﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12833. számú
törvényjavaslat
az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú
módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. október
2013. évi ... törvény
az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013.	évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról
1.	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
1.	§
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9/A. § (1) bekezdésében és a 9/B. § (1)
bekezdésében a „megyei, fővárosi kormányhivatal” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi
kormányhivatal az adatgyűjtést végrehajtó szerv kezdeményezésére” szöveg lép.
2.	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
2.	§
(1)	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4. § (1) bekezdés a)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kedvezményezettnek minősül)
„a) a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább
aa)	két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett - az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. törvény (a továbbiakban Civil tv.) szerinti - egyesület (kivéve a pártot, biztosító
egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet),
ab)	két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett - a Polgári Törvénykönyv szerinti -
alapítvány,
ha belföldi székhelyű és magyarországi közösség, illetve a határon túli magyarság érdekében
működik, továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés
d)	pontja szerinti feltételnek;”
(2)	Az Szftv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jogutódlással megszűnt kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek - a 4. § (1)
bekezdésében előírt követelmények teljesítése esetén - a kedvezményezett jogutódját illetik
meg. A jogutód nélkül megszűnt kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek az (1)
bekezdés h) pontja szerinti kedvezményezettet illetik meg.”
(3)	Az Szftv. 4. §-a a következő (6)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó
szervezetnek az adóhatóságnál kell előzetesen - elektronikus úton - regisztrálnia és igazolnia
a kedvezményezetté válás 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételeit, valamint bejelenteni a
kiutaláshoz szükséges adatokat. A regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a
rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a, mely határidő jogvesztő. A szervezet a
nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté, a regisztráció egy évre szól.
1
(7)	Amennyiben a regisztrációt követően bekövetkezett változás miatt a szervezet már nem
felel meg a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, az a változás bekövetkeztétől számított
15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak.
(8)	Az adóhatóság minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben
felajánlásra jogosult kedvezményezettek adószámát, nevét, székhelyét. A közzétett listát az
adóhatóság a (7) bekezdés szerinti bejelentések alapján folyamatosan frissíti. Az adóhatóság
biztosítja a közzétett listát tartalmazó adatbázis elérhetőségét a társadalmi és civil kapcsolatok
fejlesztéséért felelős miniszter részére a Civil Információs Portálon történő közzététel,
adatfeldolgozás és rendszerezés céljából.
(9)	Köztartozás fennállása esetén az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései alapján intézkedik a kedvezményezett javára
felajánlott adóösszegnek az általa nyilvántartott köztartozásra történő átvezetéséről. A
kedvezményezett részére a köztartozások kiegyenlítését követően fennmaradó összeg
utalható.”
(4)	Az Szftv. 4. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Kivételes méltányosságot érdemlő esetben az adóhatóság fennálló köztartozás esetén is
dönthet a felajánlott összeg kiutalásáról. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha a
rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését
súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén a 6. § (1) bekezdése
szerinti átutalást - legkésőbb a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül
- az adóhatóság akkor teljesítheti, ha ezt megelőzően a kedvezményezett a köztartozását
rendezi.”
(5)	Az Szftv. 5/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelkező nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek
bármelyike állapítható meg:)
„e) az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételek meglétét a 4. §
(5)	bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja.”
(6)	Az Szftv. 5/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelkező nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek
bármelyike állapítható meg:)
„e) az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételek meglétét a 4. §
(6)	bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja.”
(7)	Az Szftv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság a 3. §-ban meghatározott összeget a 4. § (1) bekezdésében meghatározott
kedvezményezett részére legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 30. napjáig
utalja át, figyelemmel a (2) bekezdésre is.”
(8)	Az Szftv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
2
„(3) Csőd- vagy felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás, az egyszerűsített törlési és a
kényszertörlési eljárás alatt álló szervezet részére utalás nem teljesíthető, a részére a csőd- és
felszámolási eljárás, a kényszer-végelszámolás, az egyszerűsített törlési és a kényszertörlési
eljárás kezdő időpontjáig kiutalt összegekkel soron kívül köteles elszámolni.”
(9)	Az Szftv. 6/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat kedvezményezettenként,
a kedvezményezett nevének, székhelyének, adószámának vagy technikai számának, a
kedvezményezett részére érvényesen felajánlott összegnek és a kedvezményezett javára
érvényesen rendelkezők számának megjelölésével a rendelkező nyilatkozat évének
szeptember 15. napjáig, illetve a c) pontja szerinti adatokat a rendelkező nyilatkozat évének
első napjától honlapján - a kedvezményezett nevének, adószámának, illetve technikai
számának és székhelyének megjelölésével - közzéteszi. Az adóhatóság nem teszi közzé azon
kedvezményezett adatait, amelynek - külön jogszabályban meghatározott esetben - az
érvényesen felajánlott összeg nem utalható ki.”
(10)	Az Szftv. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 4. § szerinti kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak
minősül, amelynek az e törvény szerinti, közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását,
a kedvezményezetti feltételek fennállását az adóhatóság az Art. megfelelő szabályai
alkalmazásával jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság - szükség esetén a külön
jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának
figyelembevételével - megállapítja, hogy a kedvezményezetti feltételek nem álltak fenn,
valamint a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot hoz,
amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli
visszafizetéséről.”
(11)	Az Szftv. 7. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételek
meglétét a 4. § (5) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, erről az adóhatóság
fellebbezéssel meg nem támadható határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére a
közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban 15 napon belül a feltételek
fennállásának megállapítása esetén megsemmisíthet vagy megváltoztathat. Az eljárásra a Pp.
szabályait kell alkalmazni.”
(12)	Az Szftv. 7. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételek
meglétét a 4. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, erről az adóhatóság
fellebbezéssel meg nem támadható határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére a
közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban 15 napon belül a feltételek
fennállásának megállapítása esetén megsemmisíthet vagy megváltoztathat. Az eljárásra a Pp.
szabályait kell alkalmazni.”
(13)	Az Szftv. 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(2) A szervezetnek első alkalommal a 2015. rendelkező évben felajánlott összegekről a 2017.
évben kell teljesítenie a 6/C. § (1) bekezdése szerinti kötelezettséget.”
(14)	Az Szftv. 8/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezetnek az adóhatóság a rendelkezés évének december 31-
ével meghatározott és - a 6/B. § (1) bekezdése szerint - a korábbi időszak pótlistája alapján
megnövelt 2011. rendelkező évi összeget a szervezet nyilvántartásba vételének és a
kiutaláshoz szükséges adatoknak az adóhatósághoz történő bejelentését követő 15 napon belül
utalja át.”
(15)	Az Szftv. a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § (1) Azon szervezetek, amelyek a 2014. évben a 4. § (5) bekezdése szerinti eljárásban
igazolták a kedvezményezetti feltételeket, első alkalommal 2015-ben kötelesek a 4. § (6)
bekezdése szerint előzetes regisztrációs eljárást kezdeményezni.
(2)	Az adóhatóság a 4. § (8) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettségét első alkalommal
2015. január 1-jén teljesíti, mely lista tartalmazza a 2014. évben a 4. § (5) bekezdése szerinti
eljárásban a kedvezményezetti feltételeket igazoló, valamint az 10. § (1) bekezdése alapján
előzetes regisztrációs eljárásban részt vevő és a kedvezményezetti feltételeket igazoló
szervezeteket.”
3. §
(1)	Az Szftv.
a)	2. § (1) és (3) bekezdésében az „ezer” szövegrész helyébe az „ötezer”,
b)	4. § (5) bekezdésében az „a (2) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli
teljesítésére” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben meghatározottak 30 napon belüli
igazolására”,
c)	5. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a
továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet I. fejezet B) pont 2. b) alpontjában meghatározott
határidőig” szövegrész helyébe a „az adóévet követő év május 20-áig”,
d)	5/A. § (2) bekezdésében a „november 30-áig értesíti” szövegrész helyébe a „november 30-
áig elektronikus úton, ügyfélkapu hiányában postai úton értesíti”,
e)	5/A. § (4) bekezdésében a „november 30-áig értesíti” szövegrész helyébe a „november 30-
áig elektronikus úton, ügyfélkapu hiányában postai úton értesíti”,
f)	6. § (1) bekezdésében a „4. § (2) bekezdésében előírt nyilatkozatok” szövegrész helyébe az
„4. § (1) bekezdésben foglalt feltételek igazolására vonatkozó nyilatkozat”,
g)	6/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „az őket megillető” szövegrész helyébe az „a részükre
érvényesen felajánlott”,
h)	6/C. § (1) bekezdésében a „bekezdésében” szövegrész helyébe az „bekezdés a)-g)
pontjában”,
i)	6/C. § (4) bekezdésében az „összeg” szövegrész helyébe az „ , az 5000 forintot elérő
összeg”,
j) 7. § (8) bekezdés b) pontjában a „b)-g)” szövegrész helyébe a „b)-i)”
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti az Szftv.
a)	4. § (1) bekezdés d) pontjában a „2. és” szövegrész,
4
b)	4. § (2) és (2a) bekezdése,
c)	4. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételt és”
szövegrész.
d)	4. § (3) és (5) bekezdése.
3.	A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási
tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény módosítása
4.	§
(1)	A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet
végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Patv.) 3. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapítványra a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2)	A Patv. 3. § (2) és (7) bekezdésében és 3/A. § (2) bekezdésében az „a kezelő” szövegrész
helyébe az „az ügyvezető” szöveg lép.
(3)	A Patv. 3. § (7) bekezdésében a „74/C. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „8:2. §-a”
szöveg lép.
4.	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
5.	§
Hatályát veszti a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
225. § (2) bekezdésében az „ , a kölcsönös biztosító egyesület esetén a Civil Információs
Portálon” szövegrész.
5.	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása
6.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Áhtmód.) 1. § (2)
bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
(2)	Az Áhtmód. 1. § (2) bekezdés a) pontjában a „(Ptk. 685/B. §)” szövegrész helyébe a
„(Polgári Törvénykönyv 8:2. §)” szöveg lép.
(3)	Az Áhtmód. 1. § (2) bekezdés e) pontjában a „kezelő szerve (szervezete)” szövegrész
helyébe az „ügyvezető szerve” szöveg lép.
(4)	Az Áhtmód. 5. § (1) bekezdésében a „kezelő szervezetébe” szövegrész helyébe az
„ügyvezető szervébe” szöveg lép.
5
(5)	Az Áhtmód. 6. § (2) bekezdésében a „kezelő szervének vagy szervezetének” szövegrész
helyébe az „ügyvezető szervének”, a „kezelő szerve” szövegrész helyébe az „ügyvezető
szerve” és a „kezelő szervként” szövegrész helyébe az „ügyvezető szervként” szöveg, a „Ptk.-
ban” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben” szöveg lép.
6.	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása
7.	§
(1)	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 1. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép.
„1. § (1) E törvény hatálya a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti
alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog
alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki.
(2)	Nem kell alkalmazni e törvény II-X. fejezetét a civil társaságra, a pártok működését segítő
tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványra (a
továbbiakban: pártalapítvány), a pártra, továbbá VII-X. fejezetét a kölcsönös biztosító
egyesületre és a szakszervezetre.”
(2)	A Civil tv. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. civil szervezet:
a)	a civil társaság,
b)	a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt, a szakszervezet és a kölcsönös
biztosító egyesület kivételével -,
c)	- a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével - az alapítvány.”
(3)	A Civil tv. 2. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„9. felelős személy: a civil szervezet vezető tisztségviselője, létesítő okiratában és belső
szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel
rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a civil
szervezet döntéshozó szervének határozata vagy szerződés alapján a civil szervezet
képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult;”
8.	§
(1)	A Civil tv. 4. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyesület alapszabálya a különleges jogállású tagságról e jogállás tartalmának
meghatározásával rendelkezhet. Ha az egyesület alapszabálya pártoló tagságot hoz létre, úgy
az ilyen tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, ha pedig
6
tiszteletbeli tagságot, úgy az ilyen tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A
pártoló és a tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és
vezető tisztségviselővé nem választható.
(6)	Az egyesület ügyvezető szervének és döntéshozó szervének ülése személyes részvétel
helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, akkor, ha a létesítő
okirat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának
feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös
és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.
(7)	Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a
meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha
a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz,
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít.
(8)	Ha törvény közzétételi kötelezettséget ír elő az egyesület számára, e kötelezettségnek a
civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
törvény szerinti módon kell eleget tenni.”
(2)	A Civil tv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi
célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel létrehozhatnak
társaságot (civil társaság).
(2)	A civil társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik, vagyoni hozzájárulás nélkül is
létrehozható.
(3)	A civil társaságot alapító szerződésre a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó
szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződést az ügyek vitelére
feljogosított tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal, bármely okból, indokolás nélkül
felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén pedig a szerződés a többi taggal
mindaddig hatályban marad, amíg a tagok száma egy főre nem csökken.
(4)	A civil társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végezhet.”
9.	§
A Civil tv. II. fejezete helyébe a következő fejezet lép és a Civil tv. a következő II/A.
fejezettel egészül ki:
„II. fejezet
A civil szervezetek végelszámolása, kényszer-végelszámolása és egyszerűsített törlési
eljárása
2/A. A civil szervezet végelszámolása és kényszer-végelszámolása
9.	§ (1) A civil szervezet végelszámolására e törvény rendelkezései szerint kerül sor.
7
(2)	Az egyesület jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha az egyesület nem
fizetésképtelen, és e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz - végelszámolás
lefolytatásának van helye.
(3)	Ha az egyesület döntéshozó szerve határoz az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről
vagy határozatban megállapítja, hogy az egyesület megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) és
b), 3:84. § a) pont], egyúttal határoz a végelszámolás elrendeléséről, megállapítja a
végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a civil
szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő
alapítvány vagy egyesület sorsáról is.
(4)	A végelszámoló személyére és felelősségére a végelszámolás kezdő időpontjától
alkalmazni kell a Ptk.-nak a jogi személy vezető tisztségviselőjével szembeni
követelményeire és kizáró okokra vonatkozó általános szabályait, továbbá a civil szervezeti
formánál a vezető tisztségviselőre meghatározott további előírásait.
(5)	A végelszámoló esetleges visszahívásáról és új végelszámoló kijelöléséről - e törvényben
foglalt kivételekkel - az határoz, aki a végelszámolót kijelölte.
9/A. § (1) A végelszámolás tárgya a civil szervezetnek az a vagyona, amellyel a civil
szervezet a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt
követően a végelszámolás folyamata alatt szerez, ide nem értve a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 4. § (3)
bekezdésében meghatározott vagyont.
(2)	A végelszámolás nem határozható el a civil szervezet fizetésképtelenségét megállapító
végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő
végelszámolás megszűnik.
(3)	A végelszámolással kapcsolatos bírósági eljárásokra az e törvény által nem szabályozott
kérdésekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
rendelkezéseit - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - kell alkalmazni.
9/B. § (1) A végelszámolás bejelentése - a 9/J. §-ban foglalt kivétellel - a végelszámoló
feladata. A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben -
űrlapon - köteles bejelenteni a bíróságának.
(2)	A végelszámolással összefüggő bírósági eljárások lefolytatására a civil szervezetet
nyilvántartó bíróság illetékes.
(3)	A végelszámoló a végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele iránti kérelemben
köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás
kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a
végelszámoló nem természetes személy, akkor a nyilvántartási számát (cégjegyzékszámát) és
a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt természetes személy nevét és lakóhelyét,
valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve megbízatásának megszűnését.
(4)	A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelynek közzétételéről a civil
szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
8
törvényben meghatározott országos névjegyzék útján gondoskodik. A nyilvántartásban a
„végelszámolás alatt”, illetve a „v. a.” toldatot fel kell tüntetni.
(5)	A közzétételnek tartalmaznia kell:
a)	a végelszámolás alá került civil szervezet nevét, székhelyét, adószámát, nyilvántartási
számát, ha a jogutód nélküli megszűnés elhatározását megelőző két éven belül jogutódlás
következett be, a jogelőd(ök) nevét, székhelyét és nyilvántartási számát,
b)	a (3) bekezdésében foglalt adatokat,
c)	a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított negyven napon
belül a végelszámolónak jelentsék be.
(6)	A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül - szükség
szerint - értesíti a végelszámolás megindításáról
a)	az ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében,
b)	ha a civil szervezet valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett
nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet,
c)	a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervezetet,
d)	az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti
károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a
károsodások elhárításához, illetve a terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,
e)	a civil szervezet pénzforgalmi számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót,
f)	a civil szervezet vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit,
g)	a civil szervezet által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági
eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot.
9/C. § (1) A végelszámolás kezdő időpontjában - ideértve a 9/J. § szerinti esetet is - a civil
szervezet vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő
időpontjától a civil szervezet önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a
végelszámoló minősül.
(2)	A végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül a civil szervezet korábbi
vezető tisztségviselője
a)	a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja,
b)	a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról iratjegyzéket
készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja,
c)	a végelszámoló díjazása esetén a végelszámoló díjának és költségtérítésének kifizetéséhez
előre láthatóan szükséges összegre tartalékot képez, és azt a pénzforgalmi számlájára befizeti,
ott elkülönítetten tartja nyilván,
d)	a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a munka törvénykönyvében
meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul
tájékoztatja.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a végelszámoló a
korábbi vezető tisztségviselő.
(4)	A végelszámoló a végelszámolás során a civil szervezet vagyoni helyzetét felméri,
követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti,
vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A végelszámolás közzétételét követően a
civil szervezetnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás költségeinek fedezetét.
9
(5)	Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a
számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény
szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a civil szervezet
végelszámolás alatt áll. A végelszámoló továbbá évente tájékoztatót készít a döntéshozó szerv
és a bíróság részére, amelyben bemutatja a végelszámolás alatt álló civil szervezet helyzetét,
annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást ad az
eljárás befejezésének várható időpontjáról is.
(6)	A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven
belül be kell fejezni.
9/D. § (1) A civil szervezet hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának
közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A bejelentés
akkor is szükséges, ha a civil szervezettel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy
bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem
jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően
hitelezői igényt már csak a megszűnt jogi személy tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó
szabályok szerint lehet érvényesíteni.
(2)	A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a
követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői
igényeket. A követelések jegyzékét a végelszámoló további tizenöt napon belül benyújtja a
bírósághoz. A vitatott hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen
minősítéséről ugyanezen időtartam alatt értesíti.
(3)	Az a hitelező, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényét a
végelszámoló értesítésének kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül a bíróság
előtt perben érvényesítheti, ennek megindítását a végelszámolónál igazolnia kell.
(4)	A végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni.
9/E. § (1) A végelszámoló végelszámolási nyitó mérleget készít, majd a hitelezők
igénybejelentésére nyitva álló határidő elteltét követően - legfeljebb hetvenöt napon belül - a
hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva - szükség szerint - korrigálja a végelszámolási
nyitó mérleget (korrigált végelszámolási nyitó mérleget készít), amelyet a civil szervezet
döntéshozó szerve elé terjeszt.
(2)	Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy
a civil szervezet vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a hiányzó
összeg harminc napon belül nem pótolható, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás
lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a
döntéshozó szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak a döntéshozó szervet a
felszámolás kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell.
9/F. § (1) A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet
szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a tudomásszerzéstől számított
nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított
hatvan napon belül a civil szervezetet nyilvántartó bíróságnál végelszámolási kifogással élhet.
10
(2)	Végelszámolási kifogásnak van helye akkor is, ha a végelszámoló a civil szervezet
bármely hitelezőjének kérésére a hitelezői igénybejelentés határidejének lejártától számított
harminc napon belül nem ad tájékoztatást arról, hogy követelését elismeri-e, illetve, hogy a
kifizetés mikorra várható.
(3)	A bíróság a végelszámolási kifogás felől - a végelszámoló észrevételének beszerzését
követően - soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy
bizonyítás felvétele szükséges, a bíróság a kifogásolt intézkedés végrehajtásának
felfüggesztését is elrendelheti.
(4)	Ha a bíróság a végelszámolási kifogást megalapozottnak találja, a végelszámoló
intézkedését megsemmisíti és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi, vagy - ha ez
lehetséges - az eredeti állapotot határozatával helyreállítja. Ha a végelszámoló mulasztott, a
bíróság a végelszámolót intézkedés megtételére kötelezheti. A bíróság az alaptalan
végelszámolási kifogást végzésével elutasítja.
(5)	A végelszámolási kifogás tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
9/G. § (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a civil szervezetnél
működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló
jelentésével együtt - a döntéshozó szerv elé terjeszti jóváhagyásra
a)	az adóbevallásokat,
b)	a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
c)	a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt
tesz,
d)	a végelszámolási időszak esetleges gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló
összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
e)	a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslatot.
(2)	A döntéshozó szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot
hoz. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a
végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a civil szervezet megszűnésével
kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is. A döntéshozó szerv továbbá dönt
a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló
köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a civil szervezet törlésére vonatkozó végzés
meghozatalát megelőzően.
(3)	A végelszámoló köteles gondoskodni a civil szervezet iratanyagának elhelyezéséről. Az
ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási
javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a civil
szervezet iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (alapítók)
valamelyike vállalja.
(4)	A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon
adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási
adatokról.
(5)	A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a civil szervezetnek olyan ismert
követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem
rendelkeztek. Nem lehet befejezni a végelszámolást továbbá akkor sem, ha a civil szervezettel
11
szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak
akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt vagy a civil szervezet a fél személyében
bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya.
(6)	A civil szervezet törlése iránt a végelszámoló nyújt be kérelmet.
(7)	A civil szervezet a végelszámolási eljárás során bármikor - a civil szervezet törlésére
irányuló kérelem benyújtásáig - elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a civil
szervezet működésének továbbfolytatását.
9/H. § Ha a végelszámoló a szervezet korábbi képviselőjével nem tud kapcsolatba lépni,
hitelezői követelés bejelentésére nem került sor, a civil szervezetnek nincs munkavállalója, a
végelszámoló haladéktalanul intézkedik a 9/L. § (4) bekezdése szerinti adatok és igazolások
beszerzéséről, és a 9/L. § (4) bekezdésében előírt körülmények fennállása esetén - a 9/G. §
(1)	bekezdésben meghatározott iratok benyújtásának kötelezettsége nélkül - kezdeményezi a
civil szervezet nyilvántartásból való törlését. Ebben az esetben a bíróság a végelszámolót
kötelezi a civil szervezet iratainak elhelyezésére és ennek megtörténtének igazolására.
9/I. § (1) Ha a bíróság azt észleli, hogy a végelszámoló a kötelezettségeit nem teljesíti -
ideértve a bíróság által határozatban megjelölt kötelezettséget is -,
a)	határidő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a mulasztás pótlására, és ennek
eredménytelensége esetén
b)	100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja.
(2)	A bíróság az (1) bekezdés szerint pénzbírsággal sújtja a civil szervezet korábbi vezető
tisztségviselőjét, ha tudomást szerez arról, hogy nem teljesíti a 9/C. § (2) bekezdésében foglalt
kötelezettségét.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti intézkedések eredménytelensége esetén a bíróság új
végelszámolót jelöl ki a felszámolói névjegyzékből, a korábbi végelszámoló nyilvántartásból
való törlése mellett.
9/J. § (1) Ha bírósági határozat folytán kell a végelszámolást lefolytatni, továbbá, ha a
végelszámolást egyszerűsített törlési eljárás előzte meg, a végelszámolás kényszer-
végelszámolásként kerül lefolytatásra.
(2)	Az alapítvány kényszer-végelszámolásának van helye - ha az alapítvány nem
fizetésképtelen, és e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz - abban az esetben,
a)	ha a bíróság az ügyész indítványára vagy az alapító kérelmére megállapítja, hogy az
alapítvány megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a), b) pontja és 3:403. § (1) bekezdés a)
pontja] vagy
b)	ha a bíróság az ügyész keresete vagy az alapító kérelme - a civil szervezetek bírósági
nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI.
törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 59. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az alapító
keresete alapján - alapján megállapítja, hogy az alapítvány megszűnt [Ptk. 3:403. § (1)
bekezdés b) és c) pontja].
(3)	Kényszer-végelszámolás esetén a bíróság a végelszámolás megindításáról szóló, a 9/B. §
(4)	bekezdés szerinti végzést hivatalból hozza meg, és - a vezető tisztségviselő
nyilatkoztatása után - kijelöli a végelszámolót. A bíróság végelszámolónak elsősorban a civil
12
szervezet bejegyzett vezető tisztségviselőjét jelöli ki. Ha a bejegyzett vezető tisztségviselő
nem jelölhető ki vagy kijelölésének mellőzését alapos okkal kéri, a bíróság a felszámolói
névjegyzékből jelöli ki a végelszámolót.
(4)	A kényszer-végelszámolásra a civil szervezet végelszámolására vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni, azonban a civil szervezet nem dönthet a továbbműködéséről, illetve a
kényszer-végelszámolás megszüntetéséről.
(5)	A bíróság a civil szervezet törlésével egyidejűleg a végelszámolónak - ha a végelszámolót
a bíróság a felszámolói névjegyzékből jelölte ki - az eljárásban meg nem térült és igazolt
készkiadásait (ideértve a számlában áthárított általános forgalmi adót is) legfeljebb 30 000
forint összeghatárig, továbbá legfeljebb 20 000 forint munkadíjat és a díjat terhelő általános
forgalmi adót a központi költségvetés terhére megfizeti. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági
Hivatala (a továbbiakban: Gazdasági Hivatal) minden negyedév utolsó munkanapján összesíti
ezeket a kifizetéseket, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter
részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben milyen pénzösszegre áll fenn a központi
költségvetési fizetési kötelezettség. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter
a központi költségvetés terhére ezt az összeget elkülönített számlán a Gazdasági Hivatal
rendelkezésére bocsátja. A Gazdasági Hivatal a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon
belül teljesíti a végelszámolók részére az e bekezdés alapján járó kifizetéseket. A Gazdasági
Hivatal központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg
folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja
meg.
2/B. A civil szervezet egyszerűsített törlési eljárása
9/K. § (1) Egyszerűsített törlési eljárásnak van helye
a)	egyesület esetében, ha
aa)	a bíróság az ügyész keresete alapján megszünteti [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés d) pontja],
ab)	a bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja, hogy az egyesület megszűnt [Ptk. 3:48.
§ (1) bekezdés a), b) pontja és 3:84. § a) és b) pontja],
b)	alapítvány esetében, ha
ba)	a bíróság az ügyész keresete alapján megszünteti [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés d) pontja],
bb)	a bíróság az ügyész indítványára vagy az alapító kérelmére megállapítja, hogy az
alapítvány megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a), b) pontja és 3:403. § (1) bekezdés a) vagy
c)	pontja], vagy
bc)	a bíróság az ügyész keresete vagy az alapító kérelme - a Cnytv. 59. § (5) bekezdésében
meghatározott esetben az alapító keresete - alapján megállapítja, hogy az alapítvány
megszűnt [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont]
feltéve hogy az a) vagy b) pont szerinti eljárás során nem merült fel adat arra nézve, hogy a
civil szervezetnek vagyona van vagy a civil szervezet fennállása során adószámmal nem
rendelkezett, illetve nem rendelkezik.
(2)	Az e cím szerinti bírósági eljárásokban az e törvény által nem szabályozott kérdésekben a
Pp. rendelkezéseit - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - kell alkalmazni.
(3)	Az e cím szerinti eljárások lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartató bíróság
illetékes.
13
(4)	Ha a bíróság a civil szervezetet megszünteti vagy a civil szervezet megszűnését állapítja
meg, a civil szervezetet nyilvántartó bíróság a határozat alapján a nyilvántartásba
haladéktalanul bejegyzi megszüntetés esetén a „megszüntetve”, megszűnés megállapítása
esetén pedig a „megszűnt” toldatot.
(5)	Ha a civil szervezet fennállása során adószámmal rendelkezett vagy rendelkezik, az (1)
bekezdésben meghatározott határozatok indokolásának a Pp. 221. §-ában foglaltakon túl
tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy az eljárás során a civil szervezet vagyonára
vonatkozó adat merült-e fel.
(6)	Egyszerűsített törlési eljárásnak van helye az egyesület kérelmére akkor is, ha az egyesület
elhatározza megszűnését vagy megállapítja, hogy megszűnésének anyagi jogi feltételei
bekövetkeztek és fennállása alatt adószámmal nem rendelkezett, illetve nem rendelkezik.
(7)	Ha az eljárás folytatásának van helye, a bíróság az (1) bekezdés szerinti jogerős határozat
kézhezvételétől vagy a (6) bekezdésben meghatározott kérelem elbírálásától számított öt
napon belül a bíróságok központi internetes oldalán hirdetményt tesz közzé, amelyben -
szükség esetén - felhívja a civil szervezetnek a nyilvántartásba bejegyzett képviselőit, hogy a
bíróság részére negyvenöt napon belül jelentsék be idézési címüket. A bíróság egyben
felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek
a)	a civil szervezettel szemben követelése van - ideértve a számviteli törvény szerinti függő
követelést is -,
b)	tudomása van arról, hogy a civil szervezet ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági
eljárás van folyamatban vagy
c)	a civil szervezet tulajdonában lévő eszköz van a birtokában vagy a civil szervezet
vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat
illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve vagy a civil szervezet vagyontárgyára
tarthatna igényt,
azt negyvenöt napon belül jelentse be a bíróságnak.
(8)	Ha a (7) bekezdésben foglalt határidőn belül a civil szervezet vagyonára vonatkozó adat
nem merül fel, a bíróság hivatalból megindítja az egyszerűsített törlési eljárást, a
nyilvántartásból törli a „megszűnt” vagy a „megszüntetve” toldatot és bejegyzi az
egyszerűsített törlési eljárás megindítására utaló „törlés alatt” toldatot. A végzés ellen
fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs.
9/L. § (1) A bíróság az egyszerűsített törlési eljárás elrendelését követő öt munkanapon belül
az egyszerűsített törlési eljárás megindításáról értesíti
a)	az ügyészséget,
b)	a civil szervezet székhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságot, társadalombiztosítási
igazgatási szervet,
c)	a civil szervezet székhelye szerint illetékes végrehajtót (végrehajtókat),
d)	a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát az önálló bírósági végrehajtók által intézett
bírósági és közigazgatási végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartás adatairól történő
adatszolgáltatás érdekében [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/E. §
(5)	bekezdés],
e)	- ha a nyilvántartásában szerepel - a civil szervezet számláit vezető pénzforgalmi
szolgáltatókat, és
f)	az ingatlanügyi hatóságot.
14
(2)	Az értesítésnek tartalmaznia kell:
a)	a bíróság nevét, székhelyét,
b)	a civil szervezet nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,
c)	felhívást arra vonatkozóan, hogy a civil szervezettel kapcsolatos rendelkezésére álló
információkat a bíróságnak hatvan napon belül jelentse be.
(3)	A civil szervezet székhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságnak és a
társadalombiztosítási igazgatási szervnek szóló értesítésnek tartalmaznia kell azt a felhívást,
hogy a civil szervezet vele szemben fennálló tartozását, a szervezettel szemben folyó eljárást
jelentse be, valamint adjon tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a civil szervezetnek van-e
munkavállalója. Az adóhatóságnak szóló értesítésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az
adóhatóság értesítse a bíróságot arról, hogy a záró adóellenőrzést lefolytatta.
(4)	Ha a bíróság által előírt határidőben
a)	a civil szervezettel szemben a bíróságnál követelés bejelentésére nem került sor és ellene
bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás nincs folyamatban,
b)	a civil szervezet fellelhető vagyonára vonatkozóan érdemi adat nem merül fel,
c)	az adó- és vámhatóság és a társadalombiztosítási igazgatási szerv a bíróságot arról
tájékoztatja, hogy eljárás nincs folyamatban, valamint a civil szervezetnek nincs
munkavállalója,
d)	a végrehajtó vagy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a bíróságot arról tájékoztatja,
hogy tudomása szerint végrehajtási eljárás nincs folyamatban - ide nem értve az ügyviteli
befejezéssel lezárt ügyeket -,
a bíróság a civil szervezetet törli a nyilvántartásból, egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a civil
szervezet fellelhető iratainak elhelyezéséről a szervezet volt képviselője, illetve alapítvány
esetén a korábbi kurátor vagy a korábbi kuratórium tagja, ennek hiányában vagy az egyesület
bármely fellelhető tagja, illetve az alapítvány bármely fellelhető alapítója gondoskodjon és
ennek megtörténtét a bíróságnak igazolja, valamint az iratok őrzésének helyéről nyilatkozatot
tegyen.
9/M. § Ha az e cím szerinti eljárások során a civil szervezet vagyonára vonatkozóan érdemi
adat merül fel vagy a civil szervezettel szemben a bíróságnál követelés bejelentésére került
sor, ellene bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban, a bíróság az e
címben meghatározott eljárási cselekmények helyett dönt a végelszámolás elrendeléséről, a
végelszámoló kijelöléséről és a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok,
valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról.
9/N. § A 9-9/M. § szerinti nemperes eljárás során bírósági titkár önállóan, önálló aláírási
joggal eljárhat.
2/C. A civil szervezet csődeljárásának és felszámolási eljárásának különös szabályai
10.	§ (1) A civil szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a Cstv.-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A
csődeljárás és a felszámolási eljárás lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság
illetékes.
(2)	Ahol a Cstv. vagy más törvény
15
a)	cégjegyzéket említ, ott a civil szervezetek vonatkozásában a civil szervezetek bírósági
nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott
nyilvántartást,
b)	az adós cégjegyzékszámát említi, ott a civil szervezet nyilvántartási számát,
c)	a végzés vagy a végzés kivonata Cégközlönyben (a Cégközlöny honlapján) történő
közzétételét említi, ott a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő
eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott országos névjegyzék - Országos
Bírósági Hivatal által működtetett - internetes felületét
kell érteni.
(3)	A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak helyett a bíróság a civil szervezet
fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a civil szervezet szerződésen alapuló nem vitatott
vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő hatvan napon belül sem egyenlítette ki
vagy nem vitatta és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette.
Fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert
tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert
követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében.
(4)	A csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelésekor a civil szervezet köteles haladéktalanul
elkülöníteni az eljárás dologi és személyi ráfordításait fedező összeget.
(5)	A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben a bíróság a civil szervezet
kérelmére a Cstv. 26. § (3) bekezdésének alkalmazása helyett legfeljebb kilencven napos
fizetési haladékot adhat és egyben reorganizációs terv készítését rendeli el. A bíróság a
fizetésképtelenséget megállapítja, ha a civil szervezet a határidő leteltekor a reorganizációs
tervet nem nyújtja be vagy ahhoz nem csatolja a hitelezőkkel kötött megállapodást az
adósságok rendezéséről, továbbá a vagyonhiány és forráshiány megszüntetésére a civil
szervezet döntéshozó szerve által hozott döntéseket.
(6)	A fizetésképtelenség megállapításának az (5) bekezdés szerinti időtartamú halasztására
legfeljebb háromévenként, de egy eljárásban egy alkalommal kerülhet sor.
(7)	Civil szervezet elnevezésében a csődeljárás alatt (rövidített névben a „cs.a.”) vagy a
felszámolás alatt (rövidített névben az „f.a.”) toldatot, a csődeljárás megindítását, a
csődeljárás elrendelését, a felszámolási eljárás elrendelését és az említett eljárások jogerős
befejezését a nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A nyilvántartásba be kell jegyezni az eljárás
nevét, kezdő, illetve befejező időpontját, továbbá a vagyonfelügyelőre vagy felszámolóra
vonatkozó adatokat (név, lakóhely, jogi személy esetén székhely, levelezési cím).
2/D. A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet fennmaradó vagyonára vonatkozó különös
szabályok
10/A. § (1) A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet fennmaradt pénzbeli vagyona, a létesítő
okirat eltérő rendelkezése, valamint - alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése
hiányában a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti
Együttműködési Alapot illeti meg, melyet a 73. § (2) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv
kezel. A vagyon felhasználására vonatkozó adatokat a Civil Információs Portálon
nyilvánosságra kell hozni.
16
(2)	A civil szervezet végelszámolása, illetve felszámolási eljárása befejeztével - a (3) és (4)
bekezdésekben meghatározott vagyonelemek kivételével - a jogutód nélkül megszűnt civil
szervezet létesítő okirat vagy jogszabály eltérő rendelkezése, illetve - alapítvány esetében -
az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt nem pénzbeli vagyonáról a
végelszámoló, illetve a felszámoló kimutatást készít, melyet megküld a Nemzeti
Együttműködési Alap Tanácsa részére. A Tanács az (5) bekezdés szerinti eljárásban
gondoskodik a nem pénzben rendelkezésre álló vagyonra vonatkozó pályázati eljárás
lefolytatásáról.
(3)	A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet, létesítő okirat eltérő rendelkezése, továbbá -
alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt vagyonából a
Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti földrészletet a bíróság az állam tulajdonába adja és
elrendeli a Nemzeti Földalapot kezelő szerv részére történő átadását.
(4)	A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet, létesítő okirat eltérő rendelkezése, továbbá -
alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt vagyonából a
kulturális javakról szóló törvény szerinti gyűjteményt, művészeti alkotást, műkincset és egyéb
műtárgyat a bíróság az állam tulajdonába adja, és e vagyonelemek az állami vagyonról szóló
törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló által kiírt pályázattal, ellenérték nélkül,
közgyűjtemény vagyonkezelésébe kerülnek.
(5)	A (2) bekezdés szerinti nem pénzbeli vagyont a bíróság - a végelszámolónak, illetve
felszámolónak, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsához tett bejelentését követően, a
Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa által kijelölt kollégium döntése alapján meghirdetett
és elbírált, nyilvános pályázaton nyertes civil szervezet részére történő tulajdonba adásra
vonatkozó javaslata figyelembe vételével - civil szervezet tulajdonába adja.
(6)	Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás - a végelszámolónak, illetve a felszámolónak a
Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsához tett bejelentésétől számított - 6 hónapon belül
nem vezet eredményre, a bíróság - a felszámolónak, illetve a végelszámolónak az (5)
bekezdés szerinti eljárás sikertelenségéről tett bejelentését követően - a vagyont az állam
tulajdonába adja, az állami tulajdonosi joggyakorló számára történő vagyonátadással
összefüggő intézkedéseket a végelszámoló, illetve a felszámoló teszi meg.
(7)	Az (1)-(5) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni arra az esetre is, ha a civil
szervezet jogutód nélküli megszűnése esetére a létesítő okirat vagy - alapítvány esetében - az
alapító rendelkezik a fennmaradó vagyon sorsáról, de az e rendelkezésben kijelölt szervezet
a)	jogutód nélkül megszűnt
b)	jogutód nélküli megszüntetését eredményező eljárás van ellene folyamatban, vagy
c)	a vagyont nem veszi át.”
2/E. Vagyonrendezési eljárás
10/B. § (1) Az e §-ban foglalt eltérésekkel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti vagyonrendezési
eljárást kell lefolytatni, ha a civil szervezet törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő,
amelynek a törölt civil szervezet volt a tulajdonosa. Ha a törölt civil szervezet ellen
végrehajtási eljárás van folyamatban (a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
46. §), a végrehajtási eljárás alatt nem kezdeményezhető vagyonrendezési eljárás a lefoglalt
vagyontárgy vonatkozásában.
17
(2)	Ahol a Ctv. Cégközlönyben való közzétételről rendelkezik, ott a bíróság a bíróságok
központi internetes oldalán teszi közzé a végzést.
(3)	A vagyonrendező díjazására a 9/J. § (5) bekezdésben meghatározott díjazási szabályokat
kell alkalmazni.
II/A. fejezet
A civil szervezetek egyesülése, szétválása
10/C. § (1) A civil szervezet jogutóddal történő megszűnésére (egyesülésére, szétválására) e
fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A civil szervezet döntéshozó szerve határoz a jogutódlással történő megszűnésről.
(3)	A döntéshozó szerv a civil szervezet ügyvezetésének - ha a civil szervezetnél
felügyelőbizottság működik -, a felügyelőbizottság által véleményezett előterjesztése alapján
állapítja meg, hogy a civil szervezet tagjai, illetőleg alapítói egyetértenek-e a jogutódlással
történő megszűnés szándékával.
(4)	Ha a döntéshozó szerv tagjai a jogutódlással történő megszűnés szándékával egyetértenek,
a döntéshozó szerv meghatározza a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, - kötelező
könyvvizsgálat esetén - dönt a könyvvizsgáló személyéről és megbízza a civil szervezet
ügyvezetését a jogutódlással történő megszűnésről szóló döntés meghozatalához szükséges
egyéb - jogszabály által meghatározott vagy a döntéshozó szerv által előírt - okiratok
elkészítésével.
(5)	A tagok, alapítók a (4) bekezdés szerinti eljárásban kinyilvánított és részükre
tájékoztatásként írásban átadott jogutódlással történő megszűnéssel kapcsolatos döntések
kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban nyilatkozhatnak arról, ha nem
kívánnak a jogutód civil szervezet tagjává, alapítójává válni. Ilyen nyilatkozat hiányában úgy
kell tekinteni, hogy a tag, alapító a jogutód civil szervezet tagjává, alapítójává kíván válni.
(6)	Az alapítvány alapítója az egyesülés és a szétválás során a jogutód alapítvány alapítói
jogának gyakorlására az alapítványra vonatkozó szabályok szerint más személyt, illetve
alapítványi szervet is kijelölhet vagy a jogutód alapítványban őt megillető alapítói jogot másra
átruházhatja.
(7)	A jogutódlással történő megszűnés elhatározásáról a döntéshozó szerv döntését követő 15
napon belül tájékoztatni kell a civil szervezetnél működő munkavállalói érdekképviseleti
szerveket.
10/D. § (1) A jogutódlással történő megszűnés során a vagyonmérleg-tervezetre, a
hitelezőkkel kapcsolatos eljárásra, a végleges vagyonmérlegre az egyes jogi személyek
átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal,
hogy a hitelezőkkel kapcsolatos eljárás során a cégközlönybeli közzététel és a törvényességi
felügyeleti eljárás szabályai helyett a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel
összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
18
(2)	A jogutódlással történő megszűnés a jogutódlással megszűnő civil szervezettel szemben
fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
(3)	Ha a bíróság a jogutódlással történő megszűnés bejegyzését megtagadja, a jogutódlással
megszűnni kívánó civil szervezet működik tovább.
10/E. § (1) Az egyesüléssel kapcsolatos döntéshozatal során az egyesülni kívánó civil
szervezetek összevontan is eljárhatnak, az egyes egyesülő civil szervezetek döntéseit azonban
ilyenkor is külön-külön kell meghozni.
(2)	Az egyesülés során készített egyesülési terv része az egyesülő és a jogutód civil szervezet
vagyonmérleg-tervezete és az egyesülési szerződés. Az egyesülő civil szervezetek vezető
tisztségviselői - ha a civil szervezetek döntéshozó szervei valamennyi civil szervezet esetében
az egyesülés mellett foglaltak állást - egymással együttműködve és a döntéshozó szervek
döntései alapján elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben meg kell határozni:
a)	az egyesülő civil szervezet típusát, nevét, székhelyét és nyilvántartási számát, a létrejövő
(jogutód) civil szervezet nevét és székhelyét,
b)	az egyesülés módját (összeolvadás vagy beolvadás),
c)	beolvadás esetében az átvevő civil szervezet létesítő okiratában szükséges módosítások
tervezetét,
d)	összeolvadás esetében az új civil szervezet létesítő okiratának tervezetét,
e)	amit az egyesülésben részt vevő civil szervezetek döntéshozó szervei szükségesnek
tartanak.
(3)	Nem egyesülhet más egyesülettel az az egyesület, illetve nem egyesíthető más
alapítvánnyal az az alapítvány, amely felszámolás, jogutód nélküli megszüntetési eljárás alatt
áll, vagy ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész az egyesületet, illetve alapítványt
vagy a bíróságot arról értesíti, hogy az egyesülettel, illetve alapítvánnyal szemben a külön
törvényben meghatározott büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Az egyesület
más egyesülettel való egyesülését csak akkor határozhatja el, illetve az alapítvány más
alapítvánnyal való egyesítése csak akkor rendelhető el, ha a létesítő okirat szerinti induló
tőkét teljes egészében az egyesület, illetve az alapítvány rendelkezésére bocsátották.
10/F. § (1) A civil szervezetek szétválása során a jogelőd civil szervezet tagja, alapítója akár
valamennyi jogutódban tagként, alapítóként vehet részt.
(2)	A szétválás során készített szétválási terv része a szétváló és a jogutód civil szervezet
vagyonmérleg-tervezete és a szétválási szerződés. A szétválási szerződést a döntéshozó szerv
döntései alapján a vezető tisztségviselők készítik el. Ebben meg kell határozni:
a)	a szétváló civil szervezet típusát, nevét, székhelyét és nyilvántartási számát és a létrejövő
civil szervezetek nevét és székhelyét,
b)	a szétválás módját (különválás, kiválás),
c)	a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a jogelőd vagyonának a jogutódok közti
megosztásának tervezett arányát,
d)	az egyes jogosítványok, illetve kötelezettségek, valamint a folyamatban lévő peres és
nemperes ügyek és hatósági eljárások tekintetében a jogutód nevesítését,
e)	kiválás esetében a fennmaradó (továbbműködő) civil szervezet létesítő okiratában
szükséges módosítások tervezetét, valamint a kiválással létrejövő civil szervezet(ek) létesítő
okiratának tervezetét,
19
f)	különválás esetében a létrejövő új civil szervezetek létesítő okiratának tervezetét,
g)	beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén, ha kizárólag fennmaradó
(továbbműködő) civil szervezetek vannak, ezen civil szervezetek létesítő okiratában
szükséges módosítások tervezetét,
h)	azt, hogy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot elmulasztó tag melyik jogutód civil
szervezet tagjává válik,
i)	amit a szétváló civil szervezet döntéshozó szerve szükségesnek tart.
(3)	A szétválási szándékról való döntéshozatal során a döntéshozó szervnek meg kell
határoznia azt is, hogy a vagyonfelosztási javaslat elkészítése során milyen módszerekkel és
melyik jogutód vagyonaként kell feltüntetni a jogelőd vagyonát.
(4)	A szétválási terv elfogadásáról vagy módosításáról a szétváló civil szervezet döntéshozó
szerve határozattal dönt (a továbbiakban: szétválási határozat).
(5)	A szétváló civil szervezet tagjai, alapítói nyilatkoznak arról, melyik jogutód civil szervezet
tagjává, alapítójává kívánnak válni. A jogutód új civil szervezet létesítő okiratát csak a
jogutód civil szervezetek megfelelő döntéshozó szerve fogadja el.
(6)	A szétváló civil szervezet vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a
szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválási határozat telepítette.
(7)	Ha valamely vagyontárgyról, igényről a szétválási határozatban nem rendelkeztek vagy az
csak utóbb vált ismertté, a vagyontárgy, igény vagy annak ellenértéke (érvényesítési joga)
valamennyi jogutód civil szervezetet a vagyonmegosztás arányában illeti meg.
(8)	Ha valamely kötelezettségről a szétválási határozatban nem rendelkeztek vagy az csak
utóbb vált ismertté, a jogutód civil szervezetek (ideértve a szétválás után megmaradó civil
szervezetet is) felelőssége egyetemleges.
(9)	A szétválási határozatban nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell
érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási határozat a vagyonmegosztás
folytán telepítette. Ha e kötelezettségét a jogutód a követelés esedékességekor nem teljesíti,
valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. A jogutódok egymás közötti viszonyában az
elszámolás alapja a szétválási határozatban írt vagyonmegosztási rendelkezés, ilyen
rendelkezés hiányában pedig a vagyonmegosztás aránya.”
10.	§
(1)	A Civil tv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja
a)	az egyesület megszűnését, ha
aa)	határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a)
pont],
ab)	megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett
[Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
ac)	megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem
határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],
ad)	tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá
csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy
20
az aa)-ac) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem
határozott a megszűnéséről,
b)	az alapítvány megszűnését, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél
módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés
b)	pont].
(2) A Civil tv. 11. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A bíróság az alapító kérelmére vagy az ügyészség indítványára állapítja meg az
alapítvány megszűnését, ha
a)	határozott időre alapították és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a)
pont],
b)	megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk.
3:48. § (1) bekezdés b) pont],
c)	célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés a)
pont],
d)	három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytatott tevékenységet [Ptk. 3:403. §
(1) bekezdés c) pont].
(5b) A bíróság az alapító kérelmére - a Cnytv. 59. § (5) bekezdésében meghatározott esetben
az alapító keresetére - állapítja meg az alapítvány megszűnését, ha céljának megvalósítása
lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód
[Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont].”
11.	§
(1)	A Civil tv. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre
vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, melyet a 30. § (1) bekezdése szerint letétbe
helyez.”
(2)	A Civil tv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a
vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető
tisztségek felsorolását.”
(3)	A Civil tv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A több tagból álló döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak,
amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.”
(4)	A Civil tv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt
az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a)	kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b)	bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.”
21
(5)	A Civil tv. 38. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki)
„a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az
egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),”
(6)	A Civil tv. 41. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó
szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról
szerez tudomást, hogy
a)	a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként
súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy
következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését
teszi szükségessé;
b)	a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(4)	A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak
megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő
eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a
felügyelő szerv is jogosult.”
(7)	A Civil tv. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közhasznú szervezet, valamint közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező
szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági
mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe
helyezni és közzétenni.”
(8)	A Civil tv. 56. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:)
„a) civil szervezetek által gyűjtött és a számviteli beszámolóban feltüntetett adományok
értéke után járó öt százalékos normatív kiegészítés, amelyet a civil szervezet működési
költségeinek fedezésére fordít;”
(9)	A Civil tv. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap terhére csak az 56. § (1) bekezdés b) vagy h) pontja szerinti támogatás nyújtható
azon civil szervezetnek, amely a pályázat megjelenését megelőző utolsó lezárt üzleti évben
beszámolóval igazolható éves összes bevétele eléri vagy meghaladja a miniszter rendeletében
meghatározott értéket. E bekezdés szerinti támogatás csak visszatérítendő formában
nyújtható.”
12.	§
A Civil tv. 58. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
22
„(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti összeg megegyezik az adott költségvetési évet
megelőző második évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezetteknek
felajánlható és az Szftv. alapján adózói rendelkezéseknek megfelelően az adott költségvetési
évet megelőző második évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt összeg különbségével.”
13. §
(1)	A Civil tv. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azon pályázatoknál, melyek kedvezményezettje szövetség is lehet, a szövetségek
számára igénybe vehető támogatási keretet el kell különíteni az egyéb civil szervezetek
támogatására szolgáló támogatási kerettől.”
(2)	A Civil tv. 61. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti forrás felhasználása, a pályázati kiírások
elkészítése, a beérkező pályázatok elbírálása, valamint a támogatott célok megvalósulásának
szakmai ellenőrzése érdekében a miniszter az (1) bekezdéstől eltérő elnevezéssel, kilenc tagú
kollégiumot hozhat létre.”
(3)	A Civil tv. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában a civil szervezet a Tanács tagjának, a kollégium tagjának és a
közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a
továbbiakban: Knyt.) szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személynek az érdekeltségi
körébe tartozik, ha
a)	a tag, illetve a döntésben közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója
aa)	az alapítvány alapítója, a civil szervezet döntéshozó vagy ügyvezető szervének tagja,
ab)	a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
b)	a tag tekintetében az a) pontban foglalt feltételek a vizsgált időpontot megelőző egy éven
belül bármikor fennálltak.”
(4)	A Civil törvény 68. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A megbízatás megszűnése esetén a miniszter gondoskodik a megüresedett hely
betöltéséről. A 60. § (2) bekezdés b) és c), valamint a 61. § (2) bekezdés b) és c) pontja
szerinti tag esetében a miniszter az új tagot a megbízatás megszűnésétől számított harminc
napon belül bízza meg.
(5)	A Civil tv. 68. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Méltatlanná válik a Tanács tagja és a kollégium tagja, ha e megbízása keretében
jogszabállyal vagy a Tanács vagy a kollégium ügyrendjével össze nem egyeztethető módon
jár el vagy tartósan akadályozza a Tanács vagy a kollégium működését, és az érintett testület
tagjai egyharmadának indokolással ellátott és az (5) bekezdés d) pontjának megállapítását
kezdeményező javaslatára, e testület összes tagjának egyetértésével dönt a méltatlanság
megállapításáról. A döntés meghozatalában nem vehet részt az a tag, akinek a méltatlansága
megállapítására irányul az eljárás, a döntésképesség megállapításánál e tagot figyelmen kívül
kell hagyni. A miniszter jogosult a Tanács és a kollégium döntésének megalapozottságát
23
megvizsgálni és szükség szerint a méltatlansággal kapcsolatos döntés felülvizsgálatát a
Tanácsnál kezdeményezni.”
(6)	A Civil tv. 69. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kollégium, illetve a Tanács a támogatási döntésről zárt ülésen dönt.”
14.	§
(1)	A Civil tv. 75. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A Nemzeti Civil Alapprogram terhére kötött támogatási szerződés alapján visszafizetett
vagy más jogcímen bevételként elszámolt összeget a (10) bekezdés szerinti feladatok
ellátására kell fordítani és az a 73. § (2) bekezdés a) pontja szerinti Alapkezelőt illeti.
(16)	E törvénynek az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő valamint egyéb
célú módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Civilmód.) megállapított
II.	fejezetének rendelkezéseit a Civilmód. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
(17)	E törvény 2013. december 31-én hatályos 29. § (3) bekezdésének rendelkezését a 2013.
üzleti évről készített beszámolóra alkalmazni kell.”
(2)	A Civil tv. 76. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és
munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról,
valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó
munkavállalók közös jogairól szóló 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és a
tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdés b) pontjának”
(való megfelelést szolgálja.)
15.	§
(1)	A Civil tv.
a)	2. § 17. pontjában a „Ptk. 685. § b)” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” ,
b)	2. § 18. pontjában az „593-596. §-ában meghatározottak szerinti” szövegrész helyébe a
„6:589-6:592. §-ában meghatározott” ,
c)	2. § 19. pontjában az „az arra kötelezett” szövegrész helyébe az „a feladat címzettje” ,
d)	8. § (2) és (3) bekezdésében, 11. § (2) bekezdés b) pontjában, 11. § (3) bekezdés b)
pontjában, 31. §-ában, 37. § (2), (4) és (5) bekezdésében, 45. §-ában, a „legfőbb”
szövegrészek helyébe a „döntéshozó” ,
e)	17. § (5) bekezdésében a „legfőbb” szövegrész helyébe az „ügyvezető” ,
f)	31. §-ában, az „ügyintéző és képviseleti” szövegrész helyébe az „ügyvezető” ,
szöveg lép.
24
(2)	A Civil tv.
a)	40. § (1) bekezdésében az „ötmillió” szövegrész helyébe az „ötvenmillió”,
b)	54. § b) pontjában a „törvény szerint” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban:
Szftv.) szerint”,
c)	56. § (1) bekezdés b) pontjában a „szervezet” szövegrész helyébe a „szervezetek”,
d)	58. § (1) bekezdés b) pontjában a „civil szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet,
közhasznú szervezet”,
e)	58. § (1) bekezdés c) pontjában az „a személyi jövedelemadó meghatározott részének az
adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a
továbbiakban: Szftv.)” szövegrész helyébe az „az Szftv.”,
f)	60. § (1) bekezdésében a „főből” szövegrész helyébe a „tagból”,
g)	75. § (10) bekezdésében az „a Wekerle Sándor Alapkezelő” szövegrész helyébe az „az e
törvény 73. § (2) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv”
szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti a Civil tv. 53. § (8) bekezdése.
(4)	Hatályát veszti a Civil tv.
a)	29. § (3) bekezdése,
b)	59. § (3) bekezdésében a „működési célú” szövegrész,
c)	64. §-ban az „önálló” szövegrész.
(5)	Hatályát veszti a Civil tv.
a)	2. § 23., 24. és 29. pontja,
b)	6. §-a,
c)	66. § (1) bekezdés c) pontjában a „közeli” szövegrész.
7. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
16.	§
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 33. § (4) bekezdés c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem vehető igénybe szociálpolitikai menetdíj-támogatás)
„c) a nevelési-oktatási vagy gyermekvédelmi szakellátási feladatot ellátó intézménnyel (a
továbbiakban együtt: intézmény) jogviszonyban álló gyermek, tanuló, ellátott részére - az
állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: Központ) által fenntartott intézmény
esetében a Központ, egyéb esetben az intézmény vagy annak fenntartója által történő
vásárlások kivételével - a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetek által vásárolt jegyek, bérletek után.”
8.	Záró rendelkezések
17.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hatályba.
25
(2)	A 2. § (1)-(3), (5), (8), (9), (11), (13)-(15) bekezdése, a 11. § (1), (2), (7), (9) bekezdése
és a 15. § (4) bekezdése 2014. január 1. napján lép hatályba.
(3)	Az 4. §, a 6-10. §, a 11. § (3)-(6) bekezdése, a 15. § (1) és (5) bekezdése 2014. március
15. napján lép hatályba.
(4)	A 2. § (4), (6), (7), (10), (12) bekezdése, a 3. § (2) bekezdés d) pontja és a 12. § 2015.
január 1. napján lép hatályba.
18. §
E törvény 15. § (2) bekezdése a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam
területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló
összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam
területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló 2011. december 13-i
2011/98/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdés b) pontjának való
megfelelést szolgálja.
26
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyűlés 2013. február 11-i ülésén elfogadta a Polgári törvénykönyvről szóló T/7971.
számú törvényjavaslatot, amely 2013. évi V. törvényként lett kihirdetve (a továbbiakban: új
Ptk.).
Az új Ptk. szükségessé tette elsődlegesen az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamit a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a
továbbiakban: Civil tv.) módosítását az összhang megteremtése érdekében. Emellett a Civil
tv. elfogadását követő időszak tapasztalatait a jogszabályban elrendelt utólagos hatásvizsgálat
keretében az előterjesztő felmérte, amelynek eredményei hasznosulnak a jelen
törvényjavaslatban (a továbbiakban: Javaslat).
A Javaslat rendelkezéseket tartalmaz az egyesületi tag jogállásának szabályozása, a civil
szervezetek működése, átalakulása és megszűnése tekintetében. A koherencia érdekében
szükséges továbbá a civil társaság szabályozásának megállapítása, valamint az SZJA 1%-os
rendelkezésekkel, a civil szervezetek egyszerűsített társasági adó-bevallási kötelezettségével,
a civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének beszámoló-készítési
kötelezettségével, a Nemzeti Együttműködési Alap működésével, a civil szervezetek országos
nyilvántartása adattartalmával kapcsolatos szabályozás módosítása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása, amelynek célja az adatgyűjtést
végrehajtó szerv mérlegelési jogkörének biztosítása. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy csak
olyan esetekben kerüljön sor közigazgatási bírság kiszabására, amely valóban arányban áll az
adatszolgáltatás elmaradása, valótlansága által eredményezett hatással vagy a jogszabálysértő
ismétlő magatartással.
A 2-3. §-hoz
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) módosítása.
Az Szftv. 4. § (1) bekezdés a) pontjának módosítása a közhasznú jogállás megszerzése
feltételrendszerének megváltozása miatt indokolt, ezáltal a kedvezményezetté válás
feltételrendszere a civil szervezetek számára jelentősen egyszerűsödik. Egységesen a
rendelkező évet megelőző második év első napján jogerősen nyilvántartásba vett egyesület,
alapítvány részesülhet felajánlásban, amely belföldi székhellyel, magyarországi vagy határon
túli magyar közösség érdekében tevékenykedik, továbbá szervezetével, működésében
pártoktól független.
27
Általános jelleggel kimondásra kerül, hogy amennyiben jogutódlás következik be, a jogutódot
megilletik a jogelőd javára tett felajánlások, jogutód nélküli megszűnés esetében ugyanakkor
a rendelkezést a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül ugyancsak civil szervezetek
támogatására kell fordítani.
A Javaslat szerint a kedvezményezetté válás rendszerében az utólagos jogosultságigazolás
helyett az előzetes regisztráció kerülne előtérbe. Ennek során a feltételeknek megfelelő civil
szervezet előzetes regisztrációval, a rendelkező évet megelőző év szeptember 30. napjáig kéri
nyilvántartásba vételét. Az adóhatóság hatósági eljárásban dönt az egy évre szóló jogosultság
megállapításáról, amellyel kapcsolatosan a felülvizsgálat a közigazgatási és munkaügyi
bíróság hatáskörébe tartozik. Az adóhatóság minden év január 1. napján saját honlapján és a
Civil Információs Portálon keresztül is közzéteszi a kedvezményezettek adatait, amelyet a
rendelkező nyilatkozat megtételére rendszeresített elektronikus formanyomtatvány is listaként
tartalmaz, ezzel is segítve az adózói felajánlásokat. Az adózók így előzetesen tudnak
tájékozódni arról is, ha összetévesztésre alkalmas elnevezések fordulnak elő, így a felajánlás
rendszerében csökkenthetővé válnak az ezzel kapcsolatos kockázatok.
Figyelemmel arra, hogy 2013. évben szeptember végi regisztrációs határidő már nem
értelmezhető, az új eljárás alkalmazására első alkalommal 2014. szeptemberi határidővel, a
2015. rendelkező évben lehetséges. A kedvezményezetti eljárás jelenleg hatályos formájában
2014.	rendelkező évben jogosultságukat utólagosan megfelelően igazoló szervezetek egyben a
2015.	rendelkező év kedvezményezetti feltételeket is teljesítik.
A szabályozás kiegészül azzal, hogy amennyiben adózó, rendelkező személy ügyfélkapuval
nem rendelkezik és felajánlása bármely okból (pl. kedvezményezett jogosulatlansága,
rendelkező magánszemély még nem fizette meg a teljes személyi jövedelemadót) nem jut el a
kedvezményezetthez, postai úton értesítést kap az adóhatóságtól (korábban csak
ügyfélkapuval rendelkező adózók kiértesítése történt meg).
A 4. §-hoz
A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet
végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény módosítása, amelynek célja a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény fogalomhasználatának átvezetése, az összhang
megteremtése.
Az 5. §-hoz
Az egyesületek közül jelenleg kizárólag a kölcsönös biztosító egyesületek felszámolása esetén
kell a végzést a Civil Információs Portálon közzétenni, amely megkülönböztetés fenntartása
nem indokolt. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 100. § (5) bekezdés e) és f) pontjai az
Országos Bírósági Hivatal által működtetett országos névjegyzéket jelöli meg. A Javaslat a
felesleges adminisztrációs teher törlésére irányul.
A 6. §-hoz
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása, amelynek célja a Polgári
28
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény fogalomhasználatának átvezetése, az összhang
megteremtése.
A 7. §-hoz
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) fogalomhasználata
módosításának célja a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
fogalomhasználatának átvezetése, az összhang megteremtése. Emellett a Javaslat a Civil tv.
hatályát meghatározó részt is - tartalmi módosítás nélkül - pontosítja.
A 8. §-hoz
A pártoló tagra és tiszteletbeli tagra, illetve a civil társaságra vonatkozó szabályok
megállapítása indokolt, mivel a hatályos Ptk. rögzíti e fogalmakat, azonban a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény nem tartalmaz az egyesület különleges jogállású
tagjainak jogállására, a civil társaságra vonatkozó szabályozást.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a szabályozás továbbra is törvényi szinten, a Civil tv.-ben
valósuljon meg.
A módosítás tartalmazza a civil társaság - mint a polgári jogi társasági szerződéssel, jogi
személyiség nélkül létrehozott szervezettípus - fogalmát, létrehozásának és működésének
feltételeit.
A 9. §-hoz
E szakasz a civil szervezetek végelszámolására, egyszerűsített törlésére, csőd- és felszámolási
eljárására, valamint az egyesülésére és szétválására vonatkozó szabályokat rendezi.
A Civil tv. hatályos szabályozása a civil szervezetek jogutód nélküli megszüntetése esetére
több eljárástípust meghatároz, így a végelszámolást, a kényszer-végelszámolást, a
felszámolást és az egyszerűsített törlési eljárást.
A Civil tv. hatályos szabályozása a civil szervezetek kényszer-végelszámolására a
cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
(a továbbiakban: Ctv.) 2012. február 29-én hatályos rendelkezéseit rendeli alkalmazni.
A Javaslat a végelszámolás és a kényszer-végelszámolás Ctv.-beli szabályait átülteti a Civil
tv.-be, ugyanakkor az eljárás rendjét leegyszerűsíti, lehetővé téve az eljárások gyors
lefolytatását, befejezését. Az egyszerűsített törlési eljárás szabályai ezen eljárástípus szélesebb
körben való alkalmazhatóságát lehetővé téve változnak.
A csődeljárásra és a felszámolási eljárásra továbbra is a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló törvény rendelkezéseit, a Civil tv.-ben foglalt eltérésekkel rendeli alkalmazni
a Javaslat.
A Javaslat pontosítja a jogutód nélkül megszűnő civil szervezetnek, a tartozások kiegyenlítése
után megmaradó - alapítói döntéssel és létesítő okiratbeli rendelkezéssel nem érintett -
29
vagyona felhasználásának szabályait. Termőföld a vonatkozó sarkalatos jogszabálynak
megfelelően a Nemzeti Földalap kezelésébe, míg a művészi alkotások, műtárgyak pályázat
útján közgyűjtemény vagyonkezelésébe kerülnek. További, nem pénzbeli vagyonelemek
pályáztatásáról a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa és kollégiumai gondoskodnak,
amely döntés végrehajtását a végelszámoló, felszámoló érvényesíti (e vagyonelemek állami
tulajdonba nem kerülnek). A pénzben megmaradó vagyont a jelenleg hatályos szabályoknak
is megfelelően a Javaslat a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül civil szervezetek
támogatására javasolja fordítani.
A civil szervezetek jogutódlással történő megszűnésének (egyesülésének és szétválásának)
szabályozása az új Ptk.-val összhangban szükséges.
A 10. §-hoz
A Javaslat pontosítja, meghatározza a törvényességi ellenőrzés intézkedéseit, továbbá az
ügyész és a bíróság intézkedéseit.
A 11. §-hoz
A rendelkezés a civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységére is
kiterjeszti a beszámoló-készítéshez kapcsolódó közhasznúsági melléklet elkészítésére,
valamint a letétbe helyezésre vonatkozó kötelezettséget. Számviteli beszámolót, adóbevallást
a vonatkozó jogszabályok szerint jelenleg is készítenek e származtatott jogi személyek, a
letétbe helyezésre vonatkozó kötelezettségnek első alkalommal 2014. évben kell eleget
tenniük, míg a közhasznúsági mellékletet 2014. üzleti évre kell első alkalommal elkészítenie a
közhasznú jogállású civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének.
A közhasznúsági melléklet továbbra is tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások
kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő
vezető tisztségek felsorolását, ugyanakkor megszűnik a vagyon felhasználására vonatkozó
kimutatás elkészítésére vonatkozó kötelezettség a 2014. üzleti évtől kezdődően.
A Javaslat szintén a költségvetési év kezdetéhez kötődő hatálybalépéssel javasolja
szabályozni a Nemzeti Együttműködési Alap bevételi és kiadási struktúráját, egyértelművé
teszi, hogy a NEA nem nyújt támogatást gazdasági-vállalkozási tevékenység végzéséhez,
pontosítja a kiadási oldal és más, a költségvetési keretekkel kapcsolatos rendelkezéseket az
eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően.
A 12. §-hoz
A Javaslat a 2015. költségvetési évhez kapcsolódó hatályba lépéssel forrásautomatizmusként
meghatározza, hogy a tárgyévet megelőző második évben potenciálisan felajánlható
úgynevezett civil SZJA 1%-a és a ténylegesen kiutalt összeg közötti különbségnek megfelelő
összeget biztosít a költségvetés a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül a civil
szervezetek támogatására. E forrásautomatizmus kiszámíthatóvá, stabillá teszi a költségvetési
kiadások volumenét, a potenciális adóhányadok - az adóterhelés csökkenésével -
degresszíven, illetve az adózói felajánlások arányától függően összességében további
egyenlegrontó hatás nélkül teszik lehetővé a civil szervezetek kiszámítható támogatási
rendszerének további fejlődését.
30
A 13. §-hoz
A szabályozás kibővül a Tanács tagjának és a kollégium tagjának méltatlansága
megállapításának feltételeivel és a követendő eljárásrenddel.
A módosítás indoka, hogy a megbízás megszűnésének feltételei között a Civil tv. jelenleg is
szabályozza a méltatlanság esetét, de a részletszabályokat - melyeket törvényben javasolt
rendelkezni - nem tartalmazza.
A Civil tv. tartalmazza a Tanács és a kollégiumok üléseivel kapcsolatos előírásokat, így azt is,
hogy az ülések - főszabály szerint - nyilvánosak.
A módosítás a támogatási döntésekkel kapcsolatos üléseket zárttá nyilvánítja a személyi
döntések szabályozásához hasonlóan.
A 14. §-hoz
A harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és
munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról,
valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó
munkavállalók közös jogairól szóló 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és a
tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdés b) pontjának értelmében az egyesülési szabadság
tekintetében is biztosítani kell az irányelv 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett,
harmadik országból származó munkavállalók számára az egyenlő bánásmódot a tagállami
állampolgárokkal.
A 15. §-hoz
A Javaslat a jogalkalmazás segítése érdekében pontosítja a Civil tv. egyes fogalmait, továbbá
a hatásvizsgálat eredményére alapozva javaslatot tesz egyes egyszerűsítésekre (a jelentős
költségvetési támogatásban részesülő szervezet vezető tisztségviselőjének nem kell
vagyonnyilatkozatot tennie; a felügyelő bizottság létrehozására vonatkozó kötelezés a
jelenlegi 5 millió Ft éves bevétel helyett ötven millió forintos bevételi korlát felett előírás a
közhasznú szervezetekre vonatkozóan; a 2014. évtől a nem közhasznú jogállású
szervezeteknek közhasznúsági mellékletet már nem kell készítenie, de saját döntésük alapján
azt elkészíthetik és letétbe helyezhetik).
A 16. §-hoz
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényben a korábban csak
oktatási intézményekre vonatkozó szabály kiegészül azzal, hogy az akár civil szervezet által
működtetett gyermekvédelmi szakellátási feladatot ellátó intézménnyel jogviszonyban álló
tanulók számára biztosított kedvezményes jegyek és bérletek után a jegypénztárakban számla
legyen kiadható.
A 17. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
A 2014. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések a civil szervezetek gazdálkodására
vonatkozó szabályozás módosításához kapcsolódnak, arra tekintettel, hogy a módosuló
szabályokat a következő, 2014. január 1. napjával kezdődő üzleti évben alkalmazni lehessen.
31
A 2014. március 15. napján hatályba lépő rendelkezések az új Ptk. hatálybalépéséhez
kapcsolódnak.
A civil szervezetek részére felajánlható SZJA 1%-kal és a Nemzeti Együttműködési Alappal
kapcsolatos egyes rendelkezések legkorábban 2015. január 1. napi hatálybalépéssel
alkalmazhatók.
A 18. §-hoz
A harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és
munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról,
valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó
munkavállalók közös jogairól szóló 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és a
tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdés b) pontjának értelmében az egyesülési szabadság
tekintetében is biztosítani kell az irányelv 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett,
harmadik országból származó munkavállalók számára az egyenlő bánásmódot a tagállami
állampolgárokkal.
32