását kérje az érintett a Ket.-ben, illetve Tpvt.-ben külön meghatározott
hiánypótlási felhívás, adatszolgáltatásra, illetve nyilatkozattételre kötelezés, így például az
iratbetekintéssel és a védett adatokkal kapcsolatos, a vizsgálati jelentésre, az előzetes
álláspontra vagy az egyezségi kísérlettel, illetve egyezségi nyilatkozattal kapcsolatos
nyilatkozat megtétele tekintetében.
A határidő-hosszabbítás mértékét a Gazdasági Versenyhivatal az eljárási kötelezettség
jellegéhez, illetve az hosszabbítás iránti kérelemben kifejtett indokokhoz mérten állapítja
meg.
A visszaélések elkerülése érdekében a határidő meghosszabbítása egy eljárási cselekmény, és
az ahhoz kapcsolódó határidő kapcsán csak egy alkalommal kérhető, biztosítható.
Összhangban azzal, hogy a Tpvt. a Ket. 74. § (2)-(5) bekezdésének alkalmazhatóságát
kizárja, e körben a teljesítési határidő meghosszabbítása iránti kérelemnek sincs helye.
Szerkezetileg a határidő-hosszabbítás a mulasztási igazolás párja, így a Tpvt.-ben
szerkezetileg itt helyezendő el.
A 39. §-hoz és a 40. §-hoz
A Ket. 78. §-ára figyelemmel indokolt terminológiai pontosítás: a kézbesítés helyett a közlés
fogalmat indokolt használni.
A közlés szabályainak módosítása pontosítást szolgál: a Gazdasági Versenyhivatal országos
illetékességére is figyelemmel indokolatlan a Ket.-beli kifüggesztésre vonatkozó szabályok
teljes körű alkalmazása a Gazdasági Versenyhivatal hirdetményi közlése esetén. Elegendő e
körben a más hasonló jogállású, feladat- és hatáskörű szerveknél (például NMHH)
alkalmazott megoldás. A hirdetmény tekintetében egyébként a Ket. szabályai továbbra is
mögöttesen érvényesülnek.
A 41. §-hoz
A 60/A. § (1) bekezdése szerinti két esetben, az összefonódás megvalósulása, valamint
engedélyköteles volta esetében olyan lényeges körülményről van szó, amelyek tekintetében az
eljárás megszüntetésére vonatkozó hatáskört indokolt a versenytanács hatáskörébe delegálni.
A bejelentő jogorvoslati jogát érintheti, ha az eljárás megszüntetésére az ügyfél megszűnésére
tekintettel, illetve azért kerül sor, mert a beszerzett információk alapján az eljárás nem a
megfelelő ügyfél ellen indult, ezért a Javaslat alapján vele közölni kell az ilyen tartalmú
döntést. E rendelkezésre figyelemmel a bejelentő a 82. § (3) bekezdés szerint élhet
jogorvoslattal.
A 42. §-hoz
Az eljárási bírság lehetséges kötelezettjeit illetően a Javaslat egyszerűsíti a szöveget: az ott
meghatározott magatartást tanúsító bármely személlyel szemben helye van bírság
kiszabásának, így például a tárgyalás rendjét megzavaró személlyel szemben is akkor is, ha
nem ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője.
85
Eredményétől függetlenül, a kötelességszegés súlyára tekintettel, tehát ilyen irányú külön
vizsgálat nélkül biztosítja a Javaslat, hogy az irányításkorlátozó előírás megszegése eljárási -
és nem érdemi - bírság kiszabását vonhassa maga után.
Az eljárási bírság mértékét illetően a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt a szabályozás
cizellálása, illetve a vállalkozások tekintetében - közreműködésük hatékony kikényszerítése
érdekében - az alsó határ megemelése.
Meghatározott eljárási kötelezettség határidőben nem teljesítése esetén hatékonyabb lehet, ha
a végrehajtási bírság logikája szerinti eljárási bírság kerülhet kiszabásra. A teljesítésig
folyamatosan, gördülő módon emelkedő, meghatározott időszakonként esedékessé, így
végrehajthatóvá váló bírság ilyen esetekben hatékonyabban ösztönözhet a teljesítésre. A
Javaslat ennek megfelelően igazítja ki a rendelkezést.
A Javaslat a jövőre nézve az eljárási bírság teljes mértékű visszavonását is lehetővé teszi.
A 43. §-hoz
A 62/A. (5) bekezdése alapján visszatérítésnek nem csak a Tpvt.-ben meghatározott
esetekben, hanem az Itv. 80. § (1) bekezdés k) pontja alapján is helye lehet. Erre tekintettel
vált szükségessé a 62/A. § (4) bekezdés pontosítása is - arra is figyelemmel, hogy az Itv.
visszatérítésre irányuló kérelem benyújtását is lehetővé teszi. A Javaslat emellett az ügyfelek
érdekeinek előmozdítására egységesen a haladéktalan visszatérítést írja elő valamennyi
kategória esetén.
Az Itv. 80. § (1) bekezdés k) pontja alapján a hatóság kérelemre vagy hivatalból visszatéríti az
illetéket, ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, vagy ha az eljárás
megszüntetésének oka, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna
helye. A Javaslat - méltányossági megfontolásokból - ezzel az esettel is bővíti az igazgatási
szolgáltatási díj visszatérítésének eseteit a 62/A. § (6) bekezdésében azzal, hogy tisztázza, a
Ket. 30. § a) és b) pontján alapuló eljárásmegszüntetés kivételt képez a visszatérítési
kötelezettség alól. Ez összhangban áll azzal, hogy a Tpvt. 44. § (1) bekezdése egyébként is
kizárja (az összefonódás engedélyezése iránti) kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását a
joghatóság, a hatáskör, illetve az illetékesség hiánya miatt.
A 44. §-hoz
Szövegpontosító módosítások.
A 45. §-hoz
A Javaslat a pontos és átlátható szabályozás érdekében újra megállapítja az ügyintézési
határidő számítására vonatkozó rendelkezéseket.
Igazodva a Grt. 28. § (1) bekezdéséhez a Javaslat a Gazdasági Versenyhivatal összehasonlító
reklámmal kapcsolatos eljárásaiban az ügyintézési határidőt a III. Fejezet alapján történő
eljárásoknak megfelelően állapítja meg.
Az összefonódások engedélyezéséhez kapcsolódóan az ún. egyszerűsített eljárásban
harmincnapos ügyintézési határidőt határoz meg a Javaslat az eljárások gyorsítása érdekében.
Egyéb tekintetben a szabályozás - a Tpvt.-ben foglalt egyes eljárások ügyintézési határideje
elsősorban a széles körű tényállás-tisztázási kötelezettségre (így az esetleges széles körű
elemző-piackutató feladatokra), valamint az egyes ügyek volumenére tekintettel
megállapított, a hatályos törvény szerinti ügyintézési határidőket érintetlenül hagyja.
A 72. § (3) bekezdésében foglalt új előírás értelmében az összefonódás teljes körű
vizsgálatáról a versenytanács önálló döntést hoz, nem pusztán az ügyintézési határidő
szabályai között szerepel a két fázis közti váltás. E döntéshez ugyanakkor továbbra is
kapcsolódik - a törvény erejénél fogva - az ügyintézési határidő meghosszabbítása, ám
86
egyértelművé válik e szabályozási megoldás mellett, hogy e végzés meghozatalára az eljáró
versenytanácsnak az eredeti harminc nap (kiegészülve az ügyintézési határidőbe nem számító
időtartamokkal) áll rendelkezésére.
A versenyfelügyeleti eljárás során több olyan eljárási cselekmény felmerülhet, amely a Ket.
33. § (3) bekezdésében felsorolt cselekményekhez, körülményekhez hasonlóan akadályozza
azt, hogy a hatóság a hatósági eljárást folytatni tudja. Az ilyen ügyintézési határidőbe nem
számító időtartamok pontos megállapítása, pontosítása is szükségessé vált.
Így a Tpvt. 63. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában a Javaslat arra az esetre is világos és a
határidő nyugvásának elhúzódását megakadályozó szabályt állít, amikor az előírt határidőben
nem nyújtanak jogutódlás megállapítására irányuló kérelmet. Egyben a Javaslat egyértelművé
teszi a be nem számító időtartam kezdő időpontját.
A módosítás alapján hatályon kívül helyezésre kerül a Tpvt. 53. § (3) bekezdése szerinti új
ügyfél bevonására vonatkozó szabály, tekintettel arra, hogy e körben nem indokolt a
versenyfelügyeleti eljárás ügyintézési határidejének meghosszabbítása, ténylegesen a határidő
számításának újraindítása, amikor ez az ok a hatóság körében merül fel.
A Tpvt. 63. § (4) bekezdés b) pontja az 53. § (5) bekezdésben volt eshetőségre tekintettel
szükséges szabály: nem lehetséges az engedély megadhatóságához kapcsolódó feltétel vagy
kötelezettség előírásával kapcsolatos ügyintézés, amíg az azzal érintett - nem ügyfél -
vállalkozás az eljárásba való belépésről nem dönt.
A Tpvt. 63. § (4) bekezdés d) pontja kapcsán megállapítható, hogy a vizsgáló kizárásával
kapcsolatos ügyintézés ugyanúgy megakasztja az eljárást, ahogy az eljáró versenytanács
tagjával kapcsolatosan, viszont a korábbi (7) bekezdéstől eltérően (annak hatályon kívül
helyezése mellett) nem indokolt a teljes eljárás újrakezdéséről rendelkezni.
Ha a Gazdasági Versenyhivatal a védett adat jogosultja nyilatkozatának beszerzése mellett
dönt, akkor a nyilatkozat beérkezését meg kell várnia, ennek hiányában az iratbetekintés
engedélyezéséről nem tud megalapozott döntést hozni, vagyis az ügyintézési határidő
nyugvásának van helye [Tpvt. 63. § (4) bekezdés e) pont].
A Tpvt. 63. § (4) bekezdés f) pontja a Ket. 33. § (3) bekezdésével tartalmilag azonos, azonban
a Tpvt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat miatt szükséges rendelkezés. A
Javaslat a határidő-számítás egyértelműsége érdekében tekintettel van arra is, hogy mi a
nyugvó időszak utolsó napja akkor, ha a Gazdasági Versenyhivatal felszólítására nem érkezik
válasz. A felvilágosításra kötelezett mulasztása esetén természetesen nem mentesül ennek
következményei alól (ismételt felszólítás, bírság kiszabása), azonban ez a magatartás nem
vonhatja magával az eljárás elhúzódását, illetve a határidő nyugvásának parttalanná válását.
Az előzetes álláspont, illetve jelentés megküldése esetén szükséges bevárni az ügyfelek
nyilatkozatait, hogy az eljárást befejező döntést, illetve előzetes álláspontot már ennek
fényében állíthassa össze, küldhesse ki a versenytanács, így ennek a várakozással töltött
időtartamnak a kivétele is indokolt [Tpvt. 63. § (4) bekezdés g) pont].
A 75/A. §-ban újonnan bevezetett jogintézmény, az érdekeltekkel való egyeztetés
igénybevétele, illetve az annak során beérkezett észrevételek maguk, illetve az észrevételek
bevárása ugyan nem kötelező a versenytanács számára, azonban az egyeztetés rendeltetése és
jelentősége alapján - ha azzal él a versenytanács - ennek időtartama alatt az eljárás érdemben
nem folytatható.
A 63. § (4) bekezdés i) pontját terminológiai okokból pontosítja a Javaslat, mindkét esetben
nemperes eljárást folytat ugyanis a bíróság.
A 63. § (4) bekezdés j) pontja szerinti időszakok egyrészt az ügyfél, másrészt a bíróság
rendelkezési joga alá esnek, döntésük, közreműködésük nélkül a hatóság nem tud az eljárás
folytatásával kapcsolatban intézkedni, ezért kell ezeket az időtartamokat kivenni az
ügyintézési határidőből.
87
A Ket. 33. § (7) bekezdése kifejezetten a hatóság vezetőjét ruházza fel a határidő-hosszabbítás
lehetőségével, ezt az előírást szükséges volt a Tpvt. 63. § (5) bekezdésében a
versenyfelügyeleti eljárás, illetve a Gazdasági Versenyhivatal szervezetének sajátosságához
igazítani.
A szakértői közreműködéshez kapcsolódóan Ket. 59. § (7) bekezdésére tekintettel, a
szakértőknek feltett kérdések komplex jellegére figyelemmel szükséges a Ket. szerinti 15
napnál hosszabb határidő biztosítása a szakértői vélemény elkészítésére.
A bírósági eljáráshoz hasonlóan a Tpvt. pontosan meghatározza az igazgatási szünet
időtartamát, ezzel összefüggésben a határidő-számítás nyugvását, illetve a hónapokban
megállapított határidővel kapcsolatos specialitást.
A 46. §-hoz
Az adatkezelési kérdések teljes körű rendezése érdekében a Javaslat rögzíti egyrészt a
Gazdasági Versenyhivatal személyes és védett adatokhoz való hozzáférésének és kezelésének
jogát, másrészt az adattal rendelkező személyek (ügyfél, harmadik személy, állami szerv)
kötelezettségét ezen adatok átadására. A 64/A. § tartalmazza a Gazdasági Versenyhivatal
adatkezelési jogosultságához kapcsolódó előírásokat.
Személyes adatok tekintetében a Ket. 17. § (3) bekezdése rendezi a hozzáférési jogosultságot.
A Ket. 17. § (4) bekezdése alapján a hatóság a jogszabályban meghatározott módon és körben
jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére - szükséges ennek
megfelelően a versenyfelügyeleti eljárás érdekeihez igazítani a Gazdasági Versenyhivatal által
megismerhető adatok körét. A Javaslat ezzel összhangban tartalmazza az egyes ágazati
törvények módosítását is (pl. biztosítási titokkal kapcsolatban), egyúttal figyelemmel marad
az „erősebb” érdeket védő törvényi rendelkezésekre (pl. minősített adat tekintetében), tehát
nem érinti azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek zárt körben, illetve külön eljárást
követően engednek csak hozzáférést a hatóságok számára a védett adathoz.
A 64/A. § (2) bekezdése a Tpvt. korábbi 65. § (7) bekezdésének megfelelő, pontosított
rendelkezés. A Ket. 17. §-ának megfelelően indokolt a különbségtétel, hogy a személyes
adatok tekintetében csak az elengedhetetlenül szükséges személyes adatok kezelésére
kerülhessen sor.
A Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a szükségtelenség megállapítása csak a hatósági
eljárás lefolytatását követően jelenthető ki, az adatok zárolására ezt követően kerül sor.
A 64/A. § (3) bekezdése a Tpvt. korábbi 65. § (9) bekezdésének megfelelő szabály.
A 64/B. § tartalmazza a versenyfelügyeleti eljáráshoz kapcsolódó információkkal, adatokkal
(ideértve a személyes és védett adatokat is) rendelkező személyek adatszolgáltatási
kötelezettségével kapcsolatos szabályokat a jelenleg hatályos 65. § (2) bekezdés mintájára. E
rendelkezést ugyanakkor közvetetten érinti a Javaslat egy másik módosítása, amely a Tpvt.
44.	§ (1) bekezdésében a Ket. 51. § (1) bekezdése kizárásának elhagyásával a továbbiakban
lehetővé teszi azt, hogy az ügyfél nyilatkozatot tegyen, illetve a nyilatkozattételt megtagadja.
Ennek alapján a jövőben egyértelmű lesz: az ügyfél - nem csupán beismerő, de - terhelő
nyilatkozatot sem köteles tenni, a 64/B. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége kizárólag az
adatszolgáltatásra terjed ki.
A 64/B. § (2) bekezdése a Grt. 29. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést veszi át.
A belföldi jogsegélyt illetően, ezen belül a személyes adatok átadása kapcsán - a
jogértelmezési kérdések elkerülése érdekében - indokoltnak mutatkozott egyértelmű és
konkrét adatkezelési előírást megfogalmazni a Tpvt.-ben.
A versenyfelügyeleti eljárásban gyakran szükséges olyan harmadik személytől
adatszolgáltatást kérni, aki a Ket. alapján e minőségében nem tartozik az eljárás egyéb
résztvevői közé. A Javaslat koncepciója szerint az ilyen személyeket is megilletik a tanút
megillető egyes jogok, hiszen eljárási szerepe a tanúval (illetve bizonyos tekintetben a
88
szemletárgy birtokosával, ha például iratot kíván a Gazdasági Versenyhivatal beszerezni)
rokonítható leginkább.
A 64/B. § (5) bekezdése a Ket. 53. § (3) bekezdés b) pontjától való eltérés érdekében
szükséges, a Tpvt. korábbi 65. § (10) bekezdését pontosító előírás arra tekintettel, hogy
bizonyos védett adatok - különösen az üzleti titok - megismerése alapvető jelentőségű lehet a
versenyfelügyeleti eljárás szempontjából. A Javaslat itt is tekintettel van a szigorúbb
előírásokat tartalmazó külön törvényekre, így elsősorban a minősített adat védelméről szóló
törvényre.
A Ket. 59. § (1) bekezdése nem nevesíti külön, hogy a szakértő személyes és védett adatot is
megismerhet, ezért szükséges ezt a Tpvt.-ben egyértelművé tenni.
A 47. §-hoz
A 65-65/B. § a Gazdasági Versenyhivatal különleges tényállás-tisztázási és e körbe tartozó
eljárási jogosítványait fogja össze.
A 65. § a Gazdasági Versenyhivatalnak átadandó adatokkal, iratokkal kapcsolatos
részletszabályokat rendezi.
A Tpvt. 65. § (1) bekezdése korábban - mögöttes jelleggel, de - külön felhívta a Ket.
tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait, ami azonban felesleges
volt, hiszen a 44. § (1) bekezdéséből következik a Ket. mögöttes alkalmazandósága (és ahol a
hatósági ellenőrzés szabályai nagyrészt kizártak).
A Tpvt. korábban is utalt a Gazdasági Versenyhivatal tükörmásolat-készítési jogosultságára,
ezt kiegészítve a Javaslat rendezi a tükörmásolat készítésének jogalapját.
Garanciális jelentőségű, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által készített másolat
hitelességéhez ne férjen kétség, ennek érdekében a Javaslat az ezt biztosító technikai előírások
alkalmazását írja elő.
A Javaslat pontosítja a Tpvt.-ben meghatározott különös lefoglalási szabályt: a lefoglalt
dolgot akkor kell megfelelő tárolóban elhelyezni, lezárni, lepecsételni, ha a lefoglalt dolgot a
birtokos őrizetében hagyja a hatóság. A jegyzőkönyv mellőzése ilyen esetben sem indokolt
azonban, ezt a részt így elhagyja a Javaslat.
A Tpvt. 65/A. §-a foglalja össze a Gazdasági Versenyhivatal speciális kutatási jogosítványát
(közismert nevén: rajtaütés), amely a Ket. szerinti helyszíni szemlénél szélesebb körű
felhatalmazást ad a hatóságnak, hogy bírói engedéllyel meglepetésszerűen megjelenjen az
eljárás szempontjából relevánsnak látszó helyszínen és ott kutakodjon.
Kodifikációs okokból célszerűnek mutatkozott a Gazdasági Versenyhivatal speciális, 65/A. §-
a szerinti eljárást önálló terminus technicus-szal megjelölni, így a Javaslat bevezeti a helyszíni
kutatás megnevezést.
A Tpvt. jelenleg nem ír elő sem a közlésre, sem a közlés módjára szabályt a nem jelenlévő
ügyfelek vonatkozásában, ezt pótolja a Javaslat azzal, hogy helyszíni kutatás esetén indokolt a
rövid úton való közlés, figyelemmel a Ket. 28/A. § (7) bekezdésében, illetve 78. § (9)
bekezdésében foglalt lehetőségekre is. Az ügyfél mellett a képviseletére jogosult személy is
értelemszerűen jogosult a döntés átvételére, képviselő alatt pedig értendő a törvényes
képviselő és a meghatalmazott, így a meghatalmazott ügyvéd is, emellett a Javaslat külön
nevesíti az alkalmazottal való közlés lehetőségét.
A helyszíni kutatást fogalmilag nem előzi meg előzetes értesítés, így gyakori, hogy
(legalábbis annak megkezdésekor) nincs jelen az ügyfél vezető tisztségviselője, más
képviseletére jogosult személy vagy ez egyéb érintett (az, akinek birtokára nézve a helyszíni
kutatás folyik). E körülmény azonban nem húzhatja el, akadályozhatja a helyszíni kutatás
folytatását, így - hasonlóan pl. a postai küldemények átadásának szabályaira - lehetőség van
az érintettel megfelelő jogviszonyban álló személynek átadni a helyszíni kutatást engedélyező
89
határozatot, illetve közölni vele a vizsgálat célját. E rendelkezés kiigazítása arra tekintettel is
szükséges, hogy a helyszíni kutatásról szóló végzés címzettje nem csupán az ügyfél, hanem
az, akinél a kutatás folyik, így adott esetben az ügyféllel már semmilyen jogviszonyban nem
álló alkalmazott, akinek a lakásán történik a kutatás, e rendelkezés így egyben az „érintett”
kifejezés tartalmát is pontosítja.
Garanciális okokból, valamint az érintettek érdekei, illetve a helyszíni kutatás eredményeinek
cáfolhatatlansága érdekében a Javaslat előírja azt is, hogy lehetőleg az érintett (vagyis akár
alkalmazott) jelenlétében kell a vizsgálatot lefolytatni, ha ez nem megoldható (ritkán,
magánhasználatú helyiség kutatása esetén fordulhat csak ilyen elő a gyakorlatban), hatósági
tanút kell bevonni az eljárási cselekménybe.
A helyszíni kutatás során fellelt, azonban a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó bizonyítási
eszközök felhasználhatósága utólagos bírói engedélyhez kötött, azonban a korábbi
szabályozás nem vette figyelembe, hogy a lefoglalási másolat terjedelmére tekintettel, illetve
a védekezés céljából készült iratokkal kapcsolatos külön eljárások miatt a helyszíni kutatás
napjától számított határidő a gyakorlatban nehezen tartható. A vonatkozó részletszabályok
megalkotásával együtt ezért a Javaslat pontosítja a határidő kezdő pontját (célszerűen az a
nap, amikortól az irat, adathordozó ténylegesen olvasható, kutatható), illetve hosszabb
határidőt biztosít a Gazdasági Versenyhivatal részére, hogy az általa védendő közérdeket is
hatékonyabban előmozdíthassa.
A Javaslat hiánypótló jelleggel rögzíti a 65/B. §-ban, hogy a helyszíni kutatás egyedi
körülményeitől, így elsősorban az átvizsgálandó adatok nagy terjedelmétől függően -
tekintettel arra, hogy ezáltal a Gazdasági Hivatal a helyszíni kutatással érintett személy
rendeltetésszerű tevékenységét is kevésbé akadályozza - a teljes adathordozón tárolt
adatmennyiség másolható. Az ilyen másolat készítése kapcsán szempont, hogy ezzel
feltehetően nagy mennyiségű korlátozottan megismerhető adatot, illetve a versenyfelügyeleti
eljáráshoz nem kapcsolódó adatot is birtokba vesz a Gazdasági Versenyhivatal.
A lefoglalási másolat azonosíthatóságát, a hitelesség későbbi ellenőrzését biztosítandó,
indokolt a jegyzőkönyv tartalmára külön kiegészítő szabályokat előírni.
A lefoglalási másolat sértetlensége az utólagos ellenőrizhetőség érdekében mindenképpen
biztosítandó, így a Gazdasági Versenyhivatal külön munkamásolatot készít (ami az
alkalmazott technológia miatt is szükséges lehet), amelyen ténylegesen elvégzi kutatását, a
bizonyítékok keresését. A vizsgálati munkamásolat tehát a lefoglalási másolaton szereplő
valamennyi adatot tartalmazza, azonban kezelhető formában. A jelenlegi gyakorlatnak
megfelelően ebből válogatja ki a vizsgáló a bizonyítékokat, amelyet bizonyíték-
összefoglalóban összesít. A versenyfelügyeleti eljárás tárgyát az ebben szereplő adatok, iratok
képzik, ezek tekintetében merülhet fel iratbetekintési jog, így a bizonyíték-összefoglaló
elkészültekor tisztázandó, hogy az érintett dokumentumokban található-e üzleti titok vagy
magántitok. [Lásd még az 55/A. § (1) bekezdés f) pontját.]
Ez a megoldás összhangban van azzal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ténylegesen csak az
üggyel összefüggő adatokat kezel, kizárólag ezek tekintetében tisztázandóak az
iratbetekintéssel összefüggő kérdések (nem szükséges és indokolt a lefoglalási másolattal
birtokba vett iratot, adatot ilyen szempontból átvizsgálni, besorolni).
A 48. §-hoz
A Javaslat fenntartja azt a szabályozást, hogy - az újonnan bevezetett terminológiával - a
védekezés céljából készült iratot a Gazdasági Versenyhivatal nem ismerheti meg. Annak
érdekében, hogy az irat ilyen minőségére való hivatkozással ne lehessen visszaélni, a Tpvt.
eddig is tartalmazott bizonyos kivételeket, amelyeket a Javaslat - a hatályos szabályokból
kiindulva, azokat elsősorban a lefoglalási másolat készítésének új szabályaira tekintettel
kiegészítve - egyértelművé tesz. Így ilyen kivétel, hogy a vizsgáló a hivatkozás nyilvánvaló
90
alaptalanságának megállapítását lehetővé tevő szükséges mértékig betekinthet az iratba
(cursory look), továbbá az a szabály, hogy a Gazdasági Versenyhivatal - a 65/B. § szerinti
cselekmény keretében - birtokba veheti az iratokat azzal, hogy a felnyitás, illetve az adatok
kezelése tekintetében garanciális korlátozások érvényesülnek, tehát az irat tartalmának
megismerése továbbra is kizárt marad.
Nehezen alkalmazható és feltehetően az európai bírósági gyakorlattal sem állt teljes
mértékben összhangban az, hogy az el nem küldött (csupán: „ilyen kommunikációs célból
való felhasználás érdekében keletkezett”) iratok is védelmet élvezzenek, így e fordulat
elhagyása javasolt, egyértelművé téve egyben, hogy csak külső jogi képviselővel (ügyvéddel)
folytatott kommunikáció minősülhet védekezési célúnak (jogtanácsossal való levelezés tehát
nem). Ezek között is értelemszerűen csak az olyan kommunikáció, amely bármilyen
versenyjogi jogsértéssel összefüggésben relevanciával bír (értelemszerűen nem védekezéshez
jog gyakorlása érdekében vagy annak keretében keletkezett pl. egy ingatlan adásvételi
szerződéssel összefüggésben az ügyvéddel folytatott kommunikáció pusztán azon az alapon,
hogy abban az ügyfél az ügyvéddel egyeztet).
A Javaslat taxatív módon meghatározza, hogy mikor vehető birtokba az irat, adathordozó
annak ellenére, hogy felmerül, védekezés céljából készült iratot tartalmaz:
-	lefoglalási másolat esetében arra tekintettel, hogy ilyenkor a teljes adathordozóról készül
másolat, garanciális jelentőségű, hogy annak hiánytalanságához, változatlanságához ne
fűződhessen kétség (amellett, hogy a lefoglalási másolat készítésekor értelemszerűen nincs
mód az iratok egyenkénti leválogatására),
-	ha például csak alkalmazott van jelen az eljárási cselekményen, tőle nem várható el, hogy
megfelelő ismeretekkel rendelkezzen arról, keletkeztek-e védekezés céljából iratok, illetve
álláspontja nem is fogadható el e körben az ügyfél vagy ügyvéd nyilatkozataként,
-	a fent hivatkozott 65/C. § (3) bekezdésének megfelelően a vizsgáló jogosult betekinteni az
iratokba, hogy ellenőrizze, alappal hivatkozik-e védekezési jogára az illető. Ha vita alakul ki a
felek között, a vizsgáló zárt tárolóeszközben birtokba veszi az iratot, ennek sorsáról pedig a
Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján a bíróság dönt.
Az első két esetben az ügyfél utólagos nyilatkoztatásának, a védekezési célú iratok
leválogatásának van helye a (6) bekezdésben foglaltak szerint.
Hangsúlyozandó, hogy védekezés céljából készült irattal kapcsolatos kérdések, azok kezelése
helyszíni kutatás és szemle során is felmerülhet.
Annak biztosítására, hogy a birtokba vett védekezési célú iratok megismerése kizárható
legyen, a Javaslat előírja - a hatályos szabályokkal összhangban-, hogy a birtokbavétel zárt
tárolóeszközben történik, amelynek felnyitása, az abban foglaltak megismerése garanciális
korlátokhoz kötött.
Az egyszerűség érdekében a helyszínen egy iratban kell a) felhívni az ügyfelet
nyilatkozattételre, illetve b) értesíteni arról, hogy ha a nyilatkozata szerint van védekezés
céljából készült irat az elhozott iratok között, akkor mikor, hol kerül sor azok leválogatására.
Előfordulhat ugyanis, hogy a 65/A. § szerinti esetben, illetve a szemlén, helyszíni kutatáson
jelen lévő érintett (pl. az alkalmazott) nyilatkozata ellenére nincs védekezés céljából készült
irat a birtokba vett iratok között, ilyenkor felesleges lenne köztes munkamásolat készítése
iránt intézkedni, az iratok leválogatása iránt az ügyfélnek megjelenni. A leválogatás
időpontját úgy kell kitűzni, hogy a nyilatkozattételi felhívás kézhezvételéig terjedő idő, a
válasz előkészítése és a válasz megérkezésének várható ideje beleférjen az időközbe. Nem
elegendő tehát a nyilatkozatot az értesítés szerinti időpontig megtenni, hiszen nyilatkozat
hiányában nem is kerül rá sor, illetve nem halasztható 65/B. § szerinti vizsgálati
munkamásolat készítésére irányuló vizsgálati cselekményig. Ezzel összefüggésben a 65/C. §
(8)	bekezdése rendezi, hogy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő elmulasztása
miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
91
A 65/C. § (7) bekezdése biztosítja, hogy a védekezési célú iratok birtokbavétele ne járjon
azok jogosulatlan megismerésével.
A védekezés céljából készült iratként kezelés az ügyfél eminens érdeke, mivel a Gazdasági
Versenyhivatal az ilyen adatokat főszabály szerint meg sem ismerheti, éppen ezért az ügyfél
felelőssége is, hogy határidőben megfelelő nyilatkozatokat tegyen. Az utólagos jogviták,
bizonytalanságok elkerülése, valamint az eljárás elhúzódását megakadályozandó a Javaslat
egyrészt - a hatályos Tpvt.-vel összhangban - rendezi, hogy csak az kezelhető ilyen adatként,
amire határidőben megfelelő nyilatkozat érkezett, másrészt a Javaslat a felmerülő eljárási
cselekmények tekintetében külön-külön kizárja az utólagos igazolás lehetőségét.
A 65/C. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerint birtokba vett iratok tekintetében fordulhat elő,
hogy utólagos leválogatás történik. Papír alapú iratoknál ez főszabály szerint nem is ütközik
nehézségbe, lefoglalási másolat esetén viszont technikailag szükséges olyan új
munkamásolatot készítése, amely alkalmas az iratok szétválasztására úgy, hogy egyúttal azok
hitelessége, biztonságossága sem sérül. Természetesen e leválogatás során is alkalmazandó a
(3)	bekezdés (a vizsgáló jogosult betekinteni annak ellenőrzésére, hogy a védekezési célú
iratkénti minősülésre hivatkozás nem alaptalan), ha pedig vita van az irat minősítése
tekintetében, akkor ugyanúgy kell eljárni, mint a fenti (4) bekezdés c) pontja szerint birtokba
vett iratokkal (mintha már a helyszínen ütközött volna ki a vizsgáló és az ügyfél álláspontja).
Ha a leválogatás vita nélkül megtörténik, elkészül a védekezési célú iratot nem tartalmazó
vizsgálati munkamásolat, a köztes másolatot meg kell semmisíteni, hiszen arra már nincs
szükség, és így biztosan nem maradhat a Gazdasági Versenyhivatal birtokában védekezés
céljából készült irat.
Vita esetén - a hatályos szabályoknak megfelelően - a bíróság dönt. Itt a kapcsolódó
rendelkezések kiigazítását az egyéb módosítások teszik szükségessé.
A bíróság döntése alapján a papír alapú irat esetében is előfordulhat, hogy annak csupán egy
része minősül védekezés céljából keletkezett iratnak, azonban a köztes munkamásolatnál
magától értetődő, hogy az nem adható vissza egészében az ügyfélnek akkor sem, ha
védekezés céljából készült adatot tartalmaz, hiszen nélküle a hatóság tényállás-tisztázási
lehetőségei csorbulnak. Ezekben az esetekben a Tpvt. 65/C. § (12) bekezdése alapján az
ügyfél - nem kötelező, de részére lehetőségként kötelezően biztosítandó - közreműködésével
a Gazdasági Versenyhivatal válogatja szét a vegyes (védekezési és nem védekezési célú
adatot is tartalmazó) iratot, adathordozót. A leválogatás után nem marad a Gazdasági
Versenyhivatal birtokában védekezési célú irat.
A 65/D. § szigorú adatkezelési követelményeket állapít meg a versenyfelügyeleti eljárással
össze nem függő nagyszámú adatot tartalmazó, speciális másolatokra, iratokra annak
érdekében, hogy azokat illetéktelenek ne ismerhessék meg. Hangsúlyozandó, hogy a fokozott
védelem az egyes speciális másolatokat a maguk egységében illeti meg, az azokból
kiválogatott elemeket tartalmazó bizonyíték-összefoglaló az általános szabályok szerint
ismerhető meg, önmagában nem minősül korlátozottan megismerhető adatnak.
A 49. §-hoz
A versenyfelügyeleti eljárások ügyfélkörére tekintettel az eljárás hatékony és gyors
lefolytatását segítheti elő, ha egyes iratok fordítása - a Ket.-től eltérően - mellőzhető. E
lehetőség mindenesetre nem járhat a többi ügyfél jogának sérelmével, így hivatalbóli
eljárásban ahhoz a hozzájárulásukat kell beszerezni, kérelemre indult eljárásban pedig a többi
ügyfél kérelmére is fordítás benyújtását rendelheti el a vizsgáló, illetve az eljáró
versenytanács. Az ellenérdekű vagy egyébként érintett ügyfelek kérelme ugyanakkor nem
kötelezheti a versenytanácsot, mivel az visszaélésszerű joggyakorláshoz, az eljárás
elhúzódásához vezethetne.
92
Az 50. §-hoz és az 51. §-hoz
A Tpvt. 67. §-ának újbóli megállapítását elsősorban kodifikációs szempontok indokolják.
A 67. § (2) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy az engedélyköteles
összefonódás nem engedélyezett végrehajtása miatt indítható meg hivatalból az eljárás a
fúziókat illetően, és hogy ezen eljárásindításhoz is a jogsértés 70. § szerinti valószínűsítése a
szükséges és elegendő feltétel.
Egyebekben a Javaslat terminológiai pontosítást hajt végre.
Az 52. §-hoz
A piaci folyamatok, illetve a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységének átláthatósága
érdekében a 68. § (6) bekezdés szerint a hatóság a továbbiakban közzéteszi az összefonódás
tényét, illetve a rá vonatkozó legfontosabb adatokat.
Az 53. §-hoz
A gyakorlatban már működő „prenotifikációs” eljárás létét, alapját indokolt törvényi szinten
is rögzíteni azzal, hogy mivel alapvetően informális, együttműködésen alapuló egyeztetésről
van szó, az adatkezelési kereteken túl további részletszabályok meghatározása törvényi
szinten felesleges lenne.
Az 54. §-hoz
A Javaslat a Tpvt. 70. §-ának szövegét több ponton egyszerűsíti, valamint pontosítja a
kiszámítható jogalkalmazás biztosítása érdekében.
Az eljárás megindítása kapcsán kiemeli a szöveg, hogy a vizsgálat elrendelése alapvetően
valószínűsítésen alapul.
A 70. § (3) bekezdésének második mondatát szerkezeti okokból a 80. §-ba helyezi át a
Javaslat.
Tartalmi okokból is indokolt lehet egy eljárás szétválasztása, erre tekintettel egészíti ki a 70. §
(5)	bekezdését a Javaslat.
Az 55. §-hoz
Az eljárás hatékony, gyors lefolytatását segíti elő annak a rögzítése, hogy a vizsgáló már a
jelentés leadását megelőzően - külön jelentésben - indítványozhatja az összefonódás
(második fázisú) teljes körű vizsgálatát.
Az irányítási jogok átmeneti gyakorlásának jóváhagyására, valamint irányításkorlátozó
előírásról való döntésre a versenytanács jogosult, ezt megelőzően, illetve ezt előkészítve a
vizsgáló is tehet indítványt erre vonatkozóan a 71. § (3) bekezdése alapján.
Az 56. §-hoz
Pontosítja, emellett eljárási szempontból is rendezi a Javaslat az összefonódás engedélyezése
iránt kérelemre indult eljárásban a teljes körű eljárás elrendelésére vonatkozó döntés helyét,
valamint az irányítási jogok átmeneti gyakorlásának lehetőségével kapcsolatos új hatáskört.
Az 57. §-hoz
A Javaslat cizellálja az összefonódással kapcsolatban felmerülő ideiglenes intézkedések körét,
így azt, hogy a versenytanács irányításkorlátozó előírást ilyen módon is előírhat, illetve az
irányítási jogok átmeneti gyakorlására vonatkozó hozzájárulását módosíthatja és vissza is
vonhatja a gazdasági verseny érdekeire tekintettel.
93
A Javaslat a 72/A. § (2) bekezdésében pontosítja, hogy valamely ügyfelet csak fúziós
ügyekben illeti meg ideiglenes intézkedés tekintetében a kérelmezési jog (közvetlen
érintettsége okán); a más ilyen esetleges ügyféli beadványt a Gazdasági Versenyhivatal
hivatalbóli eljárást kezdeményező beadványnak (és nem kérelemnek) tekinti.
A Javaslat megteremti az anyagi jogi módosítás, visszavonás lehetőségét arra az esetre, ha a
döntés kiadását meghatározó tények megváltoznak. Ez a hatáskör a Ket. 114. §-ában foglalt
módosítási, visszavonási jogkörrel csak nevében rokon, így az új jogintézményre pl. az ott
meghatározott egyéves korlát nem vonatkozik. Értelemszerűen az új jogintézmény
alkalmazásának akkor nincs helye, ha a döntés kiadásakor jogszabálysértő volt.
A Ket.-ben ismert végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánítás jellege folytán különösen az ideiglenes intézkedés tekintetében lehet lényeges; a
verseny helyrehozhatatlan sérelmével járhatna, ha az ideiglenes intézkedés végrehajtása
elodázható lenne. A Javaslat a 72/A. § (4) bekezdésében részben ugyan a Ket.-et ismétli, a
lehetőség külön rögzítése viszont indokolt azért, mert a Ket. csak a másodfokú döntések
tekintetében teszi lehetővé a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilvánítást.
Az 58. §-hoz
A Javaslat pontosítja az előzetes álláspont készítésére és megküldésére vonatkozó
szabályokat, amelyekhez az iratbetekintésre és az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályok
is megfelelőn kapcsolódnak.
Az előzetes álláspont készítése kizárólag a kérelemre indult ügyekben mellőzhető, ha a
kérelem tartalmával a versenytanács egyetért, és nincs szükség előzetes vagy utólagos feltétel
vagy kötelezettség előírására, az összefonódás megtiltására. Egyebekben a Javaslat szerkezeti
kiigazítást is tartalmaz: a tárgyalás tartására vonatkozó rendelkezést a tárgyalásról szóló
alcímben indokolt elhelyezni.
A Tpvt. 73. § (3) bekezdésében a korábban már működő, és kifejezetten a hatályos
szabályokban sem kizárt azon lehetőséget rögzíti a Javaslat, hogy az eljáró versenytanács -
bizonyos esetekben, amikor az eljárás lefolytatását az nem veszélyezteti, adott esetben éppen
hogy előbbre viheti - a jelentést is megküldhesse az ügyfelek számára. Így a versenytanácsi
szakasz korai fázisában megismerhető az ügyfelek álláspontja az üggyel kapcsolatban, a
versenytanács annak ismeretében folytathatja eljárását, készítheti elő az előzetes álláspontot.
Ehhez kapcsolódnak az iratbetekintési jog megnyílta és az ügyintézési határidőbe be nem
számító időtartamok megfelelő szabályai is. A jelentés megküldéséhez azonban továbbra
sincs törvényi joga az ügyfeleknek.
A korlátozottan megismerhető adatok védelme érdekében a döntésre vonatkozó 55/C. § (2)
bekezdésben meghatározott követelményekkel azonos előírások vonatkoznak a döntésnek
nem minősülő jelentésre, előzetes álláspontra.
Az 59. §-hoz
A Javaslat kísérletet tesz az Európai Bizottság és számos más tagállami versenyhatóság által
az eljárás lezárásának gyorsítása és egyszerűsítése céljából már sikerrel alkalmazott speciális
egyezségi eljárás (settlement) jogintézményének meghonosítására.
Ennek lényege röviden az, hogy a tényállástisztázás megfelelő szintjének elérése és az
ügyfelek együttműködési készségének fennállása esetén az eljáró versenytanács egyezségi
kísérletbe bocsátkozhat a felekkel, amelynek során biztosítja a feltárt tényállás, a várható
bírság mértéke, a rendelkezésre álló bizonyítékok köre megismerésének lehetőségét. Ennek
alapján az ügyfél - adott esetben az egyezségi kísérlet keretében a problémás pontokról a
hatósággal való gyors megegyezés után - nyilatkozatot tehet, amelyben rögzíti, hogy a
jogsértést és a vonatkozó, feltárt tényállást, valamint az ezért kiszabásra kerülő bírságot
94
elismeri, és sem az eljárás során később, sem a bíróság előtt nem kívánja vitatni, ha az
előzetes álláspont és a határozat az egyezségi kísérlet során elért közös álláspontnak
megfelelően alakul. Ebben az esetben az eljáró versenytanács további eljárása lényegesen
leegyszerűsödik, ideértve a határozat indokolását is, és a GVH mentesül az adott esetben
évekig elhúzódó bírósági felülvizsgálattal járó terhek alól, végül pedig a határozat
időszerűsége is jobban biztosítható lehet. Megjegyzendő, a döntés maga nem a Ket.
értelmében vett egyszerűsített határozat, vagyis az indokolás és a jogorvoslatról való
tájékoztatás nem mellőzhető, csupán tartalmi értelemben lesz kevésbé részletes a
megszövegezés. A vállalkozás számára pedig ezen megoldás az eljárás gyors lezárása mellett
azzal az előnnyel is járhat, hogy a jogsértés miatt - adott esetben az engedékenyég
alkalmazásából eredően már csökkentett mértékű - kiszabandó bírság további tíz százalékkal
csökkenhet vele szemben.
Ha az egyezségi kísérlet nem vezet eredményre, vagy az eljáró versenytanács az érdemi
döntés meghozatalakor - adott esetben a többi ügyfél eljárás során képviselt álláspontjára
vagy bármilyen időközben felmerült releváns bizonyítékra, körülményre tekintettel - az abban
foglaltaktól el kíván térni, az ügyfél eljárási jogai nem csorbulnak. Ilyen esetben a
nyilatkozata - a feltétel bekövetkeztének hiányában - hatálytalan lesz, az eljáró versenytanács
pedig a rendes szabályok szerint köteles az iratbetekintést biztosítani, az előzetes álláspontot
közölni, tárgyalást tartani stb.
A Javaslat csak a jogintézmény eljárási, garanciális szempontból legszükségesebb
keretszabályait rendezné a törvényben, teret engedve a jogalkalmazási gyakorlat megfelelő
alakítására. Végül fontos hangsúlyozni, hogy a Javaslat szerinti egyezségi kísérlet a Ket. 64.
§-a szerinti, a versenyfelügyeleti eljárásban egyébként a Tpvt. 44. §-a folytán nem
alkalmazható egyezség jogintézményétől, attól mind céljaiban, mind szabályozásában teljesen
eltérő, ’sui generis’ jogintézmény.
A 60. §-hoz
A 74. § (1) bekezdését érintő kiegészítés egyértelművé teszi, hogy a Tpvt. 74. §-a csupán a
tárgyalástartás Gazdasági Versenyhivatal számára kötelező esetét határozza meg, egyébként a
Ket. vonatkozó szabályait nem írja felül, vagyis a Ket. alapján máskor is tartható tárgyalás,
sőt, vizsgáló is tarthat tárgyalást.
Szükségtelen a tárgyalás nyilvánosságáról szólni, hiszen ez a Ket.-ből következik, ezért ezt a
rendelkezést elhagyja a Javaslat.
A nyilvánosság lehetőség szerinti biztosítása és a korlátozottan megismerhető adatok védelme
közötti egyensúly megteremtésének szándéka vezette a módosítást azzal, hogy önmagában az,
hogy személyes adatok is elhangozhatnak a tárgyaláson, ne jelentse a nyilvánosság kizárását.
A korlátozottan megismerhető adat fogalmának használata, így a tág értelemben vett védett
adatra és az 55/A. §-ban felsorolt egyéb speciális adatfajtára utalás itt is a korábbi hiányos,
pontatlan listát váltja fel.
A 61. §-hoz
Dogmatikai megfontolásokból helyesebb a kötelezettségvállalásra kötelező döntést határozati
formában meghozni. A Ket.-ből következik, hogy a határozat jogorvoslattal támadható, így
azt már nem kell külön kimondani a Tpvt.-ben.
A Grt. 30. § (3) bekezdésére tekintettel, azt pontosítva a Javaslat akkor is lehetővé teszi a
kötelezettségvállalást, ha az ügyfél a kifogásolt magatartással időközben felhagyott; ebben az
esetben ugyanakkor nem elegendő az adott magatartástól való tartózkodást vállalni, szükséges
az ezt biztosító megfelelő rendszer kidolgozása, fenntartása is.
A Javaslat a kötelezettségvállalásról rendelkező határozat tekintetében is lehetővé teszi az
anyagi jogi döntésmódosítást, -visszavonást az eredeti döntés alapjául szolgáló tények
95
megváltozása esetén. Ez a hatáskör a Ket. 114. §-ában foglalt módosítási, visszavonási
jogkörrel csak nevében rokon, így az új jogintézményre pl. az ott meghatározott egyéves
korlát sem vonatkozik. Értelemszerűen nem alkalmazható ez a jogintézmény akkor tehát, ha a
döntés már a kiadásakor jogszabálysértő volt.
A Javaslat konkrétan meghatározza, hogy milyen körülmények megváltozása esetén van helye
a kötelezettségvállalásról szóló határozat módosításának, és mikor visszavonásának, illetve
azt, hogy mikor jár a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre, illetve hivatalból.
A kötelezettségvállalás teljesítésének vizsgálata mellett a módosítás iránti kérelem elbírálása
is utóvizsgálat keretében zajlik a 77. § (2) bekezdésének megfelelően.
A kötelezettséget vállaló ügyfél kötelezettsége, hogy „vis maior” helyzet esetén a 75. § (4)
bekezdésében meghatározott határidőn belül jelezze, nem tud eleget tenni a határozatban
foglaltaknak. Mivel ilyen esetben egyébként fennállnak a kötelezettségvállalásra okot adó
körülmények, a határozat módosításának lehet helye.
A vállalkozás rosszhiszemű magatartása a határozat jogalapját ingatja meg, így
visszavonásnak, valamint a (8) bekezdésnek megfelelően az eljárás megindításának van helye.
A kötelezettségvállalás (akár részleges) nemteljesítése esetén a Gazdasági Versenyhivatal a
törvényben foglalt szempontok mérlegelésével dönt arról, hogy a tényállás teljes körű
tisztázásán alapuló döntéshozatalnak van helye, vagy elegendő a jogsértő magatartást
bírsággal szankcionálni. Visszavonás esetén a (8) bekezdésnek megfelelően az eljárást újból
meg kell indítani.
Visszavonás hiányában a 78. § (1a) bekezdésének megfelelően kötelező bírság kiszabása.
A döntés módosítására, visszavonására indokolt végső határidőt szabni, ezt határozza meg a
75. § (7) bekezdése.
Ha az ügyfél nem volt a kellő mértékben közreműködő, vagyis maga nem jelezte, hogy
nehézségekbe ütközött a kötelezettségvállalás teljesítése kapcsán, akkor az a 75. § (8)
bekezdése alapján eljárási bírság kiszabását vonhatja maga után.
A 62. §-hoz
Az összefonódással kapcsolatos kötelezettség, feltétel hatósági megállapításánál különös
jelentősége lehet annak, hogy az adott piac többi szereplője miként vélekedik a tervezett
előírásról, így tisztázható különösen az, valóban elegendő, hatékony, illetve teljesíthető
feltételről, kötelezettségről van-e szó. Hasonló megfontolások alapján a kötelezettségvállalás
elfogadása előtt is indokolt lehet szélesebb körben a vélemények, észrevételek megismerése.
Az egyeztetés, vagyis álláspont, nyilatkozat Gazdasági Versenyhivatal részére történő
eljuttatása értelemszerűen nem kötelező, illetve az érdekeltséget sem kell igazolni -
ténylegesen bárki megküldheti észrevételét, értelemszerűen azonban az érdekeltek számára
bír jelentőséggel a közreműködés, ismereteik, szempontjaik eljuttatása a Gazdasági
Versenyhivatal részére.
E személyek az általános szabályok szerint kérhetik az általuk szolgáltatott adatok üzleti
titokkénti kezelését.
A beérkező észrevételek nem kötik a Gazdasági Versenyhivatalt, azokat felhasználhatja
döntéshozatala során. Ha a beérkezett észrevételek alapján további kérdés látszik
tisztázandónak, helye lehet a 64/B. § (4) bekezdése szerinti felvilágosításkérésnek.
A 63. §-hoz
Kisebb szerkezeti változás, hogy az utóvizsgálat szabályait - a 47. § (1) bekezdésének
javasolt módosításával összhangban - a döntésekre vonatkozó szabályok után indokolt
elhelyezni.
A Javaslat az egyértelműség érdekében részletezi az összefonódás engedélyezése iránti
kérelem alapján hozható érdemi döntések fajtáit.
96
Ahogy az a 75. §-ban szerepel, dogmatikai megfontolásokból a jövőben határozatban dönt a
versenytanács a kötelezettségvállalásról.
Bár a 78. §-ból eddig is következett, a törvény koherenciája érdekében a lehetséges érdemi
döntések között is jelezni szükséges a bírság kiszabására vonatkozó hatáskört. Hasonlóan
következett eddig is a Tpvt.-ből, hogy az összefonódás megszüntetéséről a versenytanács
érdemi döntésben rendelkezik, az egyértelműség érdekében ezt is rögzíti itt külön a Javaslat.
A 64. §-hoz
Utóvizsgálat csak az végrehajtható határozat alapján indítható, erre tekintettel a Javaslat a
törvény szerkezetét is korrigálja a határozat-utóvizsgálat Tpvt.-beli helyének felcserélésével.
Az eddig is szabályozott a)-c) pontban foglalt eseteken kívül is hozhat a versenytanács a 75.
§-nak megfelelően aktív magatartásra kötelező döntést, pl. szerződéskötésre kötelezhet, ezért
a Javaslat új d) ponttal egészíti ki az utóvizsgálat alá tartozó döntéstípusokat. A Javaslat
egyértelművé teszi, hogy utóvizsgálatnak minden ilyen kötelezés esetén helye van,
ugyanakkor ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható a teljesítés vagy nem teljesítés
hiánya (pl. honlapon meghatározott tartalom közzétételére kötelezésnél a honlap vizsgáló
általi ellenőrzése elegendő lehet), utóvizsgálat indítása nem szükségszerű.
Figyelemmel arra, hogy az utóvizsgálat nem szükségszerű, és nem a versenyfelügyeleti eljárás
egy szakasza, hanem inkább - a jelenlegi gyakorlatnak is megfelelően - lényegében egy
egyszerűsített versenyfelügyeleti eljárás, annak szabályai mögöttes alkalmazandóságáról
szükséges rendelkezni. Ez a konstrukció így rokonítható a Ket. hatósági ellenőrzésre
vonatkozó szabályaival.
A kiszámítható jogalkalmazás érdekében szükséges a Tpvt.-ben határidőt szabni az
utóvizsgálat megindítására. Értelemszerűen nem számít ebbe viszont az olyan időtartam,
amikor pl. bírósági felfüggesztés miatt a határozat végrehajtása nem foganatosítható. [77. §
(4)	bekezdés]
Szükséges az utóvizsgálatra is megfelelő ügyintézési határidő megállapítása, ezt a 77. § (5)
bekezdés pótolja.
A Javaslat az utóvizsgálat kimenetele tekintetében is részletesebb szabályokat állapít meg az
egyértelmű jogalkalmazás érdekében, igazodva a hatályos szabályokhoz, azokon az egyéb
módosításokból következő kiigazításokkal.
A 65. §-hoz
A Javaslat cizellálja azokat az eseteket, amikor bírság kiszabásának van helye. Az, hogy a
jogsértés megállapítása esetén szab-e ki az eljáró versenytanács ténylegesen bírságot, a
mérlegelési szempontok mentén a versenytanács döntési jogkörébe tartozik. Ehhez képest egy
esetben, a kötelezettségvállalásban foglaltak elmulasztása esetén nem mellőzhető a bírság
megállapítása akkor, ha a határozatot egyébként nem vonja vissza a versenytanács
[visszavonás esetén az új eljárásban adott esetben az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírság
kiszabásának lehet majd helye].
Amellett, hogy a Javaslat az engedélykérés elmulasztásával végrehajtott összefonódás esetére
-	a hatályos 79. §-beli rendelkezés szerinti mértékben és számítási módszer szerint - a
versenyfelügyeleti eljárás megindításáig számítandó napi bírságösszeget határoz meg.
A Javaslat pótolja a bírság kiszabásával, így különösen a nettó árbevétel számításával
kapcsolatos részletszabályokat.
Indokolt a határozatban előírt kötelezettség, illetve kötelezettségvállalás nem teljesítése esetén
a bírság mértékének mérlegelése kapcsán felmerülő sajátos szempontok törvényi rögzítése a
78. § (4) bekezdésében.
97
A 66. §-hoz és a 67. §-hoz
Az engedékenységi szabályok kiigazítása indokolt egyrészt a törvény egyéb rendelkezéseinek
módosítására, így különösen a módosuló iratbetekintési szabályokra tekintettel, másrészt az
engedékenység alkalmazásának eddigi gyakorlati tapasztalatai és az Európai Versenyhálózat
(ECN) keretében 2012 novemberében elfogadott új, felülvizsgált modellprogrammal
(http://ec.europa.eu/competition/ecn/mlp_revised_2012_en.pdf) való lehető legnagyobb
összhang biztosítása érdekében. Egyes rendelkezések esetében a jelenleg közleményben
rendezett kérdések törvényi szabályozása is a Javaslat része. Végül kodifikációs szempontból
a rendelkezések átstrukturálásra kerülnek. Összességében azonban megállapítható, az
engedékenység szabályai nem változnak meg gyökeresen.
A 78/A. § (1) bekezdését elsősorban kodifikációs szempontú kiigazítás érinti, emellett a
társadalmi szervezetekre utaló rendelkezés - figyelemmel a vállalkozás funkcionális
fogalmára, valamint a 11. § vonatkozó rendelkezéseire - szükségtelennek mutatkozik.
A 78/A. § (2) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy az engedékenység
alkalmazhatósága tekintetében a bizonyítékok szolgáltatásának időpontja releváns (ahol ún.
előzetes kérelem is benyújtható, külön rendelkezés szabályoz).
A 73. § módosítására is tekintettel a Javaslat lehetővé tenné az előzetes álláspont után is az
engedékenységi kérelem benyújtását, ám ehhez - értelemszerűen - további tartalmi
kritériumokat fűz, amely szerint ilyenkor már az engedékenység biztosításához olyan
egyértelmű bizonyítékot kell szolgáltatni, amely korábban nem volt ismert.
A 78/A. § (7) bekezdés c) pontjában új követelmény szerepel, amely a modellprogramból is
következik, hogy az engedékenységet kérő e tényt és a szolgáltatott bizonyítékok tartalmát
köteles titokban tartani, különösen a többi ügyféllel szemben.
A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások
esetén közös, vagy az irányító vállalkozás által az irányított vállalkozásokra is kiterjedő
kérelem benyújtása lehetőségének biztosítása [78/A. § (9) bekezdés].
A kérelem kötelező tartalmi elemeit indokolt törvényi szinten szabályozni, összhangban a
modellprogramban foglaltakkal is, ezeket határozza meg a 78/B. § (1) bekezdése.
A Javaslat - a gyakorlati tapasztalatokra is figyelemmel - egyértelművé teszi, hogy nem
végleges, ún. „marker” kérelmet csak a helyszíni kutatást megelőző, azt lehetővé tevő
információkat nyújtó bírság mellőzésére irányuló (ún. „A típusú”) kérelem esetén van mód
benyújtani. A többi esetben, figyelemmel arra is, hogy az egyéb kérelmekkel szolgáltatott
információk értékelése több időt igényel, és e körben „marker” kérelem lehetőségének
megengedése a kérelmek sorrendisége megítélésében is problémát okozhatna, nem indokolt e
lehetőség megengedése. Ilyen módon a titkos kartellek feltárását leginkább segítő „A típusú”
kérelmek benyújtására ösztönzöttebbé válnak a jogsértő vállalkozások.
A 78/B. § (4) bekezdésében a modellprogrammal összhangban pontosabbá válnak az előzetes
nem végleges kérelem (summary application marker) szabályai.
A Javaslat megteremti nem végleges kérelmek kiegészítése kapcsán szolgáltatott bizonyítékok
„ranghelyének” szabályait.
A Javaslat a 78/B. § (6) bekezdésében egyértelművé teszi, hogy a nem végleges kérelem
kiegészítésére szabott határidő jogvesztő, ami a jogintézmény jellegéből értelemszerűen
következik.
A Javaslat a visszavonás lehetőségét is kizárólag az „A típusú” kérelem esetén engedi meg
tekintettel arra, hogy a többi kérelemtípus esetén a döntés hosszabb időt vesz igénybe, így a
visszavonás lehetőségének biztosítása akadályozza a tényfeltáró cselekmények lefolytatását.
Emellett - figyelemmel a 78/C. § (3) bekezdésére - a visszavonás a versenytanács elutasító
döntésének közlésétől számított nyolc napon belül lehetséges, ami így megfelelő időt biztosít
a kérelmezőnek arra, hogy eldöntse, kívánja-e a kérelem bírságcsökkentési (a továbbiakban
már nem visszavonható) kérelemkénti elbírálását.
98
A 68. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján is kizárólag az „A típusú” [a 78/A. § (2) bekezdés a) pontja
szerinti] kérelmek elbírálása lehetséges és célszerű a lehető legkorábban, lényegében
haladéktalanul. Az egyéb kérelmek esetén a szolgáltatott bizonyítékok értékelése az eljárás
jelentősebb előrehaladása után, legkésőbb az előzetes álláspont összeállításáig lehetséges és
célszerű, hiszen az egyes bizonyítékok súlya, értéke csak a tényállás viszonylagosan
előrehaladott feltárása után lehetséges. Mindez természetesen nem érinti a bizonyítékoknak a
szolgáltatásuk időpontjára tekintettel való figyelembevételének kötelezettségét, hiszen az
időbeli sorrend dokumentált és később is reprodukálható. E megoldás mellett a vállalkozások
ösztönzöttsége is fennmarad újabb bizonyítékok felkutatására, szolgáltatására.
Az engedékenységi politika sikere érdekében, vagyis azért, hogy a kérelmezőnek ne kelljen
attól tartania, közreműködő magatartása miatt az őt terhelő bizonyítékok révén túlzott
hátrányos következmények érik (pl. az érintettek csak vele szemben indítanak kártérítési pert),
a Javaslat alapján az ilyen módon a hatóság kezelésébe került iratok korlátozottan
ismerhetőek meg. A szabályozás e körben figyelemmel van az Európai Bíróság vonatkozó
gyakorlatára és az ECN vezetői által a kártérítési keresetekkel összefüggésben az
engedékenységi iratok védelméről kiadott 2012. május 31-i állásfoglalásra is. A Javaslat
differenciált védelmet biztosít magának a kérelemnek, abban a magatartás 78/A. § (1)
bekezdés hatálya alá tartozóként való megjelölésére vonatkozó nyilatkozatnak, illetve az
egyéb, a kérelemmel együtt vagy annak keretében szolgáltatott bizonyítékoknak - az előbbit
csak a többi ügyfél ismerheti meg olyan módon, ahogy adott esetben a védekezési jog
gyakorlásához szükséges mértékben az üzleti titkok megismerése történhet. Az, hogy
engedékenységi kérelmet nyújtottak be, vagy azt, hogy valamely bizonyítékot az
engedékenység keretében szerzett be a hatóság, az ügyfelek sem ismerhetik meg.
A Ket. jelenleg csak a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelése esetén
teszi lehetővé az ügyfél kizárását a tanú meghallgatásáról, az eljárás érdekeire tekintettel
(különösen pedig arra, hogy az engedékenységi kérelem benyújtásának ténye az iratbetekintés
megnyílta előtt ne derüljön ki a többi eljárás alá vont vállalkozás számára az eljárási
cselekmények folytán) ebben a körben további korlátozást szükséges teremteni. A
szabályozás összhangban van azon szabállyal, amely a kérelmező részére is előírja a kérelem
benyújtásával kapcsolatos titoktartási kötelezettséget [lásd 78/A. § (6) bekezdés c) pont].
A 69. §-hoz
Az egyezségi szabályok kapcsán szükséges az ehhez kapcsolódó bírságmérséklési szabály
beiktatása az európai bizottsági gyakorlatban alkalmazottakhoz is igazodva.
A 70-72. §-hoz
Kodifikációs és szövegpontosítást végzett el a Javaslat.
Az „informátori díj” jogintézményének vonzóbbá tétele érdekében indokolt az szja-fizetési
kötelezettség alóli mentesítés kimondása a 79/A. § új (8) bekezdésében.
A 73. §-hoz
A Javaslat a döntések közzététele kapcsán is kiemelt figyelmet szentel a korlátozottan
megismerhető adatok védelmének, illetve - a Ket. 69/A. §-ára is figyelemmel - a
közérdeklődésre számot tartó döntések közzétételének [lásd 80. § (1) bekezdés b) pont].
Ilyenkor is vizsgálja még a versenytanács, hogy például az üzleti titokkénti kezelés egyéb
törvényi feltételei fennállnak-e (pl. hogy időközben nem hozták-e nyilvánosságra a titokként
kezelni kért adatot).
99
Figyelembe veendő, hogy a döntés közzétételével meg kell várni azt, hogy a döntést minden
ügyféllel közöljék, illetve jogerőre emelkedjen.
A 74. §-hoz
A Ket. 33. § (1) bekezdéséből következő nyolcnapos határidő teljesíthetetlenül rövid a
fellebbezéseknek az eljáró versenytanács általi elbírálására, ezért a Javaslat megfelelő
harmincnapos határidőt biztosít, amely további harminc nappal meghosszabbítható.
A 82. § új (4a) bekezdésében szabályozott koncepció alapján az iratbetekintéshez, illetve a
döntés nyilvánosságra hozatalához kapcsolódóan esetlegesen felmerülő bírósági eljárások
idejét indokolt a legszükségesebb időre korlátozni, figyelemmel arra is, hogy az iratbetekintés
elhúzódása magának az eljárásnak az elhúzódását eredményezheti, és a döntés nyilvánosságra
hozatala kapcsán sem szerencsés, ha a döntés idejétől időben jelentősen elválik.
A 75-77. §-hoz
A Grt.-beli, a megtévesztő és jogellenes összehasonlító reklámra vonatkozó szabályok
integrálásával összefüggésben a 87/A. § a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló
2006.	december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdés
b)	pontjának átültetése, a 88. § (13) bekezdése a Grt. 29. § (2) bekezdésének átvétele, a 88/A.
§ pedig a 2006/114/EK irányelv 7. cikkére figyelemmel a Grt.-vel összefüggő módosítás.
A 78. §-hoz
A Tpvt. 88/B. § (6) bekezdését érintő módosítás reflektál arra az esetre, amikor már lezárult
versenyfelügyeleti eljárással kapcsolatban folyik bírósági eljárás.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a bíróság nem csupán azokban az ügyekben van kötve a
Gazdasági Versenyhivatal jogsértésre vonatkozó döntéséhez, amikor a versenyfelügyeleti
eljárás a 88/B. § (2) bekezdés szerinti értesítés nyomán indult meg, hanem akkor is, ha adott
esetben a Gazdasági Versenyhivatalt a pert megelőzően már megindította az eljárást vagy
hozta meg határozatát.
A 79-82. §-hoz
Végrehajtás megindítása esetén a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemhez kapcsolódó
azonnali felfüggesztési szabályok ellehetetlenítik a gyors és hatékony végrehajtás - Ket.-ben
rögzített - alapjait, erre tekintettel a Javaslat a 89. § (3) bekezdésében rögzíti, hogy az eljáró
versenytanácsnak a végrehajtás megindításáról hozott végzésével szembeni jogorvoslati
eljárás során végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.
A Tpvt. 91/E. (4a) bekezdése illeszkedési szabályt fogalmaz meg, amely alapján az ott írt
esetekben szükségtelenné válik újabb összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtása.
A 83. §-hoz
A Javaslat a Grt. 31. §-ában foglalt rendelkezést átvéve megállapítja a Gazdasági
Versenyhivatal feladatkörét a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető
tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében a
fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről szóló 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet alkalmazását illetően.
Nevesíti továbbá azt a másik uniós irányelvet, amelynek rendelkezéseit átültető tagállami
jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében a Gazdasági
Versenyhivatal szintén rendelkezik fellépési jogosítvánnyal, ugyanakkor nincs olyan más
törvényhely, amely a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását e
100
tekintetben deklarálná. E fellépési lehetőség a versenyhatóság alábbi keresetindítási
jogosítványával van összefüggésben. A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott
tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 7. cikk (2)
bekezdését a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV.
törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5. §-a
ülteti át, melynek b) pontja szerint a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e
célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltétel érvénytelenségének,
illetve tisztességtelenségének megállapítását, valamint a tisztességtelen általános szerződési
feltétel alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltást kérheti a bíróságtól az
országos hatáskörű szerv vezetője, tehát a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is.
A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet melléklete együttműködési területként
nevesíti a 93/13/EGK tanácsi irányelvet, így mivel szükséges a hatáskörrel rendelkező
hatóságok megnevezése az Európai Bizottság felé, megjelölésre került a versenyhatóság is,
mint amely felléphet a tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben (ha nem is hatósági
eljárás keretében). Ugyanilyen rendelkezést található a fogyasztóvédelmi hatóság tekintetében
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 43/A. § (1) bekezdés d) pontjában,
illetve a Magyar Nemzeti Bank tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi
CXXXIX. törvény 41. § (1) bekezdés b) pontjában.
A 84. §-hoz
A Javaslat az „üzletfél” fogalmának újraértelmezésére és a „fogyasztó” fogalma
használatának kiiktatására figyelemmel a Gazdasági Versenyhivatal közérdekű keresetindítási
lehetősége kapcsán - amelyre kizárólag a fogyasztók érdekében kerülhet sor - határozza meg
a fogyasztó fogalmát.
A 85. §-hoz
A Kttv.-vel összefüggő főbb, illetve kedvező jogállási módosításokat a már fennálló
jogviszonyok tekintetében is indokolt alkalmazni, ezt átmeneti rendelkezésben kezeli a
Javaslat.
Az előző rendelkezéssel összefüggésben a Gazdasági Versenyhivatalban a szabályozás
hatálybalépését követően egyszeri alkalommal megtörténne a foglalkoztatott megfelelő
átsorolása. Mivel az új szabályok egyes esetekben hátrányos következménnyel járhatnának a
már foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára
figyelemmel a Javaslat rögzíti, hogy az őket már megillető jogok (illetmény, szabadság)
szintje nem csökkenhet.
A 86. §-hoz
A Ket. egyes módosításainál is főszabályként érvényesülő átmeneti rendelkezés szerint az
egyes eljárásokat érintő módosítások csak az újonnan indult ügyekben lesznek
alkalmazandók.
Az összefonódás engedélyezése kapcsán a végrehajtási tilalom kimondására tekintettel
indokolt, hogy e szabályok csak azon összefonódások tekintetében legyenek alkalmazandóak,
amelyekről a döntés (pl. szerződés megkötése) már a hatálybalépés utánra esik.
Kiemelt gyakorlati jelentőségére tekintettel, az érintettek jogainak és az eljárás érdekeinek
előmozdítása érdekében az iratbetekintéssel, illetve adatkezeléssel kapcsolatos átfogó
módosítást célszerű már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni rendelni, a szükséges
átmeneti rendelkezések mellett.
101
Az átmeneti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a Grt. vonatkozó szabályozásának időbeli
hatálya alatt elkövetett jogsértés tekintetében már a Tpvt. hatásköri szabályai szerint a
Gazdasági Versenyhivatal, illetve a bíróság jogosult eljárni.
A Tpvt. 67. §-át a Javaslat újra megállapítja, erre is tekintettel szükséges a Tpvt. 95/A. § (2)
bekezdésében szereplő átmeneti rendelkezés kezelése, amely a Tpvt. korábbi 67. § (4)
bekezdésére hivatkozott. Mivel az újonnan hatályba lépő szabályok keretei között az érintett
átmeneti rendelkezés már nem hatályosulhat, a folyamatban lévő ügyekben azonban továbbra
is alkalmazandó, ezért a 95/A. § (2) bekezdés hatályon kívül helyezése mellett szükséges a
szabály tovább alkalmazandóságáról rendelkezni.
A 87. §-hoz
A Javaslat a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető rendelkezéseknek
a Tpvt.-be történő beépítésére és az erre való megfelelő hivatkozás szükségességére
figyelemmel újrakodifikálja a Tpvt. jogharmonizációs záradékát.
A 88. §-hoz
A Javaslat 86. § (1) bekezdése a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az ott foglalkoztatott
köztisztviselők jogállási, előmeneteli szabályaival összefüggő egyes szövegcserés
módosításokat tartalmazza. E módosítások 2014. január 1-jén lépnek hatályba.
A Javaslat 86. § (2) bekezdésében találhatók a 2014. július 1-jén hatályba lépő szövegcserés
módosítások.
A Tpvt. 1. § (1) bekezdését érintő módosítás technikai pontosítás azzal, hogy a II. és III.
Fejezet módosításával összefüggésben, vagyis a megtévesztő és jogellenes összehasonlító
reklámok Grt.-ből Tpvt.-be emelésével a II-III. Fejezet szerinti, az Európai Gazdasági
Térségben tanúsított magatartásokra ki kell terjednie a törvény hatályának, figyelemmel a
2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt szabályozásra, illetve mivel a
rendelet szerinti együttműködés kiterjed az e fejezetekben átültetett 2006/114/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvre (reklámirányelv) is. A módosítást tehát elsősorban a Grt.
vonatkozó szabályainak Tpvt.-be illesztése indokolta, azonban indokoltnak mutatkozott a II-
III. Fejezetben szabályozott valamennyi magatartásra kiterjeszteni a kivételt szabályozó
rendelkezést.
A Javaslat - figyelembe véve, hogy a Tpvt. kizárólag a Gazdasági Versenyhivatal közérdekű
keresetindítási jogosítványa kapcsán szabályoz önállóan a fogyasztókra (azaz az önálló
foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében eljáró, ún.
laikus természetes személyekre) - a hatályos szabályozástól eltérően, az „üzletfelek és
fogyasztók” közötti megkülönböztetést feladva a Tpvt. 2. §-ában bevezetett rövidítés révén
„üzletfél” alatt ért minden megrendelőt, vevőt, igénybevevőt és felhasználót, függetlenül attól,
hogy laikus vagy professzionális, természetes személy-e vagy sem, minthogy például egy
versenykorlátozó megállapodás hatásai szempontjából e körülmények nem relevánsak. Ahol
pedig kizárólag a korábbi értelemben vett üzletfelekre vagy fogyasztókra alkalmazandó a
szabályozás, azt a Javaslat kifejezett rendelkezés útján jelzi.
Ilyen kifejezett rendelkezés található például a Tpvt. 21. § b) pontjában, ahol végső
üzletfelekre utal a módosítás: itt kifejezetten a végső felhasználókra („consumer”) kíván utalni
a Tpvt., összhangban az EUMSz. 102. cikk második albekezdés b) pontjának
szóhasználatával.
E módosításokhoz kapcsolódik a Tpvt. 2/A. §-ának hatályon kívül helyezése is.
A 27. § (1) bekezdés módosításának célja azt rögzíteni, hogy az uniós összefonódás
ellenőrzési gyakorlathoz igazodóan az egymás közötti forgalmat csak az adott
vállalkozáscsoporton belül indokolt figyelmen kívül hagyni. Ennek következtében az
102
összefonódás engedélyköteles volta - különösen nemzetközi tranzakciók esetén -
kiszámíthatóbbá válik.
A Javaslat pontosítja a 27. § (4) bekezdését, figyelemmel arra a gyakorlatban is előforduló
esetre, hogy a vállalkozásrészre vonatkozó összefonódás esetén a vállalkozásrészt alkotó
eszközök és jogok együttese nem feltétlenül azonos vállalkozás által kerül értékesítésre, ilyen
módon a valós piaci érték figyelembe vételét indokolt lehetővé tenni.
A Tpvt. 81. §-ában előírt háromnapos határidő a gyakorlatban (jellemzően a hétvége miatt)
gyakran ellehetetlenítette a vizsgálati kifogás határidőben való benyújtását, így a Javaslat azt
növeli úgy, hogy a szabályozás lényege nem változik.
A 88. § (1) bekezdésében foglalt módosítás alapján az objektív perindítási határidőt indokolt
az e magatartások miatti hatósági eljárás idejéhez igazítva szabályozni, figyelemmel az
elévülési időnek is az általános szabályokhoz képest rövidebb voltára. E módosításra
tekintettel deregulálandó a 88. § (3) bekezdése.
A 89. §-hoz
A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyetteseinek, illetve a versenytanácstagoknak
a speciális jogviszonyára vonatkozó, a Kttv. megváltozott szabályaihoz képesti eltéréseket, és
a jogviszony tekintetében jelenleg a Tpvt.-ből hiányzó szabályokat megállapító
rendelkezéseket egy helyen, a 38. §-ban indokolt elhelyezni tartalmuk tekintetében
változatlanul, a jogbiztonság érdekében szükséges pontosításokkal.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Tpvt.-nek a módosítások következtében okafogyottá vált
rendelkezéseit, így a korábban a 36. § (3) és (4) bekezdésében foglalt hatáskör a 33. § (3)
bekezdésében jelenik meg.
Megismételt eljárásban nem merül fel az igazgatási szolgáltatási díj (újbóli) megfizetése, így a
Javaslat pontosítja a 95/B. § (1) bekezdésében megállapított átmeneti rendelkezést.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a módosítások következtében okafogyottá vált, az engedély
iránti kérelem benyújtására előírt határidőre vonatkozó 28. § (2) bekezdésben foglalt előírást,
mivel egy egyértelmű, végrehajtási tilalomhoz kötött engedélyezési rendszerben arra nincsen
szükség.
A Tpvt. 36. § (5) bekezdés második mondatának hatályon kívül helyezését a piacelemzés
jogintézményének megteremtése indokolja.
A Tpvt. 51. § (3) bekezdése szükségtelen, illetve a Ket.-Tpvt. vegyes jogorvoslati rendszerrel
össze nem illő rendelkezés: e rendelkezés hatályon kívül helyezésével a Ket.-ben rögzített
főszabály érvényesül, amely szerint az önálló jogorvoslattal nem megtámadható végzés elleni
jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe
vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
A versenyfelügyeleti eljárásban a képviselet speciális szabályozása révén az 54. § szerinti
felsorolásban nem említett, de az ügyfél által jogszerűen meghatalmazott személyek
képviselőként nem vehettek részt az eljárásban. A versenyfelügyeleti eljárás tapasztalatai
alapján nincs indok ezen, a Ket. szabályaitól eltérő korlátozás fenntartására.
A 95. §-t érintően a Javaslat szükségtelen, már végrehajtott átmeneti rendelkezéseket helyez
hatályon kívül.
A 90. §-hoz és a 91. §-hoz
A Javaslat pontosítja a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 26/A. §-ában a
Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008.
szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkének
kikényszerítéséhez kapcsolódó hatásköri szabályozást. Ennek indoka, hogy a 23. cikk (2)
bekezdésében foglalt rendelkezés - légi járatok légi viteldíjaihoz és légi tarifáihoz való
hozzáférésnek a vásárló állampolgársága vagy lakóhelye szerinti megkülönböztetés nélkül,
103
illetve a légi fuvarozó ügynökségének vagy az egyéb jegyértékesítőnek a Közösségen belüli
székhelyétől függetlenül való biztosítása követelménye - nem a kereskedelmi gyakorlatok
tisztességtelensége körébe tartozó kérdés, így annak az Fttv. szerinti hatóságokhoz és az Fttv.
szerinti eljárásra utalása nem helyénvaló.
A 92. §-hoz
A Tpvt. 65/A. §-a szerinti helyszíni kutatást, illetve a Ket. 57. §-a szerinti előzetes értesítés
nélküli helyszíni szemlét lehetetlenítené el, ha arról, illetve az - esetlegesen - érintett
adatkörről az eljárás alá vont hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. §-a általános szabályainak
megfelelően előzetesen értesíteni kellene, illetve ha ezen értesítés hiányában a helyszínen nem
vehetné birtokba a versenyfelügyeleti eljáráshoz szükségesnek látszó banktitkot a Gazdasági
Versenyhivatal. Ezekre a megfontolásokra tekintettel a Magyar Nemzeti Bank esetében már
megállapított kivételi körhöz igazodó szabályt állapít meg a Javaslat.
A 93. §-hoz
A Gazdasági Versenyhivatal biztosítási titokhoz való hozzáférési jogosultsága tekintetében
indokolatlan szűkítést tartalmazott a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003.
évi LX. törvény: nem kizárt, hogy az ott meghatározottól eltérő, egyéb versenyfelügyeleti
eljárásban is felmerül a biztosítási titok megismerésének szükségessége a Gazdasági
Versenyhivatal feladatainak hatékony ellátásához. Erre tekintettel a Javaslat elhagyja a
vonatkozó korlátozó rendelkezést.
A 94. §-hoz
Feladatai hatékony ellátása érdekében szükséges, hogy a Gazdasági Versenyhivatal is
hozzáférhessen adótitokhoz, a Javaslat megteremti ennek lehetőségét.
A 95. §-hoz
A kartellek, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, valamint a kifejezetten a
telekommunikációs eszközökön keresztül megvalósuló agresszív, a fogyasztókkal szembeni
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felderítése érdekében szükséges, hogy a Gazdasági
Versenyhivatal is hozzáférhessen egyes hírközléssel kapcsolatos személyes adathoz. Erre
tekintettel a Magyar Nemzeti Bank hozzáférési jogosultságához hasonló szabályozást állapít
meg a Javaslat.
A 96. §-hoz
A Tpvt. 65/A. §-a szerinti helyszíni kutatást, illetve a Ket. 57. §-a szerinti előzetes értesítés
nélküli helyszíni szemlét lehetetlenítené el, ha arról, illetve az - esetlegesen - érintett
adatkörről az eljárás alá vont intézményt a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi
CXXXVIII. törvény 118. §-a általános szabályainak megfelelően előzetesen értesíteni kellene,
illetve ha ezen értesítés hiányában a helyszínen nem vehetné birtokba a versenyfelügyeleti
eljáráshoz szükségesnek látszó titkot a Gazdasági Versenyhivatal. Ezekre a megfontolásokra
tekintettel a Magyar Nemzeti Bank esetében már megállapított kivételi körhöz igazodó
szabályt állapít meg a Javaslat.
104
A 97. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozóan
külön jogszabályban - ugyanakkor az Fttv.-vel, illetve a mögötte húzódó uniós jogi
szabályozással összhangban - előírt követelményeket megsértő kereskedelmi gyakorlat
tisztességtelen. Ezzel - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal
szembeni egységes és hatékony fellépés érdekében - a Javaslat ott is behívja az Fttv. eljárási
rendszerét, ahol az anyagi jogi szabály nem a belső piacon az üzleti vállalkozások
fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a
84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
módosításáról szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből jön. Ez a megoldás
nem ellentétes az uniós joggal, illetve a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
teljes harmonizációs jellegével, figyelemmel arra, hogy az uniós jogi rendelkezések megfelelő
kikényszerítésének biztosítása, ennek módja tagállami hatáskörbe tartozó terület.
Ez a megoldás ugyanakkor képes kezelni a jogalkotás felosztottságából eredő esetlegességet;
ezentúl nem lesz szükség arra, hogy az ilyen más ágazati szabályozásokban külön ki kelljen
mondani az Fttv. szerinti hatóság hatáskörét és az Fttv. eljárási szabályainak alkalmazását,
ami sajnos eddig sem történt meg teljes körűen - így hiányzik például az állatgyógyászati
termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet 98. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés
kapcsán.
Ha az ágazati jogi rendelkezés valamely magatartás kapcsán a megtévesztést tiltja, a
megtévesztés körében a valótlanság mellett vizsgálni kell az ügyleti döntés torzítását, illetve
az arra való alkalmasságot is.
A 98. §-hoz
A Javaslat szerinti módosítás alapján, ha a kereskedelmi gyakorlat - a gazdasági verseny
érdemi érintettsége okán - a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, azonban olyan
elemet is tartalmaz, ami a 7. § (3) bekezdésében említett tájékoztatási követelmény
megsértésében áll, akkor az érintett kereskedelmi gyakorlat egységes elbírálása érdekében az
eljárást e részben nem kell átadni a társhatóságoknak, hanem az elbírálást e tekintetben is
elvégzi a versenyhatóság.
A 99. §-hoz
A Javaslat pontosítja, egyszerűsíti az Fttv. 17. §-át. A (2) bekezdés elhagyása összefügg a 3. §
új (5) bekezdésével, amelyből következően a külön jogszabályi rendelkezés megsértését
megvalósító kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek minősül, ennélfogva nincs már értelme
annak a megkülönböztetésnek, hogy a kereskedelmi gyakorlat megsérti a külön jogszabály
fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezését, azonban nem
ütközik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába. A (2) bekezdés gyakorlati
alkalmazását egyébként is nem egyszer ellehetetlenítette az a körülmény, hogy számos külön
jogszabály, amely fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó anyagi jogi
rendelkezést tartalmaz és annak kikényszerítését az Fttv. szerinti hatóságra és eljárásra utalja,
nem rendelkezik saját szankciórendszerrel.
A 100. §-hoz
A Javaslat a Tpvt. 70. § (1) bekezdésének megfogalmazásához igazítja az attól való eltérést
szabályozó Fttv.-beli rendelkezés szövegezését.
105
A 101. §-hoz
Míg a másik két eljáró hatóság általános eljárási szabályozása keretében rendelkezik
próbavásárlási, illetve próbaügylet-kötési jogosítvánnyal [a fogyasztóvédelemről szóló 1997.
évi CLV. törvény 47. § (12) bekezdése és 47/A. §-a; a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013.
évi CXXXIX. törvény 67. §-a], a Gazdasági Versenyhivatal esetében nincs ilyen tényállás-
feltárási eszköz. A Hivatal eljárásainak jellegére figyelemmel ilyen jogosítvány általános
érvényű megteremtése nem is volna indokolt, azonban a fogyasztóvédelmi eljárások esetében
a szóban elhangzott tájékoztatások bizonyíthatatlanságának problémája felveti a Gazdasági
Versenyhivatal tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépéséhez ezen
eszköz megteremtésének igényét.
A Javaslat a jogosítványt a fogyasztóvédelmi hatóság és a Magyar Nemzeti Bank tekintetében
hatályos rendelkezéseknek megfelelően szabályozná, a következő eltérésekkel.
A Javaslat megteremti az intézmény kapcsolatát a közigazgatási hatósági eljárás
szabályozásával. Jellegénél fogva a próbaügylet olyan helyszíni szemle, ahol a Ket. 57. §-a
(3) bekezdése szerinti esetkörnek megfelelően a szemle megkezdése előtti tájékoztatás
veszélyeztetné annak eredményességét.
A próbaügyletkötést, ahogy a szemlét is a Ket. 56. §-ának (2) bekezdése értelmében,
végezheti a vizsgáló (mint a hatóság ügyintézője), valamint az általa megbízott,
megbízólevéllel ellátott közreműködő személy. Ez utóbbi kiválasztása és kötelezettségei
tekintetében a Javaslat megfelelő garanciákat ír elő. Emellett a vizsgáló az elhangzottak
igazolására hatósági tanút vehet igénybe (Ket. 55. §).
A 102. §-hoz
A 27. § (1) és (2) bekezdésében a Javaslat a Tpvt.-módosítással összefüggésben kiigazítja a
Tpvt.-beli jogszabályhelyekre történő hivatkozásokat.
A 27. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése a rendelkezésnek a Tpvt. 75. § (1)
bekezdésébe történő beépítésére tekintettel történik.
A 103. §-hoz
A Javaslat a Tpvt. 43/G. § (2) bekezdésének, illetve 43/H. § (2) bekezdésének mintájára
rendelkezik arról az Fttv. 25. § (1) bekezdésében, hogy a Ket. 23. (2) bekezdésének
alkalmazásában kit kell ügyfél alatt érteni a bejelentéssel, illetve panasszal kapcsolatos
eljárásban.
Az Fttv. Mellékletének 31. pontját érintő módosítás - a 2005/29/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv többi nyelvi változatának szövegével összhangban - egyértelművé teszi, hogy
az „egyéb előny” is nyerés tárgya.
A 104. §-hoz
Az Fttv. Melléklet 4. pontjában a Javaslat a jogalkalmazási problémákra tekintettel szűkíti a
rendelkezés alkalmazhatóságát, mivel a hatályos szöveg szerinti tág alkalmazhatóság az
engedélyező hatóság hatáskörével párhuzamos hatáskört teremt, illetve annak szakhatósági
bevonását teszi szükségessé. A módosítás nem érinti a 2005/29/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek való megfelelést, tekintve, hogy az elhagyni javasolt szövegrész az
irányelv szövegéhez képest többletet jelentett.
A 105-107. §-hoz
A Javaslat koncepcionális módosítása, hogy a jogrendszer, illetve a jogalkalmazás
egységének és átláthatóságának növelése érdekében a Grt.-ből a Tpvt.-be helyezi a
106
megtévesztő és a jogellenes összehasonlító reklámot érintő szabályozást - erre tekintettel
hatályon kívül helyezendők az „áthelyezett”, illetve feleslegessé vált rendelkezések.
A Javaslat a Grt. 25. §-ában foglalt eljárásindítási határidőt megállapító rendelkezését
hozzáigazítja a Tpvt. - újonnan megállapítandó - 67. § (3) bekezdés a) pontjában és (4)
bekezdésében, az Fttv. 13. §-ában, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46. §
(3) bekezdésében, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 83.
§ (1) bekezdésében egységesen alkalmazott szabályozási mintához, tisztázva a folyamatos
magatartásként megnyilvánuló reklámtevékenység, illetve a tartósan fenntartott jogsértő
állapot tekintetében irányadó határidő-számítási kezdőpontot. A magatartási kódex jogsértő
rendelkezése folyamatos jogsértő magatartásnak minősül.
A 108. §-hoz
A Gazdasági Versenyhivatal, illetve az ott foglalkoztatott köztisztviselők jogállási,
előmeneteli szabályait a költségvetési év elején célszerű hatályba léptetni, ezen szabályok
tekintetében pedig a címzettek zárt körére, valamint az átmeneti szabályokra tekintettel
jelentős felkészülési időt sem szükséges biztosítani.
Ettől eltérően minden egyéb módosítás tekintetében mind a Gazdasági Versenyhivatal, mind
az érintett vállalkozások, lehetséges ügyfelek és jogi képviselőik részére hosszabb,
hathónapos felkészülési idő szükséges.
Erre tekintettel a Javaslatban foglalt módosítások két lépcsőben, 2014. január 1-jén és július
1-jén lépnek hatályba.
A Javaslat a jogszabály-szerkesztés követelményeinek megfelelően az alapjogszabályba
épített átmeneti rendelkezésekkel cizellálja az egyes hatályba lépő módosítások speciális
alkalmazási szabályait.