﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12910. számú
törvényjavaslat
egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2013. október
1
2013.	évi ... törvény
egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról
1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
1. §
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki:
„(1a) A bányatelek megállapításra indított eljárásban a megyei területrendezési tervekkel való
összhang vonatkozásában a megyei önkormányzat ügyfélnek minősül.”
2.	A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996.
évi LVIII. törvény módosítása
2.	§
Hatályát veszti a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
1996. évi LVIII. törvény 24. § (1) bekezdése.
3. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása
3.	§
(1)	Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban:
OTrT.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény alkalmazásában:
1.	ásványi nyersanyag-vagyon terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési
tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és
bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos
Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyag-vagyon területei
találhatók,
2.	egyedi építmények: a területrendezési tervben megállapított és alkalmazott
építmények, így a gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő híd a Dunán és a
Tiszán, mellékúton, regionális és egyéb vasúti pályán lévő híd, továbbá a repülőtér, a kikötő, a
kompátkelő, az erőmű, a kiserőmű, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében
megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározó, a vízkárelhárítási célú tározó, a kiemelt
jelentőségű vízi építmény, a radioaktívhulladék-tároló, a veszélyeshulladék-égetőmű és a
veszélyeshulladék-lerakó,
3.	elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal: három vagy több települést érintő, fővédelmi
művé nyilvánított árvízvédelmi töltés, továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település
árvízmentesítését szolgáló körtöltés,
4.	építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei
területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki
infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények tartoznak,
5.	erdőtelepítésre javasolt terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési
tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű
mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy
2
környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy
termőhelyi okok nem zárják ki,
6.	erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési
tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek
és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való
alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi
szempontból is szükséges vagy indokolt,
7.	erőmű: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott, egy telephelyen lévő
-	szélerőmű-park esetében egy csatlakozási pontnál jelentkező - 50 MW és annál nagyobb
villamos-energiatermelő építmény,
8.	földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben
megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen
mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető területek,
továbbá az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani
folyamatokkal és vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak,
9.	határmetszés: közút, vasút vagy vízi út magyar államhatáron történő átlépési pontja,
10.	honvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben
megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és
jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére, vagy ilyen tevékenységek
végzésére szolgál,
11.	jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az országos területrendezési tervben
megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet,
amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak,
12.	kiemelt fontosságú honvédelmi terület: országos területrendezési tervben
megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet,
amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO-
tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítéséhez
szükséges építmények elhelyezésére, vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgáló területek
találhatók,
13.	a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét,
a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és
építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési
tervében meghatározó terv,
14.	kiserőmű: olyan, a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott kiserőmű,
amelynek névleges teljesítménye az 5 MW-ot eléri, de az 50 MW-ot nem haladja meg,
ideértve a szélerőmű-parkot is,
15.	kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben
megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet,
amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az
erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti - egymással összhangban a
legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak,
16.	kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: az országos területrendezési tervben
megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet,
amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak,
17.	magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított
övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az
adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon
biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont,
18.	mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben
megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés
alatt álló területek találhatók,
3
19.	műszaki infrastruktúra-hálózat: a területrendezési tervekben megállapított és
alkalmazott nyomvonal jellegű építmények összessége, amelybe
a)	a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemei, így a gyorsforgalmi út, a főút, a
mellékút, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pálya, valamint a kerékpárút,
b)	az energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, így a villamosenergia-átviteli és
elosztó hálózat távvezeték elemei, a szén-dioxid-szállítóvezeték, a földgázszállító-vezeték, a
kőolajszállító-vezeték, valamint a termékvezeték,
c)	a vízilétesítmények közül az országos és térségi jelentőségű csatornák, valamint az
elsőrendű és másodrendű árvízvédelmi fővédvonal
tartozik.
20.	az ország szerkezeti terve: az országos területfelhasználás rendszerét, a települések
térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli
rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv,
21.	országos jelentőségű csatorna: olyan csatorna, amelyben az átvezethető
vízmennyiség az 1 millió m3/évet meghaladja,
22.	országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben
megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet,
amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás
szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a
védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak,
23.	országos kerékpárút törzshálózat: országos területrendezési tervben megállapított,
kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott műszaki infrastruktúra-
hálózat, amelybe az országos jelentőségű turisztikai célpontokat érintő, hálózatként kialakított
kerékpáros útvonalak tartoznak,
24.	országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet,
amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok
között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és
amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek,
25.	országos vízminőség-védelmi terület: országos területrendezési tervben
megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe
a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a
vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek
megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak,
26.	ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben
megállapított övezet, amelybe olyan területek - többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy
megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok
-	tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az
ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai
kapcsolatok biztosítására,
27.	pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított
övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy
mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az
ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel
ellentétesek,
28.	rendszeresen belvízjárta terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési
tervekben megállapított övezet, amelybe a síkvidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal
rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti
vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik,
29.	szélerőmű-park telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület: megyei területrendezési
tervekben ajánlott övezet, amely azon területeket jelöli, amelyek a szélerőmű-park telepítésére
a természeti, a táji, a kulturális adottságok és értékek megőrzése mellett, a természeti
erőforrások védelme szempontjából a leginkább alkalmasak,
4
30.	szén-dioxid-szállítóvezeték: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását
lehetővé tevő csővezeték, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is,
31.	tanyás térség: ajánlott övezet, amelyet egyes kijelölt megyék területrendezési terve
tartalmazhat,
32.	tájrehabilitációt igénylő terület: a megyei területrendezési tervekben ajánlott
övezet, amelybe jelentős területi kiterjedésű, esetenként több települést érintő felhagyott ipari
és bányászati üzemi területek, továbbá az ipari és bányászati tevékenység okozta tájsebek -
zagytározók, meddőhányók, ipari hulladéklerakók - tartoznak,
33.	települési térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben
megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a
belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak,
34.	térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre
vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg,
35.	térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben
alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező - a térségi területfelhasználási kategóriáktól
függetlenül lehatárolt - területi egység, amelyben az e törvényben és a külön jogszabályokban
meghatározott előírásokat kell alkalmazni,
36.	térségi árvízi kockázatkezelési terület: megyei területrendezési tervben ajánlott
övezet, amelybe azok a területek tartoznak, amelyek árvízvédelmi szempontból egységes
kezelést igényelnek, vagy a kockázatkezelés szempontjából elkülöníthetőek,
37.	térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei
területrendezési tervekben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak
megfelelően lehatárolt területi egység,
38.	10 millió m -t meghaladó térfogatú, vízkárelhárítási célú tározási fejlesztési
lehetőségek: olyan vízkárelhárítási célú tározók, amelyek befogadó kapacitása a fejlesztést
követően a 10 millió m -t meghaladja,
39.	vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei
területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak
és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és
erdőterületek mozaikossága j ellemző,
40.	veszélyeshulladék-égetőmű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a
hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés
technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek
szerint veszélyes hulladékot égetnek,
41.	veszélyeshulladék-lerakó: veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítására
szolgáló hulladékkezelő létesítmény,
42.	világörökségi és világörökségi várományos terület: országos területrendezési
tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott
övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült
Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának
ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985.
évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének
védelméről szóló egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a
világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket
Magyarország mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott
arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek,
43.	vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési
tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi
hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik.”
5
(2)	Az OTrT. 2. §-a a következő 32a. és 32b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„32a. tájképi egység: tájban előforduló és vizuálisan összetartozónak tekinthető természetes
és antropogén tájelemek együttese, amely a látvány szempontjából meghatározott karakterrel
jellemezhető,
32b. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési
tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott
övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek valamint az emberi tevékenység
kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj
látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes
esztétikai jellemzőkkel bírnak,”
4.	§
Az OTrT. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ország szerkezeti tervét M=1:500 000 méretarányban a 2. melléklet, az országos
övezetek határait M=1:500 000 méretarányban a 3. melléklet tartalmazza, az alábbiak szerint:
a)	3/1. melléklet az országos ökológiai hálózat övezetéről,
b)	3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,
c)	3/3. melléklet a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,
d)	3/4. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetéről,
e)	3/5. melléklet a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetéről,
f)	3/6. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetéről,
g)	3/7. melléklet az országos vízminőség-védelmi terület övezetéről,
h)	3/8. melléklet a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében
megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetéről,”
i)	3/9. melléklet a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetéről.”
5.	§
Az OTrT. 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő,)
„b) legalább 10 ha területű települési térség,”
6.	§
Az OTrT. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei
területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:
a)	az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába
kell sorolni;
b)	a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell
sorolni;
c)	a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági,
erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni;
d)	a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni;
6
e)	a vízgazdálkodási térséget legalább 90 %-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell
sorolni;
f)	az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába
nem sorolható.
(2)	A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési
területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:
a)	az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási
egységbe kell sorolni;
b)	a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt
különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy
természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias
lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki;
c)	a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület,
erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a
fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási
egység kijelölhető;
d)	a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;
e)	a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy
természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni;
f)	az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési
területfelhasználási egységbe kell sorolni.
(3)	Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség
vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak
a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.”
7.	§
Az OTrT. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a
településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe
kell sorolni. ”
8.	§
Az OTrT. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó
földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté
nem minősíthető.
(2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó
földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté
nem minősíthető.”
9. §
(1) Az OTrT. 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
7
„(1a) A közút számozásának nem közlekedésfejlesztési célból történő megváltoztatása az 1/1.
és a 2. melléklet tartalmát nem érinti.”
(2)	Az OTrT. 9. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő
(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos jelentőségű vízilétesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, az országos
jelentőségű vízilétesítmények felsorolását az 1/11. melléklet tartalmazza.
(5)	A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során
a)	az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények
helyét a törvényben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,
b)	az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a tervezési területre
vetített hossza legfeljebb +/- 10%-kal térhet el az ország szerkezeti tervében megállapított
nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági)
hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés
indokolt.
(6)	A településrendezési eszközök készítése során
a)	az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi
építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott
térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,
b)	az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település
közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/- 5%-kal térhet el a kiemelt térségi és
megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól,
kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott
területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt.
(7)	Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának
meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos
kapcsolódás lehetőségét.”
10. §
Az OTrT. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő regionális és egyéb
vasúti pályák közül azok területét, amelyen a közszolgáltatás szünetel vagy megszűnt, a
településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási
egységbe kell sorolni.”
11. §
Az OTrT. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az 1/11. melléklet 1. pontjában szereplő Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében
megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározókat az ott felsorolt települések közigazgatási
területét - térség esetén a megjelölt települések közigazgatási területét vagy annak 25 km-es
körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás
során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell
megvalósítani.”
8
12. §
Az OTrT. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei
területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel.”
13.	§
Az OTrT. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Országos övezetek:
a)	országos ökológiai hálózat,
b)	kiváló termőhelyi adottságú szántóterület,
c)	jó termőhelyi adottságú szántóterület,
d)	kiváló termőhelyi adottságú erdőterület,
e)	országos jelentőségű tájképvédelmi terület,
f)	világörökségi és világörökségi várományos terület,
g)	országos vízminőség-védelmi terület,
h)	nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló
vízkárelhárítási célú szükségtározók területe,
i)	kiemelt fontosságú honvédelmi terület.
(2)	Kiemelt térségi és megyei övezetek:
a)	magterület,
b)	ökológiai folyosó,
c)	pufferterület,
d)	erdőtelepítésre javasolt terület,
e)	ásványi nyersanyag-vagyon terület,
f)	rendszeresen belvízjárta terület,
g)	földtani veszélyforrás területe,
h)	honvédelmi terület,
i)	térségi j elentőségű táj képvédelmi terület.
(3)	Ajánlott megyei övezetek:
a)	tanyás térség,
b)	tájrehabilitációt igénylő terület,
c)	szélerőmű-park telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület,
d)	térségi árvízi kockázatkezelési terület.
(4)	Az (1) bekezdésben felsorolt országos övezeteket, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt
kiemelt térségi és megyei övezeteket területi érintettség esetén a kiemelt térségi és megyei
területrendezési tervben alkalmazni kell.
(5)	A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, egyedileg
meghatározott övezeteket is kijelölhet a térség elsődleges funkciójával, illetve a kiemelés
okával összhangban.
(6)	A megye területrendezési terve az (1) és (2) bekezdésben felsorolt térségi övezeteken
kívül a (3) bekezdésben felsorolt ajánlott megyei övezetet is kijelölhet.
9
(7)	A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/12. melléklet
tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezetek
előírásait is alkalmazni kell.
(8)	Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati
szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a
vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. ”
14.	§
Az OTrT. IV. fejezete a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a
településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi
övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi
érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló
kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes
adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.
(2)	A megyei területrendezési tervben a világörökségi és világörökségi várományos terület
övezetét, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét, az ásványi nyersanyag-vagyon
terület övezetét, a földtani veszélyforrás területének övezetét, a honvédelmi terület övezetét az
érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei
területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket
tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni.
(3)	A kiemelt térségek területrendezési tervében a térségi övezetek határait - az övezet
jellegére tekintettel - a (2) bekezdésben rögzítettektől eltérően is meg lehet határozni.
(4)	A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei
területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének
a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/- 5%-kal változhat.”
15.	§
Az OTrT. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület
csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető
ki.
(2)	Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet
engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.”
16.	§
Az OTrT. 13/B. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete
13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a
mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.”
10
17.	§
Az OTrT. 14. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete
14.	(1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem
jelölhető ki.
(2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet
engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.”
18.	§
Az OTrT. 14/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„ Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete
14/A. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a
kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv
pontosítja.
(2)	Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a területi
tervben, valamint a településrendezési eszköz alátámasztó javaslata keretében meg kell
határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elem-együtteseit, valamint a tájképi egység és a
természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit.
(3)	Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi
egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatnak
meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó
szabályokat.
(4)	A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv
készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg.
(5)	Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre
vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
(6)	Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és
kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását
nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.”
19.	§
Az OTrT. 14/B. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„ Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete
14/B. § (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési
eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.
11
(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen:
a)	a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi
kezelési tervben meghatározott célokkal,
b)	új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű
bányatelek területe nem bővíthető,
c)	a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket
a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve,
látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell
elhelyezni.”
20.	§
Az OTrT. 15. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„ Országos vízminőség-védelmi terület övezete
15.	§ (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből
történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő
bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.
(2)	Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell
jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre
vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.
(3)	Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre
vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.”
21. §
Az OTrT. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló
vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete
16.	§ A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló
vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem
jelölhető ki.”
22. §
Az OTrT. 16/C. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kiemeltfontosságú honvédelmi terület övezete
16/C. § A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben
kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben
beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület
területfelhasználási egységbe kell sorolni.”
23.	§
Az OTrT. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek
nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek
fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem
akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el.”
24.	§
(1)	Az OTrT. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:
a)	a települési területet az ökológiai folyosó, vagy a magterület és az ökológiai folyosó
körülzárja, és
b)	a kijelölést más jogszabály nem tiltja.”
(2)	Az OTrT. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek
nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület
természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai
kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.”
25.	§
Az OTrT. 19/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Erdőtelepítésre javasolt terület övezete
19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az
erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.”
26.	§
Az OTrT. a következő 19/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Ásványi nyersanyag-vagyon terület övezete
19/B. § (1) Az ásványi nyersanyag-vagyon terület övezetét a településrendezési
eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.
(2)	Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan
területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi
nyersanyag-vagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.”
27.	§
Az OTrT 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor
jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési
eljárása során adott véleményében hozzájárul.”
13
28. §
Az OTrT. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell
a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni.
(2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a
bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében
hozzájárul.”
29.	§
Az OTrT. 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27/A. § A honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges
kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy
beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási
egységbe kell sorolni.”
30.	§
Az OTrT. a 27/A. §-t követően a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„ VI/A. Fejezet
AZ AJÁNLOTT MEGYEI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Tanyás térség övezete
27/B. § A megye területrendezési tervében tanyás térség övezete kijelölhető, amelybe Bács-
Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok
megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes települése, továbbá Pest megye Ceglédi,
Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi és Vecsési
járások tanyás települései sorolhatók be.
Tájrehabilitációt igénylő terület övezete
27/C. § (1) A megye területrendezési tervében tájrehabilitációt igénylő terület övezete
kijelölhető.
(2)	A megye területrendezési terve rendelkezhet az övezet által érintett terület újrahasznosítási
céljáról.
(3)	Az újrahasznosítási cél figyelembevételével a megye területrendezési terve rendelkezhet
arról, hogy az övezet által érintett területet a településrendezési eszközök készítése során
milyen területfelhasználási egységbe kell sorolni.
Szélerőmű-park telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete
27/D. § (1) A megye területrendezési tervében szélerőmű-park telepítéséhez vizsgálat alá
vonható terület övezete kijelölhető.
14
(2) A megye területrendezési terve - a települési térség védelme érdekében - a belterület
határától legalább 1000 m, de legfeljebb 2000 m védőtávolságot határozhat meg, amelyen
belül szélerőmű-park nem létesíthető.
Térségi árvízi kockázatkezelési terület övezete
27/E. § (1) A megye területrendezési tervében térségi árvízi kockázatkezelési terület övezete
kijelölhető.
(2)	A megye területrendezési terve rendelkezhet arról, hogy az övezet által érintett
települések településrendezési eszközeit az Országos Árvízi Kockázatkezelési Koncepció és a
kockázatkezelési tervek figyelembevételével kell elkészíteni.
(3)	A megye rendelkezhet az övezet területén az árvízi kockázatot csökkentő települési
területfelhasználási egységek alkalmazásáról.”
31.	§
Az OTrT. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata legalább 7 évente történik.”
32.	§
Az OTrT. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell:
a)	a kiemelt térségi területrendezési terv készítése és elfogadása során,
b)	a megyei területrendezési terv készítése és elfogadása során,
c)	a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során.
(2) A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseit - kivéve, ha a
rendelkezés tekintetében a 31/A. § szerinti összhang megteremtése szükséges - alkalmazni
kell a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során.”
33.	§
Az OTrT 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési
eszközök készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi
érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körét és az
eljárás részletes szabályait,
b)	az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő
ba)	atomerőműnek nem minősülő erőmű és villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték
elemei,
bb)	a nemzetközi és hazai szénhidrogén és szén-dioxid szállítóvezeték elemei,
bc)	a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, a főutak,
valamint az országos vasúti törzshálózat elemei,
15
bd)	az egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton
lévő híd a Dunán és a Tiszán, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében
megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók
területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.”
34.	§
Az OTrT. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § (1) E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról
szóló 2013. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: MTv.) megállapított rendelkezéseivel a
megyei területrendezési terveket 2015. december 31-ig összhangba kell hozni.
(2)	E törvénynek az MTv-vel megállapított 1/1-11. mellékletét a hatálybalépést követően
indult államigazgatási ügyekben alkalmazni kell.”
35.	§
Az OTrT. a következő 31/B. §-sal egészül ki:
„31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való
összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi
átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:
a)	az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-
hálózatokat az e törvénynek az MTv-vel megállapított 1/1-11. melléklet, 9. § (7) bekezdése,
valamint a 10. § előírásainak alkalmazásával kell kijelölni,
b)	a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási
kategóriákon belül az e törvénynek az MTv-vel megállapított 6. § (2) bekezdésének előírásait
kell alkalmazni,
c)	a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV.
törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon
belül
ca)	a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó
előírásait,
cb)	a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv-vel megállapított
6.	§ (2) bekezdés e) pontjának előírását
kell alkalmazni,
d)	a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII törvényben (a
továbbiakban: Btv.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a Btv. térségi
területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni,
e)	azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési
terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél,
módosításánál nem kell alkalmazni,
f)	azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési
terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési
eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv-vel megállapított övezeti
előírásait kell alkalmazni,
g)	azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei
területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak
kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni,
16
h)	azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei
területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a
j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél,
módosításánál e törvénynek az MTv-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni,
i)	a Btv.-ben egyedileg megállapított kiemelt térségi övezetekre - ideértve az MTv. által
megszüntetett térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét, történeti települési terület
övezetét, térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét, valamint a
vízeróziónak kitett terület övezetét - a Btv. övezeti előírásait kell alkalmazni,
j) a Btv.-ben megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, amelyeknek
előírásait az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az
e törvénynek az MTv-vel megállapított övezeti előírásait a Btv. kiemelt térségi övezeti
előírásaival együtt kell alkalmazni,
k) a BATrT-ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek
az MTv-vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT
kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni,
l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított
meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek
alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az
MTv-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és
alkalmazni.”
36.	§
Az OTrT
a)	1/1-12. számú melléklete helyébe az 1/1-1/12. melléklet,
b)	2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet,
c)	3/1-4. számú melléklete helyébe a 3/1-3/4. melléklet,
d)	3/5. számú melléklete helyébe a 3/5. melléklet,
e)	3/6-9. számú melléklete helyébe a 3/6-3/9. melléklet
lép.
37.	§
Az OTrT.
a)	4. § (5) bekezdésében az „ , illetőleg” szövegrész helyébe az „és”,
b)	10. § (1) bekezdésében az „1/4-7. és 1/11. számú” szövegrész helyébe az „1/5-1/7”,
c)	10. § (2) bekezdésében az „1/1-3. számú” szövegrész helyébe az „1/1-1/4.”,
d)	12. § (1) bekezdés e) pontjában és 1/12. mellékletében foglalt táblázat 7. sorában az
„országos jelentőségű tájképvédelmi” szövegrész helyébe a „tájképvédelmi szempontból
kiemelten kezelendő”,
e)	32. §-ában a „2. § 25a. pontja és 9/B. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. § 24.
pontja”
szöveg lép.
38.	§
Hatályát veszti az OTrT.
a)	2. § 22. pontja,
b)	9/B. §-a,
c)	12. § (2) bekezdés i) pontja,
d)	16/A. §-a és 16/B. §-a és az e §-okat megelőző alcímek,
e)	17. § (3) és (5) bekezdése,
17
f)	18. § (3) bekezdése,
g)	20. §-a, 22. §-a és az e §-okat megelőző alcímek,
h)	21. §-a és az azt megelőző alcím,
i)	22/A. §-a és 22/B. §-a és az e §-okat megelőző alcímek,
j) 24. §-a és az azt megelőző alcím,
k) 26. §-a és a 27. §-a és az e §-okat megelőző alcímek,
l) 1/12. mellékletében foglalt táblázat B:16 mezője,
m) 3/10-3/11. számú melléklete.
4.	Záró rendelkezések
39.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2014. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 3. § (2) bekezdése, a 18. §, a 36. § d) pontja, a 37. § d) pontja, valamint a 38. § c), h) és
l) pontja 2014. december 30-án lép hatályba.
18
1/1. melléklet a 2013. évi .... törvényhez
„1/1. melléklet
Az országos közúthálózat gyorsforgalmi- és főúti elemei, valamint a fővárosi
térszerkezetet meghatározó főutak
(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres
környezetét jelenti)
1. Gyorsforgalmi utak
	A	B
1.	M0:	Budaörs - Budakeszi - Nagykovácsi - Budapest [II. ker.] - Solymár - Pilisborosjenő - Üröm - Budakalász - Budapest [III. ker.] - Szigetmonostor - Budapest [IV. ker.] - Dunakeszi - Budapest [XV. ker.] - Fót - Csömör - Budapest [XVI. ker.] - Kistarcsa - Nagytarcsa - Budapest [XVII. ker.] - Ecser - Üllő - Vecsés - Gyál - Budapest [XXIII. ker.] - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Budapest [XXII. ker.] - Diósd - Törökbálint - Biatorbágy - Budaörs (Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján, a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni.)
2.		M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on belüli autópálya besorolású) szakaszai
3.	M1:	Budaörs (M0) - Győr - Hegyeshalom - (Ausztria)
4.	M10:	Budapest térsége (M0) - Esztergom - (Szlovákia)
5.	M15:	Levél (M1) - Rajka - (Szlovákia)
6.	M19:	Bőny (M1) - Győr (1. sz. főút)
7.	M2:	Budapest (M0) - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia)
8.	M25:	Füzesabony térsége (M3) - Eger
9.	M3:	Budapest (M0) - Hatvan - Füzesabony - Polgár - Görbeháza - Nyíregyháza - Vásárosnamény - Beregdaróc - (Ukrajna)
10.	M30:	Mezőcsát térsége (M3) - Miskolc - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia)
11.	M31:	Nagytarcsa térsége (M0) - Kistarcsa - Kerepes - Gödöllő térsége (M3)
12.	M34:	Vásárosnamény térsége (M3) - Záhony térsége - (Ukrajna)
13.	M35:	Görbeháza (M3) - Debrecen - Berettyóújfalu térsége (M4)
14.	M38:	Záhony térsége (M34) - (Szlovákia)
15.	M4:	Üllő (M0) - Szolnok - Püspökladány - Berettyóújfalu - Nagykereki - (Románia)
16.	M43:	Szeged (M5) - Csanádpalota - (Románia)
17.	M44:	Kecskemét térsége (M8) - Békéscsaba- Gyula - (Románia)
18.	M47:	Berettyóújfalu térsége (M4) - Békéscsaba -Algyő térsége (M43)
19.	M49:	Kántorjánosi térsége (M3) - Csenger térsége - (Románia)
20.	M5:	Gyál (M0) - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia)
21.	M6:	Budapest (M0) - Dunaújváros - Szekszárd - Bóly - Ivándárda térsége - (Horvátország)
22.	M60:	Bóly térsége (M6) - Pécs térsége - Drávatamási térsége - (Horvátország)
23.	M7:	Törökbálint (M0) - Székesfehérvár - Siófok - Balatonszentgyörgy - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország)
24.	M70:	Letenye (M7) - Tornyiszentmiklós - (Szlovénia)
25.	M75:	Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Sármellék - Pacsa térsége (M9)
26.	M8:	(Ausztria) - Szentgotthárd térsége - Veszprém - Enying térsége - Sárbogárd térsége - Dunaújváros - Kecskemét térsége - Szolnok - Füzesabony térsége (M3)
19
27.	M85:	Győr térsége (M1) - Csorna - Nagycenk - Sopron - (Ausztria)
28.	M86:	Szombathely térsége - Csorna - Mosonmagyaróvár térsége (M1)
29.	M9:	Nagycenk (M85) - Szombathely térsége - Püspökmolnári térsége - Zalaegerszeg térsége - Nagykanizsa - Inke térsége - Kaposvár - Dombóvár - Szekszárd térsége - Szeged (M5)
2. Főutak
2.1. A főúthálózat elemei (A 3 km-nél rövidebb hálózati összekötő szerepű, de önálló
számjellel ellátott főúti elemeket a felsorolás nem tartalmazza.)_
	A	B
1.	1. sz. főút:	Budapest - Tatabánya - Tata - Komárom - Győr - Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom - (Ausztria)
2.	2. sz. főút:	Budapest - Dunakeszi - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia)
3.	3. sz. főút:	Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Füzesabony - Mezőkövesd - Miskolc - Szikszó - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia)
4.	4. sz. főút:	Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna)
5.	5. sz. főút:	Budapest - Dabas - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia)
6.	6. sz. főút:	Budapest - Dunaújváros - Szekszárd - Pécs - Barcs - (Horvátország)
7.	7. sz. főút:	Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország)
8.	8. sz. főút:	Székesfehérvár (M7) - Veszprém (M8); Vashosszúfalu (M8) - Vasvár - Körmend - Szentgotthárd - (Ausztria)
9.	10. sz. főút:	Budapest - Pilisvörösvár - Piliscsaba - Dorog - Nyergesújfalu - Dunaalmás (1. sz. főút)
10.	101. sz. főút	Ujhartyán (M5) - Százhalombatta - Zsámbék - Kesztölc térsége (M10)
11.	11. sz. főút:	Budapest - Szentendre - Visegrád - Esztergom (117. sz. főút)
12.	111. sz. főút	Esztergom (11. sz. főút) - Dorog (10. sz. főút)
13.	117. sz. főút	Esztergom (111. sz. főút) - Tát (10. sz. főút)
14.	12. sz. főút:	Vác (2. sz. főút) - Nagymaros - Szob
15.	13. sz. főút	(Szlovákia) - Komárom - Kisbér (81. sz. főút)
16.	15. sz. főút:	Mosonmagyaróvár (1. sz. főút) - Rajka - (Szlovákia)
17.	21. sz. főút:	Hatvan (3. sz. főút) - Salgótarján - Somoskőújfalu - (Szlovákia)
18.	212. sz. főút	Rétság térsége (2. sz. főút) - Jobbágyi - Szurdokpüspöki térsége - Gyöngyös (3. sz. főút)
19.	22. sz. főút:	Bánk (2. sz. főút) - Balassagyarmat - Salgótarján (21. sz. főút)
20.	222. sz. főút	Balassagyarmat (22. sz. főút) - (Szlovákia)
21.	23. sz. főút:	Bátonyterenye (21. sz. főút) -Tarnalelesz (25. sz. főút)
22.	24. sz. főút:	Gyöngyös (3. sz. főút) - Parád - Eger (25. sz. főút)
23.	25. sz. főút:	Kerecsend (3. sz. főút) - Eger - Bánréve (26. sz. főút)
24.	26. sz. főút:	Miskolc (3. sz. főút) - Sajószentpéter - Kazincbarcika térsége - Bánréve - (Szlovákia)
25.	27. sz. főút:	Sajószentpéter (26. sz. főút) - Edelény - Tornanádaska térsége - (Szlovákia)
26.	304. sz. főút:	Miskolc (M30)- Miskolc (3. sz. főút)
27.	31. sz. főút:	Ecser (M0) - Sülysáp - Kóka - Nagykáta - Jászberény - Dormánd (33. sz. főút)
28.	311. sz. főút:	Nagykáta - Cegléd (4. sz. főút)
29.	32. sz. főút:	Hatvan (M3) - Jászberény - Szolnok (M4)
20
30.	33. sz. főút:	Füzesabony (3. sz. főút) - Tiszafüred - Debrecen (M35)
31.	34. sz. főút:	Polgár (M3) - Tiszafüred - Kunhegyes -Fegyvernek (4. sz. főút)
32.	35. sz. főút:	Nyékládháza (3. sz. főút) - Polgár - Debrecen (4. sz. főút)
33.	36. sz. főút:	Polgár (35. sz. főút) - Nyírtura (4. sz. főút)
34.	37. sz. főút:	Felsőzsolca (3. sz. főút) - Szerencs - Sátoraljaújhely - (Szlovákia)
35.	38. sz. főút:	Tiszanagyfalu (39. sz. főút) - Nyíregyháza (M3)
36.	381. sz. főút	Sárospatak (37. sz. főút) - Cigánd - Kisvárda - Vásárosnamény - Tivadar - Fehérgyarmat (491. sz. főút)
37.	39. sz. főút	Tiszanagyfalu (38. sz. főút) - Mád - Encs térsége (3. sz. főút)
38.	405. sz. főút:	Albertirsa (4. sz. főút) - Ujhartyán (M5)
39.	41. sz. főút:	Nyíregyháza (4. sz. főút) - Vásárosnamény - Beregsurány - (Ukrajna)
40.	42. sz. főút:	Püspökladány (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Ártánd - (Románia)
41.	43. sz. főút:	Szeged - Makó - Nagylak - (Románia)
42.	431. sz. főút	Kiszombor (43. sz. főút) - (Románia)
43.	44. sz. főút:	Kecskemét (5. sz. főút) - Békéscsaba (M44)
44.	441. sz. főút:	Cegléd (4. sz. főút) - Nagykőrös - Kecskemét
45.	442. sz. főút:	Szolnok (4. sz. főút) - Martfű - Tiszaföldvár - Kunszentmárton (44. sz. főút)
46.	443. sz. főút:	Gyomaendrőd (46. sz. főút) - Szarvas (44. sz. főút)
47.	445. sz. főút	Kecskemét (M5) - Kecskemét (44. sz. főút)
48.	45. sz. főút:	Kunszentmárton (44. sz. főút) - Szentes - Hódmezővásárhely (M47)
49.	451. sz. főút:	Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) - Csongrád - Szentes (45. sz. főút)
50.	46. sz. főút:	Törökszentmiklós (4. sz. főút) - Mezőtúr - Gyomaendrőd - Mezőberény (47. sz. főút)
51.	47. sz. főút:	Debrecen (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Mezőberény - Békéscsaba (M44)
52.	471. sz. főút:	Debrecen (48. sz. főút) - Mátészalka (49. sz. főút)
53.	48. sz. főút:	Debrecen (47. sz. főút) - Nyírábrány - (Románia)
54.	49. sz. főút:	Rohod (41. sz. főút) - Mátészalka - Csengersima - (Románia)
55.	491. sz. főút:	Győrtelek (49. sz. főút) - Tiszabecs - (Ukrajna)
56.	51. sz. főút:	Budapest (M0) - Kalocsa - Baja - Hercegszántó - (Szerbia)
57.	52. sz. főút:	Kecskemét (M5) - Solt - Dunaföldvár (6. sz. főút)
58.	53. sz. főút:	Solt (52. sz. főút) - Kiskunhalas - Tompa - (Szerbia)
59.	54. sz. főút:	Kecskemét (5. sz. főút) - Soltvadkert - Sükösd (51. sz. főút)
60.	55. sz. főút:	Szeged - Baja - Bátaszék (M6)
61.	56. sz. főút:	Szekszárd (6. sz. főút) - Mohács - Udvar - (Horvátország)
62.	57. sz. főút:	Mohács (56. sz. főút) - Pécs térsége (6. sz. főút)
63.	58. sz. főút:	Pécs (6. sz. főút) - Harkány - Drávaszabolcs - (Horvátország)
64.	61. sz. főút:	Dunaföldvár (6. sz. főút) - Dombóvár - Kaposvár - Nagykanizsa (7. sz. főút)
65.	62. sz. főút:	Dunaújváros (6. sz. főút) - Székesfehérvár (7. sz. főút)
66.	63. sz. főút:	Tolna (6. sz. főút) - Sárbogárd - Székesfehérvár (M7)
67.	64. sz. főút:	Simontornya (61. sz. főút) - Balatonvilágos (7. sz. főút)
68.	65. sz. főút:	Szekszárd (6. sz. főút) - Tamási - Siófok (7. sz. főút)
69.	651. sz. főút:	Nagykónyi (61. sz. főút) - Iregszemcse (65. sz. főút)
70.	66. sz. főút	Pécs (6. sz. főút) - Sásd - Kapospula (61. sz. főút)
71.	67. sz. főút:	(Horvátország) - Zaláta - Sellye - Szigetvár - Kaposvár - Látrány - Balatonszemes (7. sz. főút)
72.	68. sz. főút:	Barcs (6. sz. főút) - Nagyatád - Balatonberény (7. sz. főút)
73.	681. sz. főút:	Nagyatád (68. sz. főút) - Berzence - (Horvátország)
74.	71. sz. főút:	Lepsény (7. sz. főút) - Balatonfüred - Keszthely (76. sz. főút)
21
75.	72. sz. főút:	Balatonfűzfő (71. sz. főút) -Veszprém (8. sz. főút)
76.	73. sz. főút:	Csopak (71. sz. főút) - Veszprém (8. sz. főút)
77.	74. sz. főút:	Nagykanizsa (7. sz. főút) - Zalaegerszeg - Vasvár (8. sz. főút)
78.	75. sz. főút:	Alsópáhok (76. sz. főút) - Rédics (86. sz. főút)
79.	76. sz. főút:	Balatonszentgyörgy (7. sz. főút) - Hévíz - Zalacsány - Zalaegerszeg - Nádasd (86. sz. főút)
80.	77. sz. főút	Veszprém (8. sz. főút) - Tapolca - Keszthely (71. sz. főút)
81.	81. sz. főút:	Székesfehérvár térsége (8. sz. főút) - Kisbér - Győr - Vámosszabadi térsége - (Szlovákia)
82.	810. sz. főút	Székesfehérvár (7. sz. főút) - Magyaralmás (81. sz. főút)
83.	811. sz. főút:	Székesfehérvár (7. sz. főút) - Zámoly - Csákvár - Felcsút - Obarok (1. sz. főút)
84.	82. sz. főút:	Veszprém térsége (8. sz. főút) - Zirc - Győr (M1)
85.	83. sz. főút:	Városlőd (M8) - Pápa - Győr (1. sz. főút)
86.	84. sz. főút:	Balatonederics (71. sz. főút) - Sárvár - Sopron - (Ausztria)
87.	85. sz. főút:	Győr térsége (81. sz. főút) - Csorna - Kapuvár - Nagycenk (84. sz. főút)
88.	86. sz. főút:	(Szlovénia) - Rédics - Zalabaksa - Zalalövő - Körmend - Szombathely - Csorna - Mosonmagyaróvár (1. sz. főút)
89.	861. sz. főút	Kópháza (84. sz. főút) - (Ausztria)
90.	87. sz. főút:	Kám (8. sz. főút) - Szombathely - Kőszeg - (Ausztria)
91.	88. sz. főút:	Vát (86. sz. főút) - Sárvár (84. sz. főút) - Celldömölk térsége - Pápa - Kisbér - Oroszlány térsége - Környe - Tatabánya - Tát (10. sz. főút)
92.	89. sz. főút:	Gencsapáti (87. sz. főút) - Bucsu - (Ausztria)
93.		M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető főút besorolású szakaszai
94.		Budapest térszerkezetet meghatározó főútjai
95.		(Ausztria) - Fertőd - Fertőszentmiklós térsége (85. sz. főút)
96.		Mosonmagyaróvár (M1) - Mosonmagyaróvár (1. sz. főút)
97.		Rábacsanak térsége (86. sz. főút) - Pápa (83. sz. főút)
98.		Jánossomorja (86. sz. főút) - (Ausztria)
99.		Győr (M19) - Gönyű (1. sz. főút)
100.		Pápa (83. sz. főút) - Devecser - Tapolca (77. sz. főút)
101.		(Szlovénia) - Bajánsenye - Zalalövő - Zalaszentgyörgy térsége (76. sz. főút)
102.		Lenti térsége (75. sz. főút) - Tornyiszentmiklós (M70)
103.		Devecser - Sümeg - Keszthely (71. sz. főút)
104.		Veszprém térsége (72. sz. főút) - Litér (M8)
105.		Mór (81. sz. főút) - Oroszlány térsége
106.		Sávoly (M7) - Marcali - Somogyvár - Gamás - Törökkoppány - Nagykónyi (61. sz. főút)
107.		Iharosberény térsége (61. sz. főút) - Gyékényes térsége - (Horvátország)
108.		Pécs térsége (6. sz. főút) - Vajszló
109.		Kozármisleny (M6) - Kozármisleny (6. sz. főút)
110.		Darány (6. sz. főút) - Sellye - Harkány - Siklós - Villány - Udvar térsége (56. sz. főút)
111.		Köblény térsége (M9) - Komló térsége (66. sz. főút)
112.		Dávod térsége (51. sz. főút) - Mohács (56. sz. főút)
113.		Kalocsa (51. sz. főút) - Kecel (54. sz. főút)
114.		Soltvadkert (53. sz. főút) - Kiskunmajsa - Kistelek - Mindszent - Derekegyház - Nagymágocs - Orosháza (M47)
115.		Szabadegyháza (62. sz. főút) - Adony - Ráckeve - Kiskunlacháza (51. sz. főút)
22
116.		Szigetszentmiklós (M0) - Ráckeve
117.		Gödöllő (3. sz. főút) - Vác térsége - Tahitótfalu (11. sz. főút)
118.		Albertirsa (4. sz. főút) - Tápiószentmárton - Nagykáta - Jászfényszaru (32. sz. főút)
119.		Jászberény (32. sz. főút) - Gyöngyös (3. sz. főút)
120.		Szécsény térsége (22. sz. főút) - Nógrádszakál - (Szlovákia)
121.		Pétervására (23. sz. főút) - Sirok (24. sz. főút)
122.		Karácsond térsége (3. sz. főút) - Heves - Kisköre - Kunhegyes - Kenderes (4. sz. főút)
123.		Tiszafüred (33. sz. főút) - Tiszaörs (34. sz. főút)
124.		Törökszentmiklós (46. sz. főút) - Martfű térsége (442. sz. főút)
125.		Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) - Kiskunhalas - Mélykút - Kunbaja - (Szerbia)
126.		Hódmezővásárhely (M47) - Kübekháza térsége (Szerbia/Románia)
127.		Hódmezővásárhely (M47) - Makó (43. sz. főút)
128.		Szarvas (44. sz. főút) - Orosháza - Mezőkovácsháza - Battonya - (Románia)
129.		Békés (47. sz. főút) - Doboz - Sarkad - Méhkerék térsége - (Románia)
130.		Békéscsaba (M44) - Doboz
131.		Békéscsaba - Medgyesegyháza -Mezőkovácsháza
132.		Kisújszállás (4. sz. főút) - Túrkeve - Mezőtúr - Szarvas (44. sz. főút)
133.		Kunmadaras (34. sz. főút) - Karcag - Füzesgyarmat - Szeghalom (47. sz. főút)
134.		Rakamaz térsége (38. sz. főút) - Tiszavasvári - Hajdúböszörmény (35. sz. főút)
135.		Cigánd - Pácin - (Szlovákia)
136.		Nyíregyháza térsége (M3) - Nyírbátor - Vállaj - (Románia)
137.		Csökmő térsége (47. sz. főút) - Körösnagyharsány - (Románia)
2.2. Főutak tervezett településelkerülő szakaszai (A felsorolás nem tartalmazza azokat az
elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni.)_
	A		B
1.	1. sz. főút		Tatabánya, Vértesszőlős, Tata, Almásfüzitő, Komárom, Abda, Öttevény
2.	3. sz. főút		Gödöllő
3.	4. sz. főút		Törökszentmiklós, Ujfehértó
4.	5. sz. főút		Örkény, Kistelek
5.	6. sz. főút		Pécs, Szigetvár
6.	7. sz. főút		Martonvásár, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony
7.	8. sz. főút		Székesfehérvár, Várpalota
8.	10. sz. főút:		Nyergesújfalu, Lábatlan
9.	11. sz. főút:		Pilismarót
10.	22. sz. főút:		Ersekvadkert, Balassagyarmat, Orhalom, Szécsény, Endrefalva, Szalmatercs, Karancsság, Ságújfalu, Kishartyán
11.	23. sz. főút:		Bátonyterenye, Nemti, Pétervására, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz
12.	25. sz. főút:		Szentdomonkos, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve
13.	26. sz. főút:		Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika, Vadna, Dubicsány, Putnok
14.	27. sz. főút:		Edelény
15.	31. sz. főút:		Nagykáta, Jászjákóhalma, Jászapáti
16.	311. sz. főút:		Cegléd
17.	32. sz. főút:		Pusztamonostor, Jászberény, Jásztelek, Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy
23
18.	33. sz. főút:	Dormánd, Besenyőtelek
19.	35. sz. főút:	Nagycsécs, Sajószöged
20.	36. sz. főút:	Tiszavasvári
21.	37. sz. főút:	Szerencs, Sátoraljaújhely
22.	38. sz. főút:	Nyírtelek, Nyíregyháza
23.	41. sz. főút:	Vásárosnamény
24.	42. sz. főút:	Berettyóújfalu
25.	43. sz. főút:	Makó
26.	441. sz. főút	Cegléd, Nagykőrös
27.	442. sz. főút:	Szolnok, Rákóczifalva, Rákócziújfalu
28.	45. sz. főút:	Kunszentmárton, Szentes
29.	46. sz. főút:	Mezőtúr, Gyomaendrőd
30.	471. sz. főút:	Hajdúsámson, Nyíradony, Nyírmihálydi, Nyírbogát, Nyírbátor, Nyírmeggyes
31.	51. sz. főút:	Kiskunlacháza, Dömsöd, Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Bátya, Sükösd, Érsekcsanád, Baja, Nagybaracska
32.	52. sz. főút:	Solt
33.	53. sz. főút:	Akasztó, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa
34.	54. sz. főút:	Jakabszállás, Bócsa, Kecel, Császártöltés
35.	55. sz. főút:	Pörböly, Csávoly, Felsőszentiván, Tataháza, Mélykút, Mórahalom
36.	58. sz. főút:	Szalánta, Túrony
37.	61. sz. főút:	Cece, Simontornya, Tolnanémedi, Pincehely, Tamási, Nagykónyi, Dombóvár, Kapospula, Iharosberény, Nagykanizsa
38.	62. sz. főút:	Szabadegyháza, Seregélyes
39.	63. sz. főút:	Nagydorog, Bikács, Cece, Sárbogárd, Sárkeresztúr, Aba
40.	65. sz. főút:	Tamási, Iregszemcse, Ságvár, Siófok
41.	67. sz. főút:	Szentlászló, Kaposvár, Somogyaszaló, Mernye, Somogybabod
42.	68. sz. főút:	Lábod, Nagyatád, Böhönye, Mesztegnyő, Kelevíz, Marcali, Kéthely
43.	71. sz. főút:	Keszthely
44.	74. sz. főút	Egervár
45.	75. sz. főút:	Pacsa, Zalaszentmihály, Bak, Zalatárnok, Nova, Lenti
46.	76. sz. főút:	Keszthely, Alsópáhok, Felsőpáhok, Szentgyörgyvár, Nagykapornak, Bagod, Hagyárosbörönd, Hegyhátsál, Katafa
47.	81. sz. főút:	Székesfehérvár, Kisbér, Ászár, Mezőörs, Pér
48.	82. sz. főút:	Veszprém, Eplény, Zirc, Veszprémvarsány, Ravazd, Écs, Nyúl
49.	83. sz. főút:	Takácsi, Gyarmat, Tét [Szentkút], Tét, Győrszemere
50.	84. sz. főút:	Sümeg, Rábapaty, Simaság, Ujkér
51.	86. sz. főút:	Zalabaksa, Kálócfa, Kozmadombja, Zalalövő, Nádasd, Egyházasrádóc, Kisunyom, Balogunyom, Szombathely, Mosonmagyaróvár
52.	87. sz. főút:	Táplánszentkereszt, Szombathely, Gyöngyösfalu, Lukácsháza, Kőszeg
24
1/2. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1/2. melléklet
A gyorsforgalmi- és főúthálózat, a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak, valamint
a vasúti törzshálózat nagy hídjai a Dunán és a Tiszán
(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres
környezetét jelenti)
1.	Duna-hidak
1.1. Közúti hidak
	A	B
1.	Vámosszabadi térsége - (Szlovákia)	81. sz. főút
2.	Komárom - (Szlovákia)	13. sz. főút
3.	Esztergom - (Szlovákia)	M10
4.	Vác - Tahitótfalu	(új főút)
5.	Szigetmonostor - Budapest [IV. ker.]	M0 észak
6.	Budapest [III. ker.] - Budapest [XIII. ker.]	Aquincumi híd
7.	Budapest [III. ker.] - Budapest [XIII. ker.]	Arpád-híd
8.	Budapest [XI. ker.] - Budapest [IX. ker.]	Rákóczi-híd
9.	Budapest [XI. ker.] - Budapest [XXI. ker.]	Albertfalvai híd
10.	Budapest [XXII. ker.] - Szigetszentmiklós	M0 dél
11.	Százhalombatta - Tököl	101. sz. főút
12.	Adony - Ráckeve	(új főút)
13.	Dunaújváros - Dunavecse	M8
14.	Dunaföldvár - Solt	52. sz. főút
15.	Bogyiszló - Fajsz	M9
16.	Baja	55. sz. főút
17.	Mohács	(új főút)
1.2. Vasúti hidak
1.	Komárom - (Szlovákia)
2.	Budapest [III. ker.] - Budapest [IV. ker.]
3.	Budapest [XI. ker.] - Budapest [IX. ker.]
4.	Ercsi - Ráckeve térsége
5.	Baja
2.	Tisza-hidak
2.1. Közúti hidak
	A	B
1.	Tivadar - Kisar	381. sz. főút
2.	Nagyvarsány - Tiszaszalka	(M3)
3.	Vásárosnamény	41. sz. főút
4.	Záhony- (Ukrajna)	4. sz. főút
5.	Záhony térsége - (Ukrajna)	(M34)
6.	Záhony térsége - (Szlovákia)	(M38)
25
7.	Cigánd - Tiszakajár	381. sz. főút
8.	Tokaj - Tiszanagyfalu	39. sz. főút
9.	Tiszaújváros	35. sz. főút
10.	Polgár - Oszlár	M3
11.	Tiszafüred - Poroszló	33. sz. főút
12.	Kisköre - Tiszabura	(új főút)
13.	Tiszapüspöki - Besenyszög	(M4)
14.	Szolnok	4. sz. főút
15.	Tiszaug - Lakitelek	(M44)
16.	Csongrád - Szentes	451. sz. főút
17.	Mindszent -Baks	(új főút)
18.	Algyő	M47
19.	Szeged - Algyő	M43
20.	Szeged	43. sz. főút
2.2. Vasúti hidak
1.	Záhony térsége a nagysebességű vasútvonalon
2.	Eperjeske - (Ukrajna)
3.	Záhony - (Ukrajna)
4.	Tokaj - Rakamaz
5.	Tiszafüred - Poroszló
6.	Szolnok térsége a nagysebességű vasútvonalon
7.	Szolnok - Szajol
8.	Algyő
9.	Szeged a nagysebességű vasútvonalon
10.	Szeged, a Szeged - (Szerbia) - (Románia) kapcsolat helyreállítás egyesített vasúti közúti híddal
26
1/3. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1/3. melléklet
Határmetszések a gyorsforgalmi- és főúthálózaton, valamint az országos vasúti
törzshálózaton
(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres
környezetét jelenti)
1.	Határmetszés a gyorsforgalmi- és főúthálózaton
	A	B
1.	Szlovákia felé:	
2.	Rajka	M15
3.	Rajka	15. sz. főút
4.	Vámosszabadi térsége	81. sz. főút
5.	Komárom	13. sz. főút
6.	Esztergom	M10
7.	Hont [Parassapuszta]	2. sz. főút
8.	Hont térsége	M2
9.	Balassagyarmat	222. sz. főút
10.	Nógrádszakál	új főút
11.	Somoskőújfalu	21. sz. főút
12.	Bánréve	26. sz. főút
13.	Tornanádaska térsége	27. sz. főút
14.	Tornyosnémeti	M30
15.	Tornyosnémeti	3. sz. főút
16.	Sátoraljaújhely	37. sz. főút
17.	Pácin	új főút
18.	Záhony térsége	M38
19.	Ukrajna felé:	
20.	Záhony	4. sz. főút
21.	Záhony térsége	M34
22.	Beregdaróc	M3
23.	Beregsurány	41. sz. főút
24.	Tiszabecs	491. sz. főút
25.	Románia felé:	
26.	Csengersima	49. sz. főút
27.	Csenger térsége	M49
28.	Vállaj	új főút
29.	Nyírábrány	48. sz. főút
30.	Nagykereki térsége	M4
31.	Artánd	42. sz. főút
32.	Körösnagyharsány	új főút
33.	Méhkerék térsége	új főút
34.	Gyula	M44
35.	Battonya	új főút
36.	Csanádpalota	M43
37.	Nagylak	43. sz. főút
38.	Kiszombor	431. sz. főút
39.	Kübekháza térsége	új főút
40.	Szerbia felé:	
41.	Kübekháza térsége	új főút
42.	Röszke	5. sz. főút
27
43.	Röszke	M5
44.	Tompa	53. sz. főút
45.	Kunbaja	új főút
46.	Hercegszántó	51. sz. főút
47.	Horvátország felé:	
48.	Udvar	56. sz. főút
49.	Ivándárda térsége	M6
50.	Drávaszabolcs	58. sz. főút
51.	Zaláta	67. sz. főút
52.	Drávatamási	M60
53.	Barcs	6. sz. főút
54.	Berzence	681. sz. főút
55.	Gyékényes térsége	új főút
56.	Letenye	M7
57.	Letenye	7. sz. főút
58.	Szlovénia felé:	
59.	Tornyiszentmiklós	M70
60.	Rédics	86. sz. főút
61.	Bajánsenye	új főút
62.	Ausztria felé:	
63.	Szentgotthárd térsége	M8
64.	Szentgotthárd [Rábafüzes]	8. sz. főút
65.	Bucsu	89. sz. főút
66.	Kőszeg	87. sz. főút
67.	Kópháza	861. sz. főút
68.	Sopron	84. sz. főút
69.	Sopron	M85
70.	Fertőd	új főút
71.	Jánossomorja	új főút
72.	Hegyeshalom	M1
73.	Hegyeshalom	1. sz. főút
2. Határmetszés a tervezett nagysebességű vasútvonalakon
1.	Hegyeshalom térsége és Rajka térsége
2.	Záhony térsége
3.	Röszke és Kübekháza
4.	Gyékényes térsége
3. Határmetszés az egyéb országos vasúti törzshálózaton
1.	Szlovákia felé:
2.	Rajka
3.	Komárom
4.	Szob
5.	Nógrádszakál
6.	Ipolytarnóc
7.	Somoskőújfalu
8.	Bánréve
9.	Hídvégardó
10.	Hidasnémeti
11.	Sátoraljaújhely
12.	Ukrajna felé:
13.	Záhony
14.	Eperjeske
28
15.	Románia felé:
16.	Vállaj [Ágerdőmajor]
17.	Nyírábrány
18.	Biharkeresztes
19.	Kötegyán
20.	Lőkösháza
21.	Nagylak
22.	Szerbia felé:
23.	Szeged
24.	Röszke
25.	Kelebia
26.	Csikéria
27.	Horvátország felé:
28.	Magyarbóly
29.	Gyékényes
30.	Murakeresztúr
31.	Szlovénia felé:
32.	Bajánsenye
33.	Ausztria felé:
34.	Szentgotthárd
35.	Ágfalva
36.	Sopron
37.	Fertőd
38.	Hegyeshalom
29
1/4. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1/4. melléklet
Országos törzshálózati vasúti pályák
(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres
környezetét jelenti)
1.	Nagysebességű vasútvonalak
1.1.	(Ausztria és Szlovákia) - Hegyeshalom térsége és Rajka térsége - Budapest [XI.
kerület, Kelenföld], - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Röszke
és Kübekháza - (Szerbia és Románia)
1.2.	(Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest [XI. kerület, Kelenföld], - Budapest
[Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Záhony térsége - (Ukrajna)
2.	Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák
2.1.	Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] - Hegyeshalom - (Ausztria)
2.2.	Hegyeshalom - Rajka - (Szlovákia)
2.3.	Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] - Esztergom
2.4.	Komárom - Komárom - (Szlovákia)
2.5.	Esztergom - Almásfüzitő
2.6.	Székesfehérvár - Komárom
2.7.	Győr - Sopron - (Ausztria)
2.8.	Fertőszentmiklós - (Ausztria)
2.9.	Győr - Celldömölk
2.10.	Győr - Veszprém
2.11.	Tatabánya - Oroszlány
2.12.	Szombathely - Sopron - Ágfalva - (Ausztria)
2.13.	Hegyeshalom - Porpác
2.14.	Szombathely - Zalaszentiván
2.15.	Zalaszentiván - Nagykanizsa
2.16.	Székesfehérvár - Szombathely
2.17.	Szombathely - Szentgotthárd - (Ausztria)
2.18.	Boba - Zalaegerszeg - Őriszentpéter - (Szlovénia)
2.19.	Balatonszentgyörgy - Tapolca - Ukk
2.20.	Szabadbattyán - Tapolca
2.21.	Budapest [I. kerület, Déli pu.] - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr -
(Horvátország)
2.22.	Érdi elágazás - Tárnok
2.23.	Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Pécs
2.24.	Dombóvár - Gyékényes - (Horvátország)
2.25.	Pusztaszabolcs - Dunaújváros - Paks
2.26.	Mezőfalva - Rétszilas
2.27.	Székesfehérvár - Pusztaszabolcs
2.28.	Sárbogárd - Börgönd
2.29.	Rétszilas - Bátaszék
2.30.	Murakeresztúr - Gyékényes
2.31.	Pécs - Villány
2.32.	Villány - Magyarbóly - (Horvátország)
2.33.	Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] - Szob - (Szlovákia)
30
2.34.	Budapest [XV. kerület, Rákospalota-Újpest] - Vácrátót - Vác
2.35.	Nógrádszakál - (Szlovákia)
2.36.	Aszód - Vácrátót
2.37.	Nógrádszakál- Ipolytarnóc - (Szlovákia)
2.38.	Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor
2.39.	Mezőzombor - Sátoraljaújhely - (Szlovákia)
2.40.	Hatvan - Somoskőújfalu - (Szlovákia)
2.41.	Hatvan - Újszász
2.42.	Vámosgyörk - Újszász
2.43.	Füzesabony - Putnok
2.44.	Nyékládháza - Tiszapalkonya
2.45.	Felsőzsolca - Hidasnémeti - (Szlovákia)
2.46.	Miskolc - Bánréve - (Szlovákia)
2.47.	Bánréve - Ózd
2.48.	Sajóecseg - Tornanádaska - Hídvégardó - (Szlovákia)
2.49.	Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] - Cegléd- Szolnok - Záhony - (Ukrajna)
2.50.	Mezőzombor - Nyíregyháza
2.51.	Püspökladány - Biharkeresztes - (Románia)
2.52.	Karcag - Tiszafüred
2.53.	Debrecen - Nyírábrány - (Románia)
2.54.	Debrecen - Füzesabony
2.55.	Apafa - Mátészalka
2.56.	Mátészalka - Tiborszállás - Vállaj [Agerdőmajor] - (Románia)
2.57.	Budapest [X. kerület, Rákos] - Újszász - Szolnok
2.58.	Szajol - Lőkösháza - (Románia)
2.59.	Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - (Románia)
2.60.	Szeged - Röszke - (Szerbia)
2.61.	Cegléd - Szeged
2.62.	Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest] - Lajosmizse - Kecskemét
2.63.	Budapest [IX. kerület, Ferencváros] - Kelebia - (Szerbia)
2.64.	Bátaszék - Baja - Kiskunhalas
2.65.	Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza
2.66.	Budapest [XXIII. kerület, Soroksár-Soroksár Terminál]
2.67.	Záhony normál nyomtávú hálózat
2.68.	Nagybörzsöny [Nagyirtás] - Nagybörzsöny
2.69.	Záhony széles nyomtávú hálózat
2.70.	Budapesti körvasút vonalai közül:
2.70.1.	Budapest [X. kerület, Kőbánya felső] - Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező]
2.70.2.	Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás] - Budapest [XIII. kerület, Angyalföld]
2.70.3.	Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás - Rákospalota-Újpest]
2.70.4.	Budapest [X. kerület, Rákos - Rákosi elágazás]
2.70.5.	Budapest [IX. kerület, Ferencváros] - Budapest [X. kerület, Kőbánya felső]
2.70.6.	Budapest-[IX. kerület, Ferencváros] - Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest]
2.70.7.	Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] - Budapest [XV. kerület, Vasúttörténeti park]
2.70.8.Budapest	[XIX. kerület, Kispesti elágazás] - Budapest [XVIII. kerület, Pestszentimre
felső elágazás]
2.70.9.	Budapest [X. kerület, Kőbánya teher - Kőbánya felső]
2.70.10.	Budapest [X. kerület, Kőbánya felső elágazás - Kőbánya-Hizlaló]
2.70.11.	Budapest [X. kerület, Kőbánya felsői kiágazás - Rákos]
2.70.12.	Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező - Városligeti elágazás]
2.70.13.	Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] - Budapest [XV. kerület, Istvántelki
főműhely]
31
2.70.14.	Budapest [XXIII. kerület, Soroksár] - Budapest [XVIII. kerület, Szemeretelep mh.]
2.71.	Budapestet délről kerülő vasútvonal (V0): Szárliget - Szár - Bodmér - Vértesacsa -
Vereb - Baracska - Ercsi - Szigetszentmárton - Kiskunlacháza - Bugyi - Dabas - Ujhartyán
-	Albertirsa
2.72.	Hajmáskér - Balatonfűzfő kapcsolat
2.73.	Sopron - Ágfalva - (Ausztria)
2.74.	Kópházánál átkötés
2.75.	Bácsalmás - Csikéria - (Szerbia)- Röszke és Szeged - Nagylak - (Románia)
összeköttetés
2.76.	Szegednél deltavágány,
2.77.	Szeged - (Szerbia) - (Románia) kapcsolat helyreállítása
2.78.	Zalaszentivánnál 2 deltavágány.”
32
1/5. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1/5. melléklet
Országos repülőterek
1.	Nemzetközi kereskedelmi repülőterek:
1.1.	Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér],
1.2.	Debrecen [Debreceni Nemzetközi Repülőtér],
1.3.	Sármellék [Hévíz-Balaton Airport].
2.	Egyéb kereskedelmi repülőterek és kereskedelmi repülőtérré fejleszthető repülőterek:
2.1.	Pécs - Pogány,
2.2.	Győr - Pér,
2.3.	Nyíregyháza,
2.4.	Szeged,
2.5.	Baracs - Kisapostag (Dunaújváros),
2.6.	Békéscsaba,
2.7.	Budaörs,
2.8.	Fertőszentmiklós,
2.9.	Kunmadaras,
2.10.	Mezőkövesd - Mezőkeresztes,
2.11.	Őcsény,
2.12.	Siófok (Kiliti),
2.13.	Székesfehérvár [Alba Airport],
2.14.	Vát-Porpác,
2.15.	Taszár,
2.16.	Veszprém - Szentkirályszabadja.
3.	Közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőterek:
3.1.	Kecskemét,
3.2.	Pápa,
3.3.	Szolnok.
33
1/6. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1/6. melléklet
Országos kerékpárút törzshálózat elemei
1.	1. Felső-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo ®):
2.	1.A: (Szlovákia és Ausztria)- Rajka - Bezenye - Mosonmagyaróvár - Halászi -
Darnózseli - Hédervár - Ásványráró - Dunaszeg - Győrladamér - Győrzámoly -
Győrújfalu - Győr - Vének - Gönyű - Komárom - Almásfüzitő - Dunaalmás -
Neszmély - Süttő - Lábatlan - Nyergesújfalu - Tát - Esztergom - Pilismarót - Dömös
-	Visegrád - Dunabogdány - Tahitótfalu - Leányfalu - Szentendre - Budapest
3.	1.B: Komárom - (Szlovákia)
4.	1.C: Pilismarót - Szob - Nagymaros - Verőce - Vác - Göd - Dunakeszi - Budapest
5.	2. Északkeleti határmente kerékpárút:
6.	2.A: (Szlovákia) - Szob - Kemence - Balassagyarmat - Szécsény - Litke - Salgótarján
-	Cered - Ózd - Bánréve - Aggtelek - Jósvafő - Szalonna - Hidasnémeti - Gönc - (A
4.	sz. Tiszamente kerékpárút Gönc és Sátoraljaújhely közötti szakasza)- Sátoraljaújhely
-	Pácin - Záhony - Zsurk - Lónya - Vásárosnamény - Tarpa - Szatmárcseke -
Tiszacsécse - Tiszabecs - (Ukrajna)
7.	2.B: Litke - Ipolytarnóc - (Szlovákia)
8.	2.C.: Nagybárkány - Márkháza - Nagykeresztúr - Salgótarján - Somoskőújfalu -
(Szlovákia)
9.	2. D: Bánréve - (Szlovákia)
10.	2. E: Telkibánya - Kéked - (Szlovákia)
11.	2. F: Záhony - (Ukrajna)
12.	2.G: Gulács - Tarpa - Tivadar
13.	3. Kelet-magyarországi kerékpárút:
14.	3 .A: Budapest - Fót - Mogyoród - Szada - Gödöllő - Zagyvaszántó - Gyöngyöspata -
Gyöngyös - Markaz - Kisnána - Egerszalók - Eger - Mezőkövesd - Poroszló -
Tiszafüred - Hortobágy - Nádudvar - Hajdúszoboszló - Debrecen - Nyírábrány -
Nyírbátor - Csengersima - Tiszabecs
15.	3.B: Nyírábrány - (Románia)
16.	3.C: Csengersima - (Románia)
17.	4. Tiszamente kerékpárút (11-es jelű Euro Velo®):
18.	4.A: Gönc - Telkibánya - Bózsva - Pálháza - Füzérradvány - Mikóháza -
Sátoraljaújhely - Sárospatak - Bodrogolaszi -Vámosújfalu - Olaszliszka - Szegilong -
Szegi - Bodrogkisfalud - Bodrogkeresztúr - Tarcal - Tokaj - Tiszaladány - Tiszatardos
-	Tiszalök - Tiszadada - Tiszadob - Tiszaújváros - Tiszapalkonya - Tiszatarján -
Tiszakeszi - Ároktő - Tiszadorogma - Tiszabábolna - Poroszló - Sarud - Kisköre -
Tiszasüly - Kőtelek - Nagykörű - Szolnok - Tószeg - Tiszavárkony - Tiszajenő -
Tiszakécske - Lakitelek - Tiszaalpár - Csongrád - Baks - Ópusztaszer - Sándorfalva -
Szeged - Röszke - (Szerbia)
19.	4.B: Sátoraljaújhely - (Szlovákia)
20.	4.C: Tiszaújváros - Tiszacsege - Tiszafüred - Abádszalók - Kisköre
21.	5. Dél-alföldi határmente kerékpárút:
22.	5. A: Debrecen - Létavértes - Biharkeresztes - Sarkad - Gyula - Lőkösháza - Battonya
-	Mezőhegyes - Tótkomlós - Orosháza - Hódmezővásárhely - Szeged Mórahalom -
Tompa - Bácsalmás - Nagybaracska - Mohács
23.	5. B: Biharkeresztes - Ártánd - (Románia)
24.	5. C: Nagybaracska - Dávod - (Szerbia)
25.	6. Alsó-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo ®]:
26.	6. A: Budapest - Dunaharaszti - Taksony - Dunavarsány - Majosháza - Ráckeve -
34
Dömsöd - Dunavecse - Dunaegyháza - Solt - Dunapataj - Ordas - Dunaszentbenedek
-	Úszód - Foktő - Fajsz - Baja - Szeremle - Dunafalva - Mohács - Kölked -
(Horvátország)
27.	6. B: Budapest - Érd - Százhalombatta - Tököl - Szigethalom - Dunavarsány
28.	6. C: Mohács - Hercegszántó - (Szerbia)
29.	7. Délnyugat-magyarországi kerékpárút:
30.	7. A: Budapest - Biatorbágy - Etyek - Nadap - Sukoró - Pákozd - Székesfehérvár -
Balatonfőkajár - Siófok - Szántód - Balatonföldvár - Balatonlelle - Balatonboglár -
Fonyód - Keszthely - Sármellék - Zalakaros - Nagykanizsa -Kaszó - Nagyatád -
Berzence - (Horvátország)
31.	7. B: Nadap - Velence - Gárdony - Pákozd
32.	7. C: Balatonfőkajár - Balatonfűzfő - Balatonalmádi
33.	7. D: Keszthely közigazgatási területén a 7. A és 8. A kerékpárutak összekötése
34.	7. E.: Nagykanizsa - Letenye
35.	8. Északnyugat-dunántúli kerékpárút:
36.	8. A: Győr - Pannonhalma - Csesznek - Zirc - Veszprém - Balatonalmádi -
Balatonfüred - Badacsonytomaj - Szigliget - Keszthely - Hévíz - Zalabér -
Zalaegerszeg - Zalalövő - Őriszentpéter
37.	8. B: Balatonfüred-Tihany
38.	9. Dunántúli határmenti kerékpárút (részben 13-as jelűEuro Velo ®):
39.	9. A: Kölked - Sátorhely - Majs - Lippó - Kislippó - Magyarbóly - Villány -
Villánykövesd - Palkonya - Újpetre - Vokány - Nagytótfalu - Kisharsány - Siklós -
Matty - Kisszentmárton - Vejti - Piskó - Zaláta - Drávasztára - Felsőszentmárton -
Szentborbás - Tótújfalu - Potony - Drávagárdony - Drávatamási - Barcs - Péterhida -
Babócsa - Bolhó - Heresznye - Vízvár - Somogyudvarhely - Berzence - Gyékényes -
Zákány - Őrtilos - Murakeresztúr - Molnári - Letenye - Bázakerettye - Tormafölde -
Szécsisziget - Lenti - Rédics - Resznek - Nemesnép - Szentgyörgyvölgy - Velemér -
Magyarszombatfa - Bajánsenye - Őriszentpéter - Szalafő - Apátistvánfalva -
Magyarlak - Rábagyarmat - Rátót - Csákánydoroszló - Pinkamindszent - Szentpéterfa
-	Pornóapáti - Felsőcsatár - Narda - Bucsu - Bozsok - Velem - Kőszeg -
Horvátzsidány - Csepreg - Szakony - Zsira - Sopronhorpács - Egyházasfalu - Lövő -
Röjtökmuzsaj - Nagylózs - Fertőhomok - Fertőd - Sarród - Jánossomorja - Várbalog -
Hegyeshalom - (Ausztria)
40.	9.B: Siklós - Harkány - Márfa - Diósviszló - Rádfalva - Kórós - Sámod -
Kisszentmárton
41.	9.C: Murakeresztúr - (Horvátország)
42.	9.D: Szentgyörgyvölgy - Magyarföld - Bajánsenye
43.	9.E: Szalafő - (Szlovénia)
44.	9.F: Szentgotthárd - (Ausztria)
45.	9.G: Szentpéterfa - Ják
46.	9.H: Ólmod - (Ausztria)
47.	9.I: Fertőhomok - Fertőrákos - (Ausztria)
48.	9.J: Sarród - (Ausztria)
49.	9.K: Hegyeshalom - Bezenye
50.	9.L: Mosonmagyaróvár -Hegyeshalom
51.	21. Palócok földje kerékpárút:
52.	Szécsény - Hollókő - Pásztó - Jobbágyi - Zagyvaszántó
53.	22. Bükki kerékpárút:
54.	Ózd - Dédestapolcsány - Szilvásvárad - Bélapátfalva - Eger
55.	23. Nyugat-zempléni kerékpárút:
56.	23.A: Gönc - Boldogkőváralja - Miskolc - Felsőtárkány - Eger
57.	23.B: Nagyvisnyó - Szilvásvárad
35
58.	31. Zagyvamenti kerékpárút:
59.	Salgótarján - Bátonyterenye - Szurdokpüspöki - Zagyvaszántó - Hatvan - Jászberény -
Szolnok
60.	32. Jászok, kiskunok földje kerékpárút:
61.	Jászberény - Cegléd - Nagykőrös - Kecskemét - Bugacpusztaháza
62.	41. Hajdúvárosok-Szabolcs kerékpárút:
63.	Bekecs - Szerencs - Tokaj - Gávavencsellő - Nagyhalász - Nyíregyháza - Hajdúnánás
-	Hajdúdorog - Hajdúböszörmény - Debrecen
64.	42. Alföldi kerékpárút:
65.	Tiszafüred - Karcag - Füzesgyarmat - Szeghalom - Vésztő - Doboz - Sarkad
66.	43. Körösvölgyi kerékpárút:
67.	(Románia)- Gyula - Békéscsaba - Békés - Mezőberény - Gyomaendrőd - Szarvas -
Öcsöd - Csongrád - Kiskunfélegyháza - Bugacpusztaháza
68.	51. Csongrádi kerékpárút:
69.	(Románia)- Nagylak - Makó - Szeged - Kiskunmajsa - Jászszentlászló - Bugac
70.	61. Közép-magyarországi kerékpárút:
71.	Bugacpusztaháza - Soltvadkert - Kiskőrös - Dunapataj - (6. Alsó-Dunamente
kerékpárút Dunapataj és Solt közötti szakasza)- Solt - Dunaföldvár - Simontornya -
Tolnanémedi - Tamási
72.	62. Sió völgyi kerékpárút:
73.	Fajsz - Szekszárd - Sióagárd - Kölesd - Sárszentlőrinc - Simontornya - (61. Közép-
magyarországi kerékpárút Simontornya és Tolnanémedi közötti szakasza) -
Tolnanémedi - Siófok
74.	71. Vértesi kerékpárút:
75.	Székesfehérvár - Gánt - Várgesztes - Oroszlány [Majkpuszta] - Környe - Tata -
Komárom
76.	72. Külső-somogyi kerékpárút:
77.	Szántód - Kőröshegy - Tamási - Hőgyész - Bonyhád - Mecseknádasd - Pécsvárad -
Pécs - Ujpetre
78.	73. Belső-somogyi kerékpárút:
79.	Fonyód - Buzsák - Somogyvár - Kaposvár - Szenna - Almamellék - Abaliget - Orfű -
Pécs
80.	74. Kaposmente kerékpárút:
81.	Nagyatád - Segesd - Nagybajom - Kaposmérő - Kaposvár - Taszár - Dombóvár -
Kurd - Hőgyész
82.	81. Balaton-Rába kerékpárút:
83.	81. A: Veszprém - Nagyvázsony - Kapolcs - Tapolca - Sümeg - Somlóvásárhely -
	Pápa - Árpás - Győr
84.	81. B: Tapolca - Szigliget
85.	82. Termál kerékpárút:
86.	82.A: Zalabér - Kám - Rum - Sárvár - Szeleste - Bük - Csepreg
87.	82.B: Rum - Szombathely - Bucsu
88.	83. Rába - Bakonyalja kerékpárút:
89.	Sárvár - Celldömölk - Mersevát - Pápa”
36
1/7. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1/7. melléklet
Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak, országos jelentőségű kikötők és
határkikötők
1. Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak
	A	B	C
1.	A vízi út neve	A szakasz (fkm-fkm)	A vízi út osztálya
2.	Duna (nemzetközi vízi út)	1812-1641	VI/B
3.	Duna (nemzetközi vízi út)	1641-1433	VI/C
4.	Mosoni-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják)	14-2	III
5.	Mosoni-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják)	2-0	VI/B
6.	Szentendrei-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják)	32-0	IV
7.	Ráckevei-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják)	58-0	III
8.	Sió-csatorna	121-23	IV/időszakosan (Kizárólag az olyan balatoni vízeresztések időszakában hajózható, amelyet a Hajósoknak Szóló Hirdetményben közzétesznek.)
9.	Sió-csatorna	23-0	IV
10.	Dráva	198-70	II
11.	Tisza	685-612	
12.	Tisza	612-544	III
13.	Tisza	544-403	III
14.	Tisza	403-254	II
15.	Tisza	254-160	IV
16.	Bodrog	51-0	III
17.	Sebes-Körös	10-0	II
18.	Kettős-Körös	23-0	II
19.	Hármas-Körös	91-0	II
20.	Balaton		IV
21.	Fertő tó		II
22.	Velencei-tó		II
23.	Keleti-főcsatorna	45-0	II
24.	Hortobágy - Berettyó- főcsatorna	7-0	II
2. Országos jelentőségű kikötők
1.	Dunán:
2.	Győr-Gönyű
3.	Komárom
4.	Budapest [Csepel]
5.	Budapest [Nagytétény] - Érd
37
6.	Dunaújváros
7.	Paks
8.	Baja
9.	Mohács
10.	Tiszán:
11.	Tiszaújváros
12.	Szeged
3.	Határkikötők
1.	Dunán:
2.	Mohács
3.	Tiszán:
4.	Záhony
5.	Szeged
6.	Dráván:
7.	Drávaszabolcs
38
1/8. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1/8. melléklet
Atomerőmű és egyéb erőművek
(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres
környezetét jelenti)
1.	Ajka [Bakonyi Erőmű]
2.	Almásfüzitő térsége
3.	Budapest [Csepeli Erőmű]
4.	Budapest [Kelenföldi Erőmű]
5.	Budapest [Kispesti Erőmű]
6.	Budapest [Újpesti Erőmű]
7.	Debrecen [Debreceni Erőmű]
8.	Dunaújváros [EMA-POWER Erőmű]
9.	Ercsi
10.	Gönyű [E.ON]
11.	Kazincbarcika [Borsodi Hőerőmű]
12.	Litér [Litéri Erőmű]
13.	Lőrinci [Lőrinci Erőmű]
14.	Nyírtass
15.	Mohács térsége
16.	Oroszlány [Vértesi Erőmű]
17.	Paks [Paksi Atomerőmű I.]
18.	Paks [Paksi Atomerőmű II.]
19.	Pécs [PANNONPOWER Erőmű]
20.	Répcelak térsége
21.	Sajószöged [GTER Erőmű]
22.	Szeged
23.	Százhalombatta [Dunamenti Erőmű]
24.	Tatabánya [I. sz. Erőmű]
25.	Tiszaújváros [Tiszapalkonyai Hőerőmű]
26.	Tiszaújváros [AES Tisza Erőmű]
27.	Visonta [Mátrai Erőmű]”
39
1/9. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1/9. melléklet
A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei
(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres
környezetét jelenti)
1.	750 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei:
1.1.	Albertirsa - Szolnok - Hajdúböszörmény - Kisvárda térsége - Barabás - (Ukrajna)
1.2.	Kisvárda térsége - Nyírkarász térsége
2.	400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei:
2.1.	Albertirsa- Göd
2.2.	Albertirsa - Szigetcsép - Ercsi - Martonvásár
2.3.	Albertirsa - Cegléd - Szolnok
2.4.	Albertirsa - Kecskemét
2.5.	Almásfüzitő - Dad térsége
2.6.	Békéscsaba - Elek - (Románia)
2.7.	Bicske - Pomáz - Göd
2.8.	Detk térsége
2.9.	Ercsi térsége
2.10.	Felsőpáhok - Tornyiszentmiklós - Muraszemenye - (Horvátország)
2.11.	Felsőpáhok - Kaposvár
2.12.	Felsőzsolca - Sajóivánka
2.13.	Göd - Bánk - Hont - (Szlovákia)
2.14.	Kerepes térsége
2.15.	Gönyű - Győr
2.16.	Gönyű - (Szlovákia)
2.17.	Győr - Litér
2.18.	Győr - Abda - Vámosszabadi - (Szlovákia)
2.19.	Győr térsége - Abda - Vámosszabadi -(Szlovákia)
2.20.. Győr - Öttevény - Vép - Hegyeshalom - (Ausztria)
2.21.	Kisvárda térsége - Hajdúböszörmény
2.22.	Kisvárda térsége
2.23.	Kisvárda térsége - Kisrozvágy - (Szlovákia)
2.24.	Kisvárda térsége - Nyírtelek térsége
2.25.	Hajdúböszörmény - Berettyóújfalu - Békéscsaba
2.26.	Hajdúböszörmény - Létavértes - (Románia)
2.27.	Kecskemét - Nyárlőrinc
2.28.	Litér - Felsőpáhok
2.29.	Martonvásár - Bicske
2.30.	Martonvásár - Győr
2.31.	Martonvásár - Litér
2.32.	Martonvásár - Perkáta - Paks
2.33.	Mohács - Szederkény
2.34.	Bogád - Hercegszántó - (Szerbia)
2.35.Bogád	- Illocska - (Horvátország)
2.36.Nyírtelek	térsége
2.37.	Oroszlány - Dad térsége
2.38.	Paks - Albertirsa
2.39.	Paks - Litér [I.]
40
2.40.	Paks - Bogád
2.41.	Paks - Szeged
2.42.	Paks - Kaposvár
2.43.	Paks [I.]
2.44.	Paks - Litér [II.]
2.45.	Paks [II.]
2.46.	Paks [III.]
2.47.	Bogád - Kaposvár
2.48.	Perkáta
2.49.	Répcelak térsége
2.50.	Sajóivánka - Kazincbarcika - Berente
2.51.	Sajóivánka - Bánréve - (Szlovákia)
2.52.	Sajószöged - Nyírtelek térsége - Lónya - (Ukrajna)
2.53.	Sajószöged - Hajdúböszörmény
2.54.	Sajószöged - Felsőzsolca [I.]
2.55.	Sajószöged - Felsőzsolca [II.]
2.56.	Sajószöged - Göd
2.57.	Sajószöged - Nyírtelek térsége - Kisvárda térsége
2.58.	Tiszaújváros - Sajószöged [II.]
2.59.	Szeged - Békéscsaba
2.60.	Szeged - Csanádpalota - (Románia)
2.61.	Szeged - Röszke [I.] - (Szerbia)
2.62.	Szeged - Röszke [II.] - (Szerbia)
2.63.	Szeged térsége
2.64.	Székesfehérvár térsége
2.65.	Szigetcsép térsége
2.66.	Szolnok - Mezőtúr - Békéscsaba
2.67.	Szolnok - Nyárlőrinc
2.68.	Tiszaújváros - Sajószöged [I.]
2.69.Vép	- Vasvár - Felsőpáhok
3.	220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei:
3.1.	Budapest [XXI. kerület] - Budapest [XI. kerület]
3.2.	Budapest [XV. kerület]
3.3.	Detk - Maklár - Mezőkövesd - Sajószöged
3.4.	Detk - Szolnok
3.5.	Detk - Csány - Budapest [XV. kerület]
3.6.	Detk - Ecséd - Budapest [XV. kerület]
3.7.	Göd - Budapest [XV. kerület]
3.8.	Győr - Hegyeshalom - (Ausztria)
3.9.	Kerepes térsége
3.10.	Kisvárda - Kisvárda térsége
3.11.	Győr - Százhalombatta
3.12.	Nagyút - Mezőtárkány - Sajószöged
3.13.	Ócsa - Maglód - Budapest [XV. kerület]
3.14.	Sajószöged - Debrecen
3.15.	Sajószöged - Szolnok
3.16.	Sajószöged - Tiszaújváros
3.17.	Sajószöged - Kisvárda térsége - Lónya - (Ukrajna)
3.18.	Százhalombatta - Budapest [XI. kerület]
3.19.	Százhalombatta - Dunaújváros
3.20.	Százhalombatta - Ócsa
41
3.21.	Szolnok - Szeged
3.22.	Tiszalök - Tiszadada
3.23.	Visonta - Detk [I.]
3.24.	Visonta - Detk [II.]
42
1/10. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1/10. melléklet
Országos szénhidrogénszállító-vezetékek
(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres
környezetét jelenti)
1. Földgázszállító-vezetékek
	A		B
1.	száma		elhelyezkedée
2.	100:		(Ukrajna) - Beregdaróc - Kisvarsány - Nyírbogdány - Nemesbikk - Füzesabony - Nagyfüged - Zsámbok
3.	100-01		Beregdaróc - Tarpa - Nagyar
4.	100-02		Kisvarsány - Mándok
5.	100-03		Petneháza - Anarcs
6.	100-04		Nyírbogdány - Ibrány
7.	100-05		Tiszavasvári - Tiszalök
8.	100-06		Tiszaújváros
9.	100-07		Tiszaújváros
10.	100-08		Tiszaújváros
11.	100-09		Tiszaújváros
12.	100-10		Nagyfüged - Tarnaörs
13.	100-11		Vámosgyörk - Gyöngyös
14.	100-12		Csány - Jászberény
15.	100-13		Nagyfüged - Halmajugra
16.	101:		(Ukrajna) - Beregdaróc - Kisvarsány - Nyírgyulaj - Hajdúszoboszló - Püspökladány - Ecsegfalva - Mezőtúr
17.	101-02		Nyírgyulaj - Napkor - Nyíregyháza
18.	101-03		Nyírgyulaj - Nyírmeggyes - Győrtelek
19.	101-04		Téglás
20.	101-05		Téglás - Hajdúsámson
21.	101-06		Haj dúböszörmény
22.	101-07		Debrecen - Hajdúböszörmény
23.	101-08		Kaba
24.	101-09		Kaba - Földes
25.	101-10		Bucsa - Karcag
26.	102:		Hajdúszoboszló - Püspökladány - Ecsegfalva - Mezőtúr
27.	103:		Nagyhegyes - Kenderes - Törökszentmiklós - Szolnok - Cegléd - Vecsés
28.	103-01		Nádudvar
29.	103-02		Karcag
30.	103-03		Karcag
31.	103-04		Karcag - Kunmadaras
32.	103-05		Kunmadaras
33.	103-06		Kenderes - Kisújszállás
34.	103-07		Törökszentmiklós
35.	103-08		Törökszentmiklós - Kétpó - Mezőtúr
36.	103-09		Szajol - Martfű
37.	103-10		Szajol
38.	103-11		Szajol
39.	103-12		Abony
40.	103-13		Cegléd
41.	103-21		Szolnok
43
42.	104:		Kenderes - Tiszaörs - Tiszacsege - Tiszaújváros
43.	105:		Nemesbikk - Folyás [Bödönhát] - Balmazújváros - Nagyhegyes
44.	105-01:		Folyás - Egyek
45.	106:		Nagyhegyes - Balmazújváros - Folyás [Bödönhát] - Nemesbikk - Sajószöged - Miskolc
46.	106-01:		Nagyhegyes
47.	106-02:		Balmazújváros - Hajdúböszörmény
48.	106-03:		Balmazújváros
49.	106-04:		Folyás [Bödönhát]
50.	106-05:		Sajószöged - Sajóörös - Tiszaújváros
51.	106-06:		Tiszaújváros
52.	106-21:		Tiszapalkonya
53.	107		Hajdúszoboszló - Nagyhegyes
54.	108		Hajdúszoboszló - Nagyhegyes
55.	109		Hajdúszoboszló
56.	110		Hajdúszoboszló
57.	111		Nagyhegyes - Ebes - Debrecen
58.	111-01:		Ebes
59.	111-02:		Ebes - Debrecen
60.	112		Hajdúszoboszló - Sáránd
61.	113		Sáránd - Berettyóújfalu - Mezősas
62.	122		(Ukrajna) - Beregdaróc
63.	123		Beregdaróc - Kisvarsány - Nyírgyulaj - Hajdúszoboszló
64.	200		Nemesbikk - Miskolc
65.	201		Miskolc - Sajószentpéter - Berente
66.	202		Miskolc - Sajószentpéter - Kazincbarcika - Vadna - Ózd
67.	202-01:		Sajókeresztúr
68.	202-02:		Sajószentpéter
69.	202-03:		Sajószentpéter
70.	202-04:		Berente
71.	202-05:		Berente
72.	202-06:		Berente
73.	202-07:		Kazincbarcika
74.	202-08:		Vadna - Rudabánya
75.	203:		Miskolc - Sajószentpéter - Berente
76.	204:		Nemesbikk - Sajószöged - Tiszalúc - Szerencs
77.	204-01:		Sajóörös - Tiszaújváros
78.	205		Szerencs - Olaszliszka - Sárospatak
79.	206		Szerencs - Golop - Abaújkér
80.	207		Miskolc
81.	208		Miskolc - Nyékládháza - Miskolc [Vargahegy]
82.	208-01:		Miskolc [Vargahegy]
83.	209:		Ózd - (Szlovákia)
84.	210:		Ózd
85.	211:		Ózd - Járdánháza - Tarnalelesz - Mátraterenye - Bátonyterenye [Kisterenye]
86.	211-01:		Ózd [Farkaslyuk]
87.	211-02:		Mátraterenye - Mátraderecske
88.	212		Tarnalelesz - Fedémes
89.	213		Fedémes - Egerbakta - Eger
90.	214		Fedémes - Bélapátfalva
91.	215		Bátonyterenye [Kisterenye] - Salgótarján
92.	216		Sámsonháza - Nagylóc - Szécsény
93.	217:		Bátonyterenye [Kisterenye] - Sámsonháza - Pásztó - Heréd - Hatvan - Zsámbok
44
94.	217-01:	Pásztó
95.	217-02:	Heréd - Lőrinci
96.	300:	Mezőtúr - Szarvas - Szentes - Mindszent - Szeged [Kiskundorozsma]
97.	300-01:	Szentes
98.	301:	Mezőtúr - Öcsöd - Tiszainoka - Lakitelek - Városföld
99.	301-01:	Kunszentmárton
100.	302:	Mezőtúr - Öcsöd - Tiszainoka - Lakitelek - Városföld
101.	302-01:	Kunszentmárton
102.	303:	Algyő - Ópusztaszer - Kiskunfélegyháza - Városföld - Kecskemét - Lajosmizse - Újhartyán - Vecsés
103.	303-01:	Kecskemét - Nagykőrös
104.	304:	Városföld - Kiskunfélegyháza - Ópusztaszer - Szatymaz - Szeged [Kiskundorozsma]
105.	305:	Kardoskút - Szentes - Csongrád - Kiskunfélegyháza - Városföld
106.	305-01:	Szentes
107.	305-02:	Csongrád
108.	305-21:	Felgyő - Szentes
109.	306:	Városföld - Kecskemét - Kunadacs - Tass - Makád - Adony
110.	306-01:	Kecskemét
111.	306-02:	Kecskemét
112.	307:	Városföld - Kecskemét - Kunadacs - Tass - Makád - Adony
113.	307-21:	Adony - Makád
114.	308:	Algyő - Szeged [Kiskundorozsma]
115.	308-01:	Szeged
116.	309:	Szeged [Kiskundorozsma] - Üllés
117.	309-01:	Üllés
118.	310:	Szank - Kiskunmajsa - Üllés
119.	311:	Zsana - Kiskunmaj sa - Szank
120.	312:	Szank - Bugac - Városföld
121.	313:	Szank - Bugac - Városföld
122.	314:	Méhkerék - Gyula - Békéscsaba - Kardoskút - Hódmezővásárhely - Algyő
123.	314-01:	Pusztaföldvár
124.	314-02:	Kardoskút - Pusztaföldvár
125.	314-03:	Kardoskút - Orosháza
126.	314-04:	Hódmezővásárhely
127.	314-05:	Hódmezővásárhely
128.	314-06:	Algyő
129.	314-21:	Algyő
130.	315:	Csabaszabadi - Kamut - Mezőberény
131.	316:	Kamut - Murony - Békés
132.	316-01:	Murony
133.	317:	Békéscsaba - Békés
134.	318:	Kardoskút - Orosháza
135.	319:	Kardoskút - Orosháza
136.	320:	Kardoskút - Orosháza
137.	320-01:	Orosháza
138.	321:	Kardoskút - Tótkomlós - Mezőhegyes
139.	321-01:	Tótkomlós
140.	322:	Mezőhegyes - Battonya
141.	323:	Hódmezővásárhely - Óföldeák - Makó
142.	324:	Kübekháza - Kiszombor - Makó
143.	325:	Algyő - Szeged [Újszeged]
144.	325-21:	Szeged
45
145.	325-22:	Szeged
146.	326:	Algyő - Szeged
147.	327:	Szeged [Kiskundorozsma] - Röszke - (Szerbia)
148.	328:	Szeged [Kiskundorozsma] - Röszke - (Szerbia)
149.	329:	Szank - Soltvadkert - Kalocsa - Fadd - Szekszárd
150.	330:	Szank - Kiskunhalas - Jánoshalma - Baja - Báta - Maráza - Pécs
151.	330-01:	Kiskunhalas
152.	330-02:	Palotabozsok - Mohács
153.	330-03:	Pécs
154.	330-04:	Pécs
155.	330-05:	Pécs
156.	330-21:	Báta - Dunafalva
157.	331:	Városföld - Kiskunfélegyháza - Opusztaszer - Szatymaz - Szeged [Kiskundorozsma] - Algyő
158.	331a:	Báta - Bátaszék - Várdomb - Szekszárd
159.	331-01:	Várdomb
160.	331-02:	Várdomb - Mőcsény - Bonyhád
161.	331-03:	Szekszárd
162.	334:	Algyő - Makó - Nagylak - (Románia)
163.	335:	Városföld - Bugac - Szank - Kiskunhalas - Jánoshalma - Baja - Báta
164.	400:	Zsámbok - Maglód - Vecsés
165.	401:	Zsámbok - Gödöllő - Fót [Alag] - Szentendre
166.	401-21:	Dunakeszi - Szentendre
167.	402:	Vecsés - Ujhartyán - Lajosmizse - Kecskemét - Városföld
168.	402-01:	Kecskemét - Nagykőrös
169.	403:	Vecsés - Majosháza - Szigetcsép - Ercsi
170.	403-21:	Szigetcsép - Majosháza
171.	404:	Vecsés - Gyál - Budapest [XXIII. kerület] - Szigetszentmiklós
172.	404-01:	Szigetszentmiklós
173.	404-02:	Szigetszentmiklós - Budapest [XXI. kerület]
174.	404-03:	Szigetszentmiklós - Budapest [XXI. kerület]
175.	404-04:	Budapest [XXI. kerület]
176.	404-05:	Budapest [XXI. kerület]
177.	405:	Budapest [XXII. kerület]- Budapest[XI. kerület]
178.	406:	Vecsés - Gyál - Bp. [XXIII. kerület] - Szigetszentmiklós - Budapest [XXI. kerület]
179.	406-01:	Budapest [XXI. kerület]
180.	407:	Vecsés - Ecser - Budapest [X. kerület] - Budapest [XV. kerület]
181.	408:	Budapest[XV. kerület] - Fót [Alag]
182.	409:	Szentendre - Pilisvörösvár
183.	410:	Pilisvörösvár - Budapest [III. kerület]
184.	411:	Budapest [III. kerület - Budapest [II. kerület]
185.	412:	Fót [Alag] - Sződ - Vác
186.	412-01:	Fót-Veresegyháza
187.	412-02:	Vác
188.	413:	Vác
189.	414:	Vác - Bánk - Romhány
190.	415:	Romhány - Ersekvadkert - Balassagyarmat
191.	415-01:	Ersekvadkert
192.	417:	Pilisvörösvár - Perbál - Százhalombatta
193.	500:	Pilisvörösvár - Dorog - Lábatlan - Komárom - Bőny - Győr
194.	500-01:	Dág
195.	500-02:	Nagysáp
196.	500-05:	Bana
46
197.	501:	(Ausztria) - Rajka - Mosonmagyaróvár - Mosonszentmiklós
198.	502:	Mosonszentmiklós - Ikrény - Győr
199.	503:	Ajka - Adásztevel - Lovászpatona - Töltéstava - Győr
200.	504:	Kápolnásnyék - Székesfehérvár - Nádasdladány - Ősi - Pétfürdő
201.	504-01:	Szabadbattyán
202.	505:	Ősi-Pétfürdő
203.	506:	Ősi - Berhida - Papkeszi
204.	507:	Papkeszi - Veszprém - Herend - Ajka - Devecser
205.	507-01:	Veszprém
206.	508:	Adony - Szabadegyháza - Aba - Mezőszentgyörgy - Papkeszi
207.	508-01:	Szabadegyháza
208.	509:	Mezőszentgyörgy - Siófok - Kőröshegy - Szőlősgyörök - Lengyeltóti
209.	509-01:	Siófok
210.	509-02:	Kőröshegy
211.	509-03:	Szőlősgyörök - Balatonboglár
212.	510:	Adony - Dunaújváros
213.	511:	Adony - Dunaújváros
214.	512:	Adony - Kápolnásnyék
215.	513:	Adony - Ercsi - Százhalombatta - Érd - Budapest [XXII. kerület]
216.	513-01:	Ercsi - Százhalombatta
217.	513-02:	Érd
218.	514:	Adony - Ercsi - Százhalombatta
219.	514-03:	Százhalombatta
220.	514-04:	Százhalombatta
221.	514-05:	Százhalombatta
222.	515:	Naszály - Tata - Környe - Tatabánya
223.	515-01:	Tata
224.	515-02:	Tatabánya
225.	516:	Dág-Zsámbék
226.	517:	Győr-Gönyű
227.	600:	Lengyeltóti - Marcali - Zalakomár - Nagykanizsa
228.	601:	Lengyeltóti - Somogyjád - Kaposvár [Toponár]
229.	601-01:	Kaposvár
230.	602:	Babócsa - Nagyatád - Iharosberény - Nagykanizsa
231.	602-01:	Bolhás - Berzence
232.	602-02:	Iharosberény
233.	603:	Nagykanizsa - Becsehely
234.	603-01:	Becsehely
235.	604:	Nagykanizsa - Magyarszerdahely - Pusztaederics
236.	605:	Pusztaederics - Nagylengyel
237.	606:	Pusztaederics - Gutorfölde - Lenti
238.	606-01:	Gutorfölde
239.	607:	Devecser - Jánosháza - Dabronc - Pókaszepetk - Zalaegerszeg - Nagylengyel
240.	607-02:	Zalaegerszeg
241.	608:	Dabronc - Sümegcsehi - Várvölgy - Raposka - Tapolca
242.	608-01:	Várvölgy - Cserszegtomaj
243.	608-02:	Raposka
244.	609:	Pókaszepetk - Körmend
245.	610:	Körmend - Csákánydoroszló-Szentgotthárd
246.	610-01:	Csákánydoroszló
247.	611:	Karakó - Meggyeskovácsi - Szombathely
248.	611-01:	Meggyeskovácsi - Sárvár
249.	612:	Szombathely - Kőszeg
47
250.	613:	Karakó - Celldömölk - Répcelak
251.	613-01:	Celldömölk
252.	614:	Mosonszentmiklós - Csorna - Kapuvár - Répcelak
253.	615:	Báta - Maráza - Kozármisleny - Túrony - Drávaszerdahely - (Horvátország)
254.	615-01:	Pécs - Kozármisleny
255.	616:	Répcelak - Ujkér - Nagylózs - Sopron
256.	616-01:	Nagylózs - Fertőszentmiklós
257.	Szlovák tranzit:	Vecsés - Balassagyarmat - (Szlovákia)
258.	Nabucco:	(Románia) - Nagylak - Hódmezővásárhely - Kecskemét - Adony - Székesfehérvár - Mór - Tét - Rajka - (Ausztria)
259.	Déli Áramlat	(Szerbia) - Hercegszántó - Szigetvár térsége - Tornyiszentmiklós - (Szlovénia)
260.		Városföld - Adony - Ercsi
261.		Ercsi - Győr
262.		Ercsi - Százhalombatta
263.		Taksony - Budapest [XXI. kerület]
2. Kőolajszállító-vezetékek
	A	B
1.	név	elhelyezkedés
2.	Adria:	Százhalombatta - Káloz - Kára - Kutas - Berzence - (Horvátország)
3.	Barátság I.	(Szlovákia) -Hont - Szada - Vecsés - Százhalombatta
4.	Barátság II.	(Ukrajna) -Fényeslitke - Tiszavasvári - Mezőcsát - Kál - Zsámbok - Százhalombatta
5.		Algyő - Pálmonostora - Kecskemét - Pusztavacs - Százhalombatta
6.		Kiskunhalas - Szank - Pálmonostora
3. Termékvezetékek
1.	elhelyezkedés
2.	Cegléd - Kecskemét
3.	Kápolnásnyék - Komárom [Szőny]
4.	Kápolnásnyék - Komárom [Szőny]
5.	Kápolnásnyék - Székesfehérvár
6.	Kápolnásnyék - Százhalombatta
7.	Kecskemét
8.	Komárom [Szőny] - Győr
9.	Keleti termékvezeték: (Ukrajna) - Beregdaróc - Vásárosnamény - Nyírbogdány - Tiszavasvári - Tiszapalkonya
10.	Szajol - Tiszasüly - Füzesabony - Tiszaúj város
11.	Szajol - Tiszasüly - Füzesabony - Tiszaúj város
12.	Százhalombatta - Budapest [XXI.]
13.	Százhalombatta - Vecsés
14.	Százhalombatta - Kápolnásnyék
15.	Százhalombatta - Kápolnásnyék
16.	Százhalombatta - Rajka - (Szlovákia)
17.	Százhalombatta - Ócsa - Cegléd - Szajol
48
18.	Százhalombatta - Ocsa - Cegléd - Szajol
19.	Székesfehérvár - Pécs
20.	Tiszaújváros - Balmazújváros - Ebes
21.	Tiszaújváros - Kazincbarcika
22.	Tiszaújváros - Beregdaróc - (Ukrajna)
23.	Tiszaújváros - Mezőkövesd - Vámosgyörk - Zsámbok - Üllő - Százhalombatta
49
1/11. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1/11. melléklet
Az országos jelentőségű vízilétesítmények
(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres
környezetét jelenti)
1.	A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú
szükségtározók
	A	B	C
1.	Megnevezés	Tápláló vízfolyás	Település
2.	Beregi	Tisza	Tákos, Csaroda, Tarpa, Tivadar, Gulács, Jánd, Hetefejércse, Vásárosnamény
3.	Cigánd- Tiszakarádi	Tisza	Nagyrozvágy, Cigánd, Pácin
4.	Dél-borsodi	Tisza	Ároktő, Tiszadorogma, Tiszacsege
5.	Hanyi-Jászsági	Tisza	Kisköre, Tarnaszentmiklós, Pély
6.	Hanyi-Tiszasülyi	Tisza	Jászkisér, Pély, Tiszasüly
7.	Nagykunsági	Tisza	Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Kunhegyes, Abádszalók
8.	Szamos-Kraszna közi	Szamos, Kraszna	Szamosszeg, Szamoskér, Kocsord, Tunyogmatolcs, Opályi, Nagydobos, Győrtelek, Mátészalka
9.	Szegedi	Tisza	Baks, Opusztaszer, Dóc
10.	Tisza-Szamosközi alsó	Tisza	Fehérgyarmat térsége
11.	Tisza-Szamosközi felső	Tisza	Fehérgyarmat térsége
12.	Tisza-Túrközi	Tisza	Tiszakóród térsége
13.	Tiszaroffi	Tisza	Tiszaroff, Tiszabő, Tiszagyenda
2. Országos jelentőségű vízkárelhárítási célú tározók
	A	B	C
1.	Megnevezés	Tápláló vízfolyás	Település
2.	Borsohalmi	Zagyva, Tarna	Jászjákóhalma, Jászberény
3.	Ér menti	Ér-Berettyó	Pocsaj, Kismarja
4.	Halaspusztai	Berettyó-Sebes-Körös	Szeghalom
5.	Kisdelta	Fehér-Körös	Gyula
6.	Kutasi	Berettyó	Szeghalom, Csökmő
7.	Lajtamenti	Lajta	Hegyeshalom, Mosonmagyaróvár, Levél,
8.	Ludasi	Bene-patak	Ludas, Detk
9.	Mályvádi	Fekete- és Fehér-Körös	Gyula
10.	Mérgesi	Sebes-Körös	Köröstarcsa, Körösladány
11.	Nagyfüged- Tarnazsadányi	Bene, Tarna, Tarnóca	Nagyfüged, Tarnazsadány, Zaránk
50
12.	Rábamenti	Rába	Ostffyasszonyfa, Csönge, Kenyeri, Pápoc, Kemenesszentpéter, Vág, Várkesző, Egyházaskesző, Sárvár
13.	Viszneki	Tarna, Gyöngyös - patak	Visznek, Erk
14.	Jásztelki	Zagyva	Jászberény, Jásztelek, Jánoshida
3
3.	10 millió m -t meghaladó térfogatú, vízkárelhárítási célú tározási fejlesztési lehetőségek
	A	B	C
1.	Tápláló vízfolyás	Tározó neve	Település
2.	Ceredi Tarna	Terpesi víztározó	Pétervására, Terpes, Bükkszék, Hevesaranyos, Kisfüzes, Tarnalelesz
3.	Takta csatorna	Inérháti	Tiszalúc, Kesznyéten, Tiszaújváros
4.	Túr	Túr jobbparti	Garbolc, Kishódos, Nagyhódos
5.	Hortobágy főcsatorna	Ágotai	Nádudvar, Karcag, Kunmadaras, Nagyiván
6.	Gaja patak	Fehérvárcsurgói víztározó	Fehérvárcsurgó, Kincsesbánya
7.	Répce	Bük-Bő-Gór-i	Bük, Bő, Gór
4.	Kiemelt jelentőségű vízi építmények
	A	B	C
1.	Megnevezés	Vízfolyás	Település
2.	Ágotai vészelzárómű	Hortobágy-Berettyó	Püspökladány
3.	Bőcsi duzzasztómű	Hernád	Bőcs
4.	Balatonkiliti mederduzzasztó	Sió	Siófok
5.	Békési duzzasztó	Kettős-Körös	Békés
6.	Békésszentandrási vízlépcső	Hármas-Körös	Békésszentandrás
7.	Bökényi vízlépcső	Hármas-Körös	Szentes
8.	Dinnyési zsilip	Dinnyés-Kajtori-csatorna	Pákozd
9.	Felsődobszai duzzasztómű	Hernád	Felsődobsza
10.	Gibárti duzzasztómű	Hernád	Gibárt
11.	Gyulai duzzasztó	Fehér-Körös	Gyula
12.	Kesznyéteni árvízkapu	T akta-övcsatorna	Kesznyéten
13.	Kis-Balaton 21T	Kis-Balaton	Keszthely
14.	Kis-Balaton 4T	Kis-Balaton	Balatonmagyaród
15.	Kiskörei vízlépcső	Tisza	Abádszalók, Kisköre
16.	Körösladányi duzzasztó	Sebes-Körös	Körösladány
17.	Kvassay zsilip	Ráckevei-Duna	Budapest
18.	Mexikópusztai zsilip	Fertő-tó	Sarród
19.	Mosonmagyaróvári duzzasztó	Mosoni-Duna	Mosonmagyaróvár
20.	Nicki duzzasztó	Rába	Kenyeri
21.	Rábca-torkolati műtárgy	Rábca	Abda
22.	Sió árvízkapu	Sió	Bogyiszló
51
23.	Siófoki hajózsilip	Sió	Siófok
24.	Siófoki leeresztő zsilip	Sió	Siófok
25.	Szentgotthárdi duzzasztó	Rába	Szentgotthárd
26.	Tassi zsilip	Ráckevei-Duna	Tass
27.	Tiszalöki vízlépcső	Tisza	Tiszalök
28.	Túr torkolati műtárgy	Túr	Tiszakóród
5.	Országos jelentőségű csatornák
	A	B
1.	Csatorna megnevezése	Település
2.	Algyői főcsatorna	Szeged, Algyő
3.	Alsó-Ó-Berettyó-csatorna	Biharnagybajom, Füzesgyarmat, Bucsa, Szerep
4.	Alsó-Selypes-főcsatorna	Folyás
5.	Cigánykaér-csatorna	Kevermes, Dombegyház, Kisdombegyház, Battonya
6.	Csárdaszállási	Köröstarcsa, Csárdaszállás, Mezőberény
7.	Dögös-Kákafoki főcsatorna	Csabaszabadi, Szarvas
8.	Duna-Tisza-csatorna	Dabas, Dunaharaszti
9.	Duna-völgyi -főcsatorna	Csévharaszt, Baja
10.	Ferenc-tápcsatorna	Baja, Hercegszántó
11.	Fűzvölgyi -főcsatorna	Szalkszentmárton, Harta
12.	Halastói-tápcsatorna	Tiszakeszi, Újszentmargita
13.	Hamvas-főcsatorna	Földes, Püspökladány, Karcag
14.	Hanság főcsatorna	Rábcakapi, Jánossomorja, Sarrod
15.	Hortobágy-főcsatorna	Tiszavasvári, Püspökladány
16.	HTVR tápcsatorna	Balmazújváros
17.	I. Árapasztó	Dömsöd, Bugyi
18.	Jászsági-főcsatorna	Kisköre, Tiszasüly
19.	Jászsági főcsatorna Zagyvai ága	Kisköre térsége, Alattyán térsége
20.	Jászsági főcsatorna Zagyvai ága	Jászapáti térsége, Jászdózsa térsége
21.	K-1 öntözőcsatorna	Szentes, Szarvas
22.	Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	Hajdúnánás, Hortobágy
23.	Kakat-főcsatorna	Kunhegyes, Ecsegfalva
24.	Karcagi-II. csatorna	Karcag
25.	Keleti-főcsatorna	Tiszalök, Hajdúszoboszló, Bakonszeg
26.	K-III- Hortobágy összekötő	Hajdúnánás
27.	K-III öntöző-főcsatorna	Hajdúnánás, Hajdúböszörmény
28.	Királyhegyesi-Szárazér-csatorna	Battonya, Makó
29.	Kiskunsági- főcsatorna	Tass, Akasztó
30.	Kispálszigeti-csatorna	Bihartorda, Nagyrábé, Bakonszeg, Zsáka
31.	Kis-Rába	Nick, Kenyeri, Kapuvár
32.	Kórógy-ér	Szentes, Szegvár
33.	Kösely-főcsatorna	Sáránd, Nádudvar
34.	Kösely-Hajdúszováti átmetszés	Hajdúszovát, Földes
35.	Kurca-csatorna	Mindszent, Szentes
52
36.	K-V-1 lecsapoló	Balmazújváros
37.	K-V-1 megkerülő	Balmazújváros
38.	K-V-3 lecsapoló	Balmazújváros
39.	K-VIII-öntöző-főcsatorna	Hajdúszoboszló, Nádudvar
40.	K-VII-Kösely vízleadó útvonal	Hajdúszoboszló, Nádudvar
41.	K-XI lecsapoló	Bakonszeg
42.	K-XI lecsapoló-Pálfoki összekötő-csatorna	Bakonszeg
43.	Maros-j obbparti-tápcsatorna	Makó
44.	Millér-csatorna	Szolnok, Jászkisér
45.	Nagykunsági-főcsatorna	Abádszalók, Öcsöd
46.	Nagykunsági-főcsatorna Keleti- ág	Kisújszállás, Túrkeve
47.	NK-III-2. öntözőcsatorna	Karcag, Kunhegyes
48.	Nyugati-főcsatorna	Tiszavasvári, Hortobágy
49.	Pálfoki-csatorna	Bakonszeg, Bihartorda
50.	Sárközi-I. főcsatorna	Kalocsa, Érsekcsanád
51.	Sárközi-III. főcsatorna	Szakmár, Miske
52.	Sárréti-főcsatorna	Derecske, Ecsegfalva
53.	Siratói összekötő	Békésszentandrás
54.	Szittyó-csatorna	Dabas, Alsónémedi
55.	Tiszasülyi-(28.)-csatorna	Tiszasüly, Jászkisér
56.	Uj-Szőrhalmi	Kondoros, Csabacsűd, Nagyszénás
57.	Veker-ér-csatorna	Szentes, Nagytőke
58.	Villogó-belvízcsatorna	Abádszalók, Bucsa, Karcag
59.	XXX. csatorna	Alsónémedi, Kunszentmiklós
53
1/12. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1/12. melléklet
Térségi övezetek és az ajánlott megyei övezetek, valamint azok kapcsolata
	A	B
1.	Országos Területrendezési Terv	Kiemelt térségi és megyei területrendezési terv
2.	a) Országos ökológiai hálózat	a)	Magterület b)	Ökológiai folyosó c)	Pufferterület
3.	b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület	
4.	c) Jó termőhelyi adottságú szántóterület	
5.	d) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület	
6.		d) Erdőtelepítésre javasolt terület
7.	e) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület	
8.	f) Világörökségi és világörökségi várományos terület	
9.	g) Országos vízminőség-védelmi terület	
10.	h) Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe	
11.		e) Ásványi nyersanyag-vagyon terület
12.		f) Rendszeresen belvízjárta terület
13.		g) Földtani veszélyforrás területe
14.	i) Kiemelt fontosságú honvédelmi terület	
15.		h) Honvédelmi terület
16.		i) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület
17.		Megyei területrendezési terv
18.		a) tanyás térség
19.		b) tájrehabilitációt igénylő terület
20.		c) szélerőmű-park telepítéséhez vizsgálat alá vont terület
21.		d) térségi árvízi kockázatkezelési terület
54
2. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„2. melléklet
Térképi melléklet „
3/1. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„3/1. melléklet
Térképi melléklet „
3/2. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„3/2. melléklet
Térképi melléklet „
3/3. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„3/3. melléklet
Térképi melléklet „
3/4. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„3/4. melléklet
Térképi melléklet „
3/5. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„3/5. melléklet
Térképi melléklet „
3 6. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„3/6. melléklet
Térképi melléklet „
3/7. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„3/7. melléklet
Térképi melléklet „
3/& melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„3/8. melléklet
Térképi melléklet „
3/9. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„3/9. melléklet
Térképi melléklet „
55
INDOKOLÁS
az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban:
Törvény) 29. §-a jelenleg úgy rendelkezik, hogy az Országos Területrendezési Tervet
legalább 5 évente felül kell vizsgálni. A törvényi előíráson kívül a módosítást továbbá a 2008
óta bekövetkezett, illetve jelenleg is folyamatban lévő olyan változások indokolják, mint
-	a Törvénnyel összefüggésben lévő országos szintű tervek és koncepciók, valamint
ágazati stratégiák elkészülte, illetve elfogadása,
-	a Törvény tartalmát közvetlenül vagy áttételesen érintő nemzetközi és hazai
jogszabályi háttér változása,
-	a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény egyes
területrendezéssel összefüggő rendelkezéseinek a módosítása, valamint
-	az elfogadott megyei területrendezési tervek Törvényre vonatkozó ajánlásai.
A Törvény eredeti célrendszere, felépítése, szerkezete a felülvizsgálat során alapvetően nem
változott, a hangsúly elsősorban egyszerűsítésén, keretjellegének erősítésén, valamint a
tartalmi és a szabályozási elemek megújításán volt.
A felülvizsgálat széleskörű előkészítő munkán alapul, melynek keretében megtörtént a
Törvény elfogadása óta eltelt időszak változásainak feldolgozása (jogszabályi háttér, ágazati
koncepciók, elfogadott kiemelt térségi- és megyei területrendezési tervek), az egyes tartalmi
elemek érvényesülésének vizsgálata, az érintett ágazatok és minisztériumok,
kormányhivatalok, megyei önkormányzatok és egyéb szervezetek módosító javaslataival
kapcsolatos tárca- és tervezői állásfoglalások kialakítása. A szakmai egyeztetés során a
véleményezésre jogosult 85 szervezet közül 71% élt véleményezési lehetőségével. A szakmai
egyeztetést követően több körben szakértők bevonásával került sor a megyei és fővárosi
önkormányzatokkal való egyeztetésre. A törvényjavaslat az elfogadott vélemények
figyelembevételével került véglegesítésre.
A térségi területfelhasználási kategóriák alapvetően nem változtak a Törvényben, az egyetlen
módosítás a települési térség differenciálásának megszűnését célozza.
Az országos műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények vonatkozásában a
tervezett műszaki infrastruktúra-hálózati elemek pontosítására volt szükség, igazodva a
Törvény hatályba lépése óta megváltozott jogszabályi háttérhez, időközben elkészült ágazati
tervekhez és koncepciókhoz. A Törvény új tartalmi elemeként jelennek meg az országos
jelentőségű csatornák, a kiemelt jelentőségű vízi építmények, a földgázszállító-vezetékek, a
kőolajszállító-vezetékek és a termékvezetékek.
A térségi övezet tekintetében a felülvizsgálat jelentős változásokra tett javaslatot.
Új országos övezetként kerül meghatározásra - a földvédelmet szolgáló - jó termőhelyi
adottságú szántóterület övezete, valamint a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv
továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének
övezete.
A kiemelt térségi és megyei szintről országos szintre emelkedik a világörökségi és
világörökségi várományos terület övezete.
56
A kétszintű övezet helyett egy országos övezet képviseli a tájképvédelmi szempontokat,
valamint az eddig két vízminőség-védelmi célokat szolgáló országos övezet egyesítésével
létrejön az országos vízminőség-védelmi terület övezete.
A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete (országos övezet), a
történeti települési terület övezete és a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá
vonható terület övezete (kiemelt térségi és megyei övezetek) a szaktárcákkal egyeztetve
megszüntetésre került. A további megszüntetésre kerülő övezetek (pl. vízeróziónak, valamint
széleróziónak kitett területek övezete, országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő
területek övezete) indoka az, hogy az adatszolgáltatás feltételei nem biztosítottak.
Új övezetkategóriaként kerül meghatározásra - számos véleményező kérését figyelembe véve
-	az ajánlott megyei övezetek (tanyás térségek, tájrehabilitációt igénylő területek, szélerőmű -
park telepítéséhez vizsgálat alá vonható területek, térségi árvízi kockázatkezelési területek
övezete), amelyek alkalmazására a megyei önkormányzat döntése alapján, a Törvény
előírásainak betartása mellett, az adott területek sajátosságait figyelembe véve kerülhet sor.
Az övezetek lehatárolása, adattartalma az adatszolgáltatók által az előző felülvizsgálat óta
eltelt változásoknak megfelelően korszerűsítésre kerül.
A fentiekben vázolt változtatásokkal összhangban a szabályozási előírások is pontosításra,
egyes esetekben kiegészítésre, átdolgozásra kerülnek. A törvényjavaslat az átmeneti
szabályokkal biztosítja a kiemelt térségi és megyei területrendezési terveknek az Országos
Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel való összhangba hozásáig a
településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál a jogbiztonság fennállását.
A törvényjavaslat az országos szintű terv módosítása mellett javaslatot tesz a bányászatról
szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítására - ügyféli jogot biztosítva a megyei
önkormányzatoknak a bányatelek megállapítási eljárásokban -, valamint a tervező- és
szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
módosítására is, megengedve a kamaráknak - kiegészítő jelleggel - a gazdasági tevékenység
végzését.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz:
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása a megyei önkormányzatnak
ügyféli jogot biztosít a bányafelügyelet által lefolytatott bányatelek megállapítási eljárásban
annak érdekében, hogy a megyei önkormányzat a területrendezési tervben foglalt,
bányászattal összefüggő követelményeket érvényesíteni tudja, illetve a terület-felhasználás
engedélyezését megelőzően a megyei önkormányzat álláspontja is képviseletet nyerjen.
A 2. §-hoz
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény 24. § (1) bekezdése jelenleg úgy rendelkezik, hogy a kamara gazdasági
tevékenységet (ellenérték fejében, nyereség vagy haszonszerzés céljából rendszeresen
folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységet) nem végezhet. Mind a jelenleg hatályos,
mind pedig az új Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi az egyesület számára, hogy célja
megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel gazdasági tevékenységet
végezzen. Ezt a lehetőséget a kamaráktól sem célszerű elvonni, mivel az ilyen irányú
gazdasági tevékenység jelentősen hozzájárulhat az adott kamara gazdasági stabilitásának
fenntartásához.
57
A Javaslat ezért hatályon kívül helyezi a kamarák gazdasági tevékenységét kategorikusan tiltó
jelenlegi rendelkezést, így a Polgári Törvénykönyv fenti szabálya válik irányadóvá a kamarai
gazdasági tevékenységre.
A 3.§-hoz:
A Törvény az újonnan bevezetett tartalmi elemek fogalom-meghatározásával kiegészül,
amelyeket más jogszabályok eddig nem definiáltak (országos kerékpárút törzshálózat,
országos vízminőség-védelmi terület, szélerőmű-park telepítéséhez vizsgálat alá vonható
terület, tájrehabilitációt igénylő terület, tájképi egység, tájképvédelmi szempontból kiemelten
kezelendő terület, térségi árvízi kockázatkezelési terület). Néhány fogalmat módosított
tartalommal határoz meg a törvényjavaslat, néhány fogalom pedig elhagyásra javasolt (pl.
hagyományosan vidéki települési térség, kulturális örökség szempontjából kiemelten
kezelendő terület, településkép védelmi terület, történeti települési terület, városias települési
térség).
A 4.§-hoz:
A Törvényben az országos övezetek közül elhagyásra kerül az országos komplex
tájrehabilitációt igénylő terület övezete, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület
övezete, a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete, a kiemelten
érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete, a felszíni vizek vízminőség-
védelmi vízgyűjtő terület övezete, az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete, az
együtt tervezhető térségek övezete, valamint bővül a jó termőhelyi adottságú szántóterület
övezetével, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével, a
világörökségi és világörökségi várományos terület övezetével, az országos vízminőség-
védelmi terület övezetével, a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében
megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének az övezetével.
Az 5.§-hoz:
A megyei területfelhasználási kategóriák közül elhagyásra került a városias települési térség
és a hagyományosan vidéki települési térség közötti különbségtétel, mivel az elkülönült
lehatárolásra a településrendezési szinten nincs szükség.
A 6.§-hoz:
A felülvizsgálat pontosította és kiegészítette az egyes térségi területfelhasználási kategóriákra
vonatkozó szabályokat (pl. a vízgazdálkodási térség, a mezőgazdasági térség, a vegyes
területfelhasználású térség), valamint kiegészítette a szabályozást a 6. § (3) bekezdéssel, mely
a térségi területfelhasznási kategóriák kijelölésének a rendelkezését tartalmazza, amely
rendelkezést eddig a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
(a továbbiakban: Tftv.) 23/A. § (4) bekezdése tartalmazta.
A 7.§-hoz:
Az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterület besorolására vonatkozó szabály
pontosításra került.
58
A 8.§-hoz:
A Törvény a beépítésre szánt területek tilalmának biztosítása mellett megengedi az I. és II.
osztályú szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmas területeken a különleges mezőgazdasági
üzemi terület kijelölését.
A 9.§-hoz:
Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó
előírások kiegészítésre és pontosításra kerültek. A Törvény tartalma kiegészült az országos
jelentőségű csatornákkal, az országos jelentőségű vízi építményekkel, a földgázszállító-
vezetékekkel, a kőolajszállító-vezetékekkel és a termékvezetékekkel. A Törvény azon előírása
elhagyásra került, mely felhatalmazást adott az engedélyező hatóságnak, hogy a magterületen
és az ökológiai folyosó területén vezetett nyomvonalak esetében külön feltételeket írjon elő.
A közút számozásának nem közlekedésfejlesztési célból történő megváltoztatása az 1/1. és a
2.	melléklet tartalmát nem érinti.
A Törvény kiegészült az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok pontosítására
vonatkozó szabályokkal - amelyeket a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervek,
valamint a településrendezési eszközök készítésénél kell figyelembe venni -, e szabályokat
eddig a Tftv. 23/A. § (1) - (3) bekezdései tartalmazták.
A 10. §-hoz
A Törvény kiegészül azzal a szabállyal, hogy a kiemelt térségi és megyei területrendezési
tervben szereplő regionális és egyéb vasúti pályák közül azok területét, amelyen a
közszolgáltatás szünetel vagy megszűnt, a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt
közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.
A 11.§-hoz:
A Törvény szabályozása kiegészült az 1/11. számú mellékletben szereplő Vásárhelyi-terv
keretében létesülő szükségtározók megvalósítására vonatkozó szabállyal.
A 12. §-hoz:
Elhagyásra került a 11. § (2) bekezdés előírása, mivel az előírás beépült a műszaki üzemi
tervre vonatkozó követelményekbe, melyeket a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
27.	§ (2) bekezdése tartalmaz.
A 13.§-hoz:
A térségi övezetek száma csökken, amelyet az 1/12. melléklet táblázatba foglalva is bemutat.
A térségi övezetek közül a Törvény megszüntette az országos komplex tájrehabilitációt
igénylő terület, a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, az együtt
tervezhető térségek, a térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, a történeti települési
terület, a vízeróziónak kitett terület, a széleróziónak kitett terület övezetet.
59
A térségi övezetek egy része változatlan formában továbbra is szerepel az előterjesztésben
(országos ökológiai hálózat, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, kiváló termőhelyi
adottságú erdőterület, magterület, ökológiai-folyosó, pufferterület, rendszeresen belvízjárta
terület, földtani veszélyforrás területe, honvédelmi terület). A tájképvédelmi szempontból
kiemelten kezelendő terület övezetének szabályozásával kapcsolatos ágazati jogszabályi
feltételek megteremtéséig az országos és a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetek
hatályban maradnak, azt követően egy országos övezetként kerülnek bevezetésre.
Az országos vízminőség-védelmi terület övezet elnevezése, tartalma és lehatárolása az új
megalapozó munkák eredményeként változott.
Bizonyos térségi övezeteknél nem volt indokolt külön országos és megyei szintű övezet
megállapítása, helyette folthatáros országos övezet került bevezetésre (tájképvédelmi
szempontból kiemelten kezelendő terület).
Az ágazati koncepció hatékonyabb érvényesülése érdekében új országos övezetként került
bevezetésre a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete, valamint a nagyvízi meder és a
Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók
területe.
Néhány övezet elnevezése pontosabbá vált, vagy megváltozott, vagy kategóriát váltott (pl.
kiemelt fontosságú honvédelmi terület, világörökségi és világörökség várományos terület,
ásványi nyersanyag-vagyon terület).
A megyei önkormányzatok kérésére a Törvény kibővítette a térségi övezetek körét az ajánlott
megyei övezetekkel (tanyás térség, tájrehabilitációt igénylő terület, szélerőmű-park
telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület, térségi árvízi kockázatkezelési terület), amely
övezetek a megyei területrendezési tervben alkalmazhatók.
A 14. §-hoz:
A Törvény kiegészült a térségi övezetek kijelölésére és pontosítására vonatkozó
rendelkezésekkel, melyeknek egy részét eddig a Tftv. 23/A. §-a tartalmazta.
A 15. §-hoz:
Az övezeti szabály kiegészítése a szántóterületek védelmét szolgálja azzal, hogy a bányászati
tevékenység engedélyezése során a kivett helyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A 16. §-hoz
Új országos övezetként jelenik meg a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete, amelybe
a jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak. Az új övezet
kijelöléséről a Vidékfejlesztési Minisztérium gondoskodik, az adatszolgáltatást pedig a
Földmérési és Távérzékelési Intézet végzi. A településrendezési eszközökben ezeket a jó
termőhelyi adottságú szántóterületeket a mezőgazdasági terület terület-felhasználási egység
kijelölésénél figyelembe kell venni.
60
A 17. §-hoz:
A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetének fogalom-meghatározása nem változott,
az övezeti lehatárolás azonban módosult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Erdészeti Igazgatóságának adatszolgáltatása alapján, melynek következtében kismértékben
növekedett az övezet területe, másrészt területi elhelyezkedése is változott. A kiváló
termőhelyi adottságú erdők védelme érdekében az övezetre vonatkozó szabályozás
szigorodott, mivel az övezet területén tiltja a beépítésre szánt terület kijelölését.
A 18. §-hoz:
2014. december 30-át követően, az ágazati jogszabályi feltételek megteremtésével együtt a
Törvény megszünteti a kétszintű (országos és térségi) tájképvédelmet, és egy új folthatáros
lehatárolású országos tájképvédelmi övezetet vezetett be, mely a tájak és tájképi értékek
védelmét szolgálja. Az övezet megnevezése és fogalom-meghatározása megváltozott. A
tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezet szabályozása módosult, és
megtartva a korábbi övezeti szabályozás tartalmát, kiegészült a településrendezési eszközök
készítésére vonatkozó követelmények meghatározásával.
A 19. §-hoz:
A Törvény országos övezetbe emelte a világörökségi és a világörökség várományos
területeket a területek értékeinek megőrzése érdekében. Az övezet által érintett települések
köre növekedett a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ
adatszolgáltatása alapján. A világörökségi és világörökségi várományos övezet szabályozása
módosult, megtartva a korábbi övezeti szabályozás tartalmát, kiegészült a településrendezési
eszközök készítésére vonatkozó követelmények meghatározásával.
A 20.§-hoz:
A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület és a felszíni vizek vízminőség-
védelmi vízgyűjtő területe országos övezetek összevonásra és tartalmilag kiegészítésre
kerültek új országos vízminőség-védelmi terület övezetként a felszíni és felszín alatti vizek
vízminőség védelmének egységes szempontú kezelése és az EU 2000/60/EK Víz
Keretirányelvben (a továbbiakban: VKI) megfogalmazottak biztosítása érdekében. A
Törvényben meghatározásra került az országos vízminőség-védelmi terület fogalma. A VKI
6.	cikkelynek megfelelően az új övezet lehatárolja a felszíni és felszín alatti vizek védelme
érdekében kijelölt különleges védelmet igénylő területeket, azonban nem tartalmazza a víztől
függő élőhelyek és fajok megőrzése céljából kijelölt területeket, mivel ezeket az országos
ökológiai hálózat övezete már tartalmazza. A Törvény az övezetben a bányászati
tevékenységgel, valamint a megyei és kiemelt térségi területrendezési terv, továbbá a
településrendezési eszköz készítésével kapcsolatban állapít meg szabályokat.
A 21.§-hoz:
A Törvény országos övezetbe emelte a nagyvízi meder övezetét és az övezetet kiegészítette a
Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók
területével. Az árvízveszélyes területek beépítésének korlátozása nemzetgazdasági, vagyon-
és életvédelmi szempontból országos érdek, ezért az érintett területek országos övezetként
való lehatárolása indokolt.
61
A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló szükségtározók övezetként
történő kijelölésének célja, hogy hosszú távra területeket biztosítson az árvízi védekezés
céljára. A Törvény szabályozása a nagyvízi mederre vonatkozó, beépítésre szánt terület
kijelölésének tiltó szabályát kiterjesztette a VTT területekre is.
A 22.§-hoz:
Az övezet megnevezése és fogalom-meghatározása is pontosításra került. A
településhatárosan megállapított kiemelt fontosságú honvédelmi területbe sorolt települések
száma a Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján növekedett. Az övezet
lehatárolására vonatkozó szabály megváltozott, az országos övezet területét csak a
településrendezési eszköz készítése során kell tényleges kiterjedésének megfelelően
lehatárolni. A Törvény módosította az övezetre vonatkozó szabályt, mivel a
településszerkezeti terv készítésénél az övezettel érintett területek besorolási kötelezettségét
kiterjesztette a beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy
erdőterület területfelhasználási egységre.
A 23.§-hoz:
A Törvény módosította a magterületre vonatkozó szabályozást, elhagyásra került a
közművezetékek elhelyezésére vonatkozó előírás és a településrendezési eszköz készítésével
kapcsolatban előírt követelmény, amely a hagyományos beépítési mód megőrzésére
vonatkozott. Az előírások átkerültek a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő
terület övezet szabályozásába.
A 24.§-hoz:
A Törvény módosította az ökológiai folyosóra vonatkozó szabályozást, elhagyásra került a
közművezetékek elhelyezésére vonatkozó előírás.
A 25. §-hoz:
Az övezet megnevezése „erdőtelepítésre alkalmas” helyett „erdőtelepítésre javasolt” övezetre
módosult. Az övezet szabályozása enyhítésre került, mivel elhagyásra került a beépítésre
szánt terület kijelölésére vonatkozó korlátozó szabály.
A 26. §-hoz:
A Törvényből elhagyásra kerül az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület országos övezet,
megyei övezetként bevezetésre kerül az ásványi nyersanyag-vagyon terület övezete, melynek
célja az ország ásványi nyersanyag-vagyonának a megóvása. Az övezet elnevezésében és
tartalmában is módosult, mivel az övezet lehatárolása már tartalmazza a bányatelkekkel
lefedett ásványi nyersanyag-területek által érintett településeket, összhangban a bányászatról
szóló XLVIII. törvény 39. §-ával és az Országos Ásványvagyon Nyilvántartással.
Ennek megfelelően a fogalom-meghatározás és a szabályozás is módosult. Az övezetre
vonatkozó szabály kimondja, hogy az övezet területét a településrendezési eszközökben kell
tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, továbbá csak olyan területfelhasználási
egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyag-vagyon
kitermelését nem lehetetleníti el.
62
A 27. §-hoz:
A rendszeresen belvízjárta terület övezet szabályozása módosult, ez alapján a rendszeres
belvízjárta terület övezetében beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a
vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott
véleményében hozzájárul.
A 28. §-hoz:
A földtani veszélyforrás terület övezet fogalom-meghatározása módosult, mivel az övezet
fogalmából elhagyásra kerültek a magas természeti háttérsugárzással érintett területek. Az
övezet területén beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a
településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.
A 29.§-hoz:
A Törvényben módosul a honvédelmi terület övezetére vonatkozó szabály, mivel a
településszerkezeti terv készítésénél az övezettel érintett terület besorolási kötelezettségét
kiterjesztette a beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi vagy az
erdőterület területfelhasználási egységre.
A 30. §-hoz:
Ajánlott megyei övezetként bevezetésre kerül a tanyás térség övezete. A fogalom-
meghatározás szerint csak Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar
megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Pest megye
területrendezési terve készítésénél javasolt az övezet alkalmazása.
A több település közigazgatási területét érintő, jelentős kiterjedésű hasznosítatlan, felhagyott
ipari, valamint bányászattal összefüggő roncsolt felszínű területek esetében ajánlott a
tájrehabilitációt igénylő terület övezetének alkalmazása a megyei területrendezési tervben. Az
övezetre vonatkozó szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a megyei területrendezési terv
rendelkezzen az övezet által érintett terület újrahasznosítási céljáról, valamint arról, hogy a
településrendezési eszközök készítésénél milyen területfelhasználási egységbe kell sorolni.
Az alternatív energiatermelő létesítmények elterjedésének a segítése érdekében van szükség a
szélerőmű-park telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület ajánlott megyei övezet
alkalmazására a megyei területrendezési terv készítése során. Az övezetre vonatkozó
szabályozás lehetőséget biztosít a megyei önkormányzat számára, hogy a települési térség
védelme érdekében korlátozó szabályt állapítson meg. Így a megye területrendezési terve - a
települési térség védelme érdekében - a belterület határától legalább 1000 m, de legfeljebb
2000 m védőtávolságot határozhat meg, amelyen belül szélerőmű-park nem létesíthető.
Az árvízi kockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelvben
meghatározott célkitűzések szerint javasolt a térségi árvízi kockázatkezelési terület megyei
övezet alkalmazása a megyei területrendezési terv készítésénél. Az országos árvízi kockázati
térkép készítése folyamatban van, amely alapján kerülnek kidolgozásra a részvízgyűjtő szintű
árvízi kockázati térképek, ezt követően készülnek az ezekhez kapcsolódó árvízi
kockázatkezelési tervek, melyeknek tartalmát a vizek többletéből eredő kockázattal érintett
területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint kockázatkezelési
tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet szabályozza.
63
Az övezet szabályozása rendelkezik arról, hogy az övezet által érintett települések
településrendezési eszközeinek készítésénél figyelembe kell venni az árvízi kockázatkezelési
terveket, továbbá lehetőséget biztosít az árvízi kockázatot csökkentő szabályok
megállapítására.
A 31. §-hoz
Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata a jelenlegi szabályozás szerint legalább 5
évente esedékes, a javaslat ennek 7 évre történő módosítására tesz javaslatot. Az Országos
Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata a 2014-2020 közötti támogatási
periódushoz kapcsolódóan 7 év múlva lesz esedékes, és mivel indokolt a területfejlesztési
koncepció mellett a területrendezési tervezést is a fejlesztési-tervezési ciklusokhoz igazítani,
ezért a 7 évente szükséges felülvizsgálatra teszünk javaslatot.
A 32.§-hoz:
Az OTrT. rendelkezéseit nem csupán a megyei területrendezési tervek, hanem a kiemelt
térségi területrendezési tervek, illetve a településrendezési eszközök készítése és elfogadása
során is alkalmazni kell, így ezzel a szabály kiegészül.
A 33.§-hoz:
A Törvényben jelenleg szereplő - kormányrendelet megalkotására vonatkozó - felhatalmazó
rendelkezések pontosítását tartalmazza.
A 34.§-hoz:
A jogszabály a jogbiztonság érdekében határidőhöz köti a törvénnyel ellentétes megyei
területrendezési tervek módosítását, egyben rögzíti, hogy az új 1/1-11. mellékletet a
hatálybalépést követően indult államigazgatási ügyekben már alkalmazni kell.
A 35. §-hoz:
A kiemelt térségi és megyei területrendezési terveknek az Országos Területrendezési Tervről
szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel való összhangba hozásáig a Törvény átmeneti szabályokat
állapít meg a településrendezési eszközök készítéséhez, módosításához.
A 36. §-hoz:
A Törvény mellékleteinek ismételt megállapítására vonatkozó rendelkezés.
A Törvény 1/1. számú melléklete tartalmazza a gyorsforgalmi utakat, a főúthálózat elemeit és
a főutak településelkerülő szakaszait. A mellékletben lévő nyomvonalak leírása a
gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről
szóló 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatban foglaltak alapján történt. A nyomvonalak
leírása a szakmai egyeztetések során, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervek,
valamint a szakági tervezés figyelembevételével, a természetvédelmi követelmények és a
térségi igények alapján pontosodott.
A Törvényben új elemként szerepel az
-	M9 gyorsforgalmi kapcsolat Szombathely térsége és Nagycenk között,
-	M60 gyorsforgalmi út meghosszabbítása Pécs térségétől a horvát határig.
64
Nem szerepel azonban a gyorsforgalmi utaknál már az
-	M11 gyorsforgalmi út,
-	M87 gyorsforgalmi út Szombathely térsége és Kőszeg térsége között (helyette a 87. sz.
főúton településelkerülő-lánc tervezett),
-	M21 gyorsforgalmi út, Hatvan és Salgótarján között, valamint az
-	M4 gyorsforgalmi út fővárosi bevezető szakaszának északi alternatívája.
Az új főúti elemek közül kiemelendő a(z)
-	M11 gyorsforgalmi utat kiváltó új 101. sz. főút, melynek nyomvonala az M5
gyorsforgalmi útig tart,
-	Devecser és Keszthely közötti főúti kapcsolat,
-	Kiskunfélegyháza és Szerbia közötti főúti kapcsolat,
-	Csepeli gerincút,
-	Nagyatád és Berzence (Horvátország) közötti főúti kapcsolat.
Megszüntetett főutak közül kiemelendő a(z)
-	új főút az M9 nyomvonala mentén Szombathely térsége - Nagycenk között,
-	új főút az M60 nyomvonala mentén Pécs térségétől a horvát határig,
-	47. sz. főút Békéscsaba és Szeged közötti szakasza,
-	8. sz. főút Veszprém és Vashosszúfalu közötti szakasza.
Az 1/2. számú melléklet tünteti fel a Duna és a Tisza nagy hídjait. A Törvény a gyorsforgalmi-
és főúthálózathoz, a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutakhoz, illetve a vasúti
törzshálózathoz tartozó tervezett hidak mellett a meglévő hidakat is tartalmazza.
Az 1/3. számú melléklet a gyorsforgalmi- és főúthálózathoz, valamint a vasúti törzshálózathoz
tartozó határátkelőket tünteti fel. A változások a közúthálózatban, illetve a vasúti
törzshálózatban történt módosulások következménye.
Az 1/4. számú melléklet az országos vasúti törzshálózat meglévő és tervezett elemeit tünteti
fel. A meglévő elemek tekintetében a melléklet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.
törvény 1. mellékletében felsorolt országos törzshálózati vasúti pályákat tartalmazza
kiegészítve a GYSEV országos törzshálózati vasúti pályáival. Módosult a mellékletben a
Budapestet délről elkerülő vasútvonal („V0”) leírása, valamint kiegészült a melléklet
Sopron - Ágfalva - (Ausztria) vonallal, a kópházai átkötéssel és két pályakorrekcióval
(Aszód, Csincsa).
Az 1/5. számú melléklet az országos repülőtereket tünteti fel, melyek közé a nemzetközivé
nyilvánított kereskedelmi, az egyéb kereskedelmi, illetve kereskedelmi repülőtérré
fejleszthető repülőtér, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré
fejleszthető kategóriába sorolt repülőterek tartoznak.
Az 1/6. számú melléklet tartalmazza az országos kerékpárút törzshálózat elemeit. Az egyes
nyomvonalak leírása a megyei területrendezési tervek és az időközben elkészült
nyomvonaltervek alapján pontosodott.
Az 1/7. számú melléklet a nemzetközi és országos jelentőségű vízi utakat és az országos
jelentőségű kikötőket, határkikötőket tünteti fel. A vízi utak osztályozásában nincs változás. A
módosítás a meglévő kikötőket tartalmazza, valamint a tiszaújvárosi és a Budapest
[Nagytétény] - Érd kikötővel egészült ki.
65
Az 1/8. számú melléklet tartalmazza az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű meglévő és
tervezett erőműveket, feltűntetve azok iparági megnevezését is. Szélerőmű-park esetén annak
országos átviteli hálózathoz való csatlakozási pontja került megnevezésre. A Paks [Paksi
Atomerőmű II] a 25/2009. (IV. 2.) OGY határozatra tekintettel a tervezett új paksi
atomerőművet j elenti.
Az 1/9. számú melléklet a villamosenergia-átviteli távvezeték 220 kV-os és annál nagyobb
országos jelentőségű elemeit sorolja fel. A vezetékek megnevezése az iparág által használt
szakaszolást figyelembe véve történt. Az egyes nyomvonalak leírása a hálózatfejlesztési
tervek és a szakmai egyeztetések alapján kis mértékben módosult.
Az 1/10. számú melléklet az országos jelentőségű szénhidrogénszállító-hálózatokat sorolja fel,
az eddigiektől eltérően megkülönböztetve azokat a szállított közeg alapján. További változás,
hogy a melléklet az iparág számára is egyértelműen azonosítható módon tartalmazza az
összes meglévő és tervezett nagynyomású földgázvezetéket, valamint kőolajszállító- és
termékvezetéket.
A 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a transzeurópai energia-
infrastruktúra folyosó létrehozása érdekében közös érdekűvé nyilvánítandó energetikai
hálózati elemek között több olyan elem is szerepel, melyet a Törvény nem tartalmaz.
Amennyiben ezen tervezett elemek nyomvonalsávjának Törvényben történő szerepeltetése
szükségessé válik, az országos jelentőségű elem beillesztésére vonatkozó területrendezési
hatósági eljárás keretében beilleszthető a Törvénybe.
Az 1/11. számú melléklet az országos jelentőségű vízilétesítményeket tartalmazza, így a
Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú
szükségtározókat (ezek nem tartoznak a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
hatálya alá, mert a VTT tározókra a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az
érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv
továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény az
irányadó, amely csak szükségtározókat ismer), az országos jelentőségű vízkárelhárítási célú
tározókat, a 10 millió m -t meghaladó térfogatú, vízkárelhárítási célú tározási fejlesztési
lehetőségeket, a kiemelt jelentőségű vízi építményeket és az országos jelentőségű csatornákat
tartalmazza.
Az 1/12. számú melléklet az áttekinthetőséget elősegítendő, szemlélteti az országos, illetve a
kiemelt térségi és megyei területrendezési övezetek közötti kapcsolatot.
A 2. számú melléklet az Ország Szerkezeti Terve, amely lehatárolja az erdőgazdálkodási, a
mezőgazdasági, a vegyes területfelhasználású, a vízgazdálkodási, a települési és az
építmények által igénybe vett térségeket. A települési térségek közül az 1000 ha alatti
kiterjedésű települések szimbólummal kerültek feltüntetésre. A szerkezeti terv tartalmazza az
országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemeit, valamint a fővárosi térszerkezetet
meghatározó főutakat, az országos vasúti törzshálózat elemeit, nemzetközi és az egyéb
kereskedelmi és kereskedelmi repülőtérré fejleszthető, valamint az állami repülések céljára
szolgáló repülőtereket, az országos kerékpárút törzshálózatot, valamint az országos
jelentőségű kikötőket, határkikötőket. Feltüntetésre kerültek az országos jelentőségű
energetikai hálózatok és egyedi építmények, így a Paksi Atomerőmű I., Paksi Atomerőmű II.
és egyéb erőművek, a 750, 400 és 220 kV-os átviteli hálózati távvezeték elemei, valamint a
földgáz-, kőolajszállító- és termékvezetékek. A vízilétesítmények közül a mellékletben
szerepelnek a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú
szükségtározói, az országos jelentőségű vízkárelhárítási célú tározók és csatornák, a 10 millió
66
m -t meghaladó térfogatú, vízkárelhárítási célú tározási fejlesztési lehetőségek, valamint a
kiemelt jelentőségű vízi építmények.
Az egyes területfelhasználási és műszaki infrastruktúra-hálózati elemek lehatárolása
pontosabbá vált a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek tartalmának
visszacsatolásával, valamint az ágazati kutatások eredményeként.
A 3/1-9. számú mellékletek az országos övezeteket, így az országos ökológiai hálózat
övezetét, a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét, a jó termőhelyi adottságú
szántóterület övezetét, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét, a tájképvédelmi
szempontból kiemelten kezelendő terület övezetét, a világörökségi és világörökségi
várományos terület övezetét, az országos vízminőség-védelmi terület övezetét, a nagyvízi
meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló szükségtározók területét,
valamint a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét tartalmazzák.
Az egyes övezetek lehatárolása pontosabbá vált (országos ökológiai hálózat övezete, a kiváló
termőhelyi adottságú szántóterület övezete, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete,
a világörökségi és világörökségi várományos terület övezete), más övezetek lehatárolása - a
koncepcióváltás miatt - módosult (tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
övezete, országos vízminőség-védelmi terület övezete, kiemelt fontosságú honvédelmi terület
övezete), illetve új övezetként új lehatárolásra került sor (jó termőhelyi adottságú
szántóterület övezete, nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében
megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe).
A változást a jogszabályok változása, az ágazati kutatási eredmények, illetve a kiemelt térségi
és megyei területrendezési tervek tartalmának visszacsatolása indokolta.
A 37. §-hoz:
Szövegcserés javaslatokat tartalmaz.
A 38. §-hoz:
A megszüntetésre kerülő országos, illetve kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó
szabályok és rajzi mellékletek hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezéseket
tartalmazza.
A 39. §-hoz:
A hatálybalépésre vonatkozó rendelkezés, amely szerint a módosítás 2014. január 1-jén lép
hatályba.
Eltérő hatályba lépést állapít meg a törvényjavaslat a tájképvédelmi szempontból kiemelten
kezelendő terület övezete vonatkozásában, itt 2014. december 30-ig a korábbi szabályozás
marad hatályban.