﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12792. számú
törvényjavaslat
az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
Előadó:	Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. október
2013. évi...törvény
az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
I. Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§ (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szja tv.) 3. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„41. Agrár csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió valamely, a
mezőgazdasági vagy halászati termelő ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis)
támogatásokra vonatkozó uniós jogi aktusában meghatározott támogatás, mely mértéke, illetve
intenzitása alapján nem teljesíti az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 107. cikk (1)
bekezdésében foglalt valamennyi feltételt és így nem tartozik a 108. cikk (3) bekezdésében foglalt
bejelentési kötelezettség alá.”
(2)	Az Szja tv. 3. § 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„51. Termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott
mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld.”
(3)	Az Szja tv. 3. § 91. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amely esetében biztosítási esemény
bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására - ide nem értve az 1. számú melléklet 6. pont 6.3.
pontjában említett engedményt - nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és
visszavásárlási értéke), azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket
is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de
nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás - akkor sem, ha a biztosító teljesítését
biztosítási esemény váltja ki -, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási
feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási
szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét; e
rendelkezés alkalmazásában nem minősül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény
bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítés (így különösen a díjkedvezmény, díjengedmény,
díjvisszatérítés), amelyre a díjat fizető személy jogosult, de vagyoni érték kivonásának minősül, ha
a személybiztosítás díját más személy - ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt
-	fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre a biztosítás feltételei
szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a
szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a telj es tartam
alatt nem minősül kockázati biztosításnak.”
2.	§ Az Szja tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel
1
a)	a bevétel megszerzése, a kiadás teljesítése napját megelőző hónap 15. napján érvényes
árfolyamot kell alkalmazni, ha a jövedelem adóját, adóelőlegét havonta kell megállapítani,
b)	a bevétel megszerzése, a kiadás teljesítése negyedévének utolsó hónapja 15. napján érvényes
árfolyamot kell alkalmazni, ha a jövedelem adóját, adóelőlegét negyedévente kell megállapítani,
c)	az adóév utolsó hónapjának 15. napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni, ha a jövedelem
adóját évente kell megállapítani.
(2)	A kifizetőtől származó, külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből, osztalékból
(osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a
jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell
megfizetni.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően az egyéni vállalkozó és a járulékfizetésre köteles
magánszemély a külföldi pénznemben megszerzett bevételének, felmerült kiadásának
átszámításához a bevétel megszerzését vagy a kiadás felmerülését megelőző hónap 15. napján
érvényes árfolyamot alkalmazza.”
3.	§ Az Szja tv. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az
adóévben)
„a) egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói
tevékenységét;”
4.	§ Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a biztosítás más személy által fizetett díja az 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja
alapján vagy a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére
szóló életbiztosítás más személy által 2013. január 1-jét megelőzően fizetett díja az 1. számú
mellékletnek a befizetés időpontjában hatályos 6. pont 6.3. alpontja alapján részben vagy egészben
adómentes volt, akkor - függetlenül a biztosítási szerződés esetleges módosításától - a biztosító
teljesítéséből (kivéve, ha a biztosító teljesítése a 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja alapján
adómentes) a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az
adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A
biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket
figyelmen kívül kell hagyni az egyéb jövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további
megállapítása során.”
5.	§ (1) Az Szja tv. 29/B. §-a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva
gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő
jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában
kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a
családi kedvezmény 29/A. § (2) bekezdés szerint meghatározott összege 50 százalékának
érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös
érvényesítésére egymás között nem jogosultak.”
(2)	Az Szja tv. 29/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz,
adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata
a)	a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
2
b)	a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,
amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott)
adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá azt,
hogy e személyek - ide értve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak,
kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a
másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.
(2a) Ha a családi pótlékra jogosult magánszemély ugyanazon adóéven belül több személlyel
osztja meg vagy érvényesíti közösen a családi kedvezményt, akkor a bevallásban fel kell tüntetni,
hogy a házastársak, élettársak számára külön-külön hány jogosultsági hónap állapítható meg. E
bekezdés alkalmazásában a családi kedvezményre nem jogosult, a családi kedvezmény
megosztásával érintett házastárs, élettárs számára az a hónap tekinthető jogosultsági hónapnak,
amelyben kizárólag a családi kedvezményt megosztó magánszemély jogosult a családi
kedvezményre, kivéve azon hónapokat, amelyekben a családi kedvezményre jogosult személy a
gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi.”
(3)	Az Szja tv. 29/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a magánszemély vagy házastársa, élettársa a családi járulékkedvezmény havi vagy
negyedéves összegét a Tbj. 51. §-a vagy 51/A. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi
jövedelemadóról szóló bevallásban a magánszemély és házastársa, élettársa által érvényesíthető
családi kedvezmény együttes összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi
járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel
elosztott része (625 százaléka).”
6.	§ Az Szja tv. 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett
nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján
rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó
részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: önkéntes
kölcsönös pénztári nyilatkozat):
a)	az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel
befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett
egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka,
b)	az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként - az a) pontban
foglaltaktól függetlenül -
ba)	az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az
adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött - az adóév utolsó napján lekötött
számlakövetelésként kimutatott - összeg 10 százaléka a lekötés adóévében,
bb)	az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön törvényben
meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által
az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka,
de legfeljebb az adóévben - az a)-b) pontok vonatkozásában együttesen - 150 ezer forint.”
7.	§ Az Szja tv. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor - saját
döntése alapján, az e fejezetben előírtaktól eltérően - a vállalkozói kivét vagy az átalányban
megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be.”
3
8.	§ (1) Az Szja tv. 65. § (3a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja alkalmazásában nem minősül sem egyszeri díjas
biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha]
„b) a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének
(ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a
díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30
százalékponttal növelt értékét azzal, hogy a rendszeres díjak növekedése mértékének
meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül lehet hagyni, továbbá azzal, hogy a
biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre
lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díj mentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen
időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával
arányos biztosítási díj.”
(2) Az Szja tv. 65. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír
megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam - levonható az értékpapír
megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig
megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam
azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett esetben az
értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított
értékként nem vehető figyelembe. Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési
forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a
jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a
jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékeként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére
fordított értékét kell figyelembe venni.”
9.	§ Az Szja tv. 67/B. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő
értékpapír átalakítása (kicserélése), ha az átalakított (kicserélt) értékpapír vagy - ha a
magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt
megillető vagyonhányadra tart igényt - az értékpapír helyett kapott pénzösszeg legkésőbb az
értékpapír átalakítását, a pénzösszeg kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba
kerül. Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír zártkörűvé történő átalakítása (kicserélése) csak
abban az esetben nem minősül a lekötési időszak megszakításának, ha a magánszemély az
átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az őt megillető vagyonhányadra tart igényt és arra pénzben
jogosult, feltéve, hogy ez a pénzösszeg a kifizetését követő 15 napon belül a lekötési
nyilvántartásba kerül. A 15 napos határidő elmulasztását a lekötési időszak megszakításának kell
tekinteni.”
10.	§ Az Szja tv. 69. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése
alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek
alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy
szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány nem visszaváltható, és egyebekben a
juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek.”
4
11.	§ Az Szja tv. 72. § (4) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell
figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni
kamatkedvezményt:]
„o) a pénzügyi intézmény által független félnek üzletszerű pénzügyi szolgáltatása keretében
nyújtott olyan hitel vagy kölcsön, amellyel összefüggésben az adós fizetőképességének
helyreállítását vagy megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra.”
12.	§ (1) Az Szja tv. 77/C. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Munkavállalói értékpapír-juttatási programnak (a továbbiakban: program) minősül a
gazdasági társaság által működtetett olyan juttatási rendszer:
a)	amelynek keretében kizárólag a gazdasági társaság vagy annak kapcsolt vállalkozása által
kibocsátott értékpapírt lehet szerezni;
b)	amelynek keretében kizárólag a gazdasági társaság munkavállalója vagy vezető
tisztségviselője szerezhet értékpapírt;
c)	amelyet a gazdasági társaság munkavállalói és vezető tisztségviselői között teljes körűen
írásban meghirdetnek;
d)	amelyben a gazdasági társaság munkavállalói és vezető tisztségviselői közül a részvételre
jogosultak körét nem a munkaköri feladattal kapcsolatos egyéni teljesítménytől függő ismérv
határozza meg;
e)	amelyben a juttatásra való jogosultság semmilyen módon nem kapcsolódik a munkavállaló,
vezető tisztségviselő egyéni teljesítményéhez;
f)	amelyben a program szervezője visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a programban
foglaltak teljesítésére azzal, hogy a juttatás a gazdasági társaság érdekkörébe tartozó, előre
meghatározott, a program meghirdetését követően meg nem változtatható, objektív feltételhez
köthető;
g)	amelyben az adóéven belül résztvevő magánszemélyek legfeljebb 25 százaléka lehet vezető
tisztségviselő;
h)	amelynek keretében az adóéven belül a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető
összes értékpapír együttes névértékének 50 százalékát kitevő együttes névértékű értékpapírt
szerezhetnek; és
i)	amelynek keretében a gazdasági társaság és a kibocsátó számviteli vezetője, felügyelő
bizottsági tagja és e személyek közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet
értékpapírt.
(1b) A gazdasági társaság kapcsolt vállalkozása és annak munkavállalói, vezető tisztségviselői is
részt vehetnek a programban. Ebben az esetben az (1a) bekezdésben foglalt feltételeknek az
programban részt vevő kapcsolt vállalkozás és annak munkavállalói, vezető tisztségviselői
tekintetében is teljesülniük kell.”
(2)	Az Szja tv. 77/C. § (24) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre vonatkozó
rendelkezések alkalmazásában:)
„e) a program szervezője: a programot működtető gazdasági társaság, külföldi gazdasági
társaság esetén annak magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete, ideértve az előbbiek
jogutódját is;”
5
13. § Az Szja tv. 84/Y. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84/Y. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló
2013. évi .......... törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük
napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)-(8)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2)	E törvény
a)	28. § (2) bekezdése szerinti bevételt szerző magánszemély - a biztosító felhívására - írásban
nyilatkozik arról, hogy a 2013. január 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésre 2013. január 1-jét
megelőzően más személy - nem szerződőként - milyen összegben fizetett az 1. számú melléklet
2013. január 1-jét megelőzően hatályos 6.pont 6.3. alpontja szerinti adómentes díjat, ennek
hiányában a magánszemély 2013. január 1-jét megelőzően teljesített saját befizetésének összegével
a bevételt nem lehet csökkenteni;
b)	65. § (3a) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a díjnövekedés mértékét először a 2012.
december 31-ét követően kezdődő biztosítási évre vonatkozóan kell vizsgálni;
c)	1. számú melléklete 6. pont 6.9. alpontjának alkalmazása során a díjnövekedés mértékét
először a 2012. december 31-ét követően kezdődő biztosítási évre vonatkozóan kell vizsgálni,
valamint az említett alpont díjfizetés gyakoriságára vonatkozó rendelkezését a 2012. december 31-
ét követő első díjfizetéstől (díjelőírástól) kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A 67/A. § és 67/B. § alkalmazásában nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül
annak a részvénytársaságnak a részvénye, amely 2014. március 14-én nyilvánosan működött,
feltéve, hogy a részvénytársaság alapszabályát 2014. március 14-ét követően nem módosították.
(4)	E törvény 77/C. §-ának az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló
2013. évi ... törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései alkalmazásában az
elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program (a továbbiakban: program) keretében
értékpapírt szerző magánszemélynek kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki a program
nyilvántartásba vételét kezdeményező eljárás megkezdésének időpontjáig a programban részvételi
szándékát nem jelezte, azonban az értékpapírt a nyilvántartásba vett program feltételei szerint
szerezte, ideértve különösen a 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más
törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
módosításáról szóló 2013. évi ... törvény hatálybalépését megelőzően hatályos (19) bekezdés c) és
f)-g) pontjában foglalt feltételek teljesítését is.
(5)	A 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi ...
törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőző napon az
elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programok nyilvántartásában szereplő munkáltatói
értékpapír-juttatási programok keretében juttatott értékpapírok adókötelezettsége megállapítása
során a 77/C. §-nak az említett módosítás hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit
alkalmazni lehet.
(6)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
..........törvénnyel megállapított 11/A. § (1) bekezdés f) pontja, 12. § c) pontja,13. § (1) bekezdés
a)	alpontja, 44/B. § (4) bekezdés, 65. § (3) bekezdés a) pont ac)-ad) alpontja, (6)-(6a) bekezdése, 1.
számú melléklet 4. pont 4.27. alpontja, 7. pont 7.25. alpontja, 8. pont 8.21. alpontja, 9. pont 9.5.1.
alpont a)-c) alpontja a 2013. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható.
6
(7)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
..........törvénnyel módosított 1. számú melléklet 8. pont 8.14. alpontja az adómegállapításhoz való
jog elévülési idején belül alkalmazható.
(8)	E törvénynek az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2013. évi CXXIX. törvénnyel megállapított és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvénnyel módosított 1. számú melléklet 4. pont
4.13. alpontjában foglaltakat a 2013. január 1-jétől megszerzett pénzbeli juttatások tekintetében kell
alkalmazni.”
14.	§ Az Szja tv.
a)	1. számú melléklete az 1. melléklet,
b)	3. számú melléklete a 2. melléklet
szerint módosul.
15.	§ Az Szja tv.
1.	2. § (6) bekezdésében a „járhat el” szövegrész helyébe a „jár el” szöveg;
2.	3. § 95. pontjában a „személybiztosítás” szövegrész helyébe a „betegségbiztosítás (vagy
egészségbiztosítás)” szöveg;
3.	11/A. § (1) bekezdés f) pontjában a „vállalkozó” szövegrész helyébe a „vállalkozó, vagy az
egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette’ szöveg;
4.	12. § c) pontjában a „vállalkozó, és” szövegrész helyébe a „vállalkozó, vagy az egyéni
vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette, és” szöveg;
5.	14. § (1) bekezdésében a „ társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is” szövegrész helyébe
a „társas vállalkozás is” szöveg, a „vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj
ellenében” szövegrész helyébe a „vállalkozásnál díj ellenében” szöveg;
6.	44/B. § (4) bekezdésében a „rendelkezett’ szövegrész helyébe a „rendelkezett (ide nem értve
az adóköteles nyugdíjszolgáltatásról való rendelkezést)” szöveg;
7.	46. § (6) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „társas vállalkozás, polgári jogi társaság, és”
szövegrész helyébe a „társas vállalkozás és” szöveg;
8.	49/B. § (6) bekezdés d) pontjában az „az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági
termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami
támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként
vehető igénybe’ szövegrész helyébe „az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 107. és
108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló
rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe’ szöveg, (12) bekezdésében az „a szellemi
termék” szövegrész helyébe az „a szoftvertermék felhasználási joga, a szellemi termék”
szöveg, (14) bekezdésében az „a szellemi termék” szövegrész helyébe az „a szoftvertermék
felhasználási joga, a szellemi termék” szöveg;
9.	62. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „ingatlan átruházásából” szövegrész helyébe az
„ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából” szöveg;
10.	62/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a termőföldről szóló törvényben meghatározott
termőföldnek minősülő földrészlet” szövegrész helyébe az „az a termőföldnek minősülő
földrészlet, amely külterületen található” szöveg;
11.	63. § (7) bekezdésében az „ingatlan vagyoni értékű jog” szövegrész helyébe az „ingatlan,
vagyoni értékű jog” szöveg;
12.	65. § (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában a „létrejötte évét” szövegrészek helyébe a
„létrejöttét” szöveg, (6) bekezdésében az „az adó (2) bekezdés szerinti mértékével”
7
szövegrész helyébe az „az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel” szöveg,
(6a) bekezdésében a „kockázati biztosítási díjat, vagy” szövegrész helyébe a „kockázati
biztosítási díjat (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott,
utólag levonással érvényesített díjat is), vagy” szöveg;
13.	72. § (4) bekezdés e) pontjában az „a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság által”
szövegrész helyébe az „a társas vállalkozás által” szöveg;
14.	77/C. §-t magában foglaló alcím címében az „Az elismert munkavállalói” szövegrész
helyébe az „A munkavállalói” szöveg;
15.	77/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „értékpapírt elismert” szövegrész helyébe az
„értékpapírt munkavállalói értékpapír-juttatási” szöveg, az „az elismert programban”
szövegrész helyébe az „a programban” szöveg, b) pontjában az „az elismert program
nyilvántartásáról rendelkező határozatban” szövegrész helyébe az „a munkavállalói
értékpapír-juttatási program nyilvántartásában” szöveg, (6) bekezdésében, a (15) bekezdés
nyitó szövegrészében, (17) bekezdésében, a (18) bekezdés nyitó szövegrészében az ,,az
elismert program” szövegrészek helyébe az „a program” szöveg, a (24) bekezdés nyitó
szövegrészében az „Az elismert munkavállalói” szövegrész helyébe az „A munkavállalói”
szöveg, (24) bekezdés b) és d) pontjában az „az elismert program” szövegrész helyébe az
„ a program” szöveg,
16.	1. számú melléklet 1. pont 1.10. alpontjában a „lakáscélú támogatás” szövegrész helyébe a
„lakáscélú támogatás és az integrációs támogatás” szöveg, 6. pont 6.6. alpont b)
alpontjában az „időpontjában adómentes” szövegrész helyébe az „időpontjában e melléklet
6.3. alpontja szerint adómentes” szöveg, 6.7. alpont c) alpontjában a „meg nem haladó
rész” szövegrész helyébe a „meg nem haladó rész azzal, hogy az összeghatárt biztosítási
szerződésenként (a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni”
szöveg, 7. pont 7.15. alpont b) alpontjában a „kiegészítő szolgáltatásból származó”
szövegrész helyébe a „kiegészítő szolgáltatásból, biztosító biztosítási szolgáltatásból
származó” szöveg, a „pénzügyi vállalkozásnak az adott” szövegrész helyébe a „pénzügyi
vállalkozásnak, biztosítónak az adott” szöveg, 8. pont 8.14. alpont nyitó szövegrészében a
„kifizető által” szövegrész helyébe a „kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy
által” szöveg, 9. pont 9.5. alpont 9.5.2 pontjában a „ha rendelkezik” szövegrész helyébe a
„ha legkésőbb a bevallás benyújtásakor rendelkezik” szöveg;
17.	2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 9. pontjában a „kapott
kártérítés” szövegrész helyébe a „kapott kártalanítás, kártérítés” szöveg;
18.	10. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 9. pontjában a „kapott
kártérítés” szövegrész helyébe a „kapott kártalanítás, kártérítés” szöveg;
19.	13. számú melléklet 10. pontjában a „40 százaléka'” szövegrész helyébe a „40 százaléka,
2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka'’”
szöveg
lép.
16.	§ Hatályát veszti az Szja tv.
1.	7. § (1) bekezdés j) pont jc) alpontja;
2.	47. § (4) bekezdésében az „és adóalapot növelő tétel” szövegrész;
3.	48. § (2) bekezdés e) pontja;
4.	50. § (9) bekezdése;
5.	62. § (2) bekezdés c) pontjában az „, erdő művelési ágú föld” szövegrész,
6.	62. § (2) bekezdés c) pontjában a „- ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése
szerint kell megállapítani —” szövegrész, 62. § (5) bekezdése;
8
7.	64. § (2) bekezdésében az „, erdő művelési ágú földjének” szövegrész és a „fekvő
mezőgazdasági művelésű külterületi” szövegrész, 64. § (3) bekezdésében az „, erdő
művelési ágú földjének” szövegrész;
8.	77/C. § (2) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási számát, valamint”
szövegrész, 77/C. § (3) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási száma,
továbbá” szövegrész, 77/C. § (4) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási
számáról,” szövegrész, 77/C. § (5) bekezdésében az „elismert program nyilvántartási
száma, továbbá” szövegrész, 77/C. § (7) bekezdésében az „az elismert program
nyilvántartási száma, valamint” szövegrész, 77/C. § (14) bekezdése, 77/C. § (18) bekezdés
b)	pontjában az „elismert” szövegrészek, 77/C. § (19)-(23) bekezdése, 77/C. § (24)
bekezdés a) ésf) pontja;
9.	80. § c) pontjában a „természetbeni” szövegrész.
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
17.	§ (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 28. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„28. nem jelentős összegű hiba: a számvitelről szóló törvény szerint meghatározott nem jelentős
összegű hiba, azzal, hogy a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő adózó
esetében a nem jelentős összegű hiba értékhatára a mérlegfőösszeg 2 százaléka. A nem jelentős
összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló bevallásban kell figyelembe venni;”
(2) A Tao törvény 4. §-a a következő 45. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„45. termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott
mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld;”
18.	§ (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„w) a (21) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, az adózó választása szerint az e törvény
hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési
tevékenységének közvetlen költségére tekintettel a t) pont szerint megállapított, de választása
szerint nem érvényesített összeg (ide nem értve a (17) bekezdés szerinti összeget), azzal, hogy a 3.
számú melléklet A) rész 15. pontja szerinti körülmények fennállását az adózó vonatkozásában is
vizsgálni kell,”
(2)	A Tao. törvény 7. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
„(21) Az (1) bekezdés w) pontjában foglaltak akkor alkalmazhatóak, ha az adózó rendelkezik az
adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a
kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenysége
közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető
összeget. A kapcsolt vállalkozás által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem
haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető
összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása
egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a
kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.”
9
19.	§ A Tao. törvény 9. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Abban az adóévben, amelyben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek
minősül, a társasági adó alapja - az (1)-(10) bekezdéstől eltérően - az adózás előtti eredmény,
módosítva a 7-8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a VII. Fejezetben
foglaltakkal.”
20.	§ A Tao. törvény 13/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az
adóévben, amelyben a közhasznú nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint
elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül.”
21.	§ A Tao. törvény 15. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési
társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdésben foglalt
rendelkezést nem alkalmazhatja
a)	a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó
kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó, a bevétellel arányos adóalapra,
b)	a főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági
társaságban fennálló, 10%-ot meghaladó részesedése
ba)	értékesítésének adóévi árfolyamnyereségére, és
bb)	nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében elszámolt
bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részére.”
22.	§ A Tao. törvény 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adókedvezmény mértéke
a)	a 2000. december 31 -ét követően és 2013. december 31-éig megkötött szerződés alapján
igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka,
b)	a 2013. december 31 -ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés
szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka.”
23.	§ A Tao. törvény
a)	1. számú melléklete a 3. melléklet,
b)	3. számú melléklete a 4. melléklet
szerint módosul.
24.	§ A Tao. törvény
1.	4. § 5. pontjában a „30 százalék’ szövegrész helyébe a „10 százalék’ szöveg, a „30
százalékot’ szövegrész helyébe a „10 százalékot’ szöveg, a „30 százalékos” szövegrész
helyébe a „10 százalékos” szöveg, a „60 napon” szövegrészek helyébe a „75
napon” szöveg;
2.	4. § 15. pontjában a fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja,” szövegrész
helyébe a fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja, a használatbavétel
tudomásulvételének a napja,” szöveg;
10
3.	4. § 18/a. pontjában a „mérlegfordulónapi piaci” szövegrész helyébe a „mérlegfordulónapi
könyv szerinti” szöveg;
4.	4. § 18/c. pontjában az „az az ingatlan” szövegrész helyébe az „az a külterületi ingatlan”
szöveg;
5.	4. § 33. pont d) alpontjában az „apportálása (a továbbiakban: ingatlan hasznosítása)”
szövegrész helyébe az „apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása),
továbbá ingatlan értékesítése” szöveg;
6.	5. § (7) bekezdésében az „abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból
törölték” szövegrész helyébe az „abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági
nyilvántartásból törölték, vagy amely adóévben az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény
szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül” szöveg;
7.	7. § (1) bekezdés u) pontjában az „adóellenőrzés, önellenőrzés során” szövegrész helyébe
az „adóellenőrzés során” szöveg;
8.	7. § (1) bekezdés zs) pontjában és (11) bekezdés b) pontjában a „szellemi termék’
szövegrész helyébe a „szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék” szöveg;
9.	7. § (11) bekezdés b) pontjában a „szellemi termékre’ szövegrész helyébe a
„szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre” szöveg;
10.	7. § (12) bekezdésében az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek
előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő
alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető
igénybe’ szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108.
cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló
rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe” szöveg;
11.	8. § (1) bekezdés p) pontjában az „adóellenőrzés, önellenőrzés során” szövegrész helyébe
az „adóellenőrzés során” szöveg;
12.	18. § (6) bekezdésében az „a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő
teljesítése” szövegrész helyébe az „a jegyzett tőke, tőketartalék nem pénzbeli
hozzájárulással történő teljesítése ” szöveg;
13.	22/A. § (1) bekezdésében az „ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett
más hitel” szövegrész helyébe az „ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan
felvett más hitelt” szöveg;
14.	22/A. § (4) bekezdésében az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági
termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami
támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt
vehető igénybe’ szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107.
és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló
rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe” szöveg;
15.	22/C. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában az „az Európai Közösséget létrehozó
Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló
1998/2006/EK bizottsági rendelet’ szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget
11
Létrehozó Szerződés alapján elfogadott, a csekély összegű (de minimis) támogatások
alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet’ szöveg;
16.	26. § (13) bekezdésében a „kisvállalati adó alanya” szövegrész helyébe a „kisadózó
vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (a továbbiakban:
Katv.) hatálya alá tartozó adóalany’ szöveg, a „kisvállalati adó adóalanyisága”
szövegrészek helyébe a „Katv. szerinti adóalanyisága” szöveg;
17.	31. § (4) bekezdésében az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek
előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra
történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i
1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006. 12. 16., 3. o.)” szövegrész helyébe az
„az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági
termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami
támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendelet” szöveg
lép.
25.	§ Hatályát veszti a Tao. törvény
a)	4. § 1/a. pontjában az „és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben” szövegrész;
b)	22/A. § (1) bekezdésében a „2000. december 31-ét követően megkötött ” szövegrész;
c)	28. § (5) bekezdésében a „ráfordításként elszámolt’ szövegrész.
3.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
26.	§ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Eva. törvény) 3. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az adózó adóalanyisága megszűnik:)
„k) a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal.”
27.	§ Az Eva. törvény 3. § (1) bekezdés g) pontjában a „felszámolás” szövegrész helyébe a
„felszámolás, a kényszertörlési eljárás” szöveg lép.
4.	Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
módosítása
28.	§ Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. §
(3c) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett foglalkozásúnak minősül:]
„b) a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a
továbbiakban: a sportról szóló törvény) 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a
magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti
sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül
vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek
minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén
képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló
jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember
rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.”
12
5. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény módosítása
29.	§ Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) a következő alcímmel egészül ki:
„Hitelintézeti hozzájárulás
4/C. § (1) A hitelintézetnek a 2013. adóévben a Hpt. 311. §-ára tekintettel egyszeri adófizetési
kötelezettsége keletkezik.
(2)	A hitelintézeti hozzájárulás alapja az általános kockázati céltartalék csökkenéseként - a
2013. december 31-i fordulónappal - elszámolt összeg.
(3)	A hitelintézeti hozzájárulás mértéke a (2) bekezdés szerinti adóalaprész után 19 százalék.
(4)	A hitelintézet a hitelintézeti hozzájárulást 2014. március 10-éig megállapítja, bevallja és egy
összegben megfizeti.”
30.	§ A Különadó tv.
a)	4. § (5) és (6) bekezdésében a „2013-ra” szövegrész helyébe a „2014-re” szöveg;
b)	4/A. § (1) bekezdésében a „2013-ban” szövegrész helyébe a „2014-ben” szöveg;
c)	4/A. § (2) bekezdésében a „2013.” szövegrész helyébe a „2014.” szöveg;
d)	4/A. § (3) bekezdésében a „2010-2012.” szövegrész helyébe a „2010-2013.” szöveg, a
„2013.” szövegrész helyébe a „2014.” szöveg;
e)	4/A. § (38) bekezdésében az „A Hpt. szerinti” szövegrész helyébe az „A hitelintézetekről
és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti”
szöveg;
f)	4/B. § (1) bekezdésében a „2013-ban” szövegrész helyébe a „2014-ben” szöveg;
g)	6. § (4) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény”
szövegrész helyébe az ,,a Hpt.” szöveg;
h)	7. § 4. pontjában az „a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a
továbbiakban: Hpt.) ” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg;
i)	7. § 8. pontjában a „létrejött pénzügyi vállalkozást” szövegrész helyébe a „létrejött
pénzügyi vállalkozást, továbbá a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi
vállalkozást” szöveg
lép.
6.	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
törvény módosítása
31.	§ A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az
alábbi feltételek bármelyikének:
a)	legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás
foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze
kell számítani,
b)	a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő
tevékenységet folytatónak minősül,
13
c)	a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós
rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d)	a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban
biztosítottnak minősül,
e)	olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági
nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban
vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f)	rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex
minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g)	a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató
egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban
fennálló főállású kisadózó jogállást is;”
32.	§ A Katv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való
bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás
nyilvántartásba vételének napjával vagy - ha az korábbi időpont - a létesítő okirat ellenjegyzésének
napjával - de legkorábban 2013. január 1-jén - jön létre.”
33.	§ A Katv. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó
után az adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni.”
34.	§ A Katv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot
szolgáltat bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő
magánszemélyt) nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás
bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás
teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a
kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.”
35.	§ A Katv. 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell
tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az által kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi
akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.”
36.	§ A Katv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő
magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március
31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről,
adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás
bevételének minősülő összegről, ha az meghaladj a az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás
teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a
kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.”
37.	§ (1) A Katv. 20. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a következő ügyletekből a tárgyévben befolyt
pénzeszköz:)
14
„h) az e törvény alapján megfizetett adó visszatérítése.”
(2)	A Katv. 20. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli)
„h) az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg”
(miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés.)
(3)	A Katv. 20. § (13) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során
figyelmen kívül kell hagyni]
„c) az e törvény szerinti adóalanyiság időszakát megelőző időszakban teljesített és az
adóalanyiság időszaka alatt visszatérített pótbefizetést.”
38.	§ A Katv. 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét
megszünteti, akkor a bevételét növeli az az összeg, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adója
szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított.”
39.	§ A Katv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a)	mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti
eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség
együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként
megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi
eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
b)	egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék,
mérleg szerinti eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben
fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített
mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök
együttes könyv szerinti értékét;
csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal,
eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, amely az adóalany egyszerűsített
vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett.”
40.	§ A Katv. a következő alcímmel egészül ki:
„Egyszerűsített vállalkozói adó
28/A. § Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának
hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében a 2. § 12. pontjában foglaltaktól eltérően nem kell a
kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet az egyszerűsített vállalkozói
adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény alapján az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának kell
tekinteni. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a
külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik.”
41.	§ A Katv. a következő 32. §-sal egészül ki:
„32. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
.......... törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától
15
megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)-(3) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével.
(2)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
..........törvénnyel megállapított 4. § (2) bekezdését az egyes adótörvények és azokkal összefüggő
más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
módosításáról szóló 2013. évi .......... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is
alkalmazni kell.
(3)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
..........törvénnyel megállapított 13. §, 20. § (1), (2) bekezdés, (4) bekezdés h) pont, (5) bekezdés
h)	pont, (13) bekezdés c) pont, 26. § (2) bekezdés és 28/A. § rendelkezését a 2013. adóévre
vonatkozóan is alkalmazni kell.
(4)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
.......... törvénnyel megállapított 23. § (5) bekezdés rendelkezését a 2013. adóévre az adózó
választása szerint alkalmazza.”
42.	§ A Katv.
a)	2. § 3. pontjában a „vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá
nem tartozó, az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai esetén az egyszerűsített vállalkozói
adó alapja’” szövegrész helyébe a „vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt.
hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített
vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem
tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg” szöveg;
b)	5. § (1) bekezdés f) pontjában az „ezen időpontig” szövegrész helyébe az „a kisadózó tag
kilépését követő napig” szöveg,
c)	5. § (1) bekezdés j) pontjában a „végrehajtható adótartozása” szövegrész helyébe a
„végrehajtható, nettó módon számított adótartozása” szöveg;
d)	19. § (6) bekezdésében az „a cégbíróságnak” szövegrész helyébe az „az adóhatóságnak”
szöveg;
e)	19. § (9) bekezdésében a „társasági szerződése” szövegrészek helyébe a „létesítő okirata”
szöveg;
f)	20. § (1) bekezdésében a „(2)-(19)”” szövegrész helyébe a „(2)-(20)” szöveg;
g)	20. § (2) bekezdésében a „(4)-(19)”” szövegrészek helyébe a „(4)-(20)”” szöveg, az
„egyszerűsített vállalkozói adóalany” szövegrész helyébe az „egyszerűsített vállalkozói
adóalany vagy kisadózó vállalkozás” szöveg;
h)	20. § (5) bekezdés f) pontjában a „fizetése és” szövegrész helyébe a „fizetése,” szöveg, g)
pontjában a „kifizetése” szövegrész helyébe a „kifizetése és” szöveg;
i)	20. § (6) bekezdés f) pontjában a „ bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett
adó és adóelőleg,” szövegrész helyébe a „bírság, pótlék,” szöveg;
j) 20. § (8) bekezdésében a „feltéve, hogy az adóévben a szerződés” szövegrész helyébe a
„feltéve, hogy a szerződés” szöveg;
k) 23. § (5) bekezdésében a „(4)-(19)”” szövegrész helyébe a „(4)-(20)” szöveg,
l)	23. § (9) bekezdésében az „egyszerűsített vállalkozói adóalany”” szövegrész helyébe az
„egyszerűsített vállalkozói adóalany vagy kisadózó vállalkozás”” szöveg
16
lép.
II. Fejezet
KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
7.	Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása
43.	§ (1) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) 7. §
(5)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adóalany az 5. § szerint keletkezett adófizetési kötelezettsége és a 6. § szerinti adó-
visszaigénylési jogosultsága különbözeteként megállapított nettó adót havonta, a tárgyhó első
napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő adómegállapítási időszakra, a tárgyhót követő hó 20.
napjáig köteles bevallani és megfizetni, illetve jogosult visszaigényelni. Az adómegállapítási
időszakra vonatkozóan vissza nem igényelt adó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
(a továbbiakban: Art.) szerinti elévülési időn belül későbbi adómegállapítási időszakban is
levonható, visszaigényelhető.”
(2) Az Eat. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adó-visszaigénylésre jogosult, a 6. § (1) bekezdésében felsorolt személyek közül a nem
adóalany személy az (5) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra a
visszaigényelhető adót - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - havonta, a tárgyhót követő hó 20.
napjától igényelheti vissza az Art. költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályainak
alkalmazásával.”
8.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
44.	§ A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 9. §
(4)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az adókötelezettség átalakítás miatt keletkezik, az adó alanya köteles a területileg
illetékes közlekedési hatósághoz benyújtott előzetes engedély iránti kérelmet benyújtani. A
közlekedési hatóság haladéktalanul értesíti a vámhatóságot az adóalany átalakítási szándékáról,
közölve minden, az e törvény szerinti adókötelezettség megállapításához szükséges adatot (az
eredeti és az átalakított gépjármű motortérfogatának és környezetvédelmi kategóriába tartozásának,
valamint az e törvény szerinti adó alanyának beazonosításához szükséges adatokat).”
45.	§ A Rega tv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a különbözet előjele negatív, a gépjármű átalakítása
előtti forgalomba helyezéskor megfizetett és az átalakítást követő forgalomba helyezéskor számított
adó különbözetét az adóalany a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelheti, ha az
átalakítást követő forgalomba helyezéskor a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása jobb,
mint az átalakítás előtti forgalomba helyezéskori környezetvédelmi osztályba sorolása.”
46.	§ A Rega tv.
1.	9. § (5) bekezdésében a „gépjárműnek az adóigazolásban szereplő” szövegrész helyébe a
„gépjármű”,
2.	13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „adó a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel
visszaigényelhető” szövegrész helyébe az „adót az adóalany a vámhatósághoz benyújtott
kérelemmel visszaigényelheti”,
3.	16/A. § (4) bekezdésében az „igazolást ad ki” szövegrész helyébe az „elektronikus
igazolást továbbít a rendőrség részére ”,
17
4.	19. § (4) bekezdésében a „ 13. § (6)” szövegrész helyébe a „ 14. § (1)”
szöveg lép.
47.	§ Hatályát veszti a Rega tv.
1.	7. § (1) bekezdésében a „az adóigazolás kiváltásával” és a „az adóigazolás kiváltásának
időpontjában” szövegrész,
2.	7. § (2) bekezdése,
3.	9. § (5) bekezdésében a „, valamint az adóigazolás sorszámáról” szövegrész,
4.	„Az adóigazolás” alcíme,
5.	13. § (3) bekezdése,
6.	16/A. § (4) bekezdésében a „, melyet a rendőrség részére elektronikus úton is továbbít”
szövegrész.
9.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
48.	§ (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-a a következő 9/A. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„9/A. KN-kód: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló
1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. mellékletében meghatározott Kombinált
Nómenklatúrával megegyező árut megjelölő áruazonosító szám;”
(2)	A Jöt. 7. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„35. aroma: az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma
tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a
2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 2008.
december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott
anyag;”
49.	§ (1) A Jöt. 24. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vámhatóság - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan személynek engedélyezi bejegyzett
kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő
behozatalát, aki]
,f - a (6)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel - jövedéki biztosítékot nyújt az éves szinten
várhatóan beszerzésre kerülő
fa)	egyéb ellenőrzött ásványolaj - kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított
szénhidrogént - mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel
számított adó,
fb)	2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés
f)	pontja szerinti legmagasabb adómértékkel számított adó,
fc)	- az fa) és fb) pontban nem említett - jövedéki termék mennyiségére számított adótartalom
egytizenketted részének megfelelő összegben.”
(2)	A Jöt. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
18
„(2) Amennyiben a bejegyzett kereskedő eseti jelleggel hoz be jövedéki terméket más
tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban (a továbbiakban: eseti bejegyzett kereskedő),
részére a vámhatóság esetenként egy szállítmányra vonatkozóan ad engedélyt a 35. § (1) bekezdés
b)-c) pontban meghatározott feltételek teljesítése, valamint a kérelemben megjelölt, beszerzésre
kerülő
a)	egyéb ellenőrzött ásványolaj - kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított
szénhidrogént - mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel,
b)	2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés
f)	pontja szerinti legmagasabb adómértékkel,
c)	- az a) és b) pontokban nem említett - jövedéki termék mennyiségére
számított adónak megfelelő összegben történő előzetes jövedékibiztosíték-nyújtás esetén.”
(3)	A Jöt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő 25. § szerinti, nem teljesített adófizetési
kötelezettségének összege - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - 50 százalékkal, de legfeljebb 50
millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot
legalább a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére ki kell egészíteni. A jövedéki
biztosíték megemelésének elmaradása esetén a vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt az
eset összes körülményeinek figyelembevételével, különös tekintettel a nem teljesített adófizetési
kötelezettség összegére, legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha a bejegyzett kereskedő a
felfüggesztés elrendelésétől számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a
vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt visszavonja.”
50.	§ A Jöt. 37. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 37. § (6)
bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az adóraktári engedély mellékleteként az adóraktárra kiállított adóraktár-betétlapon kell
rögzíteni a tevékenységet és a jövedéki terméket, amelyre az engedély szól. Adóraktár a 3. § (2)
bekezdésének a)-g) pontjában foglalt termékcsoportok egyikére engedélyezhető azzal az eltéréssel,
hogy]
„d) a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék és az E85 a 72. § (11) bekezdés a) pontja szerinti
esetben ugyanabban az adóraktárban is előállítható,
e)	a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék és a 2710 11 31, 2710 11 41, 2710 11 45 vagy 2710 11
49	vámtarifaszámú ólmozatlan benzin a 72. § (11) bekezdés b) pontja szerinti esetben
ugyanabban az adóraktárban is előállítható,”
[a 38. § (4) bekezdésének figyelembevételével.]
51.	§ (1) A Jöt. 38. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A jövedéki biztosíték összegét módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett
feltételek vagy körülmények megváltoztak.
(7)	Az adóraktár engedélyese köteles a jövedéki biztosítékát megemelni, amennyiben a jövedéki
biztosíték megállapításánál figyelembe vett és az időarányos tényszámok alapján éves szinten
várható termék-előállítás és betárolás mennyiségi adatai olyan eltérést mutatnak, amelynek alapján
a jövedéki biztosíték több mint 25 százalékkal való megemelése indokolt. A vámhatóság a jövedéki
biztosíték megemelésének elmaradása esetén az adóraktári engedélyt az eset összes körülményeinek
figyelembevételével, - különös tekintettel a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére -
legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha az adóraktár engedélyese a felfüggesztés elrendelésétől
19
számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a vámhatóság az adóraktári
engedélyt visszavonja.”
(2)	A Jöt. 38. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A biztosíték összegének csökkentése esetén a vámhatóság haladéktalanul intézkedik a
különbözet felszabadításáról vagy visszafizetéséről.”
52.	§ A Jöt 48. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:
„(25) A bejegyzett kereskedői engedély 24. § (3) bekezdése vagy az adóraktári engedély 38. § (7)
bekezdése és 72. § (8a) bekezdése szerinti felfüggesztésének időtartama alatt a vámhatóság az
elektronikus átvételi elismervényt nem továbbítja, az adóraktár engedélyese jövedéki terméket nem
állíthat elő, szabadforgalomba nem bocsáthat, adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméket
adóraktárából nem tárolhat ki és adóraktárába nem tárolhat be, a bejegyzett kereskedő pedig
jövedéki terméket nem fogadhat.”
53.	§ A Jöt. 48/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48/E. § (1) A vámhatóság az adóraktári engedéllyel, a bejegyzett kereskedői engedéllyel, a
bejegyzett feladói engedéllyel, a keretengedéllyel, a felhasználói engedéllyel, a jövedéki
engedéllyel rendelkező személyekről, a csomagküldő kereskedőkről, a csomagküldő kereskedők
adóügyi képviselőiről, az üzemi motorikus gáztöltő állomás üzemeltetőiről, a nyilvántartásba vett
felhasználókról, a mobil palackozóval rendelkező személyekről, az ásványolaj előállítására
alkalmas desztillálóberendezés előállítására, importálására, a szeszgyártásra alkalmas
desztillálóberendezés előállítására, a sör előállítására alkalmas főzőüst és komlóforraló üst
előállítására, továbbá a hivatalos zár előállítására engedéllyel rendelkező személyekről közhiteles
hatósági nyilvántartást vezet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett nevére,
engedélyszámára vagy nyilvántartási számára, az engedélyben vagy nyilvántartásban szereplő
jövedéki termék vagy eszköz megnevezésére, az engedély kiadása vagy a nyilvántartásba vétel
időpontjára, valamint az engedély érvényességére vonatkozó adatok tekintetében minősül
közhitelesnek. A vámhatóság ezen adatokat az (1) bekezdés szerinti tevékenységek ellenőrzése
érdekében, az engedély hatályának megszűnését vagy a nyilvántartásból történő törlést követő 5
évig kezeli.
(3)	A vámhatóság a hatályos engedélyek vagy nyilvántartások azon adatait, amelyek tekintetében
az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles, a honlapján közzéteszi.”
54.	§ A Jöt. VII. fejezete a következő 48/F. §-sal egészül ki:
„48/F. § A jövedéki eljárásokban alkalmazandó vámtarifaszámoknak megfelelő KN-kódokat a
vámhatóság legkésőbb a KN-kódok változását megelőző 15. napon internetes honlapján
közzéteszi.”
55.	§ A Jöt. 62/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10,
3403 19 91 és 3403 19 99 vámtarifaszám alatti ásványolaj (a továbbiakban: kenőolaj) közül az
ömlesztetten szállított ásványolaj szállítását a terméket szállító személy köteles a vámhatóságnak
legkésőbb a szállítást megelőző napon bejelenteni.”
56.	§ A Jöt. 64. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az alkoholtermékek kutatásához kapcsolódó tudományos célra és - köznevelési vagy
felsőoktatási intézmény által vagy megbízásából - oktatási célra (a továbbiakban együtt:
tudományos és oktatási cél) előállított és ugyanezen célra felhasznált alkoholtermék esetében nem
20
kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit, amennyiben az előállított alkoholtermék
felhasználása (megsemmisítése) az előállítónál történik.”
57.	§ A Jöt. 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szeszfőzde a bérfőzető részére a párlat átadásával egyidejűleg egyszerűsített kísérő
okmányt állít ki, amely igazolja az adó megfizetését, valamint a párlat adóraktárban történt
előállítását, származását. A szeszfőzde által a bérfőzető részére kiállított származási igazolvány az
átvételt követő 15 évig alkalmas a bérfőzető birtokában lévő párlat származásának igazolására. A
vámhatóság a származási igazolvány érvényességét a 15 év letelte után kérelemre 2 évente 2 éves
időtartamra meghosszabbítja.”
58.	§ (1) A Jöt. 72. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A jövedéki biztosíték szempontjából a nem kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde (a
továbbiakban: kereskedelmi szeszfőzde) és a vele nem összefüggő helyrajzi számon található, de
technológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képező üzemi szeszraktár egy
adóraktárnak tekintendő és utána a kereskedelmi szeszfőzdére irányadó jövedéki biztosítékot kell
nyújtani. Ha a kereskedelmi szeszfőzde üzemi szeszraktárában tárolt jövedéki termékek adótartalma
és a nem teljesített adófizetési kötelezettség együttes összege a 10 millió forintot meghaladja, akkor
a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni, ezt követően az együttes összeg minden 5
millió forintja után kell a jövedéki biztosítékot a teljes összegre kiegészíteni.”
(2)	A Jöt. 72. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8a) Az alkoholtároló adóraktár-engedélyes nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege
50	százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét,
egyébként a jövedéki biztosítékot legalább a teljes összegre ki kell egészíteni. A jövedéki biztosíték
megemelésének elmaradása esetén a vámhatóság az adóraktári engedélyt az eset összes
körülményeinek figyelembevételével, - különös tekintettel a nem teljesített adófizetési kötelezettség
összegére - legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha az alkoholtároló adóraktár engedélyese a
felfüggesztés elrendelésétől számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a
vámhatóság az alkoholtároló adóraktári engedélyt visszavonja.”
(3)	A Jöt. 72. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A
a)	kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés g) pontját,
b)	szeszfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés e) pontját - ha az adóraktár-engedélyes a
számviteli törvény szerint nem kötelezett könyvvizsgálatra -
nem kell alkalmazni.”
(4)	A Jöt. 72. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Kérelemre - az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint - a
vámhatóság engedélyezi a legalább 250 ezer hektoliter éves etilalkohol-gyártó kapacitású
szeszüzemben
a)	E85 előállítását az ásványolajtermékekre meghatározott külön jövedéki biztosíték nyújtása
nélkül,
b)	bioetanol 2710 11 31, 2710 11 41, 2710 11 45 vagy 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan
benzinbe való közvetlen bekeverését.”
(5)	A Jöt. 72. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A 64. § (10) bekezdés szerinti esetben nem kell adóraktári engedéllyel rendelkezni.
21
(14) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adóraktárban a vámhatóság engedélyezheti a Kertv.
szerinti közvetlen értékesítés folytatását. A közvetlen értékesítés keretében az adóraktárból elvitelre
vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra kitárolt összes napi alkoholtermék-mennyiségről - a
kiállított számviteli bizonylatok alapján - a nap végén egy, az adópolitikáért felelős miniszter
rendeletében meghatározott adattartalmú egyszerűsített kísérő okmányt kell kiállítani, amelynek
másolatát az adóraktár engedélyese a kiállítással egyidejűleg, a 40. § (13) bekezdésében
meghatározott módon megküldi a vámhatóságnak. A napközbeni készletcsökkenést az
egyszerűsített kísérő okmány kiállításáig az értékesítésről kiállított számviteli bizonylat igazolja.”
59.	§ A Jöt. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 74. § a
következő (1a) és (1b) bekezdésekkel egészül ki:
„(1) Alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés a vámhatóság engedélyével
állítható elő és értékesíthető, továbbá a magánfőző desztillálóberendezése kivételével a vámhatóság
engedélyével birtokolható. Nem szükséges a vámhatóság engedélye a rendeltetésszerűen használt,
túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, a tudományos és oktatási célra használt
desztillálóberendezésekre, valamint a minőségellenőrzési célra használt üveg
desztillálóberendezésekre.
(1a) A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezés birtoklását a
megszerzést követő 10 napon belül elektronikus úton, az adópolitikáért felelős miniszter
rendeletében meghatározott adatok megadásával be kell jelenteni a vámhatóságnak.
(1b) A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezésen előállított
alkoholtermék
a)	előállítását előállításonként, az előállítás megkezdésének tervezett időpontját megelőző
harmadik napig az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adatok
megadásával elektronikus úton be kell jelenteni a vámhatósághoz,
b)	tudományos és oktatási célú felhasználásáról vagy megsemmisítéséről a jogszerű felhasználás
megállapítására alkalmas, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott
adattartalmú jegyzőkönyvet kell kiállítani.”
60.	§ (1) A Jöt. 104. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre (kivéve a nem saját számlára végzett közösségi
kereskedelmi tevékenységet, illetve a jövedéki termék más tagállamba történő kivitelét) és a saját
számlára végzett importtevékenységre szóló jövedéki engedély (2) bekezdésben foglaltakon túli
feltétele, hogy a kérelmező]
„b) az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított gáz - kivéve a kizárólag 25 kilogramm
vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogént - esetében
telephelyenként 300 m űrtartalmú, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal,”
(is rendelkezzen.)
(2)	A Jöt. 104. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre (kivéve a nem saját számlára végzett közösségi
kereskedelmi tevékenységet, illetve a jövedéki termék más tagállamba történő kivitelét) és a saját
számlára végzett importtevékenységre szóló jövedéki engedély (2) bekezdésben foglaltakon túli
feltétele, hogy a kérelmező]
„d) a 62/A. § (1) bekezdése szerinti kenőolaj esetében telephelyenként legalább 50 m alapterületű,
szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel”
(is rendelkezzen.)
22
(3)	A Jöt. 104. § (10) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:
(Jövedéki engedélyes tevékenységet)
„d) kizárólag szeszfőzdében előállított alkoholtermékkel folytató, szeszfőzdét működtető
személynek
da)	ha a szeszfőzdében évi legfeljebb 20 hektoliter tiszta szesz tartalmú alkoholterméket állít
elő, 2 millió forint összegben kell,
db)	egyéb esetben 10 millió forint összegben kell,
e)	kizárólag 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogénnel folytató személynek 1
millió Ft összegben kell,
f)	kizárólag a 62/A. § (1) bekezdése szerinti kenőolajjal folytató személynek 5 millió Ft
összegben kell”
(jövedéki biztosítékot nyújtania.)
(4)	A Jöt. 104. § (10a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10a) Jövedéki engedélyes tevékenységet kizárólag sörfőzdében előállított sörrel vagy kizárólag
szeszfőzdében előállított alkoholtermékkel folytató személynek a (4) bekezdés c) pontjában
előírtaktól eltérően legalább 20 m2 alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel
kell rendelkeznie.”
61.	§ (1) A Jöt. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nem jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány beszerzésekor a Dohánytörvény
szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyét vagy a dohánytermékek kiskereskedelmére
vonatkozó jogosultságát igazoló okiratot (kijelölési okirat), egyéb jövedéki termék beszerzésekor -
ideértve a Dohánytörvény hatálya alá nem tartozó területen létesített, dohánygyártmányt forgalmazó
üzletek üzemeltetői által végzett dohánygyártmány beszerzését is - a működési engedélyét vagy a
működési engedélyről szóló igazolást, illetve a Kertv. szerinti bejelentésről kapott igazolást vagy
ezek másolatát az eladó kérésére köteles bemutatni.”
(2)	A Jöt. 110. §-a a következő (7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vendéglátó-ipari üzlet, kereskedelmi szálláshely
által, - a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben
meghatározott - alkalmi rendezvényen végzett értékesítés során megmaradt 2 liter alatti kiszerelésű
alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt, a 2 literes vagy annál nagyobb
kiszerelésből pedig választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót lehet tartani
az üzlethelyiség elkülönített részében. A nem jövedéki engedélyes kereskedő az adópolitikáért
felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet az alkalmi rendezvényen
értékesítés során visszamaradt, az üzlethelyiség elkülönített részében tartott bontott
alkoholtermékről és borról.”
62.	§ (1) A Jöt. 114. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni - nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett
termékeket -]
„i) a jelölt gázolajat, ha azt áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző
hajó üzemanyagtartályából eltávolították (kivették), ide nem értve az 58. § (10) bekezdése szerinti
esetet,”
(2)	A Jöt. 114. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
23
[Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni - nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett
termékeket -]
„k) azt a párlatot, amelyet a bérfőzető a 67. § (2) bekezdésének, a magánfőző a 67. § (2) bekezdés
b)	pontjának rendelkezését megsértve értékesít, valamint azt az alkoholterméket, amelyet a 74. §
(1b) bekezdés előírásait megsértve állítanak elő, használnak fel vagy értékesítenek,”
(3)	A Jöt. 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság mértéke
a)	az adózás alól elvont
aa)	szőlőbor literben,
ab)	- a 74. § (1b) bekezdés előírásainak megsértésével előállított - alkoholterméknek, ha az
adózás alól elvont termék előállításához felhasznált alapanyag mennyisége, fajtája ismert és az
adózás alól elvont termék mennyisége más módon nem állapítható meg, a 3. számú melléklet
alkalmazásával,
ac)	- az aa) és ab) pontban nem említett - terméknek az adó alapjaként meghatározott
mennyiségi egységben
meghatározott mennyisége és
b)	a bírság megállapításakor hatályos,
ba)	a (2) bekezdés g) pont szerinti adózás alól elvont termék - kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú
cseppfolyósított szénhidrogén - esetében az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott,
bb)	a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén és az 52. § (1) bekezdés f) pontja
szerinti, nem közúti járművek üzemanyagaként, vagy nem egyéb motorikus célra értékesített
importált vagy felhasznált adózás alól elvont termék esetében az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti
legmagasabb,
bc)	- a ba), bb) és c) pontban nem említett - egyéb termék esetében a termékre meghatározott
adómérték, vagy
c)	szőlőbor esetében 30 forint
szorzatának kétszerese, de legalább 30 ezer forint.”
(4)	A Jöt. 114. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felhasználói engedélyes az egyéb ellenőrzött ásványolajnak, a megfigyelt terméknek vagy
a teljesen denaturált alkoholnak, az adóraktár-engedélyes az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt
terméknek vagy a teljesen denaturált alkoholnak a 60. § (3) bekezdés szerinti elszámolással
megállapított, nem engedélyezett célra történt felhasználása (készlethiánya) esetén az ilyen
felhasználásként kimutatott mennyiség és a bírság megállapításakor hatályos,
a)	az 50. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megfigyelt termék, továbbá a teljesen denaturált alkohol
esetén a 64. § (2) bekezdésében meghatározott alacsonyabb,
b)	a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén esetén az 52. § (1) bekezdés f) pontja
szerinti legmagasabb,
c)	az a) és b) pontban nem említett jövedéki termék esetén az 52. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott
adómérték alapján számított összeg kétszeresének megfelelő összegű, de legalább 50 ezer forint
jövedéki bírságot fizet.”
24
63.	§ A Jöt. 116/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ismételt elkövetésnek minősül, ha két egymást követő ugyanolyan jogsértés elkövetése -
amennyiben annak pontos időpontja nem állapítható meg, feltárása - között nem telt el 3 év.”
64.	§ A Jöt. 118. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedély 24. § (3) bekezdése vagy az adóraktári
engedély 38. § (7) bekezdése és 72. § (8a) bekezdése szerinti felfüggesztése esetén köteles a
biztosíték megfelelő mértékű megemelését követően a felfüggesztés feloldásáról haladéktalanul
intézkedni.”
65.	§ (1) A Jöt. 119. § (2) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vámhatóság)
„g) a termékek, a zárjegy felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt - a (4)
bekezdésben foglalt eltéréssel -,
h)	a magánfőzésre használt desztillálóberendezést (e fejezet alkalmazásában az e)-h) pontokban
meghatározottak a továbbiakban: eszközök), ha
ha)	a magánfőző a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésében az adó megállapításához
szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,
hb)	a 67/A. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozattétel során a magánfőző valótlan nyilatkozatot
tesz,
hc)	a magánfőző a desztillálóberendezést a párlattól eltérő alkoholtermék előállítására használja,
hd)	a magánfőző a párlatot a 67. § (2) bekezdés b) pontját megsértve értékesíti,”
(lefoglalja.)
(2)	A Jöt. 119. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha
a)	a termékek mennyisége nem haladja meg a 110. § (5) bekezdésében meghatározott
kereskedelmi mennyiséget vagy a zárjegy mennyisége a 100 darabot, és jövedéki törvénysértés
elkövetését célzó átalakítást az eszközön nem végeztek, továbbá a jövedéki jogsértésért felelős
személy a jogsértést első ízben követte el, vagy
b)	az adózás alól elvont termék mennyisége a Jöt. 110. § (5) bekezdésében meghatározott
kereskedelmi mennyiséget meghaladja, de a jövedéki bírság kiszabására, beszedésére és az adózás
alól elvont termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor.”
(3)	A Jöt. 119. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a (6) bekezdés a)-c) és e) pontja szerint kiadni rendelt terméket, dolgot és eszközt a
lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 60 napon belül a (7) bekezdésben
meghatározott személy nem veszi át, úgy azt a vámhatóság értékesítheti. Az értékesítésből befolyt
ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett termék, dolog és eszköz helyébe lép. Az értékesítés
meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt terméket, dolgot és eszközt megsemmisítheti.
Az előbbiek szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a szállításra használt, nem a jövedéki
törvénysértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszköz lefoglalásának (6) bekezdés e) pontja szerinti
megszüntetéséről rendelkező végzés meghozatalára a nyilatkozattételi felhívás eredménytelen
eltelte vagy a felhívás sikertelen kézbesítése miatt nem kerülhet sor.”
25
66.	§ A Jöt. a következő 122/A. §-sal egészül ki:
„122/A. § A törvény 51. § (2) bekezdése tervezetének a műszaki szabványok és szabályok,
valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén
információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10.
cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
67.	§ A Jöt. a következő 128/G. §-sal egészül ki:
„128/G. § A 2014. július 1-jét megelőzően kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolás 2014.
június 30-át követően is érvényben marad, a 48. § (20) bekezdése szerinti jogosult 2014. július 1-jét
megelőzően is kérelmet nyújthat be a vegyvizsgáló szervhez a 2014. július 1-jét megelőzően kiadott
kötelező érvényű vámtarifabesorolás - 2014. június 30-át követően - KN-kóddal történő
kiegészítése iránt.”
68.	§ A Jöt. a következő 128/H. §-sal egészül ki:
„128/H. § Ha a 24. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjának és a 24. § (2) bekezdés b) pontjának
hatálybalépése következtében a bejegyzett kereskedőnek a jövedéki biztosítékát meg kell emelnie,
erre a vámhatóság felszólítja. A bejegyzett kereskedőnek a felszólítást követő 30 napon belül kell e
kötelezettségét teljesítenie.”
69.	§ A Jöt.
1.	11. § (1) bekezdés h) pontjában az ,,E85” szövegrész helyébe a „bioetanol benzinbe való
közvetlen bekeverése vagy E85” szöveg,
2.	13. § (3) bekezdés b) pontjában az „az adóraktárban a belső minőség-ellenőrzéshez”
szövegrész helyébe a „minőség-ellenőrzéshez” szöveg és a „felhasználtak” szövegrész
helyébe a „felhasználtak, átadtak” szöveg,
3.	39. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában, 43. § (6) bekezdés b) pont bc) alpontjában és
104. § (15) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „171. § (1)” szövegrész helyébe a „171. §
(2)” szöveg,
4.	39. § (2) bekezdés e) pontjában az „a), d)-f) ” szövegrész helyébe az „a) és e) ”szöveg,
5.	40. § (1) bekezdés b) pontjában az „alpontja szerinti esetet” szövegrész helyébe az
„alpontja és a 72. § (14) bekezdése szerinti esetet”szöveg,
6.	40. § (4) bekezdésében a „vámtarifaszám’’ szövegrész helyébe a „KN-kód’ szöveg,
7.	41. § (4) bekezdésében, 59. § (5) bekezdés a) pontjában, 59. § (5) bekezdés b) pontjában,
106. § (4) bekezdés a) pontjában, 106. § (7) bekezdés a) pontjában, 108. § (3) bekezdésében
és 111. § (4) bekezdés e) pontjában a „vámtarifaszámát” szövegrész helyébe a „KN-kódját”
szöveg,
8.	48. § (4) bekezdésében a „vámtarifaszámára” szövegrész helyébe a „KN-kódjára” szöveg,
9.	48. § (11) bekezdésében az „adóraktári engedélyének’ szövegrész helyébe az „adóraktári
engedélyének vagy a keretengedélyének” szöveg és az „adóraktár engedélyesének”
szövegrész helyébe az „adóraktár engedélyesének vagy a keretengedélyesnek’ szöveg,
10.	48. § (20) bekezdésében a „vámtarifaszám’’ szövegrész helyébe a „vámtarifaszám és KN-
kód” szöveg,
26
11.	48 /A. § (1) bekezdésében a „törvény’ szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (2) bekezdés a)
pontjában, valamint 71. § (7) bekezdésében foglaltakat, és az” szöveg,
12.	49. § (4) bekezdésében a „különbözetet az elszámolási időszak zárókészletébe be kell
számítani” szövegrész helyébe a „különbözettel az elszámolási időszak zárókészletét
módosítani kell”szöveg,
13.	51. § (2) bekezdésében a „az MSZ ISO 3675 vagy az MSZ ISO 3838 jelű” szövegrész
helyébe a „MSZENISO 3675, az MSZENISO 3838 vagy az MSZENISO 12185 jelű”
szöveg,
14.	58. § (1) bekezdés e) pontjában a „bekeverése is” szövegrész helyébe a „bekeverése,
valamint a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén kiszerelése is” szöveg,
15.	58. § (4) bekezdés d) pontjában a „szénhidrogént vasúti” szövegrész helyébe a
„szénhidrogént palackban vagy vasúti” szöveg,
16.	58. § (5) bekezdés d) pontjában a „80 millió forint” szövegrész helyébe a „80 millió forint,
és a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént tároló adóraktárt, mely esetén
adóraktáranként 20 millió forint” szöveg,
17.	58. § (14) bekezdésében a „35-41. §-t” szövegrész helyébe a „35-40. §-t” szöveg,
18.	59. § (6) bekezdés b) pontjában a „szerinti - alacsonyabb adómérték” szövegrész helyébe a
„szerinti alacsonyabb, a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén esetében az
52.	§ (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb - adómérték” szöveg,
19.	69. § (1) bekezdésében az „az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott”
szövegrész helyébe az „a 3199/93/EKBizottsági rendeletben meghatározott eljárások közül
a valamennyi tagállamban alkalmazható denaturálási eljárással vagy a Magyarország által
bejelentett” szöveg,
20.	72. § (7) bekezdésében az „- a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel -” szövegrész helyébe az
„- a (7a), a (8) és a (8a) bekezdésben foglalt eltéréssel -” szöveg,
21.	78. § (9) bekezdésében az „e)-g)” szövegrész helyébe az „e) és g)” szöveg,
22.	103. § (1) bekezdésében az „a 25 kilogramm” szövegrész helyébe az „az 52. § (1) bekezdés
f)	pontja szerinti, 5 kilogramm” szöveg és a „megfigyelt termékkel, valamint” szövegrész
helyébe a „megfigyelt termékkel, a 62/A. § (1) bekezdés szerinti kenőolajjal, valamint”
szöveg,
23.	106. § (3) bekezdésében a „gázolajnak’ szövegrész helyébe a „gázolajnak, a palackba
töltött cseppfolyósított szénhidrogénnek” szöveg,
24.	109. § (1) bekezdésében a „bekezdésben és” szövegrész helyébe a „bekezdésben, a 72. §
(14) bekezdésében és” szöveg,
25.	109. § (6) bekezdés a) pontjában az „a propán-bután gáz” szövegrész helyébe az „az 52. §
(1)	bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított szénhidrogén - ide nem értve a palackba
töltött cseppfolyósított szénhidrogént -” szöveg,
26.	115. § (5) bekezdésében az „1000 forint” szövegrész helyébe az „a finomra vágott
fogyasztási dohány tételes adója kétszeresének megfelelő” szöveg,
27.	118. § (1) bekezdésében az „Adóraktár működtetése” szövegrész helyébe az „Az adóraktári
engedély” szöveg,
27
28.	120. § (1) bekezdésében az „e)-f) pontjában” szövegrész helyébe az „e)-f) és h) pontjában”
szöveg, a „kiszabásra” szövegrész helyébe a „kiszabásra, vagy ha a jövedéki bírság
kiszabását a 116/A. § alapján a vámhatóság mellőzte” szöveg,
29.	120. § (7) bekezdés b) pontjában az „e)-f) pontjában” szövegrész helyébe az „e)-^ és h)
pontjában” szöveg,
30.	120. § (8) bekezdésében az „ elkobzott ásványolajtermékek” szövegrész helyébe az
„ elkobzott ásványolajtermékek, valamint az ásványolajtermékekből vett, vámhatóság által
tárolt és megsemmisítésre váró minták” szöveg,
31.	129. § (2) bekezdés g) pontjában a „tartására vonatkozó” szövegrész helyébe a „tartására,
értékesítésére, továbbá a tudományos és oktatási célra használt nem üveg
desztillálóberendezésen előállított alkoholtermék bejelentésére és a felhasználásról vagy
megsemmisítésről kiállítandó jegyzőkönyvre vonatkozó” szöveg,
32.	129. § (2) bekezdésp) pontjában az „E85” szövegrész helyébe az ,,E85 és a benzin” szöveg
lép.
70.	§ Hatályát veszti a Jöt.
1.	7. § 32. pontjában az „, illetve a jövedéki biztosíték hivatalból történő, a 38. § (8) bekezdése
szerinti felülvizsgálat megkezdését” szövegrész,
2.	37. § (10) bekezdésében az „, illetve a 38. § (8) bekezdésében foglaltak szerint” szövegrész,
3.	38. § (8) bekezdése,
4.	39. § (2) bekezdés d) pontja,
5.	41. § (1)-(3) bekezdése,
6.	48. § (10) bekezdése,
7.	58. § (1) bekezdés b) pontjában a „ (kivéve: biodízel) ” szövegrész,
8.	59. § (1) bekezdés c) pontjában a „, valamint a biodízelnek ásványolaj-adóraktárban
gázolajba történő bekeverését” szövegrész,
9.	72. § (1) bekezdés f) pontjában a „legfeljebb 1 liter űrtartalmú egységben való” szövegrész,
10.	106. § (5) bekezdés c) pontjában az „(áttárolás, értékesítés, terítőjárat)” szövegrész,
11.	109. § (2) bekezdésében a „belföldi polgári” szövegrész,
12.	132. §-át magában foglaló „Termékmeghatározás” alcíme.
10.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
71.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa
tv.) 6. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha)
„b) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant
(ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy
ba)	annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
bb)	első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély
jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel
hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év
[a ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan];”
28
72.	§ Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az 58.
§ a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott
szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
ellenértékét rendszeresen ismétlődő jelleggel, meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés
időpontja az érintett időszak utolsó napja.
(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a felek a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés
alapján teljesített termékértékesítésről, nyújtott szolgáltatásról határozott időre történő
elszámolásban állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét
rendszeresen ismétlődő jelleggel, meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az
ellenérték megtérítésének esedékessége.”
73.	§ Az Áfa tv. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen belüli beszerzése esetén
az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése miatt egészben vagy
részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével.
(2)	Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha
a)	a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges
használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy
ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként
elismerik;
b)	betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik;
c)	az 58. § szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az összeget,
amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg
meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket.
(3)	Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása
vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt.
(4)	Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően a kötelezett kupon alapján pénzt
térít vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást,
amely beszerzése, igénybevétele pénzvisszatéríttetésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be,
vette igénybe, feltéve, hogy
a)	az a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet közvetlenül a pénzvisszatéríttetésre
jogosult részére teljesítettek, belföldön teljesített adóköteles ügylet, és
b)	a visszatérítendő összeg kisebb, mint a kötelezett által teljesített ügylet adóval növelt összege.
(5)	A (4) bekezdés alkalmazásában a visszatérített összeget úgy kell tekinteni, mint amely az adó
összegét is tartalmazza.”
74.	§ Az Áfa tv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) A 77. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet
teljesítését tanúsító számla
a)	érvénytelenítéséről gondoskodjon azokban az esetekben, amikor az előleg vagy az ellenérték
teljes összegét visszatérítik;
b)	adattartalmának módosításáról gondoskodjon az a) pont alá nem tartozó esetekben.
(2)	Abban az esetben, ha az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert e törvény szerint
számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia, a 77. § (1) és (2) bekezdése
szerinti esetben az adó alapja utólagos csökkenésének nem akadálya az (1) bekezdés nem
teljesülése.
29
(3)	A 77. § (4) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az alábbiakkal rendelkezzen:
a)	a pénzvisszatéríttetésre jogosult részére történt termék értékesítéséről, szolgáltatás nyújtásáról
kibocsátott számla másolati példánya, amely egyértelműen igazolja, hogy az adott ügylet, amelyre
vonatkozóan a pénzvisszatérítést adják vagy adták, belföldön adóköteles, valamint
b)	a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylat, amely egyértelműen igazolja,
hogy a kötelezettet a visszatéríttetés jogosultja irányába a kuponon feltüntetett összeget
megtérítette.
(4)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti bizonylatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a)	a kupon egyértelmű azonosítására szolgáló adatok,
b)	a kupont felhasználó neve, lakcíme és - adóalany esetén - adószáma,
c)	a kupont felhasználó levonási jogosultságára vonatkozó tájékoztatás.
(5)	A 77. § és e § alkalmazásában kuponnak minősül bármilyen olyan eszköz, amely annak
birtokosát az azon feltüntetett összeg erejéig pénz visszatéríttetésére jogosítja, és amely tartalmazza
annak egyértelmű beazonosításához szükséges adatokat.”
75.	§ Az Áfa tv. 98. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott feltétel teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az
értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a
terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen
termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adój át.
A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő
módosítása.”
76.	§ Az Áfa tv. 135. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt a 17. § szerinti apport vagy jogutódlás keretében naptári
év közben szerzi meg az apportot fogadó vagy jogutód adóalany oly módon, hogy a terméket
változatlanul tárgyi eszközként használja, a (2) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a
tárgyi eszközt a szerzés évében mind az apportáló vagy a jogelőd adóalany, mind az apportot
fogadó vagy jogutód adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást
időarányosan kell elvégezni.
(5)	Abban az esetben, ha az adóalany olyan vagyoni értékű jogot hasznosít vállalkozásán belül,
amely rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a
gazdasági tevékenység folytatását,
a)	arra az ingó tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az
(1)	bekezdés a) pontjában meghatározott időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától
kezdődően kell számítani,
b)	az a) ponttól eltérően ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén az ingatlan tárgyi
eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell
számítani.”
77.	§ (1) Az Áfa tv. IX. Fejezete az „Adó megállapítása” fejezetcímet követően a
következő alfejezet címmel egészül ki:
„Önadózás”
(2) Az Áfa tv. a 153. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„A levonási jog gyakorlásának módja
30
153/A. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban
megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti
elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható
előzetesen felszámított adó összegével.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön
nyilvántartásba vett adóalany
a)	az (1) bekezdés szerinti elévülési időre figyelemmel a soron következő adómegállapítási
időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban az (1) bekezdés
szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, vagy
b)	a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól
visszaigényelheti.
Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása
153/B. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany által korábban bevallott adóalap vagy az adóalany
által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó utólag csökken, az adóalany a
különbözetet - ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő
adót csökkentő tételként - legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe
venni, amelyben
a)	az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes
rendelkezésére áll;
b)	a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem
tartozó esetekben;
c)	a jogosultnak a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben;
d)	a termék Közösség területéről történő kiléptetésének hatóság általi igazolása az adóalany, az
eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. § (5) bekezdés
szerinti esetben.
(2)	E § nem alkalmazható az 55. § (2) bekezdése szerinti számla érvénytelenítésre.
A levonható adó utólagos módosulásának elszámolása
153/C. § (1) Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó
tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek
eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a
különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A. § (1) bekezdése szerint
megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben
a)	a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt
érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító
vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az
eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1)
bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki;
b)	részére a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben;
c)	a változás bekövetkezik az a) és b) pontok alá nem tartozó esetekben.
(2)	Ha a levonható adó összegét meghatározó tényezőkben bekövetkező utólagos változás
eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege nő, az adóalany - az
adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - a különbözetet legkorábban abban
az adómegállapítási időszakban jogosult a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított levonható
31
előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet
alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat a személyes
rendelkezésére áll.
(3)	A 120. § b) pontja, c) pont cb) alpontja vagy e) pontja alapján keletkezett, eredetileg levonható,
előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözetet - az (1)-(2) bekezdésekben foglaltaktól
eltérően - az adóalany abban az adómegállapítási időszakban kötelezett figyelembe venni,
amelyben a fizetendő adó összegét növelő vagy csökkentő tételt el kell számolni.
(4)	Az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos
változásának minősül a pénz visszatérítése az adóalany részére a 77. § (4) bekezdésében
meghatározottak szerint, feltéve, hogy ezen adóalany részben vagy egészben adólevonásra jogosult,
azon termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában, amelyre tekintettel a
pénzvisszatérítést kapja.
153/D. § Nem minősül az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó
tényezők utólagos változásának:
a)	az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték teljes vagy részleges meg
nem térítése;
b)	a 11. § (3) bekezdésében és a 14. § (3) bekezdésében meghatározott esetek;
c)	a megsemmisülés és más olyan vagyoni kár, amelyet az adóalany tevékenységi körén kívül eső
elháríthatatlan ok idézett elő, és ez utóbbi ok fennállását az adóalany bizonyítja;
d)	a c) pontban nem említett egyéb vagyoni kár, ha az adóalany bizonyítja, hogy a kár elhárítása,
illetőleg csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
(3)	Az Áfa tv. a 154. §-t megelőzően a következő alfejezet címmel egészül ki:
„Az adó megállapításának egyéb esetei”
78.	§ Az Áfa tv. 173. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„173. § (1) A nyugta kötelező adattartalma a következő:
a)	a nyugta kibocsátásának kelte;
b)	a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
c)	a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
d)	a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.
(2) Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is
jogosít, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adattartalom helyett elegendő azon feltüntetni azt
az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető.”
79.	§ Az Áfa tv. „Nyugta adattartalma” alcíme a következő 173/A. §-sal egészül ki:
„173/A. § A nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta megőrzésére vonatkozó időszak végéig
biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.”
80.	§ Az Áfa tv. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„174. § A számla és a nyugta lehet elektronikus vagy papíralapú.”
81.	§ Az Áfa tv. 225. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a viszonteladó a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik,
választása a határnapot követően az (1) bekezdésben említett megfelelő időtartammal
meghosszabbodik.”
82.	§ Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gj) alponttal egészül ki:
[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
32
a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről,
valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]
„gj) a Tanács 2013/43/EU irányelve (2013. július 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló
2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások
értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról;”
83.	§ Az Áfa tv. a következő 284. §-sal egészül ki:
„284. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
.......... törvénnyel megállapított 58. § (1) bekezdését az olyan 2014. március 14-ét követően
kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés
esedékessége 2014. március 14-ét követő időpont.”
84.	§ Az Áfa tv. a következő 286. §-sal egészül ki:
„286. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
..........törvénnyel megállapított 135. § (5) bekezdését abban az esetben kell először alkalmazni,
amikor a vagyoni értékű jog adóalany általi szerzése 2014. január 1. napján vagy azt követően
történt meg.
(2)	Az adóalany dönthet úgy is, hogy a 2014. január 1. napját megelőzően szerzett vagyoni értékű
jogra is az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi .......... törvénnyel
megállapított 135. § (5) bekezdését alkalmazza. Az adóalany köteles ezen döntését
adónyilvántartásában megfelelően rögzíteni. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentesen
végezhető el.”
85.	§ Az Áfa tv.
a)	58. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdéstől” szövegrész helyébe az „az (1) és (1a)
bekezdéstől” szöveg;
b)	99. § (9) bekezdésében az „a 131. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 153/A. § (1)
bekezdése” szöveg;
c)	135. § (3) bekezdésében az „a 132. § (2) és (4) bekezdését” szövegrész helyébe az „a 153/C. §
(1)-(2) bekezdését” szöveg;
d)	136. § (1) bekezdésében a „tárgyi eszközt” szövegrész helyébe a „tárgyi eszközt vagy a 135. §
szerinti vagyoni értékű jogot” szöveg, a „tárgyi eszköz” szövegrészek helyébe a „tárgyi eszköz vagy
a 135. § szerinti vagyoni értékű jog” szöveg;
e)	136. § (2) bekezdésében az „a 132. § (2) és (4) bekezdését” szövegrész helyébe az „a 153/C. §
(1)-(2) bekezdését” szöveg;
f)	142. § (1) bekezdés b) pontjában az „átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági
engedély-köteles” szövegrész helyébe az „átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági
engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött” szöveg;
g)	146. § (2) bekezdésében a „35. pontjában” szövegrész helyébe a „34. pontjában” szöveg;
h)	158/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési
helye szerinti tagállamban,” szövegrész helyébe a „termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
teljesítési helye szerinti tagállamban, vagy az ezen tagállamban lévő állandó telephelye a
137/A. § szerint nem érintett a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesülésében,”;
i)	176. § (2) bekezdés b) pontjában az „az a)-f) pontbari” szövegrész helyébe az „az a)-g) és n)
pontban” szöveg;
33
j) 186. § (1) bekezdésében a „131. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „153/A. § (1)
bekezdése” szöveg;
k) 193. § (2) bekezdésében az „a 132. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 153/C. § (1)
bekezdése” szöveg;
l) 194. §-ában az „a 132. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 153/C. § (2) bekezdése”
szöveg;
m) 212/C. § (4) bekezdés b) pontjában az „a 131. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a
153/A. § (1) bekezdése’ szöveg;
n) 226. § (1) bekezdésében a „225. § (2) bekezdésének b) pontjában” szövegrész helyébe a „225.
§ (2) bekezdésében” szöveg;
o)	247. § (3) bekezdésében az „a 119., 124-128., 132. és 133. §-okat’ szövegrész helyébe az „a
119., 124-128., 153/C. és 153/D. §-okat’ szöveg
lép.
86.	§ Hatályát veszti az Áfa tv. 131-133. §-a.
11.	A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes
törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény módosítása
87.	§ (1) A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban
egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Ford. tv.) 8. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 4. § és a 7. § 2019. január 1-jén lép hatályba.”
(2)	A Ford. tv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ez a törvény 2019. január 2-án hatályát veszti.”
(3)	Hatályát veszti a Ford. tv. 8. § (1) bekezdésében az „, és 2014. július 2-án hatályát veszti”
szövegrész.
III.	Fejezet
HELYI ADÓZÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
12.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
88.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 19. § b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
„b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként
nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes
területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes
mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja,”
89.	§ A Htv. 20. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az adókötelezettség
a)	a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-
nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági
művelésének a megszüntetését követő év első napján,
b)	a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-
nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján,
34
c)	erdőnek minősülő telek esetében
ca)	a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő
átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem
tartják nyilván vagy
cb)	az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek
az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését
követő év első napján
d)	a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási
bejegyzés törlését követő év első napján,
e)	az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első
napján
keletkezik.
(2)	Az adókötelezettség
a)	az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek
esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági
művelése megkezdése évének utolsó napján,
b)	az a) pontban foglaltaktól eltérően a
ba)	tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési
ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének,
bb)	belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése
megkezdése évének
utolsó napján,
c)	külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási
feljegyzése évének utolsó napján,
d)	az a)-c) pontban foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek
az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány
Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján,
e)	a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján
szűnik meg.”
90.	§ (1) A Htv. 39/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban e §
alkalmazásában: kisadózó vállalkozás) (9) bekezdés szerint bejelentett döntése esetén, az adó
adóévi alapja - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően -
székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó
vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll
fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor
az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári
napjai alapján arányosított része.”
(2)	A Htv. 39/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás adóbevallást
nyújt be,
a)	a megszűnés hónapjának vagy a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon
belül, ha kisadózó vállalkozásként adóalanyisága bármely ok miatt megszűnt (szünetel),
35
b) az adóévet követő év január 15-ig, ha
ba)	a (3) bekezdés szerint az adóévre fizetendő adó a (4) bekezdés alapján az adóévre ténylegesen
megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az
adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye,
bb)	az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a
39/D. § alapján az adóalap vagy a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és az adót
csökkenteni kívánja. ”
(3)	A Htv. 39/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását a vállalkozó - az önkormányzati
adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó
vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 15 napon belül vagy
január 15-ig jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A vállalkozó e döntése a teljes
adóévre vonatkozik, s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az adó alapját
nem a (3) bekezdésben foglaltak szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, bejelentési,
bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.”
91.	§ A Htv. 41. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:)
„b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az első adóelőleg-fizetési
időszakra,”
92.	§ (1) A Htv. 52. § 5-6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„5. épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény
vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy
egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos
tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is,
amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van;
6.	épületrész az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből
nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47.
pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek,
egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló
ingatlanként nem szerepel;”
(2)	A Htv. 52. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„11. tanya: az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel;”
(3)	A Htv. 52. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. erdő: az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földterület, továbbá az
a földterület, amelyet az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként tartanak nyilván;”
(4)	A Htv. 52. § 16-17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. telek: az építménnyel be nem épített földterület, ide nem értve
36
a)	a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,
b)	a külterületen fekvő termőföldet,
c)	a tanyát,
d)	a közút területét,
e)	a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,
f)	a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,
g)	a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét,
h)	az erdőt;
17.	termőföld: az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep),
nádas, fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet;”
93.	§ A Htv.
1.	13. § h) pontjában az „épület” szövegrészek, 52. § 20. pontjában az „épület” szövegrész
helyébe az „építmény” szöveg,
2.	13. § h) pontjában, 52. § 12. pontjában az „épületet” szövegrész helyébe az építményt”
szöveg,
3.	31. § e) pontjában az „épületben” szövegrész helyébe az „építményben” szöveg,
4.	19. § a) pontjában az „épület, épületrész” szövegrész helyébe az „építmény” szöveg,
5.	37. § (3) bekezdésében a „40. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „40/A. § (1)
bekezdés a)pontjában és 40/A. § (2) bekezdésben” szöveg,
6.	39/B. (5) bekezdésében a „kisadózó vállalkozást” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés
szerinti adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást” szöveg,
7.	52. § 7. pontjában az „épület/épületrész” szövegrész helyébe az „építmény” szöveg,
8.	52. § 9. pontjában az „épülethez” szövegrész helyébe az „építményhez” szöveg,
lép.
94.	§ Hatályát veszti a Htv. 49. §-a.
IV.	Fejezet
ILLETÉKEK
13.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
95.	§ Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. §-a a
következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2e) Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház
tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az
esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét
igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni
értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.”
96.	§ (1) Az Itv. 17. § (1) bekezdésp) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
37
„p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is),
illetve házastársa által megszerzett ajándék;”
(2)	Az Itv. 17. § (1) bekezdése a következő t), u) és v) ponttal egészül ki:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
„t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése;
u) a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, feltéve,
ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet
tagja,
v) a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.”
97.	§ Az Itv. 17. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2e) Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház
tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az
esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét
igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni
értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.”
98.	§ Az Itv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek
-	nyilatkozata szerint - nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye
alapján illetősége
a)	amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az
adóalap (csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel
csökkentett adó és az adóalap) százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy
b)	amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a társasági
adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10
százalékot vagy
c)	amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet
nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő adó.”
99.	§ (1) Az Itv. 26. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
„z) a vagyonszerzés, ha
za) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás
közötti vagyonátruházásából,
zb) házastársak egymás közötti vagyonátruházásából,
zc) a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből
származik.”
(2)	Az Itv. 26. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2e) Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház
tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az
esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét
igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni
értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.”
38
(3)	Az Itv. 26. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának)
megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére - a kérelemben megjelölt
időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra - havonként egyenlő részletekben
teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet
befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adóhatóság
a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.”
(4)	Az Itv. 26. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) Az (1) bekezdés g), h), q) és t) pontja szerinti mentesség a 17. § (4) bekezdésében említett
feltételek fennállásakor vehető igénybe.”
100.	§ Az Itv. 57. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„a) az eljárást megindító beadvány idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi
vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélküli elutasításáról
rendelkező döntés elleni fellebbezés;”
101.	§ Az Itv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az Itv. 81.
§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdésben, a 80. § (1) bekezdésében, valamint az 58. §-ban említett esetben, ha az
illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, vagy az illetéket a 74. § (2) bekezdésében foglaltak
szerint pénzzel fizették meg, a bíróság a határozatát az adózó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes
állami adóhatóságnak küldi meg.
(3)	Ha a bíróság az illetéket az 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján mérsékelte, a megfizetett
illeték 80. § (1) bekezdés i) pontja szerinti visszatérítésének kizárólag akkor van helye, ha a
keresetlevelet szabályszerűen, a Pp. alapján a jogi hatály fennmaradására előírt határidőn belül
ismételten nem nyújtották be. E tényről a bíróság - annak bekövetkezésétől számított 30 napon
belül - értesíti az illetékes állami adóhatóságot, vagy ennek elmulasztása esetén az adózó kérelmére
igazolást állít ki.”
102.	§ Az Itv. 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés
(okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és
rendelkezésre álló egyéb iratokkal együtt az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően
haladéktalanul, kísérőjegyzékkel továbbítja az állami adóhatósághoz. Az ingatlanügyi hatóság az
ingatlan pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező
szerződéseket a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően küldi meg
az állami adóhatóság részére. A kísérőjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is.”
103.	§ Az Itv. a következő 99/I. §-sal egészül ki:
„99/I. § (1) A 16. § (2e), a 17. § (2e), a 26. § (2e) bekezdéseinek az egyes adótörvények és
azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi
CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban a
vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, melyekben az állami adóhatóság 2014. január 1-jéig
még nem rendelkezett jogerősen a felfüggesztett illeték késedelmi pótlékkal növelt összegben
történő megfizetéséről.
(2) Ha a 16. § (2e) bekezdése, a 17. § (2e) bekezdése, a 26. § (2e) bekezdése alapján a
felfüggesztett illeték törlésének van helye, a lakóház felépítésére nyitva álló határidő azonban 2014.
39
január 1-jéig még nem telt el és a vagyonszerző az illetéket már megfizette, akkor annak
visszatérítését 2014. január 1-jétől kezdődően kérheti az állami adóhatóságtól.”
104.	§ (1) Az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„l) lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési
tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet vagy
olyan földrészlet, amelyen az f) pont szerinti szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára
létesülő építmény áll;”
(2)	Az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„o) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett
gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket
és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg
szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal
rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos - közvetett, vagy
közvetlen - részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a
pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő
ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy
oa) mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott
mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni,
ob) a közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet
tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg
kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben
fennálló tulajdoni hányadával,
oc) több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések
arányait össze kell adni,
od) ha a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó
szervezet között több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat)
áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát - több köztes tulajdonosi láncolat
esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét - kell a közvetett részesedés arányának
tekinteni,
oe) a részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen
kell figyelembe venni;”
105.	§ Az Itv.
1.	2. § (2) bekezdésében a „vették nyilvántartásba” szövegrész helyébe a „vették, veszik
nyilvántartásba” szöveg,
2.	16. § (2d) bekezdésében, 17. § (2d) bekezdésében, 26. § (2d) bekezdésében a „halála
esetén a lakóház felépítésére” szövegrész helyébe a „halála esetén a lakóház felépítését”
szöveg, a „köteles” szövegrész helyébe az „is teljesítheti” szöveg,
3.	17. § (3) bekezdésében a „támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi
hatósághoz benyújtásra kerülő” szövegrész helyébe a „támogatás elnyerését igazoló
okiratot a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az
állami adóhatóságnál kell benyújtania vagy az ingatlanügyi hatósághoz benyújtandó”
szöveg,
40
4.	18. § (1) bekezdésében az „Ezt a szabályt kell alkalmazni az öröklési szerződés alapján
történő vagyonszerzésre is azzal, hogy” szövegrész helyébe az „Ezt a szabályt kell
alkalmazni az ingatlanok, illetve a gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó,
a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén, továbbá az
öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is azzal, hogy az öröklési szerződés
tekintetében” szöveg,
5.	21. § (1) bekezdésében a „lakásépítési kedvezményben” szövegrész helyébe a „vissza nem
térítendő, lakáscélú állami támogatásban” szöveg, a „(2)-(5) bekezdésben” szövegrész
helyébe a „ (2)-(4) bekezdésben” szöveg,
6.	21. § (5) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrészek helyébe a „(2) és (4)
bekezdésben” szöveg,
7.	23/A. § (3) bekezdésében az „illetékkiszabásra történő bejelentésre” szövegrész helyébe
az „illetékkötelezettség keletkezésére” szöveg,
8.	26. § (1) bekezdés p) pontjában a „birtokbaadástól” szövegrész helyébe a
„birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó
napjától” szöveg,
9.	39. § (2) bekezdésében a „Pp.” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) ” szöveg,
10.	44. § (1) bekezdésében a „csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról”
szövegrész helyébe a „csődeljárásról és a felszámolási eljárásról” szöveg,
11.	65. § (1) bekezdésében az „50 000Ft” szövegrész helyébe „100 000 Ft” szöveg,
12.	72. § (5) bekezdésében az „üdülőhasználati jog értéke: e jog” szövegrész helyébe az
„üdülőhasználati jog és a szállás időben megosztott használati jogának értéke: e jogok”
szöveg,
13.	73. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdésben szabályozott esetben” szövegrész helyébe a
„ (4)-(4a) bekezdésekben szabályozott esetekben” szöveg,
14.	73. § (7) bekezdésében a „(2)-(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(4a)
bekezdésben” szöveg,
15.	79. § (1) bekezdésében a „21. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21. § (2) és (4)
bekezdésében” szöveg,
16.	82. § (1) bekezdésében „a fizetendő illetéken felül” szövegrész helyébe „az illetékfizetési
kötelezettségtől függetlenül” szöveg,
17.	87. § (3) bekezdésében a „21. § (5) bekezdésében” szövegrészek helyébe a „21. § (2) és
(4)	bekezdésében” szöveg,
18.	102. § (1) bekezdésének d) pontjában az „- ideértve a szövetkezeti háztulajdonra
vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -” szövegrész helyébe az „- ideértve
az üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát is -” szöveg,
19.	102. § (1) bekezdés m) pontjában a „nyilván” szövegrész helyébe a „nyilván, továbbá az
olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-
nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi
jelleg van feljegyezve” szöveg
lép.
41
106.	§ Hatályát veszti az Itv.
1.	11. § (2) bekezdésében az „ és t) ” és a „ (3)-(4) bekezdése ” szövegrész,
2.	18. § (2) bekezdés h) pontjában a „, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság
olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a
létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem
lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját
tulajdonú ingatlan adásvétele” szövegrész,
3.	21. § (5) bekezdésében a „cserénél,”, a „cseréjét” és a „csere vagy” szövegrészek,
4.	25. § (2)-(3) bekezdése,
5.	77. § a) pontjában az „ideértve az illetékelőleget is” szövegrész.
V.	Fejezet
VÁMIGAZGATÁS
14.	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása
107.	§ A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a
továbbiakban: Vtv.) 7/N. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az ellenőrzött személyt a vámhatóság értesíti. Ezen
irat postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a
kapcsolódó vizsgálat lezárásáig eltelt idő az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A
vámhatóság ezen időtartam alatt az ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálattal nem érintett kérdésekben
folytathatja. A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a vámhatóság az ellenőrzött személyt
értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más
személynél folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete szükséges. Ebben az esetben a
kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának a határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának
napját kell tekinteni.”
108.	§ A Vtv. II. Fejezet „A vámkódex 229. Cikkéhez” címe a következő alcímmel egészül
ki:
„Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése
54/A. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adós
kérelmére a vámhatóságnál nyilvántartott vámokra és nem közösségi adókra és díjakra, valamint az
EK végrehajtási rendelet 519. cikke szerinti kiegyenlítő kamatra engedélyezhető. A fizetési
könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a)	a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben tőle elvárható, továbbá
b)	átmeneti jellegű, tehát a kötelezettség későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2)	A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési
nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(3)	Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja,
hogy a vámok, nem közösségi adók és díjak, valamint az EK végrehajtási rendelet 519. cikke
szerinti kiegyenlítő kamat azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és
szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(4)	Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén az azzal érintett
a vámok és nem közösségi adók és díjak összegére vámbiztosítékot kell nyújtani, továbbá a
fizetendő összegeken felül hitelkamatot kell felszámítani.
42
(5)	Ha a fizetési könnyítés megadásának feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését az ügyfél
nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.”
109.	§ (1) A Vtv. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vámkódex 229. cikkével összhangban a vámhatóság akkor tekinthet el az engedélyezett
fizetési könnyítéssel összefüggésben vámbiztosíték megkövetelésétől vagy hitelkamat
felszámításától, ha a kérelmező az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott feltételeket
teljesíti.”
(2)	A Vtv. 55. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az engedélyezett fizetési könnyítéshez kapcsolódóan a vámhatóság különösen indokolt
esetben dönthet úgy is, hogy a kérelmezőt a vámbiztosíték megkövetelése alól, és a hitelkamat
felszámításától egyaránt mentesíti.”
110.	§ (1) A Vtv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Ha az esedékes vámösszeget és/vagy a nem közösségi adók és díjak összegét, illetve a
61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírságot vagy a 61/B. § szerinti korrekciós pótlékot az
előírt időtartamon belül nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás
végrehajtása érdekében megkeresést küld, a vámhatóság haladéktalanul intézkedik az alábbiak
szerint:
a)	amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes egészében fedezi, a
vámhatóság azt érvényesíti, vagy
b)	amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes összegében nem
fedezi, a rendelkezésre álló biztosítékot elszámolja, és a fennmaradó összeg vonatkozásában,
továbbá, ha biztosítékot nyújtani nem kellett, a végrehajtási eljárás megindítása iránt haladéktalanul
intézkedik.
(2)	A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adóhatóság jogosult, azonban az állami adó- és
vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig ingófoglalást a vámhatóság első fokon eljáró szervei
is foganatosíthatnak. A végrehajtási eljárásra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótartozás
végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ide nem értve a behajthatatlan adótartozás
nyilvántartására és az elévülésre vonatkozó rendelkezéseit.
(3)	A vámhatóság az adós számára visszatéríthető vámot, és nem közösségi adót és díjat az adós
vámtartozása és nem közösségi adó és díj, illetve a 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási
bírság vagy a 61/B. §-a szerinti korrekciós pótléktartozása, vagy az állami adóhatóságnál
nyilvántartott köztartozása összegéig visszatarthatja.
(4)	Az egy határozattal megállapított vámtartozás és a nem közösségi adó és díj, továbbá a 61/A. §
szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós
pótlék tartozás részbeni teljesülése esetén a vámhatóság a befizetett összeget először a
vámtartozásra köteles elszámolni. A vámhatóság az így végzett elszámoláson felül fennmaradó
összegnek legalább olyan arányú részét köteles a nem közösségi adó- és díj tartozásra elszámolni,
amilyen a megállapított nem közösségi adó- és díj tartozás aránya a határozatban előírt fizetendő
összegen belül. Az elszámolásról az adóst értesíteni kell.”
111.	§ A Vtv. „A vámkódex 232. Cikkéhez” alcíme a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. § (1) A nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság,
valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék végrehajtásához való jog a fizetési
kötelezettséget megállapító határozat közlésének napjától számított 5 év elteltével évül el.
43
(2)	A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint
megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék
visszaigényléséhez való jog az ügyfélnek a visszajáró összegről szóló hitelt érdemlő tájékoztatásától
számított 5 év elteltével évül el.
(3)	Ha a vámhatóság határozatát a felettes szerv vagy bíróság felülvizsgálja, a nem közösségi adó és
díj, valamint a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján
megállapított korrekciós pótlék végrehajtásához való jog a jogerős határozat kihirdetésének vagy
közzétételének napjától számított 5 év elteltével évül el.
(4)	Amennyiben a vámhatóság a nem közösségi adó és díj, valamint a 61/B. § alapján megállapított
korrekciós pótlék megfizetésére részletfizetést engedélyez, a végrehajtáshoz való jog az utolsó
részlet megfizetésének napjától számított 5 év elteltével évül el.
(5)	Ha a vám- és a nem közösségi adó és díj, a 61/A. § alapján kiszabott vámigazgatási bírság,
valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozás végrehajtásához való jog elévült,
az e tartozást terhelő kamatot is elévültnek kell tekintetni.
(6)	Nyugszik az elévülés a Vámkódex 243. cikke szerinti jogorvoslati eljárás, a Vámkódex 236.,
238.	vagy 239. cikke szerinti vámvisszafizetés, -elengedés iránt benyújtott kérelemre indult eljárás,
valamint a jogszabályban biztosított fizetési kedvezmény időtartama alatt.
(7)	Jelzálogjog bejegyzése esetében - a bejegyzett jelzálogjog értékéig - a nem közösségi adó- és
díj, valamint a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, és a 61/B. § alapján megállapított
korrekciós pótlék tartozás a jelzálogjog alapjául szolgáló zálogtárgy értékesítésének napjától
számított 5 év elteltével évül el. A jelzálogjog érvényesítését követően a befolyt összegekből a
tartozás összegét az 56. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell elszámolni.
(8)	A vámmal és nem közösségi adóval és díjjal kapcsolatban indult büntetőeljárás esetén a vámot
és a nem közösségi adót és díjat megállapító közigazgatási hatósági határozat végrehajtásához való
jog a büntetőeljárás jogerős befejezésének napjától számított 5 év elteltével évül el.
(9)	Az elévült, valamint az eredménytelen végrehajtási eljárás miatt behajthatatlan nem közösségi
adót és díjat, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírságot, valamint a 61/B. § alapján
megállapított korrekciós pótlékot, továbbá a (7) bekezdés szerinti vámot és nem közösségi adót és
díjat, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírságot, valamint a 61/B. § alapján
megállapított korrekciós pótlékot törölni kell.
(10)	A behajthatatlanság címén törölt nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított
vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozást újból elő
kell írni, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás behajthatóvá válik.”
112.	§ A Vtv. „A Vámkódex 243. Cikkéhez Jogorvoslat” alcíme a következő 60/A. §-sal
egészül ki:
„60/A. § (1) Jogorvoslati kérelem elbírálása tárgyában a felettes szerv által hozott döntés alapján a
1150/2000/EK Euratom rendelet 6. cikk (3) bekezdés b) pontjában említett elkülönített számlákról
(a továbbiakban: elkülönített számlák) - a Vámkódex 220. cikk (2) bekezdés b) pontjában, valamint
az EK végrehajtási rendelet 871. cikkében foglaltak sérelme nélkül - kizárólag akkor törölhetők a
könyvelésbe vett vámösszegek, ha
a)	a vámszerv döntését a felettes szerv új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg,
vagy
b)	a vámszerv döntését a felettes szerv új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg és
az új eljárás várhatóan nem eredményez fizetési kötelezettséget.
44
(2)	Felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyában bíróság által hozott döntés alapján az elkülönített
számlákról - a Vámkódex 220. cikk (2) bekezdés b) pontjában, valamint a EK végrehajtási rendelet
871. cikkében foglaltak sérelme nélkül - kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett
vámösszegek, ha
a)	a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg és
a vámhatóság a bíróság ítéletét nem vitatja, vagy
b)	a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg és a
vámhatóság valamennyi rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségét kimerítette, vagy
c)	a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg és az új
eljárás várhatóan nem eredményez fizetési kötelezettséget.
(3)	Amennyiben a vámszerv döntését a felettes szerv vagy bíróság új eljárás lefolytatására való
kötelezéssel semmisíti meg, de az új eljárás az eredetinél alacsonyabb vámösszeg könyvelésbe
vételét eredményezi, a különbözetként jelentkező vámösszeg az elkülönített számlákról kizárólag az
új eljárás keretében meghozott döntéssel egyidejűleg törölhető.”
113.	§ A Vtv. II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A vámkódex 244. Cikkéhez
60/B. § (1) A 60/A. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakat alkalmazni kell a Vámkódex 244. cikke
alapján nyújtott vámbiztosíték felszabadítása tekintetében is.”
114.	§ (1) A Vtv. 61/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány keletkezik, vámigazgatási
bírságként - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámhiány ötven százalékát kell kiszabni.”
(2)	A Vtv. 61/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Amennyiben a (6) bekezdés szerint kiszámított bírság összege nem éri el az EK végrehajtási
rendelet 868. cikkében meghatározott értékhatárt, a fizetendő vámigazgatási bírság összege 3000
forint.”
(3)	A Vtv. 61/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni, ha természetes személy esetében a
kötelezettségszegés következtében büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, továbbá a 61/B. § (8)
bekezdésének alkalmazása esetén.”
(4)	A Vtv. 61/A. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése esetén az 57. § szerinti kamatot kell
felszámítani.”
115.	§ A Vtv. III. Fejezete a következő alcímmel és 61/B. §-sal egészül ki:
„ KORREKCIÓS PÓTLÉK
61/B. § (1) Ha a nyilatkozattevő a vámkódex 78. cikk (1) bekezdése alapján, még a vámhatóságnak
a vámkódex 78. cikk (2) bekezdése szerinti utólagos ellenőrzéséről szóló értesítés kézhezvétele,
illetve az előzetes értesítés mellőzése esetén az ellenőrzés megkezdése előtt kérelmezi a vámáru-
nyilatkozat módosítását, korrekciós pótlékot fizet, feltéve hogy az utólagos könyvelésbe vétel,
illetőleg a nem közösségi adók és díjak utólagos kiszabása nem a vámtartozás megállapításához
szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ
össze.
45
(2)	A korrekciós pótlékot az utólagosan könyvelésbe vett vámösszeg, illetőleg kiszabott nem
közösségi adó és díj összege után a vámhatóság állapítja meg, és a vámáru-nyilatkozat
módosításáról hozott határozatában közli az adóssal.
(3)	A korrekciós pótlék beszedése tekintetében a közölt vámösszegek beszedésére vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4)	A korrekciós pótlék mértéke az utólagosan könyvelésbe vett vámösszeg, illetőleg kiszabott nem
közösségi adó és díj összege után a vámtartozás keletkezésének alapjául szolgáló vámáru-
nyilatkozat elfogadását követő naptól a vámáru-nyilatkozat módosítására irányuló kérelem
benyújtásának napjáig - amennyiben azt a vámáru-nyilatkozat elfogadásától számított 90 napon
belül nyújtják be - a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része naponta, de
legalább háromezer forint, legfeljebb egymillió forint.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a vámáru-nyilatkozat módosítását a
vámáru-nyilatkozat elfogadásától számított 90 napon túl kezdeményezik, a korrekciós pótlék
mértékének megállapítása során a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamathoz hozzá kell
adni 0,25 százalékpontot minden egyes megkezdett 30 napos időszak vonatkozásában. Az így
megemelt kamatlábat a felszámítás teljes időszakára alkalmazni kell. Az e bekezdés alapján
megállapított korrekciós pótlék összege legalább négyezer forint, legfeljebb kettőmillió forint.
(6)	A korrekciós pótlék mérséklése, elengedése során a 61/A. § (10) bekezdés b) pontjában
foglaltakat kell alkalmazni.
(7)	Ha a módosítás az adós terhére nem keletkeztet fizetési kötelezettséget, akkor a vámhatóság
nem állapíthat meg korrekciós pótlékot.
(8)	Az adós a korrekciós pótlék megfizetésével mentesül a vámigazgatási bírság alól.
(9)	Amennyiben a vámhatóság az adós terhére a (2) bekezdés szerinti korrekciós pótlékot állapítja
meg, a vámáru-nyilatkozat módosításának eredményeként keletkezett vám- és nem közösségi adó-
és díjfizetési kötelezettség nem minősül az 1. § (3) bekezdésének 14. pontja szerinti vámhiánynak.
(10)	A korrekciós pótlék késedelmes megfizetése esetén az 57. § szerinti kamatot kell felszámítani.”
116.	§ A Vtv. 78/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„78/A. § (1) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói
kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó
adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított
48. § (4) bekezdését, 59. § (2) és (4)-(5) bekezdését és 33/A. § (6) bekezdését a folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazni kell, ha az az ügyfél számára kedvezőbb.
(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi .törvénnyel
megállapított 7/N. § (6) bekezdését, 54/A. §-át, 55. §-át, 56. §-át, 56/A. §-át, 60/A §-át, 60/B. §-át,
61/A. §-át, 61/B. §-át a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
117.	§ (1) A Vtv. 82. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„n) a fizetési halasztás, részletfizetés iránti kérelmek intézése rendjének módját és technikai
feltételeit,”
(2)	A Vtv. 82. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
46
„r) a korrekciós pótlékra vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”
(3)	A Vtv. 82. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
a)	az 1979. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az oktatási, tudományos és kulturális jellegű
tárgyak behozataláról szóló, Lake Success-ben, 1950. november 22-én kelt megállapodás alapján
vámmentes vámkezelésre jogosultak körét az oktatásért, a kultúráért és a kormányzati
tudománypolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
b)	a szövettipizáló reagensek vámmentes vámkezelésére jogosult laboratóriumokat az oktatásért, a
kultúráért és a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
c)	az alapfeladatoktól eltérő külön feladatokat és ellenőrzési kötelezettségeket, az agrárpolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben,
d)	a katonai csapat- és árumozgásra vonatkozó vámeljárás különös szabályait a honvédelemért
felelős miniszterrel egyetértésben,
e)	a nemzetközi posta- és gyorspostaforgalomra vonatkozó részletes vámeljárási szabályokat a
postaügyért felelős miniszterrel egyetértésben.”
118.	§ A Vtv.
1.	1. § (4) bekezdésében a „14a. Cikk a) és c)pontjában” szövegrész helyébe a „14a. Cikk (1)
bekezdésében” szöveg;
2.	7/J. § (3) bekezdésben a „60” szövegrész helyébe a „90” szöveg,
3.	8. § (3) bekezdésében a „tájékoztatóban” szövegrész helyébe a „tájékoztatásban” szöveg,
4.	16. § (6) bekezdés s) pontjában az „a kereskedelmértfelelős minisztert,” szövegrész helyébe
az „a kereskedelemért felelős minisztert, és az európai integrációs ügyekért felelős minisztert,”
szöveg,
5.	16. § (6) bekezdés t) pontjában az „a kereskedelmért felelős minisztert,” szövegrész helyébe
az „a kereskedelemért felelős minisztert, valamint ezen intézkedésekkel kapcsolatos adatokról, az
Európai Unió felé fennálló kötelezettség teljesítése céljából az európai integrációs ügyekért felelős
minisztert,” szöveg,
6.	31. §-ban a „ Vámárunyilatkozat’ szövegrész helyébe a „ Vámokmány” szöveg,
7.	33. § (2) bekezdésében az „egyszerűsített vámeljárásra” szövegrész helyébe az
„egyszerűsített eljárásra” szöveg,
8.	33/A. § (6) bekezdésében a „tájékoztatóban” szövegrész helyébe a „tájékoztatásban”
szöveg,
9.	48. § (2) bekezdés felvezető szövegében a „Mentes az általános forgalmi adó biztosítása
alól” szövegrész helyébe az „A vámhatóság kérelemre engedélyezi az áfa biztosítása alóli
mentességet’ szöveg és az „eljárásban az az adóalany” szövegrész helyébe az „eljárásban annak az
adóalanynak’ szöveg,
10.	48. § (2) bekezdés b) pontjában az „általános forgalmi adó” szövegrész helyébe az
„áfa” szöveg,
11.	48. § (3) bekezdésében az „Az általános forgalmi adó” szövegrész helyébe az „^
vámhatóság kérelemre engedélyezi, hogy az áfa” szöveg,
47
12.	48. § (7) bekezdés b) pontjában a „keletkezett kötelezettségeinek’ szövegrész helyébe
a „keletkezett és fel nem függesztett kötelezettségeinek’ szöveg,
13.	48. § (9) bekezdésében az „általános forgalmi adó” szövegrész helyébe az „áfa és az
energiaadó” szöveg,
14.	51. § (3) bekezdésében a „díjakról szóló,” szövegrész helyébe a „díjakról, valamint a
korrekciós pótlékról szóló,” szöveg,
15.	55. § (1) bekezdésében a „kedvezmény” szövegrész helyébe a „könnyítés” szöveg,
16.	59. § (4) bekezdésében az „Amennyiben a vámhatóság (1) bekezdés szerinti
határozata” szövegrész helyébe a „Ha jogorvoslati eljárás eredményeképp megállapításra kerül,
hogy a vámhatóság határozata” szöveg,
17.	59. § (5) bekezdésében az „a vámigazgatási bírságot megállapító” szövegrész
helyébe az „a vámigazgatási bírságot, illetve korrekciós pótlékot megállapító” szöveg, a
„vámigazgatási bírság megállapítást’ szövegrész helyébe a „vámigazgatási bírság, illetve
korrekciós pótlék megállapítást’ szöveg, a „vámigazgatási bírság kiszabását’ szövegrész helyébe a
„vámigazgatási bírság, illetve korrekciós pótlék megállapítását’ szöveg, az „a már megfizetett
vámigazgatási bírság visszafizetése” szövegrész helyébe az „a már megfizetett vámigazgatási
bírság, illetve korrekciós pótlék visszafizetése” szöveg,
18.	61/A. § (5) bekezdés a) pontjában a „(6) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(6)-
(6a) bekezdésekben”’ szöveg,
19.	66. § (2) bekezdésben a „41. §-ának’ szövegrész helyébe a „41. Cikkének’ szöveg,
20.	73. § (3) bekezdésében az „57. §-ának a) pontjában” szövegrész helyébe az „57. §-
bari’ szöveg,
21.	82. § (1) bekezdés k) pontjában az „egyszerűsített vámeljárás” szövegrész helyébe az
„egyszerűsített eljárás” szöveg
lép.
119.	§ Hatályát veszti a Vtv.
1.	7/L. §-a,
2.	59. § (1) bekezdése,
3.	61/A. § (9) bekezdése.
48
VI. Fejezet
ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
15.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
120.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 5. § (2)
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény)
„a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási
eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására vonatkozó szabályait,”
121.	§ Az Art. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóvisszatérítési-jog
érvényesítésére irányuló eljárásban az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint
belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb
szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt.”
122.	§ Az Art. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adózó (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit felszámolás esetén - a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdésben
foglalt feladatok kivételével - a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén
-	a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
98.	§ (3) bekezdésében foglalt feladatok kivételével - a végelszámolás kezdő időpontjától a
végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető
tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte
meg - a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló,
a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy - ha a kényszertörlési
eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási
bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval,
kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell
megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés
az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Amennyiben a jogsértés arra vezethető vissza,
hogy a volt vezető tisztségviselő, vagy - ha a felszámolást, kényszertörlési eljárást végelszámolás
előzte meg - a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta, a
mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell
megállapítani.”
123.	§ Az Art. 20. §-a a következő (7 a) és (7b) bekezdésekkel egészül ki:
„(7a) Az állami adóhatóság a magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett
egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és a
magánszemély (6) bekezdés szerint előírt havi járulékfizetési kötelezettségét törli, ha hitelt
érdemlően tudomást szerez arról, hogy
a)	a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy
b)	a magánszemély elhalálozott.
(7b) Amennyiben az adóhatóság a (7a) bekezdésben felsoroltakról nem az egészségbiztosítási
szervtől értesül, 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap
kezeléséért felelős szerv részére.”
49
124.	§ Az Art. 20/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/B. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot
megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő igénybevételével
teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha belföldön más
adóköteles tevékenységet nem folytat.
(2)	Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve
belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése
alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti
adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít, feltéve, hogy a termék az értékesítés
közvetlen következményeként nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól, vagy a terméket a vámhatóság
a Közösség területén kívülre kilépteti.”
125.	§ Az Art. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az adózó - kivéve a 4. számú melléklet szerinti, adóazonosító számmal nem rendelkező
külföldi illetőségű magánszemélyt - költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, a túlfizetési
kiutalását csak akkor kérheti, ha rendelkezik adóazonosító számmal, illetve -- ha e törvény, illetve
törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérően nem rendelkezik - adó-
visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését
követően és olyan időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal
rendelkezett.”
126.	§ Az Art. 24/A. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az adóhatóság az adószámot a felfüggesztést
elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 nap elteltét követően törli, ha az adózó a
felfüggesztést elrendelő határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési)
kötelezettségének nem tesz eleget. Ha az adózó az adószám törléséről hozott határozat jogerőre
emelkedéséig teljesíti bevallási, adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségét, az állami
adóhatóság a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, az adószám törléséről hozott
határozatot pedig visszavonja, amely határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az adószám
törlését elrendelő határozat elleni fellebbezésre a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül
lehet előterjeszteni.”
127.	§ Az Art. 35. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó
megfizetésére határozattal kötelezhető)
„a) az állam kivételével az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük
arányában,”
128.	§ (1) Az Art. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti átvezetés az adózó megszűnése miatt nem lehetséges,
a büntetőeljárás során hozott jogerős határozatban megállapított összeget az elkövető
kötelezettségeként kell előírni és annak rendezése érdekében az elkülönített számlára megfizetett
összeget az elkövető adószámlájára kell átvezetni.”
(2)	Az Art. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adott adónem tekintetében az adózó vagy a 35. § (2) bekezdése szerint az adó
megfizetésére kötelezett személy adószámlájának egyenlege az adózó vagy az adó megfizetésére
kötelezett személy javára többletet mutat (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés
50
összegét kérelemre az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adószámlára
számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés
összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót, az adó megfizetésére
kötelezett személyt terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt
hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót
teljesítettnek kell tekinteni. A csőd-, felszámolási, végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás
kezdő napját, illetve amennyiben az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes
fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló
túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az
adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.”
(3)	Az Art. 43. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó
esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára
átutalással teljesített, felosztási rendelkezés nélküli befizetéseket az adóhatóság először a
magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a
magánszemélytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a
tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb
adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a
tartozások arányában. Az adóhatóság az átvezetésekről az adózót azok elvégzésével egyidejűleg
értesíti. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a tartozások
arányában. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság az adózót
végzéssel értesíti.”
129.	§ Az Art. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti
időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az
adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a
feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a
helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és
egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési támogatás igénylése.”
130.	§ Az Art. 52. §-a a következő (13b) bekezdéssel egészül ki:
„(13b) Az idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság az állami
adó- és vámhatóság megkeresésére - az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához,
ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához - adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő,
az idegenrendészeti hatóság előtti engedélyezési eljárások során az engedélyek kiadásához
szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő, az adózó elérhetőségére, személyének
azonosítására, valamint jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokról.”
131.	§ Az Art. 54. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös kérelmére, az örökös tájékoztatása érdekében az
elhunyt adózó hagyatéki ügyében eljáró közjegyző a hagyatéki ügyben való eljárásának igazolása
esetén tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott
adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás
kiadmányozásának napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg.”
132.	§ Az Art. 85/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A jövedelemigazolás a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően adóévenként
tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói, utólagos adómegállapítás, valamint a
51
soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet,
valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó,
illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az
ekho-fizetési kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot
nyújtott be, a jövedelemigazolás a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és
valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét, valamint az
adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza. Ha az adózó az egyszerűsített
vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében
megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem
képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a
jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetve soron kívüli adómegállapítás
keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó
személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást,
nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást.”
133.	§ Az Art. 92. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, a felszámolást lezáró
adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a felszámolást lezáró bevallások közötti
időszakról benyújtott bevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró
adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését a felszámolást lezáró
adóbevallások kézhezvételétől, a felszámolást lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő
benyújtása esetén az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 60 napon
belül, egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni.”
134.	§ Az Art. 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy
az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél
kiállítására ismételten nem kerül sor. A megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető.”
135.	§ Az Art. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának összegének
megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az
elektronikusan tárolt adatokat is -, az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a
bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek, számítások és egyéb
tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le.”
136.	§ Az Art. 98. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti mintavételhez szükséges feltételek biztosítása az adózó
kötelezettsége. Az adózó a mintavétel során jogosult, az adóhatóság felhívására pedig köteles a
mintavétel során jelen lenni vagy képviseletét biztosítani. A mintavételt - a vonatkozó előírások
betartásával és az adóhatóság felügyelete mellett - saját kérelmére vagy az adóhatóság felhívására
az adózó maga is elvégezheti. Az adóhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet vesz fel. A
mintavétellel kapcsolatban az adózónál felmerült költség az eljárás eredményétől függetlenül,
minden esetben az adózót, a mintavétel egyéb költsége, a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok
költsége - ha a mintavétel eredményeként az adóhatóság jogsértést állapít meg - az adózót, egyéb
esetben az adóhatóságot terheli. Amennyiben az adózó a mintavételről felvett jegyzőkönyvben nem
kéri, hogy a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok során meg nem semmisült mintát részére
visszaadják, akkor azt az adóhatóság megsemmisítheti, vagy kötelezheti az adózót, hogy saját
költségére a megmaradt mintát szállítsa el.”
52
137.	§ Az Art. 99. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az adózó (1) bekezdésben említett kötelezettségeit felszámolás esetén a felszámolás kezdő
időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a
végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a
cégnyilvántartásba cégjegyzésre jogosultként bejegyzett személy, ha a kényszertörlési eljárást
végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető
jogokat.”
138.	§ Az Art. 119. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság]
„h) az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok
feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat”
(vizsgálja. )
139.	§ Az Art. 124. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Adóügyekben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján
kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét
igazolja vissza. Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési
vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított
ötödik napot követő munkanapon áll be.”
140.	§ Az Art. 131. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést
követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére,
illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-
visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a
költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre
emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére
kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás
megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira
terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös
birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható. Több
örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában kell a tartozás megfizetésére kötelezni. Ha az
adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság külön
határozat meghozatala nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az államot mint örököst
terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-
visszaigénylést, adó-visszatérítést.”
141.	§ (1) Az Art. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére - az általa közölt, jövőbeni ügyletre,
vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján - a
kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek)
vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát. Az adó feltételes
megállapítására irányuló kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására
irányuló kérelem. Jövőbeni és jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelem egy
kérelemként nem terjeszthető elő.”
(2)	Az Art. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
53
„(4) A határozathozatalra nyitva álló határidő a kérelem benyújtásától számított 75 nap, amely
egy alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. Az adózó a kérelmében kezdeményezheti a feltételes
adómegállapítás sürgősségi eljárásban történő elbírálását, amelynek során a határozathozatalra
nyitva álló határidő 45 nap, amely 30 nappal meghosszabbítható. Amennyiben az adózó a
kérdés(eke)t módosítja, további kérdést tesz fel vagy a tényállást módosítja, az ügyintézési határidőt
a módosítás vagy kiegészítés adópolitikáért felelős miniszterhez történő beérkezésétől kell
számítani. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig
visszavonható.”
(3)	Az Art. 132. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kérelem díjköteles, a díj mértéke:
a)	5 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint,
b)	tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint, a tartós feltételes
adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió
forint.”
(4)	Az Art. 132. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7b) Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően személyes konzultációt kezdeményezhet,
amely során az adózó és az adópolitikáért felelős miniszter előzetesen egyeztethet az eljárás
feltételeiről, a határidejéről, a megfizetendő díj mértékéről, a jogorvoslati lehetőségekről, a
feltételes adómegállapítás hatályáról, vagy bármely más eljárási kérdésről. A konzultáció során az
adózó bemutathatja a tervezett kérelem tárgyát képező ügyletet, az alapul szolgáló tényállást, az
adókötelezettségre, vagy annak hiányára vonatkozó tervezett konkrét kérdés(ek)et. Az előzetes
egyeztetés eredménye az adózót vagy az adópolitikáért felelős minisztert az adó feltételes
megállapítására irányuló eljárásban nem köti. A konzultációról jegyzőkönyv készül. A konzultáció
díjköteles, a díj mértéke konzultációnként 100 ezer forint.”
(5)	Az Art. 132. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás során hozott határozattal, vagy a 136. § (3)
bekezdése alapján önálló fellebbezéssel megtámadható végzéssel szemben fellebbezésnek nincs
helye, bírósági felülvizsgálata kérhető.”
142.	§ Az Art. a következő 136/B. §-sal egészül ki:
„136/B. § (1) Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító - a 35. §
(2) bekezdés f) pontja alapján meghozott - első fokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésben
vitathatja a helytállási kötelezettségét megalapozó, a felszámolással megszűnt adózóra a
felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozatot,
amennyiben azt bíróság nem vizsgálta felül. Ez a jogosultság akkor is megilleti az adó
megfizetésére kötelezettet, ha a felszámolással megszűnt adózóval szemben az adómegállapításhoz
való jog már elévült.
(2)	Az adóhatóság - a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott első fokú határozat
közlésével egyidejűleg - az adó megfizetésére kötelezettnek megküldi a felszámolással megszűnt
adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott
első- és - amennyiben másodfokú határozat meghozatalára sor került - a másodfokú határozatot,
valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet.
(3)	Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó
utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot az (1) bekezdés szerinti fellebbezésben
vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás
jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos
54
adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére
kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való
jogot korlátozza vagy megszünteti. Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog
korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatban
dönt.”
143.	§ Az Art. 145. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:)
„e) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, valamint a bírósági eljárási
illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés,”
144.	§ Az Art. 146. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a vámhatóság elsőfokon eljáró szervei az állami adó- és
vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig ingófoglalást foganatosíthatnak.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti eljárás során a vámhatóság eljáró alkalmazottjára a végrehajtóra
vonatkozó rendelkezések az irányadók.”
145.	§ Az Art. a következő alcímmel és 148/A. §-sal egészül ki:
„Az eljárás időpontja
148/A. § (1) Helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és
este 10 óra között foganatosíthatók.
(2)	A végrehajtó a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján - az
(1)	bekezdésben rögzített időbeli korlátozásra tekintet nélkül - bármikor foganatosíthat végrehajtási
cselekményt. A Vht. 95. §-a szerinti eset kivételével a végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot erre
irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja.”
146.	§ Az Art. 150 §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, illetve követelés foglalás hatályát az
adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is
(kiterjesztés), amely tényről az adóhatóság az adózót értesíti.”
147.	§ Az Art. 156. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet.
(9)	Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az
árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg - a
(10)	bekezdésben foglalt kivételekkel -
a)	az adóhatóság alkalmazottja az őt foglalkoztató szerv illetékességi területén belüli
árveréseken,
b)	az adóhatóság adott végrehajtási ügyben eljáró alkalmazottainak a Polgári Törvénykönyv
szerinti közeli hozzátartozója és élettársa az alkalmazottat foglalkoztató szerv illetékességi területén
belüli árveréseken,
c)	az adós.
(10)	Nem minősül kizártnak az árverezésből a (9) bekezdés a) pontja szerinti személy, ha a dolog
megszerzésére végrehajtást kérői vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha
külön törvény biztosít számára elővásárlási jogot.
55
(11)	A végrehajtó által foganatosított végrehajtás adósának vagyonába tartozó dolgot, egyéb
vagyoni elemet az adóhatóság alkalmazottja az illetékességi területén belül - a (10) bekezdésben
foglalt eset kivételével - sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján, közvetve sem
szerezheti meg.”
148.	§ Az Art. a következő 156/H. §-sal egészül ki:
„156/H. § (1) A nem elektronikus ingatlanárverést a következő helyeken lehet megtartani:
a)	az adóhatóság épületében,
b)	az ingatlan fekvésének helyén,
c)	az adóvégrehajtó által kijelölt más helyen.
(2)	A nem elektronikus ingatlanárverést az adóvégrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és
ebben feltünteti:
a)	az eljáró adóhatóság megnevezését, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti
számlájának számát,
b)	a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,
c)	az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye,
tulajdonos, a Vht. 137. § (1) bekezdése szerinti terhek),
d)	az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,
e)	az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,
f)	az ingatlan becsértékét,
g)	az árverési előleg összegét,
h)	azt, hogy az árverésen a kikiáltási ár összege milyen mértékben csökkenthető, és hogy a
lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak az árverésen
gyakorolható elővásárlási joga,
i)	az árverés helyét és időpontját,
j) e törvénynek az árverezőket közvetlenül érintő rendelkezéseit (árverési feltételek, vételár
megfizetése, második árverés tartása),
(3)	Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az
árverési ajánlatának megtétele előtt az adóhatóságnál letétbe helyezte. Az előleg letétbe helyezése
átutalással is történhet, az előleg összegét olyan időpontban kell átutalni, hogy az az árverés
időpontját megelőzően megérkezzen az adóhatóság letéti számlájára. A letétbe helyező az utóbbi
esetben akkor árverezhet, ha az átutalásról szóló terhelési értesítőt legkésőbb az árverési ajánlatának
megtétele előtt az adóvégrehajtónak bemutatja, annak másolatát pedig részére átadja.
(4)	Akinek az ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az árverezése előtt igazolni köteles, hogy a
szükséges engedéllyel rendelkezik.
(5)	Az ingó- és elektronikus árverésen történő részvételre vonatkozó személyi korlátozások a
hagyományos ingatlanárverés esetén is irányadók.
(6)	Az árverés megkezdésekor az adóvégrehajtó közli az árverezőkkel a becsértéket és a
kikiáltási árat, ismerteti az árverési feltételeket és felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére. A
kikiáltási ár a becsérték összege.
(7)	Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani
legfeljebb a becsérték feléig.
56
(8)	A Vht. szerinti lakóingatlan esetén, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, egyben
lakóhelyéül szolgál, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ténylegesen itt
lakott, a kikiáltási ár legfeljebb a becsérték 70 százalékának megfelelő összegre szállítható le.
(9)	Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, az
adóvégrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az
ingatlant a legtöbbet ajánló árverező, az elővásárlási jog gyakorlása esetén pedig az elővásárlásra
jogosult települési önkormányzat megvette.
(10)	Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.
(11)	Az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után azonnal
vissza kell adni, vagy visszautalásáról intézkedni kell.
(12)	Az árverésről az adóvégrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a Vht. 35. §-ában
említetteken kívül - feltünteti:
a)	az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakott vagy beköltözhető
állapotban történt értékesítését, a becsértéket, azt, hogy a becsérték leszállítása milyen szabályok
szerint történt, valamint az árverési vételárat,
b)	az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét vagy székhelyét.
(13)	Az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírja.
(14)	Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül - az
adóvégrehajtó által kitűzött időpontban - második árverést kell tartani.
(15)	A második árverésen a korábbi árverési vevő nem árverezhet.
(16)	A vételi ajánlatok összegére, a kikiáltási árra és annak leszállítására az első árverésre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(17)	Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amennyit az első
árverésen nyertes vevő felajánlott, a különbözetet (vételár-különbözet) a korábbi árverési vevő
köteles a végrehajtást foganatosító adóhatóság határozata alapján megtéríteni. A jogerős határozat
az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. A megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be
kell számítani.
(18)	Az elvesztett előleg és a korábbi árverési vevő által megtérített vételár-különbözet a
végrehajtás során befolyt összeget növeli.
(19)	A második sikertelen hagyományos ingatlanárverést követő hat hónap elteltével az
adóvégrehajtó, ha azt a körülmények indokolják, az árverést ismételten kitűzheti. Ha az ismételten
kitűzött újabb hagyományos árverés is sikertelenül zárul, az árverés kitűzése az adó végrehajtásához
való jog elévülési idejének lejártáig, legfeljebb hat hónaponként megismételhető. A második
sikertelen árverést követően tartott újabb árverésekre is a második árverés szabályait kell
megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet
leszállítani.
(20)	A hagyományos ingatlanárverések megtartása nem érinti az elektronikus ingatlanárverések
e törvény szabályai szerint történő megtartását, illetve az e törvény szerinti egyéb értékesítési
módok alkalmazását.”
149.	§ Az Art. 159. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetve az adóvégrehajtó (ideértve az
adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy
intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetve az, akinek a végrehajtás jogát
57
vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától
számított 8 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást
terjeszthet elő. A sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított 6 hónap elteltével
végrehajtási kifogás nem nyújtható be, a határidő jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási
kérelem előterjesztésének helye nincs. Az elkésett vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási
kifogást az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.”
150.	§ Az Art. 160. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A végrehajtási eljárás szünetel, ha)
„g) az adótartozás érvényesítése érdekében az adóhatóság polgári peres eljárást kezdeményezett,
a peres eljárás jogerős befejeződéséig.”
151.	§ Az Art. 164. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Az adó megállapításához való jog elévülése az (1a)-(1b) pontok szerinti büntetőeljárás
esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik.”
152.	§ Az Art. 172. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét - figyelemmel az adóév során
megfizetett előleg összegére is - nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és
az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A mulasztási bírság
alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóalap-kiegészítés bevallásának napján
és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított árfolyamjellegű
különbözetet, ha az adóalapot képez.”
153.	§ Az Art. 175. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a
kezelőszemélyzet nélküli automataberendezéssel kapcsolatos nyilvántartás-vezetési kötelezettség
teljesítésének - az adó megfizetését, a költségvetési támogatás igénybevételét, valamint az alapul
szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését biztosító - részletes szabályait és műszaki követelményeit.”
154.	§ Az Art. 178. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás
(bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési
támogatás különbözete, vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított - és a bíróság jogerős
határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt - adóbevétel csökkenés,
vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás,”
155.	§ Az Art. a következő 200. §-sal egészül ki:
„200. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel
megállapított:
a)	24/A. § (12) bekezdését először a hatálybalépést követően induló elsőfokú eljárásokban,
b)	35. § (2) bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárásokra is,
c)	43. § (2a) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokra is,
d)	43. § (5) bekezdését a hatálybalépéskor el nem évült túlfizetés és költségvetési támogatás
kiutalása iránti igény tekintetében is,
58
e)	92. § (6) bekezdését a hatálybalépését követően induló felszámolási eljárásokban,
f)	95. § (1) bekezdését a folyamatban lévő ellenőrzésekre is,
g)	119. § (2) bekezdését a folyamatban lévő ellenőrzésekre is,
h)	131. § (3) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokra is,
i)	132. § (1), (4), (6), (7b), (9) és (13) bekezdését a hatálybalépést követően benyújtott
kérelmekre,
j)	146. § (1a) és (1b) bekezdését a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is,
k)	148/A. § (1) és (2) bekezdését a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is,
l) 159. § (1) bekezdését a hatálybalépéskor már benyújtott végrehajtási kifogások
vonatkozásában is,
m) 164. § (6) bekezdését a hatálybalépésekor el nem évült túlfizetés és költségvetési támogatás
kiutalása iránti igény tekintetében is,
n) 4. számú melléklet 7. pontját a folyamatban lévő eljárásokra is
alkalmazni kell.”
156.	§ Az Art.
1.	5. § (3) bekezdésében az „az elektronikus kapcsolattartásra” szövegrész helyébe az „az
elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre” szöveg, az „elektronikus
kapcsolattartásra vonatkozó” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartásra és
elektronikus ügyintézésre vonatkozó” szöveg;
2.	16. § (7) bekezdésében az „az Aht. és a végrehajtására kiadott rendeletekben” szövegrész
helyébe az „a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló kormányrendeletben”
szöveg;
3.	20. § (6) bekezdésében a „nyilvántartja. ” szövegrész helyébe a „nyilvántartja és az e
törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli.”
szöveg;
4.	24/C. § (2) bekezdésében a „részvényese, (e szakasz alkalmazásában: tag)” szövegrész helyébe
a „részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag (e § alkalmazásában a
továbbiakban: tag)” szöveg;
5.	24/D. § (1) bekezdésében és 24/E. § (1) bekezdésében „részvényese, (e szakasz
alkalmazásában: tag)” szövegrész helyébe a „részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság
esetében a tag (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag)” szöveg;
6.	27/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „magánszemély összevont” szövegrész helyébe a
„magánszemély családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont’ szöveg;
7.	31. § (5) bekezdésében a „február 25-éig” szövegrész helyébe a „május 31-éig” szöveg;
8.	37. § (4) bekezdés b) pontjában az „az ellenőrzés befejezését’ szövegrész helyébe az „az
ellenőrzés megkezdését vagy befejezését” szöveg;
9.	49. § (1) bekezdésében az „illetéket - és a költségvetési” szövegrész helyébe az „illetéket,
valamint a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásának engedélyével rendelkező adózó
bevallását - és a költségvetési” szöveg;
10.	52. § (3) bekezdésében az „az ingatlan-nyilvántartás, a gépjármű nyilvántartás,” szövegrész
helyébe az „az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás,” szöveg;
59
11.	52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „érdekében,” szövegrész helyébe az „érdekében,
idegenrendészeti feladatai ellátásához,” szöveg;
12.	96. § (3) bekezdésében a „60 napon túl csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével és az
adózó egyidejű értesítésével” szövegrész helyébe az „az ellenőrzés befejezéséig” szöveg;
13.	119. § (2) bekezdés g) pontjában a „tevékenységeket’ szövegrész helyébe a „tevékenységeket,”
szöveg,
14.	141. § (1) bekezdésében a „NAV elnöke’ szövegrész helyébe az „a kormányhivatalt vezető
kormánymegbízott vagy a NAV elnöke” szöveg;
15.	145. § (1) bekezdés f) pontjában a „bejelentés.” szövegrész helyébe a „bejelentés,” szöveg;
16.	146. § (2) bekezdés a) pontjában a „lakóhelye szerint’ szövegrész helyébe a „lakóhelye, egyéni
vállalkozó esetében a székhelye szerint” szöveg;
17.	152. § (3) bekezdésében az „összeget a befizetéstől számított’ szövegrész helyébe az „összeget
az adózó pénzforgalmi számlájának hitelintézet általi megterhelésétől számított” szöveg;
18.	156. § (5) bekezdésében a „bekezdését, a 132/B-F. §-át’ szövegrész helyébe a „bekezdését, a
123.	§-át, a 132/B-F. §-át”, valamint a „bekezdését nem” szövegrész helyébe a „bekezdését,
valamint a 226/A. §-át nem” szöveg;
19.	156. § (6) bekezdés a) pontjában a „Vht. 143. §” szövegrész helyébe a „Vht. 123. §-a, 143. §”
szöveg, valamint a „(3)—(8) bekezdései;” szövegrész helyébe a „(3)—(8) bekezdése, valamint a
226/A. §-a” szöveg;
20.	156/A. § (7) bekezdésében az „összege 5000 forint’ szövegrész helyébe az „összege 1000
forint, 100 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 5000forint’ szöveg;
21.	156/A. § (13) bekezdésében az „elektronikus árverést követő hat hónap” szövegrész helyébe az
„elektronikus árverést követően ingóság esetében 30 nap elteltével, ingatlan esetében hat
hónap” szöveg;
22.	160. § (1) bekezdésében az „adóhatóság felfüggesztheti’ szövegrész helyébe az „adóhatóság
hivatalból felfüggesztheti” szöveg;
23.	160. § (4) bekezdés f) pontjában a „rendelkezik.” szövegrész helyébe a „rendelkezik,” szöveg;
24.	165. § (1) bekezdésében a „21. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „21. § (2) és (4)
bekezdése” szöveg;
25.	175. § (9) bekezdésében a „könnyítési tárgyú” szövegrész helyébe a „könnyítési, valamint
adómérséklési tárgyú” szöveg;
26.	175/D. § (1) bekezdésében a „közleményben” szövegrész helyébe a „tájékoztatóban” szöveg;
27.	4. számú melléklet 7. pontjában az „angol nyelvű példányának magyar nyelvű
szakfordításáról” szövegrész helyett „angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása,
vagy ezek egyikéről” szöveg
lép.
157.	§ Hatályát veszti az Art.
1.	51. § (3) bekezdése,
2.	132. § (13) bekezdése,
3.	141/A. §-a,
60
4.	156. § (2) bekezdésében a „, illetőleg ezzel egyidejűleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara
hivatalos lapjában” szövegrész,
5.	156/A. § (1) bekezdésében a „146. § (1) bekezdését,” szövegrész,
6.	156/A. § (12) bekezdésében a „A fizetést elmulasztó elektronikus árverező mentesül a vételár-
különbözet megfizetése alól, ha a részére postai úton küldött értesítést e törvény rendelkezései
alapján kellett kézbesítettnek tekinteni, és a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló
kérelmének az adóhatóság helyt ad. Ez esetben a fizetésre kötelező határozatot az adóhatóság
visszavonja. ” szövegrész,
7.	164. § (6) bekezdésében a „, a költségvetési támogatás kiutalásához ” szövegrész,
8.	172. § (20g) bekezdésében az „a 176/F. § szerinti ellenőrzés során” szövegrész,
9.	175/D. § (5) bekezdése,
10.	178. § 38. és 39. pontja,
11.	Az Art. 3. számú melléklet G. pontjának 6. alpontja.
158.	§ Az Art. 3. sz. melléklet C. pontjának 1. alpontja az 5. számú melléklet szerint
módosul.
VII.	Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
16.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
159.	§ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a következő
g)	ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„g) Fogvatartott: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt,
szabadságvesztés, vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes
kényszergyógykezelés alatt álló személy.”
160.	§ (1) A Tbj. 8. § a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:
(Szünetel a biztosítás
a)	a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha:)
„ac) azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.”
(2)	A Tbj. 8. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
( Szünetel a biztosítás:)
„e) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő
kamarai tagságának szüneteltetése alatt,”
(3)	A Tbj. 8. §-a a következő g), h) és i) pontokkal egészül ki:
(Szünetel a biztosítás:)
61
„g) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének
szünetelése alatt,
h)	a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
i)	az a)-h) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás
alapjául szolgáló jogviszony szünetel.”
161.	§ A Tbj. 11. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A biztosítás nem terjed ki:)
„d) a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként
megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.”
162.	§ A Tbj. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A 11. § b) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén
csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha
a)	a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan
körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan
két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és
b)	az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy
év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az e jogviszony alapján létrejött -
külön törvényben meghatározott - szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget.”
163.	§ A Tbj. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki)
„c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő
személy,”
164.	§ A Tbj. a 24. §-t követően a következő alcímmel és a 24/A-24/C. §-sal egészül ki:
„Családi járulékkedvezmény
„24/A. § (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és
biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.
(2)	A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli
egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.
(3)	A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi
kedvezmény összegéből a biztosított és házastársa, élettársa által ténylegesen érvényesített családi
kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka.
(4)	A családi járulékkedvezményt a biztosított és házastársa, élettársa - döntésük szerint -
egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény közös igénybevételének feltétele az
érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás
adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének
felosztására vonatkozó döntésüket.
(5)	A családi járulékkedvezmény összegét a biztosított a személyi jövedelemadóról szóló
bevallásában, munkáltatói adómegállapításában feltünteti.
(6)	A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a 29. § (3) bekezdés
második mondata alapján fizetett és a társas vállalkozó által a 27. § (2) bekezdés második mondata
62
alapján fizetett járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes
vagy bevételnek nem minősülő - ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet
részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét - járulékalap után kell megfizetni. Ha az
egyéni vállalkozó kivétje, átalányban megállapított jövedelme vagy a társas vállalkozó személyes
közreműködői díja nem éri el a 29. § (3) bekezdése vagy 27. § (2) bekezdése szerint elvárt
járulékalapot, akkor a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet
vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.
24/B. § A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási
ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
24/C. § Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente
érvényesítette, és a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában az összevont adóalapja után
személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény
összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja az 51/B. § (2)
bekezdés szerinti fizetési kötelezettséget.”
165.	§ A Tbj. 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37/A. § Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a
kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó
a)	keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,
b)	fogvatartott,
c)	állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,
d)	ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,
e)	egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,
f)	foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában
együttesen eléri a heti 36 órát.”
166.	§ A Tbj. az 50. §-t követően a következő alcímmel és 51., 51/A. és 51/B. §-sal egészül
ki:
„A családi járulékkedvezmény érvényesítése
51. § (1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására,
ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.
(2)	A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény
adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap
különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a)	természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b)	nyugdíjjárulék
összege.
(3)	A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak
megfelelő összeget a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékként és - ha a
természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a
járulékkedvezményre - nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami
adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. 31. § (2)
bekezdés szerinti bevallásában vallja be.
(4)	A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi
járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.
63
(5)	Az Szja tv. szerinti jogosultnak nem minősülő biztosított nem érvényesítheti a családi
járulékkedvezmény havi összegét.
51/A. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi
járulékkedvezmény havi összegét saját maga állapítja meg.
(2)	A biztosított egyéni vállalkozó által igénybe vehető családi járulékkedvezmény havi összege
a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó
összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után
megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka,
de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a)	természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b)	nyugdíjjárulék
összege.
(3)	A biztosított őstermelő által igénybe vehető családi járulékkedvezmény negyedéves összege
a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös érvényesítés esetén a biztosított
mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem
vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi
jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a
biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a)	természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b)	nyugdíjjárulék
összege azzal, hogy ahol jogszabály a családi járulékkedvezmény havi összegét említi, ott a
családi járulékkedvezmény negyedéves összegét is érteni kell.
(4)	A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a havi családi
járulékkedvezményt úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget a természetbeni és pénzbeli
egészségbiztosítási járulékként és - ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem
nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre - nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami
adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a biztosított egyéni vállalkozó és
mezőgazdasági őstermelő a járulékokról szóló bevallásában vallja be.
(5)	Az Szja tv. szerinti jogosultnak nem minősülő biztosított nem érvényesítheti a családi
járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét.
51/B. § (1) A biztosított a családi járulékkedvezményről köteles a munkáltatói adómegállapítás
során, illetve - ha munkáltatói adómegállapítás választásra nem jogosult, vagy azt a munkáltató
nem vállalja - az éves bevallásában elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi
járulékkedvezmény 24/A. § szerint megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet
a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összege címen a foglalkoztató vagy a biztosított
egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő érvényesített.
(2)	Ha a családi járulékkedvezmény 24/A. § szerint megállapított összege több, mint amit a
tárgyévre családi járulékkedvezmény havi vagy évközi összege címen a foglalkoztató vagy az
egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban
igényelhető, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a
személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
(3)	Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy évközi összegét úgy érvényesítette,
hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt
az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési
64
kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e
rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.”
167.	§ A Tbj. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény,
valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 153. §-ával megállapított 11. § b)
pontban foglaltak alkalmazandók 2013. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és
munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot 2013. január 1-jétől
kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre.”
168.	§ A Tbj.
a)	4. § k) pont 1. alpontjában az „a tanulószerződésben meghatározott díj,” szövegrész helyébe
az „ a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,” szöveg,
b)	19. § (4) bekezdésében a „6660 forint (napi összege 222 forint)” szövegrész helyébe a
„ 6810 forint (napi összege 227forint) ”szöveg,
c)	53/A. § (1) bekezdésben a „82,35” szövegrész helyébe a „81,89” szöveg, a „17,65”
szövegrész helyébe a „ 18,11” szöveg
lép.
169.	§ Hatályát veszti a Tbj.
a)	44. § (4) bekezdésében az „és a PSZÁF’ szövegrész,
b)	55. §-a.
17.	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
170.	§ Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban:
Eho.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem vagy
jövedelemnek nem minősülő összeg, amely
a)	a Tbj. szerint járulék alapját képezi,
b)	szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy
c)	az Szja tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.”
171.	§ Az Eho. 3/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Mentes az egészségügyi hozzájárulás alól)
„d) az Szja tv. 65. § szerinti olyan biztosítás után megállapított kamatjövedelem, amelynél
da)	a biztosításra vonatkozó jogviszony fennállásának időszakában - 2014. január 1-je előtt kötött
biztosítások esetében 2014. április 1 -től a jogviszony megszűnéséig, de legalább három évig -
mindvégig a biztosítási feltételekben vagy más hasonló, a szerződő által megismerhető belső
szabályzatban meghatározottak szerint befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a
szerződő választása szerinti eszközalapnak, befektetési egységhez nem kötött életbiztosítások
esetében a díjtartaléknak legalább 80 százalékos arányban kell a b) pont szerinti értékpapírt
tartalmaznia, és
db)	a biztosító, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az
uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll.”
172.	§ Az Eho. 11. §-a a következő (8b) bekezdéssel egészül ki:
65
„(8b) A 3/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem utáni egészségügyi
hozzájárulást a magánszemély nem vallja be, ha a jövedelem kifizetőtől származik. A 3/A. § (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a (2) bekezdéstől
eltérően a magánszemély a (8) bekezdésben foglalt szabályok szerint állapítja meg, vallja be és
fizeti meg.”
173.	§ Az Eho.
a)	3/A. § (1) bekezdésében a „ha a jövedelem utáni adófizetésre az Szja tv. szerint a kifizető
köteles” szövegrész helyébe az „az Szja tv. 65. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben’’
szöveg,
b)	11. § (2) bekezdésében a „3. §-ban meghatározott jövedelem” szövegrész helyébe a
„jövedelem” szöveg
lép.
18.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény módosítása
174.	§ (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 455. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A kifizetőt terhelő adó alapja:)
„c) a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj;”
(2)	Az Eat. 455. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kifizetőt terhelő adó alapja:)
„e) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott
alapbér vagy - ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik - a szerződésben
meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott
munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől,
ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott
bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a
statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi
alapbér.”
(3)	Az Eat. 455. §-a a következő (1b)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az adóalap megállapításánál az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmet akkor is
számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony
megszűnését követően kerül sor.
(1c) Az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján
jutatott (kifizetett) adólapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak
kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.”
(4)	Az Eat. 455. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Nem eredményez adófizetési kötelezettséget)
„d) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint
a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony,”
66
175.	§ (1) Az Eat. 456. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az egyéni vállalkozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága év közben megszűnik, a
(2)	bekezdés a) pont szerinti adóalapot törthónap esetén az egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága
megszűnésének hónapjában napi arányosítással állapítja meg.”
(2)	Az Eat. 456. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után
terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha
a)	az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás
foglalkoztatással járó munkaviszonyára, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy
b)	tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó
jogviszonyban áll.”
176.	§ Az Eat. 458. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a
közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor
az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben
meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja
ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel.
Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet
folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap
megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben
meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi
tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi
szolgáltató tevékenysége szünetel.”
177.	§ Az Eat. 462/E. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel
egyidejűleg az Eat. 462/E. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy)
„b) a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad
vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és
c)	a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a b) pont
szerinti vagy attól legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban
a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai
kistérségben van, mint a b) pont szerinti szabad vállalkozási zóna.”
178.	§ Az Eat. 464. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a
462/C. § szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett
időszak fennmaradó részére.”
179.	§ Az Eat. a következő 464/D. §-sal egészül ki:
„464/D. § A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát
a)	a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás,
b)	a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás,
c)	az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a
tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,
67
d)	a közreműködő intézmény által kiadott, a c) pont szerinti diákigazolványra való
jogosultságról szóló igazolás,
e)	az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tanköteles kor felső határát az
adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány
tanúsítja, az a)-d) pont szerinti esetben az igazolás vagy a diákigazolvány érvényességi idején
belül, az e) pont szerinti esetben a tanévet követő október 31-éig.”
180.	§ (1) Az Eat. 466. §-a a következő 3. ponttal egészül ki:
(E fejezet alkalmazásában:)
„3. Fogvatartott: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt,
szabadságvesztés vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes
kényszergyógykezelés alatt álló személy;”
(2)	Az Eat. 466. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában:)
„7. munkaviszony:
a)	a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaviszony,
b)	a közalkalmazotti jogviszony,
c)	a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati viszony,
d)	a bírósági jogviszony,
e)	az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
f)	az ügyészségi szolgálati jogviszony,
g)	a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
h)	az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
i)	a közfoglalkoztatási jogviszony,
j) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának e
jogviszonya,
k) a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának e jogviszonya,
l)	a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona e jogviszonya,
m) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott hallgatói munkaszerződés alapján
létrejött munkaviszony,
n) az a)-m) alpont szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony,
amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló
közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.”
(3)	Az Eat. 466. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:
(E fejezet alkalmazásában:)
„9. tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki
a)	nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói
jogviszonnyal rendelkezik,
b)	nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem
szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
c)	az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a
diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.”
68
181.	§ Az Eat. a következő 467/C. §-sal egészül ki:
„467/C. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi .....
törvénnyel megállapított 464/D. § és 466. § 9. pontja visszamenőlegesen 2013. augusztus 29-étől
alkalmazható.”
182.	§ Az Eat.
a)	462/C. § (3) bekezdésében a „9 hónapon belül legalább 6 hónapig” szövegrész helyébe a
„275 napon belül legalább 183 napig” szöveg, a „9 hónap, valamint a 6 hónap” szövegrész
helyébe a „275 nap és a 183 nap” szöveg;
b)	a 462/D. § (4) bekezdésében a „vagy családtámogatási kifizetőhely által” szövegrész
helyébe a „családtámogatási kifizetőhely által, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási
kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár által” szöveg
lép.
183.	§ Hatályát veszti az Eat.
a)	460. §-a és azt megelőző alcím,
b)	460/A. §-a,
c)	463. § (2), (2a) és (3) bekezdése.
VIII.	Fejezet
A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
19.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
184.	§ A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 11. § (10)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén
az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve
kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő
időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem
szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás
befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által - az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel - az
üzleti év végeként megjelölt napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak.”
185.	§ Az Szt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban
készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év
első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA
dollárt jelölte meg. A vállalkozó - az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve - e döntését
legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a
számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.”
186.	§ Az Szt. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe
vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály
előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti
közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni.”
69
187.	§ Az Szt. 37. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:)
„g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján
eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági
társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a
megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék
arányos részét meghaladó összegét is.”
188.	§ Az Szt. 39. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként
kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott
eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.”
189.	§ Az Szt. 60. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés,
befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz),
illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát
-	a választott - hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán,
vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(5)	A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, a
Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által nem jegyzett valutát, ilyen valutára
szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci
árfolyamán - ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett
tájékoztató adatai alapján -, a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az
Európai Központi Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett
deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az
Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítani.”
190.	§ Az Szt. 152. §-a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E törvény alkalmazásában nem lehet akkreditált szervezet, amely tekintetében a következő
feltételek valamelyike megvalósul:
a)	nem az Európai Gazdasági Térség államában vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet (OECD) tagállamban, vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, mellyel
Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van,
b)	az (1) bekezdés szerinti továbbképzések szervezésével és lebonyolításával kapcsolatban
megszerzett jövedelme az Európai Gazdasági Térség államán kívüli adóilletősége szerinti országban
kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett
adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi
forrású jövedelme után adózna, vagy
c)	olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r)
pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető.
(2b) E törvény alkalmazásában nem lehet akkreditált szervezet az a gazdasági szereplő,
amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal
rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amelynek tekintetében a
(2a) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több, mint 25%-os tulajdoni
70
résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen
társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell a (2a) bekezdés a) pontja szerinti feltételt
megfelelően alkalmazni.”
191.	§ Az Szt. a következő XIII. fejezettel egészül ki:
„XIII. FEJEZET
AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG
A bizottság létrehozása
171.	§ (1) A számvitel elméletének és alkalmazott módszertani megoldásának fejlesztésére, a
törvényben foglalt számviteli alapelvek gyakorlati érvényesülésének elősegítésére a miniszter
szakértőkből Országos Számviteli Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.
(2)	A bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki, illetve menti fel.
(3)	A miniszter a bizottság tagjainak legalább kétharmadát a szakmai szervezetek javaslata
alapján nevezi ki.
A bizottság feladata
172.	§ A bizottság feladata:
a)	rendszeresen javaslatokat tesz a miniszter részére e törvény esetleges módosításának
kezdeményezésére, számviteli ajánlások felülvizsgálatára vagy újak megalkotására,
b)	ellátja a 176. § szerinti nemzeti számviteli standardok előkészítésével, elfogadásával,
értelmezésével kapcsolatos, a 178. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kormányrendeletben
meghatározott feladatokat,
c)	figyelemmel kíséri a számviteli rendszer gyakorlati megvalósulását, a felmerülő problémák
megoldására javaslatot ad a miniszter részére,
d)	rendszeresen javaslatot tesz a könyvvizsgálói feladatok végrehajtását is segítő számviteli
ajánlások elkészítésére, felülvizsgálatára,
e)	a külföldi számviteli szabályozást és gyakorlatot figyelemmel kíséri, azokról a magyar
vállalkozókat tájékoztatja.
A bizottság működése
173.	§ (1) A bizottság munkáját az elnök irányítja, akinek tevékenységét a titkárság segíti.
(2)	A titkársági feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik.
(3)	A bizottság a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kialakítja és írásban rögzíti
szervezeti és működési rendjét.
(4)	A bizottság munkája - a szervezeti és működési rendben szabályozott kivételektől eltekintve -
nyilvános.”
192.	§ Az Szt. 177. §-a a következő (33)-(37) bekezdéssel egészül ki:
„(33) E törvénynek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek
szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel megállapított 47. § (10)
bekezdését, 73. § (4) bekezdését, valamint 78. § (8) bekezdését a 2013. évben induló üzleti évről
készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
(34)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013.
71
évi.....törvénnyel megállapított 20. § (4) és (5) bekezdését, 37. § (2) bekezdés g) pontját, 39. § (2a)
bekezdését, valamint 60. § (4) és (5) bekezdését először a 2014. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra kell alkalmazni.
(35)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013.
évi.....törvénnyel megállapított 37. § (2) bekezdés g) pontját, 39. § (2a) bekezdését, valamint 60. §
(4)	és (5) bekezdését a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
(36)	Azoknak a szervezeteknek az esetében, amelyek korábban akkreditációval rendelkeztek, a
152.	§ (2a) és (2b) bekezdés rendelkezéseit azok hatálybalépését követő év január 1-től kell
alkalmazni.
(37)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
....törvénnyel megállapított 171. § (1) bekezdése alapján a miniszter 2014. április 1-ig gondoskodik
az Országos Számviteli Bizottság létrehozásáról.”
193.	§ Az Szt. 178. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az online kapcsolatra képes,
adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréhez nyújtott támogatás
elszámolásának részletes szabályait.”
194.	§ Az Szt.
1.	20. § (5) bekezdésében az „eurótól eltérő’ szövegrészek helyébe az „eurótól vagy USA
dollártól eltérő” szöveg,
2.	40. § (4) bekezdésében, az 1. számú melléklet „A változat” rész F. pont II/2. sorában, az 1.
számú melléklet „B változat” rész H pont I/2. sorában az „Átváltoztatható” szövegrész helyébe
„Átváltoztatható és átváltozó” szöveg,
3.	42. § (6)-(7) bekezdésében, a 91. § (b) pontjában, az 1. számú melléklet „A változat” rész F.
pont III/1. sorában, az 1. számú melléklet „B változat” rész D. pont 1. sorában az „átváltoztatható”
szövegrész helyébe „átváltoztatható és átváltozó” szöveg,
4.	47. § (10) bekezdésében, 73. § (4) bekezdésében, 78. § (8) bekezdésében az „utólag
elszámolt ellenérték-különbözet’ szövegrész helyébe az „utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az
alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet” szöveg
lép.
195.	§ Hatályát veszti az Szt. 2/A.§ (1)-(5) bekezdésében a „korlátlan mögöttes
felelősséggel működő” szövegrész.
20.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
196.	§ A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. § 6.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. Gazdálkodó szervezet: a Polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó
szervezet.”
72
197.	§ (1) A Kkt. 111. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A küldöttgyűlés)
„d) elfogadja a kamara - egyes területi szervezetek pénzügyi tervét önállóan is tartalmazó -
éves pénzügyi tervét és az - egyes területi szervezetek pénzügyi beszámolóját önállóan is
tartalmazó - éves pénzügyi beszámolót (annak részeként a számviteli jogszabályok szerinti
beszámolót),”
(2) A Kkt. 111. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A küldöttgyűlés)
„f) meghatározza személyenként külön-külön az elnök, az alelnökök, az elnökség további tagjai,
a területi szervezetek elnökei, a fegyelmi megbízott és a kamara alapszabálya szerint díjazásban
részesíthető bizottsági elnökök és tagok díjazását, továbbá a főtitkár és a főtitkári hivatal
főkönyvelőjének javadalmazását,”
198.	§ A Kkt. 120. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb két alkalommal töltheti be ugyanazt a tisztséget.”
199.	§ A Kkt. 126. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A főtitkárt pályázat útján kell kinevezni. Főtitkár az lehet, aki felsőfokú gazdasági iskolai
végzettséggel, valamint legalább 5 éves igazolt vezetői gyakorlattal rendelkezik. Főtitkár lehet az is,
aki nem tagja a kamarának.”
200.	§ (1) A Kkt. 189. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben felsorolt feladatok ellátásához szakértőt vehet
igénybe. Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ellenőrre vonatkozó kizárási ok áll fenn.”
(2)	A Kkt. 189. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég július 31-ig tájékoztatja a közfelügyeleti
hatóságot az előző 12 hónapban az éves beszámolóról, egyszerűsített éves beszámolóról, továbbá az
összevont (konszolidált) éves beszámolóról kiadott független könyvvizsgálói jelentésekről. A
tájékoztatás a megbízó nevét és az adott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő záradék
fajtáját (hitelesítő, korlátozott, elutasító), illetve a záradék megadása elutasításának a tényét,
továbbá, amennyiben a könyvvizsgáló figyelemfelhívással élt, annak tényét tartalmazza. A kamarai
tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég december 31-ig tájékoztatja továbbá a közfelügyeleti
hatóságot a december 31-én hatályban lévő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval kötött
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó megbízásairól.”
201.	§ A Kkt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 208/E-208/H. §-sal egészül
ki:
„208/E. § A 2013. december 31-én könyvvizsgáló cégként bejegyzett egyéni vállalkozó az egyes
adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi .....törvénnyel megállapított 2. § 14.
pontjának, valamint a 34. § (1) bekezdésének 2014. december 31-ig köteles megfelelni. A kamara
2014. december 31-i hatállyal hivatalból törli a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából az egyéni
vállalkozókat. A kamara egyéni vállalkozóknak a könyvvizsgálói cégek nyilvántartásából való
törlésére irányuló eljárása díjmentes.
208/F. § A 120. § (6) bekezdése szerinti korlátozás szempontjából annak hatálybalépése előtt
betöltött tisztségeket is figyelembe kell venni. A korlátozást a 120. § (6) bekezdés hatálybalépését
követő választásokra kell alkalmazni.
73
208/G. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
.....törvénnyel megállapított 111. § f) pontját a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre,
illetve kinevezésekre kell alkalmazni.
208/H. § Amennyiben e törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más
törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
módosításáról szóló 2013. évi ....törvénnyel megállapított 126. § (1) bekezdésének
hatálybalépésekor a hivatalban lévő főtitkár nem felel meg a 126. § (1) bekezdésben foglaltaknak,
úgy a kamara legkésőbb 2014. december 31-ig gondoskodik olyan főtitkár kinevezéséről, aki
megfelel a 126. § (1) bekezdésben foglaltaknak.”
202.	§ A Kkt.
1.	2. § 14. pontjában a „jogi formájától függetlenül az a gazdálkodó szervezet (szervezet)”
szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozó kivételével az a gazdálkodó szervezet (szervezet)”
szöveg,
2.	34. § (1) bekezdésében a „Gazdálkodó szervezet (szervezet)” szövegrész helyébe a
„Gazdálkodó szervezet (szervezet) - az egyéni vállalkozó kivételével -” szöveg,
3.	35. §-ában az „annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek)” szövegrész helyébe az „annak
a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek) - az egyéni vállalkozó kivételével -” szöveg,
4.	50. § (7) bekezdésében a „külön nyilvántartást” szövegrész helyébe a „külön - közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősülő - nyilvántartást”” szöveg,
5.	159. § (3) bekezdésében a „minőségellenőrök nyilvántartása”” szövegrész helyébe a
„minőségellenőrök - közhiteles nyilvántartásnak minősülő - nyilvántartása” szöveg,
6.	173/C. § (5) és (8) bekezdésében, valamint a 193. § (7) bekezdésében a „hatóság” szövegrész
helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg
lép.
203.	§ Hatályát veszti a Kkt.
1.	9. § (3) és (4) bekezdése,
2.	208/B. §-a.
IX.	Fejezet
EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
21.	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
204.	§ A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a
továbbiakban: Távhő. törvény) az „A jövedelemadó bevallása, megfizetése” alcíme helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A jövedelemadó, jövedelemadó-előleg bevallása, megfizetése
8.	§ (1) A fizetendő jövedelemadót - az adóévben megfizetett jövedelemadó-előlegek
beszámításával - az adózás rendjéről szóló törvényben a társasági adóra előírt határidőben kell
megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
(2)	Az adóalanynak - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - az adóbevallással egyidejűleg
az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos
74
időszakra jövedelemadó-előleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg
feltüntetésével. Nem lehet jövedelemadó-előleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a
negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adóalany már vallott be adóelőleget.
(3)	A jövedelemadó-előleg
a)	az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév
időtartama 12 hónap volt,
b)	az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra
számított összege minden más esetben.
(4)	A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott jövedelemadó-előleget nem
érinti.
(5)	Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott
jövedelemadó-előlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített,
megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától
az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Az átalakulás napját követő
első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az
átvevő adózó, ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.
(6)	A jövedelemadó-előleg
a)	havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5
millió forintot;
b)	háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5
millió forint.
(7)	Az adóalany az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallja és megfizeti a várható
jövedelemadó 90 százalékát. Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az
adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió
forintot.
(8)	Nem kell a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adóalanynak megszűnésekor,
valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.”
205.	§ A Távhő. törvény a következő új alcímmel egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
18.	§ E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
.törvénnyel megállapított 8. § (1)-(6), (8) bekezdését - e törvény eltérő rendelkezése hiányában -
első ízben a 2014. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.”
206.	§ Hatályát veszti a Távhő. törvény 6. § (2) bekezdés a) pontja.
22.	A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása
207.	§ A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban:
Neta tv.) 1. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„14. szörp: A Magyar Élelmiszerkönyv szerinti gyümölcsszörp, valamint a Magyar
Élelmiszerkönyv szerinti víz- és kivonat alapú szörp, valamint a 2106 VTSZ szám alá tartozó, ital
előállítására használatos, víz- és kivonatalapú, a megnevezésére jellemző ízű és illatú készítmény,
75
amelyet cukorból vagy cukorszirupból, ízesítő és adalékanyagok hozzáadásával állítottak elő.”
208.	§ A Neta tv. 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)
„a) hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget meghaladó
cukortartalmú
aa)	2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó - energiaitalnak nem minősülő - termék a legalább 25%
gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint a
legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével,
ab)	szörp a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpök, valamint a legalább 25%
gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó szörpök kivételével,
[az aa) és ab) alpont továbbiakban együtt: üdítőital];”
209.	§ A Neta tv. 6. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó mértéke)
„a) a 2. § a) pont aa) alpontja szerinti üdítőital esetében 7 forint/liter, ab) alpontja szerinti üdítőital
esetében 200 forint/liter,”
X.	Fejezet
EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
23.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
210.	§ A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 85. §-a a következő (2)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén
érdemi vizsgálat - nélkül, hivatalból elutasítja,
a)	költségmentesség nem engedélyezhető, és
b)	a megfizetett mérsékelt illeték összege nem számítható be a 132. §-nak megfelelően
ismételten benyújtott kérelem előterjesztésével keletkező eljárási illetékbe.”
24.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
211.	§ A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Jármű - a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően - abban az esetben
helyezhető forgalomba, ha a tulajdonos igazolja a tulajdonjog megszerzését, a külön jogszabályban
meghatározott regisztrációs adót megfizették és a járműre gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést
kötöttek.”
25.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
212.	§ (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Kknyt.) 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból, okmánytárból igényelheti(k):]
„a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, a közjegyző, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az állami
adó- és vámhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrségről szóló törvényben
meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
76
feladatokat ellátó szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat,
iratokat;”
(2) A Kknyt. 19. § (1) bekezdés a következő v) ponttal egészül ki:
„v) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az engedély nélküli
hulladéklerakással összefüggő feladatai ellátásához a 9.§ (1) és (1a) bekezdésben megjelölt
adatokat.”
213.	§ A Kknyt. 19. § (1) bekezdés u) pontjában az „adatokat.” szövegrész helyébe az
„adatokat; ” szöveg lép.
214.	§ Hatályát veszíti a Kknyt. 19. § (1) bekezdés f) és g) pontja.
26.	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
215.	§ A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-a a
következő 13 a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„13a. közlekedési eszközön folytatott értékesítés: vasúti étkezőkocsiban és büfében,
autóbuszjáraton, személyhajó éttermében és büféjében, valamint polgári repülőgépjáraton végzett
kiskereskedelmi tevékenység,”
216.	§ A Kertv. 3. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Külön törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy - a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően - az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az
állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi
követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek
forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag a következő kereskedési formák
valamelyikében folytatható, vagy az ilyen tevékenység meghatározott kereskedési formában való
folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja:)
„j) közlekedési eszközön folytatott értékesítés.”
27.	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
217.	§ (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 1.
§ (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti pénzügyi eszközökre e törvény hatálya kizárólag a (6a)
bekezdés és a 35. § (2a) bekezdés tekintetében terjed ki.”
(2)	A Vagyontv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az
állam közjogi kötelezettségeinek, jogosultságainak gyakorlása következtében, vagy azzal
összefüggésben kerül sor, így a szabálysértési és büntetőeljárásokban elkobzás, vagyonelkobzás
útján állami tulajdonba kerülő vagyon.”
(3)	A Vagyontv. 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló
2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv - ide nem
77
értve az állami adó- és vámhatóságot -, ennek intézménye, továbbá az a 100%-ban állami
tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági
határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak az
állam általi elfogadására.”
(4)	A Vagyontv. 1. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) E törvény hatálya alá tartozik a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon
(adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás, ideértve az elkülönített állami pénzalapból
finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos állami követeléseket és az állami tulajdonban lévő
pénzügyi eszközöket is). E vagyon felett - ideértve a 2010. június 17. napján és ezt követően a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal követelése fejében átadott vagyont is - az államot megillető
tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a
továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.”
218.	§ A Vagyontv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szövegrész helyébe az „az
MNV Zrt.” szöveg lép.
28.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
219.	§ A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény „Idézés” alcíme a
következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § (1) A közjegyző a hagyatéki tárgyalásra idézett örökös írásbeli kérelmére az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (4a) bekezdése szerint jár el, és az adóhatóság
tájékoztatásának tartalmáról tájékoztatja a tájékoztatást kérelmező örököst.
(2)	A közjegyző a hagyatéki tárgyalásra idézett örökös tájékoztatás során írásban köteles az örökös
figyelmét felhívni az adótitok megőrzésének kötelezettségére, az adózó halála miatti soron kívüli
adómegállapítás szabályaira, és arra, hogy a tájékoztatás tartalma eltérhet a soron kívüli
adómegállapítás eredményétől.”
29.	Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi XC. törvény módosítása
220.	§ Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Egtv.) 3. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig,
több hónapra vonatkozó bejelentés esetén a bejelentett időszak utolsó napjáig terjedő időszakra
vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban, vagy újabb több hónapos időszakra
történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést az (1) bekezdés szabályainak megfelelően újra
teljesíteni kell.”
221.	§ Az Egtv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából a 3. § szerint
teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű
regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az
adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. A havi regisztrációs díj nem jár vissza
akkor, ha a háztartási alkalmazott foglalkoztatására az adott hónapban nem kerül sor.”
78
30. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása
222.	§ A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban:
Ktdt.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Új termékdíjköteles termék jön létre, ha a feldolgozás, megmunkálás következtében a termék
1. mellékletben meghatározott vámtarifaszáma, az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi termékdíjkódjának vagy csomagolószer
esetében a csomagolószer-katalógus szerinti kódszámának első három jegye megváltozik.”
223.	§ (1) A Ktdt. 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„ 1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak a hulladékról szóló törvény (a továbbiakban: Ht.)
szerinti anyagában történő hasznosítása;”
(2)	A Ktdt. 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„ 3. ártalmatlanítás: a hulladéknak a Ht. szerinti ártalmatlanítása;”
(3)	A Ktdt. 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„7. csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru
tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak,
beleértve minden terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az
ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; így:
a)	a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára
az értékesítés helyszínén;
b)	a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú
értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy
ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék
tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint
c)	a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy
gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál,
átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi
közlekedésben használatos tartályokat;”
(4)	A Ktdt. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a)	belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, ideértve a más termék tartozékaként vagy
alkotórészeként való átruházását és a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását,
b)	belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi
átruházása, ha a külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való
megérkezésekor, vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van.”
(5)	A Ktdt. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
79
„16. hasznosítás: a termékdíjköteles termékből képződő hulladéknak a Ht. szerinti hasznosítása;”
(6)	A Ktdt. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„18. ipari termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett
belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék előállítható, feldolgozható, újbóli
felhasználásra előkészíthető és készletezhető;"
(7)	A Ktdt. 2. § 19. és 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„19. kereskedelmi csomagolás: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös
Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2010. január 1-jén
hatályos I. melléklete szerinti
a)	2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve,
hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
b)	2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy
színezett cukorszirup,
c)	2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy
mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és
ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d)	2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas
vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a
2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete
I.	és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e)	2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f)	2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá
tartozó kivételével,
g)	2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus
anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor);
erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett
keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék
alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80
térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital
termékek fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a címke (ide nem értve a polivinilklorid
műanyagból készült címkét) és a záróelem, továbbá az egyszerhasználatos ivópohár kivételével,
továbbá a műanyag bevásárló reklám táska;
20.	kereskedelmi csomagolószer: olyan csomagolószer, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén
és további feldolgozás nélkül alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, a csomagolni kívánt
termék befogadására, továbbá a csomagolószer ilyen jellege a csomagolószer fogalomba hozatala
vagy saját célú felhasználása során megállapítható;”
(8)	A Ktdt. 2. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„20a. kereskedelmi termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével
80
üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék tárolható;"
(9)	A Ktdt. 2. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„23. közvetítő: a Ht. szerinti közvetítő;”
(10)	A Ktdt. 2. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„26. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a
tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap
egyes számai, az egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány,
a térkép, a nyomtatott képeslap, az üdvözlő- és más hasonló kártya - a névjegykártya kivételével -,
a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és
hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ideértve azt is, ha mindezek más kiadvány
külön mellékletét képezik. Nem tartozik a reklámhordozó papír fogalmába:
a)	a kiadványonként, annak teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ában nem gazdasági
reklám terjesztésére szolgáló kiadvány, időszaki lap,
b)	a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány,
időszaki lap,
c)	a könyv, tankönyv;”
(11)	A Ktdt. 2. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„31. újrahasználat: a termékdíjköteles termék Ht. szerinti újrahasználata;”
(12)	A Ktdt. 2. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„32. újbóli felhasználásra előkészítés: a hulladékká nem vált termékdíjköteles termék, illetve
alkotórészének vagy tartozékának ellenőrzése, tisztítása, valamint javítása az eredeti felhasználási
célra való alkalmassá tétel érdekében;”
224.	§ (1) A Ktdt. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a termékdíj megfizetése nélkül vagy a termékdíj
visszatérítését követően a termékdíj raktárban tárolt, feldolgozott, előállított, újbóli felhasználásra
előkészített termékdíjköteles termék, termékdíj raktárból belföldre történő kiszállítása, első belföldi
forgalomba hozatalnak minősül.”
(2)	A Ktdt. 3. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként
vagy alkotórészeként, továbbá a csomagolószer esetében a csomagolás részeként:)
„d) minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás
keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is, ami nem a számvitelről szóló
törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.”
(3)	A Ktdt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
81
„(4) A külföldön előállított csomagolás esetén a csomagolószer saját célú felhasználásának minősül
a csomagolás végleges elválasztása a termékről, kivéve a belföldi gazdálkodó tulajdonában lévő
újrahasználható csomagolószer elválasztását.”
(4)	A Ktdt. 3. § (5) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
(Saját célú felhasználás címén keletkezik termékdíj-kötelezettség a kötelezett jogutód nélküli
megszűnése esetében, ha a kötelezett)
„ad) kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlés időpontjában”
(olyan termékdíjköteles terméket tart tulajdonában, amelyre a termékdíj nem került megfizetésre,)
(5)	A Ktdt. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtására
kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban:
nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy
a)	a csomagolószert termékdíjátalány fizetésre jogosult mezőgazdasági termelőként csomagolás
előállítására használja fel,
b)	az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett
ba)	újrahasználható csomagolószert a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló
kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben, vagy
bb)	újrahasználható raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható
csomagolóeszközként csomagolás létrehozására,
használja fel,
c)	a csomagolóanyagot vagy a csomagolási segédanyagot
ca)	mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására, vagy
cb)	más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként)
használja fel.”
(6)	A Ktdt. 3. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A termékdíjköteles termék termékdíjat nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtási
rendeletében meghatározottak szerint - nyilatkozik a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban:
nyilatkozó) arról, hogy)
„d) a termékdíjköteles terméket termékdíj raktárba szállítja be.”
(7)	A Ktdt. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti nyilatkozó nem, vagy nem a nyilatkozat tartalma szerint
jár el vagy ezt nem tudja igazolni, a termékdíjköteles termék termékdíját és a termékdíj-
kötelezettség keletkezésének 5. § (1) bekezdésben meghatározott időpontjától számított késedelmi
pótlékot a nyilatkozó köteles megfizetni. E bekezdés szerinti jogkövetkezmény a
hulladékhasznosítási teljesítménybe el nem számolható gyártási selejt vagy hulladék esetén nem
alkalmazható.”
(8)	A Ktdt. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A termékdíjat
a)	az egyéb kőolajtermék alapanyagként történő felhasználása, vagy
82
b)	a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a Ht.-ben meghatározott R9 eljárással
előállított termékdíjköteles termék belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása,
esetén nem kell megfizetni.”
225.	§ A Ktdt. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Az újrahasználható csomagolószerek első belföldi bérbeadójának az újrahasználható
csomagolószer termékdíját az első saját célú felhasználás során - ide nem értve a hulladékká válást
-	nem kell megfizetni, ha a csomagolószer belföldi tulajdonosa vagy külföldi tulajdonos esetén első
belföldi bérbeadója, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, a
környezetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik, amely tanúsítja, hogy olyan bérleti
rendszert üzemeltet, amelyből a csomagolószerek belföldi felhasználása nyomon követhető.
(2) Az e törvényben és a végrehajtásáról kiadott kormányrendeletben meghatározott bérleti rendszer
szabályainak megtartását a környezetvédelmi hatóság és az állami adó- és vámhatóság a
közreműködőknél ellenőrizheti.”
226.	§ (1) A Ktdt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a)	természetes személy által, nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása,
b)	az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározás keretében és az
adóraktáron belüli átruházása,
c)	vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző átruházása
nem minősül forgalomba hozatalnak.
(2)	Nem keletkezik termékdíj -kötelezettség
a)	a termékdíjköteles termék igazolt külföldre kiszállítása esetén, ideértve a termékdíjköteles termék
változatlan állapotban más termék alkotórészeként, tartozékaként, illetve a csomagolást alkotó
csomagolószer igazolt külföldre kiszállítását is;
b)	természetes személy esetén a termékdíjköteles termék személyes szükséglet kielégítését meg
nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása során;
c)	a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag vagy a selejt felhasználása esetén;
d)	a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú
felhasználása során, ha a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az
újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontja szerinti termékdíj -
megállapítási időszakban közvetlenül külföldre visszaszállították;
e)	az újrahasználható csomagolószer csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba
hozatala vagy első saját célú felhasználása esetén, ha az újrahasználható csomagolószer az e törvény
végrehajtási rendeletében meghatározott újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a
felhasználó kérelmére felvételre került, és a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló
kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben használják fel;
f)	az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett
újrahasználható raklapnak a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható
csomagolóeszközként csomagolás létrehozására céljából történő felhasználása esetén;
g)	a termékdíjköteles termék nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett
induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben
83
fogyasztásra történő értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utasok részére
történő értékesítése esetén; vagy
h)	belföldön lévő termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal letelepedett,
vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó részére történő átruházása esetén, ha a tulajdonjog
átruházója a termékdíjköteles terméket külföldi rendeletetési helyre fuvarozásra vagy
küldeményként feladja, és a termék igazolt módon külföldre kiszállításra került.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság és a környezetvédelmi hatóság
a)	a (2) bekezdés d) pontja szerinti felhasználónál a termékdíjköteles termék külföldre történő
kiszállítására,
b)	a (2) bekezdés e) pontja szerinti felhasználónál és a 3. § 6) bekezdés b) pontja szerinti
nyilatkozónál a betétdíjas újrahasználható csomagolószer felhasználására
vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti.”
(2) A Ktdt. 4. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A termékdíjköteles termék tulajdonjogának)
,,d) termékdíj raktáron belüli átruházása ”
(nem minősül forgalomba hozatalnak.)
227.	§ (1) A Ktdt. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - saját célú felhasználás
esetén
a)	a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján,
b)	ha az a) pont alapján nem határozható meg időpont, az ügylet teljesítésének napján
keletkezik,”
(2) A Ktdt. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a csomagolás végleges elválasztásának a
napján keletkezik a termékdíj-kötelezettség.”
228.	§ A Ktdt. 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötelezett ilyen tartalmú bejelentése esetén a tárgyévtől fennálló termékdíj-kötelezettsége a
termékdíjköteles termék készletre történő felvételének napján keletkezik (a továbbiakban: készletre
vétel). A készletre történő felvétel napja
a)	termékbeszerzés esetén a termék beszerzéséről kiállított számlán, számlakibocsátás hiányában az
ügylet teljesítését tanúsító egyéb bizonylaton feltüntetett teljesítés napja vagy ennek hiányában
b)	az a nap, amelyen a terméket a számviteli szabályoknak megfelelően a számviteli nyilvántartásba
eszközként fel kell venni.
(2)	A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítésének a naptári év fordulójával
történő választása esetén a kötelezett köteles a tárgyév első napján készleten lévő termékdíjköteles
termékeiről leltárt készíteni, amely egyben a termékdíjköteles termékek nyitókészlete, és a
termékdíjat - a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév első termékdíj
megállapítási időszakának bevallásában bevallani és megfizetni.”
84
229.	§ A Ktdt. I. Fejezete a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. Termékdíj raktár
9/A. § (1) Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek, egyéni
vállalkozónak engedélyezhető
a)	aki a termékdíj raktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója,
b)	aki olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, amelynek alapján a felhasznált, előállított,
feldolgozott, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi
számbavétele ellenőrizhető,
c)	akinek az állami adó- és vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása -
kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek -, továbbá, aki nyilatkozik
arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn,
d)	aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
e)	aki - ipari termékdíj raktár esetében - a termékdíj raktári engedély kiadásának évét követő évtől
vállalja, hogy független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik,
f)	aki termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező
ügyintézőt foglalkoztat, képviselőt alkalmaz a termékdíj raktár ügyeinek intézésére, és
g)	akinek vezetője, vezető tisztségviselője, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó
ga)	a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
(a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
gb)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. vagy XXXVIII-XLIII.
Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ítélet hatálya alatt vagy mentesült a büntetett
előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
(2)	Az engedély legfeljebb öt évre adható, amely az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén
újabb öt évre meghosszabbítható.
(3)	Termékdíj raktár üzemeltetése olyan belföldi ingatlanra engedélyezhető, ahol az e törvény
végrehajtási rendeletében megállapított feltételek szerint termékdíjköteles termék tárolható, illetve
feldolgozható, előállítható.
(4)	A termékdíj raktár üzemeltetésének feltételeit - az e törvényben és a végrehajtására kiadott
rendeletben foglaltak alapján - az engedélyben kell meghatározni.
(5)	A termékdíj raktár engedélyese felelős a termékdíj raktárba betárolt termékdíjköteles termékkel
kapcsolatos kötelezettségek és az engedélyben meghatározott feltételek teljesítéséért.
(6)	A termékdíj raktárban
a)	nem termékdíjköteles termék tárolása, előállítása, feldolgozása, ha az elkülönítés a
nyilvántartások alapján biztosított, és
b)	a termékdíjköteles termék kereskedelmi termékdíj raktárban történő, e törvény végrehajtási
rendeletében meghatározott kezelése
is végezhető.
(7)	Az engedélyt vissza kell vonni, ha
a)	a termékdíj raktár engedélyese az ellenőrzés során megállapított hiányosság megszüntetésére
85
vonatkozó felszólításban meghatározott határidőn belül a megállapított hiányosságot nem szüntette
meg;
b)	a termékdíj raktár engedélyes vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, egyéni vállalkozó esetében az
egyéni vállalkozót
ba)	a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
bb)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII.
vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték vagy még nem mentesült a büntetett előélethez
fűződő hátrányos következmények alól;
c)	a termékdíj raktár engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn.
(8)	Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt feltételek fennállását hatósági bizonyítvány benyújtásával
kell igazolni.
(9)	Az (1) bekezdés g) pontjában és a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennállását a
termékdíj raktár üzemeltetésére vonatkozó engedély érvényességének ideje alatt az állami adó- és
vámhatóság a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti.
(10)	A (8) és (9) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adó- és vámhatóság a
termékdíj raktár üzemeltetésére vonatkozó engedély jogerős visszavonásáig kezeli.
(11)	Az engedélyesnek a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát vagy az engedély
visszavonását követő napon saját célú felhasználással termékdíj kötelezettsége keletkezik azon
raktárkészlet után, amely esetében a termékdíj nem került megfizetésre vagy korábban
visszatérítésre került.
(12)	A termékdíj raktárban kiskereskedelmi értékesítés - a 3920 vámtarifaszám alá tartozó
csomagolóanyag nem csomagolási célú felhasználója, továbbá a nemzetközi közforgalmú
repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen
kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra értékesítést végző üzletben, végső úti céllal
külföldre utazó utas részére történő értékesítés kivételével-, továbbá bizományosi értékesítés nem
végezhető.”
230.	§ A Ktdt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység megkezdésétől számított
15 napon belül az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy
a)	a hulladékhasznosítási kötelezettségét kollektív teljesítéssel vagy egyéni hulladékkezelést
teljesítőként, illetve termékdíj -átalány fizetőként, továbbá
b)	a termékdíj -kötelezettségét a készletre vételre vagy a forgalomba hozatalra, illetve a saját célú
felhasználásra vonatkozó szabályok szerint
teljesíti.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a kötelezett az átalányfizetésre,
a készletre vételre, továbbá az egyéni hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja.
(3)	A tárgyévet megelőzően az állami adóhatóság nyilvántartásában lévő, a tárgyévre
vonatkozóan egyéni hulladékkezelés teljesítést választó termékdíj -kötelezettnek az (1) bekezdés
szerinti bejelentést tárgyév január 31-ig kell megtennie termék- és anyagáramonként.
(4)	A 6. § (1) vagy (4) bekezdésében foglaltak tárgyévtől történő alkalmazását választó
86
kötelezettnek január 31-ig kell bejelentést tennie, amennyiben a kötelezettségét a bejelentést
megelőzően a bejelentésében foglaltaktól eltérő időpontban keletkeztette.
(5)	A (3) és (4) bekezdésben előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye és a (3)
vagy (4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók.
(6)	Az állami adóhatóság által az (1) bekezdés alapján a környezetvédelmi termékdíj fizetésére
kötelezettekről vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás
részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(7)	A kötelezett a termékdíj -kötelezettségre kiható bármely változást, annak bekövetkeztét követő
15 napon belül köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni.”
231.	§ (1) A Ktdt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A számlán
a)	a számlán vagy szerződéssel történő átvállalás esetén,
b)	a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben,
c)	csomagolószer, illetve reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor
-	a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben
meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.
(2) A termékdíj-átalányfizetést választó kötelezett a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
számlazáradékot - az átalánytermékdíj -fizetéssel teljesített termékdíj -kötelezettség esetében - nem
tüntethet fel a számlán."
(2)	A Ktdt. 13. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A számlán)
„d) a termékdíj raktár engedélyese részére, a termékdíjköteles termék termékdíjának felszámítása
nélkül vagy a termékdíj visszaigénylésével történő értékesítése esetén"
(az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező
szöveget kell feltüntetni.)
232.	§ A Ktdt. 14. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől)
„a) a termékdíjköteles termék
aa)	első belföldi vevője, vagy
ab)	a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha a megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,”
(átvállalhatja.)
233.	§ A Ktdt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OHÜ
a)	közvetíti és szervezi a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és
hasznosítását;
b)	előkészíti az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT) és
gondoskodik a jóváhagyott OGyHT végrehajtásáról;
87
c)	figyelemmel kíséri és értékeli a hulladékgazdálkodás - tevékenységi köréhez kapcsolódó -
folyamatait;
d)	nyomon követi és ellenőrzi a vele szerződéses kapcsolatban állók, a pályázatok, illetve
szolgáltatás megrendelések kedvezményezettjei által a termékdíjköteles termékből képződött
hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységét, szükség szerint informatikai rendszerrel;
e)	közreműködik - a törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint - a kötelezettek,
ellenőrzésében;
f)	támogatja a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését;
g)	közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában.”
234.	§ A Ktdt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OGyHT tervezetét - a rendelkezésére álló saját és hatósági nyilvántartás adatai alapján, a
külön jogszabályban meghatározottak szerint - az OHÜ a tárgyévet megelőző év szeptember 20-ig
készíti elő, és az OHÜ javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá. Az OGyHT-
t - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért
felelős miniszter a tárgyévben módosíthatja.”
235.	§ A Ktdt. 22. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az OHÜ a tárgyévre vonatkozó OGyHT-ben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében
szükséges közbeszerzési eljárásokat előkészíti, és a tárgyévet megelőző év november 15-ig a
környezetvédelemért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküldi.
(4)	Az OHÜ - az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter
állásfoglalásának kézhezvételét követően - a közbeszerzési eljárások eredményéről szóló írásbeli
összegezést tárgyév március 31 -ig küldi meg az ajánlattevőknek.”
236.	§ A Ktdt. 22/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közszolgáltatóval kizárólag az általa közszolgáltatás keretében ellátott települési szilárd
hulladékkezelési közszolgáltatásra (gyűjtés, begyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ideértve az
utóválogatást is, vagy hasznosítást előkészítő tevékenység) köthető az (1) bekezdés szerinti
szerződés. A szerződés legfeljebb arra az időtartamra köthető meg, amely időtartamra a
közszolgáltató a közszolgáltatási feladat ellátására jogosult.”
237.	§ (1) A Ktdt. 25.§-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Visszaigényelhető a növényvédőszerrel közvetlenül érintkező, a növényvédőszer
csomagolását képező csomagolószerek után megfizetett termékdíjnak azon része, amelyet a
visszaigénylő a hulladékkezelés szervezését ellátó non-profit szervezet részére szolgáltatási díjként
-	a hulladékká vált csomagolást alkotó csomagolószer tömegére vonatkozóan - igazoltan
megfizetett.
(2b) A (2a) bekezdés alapján visszaigényelhető termékdíj alapja a tárgynegyedévben
hulladékkezelésre igazoltan átadott növényvédőszerrel szennyezett csomagolási hulladékot képező
csomagolószerek tömege.”
(2)	A Ktdt. 25.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„ (4) A befizetett termékdíjat e § alapján visszaigénylőre, a kötelezettre vonatkozó bejelentéssel,
változás-bejelentéssel, termékdíj megállapítással termékdíj bevallással és nyilvántartás-vezetéssel,
továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.”
(3)	A Ktdt. 25.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
88
„(5) A termékdíj visszaigénylése szempontjából külföldre történő kiszállítással, külföldre történő
ingyenes vagy visszterhes tulajdonjog-átruházással esik egy tekintet alá a termékdíjköteles termék
ipari termékdíj raktárba történő betárolása.”
238.	§ A Ktdt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi hatóság a kötelezett, vagy a csomagolószer felhasználójának kérelmére
akkor veszi fel a csomagolószert az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába, ha az
alkalmas - az MSZ EN 13429:2004 Csomagolás - Újrahasználat szerinti szabvány, vagy azzal
egyenértékű megoldás alapján - a csomagolásra történő többszöri felhasználásra.”
239.	§ A Ktdt. 29. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A vámhatóság az Art. adatgyűjtésre, valamint a gazdasági események valódiságára irányuló
ellenőrzési szabályai alapján ellenőrzi - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban
meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve
eljárás kivételével -, a környezetvédelmi termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék
előkezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását, hasznosítását.
(8)	A Ht.-ban, valamint a Ht. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott
nyilvántartásokat, üzemnaplót és bizonylatokat a vámhatóság az ellenőrzései során felhasználja.”
240.	§ A Ktdt. 29/A. § (20) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza különösen:)
„e) az ellenőrzést végzők megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok
megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy vagy szervezet által felajánlott és
visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,”
241.	§ A Ktdt. a következő 29/B.§-sal egészül ki:
„29/B. § (1) A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében
vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó
jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó
hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - tényleges megvalósulását ellenőrzi.
(2)	Ha a vámhatóság kérésére elvégzett mintavétel érdekében a hulladék válogatása, osztályozása
válik szükségessé, úgy annak költsége, amennyiben az ellenőrzés jogsértést tár fel, az ellenőrzött
személyt vagy szervezetet, egyébként a vámhatóságot terheli.
(3)	A vámhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet készít.
(4)	A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza:
a)	a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát vagy más jelét,
b)	a mintát vevő személy megnevezését,
c)	a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,
d)	a mintavétel helyét és időpontját,
e)	a mintavétel indoklását,
f)	a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,
g)	a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,
h)	a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát.
(5)	A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a
89
vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy vagy
szervezet példánya.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Art. szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel
kell alkalmazni.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések során a 29/A. § (6) bekezdése, és (8)-(24) bekezdése
alkalmazandó.
(8)	Ha a vámhatóság megállapítja, hogy az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett vagy az
ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelő által teljesített ügylet ténylegesen nem valósult
meg vagy nem szabályszerűen valósult meg, úgy a kötelezett terhére 100 ezer forinttól 1 millió
forintig terjedő bírságot szab ki.”
242.	§ A Ktdt. 38. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„h) az újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének részletes szabályait.”
243.	§ A Ktdt. a következő 40/B. §-sal egészül ki:
„40/B. § A 9/A. § (1) bekezdés f) pontját 2015. július 1-től kell alkalmazni.”
244.	§ A Ktdt.
1.	2. § 17. pontjában a „12. pont a)-b) alpontjai’ szövegrész helyébe a „12. pont’ szöveg,
2.	2. § 27. pontjában a „75%-barí’ szövegrész helyébe a „70%-barí’ szöveg,
3.	4. § (2) bekezdés d) pontjában a „közvetlenül külföldre visszaszállították" szövegrész helyébe a
„közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállították" szöveg,
4.	5. § (4) bekezdés a) pontjában az „a) pontja esetén legkésőbb a végelszámolás utolsó napján,"
szövegrész helyébe az „a) pontja esetén az aa)-ac) alpontokban meghatározott időpontban," szöveg,
5.	10/A. § (1) bekezdésében a „Hgt.-ben” szövegrész helyébe a „Ht.-ben” szöveg,
6.	15. § (4) bekezdésében az „ötven millió forintos árbevételt elérő" szövegrész helyébe az „ötven
millió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő" szöveg,
7.	20. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés e) pontjának’ szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés
g)	pontjának” szöveg,
8.	20. § (3) és (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés f) pontjának’ szövegrész helyébe az „az (1)
bekezdés d) pontjának” szöveg,
9.	22/A. § (1) bekezdésében a „2011. november 30-ig’ szövegrész helyébe a „tárgyévet megelőző év
december 15-ig’ szöveg,
10.	22/A. § (2) bekezdésében a „30 nap” szövegrész helyébe a „45 nap” szöveg,
11.	25. § (1) bekezdés felvezető mondatában az „A befizetett termékdíj’ szövegrész helyébe az „A
befizetett termékdíj, az átalány-termékdíj kivételével” szöveg,
12.	29/A. § (1) bekezdésében a „finanszírozott" szövegrész helyébe a ,finanszírozott, a 22/A. § (6)
bekezdésében meghatározott hulladékkezelési közszolgáltatás és" szöveg,
13.	29/A. § (3) bekezdésében az „Az (1)-(2) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az „Az (1)
bekezdés szerinti" szöveg
lép.
90
245.	§ Hatályát veszti a Ktdt.
1.	12. § (3) bekezdése,
2.	21. § (1) bekezdés c) pontja,
3.	22. § (5) bekezdése,
4.	22/A. § (9) bekezdése,
5.	27. § (3) bekezdése,
6.	29. § (1), (3)-(6) bekezdése,
7.	29/A. § (2) bekezdése.
31.	A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása
246.	§ A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a
továbbiakban: Szit. tv.) 2. §-a a következő 7. és 8. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„7. Szabad pénzeszköz: a látra szóló és a lekötött bankbetéteknek, az Európai Gazdasági
Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet tagállama által kibocsátott állampapíroknak, a nemzetközi pénzügyi intézmény által
kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és az elismert tőkepiacra bevezetett
értékpapíroknak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság éves beszámolójának mérlegében
kimutatott értéke.
8.	Elvárt osztalék: a szabályozott ingatlanbefektetési társaság külön jogszabályban
meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének 90%-a.”
247.	§ A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)
„c) létesítő okirata alapján legalább az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot fizet, a
számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 napon belül, azzal, hogy abban az esetben, ha a
szabályozott ingatlanbefektetési társaság szabad pénzeszközeinek összege nem éri el a külön
jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető tárgyévi adózott eredményének
összegét, akkor a szabad pénzeszközök összegének legalább 90%-át fizeti ki osztalékként;
d)	projekttársaságon, más szabályozott ingatlanbefektetési társaságon, valamint
főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági
társaságon kívül más gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel, azzal, hogy
szabályozott ingatlanbefektetési társaságban nem rendelkezhet több mint 10%-os részesedéssel
vagy szavazati joggal;”
248.	§ (1) A Szit. tv. 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adóhatóság a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, illetve elővállalkozás adózót
határozattal törli a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, illetve elővállalkozások
nyilvántartásából, ha)
„a) a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, és azokat az adózó 90 napon - a 8. §
(5)	bekezdése szerinti kötelezettséggel kapcsolatban egy éven - belül nem pótolja;”
(2)	A Szit. tv. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az állami adóhatóság a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy társaság
bejelentése alapján vagy hivatalból megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei már nem
91
állnak fenn, végzésben - 90 napos, a 8. § (5) bekezdése szerinti kötelezettséggel kapcsolatban egy
éves határidővel - felszólítja a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást vagy társaságot azok
pótlására. Ha a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy társaság a feltételeknek a
határidőn belül nem tesz eleget, az állami adóhatóság a nyilvántartásból a határidő leteltét követő
nappal törli. A végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”
249.	§ A Szit. tv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásnál és társaságnál vezető állású személy
nem lehet - kivéve, ha a szavazatok legalább 90%-ával rendelkező részvényesek ettől eltérően
döntenek - vezető tisztségviselő hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál, befektetési
alapkezelőnél, ingatlanértékelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál,
továbbá olyan szabályozott ingatlanbefektetési társaságnál, amelyben az őt korábban vezető állású
személyként alkalmazó szabályozott ingatlanbefektetési társaság nem rendelkezik részesedéssel.”
250.	§ A Szit. tv. 8. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabályozott ingatlanbefektetési társaság nem köthet olyan szerződést, nem vállalhat olyan
egyoldalú kötelezettséget, amely)
„b) az ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy - kivéve a pénzügyi
intézményeket - részére vételi jogot biztosít.”
32.	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
251.	§ A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhi. tv.) 1. § (1) bekezdés k)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jelen törvény és a törvény mellékleteinek és a Takarékbank Zrt. elfogadandó alapszabályának
alkalmazásában)
„k) könyvvizsgáló: könyvvizsgálattal főtevékenységként foglalkozó, pénzügyi intézményi
minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég;”
252.	§ Az Szhi. tv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálybalépését követő 30 napon belül az Integrációs Szervezet által felkért két,
egymástól és a vizsgált szervezetektől független könyvvizsgáló a legutóbbi, a könyvvizsgálói
jelentéssel ellátott beszámoló alapján értékeli az MFB és a Magyar Posta által az Integrációs
Szervezetben, illetve Integrációs Szervezeten keresztül a Takarékbank Zrt.-ben szerzett jogokat, és
meghatározza ezeknek a szerzett jogoknak az ellenértékét egy piaci befektető számára, valamint az
MFB felkérésére meghatározza a „B” sorozatú elsőbbségi részvények aktuális piaci árát és
megállapítja a Takarékbank Zrt. egy Törzsrészvényének, illetve egy „B” sorozatú elsőbbségi
részvényének az egységárát. Az MFB a két, egymástól és a vizsgált szervezetektől független
könyvvizsgáló által adott értékelés közül a kisebb értékre emeli készpénzben az MFB által a 4. § (2)
bekezdése alapján az Integrációs Szervezet számára rendelkezésére bocsátandó vagyont a törvény
hatálybalépését követő 150 napon belül. Az MFB a két, egymástól és a vizsgált szervezetektől
független könyvvizsgáló által adott értékelés összegének számtani közép értékét fogadja el a „B”
sorozatú elsőbbségi részvények piaci vételáraként és ugyanezen az alapon határozza meg a
Törzsrészvények és a „B” sorozatú elsőbbségi részvények egységárait is.”
92
XI.	Fejezet
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
33.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
253.	§ A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban:
NAV tv.) 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAV személyi állományába tartozó)
„a) kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi
CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.),”
(rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)
254.	§ A NAV tv. 16/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyoldalú jognyilatkozatból csak az e törvényben, illetve a Kttv.-ben vagy a Hszt.-ben, vagy
az e törvények felhatalmazása alapján más jogszabályban, illetve a foglalkoztatási szabályzatban
meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.”
255.	§ A NAV tv. 16/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés az irányadó a 28/C. § szerinti, az érintett részére elektronikus úton
hozzáférhetővé tett illetményről vagy egyéb járandóságról való elszámolásra is.”
256.	§ A NAV tv. 16/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megállapodás írásba foglalásáról és egy példányának az érintettnek való átadásáról a
munkáltató köteles gondoskodni.”
257.	§ A NAV tv. 16/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet, azonban az elévült követelés
beszámítható, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. Az elévülés
utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.”
258.	§ A NAV tv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Hszt. 336. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés k)
pontja szerinti esetben e törvény 17/E. § (2) bekezdését kell alkalmazni.”
259.	§ A NAV tv. 17/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a szakképzettségeket, amelyeket az
alap- és középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni, valamint azon
munkaköröket, amelyek tekintetében a szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn.”
260.	§ A NAV tv. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/B. § A Hszt. 49/C. § (5)-(7) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezénylés megszüntetése esetén a pénzügyőr részére a-NAV
valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs ilyen
felajánlható munkakör - de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé
válhat -, az érintett beleegyezésével a Hszt. 44. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési
állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és
részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani. Ha a hivatásos
állomány tagja számára a végzettségének megfelelő felajánlható munkakör nincs, illetve a
felajánlott munkakört nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor
az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát a Hszt. 56. § rendelkezéseinek megfelelően
93
felmentéssel kell megszüntetni. A hivatásos szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell
azonban tekinteni, ha a pénzügyőr a végzettségének megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja
el, vagy arról 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, amennyiben a munkakör elfogadásával
szolgálatteljesítési helye nem változik.”
261.	§ A NAV tv. 17/D. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartama alatt a munkáltatói jogkört a
vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja azzal, hogy a hivatásos
szolgálati jogviszony megszüntetésére, módosítására, a 25. § szerinti illetmény-eltérítésre, valamint
-	amennyiben az nem a kijelölt miniszter hatáskörébe tartozik - a méltatlansági eljárás
megindítására és lefolytatására az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, továbbá a
vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi jogkört csak az e törvény szerinti
korlátozással, a kártérítési jogkört csak az e törvény szerinti esetben gyakorolja.
(5)	A pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot
meghaladóan vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a pénzügyi nyomozói munkakörre a
vezénylés helye szerint irányadó illetményre jogosult, kivéve ha az kevesebb az eredeti
illetményénél. A nem pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30
napot meghaladóan vezényelt pénzügyi nyomozó a vezénylés időtartama alatt az ellátott szolgálati
feladat szerinti munkakörre irányadó illetményre jogosult.
(6)	NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartamára járó illetményt és egyéb
járandóságot az a szerv biztosítja, amelytől a vezénylés történt.”
262.	§ A NAV tv. a következő 17/E. §-sal egészül ki:
„17/E. § (1) A Hszt. 44. § (3)-(3a) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés c)-h) pontja szerinti rendelkezési
állomány megszűnésekor a pénzügyőr részére a NAV valamely szervénél a végzettségének
megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben a pénzügyőr végzettségének megfelelő
felajánlható munkakör nincs, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el, - a hivatásos állomány
Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tagja kivételével - az érintett hivatásos
szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(2)	A Hszt. 44. § (4) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama
alatt a pénzügyőr részére az (1) bekezdésben meghatározott munkakört kell felajánlani.
Amennyiben a pénzügyőrnek a Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány
ideje alatt nincs ilyen felajánlható munkakör, vagy a pénzügyőr a felajánlott munkakört nem
fogadja el, a szolgálati viszonyát a rendelkezési állomány megszűnésekor felmentéssel meg kell
szüntetni.
(3)	A Hszt. 49/A. § (2) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés
esetén a pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő,
pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.
(4)	Amennyiben a pénzügyőr hivatásos jogviszonya a Hszt. 51/A. §-a alapján szünetelt, a
szünetelés megszűnését követően részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő
munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs a pénzügyőr végzettségének megfelelő felajánlható
munkakör, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el - a Hszt. 58. §-ában meghatározott
felmentési védelem esetén a felmentési védelem megszűnését követően -, az érintett hivatásos
szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(5)	Akinek a hivatásos szolgálati jogviszonyát a (4) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene
szüntetni, de felmentésére a Hszt. 58. §-ában meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb
a felmentési védelem megszűnéséig rendelkezési állományba kell helyezni. Ilyen esetben a
94
pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok
nélküli illetményt kell folyósítani.”
263.	§ A NAV tv. a következő 17/F. §-sal egészül ki:
„17/F. § (1) A méltatlansági eljárás során a Hszt. 149/A. §-149/C. § alkalmazásában
állományilletékes parancsnokon a munkáltatói jogkör gyakorlóját kell érteni, azzal, hogy e törvény
33/J. § (4) bekezdését és (6) bekezdés a)-c) pontját megfelelően alkalmazni kell, a (6) bekezdés d)
pontja szerinti esetben pedig az eljárni jogosult a NAV elnöke. A vezénylés tartama alatt a 17/D. §
(4)	bekezdése az irányadó.
(2)	A Hszt. 149/B. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálatra e
törvény
a)	33/N. § (1)-(2) bekezdésének,
b)	33/O. § (3) bekezdésének, (4) bekezdés a)-b) és d) pontjának, (6) bekezdésének,
c)	33/S. § (1)-(3) bekezdésének,
d)	33/T. § (1) bekezdés második mondatának, valamint a (2)-(3) és (5)-(9) bekezdésének,
e)	33/V. § (1)-(6) bekezdésének,
f)	33/W. §-ának,
g)	33/X. § (1) és (3)-(4) bekezdésének, és
h)	33/Y. § (2) bekezdésének
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vizsgáló személyére vonatkozó, a 33/T. § megjelölt
rendelkezései azzal alkalmazandók, hogy a vizsgáló csak pénzügyőr lehet.
(3)	A Hszt. 149/C. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozat
meghozatala során e törvény 33/N. § (3) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.
(4)	A Hszt. 149/C. § (2) bekezdés szerinti döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a
pénzügyőr az annak végrehajtásáról rendelkező határozatot a közléstől számított 30 napon belül
bíróság előtt keresettel támadhatja meg.”
264.	§ A NAV tv. 17/H. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Hszt. 75. § (4)-(5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy ha a pénzügyőr az előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági
követelményeknek nem felel meg, úgy a Hszt. 75. § (4) bekezdés szerinti ismételt ellenőrzés
mellőzésével a 17/C. § szerint kell eljárni.”
265.	§ A NAV tv. „Eltérés a Hszt-től” alcíme a következő 17/I. §-sal egészül ki:
„17/I. § A pénzügyőrt az alap- és pótszabadság, illetve a gyermek születése esetén járó
pótszabadság címén, valamint a 32/J. § (2) bekezdés m) pont alapján engedélyezett távollét idejére
távolléti díj illeti meg.”
266.	§ A NAV tv. 18-18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) E törvény alkalmazása során a Kttv. 14-25. §-a, 45. § (1) bekezdése, 48. §-a, 52. §-a,
54.	§-a, 63. § (2) bekezdés d) pontja, 68. § (4) bekezdés második mondata, 80-82. §-a, 84-87. §-a,
96-98. §-a, 100-108. §-a, 110-117. §-a, 118. § (1)-(2) és (11) bekezdése, 119-121. §-a, 123. §-a,
126-143. §-a, 145-149. §-a, 150. § (1)-(2) és (4) bekezdése, 151. §-a, 152. § (1)-(3) és (7)
bekezdése, 153. §-a, 154. § (1) bekezdése, 155-175. §-a, 190. §-a, 192-194. §-a, 207. § (6)
bekezdése, 208. § (2) bekezdése, 209. §-a, 259. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja, 6. pont a-b), d) és f)
alpontja, 7. pontja, 10. pont c) alpontja, 11. pontja, 17. pont c) alpontja, (5) bekezdés b) és c) pontja
és 1. melléklete nem alkalmazható.
(2)	A Kttv. 50. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a teljes munkaidőben
foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató akkor köteles a kinevezésben
95
heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor a 32/U. § (1)
bekezdésében foglalt illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe.
(3) A Kttv. 79. § g) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kormánytisztviselő a 32/Z.
§, valamint a 33. § szerinti képzésben való részvételhez szükséges időre mentesül a rendelkezésre
állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
18/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kijelölt miniszter rendeletében meghatározott
szempontok figyelembe vételével a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését pszichikai
alkalmassághoz kötheti.
(2)	A kormánytisztviselő - a kijelölt miniszter rendeletében meghatározottak szerint - soron
kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatra kötelezhető. A pénzügyi nyomozói munkakörben
foglalkoztatott kormánytisztviselő pszichikai alkalmasságát a kijelölt miniszter rendeletében
meghatározott időszakonként ellenőrizni kell.
(3)	Amennyiben a kormánytisztviselő
a)	a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján feladatai ellátására alkalmatlan,
b)	a (2) bekezdés szerinti vizsgálaton önhibájából nem vesz részt,
kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(4)	A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a
kormánytisztviselő akkor menthető fel, ha a munkáltatónál a végzettségének és állapotának
megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a felajánlott ilyen munkakört nem fogadja el.
(5)	A pszichikai alkalmassági vizsgálat rendjét a kijelölt miniszter rendeletben határozza meg.
(6)	A pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi
dokumentációját kizárólag az alkalmasság megállapításában résztvevő pszichológus, a vizsgálat
lefolytatásában részt vevő asszisztens, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére
továbbítható.
(7)	A munkáltatói jogkör gyakorlója és a személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti
egység részére kizárólag a pszichikai alkalmassági vizsgálat minősítése továbbítható a kormányzati
szolgálati jogviszony létesítése, illetve fenntartása feltételeinek megállapítása érdekében.”
267.	§ (1) A NAV tv. 18/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]
„a) a fizetési fokozatban történő előresorolásakor, illetményének e törvény szerinti
megállapításakor, valamint a pénzügyőr rendfokozatban soron történő előléptetésekor,”
(2)	A NAV tv. 18/B. § (2) bekezdés e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése)
„e) az érintettnek a NAV más szervéhez történő belső áthelyezéséhez, valamint a
kormánytisztviselő, ügykezelő szervezeti egység váltásához, kormánytisztviselő és ügykezelő
tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett,
amennyiben az érintett a minősítése alapján a vele szemben - az általa betöltött munkakör alapján -
támasztott követelményeknek nem felel meg,
f)	a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításához a NAV-on belüli
átszervezés, illetve létszámcsökkentés esetén a jogviszony jellegének változatlanul hagyása mellett,
azzal, hogy a kormánytisztviselő, illetve az ügykezelő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a
település területén belül változtatható meg,
g)	a kormánytisztviselő, illetve az ügykezelő tekintetében a kinevezési okirat szerinti szervezeti
egység megváltoztatása esetén, amennyiben a munkáltató személye nem változik, és amennyiben a
munkavégzési hely legfeljebb a település területén belül változik meg,”
(3)	A NAV tv. 18/B. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
96
(Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése)
„h) törvényben meghatározott esetekben.”
268.	§ A NAV tv. 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot
meghaladóan pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére a pénzügyi nyomozói
munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve ha az kevesebb az eredeti illetményénél.
Amennyiben a pénzügyi nyomozó eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot
meghaladóan nem pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére az ellátott
munkakörre irányadó illetményre jogosult.”
269.	§ A NAV tv. 20/C. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem léptethető elő a pénzügyőr)
„c) a részére meghatározott végzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény teljesítéséig,
amennyiben a képzési követelményt a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából nem teljesítette.”
270.	§ A NAV tv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV elnökének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem
ruházható hatáskörében, illetve a Központi Hivatalban a NAV elnöke által átruházott hatáskörben a
munkáltatói jogkört gyakorló vezető a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a
tárgyévet megelőző év teljesítményértékelése figyelembevételével - ide nem értve, ha a
kormánytisztviselő, a pénzügyőr kinevezése év közben történik, illetve külső vagy belső
áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő, a pénzügyőr besorolása
szerinti alapilletményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy
legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a munkáltatói jogkör
gyakorlója minden év január 31-éig dönt.”
271.	§ A NAV tv. 26. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV elnökének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem
ruházható hatáskörében, illetve a Központi Hivatalban a NAV elnöke által átruházott hatáskörben
munkáltatói jogkört gyakorló vezető a kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése
szempontjából kiemelten fontos munkakört betöltő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek az e
törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt
állapíthat meg.
(2)	A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A
visszavonáshoz - ide nem értve a 33/G. § (3) bekezdés e) pont szerinti esetet - a NAV elnökének
előzetes jóváhagyása szükséges. A visszavonást követően a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az e
törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint kell besorolni és
illetményét megállapítani.”
272.	§ (1) A NAV tv. 28. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, az
illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy
az érintett az illetményével legkésőbb az ezt megelőző munkanapon rendelkezhessen,
készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb
ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása.”
(2)	A NAV tv. 28. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
97
„(9) A munkáltatónak a jubileumi jutalom kifizetése iránt az arra való jogosultság
megszerzésének a napján [31. § (1) bekezdés], ha pedig az heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy
munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanapon kell intézkednie.”
273.	§ A NAV tv. 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28/A. § A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett
naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.
A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki
alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
274.	§ A NAV tv. 28/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28/C. § A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő részére az illetményéről részletes írásbeli
elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy az érintett a kifizetés (és egyes
elemeinek) jogcímét, a kiszámítás helyességét, valamint a levonások jogcímét és összegét
ellenőrizni tudja.”
275.	§ A NAV tv. 28/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha az
érintettnek a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő. E bekezdés
alkalmazásában a kifizetés napjának az számít, amikor a NAV számláját a kincstár megterhelte,
készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig az a nap, amikor a készpénz
feladása megtörtént.”
276.	§ A NAV tv. a következő 28/F. §-sal egészül ki:
„28/F. § A 28/C. §, a 28/D. § (5)-(6) és (8)-(9) bekezdése, valamint a 28/E. § alkalmazásában
illetmény alatt az egyéb járandóságot is, a 28. § (1)-(2) bekezdése, a 28/B. §, valamint a 28/D. § (1)-
(3)	bekezdése alkalmazásában illetmény alatt a pénzben kifizetendő egyéb járandóságot is érteni
kell.”
277.	§ A NAV tv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a
hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi
jutalomra az érintett a (2) bekezdésben megjelölt kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve
hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján szerez jogosultságot.”
278.	§ A NAV tv. 32/C. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Amennyiben a kormányzati szolgálati jogviszony a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) pontja, a
hivatásos szolgálati jogviszony a Hszt. 53. § a) pontja alapján szűnik meg, a (6) bekezdés szerinti
kezességvállalási díjat nem kell megfizetni, ha a munkáltató és a kormánytisztviselő, a munkáltató
és a pénzügyőr, vagy a munkáltató és az ügykezelő erről írásban megállapodnak.”
279.	§ A NAV tv. 32/K. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés alkalmazásában az ügykezelő és a munkavállaló jogviszonyát a 20/A. §-ban
foglaltak szerint kell megállapítani.”
280.	§ A NAV tv. 32/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rehabilitációs szakértői szerv által megállapított legalább ötvenszázalékos mértékű
egészségkárosodás esetén a kormánytisztviselőnek, az ügykezelőnek évenként 5 munkanap
pótszabadság jár, illetve 5 munkanap pótszabadság jár a fogyatékossági támogatásra vagy a vakok
személyi járadékára jogosult kormánytisztviselőnek, ügykezelőnek.”
98
281.	§ A NAV tv. 32/Z. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti költséget akkor kell megtéríteni, ha a képzés költségei
meghaladják a NAV elnöke által a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott összeget.”
282.	§ (1) A NAV tv. 33/C. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenység (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes
tevékenység kivételével a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő munkavégzésre irányuló
további jogviszonyt [20/A. § (1) bekezdés], illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt
[20/A. § (3) bekezdése, ideértve a (2a) bekezdés a) és c-h) pontját is], valamint a gazdasági
társaságokról szóló törvény szerinti üzletvezetési, cégvezetői, képviseleti tevékenységet - ide nem
értve a vezető tisztségviselői tevékenységet -, továbbá mezőgazdasági őstermelői tevékenységet
csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet, illetve folytathat.
(2) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr - a (2a) és a (3) bekezdés
kivételével - további, illetve egyéb jogviszonyt csak az (1) bekezdés szerinti gyakorolható
tevékenységre vonatkozóan létesíthet, továbbá az (1) bekezdésben külön említett engedélyköteles
tevékenységet nem végezhet, illetve arra irányuló jogviszonyt nem létesíthet.”
(2)	A NAV tv. 33/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a munkáltatói jogkör
gyakorlójának az előzetes engedélye alapján
a)	viselhet egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,
b)	folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,
c)	lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,
d)	elláthat edzői, versenybírói, játékvezetői tevékenységet,
e)	igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak
szerint,
f)	lehet állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami
alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel
közösen alapított (köz)alapítványban felügyelő bizottsági tag,
g)	folytathat tanszékvezetői tevékenységet,
h)	lehet felsőoktatási intézmény oktatási feladatokat is ellátó belső szervezeti egységének
vezetője.”
(3)	A NAV tv. 33/C. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére
irányuló jogviszonyt, illetve az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes
tevékenység folytatására irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör
gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a
kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő munkaköri feladataival közvetlenül
összefügg.
(5)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, illetve az (1)
bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes tevékenység folytatására irányuló
jogviszony kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthető, ha
a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő, az ügykezelő beosztás szerinti
munkaidejével, illetve a pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történő
rendszeres munkavégzés idejével.”
99
283.	§ A NAV tv. 33/K. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a kijelölt miniszter a javaslattal egyetért, a Hszt. 36. § (5)-(7) bekezdését kell
alkalmazni.”
284.	§ A NAV tv. 33/P. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a
kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel
összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, de a cselekmény miatt fegyelmi eljárás még
nem indult meg, és a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását
megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 56. § (2) bekezdés e) pont szerinti méltatlanná válását
fegyelmi eljárás megindítása nélkül, a Kttv., illetve a Hszt. méltatlanságra vonatkozó szabályai
szerint, a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti eljárást az okról való tudomásszerzést követően haladéktalanul meg
kell indítani.
(7)	Az (5) bekezdés szerinti esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintettet - amennyiben
az a bűncselekmény, amely miatt az érintett ellen a büntetőeljárás indult, a NAV tekintélyét,
működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy az eljárás miatt az érintettnek a
munkahelytől való távoltartása indokolt - az állásából az eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A
munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztésről határozatban rendelkezik. Az érintett a határozat
felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.
(8)	A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig
vissza kell tartani. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, Ptk. szerinti
kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a méltatlanság nem állapítható meg. A kifizetést az
erről szóló döntés közlését követő 15 napon belül kell teljesíteni.
(9)	Amennyiben a méltatlanság nem állapítható meg, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a
fegyelmi eljárás lefolytatását indokoltnak tartja, a méltatlansági eljárás befejezését követő 15 napon
belül fegyelmi eljárást indíthat.”
285.	§ (1) A NAV tv. 33/W. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A fegyelmi eljárás során a tanú kérheti a személyi adatai zártan kezelését. E jogosultságáról
már a meghallgatására vonatkozó értesítésben tájékoztatni kell a tanút.”
(2) A NAV tv. 33/W. §-a a következő (9a)-(9d) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A NAV állományába nem tartozó tanú esetében a személyi adatok zárt kezelését a
vizsgálóbiztos írásban elrendeli.
(9b) A NAV állományába tartozó tanú esetében a vizsgálóbiztos erre irányuló indokolt kérelem
esetén rendeli el a tanú személyi adatainak zártan kezelését, ha a tanú a kérelmében valószínűsíti,
hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. Ha a
vizsgálóbiztos a kérelemnek nem ad helyt, a tanú a döntés közlését követő 3 munkanapon belül
kifogást terjeszthet elő. A kifogás tárgyában a fegyelmi jogkör gyakorlója 3 munkanapon belül
dönt.
(9c) A (9a)-(9b) bekezdés szerinti döntés kizárólag a kérelmezővel közölhető. Amennyiben az
eljárás során sor került a tanú személyi adatai zártan kezelésének elrendelésére, az eljárás alá vontat
és képviselőjét a vizsgálóbiztos kizárólag arról a tényről értesíti, hogy az eljárásban részt vesz olyan
tanú, akinek a személyi adatai zártan való kezelése került elrendelésre.
(9d) A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont és
képviselője a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre csak a
tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat vagy kivonat adható.”
100
286.	§ A NAV tv. 33/Y. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A határozatot az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá
vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás során, a határozat bíróság előtti megtámadásának
határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés időpontjától kell számítani.”
287.	§ (1) A NAV tv. 34/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását
megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 56. § (2) bekezdés e) pontja szerinti -méltatlanná válását a
büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.”
(2) A NAV tv. 34/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a 33/P. § (7)-(8) bekezdés alkalmazásának helye van.”
288.	§ A NAV tv. 34/F. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A (3)-(5) bekezdés alkalmazásában illetmény, távolléti díj, ellátmány alatt a károkozónak a
károkozás hónapja szerinti besorolása, illetve munkavállaló esetében a károkozás hónapjára
érvényes munkaszerződése szerinti, teljes hónapra számított illetményének, távolléti díjának,
ellátmányának az azt terhelő adókkal és járulékokkal csökkentett összegét kell érteni.”
289.	§ (1) A NAV tv. 34/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kártérítési jogkör gyakorlója - a 34/V. § (1) bekezdése kivételével és az (1a) bekezdés
szerinti eltéréssel - a munkáltatói jogkör gyakorlója.”
(2) A NAV tv. 34/K. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Pénzügyőr vezénylése esetén a vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a
kártérítési jogkör gyakorlója a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója, kivéve,
ha a kár a vezénylő szervnél keletkezett.”
290.	§ A NAV tv. 34/L. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Amennyiben a foglalkoztatott az esedékes részletet 15 napot meghaladóan sem teljesíti, a
kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben, a nem teljesített részlet esedékességétől
számított, Ptk. szerinti kamattal növelten esedékessé válik, illetve a munkáltató a követelését a
28/D. § szerinti levonás útján érvényesítheti. Ugyanígy kell eljárni, ha a foglalkoztatott a fizetési
halasztásra engedélyezett határidőt követően 15 napot meghaladóan sem teljesít. Erre a határozat
rendelkező részében fel kell hívni a foglalkozatott figyelmét.”
291.	§ A NAV tv. 34/N. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése (Kttv. 53. §), kormányzati érdekből történő
kirendelése (Kttv. 55. §) vagy határozott idejű áthelyezése (Kttv. 56. §) esetén a munkáltatók
felelőssége egyetemleges.”
292.	§ A NAV tv. 34/W. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (4) bekezdés b)-g) és j)-k) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság
jogerős döntéséig nem hajtható végre, ide nem értve
a)	a 34/D. § (2) bekezdés utolsó mondata, és a (4)-(5) bekezdése szerinti esetet,
b)	a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetet akkor,
ba)	ha az érintett munkavégzési helye, szolgálatteljesítési helye megszűnése miatt kerül sor a
18/B. § (2) bekezdés f) pont alkalmazására, illetve
101
bb)	ha a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosítása a 18/B. § (3)
bekezdésén vagy a 19/D. § (1) bekezdésén alapul,
c)	a (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megtámadott teljesítményértékelésen alapuló, 25. §
szerinti eltérítést; ha a teljesítményértékelés megállapításainak felülvizsgálata iránti perben hozott
jogerős ítélet alapján az állapítható meg, hogy az eltérítésre nem kerülhetett volna sor, a
különbözetet az eltérítés időpontjától számítva, a Ptk. szerinti kamattal növelt összegben 15 napon
belül ki kell fizetni.”
293.	§ A NAV tv. 34/Y. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) E törvény, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más
jogszabályok alkalmazásában pénzügyi nyomozó:
a)	az a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait
látja el,
b)	a NAV állományában lévő azon személy, aki az a) pont szerinti feladatokat
kormánytisztviselőként látja el.”
294.	§ (1) A NAV tv. 36. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:)
„b) ellenőrizni a szállítás alatt levő áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és
jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkező áruk vámeljárás alá vonásának
megtörténtét; ellenőrizni a dohánytermékek kiskereskedelmét; megvizsgálhatja és igazoltathatja a
szállítás alatt lévő jövedéki termékek, adótárgyak, áruk származását, továbbá megvizsgálhatja, hogy
az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett,
végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó
köztartozása, e célból közutakon személyeket, járműveket - a közúti közlekedés rendjéről szóló
jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat, a vasúti és autóbusz-
pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító
közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt,
menet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja,
c)	a vámterületre jogosulatlanul bevitt vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan
jövedéki termék, engedély nélkül tárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, engedély nélkül
folytatott dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység felderítése érdekében - a NAV illetékes
vámszerve vezetőjének, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője hatósági
döntése alapján - belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött
forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve
a jövedéki jogszabályok előírásait megszegve jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak
elő, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot engedély nélkül tárolnak, illetve engedély
nélkül dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak. A helyiségbe való belépést és az
ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy kíméletével,
lehetőleg nappal kell végrehajtani. Az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben
rögzíteni kell az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához
szükséges adatokat,”
(2)	A NAV tv. 36. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:)
„j) a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására.”
295.	§ A NAV tv. 82. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
102
„f) a kormányzati szolgálati jogviszony létesítése pszichikai alkalmassághoz kötésének
szempontjait, a kormánytisztviselők, ügykezelők tekintetében az egészségi, pszichikai alkalmasság
követelményeit, az egészségi, pszichikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az
alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági
vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai alkalmassági követelményeknek való meg nem
feleléssel kapcsolatos eljárást,”
296.	§ A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdés e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„e) a pénzügyőrök tekintetében az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a
csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait;
f)	a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete keretében az egészségügyi
alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét;”
297.	§ A NAV tv. 98/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98/H. § A 2013. december 31-én a NAV állományába tartozó, tiszti vagy főtiszti
állománycsoportba tartozó pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot 2015. december 31-éig köteles
elvégezni. Amennyiben a pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére
önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a
vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.”
298.	§ (1) A NAV tv. 98/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98/L. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi ..........
törvény (a továbbiakban: NAV Mód. IV. tv.) 261. §-ával megállapított 17/D. § (6) bekezdését a
2014. január 1-jén folyamatban lévő vezénylés esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az érintett a
2014. január 1-jétől hatályos új rendelkezés alapján járó illetményre 2014. január 1-jétől jogosult.
(2) A NAV Mód. IV. tv. 268. §-ával módosított 18/D. § (3) bekezdését a 2014. január 1-jén
folyamatban lévő átirányítás esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az érintett a módosított
rendelkezés alapján járó illetményre 2014. január 1-jétől jogosult.”
(2) A NAV tv. a következő 98/M-98/O. §-sal egészül ki:
„98/M. § (1) Ha a 2013. december 31-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában
álló kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő NAV Mód. IV. tv. 282. §-ával, illetve 301. §
34-36. pontjával módosított összeférhetetlenségi szabályok alapján 2014. január 1-jével
összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles
2014. január 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti
kérelmet előterjeszteni. Egyebekben - a (2) bekezdésre is figyelemmel - a 33/F. § (1)-(2)
bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott meghatározott határidő helyett az
összeférhetetlenséget 90 napon belül kell megszüntetni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli
döntés egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is.”
98/N. § (1) A NAV Mód. IV. tv. módosítása nem érinti a Kttv. 207. § (6) bekezdése alapján 2014.
január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezetők jogviszonyát.
(2)	A 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezetőre az ügykezelőkre
vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pótszabadságra, a fegyelmi
eljárásra, a kártérítési eljárásra, az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések tekintetében az
osztályvezetőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	A 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezető illetménye meg kell
haladja a vezetése alá tartozó ügykezelők illetményét.
103
98/O. § (1) Amennyiben az érintett 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó
esetében a 98/F. § alapján megállapított pótlékok nélkül számított illetménye meghaladja a
besorolás szerinti illetményét (alapilletmény, illetménykiegészítés, továbbá pénzügyőr esetében a
rendfokozati illetmény),
a)	a 98/B. § (1) bekezdés szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti
illetménynek a 2012. január 1-jén hatályos, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 2012. szeptember
1-jén hatályos besorolás szerinti illetményt meghaladó részét 2014. január 1-jétől külön
illetményelemként, mint illetménykülönbözet kell nyilvántartani;
b)	az illetményalap összegének, valamint a fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzókra, illetve
az illetménykiegészítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megváltozása esetén az érintett
besorolás szerinti illetménye és az a) pont szerinti illetménykülönbözet együttes összege nem
haladhatja meg a 98/B. § (1) bekezdés szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti
illetményt, ennek érdekében a 27. § szerinti illetmény-megállapítás során az a) pont szerinti
illetménykülönbözet összegét megfelelően csökkenteni kell.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés b) pont szerint végrehajtott illetmény-megállapítás során az
érintett besorolás szerinti illetménye eléri vagy meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve
pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményt, az érintett illetmény-
megállapítása során az általános szabályokat kell irányadónak tekinteni, a továbbiakban
illetménykülönbözet címén illetményelem nem tartható nyilván.
(3)	Az érintett illetményére, előmenetelére a jelen törvény általános szabályait - az (1)-(2)
bekezdésben meghatározott eltéréssel - megfelelően alkalmazni kell.
(4)	Amennyiben az érintett pótlékok nélkül számított illetménye 2013. december 31-én a (6)
bekezdésben meghatározott valamely okból meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve
pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményét, úgy az (1) bekezdés a)
pontja szerinti illetménykülönbözet összegét olyan mértékben kell növelni, hogy az érintett 2014.
január 1-jével megállapított pótlékok nélkül számított illetménye elérje a 2013. december 31-én
hatályos, pótlékok nélkül számított illetményét.
(5)	Amennyiben az érintett pótlékok nélkül számított illetménye 2013. december 31-én
meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján
megállapított illetményét, és ez nem kizárólag a (6) bekezdésben meghatározott okokra vezethető
vissza, úgy a (4) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintett 2014. január 1-jével
megállapított pótlékok nélkül számított illetményének a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve
pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetmény (6) bekezdés szerinti okok
figyelembevételével megemelt összegét kell elérnie.
(6)	A (4)-(5) bekezdés alkalmazásában figyelembe vehető okok:
a)	fizetési fokozatban történő előmenetel,
b)	rendfokozatban történő előmenetel,
c)	belső áthelyezés folytán megváltozott illetménykiegészítés,
d)	31/B. § szerinti címadományozás.
(7)	Amennyiben az érintett pótlékok nélkül számított illetménye 2013. december 31-én a (6)
bekezdésben meghatározott okból meghaladja a 98/B.§ (1) bekezdése alapján, illetve a pénzügyi
nyomozó esetében a 98/F.§ alapján megállapított illetményét, úgy az (1) bekezdés b) pontja és (2)
bekezdés alkalmazása során a 98/B. § (1) bekezdése szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a
98/F. § szerinti illetmény alatt azt az illetményt kell érteni, amelyet az érintett 2014. január 1-jével
megállapított pótlékok nélkül számított illetményének a (4)-(5) bekezdés szerint el kell érnie.
(8)	Amennyiben az érintett részére a 98/B. § (1) bekezdése szerinti, illetve pénzügyi nyomozó
esetében a 98/F. § szerinti illetmény-megállapítás során személyi illetmény került megállapításra,
részére 2014. január 1-jei hatállyal - a személyi illetmény egyidejű visszavonásával - az (1)
bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözetet olyan összegben kell megállapítani, hogy az
érintett besorolás szerinti illetménye, a munkaköre alapján járó illetménypótlékok, valamint az (1)
104
bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözet együttes összege elérje a 2013. december 31-én
hatályos személyi illetmény összegét.
(9)	Amennyiben az érintett 2012. január 1. és 2013. december 31. között olyan szervhez került
áthelyezésre, ahol az illetménykiegészítés mértéke eltér a 2012. január 1-jei, munkáltatójánál
irányadó illetménykiegészítéstől, úgy az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözet
meghatározása során olyan illetménykiegészítéssel számított, pótlékok nélküli illetményt kell
figyelembe venni, amely annál a munkáltatónál irányadó, amelynek állományába az érintett 2013.
december 31-én tartozik.
(10)	A 98/B. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó kormánytisztviselő, pénzügyőr illetményének
NAV Mód. IV. tv. 302. § 10. pontjára tekintettel történő illetmény-megállapítása során az (1)-(6)
bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(11)	Amennyiben az érintett a 33/G. § (3) bekezdés d) pontja szerinti fegyelmi büntetés hatálya
alatt áll, jelen § alkalmazásában a besorolás szerinti illetményt erre tekintettel kell meghatározni.
(12)	Jelen §-t nem kell alkalmazni abban az esetben, ha 2014. január 1-jét megelőzően az
érintettet pénzügyi nyomozó munkakörből más munkakörbe helyezték.
(13)	A jelen § alapján megtett munkáltatói intézkedéshez nem kell a kormánytisztviselő, illetve a
pénzügyőr beleegyezése.”
299.	§ A NAV tv. a következő alcímmel és 98/P. §-sal egészül ki:
„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
98/P. § E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.”
300.	§ A NAV tv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 6. melléklete lép.
301.	§ A NAV tv.
1.	16/F. § (5) bekezdésében a „határidőről való kioktatás elmulasztása” szövegrész helyébe a
„kioktatás elmulasztása” szöveg,
2.	16/H. § (1) bekezdésében a ,jó erkölcsbe ütközik’ szövegrész helyébe a ,jóerkölcsbe
ütközik” szöveg,
3.	16/L. § (6) bekezdésében a „ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik,”
szövegrész helyébe a „ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy postára adják,”
szöveg,
4.	16/L. § (8) bekezdésében a „határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (4)-(7)
bekezdés nem alkalmazható,” szövegrész helyébe a „határidőnek nem minősülő időtartam
számítására a (3)-(7) bekezdés nem alkalmazható,” szöveg,
5.	17. § (1) bekezdésében az „50. §-a, 56. § (5) bekezdése,” szövegrész helyébe az „50. §-a,
51/A. § (3) bekezdés, 56. § (1) bekezdés e) pontja, 56. § (2) bekezdés c) pontja, 56. § (5) bekezdése,”
szöveg, a „74. §-a, 76-83. §-a” szövegrész helyébe „74. §-a, 75/B. §-a, 76-83. §-a,” szöveg, a
„116/A-116/C. §-a, 118. § (1)-(3) bekezdése,” szövegrész helyébe a „116/A-116/C. §-a, 117/A. §-a,
118. § (1)-(3) bekezdése,” szöveg, a „119-178. §-a, 194. § (2) bekezdés első mondata, 196-197. §-a,
210-210/A. §-a, 245/D. §-a, 245/H. §-a, 245/R. §-a, 342. § (2) bekezdése és az 1., 2., 4., 6., 6/A.,
6/B. számú mellékletei nem alkalmazhatóak. A pénzügyőrt megillető pótszabadság tekintetében a
Hszt. 326. § (1) bekezdése, 326/A. §-a,” szövegrész helyébe a „119-149. §-a, 149/C. § (3)-(4)
bekezdése, 150-178. §-a, 180. § (3)-(5) bekezdése, 194. § (2) bekezdés első mondata, 195-197. §-a,
203/A-203/C. §-a, 210-210/A. §-a, 245/H. §-a, 245/R. §-a, 342. § (1) bekezdés e) és p) pontja, (2)
bekezdése és (7) bekezdése, és az 1., 2., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei nem alkalmazhatóak. A
pénzügyőrt megillető pótszabadság tekintetében a Hszt. 326. § (1) bekezdése,” szöveg,
105
6.	17/A. § (1) bekezdésében az „a felvétel napjától” szövegrész helyébe az „a felvétel, illetve a
tiszti, főtiszti kinevezés napjától” szöveg,
7.	18/B. § (7) bekezdésében az „írásban benyújtott kérelmére az érintett jogviszonyát
felmentéssel meg kell szüntetni” szövegrész helyébe az „írásban benyújtott kérelmére - a
nyilatkozattétel időpontjától kezdődően - az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni”
szöveg,
8.	18/C. § (9) bekezdésében az „a NAV bármely szervénél megtartott oktatáson, tanfolyamon,
képzésen való részvétel,” szövegrész helyébe az „a NAV bármely szervénél, illetve a NAV valamely
szerve által szervezett külső helyszínen megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen való részvétel,”
szöveg,
9.	19. § (2) bekezdésében a „szervezet, szervezeti egység” szövegrész helyébe a „szervezet,
szerv, szervezeti egység” szöveg,
10.	19/A. § (1) bekezdésében az „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnökségének”
szövegrész helyébe az „a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium” szöveg,
11.	19/D. § (2) bekezdésében a „módosításától” szövegrész helyébe a „módosításról szóló
okirat közlésétől” szöveg, a „kifizetések” szövegrész helyébe a Járandóságok” szöveg,
12.	20. § (5) bekezdésében az „állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles
közgazdász képesítést,” szövegrész helyébe a Jogász, igazgatásszervező, okleveles közgazdász
szakképzettséget,” szöveg,
13.	20/D. § (2) bekezdésében az „Az illetmény” szövegrész helyébe az „A kormánytisztviselő,
pénzügyőr illetménye’” szöveg,
14.	21. § (2) bekezdésében a „betöltök” szövegrész helyébe a „betöltők” szöveg,
15.	23. § (1) bekezdésben az „a (2)-(3) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdés”
szöveg,
16.	25. § (2) bekezdésében az „a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt” szövegrész
helyébe az „a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt” szöveg, a „belső áthelyezésére kerül sor”
szövegrész helyébe a „belső áthelyezésére vagy tartós külszolgálatra történő kirendelésre kerül
sof” szöveg,
17.	28. § (5) bekezdésében a „tárgyhónapot követő ötödik napig” szövegrész helyébe a
„tárgyhónapot követő ötödik napig (bérfizetési nap)” szöveg,
18.	28. § (6) bekezdésében az „illetményével” szövegrész helyébe az „az illetményével” szöveg,
19.	31/B. § (1) bekezdésében a „tartósan kiemelkedő munkát végző pénzügyőrnek” szövegrész
helyébe a „tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű pénzügyőrnek” szöveg,
20.	32/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „szolgálati érdekből történő áthelyezésével” szövegrész
helyébe a „szolgálati érdekből történő belső áthelyezésével” szöveg,
21.	a 32/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „(2) bekezdés a), c) pontja” szövegrész helyébe a „(2)
bekezdés c)pontja” szöveg, a b) pontjában a „Hszt. 53. § a)-b), f)-g)pontja, az 56. § (2) bekezdés a)
pontja alapján - ez esetben az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatti megszűnés
kivételével -, b) pontja,” szövegrész helyébe a „Hszt. 53. § b), f)-g) pontja, az 56. § (2) bekezdés a)
pontja alapján - ez esetben az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatti megszűnés
kivételével -, b), e) vagy g) pontja,” szöveg,
22.	32/C. § (7) bekezdésében a „(6) bekezdés szerinti megszűnése” szövegrész helyébe a „(6)
bekezdés szerinti, illetve eltérő megállapodás hiányában a (6a) bekezdés szerinti megszűnése’”
szöveg,
23.	32/F. § (2) bekezdésében a „munkaidő kereten felüli munkaidőben” szövegrész helyébe az
„az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti időben’” szöveg,
24.	32/I. §-ában a „munkaidő kedvezményre” szövegrész helyébe a „pótszabadságra” szöveg,
25.	32/O. § (2) bekezdés c) pontjában a „kormánytisztviselői jogviszony” szövegrész helyébe a
„kormányzati szolgálati jogviszony” szöveg,
106
26.	32/O. § (3) bekezdés c) pontjában a „NAVműködési” szövegrész helyébe a „NAVműködési”
szöveg,
27.	32/Q. § (1) bekezdésében az „a szabadság arányos része jár” szövegrész helyébe az „az
a/ap- és a 32/K. § szerinti pótszabadság arányos része jár” szöveg,
28.	32/T. §-t megelőző alcím címében, valamint a 32/T. § (1) és (4) bekezdésében a „munkaidő-
kedvezmény” szövegrész helyébe a „pótszabadság” szöveg, 32/T. § (2) bekezdésében az „(1)
bekezdésben foglalt kedvezmény”” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés szerinti pótszabadság”
szöveg,
29.	32/V. § (3) bekezdésében a „NAV elnöke” szövegrész helyébe a „munkáltatói jogkör
gyakorlója” szöveg,
30.	32/Z. § (1) bekezdésében a „továbbképzésben,” szövegrész helyébe a „továbbképzésben -
ideértve a szaktanfolyami képzést is - ,” szöveg,
31.	32/Z. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja,”
szövegrész helyébe a „Kttv. 39. § (4) bekezdése, 60. § (1) bekezdés i) pontja,” szöveg, az ab)
alpontjában az „56. § (2) bekezdés b) pontja”” szövegrész helyébe a „56. § (2) bekezdés b), e) vagy
g)	pontja”” szöveg,
32.	32/Z. § (6) bekezdés a) pontjában a felnőttképzési szerződésben”” szövegrész helyébe a
„képzési szerződésben” szöveg,
33.	33/A. § (1) bekezdésében a „képzettség” szövegrész helyébe a „végzettség” szöveg,
34.	33/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a
továbbiakban: Ptk.)” szöveg, (4) bekezdésében az „i//etékességi”” szövegrész helyébe a
„szervezetszerű működési” szöveg,
35.	33/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „33/C. § (1) bekezdésében meghatározott””
szövegrész helyébe a „33/C. § szerinti engedélyköteles”” szöveg, a g) pontban az „engedélyezni kért
tevékenység” szövegrész helyébe az „engedélyezni kért tevékenység (jogviszony)” szöveg, a „33/C.
§ (5) bekezdése szerinti esetet” szövegrész helyébe a „33/C. § (2a) bekezdés szerinti tevékenységek
(jogviszonyok) engedélyezésének esetét, ha az az e törvény szerint engedélykötelesnek minősül,
valamint ide nem értve a 33/C. § (5) bekezdése szerinti esetet” szöveg,
36.	33/E. § (1) bekezdésében a „33/C. § (1) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a
„33/C. § szerinti engedélyköteles”” szöveg, (2) bekezdésében az „a munkáltatói jogkör gyakorlója””
szövegrész helyébe az „az engedélyező” szöveg,
37.	33/G. § (1) bekezdésében a fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni”” szövegrész
helyébe a „- a 33/P. § (5)-(8) bekezdés szerinti eset kivételével - fegyelmi eljárás keretében
felelősségre kell vonni” szöveg,
38.	33/G. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „eltérítés nélkül kell megállapítani”
szövegrész helyébe az „eltérítés nélkül, ha a 25. § alapján csökkentett volt, az aa) pontnak
megfelelően, de a tárgyév még hátralévő részére az eltérítéssel kell megállapítani” szöveg,
39.	33/I. § (2) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdés f) pontjában”” szövegrész helyébe a „(3)
bekezdés d) és f) pontjában”” szöveg, a c) pontjában a „(3) bekezdés d)-e) és g)-h) pontjában””
szövegrész helyébe a „(3) bekezdés e) és g)-h) pontjában”” szöveg,
40.	33/J. § (6) bekezdés b) pontjában a „Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-c), e)-g) vagy j) pontja””
szövegrész helyébe a „Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-c), e)-h) vagy j)-k) pontja”” szöveg,
41.	33/J. § (7) bekezdésében a fegyelmi vétséget többen együttesen valósították meg,”
szövegrész helyébe a „fegyelmi vétséget többen együttesen valósították meg, és az érintettek
fegyelmi jogkör gyakorlója nem ugyanaz a vezető,” szöveg,
42.	33/K. § (1)-(3) bekezdésben a „rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony
megszüntetése, lefokozás” szövegrész helyébe a „rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő”
szöveg,
107
43.	33/N. § (2) bekezdésében az „illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit”
szövegrész helyébe az „illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit, valamint az egyéb
saját költségeit” szöveg,
44.	33/N. § (3) bekezdésében az „A költségviselésről” szövegrész helyébe az „Az eljárás alá
vontat terhelő, illetve az általa vagy - költségigény előterjesztése esetén - a részére megtérítendő
költségekről” szöveg,
45.	33/N. § (3) bekezdésében az „illetve a 34/B. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a
megszüntető határozat meghozatala előtt kell a felhívást kibocsátani” szövegrész helybe az „illetve
a 33/Y. § (3) bekezdés, valamint a 34/B. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a határozat
meghozatala előtt kell a felhívást kibocsátani” szöveg,
46.	33/N. § (5) bekezdésében az „egyéb jogorvoslatnak nincs helye” szövegrész helyébe az
„egyéb jogorvoslatnak - a 33/W. § (9b) bekezdés szerinti kifogás kivételével - nincs helye” szöveg,
47.	33/O. § (1) bekezdés a) pontjában a „vonatkozó határidő egy alkalommal 3-3 munkanappal”
szövegrész helyébe a „, a NAV állományába tartozó tanú adatai zárt kezelésére vonatkozó kérelem
elutasítása elleni kifogás elbírálására [33/W. § (9b) bekezdés] vonatkozó határidő egy alkalommal
3-3 munkanappal” szöveg,
48.	33/O. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pont harmadik fordulata” szövegrész helyébe
az „(1) bekezdés a) pont harmadik és negyedik fordulata”” szöveg,
49.	33/O. § (4) bekezdés d) pontjában a „döntéséig” szövegrész helyébe a Jogerős döntéséig”
szöveg,
50.	33/T. § (4) bekezdésében a „Nem vezetői munkakört betöltő ügykezelő1” szövegrész helyébe
az „ Ügykezelő” szöveg,
51.	33/U. § (5) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész
helyébe a „, Ptk.”” szöveg,
52.	33/U. § (6) bekezdésében a „közlésétől kezdve,” szövegrész helyébe a „kihirdetésétől, illetve
ennek hiányában a közlésétől kezdve, ” szöveg,
53.	33/W. § (2) bekezdésében az „a vizsgálat alá vont” szövegrész helyébe az „az eljárás alá
vont” szöveg,
54.	33/W. § (3) bekezdésében az „A NAV állományába nem tartozó olyan személy”” szövegrész
helyébe az „A NAV állományába nem tartozó olyan személy (a továbbiakban: a NAV állományába
nem tartozó tanú)” szöveg, a „NAVállományába nem tartozó személy”” szövegrész helyébe a „NAV
állományába nem tartozó tanú” szöveg, a „nyilatkozatot” szövegrész helyébe a „tanúvallomást”
szöveg, a „nyilatkozik,” szövegrész helyébe a „tanúvallomást tesz,” szöveg,
55.	33/W. § (4) bekezdésében az „(1)-(3) bekezdés szerinti”” szövegrész helyébe az „(1)-(3) és
(5)	bekezdés szerinti” szöveg,
56.	33/W. § (5) bekezdésében az „eljárás alá vont személyt” szövegrész helyébe a „eljárás alá
vont személyt és képviselőjét” szöveg, az „eljárás alá vont személy” szövegrész helyébe az „eljárás
alá vont személy és képviselője” szöveg,
57.	33/W. § (7) bekezdésében a „NAVállományába nem tartozó személy”” szövegrész helyébe a
„NAVállományába nem tartozó tanú”” szöveg,
58.	33/Y. § (6) bekezdésében a „fegyelmi tárgyalásról szóló értesítéssel együtt közölni kelt”
szövegrész helyébe a „fegyelmi tárgyalásról szóló értesítéssel együtt, illetve a (3) bekezdés
alkalmazása esetén a határozattal együtt közölni kell” szöveg,
59.	34/K. § (7) bekezdésében a „kártérítési ügy bírósági felülvizsgálata kizárt” szövegrész
helyébe a „kártérítési ügy (ideértve a fizetési felszólítást is) bírósági felülvizsgálata kizárt” szöveg,
60.	34/K. § (8) bekezdésében a „munkabéréből” szövegrész helyébe a „munkabéréből, pénzben
kifizetendő egyéb járandóságából” szöveg,
61.	34/Q. § a) pontjában az „elmaradt illetményre” szövegrész helyébe az „elmaradt
jövedelemre” szöveg,
108
62.	34/T. § (1) bekezdésében a „- kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése, kormányzati
érdekből történő kirendelése, határozott idejű áthelyezése az a munkáltató, akinél a kár
bekövetkezett -” szövegrész helyébe a „- kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése (Kttv. 53. §),
kormányzati érdekből történő kirendelése (Kttv. 55. §), határozott idejű áthelyezése (Kttv. 56. §)
esetén az a munkáltató, akinél a kár bekövetkezett -” szöveg,
63.	34/W. § (4) bekezdés f) pontjában a fegyelmi felelősséget megállapító” szövegrész helyébe
a fegyelmi ügyben hozott’ szöveg, g) pontjában a „kártérítési felelősséget megállapító” szövegrész
helyébe a „kártérítési ügyben hozott’ szöveg, i) pontjában a „34/E. §-on alapuló” szövegrész
helyébe a „33/P. § (7) bekezdésén és a 34/E. §-on alapuló” szöveg,
64.	34/W. § (7) bekezdés a) pontjában a „kártérítési felelősséget megállapító” szövegrész
helyébe a „kártérítési ügyben hozott” szöveg,
65.	51. § (1) bekezdésében a „megelőzésére” szövegrész helyébe a „megelőzésére,
megakadályozására” szöveg,
66.	53. § (1) bekezdés g) pontjában a „bűncselekmény megelőzésére,” szövegrész helyébe a
„bűncselekmény megelőzésére, megakadályozására,” szöveg,
67.	59. § (1) bekezdésében a „postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól” szövegrész helyébe
a „postai szolgáltatótól, elektronikus hírközlési szolgáltatótól” szöveg, a „pénztártitoknak és egyéb
üzleti titoknak minősülő” szövegrész helyébe a „pénztártitoknak, biztosítási titoknak és egyéb üzleti
titoknak minősülő” szöveg,
68.	66. § (1) bekezdésében a „valamint a bűnmegelőzési, bűnüldözési felderítési és nyomozási (a
továbbiakban: bűnüldözési)” szövegrész helyébe a „bűnüldözési” szöveg,
69.	71. § (3) bekezdésében a „bűnüldözési feladatok ellátása érdekében” szövegrész helyébe a
„bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében” szöveg,
70.	73. § (1) bekezdésében az „és nyomozása során - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel -
adótitoknak’ szövegrész helyébe az „és nyomozása során, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása
érdekében - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - adótitoknak” szöveg,
71.	73. § (2) bekezdésében az „és nyomozása során bűnüldözési és egyéb rendszereit’
szövegrész helyébe az „és nyomozása során, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében a
bűnüldözési rendszereit és a NAV egyéb rendszereit’ szöveg,
72.	75. § (1) bekezdésében az „, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény’ szövegrész helyébe az „, az Európai Unió
tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény’ szöveg,
73.	81. § (2) bekezdés i) pontjában a „szükség esetén az Aktv. 4. § (3) bekezdés 7. pontjában
meghatározott kapcsolattartó szervet,” szövegrész helyébe a „szükség esetén az Aktv. 4. § (3)
bekezdés 7. pontjában meghatározott kapcsolattartó szervet, valamint az Aktv. 43. §-ában
meghatározott illetékes hatóságot,” szöveg
lép.
302.	§ Hatályát veszti a NAV tv.
1.	13. § (2) bekezdés j) pontjában az „a központi szerver üzemeltetés” szövegrész,
2.	13. § (4) bekezdés h) pontjában a „az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott
jogszabályokban meghatározottak szerint ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést,
illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának
megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá” szövegrész,
3.	13. § (8) bekezdés f) pontja
4.	16/G. § (2) bekezdés b) pontjából a „vagy” szövegrész, és a 16/G. § (2) bekezdés c) pontja,
5.	17/C. § (1) bekezdésében a „képzettségének,” szövegrészek,
6.	17/H. § (1) bekezdésében a „képzettségének és” szövegrész,
7.	18/D. § (2) bekezdésében a „-a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -” szövegrész,
109
8.	19/A. § (2) bekezdésében, 19/B. § (2) bekezdésében, 19/D. § (1) bekezdésében a
„képzettségének,” szövegrész,
9.	20/A. § (1) bekezdésében az „illetve munkaviszonyban,” szövegrész,
10.	23. § (2) bekezdése,
11.	28. § (2) bekezdésében az „és egyszeri felvétele” szövegrész,
12.	29. § (7) bekezdése,
13.	32/Y. § (5) bekezdésében a „- az érintett közvetlen vezetőjének javaslata alapján -”
szövegrész,
14.	33/A. § (7) bekezdésében a „nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál
munkába,” szövegrész,
15.	33/C. § (3) bekezdésében az „, illetve ügykezelőt’ szövegrész,
16.	33/G. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „, ügykezelő” szövegrész,
17.	33/T. § (5) bekezdésében az „, ügykezelő'” szövegrész, a 33/T. § (6)-(7) bekezdésében,
valamint a 33/Z. § (7)-(8) bekezdésében az „, ügykezelője’ szövegrész,
18.	34/L. § (6) bekezdésében az „illetményéből való” szövegrész,
19.	34/W. § (4) bekezdés j) pontjában az „, illetve az elsőfokú határozat elleni fellebbezését’
szövegrész,
20.	34/Y. § (1) bekezdés e) pontja,
21.	63. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „a bűncselekmény gyanúja miatt körözött
személy felkutatására, továbbá” szövegrész,
22.	72. § (1) bekezdés h) pontjában a „- beleértve a NAV-val együttműködőket és a fedett
nyomozókat is - ” szövegrész,
23.	82. § a) pontja,
24.	82/A. § (1) bekezdés d) pontjában az „a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való
összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást,” szövegrész,
25.	82/A. § (1) bekezdés h) pontjában a „képzettségeket,” szövegrész,
26.	84. §-a,
27.	98/L. §-át megelőző alcím,
28.	3. számú melléklet 12. sora.
34.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
303.	§ A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 11. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más
jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti
feladatkörében:)
„11. ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat - ide nem
értve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletben meghatározott
vámellenőrzést -, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét,
valamint végzi a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, és a fenntartásukra és fejlesztésükre
vonatkozó feladatok végrehajtását,”
110
XII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35.	Hatályba léptető rendelkezések
304.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 12. §, 15. § 14-15. pontja, 16. § 8. pontja a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(3)	Az 1. § (2) bekezdése, 15. § 10. pontja, 16. § 5. és 7. pontja 2013. december 15-én lép
hatályba.
(4)	Az 1. § (1) és (3) bekezdése, 2. §, 4. §-11. §, 15. § 1-2., 5., 7-9 ,11,13. és 16-19. pontja, 16.
§ 1-4., és 6. pontja, 17. §-20. §, 22. §-24. §, 25. § a) és b) pontja, 26. §-28. §, 30. §-31. §, 33. §-
35.	§, 37. §-38. §, 42. §-47. §, 48. § (2) bekezdése, 49. § (3) bekezdése, 50. §-53. §, 55. §-68. §,
69.	§ 1-5., 9., 11-13., 17. és 19-32. pontja, 70. § 1-10. és 12. pontja, 71. §, 73. §-82. §, 84. §-106.
§, 107. §-133. §, 135. §-138. §, 140. §-166. §, 168. §-178. §, 180. § (1)-(2) bekezdése, 182. §-
183. §, 185. §, 187. §-190. §, 194. § 1. pontja, 200. § (2) bekezdése, 202. § 1-3. pontja, 203. §-205.
§, 207. §-216. §, 219. §-222. §, 223. § (1)-(5) bekezdése, (7) bekezdése, (9)-(12) bekezdése, 224. §
(2)-(5)	és (7)-(8) bekezdése, 225. §, 226. § (1) bekezdése, 227. §-228. §, 230. §, 231. § (1)
bekezdése, 232. §-236. §, 237. § (1)-(2) bekezdése, 238. §-243. §, 244. § 1-2., 4. és 6-13. pontja,
245.	§, 253. §-303. §, 1. melléklet 1., 3-5., 8-9. és 11. pontja, 2. melléklet, valamint 6. melléklet
2014. január 1-jén lép hatályba.
(5)	A 72. §, 83. §, 196. § 2014. március 15-én lép hatályba.
(6)	A 48. § (1) bekezdése, 54. §, 69. § 6-8. és 10. pontja, 134. §, 139. § 223. § (6) és (8)
bekezdése, 224. § (1) és (6) bekezdése, 226. § (2) bekezdése, 229. §-a, 231. § (2) bekezdése, 237. §
(3)	bekezdése, 244. § 3. pontja 2014. július 1-jén lép hatályba.
36.	Jogharmonizációs záradék
305.	§ E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-
rendszerről;
b)	a Tanács 2013/43/EU irányelve (2013. július 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló
2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas termékek és
szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében
történő módosításáról.
37.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
306.	§ E törvénynek a 301. § 65-67. pontja, 302. § 21. pontja, valamint 303. §-a az
Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
38.	Jogszabály tervezetének egyeztetése
307.	§ E törvény
a)	69. § 13. pontja, 207. §-208. §, 222. §-245. § tervezetének a műszaki szabványok és szabályok,
valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén
információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48//EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10.
cikke
111
b)	190. § és 222. §-245. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése
c)	222. §-245. § tervezetének az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994.
december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése
szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2013. évi.......törvényhez

1.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)
„2.7. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár
útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által
lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra
hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott
támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a
folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió
forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról
szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói
támogatás);”
2.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.27. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.27. a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az
Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi
alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely
alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a
magánszemély tevékenysége ellenértékének;”
3.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.3. a kockázati biztosítás más személy által - az ugyanazon díjat fizető személy által
ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem
haladóan - fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a
fizetett díj egy biztosítottra jutó része), kivéve az olyan kockázati biztosítás más személy által
fizetett díját, amelyre a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen (így különösen
kármentesség jogcímen) az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó
engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) nyújt; nem kell alkalmazni a kivételként
meghatározott rendelkezést, ha az engedményre a díjat fizető más személy jogosult azzal, hogy ha
utóbb a biztosítási szerződés úgy módosul, hogy az engedményre magánszemély válik jogosulttá,
akkor a korábban más személy által fizetett kockázati biztosítás díjának egésze adóköteles
biztosítási díjnak minősül a szerződés módosításának időpontjában, ide nem értve, ha a biztosítási
díj e melléklet más pontja szerint adómentes;”
4.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló
életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett
-	rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási
113
szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott
biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett díjak (díjelőírások) együttes
összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második
évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét;”
5.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.21. a pénzügyi intézmény által elengedett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából származó követelés (akkor is, ha az elengedés
egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső
szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv
betartásával - független felek között - kerül sor;”
6.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.25. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes)
„7.25. a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítói által igénybe vehető
mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet
szerinti támogatás azzal, hogy az adómentes juttatás után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés
(8. §) szerint megállapított, meg nem fizetett személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozók, az
őstermelők esetében agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.”
7.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
„8.21. a kormányrendeletben meghatározott, adómentes juttatásnak minősülő, szociálpolitikai
menetdíj-támogatást nem tartalmazó közlekedési kedvezmény;”
8.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések)
„9.1. Utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz e törvény külön rendelkezése alapján vagy
annak hiányában is akkor minősül e melléklet szerinti nem pénzben adott juttatásnak, ha a juttatási
feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy
szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány nem visszaváltható, és egyebekben a
juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésben foglalt
feltételeknek.”
9.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontja a következő d) alponttal egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések
9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok
9.3.2. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességét az összeg elévülési időn belül történő
lakáscélú felhasználására vonatkozó következő okiratok, bizonylatok igazolják:)
114
„d) hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez
nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá
az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat.”
10.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. pont 9.5.1. alpont a)-c) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések
9.5. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok
9.5.1. Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem)
„a) összegéből az évi 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély a termőföldet
regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként,
mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált
mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó
mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;
b)	összege, ha az átruházás a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az
átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetését
eredményezi és a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan
magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5
évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan
alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10
évre bérbe adja;
c)	összege, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést
folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági
őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az
őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása
érdekében legalább 10 évre bérbe adja;”
11.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. pont a következő 9.5.4. alponttal egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések
A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok)
„9.5.4. A 9.5.1. pont d) alpontjának alkalmazásában a birtok-összevonási cél akkor valósul meg,
ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld
és az ügyletben megvásárolt termőföld - a település közigazgatási határától függetlenül - egymással
szomszédossá válik. Az egy naptári éven belül megkötött és ezen időtartamon belül az ingatlanügyi
hatósághoz benyújtott ingatlan adásvételi szerződések hatását együttesen kell vizsgálni.
Szomszédos termőföldeknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi szám
alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el.”
115
2. melléklet a 2013. évi .... törvényhez
Az Szja tv. 3. számú melléklet V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem
vehető kiadások fejezete a következő 13. ponttal egészül ki:
„13. a jövedelem után a magánszemély által fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulás.”
116
3. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
1.	A Tao. törvény 1. számú melléklet 3. pontjában az „az eszköz bekerülési értékére vetítve”
szövegrész helyébe az „az eszköz bekerülési értékére vetítve, az üzletvezetés helyére tekintettel
belföldi illetőségű adózó a 15. pontban foglaltakra figyelemmel” szöveg lép.
2.	A Tao. törvény 1. számú melléklet 12. pontjában az „üzembe helyezésének napjától”
szövegrész helyébe az „üzembe helyezésének napjától - a bekerülési értékre vetített kulccsal
számítva -” szöveg lép.
3.	A Tao. törvény 1. számú melléklet 14. pontjában az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a
mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott
állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt
támogatásként” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és
108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendeletben
foglalt támogatásként vehető igénybe ” szöveg lép.
4.	A Tao. törvény 1. számú melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:
„15. Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a 7. § (1) bekezdés cs), d)
pontja és 8. § (1) bekezdés b), d) pontja szerinti adózás előtti eredményt módosító tételek
alkalmazásakor az értékcsökkenési leírást - választása szerint - a belföldi illetőség
megszerzése napján érvényes piaci értékre vetítve állapítja meg, amennyiben a belföldi
illetőség megszerzése előtt szerzett eszközökre e törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem
állapított meg.”
117
4. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
1.	A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész a következő 21. ponttal egészül ki:
(A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült
költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)
„21. éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre
tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás, feltéve, hogy a szolgáltatás
igénybevétele a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik;”
2.	Hatályát veszti a Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 20. pontja.
118
5. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
Az Art. 3. sz. melléklet C. pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését, illetve az ingatlan
tulajdonjogának a futamidő végén tulajdonjog átszállását eredményező pénzügyi lízing alapján a
tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően, haladéktalanul - az e
törvény 21. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, kitöltött nyomtatványt mellékelve - adatot
szolgáltat az állami adóhatóságnak az illetékkiszabáshoz szükséges, birtokában lévő adatokról,
valamint ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlanszerződés szerinti
értékéről, továbbá termőföld átruházása esetén a termőföld-értékesítés tényéről, az ingatlanhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása
(átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető
magánszemélyről és e jog szerződés szerinti értékéről. Az ingatlanügyi hatóság az adózó személyi
adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az adóhatóságot az adózó tulajdonát képező -
nyilvántartásában szereplő - valamennyi ingatlan adatáról.”
119
6. melléklet a 2013. évi ...törvényhez
„7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása
	A	B	C	D	E
1				Ajogkör gyakorlója	
2	Sorszá m	A hatáskör területe	Munkáltatói jogkör megnevezése	a kijelölt miniszter	NAV elnöke
3	1.	Hivatásos	Hivatásos állományba vétel		
4		szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos	tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz	X	
5		intézkedések	főtiszt, tiszt esetében		X
6			Hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése		
7			tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz	X	
8			főtiszt, tiszt esetében		X
9			Hivatásos szolgálati jogviszony szüneteltetése		
10			tábornok esetében	X	X
11			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
12			Hivatásos állományba visszavétel		
13			tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz	X	
14			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
15	2.	Rendfokozatot	Első tiszti kinevezés		X
16		érintő döntések	Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés		
17			tábornoki kinevezés előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz	X	
18			ezredesi előléptetés		X
19			főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése	X	X
20	3.	Hivatásos szolgálati	Tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése	X	
21		jogviszonnyal kapcsolatos egyéb döntések	Főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése		X
22	4.	Fegyelmi hatáskörök	Tábornok rendfokozatát vagy szolgálati viszonyát érintő fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz	X	
120
23			Rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabása főtiszt, tiszt esetében		X
24			Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása		
25			tábornok esetében		A NAV elnöke, illetve az általa vezetet t fegyel mi tanács
26	5.	Vezényléssel kapcsolatos intézkedések	Külszolgálatra történő vezénylés		
27			tábornok esetében	X	
28			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
29			Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés		
30			tábornok esetében	X	
31			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
32			Vezénylés más szervhez		
33			tábornok esetében	X	
34			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
35			Hazai tanintézet alaptagozatára, tan: vezénylés	olyamaira történő	
36			tábornok esetében	X	
37			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
38	6.	Egyéb döntések	Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása	X	
39			Tábornok illetmény nélküli szabadságának engedélyezése	X	X
40			Elhunytak minősítése		
41			hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás	X	
42			fegyveres szerv halottjává nyilvánítás		X
43			Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés	X	
121
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény javasolt módosításának
leghangsúlyosabb része a családi kedvezmény érvényesítésének járulékok terhére történő
kiterjesztésével összefüggésben szükséges kiegészítések és pontosítások átvezetése. Ezen belül
kiegészülnek a kedvezményre való jogosultság igazolására, illetve a bevallás tartalmára vonatkozó
szabályok.
A javaslat egyebekben a biztosítások adózázásának 2013. január 1-jétől módosult szabályait - a
szabályozás lényegét változatlanul hagyva - pontosítja, figyelembe véve az év során a gyakorlatban
felmerült értelmezési problémákat.
A javaslat kezdeményezi a munkavállalói résztulajdonosi programok adóhatósági nyilvántartásba
vételének eltörlését, a hatályos szabályok ezzel összefüggő pontosítását.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényre vonatkozó szabályozás
módosítása a vállalkozási-gazdasági környezet kedvezőbbé tétele mellett a jogszabályi
rendelkezések jogalkalmazást elősegítő pontosításáról gondoskodik. Kedvező rendelkezésként
bevezetésre kerül, hogy a kis- és középvállalkozások által 2014-től megkötött hitelszerződések
alapján a tárgyi eszköz beruházások céljából felhasznált kölcsön kamatának 60 százalékáig - a de
minimis és egyéb támogatási szabályokra is figyelemmel - adókedvezmény vehető igénybe. A
Javaslat arról is rendelkezik, hogy az adózónak - a Javaslat szerinti korlátokat figyelembe véve -
döntése szerint lehetősége van a kapcsolt vállalkozása kutatás-fejlesztési tevékenységére tekintettel
adózás előtti eredményt csökkentő tétel alkalmazására.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény szabályozásának módosítása
olyan jogtechnikai jellegű pontosításokról gondoskodik, amelyek a jogértelmezést és
jogalkalmazást elősegítő jellegűkből eredően elősegítik az adókötelezettségek teljesítését.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény javasolt módosítása
kiterjeszti az adózási mód választásának lehetőségét a nem első osztályú sportszervezeteknél,
sportszövetségeknél foglalkoztatott sportszakemberekre is.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény
módosítása a különadó fizetési kötelezettség előírásáról gondoskodik 2014. adóév vonatkozásában,
emellett bevezeti az ún. hitelintézeti hozzájárulási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
vonatkozásában a javaslat pontosítja a főállású kisadózó fogalmát, egyértelművé válik, hogy nem
minősülhet főállású kisadózónak az, aki egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében éri el a
heti 36 órás foglalkoztatást, illetve az sem, aki más társas vállalkozásban főállású egyéni vagy társas
vállalkozóként biztosított. A törvény módosítására tett további javaslatok a szabályok gyakorlati
alkalmazása során felmerült problémákat orvosolják.
Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása a gazdálkodók adminisztrációs
terheinek csökkentését szolgálj a.
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása az adminisztrációt egyszerűsítését
szolgálja. Megszűnik a papír alapú adóigazolás az adóhatóság és a gépjárművek forgalomba
helyezését végző hatóság között kiépült online adatkapcsolatnak köszönhetően.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény módosítása az adminisztráció egyszerűsítését, a gazdálkodói terhek csökkentését,
valamint a visszaélések visszaszorítását célozza. Így - többek között - megszűnik az adóraktárak
vevőnyilvántartás vezetési kötelezettsége, a gazdálkodók nyilvántartásaikban áttérhetnek a hatályos
122
vámtarifaszámok alkalmazására, lehetővé válik szeszüzemben bioetanol benzinbe történő
bekeverése, lehetőség nyílik a látvány szeszfőzdében értékesítésre, valamint változnak a
biztosítéknyújtás szabályai.
Az Áfa tv. Javaslat szerinti módosítása részben a jogalkalmazást könnyítő, adminisztrációt
egyszerűsítő módosításokat és pontosításokat tartalmaz az adóalap csökkentéséhez és a fizetendő,
illetve a levonható adó utólagos korrekciójának elszámolásához, a nyugtaadási kötelezettséghez
fűződően, valamint megteremti a vagyoni értékű jogok tárgyi eszközökkel azonos kezelésének
lehetőségét. A Javaslat továbbá jogharmonizációs célú módosításokat is tartalmaz, többek között él
a vonatkozó uniós irányelv biztosította lehetőséggel és kiterjeszti az egyes mezőgazdasági
termékek fordított adózására vonatkozó szabályok időbeli hatályát.
A Javaslatnak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényre vonatkozó kisebb terjedelmű módosítása
az adókötelezettség-teljesítés könnyítése érdekében fogalmaz meg néhány kisebb, jogértelmezést
segítő pontosítást a telekadóban és az építményadóban, illetve egyszerűsítést a kisadózók tételes
adója alanyai számára az iparűzési adóban.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Javaslat szerinti módosításának célja a jogalkalmazást
egyszerűsítő, az adózók terheit könnyítő, valamint pontosító rendelkezések bevezetésével az
illetékkötelezettség-teljesítés egyszerűsítése, az illeték-adminisztráció csökkentése, továbbá az
illeték-elkerülés lehetőségének kizárása. A Javaslat szerint változtatások közül kiemelhető a
házastársak közti ingyenes és visszterhes ügyletek mentesítése, továbbá a házastársi
vagyonközösség megszüntetése esetén bekövetkező vagyongyarapodás mentessége az ajándékozási
és visszterhes vagyonátruházási illetékben.
A Vámtörvény módosítása során az uniós iránymutatásoknak megfelelően egyes rendelkezések
átültetése vált szükségessé az adós fél számláinak kezelése és az elévülés tekintetében.
Egységesítésre került a fizetési halasztás és a részletfizetés szabályrendszere. Az Art. mintájára
bevezetésre kerül a korrekciós pótlék rendszere az áru kiadását követő vámáru-nyilatkozat
módosításának önellenőrzését elősegítve. Ezzel párhuzamosan módosítani szükséges a
vámigazgatási bírságokra vonatkozó rendelkezéseket is.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt érintő, a Javaslatban szerepelő módosítások
többsége a hatályos rendelkezések közötti nagyobb összhang megteremtését szolgálja, illetve a
Javaslat a meglévő jogintézmények alkalmazása során felmerült szükséges kiegészítések,
módosítások kodifikációját tartalmazza. Koncepcionális módosításra kizárólag a feltételes
adómegállapítás jogintézménye tekintetében került sor. A Javaslat több, az adózók számára kedvező
változást is hoz. Lehetővé válik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség
megszűnése esetén a kötelezettség hivatalbóli törlése, elfogadásra kerül a külföldi adóhatóság által
-	az ország hivatalos nyelvén - kiállított illetőségigazolás, a külföldi adózó mentesül a belföldi
adózói bejelentkezés követelménye alól, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra
korlátozódik, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a
terméket a vámhatóság az Közösségen kívülre kilépteti. Módosulnak az adóhatósági ellenőrzés
során alkalmazott mintavételre vonatkozó rendelkezések, a Javaslat rögzíti az Elektronikus Fizetési
és Elszámolási Rendszerben teljesített befizetések vonatkozásában a felosztási szabályt. A gazdaság
kifehérítése érdekében a Javaslat biztosítja, hogy az adóhatóság a bizonylatok feldolgozásának
logikai láncolatát is vizsgálhassa. Emellett több, pontosító és az adminisztrációt egyszerűsítő
javaslatra is sor kerül.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása tartalmazza a családi kedvezmény járulékok
terhére történő érvényesítéséhez szükséges új szabályokat. A szabályozás lehetővé teszi az
alacsonyabb keresetű, családi kedvezményre jogosult, biztosítottnak minősülő személyeknek, hogy
123
az igénybe nem vett családi kedvezmény szja tartalmának megfelelő összeget levonhassák a 7%-os
egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból. Garanciális szabályként rögzítésre
kerül, hogy a kedvezmény érvényesítése nem érinti a járulékkedvezményt érvényesítő személy tb-
ellátásra való jogosultságát, és nem befolyásolja a tb-ellátások összegét.
A kettős járulékfizetés elkerülését célozza az a javaslat, mely szerint a már letárgyalt, illetve aláírt,
de még hatályba nem lépett kétoldalú szociális biztonsági egyezmények hatálybalépéséig
meghosszabbodik a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozóan rögzített azon
időtartam, amely biztosítja, hogy a kiküldött dolgozók tb-mentesen foglalkoztathatók
Magyarországon. A harmadik állambeli kiküldöttekre vonatkozó szabály továbbá kiegészül egy
olyan előírással, amely mentességet biztosít az egyéni járulékfizetés alól 2 évnél hosszabb
kiküldetés esetén, de csak akkor, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem
kalkulálható okból kerül sor. További feltétel, hogy e körülmény 1 év után következik be, és erről a
munkavállaló bejelentés tesz az adóhatóságnak. A módosítás háttere, hogy amennyiben a kiküldetés
2 évnél rövidebb időtartama meghosszabbításra kerül 2 évnél hosszabb időre, és emiatt
visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a kiküldött munkavállalónak, akkor a
járulékfizetésért járó egészségügyi ellátások igénybevétele visszamenőlegesen „de facto” lehetetlen.
A módosítás az ebből adódó anomáliát oldja fel azáltal, hogy ilyen speciális esetben a kiküldöttet
mentesíti az egyéni járulékok alól.
A javaslat szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó
mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól, ha a munkaviszonyában
vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen a munkaideje legalább heti 36 óra.
Ezáltal a nem nyugdíjas vállalkozókhoz hasonlóan, a nyugdíjas vállalkozóknak sem lesz tényleges
jövedelem hiányában járulékfizetési kötelezettségük, ha főállású munkaviszonnyal rendelkeznek.
A javaslat szerint nem terjed ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség azon hallgatóra, aki a
képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett kötelező szakmai gyakorlat
vagy gyakorlati képzés során a felsőoktatási intézményben, az általa alapított gazdálkodó
szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen hallgatói munkaszerződés alapján végez munkát. E
javaslat hozzájárul a hallgatói munkaszerződések szélesebb körű alkalmazásához, azáltal, hogy a
hallgatóknak kifizetett díjazást mentesíti a járulékfizetés alól.
A javaslat tartalmazza továbbá a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának infláció-
követő emelését 2014. január 1-jétől.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény javasolt módosítása jogalkalmazást
segítő pontosításokat tartalmaz.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
törvényben a javaslat kezdeményezi a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások részére
nyújtott adókedvezmény szabályának kedvező irányú módosítását, amely szerint a kedvezményezett
munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhet, ha a munkavállaló a munkáltató
székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 km-re levő szabadvállalkozási zónában vagy
ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítására a kiterjesztett devizakönyvvezetési és
árfolyamhasználati lehetőségek bevezetésével, a vállalkozások üzleti környezetének javítása
érdekében kerül sor. A további módosító rendelkezések részben a vállalkozások átlátható
működésének biztosítását szolgálják, a szabályszerű működés törvényi garanciáinak növelésével,
részben az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével kapcsolatos módosításokat, kiegészítéseket
tartalmazzák.
124
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása a más jogszabályokkal való összhang
megteremtését, továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamara működését és átláthatóságát valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság működését elősegítő rendelkezéseket tartalmaz.
A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosításával a Javaslat az adóztatás
céljának megfelelően pontosabb fogalmakat alkot az adóztatandó termékkörre, konkrétan a
szörpökre.
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása bevezeti
az adóelőleg fizetésre vonatkozó szabályokat, amely módosításnak elsősorban az adókötelezettség
teljesítése ütemezésének szempontjából van jelentősége.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosításának célja,
hogy vonzóbb környezetet teremtsen a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok alapítása
érdekében.
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról
szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása a könyvvizsgálat hazai és nemzetközi szabályozásával
való összhang megteremtését szolgálja.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításának célja egyrészt a
mindennapi gyakorlat során felmerült azon jogalkalmazási kérdések rendezése, amelyek
jogszabály-módosítást igényelnek. Ennek megfelelően pontosítja és kiegészíti a tervezet a
pénzügyőrök esetében a rendelkezési állomány megszűnése esetén irányadó szabályozást,
meghatározza a méltatlansági eljárás során követendő eljárást, e tárgykörben rendezi a méltatlanság
jogintézményének és a fegyelmi eljárás viszonyát, a kormánytisztviselők vonatkozásában a
munkáltató döntéséhez köti a pszichikai alkalmasságot, mint a jogviszony létesítésének feltételét,
megteremti a soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálat lehetőségét, egyértelmű szabályozást ad
az illetményen kívüli egyéb juttatásokkal kapcsolatos eljárási szabályokat illetően. Pontosítja és
kiegészíti a tervezet továbbá az összeférhetetlenségre, a fegyelmi és a kártérítési eljárásra vonatkozó
szabályozást. A rendelkezésre álló kapacitás optimális felhasználása érdekében megteremti a
pénzügyőrök végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának lehetőségét azáltal, hogy intézkedési
jogosultságként lehetővé teszi a pénzügyőrök számára a végrehajtás alá vonható ingó
vagyontárgyak lefoglalását.
125
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításához
a(z) 1. §-hoz
Az (1) bekezdés rendelkezése az agrár csekély összegű támogatás fogalmát módosítja, tekintettel
arra, hogy az ezen támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok 2013. december 31-én hatályukat
vesztik, ugyanakkor új közösségi rendelkezések elfogadása várható. Az új fogalom generális
meghatározása lehetővé teszi, hogy a jövőben a mezőgazdasági termelőágazatban az EU által
megalkotott szabály alapján de minimis, csekély összegű támogatásnak minősülő támogatás a
személyi jövedelemadó rendelkezései szerint is agrár csekély összegű támogatásnak minősüljön.
A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés a termőföld fogalmát módosítja a kapcsolódó
jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében.
Nem minősül a jövőben kockázati biztosításnak az olyan biztosítás, amely esetében a biztosító
teljesítését a befizetett díj (és az azzal kapcsolatosan képződő hozama) korlátozza.
a(z) 2. §-hoz
A módosítás a külföldi pénznemben megszerzett jövedelemnek (bevételnek, felmerült kiadásnak) az
adókötelezettsége megállapításához szükséges, forintra történő átszámítására vonatkozó szabályokat
lényegesen leegyszerűsíti. A 2013-ban irányadó rendelkezések esetenként akár négy különböző
időpontban irányadó árfolyam közül engedték meg a választást, ami - ha a magánszemély vagy a
kifizető ténylegesen mindegyik módszer szerint végigszámolta az összes külföldi pénznemben
megszerzett jövedelem összegét - feleslegesen megsokszorozta az adminisztrációs feladatokat. A
2014-tól hatályos rendelkezések szerint azonban egyetlen időpontban irányadó árfolyamot kell
figyelembe venni a külföldi pénznemben megszerzett bevétel, felmerült kiadás forintra történő
átszámításhoz attól függően, hogy a jövedelem után az adót, adóelőleget havonta, negyedévente,
vagy évente kell megállapítani. Így a munkáltatók általánosan a juttatás hónapját megelőző hónap
15-én irányadó árfolyamot alkalmazzák, míg a magánszemélyek vagy a negyedév utolsó
hónapjának 15. napján (negyedéves adóelőleg-fizetés esetén), vagy az év utolsó hónapjának 15.
napján irányadó árfolyamot alkalmazzák (éves adófizetés esetén). A tőkejövedelmek
vonatkozásában további jelentős egyszerűsítés az, hogy nem 12 hónap 12 különböző árfolyamát,
hanem a december 15-ei árfolyamot kell általánosan használni a külföldi pénzben megszerzett
bevétel, felmerült kiadás forintosításához.
a(z) 3. §-hoz
A módosítás alapján az egyéni vállalkozók nincsenek kizárva a munkáltatói adómegállapítás, az
egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat lehetőségéből, ha tevékenységüket az adóév egészében
felfüggesztették, azaz azt ténylegesen nem gyakorolják.
a(z) 4. §-hoz
A jogalkalmazás során felmerült nehézségekre tekintettel az úgynevezett teljes életre szóló
életbiztosítások esetén nem kell adókötelezettséget megállapítani a biztosítási szerződés jelentős
módosítása vagy a biztosított cseréje esetén, így kizárólag a tényleges pénzkivonáskor kell az egyéb
jövedelem után az adót megfizetni. A javaslat ezen túl segíti a jogalkalmazást azzal, hogy kimondja,
hogy csak abban az esetben kell a biztosításból származó jövedelmet egyéb jövedelemnek tekinteni,
ha a biztosítás díja az Szja tv. az 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja alapján - és nem más
jogcímen - volt adómentes.
126
a(z) 5. §-hoz
A családi kedvezmény járulékok terhére történő igénybevételének lehetővé tétele szükségessé teszi,
hogy az adóhatóság könnyebben, több információ alapján ellenőrizhesse a kedvezmények
igénybevételét. Ezért szükségessé vált a bevallás adattartalmának oly módon történő kiterjesztése,
mely szerint a magánszemély köteles a gyermekei, más eltartottai vonatkozásában arról nyilatkozni,
hogy ezek a személyek hány hónapig minősülnek kedvezményezett eltartottnak és eltartottnak.
Abban az esetben pedig, ha ugyanaz a szülő két másik személlyel osztja meg vagy érvényesíti
közösen a családi kedvezményt (például édesanya ugyanazon éven belül elválik és ismét
megházasodik), akkor az élettársak, házastársak vonatkozásában azt is jelölni kell a bevallásban,
hogy e személyek külön-külön hány hónapig jogosultak a családi kedvezményre.
Ha a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de év végén a
bevallásban megállapítja, hogy személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége is fennmaradt, akkor e
rendelkezés biztosítja, hogy azt a családi kedvezményt, amelyet már családi járulékkedvezmény
formájában érvényesítettek, ismételten ne lehessen levonni az adóalapból, azaz a személyi
jövedelemadót meg kelljen fizetni. A rendelkezés célja, hogy a jellemzően kis összegű
személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségre tekintettel a magánszemélynek a családi
kedvezmény és családi járulékkedvezmény összegét ne kelljen újraszámolnia három adónemre
vonatkozóan.
A családok támogatásáról szóló törvény lehetővé teszi azt, hogy az elvált szülők 50-50 százalékban
részesüljenek a családi pótlékban akkor, ha felváltva gondozzák gyermeküket. E szabályt a
személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések úgy követik le, hogy a felváltva gondozott
gyermek mindkét családban kedvezményezett eltartottnak minősül, így például előfordulhat, hogy
az egyik családban a második, a másik családban a harmadik gyermeknek minősül. Ugyanakkor
mindkét szülő csak a gyermek után - az adott szülő családi körülményeinek figyelembevételével
megállapítható - összegű családi kedvezmény 50-50 százalékának érvényesítésére jogosult.
a(z) 6. §-hoz
A rendelkezés módosítja az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban adható rendelkezések felső
korlátját. A magánszemély a tagi jogviszonyára tekintettel bármely típusú pénztárba befizetett,
valamint az egyéni számláján jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg 20 százalékának
megfelelő adóról rendelkezhet. Továbbra is lehet rendelkezni az egészség/önsegélyező
pénztári egyéni számlán elkülönített, legalább 24 hónapra lekötött összeg 10 százalékáról, illetve a
prevenciós szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg 10 százalékáról. A kétféle jogcímen adható
rendelkezés együttes összege nem haladhatja meg a 150 ezer forintot.
a(z) 7. §-hoz
Ha az egyéni vállalkozó saját döntése alapján családi járulékkedvezményt érvényesít, a vállalkozói
kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét az általános szabályoktól eltérően
havonta kell megállapítania és bevallania.
a(z) 8. §-hoz
A kialakult jogértelmezéssel egyező módon a szabály alapvető előírásainak megtartása mellett négy
új elem kerül be a szakaszba a biztosításokkal összefüggő rendelkezés alkalmazását segítendő:
-	díjnövekedés-kategória bevezetése a díjnövelés-kategória helyett,
-	a kockázati díjat figyelmen kívül lehet hagyni a díjnövekedés mértékének meghatározásakor
(összhangban azzal, hogy a kockázati díjat a kamatjövedelem meghatározásakor sem lehet
csökkentő tételként figyelembe venni),
-	a díj -nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) problémakörének kezelése,
127
-	az összehasonlítandó időszakok és biztosítási díjak egyértelmű definiálása (biztosítási éveket és
díjelőírásokat kell összehasonlítani).
A befektetési jegyekkel összefüggésben a szabályozás - hasonlóan a gazdasági társaságok
átalakulásához - a jövőben nem tekinti adóztatható körülménynek, ha a befektetési jegy (és más
hasonló kollektív befektetési értékpapír) átváltása a befektetési alap átalakulása következtében a
jogutód alap jegyére történik. A befektetési alapok átalakításával kapcsolatos rendelkezés
módosítása ugyanakkor nem eredményez változást az adókötelezettségben, az továbbra is a
befektetési jegy értékesítése, visszaváltása időpontjában merül fel. Ugyanakkor a rendelkezés
megteremti az összhangot a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó
szabályok között, így a jövőben az szja- és az eho-kötelezettség párhuzamosan merül majd fel.
a(z) 9. §-hoz
A tartós befektetési szerződésben szereplő értékpapír átalakítása, kicserélése esetén a 2013. évi
szabályok elvárták a magánszemélytől egy nyilatkozat megtételét arra vonatkozóan, hogy az új
értékpapírt, illetve az annak helyébe lépő pénzösszeget a tartós befektetési számlára kéri elhelyezni.
Ez a nyilatkozat sok esetben nem volt beszerezhető a megfelelő határidőre. Az adminisztráció
egyszerűsítése érdekében a nyilatkozattételi kötelezettségtől mentesülnek a magánszemélyek. A
javaslat szerint, ha az új értékpapírt vagy a pénzösszeget 15 napon belül a tartós befektetési
számlára helyezik, a lekötés nem szakad meg, és így az adókötelezettség nem áll be.
a(z) 10. §-hoz
Az új előírás pontosítja az utalvány fogalmát, kizárva abból a visszaváltható utalványokat. Az
utalvány korábbi fogalmából, illetve a rendeltetés-ellenes joggyakorlás tilalmának alapelvéből eddig
is levezethető volt, hogy a visszaváltható, pénzzé alakítható utalványokra nem irányadóak a béren
kívüli juttatásokra irányadó kedvező rendelkezések, a fogalom pontosítására azonban a
jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szükség van.
a(z) 11. §-hoz
Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és azután közterheket fizetnie
a hitelintézetnek, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen
magánszemély fizetőképességét helyreállítsa. Nem alkalmazható e rendelkezés a nem független
feleknek, például munkavállalóknak adott hitelek, kölcsönök esetében.
a(z) 12. §-hoz
Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programok keretében a munkáltatók a
munkavállalóknak akkor juttathattak legfeljebb évi 1 millió forintos összegben és három éves
várakozási idő mellett adómentesen értékpapírt, ha a programot előzetesen az állami adóhatóság
elnökénél nyilvántartásba vetették. A nyilvántartásba vétel túlzott adminisztrációs feladatokat jelent
mind a munkáltatók, mind az adóhatóság számára, ezért attól el lehet tekinteni. Más elemeiben az
értékpapír-juttatási programokra vonatkozó szabályozás változatlan marad. A jelenleg is működő
eljárási garanciák - például az átadott értékpapírokról az adatszolgáltatási kötelezettség - elegendő
biztosítékot jelentenek a visszaélésekkel szemben.
Az új szabályok a törvény kihirdetését követő 30. napon lépnek hatályba, így a munkáltatók már
2013. legvégén is élhetnek az értékpapír-juttatás lehetőségével úgy, hogy azt előzetesen nem kell az
állami adóhatósághoz bejelenteniük.
a(z) 13. §-hoz
A törvényben elfogadott módosításokat főszabály szerint a hatálybalépés napjától megszerzett
jövedelmekre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. Ettől eltérően - átmeneti
rendelkezés alapján - a Polgári Törvénykönyv módosításával összefüggésben az ellenőrzött
128
tőkepiaci ügylet és a tartós befektetési szerződés szabályainak alkalmazhatóságát terjeszti ki azokra
a részvényekre, melyek esetében a részvénytársaság 2014. március 14-én nyilvánosan működött. A
kedvező elbírálás feltétele, hogy a részvénytársaság alapszabályát 2014. március 14-ét követően
nem módosítják.
A korábbi, jelenleg a hatályos Szja tv. 84/W. §-ában szereplő átmeneti rendelkezések kiegészítésére
-	a kialakult jogértelmezéssel egyezően - a visszamenőleges negatív szabályozás tilalmára
tekintettel van szükség. A 2013. január 1. előtt kötött kockázati biztosításnak nem minősülő,
határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló biztosításokkal kapcsolatosan a más személy (aki a
díjat fizette) nem volt köteles bejelenteni, ha nem szerződőként, hanem csak díjfizetőként fizette a
díjat, így a biztosító olyan díjfizetést is a magánszemélynek tulajdoníthat, amelyet valójában nem ő
fizetett meg. Az eddigiekben törvényi felhatalmazás híján, a biztosítók által az ilyen esetben
követett gyakorlatot - a magánszemélytől nyilatkozat bekérését a más személyek által fizetett díjak
összegéről - a módosítás megerősíti.
Új átmeneti rendelkezés az adózók számára pozitív módon oldja fel azt az értelmezési problémát,
amely szerint kérdéses, hogy a 2014 előtti elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokba
beléphetnek-e olyan munkavállalók is, akiket a program bejegyzésekor nem jelentettek be az
adóhatósághoz.
Átmeneti rendelkezés biztosítja azt is, hogy az 1. számú melléklet jelen törvénnyel módosított egyes
rendelkezéseit már a 2013. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni lehet.
a(z) 14. §-hoz
A rendelkezés az Szja tv. 1. és 3. számú mellékleteit módosítja.
a(z) 15. §-hoz
A rendelkezés szövegcserés módosításokat tartalmaz a következők szerint:
1.	A javaslat szövegcserés módosítással előírja, hogy kifizetőként kötelezően el kell járnia annak a
magyar társaságnak, amely a külföldi anyavállalat által a munkavállalóknak adott jövedelem
juttatásában közreműködik, ha az adókötelezettség teljesítése érdekében szükséges adatokkal
rendelkezik. Erre eddig csak lehetősége volt a vállalkozásoknak.
2.	Jogértelmezést segítő pontosítás: a balesetbiztosítás a betegségbiztosítás részhalmaza.
3.	és 4. A 3. §-sal összefüggésben e rendelkezések lehetővé teszik az egyéni vállalkozók számára,
ha tevékenységüket az egész adóévben szüneteltetik, hogy az egyszerűsített adóbevallás vagy az
adónyilatkozat lehetőségével éljenek.
5 és 7. Tekintettel arra, hogy a polgári jogi társaság jogalanyisággal nem rendelkezik, így saját
nevében adókötelezettséget sem tud teljesíteni, a módosítás törli ezt a szervezetet a munkáltatói
adómegállapítást végző, illetve az adóelőleget megállapító munkáltató fogalmából.
6.	A módosítás egyértelművé teszi, hogy amennyiben a magánszemély az elvárt 10 éves
előtakarékossági időszak leteltét megelőzően - és ezért adókötelesen - veszi fel a nyugdíj-
előtakarékossági számláról a megtakarításait, akkor csak abban az esetben kell a korábban a
számlára megkapott állami támogatást, szja rendelkezést 20 százalékkal növelten visszafizetni, ha a
számláról való kifizetés nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, azaz ha a számla megszüntetésének
időpontjában a magánszemély még nem minősül nyugdíjasnak.
8.	A rendelkezés kiegészíti a kisvállalkozói adókedvezmény érvényesítésénél figyelembe vehető
tárgyi eszközök körét a szoftvertermékek felhasználási jogával.
9.	A módosítás lehetővé teszi, hogy a vagyoni értékű jog átruházásából, e jogról ellenérték fejében
való lemondásból származó jövedelmet csökkenteni lehessen az időmúlásra tekintettel nem csupán
129
lakások, hanem más ingatlanok, például termőföld esetében is. A módosítás eredményeképpen, ha a
magánszemély a termőföldön már legalább 15 éve fennálló haszonélvezeti jogáról mond le
ellenérték fejében, nem keletkezik adóköteles jövedelme.
10.	A termőföldre vonatkozó jogszabályok módosulásával összhangban a rendelkezés módosítja a
termőföld fogalmát az Szja tv. adott §-ának alkalmazása szempontjából.
11.	Az értelmezést segítő jogtechnikai pontosítás.
12.	A módosítás a biztosítási jogviszony sajátosságaihoz igazítja a hatályos rendelkezéseket. A
módosítás következtében az adókötelezettség csökkentését eredményező 6 vagy 10 éves, más
esetekben 3 vagy 5 éves időszakokat a szerződés létrejöttének napjától, és nem az év utolsó napjától
kell elkezdeni számítani.
13.	A rendelkezés a polgári jogi társaság jogalanyok közül való kikerülésével összefüggésben
módosítja azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén nem kell kamatkedvezményből származó
jövedelmet megállapítani.
14-15. A rendelkezés törli az elismert munkáltatói értékpapír-juttatási programokra vonatkozó
utalásokból az „elismert” kifejezést tekintettel arra, hogy e programokat a NAV elnöke a jövőben
nem veszi nyilvántartásba.
16.	biztosítások adózásával kapcsolatos szabályok értelmezését segítő jogtechnikai pontosítások:
egyrészt tekintettel arra, hogy a biztosítási díj az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.2. alpontja és
a 8. pont 8.14. alpontja alapján is minősülhet adómentesnek, amikor is a jövedelempótló
szolgáltatás adókötelességének vizsgálata nem merül fel, indokolt annak rögzítése, hogy a
mentesség csak az 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja szerint adómentes biztosításokra
vonatkozik. A rendelkezés egyebekben jogértelmezéssel megegyező, pontosító jellegű jogtechnikai
kiegészítést tartalmaz.
A rendelkezés a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (Met.) 2014. január 1-jén hatályba
lépő módosításával összhangban kiegészíti az 1. számú melléklet 1.10. alpontját, amely a Met.
végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet alapján a menekült és oltalmazott jogállású
személyek részére biztosított támogatások adómentességéről rendelkezik.
A rendelkezés szövegcserével biztosítja, hogy a jövőben - a hitelintézetek, befektetési szolgáltatók,
pénzügyi vállalkozások által elengedett követelésekhez hasonlóan - adómentes legyen a biztosítók
által elengedett, 10 ezer forintot meg nem haladó követelés is, ha ezzel a biztosító követelése a
magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik.
A rendelkezés módosítja az 1. számú melléklet 8. pont 8.14. pontjának nyitó szövegrészét is
tekintettel arra, hogy az adott pontban szabályozott üzletpolitikai célú juttatást a magyar szabályok
szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi személy is nyújthat a magánszemélynek, melynek
adómentességét szintén indokolt biztosítani.
17-18. A módosítás következtében őstermelői, illetve egyéni vállalkozói bevételként kell
figyelembe venni a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítást is (pl. azt, amelyet az
őstermelő az időjárás miatt elveszett termésre tekintettel kap).
19.	A társasági adóval szemben érvényesíthető kis- és középvállalkozások adókedvezményével
párhuzamosan módosul az egyéni vállalkozók által érvényesíthető kisvállalkozói kedvezményre
vonatkozó szabályozás. A változás következtében a 2013. december 31-ét követően megkötött
hitelszerződések alapján a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel kamatának
60 százalékáig - a de minimis szabályokra is figyelemmel - kisvállalkozói kedvezmény vehető
igénybe.
130
a(z) 16. §-hoz
A rendelkezés szövegrészek törlésével megszünteti a nyugdíj-előtakarékossági számláról teljesített
nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó szabályok ütközését. A módosítást követően egyértelművé válik,
hogy a 2013. január 1-jét követően létrehozott számlákról nyújtott nyugdíjszolgáltatás csak abban
az esetben adómentes, ha 10 év előtakarékosság előzi meg a megtakarítások felvételét.
A rendelkezés törli az elismert munkáltatói értékpapír-juttatási programokra vonatkozó utalásokból
az elismert kifejezést, tekintettel arra, hogy e programokat a NAV elnöke a jövőben nem veszi
nyilvántartásba.
A rendelkezés egyebekben jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
a(z) 17. §-hoz
(1)	bekezdéshez: A Javaslat alapján a nem jelentős összegű hibának a fogalma annyiban tér el a
számviteli törvényben foglaltaktól, hogy a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót
készítő adózó esetében ennek értékhatárát a Tao. törvény kizárólag a mérlegfőösszeg 2
százalékában határozza meg (az 1 millió forintos értékhatárra a mikrogazdálkodói éves
beszámolót készítő adózónál nem kell figyelemmel lenni). A Javaslat szerint a nem jelentős
összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló bevallásban kell figyelembe
venni, így önellenőrzéssel a korábbi évek társasági adóját nem szükséges helyesbíteni.
(2)	bekezdéshez: A Javaslat gondoskodik arról, hogy meghatározásra kerüljön, mely területek
minősülnek termőföldnek az új földtörvény tükrében.
a(z) 18. §-hoz
A javaslat értelmében az adózó választása szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét a
társasági adótörvény hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett
kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel megállapított összeggel. A
rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési
tevékenység kapcsolódjon az adózó és a kapcsolt vállalkozása vállalkozási (bevételszerző)
tevékenységéhez. A rendelkezés alkalmazásának további feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a
kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját
tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenysége közvetlen költségének összegét,
valamint az összegre tekintettel az adózó által érvényesíthető összeget.
a(z) 19. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és a köztestület nem
alkalmazhatja a közhasznú szervezetek adóalapjának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket
abban az adóévben, amelyben elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek
minősül. A Javaslat rögzíti, hogy abban az adóévben, amelyben az említett szervezetek elsődlegesen
gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek minősülnek, adóalapjukat az általános
szabályok szerint állapítják meg.
a(z) 20. §-hoz
A Javaslat értelmében, ha a közhasznú nonprofit gazdasági társaság elsődlegesen gazdasági-
vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, akkor a társasági adótörvény közhasznú jogállás
megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
131
a(z) 21. §-hoz
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény módosítása megteremti annak a
lehetőségét, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok 10%-ot meghaladó részesedéssel
rendelkezzenek főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó
gazdasági társaságban - hasonlóan a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok szabályozásának
több külföldi példájához -, amely által a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok érdekeltté
válnak az elsősorban fejlesztés útján hasznosítható ingatlanok megvásárlására, ami fellendítheti ezen
ingatlanok piacát, illetve nagyobb növekedési lehetőséget biztosít a szabályozott ingatlanbefektetési
társaságok számára. Ugyanakkor a Javaslat olyan rendelkezést iktat a társasági adótörvénybe, amely
kizárja a társaságiadó-mentesség alkalmazását a főtevékenységként épületépítési projekt
szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaságban fennálló 10%-os részesedés feletti
részesedés elidegenítése révén keletkező nyereség vonatkozásában.
a(z) 22. §-hoz
A Javaslat újabb kedvezmény bevezetéséről gondoskodik a KKV-nak minősülő adózók beruházásai
kapcsán, melynek értelmében a 2014-től megkötött hitelszerződések alapján a tárgyi eszköz
beruházások céljából felhasznált kölcsön kamatának 60 százalékáig - a de minimis szabályokra is
figyelemmel - adókedvezmény vehető igénybe.
132
a(z) 23. §-hoz
A Javaslat értelmében társasági adó szempontból elismert költségnek minősül az éttermi szolgáltatás
reprezentációs célból történő igénybevétele akkor is, ha a szolgáltatás igénybevevője csak az
ellenérték bankkártyával, hitelkártyával történő kiegyenlítése kapcsán kibocsátott nyugtával
rendelkezik. A Javaslat értelmében az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó egyes
adózás előtti eredményt módosító tételek alkalmazásakor az értékcsökkenési leírást - választása
szerint - a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értékre vetítve állapítja meg. A
Javaslat emellett jogtechnikai jellegű pontosításról és hatályon kívül helyezésről rendelkezik.
a(z) 24. §-hoz
A Javaslat szerint bejelentett részesedés esetében a minimális részesedésszerzés mértéke - a
nemzetközi gyakorlatot követve - 30 százalékról 10 százalékra módosul, valamint a
részesedésszerzés bejelentésére nyitva álló jogvesztő határidő 75 napra emelkedik. Az ingatlannal
rendelkező társaság fogalmi meghatározása a Javaslat szerint úgy módosul, hogy a beszámolóban
kimutatott eszközök piaci értéke helyett a bekerülési értékét kell vizsgálni. A Javaslat egyértelműsíti,
hogy az ingatlan értékesítése esetén is telephely keletkezik. A Javaslat a szoftvertermékek
felhasználási jogára is kiterjeszti az adózás előtti eredményt csökkentő 7. § (1) bekezdés zs) pont
alkalmazását. A társasági adótörvény módosítása értelmében a nem jelentős hiba a tárgyévben a
társasági adóalap megállapításakor figyelembe vehető, így nem szükséges önellenőrzéssel
helyesbíteni a korábbi évek társasági adóját. A Javaslat a termőföldről szóló törvény hatályon kívül
helyezése kapcsán szintén pontosító rendelkezésként bevezeti, hogy nem minősül termőföldnek a
belterületi ingatlan. A Javaslat egyéb pontosító, jogalkalmazást segítő módosítást tartalmaz.
a(z) 25. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosításról és hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
3.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
a(z) 26. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság létrejötte következtében az
egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnik.
a(z) 27. §-hoz
A Javaslat a társasági adó, illetve a kisvállalati adó kényszertörlési eljárásra vonatkozó szabályaihoz
hasonlóan az egyszerűsített vállalkozói adó esetében is kimondja, hogy az adóalanyisága megszűnik
a kényszertörlési eljárás okán, mivel gazdasági tevékenység végzésére a kényszertörlési eljárás alatt
már nem kerül sor. A Javaslat ezáltal egyértelműsíti a felszámoláshoz hasonlóan, hogy az
egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal
szűnik meg.
4.	Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
módosításához
a(z) 28. §-hoz
Az Ekho tv. 3. § (3c) b) pontjának jelenleg hatályos előírásai a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a
továbbiakban: Sport tv.) szerinti sportszövetségek tekintetében kizárólag azon személyek (hivatásos
sportoló, sportmunkatárs, sportszakember) számára teszi lehetővé a közteherviselési kötelezettségek
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás által történő teljesítését, akik országos sportági
szakszövetséggel vagy országos sportági sportszövetséggel állnak jogviszonyban.
133
Az Ekho tv. által nevesített sportszövetségek mellett a sport fejlődésének előmozdításában, az
egészséges életmód széles körű elterjesztésében jelentős szerepet töltenek be a Sport tv-ben
meghatározott egyéb sportszövetségek, azaz a szabadidősport szövetségek, a fogyatékosok
sportszövetségei, valamint a diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei is. Ezek a
sportszövetségek az említett, társadalmilag kiemelt jelentőségű célok elérése érdekében széles
tevékenységi kört látnak el többek között az adott sport, sportág jogi, technikai és szervezési
feltételeinek elősegítésében, valamint a fejlesztési célkitűzések meghatározásában, ellenőrzésében.
Az Ekho tv. szellemiségét, valamint az egyéb sportszövetségek által betöltött szerepeket figyelembe
véve, az Ekho tv. 3. § (3c) b) pontjában foglalt előírások a Sport tv. szerinti szabadidősport
szövetségekre, fogyatékosok sportszövetségeire, valamint a diák- és főiskolai-egyetemi sport
sportszövetségeire történő kiterjesztése társadalmilag indokolt. A javaslat kiterjeszti az ekho szerinti
adózási mód választásának lehetőségét a Sport tv. szerinti sportszövetségek foglalkoztatottjaira is.
A módosítás eredményeképpen - a sport egyéb területein az elmúlt években már megfigyelt pozitív
trendhez igazodva - az ágazat gazdasági teljesítményének kifehéredése és ennek nyomán növekvő
adóteljesítménye várható.
5.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény módosítása
a(z) 29. §-hoz
A Javaslat értelmében 2013-ban a hitelintézetnek az általános kockázati céltartalék átvezetésére
tekintettel egyszeri adófizetési kötelezettsége keletkezik. A hitelintézeti hozzájárulás alapja az
általános kockázati céltartalék csökkenéseként - 2013. december 31-i fordulónappal - elszámolt
összeg, mértéke 19 százalék. Az adózó a hitelintézeti hozzájárulást 2014. március 10-éig
megállapítja, bevallja és egy összegben megfizeti.
a(z) 30. §-hoz
A javaslat biztosítja, hogy a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a
lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény alapján az
árfolyamgát rendszerében az állam által 2014-re átvállalt összeg 50%-ával megegyező összegű
járadékot a hitelintézetek 2014-ben is megtérítsék. A Javaslat értelmében a pénzügyi szervezetek
(hitelintézetek és egyéb pénzügyi szervezetek) 2014-ben is kötelezettek a pénzügyi szervezetek
különadójának megfizetésére. A Javaslat továbbá pontosítja a pénzügyi vállalkozás fogalmát. A
Javaslat emellett jogtechnikai jellegű pontosítások bevezetéséről gondoskodik.
6.	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény módosításához
a(z) 31. §-hoz
A főállású kisadózó fogalmának változása egyrészt azt eredményezi, hogy nem minősül főállású
kisadózónak az a személy, aki egyidejűleg fönnálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak,
ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Továbbá változás, hogy szintén nem
minősül főállásúnak az a kisadózó magánszemély, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy
társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású
kisadózónak minősül. A felsorolt személyek után a változás következtében a kisadózó
vállalkozásnak csak havi 25 ezer, és nem havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie.
134
a(z) 32. §-hoz
A változás következtében az a betéti társaság, közkereseti társaság, amely már a bejegyzése során
jelzi, hogy az adókötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja teljesíteni, az
előtársasági időszakban - azaz a létesítő okirat aláírásának és a cégbejegyzés megtörténtének
időpontja között - felmerülő adó- és nyilvántartási kötelezettségét is a kisadózó vállalkozásokra
irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Így a vállalkozás az előtársasági időszakról nem köteles
külön beszámolót és társasági adóbevallást készíteni. A módosítás a cégbíróság előtt folyamatban
lévő ügyek esetében is alkalmazható.
a(z) 33. §-hoz
A módosítás következtében szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a
főállású kisadózó után a havi 50 ezer forintos tételes adót nem kell megfizetni, tekintettel arra, hogy
a biztosítást csak a járulékfizetés alapozhatja meg. Ezek az ellátások, élethelyzetek rendezik a
kisadózó magánszemély társadalombiztosítási jogállását.
a(z) 34. §-hoz
A jogalkalmazás során felmerülő értelmezési problémák miatt szükségessé vált a rendelkezés
pontosítása, mely pótlólagos adókötelezettséget nem eredményez. Az új szabály megteremti az
összhangot a kisadózó vállalkozás és annak üzleti partnere által teljesített adatszolgáltatás között
a(z) 35. §-hoz
Adminisztrációt csökkentő rendelkezés, mely szerint a kisadózó vállalkozásnak nem kell külön
bevételi nyilvántartást vezetnie, ha bevételeit a nyugták, számlák teljes körű megőrzésével teljesíti,
feltéve hogy ezen iratokból a bevétel megszerzésének időpontja is megállapítható.
a(z) 36. §-hoz
Adminisztrációt csökkentő rendelkezés, mely a kisadózó vállalkozások üzleti partnereit terhelő
adatszolgáltatás tartalmát csökkenti, illetve előírja, hogy azt külön nyomtatványon, és nem egy már
működő bevallás részeként kell teljesíteni. A rendelkezés a 2013. évről szóló adatszolgáltatási
kötelezettség teljesítése során is alkalmazható.
a(z) 37. §-hoz
A Javaslat értelmében a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a kisvállalati adóról szóló
törvény alapján megfizetett adó visszatérítése. A Javaslat értelmében a pénzforgalmi szemléletű
eredményt növeli a kisvállalati adóról szóló törvény alapján megfizetett adó, adóelőleg. A Javaslat
gondoskodik arról, hogy amennyiben a kisvállalati adóalany a kisvállalati adóalanyiság időszakát
megelőzően pótbefizetést teljesített, akkor a pótbefizetés kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt
történő visszafizetése mentesüljön a növelő tétel alkalmazási kötelezettség alól.
a(z) 38. §-hoz
A módosítás hiányzó rendelkezéssel egészíti ki a kisadózó vállalkozásokra vonatkozó
szabályrendszert. Az egyéni vállalkozók, ha az szja szerinti adózásból lépnek át a kisadózó
vállalkozások tételes adójának hatálya alá, megállapítják a készletek értékét, hiszen annak
beszerzésével összefüggésben az egyéni vállalkozó már elszámolt költséget. Az új rendelkezés ezt a
készletértéket a kisadózó vállalkozás bevételének rendeli akkor, ha a kisadózó vállalkozás a
tevékenységét meg kívánja szüntetni.
a(z) 39. §-hoz
A módosítás kiveszi az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjából azt az eredménytartalékot,
jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot, amely akkor keletkezett, amikor a vállalkozás korábban
135
kettős könyvvezetést választó, az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany volt.
Eva alanyként a vállalkozás ezeket az összegeket egyszer már leadózta, így azok ismételt adó alá
vonása nem szükséges. A rendelkezés a 2013. évi adókötelezettség megállapítása során is
alkalmazható.
a(z) 40. §-hoz
Azok a kisadózó vállalkozások, amelyek az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól léptek át az
új adónem hatálya alá, nem kötelesek bevételnek tekinteni azt a bevételt, amely után az eva
szabályai szerint már teljesítették adókötelezettségüket. A rendelkezés a 2013. évi adókötelezettség
megállapítása során is alkalmazható.
a(z) 41. §-hoz
Átmeneti rendelkezéseket tartalmazó előírás.
a(z) 42. §-hoz
Jogalkalmazást segítő szövegcserés pontosítások.
II.	Fejezet
KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
7.	Az energiaadóról 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása
a(z) 43. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy adott adómegállapítási időszakban nem érvényesített adó-
visszaigénylési jogosultságot az elévülési időn belül más adómegállapítási időszakban is lehessen
érvényesíteni önellenőrzés gyakorlása nélkül.
8.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvénymódosítása
a(z) 44. §-hoz
A papíralapú adóigazolás megszűnése miatt szükséges módosítás, valamint szövegpontosítás.
a(z) 45. §-hoz
Az átalakítást követő forgalomba helyezésnél, ha az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot
közti adó különbözete negatív, az adót csak akkor lehet visszaigényelni, amennyiben az átalakított
gépjármű magasabb környezetvédelmi osztályba kerül, mint amilyenbe az átalakítás előtt sorolták.
a(z) 46. §-hoz
Szövegcserés rendelkezések. A papíralapú adóigazolás megszűnése miatt szükséges módosítások,
valamint szövegpontosítás.
a(z) 47. §-hoz
Hatályukat vesztő rendelkezések a papíralapú adóigazolás megszűnése miatt.
136
9. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
a(z) 48. §-hoz
A Javaslat az aroma jövedéki meghatározását korszerűsíti, meghatározza az adóraktári, illetve a
bejegyzett kereskedői engedély felfüggesztésének fogalmát, valamint a jövedéki termékek tarifális
besorolásával kapcsolatos módosításokat tartalmazza. Utóbbi értelmében a gazdálkodók a
mindenkor hatályos KN-kódok szerint vezethetik a nyilvántartásaikat a rögzített időállapotú
vámtarifaszámok helyett, amely érezhető adminisztrációs tehercsökkenést von maga után.
a(z) 49. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a 2901 10 vámtarifaszámú, gáz halmazállapotú egyéb ellenőrzött
ásványolajok esetében a bejegyzett kereskedői engedélyhez és az eseti bejegyzett kereskedői
engedélyhez szükséges biztosíték mértékének számításához az üzemanyagcélú LPG Ft/ezer kg-ban
megállapított adómértéket kell alapul venni.
a(z) 50. §-hoz
A Javaslat szerint a szeszüzemben, külön ásványolaj adóraktári engedély nélkül végezhető a
bioetanol benzinbe való bekeverése.
a(z) 51. §-hoz
A Javaslat szerint a jövedéki termékekkel való visszaélések csökkentése érdekében az adóraktári
engedélyt a vámhatóság felfüggesztheti, amennyiben az adóraktári engedélyes nem egészíti ki
jövedéki biztosítékát a várható forgalmától függő minimális szintre, melynek közvetlen
következményeként az nem fog tudni adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékeket fogadni.
a(z) 52. §-hoz
A Javaslat a jövedéki termékekkel történő visszaélések csökkentése érdekében előírja továbbá, hogy
amennyiben a bejegyzett kereskedő a biztosítéknyújtási szabályoknak nem tesz maradéktalanul
eleget, a vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt felfüggesztheti. Ennek közvetlen
következményeként a bejegyzett kereskedő a jövedéki biztosíték megemeléséig nem fog tudni
adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméket fogadni.
a(z) 53. §-hoz
A Javaslat bővíti azon közhiteles nyilvántartások körét, amelyeket a NAV-nak vezetnie kell.
a(z) 54. §-hoz
A Javaslat előírja a NAV számára, hogy a vámtarifaszámok és KN-kódok egymásnak való
megfelelőségét a KN-kódok változását megelőző 15. napon a honlapján közzé kell tennie.
a(z) 55. §-hoz
A Javaslat bevezeti a „kenőolaj” fogalmát.
a(z) 56. §-hoz
A Javaslat megállapítja, hogy tudományos és oktatási célra adómentesen állítható elő
alkoholtermék. A rendelkezés a kereskedelmi célra - akár oktatás keretében - előállított
alkoholtermékre nem vonatkozik.
a(z) 57. §-hoz
A Javaslat a bérfőzött párlat származási igazolvány kiállításának és átadásának szabályait
pontosítja.
137
a(z) 58. §-hoz
A Javaslat a kereskedelmi pálinkafőzés technológiai folyamatának életszerű és a gyakorlat által
igényelt „jó gyártási gyakorlatának” kialakítása előtt álló indokolatlan akadályokat szünteti meg. A
szeszfőzdék és a technológiai folyamatból (pálinka érlelése) fakadóan velük egy technológiai
egységet képező üzemi szeszraktár esetén a módosítás az elkülönült telephelyen történő érlelés
esetén is csökkenti a jövedéki biztosíték mértékét, ezáltal a helyes érlelési gyakorlatot tudnák
megvalósítani a már rendelkezésre álló, érlelésre kitűnő helyszínt biztosító pincék, pinceboltok,
alapvetően megfelelő klímával rendelkező épületek felhasználásával. Másrészt biztonsági, telephely
őrzés-védelmi szempontból is indokolt, hogy a szeszfőzdék az előállított pálinka érlelését megfelelő
feltételek között végezhessék.
Az üzemi szeszraktárban érlelés céljából tárolt pálinka nagyobb mennyisége esetén az adókockázat
biztosítása érdekében a javaslat kiegészítő jövedéki biztosíték szabályt is tartalmaz, melyet a
gyakorlatban akkor kell alkalmazni, ha a szeszfőzde üzemi szeszraktárában tárolt érlelt pálinka
alkoholtartalma eléri a 30 hektoliter mennyiséget.
A Javaslat a jövedéki termékekkel történő visszaélések csökkentése érdekében előírja, hogy
amennyiben az alkoholtároló-adóraktár a biztosítéknyújtási szabályoknak nem tesz maradéktalanul
eleget, a vámhatóság az adóraktári engedélyét felfüggesztheti. Utóbbi közvetlen
következményeként az alkoholtároló-adóraktár engedélyese jövedéki biztosíték megemeléséig nem
fog tudni adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek fogadni.
A Javaslat alapján nem feltétele szeszfőzde esetén az adóraktári engedély kiadásának auditált
mérleg készítése, ha az adóraktár-engedélyes a számviteli törvény szerint nem kötelezett
könyvvizsgálatra.
A Javaslat alapján a legalább 250 ezer hektoliter éves etilalkohol-gyártó kapacitású szeszüzemben a
bioetanol benzinbe való közvetlen bekeverése is lehetséges azzal, hogy a jövedéki biztosítékot -
szükség esetén - ki kell egészíteni a kőolaj -finomító adóraktárra irányadó biztosítékra.
A Javaslat megállapítja továbbá, hogy tudományos és oktatási célra történő alkoholtermék előállítás
és felhasználás esetén nem kell adóraktári engedéllyel rendelkezni.
A Javaslat egyszerűen teljesíthető feltételekkel lehetővé teszi a szeszfőzde adóraktárban a
kereskedelmi törvény szerinti közvetlen értékesítést, tehát azt, hogy külön üzlethelyiség kialakítása
nélkül a végső fogyasztó részére értékesíthessen és kóstoltathasson a szeszfőzde.A kistermelői
értékesítés napi összmennyiségéről egy jövedéki okmányt kell kiállítani és megküldeni a
vámhatóságnak. A módosítás célja a szeszfőzdék idegenforgalmi, turisztikai lehetőségeinek
javítása.
a(z) 59. §-hoz
A Javaslat a tudományos és oktatási céllal előállított alkoholtermék jövedéki kockázatot hordozó
esetében - azaz amikor az előállítás nem üveg desztilláló-berendezésen történik - a jövedéki
kockázat kezelésére egyrészt egyszerűen, elektronikus úton teljesítendő bejelentési, másrészt az
előállított mennyiség, valamint a felhasználás jogszerűségének megállapítására alkalmas
dokumentálási kötelezettséget ír elő a desztilláló-berendezés birtoklásával és a tevékenység
végzésével kapcsolatban. A Javaslat továbbá megállapítja, hogy a minőség-ellenőrzési célú üveg
desztillálóberendezések birtoklásához sem kell engedély.
a(z) 60. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a kizárólag 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackozott
gázt forgalmazó jövedéki engedélyesnek nem kell tárolótartállyal rendelkeznie.
138
A Javaslat enyhíti a kizárólag szeszfőzdében előállított alkoholtermékkel jövedéki engedélyes
kereskedelmi tevékenységet folytató, szeszfőzdét működtető személy működési feltételeit (jövedéki
biztosíték 22 millió forintról 10, illetve 2 millió forintra csökken, melyre az adóraktár biztosítéka is
fedezetet nyújt, továbbá a raktárméret követelmény 100 m2-ről 20 m2-re csökken).
Szintén enyhül a kizárólag 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogénnel kereskedő
jövedéki engedélyes biztosíték nyújtási követelménye 120 millió Ft-ról 1 millió Ft-ra.
a(z) 61. §-hoz
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló
2012. évi CXXXIV. törvény (trafiktörvény) által intézményesített speciális dohány-kiskereskedelmi
rendszer hatálybalépése után dohánygyártmány beszerzésére jogosulttá válik a trafiktörvény szerinti
vámhatósági engedéllyel rendelkező dohánytermék-kiskereskedő, illetve - ha az adott településen a
trafiktörvény szerinti jogosultság hiányában dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység nem
folytatható - az erre külön feljogosított gazdálkodó.
A Javaslat továbbá a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás keretében szervezett alkalmi
rendezvényről maradt bontott kiszerelésű alkoholtermékek és bor tárolását rendezi törvényi szinten
arra az esetre, ha a megmaradt mennyiség meghaladja az üzlethelyiség pultjában tárolható bontott
mennyiséget. A Javaslat az ellenőrizhetőség érdekében elkülönített tárolást és egy egyszerű
nyilvántartás-vezetési kötelezettséget ír elő követelményként. A pultban tárolható összes bontott
mennyiséget meg nem haladó, rendezvényről származó bontott mennyiség az üzlethelyiség
pultjában továbbra is tárolható külön nyilvántartás vezetése nélkül.
a(z) 62. §-hoz
A Javaslat megállapítja, hogy jelölt gázolaj áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység
keretében végző hajó üzemanyagtartályából történő engedélyezett eltávolítása, kivétele - mely
körbe a hajó vámhatósághoz előzetesen bejelentett üzemanyagtartály-javítása, felújítása, vagy az
üzemanyagnak másik külföldi vagy belföldi lajstromjelű, áru- vagy személyszállítást gazdasági
tevékenység keretében végző hajóba történő igazolt áttöltése tartozik - esetén nem szabható ki
jövedéki bírság.
A Javaslat a tudományos és oktatási célú alkoholtermék előállítás és felhasználás szabályainak
megsértése esetére állapít meg szankcionálási lehetőséget azzal, hogy a szabályok megsértése
esetén adózás alól elvont terméknek minősíti az előállított alkoholterméket. Továbbá gyakorlati
útmutatást ad a jövedéki bírság kiszámításához.
A Javaslat értelmében a 2901 10 vámtarifaszámú, gáz halmazállapotú egyéb ellenőrzött
ásványolajok esetében a jövedéki bírság mértékének megállapításához az üzemanyagcélú LPG
Ft/ezer kg-ban megállapított adómértéket kell alapul venni.
a(z) 63. §-hoz
A Javaslat meghatározza az ismételt elkövetés fogalmát oly módon, hogy, két ugyanolyan jogsértés
elkövetésére 3 éven belül kerül sor.
a(z) 64. §-hoz
A Javaslat értelmében a vámhatóság haladéktalanul köteles megszüntetni az adóraktári, illetve
bejegyzett kereskedői engedély felfüggesztését, amennyiben az engedélyes a biztosítéknyújtási
kötelezettségének engedélye felfüggesztése után eleget tesz.
a(z) 65. §-hoz
A Javaslat az egységes jogértelmezés érdekében a magánfőzésre használt desztillálóberendezést az
„eszközök” közé sorolja, illetve a jogszabály értelmezését könnyítő módosításokat tartalmaz.
139
A Javaslat továbbá lehetővé teszi a korábban lefoglalt, majd kiadni rendelt termék, dolog, eszköz
megsemmisítését abban az esetben, ha az eszköz értékesítése nem járt sikerrel.
a(z) 66. §-hoz
Notifikációs záradék.
a(z) 67. §-hoz
Átmeneti rendelkezés a már kiadott kötelező érvényű-vámtarifa besorolások kezeléséről.
a(z) 68. §-hoz
Átmeneti rendelkezés a 2901 10 vámtarifaszámú termékre vonatkozó biztosítéknyújtási szabályok
változása miatt. Amennyiben a bejegyzett kereskedőnek meg kell emelnie a biztosítékát, akkor erre
a vámhatóság felszólítja, s a gazdálkodónak 30 napon belül kell a biztosíték felemeléséről
gondoskodnia.
a(z) 69. §-hoz
Szövegcserés rendelkezések.
1.	A Javaslat révén lehetővé válik a legalább 250 ezer hektoliter éves etilalkohol-gyártó kapacitású
szeszüzemben a bioetanol benzinbe való közvetlen bekeverése is.
2.	A Javaslat a minőség-ellenőrzéshez felhasznált jövedéki termék utáni jövedéki adókötelezettség
alóli mentesülés indokolatlan korlátozását (eddig csak belső minőség-ellenőrzéshez kapcsolódott
mentesülés) megszünteti, a külső minőség-ellenőrzés esetében is biztosítva a mentességet.
3.	Hivatkozás pontosítása.
4.	Biztosítékokra vonatkozó szabályok változása miatt szükséges módosítás.
5.	A szeszfőzdékben folytatható közvetlen értékesítés esetén a szabadforgalomba bocsátással
egyidejűleg nem kell egyszerűsített kísérő okmányt kiállítani.
6-8. A jövedéki termékek tarifális besorolásához kapcsolódó módosítások.
9.	A gazdálkodók megszűnése esetén alkalmazandó jövedéki szabályok korrekciója.
10.	A jövedéki termékek tarifális besorolásához kapcsolódó módosítás.
11.	A Ket. 2014. január 1-jei módosulása következtében a jövedéki eljárásban célszerűtlen eljárási
rendelkezések miatti módosítás.
12.	Szöveget egyértelműsítő pontosítás.
13.	A Javaslat kiegészíti az ásványolaj termékek sűrűségének meghatározása során alkalmazható
szabványok listáját a gyakorlatban elterjedt módszerek közül a legpontosabb és leggyorsabb,
elektronikus rezgő U-csöves méréssel.
14.	A Javaslat lehetővé teszi ásványolaj-tárolóban a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított
szénhidrogén kiszerelését is.
15.	Az adóraktári engedély megszerzéséhez a palackos kiszerelésű, gáz halmazállapotú termékek
esetében sem szükséges - hasonlóan a vasúti tartálykocsiban tárolt termékekhez - 10.000 m
tárolótartály biztosítása.
16.	A 2901 10 vámtarifaszámú gázok tárolásához adóraktáranként csak 20 millió forint összegben
kell jövedéki biztosítékot nyújtani.
17.	Az adóraktár vevőnyilvántartásának megszűnése miatt szükséges módosítás.
140
18.	A Javaslat meghatározza, hogy a 2901 10 vámtarifaszámú gáz halmazállapotú egyéb ellenőrzött
ásványolajok esetében a felhasználói engedélyes tevékenység végzéséhez szükséges biztosíték
mértékének számításához az üzemanyagcélú LPG Ft/ezer kg-ban megállapított adómértéket kell
alapul venni.
19.	A 3199/93/EK Bizottsági rendelet mellékletében kihirdetett, a tagállamokban közvetlenül
hatályos teljes denaturálási eljárások belső jogi megismétlésének elhagyása érdekében szükséges,
lényegében technikai jellegű korrekció.
20.	A kereskedelmi szeszfőzdék üzemi szeszraktára jövedéki biztosíték könnyítési szabályai miatt
szükséges korrekció.
21 . Hivatkozás pontosítása.
22.	A Javaslat a visszaélések megakadályozása érdekében jövedéki engedélyhez köti az 5
kilogrammnál nagyobb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén és a kenőolaj
forgalmazását.
23.	A PB palackok terítőjárat keretében is értékesíthetőek.
24.	A szeszfőzdében végezhető közvetlen értékesítés lehetőségének megteremtéséhez kapcsolódó
szövegkorrekció.
25.	A PB palackok mozgóbolt keretében is értékesíthetőek.
26.	A Javaslat nagymértékben emeli a fermentált, illetve szárított dohánnyal kapcsolatos jogsértések
esetén kiszabható jövedéki bírság mértékét tekintettel az ilyen jellegű cselekmények egyre
gyakoribbá válására és az eddigi bírságmérték visszatartó erejének csekély voltára.
27.	Szöveget egyértelműsítő pontosítás.
28.	A Javaslat a fenti „eszköz” fogalom kiterjesztése miatt szükségessé váló szövegpontosítást
célozza, valamint kimondja, hogy abban az esetben is el kell kobozni a lefoglalt termékeket, ha a
vámhatóság méltányosság alkalmazása miatt eltekintett a jövedéki bírság kiszabásától.
29.	A Javaslat a fenti „eszköz” fogalom kiterjesztése miatt szükségessé váló szövegpontosítást
célozza.
30.	A Javaslat az elkobzott ásványolajra vonatkozó szabályoknak a mintaként tárolt,
megsemmisítésre váró ásványolajra történő kiterjesztését szolgálja. Az ásványolajminták egy része
alkalmas különféle berendezések motorjában üzemanyagként történő felhasználásra. A Javaslat
lehetőséget biztosít a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az árvíz elleni védekezési munkálatok során
az ásványolajtermékekből vett vámhatóság által tárolt és megsemmisítésre váró minták átadására a
védelmi bizottságok részére. Az átadott ásványolaj így nem kerül megsemmisítésre, amely
költségvetési megtakarítást is eredményez.
31-32. Felhatalmazó rendelkezések miniszteri rendelet megalkotására.
a(z) 70. §-hoz
1-4. A biztosítéknyújtás szabályainak változása miatt hatályukat vesztő rendelkezések.
5.	A Javaslat az adóraktárak adminisztratív terheit csökkentve megszünteti a vevőnyilvántartás-
vezetés kötelezettségét.
6-8. Pontosító rendelkezések.
9.	A Javaslat az etanolüzem adóraktárakra eddig vonatkozó, gyakorlati szempontból
indokolatlannak mutatkozó kiszerelési korlátozást szünteti meg.
10-12. Pontosító rendelkezések.
141
10. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVI. törvény módosítása
a(z) 71. §-hoz
A Javaslat technikai pontosítást tartalmaz, melyben rögzíti, hogy a továbbiakban milyen módon
hivatkozik az Áfa tv. az adott pontra.
a(z) 72. §-hoz
A Javaslat értelmében az időszakos elszámolás alá eső ügyletek teljesítési időpontjának az
elszámolási időszak vége minősül. Ettől eltérően azokban az esetekben, amikor olyan időszakos
elszámolás alá eső ügyletről van szó, amelyeknél a fizetendő díj megállapítása átalány formájában
vagy fogyasztás alapján utólag történik, a teljesítés időpontja továbbra is az ellenérték
megtérítésének esedékességéhez igazodik.
a(z) 73. §-hoz
és
a(z) 74. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza az adóalap utólagos csökkentésének eseteit annak érdekében, hogy a
vonatkozó előírás magában foglaljon minden olyan esetet, amikor indokolt az adóalap utólagos
csökkentése, figyelemmel az Európai Bíróságnak e tekintetben hozott ítéleteire is. A Javaslat a
jelenleg hatályos előírásokhoz hasonlóan az adóalap csökkentésének feltételéül szabja a megfelelő
ellenőrzést lehetővé tevő adminisztrációt.
a(z) 75. §-hoz
A hatályos szabályozás értelmében termékexport esetében az adómentesség feltétele többek között,
hogy az értékesített terméket a teljesítéstől számított 90 napon belül az Európai Unión kívülre
kiléptessék. A gyakorlatban előfordul, hogy - többnyire az értékesítőktől független okok miatt -
nem sikerül a megadott határidőn belül kilépetni a terméket, így az értékesítés nem lehet adómentes.
Erre tekintettel a Javaslat rendezi, hogy amennyiben a termékértékesítés kizárólag a kiléptetésre
előírt határidő túllépése miatt nem lehetett adómentes, de az értékesítéstől számított 360 napon belül
a terméket mégis kiléptetik az Európai Unión kívülre, az értékesítés adómentességet élvezhet,
azáltal, hogy az adóalany csökkentheti a fizetendő adóját a korábban ezen értékesítés után
megfizetett/bevallott adó összegével. A fizetendő adó csökkentésének feltétele ugyanakkor az
ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása.
a(z) 76. §-hoz
Az adóalanyok a vállalkozásukon belül használt tárgyi eszközhöz kapcsolódó előzetesen
felszámított adót a figyelési időszakon belül korrigálni kötelesek, amennyiben ezen eszköz
felhasználási aránya változik. Tekintettel arra, hogy nem csak a tárgyi eszközök, hanem a vagyoni
értékű jogok is több éven keresztül szolgálhatják az adóalany gazdasági tevékenységét, a Javaslat
előírja, hogy a vagyoni értékű jogokat is a tárgyi eszközökkel azonos módon kell kezelni. A
Javaslat továbbá rendezi, hogyan kell alkalmazni a korrekciós szabályokat abban az esetben, ha a
tárgyi eszköz apport vagy jogutódlás keretében egy másik adóalanyhoz kerül át.
a(z) 77. §-hoz
A jogalkalmazást segítő intézkedésként a Javaslat, az eddigi jogszabályszerkesztéstől eltérően egy
helyen szabályozza, valamint némileg egyszerűsíti a fizetendő és a levonható adó utólagos
korrekciójának elszámolására vonatkozó előírásokat.
a(z) 78. §-hoz
Léteznek olyan nyugták, amelyek egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is
jogosítják azok bemutatóit (pl. színházjegy, menetjegy). Ezek a nyugták tartalmazzák, hogy mely,
mikori konkrét szolgáltatás igénybevételére jogosítanak, így esetükben nem szükséges, hogy
142
azokon a kibocsátásuk kelte is szerepeljen. A Javaslat rendezi, hogy ilyen nyugták esetében nem
kötelező adattartalom a nyugta kibocsátásának kelte, elegendő, ha azon az az időpont, vagy időszak
szerepel, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető.
a(z) 79. §-hoz
és
a(z) 80. §-hoz
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy nyugtát elektronikusan is ki lehessen bocsátani.
a(z) 81. §-hoz
A Javaslat technikai pontosítást tartalmaz a §-ban lévő hivatkozás tekintetében.
a(z) 82. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs klauzulát bővíti a megfelelő irányelvvel.
a(z) 83. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz az Áfa tv. 58. §-hoz kapcsolódó módosításhoz a kettős
adóztatás és a nem adóztatás elkerülése érdekében.
a(z) 84. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezésként írja elő, hogy a vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó
előzetesen felszámított adó utólagos korrekciójára vonatkozó új előírásokat a hatálybalépés napját
követően megszerzett vagyoni értékű jogok tekintetében kell először alkalmazni. Ugyancsak
rögzítésre kerül, hogy az adóalany erre vonatkozó választása esetén az új előírásokat azon vagyoni
értékű jogokra is alkalmazhatja, melyek szerzése a hatálybalépés napján vagy azt megelőzően
történt.
a(z) 85. §-hoz
A Javaslat átvezeti a szövegben a módosítások miatt szükségessé váló hivatkozások módosításait,
továbbá a közösségi szabályozásnak megfelelően további kötelező adattartalmat ír elő az
egyszerűsített számla esetében, amennyiben azt külföldi teljesítési helyű ügyletről bocsátják ki.
Ezen túlmenően a Javaslat fordított adózást ír elő olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési,
bontási tevékenységek esetében, melyek vonatkozásában elegendő hatóság általi tudomásulvétel is,
valamint jogharmonizációs célú pontosításként rögzíti, hogy a számlakibocsátásra vonatkozó
szabályok szempontjából nem minősül letelepedettnek a teljesítési hely szerinti tagállamban az
adóalany akkor sem, ha ugyan rendelkezik ott állandó telephellyel, de az nem vesz részt az ügylet
kivitelezésében. A Javaslat emellett rendelkezik arról is, hogy ha a vagyoni értékű jogokat a
figyelési időszakon belül értékesítik, akkor azokat az előzetesen felszámított adó tekintetében a
tárgyi eszközökkel azonos módon kell kezelni.
a(z) 86. §-hoz
A Javaslat a jogszabály szerkesztési változtatásokhoz kapcsoló hatályon kívül helyező
rendelkezéseket tartalmazza.
11.	A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban
egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény
a(z) 87. §-hoz
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás
bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és
ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló 2013/43/EU irányelv lehetővé teszi
a tagállamok számára, hogy a gabonafélék és olajos magvak vonatkozásában 2018. december 31-ig
fordított adózást alkalmazzanak. A Javaslat erre tekintettel, az adócsalás elleni küzdelem érdekében
143
2018. december 31-ig meghosszabbítja a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő
kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény
rendelkezéseinek alkalmazását.
III.	Fejezet
HELYI ADÓZÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
12.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
a(z) 88. §-hoz
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) értelmében nem tartozik a telekadó hatálya alá a
belterületen lévő, művelési ággal nyilvántartott és tényleges művelés alatt álló földrészlet. Az
ingatlan-nyilvántartási szabályok értelmében ugyanakkor az 1 hektár alatti belterületi földeket nem
lehet művelési ággal nyilvántartani akkor sem, ha azokat ténylegesen művelik, ezért ezen területek
után a Htv. értelmében, az adónem települési bevezetettsége esetén telekadót kell fizetni.
A Javaslat ezen belterületi, művelés alól kivett, 1 hektár területnagyságot meg nem haladó
földrészleteket mentessé teszi a telekadó alól. A visszaélések kizárása érdekében e mentesség csak
akkor jár, ha a földrészlet teljes területét ténylegesen művelik és ezt a tényt a mezőgazdasági
szakigazgatási szerv évente igazolja.
a(z) 89. §-hoz
A hatályos telekadó-szabályozásban az adókötelezettség megszűnésénél a gyakorlatban annak
ellenére jogértelmezési zavart okoz a feltételek meghatározása kapcsán a „vagy” kötőszó
kizárólagos alkalmazása, hogy a Htv. telek-fogalmával összeolvasva ezen rendelkezés értelmezése
egyértelmű. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nem szűnhet meg azon földrészlet adókötelezettsége, amely
egyébként a Htv. 52. § 16. pontja szerint teleknek, azaz adótárgynak minősül. Részben e
jogértelmezési zavar feloldása, részben pedig a földügyi szabályozással való összhang
megteremtése érdekében indokolt a telekadó-kötelezettség keletkezését, illetve megszűnését
eredményező tényállás eseteinek pontosítása, valamint az egyes esetek önálló pontokban való
szabályozása.
a(z) 90. §-hoz
A Htv. hatályos rendelkezése értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó
vállalkozó a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást
csak a KATA alanyiság megkezdésétől számított 15 napos határidőn belül választhatja, mégpedig a
KATA alanyisága időszaka egészére. Amennyiben az egyszerűsített adóalap-meghatározás
bejelentésére vonatkozó bejelentési határidőt a KATA alany elmulasztja, úgy elesik ettől a
lehetőségtől. Az is lehetséges, hogy a vállalkozás körülményeiben bekövetkezett változások miatt
az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást választó KATA alany számára már nem racionális
az iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap-megállapítás alkalmazása, azonban az egyszerűsített
iparűzési adóalap-megállapításból csak akkor „léphet ki”, ha KATA alanyiságát megszünteti.
Mindezen szigorú szabályok oldása és a KATA alanyok helyzetének javítása érdekében a módosítás
eredményeként lehetővé válik, hogy a KATA alany adóévre válassza a helyi iparűzési adóban az
egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert (a székhelyre, illetve a telephelyekre a tételes
adóalapot). A Javaslat rögzíti, hogy a KATA-alany a KATA alanyisága kezdetétől számított 15
napon belül vagy legfeljebb az adóév január 15-éig nyilatkozathat arról, ha az adóévi adót tételes
adóalap szerint (egyszerűsített módon) kívánja teljesíteni.
A Htv. ma nem tartalmaz adóbevallási szabályt az iparűzési adót tételes adóalap szerint fizető
KATA-alanyok számára azon esetre, ha az adózó az önkormányzat rendelete alapján adóalap-
144
mentességet, adókedvezményt kíván érvényesíteni, vagy az ideiglenes tevékenységvégzése után
megfizetett átalányadót vagy a megfizetett e-útdíjat az állandó jellegű adókötelezettsége kapcsán
fizetendő iparűzési adóba be kívánja számítani, vagy a foglalkoztatás-növelés címén adóalap-
menteséget - 1 fő után 1 millió forint/év - kíván érvényesíteni. A Javaslat a hivatkozott
tényállásokra tartalmaz szabályozást.
a(z) 91. §-hoz
A Htv. hatályos szabályai értelmében nem kell adóelőleget bejelenteni és bevallani az adóköteles
tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében.
Ezen megfogalmazás megtévesztő, hiszen azt sugallja, hogy az ilyen vállalkozó az első
előlegfizetési időszaknak csak azon részében mentesül az előlegbevallás, -fizetés kötelezettsége
alól, ami az adókötelezettség keletkezésének adóévére esik. Az egységes jogalkalmazás, illetve a
jogelőd nélkül kezdő vállalkozók előlegfizetés alóli tényleges mentesülése biztosítása érdekében
indokolt a Htv. olyan módosítása, amely rögzíti, hogy esetükben az előleg megállapítása alóli
mentesség a kezdés adóéve helyett az első előlegfizetési időszakra vonatkozik.
a(z) 92. §-hoz
A Javaslat pontosítja a telek fogalmát az ágazati jogszabályokkal való összhang megteremtése
érdekében. Emellett - szintén az ágazati jogszabályok változása okán - kiemeli a Htv. termőföld
fogalmából a termőföldről szóló törvényre hivatkozást és a telekadó vonatkozásában egy saját
önálló fogalmat ad a termőföldre, s az alatt - figyelemmel a 2013. december 15-én hatályba lépő
mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény mező-, erdőgazdasági
hasznosítású föld fogalmára - azt a művelési ágban nyilvántartott földrészlettel azonosítja
(függetlenül attól, hogy az bel-, vagy külterületen fekszik). Az erdő fogalma alatt - a Javaslat
értelmében - az erdő művelési ágba tartozó földrészletet, továbbá a hatályos szabályozástól eltérően
azt a művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészletet is érteni kell, amelyet az Országos
Erdőállomány Adattárban erdőként tartanak nyilván.
A módosítás hatásaképp a jelenleg telekadó-mentes erdő - kibővült tartalommal - 2014. január 1 -
jétől már nem lesz a telekadó hatálya alatt (továbbra sem kell azután telekadót fizetni).
A Javaslat a hatályos szabályozással azonosan a külterületi termőföldet eleve nem tekinti
adótárgynak, a belterületen fekvő termőföldet pedig akkor, ha az ténylegesen mezőgazdasági
művelés alatt áll.
A Javaslat pontosítja az építményadó tárgyi hatályának megállapítása kapcsán az épület, épületrész
fogalmát.
a(z) 93. §-hoz
Az építményadó-kötelezettség a hatályos szabályozás szerint az építmények közül csak az
épület(rész)ekre terjed ki, ehhez képest több tényállási rendelkezésben az épület fogalom helyett az
„építmény” kifejezés (mint gyűjtőfogalom) szerepel. Az értelmezési zavarok megszüntetése
érdekében indokolt a Htv. építményadó-rendelkezéseiben az „épület, épületrész” kifejezést
„építmény” szövegre módosítani.
A § továbbá technikai pontosításokat tartalmaz.
a(z) 94. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a Htv. 49. §-ának hatályon kívül helyezését is. Ezen rendelkezés akkor bírt
létjogosultsággal, amikor a helyi adók megjelenésével a tanácsi adók átmenetileg még léteztek. Erre
figyelemmel - deregulációs okból - indokolt a jogszabályhely hatályon kívül helyezése.
145
IV. Fejezet
ILLETÉKEK
13.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
a(z) 95. §-hoz
A Javaslat enyhíti a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzésekor alkalmazott
illetékmentesség feltételének igazolására vonatkozó szabályokat, így az állami adóhatóságnak
abban az esetben is törölni kell a felfüggesztett illetéket, ha a lakóház felépítését bizonyító
használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány
nem az adózó, hanem a tulajdonostárs, vagy az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog jogosítottja
nevére szól.
a(z) 96. §-hoz
A követelés, így az osztalék-követelés, továbbá a csődegyezség keretében, illetve a felszámolási
eljárás során ingyenesen elengedett követelés is az ajándékozási illeték tárgyát képezi. Nem
keletkezik azonban ajándékozási illetékkötelezettség, ha a taggyűlés visszavonja az
osztalékfizetésről szóló döntését, megszüntetve ezzel a követelést. Abban az esetben viszont, ha a
társaság nem határoz az osztalékfizetés visszavonásáról, a tag/részvényes viszont lemond a
követeléséről, a társaság ajándékozási illeték fizetésére köteles a hatályos szabályozás szerint. A
végeredményét tekintve azonos vagyonjogi pozíció egységes illetékjogi kezelése érdekében tehát
indokolt az ajándékozási illetékmentességi rendelkezés bevezetése az osztalék elengedésével
összefüggő ingyenes vagyonszerzés tekintetében.
Mindemellett a csődközeli helyzetben levő, illetve a felszámolás alatt álló társaságok
továbbműködésének elősegítése érdekében, az ajándékozási illetékmentes ügyletek köre bővül a
csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárás során elengedett ingyenes követelésekkel,
feltéve, ha nem a tag a követelés jogosultja.
A Javaslat kiterjeszti az ajándékozási illetékmentességet a házastársak közötti ingyenes
vagyonátruházásokra, illetve a házastársi vagyonközösség megszüntetésével realizálódó ellenérték
nélküli vagyonszerzésekre.
a(z) 97. §-hoz
A Javaslat enyhíti a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzésekor alkalmazott
illetékmentesség feltételének igazolására vonatkozó szabályokat, így az állami adóhatóságnak
abban az esetben is törölni kell a felfüggesztett illetéket, ha a lakóház felépítését bizonyító
használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány
nem az adózó, hanem a tulajdonostárs, vagy az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog jogosítottja
nevére szól.
a(z) 98. §-hoz
A Javaslat a visszaélések elkerülése érdekében a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem
képező ingó vagyontárgyak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervek
általi megszerzésekor, illetve a követelés gazdálkodó szervek közötti ajándékozásával
összefüggésben igénybe vehető illetékmentesség feltételrendszerét szigorítja. E mentességek nem
alkalmazhatóak, ha a vagyonszerzőt olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke
nem éri el a 10%-ot vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a
társasági adónak megfelelő, legalább 10%-os mértékű adó.
146
a(z) 99. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet a házastársak közötti
visszterhes vagyonátruházásokra, illetve a házastársi vagyonközösség megszüntetésével realizálódó,
ellenérték fejében megvalósuló vagyonszerzésekre.
Mindemellett a Javaslat enyhíti a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzésekor alkalmazott
illetékmentesség feltételének igazolásának szabályait, így az állami adóhatóságnak abban az esetben
is törölni kell a felfüggesztett illetéket, ha a lakóház felépítését bizonyító használatbavételi engedély
vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány nem az adózó, hanem a
tulajdonostárs, vagy az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog jogosítottja nevére szól.
Az első lakásvásárlókat terhelő kiadások enyhítése, továbbá az ingatlanforgalom élénkítése
érdekében, a Javaslat szerint - a hatályos szabályokhoz képest - nem csak a 35 éven aluli fiatalokat,
hanem bármely vagyonszerzőt megilleti a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény,
amennyiben a kedvezmény alkalmazását kéri az állami adóhatóságtól.
Továbbá a visszaélések elkerülése érdekében a kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett
részesedéscsere, a kedvezményezett eszközátruházás, valamint a kapcsolt vállalkozások közti
visszterhes vagyonátruházások esetén igénybe vehető illetékmentesség feltételrendszere szigorodik.
E mentességek nem alkalmazhatóak, ha a vagyonszerzőt olyan államban jegyezték be, amelyben a
társasági adó mértéke nem éri el a 10%-ot vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet
nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10%-os mértékű adó.
a(z) 100. §-hoz
Az Itv. 58. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott mérsékelt (az egyébként fizetendő illeték
10%-át kitevő) illetékhez kapcsolódó eltérő jogalkalmazást szünteti meg a módosítás, mely alapján
az eljárást megindító beadványt érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozat elleni fellebbezést
illetékmentességgel kedvezményezi. Ez egyben jelentősen könnyíti a bíróság munkaterhét.
A Javaslat megfelel a többségi joggyakorlatnak, ugyanakkor erősíti az ügyféli jogokat, egyúttal
kiküszöböli a fellebbezési eljárásban előterjesztett költségmentességi kérelmeket is.
a(z) 101. §-hoz
A Javaslat egyfelől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről
szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet és az Itv. szabályozása közötti összhang megteremtését
szolgálja, másfelől a jogalkalmazók által jelzett hiátust orvosolja, a mérsékelt illetékkötelezettséggel
érintett beadványok tekintetében megfizetett bírósági eljárási illeték visszatérítésére vonatkozó
eljárásrend megállapításával. A módosítás - mely az illeték visszatérítését a bíróság értesítésétől
teszi függővé, - a jogosulatlan visszatérítési kérelmek előterjesztésének visszaszorítására is
alkalmas.
a(z) 102. §-hoz
A Javaslat konkretizálja, hogy az ingatlanügyi hatóságnak a futamidő végén tulajdonjog-átszállást
eredményező lízingszerződéseket is meg kell küldenie az adóhatóság részére, a tulajdonjog
fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően.
a(z) 103. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a lakóház felépítésére vonatkozó igazolási rend kedvező
változásait a folyamatban levő illetékügyekben is alkalmazza az állami adóhatóság.
147
a(z) 104. §-hoz
Annak érdekében, hogy minél szélesebb körben alkalmazható legyen a lakóház építésére alkalmas
telekszerzéshez kapcsolódó feltételes illetékmentesség, bővül a vagyontárgyra vonatkozó fogalom-
meghatározás. A Javaslat szerint az ingatlanok megítélésekor elsősorban az ingatlan-nyilvántartási
adatok szerint megállapítható jogi jelleg irányadó, így biztosítható az illetékmentesség abban az
esetben is, ha a telek a valóságban nem teljesen „üres”, hanem pl. egy olyan épület áll rajta, mely a
szerkezetkész állapotot nem éri el.
A Javaslat újraszabályozza a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát, így - a
társasági adószabályozással összhangban - a társaság beszámolójában kimutatott eszközök
ingatlanaránya lesz mérvadó atekintetben, hogy a vagyoni betét megszerzése illeték-kötelessé válik-
e a jogügylet tárgyát képező vagyoni betétek minősítése során.
a(z) 105. §-hoz
1.	A pontosító, jogalkalmazást segítő rendelkezés vitathatatlanná teszi, hogy az átadás pillanatában
nyilvántartásban nem szereplő, vagy külföldi nyilvántartásban rögzített, de belföldi nyilvántartásba
vétel céljából megszerzett gépjárművek, pótkocsik után is kell vagyonszerzési illetéket fizetni.
2.	Pontosító javaslat, mely világossá teszi, hogy a feltételes illetékmentességgel érintett telek
korábbi tulajdonosának jogutóda, örököse nem köteles az eredetileg meghatározott 4 éven belüli
beépítésre, ez csak lehetőség számára. Abban az esetben azonban, ha a jogutód, örökös az
örökhagyó lakóház-építési kötelezettségét nem vállalja, az örökhagyó terhére előírt, de a megfizetés
tekintetében felfüggesztett illetéktartozás nem törölhető, így az a hagyatéki terhek részét fogja
képezni, illetve azon tartozások körébe fog tartozni, melyek tekintetében a jogutód helytállni
köteles.
3.	A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként realizálódó termőföld-
ajándékozás jelenleg is illetékmentes. A Javaslat a mentesség részletszabályainak módosításával (a
hatályos rendelkezésekhez képest) hosszabb időt biztosít a mentességre való jogosultság
igazolására, így az okirat - a Javaslat szerint - legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig nyújtható be az állami adóhatóság részére.
4.	A Javaslat az egységes jogalkalmazás érdekében egyértelművé teszi, hogy a zárt végű pénzügyi
lízingszerződés keretében történő ingatlan-, illetve gépjármű-szerzés a visszterhes vagyonátruházási
illeték tárgyát képezi, tekintettel arra, hogy a tulajdonjog-átszállás a lízingszerződésből fakad.
5-7. Szövegpontosító javaslat.
8.	A visszterhes termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség alkalmazásának feltétele, hogy a
vagyonszerző a birtokbaadástól számított 5 éven belül saját maga művelje a földet. Annak
érdekében, hogy a kedvező szabály kijátszási lehetőségei csökkenjenek, indokolt rögzíteni, hogy az
5 éves, saját művelési kötelezettség a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség
keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától megkezdődik.
9-10. Jogtechnikai pontosítás.
11.	A Javaslat a cégjegyzékbe bejegyzett cégek jogkövető magatartásra szorítása érdekében
megemeli az ún. cégbírósági felügyeleti illeték mértékét 50 000 forintról 100 000 forintra.
12.	A Javaslat meghatározza a szállás időben megosztott használati jogának értékével összefüggő
számítási metodika rendjét.
13-15. Jogtechnikai pontosítás.
16.	Az egyértelmű jogalkalmazói gyakorlat kialakítása érdekében szükséges expressis verbis
rögzíteni, hogy abban az esetben is kell mulasztási bírságot fizetnie az adózónak, ha az egyébként
148
illetékmentes vagyonszerzése tekintetében nem (vagy csak késedelmesen, illetve hiányosan)
teljesítette a bejelentési kötelezettségét.
17.	Jogtechnikai pontosítás.
18.	Az Itv. alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősülő jogosultságok meghatározásakor a
Javaslat kifejezetten utal az üdülőhasználati jogra és a szállás időben megosztott használati jogára
is, ugyanakkor a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat
nem említi, tekintve, hogy ez utóbbi használati jog tartalmát tekintve „kiüresedett”.
19.	A Javaslat bővíti a termőföld fogalmát az Itv. alkalmazásában, így azt a földrészletet is
termőföldnek kell tekinteni, melynek az ingatlan-nyilvántartási besorolása ugyan nem termőföld, de
az Országos Erdőállomány Adattár erdőnek minősíti és az erre utaló jogi jelleget az ingatlan-
nyilvántartásba feljegyezték.
a(z) 106. §-hoz
1.	Jogtechnikai pontosítás.
2.	A Javaslat újraszabályozza a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát, így - a
társasági adószabályozással összhangban - a társaság beszámolójában kimutatott eszközök
ingatlanaránya lesz mérvadó a jogügylet tárgyát képező vagyoni betétek minősítése során, tehát a
megszerzett társaság főtevékenysége (a szabályozás kijátszhatóságának elkerülése érdekében)
irreleváns.
3.	Jogtechnikai pontosítás.
4.	A Javaslat - a házastársi vagyonközösség megszüntetéséhez kapcsolódó illetékmentesség
bevezetésére tekintettel - hatályon kívül helyezi a vagyonközösség megszüntetésére vonatkozó
részletszabályokat.
5.	Jogtechnikai pontosítás.
V.	Fejezet
VÁMIGAZGATÁS
14.	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása
a(z) 107. §-hoz
Az agrártámogatások felhasználásának ellenőrzésére szolgáló és a vámhatóság által végzett EMGA
utólagos ellenőrzések során nagy számban és költséghatékonysági szempontok miatt az érintett cég
székhelye szerinti igazgatóság által végzett kapcsolódó vizsgálatok végrehajtását segítő rendelkezés
annak tisztázása, hogy a kapcsolódó vizsgálat ideje már a vizsgálatra illetékes vámszerv
megkeresésétől kezdve nem számít bele az alapvizsgálat idejébe. Ennélfogva a kapcsolódó
vizsgálatot végrehajtó szerv megkeresése és a tényleges ellenőrzés megbízólevél átadásával történő
megkezdése közötti szakasz nem jelent az alapvizsgálatnál időveszteséget.
a(z) 108. §-hoz
és
a(z) 109. §-hoz
A Javaslat egységesíti a fizetési halasztás, illetőleg részletfizetés engedélyezésének szabályait.
Emellett a Javaslat törli a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet
229. cikkében foglalt rendelkezések ismétlését. Az új (2a) bekezdés a későbbi jogvitákat
elkerülendő egyértelmű utalást tartalmaz arra, hogy a kamat felszámítása és a vámbiztosíték
149
nyújtása alóli mentesítés nem kizárólag együttesen alkalmazható.
a(z) 110. §-hoz
és
a(z) 111. §-hoz
A Javaslat kodifikációs szempontból külön §-ra bontja az elszámolásra és az elévülésre vonatkozó
rendelkezéseket.
A Vtv. 3. §-a értelmében a nem közösségi adókra és díjakra a vámigazgatási eljárásra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni, ha azoknak kiszabását és/vagy beszedését a külön jogszabályok a
vámhatóság hatáskörébe utalják. E rendelkezésekre figyelemmel a nem közösségi adók és díjak
elévülési szabályait a vámra vonatkozó szabályokkal kell összhangba hozni. Szintén szükséges az
említett elévülési szabályokat kiterjeszteni a Vtv. 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási
bírságra, illetőleg a korrekciós pótlékra. Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről
szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról rendelkező 1150/2000/EK, Euratom rendelet
17.	cikk (2) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a megállapított jogosultságok összegeit
legkésőbb a jogosultság 2. cikkel összhangban történt megállapításának, illetőleg közigazgatási
vagy peres eljárás esetén a jogerős határozat kihirdetésének, az arról szóló értesítésnek vagy a
közzétételnek az időpontjától számított öt év elteltével behajthatatlannak kell tekinteni.
A 1150/2000/EK, Euratom rendelet 17. cikk (2) bekezdésében „a közigazgatási vagy peres eljárás”
jelenti egyrészt a Vámkódex 243. cikke szerinti jogorvoslati eljárást, másrészt a Vámkódex 236.,
238. vagy 239. cikke szerint vámvisszafizetés, -elengedés iránt benyújtott kérelemre indult eljárást.
Az öt éves időtartam számítása szempontjából nincs jelentősége a csőd-, illetve felszámolási
eljárásnak, továbbá a büntetőeljárásnak, tehát a beszedési-, fizetésképtelenségi- és büntetőeljárások
nincsenek kihatással az elévülési időre.
A 1150/2000/EK Euratom rendelet 17. cikk (2) bekezdése kitér továbbá arra is, hogy az elévülést a
részletfizetés nyugtatja, az ötéves időtartam az utolsó befizetés időpontjában kezdődik meg,
amennyiben ez a befizetés nem egyenlíti ki az adósság teljes összegét.
A „ végrehajtáshoz való jog” és a „ beszedéshez való jog’ külön nevesítése nem indokolt, tekintettel
arra, hogy a vámhatóság határozatai - így a fizetési kötelezettséget tartalmazó határozatok is - a
Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 7. cikk értelmében
azonnal végrehajthatók. Ennek értelmében az Art.-ban, valamint a hivatkozott tanácsi rendeletben
alkalmazott terminológiához való közelítés érdekében javasolt kizárólag a „végrehajtáshoz való
jog’ terminus használata.
A fentieken túl a Javaslat a végrehajtási eljárás során egy speciális kielégítési forma - jelzálog -
kapcsán emeli ki, hogy az elévülés a zálogtárgy értékesítéséig nyugszik. E rendelkezések hiányában
a zálogtárgy ideiglenes forgalomképtelensége esetében az általános elévülési szabályokat
alkalmazva a jelzálogjogot meg kellene szüntetni, amennyiben az utolsó jogerős határozat
meghozatalától számított öt év eltelt, és az ezt követő értékesítésből befolyt összegből a tartozás
összege nem lenne kiegyenlíthető.
a(z) 112. §-hoz
és
150
a(z) 113. §-hoz
Az Európai Bizottság Saját Forrásokkal Foglalkozó Tanácsadó Bizottsága 2008. január 16-án kiadta
az „Iránymutatás a külön számlák használatához” című dokumentumot az AC0R/2007-12/agenda-
04-EN-VERSION 2 számon. A dokumentum jogi nyilatkozata értelmében elkészítésének
kizárólagos célja az, hogy iránymutatást adjon a külön számlák használatához, az EU jogszabályok
rendelkezéseinek és az Európai Bíróság joggyakorlatának megfelelően, azzal a céllal, hogy segítse a
tagállamokat közigazgatási rendszereik kompatibilitásának és egyszerűségének megőrzésében.
A dokumentum „5. Összegek kivezetése ‘B’ számlákról” rész „tartozás törlése” pontja úgy
fogalmaz, hogy valamely összeg - részben vagy egészében - törölhető a külön számláról abban az
esetben, ha jogerős közigazgatási határozat vagy bírósági végzés az adott tartozást részben vagy
egészében semmisnek nyilvánítja, vagy ha elévült a tartozás, vagy ha az adós fél általános jelleggel
nem köteles megfizetni a követelt vám összegét.
Abban az esetben, ha az adós fél számára kedvező közigazgatási határozat vagy bírósági végzés
még azért nem vált jogerőssé (visszavonhatatlanná), mert a nemzeti hatóság újabb fellebbezést
nyújtott be azzal szemben vagy még nem járt le a fellebbezés benyújtásának határideje, az érintett
összeg nem törölhető a külön számlákról, még abban az esetben sem, ha az elsőfokú határozat
érvénytelenítette a követelést.
A javasolt kiegészítés az iránymutatásban foglaltak jogszabályba ültetését szolgálja azzal, hogy e
rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a jogorvoslati kérelem benyújtása okán a vitatott
határozat végrehajtásának felfüggesztésével összefüggésben szedett vámbiztosíték tekintetében is.
a(z) 114. §-hoz
A Javaslat a vámigazgatási bírság kiszabására okot adó körülmények köréből törli azokat az
eseteket, amikor a gyűjtő vámáru-nyilatkozat vagy a vámáru-nyilatkozat módosítását az ügyfél
kérelmezi, és ebből fizetési kötelezettsége keletkezik. Ebben az esetben a jóval ésszerűbb a
korrekciós pótlékot fizetni.
Szigorít a Javaslat azonban azon esetekben, ahol a vámhiány után számított vámigazgatási bírság
összege nem haladja meg a 2500 forintot. Itt a Vtv. 57. §-ának analógiájára minimális
bírságösszeget határoz meg, amely közelítően 10 eurónak megfelelő forintösszeg.
Az új (11a) bekezdés kimondja, hogy a vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése késedelmi
kamat kiszabását eredményezi.
a(z) 115. §-hoz
A Javaslat értelmében, amennyiben egy ügyfél - még ha megkésve is -, de önmaga kezdeményezi
egy korábban lefolytatott vámeljárás vámáru-nyilatkozatának módosítását, és a módosítás nem a
vámkezeléskor tanúsított rosszhiszemű magatartás eredménye, a vámigazgatási bírságtól eltérő
pótlékolási rendszer kerülne alkalmazásra a vámigazgatási eljárás során. E pótlékolás rendszere
részben igazodik az Art.-ban foglalt önellenőrzési pótlékra vonatkozó rendelkezésekhez, másrészt
azonban figyelembe veszi az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló
2007/436/EK, Euratom végrehajtásáról rendelkező 1150/2000/EK, Euratom rendelet 11. cikkében
részletezett, késedelmes fizetésre vonatkozó, a késedelmi kamat kiszámításának módját
meghatározó előírásokat. Továbbá a vámigazgatási bírsággal ellentétben a társasági adóról és az
osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény 8.§ (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel a korrekciós
pótlék nem növeli az adózás előtti eredményt.
151
Kimondja továbbá a javaslat, hogy mentesülnek a pótlék alól a vám visszafizetésére, elengedésére
irányuló eljárások, illetőleg azok, ahol az ügyfél terhére fizetési kötelezettség nem keletkezik.
A pótlék összegének maximumát is indokolt alapesetben (a vámáru-nyilatkozat elfogadásától
számított 90. napig) a vámigazgatási bírságnál lévő 1.000.000,-Ft-os maximum összeghez igazodva
rögzíteni, ezt követően pedig 2.000.000,- Ft-ban meghatározni, mivel több nagyobb értékű árura
vonatkozó vámáru-nyilatkozat módosítása esetén a korrekciós pótlék összege indokolatlanul magas
összegű lehet, esetlegesen visszatartva ezzel az ügyfeleket a jogkövető magatartástól.
a(z) 116. §-hoz
Átmeneti rendelkezést beépítő rendelkezés a jelenleg hatályos nemzeti vámtörvénybe.
a(z) 117. §-hoz
Miniszteri rendeleti részletszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazás, valamint a jelenlegi
felhatalmazó rendelkezés pontosítása az egyetértési joggal rendelkező miniszterek feladatkörének
pontos megjelölésére.
a(z) 118. §-hoz
Szövegpontosítások.
a(z) 119. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
VI.	Fejezet
ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
15.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
a(z) 120. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvényben (Ket.) a döntés jogerejére vonatkozó rendelkezések már nem a törvény végrehajtási
fejezetében, hanem a hatóság döntéseire vonatkozó fejezetben találhatók, indokolt ezért az Art.
rendelkezéseit a Ket. módosult szerkezetéhez igazítani. A Ket. alapján az ügyfél kezdeményezheti
saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását, amely adóügyekben kizárt, ezért szükséges a Ket.
hivatkozott rendelkezésének egyértelmű kizárása adóügyekben.
a(z) 121. §-hoz
A javaslat az általános forgalmi adó törvény szerinti áfa-visszatérítési eljárás képviseleti szabályait
enyhíti.
a(z) 122. §-hoz
Az Art. 14. § (4) bekezdésének korábban hatályos rendelkezése szerint a volt vezető tisztségviselő,
illetve volt végelszámoló a felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő
időpontját követően elkövetett jogsértés miatt nem volt szankcionálható. A módosítás ezt korrigálja
amellett, hogy biztosítja a felszámolással, végelszámolással és kényszertörlési eljárással kapcsolatos
jogszabálysértések megfelelő szankcionálását.
152
a(z) 123. §-hoz
A magánszemélyek az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnésére
vonatkozó bejelentési kötelezettségüket sokszor nem teljesítik, ezért az állami adóhatóság
nyilvántartásában kötelezettként szerepelnek, és a folyószámlájukon az egészségügyi szolgáltatási
járulék folyamatosan előírásra kerül. Több esetben - a társszervek jelzései alapján - az adóhatóság
tudomására jut, hogy a magánszemély járulékfizetési kötelezettsége megszűnt (pl. külföldön
biztosított), azonban jelenleg az adóhatóság jogszabályi felhatalmazás hiányában a kötelezettség
előírását saját hatáskörben lezárni nem tudja. A módosítás ezt a helyzetet kezeli.
a(z) 124. §-hoz
A Javaslat szerint az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett,
illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a belföldi adózói bejelentkezés
követelménye alól, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az
adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a termék az adóraktározási
eljárás hatálya alatt marad, vagy a terméket a vámhatóság azt a Közösségen kívülre kiléptet.
a(z) 125. §-hoz
Az Art. hatályos rendelkezései értelmében az adózó költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést,
adó-visszatérítést csak abban az esetben kérhet, ha adóazonosító jellel rendelkezik, illetve adó-
visszaigénylést, adó-visszatérítést csak ezen időszakra vonatkozóan érvényesíthet. A módosítással a
fenti szabály a túlfizetésre is érvényes lenne, ez elsősorban azokban az esetekben fontos, mikor az
adózó adószáma az Art. 24/B. § alapján törlésre került.
a(z) 126. §-hoz
Az Art. 24/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján a határozott időtartamra elrendelt felfüggesztés
időtartamának lejártával abban az esetben is megnyílik az adóalany adólevonási joga, ha az
adófizetési, illetve bevallási kötelezettség pótlásának elmulasztása miatt az adószám törlését rendeli
el az állami adóhatóság. Az adószám törlésének időpontját megelőzően ugyanis - ellentétben az
Art. 24/A. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjai alapján elrendelt felfüggesztést követő törlés esetével -
az adószám a határozott időtartam lejártával már nem minősül felfüggesztettnek. A problémát
orvosolja az Art. 24/A. § (12) bekezdésének módosítása, ha a határozott időtartam előírása helyett
az adószám 180 napon túli törléséig felfüggesztett marad az adószám.
a(z) 127. §-hoz
A Javaslat szerint a Magyar Állam öröklése esetén mind a mögöttes felelőst kötelező, mind pedig a
tartozás, a túlfizetés törléséről szóló határozat meghozatala mellőzendő, mivel olyan ügyben kell a
tartozás, illetve a túlfizetés törléséről szóló határozatot meghozni, amely ügynek sem az állam, sem
pedig az elhunyt adószámlája szempontjából nincs gyakorlati jelentősége, azonban az
adminisztráció miatt jelentős költségeket ró a költségvetésre.
a(z) 128. §-hoz
Amennyiben az elkövető természetes személy a büntetésének korlátlan enyhítése érdekében a
büntetőeljárás során megfizeti a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt az elkülönített letéti
számlára, akkor ezen összeget a büntetőeljárás jogerős befejezését követően - az annak során hozott
döntést szem előtt tartva - az adóhatóság az elkülönített számláról átvezeti azon adózó (jellemzően
gazdasági társaság) fizetési számlájára, amelynek a bűncselekmény következtében fizetési
kötelezettsége keletkezett. Előfordulhat - figyelemmel a büntetőeljárások elhúzódó időtartamára is
-, hogy mire a büntetőeljárás jogerősen véget ér, addigra az érintett gazdálkodó már megszűnik
(különösen igaz ez a fiktív cégekre), és így adózó hiányában az adóhatóság nem tudja elszámolni az
153
elkövető által korábban az elkülönített letéti számlára megfizetett összeget. A módosítás ezt a
helyzetet orvosolja.
A túlfizetés fogalma a jelenlegi jogszabályi környezet alapján nem egyértelmű. A törvény hatályos
rendelkezései szerint a gyakorlatban „túlfizetés” alatt különböző eljárásokban, különböző
jogintézmények esetén más fogalmat értünk. Így például, a nettó adótartozás esetében - az Art. 178.
§ 4. pontja értelmében - túlfizetésnek az adózó javára többletet mutató folyószámla-egyenleget
tekintjük. Ezzel szemben, az elévülési szabályok - az Art. 164. § (6) bekezdése - az adózó javára
többletet mutató adófolyószámla egyenlegen belül megkülönböztetik a költségvetési támogatásból,
illetve a tényleges befizetésből eredő többletet, vagyis e szabályok alkalmazásában a túlfizetés
fogalmába nem értjük bele a költségvetési támogatásból eredő többletet. A jelenleg hatályos
szabályozási környezetben ez a megkülönböztetés nem indokolt. A módosítás lehetővé teszi
továbbá a kényszertörlés alatt álló adózók vonatkozásában is a túlfizetés összegének átvezetését a
tartozást mutató adónemekre, hasonlóan a csőd-, felszámolás-, illetve végelszámolás alatt álló
adózókhoz.
Jelenleg az Art. nem tartalmaz felosztási szabályt az Elektronikus Fizetési és Elszámolási
Rendszerben teljesített azon befizetések vonatkozásában, amelyekhez nem tartozik adózói felosztási
rendelkezés. Azon adózók tekintetében, akiknél a folyószámla tartozást mutat, a felosztási
rendelkezés nélküli befizetéseket a végrehajtás során alkalmazott felosztási szabálynak megfelelően
lenne célszerű kezelni, azzal, hogy ebben az esetben végrehajtási költségre tartozás nem számolható
el.
a(z) 129. §-hoz
A javaslat megteremti az Art. és az Áfa tv. összhangját.
a(z) 130. §-hoz
A módosítást az érintett adóalanyi kör NAV, illetve Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
irányába szolgáltatott adatainak eltérése indokolja. A tapasztalatok szerint más vagyoni, jövedelmi
viszonyokat igazol egy külföldi magánszemély a letelepedési-, illetve tartózkodási engedély
megszerzésének vagy megtartásának igazolására, illetve más adatokat próbál igazolni az adóhatóság
felé, amelyek alacsonyabb adókötelezettség megállapítását eredményeznék számára.
a(z) 131. §-hoz
A hagyaték elfogadása előtt az örökös méltányolható érdeke, hogy megismerje, hogy az elhunytnak
volt-e adótartozása, vagy visszaigényelhető adója. Az új rendelkezés ezt teszi lehetővé közvetett
módon, a közjegyző adótitokhoz való hozzáférésének biztosításával amellett, hogy számos
garanciális szabályt is fűz az adótitok megőrzése érdekében.
a(z) 132. §-hoz
A Javaslat megteremti az összhangot az adónyilatkozatra és a jövedelemigazolásra vonatkozó
rendelkezések között.
a(z) 133. §-hoz
A felszámolási eljárás alatt álló adózók tevékenységzáró ellenőrzésére nyitva álló egy éves határidő
törlését az Art-ból az indokolja, hogy a felszámolás alatti adózók kötelező ellenőrzése 2012. január
elsejével megszűnt, így már nem áll fenn az a veszély sem, hogy az adóhatósági ellenőrzések miatt
nagyszámú felszámolási eljárás elhúzódik. A Csődtv. 37. § (3) bekezdése továbbá 180 napos
j ogvesztő határidőt tartalmaz a hitelezői igények bejelentésére, így megfelelő ösztönzést ad az
adóhatóságnak arra, hogy a követelés-bejelentés alapját képező ellenőrzést befejezze. Problémát
okoz, hogy az adózó a felszámolás előtti időszakra még évekig nyújthat be - akár többmilliós
visszaigényelhető adót tartalmazó - bevallásokat, amelyet az adóhatóság nem vonhat ellenőrzés alá.
154
a(z) 134. §-hoz
A Javaslat az ellenőrzések gyorsabb, hatékonyabb lefolytatását szolgálja.
a(z) 135. §-hoz
Az adóellenőrzés jövője, hogy nem az egyes bizonylatokat vizsgálja, hanem a bizonylatok
feldolgozásának logikai láncolatát, és a feltárt logikai hibához rendeli hozzá az egyes bizonylatokat,
így tárja fel azok helytelen könyvelését, és az ebből adódó helytelen adózást. Mindehhez pedig az
alkalmazott szoftvereket, azok tartalmát is meg kell ismernie a revíziónak, például a pénzügyi
tranzakciós illeték vizsgálatánál fontos annak ellenőrzése, hogy minden releváns tranzakció a
rendelkezésünkre áll-e vagy sem.
a(z) 136. §-hoz
Az adóhatóság által végzett mintavételek tekintetében számos részletkérdést nem szabályoz az Art.
98.	§ (4) bekezdésének rendelkezése. A mintavételt általános esetben az adóhatóság adóellenőrei
végzik, azonban előfordulhat olyan eset (pl.: veszélyes anyagokból történő mintázás, speciális
munkavédelmi, munkavégzési körülmények), mely során célszerűbb és szakszerűbb, ha a
mintavételt az adózó végzi el. Az előzőek mellett a mintavétel szabályozása így összhangba kerülne
a vámeljárások során végzett mintavételek Uniós szabályozásával is, melyről az Európai Parlament
és a Tanács 450/2008 számú rendeletének (Modernizált Vámkódex) 118. cikke, a Tanács
2913/92/EGK rendeletének 69. cikke, valamint a Bizottság 2454/93/EGK rendeletének 242-247.
cikkei rendelkeznek.
a(z) 137. §-hoz
Az Art. 99. § (1a) bekezdése gyakorlatilag megismétli az Art. 14. § (4) bekezdése szerinti
szabályokat. A két jogszabályhely harmonizálása érdekében az Art. 99. § (1a) bekezdésének a
kibővítése is indokolt (az Art. 14. § (4) bekezdése általunk javasolt szövegéhez igazodva). Azonban
a bírságolás lehetőségét elegendő az Art. 14. § (4) bekezdésében szerepeltetni.
a(z) 138. §-hoz
Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő
adatok, tények, körülmények valóságtartalmát, illetőleg ezek hitelességét vizsgálja az adóhatóság.
Ehhez szükséges, hogy ne csak az egyes bizonylatokat vizsgálja, hanem a bizonylatok alapjául
szolgáló nyilvántartásokat, a bizonylatok feldolgozásának menetét, a számításokat, így tárja fel azok
helytelen könyvelését, az adózó számviteli szabályoktól eltérő nyilvántartás vezetési rendszerét.
a(z) 139. §-hoz
Az új rendelkezések az adóhatósági iratok elektronikus úton való kézbesítésére való felkészüléshez
kapcsolódnak, az eljárás gyorsítására és egyszerűsítésére irányulnak.
a(z) 140. §-hoz
A Javaslat kapcsolódik az Art. 35. § (2) bekezdésének módosításához, amely szerint a Magyar
Állam öröklése esetén mind a mögöttes felelőst kötelező, mind pedig a tartozás, a túlfizetés
törléséről szóló határozat meghozatala mellőzendő.
a(z) 141. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A Javaslat szerint a feltételes adómegállapítás iránti kérelem a továbbiakban
csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget, vagy annak
hiányát.
A (2) bekezdéshez: A Javaslat szerint a feltételes adómegállapítás ügyintézési határideje kis
mértékkel megemelkedik, illetve az erre vonatkozó rendelkezések pontosításra kerülnek.
155
A (3) bekezdéshez: A Javaslat szerint a feltételes adómegállapítás díjának megállapítása jelentős
mértékben egyszerűsödik.
A (4) bekezdéshez: A Javaslat szerint bevezetésre kerül az ún. előzetes konzultáció, amely jogi
keretek között szabályozott lehetőséget biztosít az adózóknak a jelentős költséggel járó feltételes
adómegállapítás iránti eljárás előtti konzultációra.
Az (5) bekezdéshez: A Javaslat szerint a feltételes adómegállapítás a továbbiakban egyfokú eljárás
lesz, amely során hozott döntés bírósági felülvizsgálata kérhető.
a(z) 142. §-hoz
A Javaslat biztosítja a mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában folyó eljárás keretében az
Alkotmánybíróság által hiányolt érdemi jogorvoslatot a helytállási kötelezettség alapját képező
utólagos adómegállapításról hozott határozattal szemben.
a(z) 143. §-hoz
2011. január 1. napjától hatályos jogszabályváltozás következtében az adóigazgatási eljárásban
kizárólag a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat minősül végrehajtható
okiratnak, azonban a bíróságok a legtöbb esetben továbbra is csak megkereséssel élnek az
adóhatóság felé a bírósági illeték előírása, nyilvántartása és végrehajtása érdekében.
a(z) 144. §-hoz
és
a(z) 145. §-hoz
A Javaslat - a NAV tv. 36. § (1) bekezdésének kiegészítésével összhangban - az Art. módosításával
meg kívánja teremteni annak a lehetőségét, hogy a NAV hivatásos állományú tagjai a vámhatósági
eljárásokban feltárt ingó vagyont a fennálló tartozás fejében lefoglalhassák. A pénzügyőrök ugyanis
akár a vámeljárás során, akár egy mélységi ellenőrzés keretében tárhatnak fel olyan ingó vagyont,
amely a fennálló, akár adótartozás, akár vámtartozás, akár az állami adóhatóság által nyilvántartott
adók módjára behajtandó egyéb köztartozás fedezetéül szolgálhatna, és amely vagyon azonnali
lefoglalása szükséges a végrehajtás eredményessége érdekében. A jelenlegi gyakorlat szerint a
pénzügyőrök ilyen esetben értesítik a NAV adóztatási szervét a lefoglalás foganatosítása érdekében.
A módosítással a NAV-on belüli munkamegosztás költséghatékonyabban megoldható, továbbá az
az eljárások gyorsítását és a költségvetési bevételek biztosítását hatékonyabban szolgálja.
a(z) 146. §-hoz
A Javaslat egy olyan új jogintézményt vezet be, ami a rugalmasságával és egyszerűségével
lehetőséget biztosítana az adóhatóság számára a korszerű, gyors és hatékony munkavégzésre, plusz
teher nélkül.
a(z) 147. §-hoz
Az állami adóhatóság szervezeti rendszerére nem lehet egyértelműen alkalmazni a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályait a végrehajtók
kizárásával kapcsolatban, ezért a Javaslat a kizárás szabályait az Art-ban rögzíti.
a(z) 148. §-hoz
A Vht. 2012. szeptember elsejétől hatályos átfogó módosítása folytán a bírósági végrehajtásban
ingatlanok esetében megszűnt a hagyományos árverés intézménye, és az elektronikus
ingatlanárverés vált kizárólagossá. Ennek eredményeként az adóeljárásban jelenleg a hagyományos
ingatlanárverések elvi lehetősége ugyan továbbra is adott, azonban- a szükséges háttérszabályozás
hiányában - a gyakorlatban nem alkalmazható e jogintézmény.
156
A Javaslat a hatályos Vht-ből jelenleg hiányzó, feltétlenül szükséges eljárási rendelkezéseket emeli
be a törvénybe, az itt nem szabályozott kérdések tekintetében továbbra is a Vht. marad a mögöttes
jogszabály.
a(z) 149. §-hoz
A Javaslat nyomán az elkésett végrehajtási kifogás elutasítására vonatkozó szabályok összhangba
kerülnek az elkésett fellebbezés elutasítására vonatkozó, Art. 136. § (6) bekezdésében foglalt
rendelkezéssel.
a(z) 150. §-hoz
Az adótartozások érvényesítése érdekében harmadik személyekkel szemben indított polgári peres
eljárások lefolytatása alatt az adótartozások végrehajtásához való jog elévülhet, és ezáltal az
adóhatóság jogerős bírósági ítéletben megállapított követelését érvényesíteni nem tudja. Ennek a
helyzetnek az orvoslására vonatkozó rendelkezést tartalmazza a Javaslat.
a(z) 151. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályok szerint az elévülés csak azokban az esetekben „tolódik” ki a
büntethetőség elévüléséig, amikor a büntető ítélet jogerőre emelkedése előtt még nem telt le az
általános öt éves adójogi elévülés időtartama. Amennyiben azonban a bíróság az általános adójogi
elévülést követően hozza meg döntését, adójogi megállapításra már nincs lehetőség. A Javaslat
szerint valamennyi olyan esetben, amikor adóra, járulékra, költségvetési támogatásra csalást,
költségvetési csalást, stb. követtek el, akkor ezen magatartás adójogi következményei (szankciói) is
megállapíthatóak legyenek akkor is, ha az általános adójogi elévülési idő már eltelt, de az adott
bűncselekmény büntethetősége még nem évült el.
a(z) 152. §-hoz
A feltöltési kötelezettség teljesítése során az árfolyamkülönbözetre tekintettel az adózó önhibáján
kívüli elmulaszthatja feltöltési kötelezettségének jogszabályszerű teljesítését, amely helyzetet
rendezi az új mentesítési szabály.
a(z) 153. §-hoz
A rendelkezéssel felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza
meg a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezéssel kapcsolatos nyilvántartás-vezetési
kötelezettség teljesítésének - adó megfizetését, költségvetési támogatás igénybevételét, valamint az
alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését biztosító - részletes szabályait és műszaki
követelményeit.
a(z) 154. §-hoz
A Javaslat módosítja az adókülönbözet fogalmát, úgy, hogy megfelelően tudja kezelni a törvény a
büntetőeljárás során megállapított adófizetési kötelezettséget.
a(z) 155. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.
a(z) 156. §-hoz
1.	Az elektronikus kapcsolattartás és elektronikus ügyintézés fogalmakat a Ket. maga is
megkülönbözteti, ennek alapján a Javaslat az Art. rendelkezései között jeleníti meg a
különbségtételt.
157
2.	A Javaslat indoka, hogy az Art. 16. § (7) bekezdésben meghatározott személyi körre
vonatkozóan a biztosítotti bejelentés részletszabályait jelenleg nem az Áht. és az Áht. vhr.
szabályozza, hanem a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló Korm. rendelet.
3.	A magánszemélyek az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnésére
vonatkozó bejelentési kötelezettségüket sokszor nem teljesítik, ezért az állami adóhatóság
nyilvántartásában kötelezettként szerepelnek, és a folyószámlájukon az egészségügyi
szolgáltatási járulék folyamatosan előírásra kerül. Több esetben - a társszervek jelzései
alapján - az adóhatóság tudomására jut, hogy a magánszemély járulékfizetési kötelezettsége
megszűnt (pl. külföldön biztosított), azonban jelenleg az adóhatóság jogszabályi
felhatalmazás hiányában a kötelezettség előírását saját hatáskörben lezárni nem tudja.
4.	A Javaslat szerinti pontosító módosítás egyértelművé teszi, hogy az adóregisztrációs eljárás
során a tag fogalmába az egyszemélyes gazdasági társaság (kft., zrt.) tagja is beletartozik.
5.	A Javaslat szerinti pontosító módosítás egyértelművé teszi, hogy az adóregisztrációs eljárás
során a tag fogalmába az egyszemélyes gazdasági társaság (kft., zrt.) tagja is beletartozik.
6.	A Javaslat megteremti az összhangot az adónyilatkozatra és a jövedelemigazolásra vonatkozó
rendelkezések között.
7.	A bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtásának határideje a társasági adó bevallás
határidejéhez igazodik.
8.	A Javaslat szerint a kiutalási határidő számítását az ellenőrzés megkezdését és a már
megkezdett ellenőrzés lefolytatását, befejezését akadályozó, késleltető ok egyaránt
befolyásolja.
9.	A Javaslat szerint az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében az illeték adónemmel
kapcsolatos bevallásban szereplő kötelezettség is önellenőrizhető.
10.	Az adóhatóságnak az ellenőrzések, illetve a gépjármű vagyonszerzési illeték kiszabásánál
bizonyos esetekben szüksége van az ügylet alapjául szolgáló okmányok másolati példányaira.
A kért iratok másolatát a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
(a továbbiakban: KEK KH) jelenleg nem adja át az adóhatóság részére, mivel a közúti
közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.)
kizárólag a járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás lehetőségét biztosítja, az okmánytár
pedig a járműnyilvántartásnak nem része. A Javaslat a Kknyt-t érintő módosító javaslathoz
kapcsolódik.
11.	A módosítást indoka az érintett adóalanyi kör NAV, illetve Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatal irányában szolgáltatott adatainak eltérése. A tapasztalatok szerint más vagyoni,
jövedelmi viszonyokat igazol egy külföldi magánszemély a letelepedési-, illetve tartózkodási
engedély megszerzésének vagy megtartásának igazolására, illetve más adatokat próbál
igazolni az adóhatóság felé, amelyek alacsonyabb adókötelezettség megállapítását
eredményeznék számára.
12.	A Javaslattal az iratanyag adóhatóság általi bevonásának határideje egyensúlyba kerül a
vizsgálatra nyitva álló határidővel (pl. 90 napos vizsgálat esetén 90 napig lehet az iratanyagot
bent tartani).
13.	A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz.
14.	A Javaslat szerint az adópolitikáért felelős miniszter felügyeleti szervként csak akkor jár el
kérelemre, ha a fővárosi, vagy megyei kormányhivatal mint felettes adóhatóság döntött az
önkormányzati adóhatóság által hozott döntés tekintetében.
158
15.	Szövegpontosítás az adott bekezdés g) pontjának a megalkotására tekintettel.
16.	Az önkormányzati adóhatóságoknál nem volt egyértelmű, hogy melyik adóhatóság jár el az
adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján, ha az adós egyéni
vállalkozó. (Az egyéni vállalkozó ugyanis nem tartozik az Art. 178. § 9. pontja szerinti egyéb
szervezet kategóriájába, illetve székhellyel, és nem lakóhellyel rendelkezik az adott
településen.) A Javaslat a fenti probléma megszüntetésére irányul.
17.	A gyakorlatban az adóhatóság számára biztosított ”kamatmentesség” csak elvétve
alkalmazható. Többször előfordult, hogy a hatósági átutalási megbízás kiadása napján az
adózó befizetése már 3 nappal korábban megtörtént (azaz az adózó számláját az azt kezelő
pénzforgalmi szolgáltató megterhelte), de a könyvelése még nem látható az adófolyószámlán.
A Javaslat szerint a visszafizetési határidőt nem az önkéntes befizetéstől, hanem a beszedéstől
(jogosulatlan inkasszálástól) kell számítani, ez esetben nem okoz nehézséget 8 napos határidő
betartása.
18.	Az állami adóhatóság szervezeti rendszerére nem lehet egyértelműen alkalmazni a Vht.
szabályait a végrehajtók kizárásával kapcsolatban, ezért indokolt a kizárás szabályait az Art-
ban rögzíteni.
19.	Az állami adóhatóság szervezeti rendszerére nem lehet egyértelműen alkalmazni a Vht.
szabályait a végrehajtók kizárásával kapcsolatban, ezért indokolt a kizárás szabályait az Art-
ban rögzíteni.
20.	A hatályos jogszabályi rendelkezésnek az elektronikus árverésen részt vevő egyes adózók
visszajelzése, véleménye alapján versenyt kizáró, illetve a licitálási kedvet csökkentő hatása
van. Ezt a helyzetet orvosolja a Javaslat.
21.	Ha az árverés tényleges lebonyolítása csak a hetedik hónapban várható, az idő múlása jelentős
értékvesztést eredményezhet a lefoglalt vagyontárgy tekintetében (gépjárművek, műszaki
cikkek, gépek esetében), továbbá az ingó vagyontárgyak - jellemzően gépjárművek - ilyen
hosszú időn át tartó megőrzése jelentős tárolási kapacitást kötne le és magas költséget
indukál. Ezt a helyzetet orvosolja a Javaslat.
22.	A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz.
23.	A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz.
24.	2013. január 1-jétől már nem az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. § (5)
bekezdésében található a cserét pótló vételre vonatkozó szabályozás, ezért szükséges az Art.
visszautaló szabályának módosítása.
25.	Az Art. 5/A. § (6) bekezdésével való összhang megteremtése.
26.	A tájékoztató közzétételéhez - a közleménnyel ellentétben - nincs szükség miniszteri
jóváhagyásra. A Javaslat a cserével az ügyintézés egyszerűsítését szolgálja.
27.	A Javaslat célja, hogy az állami adóhatóság ne követelje meg a külföldi adóhatóság által
kiállított okirat angol nyelvű példányának bemutatását, hiszen a külföldi adóhatóságok -
amennyiben nem anyanyelvük az angol, akkor - nem állítanak ki angol nyelvű
illetőségigazolást.
a(z) 157. §-hoz
1.	A Javaslat célj a, hogy a már benyújtott bevallás az esedékesség előtt is önellenőrizhető legyen.
2.	A Javaslat a feltételes adómegállapításra vonatkozó módosításokkal függ össze.
3.	A Javaslat az Art. 136/B. § megteremtéséhez kapcsolódik.
159
4.	A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos kiadványa megszüntetésre került, így az Art.
erre vonatkozó rendelkezése már idejét múlt és teljesíthetetlen.
5.	Módosítandó az Art. 156/A. § (1) bekezdés második mondata abban a tekintetben, hogy a Vht.
146. § (1) bekezdésének alkalmazására vonatkozó tilalom kikerüljön a felsorolásból,
figyelemmel arra, hogy a Vht. említett rendelkezése 2012. szeptember 1-jén hatályát vesztette,
a korábbi Vht. rendelkezés tartalma pedig megegyezik az Art. hatályos 156/A. § (5)
bekezdésében foglaltakkal.
6.	Tekintettel arra, hogy az Art. 2012. január 1. napjától hatályos rendelkezése szerint [Art.
156/A.§ (10) bekezdés] az árverési vevő részére postai értesítés már nem kerül kiküldésre,
javasoljuk az Art. 156/A.§ (12) bekezdés második és harmadik mondatának törlését.
7.	Az Art. 43. § (5) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás.
8.	Lehetővé teszi, hogy az állami adóhatóság más adóigazgatási eljárás során is szabhasson ki
mulasztási bírságot a felsorolt jogsértések esetén.
9.	Az Art. alapján a nyilvántartást végző szervezet az adópolitikáért felelős miniszter, ezért
határozata ellen fellebbezésre nincs lehetőség.
10.	A Javaslat a feltételes adómegállapításra vonatkozó módosításokkal függ össze.
11.	A Javaslat megszünteti a hatályon kívül helyezett pont szerinti adatszolgáltatást, mivel az
alapjául szolgáló eljárás megszűnt.
a(z) 158. §-hoz
Az Itv. földhivatali adatszolgáltatásra vonatkozó szabálya 2013. január 1-jétől megváltozott, de ezt
nem követte az Art. hivatkozott szabályának módosítása, ezért az korrekcióra szorul.
VII.	Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ BEFIZETÉSIEKET
ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
16.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításához
a(z) 159. §-hoz
A javaslat a fogvatartottak fogalmának pontosítását tartalmazza a büntető jogszabályokkal való
összhang biztosítása érdekében.
a(z) 160. §-hoz
A fizetés nélküli szabadság idejére behívott önkéntes tartalékos katona a „civil” életből önkéntesen
vállalja a szolgálatot. Annak érdekében, hogy emiatt ne érje őt hátrány a későbbi tb-jogosultságok
(pl. táppénz mértéke) terén sem, a javaslat alapján a „civil” jogviszonyában folyamatosnak minősül
a biztosítása az önkéntes tartalékos szolgálata idejére is.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján a kamarai tevékenység szüneteltetése helyett az
ügyvédi tevékenység szüneteltetéséhez szükséges kötni a biztosítási jogviszony szünetelését.
A kamarai engedéllyel történő állategészségügyi szolgáltató tevékenység szüneteltetésekor a
biztosítási jogviszony is szünetel. E szabály jelenleg a Tbj. végrehajtási rendeletében szerepel, a
javaslat alapján törvényi szintre kerül.
Szükséges rendelkezni arról, hogy ha a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel (pl.
tanulószerződés esetén), szünetel a biztosítás is, és nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség.
160
a(z) 161. §-hoz
A javaslat szerint a hallgató a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett
szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított
gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen hallgatói munkaszerződés alapján történő
munkavégzésére nem terjed ki a biztosítási kötelezettség.
a(z) 162. §-hoz
A harmadik állambeli kiküldöttekre vonatkozó szabály kiegészül egy olyan előírással, amely
mentességet biztosít az egyéni járulékfizetés alól 2 évnél hosszabb kiküldetés esetén, de csak akkor,
ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor. További
feltétel, hogy e körülmény 1 év után következik be, és erről a munkavállaló bejelentést tesz az
adóhatóságnak. A módosítás háttere, hogy amennyiben a kiküldetés 2 évnél rövidebb időtartama
meghosszabbításra kerül 2 évnél hosszabb időre, és emiatt visszamenőlegesen járulékfizetési
kötelezettsége keletkezne a kiküldött munkavállalónak, akkor a járulékfizetésért járó egészségügyi
ellátások igénybevétele visszamenőlegesen „de facto” lehetetlen. A módosítás az ebből adódó
anomáliát oldja fel azáltal, hogy ilyen speciális esetben a kiküldöttet mentesíti az egyéni járulékok
alól.
a(z) 163. §-hoz
Technikai pontosítás a fogvatartott fogalmának beiktatása miatt.
a(z) 164. §-hoz
Az alacsonyabb keresetű, családi kedvezményre jogosult, biztosítottnak minősülő személyek által
igénybe nem vett családi kedvezmény szja tartalmának megfelelő összeg levonható (sorrendben) a
7%-os egészségbiztosítási járulékból, és a 10%-os nyugdíjjárulékból. Az igénybe vett családi
járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosított tb-ellátásra való jogosultságát.
Ha a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de év végén a
bevallásban megállapítja, hogy személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége is fennmaradt, akkor
e rendelkezés biztosítja, hogy a magánszemélynek ne kelljen visszafizetnie a családi
járulékkedvezményt, hanem a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget kelljen teljesítenie. A
rendelkezés célja, hogy a jellemzően kis összegű személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre
tekintettel a magánszemélynek a családi kedvezmény és családi járulékkedvezmény összegét ne
kelljen újraszámolnia három adónemre vonatkozóan.
a(z) 165. §-hoz
A javaslat törvényi szintre emeli a kormányrendeletben meglévő szabályozást, amely rögzíti, hogy
az állategészségügyi szolgáltatási tevékenység szünetelésével a biztosítás is szünetel.
A módosítás célja, hogy a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó
járulékfizetése igazodjon a főállású munkaviszonnyal rendelkező nem nyugdíjas vállalkozó
járulékfizetési szabályaihoz. A módosítással e személyi kör mentesül az egészségügyi szolgáltatási
járulékfizetési kötelezettség alól, ha munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több
munkaviszonyában a foglalkoztatás együttesen eléri a heti 36 órát.
a(z) 166. §-hoz
A családi járulékkedvezmény érvényesítésének eljárási szabályait tartalmazza. A javaslat szerint az
adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltató, kifizető az adóelőleg-nyilatkozaton szereplő
összeget először a megállapított személyi jövedelemadó-alapból vonja le, és ha az nem nyújt teljes
fedezetet a családi (adóalap) kedvezmény érvényesítésre, a fennmaradó kedvezmény 16
százalékával lehet csökkenteni a biztosítottat terhelő járulékokat.
161
a(z) 167. §-hoz
A már letárgyalt, illetve aláírt kétoldalú szociális biztonsági egyezmények hatálybalépéséig
meghosszabbodna a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozó átmeneti
rendelkezésben rögzített azon időtartam, amely biztosítja, hogy a kiküldött dolgozók tb-mentesen
foglalkoztathatók Magyarországon. Ennek keretében előírásra kerül az is, hogy 2015. január 1-jéig
a harmadik állambeli kiküldöttek tekintetében nem jön létre biztosítási kötelezettség (ebből adódóan
egyéni járulék és szociális hozzájárulási adókötelezettség sem). Ezen előírás célja a kettős
járulékfizetés elkerülése.
a(z) 168. §-hoz
Biztosított a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló. A jelenleg
hatályos Tbj. 4. § k) pontja értelmében tanulószerződés alapján tanulmányokat folytató tanuló
esetében a járulékalapot képező jövedelem a tanulószerződésben meghatározott díj. A
szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 63. § (5) bekezdése és a
64.	§ (1) bekezdés első fordulata szerint a tanulószerződéses díj csökkenthető igazolatlan hiányzás
esetén a mulasztás időtartamának figyelembevételével, illetve egyáltalán nem jár díjazás abban az
esetben, ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi
követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól. Ezekben az
esetekben nem indokolt a tanulóval a rögzített járulékalap figyelembevételével megfizettetni a
járulékokat, így csak a ténylegesen kifizetett díj képez járulékalapot.
A javaslat tartalmazza a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának infláció-követő
emelését 2014. január 1-jétől.
A családi járulékkedvezmény bevezetése miatt az Egészségbiztosítási Alap és Nemzeti
Foglalkoztatási Alap közötti járulék-megosztási arány módosul, tekintettel arra, hogy az
egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékbevételek egy beszedési számlára érkeznek.
a(z) 169. §-hoz
Hatályát veszti a színlelt biztosítotti bejelentésekre vonatkozó szabály, tekintettel arra, hogy az
egyéni járulék befizetését (ami a biztosított tb-ellátásainak fedezetét kell hogy biztosítsa) nem
indokolt szankciós jelleggel alkalmazni.
17.	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosításához
a(z) 170. §-hoz
A szövegpontosítás egyértelművé teszi, hogy az érvényesített adóalap csökkentő, vagy
adócsökkentő kedvezmény érvényesítése esetén az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni az
eho alapot képező jövedelem után.
a(z) 171. §-hoz
A hatályos szabályozás alapján mentes a kamatjövedelem után fizetendő egészségügyi hozzájárulás
alól a kollektív befektetési értékpapírból (pl. befektetési jegy) származó kamatjövedelem, ha a
megtakarítást legalább 80 százalékban EGT állam forintban jegyezett értékpapírjában tartják. A
módosítás e mentességet kiterjeszti a biztosításból származó kamatjövedelemre, ha annak biztosítási
tartaléka vagy díjtartaléka megfelel az előbbi feltételnek.
a(z) 172. §-hoz
A pontosítás megteremti az összhangot az Szja tv. és az Eho. között. A tartós befektetési
szerződések esetében pedig a jövedelmet terhelő ehót - hasonlóan a személyi jövedelemadóhoz - a
magánszemély köteles bevallani és megfizetni.
162
a(z) 173. §-hoz
Az első szövegpontosítás célja egyértelművé tenni, hogy magánszemély ehó megállapítási és -
bevallási kötelezettségére vonatkozó szabály a kamatjövedelem és TBSZ lekötési hozam után
fizetendő ehóra is vonatkozik. A második pontosítás meghatározza, hogy mely esetben köteles a
kifizető - és nem a magánszemély - a 6 százalékos ehó megfizetésére. A kifizető erre akkor köteles,
ha nem pénzben, hanem termék, szolgáltatás formájában juttatja a kamatjövedelmet, így különösen
nyereménybetétkönyvek esetében.
18.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény módosítása
a(z) 174. §-hoz
A javaslat értelmében a kifizetőt terhelő adó alapja a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett
díj.
A járulék és a szociális hozzájárulási adó szabályai közötti összhang megteremtése érdekében a
külföldi kiküldetésre vonatkozó adóalap meghatározása pontosításra kerül.
A járulék és a szociális hozzájárulási adó szabályai közötti összhang megteremtése érdekében az
adóalap megállapításánál az adóalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak
kifizetésére a szociális hozzájárulási adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését
kővetően kerül sor, az így kifizetett jövedelmet úgy kell tekinteni, mintha annak kifizetésére a
jogviszony megszűnése napján került volna sor.
A javaslat alapján a hallgató a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett
szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított
gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen hallgatói munkaszerződés alapján történő
munkavégzés esetén nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.
a(z) 175. §-hoz
A javaslat szerint az eva alany egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg társas vállalkozóként is
biztosított, szociális hozzájárulási adó fizetésére az eva-alap 4 százaléka után kötelezett, ha utána a
társas vállalkozásában a szociális hozzájárulási adót a minimális adóalap után fizetik meg. Ezen
előírás a járulék és a szociális hozzájárulási adó szabályai közötti összhang érdekében szükséges.
Emellett az adóalanyiságát év közben megszüntető, a magasabb összegű társadalombiztosítási
ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatban vállalt összeg után adót fizető eva alany esetében
indokolt, hogy - a járulékokkal azonos módon - a megszűnés hónapjára vonatkozó
adókötelezettségét arányosítással állapítsa meg.
a(z) 176. §-hoz
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján a kamarai tevékenység szüneteltetése helyett az
ügyvédi tevékenység szüneteltetéséhez szükséges igazítani az adófizetési kötelezettséget.
a(z) 177. §-hoz
A Javaslat szerint a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások szociális hozzájárulási
adókedvezményét érintő kedvező változás, hogy a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt
lakóhely feltétel úgy is teljesülhet, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad
vállalkozási zónától 20 km-re levő szabadvállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben
lakik, mint amelyben a munkáltatója működik.
163
a(z) 178. §-hoz
Az Mt. alapján a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkaviszonyhoz
kapcsolódó jogok és kötelezettségek automatikusan szállnak át az átadó munkáltatóról az átvevő
munkáltatóra, ezért indokolt a szociális hozzájárulási adókedvezmények szempontjából is úgy
tekinteni őket, mintha a munkáltató személye nem változott volna, így a kedvezmények
igénybevétele folyamatosan történhet.
a(z) 179. §-hoz
Az értelmező rendelkezéssel összefüggésben szabályozásra kerül a tanulmányokat folytató tanuló,
hallgató jogviszonyának igazolási módja.
a(z) 180. §-hoz
A javaslat a fogvatartottak fogalmának pontosítását tartalmazza a büntető jogszabályokkal való
összhang biztosítása érdekében.
A munkaviszony fogalmi meghatározásában megjelenik a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény
alapján megvalósuló hallgatói munkavégzés.
A javaslat értelmében meghatározásra kerül a tanulmányokat folytató tanuló, hallgató a
járulékszabályokkal való összhang megteremtése érdekében.
a(z) 181. §-hoz
Az iskolaszövetkezetekben munkát végző tanuló, hallgató jogviszony-igazolásával kapcsolatos,
2013. augusztus 29-étől hatályos Tbj. Vhr. módosítás következtében indokolt a szabályozás
összhangjának megteremtése.
a(z) 182. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás, a tartós álláskeresőnek minősülő időszakok kiszámításának egyszerűsítése
érdekében a hónapokban megadott időszak a javaslat szerint naptári napokban számítandó.
a(z) 183. §-hoz
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény 2013. december 31-ét követően
nem érvényesíthető, ezért az erre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése indokolt.
Az Eat. 463. §-a szabályozza a foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
korlátozását. A külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START
BÓNUSZ adókedvezmény 2013. december 31 -ét követően már nem érvényesíthető, így az erre
vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése indokolt.
VIII.	Fejezet
SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
19.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
a(z) 184. §-hoz
A módosítás a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, a
számviteli törvény, valamint a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet
előírásai közötti összhang megteremtését szolgálja.
164
a(z) 185. §-hoz
A törvényjavaslat a hazai vállalkozások versenyképességének javítását célozza azzal, hogy a
jövőben feltételek nélkül lehetővé teszi az euró mellett az USA dollárban történő könyvvezetést és
beszámoló készítést is.
a(z) 186. §-hoz
A jogrendben számos jogszabály hivatkozik, illetve jogkövetkezményt fűz a saját tőke (illetve más
eszközök és források) értékéhez. A javasolt rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az üzleti év során
felmerülő, bármely eszköz- és forráscsoportot érintő információigény hivatalos dokumentálására,
igazolására a közbenső mérleg alkalmas.
a(z) 187. §-hoz
Az új Polgári Törvénykönyv szabályai egyértelművé teszik, hogy a gazdasági társaságban betöltött
tagsági (részvényesi, tulajdonosi) jogviszony megszűnésekor a megszűnő tagot a részesedésével
arányos társasági vagyon illeti meg. A számviteli törvény eddig csak a jegyzett tőkén felüli vagyon
tekintetében az arányos tőketartalék és az arányos eredménytartalék elszámolására tartalmazott
elszámolási szabályt, a Javaslat ezt egészíti ki azzal, hogy az eredménytartalék csökkenéseként kell
elszámolni a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában
fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó részes jegyzett tőke, tőketartalék és az
eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is. Az elszámolást akkor is el kell végezni, ha
azzal az eredménytartalék negatívvá válik, vagy negatív összege növekszik.
a(z) 188. §-hoz
A gazdasági társaságok osztalékot, részesedést, kamatozó részvény kamatát általában
pénzeszközben juttatnak az arra jogosult tulajdonosoknak, azonban gyakran előfordul, hogy a
juttatás teljesítésére nem pénzeszközben, hanem más eszköz (tárgyi eszközök, készletek,
értékpapírok, stb.) átadásával kerül sor. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy ha a társaság az
osztalék elszámolásából származó kötelezettségét pénzeszköztől különböző eszköz átadásával
teljesíti, akkor az ebből a célból kivezetett eszköz számviteli elszámolására az értékesítés szabályait
kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a juttatás teljesítése érdekében kivezetett eszköz könyv szerinti
értéke ráfordításként, az osztalék teljesítéskor figyelembe vett értéke pedig bevételként (a kivezetett
eszköz értékesítésénél irányadó típusú bevételként) számolandó el a juttató társaságnál.
a(z) 189. §-hoz
Az egyes devizában felmerülő tételek forintra történő átszámításánál több más jogszabály (így
többek között az általános forgalmi adóról szóló törvény) is lehetővé teszi az Európai Központi
Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam használatát. A számviteli törvény előírásainak más
jogszabályokkal való összhangja, illetve a figyelembe vehető megoldások körének bővítése
indokolja a számviteli törvény javasolt módosítását.
a(z) 190. §-hoz
A Javaslat az adóelkerülést és a gazdaság kifehérítését célzó kormányzati politika részeként
korlátozza a könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének szervezésében részt
vevő szervezetek körét.
A könyvviteli tevékenységet folytató személyek munkája az adóbevételek védelmében kiemelt
jelentőségű. Az éves kötelező továbbképzésen való részvételük jogszabályi kötelezettségből fakad.
Ennek alapján az államnak kell rendelkeznie azokról a feltételekről, amelyek alapján az érintettek a
szükséges ismeretekhez hozzájuthatnak. Jelenleg a kötelező továbbképzés ellátására az állam a
könyvviteli szolgáltatást nyújtók esetében hatósági eljárás keretében választja ki az oktatást
lefolytató szervezeteket.
A hivatkozott állami feladat érintettsége miatt szabályozást igényel, hogy a továbbképzést
lebonyolító szervezetek tulajdonosi szerkezete átlátható legyen, valamint, hogy ezen szervezetek ne
165
folytassanak olyan gazdasági tevékenységet, amely nem egyeztethető össze a könyvelőkkel
szembeni elvárásokkal.
a(z) 191. §-hoz
A jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról
szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozat, valamint az abban foglalt feladatok végrehajtásáról
szóló 1452/2011. (XII. 22.) Korm. határozat rendelkezett arról, hogy - több más szervezet mellett -
az Országos Számviteli Bizottságot 2012. év végéig kormányhatározati szinten kell újraszabályozni.
Az újraszabályozás első lépéseként az Szt. Országos Számviteli Bizottságra vonatkozó
rendelkezései hatályon kívül helyezésre kerültek 2013. január 1-jével, azonban a felülvizsgálat
során megállapítást nyert, hogy az Országos Számviteli Bizottságot továbbra is törvényi szinten
célszerű szabályozni, ezért vált indokolttá az eredeti szabályozás helyreállítása.
a(z) 192. §-hoz
Az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény módosította az Szt. 47. § (10) bekezdését, 73. § (4)
bekezdését, valamint 78. § (8) bekezdését. A hivatkozott módosítás azonban nem egyértelmű a
tekintetben, hogy a módosított rendelkezéseket lehet-e alkalmazni már a 2013. évben induló üzleti
évről készített beszámolóra is. A Javaslat ennek egyértelmű lehetőségét fogalmazza meg.
A Javaslat alapján az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi ...
törvénnyel módosított rendelkezéseket már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra
is lehet alkalmazni.
A Javaslat átmeneti rendelkezésként lehetővé teszi a módosítás hatálybalépését megelőzően
akkreditált továbbképző szervezetek számára, hogy a tulajdonosi összetételre vonatkozó korlátozó
intézkedéseknek csak a módosítás hatálybalépését követő év január 1 -től feleljen meg.
A Javaslat alapján a számviteli szabályozásért felelős miniszter 2014. április 1 -ig folytatja le az
Országos Számviteli Bizottság létrehozására irányuló intézkedéseket.
a(z) 193. §-hoz
A Javaslat alapján a számviteli szabályozásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg az online
kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréhez
nyújtott támogatás számviteli elszámolásának részletes szabályait.
a(z) 194. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló, valamint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló
törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a számviteli törvényben bevezetésre kerül az
átváltozó kötvény fogalma. Továbbá a Javaslat szövegcserés módosítást tartalmaz az USD-ben
történő könyvvezetés és beszámolókészítés bevezetéséhez kapcsolódóan.
A Javaslat a hatályos jogszabályi rendelkezés egyértelmű értelmezését segítő pontosítást tartalmaz.
Az Szt. 2013. június 30-ával beiktatott 47. § (10) bekezdése, 73. § (4) bekezdése, 78. § (8)
bekezdése lehetőséget ad a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
18.	§-a alá tartozó vállalkozók számára, hogy a nem piaci értéken megvalósuló ügyleteiknek az
alkalmazott ellenérték és a piaci érték közötti különbözetét társasági adóalap-korrekció helyett a
könyvviteli elszámolásban rögzítsék, ugyanazt a számviteli tételt érintően, ahová az eredetileg
alkalmazott ellenértéket rögzítették. A számviteli elszámolás eredményeképp ezek az ügyletek piaci
értéken lesznek kimutatva, árbevételként, bekerülési értékként, anyagjellegű ráfordításként,
szemben a gyakorlatban időnként alkalmazott (az utólagos engedmények elszámolására épülő)
egyéb bevételkénti, egyéb ráfordításkénti elszámolással. A 47. § (10) bekezdés csak akkor
166
alkalmazható, ha meghatározható (és a felek meg is határozzák), hogy a korrekció teljes összegéből
az egyes beszerzett eszközökre mekkora hányad jut.
Mivel az előírás transzferár-korrekciót kiváltó elszámolás, így annak bizonylataként elfogadható
minden olyan bizonylat, amely megfelel a törvény számviteli bizonylatra vonatkozó
rendelkezéseinek.
a(z) 195. §-hoz
A módosítás az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel való összhang
megteremtését szolgálja.
20.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
a(z) 196. §-hoz
A Javaslat meghatározza az e törvényben alkalmazott gazdálkodó szervezet fogalmát.
a(z) 197. §-hoz
A Javaslat a Kamara átlátható és hatékony működését segíti elő.
a(z) 198. §-hoz
A jogszabály módosításával a kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb két alkalommal töltheti be
ugyanazt a tisztséget. Ez elősegíti a kamarai működés átláthatóságát és hatékonyságát.
a(z) 199. §-hoz
A javaslat a Kamara hatékony működését segíti elő.
a(z) 200. §-hoz
A közfelügyeleti hatóság - feladatkörében eljárva - vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói
közfelügyeleti rendszer részelemeit, melyhez speciális szakértelemre is szükség lehet. A Javaslat
alapján lehetővé válik, hogy a közfelügyeleti hatóság az adott feladathoz szükséges szakértelemmel
és tapasztalattal rendelkező szakértőt vegyen igénybe.
A Javaslatban szereplő adatszolgáltatási kötelezettség előírása révén a közfelügyeleti hatóság a
közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói
tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzésének
elvégzése mellett a teljes minőségbiztosítási rendszert vizsgálni és értékelni tudja, tekintettel arra,
hogy annak működéséért való végső felelősséget a közfelügyeleti hatóság viseli.
a(z) 201. §-hoz
Javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a 2013. december 31-e előtt a könyvvizsgáló cégek
nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozókra vonatkozóan. Az említett egyéni vállalkozók 2014.
december 31-ig folytathatnak könyvvizsgáló cégként könyvvizsgálati tevékenységet.
A Javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a tisztségviselők megválasztására, díjazására,
valamint a főtitkár és a főtitkári hivatal főkönyvelőjének javadalmazására vonatkozó
rendelkezésekhez.
a(z) 202. §-hoz
A Javaslat alapján a továbbiakban az egyéni vállalkozó könyvvizsgáló természetes személyként
csak mint kamarai tag könyvvizsgáló járhat el.
A Javaslat szövegcserés pontosító rendelkezéseket tartalmaz a közfelügyeleti hatóság
megnevezésére, valamint egyes kamarai nyilvántartások közhitelessé minősítéséről.
a(z) 203. §-hoz
Lásd a(z) 196. §-hoz és a(z) 202. §-hoz fűzött indoklást.
167
IX. Fejezet
ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
21.	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
módosítása
a(z) 204. §-hoz
A Javaslat értelmében az energiaellátók jövedelemadójának alanyai 2014-től jövedelemadó-előleg
megfizetésére kötelezettek. Az adóalany - főszabály szerint - az adóbevallással egyidejűleg az
adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos
időszakra köteles jövedelemadó-előleget bevallani. A jövedelemadó-előleg mértéke az adóévet
megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap
volt, illetve az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12
hónapra számított összege minden más esetben. A jövedelemadó-előleg fizetésének gyakorisága az
előző adóévi fizetendő adó összegének függvényében alakul, ha az előző adóévi fizetendő adó
összege meghaladja az 5 millió forintot, akkor a jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettséget
havonta kell teljesíteni, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot, 5 millió
forint fizetendő adó alatt pedig háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes.
a(z) 205. §-hoz
A Javaslat értelmében a jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettséget első ízben a 2014. adóév
vonatkozásában kell teljesíteni.
a(z) 206. §-hoz
A Javaslat a számviteli előírásoknak is megfelelően a jövedelemre tekintettel külföldön megfizetett
(fizetendő), ráfordításként elszámolt adó növelő tételként történő elszámolását előíró rendelkezés
hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
22.	A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása
a(z) 207. §-hoz
Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a Neta tv. az értelmező rendelkezések között rögzíti, hogy
a Neta-kötelezettség vonatkozásban szörp alatt a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti
gyümölcsszörpöket valamint víz- és kivonatalapú szörpöket, továbbá hígítással a cukortartalmú
italok elkészítéséhez alkalmas sűrítményeket, koncentrátumokat kell érteni.
a(z) 208. §-hoz
A hatályos Neta tv. szerint adóköteles az un. üdítőital, azaz az az energiaitalnak nem minősülő
termék, amelynek VTSZ száma 2009 vagy 2202 a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot
tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek,
valamint a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha
hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter
mennyiséget.
A Neta tv. hatályos üdítőital-fogalmának szövegezése azt sugallja, hogy a jogalkotó szándéka
szerint az adókötelezettségnek ki kellene terjednie a 25 %-nál alacsonyabb gyümölcs, illetve
zöldséghányadot tartalmazó sűrítményekre, koncentrátumokra, szörpökre is, ha azok hozzáadott
cukrot tartalmaznak és cukortartalmuk meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget.
Ugyanakkor a Neta tv. vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálata rávilágított arra, hogy hatályos
Neta szabályozás tárgyi hatálya a jogalkotó szándékától eltérően az ún. szörpökre, szirupokra nem
terjed ki, mivel azok nem sorolhatóak be a 2009 vagy 2202 VTSZ szám alá.
168
Erre figyelemmel indokolt a Neta tv. üdítőital-fogalmának olyan módosítása, amelynek
eredményeként egyértelművé válik, hogy a kivonatalapú szörpök kivételével a hozzáadott cukrot
tartalmazó és legalább 8 %-os cukortartalmú, de alacsony (25 %-nál kisebb) gyümölcstartalmú
szörpök is Neta-kötelesek.
a(z) 209. §-hoz
A Neta tv. üdítőital fogalmának változása okán indokolt az adómértékre vonatkozó rendelkezés
technikai jellegű korrekciója.
EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
23.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
a(z) 210. §-hoz
Az Itv. 58. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha a
bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - a nemperes eljárások esetén érdemi
vizsgálat - nélkül elutasítja.
A mérsékelt illeték vonatkozásában biztosított költségmentesség a bírósági eljárást jelentősen
hátráltatja, szükségtelenül bonyolulttá teszi, miután a bíróságnak a beadvány érdemi elbírálásra való
alkalmatlansága ellenére kell a költségmentesség engedélyezéséről dönteni.
A Javaslat az eljárás lefolytatására alkalmas beadványok előterjesztését, a bíróságok adminisztratív
leterheltségének csökkentését, és az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezését segíti elő.
24.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
a(z) 211. §-hoz
A papíralapú regisztrációs adóigazolás megszűnése miatt már nem az ügyfélnek kell igazolnia a
regisztrációs adó megfizetését a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban, hanem e tényt a
közlekedési hatóság ellenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal létesített adatkapcsolat útján. A
Javaslat ezen túlmenően szövegpontosításokat tartalmaz.
25.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
a(z) 212. §-hoz
A Kknyt. jelenlegi 19. § (1) bekezdés f) és g) pontjai taxatíve meghatározzák azokat az adatokat,
amelyeket az adóhatóság, illetve a vámhatóság a KEK KH által vezetett közúti közlekedési
nyilvántartásból igényelhet.
A Javaslat szerint a Kknyt. lehetőséget ad a NAV részére a nyilvántartás adatainak teljes körű
megismerésére.
Jelenleg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illegális hulladéklerakási
ügyekben való eljárásuk során az elkövető gépjármű rendszámának ismerete esetén a tényállás
tisztázásához és a további intézkedések megtételéhez szükséges további adatokhoz nem férnek
hozzá. A módosítással elősegíthető az ügyek megfelelő intézkedéssel történő lezárása.
a(z) 213. §-hoz
Jogszabályszerkesztési módosítás.
169
a(z) 214. §-hoz
A Javaslat következtében az állami adóhatóságnak lehetősége nyílik arra, hogy a KEKKH által
vezetett közúti közlekedési nyilvántartás adatait célhoz kötötten, teljes körűen megismerhesse.
26.	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
a(z) 215. §-hoz
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény 109. § (2) bekezdésének módosításához kapcsolódóan meghatározásra kerül a
közlekedési eszközökön folytatott értékesítés, amely speciális kiskereskedelmi tevékenység
végzésére a jövedéki törvény is lehetőséget biztosít. A jövedéki szabályozás érintett bekezdésének
módosításával összefüggően - amely a gyakorlati élet elvárásainak megfelelően lehetővé teszi a
belföldi mellett a külföldi légi jármű fedélzetén is a jövedéki termék értékesítését - merült fel, hogy
a kereskedelmi szabályozás jelenleg nem tartalmaz egyértelmű rendelkezéseket a közlekedési
eszközön végzett értékesítésre vonatkozóan, amely az érintett piaci szereplők és az eljáró hatóságok
számára is gondot okoz a tevékenység bejelentése, illetve a törvényben meghatározott kereskedési
formákba való besorolása során. A kereskedelmi szabályozás egyértelművé tétele érdekében
meghatározásra kerül a közlekedési eszközökön folytatott értékesítés fogalma, és beépítésre kerül a
kereskedelmi törvényben meghatározott kereskedési formák közé. Az újonnan meghatározott
kereskedési forma bejelentéséhez szükséges részletszabályok a kereskedelmi törvény végrehajtási
rendeletében kerülnek meghatározásra.
a(z) 216. §-hoz
Lásd a a(z) 215. §-hoz fűzött indokolást.
27.	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
a(z) 217. §-hoz
és
a(z) 218. §-hoz
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása következtében az állami adóhatóság
által érvényesített követelések következtében végrehajtott ingó és ingatlan vagyontárgyak
hasznosításáért, értékesítéséért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a felelős.
28.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
a(z) 219. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvény 2014. január 1-jétől 54. § (4a) bekezdése szerinti közjegyzői
tájékoztatás részletszabályait határozza meg.
29.	Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása
a(z) 220. §-hoz
A háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az állami adóhatóságnak havonta
vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt jelenti be. A Javaslat változást hoz a több
hónapra vonatkozó bejelentéssel kapcsolatban.
170
a(z) 221. §-hoz
A regisztrációs díj nem a foglalkoztatás közterhe, hanem a bejelentés és az ahhoz kapcsolódó
kormányzati eljárás díja. A jogalkotói cél szerint az 1000 forintos díjjal az állami feladat ellátása
nullszaldósan valósítható meg. Erre tekintettel a Javaslat szerint a díj nem jár vissza akkor, ha a
háztartási alkalmazott foglalkoztatására nem kerül sor, hiszen az állami eljárás ebben az esetben is
megtörténik.
30.	A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása
a(z) 222. §-hoz
Az új rendelkezés azt határozza meg, hogy mikor jön létre új termékdíjköteles termék a termékek
feldolgozása, megmunkálása során.
a(z) 223. §-hoz
Az értelmező rendelkezések (fogalmak) bővülnek, a hivatkozások pontosításra kerülnek a
hulladékról szóló törvény és a kapcsolódó irányelvek miatt.
a(z) 224. §-hoz
A termékdíj raktár bevezetéséhez kapcsolódó termékdíj-kötelezettség keletkezésének ideje
meghatározásra kerül. Pontosításra kerül a külföldről behozott áru csomagolásának lebontásával
keletkező kötelezettség. Kiegészül a nyilatkozattétel lehetősége, mely megkönnyíti a
csomagolószert gyártók helyzetét, továbbá lehetőséget teremt a termékdíj raktár engedélyesek
számára a termékdíj felszámítása nélküli belföldi termékbeszerzésre. Amennyiben a nyilatkozó nem
a nyilatkozat tartalma szerint jár el, termékdíjat és késedelmi pótlékot köteles fizetni. Egységesen,
ebben a szakaszban kerültek elhelyezésre mindazok a korábban több helyen megtalálható
rendelkezések, amikor nem kell a termékdíjat megfizetnie a kötelezettnek.
a(z) 225. §-hoz
Az újrahasználható csomagolószerek esetében újabb lehetőséggel bővül a szabályozás. A bérleti
rendszerben használt újrahasználható csomagolószerek bérbeadójának nem kell megfizetnie a
termékdíjat az újrahasználatra történő bérbeadás során. Ennek feltétele, hogy a bérbeadó olyan zárt
számítógépes rendszert üzemeltessen, amivel nyomon követhető a termék útja. A bérleti rendszer
alkalmazását a bérbeadó kérelmére a környezetvédelmi hatóság engedélyezi.
a(z) 226. §-hoz
A törvényben korábban több helyen is megtalálható "nem keletkezik termékdíj-kötelezettség"
jogintézmény esetei egységesen e szakaszban kerültek elhelyezésre az átláthatóság javítása
érdekében. Bővült a jogintézmény a raklapokkal, ha azokat a tulajdonosa legalább egy éven át
újrahasználja, nem idegeníti el. Ezzel az új szabállyal is ösztönzésre kerül az újrahasználható
raklapok alkalmazása az egyutas raklapokkal szemben. Pontosításra került a külföldre kiszállítás
vagy értékesítés esetén követendő szabályozás, melynek eredményeként a beépülő alkotórészekre,
tartozékokra is vonatkozik a szabályozás.
a(z) 227. §-hoz
A saját célú felhasználás során keletkező kötelezettség napját pontosítja a módosítás. A külföldről
behozott áru csomagolását képező csomagolószerek lebontása és hulladékká válása esetén a
logisztikai folyamatok összetettsége miatt számos esetben problémát okozott a fizetési kötelezettség
alanyának és a keletkezés időpontjának a megállapítása. A szabályozás a csomagolás lebontása
esetén a kötelezettség keletkezésének időpontjaként a hulladékká válás napját állapítja meg.
171
a(z) 228. §-hoz
Pontosításra került a készletre vétellel keletkező kötelezettség választásának szabályrendszere, ezen
belül a leltárfelvétel időpontja és a készlet bevallásának módja. A készlet bevallását az első
negyedéves bevallásban kell megtenni, mellyel kiváltásra kerül egy külön a készletről szóló
bevallás benyújtásának a kötelezettsége, ezzel is csökkentve az adminisztrációs terhet.
a(z) 229. §-hoz
A Ktdt. I. fejezete kiegészül a „7/A. Termékdíj raktár” alcímmel. A termékdíj raktár
jogintézményének a bevezetése, jelentős könnyítést valósít meg, mivel ez a hazai kereskedelmi
szokásoknak megfelel, továbbá az exportra termelők adminisztrációs terheit csökkenti.
Termékdíjköteles termék tárolható vagy előállítható a termékdíj megfizetése nélkül és csak a
végfelhasználáskor vagy a belföldi forgalomba hozatalkor kell kifizetnie a termékdíjat a
kötelezettnek. A termékdíj raktár jogintézménye alkalmas arra, hogy a gyártási, értékesítési
folyamatban résztvevők számára mindaddig biztosítsa a termékdíj meg nem fizetésének a
lehetőségét, amíg a gyártás, továbbértékesítés tart, ezáltal jelentős likviditási problémákat old meg a
szabályozás és csökkenti a kötelezettek és az adóhatóság adminisztrációs terheit is az indokolatlan
megfizetés-visszaigénylés elmaradásával. Az engedélyezés során szigorú feltételrendszert határoz
meg a szabályozás az esetleges visszaélések megelőzése érdekében.
a(z) 230. §-hoz
Pontosítja a szabályozás, hogy a termékdíj kötelezettség keletkezésének bejelentése során mely
szabályok alkalmazását választhatja meg a kötelezett és ezen választását tárgyévente, jogvesztő
határidő kitűzése mellett változtathatja meg vagy tarthatja fenn.
A kötelezett az egyéni hulladékkezelési teljesítésre vonatkozó választását nem változtathatja meg
tárgyéven belül. Erre a módosításra azért van szükség, mert azok a kötelezettek, akik egyéni
teljesítést választottak, majd év közben visszatértek a rendszerbe, előnybe kerültek
versenytársaikkal szemben, illetve a lejelentett mennyiség növeli az OHÜ teljesítési kötelezettségét,
mellyel év elején még nem számolhatott.
a(z) 231. §-hoz
A termékdíj raktár jogintézményének bevezetése szükségessé teszi, hogy a termékdíj felszámítása
vagy visszaigénylése mellett történő betárolás során a raktár engedélyese pontosan ismerje a
betárolni kívánt termék adójogi státuszát.
a(z) 232. §-hoz
A szerződéses átvállalás során lehetőséget biztosít a szabályozás arra, hogy az export célból
átvállaló kötelezett belföldi csomagolószer továbbértékesítőtől is beszerezhesse a termékdíj
felszámítása, majd visszaigénylése nélkül exportáruja csomagolására felhasznált csomagolószereit.
a(z) 233. §-hoz
Az OHÜ feladatai kerültek pontosításra a gyakorlati működés tapasztalatai alapján.
a(z) 234. §-hoz
Az OGyHT tervezetét az OHÜ a tárgyévet megelőző év szeptember 20-ig készíti elő, melyet a
miniszter hagy jóvá.
a(z) 235. §-hoz
Módosításra kerül az OHÜ közbeszerzési gyakorlatára vonatkozó határidő és eljárás.
172
a(z) 236. §-hoz
Kiegészítésre kerül a hulladékkezelési közszolgáltatás tartalma, melyre szerződés köthető.
a(z) 237. §-hoz
Kiegészítésre és pontosításra kerül a termékdíj visszaigénylés szabályrendszere. A jogcímek közé
felvételre kerül a növényvédőszer csomagolása után visszaigényelhető termékdíj azon része,
amelyet e speciális hulladék után hulladékgazdálkodási szolgáltatási díjként fizet meg a hulladék
birtokosa. A módosítás rendelkezik továbbá arról, hogy az ipari termékdíj raktár engedélyes részére
történő értékesítéskor a visszaigénylési szabályokat a külföldre történő értékesítés szabályaival
azonosan kell alkalmazni, mellyel a hazai beszállítói ipar azonos helyzetbe kerül a külföldi
beszállítókkal és a továbbiakban nem éri versenyhátrány a hazai beszállítókat.
a(z) 238. §-hoz
Pontosításra kerül az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásba történő felvételének
szabályrendszere.
a(z) 239. §-hoz
A vámhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzések szabályai kerültek pontosításra a gyakorlati
tapasztalatok alapján.
a(z) 240. §-hoz
Az ellenőrzés szabályainak módosítása indokolttá teszi a mintavételre vonatkozó részletes
szabályok külön §-ban történő megállapítását.
a(z) 241. §-hoz
Az ellenőrzés szabályainak módosítása indokolttá teszi a mintavételre vonatkozó részletes
szabályok külön §-ban történő megállapítását.
a(z) 242. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezés az újrahasználható csomagolószerek bérleti rendszerének részletes
szabályai megalkotására ad felhatalmazást a Kormány számára.
a(z) 243. §-hoz
Átmeneti rendelkezést tartalmazó előírás.
a(z) 244. §-hoz
Szükséges szövegpontosítások, és hatályon kívül helyezések.
a(z) 245. §-hoz
Szükséges szövegpontosítások, és hatályon kívül helyezések.
31.	A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény
módosítása
a(z) 246. §-hoz
A javaslat új fogalmakat vezet be a Szit tv. módosításához kapcsolódóan.
a(z) 247. §-hoz
A Javaslat technikai jelleggel módosítja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok
osztalékfizetésének szabályait annak érdekében, hogy az osztalékfizetési kötelezettség mértéke
173
összhangba kerüljön a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok rendelkezésére álló
pénzeszközök és egyéb magas likviditású eszközök mennyiségével.
A Javaslat értelmében a szabályozott ingatlanbefektetési társaság legfeljebb a rendelkezésére álló
pénzeszközök, illetve magas likviditású eszközök 90%-ának mértékéig köteles osztalékfizetésről
rendelkezni. A szabályozott ingatlanbefektetési társaság ugyanakkor köteles az ily módon kifizetett
osztalék és a korábbi szabályok szerint elvárt osztalék közötti különbségből eredő összeget a
későbbi évek során osztalékként kifizetni a rendelkezésére álló pénzeszközök, illetve magas
likviditású eszközök felhasználásával. Ennek következtében a szabályozott ingatlanbefektetési
társaság által hosszútávon kifizetendő osztalék összesített mértéke nem változik a
törvénymódosítási javaslat következtében.
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok 10%-
ot meghaladó részesedéssel rendelkezzenek főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével
(TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaságban - hasonlóan a szabályozott ingatlanbefektetési
társaságok szabályozásának több külföldi példájához -, amely által a szabályozott
ingatlanbefektetési társaságok érdekeltté válnak az elsősorban fejlesztés útján hasznosítható
ingatlanok megvásárlására, ami fellendítheti ezen ingatlanok piacát, illetve nagyobb növekedési
lehetőséget biztosít a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok számára. Ugyanakkor a javaslat
olyan rendelkezést iktat a társasági adóról szóló törvénybe, amely kizárja a társaságiadó-mentesség
alkalmazását a főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó
gazdasági társaságban fennálló 10%-os részesedés feletti részesedés elidegenítése révén keletkező
nyereség vonatkozásában.
a(z) 248. §-hoz
A Szit tv. 8. § (5) bekezdése szerint a szabályozott ingatlanbefektetési társaság számára tiltott, hogy
az éves beszámolójában kimutatott, visszafizetési kötelezettséget keletkeztető idegen forrásai
meghaladják az éves beszámolójában kimutatott ingatlanok összértékének 65%-át.
A devizaárfolyamok akár néhány nap alatt bekövetkező jelentős változása - tehát egy, a
szabályozott ingatlanbefektetési társaságon kívül álló körülmény - még az olyan idegen forrás /
ingatlan érték arányt is a 65%-os küszöbérték fölé lendítheti, amely egyébként annál az
árfolyamváltozást megelőzően jelentősen alacsonyabb volt.
A 65%-os küszöbérték megsértése tényének hivatalból vagy bejelentés alapján történő ismertté
válásától számítva jelenleg 90 napja van a szabályozott ingatlanbefektetési társaságnak, hogy olyan
lépéseket tegyen, amelyekkel az idegen forrás / ingatlan érték arányt ismét a 65%-os küszöbérték
alá szorítja.
E lépések azonban lényegében tőkeemelésre és ezt követően új ingatlanok vásárlására
korlátozódnak, amelyek viszont 90 napon belül nem végrehajthatóak. A szabályozott
ingatlanbefektetési társasági státusz elvesztése tehát a jelenlegi szabályozás alapján külső
körülmények függvényében „kódolva” van a szabályozásban.
Ennek érdekében szükséges az idegen forrás / ingatlan érték arány helyreállítására nyitva álló,
jelenleg 90 napos határidő egy évre való kiterjesztése, amely a szabályozás jelenlegi logikáján nem
változtat, de a határidőt a lehetséges lépések objektív időigényéhez igazítja.
a(z) 249. §-hoz
A Javaslat a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozások és társaságok szavazatainak legalább
90%-ával rendelkező részvényesek számára eltérési lehetőséget biztosít a Szit tv-ben foglalt
összeférhetetlenségi szabályoktól, hogy a vezető tisztségek betöltésére megfelelő szaktudással
rendelkező és potenciálisan szóba jöhető személyeket választhassanak.
174
A Javaslat egyúttal kiterjeszti az összeférhetetlenségi szabályokat olyan vállalkozások vezető
tisztségviselőire, amelyek esetlegesen visszaélhetnek a szabályozott ingatlanbefektetési
elővállalkozásokkal és társaságokkal kapcsolatban rendelkezésükre álló bennfentes információval.
a(z) 250. §-hoz
A Szit tv. 8. § (7) bekezdésének b) pontja kizárja annak a lehetőségét, hogy a szabályozott
ingatlanbefektetési társaságok az ingatlan-portfóliójukba tartozó ingatlanra más személy részére
vételi jogot biztosító egyoldalú kötelezettséget vállaljanak, illetve erre vonatkozó szerződést
kössenek. A Szit tv. 8. § (8) bekezdése ezen felül rögzíti, hogy semmis minden olyan szerződéses
kikötés és egyoldalú kötelezettségvállalás, amely ellentétes a (7) bekezdésben foglaltakkal.
A pénzügyi intézmények üzletszabályzata, illetve általános gyakorlata ugyanakkor az ingatlanok
finanszírozását szolgáló hitelek folyósítását jellemzően az ingatlanra vonatkozó, a pénzügyi
intézmény részére bejegyzett vételi jog alapításához (is) köti.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok a pénzügyi
intézmények kockázatkezelési gyakorlatával összhangban olyan hitelszerződést kössenek, amely
vételi jogot biztosít a pénzügyi intézmények részére az ingatlan-portfóliójukba tartozó ingatlanra. A
javaslat ezáltal a gyakorlatban is biztosítja azt a Szit tv-ben rögzített lehetőséget, hogy a
szabályozott ingatlanbefektetési társaságok az ingatlan-portfóliójukba tartozó ingatlanok
megvásárlása során külső finanszírozást is igénybe vehessenek.
32.	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
a(z) 251. §-hoz
és
a(z) 252. §-hoz
A jó nevű könyvvizsgáló fogalmának módosítására a könyvvizsgálat hazai és nemzetközi
szabályozásával való összhang megteremtése érdekében van szükség.
X.	Fejezet
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
33.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
a(z) 253. §-hoz
Pontosító jellegű módosítás annak érdekében, hogy valamennyi háttérjogszabály tekintetében
egységesen mind a jogszabály címe, mind annak száma megjelenjen.
a(z) 254. §-hoz
A javaslat - garanciális jellegűen - szigorítja azon jogszabályok körét, amelyek alapján egyoldalú
jognyilatkozatból jogok vagy kötelezettségek származhatnak.
a(z) 255. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a NAV által alkalmazott elektronikus rendszer miatt a munkatársak
számára az illetményről, egyéb járandóságról szóló elszámolás kizárólag elektronikus úton válik
elérhetővé, így indokolt ezen elszámolás tekintetében a közlés szabályainak rendezése.
175
a(z) 256. §-hoz
A NAV tv. 16/F. § hatályos (3) bekezdésének első mondata előírja, hogy a megállapodásban meg
kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodásnak a teljesítés szempontjából lényeges adatait.
Figyelemmel arra, hogy ez e rendelkezés általános elvként jogszabályi rendelkezés nélkül is
érvényesül, normatív tartalommal a rendelkezés nem bír, így az szükségtelen.
a(z) 257. §-hoz
A Ptk-hoz hasonlóan a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy ha az elévülés az ellenkövetelés
keletkezésekor még nem következett be, az elévült követelés beszámítható legyen.
a(z) 258. §-hoz
A javaslat a Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnése esetére a
NAV vonatkozásában speciális szabályozást tartalmaz, amelyet irányadónak kell tekinteni a Hszt.
336. § hatálya alá tartozó esetekben is.
a(z) 259. §-hoz
Egyes munkakörök tekintetében (zenész, vezető zenész) a szaktanfolyam elvégzése - a munkakör
sajátosságaiból adódóan - nem járul hozzá a munkaköri feladat magasabb szintű ellátásához, így
annak elvégzésére kötelezni az érintettet szükségtelen.
a(z) 260. §-hoz
A Hszt. 2013. január 1-jétől hatályos módosításai újraszabályozták a vezénylés és a berendelés
szabályait. A rendelkezés ehhez a módosításhoz igazítja a más szervhez vezénylés megszűnése
esetén a NAV tekintetében irányadó szabályokat.
a(z) 261. §-hoz
A rendelkezés rendezi a NAV-on belüli vezénylés alatt a munkáltatói jogkor gyakorlásával
kapcsolatos egyes kérdéseket, meghatározva a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör
gyakorlójának jogkörét. Szabályozza továbbá a vezénylés időtartamára járó illetményt és egyéb
járandóságok biztosításának rendjét a NAV-on belüli vezénylés esetén.
Figyelemmel arra, hogy a pénzügyi nyomozói munkakört betöltők tekintetében a NAV tv. 2012.
szeptember 1-jétől jelentősen magasabb összegű illetményt biztosít, indokolt, hogy ez a kiemelt
illetmény csak a ténylegesen pénzügyi nyomozói feladatokat ellátó pénzügyőröket illesse meg, őket
viszont akkor is, ha ilyen feladatot vezénylés keretében látnak el.
a(z) 262. §-hoz
A Hszt. számos rendelkezésében szereplő beosztás, és ennélfogva a legalább azonos besorolási
szintű szolgálati beosztás a NAV tekintetében nem értelmezhető, figyelemmel arra, hogy a NAV
tekintetében az illetmény megállapítása az érintett besorolásához kötött, illetve a NAV tekintetében
a feladatok munkakör szerint kerülnek ellátásra, szükségessé vált a NAV fogalomrendszeréhez
igazítottan meghatározni a rendelkezési állomány megszűnésekor követendő eljárást.
A Hszt. 2013. január 1-jétől hatályos módosítása alapján szünetel a szolgálati viszonya az állami
vezetővé kinevezett vagy megválasztott pénzügyőrnek, a szünetelés megszűnését követően viszont
a Hszt. egy olyan rendelkezése megfelelő alkalmazását írja elő, mely rendelkezés a NAV-nál nem
alkalmazható. Ezért rendezni kellett a javaslatban, hogy hogyan kell eljárni annak a pénzügyőrnek
az esetében, aki a szünetelést követően a NAV állományába visszatér.
a(z) 263. §-hoz
A Hszt. 2013. január 1-jével bevezette a méltatlansági eljárást, amelynek egyes eljárási kérdéseire a
fegyelmi eljárás szabályait rendeli alkalmazni. Figyelemmel arra, hogy a NAV tekintetében a
176
fegyelmi eljárást teljes részletezettséggel a NAV tv. szabályozza, így a javaslat meghatározza a
Hszt. szerinti méltatlansági eljárás esetén követendő eljárást a NAV-on belüli fegyelmi eljárás
egyes előírásaihoz igazítva azt. A javaslat a méltatlansági eljáráshoz kapcsolódóan bevezetni
tervezett részletszabályokkal a Kttv-hez képest nem elérő, hanem többletszabályokat kíván
beiktatni, annak érdekében, hogy a NAV személyi állományára vonatkozóan egységes szabályozást
alakítson ki. A Hszt. tárgybani rendelkezései részben elérőek, illetve részletesebbek, ennek okán
válik szükségessé a NAV tv-ben a Kttv-hez képest részletesebb szabályok megalkotása.
a(z) 264. §-hoz
A Hszt. 75. § (4)-(5) bekezdése alapján a jelenleg hatályos 27/2011. (VII.26) NGM rendeletben
hivatásos állományú tag alkalmatlan minősítését a foglalkozás-egészségügyi orvos minősítését
követően az I. fokú FÜV Bizottság mondja ki. A jogorvoslati kérelmet a II. fokú FÜV Bizottság
bírálja el. Ez a jelenlegi szabályozás szerint háromszintű szakmai döntést jelent. A javaslat alapján
kialakítandó eljárás során a hivatásos állományú tag alkalmatlanságát a foglalkozás-egészségügyi
szakorvos, illetve szakpszichológus állapítja meg, a jogorvoslati kérelmet a FÜV Bizottság bírálja
el, melynek tagjai közé beemelésre kerül egy független foglalkozás-egészségügyi szakorvos, aki
fokozottan biztosítja a Bizottság objektivitását.
A javaslat a jelenleg háromszintű eljárást kétszintűre csökkenti, így jelentősen rövidül az eljárás
ideje is. Tekintettel arra, hogy az alkalmatlansági vizsgálat során benyújtott jogorvoslati
kérelemmel egy függő jogi helyzet alakul ki, így - az érintett jogainak biztosítása mellett - kiemelt
cél ezen időszak csökkentése.
Az előzőekben leírtak alapján tehát a kétszintű eljárással is biztosított szervezeten belül az érintett
jogorvoslati lehetősége, továbbá a döntés alapján hozott munkaügyi intézkedés ellen bírósághoz
benyújtott keresetben is vitatható az alkalmassági minősítés, azaz mind NAV-on belüli mind külső
független bírósághoz is fordulhat az érintett, így a NAV-on belüli II. fokú FÜV Bizottság
fenntartása nem indokolt
a(z) 265. §-hoz
A NAV személyi állománya tekintetében a szabadidőre vonatkozó szabályozást túlnyomó részt a
NAV tv. tartalmazza, ezen esetkörökre határozza meg a javaslat a pénzügyőrt megillető díjazást.
a(z) 266. §-hoz
A NAV tv. számos, a Kttv. szabályozási tárgykörét is érintő rendelkezést tartalmaz a NAV teljes
személyi állományára irányadóan, figyelembe véve a NAV feladataiból, vegyes személyi
állományából adódó sajátosságait. A NAV tv. 18. §-a meghatározza azt, hogy melyek a Kttv. azon
rendelkezései, amelyek a NAV tekintetében nem alkalmazhatóak. A módosítás egyrészt a javsalat
egészében szereplő rendelkezésekhez igazítja a hatályos szabályozást a nem alkalmazható
rendelkezések megjelölése tekintetében, másrészt - a 18. § (2)-(3) bekezdésben - biztosítja a Kttv.
egyes rendelkezéseinek és a NAV tv. összhangját.
A 18/A. § tartalmazza a NAV-hoz felvételre kerülő kormánytisztviselők vonatkozásában a
pszichikai alkalmasságot mint alkalmazási feltételt. A javaslat - összhangban a Kttv. 39. § (6)
bekezdésében foglaltakkal - a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéséhez köti a pszichikai
alkalmasság mint alkalmazási feltétel kikötését azzal, hogy amennyiben a munkáltatói jogkör
gyakorlója a jogviszony létesítését pszichikai alkalmassághoz köti, úgy az alkalmassági vizsgálat
minősítését köteles figyelembe venni.
A javaslat megteremti továbbá annak a lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő pszichikai
alkalmassága soron kívül vizsgálható legyen, figyelemmel arra, hogy számos munkakörben a
kormánytisztviselőkre nehezedő nyomás, az adózókkal való folyamatos kapcsolat és konfrontáció
okán elengedhetetlen annak szükség szerinti vizsgálata, hogy az érintett alkalmas-e még az adott
177
feladat ellátására. Alkalmatlanság esetén a javaslat az egészségügyi alkalmatlanság esetén irányadó
eljáráshoz hasonló szabályozást ad, amely így végső soron a jogviszony megszűnéséhez vezethet.
Szabályozza továbbá a javaslat a pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatok kezelését is.
a(z) 267. §-hoz
A javaslat az érintett beleegyezése nélkül végrehajtható jogviszony módosítások esetkörét bővíti.
Egyrészt a javaslat alapján a rendfokozatban való soron történő előléptetés esetével bővíti a
beleegyezése nélkül végrehajtható jogviszony módosítások körét, mivel az - a fizetési fokozatban
történő előresoroláshoz hasonlóan - a feltételek fennállása esetén a törvény alapján illeti meg az
érintettet. Másrészt a g) pont beiktatásával lehetőséget kíván biztosítani a javaslat - a rugalmas
feladatszervezés feltételeinek biztosítása érdekében - arra, hogy az érintett kormánytisztviselő,
ügykezelő az adott szerven belül egyik szervezeti egységtől másik szervezeti egységhez
áthelyezésre kerülhessen, vagyis egyik (fő)osztályról a másik (fő)osztályra.
Az e)-f) pontot érintő módosítás pedig értelmezést segítő pontosításokat tartalmaz.
a(z) 268. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a pénzügyi nyomozói munkakört betöltők tekintetében a NAV tv. 2012.
szeptember 1-jétől jelentősen magasabb összegű illetményt biztosít, indokolt, hogy ez a kiemelt
illetmény csak a ténylegesen pénzügyi nyomozói feladatokat ellátó kormánytisztviselőket illesse
meg, őket viszont akkor is, ha ilyen feladatot átirányítás keretében látnak el.
a(z) 269. §-hoz
A pénzügyőr rendfokozatban történő előléptetésének egyik feltétele a részére meghatározott képzési
követelmény teljesítése. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy az érintett kizárólag a munkáltató
kötelezése alapján, illetve a munkáltató engedélyével vehet részt a szükséges képzéseken, így a
javaslat garanciális szabályként előírja, hogy a képzési követelmény nem teljesítése - az egyéb
törvényi feltételek fennállása esetén - csak akkor lehet akadálya az előléptetésnek, ha a képzési
követelményt a pénzügyőr a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából nem teljesítette.
a(z) 270. §-hoz
és a
a(z) 271. §-hoz
A javaslat az illetményeltérítés és a személyi illetmény szabályozása tekintetében pontosító
módosítást tartalmaz.
Emellett a javaslat arra is figyelemmel van, hogy az ügykezelők tekintetében a Kttv. alapján
egyösszegű illetmény kerül megállapításra, így esetükben az alapilletmény, és ennek megfelelően
annak eltérítése nem értelmezhető. Ezért a javaslat az ügykezelőkre történő utalást elhagyja a 25. §-
ból.
a(z) 272. §-hoz
A javaslat pontosítja a munkáltató illetmény-kifizetéssel, valamint a jubileumi jutalom kifizetésével
kapcsolatos kötelezettségét, figyelembe véve azt is, hogy a NAV foglalkoztatottai tekintetében a
bérszámfejtési feladatokat nem maga a NAV, hanem a Magyar Államkincstár végzi, így
természetesen több tekintetben korlátozottabb a NAV (munkáltató) jogköre, ezért felelősségi köre is
csak ehhez igazodhat.
a(z) 273. §-hoz
A javaslat a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. módosult szabályrendszeréhez
igazítja.
178
a(z) 274. §-hoz
A rendelkezés pontosítást tartalmaz a foglalkoztatott részére adandó elszámolás tekintetében,
figyelemmel a javaslat egyéb fogalmi pontosításaira.
a(z) 275. §-hoz
A javaslat a jogalap nélkül kifizetett illetmény visszakövetelése tekintetében egyértelműsíti a
kifizetés napjának meghatározásához szükséges szabályozást.
a(z) 276. §-hoz
A javaslat 28/F. §-a meghatározza, hogy az illetményre, illetve a kifizetésére vonatkozó
rendelkezések tekintetében az illetmény mellett milyen esetben milyen jellegű egyéb juttatásokat is
érteni kell az illetmény alatt.
a(z) 277. §-hoz
A gyakorlatban félreértésekre adott okot a hatályos szabályozásban alkalmazott esedékesség
kifejezés értelmezése, és így a szabály megfelelő alkalmazása is problematikus volt. A javaslat ezért
már egyértelműen rendezi, hogy az érintett a törvényben meghatározott időtartam betöltésének a
napján szerez jogosultságot a jubileumi jutalomra, a 28. § (9) bekezdésének beiktatásával pedig a
jubileumi jutalom kifizetésének szabályait is egyértelműen tartalmazza, figyelemmel arra is, hogy a
számfejtési feladatokat nem maga a NAV, hanem a Magyar Államkincstár végzi.
a(z) 278. §-hoz
A javaslat a Kttv. szabályozásához igazodva a jogviszony közös megegyezéssel történő
megszüntetésének esetére a munkáltató és az érintett írásbeli megállapodásához köti a
kezességvállalási díj megfizetésének alakulását.
a(z) 279. §-hoz
Mivel az ügykezelők és a munkavállalók illetménye a NAV tv. alapján nem a besorolás alapján
történik, ezért ezen állományokra a besorolás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött idő
meghatározására irányadó szabályok nem vonatkoznak. Ugyanakkor a pótszabadság mértékét a
törvény a jogviszonyban töltött időhöz köti. A javaslat szerinti kisegítő szabály alapján
szabályozottá válik az ügykezelők és a munkavállalók esetében is a pótszabadság megállapítása
során figyelembe vehető időtartamok meghatározása.
a(z) 280. §-hoz
Az Mt-hez hasonlóan a javaslat 5 munkanap pótszabadságot biztosít a fogyatékossági támogatásra
vagy a vakok személyi járadékára jogosult kormánytisztviselőnek, ügykezelőnek.
a(z) 281. §-hoz
A javaslat tovább pontosítja a képzésekkel összefüggésben a 33/Z. § (4) bekezdés szerinti esetben
beálló megtérítési kötelezettség szabályait annak érdekében, hogy - ide nem értve a nyelvi
képzéseket - kizárólag azon képzések költségének megtérítésére legyen kötelezhető az érintett,
amelyek meghatározott költségszintet meghaladnak.
a(z) 282. §-hoz
A javaslat pontosítja az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, a 33/C. § (2a) bekezdés
beiktatásával pedig a Kttv-hez igazodik.
179
a(z) 283. §-hoz
A tábornokkal szemben lefolytatott fegyelmi eljárás tekintetében a javaslat megteremti a Hszt. és a
NAV tv. összhangját.
a(z) 284. §-hoz
Mind a Kttv., mind pedig a Hszt. szabályozza a méltatlanság intézményét, eltérő részletezettséggel.
Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a méltatlanság megállapítása konkurálhat a fegyelmi eljárással
(amelynek lefolytatása a hatályos szabályok alapján kötelező), szükséges volt a két jogintézmény
alkalmazási körének megfelelő, garanciális szabályokkal védett szétválasztása, ezzel az
ellentmondás feloldása. A javaslat a méltatlansági eljáráshoz kapcsolódóan bevezetni tervezett
részletszabályokkal a Kttv-hez képest nem elérő, hanem többletszabályokat kíván beiktatni, annak
érdekében, hogy a NAV személyi állományára vonatkozóan egységes szabályozást alakítson ki. A
Hszt. tárgybani rendelkezései részben eltérőek, illetve részletesebbek, ennek okán válik szükségessé
a NAV tv-ben a Kttv-hez képest részletesebb szabályok megalkotása.
a(z) 285. §-hoz
A javaslat pontosítja és kiegészíti a fegyelmi eljárásban meghallgatott tanú adatainak zárt kezelésére
vonatkozó szabályokat.
a(z) 286. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti a fegyelmi eljárás szabályait a fegyelmi jogkör gyakorlója által, fegyelmi
tanács felállítása nélkül meghozott fegyelmi határozat közlésére vonatkozó szabályozással, mivel a
hatályos szabályozás csak a fegyelmi tanács által hozott fegyelmi határozat közlésének kérdését
rendezi.
a(z) 287. §-hoz
A Hszt-hez hasonlóan a NAV tv. is szabályozza a követendő eljárást a kormányzati szolgálati
jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze nem függő bűncselekmények esetén, amely
eljárás - a fegyelmi eljáráshoz hasonlóan - szintén konkurálhat a méltatlanság megállapítására
irányuló eljárással, ezért a fegyelmi eljáráshoz hasonlóan itt is szükséges az ellentmondás feloldása.
a(z) 288. §-hoz
A kártérítési eljárás szabályai kiegészülnek annak meghatározásával, hogy a kártérítés mértékének
meghatározására vonatkozó rendelkezések alkalmazásában mit kell illetmény, távolléti díj,
ellátmány alatt érteni.
a(z) 289. §-hoz
A javaslat meghatározza a vezénylése esetén a vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár
esetében a kártérítési jogkör gyakorlóját.
a(z) 290. §-hoz
A módosítás rendezi a kártérítési eljárásban engedélyezett fizetési könnyítés nem teljesítése esetén
irányadó eljárást.
a(z) 291. §-hoz
Pontosító jellegű módosítás, a javaslat szerint a hatályos szabályozás kiegészül az egyes
jogintézmények Kttv-n belüli megjelölésével.
180
a(z) 292. §-hoz
A keresettel támadott, de végrehajtható munkáltatói döntések körét pontosítja, illetve kiegészíti a
rendelkezést azon esetkörökkel, ahol az intézkedés jellegéből adódóan fogalmilag kizárt a halasztó
hatály.
a(z) 293. §-hoz
A javaslat pontosítja a pénzügyi nyomozó fogalomra bevezetett értelmező rendelkezés alkalmazási
körét.
a(z) 294. §-hoz
A javaslat a NAV tv. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hatályos szabályozás kiegészítésével meg
kívánja teremteni annak a lehetőségét, hogy a NAV hivatásos állományú tagjai a vámhatósági
eljárásokban feltárt ingó vagyont a fennálló tartozás fejében lefoglalhassák. A pénzügyőrök ugyanis
akár a vámeljárás során, akár egy mélységi ellenőrzés keretében tárhatnak fel olyan ingó vagyont,
amely a fennálló, akár adótartozás, akár vámtartozás, akár az állami adóhatóság által nyilvántartott
adók módjára behajtandó egyéb köztartozás fedezetéül szolgálhatna, és amely vagyon azonnali
lefoglalása szükséges a végrehajtás eredményessége érdekében. A jelenlegi gyakorlat szerint a
pénzügyőrök ilyen esetben értesítik a NAV adóztatási szervét a lefoglalás foganatosítása érdekében.
A módosítással a NAV-on belüli munkamegosztás költséghatékonyabban megoldható, továbbá az
az eljárások gyorsítását és a költségvetési bevételek biztosítását hatékonyabban szolgálja.
A NAV tv. 36. § (1) bekezdés hatályos c) pontja szerinti intézkedési jogosultság kiterjesztésének
célja az engedély nélküli dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység feltárása és visszaszorítása
eszközrendszerének megteremtése.
a(z) 295. §-hoz
és a
a(z) 296. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezéseket érintő módosítások célja az egészségi, pszichikai és a pénzügyőrök
vonatkozásában fizikai alkalmasságra vonatkozó új, egységes szabályozás megalkotására vonatkozó
felhatalmazó rendelkezések beiktatása a hatályos szabályozás pontosításával, illetve kiegészítésével.
a(z) 297. §-hoz
és a
a(z) 298. §-hoz
A rendelkezések tartalmazzák a szükséges átmeneti rendelkezéseket. Ennek megfelelően a javaslat
előírja, hogy 2015. december 31-éig valamennyi, tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozó
pénzügyőr számára kötelező a középfokú szaktanfolyam elvégzése, és nem kizárólag a hivatásos
munkakört betöltők számára, biztosítva egyrészt ezzel a NAV-on belüli munkaszervezéshez
szükséges szakértelmet, másrészt a jelenleg nem hivatásos munkakörben foglalkoztatott pénzügyőr
számára a hivatásos munkakörbe való helyezés lehetőségét.
Emellett a javaslat speciális rendelkezéseket iktat be a pénzügyi nyomozói munkakörbe, vagy
pénzügyi nyomozói munkakörből történő vezénylésre és átirányításra, amelyhez kapcsolódóan az
átmeneti rendelkezés biztosítja az új szabályoknak a folyamatban lévő vezénylésekre, és
átirányításokra való alkalmazhatóságát.
Továbbá a javaslat módosítja az összeférhetetlenségi szabályokat, amelyekhez szintén szükséges a
megfelelő átmeneti rendelkezés.
181
A javaslat megszünteti azt a lehetőséget, hogy ügykezelő osztályvezetővé kinevezhető, ugyanakkor
a 98/N. § méltányosan rendezi azon ügykezelő osztályvezetők helyzetét, akik jelenleg a NAV-nál -
elenyésző számban - még foglalkoztatva vannak.
A 98/O. § beiktatásával a javaslat meghatározza a 98/B. § (1) bekezdése alapján járó illetmény
nyilvántartásának szabályait, biztosítva egyrészt a garantált bérelem megfelelő kezelését, valamint a
NAV-on belüli illetményfeszültség lehetőségek szerinti csökkentését.
a(z) 299. §-hoz
Az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a titkosszolgálati
eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg, ennek
megfelelően a NAV titkos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezései sarkalatosnak minősülnek.
A rendelkezés jogtechnikai jellegű, figyelemmel arra, hogy a rendelkezést a törvény 98/L. §-a
jelenleg is tartalmazza.
a(z) 300. §-hoz
A NAV törvénynek a javaslat szerinti új 7. számú melléklete a kiemelt munkáltatói jogkörök
tekintetében pontosításokat tartalmaz a hatályos szabályozáshoz képest.
a(z) 301. §-hoz
A rendelkezés tartalmazza a szövegcserés módosításokat.
a(z) 302. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
34.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
a(z) 303. §-hoz
A javaslat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) módosításával
valamennyi közúti határátkelőhely üzemeltetését, és a fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó
feladatok végrehajtását a rendőrség feladatkörébe utalja, figyelemmel arra, hogy Horvátország
Európai Uniós csatlakozásával a közúti határátkelőhelyek nagy része az Európai Unió valamely
tagállamával közös határszakaszon van. A NAV ezeken a határátkelőhelyeken a határátlépéssel
kapcsolatosan hatáskört nem gyakorol, kizárólag a határátkelőhelyeket üzemelteti, azonban ez a
„gondnoki” jellegű tevékenység nem lehet része a NAV alapfeladatainak. A rendőrség ugyanakkor
a Határőrség feladatainak átvételével valamennyi közúti határátkelőhelyen ellátja törvényben
meghatározott feladatait, így a határátkelőhelyek üzemeltetése, fenntartása nem tekinthető profil
idegennek.
XI.	Fejezet
35.	Hatályba léptető rendelkezések
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
a(z) 304. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a hatálybalépés időpontja - főszabály szerint - a kihirdetést követő nap.
A munkáltatói értékpapír-juttatási programokra vonatkozó rendelkezések (Szja tv. 77/C. §) a
jelentős enyhítéseken túl kisebb szigorításokat is tartalmaznak, ezért a módosítások nem
léptethetőek hatályba a törvény kihirdetését követő napon. Ugyanakkor a 30 napos hatálybaléptetés
egyes magyarországi nagyvállalatok számára lehetővé teszi azt, hogy már 2013. évben megindítsák
182
az értékpapír-juttatási programokat a kedvezőbb szabályok mellett. Mivel a juttatás maximális
értéke naptári évenként került maximálásra (1 millió forint munkavállalónként), így a 30 napos
hatálybaléptetés jelentős pótlólagos juttatási lehetőséget biztosít ezen cégek számára, mellyel a
minisztérium tudomása szerint élni is kívánnak.
Az általános forgalmi adózást érintően az időszakos elszámolás alá eső ügyletek teljesítési
időpontját érintő módosítás, valamint a könyvvizsgálókra vonatkozó törvényben alkalmazott
gazdálkodó fogalmára irányuló módosítás hatályba lépése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvény 2014. március 15-i hatályba lépéséhez igazodik.
36.	Jogharmonizációs záradék
a(z) 305. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
37.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
a(z) 306. §-hoz
Az Alaptörvény sarkalatosságára vonatkozó követelménynek való megfelelésről szóló rendelkezés.
A Javaslat NAV tv. titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályait, valamint az Rtv-t módosító
rendelkezései az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdés alapján sarkalatosnak minősülnek.
38.	Jogszabály tervezetének egyeztetése
a(z) 307. §-hoz
Jogszabály tervezetének egyeztetése.
MELLÉKLET
1.	melléklet
A melléklet az adómentes jövedelmekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
1.	és 9. A módosítás következtében a munkáltató nem csupán közvetlenül adhat munkáltatói
lakáscélú támogatást, hanem a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez is. A szabály az
adómentesség igazolására vonatkozó rendelkezéseket is beiktat.
2.	A módosítás adómentesnek minősíti azt a szolgáltatást, amelyet az Európai Unió forrásaiból
elnyert támogatásból finanszíroznak akkor, ha a juttatás nem a magánszemély tevékenységének
ellenértéke (például gyermekek, fiatal felnőttek számára erdei iskola formájában nyújtott üdültetés).
3.	Jogszabály-értelmezést megerősítő pontosítás (egy hónapra jutó díjat kell figyelembe venni a
díjfizetési gyakoriságok eltérése miatt, azonos szolgáltatási tartamú csoportos biztosítások esetében
lehetséges a csoport egy biztosítottra jutó összegét figyelembe venni az értékhatárnak megfelelés
vizsgálatakor) és technikai pontosítások (a „más személy” a legáltalánosabb kategória).
4.	Jogtechnikai pontosítások:
-	a „más személy” a legáltalánosabb díjfizető-kategória,
-	a kamatjövedelem kedvezményénél rögzített mérési elvek (díjelőírás, biztosítási év)
alkalmazása a 6.9. alpont esetében is.
5.	A módosítás bővíti a pénzügyi intézmények által adómentesen elengedett követelések körét,
2014-től nem csak az ingatlan fedezettel kötött, hanem bármely más pénzkölcsön nyújtásából
származó összeg is elengedhető adómentesen, ha az eljárást belső szabályzat nem diszkriminatív
módon határozza meg. A bankok dolgozói, vezetői számára ez a mentesség továbbra sem érhető el.
183
6.	A 44/2013. (V.30.) VM rendelet alapján mezőgazdasági csekély összegű (de minimis)
támogatásnak minősülő vissza nem térítendő támogatást kaphatnak azok a mezőgazdasági termelők,
aki vagy amely a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítójaként e rendelet
alapján igazolt követeléssel rendelkezik, vagy azok örököse, jogutódja, illetve a felszámolással vagy
végelszámolással megszűnt, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor felszámolási vagy
végelszámolási eljárás alatt álló mezőgazdasági termelőnek - 2003. június 1-jén fennálló
tulajdonrész arányában - természetes személy tulajdonosa, vagy annak örököse. Tekintettel arra,
hogy a támogatás nagy valószínűséggel nem fedezi az érintett termelők tényleges kárát, elmaradt
bevételét, nem tekinthető jövedelmet pótló juttatásnak, a támogatásnak inkább kártalanítás jellege
van, ezért indokolatlan annak megadóztatása. A meg nem fizetett adó az egyéni vállalkozók,
őstermelők esetében agrár de minimis támogatásnak minősül.
7.	Az adómentes közlekedési kedvezmények megnevezésében az ágazati jogszabályok fogalom-
meghatározásának megfelelő módosítás történik.
8.	Az új előírás pontosítja az utalvány fogalmát, kizárva abból a visszaváltható utalványokat. Az
utalvány korábbi fogalmából, illetve a rendeltetés-ellenes joggyakorlás tilalmának alapelvéből eddig
is levezethető volt, hogy a visszaváltható, pénzzé alakítható utalványokra nem irányadóak az
adómentes juttatásokra irányadó kedvező rendelkezések, a fogalom pontosítására azonban a
jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szükség van.
10.	A rendelkezés alapvetően jogtechnikai változtatást tartalmaz azzal összefüggésben, hogy a
hatályos szabályok már nem rendelkeznek éves összes jövedelemről, ezért annak rögzítése itt is
okafogyottá vált. A rendelkezés az alkalmazás elősegítése érdekében kiegészül a részarány-tulajdon
fogalmát meghatározó jogszabályi hivatkozással.
11.	A rendelkezés meghatározza azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a termőföld
átruházás birtok-összevonási célúnak tekinthető. Az ilyen átruházásból származó jövedelem
adómentes.
2.	melléklet
Kizárásra kerül az elszámolható költségek köréből az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
után fizetendő 14%-os egészségügyi hozzájárulás. A 14%-os eho elszámolásának lehetősége, ha ez
a költség csökkenti a magánszemély jövedelmét 1 millió forint alá, megoldhatatlan adózási
helyzetet, ördögi köröket eredményez.
3.	melléklet
A tervezet értelmében a székhelyüket Magyarországra helyező vállalkozások esetében az
üzletvezetési hely áthelyezésére tekintettel belföldi illetőségűnek minősülő adózó az általános
szabálytól eltérően az értékcsökkenési leírást nem az eszköz bekerülési értékére vetítve állapítja
meg. Ilyen esetben az adózó választása szerint piaci értékre vetítve számolja el az értékcsökkenést.
A szabály csak azon eszközök, kötelezettségek esetében alkalmazható, amelyekre a belföldi
illetőség megszerzése előtt nem számolt el a társasági adótörvény alapján értékcsökkenést. További
jogtechnikai, jogalkalmazást segítő módosítást tartalmaz.
4.	melléklet
A Javaslat értelmében társasági adó szempontból elismert költségnek minősül az éttermi
szolgáltatás reprezentációs célból történő igénybevétele akkor is, ha a szolgáltatás igénybevevője
nyugtával rendelkezik.
Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
5.	melléklet
184
Az Itv. földhivatali adatszolgáltatásra vonatkozó szabálya 2013. január 1-jétől megváltozott, de ezt
nem követte az Art. hivatkozott szabályának módosítása, ezért az korrekcióra szorul.
6.	melléklet
Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása vonatkozó táblázat módosítása.
185