﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12911. számú
törvényjavaslat
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és
egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás
átalakításával összefüggő módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. október
2013. évi ... törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és
egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás
átalakításával összefüggő módosításáról
1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
1.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Gyvt.) 6. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek -
különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében - egységes
elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el.”
2.	§
A Gyvt. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jogának érvényesítése
érdekében a gyermek számára gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátást
biztosító, továbbá a gyermek törvényes képviseletének ellátásával, ügyeinek intézésével
foglalkozó szervek és személyek a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott egységes elvek és módszertan alkalmazásával
járnak el.”
3.	§
A Gyvt. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása,
elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre
irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli.”
4.	§
A Gyvt. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot kell érteni,
ha a családbafogadó gyám a gyámsága alá helyezett gyermek tartására köteles.”
5.	§
A Gyvt. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A gyámhatóság az otthonteremtési támogatás iránti kérelem alapján az
utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnőtt részére elrendeli az
1
utógondozást. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozást
biztosító intézmény a támogatással való elszámolásig segítséget nyújt.”
6.	§
A Gyvt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Családi napköziben - nem nevelési-oktatási céllal - ellátható a bölcsődei és
óvodai ellátásban nem részesülő gyermek, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermek az
iskola nyitvatartási idején kívül, valamint az Nktv. rendelkezései szerint az általános
iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek,
valamint a magántanuló.”
7.	§
A Gyvt. VI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Befogadó szülők
48/A. § (1) A befogadó szülő átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt
teljes körű ellátást az általa befogadott gyermeknek és fiatal felnőttnek.
(2)	Befogadó szülő a helyettes szülő, a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő és a
különleges nevelőszülő.
(3)	Nem lehet befogadó szülő az, akivel szemben a 15. § (8) bekezdésében
meghatározott kizáró ok áll fenn.
(4)	A nevelőszülő - a működtető hozzájárulásával - helyettes szülői feladatokat is
elláthat. A nevelőszülő gondozásában egyidejűleg vagy kizárólag átmeneti gondozásban lévő
gyermekek vagy kizárólag gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek lehetnek, kivéve,
ha a nevelőszülő az utógondozói ellátott fiatal felnőttnek és annak átmeneti gondozásban
részesülő gyermekének együtt nyújt ellátást.
(5)	Az egy háztartásban nevelkedő gyermekek száma akkor sem haladhatja meg a 49.
§ (3) bekezdésében vagy az 54/A. §-ban meghatározott létszámot, ha az adott háztartásban élő
személyek közül többen is befogadó szülői feladatot látnak el.
(6)	A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek - nevelőszülő esetén ideértve a
fiatal felnőtteket is - számát a működtető a befogadó szülővel egyetértésben állapítja meg. A
befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell
venni a gyermek életkorát, tartós betegségét, fogyatékosságát, személyiségzavarát, a testvérek
együttes elhelyezésének lehetőségét, az egyéb gyermeknevelést befolyásoló körülményeket,
továbbá a nevelőszülő személyiségét és életkörülményeit.
(7)	A nevelőszülő tevékenységét nevelőszülői hálózat keretében végzi. A helyettes
szülő tevékenységét helyettes szülői hálózat keretében vagy önálló helyettes szülőként végzi.
A nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózat nevelési alapdokumentuma a befogadó szülők és
a befogadó szülői tanácsadók által elfogadott, a nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózatban
folyó nevelés célját, alapelvét és módszereit tartalmazó szakmai program.
2
(8)	A helyettes szülő kivételével a befogadó szülő e tevékenysége révén attól az
időponttól kezdve áll foglalkoztatási jogviszonyban, amelytől kezdve a gyámhatóság a
határozatában a gyermek gondozási helyeként a befogadó szülő háztartását határozta meg. A
foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság
részletes szabályait külön törvény határozza meg.”
8. §
(1)	A Gyvt. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az otthont nyújtó ellátás keretében
a)	különleges ellátást kell biztosítani
aa)	a tartósan beteg, a fogyatékos,
ab)	a három év alatti
gyermek számára;
b)	speciális ellátást kell biztosítani
ba)	a súlyos személyiségfejlődési, érzelmi élet- és impulzuskontroll-zavarokkal küzdő,
illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató gyermek (a továbbiakban együtt:
súlyos pszichés tüneteket mutató gyermek),
bb)	a súlyos magatartási és beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális
viselkedésformákat tanúsító gyermek (a továbbiakban együtt: súlyos disszociális tüneteket
mutató gyermek),
bc)	az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szert használó gyermek (a továbbiakban:
pszichoaktív szert használó gyermek)
számára;
c)	különleges és speciális ellátást együttesen kell biztosítani a különleges és speciális
szükségletet egyidejűleg mutató gyermek (a továbbiakban: kettős szükségletű gyermek)
számára.”
(2)	A Gyvt. 53. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az otthont nyújtó ellátás során a gyermekek helyzetét folyamatosan figyelemmel
kell kísérni, és a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye alapján vagy a
gyermekvédelmi gyám kérelmére felül kell vizsgálni.”
9.	§
A Gyvt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Nevelőszülő az a személy lehet, aki
a)	huszonnegyedik életévét betöltötte,
b)	cselekvőképes,
c)	büntetlen előéletű,
d)	a gondozásába helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, de legfeljebb ötven évvel
idősebb,
e)	személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett
gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő
visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt
életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására,
3
f)	a képesítési előírásokra vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott képzésen
eredményesen részt vett.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott korkülönbségre és az (1) bekezdés f)
pontjában meghatározott képzés elvégzésére vonatkozó rendelkezéstől - a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak szerint -
a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni.
(3)	Speciális nevelőszülő az a nevelőszülő, aki - a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak alapján - alkalmas a
nála elhelyezett súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív
szert használó, speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.
(4)	Különleges nevelőszülő az a nevelőszülő, aki - a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak alapján - alkalmas a
nála elhelyezett tartósan beteg, fogyatékos vagy három év alatti különleges ellátást igénylő
gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.”
10.	§
A Gyvt. a következő 54/A. §-sal egészül ki:
„54/A. § (1) A nevelőszülő a saját kiskorú gyermekeit is beszámítva legfeljebb hat
gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. Ha a nevelőszülő saját kiskorú
gyermekről háztartásában nem gondoskodik, akkor legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt
együttes ellátását biztosíthatja.
(2)	Ha a nevelőszülő vagy a speciális nevelőszülő speciális szükségletű gyermek teljes
körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot minden speciális
szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie.
(3)	Ha a nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő egy vagy két fő különleges
szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti
létszámot egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő három vagy
négy fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1)
bekezdés szerinti létszámot két fővel kell csökkentenie.
(4)	Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő
kérelmére vagy beleegyezésével az (1)-(3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól el
lehet térni. Az eltérés feltétele ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetén a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelésbe vett gyermek esetén a gyermekvédelmi gyám
hozzájárulása.”
11. §
A Gyvt. 54/A. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő kettős
szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti
4
létszámot minden kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell
csökkentenie.”
12. §
(1)	A Gyvt. 55. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a működtető hozzájárulásával)
„a) elláthatja
aa)	a tartósan beteg, a fogyatékos vagy a három év alatti gyermekek különleges
gondozását, nevelését,
ab)	a súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, vagy a pszichoaktív
szert használó gyermekek speciális gondozását, nevelését, továbbá
ac)	a kettős szükségletű gyermekek különleges és speciális gondozását, nevelését
együttesen,”
feltéve, hogy személyében, valamint körülményeiben alkalmas e feladatok végzésére
és a működtető biztosítja számára a speciális szakmai támogatást.)
(2)	A Gyvt. 55. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a működtető hozzájárulásával)
„c) elláthatja a helyettes szülői feladatokat, azzal, hogy a nála elhelyezhető gyermekek
száma nem haladhatja meg a 49. § (3) bekezdésében meghatározott létszámot,”
(feltéve, hogy személyében, valamint körülményeiben alkalmas e feladatok végzésére
és a működtető biztosítja számára a speciális szakmai támogatást.)
(3)	A Gyvt. 55. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működtető a nevelőszülőt)
„c) folyamatosan segíti és ellenőrzi a nevelési díj, az ellátmány és a családi pótlék
felhasználásában, a szakmai tevékenysége ellátásában.”
13.	§
A Gyvt. 56. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének)
„a) százötven százaléka, ha a nevelt gyermek a megyei, fővárosi gyermekvédelmi
szakértői bizottság által készített szakmai vélemény szerint súlyos pszichés vagy súlyos
disszociális tüneteket mutat, vagy pszichoaktív szert használó vagy kettős szükségletű,”
14.	§
A Gyvt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„58. § (1) A speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a gyermekotthon
speciális csoportja vagy a gyermekotthon az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy a nevelésbe
vett súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, pszichoaktív szert használó és
a kettős szükségletű gyermekeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt,
valamint habilitációt és rehabilitációt.
(2)	Ha a nevelésbe vett gyermeknek az intézményben való tartózkodása a gyermek
speciális szükségleteihez, állapotához igazodó terápia vagy tanulmányainak befejezése
érdekében nagykorúvá válását követően is indokolt, a fiatal felnőtt kérelmére a speciális
gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a gyermekotthon speciális csoportja utógondozói
ellátást nyújt a fiatal felnőttnek.
(3)	A speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban vagy a gyermekotthon
speciális csoportjában a gyermek teljes körű ellátásának időtartama ugyanazon a gondozási
helyen nem haladhatja meg a két évet, kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat.
(4)	A speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban vagy a gyermekotthon
speciális csoportjában a gyermek teljes körű ellátásának időtartama kivételesen indokolt
esetben,
a)	a gyermek terápiájának, a tanítási évnek vagy a gyermek képzésben való
részvételének a befejezésére tekintettel, legfeljebb egy évvel meghaladhatja a két évet, vagy
b)	a speciális szükséglet fennállásáig meghosszabbodhat.
(5)	A speciális gyermekotthon a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén
bentlakásos ellátás keretében végezheti a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői
bizottság felkérésére a gyermek személyiségvizsgálatát.
(6)	A különleges ellátást igénylő gyermek és a kettős szükségletű gyermek
gondozását, ellátását, habilitációját és rehabilitációját - az Nktv. szerinti szakértői bizottság
fogyatékosságra vonatkozó véleménye alapján - az erre a célra létrehozott különleges
gyermekotthon, gyermekotthon vagy gyermekotthoni csoport biztosítja, feltéve, ha a gyermek
nevelőszülőnél történő elhelyezése nem oldható meg és állapota nem indokolja a
fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését, vagy az elhelyezés
férőhely hiányában nem lehetséges.”
15.	§
(1)	A Gyvt. 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermeket fogadó lakásotthon
speciális vagy különleges lakásotthonként működik.”
(2)	A Gyvt. 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A különleges, speciális vagy kettős szükségletű gyermek különleges és speciális
ellátását, gondozását, habilitációját és rehabilitációját biztosító gyermekotthon eltérő
csoportlétszámát a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló
miniszteri rendelet határozza meg.”
6
16. §
(1)	A Gyvt. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv
a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás biztosítása érdekében együttműködik a gyermek
gondozási helyét fenntartó egyházi, nem állami fenntartóval és az ellátást nyújtó
intézménnyel.”
(2)	A Gyvt. 66. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze és b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és
szakértői feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60-65. §-okban foglaltakon túl”
„b) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv
döntése alapján a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító nevelőszülői hálózatot
és gyermekotthont működtet,”
17.	§
(1)	A Gyvt. 66/A. §-át megelőző címmegjelölés és alcímmegjelölés helyébe a
következő címmegjelölés és alcímmegjelölés lép:
„A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó általános szabályok”
(2)	A Gyvt. 66/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66/A. § (1) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyrészről a működtető,
másrészről a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő (a
továbbiakban együtt: nevelőszülő) között az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe
vett gyermek otthont nyújtó ellátásának biztosítása céljából, a 66/B. § (1) bekezdése szerinti
írásbeli keret-megállapodás alapján, a 66/B. § (3) bekezdésében foglalt időponttól létrejövő
foglalkoztatási j ogviszony.
(2)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló
2012.	évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény előírja.
(3)	Az Mt. rendelkezéseinek alkalmazása során
a)	munkaviszony alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt,
b)	munkaviszonyra vonatkozó szabály alatt a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyra vonatkozó jogszabályt, a 66/B. § (1) bekezdése szerinti keret-megállapodást és
kiegészítő megállapodást,
c)	munkavállaló alatt a nevelőszülőt,
d)	munkáltató alatt a nevelőszülői hálózat működtetőjét,
e)	munkabér alatt a nevelőszülőnek járó díjazást,
f)	távolléti díj alatt a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjat
7
kell érteni.
(4)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy nem tanúsíthat olyan
magatartást, amely méltatlan a nevelőszülői hivatáshoz.
(5)	A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt, és
annak megszűnését követően az általa nevelt gyermekkel, a gyermek vér szerinti családjával
és a gyermeket örökbe fogadni szándékozó személlyel kapcsolatban tudomására jutott
személyes adatot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet jogszabály
alapján nem kell más számára megismerhetővé tennie, csak a törvényben azok kezelésére
feljogosított szervnek vagy személynek hozhatja a tudomására.
(6)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános szabályai tekintetében
egyebekben az Mt. 6. § (1) és (2) bekezdését, 7. §-át, 8. § (3) bekezdését, 9. és 10. §-át, 12. §
(1)	és (2) bekezdését, 15. § (3) és (4) bekezdését, 16-18. §-át, 19. § (2) és (3) bekezdését, 20.
§ (2)-(4) bekezdését, 22. § (1)-(3) bekezdését, 23-24. §-át, 25. § (1)-(4) bekezdését, (5)
bekezdése első mondatát, (6)-(8) bekezdését, 26. §-át, 27. § (1) és (3) bekezdését, 29. § (1),
(3)	és (4) bekezdését, 30. és 31. §-át alkalmazni kell.”
18.	§
(1)	A Gyvt. a 66/B. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:
„A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejötte”
(2)	A Gyvt. 66/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66/B. § (1) A működtető és a nevelőszülő a köztük létrejövő nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseiről - a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony
egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal - írásbeli keret-
megállapodást köt. Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról - a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal -
a működtető és a nevelőszülő kiegészítő megállapodást köt.
(2)	A keret-megállapodást és a kiegészítő megállapodást a működtető és a nevelőszülő
közös megegyezéssel módosíthatják. A keret-megállapodás és a kiegészítő megállapodás
módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az írásbeli keret-megállapodás alapján
attól az időponttól jön létre, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek
gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg.
(4)	Az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével a nevelőszülő nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonya mellett - a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint
-	időkorlátozás nélkül folytathat a Cst. 4. § d) pontjában meghatározott keresőtevékenységet,
feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.
(5)	Ha a nevelőszülő a saját gyermekeit is beszámítva négy vagy annál több gyermek
ellátását biztosítja, keresőtevékenységet heti húsz órát meg nem haladó időtartamban
folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, feltéve, hogy a munkavégzés otthonában történik. A
8
munkavégzésre a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint akkor kerülhet sor,
ha a nevelőszülő ezzel nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását.
(6)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen
-	helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén - a jogviszony határozott időre is
létesíthető. A határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra az Mt. 192. § (1), (2)
és (4) bekezdését alkalmazni kell.
(7)	Házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő személy nevelőszülőként csak akkor
foglalkoztatható, ha a nevelőszülői tevékenység végzéséhez házastársa, élettársa írásban
hozzájárul.”
19.	§
(1)	A Gyvt. a 66/C. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:
„A nevelőszülő együttműködési kötelezettsége”
(2)	A Gyvt. 66/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66/C. § (1) A nevelőszülő együttműködik
a)	a működtetőjével,
b)	a gyermekvédelmi gyámmal, a gyermek kapcsolattartásra jogosult szülőjével és más
hozzátartozójával,
c)	az ellátási tevékenységét ellenőrző és a gyermek ügyében eljáró gyámhatósággal,
d)	a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, és
e)	a gyermek számára ellátást, szolgáltatást nyújtó intézményekkel, különösen az
egészségügyi szolgáltatókkal és köznevelési intézményekkel.
(2)	A nevelőszülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a
működtetőt, ha feladatainak ellátásában tartósan akadályoztatva van vagy életkörülményeiben
jelentős változás várható.
(3)	A működtető a székhelyén, illetékességi területén kívül élő nevelőszülővel is
létesíthet nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, feltéve, hogy a gyermek nevelését,
gondozását és a nevelőszülői család életkörülményeit rendszeresen figyelemmel tudja kísérni,
valamint az 55. § (5) bekezdése szerinti feladatokat el tudja látni.”
20.	§
(1)	A Gyvt. a 66/D. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:
„A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése”
(2)	A Gyvt. 66/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66/D. § (1) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik
a)	a nevelőszülő halálával,
b)	a működtető jogutód nélküli megszűnésével,
c)	a határozott idő lejártával, vagy
9
d)	ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült és a
gyámhatóság az ezt követő három hónapon belül újabb gyermeket, fiatal felnőttet nem
helyezett el a gondozásában.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott időtartam a gyermeknek, a fiatal
felnőttnek a nevelőszülő gondozásából való kikerülését követő naptól kezdődik abban az
esetben is, ha a nevelőszülőt az egyes gyámi feladatok ellátására a gyámhatóság gyámként
kirendelte.
(3)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntethető
a)	a felek közös megegyezésével,
b)	felmondással, vagy
c)	azonnali hatályú felmondással.
(4)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésének közös megegyezéssel
történő kezdeményezéséről a gyámhatóságot értesíteni kell. Ilyen esetben a jogviszony a
megszüntetés kezdeményezésétől számított legalább harminc, legfeljebb hatvan nap elteltével
szüntethető meg.
(5)	A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt hatvan napos felmondási
idővel indokolás nélkül írásban felmondhatja. A működtető indokolt esetben a felmondási idő
alatt felmentheti a nevelőszülőt a munkavégzés alól, ha az nem ellentétes a nála elhelyezett
gyermek érdekeivel.
(6)	A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - a (7) bekezdésben
foglaltak kivételével - hatvan napos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja. A
felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokának valóságát
és okszerűségét a működtető bizonyítja.
(7)	A működtető azonnali hatállyal felmondja a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyt, ha
a)	a nevelőszülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet,
b)	a nevelőszülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet érintő gondnokság alá
helyezte,
c)	a nevelőszülővel vagy a vele egy háztartásban élő más személlyel szemben a 15. §
(8)	bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásáról szerez tudomást,
d)	a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette,
vagy
e)	a nevelőszülő a (8) bekezdésben foglalt magatartást megvalósítja.
(8)	Ha a nevelőszülő a gyermek, fiatal felnőtt nevelése, ellátása során meg nem
engedett nevelési módszereket alkalmaz, a gyermeket, fiatal felnőttet bántalmazza,
élelmezését megvonja, a gyermek, fiatal felnőtt gondozását, nevelését önhibájából súlyosan
elhanyagolja, a vér szerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, örökbefogadását
akadályozza vagy a gyermek, fiatal felnőtt ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek,
fiatal felnőtt szükségleteire fordítja, a működtető megkeresi a gyámhatóságot a gyermek,
fiatal felnőtt új gondozási helyének kijelölése érdekében. A működtető erről egyidejűleg
értesíti a gyermekvédelmi gyámot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.
10
(9)	A (8) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülőnek a 66/H. § alapján járó díjazása
folyósítását a gyermek gondozási helyének megváltoztatásáról szóló gyámhatósági döntés
jogerőre emelkedéséig fel kell függeszteni. Ha a gyámhatóság nem változtatja meg a gyermek
gondozási helyét, a felfüggesztés idejére járó nevelőszülői díjazást a működtető egy
összegben kifizeti a nevelőszülő részére. Ellenkező esetben a nevelőszülői díjazás folyósítását
a felfüggesztés időpontjára visszamenő hatállyal meg kell szüntetni.
(10)	Ha a (8) bekezdésben foglaltakról a gyámhatóság nem a működtetőtől értesül, a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondását kezdeményezi a
működtetőnél. Ezzel egyidejűleg a gyámhatóság szükség esetén kijelöli a gyermek új
gondozási helyét.
(11)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló
megállapodást és nyilatkozatokat írásba kell foglalni.
(12)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállását nem érinti, ha a gyermek
vagy a fiatal felnőtt átmenetileg a nevelőszülő háztartásán kívül tartózkodik, így különösen,
ha a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi, diákotthoni elhelyezésben részesül, üdül vagy
gyógyintézeti kezelés alatt áll.
(13)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti
megszűnésekor, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésekor a
nevelőszülő átadja a gyermekkel kapcsolatos iratokat a működtetőnek és a gyermek, fiatal
felnőtt után járó juttatásokkal elszámol.
(14)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése
tekintetében egyebekben az Mt. 80. § (2) bekezdését, 82. §-át és 84. § (1)-(3) bekezdését
alkalmazni kell.”
21. §
A Gyvt. 66/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66/E. § (1) A nevelőszülőt legalább három év folyamatosan nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő után végkielégítés illeti meg, ha a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony a működtető jogutód nélküli megszűnésével, vagy - a 66/D. § (7)
bekezdésében meghatározott eseteket kivéve - a működtető általi felmondással szűnik meg.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a nevelőszülőnek, ha a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya megszűnése időpontjában öregségi nyugdíjra
jogosult vagy abban részesül.
(3)	A végkielégítés mértéke
a)	legalább három év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban
eltöltött idő esetén egyhavi,
b)	legalább öt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő
esetén kéthavi,
c)	legalább tíz év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött
idő esetén háromhavi,
11
d)	legalább tizenöt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban
eltöltött idő esetén négyhavi,
e)	legalább húsz év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött
idő esetén öthavi,
f)	legalább huszonöt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban
eltöltött idő esetén hathavi,
a nevelőszülőnek a végkielégítés megállapítását megelőző három évben kifizetett
nevelőszülői díjazás havi átlagának megfelelő összeg.
(4)	A végkielégítés mértéke háromhavi, a nevelőszülőnek a végkielégítés
megállapítását megelőző három évben kifizetett nevelőszülői díj havi átlagának megfelelő
összeggel emelkedik, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az öregségi
nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.”
22.	§
(1)	A Gyvt. 66/F. §-át megelőző alcímmegjelölés helyébe a következő
alcímmegjelölés lép:
„Munkaidő és szabadság”
(2)	A Gyvt. 66/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66/F. § (1) A nevelőszülő feladatainak és idejének beosztását - a gyermeknevelés
követelményeinek megfelelően - maga határozza meg.
(2)	Az öt vagy annál több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben
legalább kettő, legfeljebb hét munkanap szabadság illeti meg. Az ötnél kevesebb gyermeket
nevelő nevelőszülőnek a működtető és a nevelőszülő megállapodása alapján naptári
negyedévenként legfeljebb hét munkanap szabadság adható, figyelembe véve a
nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek számát, ellátási szükségletét és azt, hogy a nevelőszülő
mióta lát el nevelőszülői tevékenységet. A nevelőszülőnek nem jár szabadság arra az
időtartamra, amíg kizárólag a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjra jogosult.
(3)	A működtető és a nevelőszülő megállapodnak a szabadság kiadásának időpontjáról
és a nevelőszülő helyettesítéséről. A szabadság időpontja tekintetében a nevelőszülő kérését
lehetőség szerint figyelembe kell venni. A szabadságot - a (4) bekezdés szerinti eset
kivételével - az adott naptári negyedévben kell kivenni.
(4)	A nevelőszülő kérésére az egyes negyedévekre járó szabadságok időtartama a
naptári éven belül összevonható, feltéve, hogy a nevelőszülő helyettesítése megoldható.
(5)	A szabadság időtartamára a működtető a szabadságot megelőző utolsó olyan
hónapra járó nevelőszülői díj arányos részét fizeti ki a nevelőszülőnek, amelyben a
nevelőszülőnél gyermeket, fiatal felnőttet helyeztek el. A naptári évben ki nem adott
szabadságot meg kell váltani.
(6)	A nevelőszülőt az Mt. 126. §-a szerinti betegszabadság, az Mt. 127. §-a szerinti
szülési szabadság és a saját gyermekére tekintettel az Mt. 128-130. § szerinti fizetés nélküli
szabadság illeti meg.
12
(7)	A szabadság tekintetében egyebekben az Mt. 121. §-át, 122. § (1) bekezdését, 125.
§-át, 133. §-át és 134. § (1) bekezdés c) pontját alkalmazni kell.”
23.	§
(1)	A Gyvt. 66/G. §-át megelőző alcímmegjelölés helyébe a következő
alcímmegjelölés lép:
„A nevelőszülő segítése és helyettesítése”
(2)	A Gyvt. 66/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66/G. § (1) A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával
kell gondoskodnia
a)	a nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő egyidejűleg legalább öt gyermek teljes
körű ellátását biztosítja,
b)	a speciális nevelőszülő segítéséről a nála elhelyezett gyermekek számától
függetlenül,
c)	a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a különleges nevelőszülő egyidejűleg
legalább három különleges ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja,
d)	- gyermekszámtól függetlenül - az a)-c) pont szerinti nevelőszülő segítéséről a
nevelőszülő szabadsága, betegsége, képzése, továbbképzése vagy egyéb akadályoztatása
esetén.
(2)	A gyermekgondozó személyére a nevelőszülő tesz javaslatot. Gyermekgondozó
elsősorban a nevelőszülő hozzátartozója lehet.
(3)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a működtető a nevelőszülő segítéséről
másik, helyettesítésre kijelölt nevelőszülő biztosításával vagy a gyermekvédelmi intézmény
által biztosított gyermekfelügyelettel is gondoskodhat.
(4)	Nem lehet gyermekgondozó az, akivel szemben a 15. § (8) bekezdésében
meghatározott kizáró ok áll fenn.
(5)	Nem lehet gyermekgondozó és a nevelőszülőt nem helyettesítheti olyan másik
nevelőszülő, akinek személye ellen a nevelőszülő tiltakozik.”
24.	§
A Gyvt. 66/G. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell
gondoskodnia)
„c) a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a különleges nevelőszülő egyidejűleg
legalább három különleges ellátási szükségletű vagy kettős szükségletű gyermek teljes körű
ellátását biztosítja,”
25.	§
13
(1)	A Gyvt. a 66/H. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:
„A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása”
(2)	A Gyvt. 66/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66/H. § (1) A nevelőszülőt tevékenységéért a foglalkoztatási jogviszony
fennállásának időtartama alatt - a 66/B. § (1) bekezdése szerinti megállapodásokban
meghatározott - díjazás illeti meg.
(2)	A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítő díjból és a többletdíjból áll.
(3)	A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt - függetlenül
attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet - alapdíjként havonta legalább a
kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) 30%-a illeti meg.
(4)	A nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal
felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a illeti meg.
(5)	A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett
speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a
minimálbér 5%-a illeti meg.
(6)	A nevelőszülőt kizárólag az alapdíj illeti meg a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi,
diákotthoni elhelyezésének időtartamára. Ha a gyermek, fiatal felnőtt a tanítás nélküli
pihenőnapok kivételével tanítási szünet, betegség vagy egyéb ok miatt nem a kollégiumban,
diákotthonban, hanem a nevelőszülő háztartásában tartózkodik, a nevelőszülő az alapdíjon
felül a kiegészítő díjra, valamint az (5) bekezdésben meghatározott szükségletű gyermek után
a többletdíjra is jogosult.
(7)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása
tekintetében egyebekben az Mt. 154. és 155. §-át, 157. § (1) bekezdését, 158. §-át, 159. § (1)-
(5)	bekezdését, 161. § (1) és (2) bekezdését, valamint 162-164. §-át alkalmazni kell.”
26.	§
A Gyvt. 66/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett
speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a
minimálbér 5%-a illeti meg.”
27.	§
(1)	A Gyvt. a 66/I. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:
„Kártérítési felelősség, jogvita”
(2)	A Gyvt. 66/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„66/I. § (1) A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyából eredő
kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért az Mt. 179. §-a szerint tartozik
kártérítési felelősséggel.
(2)	A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben a
nevelőszülőnek okozott kárért az Mt. 166. § (1) és (2) bekezdése, 167. §-a és 177. §-a szerint
tartozik kártérítési felelősséggel.
(3)	A nevelőszülő és a működtető között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból
származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitára az Mt. 285. §
(1)-(3) bekezdését, 286. §-át, 287. § (1), (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.”
28.	§
(1)	A Gyvt. a 66/J. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:
„A helyettes szülői jogviszony”
(2)	A Gyvt. 66/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66/J. § (1) A helyettes szülői jogviszony - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának
figyelembevételével - a működtető és a helyettes szülő között, a gyermekek átmeneti
gondozása-nevelése céljából, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő jogviszony.
(2)	A helyettes szülői jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen -
helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén - a jogviszony határozott időre is
létesíthető.
(3)	A helyettes szülői jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek a feleket attól
az időponttól illetik meg vagy terhelik, amelytől a gyermek ténylegesen a helyettes szülő
gondozásába került.
(4)	A működtető és a helyettes szülő a megállapodást csak közös megegyezéssel
módosíthatja. A módosítást mindkét fél kezdeményezheti.
(5)	A megállapodás módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(6)	A helyettes szülői jogviszony megszűnik
a)	a helyettes szülő halálával,
b)	a működtető jogutód nélküli megszűnésével, vagy
c)	a határozott idő lejártával.
(7)	A helyettes szülői jogviszony megszüntethető
a)	a felek közös megegyezésével,
b)	felmondással, vagy
c)	azonnali hatályú felmondással.
15
(8)	A helyettes szülő a helyettes szülői jogviszonyt harminc napos felmondási idővel
indokolás nélkül írásban felmondhatja. A működtető indokolt esetben a felmondási idő alatt
felmentheti a helyettes szülőt a munkavégzés alól, ha az nem ellentétes az általa gondozott
gyermek érdekeivel.
(9)	A működtető a helyettes szülői jogviszonyt - a (10) bekezdésben foglaltak
kivételével - harminc napos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja. A
felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokának valóságát
és okszerűségét a működtető bizonyítja.
(10)	A működtető azonnali hatállyal felmondja a helyettes szülői jogviszonyt, ha
a)	a helyettes szülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet,
b)	a helyettes szülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességét érintő gondnokság
alá helyezte,
c)	a helyettes szülővel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok
következik be, vagy
d)	a bíróság a helyettes szülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette.
(11)	A helyettes szülői jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást vagy
nyilatkozatokat írásba kell foglalni.”
29.	§
A Gyvt. 66/J. § (10) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működtető azonnali hatállyal felmondja a helyettes szülői jogviszonyt, ha)
„b) a helyettes szülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességét érintő gondnokság
alá helyezte vagy számára a gyámhatóság támogatót rendelt ki,”
30.	§
A Gyvt. 66/K. és 66/L. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„66/K. § (1) A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő
együttműködik a működtetővel, a gyermek ügyében illetékes gyámhatósággal, a
gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő
tevékenységét ellenőrző gyámhatósággal.
(2)	A helyettes szülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a
működtetőt, ha feladatainak ellátásában akadályoztatva van vagy életkörülményeiben jelentős
változás várható.
(3)	A helyettes szülő - a működtető hozzájárulásával - nevelőszülői feladatot vagy a
gyermekek napközbeni ellátását biztosító feladatokat is végezhet. Ilyen esetben reá nézve a
66/A-66/I. §-ban vagy a 43. §-ban meghatározottakat alkalmazni kell.
66/L. § A működtető a helyettes szülőt arra az időtartamra, amikor átmeneti gondozást
nyújt a gyermeknek, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű
helyettes szülői díjban részesíti.”
16
31.	§
A Gyvt. 68. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhatóság - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével -
védelembe veheti továbbá)
„a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértési tényállást megvalósító
gyermeket és a szabálysértést elkövetett fiatalkorút,”
32.	§
(1)	A Gyvt. 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
[Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali
elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a
menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet
parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható határozatával ideiglenesen]
„b) tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén minden esetben a
legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél
helyezi el, kivéve, ha egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása
ezt nem teszi lehetővé vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása,
c)	tizenkettedik életévét betöltött gyermek esetén vagy ha azt a gyermek egészségi
vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása indokolja vagy ha más okból
szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása - az ideiglenes hatályú elhelyezés
biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában, speciális
lakásotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el.”
(2)	A Gyvt. 72. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A beutaló szerv a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről haladéktalanul
értesíti a gyámhatóságot vagy külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a 4.
§ (1) bekezdés b) pontja szerinti személyt - a Kormány által kijelölt gyámhatóságot.”
33.	§
A Gyvt. 76. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(A gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha)
f a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény,
valamint a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősülő gyermek
a gondozási helyéről engedély nélkül eltávozott és oda hatvan napon belül nem tért vissza.”
34.	§
17
A Gyvt. 81/A. §-a és az azt megelőző alcímmegjelölés helyébe a következő
rendelkezés és alcímmegjelölés lép:
„A gyermek személyes szabadságának korlátozása a speciális gyermekotthonban, a
speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában
81/A. § (1) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek személyes
szabadságának korlátozására abból a célból kerül sor, hogy a gyermek képessé váljon részt
venni a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban vagy a gyermekotthon
speciális csoportjában folyó terápiás munkában.
(2)	A gyermek személyes szabadságának korlátozása csak kivételesen, a cél eléréséhez
szükséges időtartamra rendelhető el.
(3)	A személyes szabadság korlátozása keretében a gyermek
a)	a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a speciális csoporttal rendelkező
gyermekotthon területét nem hagyhatja el,
b)	köteles a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a gyermekotthon
speciális csoportjának vezetője (a továbbiakban együtt: speciális gyermekotthon vezetője)
által kijelölt helyiségekben tartózkodni, vagy
c)	köteles a speciális gyermekotthon biztonsági elkülönítőjében tartózkodni.
(4)	Ha a gyermek speciális ellátása a gyermek együttműködési problémája miatt nem
kezdhető meg vagy megszakad, és ez a gyermek egészségi vagy pszichés állapotát
veszélyezteti, a speciális gyermekotthon vezetője legfeljebb negyvennyolc óra időtartamra, a
(3)	bekezdés a) vagy b) pontja szerinti intézkedés alkalmazásával korlátozhatja a gyermek
személyes szabadságát.
(5)	Ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások
életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű
ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével vagy biztonsági elkülönítéssel
hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője
a)	legfeljebb negyvennyolc óra időtartamra, a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti
intézkedés alkalmazásával, vagy
b)	legfeljebb huszonnégy óra időtartamra, a (3) bekezdés c) pontja szerinti intézkedés
alkalmazásával
korlátozhatja a gyermek személyes szabadságát.
(6)	Ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapota tette szükségessé a személyes
szabadság korlátozását, a gyermekotthon vezetője haladéktalanul gondoskodik a gyermek
orvosi vizsgálatáról és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásáról.
(7)	A személyes szabadság korlátozásának elrendeléséről a speciális gyermekotthon
vezetője haladéktalanul, de legkésőbb harminchat órán belül értesíti a gyermekvédelmi
gyámot, a gyermekjogi képviselőt, a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot
és a gyámhatóságot.
(8)	A gyermek, a gyermekvédelmi gyám vagy a gyermekjogi képviselő panasszal élhet
a személyes szabadság korlátozásával szemben a speciális gyermekotthon, a speciális
18
lakásotthon, a speciális csoporttal rendelkező gyermekotthon fenntartójánál. A
gyermekvédelmi gyám és a gyermekjogi képviselő a panaszt annak megtételével egyidejűleg
tájékoztatásul megküldi a gyámhatóságnak. A gyermek által tett panaszt a fenntartó a panasz
beérkezését követően haladéktalanul tájékoztatásul megküldi a gyámhatóságnak.
(9)	A panaszt a fenntartó annak beérkezését követő tizenöt napon belül kivizsgálja és
ha jogosnak tartja, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a személyes szabadság
további indokolatlan korlátozásának megelőzése érdekében.
(10)	Ha a gyermek személyes szabadságának korlátozására négy héten belül legalább
két alkalommal sor kerül, a gyámhatóság hivatalból megvizsgálja a nevelési felügyelet
elrendelésének szükségességét.”
35.	§
(1)	A Gyvt. a 81/B. §-t megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:
„Nevelési felügyelet a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a
gyermekotthon speciális csoportjában”
(2)	A Gyvt. 81/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81/B. § (1) Ha a gyermek személyes szabadságának korlátozása előreláthatólag
negyvennyolc órát meghaladóan szükséges, a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezi
a gyámhatóságnál a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését. A gyámhatósági határozat
meghozataláig elsősorban a gyermek kivizsgálására, a veszélyeztető magatartás
megszüntetésére és a gyors állapotromlás megelőzésére kell törekedni.
(2)	A gyámhatóság a speciális gyermekotthon vezetőjének kezdeményezésére vagy a
81/A. § (10) bekezdése szerinti esetben hivatalból vagy a gyermekvédelmi gyám kérelmére a
gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha
a)	a gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan
magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet
vagy közvetlen és súlyos veszélyt jelent, és
b)	a veszélyhelyzet kizárólag a gyermek negyvennyolc órát meghaladó időtartamban
zárt körülmények között biztosított teljes körű ellátásával, kivizsgálásával és terápiájával
hárítható el.
(3)	A nevelési felügyelet időtartama nem haladhatja meg a két hónapot.
(4)	A gyámhatóság a nevelési felügyelet céljának elősegítése érdekében elrendelheti,
hogy a gyermek
a)	a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a speciális csoporttal rendelkező
gyermekotthon meghatározott helyiségeiben tartózkodjék,
b)	meghatározott ideig hozzátartozóival a kapcsolattartását csak korlátozott módon
gyakorolhassa, vagy
c)	a gyermekvédelmi gyám egyetértésével meghatározott gyógykezelésnek vagy
gyógyító eljárásnak vesse alá magát.
19
(5)	A gyámhatóság a határozathozatal előtt - a gyermek állapotát figyelembe véve -
meghallgatja a gyermeket, a gyermek törvényes képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, a
speciális gyermekotthon vezetőjét, valamint kikéri a speciális gyermekotthon, a speciális
lakásotthon, a gyermekotthon speciális csoportja telephelye szerinti megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleményét. A meghallgatást szükség esetén a
gyámhatóság hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani.
(6)	A gyámhatóság a nevelési felügyelet kérdésében a megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleményétől csak kivételesen indokolt esetben
térhet el.
(7)	A gyámhatóság a gyermek nevelési felügyeletéről a nevelési felügyelet
elrendelésének a speciális gyermekotthon vezetője általi kezdeményezésétől, a 81/A. § (10)
bekezdésében foglaltakról való tudomásszerzéstől vagy a gyermekvédelmi gyám kérelmének
beérkezésétől számított nyolc napon belül határoz.
(8)	A gyámhatóság a nevelési felügyelet fenntartását a megyei, fővárosi szakértői
bizottság szakmai véleménye alapján, továbbá a gyermek, a gyermekjogi képviselő vagy a
gyermekvédelmi gyám kérelmére felülvizsgálja.”
36.	§
(1)	A Gyvt. 82. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot a Kormány rendeletében kijelölt
szerv működteti.”
(2)	A Gyvt. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság a bizottság
vezetőjéből és legalább három tagból, a speciális szükséglet felmerülése, vizsgálata esetén
legalább öt tagból áll. A szakértői bizottság állandó tagja egy fő bizottságvezető, egy fő
gyermekorvos, egy fő gyermek-szakpszichológus és egy fő, a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és
működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben a területi gyermekvédelmi
szakszolgálatnál utógondozó, családgondozó munkakörben elfogadott szakképesítéssel
rendelkező személy. A speciális szükséglet felmerülése, vizsgálata esetén a vezetőből és a
három állandó tagból álló szakértői bizottság kiegészül egy fő pszichiáterrel és egy fő
gyógypedagógussal. Az örökbefogadás előkészítése céljából az (5) bekezdés szerinti
összefoglaló vélemény elkészítése esetén a vezetőből és a három állandó tagból álló szakértői
bizottság szükség szerint kiegészül egy fő gyógypedagógussal. A gyermekvédelmi szakértői
bizottság munkájába - felkérésre - bevonható a gyermek egészségi, mentális és általános
személyiségállapota szerinti eseti szakértő is.”
(3)	A Gyvt. 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye
tartalmazza a gyermek állapotának megfelelő ellátási formára, az egyéni elhelyezési tervre és
a gyermek gondozására, nevelésére, fejlesztésére, esetleges terápiájára vonatkozó javaslatot,
annak indokolásával együtt.”
20
(4) A Gyvt. 82. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai
véleménye a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény 50. § (5) bekezdése szerinti véleménynek minősül. A megyei, fővárosi és az
országos gyermekvédelmi szakértői bizottság a szakmai véleményének elkészítéséért
díjazásban nem részesül.
(8)	A megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság pártatlanul
és befolyásmentesen alakítja ki szakmai véleményét. A szakmai vélemény tartalma
tekintetében a megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelemi szakértői bizottság nem
utasítható. Az adott ügyben nem lehet a szakértői bizottság tagja az a személy, akivel
szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 58. § (6) bekezdése alapján kizáró ok áll fenn.
(9)	Ha a megyei, fővárosi vagy az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság
határidőn belül nem készíti el szakmai véleményét, a gyámhatóság megkeresi a szakértői
bizottságot fenntartó szervet, hogy
a)	vizsgálja ki a mulasztás okát, és
b)	tegye meg a szükséges intézkedéseket a szakmai véleménynek a gyámhatóság által
újonnan kitűzött határidőre történő elkészítése érdekében.
(10)	A (9) bekezdéstől eltérően a gyámhatóságnak nem kell megkeresnie a szakértői
bizottságot fenntartó szervet, ha a szakértői bizottság arról tájékoztatja, hogy szakmai
véleményét a gyermek engedély nélküli távolléte miatt nem tudta elkészíteni.”
37.	§
A Gyvt. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utógondozást
a)	a gyermek tekintetében a lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat,
b)	a fiatal felnőtt tekintetében a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekotthon,
az utógondozó otthon vagy a külső férőhely működtetőj e
látja el.”
38.	§
(1)	A Gyvt. 93. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ha)
„b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a 24. életévének, ha
felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, 25. életévének,”
(betöltéséig kérheti.)
(2)	A Gyvt. 93. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
21
(Megszűnik az utógondozói ellátás, ha a fiatal felnőtt)
„b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a tanulói, hallgatói
vagy felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napon, de tanulói vagy
felnőttképzési jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 24., hallgatói jogviszony fennállása
esetén legkésőbb a 25. életévének betöltésével,”
39.	§
A Gyvt. 130/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„130/A. § (1) A gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos
veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető
magatartása esetén
a)	a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot,
b)	ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni, és
c)	a helyszíni szemle a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó
személyek akarata ellenére is megtartható.
(2)	A gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos
veszélyeztető ok felmerülése esetén a gyámhatóság erre irányuló külön kérelem hiányában is
zártan kezeli a gyermek, a tanú és az eljárást kezdeményező szerv vagy személy adatait.”
40.	§
A Gyvt. 132. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelentős tény vagy
körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a gyámhatóság
a)	megkeresi a nevelési tanácsadót, szakértő- és rehabilitációs bizottságot, pszichiátriai
szakellátó intézményt vagy családvédelemmel foglalkozó szervet, vagy
b)	szakértőt rendel ki.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a gyámhatóság arra kötelezi a szülőt, a
törvényes képviselőt vagy az egyéb ügyfelet, hogy a gyermekkel keresse fel az (1) bekezdés
szerinti szervet vagy személyt és közreműködésével, a vizsgálaton való részvételével járuljon
hozzá a vizsgálat eredményességéhez.”
41.	§
(1)	A Gyvt. 135. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az (1) bekezdés szerinti szervek jogosultak
a gyermek]
„aa) személyazonosító adatainak, társadalombiztosítási azonosító jelére és
adóazonosító jelére vonatkozó,”
(adatainak a kezelésére.)
22
(2)	A Gyvt. 135. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása, a gyermek örökbefogadásának
elősegítése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából a
területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhatóság kezeli)
„b) az örökbe fogadni szándékozó személy
ba)	személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
bb)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
bc)	családi állapotára, fennálló házasságára, élettársi, bejegyzett élettársi
kapcsolatának tényére, gyermekei számára, nevére, nemére, születési idejére és az arra
vonatkozó adatokat, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy kivel él egy háztartásban, a
gyermekei kivel élnek egy háztartásban és kinek a gondozásában nevelkednek (a
továbbiakban együtt: családi helyzetre vonatkozó adatok),
bd)	vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
be)	Csjt. 47. §-a szerinti örökbefogadásra való alkalmasságára vonatkozó adatokat,
bj) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,
bg)	örökbe fogadható gyermekhez történő kiválasztásának a személyes gondoskodást
nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól
és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével
összefüggő adatokat,
bh)	- hozzájárulása esetén - fényképét,
bi)	hozzájárulását ahhoz, hogy az e pont szerinti adatait - az országos örökbefogadást
elősegítő szerv közreműködésével - az örökbefogadható gyermek szerinti másik területi
gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából kezelje.”
(3)	A Gyvt. 135. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása, a gyermek örökbefogadásának
elősegítése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából a
területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhatóság kezeli)
„e) az örökbe fogadható gyermek
ea)	személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
eb)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
ec)	családi jogállására és képzelt szülőjére vonatkozó adatait,
ed)	törvényes képviselőjének személyazonosító adatait,
ee)	vér szerinti szülőjének személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító
jelére, vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira,
gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására
vonatkozó, egészségi állapotára vonatkozó és büntetlen előéletére vonatkozó adatokat,
ej) - ha gyermekvédelmi szakellátásban részesül - gyermekvédelmi gondoskodással
összefüggő adatait,
eg)	testvéreinek, féltestvéreinek személyazonosító adatait, egészségi állapotukra
vonatkozó adatokat és - ha gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek vagy részesültek -
gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adataikat,
eh)	személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi
eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,
23
ei)	számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyek kiválasztásának a
személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint
személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti
folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,
ej) fényképét, róla készített mozgóképet,
ek) ea)-ej) alpontba tartozó adatain kívül a vele kapcsolatos gyámhatósági és a családi
helyzetére vonatkozó bírósági döntésekben foglalt adatokat.”
(4)	A Gyvt. 135. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az országos örökbefogadást elősegítő szerv a gyermek belföldön történő
örökbefogadásának elősegítése, a nevelésbe vett gyermek belföldi örökbefogadására tett
intézkedések eredménytelenségének megállapítása és a származás megismeréséhez való jog
érvényesülésének biztosítása céljából kezeli
a)	az örökbe fogadható gyermek
aa)	személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
ab)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
ac)	családi jogállására és képzelt szülőjére vonatkozó adatait,
ad)	törvényes képviselőjének személyazonosító adatait,
ae)	vér szerinti szülőjének személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító
jelére, vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira,
gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására
vonatkozó, egészségi állapotára vonatkozó és büntetlen előéletére vonatkozó adatokat,
af)	- ha gyermekvédelmi szakellátásban részesül - gyermekvédelmi gondoskodással
összefüggő adatait,
ag)	testvéreinek, féltestvéreinek személyazonosító adatait, egészségi állapotukra
vonatkozó adatokat és - ha gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek vagy részesültek -
gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adataikat,
ah)	személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi
eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,
ai)	számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyek kiválasztásának a
személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint
személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti
folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,
aj) fényképét, róla készített mozgóképet,
ak) aa)-aj) alpontba tartozó adatain kívül a vele kapcsolatos gyámhatósági és a családi
helyzetére vonatkozó bírósági döntésekben foglalt adatokat,
b)	az örökbe fogadni szándékozó személy
ba)	személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
bb)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
bc)	családi helyzetére vonatkozó adatokat,
bd)	vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
be)	Csjt. 47. §-a szerinti örökbefogadásra való alkalmasságára vonatkozó adatokat,
bf)	örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,
bg)	örökbe fogadható gyermekhez történő kiválasztásának a személyes gondoskodást
nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól
és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével
összefüggő adatokat,
bh)	- hozzájárulása esetén - fényképét,
24
bi)	hozzájárulását ahhoz, hogy a 135. § (5) bekezdés b) pont szerinti adatait - az
országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével - az örökbefogadható gyermek
szerinti másik területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek örökbefogadásának
elősegítése céljából kezelje,
c)	a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő személyazonosító
adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, az egészségi állapotára vonatkozó adatokat és -
önkéntes adatszolgáltatása alapján - a vagyoni helyzetére, családi helyzetére és a terhesség
eltitkolásának tényére, okára vonatkozó adatokat.”
(5)	A Gyvt. 135. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A központi hatóság a nevelésbe vett gyermek külföldre történő
örökbefogadásának elősegítése, a külföldi örökbefogadások utánkövetése és a származás
megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából kezeli
a)	a Csjt. 49. § (3) bekezdése alapján külföldre örökbe adható gyermek
aa)	személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
ab)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
ac)	családi jogállására és képzelt szülőjére vonatkozó adatait,
ad)	törvényes képviselőjének személyazonosító adatait,
ae)	vér szerinti szülőjének személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító
jelére, vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira,
gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására
vonatkozó, egészségi állapotára vonatkozó és büntetlen előéletére vonatkozó adatokat,
af)	gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adatait,
ag)	testvéreinek, féltestvéreinek személyazonosító adatait, egészségi állapotukra
vonatkozó adatokat és - ha gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek vagy részesültek -
gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adataikat,
ah)	személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi
eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,
ai)	számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyek kiválasztásának a
személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint
személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti
folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,
aj) fényképét, róla készített mozgóképet,
ak) aa)-aj) alpontba tartozó adatain kívül a vele kapcsolatos gyámhatósági és a családi
helyzetére vonatkozó bírósági döntésekben foglalt adatokat,
b)	a külföldön élő örökbe fogadni szándékozó személy
ba)	személyazonosító adatait,
bb)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
bc)	családi helyzetére vonatkozó adatokat,
bd)	vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
be)	Csjt. 47. §-a szerinti örökbefogadásra való alkalmasságára vonatkozó adatokat,
bf)	örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,
bg)	az örökbe fogadható gyermekhez történő kiválasztásának a személyes
gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek
szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával
és eredményével összefüggő adatokat,
bh)	- hozzájárulása esetén - fényképét,
c)	a külföldön élő örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére,
egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
25
d)	a külföldre örökbe adott gyermek helyzetéről, beilleszkedéséről szóló jelentésben
foglalt adatokat,
e)	a külföldre örökbe adott gyermek személyazonosító adatait.”
42.	§
(1)	A Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós
anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő
tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó
szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó
szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér
szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli
a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő]
„aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,”
(2)	A Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós
anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő
tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó
szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó
szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér
szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli
a gyermek]
„ba) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, fényképét,”
(3)	A Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós
anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő
tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó
szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó
szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér
szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli
az örökbe fogadni szándékozó személy]
„ca) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét és hozzájárulása
esetén a fényképét,”
(4)	A Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
26
[Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós
anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő
tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó
szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó
szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér
szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli
az örökbe fogadó szülő]
„da) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,”
43.	§
A Gyvt. XXI. Fejezet „Adatkezelés” cím „Általános szabályok” alcíme a következő
136/B. §-sal egészül ki:
„136/B. § A gyámhatóság a fiatalok életkezdési támogatásának megállapítása céljából
a gyermeknek a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 9/B. §-
ában foglalt adatait az ott meghatározott gyakorisággal átadja a kincstárnak.”
44.	§
A Gyvt. 141/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvántartás tartalmazza
a)	az örökbe fogadni szándékozó személy
aa)	személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
ab)	Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat,
ac)	örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,
b)	az örökbe fogadható gyermek
ba)	személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
bb)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat.”
45.	§
A Gyvt. 141/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nyilvántartás a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítása érdekében -
naprakész adatok alapján - tájékoztatást nyújt a gyámhatóság, a gyermekvédelmi gyám vagy
a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresésére a nevelésbe vett gyermek
örökbefogadásának várható esélyéről.”
46.	§
A Gyvt. a következő 141/E. és 141/F. §-sal egészül ki:
„141/E. § (1) Az örökbefogadási eljárásban közreműködő szervek közötti
adatszolgáltatás biztosítása és az örökbefogadási ügyek minél rövidebb határidőn belüli
elintézése céljából - a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a
gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által
kezelt személyes adatokról szóló kormányrendeletben meghatározott, informatikai
27
programmal támogatott nyilvántartási rendszerben és eljárás szerint vezetett - egységes
örökbefogadási nyilvántartás működik. Az egységes örökbefogadási nyilvántartást a miniszter
vezeti, aki az egységes örökbefogadási nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok
ellátásával kizárólag a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb
védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. §-a (2) bekezdése szerinti szervezetet bízhat
meg.
(2)	Az egységes örökbefogadási nyilvántartás tartalmazza
a)	a 135. § (5) bekezdés b)-e) pontjában foglalt adatokat,
b)	a 135/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokat, valamint az örökbe
fogadni szándékozó személlyel a nyílt örökbefogadás elősegítésére történő megállapodás
megkötésének időpontját,
c)	a 135. § (8) bekezdés a) pont ai) alpontjában és b) pont bg) alpontjában foglalt
adatokat,
d)	a 135. § (9) bekezdés a) pont ai) alpontjában, b) pont bg) alpontjában és d)
pontjában foglalt adatokat.
(3)	Az egységes örökbefogadási nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak.
(4)	Az egységes örökbefogadási nyilvántartásba folyamatosan szolgáltatja
a)	a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a 135. § (5) bekezdés b)-e) pontjában
foglalt adatokat,
b)	az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a 135/A. § (1) bekezdés a)
pontjában foglalt adatokat, valamint az örökbe fogadni szándékozó személlyel a nyílt
örökbefogadás elősegítésére történő megállapodás megkötésének időpontját,
c)	az országos örökbefogadást elősegítő szerv a 135. § (8) bekezdés a) pont ai)
alpontjában és b) pont bg) alpontjában foglalt adatokat,
d)	a központi hatóság a 135. § (9) bekezdés a) pont ai) alpontjában, b) pont bg)
alpontjában és d) pontjában foglalt adatokat.
(5)	Az egységes örökbefogadási nyilvántartásban a létrejött örökbefogadásokban
érintett személyek adatait az örökbe fogadott gyermek nagykorúságának elérésekor zárolni
kell. A zárolt adatokkal - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - további művelet nem
végezhető.
(6)	A zárolt adatok kizárólag az örökbefogadásban érintett személy vagy leszármazója
ügyében eljáró szervnek vagy hatóságnak továbbíthatóak. A szervnek vagy hatóságnak az
adatszolgáltatás iránti kérelmében meg kell jelölnie, hogy mely ügyben és milyen célból kéri
az adatszolgáltatást.
(7)	Az egységes örökbefogadási nyilvántartásban annak az örökbe fogadható
gyermeknek az adatait, akinek örökbefogadására nem kerül sor, a nagykorúságának
elérésekor az attól számított öt évig zárolni kell. A zárolt adatok kizárólag statisztikai célra
használhatóak fel, azokkal más művelet nem végezhető. Az egységes örökbefogadási
nyilvántartásból annak az örökbe fogadható gyermeknek az adatait, akinek örökbefogadására
nem kerül sor, a nagykorúságának elérésétől számított öt év elteltével törölni kell.
28
(8)	Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból annak az örökbe fogadni szándékozó
személynek az adatait, aki nem fogad örökbe gyermeket, az örökbefogadásra való
alkalmasságának megszűnésétől számított tíz év elteltével törölni kell.
141/F. § (1) Külön adatszolgáltatás kérése nélkül hozzáfér az örökbefogadással
kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése céljából
a)	a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az egységes örökbefogadási
nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz, valamint azokhoz az adatokhoz, amelyekhez a
gyermek örökbefogadásának előkészítése céljából az országos örökbefogadást elősegítő szerv
vagy a központi hatóság hozzáférést biztosít számára,
b)	az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet
ba)	az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz,
bb)	az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadható gyermekre
vonatkozó adataihoz, akinek az örökbefogadását elősegíti,
bc)	az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadni szándékozó
személyre vonatkozó adataihoz, akivel a nyílt örökbefogadás elősegítésére megállapodást
kötött,
c)	az országos örökbefogadást elősegítő szerv
ca)	az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz,
cb)	az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadható gyermekekre
vonatkozó adataihoz,
cc)	az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadni szándékozó
személyekre vonatkozó adataihoz, kivéve azon örökbe fogadni szándékozó személyek adatait,
akik nem járultak hozzá ahhoz, hogy az országos örökbefogadást elősegítő szerv
közreműködésével adataikat az örökbe fogadható gyermek szerinti másik területi
gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadás elősegítése céljából kezelje,
cd)	az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadó szülőkre vonatkozó
adataihoz,
ce)	az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak a válsághelyzetben lévő várandós
anyára, a vér szerintő szülőre vonatkozó adataihoz,
d)	a központi hatóság az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott
adatokhoz, valamint az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadható
gyermekekről vezetett adataihoz, amelyekhez az országos örökbefogadást elősegítő szerv a
gyermek külföldre történő örökbefogadásának előkészítése céljából számára hozzáférést
biztosít.
(2)	A területi gyermekvédelmi szakszolgálat - a gyermek örökbe fogadhatónak
nyilvánítása érdekében - az egységes örökbefogadási nyilvántartás adataiból tájékoztatást
nyújt a gyámhatóság vagy a gyermekvédelmi gyám megkeresésére a nevelésbe vett gyermek
örökbefogadásának várható esélyéről. Ha a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az
egységes örökbefogadási nyilvántartás áltata hozzáférhető adatai alapján nem talál a gyermek
számára örökbefogadó szülőt, haladéktalanul megkeresi az országos örökbefogadást elősegítő
szervet.
(3)	Az egységes örökbefogadási nyilvántartás adatairól írásbeli kérelemre az kaphat
felvilágosítást, aki az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult.
(4)	Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból való adatszolgáltatás során csak az
adatkérés céljának megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a
felvilágosítást kérő rendelkezésére.
29
(5)	A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra -
személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.
(6)	Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból történő adatszolgáltatás
térítésmentes.”
47.	§
(1)	A Gyvt. 141/E. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egységes örökbefogadási nyilvántartás tartalmazza)
„b) a 135/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (1a) bekezdésében foglalt
adatokat, valamint az örökbe fogadni szándékozó személlyel a nyílt örökbefogadás
elősegítésére történő megállapodás megkötésének időpontját,”
(2)	A Gyvt. 141/E. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egységes örökbefogadási nyilvántartásba folyamatosan szolgáltatja)
„b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a 135/A. § (1) bekezdés a)
pontjában és (1a) bekezdésében foglalt adatokat, valamint az örökbe fogadni szándékozó
személlyel a nyílt örökbefogadás elősegítésére történő megállapodás megkötésének
időpontját,”
48.	§
A Gyvt. XXII. Fejezete a 143. §-t megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül
ki:
„Általános szabályok”
49.	§
A Gyvt. XXII. Fejezet „A gyermekek védelmének főbb finanszírozási szabályai” cím
„Általános szabályok” alcíme a következő 145/B. §-sal egészül ki:
„145/B. § (1) Ha a gyermekvédelmi szakellátás nyújtására egyházi, nem állami
fenntartóval kötött ellátási szerződést megszüntetik és a gyermekvédelmi szakellátást a
továbbiakban állami fenntartó biztosítja, az egyházi, nem állami fenntartóval
munkaviszonyban álló személyek jogviszonya a gyermekvédelmi szakellátási feladat
átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át (a
továbbiakban: jogállásváltozás).
(2)	Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb a gyermekvédelmi szakellátási feladat
átvételét megelőző 15 nappal korábban írásban tájékoztatja a munkavállalót
a)	az átvétel tényéről, időpontjáról és annak a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági
és szociális következményeiről,
b)	a közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatásáról,
30
c)	a közalkalmazotti kinevezése tartalmi elemeiről,
d)	azokról a kötelezettségekről, amelyeknek a munkavállaló a közalkalmazotti
jogviszony létesítését követően az előmenetele és a jogviszonya fenntartása érdekében köteles
eleget tenni.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha az
átvevő munkáltató a Kjt. rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az
átadással érintett munkavállalóval. Ebben az esetben a munkaviszony e törvény erejénél fogva
a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontját követő harmincadik napon
megszűnik.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállalóval szemben a
Kjt. alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok
megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb az (5) bekezdésben foglalt
időpontig intézkedik és ezt igazolja.
(5)	A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a
jogállásváltozás időpontjával a Kjt. szerint be kell sorolni, illetményét meg kell állapítani és
számára a kinevezési okmányt át kell adni. A közalkalmazotti kinevezés alapján megállapított
illetmény és illetménypótlékok együttes összege nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az
átadást közvetlenül megelőző személyi alapbér összege.
(6)	A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül aláírja a
kinevezési okmányt vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá.
Ha a munkavállaló a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, munkaviszonya
jogállásváltozás nélkül a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontját követő
harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a munkavállaló a
kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot vagy nem írja
alá a kinevezési okmányt.
(7)	Határozatlan időtartamú munkaviszony esetén az átvevő munkáltatónál
határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben
történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell
létesíteni. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a munkaviszony részmunkaidős
közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az átvevő munkáltatónál létesítendő közalkalmazotti
jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.
(8)	Az átvett munkavállaló munkaköre és munkavégzésének helye - az átvevő
munkáltató és az átvett munkavállaló eltérő megállapodása hiányában - változatlan marad.
(9)	A munkaviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően a Kjt.
figyelembevételével kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.
(10)	Az átvevő munkáltatóval létesített közalkalmazotti jogviszonyra a Kjt.
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a munkavállalónak az átadó
munkáltatónál eltöltött munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő
munkáltatónál töltötte volna el.
(11)	Ha a kinevezéssel létesített közalkalmazotti jogviszony megszűnése vagy
megszüntetése esetén a munkavállalót felmentési idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak
31
mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának
figyelembevételével, a Kjt. rendelkezései alapján kell megállapítani.
(12)	Ha a munkavállaló további foglalkoztatása - a Kjt. vonatkozó szabályaival
összhangban - munkaviszonyban történik, abban az esetben az (1) bekezdéstől eltérően a
munkaviszony nem alakul át. A munkavállaló részére a munkaszerződést a gyermekvédelmi
szakellátási feladat átvételének időpontját követő tizenöt napon belül kell átadni.
(13)	A (12) bekezdés szerinti esetben a munkavállaló a munkaszerződés kézhezvételét
követő tizenöt napon belül nyilatkozhat arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul
hozzá, ebben az esetben a munkaviszony a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének
időpontját követő harmincadik napon szűnik meg.
(14)	Az átadó munkáltató kizárólag a (3), (4), (6) és (13) bekezdés esetén köteles a
megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti
végkielégítést és az Mt. 63. § (2) bekezdés szerinti távolléti díjat megfizetni.
(15)	Az (1)-(14) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a (2) bekezdésben meghatározott
időpont előtt
a)	tett munkáltatói vagy munkavállalói egyoldalú jognyilatkozat, vagy
b)	megkötött megállapodás
alapján a munkaviszony ezen időpontot követően megszűnik. Az a) és b) pont szerinti, a
gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontja előtti jognyilatkozattal vagy
megállapodással kapcsolatban a munkavállaló által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén
a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontját követően az átadó helyébe az
átvevő munkáltató lép és ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell
előterjeszteni.”
50. §
(1)	A Gyvt. 151. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a gyermekek és a
tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon
a)	a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben,
b)	a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási
területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási
intézményben,
c)	a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben
biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést.
(2a) Ha a gyermek, tanuló szakosított szociális ellátást nyújtó, gyermekvédelmi
szakellátást nyújtó vagy bentlakásos nevelési-oktatási intézményben van elhelyezve, a (2)
bekezdésben szereplő napokon kívül, valamint a déli meleg főétkezésen és a két további
étkezésen felül a gyermekek, tanulók számára az étkeztetést az elhelyezést nyújtó intézmény
fenntartója biztosítja, a (2b) bekezdésben foglaltak kivételével.”
(2)	A Gyvt. 151. §-a a következő (2b)-(2f) bekezdéssel egészül ki:
32
„(2b) A települési önkormányzat biztosítja a közigazgatási területén az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott kollégiumban a (2) bekezdésben foglalt
étkezésen kívüli további étkezést.
(2c) A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben - a fővárosi
önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények
kivételével - a (2) és a (2b) bekezdés szerinti étkeztetést a kerületi önkormányzat biztosítja. A
fővárosi önkormányzat köteles biztosítani a (2) és a (2b) bekezdés szerinti étkeztetést azon
nevelési-oktatási intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik.
(2d) Az étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a
közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól
hozzájárulást kérhet.
(2e) Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe.
Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.
(2f) Ha a (2), a (2b) és a (2c) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a települési
önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja
meg.”
(3)	A Gyvt. 151. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Gyermekétkeztetés esetén a 146. §-t, a 147. § (4) bekezdését, a 148. § (1), (4),
(5), (8) és (9) bekezdését alkalmazni kell.”
51.	§
A Gyvt. a következő 161/L-161/N. §-sal egészül ki:
„161/L. § (1) A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvénnyel megállapított 84-86. §-t, továbbá az egyes
szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes
törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvénnyel megállapított 87. és 88. §-t a
2014. január 1-jén folyamatban lévő gyámrendelési eljárásokban, valamint az átmeneti és
tartós nevelésbe vétel 2013. december 31-ét követő soron következő felülvizsgálata során is
alkalmazni kell.
(2)	A gyermekvédelmi gyámi feladatokat 2015. január 1-jétől kell kötelezően önálló
munkakörben ellátni.
(3)	A gyermekvédelmi gyám kirendeléséig a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
biztosítja a 2014. január 1-jén
a)	ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy
pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek, valamint
b)	az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek
családgondozását.
33
(4)	Ha az egyházi, nem állami fenntartóval munkaviszonyban álló, az egyházi, nem
állami fenntartó által fenntartott gyermekotthonban vagy nevelőszülői hálózatban
családgondozó, utógondozó vagy család- és utógondozó munkakörben foglalkoztatott
személy közalkalmazotti jogviszonyban, gyermekvédelmi gyámi munkakörben történő
továbbfoglalkoztatását az állami fenntartó vállalja, az érintettek munkaviszonyának
közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulására a 145/B. § (1)-(7) és (9)-(15) bekezdését
kell alkalmazni.
161/M. § (1) Az átmeneti gondozásba, gyermekvédelmi szakellátásba 2013. december
31-ét követően bekerült, tizenkettedik életévét be nem töltött gyermeket befogadó szülőnél
kell elhelyezni, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vagy a
testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az
intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az
intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek
érdekével.
(2)	A 2014. január 1-jén átmeneti gondozásban, gyermekvédelmi szakellátásban
részesülő,
a)	harmadik életévüket be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való
elhelyezéséről 2014. december 31-éig,
b)	harmadik életévüket betöltött, de hatodik életévüket még be nem töltött gyermekek
befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2015. december 31-éig,
c)	hatodik életévüket betöltött, de tizenkettedik életévüket még be nem töltött
gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2016. december 31-éig
kell gondoskodni, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket
nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az
intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az
intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek
érdekével. A befogadó szülőnél való elhelyezés nem járhat az együttnevelkedő testvérek
szétválasztásával.
161/N. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás
átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel (a továbbiakban:
Módtv.) megállapított 54/A. §-át a 2013. december 31-ét követően nevelésbe vett gyermek
ügyében kell alkalmazni. A 2014. január 1-jét megelőzően nevelésbe vett gyermek gondozási
helyét a Módtv.-nyel megállapított 54/A. §-ra tekintettel nem lehet megváltoztatni.”
52.	§
A Gyvt. 162. § (1) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„g) a személyes adatok kezelésére és az egységes örökbefogadási nyilvántartás
vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, valamint az egységes örökbefogadási nyilvántartás
adatfeldolgozójának feladataira vonatkozó szabályokat,
h)	a helyettes szülői jogviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes
kérdéseit,”
34
53. §
A Gyvt. a következő 163-166. §-sal egészül ki:
„163. § (1) A 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői
jogviszonyban álló személynek a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszonya e törvény
erejénél fogva 2014. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakul át.
(2)	A Módtv.-nyel megállapított 66/B. § (1) bekezdésben meghatározott írásbeli keret-
megállapodást a működtetőnek 2014. június 30-áig kell megkötnie a nevelőszülővel. Ha a
2013.	december 31-én nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy az
átalakult jogviszonyra tekintettel 2014. június 30-áig nem köt keret-megállapodást a
működtetővel, jogviszonyát 2014. szeptember 30-áig meg kell szüntetni.
(3)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony időtartamába bele kell számítani a
hivatásos nevelőszülői jogviszony időtartamát.
(4)	Ha a 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek
2016. december 31-éig a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban eltöltött ideje összeszámítva eléri a huszonöt, harminc vagy negyven évet,
számára a 2013. december 31-én hatályos 66/M. § szerint jubileumi jutalom jár. A jubileumi
jutalom összegének meghatározásakor a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint járó
hivatásos nevelőszülői díjat kell figyelembe venni.
(5)	A 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazása 2016. december 31-éig nem
lehet kevesebb, mint a hivatásos nevelőszülőt 2013. december 31-én megillető díjazás. A
hivatásos nevelőszülőt a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint megillető 13. havi
juttatás összegét egyenlő mértékben elosztva havonta kell folyósítani.
(6)	A 2013. december 31-én ikergyermekeket nevelő nevelőszülő díjazása a
gyermekek után járó gyermekgondozási támogatásra való jogosultság lejártáig, de legkésőbb
2016. december 31-éig nem lehet kevesebb, mint a nevelőszülőt 2013. december 31-én
megillető nevelőszülői díj és gyermekgondozási támogatás együttes összege, feltéve, hogy a
nevelőszülő a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint jogosult lenne
gyermekgondozási támogatásra.
(7)	A 2013. december 31-én nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a nála
elhelyezett gyermek gondozása céljából az Mt. 128. §-a alapján 2013. december 31-én
igénybe vett fizetés nélküli szabadsága - függetlenül attól, hogy a gyermekgondozási
támogatásra való jogosultság a Cst. 50/C. §-a alapján 2013. december 31-én megszűnik -
2014.	január 31-éig fennáll és 2014. január 31-én e törvény erejénél fogva megszűnik.
(8)	A 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a
2013.	évre járó és ki nem vett szabadságát a 2014. évben ki kell adni.
(9)	A 66/I. § (1) bekezdése szerinti kártérítési felelősség a 2013. december 31 -ét
követően létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra terjed ki.
35
(10)	A 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban
álló személy a (11) bekezdésben foglalt eset kivételével nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonya mellett - a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint -
időkorlátozás nélkül folytathat a Cst. 4. § d) pontjában meghatározott keresőtevékenységet,
feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.
(11)	Ha a 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői
jogviszonyban álló személy a saját gyermekeit is beszámítva ötnél több gyermek ellátását
biztosítja, keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat
vagy időkorlátozás nélkül, feltéve, hogy a munkavégzés otthonában történik. A
munkavégzésre a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint akkor kerülhet sor,
ha a nevelőszülő ezzel nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását.
164.	§ A 2014. január 1-jét megelőzően nevelésbe vett gyermek gondozási helyét
kizárólag a nevelőszülői vagy a hivatásos nevelőszülői jogviszonynak nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakulása miatt nem lehet megváltoztatni.
165.	§ (1) 2017. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban - a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel - az foglalkoztatható, aki a Módtv.-nyel megállapított 54. § (1)
bekezdésf) pontja szerinti képzést
a)	eredményesen elvégezte, vagy
b)	az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítés első modulzáró
vizsgájának sikeres letételét követően vállalja, hogy a foglalkoztatásának megkezdésétől
számított két éven belül azt eredményesen elvégzi. 2016. december 31-ig a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez - az egyéb feltételek fennállása esetén - elegendő a
2013.	december 31-én hatályos rendelkezések szerinti nevelőszülői tanfolyam eredményes
elvégzése.
(2)	Mentesül az 54. § (1) bekezdés f) pontja szerinti képzés elvégzése alól az a
személy, aki 2013. december 31-én
a)	az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítéssel rendelkezik,
b)	nevelőszülőként legalább tíz éve folyamatosan jogviszonyban áll, vagy
c)	nevelőszülői jogviszonyban áll és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven
belül eléri.
166.	§ (1) A Módtv.-nyel megállapított 141/E. § szerinti egységes örökbefogadási
nyilvántartásnak 2014. január 1-jétől azon örökbe fogadni szándékozó személy
alkalmasságára vonatkozó, a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a
gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által
kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklet XIII.
számú adatlap D) része szerinti adatokat kell tartalmaznia, aki tekintetében 2013. december
31-ét követően indult az örökbefogadás előtti eljárás.
(2)	Az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak 2014. március 15-étől az (1)
bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell
a)	azon örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságára vonatkozó, a
gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a
személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló
235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklet XIII. számú adatlap D) része szerinti
36
adatokat, aki tekintetében 2014. január 1-jét megelőzően indult az örökbefogadás előtti
eljárás,
b)	az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságára vonatkozó, az
örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről
szóló 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet 5. melléklet B) adatlapja szerinti adatokat, aki
tekintetében akár 2014. március 15-ét megelőzően, akár azt követően indult az örökbefogadás
előtti eljárás, és
c)	az örökbefogadás utánkövetésére vonatkozó, 135. § (5) bekezdés c) pontja és
135/A. § (1a) bekezdése szerinti adatokat.
(3)	Az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak a 141/E. § (2) bekezdése szerinti
teljes adattartalommal 2014. július 1-jétől kell működnie.
(4)	A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az (1) bekezdés szerinti adatokat 2014.
január 1-jétől kizárólag az egységes örökbefogadási nyilvántartásba tölti fel, azokat a 141. §
(1)	bekezdés c) pontja szerinti saját nyilvántartásába nem veszi fel.
(5)	A területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az örökbefogadást elősegítő közhasznú
szervezet
a)	a (2) bekezdés szerinti adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat 2014.
március 14-éig a 141. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a 141/B. § szerinti saját
nyilvántartásában vezeti, és
b)	az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságára vonatkozó adatokat 2014.
március 15-től nem a 141. § (1) bekezdés c) pontja és 141/B. § szerinti saját nyilvántartásába,
hanem kizárólag az egységes örökbefogadási nyilvántartásban vezeti.
(6)	2014. június 30-án
a)	a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a 141. § (1) bekezdés c) pontja szerinti
nyilvántartást,
b)	az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a 141/B. § szerinti nyilvántartást,
c)	az országos örökbefogadást elősegítő szerv a 141/C. § szerinti nyilvántartást, és
d)	a központi hatóság a 141/D. § szerinti nyilvántartást
lezárja és adattartalmukat zárolja. A zárolt adatokkal - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel -
további művelet nem végezhető.
(7)	A zárolt adatok kizárólag az örökbefogadásban érintett személy vagy leszármazója
ügyében eljáró szervnek vagy hatóságnak továbbíthatóak. A szervnek vagy hatóságnak az
adatszolgáltatás iránti kérelmében meg kell jelölnie, hogy mely ügyben és milyen célból kéri
az adatszolgáltatást.
(8)	2014. január 1-je és június 30-a között a 62. § (2) bekezdése, a 80/A. § (6)
bekezdése és a 141. § (4) bekezdése rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
egységes örökbefogadási nyilvántartás alatt az országos örökbefogadást elősegítő szerv által
vezetett, a 141/C. § szerinti nyilvántartást kell érteni.”
54.	§
A Gyvt. a következő 167. §-sal egészül ki:
37
„167. § A Módtv.-nyel megállapított 25. § (6) és (7) bekezdését, 92. § (2) bekezdését
és (6) bekezdés c) pontját, 93. § (2) bekezdés b) pontját, 93. § (9) bekezdés b) pontját és 93. §
(10)	bekezdés b) pontját a 2014. január 15-én folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
55.	§
A Gyvt. a következő 168. §-sal egészül ki:
„168. § A Módtv.-nyel megállapított 53. § (2) bekezdés b) és c) pontját a 2014. június
30-át követően indult nevelésbe vételi eljárásokban és a speciális szükségletű gyermekek
nevelésbe vételének 2014. június 30-át követő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.”
56.	§
(1)	A Gyvt.
a)	11/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „területi gyermekvédelmi szakszolgálat
elhelyezési értekezletén” szövegrész helyébe a „gyámhatóság által tartott tárgyaláson”
szöveg,
b)	15. § (7) bekezdés b) pontjában a „nevelőszülői” szövegrész helyébe a „befogadó
szülői” szöveg,
c)	20/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „kérelem benyújtását közvetlenül megelőző”
szövegrész helyébe a „kérelem benyújtását megelőző” szöveg,
d)	53/A. § (2) bekezdésében a „nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon”
szövegrész helyébe az „a nevelőszülő a működtető közreműködésével, a gyermekotthon, az
utógondozó otthon” szöveg,
e)	56. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 81/A. § (3) bekezdésében, 101. §
(3)	bekezdésében, 135/A. § (5) bekezdésében, 141/C. § (1) bekezdésében, 141/D. § (1)
bekezdésében, 150. § (6) bekezdés d) pontjában az „az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett”
szövegrész helyébe az „a nevelésbe vett” szöveg,
j) 62. § (2) bekezdésében, 141. § (4) bekezdésében az „országos örökbefogadási
nyilvántartás” szövegrész helyébe az „egységes örökbefogadási nyilvántartás” szöveg,
g)	67/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „városfejlesztési” szövegrész helyébe a
„településfejlesztési” szöveg,
h)	81/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „gyám (hivatásos gyám)” szövegrész helyébe a
„gyermekvédelmi gyám” szöveg,
i)	100. § (5) bekezdésében az „otthont nyújtó ellátás” szövegrész helyébe az „otthont
nyújtó ellátás, utógondozói ellátás” szöveg,
j) 101. § (2) bekezdés j) pontjában az „országos örökbefogadási nyilvántartás
működtetéséről” szövegrész helyébe az „országos örökbefogadás elősegítéséről” szöveg,
k) 135. § (10) és (11) bekezdésében, 135/A. § (5) bekezdésében, 162. § (1) bekezdés j)
pontjában az „országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv” szövegrész helyébe az
„országos örökbefogadást elősegítő szerv” szöveg,
l)	141/C. § (1) bekezdésében az „országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv”
szövegrész helyébe az „országos örökbefogadást elősegítő szerv” szöveg, valamint az
„országos örökbefogadási nyilvántartást vezet” szövegrész helyébe a „nyilvántartást vezet”
szöveg,
m) 141/C. § (2) bekezdésében az „Az országos örökbefogadási nyilvántartás”
szövegrész helyébe az „A nyilvántartás” szöveg,
n) 141/C. § (3) bekezdésében az „Az országos örökbefogadási nyilvántartásból”
szövegrész helyébe az „A nyilvántartásból” szöveg,
38
o) 141/C. § (3) bekezdés a) pontjában az „országos örökbefogadási nyilvántartást
vezető szerv” szövegrész helyébe az „országos örökbefogadást elősegítő szerv” szöveg,
p) 146. § (1) bekezdésében az „utógondozói ellátásért” szövegrész helyébe az
„utógondozói ellátásért, valamint a gyermekétkeztetésért” szöveg
lép.
(2)	A Gyvt.
a)	25. § (6) bekezdésében az „utógondozójával” szövegrész helyébe az „utógondozó
intézménnyel” szöveg,
b)	80/A. § (6) bekezdésében az „országos örökbefogadási nyilvántartás” szövegrész
helyébe az „egységes örökbefogadási nyilvántartás” szöveg,
c)	92. § (6) bekezdés c) pontjában az „utógondozóval” szövegrész helyébe az
„utógondozó intézménnyel” szöveg,
d)	93. § (10) bekezdés b) pontjában a „nevelőszülőjével, utógondozójával, az
utógondozói ellátást” szövegrész helyébe a „nevelőszülőjével, az utógondozói ellátást”
szöveg
lép.
(3)	A Gyvt.
a)	49. § (2) bekezdésében a „büntetlen előéletű” szövegrész helyébe a „támogatott
döntéshozatal hatálya alatt nem álló és büntetlen előéletű” szöveg,
b)	69/C. § (5) bekezdésében a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter
(a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.
(4)	A Gyvt.
a)	53. § (3) bekezdésében a „speciális ellátás” szövegrész helyébe a „speciális és
különleges” ellátás szöveg,
b)	54/A. § (4) bekezdésében az „(1)-(3)” szövegrész helyébe az „(1)-(3a)” szöveg,
c)	60. § (3) bekezdés a) pontjában a „szakvéleményt” szövegrész helyébe a „szakmai
véleményt” szöveg,
d)	79. § (1) bekezdésében a „szakvéleményének” szövegrész helyébe a „szakmai
véleményének, szakértői véleményének” szöveg,
e)	79. § (6) bekezdésében a „szakvéleménye” szövegrészek helyébe a „szakmai
véleménye” szöveg,
j) 81/D. §-ában a „megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság” szövegrész
helyébe a „speciális gyermekotthon, speciális lakásotthon, gyermekotthon speciális csoportja
telephelye szerinti megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság” szöveg,
g)	82. § (6) bekezdésében a „szakvéleményének” szövegrész helyébe a „szakmai
véleményének”, valamint a „szakvélemény” szövegrész helyébe a „szakmai vélemény”
szöveg,
h)	162. § (1) bekezdés j) pontjában a „96. § (8a) bekezdésében” szövegrész helyébe a
„82. § (1) bekezdésében, a 96. § (8a) bekezdésében” szöveg
lép.
57.	§
(1)	Hatályát veszti a Gyvt.
a)	5. § s) pont sa) alpontjában az „ , a nemzetiségi önkormányzat” szövegrész,
b)	66/L. §-át megelőző alcím,
c)	66/M. és 66/N. §-a,
39
d)	66/O. §-a és az azt megelőző alcím,
e)	66/P. §-a.
(2)	Hatályát veszti a Gyvt.
a)	59. § (5) bekezdése,
b)	61. §-ában az „is” szövegrész,
c)	66. § (3) bekezdés c) pontja,
d)	141. § (1) bekezdés c) és f) pontja,
e)	141. § (2), (4) és (5) bekezdése,
f)	141/B-141/D. §-a.
(3)	Hatályát veszti a Gyvt. 15. § (7) bekezdés a) pontjában a „családgondozó,
utógondozó,” szövegrész.
2.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
58.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) a következő 140/V. §-sal egészül ki:
„140/V. § A 88. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti intézmények 2014. évi
intézményi térítési díja megegyezik a 2013. évben megállapított intézményi térítési díjjal. A
fenntartó az intézményi térítési díjat a 2013. évi fogyasztói árnövekedésnek megfelelő
mértékben korrigálhatja.”
59.	§
Hatályát veszti az Szt.
a)	4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában az „ , a települési nemzetiségi
önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész,
b)	2013. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 140/R. §-a.
3.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
60.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.
tv.) 3. § 21. pontja a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
Bér:)
„g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.”
61.	§
Az Szja. tv. 24. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
40
(Nem önálló tevékenység)
„h) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység.”
62.	§
Az Szja. tv. 1. számú melléklet 1. pont 1.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(1. A szociális és más ellátások közül adómentes:)
„1.7. a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási
segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás;”
4.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
63.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1)
bekezdés a) pontjában a „hivatásos nevelőszülői jogviszonyban” szövegrész helyébe a
„nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban” szöveg lép.
64.	§
Hatályát veszti a Tbj.
a)	4. § k) pont 1. alpontjában az „a hivatásos nevelőszülői díj,” szövegrész,
b)	16. § (1) bekezdés s) pontja.
5.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
65.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) a
következő 21/B. §-sal egészül ki:
„21/B. § A 20/B-21/A. §-ok alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység.”
66.	§
A Cst. a következő 50/C. §-sal egészül ki:
„50/C. § A 2013. december 31-én gyermekgondozási támogatásban részesülő
nevelőszülőnek a nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermekre tekintettel megállapított
gyermekgondozási támogatásra való jogosultsága 2013. december 31-én a törvény erejénél
fogva megszűnik.”
41
67. §
A Cst. 4. § g) pontjában a „nevelőszülői jogviszonya” szövegrész helyébe a
„nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya” szöveg lép.
68. §
Hatályát veszti a Cst.
a)	4. § h) pontja,
b)	7. § (1) bekezdés a) pontjában és 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a
hivatásos nevelőszülő,” szövegrész,
c)	11. § (1) bekezdés g) és j) pontjában, valamint 15. § (2) bekezdés a) pontjában a „ ,
hivatásos nevelőszülőnél” szövegrész,
d)	19. §-ában és 23. §-ában a „nevelőszülő,” szövegrész,
e)	20. § (1) bekezdésében az „a nevelőszülő,” szövegrész.
6.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény módosítása
69.	§
Hatályát veszti az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdés d) pontja.
7.	Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami
átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosítása
70.	§
Nem lép hatályba az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási
intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII.
törvény
a)	40. §-a,
b)	44. §-a,
c)	45. §-a,
d)	51-53. §-a,
e)	58. és 59. §-a,
f)	73. § (2) bekezdése,
g)	75. § (2) bekezdés g), i), j) és l) pontja,
h)	76. § (2) bekezdés 1., 3., 7-9., 13-18., 20. és 21. pontja.
8.	A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő' módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII.
törvény módosítása
71.	§
42
Nem lép hatályba a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény
a)	42. §-a,
b)	70. §-a,
c)	79. § (2) bekezdés g) pontja.
9.	Záró rendelkezések
72.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő
harmadik napon lép hatályba.
(2)	A 4. §, a 6. és 7. §, a 9. és 10. §, a 12. § (2) és (3) bekezdése, a 17-23. §, a 25. §, a
27.	és 28. §, a 30. §, a 32. §, a 41-46. §, az 50-53. §, az 56. § (1) bekezdése, az 57. § (1)
bekezdése, az 58-65. § és a 67-69. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 5. §, a 37. és 38. §, az 54. § és az 56. § (2) bekezdése 2014. január 15-én lép
hatályba.
(4)	Az 1-3. §, a 29. §, a 39. §, a 47. § és az 56. § (3) bekezdése 2014. március 15-én
lép hatályba.
(5)	A 8. §, a 11. §, a 12. § (1) bekezdése, a 13-16. §, a 24. §, a 26. §, a 31. §, a 33-36.
§, a 40. §, az 55. §, az 56. § (4) bekezdése és az 57. § (2) bekezdése 2014. július 1-jén lép
hatályba.
(6)	Az 57. § (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
43
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosításával
megteremti a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá
történő átalakításának lehetőségét, emellett új szabályokat állapít meg a speciális ellátás
vonatkozásában, továbbá bevezeti a kettős ellátási szükséglet fogalmát. Előírja az otthont
nyújtó és utógondozói ellátás területi gyermekvédelmi szakszolgálatról történő leválasztását
és ezzel kapcsolatban szabályozza a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megváltozott
feladatainak ellátását. A Javaslat a megyei, fővárosi és országos gyermekvédelmi szakértői
bizottság ellátórendszerbeli szerepét és helyét meghatározó rendelkezéseket is tartalmaz. A
módosítás létrehozza az egységes örökbefogadási nyilvántartást. A Javaslat emellett a
gyermeki jogok érvényesítését szolgáló rendelkezéseket vezet be a gyermekek védelméről a
szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen Lanzarote-ban, 2007. október 25-
én kelt Egyezménynek történő megfelelés érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat a gyermekek védelméről a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás
ellen Lanzarote-ban, 2007. október 25-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 15.
Cikkely (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban a gyermeki jogok érvényesítésének körét
bővíti azáltal, hogy kimondja az egységes elvek és módszertan alapján történő eljárás elvét. A
gyermeknek ehhez, a védelmét biztosító valamennyi eljárásban joga van. A Javaslat
garanciális elemként külön kiemeli a gyermek bántalmazása elleni fellépés esetét.
A 2. §-hoz
Az egységes eljárási elvek gyakorlati alkalmazása érdekében indokolt a Gyvt. „Gyermeki
jogok védelme” alcíme alatt a gyermekek védelme érdekében eljáró szervek és személyek
számára előírni, hogy a gyermek bántalmazással szembeni védelme esetén - az ágazati
irányítást ellátó, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által jóváhagyott -
egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el.
A 3. §-hoz
Az Egyezménynek való megfelelést szolgálja az a módosítás is, hogy a gyámhatóságnak a
gyermek bántalmazásáról, elhanyagolásáról vagy egyéb más súlyos veszélyeztetéséről érkező
jelzést zártan kell kezelnie. Ez a rendelkezés hivatott elősegíteni, hogy a gyámhatóság
tudomást szerezzen a gyermek veszélyeztetettségéről, valamint a zárt adatkezeléssel
biztosítható a jelzőrendszer hatékonyabb működése, és a jelzést adó szerv vagy személy
védelme a gyermek bántalmazását feltételezetten elkövető, esetleg fenyegető módon
viselkedő személlyel szemben.
A 4. §-hoz
44
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása során a törvény
meghatározza azon személyek körét, akik tekintetében a jövedelmi, vagyoni feltételeket
vizsgálni rendeli (gondozó család). Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre szociális
rászorultsága alapján a gyámhatósági intézkedéssel gyámság alá helyezésre kerülő gyermek is
jogosult lehet, amennyiben részére családbafogadó gyám kerül kirendelésre. A gyámot és így
a családbafogadó gyámot tartási kötelezettség a gyámolt tekintetében csak akkor terheli, ha
egyébként tartásra köteles hozzátartozó. Ez teszi indokolttá, hogy a kedvezményre való
jogosultság megállapítása során abban az esetben, ha a családbafogadó gyám a gyermek
tartására nem köteles, a gyermek után járó juttatásokat a gyám és családja saját bevételeitől,
vagyonától elkülönítetten rendeli figyelembe venni a szabályozás. Abban az esetben viszont,
ha a családbafogadó gyámot a gyermek tekintetében tartási kötelezettség terheli, indokolt a
jövedelmi, vagyoni feltétek vizsgálatának kiterjesztése. Ennek érdekében szükséges a
gondozó család fogalom alkalmazásának kiegészítése, pontosítása.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az utógondozást biztosító intézmény egyértelmű feladatává teszi, hogy segítséget
nyújtson az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához a támogatással való
elszámolásig, ha a gyámhatóság elrendeli a fiatal felnőtt utógondozását.
A 6. §-hoz
A családi napközi szolgáltatásra vonatkozó rendelkezések módosítását az indokolja, hogy a
nemzeti köznevelésről szóló törvény 2013. szeptember 1-jétől hatályos módosítása szerint az
általános iskolában a nevelést-oktatást oly módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások
legalább tizenhat óráig tartsanak. Az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett
egyéb foglalkozások alól az iskola igazgatója a szülő kérelmére adhat felmentést, és az ilyen
gyermek ellátható a családi napköziben. Ugyanakkor a kettős finanszírozás elkerülése
érdekében - a költségvetési törvény alapján - az általános iskolás gyermekek finanszírozási
szempontból csak tizenhat óra után vehetők figyelembe.
A 7. §-hoz
Bevezetésre kerül a befogadó szülő fogalma, amelybe beletartozik az átmeneti gondozást
biztosító helyettes szülő és a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermeket ellátó
nevelőszülő (ideértve a különleges és speciális nevelőszülőt is). A befogadó szülő fogalom
életszerűen fejezi ki a helyettes szülői és a nevelőszülői tevékenység közös lényegét: a
gyermek saját háztartásba történő befogadását. A befogadó szülővé válás feltételeire közös
szabályok vonatkoznak. A helyettes szülők esetében továbbra is lehetőséget teremt a
szabályozás arra, hogy önálló helyettes szülőként lássák el tevékenységüket, míg a
nevelőszülőknek a gyermekvédelmi szakellátás sajátosságai miatt mindig hálózatban kell
működniük. Főszabály szerint a helyettes szülő csak átmeneti gondozási, a nevelőszülő pedig
csak gyermekvédelmi szakellátási feladatot láthat el, az ettől való eltérés a működtető
hozzájárulásával lehetséges. A gyermekek érdekeire figyelemmel azonban egyidejűleg
kizárólag azonos státuszú, átmeneti gondozásban vagy szakellátásban nevelkedő gyermekeket
lehet elhelyezni a nevelőszülőnél. Ez alól egy kivétel van, amikor az utógondozói ellátásban
részesülő fiatal felnőtt a saját gyermekével együtt kerül elhelyezésre ugyanannál a
nevelőszülőnél. A kivételt annak érdekében teremti meg a szabályozás, hogy a fiatal felnőtt
gyermekének nevelésbe vételére ne kerüljön sor, hanem a szülőjével együtt nevelkedjen
45
átmeneti gondozás keretében, amely nem érinti a szülői felügyeleti jogot. A nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony társadalombiztosítási vonzatát külön törvény határozza meg, mert
az nem tartozik a Gyvt. szabályozási körébe.
A 8. §-hoz
A Javaslat a gyermekek számára a szükségletüknek megfelelő teljes körű ellátás biztosítása
érdekében, a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően határozza meg a speciális szükséglet
alkategóriáit.
A gyermeki jogok maradéktalan érvényesítése érdekében szükséges a gyakorlatban létező, de
eddig a Gyvt.-ben nem definiált kettős ellátási szükséglet kategóriát is szabályozni. Ennek
eredményeként a különleges és speciális ellátást egyaránt igénylő gyermekek is
hozzájuthatnak az egészségi és személyiségállapotuk javulását elősegítő ellátáshoz.
A 9. §-hoz
A Javaslat meghatározza a nevelőszülővé válás feltételeit, valamint a speciális és különleges
nevelőszülő fogalmát. A nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti korkülönbség maximuma 45
évről 50 évre emelkedik, melynek oka, hogy a három év alatti gyermekek szempontjából
kiemelkedő jelentősége van a családban való elhelyezésnek, a nevelőszülő pedig nem egész
életre szólóan, hanem a gyermek számára szükséges ideig, rendszerint átmeneti jelleggel látja
el a gyermeket. Így a gyermek érdeke nem sérül, ha a gyermekvédelmi gondoskodás során
idősebb nevelőszülőnél kerül elhelyezésre.
A 10. §-hoz
A Javaslat hat főben határozza meg a nevelőszülő háztartásában - a saját gyermeket is
beszámítva - egyidejűleg nevelkedő gyermekek, fiatal felnőttek létszámát. Figyelembe veszi
a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek nevelése során felmerülő összetett
feladatokat, ezért ha a nevelőszülő saját gyermeket nem nevel, legfeljebb öt gyermek
helyezhető el nála egyszerre. Különleges vagy speciális ellátási szükségletű gyermek
elhelyezése esetében csökkenteni kell a nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek számát annak
érdekében, hogy a nevelőszülő számára ne jelentsen túl nagy terhelést a feladat ellátása, és
valamennyi gyermek személyre szóló törődésben, ellátásban részesüljön.
A nevelőszülőnél elhelyezhető gyermeklétszámtól kivételes esetben el lehet térni, de
kizárólag a gyermek érdekében - például testvérek együttes elhelyezése esetén -, melyhez a
gyermekvédelmi gyám hozzájárulása is garanciát jelent. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett,
tehát gyermekvédelmi gyámi képviselettel nem rendelkező gyermek esetében - az eltérés
független szakmai értékelésének biztosítása céljából - a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat hozzájárulása szükséges.
A 11. §-hoz
A kettős szükséglet mint ellátási kategória bevezetésével meghatározza a Javaslat azt is, hogy
amennyiben nevelőszülőnél kerül elhelyezésre olyan gyermek, akinél a speciális és a
különleges ellátási szükséglet egyidejűleg fennáll, akkor az elhelyezhető gyermekek létszámát
-	a nevelőszülő terheinek csökkentése és a gyermekek érdekében történő feladatellátás
céljából - minden esetben egy fővel csökkenteni kell.
A 12. §-hoz
46
A különleges, speciális, illetve kettős ellátási szükségletű gyermekek integrált elhelyezésének
biztosítása érdekében mondja ki a Javaslat, hogy számukra is ellátást nyújthat a „normál”
szükségletű gyermekeket ellátó nevelőszülő a működtetője hozzájárulásával. Ha a
nevelőszülő helyettes szülői feladatokat lát el, a nála elhelyezhető gyermeklétszám a helyettes
szülőkre irányadó szabályok szerint alakul, vagyis saját gyermekeit is beleszámítva legfeljebb
négy gyermek gondozását végezheti.
A működtető köteles a nevelőszülőnek segítséget nyújtani és ellenőrzést végezni a családi
pótlék felhasználása tekintetében is, mivel ezt az alanyi jogon járó juttatást az ellátmánnyal és
a nevelési díjjal megegyezően a gyermekre kell fordítani.
A 13. §-hoz
A Javaslat a kettős ellátási szükséglet bevezetésére tekintettel a nevelési díj mértékét a
speciális ellátási szükségletű gyermek után járó nevelési díj mértékével azonosan, az öregségi
nyugdíj legkisebb összegének 150%-ában határozza meg.
A 14. §-hoz
A gyermek szükségleteihez igazodóan indokolt tipizálni az ellátást biztosító
intézményrendszert is, ezért a Javaslat a speciális gyermekotthon mellett bevezeti a speciális
és különleges lakásotthon fogalmát is.
A gyermeki jogok biztosítása érdekében a Javaslat tartalmazza azt a maximális időtartamot,
ameddig a gyermek gondozási helye a speciális gyermekotthon lehet, valamint az ellátás
időtartamának meghosszabbítására okot adó - a gyermek érdekeivel és
személyiségállapotával összefüggő - eseteket is taxatíve felsorolja.
Törvényi szinten kerül szabályozásra az, hogy a speciális gyermekotthon utógondozói ellátást
biztosít, ha azt a nagykorúvá váló ellátott kéri, és az a terápiája vagy a tanulmányai folytatása
céljából indokolt.
A szabályozás egyértelműen kimondja azt is, hogy lehetőség van a speciális szükségletű
gyermek nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban történő integrált elhelyezésére, mely a
gyermek állandósághoz és családban való nevelkedéséhez fűződő jogának érvényesítését
segíti elő. A Javaslat módot ad a testvérek együttes elhelyezésére abban az esetben is, ha
egyikük speciális ellátási szükségletű, de együttes elhelyezésüktől jobb eredmény várható,
mint a speciális férőhelyen történő külön nevelkedéstől.
A 15. §-hoz
A speciális lakásotthon, különleges lakásotthon fogalmának meghatározása során kimondja a
Javaslat, hogy a kettős szükségletű gyermeket fogadó lakásotthon speciális vagy különleges
lakásotthonként működik. A különböző ellátási szükségletű gyermekek elhelyezéséből,
valamint az integrációból fakadó csökkentett csoportlétszámok miniszteri rendeletben
kerülnek meghatározásra.
A 16. §-hoz
A területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladatai a gyermekvédelem területén 2014
januárjától bekövetkező változások miatt jelentősen átalakulnak. A területi gyermekvédelmi
szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és szakértői feladatokat fog végezni.
47
A Javaslat a feladatok maradéktalan ellátása érdekében leválasztja a területi gyermekvédelmi
szakszolgálatról az otthont nyújtó ellátás biztosítását, továbbá az utógondozói ellátást igénylő
fiatal felnőttek lakhatását biztosító külső férőhelyek működtetését. A feladat speciális
jellegére tekintettel megmarad az a lehetőség, hogy - a fenntartó döntése alapján - a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat ideiglenes hatályú elhelyezést biztosító nevelőszülői hálózatot,
gyermekotthont működtethessen. A fenntartó a helyi igények és a rendelkezésre álló
férőhelyek ismeretében tudja eldönteni, hogy ez szükséges-e.
A 17. §-hoz
A nevelőszülők állami közfeladat ellátásában vesznek részt a családjukban valamilyen ok
miatt nem nevelhető gyermekek saját háztartásukban történő nevelésével. A nevelőszülői
tevékenység a munkaviszonyhoz képest számos sajátosságot mutat (például a munkaidő
hossza, a gyermek életkorához, szükségletéhez, napirendjéhez igazodó tevékenység végzése,
a gyermek vér szerinti családi kapcsolatainak figyelembevétele és támogatása tekintetében),
ami szükségessé teszi az önálló jogviszony megteremtését. Erre tekintettel a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait csak abban az
esetben kell alkalmazni, ha azt a Gyvt. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó
rendelkezései előírják. A Gyvt. emellett azt is meghatározza, hogy az Mt. alkalmazása során
annak egyes fogalmai, jogintézményei alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony
vonatkozásában mit kell érteni. A módosítás emellett garanciális rendelkezéseket tartalmaz a
nevelőszülő által tevékenysége gyakorlása során tudomására jutott, a nevelt gyermekre vagy a
gyermek vér szerinti családjával, illetve örökbefogadó családjával kapcsolatos adatok
védelme érdekében.
A 18. §-hoz
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a működtető mint munkáltató és a nevelőszülő
közötti írásbeli megállapodással jön létre. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes
kérdéseiről az ún. keret-megállapodás rendelkezik, míg az adott gyermek, fiatal felnőtt
befogadásáról minden esetben kiegészítő megállapodást kell kötni. A Javaslat meghatározza a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejöttének időpontját, mely az a nap, amikor a
gyámhatóság határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását jelölte
ki. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony főszabályként határozatlan időre létesíthető,
határozott idejű jogviszony létrehozására helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén
van lehetőség, ebben az esetben az Mt. határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó szabályait
kell értelemszerűen alkalmazni.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett más keresőtevékenység abban az esetben
folytatható, ha az a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek ellátását nem akadályozza, és a
nevelőszülői tevékenység ellátásával összeegyeztethető; erre a működtetővel kötött keret-
megállapodásban ki kell térni. Ha a nevelőszülő saját gyermekeit is beleszámítva négy vagy
annál több gyermeket nevel, más keresőtevékenységet csak heti húsz órát meg nem haladó
időtartamban vállalhat annak érdekében, hogy a gyermekek megfelelő ellátásban, személyre
szóló törődésben részesüljenek. Időkorlátozást nem kell alkalmazni, ha a munkavégzésre a
nevelőszülő otthonában kerül sor.
A gyermekek biztonságos ellátása érdekében szükséges, hogy a nevelőszülő házastársa vagy
élettársa írásbeli hozzájárulását adja a nevelőszülői tevékenység folytatásához.
48
A 19. §-hoz
A nevelőszülői tevékenység professzióként való elismerésének alapját a nevelőszülővel
szembeni azon elvárás képezi, hogy a nevelőszülő egy szakmai team tagjaként szakemberként
működjön együtt a gyermek nevelésében, sorsának alakításában, vér szerinti családjával való
kapcsolattartása elősegítésében, hazagondozásában, örökbefogadó családhoz történő
átgondozásában. Ezt fejezi ki a Gyvt. által a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyhoz
kapcsolódóan előírt együttműködési kötelezettség.
A 20. §-hoz
A Javaslat meghatározza a nevelőszülői foglalkozási jogviszony megszűnésének és
megszüntetésének - köztük a gyermek érdekében történő kötelező megszüntetés - eseteit.
A gyermek gondozási helyének azonnali megváltoztatása esetére bevezeti a Javaslat a
nevelőszülői díjazás felfüggesztésének lehetőségét. A díjazás további folyósítására vagy
megszüntetésére a gyermek gondozási helyének megváltoztatására irányuló gyámhatósági
eljárás jogerős befejezésével kerülhet sor.
A nevelt gyermeknek, fiatal felnőttnek a nevelőszülő gondozásából való kikerülése esetén
akkor szűnik meg a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, ha a gyámhatóság ezt követően
három hónapon belül nem helyezett el újabb gyermeket vagy fiatal felnőttet a nevelőszülő
gondozásában. Erre az időtartamra a nevelőszülőnek alapdíj jár.
A 21. §-hoz
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony működtető általi felmondása esetére a nevelőszülőt
a jelenlegi hivatásos nevelőszülőkre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan végkielégítés illeti
meg.
A 22. §-hoz
A nevelőszülő az elhelyezett gyermekek számától függően szabadságra jogosult. A
működtetőnek a szabadság kiadásánál is figyelemmel kell lennie az ellátott gyermekek
érdekeire. A szabadság kiadásakor a nevelőszülővel meg kell állapodni a megfelelő
helyettesítésről, a gyermekek ellátásának biztosításáról. Az ellátott gyermekek állandósághoz
való jogának tiszteletben tartása szempontjából határozza meg a Javaslat azt is, hogy az egyes
negyedévekre a nevelőszülőnek járó szabadság időtartama egy naptári éven belül vonható
össze, a naptári évben ki nem adott szabadságot pedig a működtetőnek meg kell váltania.
A nevelőszülőt az Mt. szabályai szerint illeti meg betegszabadság és szülési szabadság.
Ugyancsak az Mt. szabályait kell alkalmazni a saját gyermek gondozására tekintettel a
nevelőszülőnek járó fizetés nélküli szabadságra is.
A 23-24. §-hoz
A Javaslat meghatározza a nevelőszülői tevékenységet segítő gyermekgondozó
alkalmazásának feltételét, mely a speciális nevelőszülő kivételével gyermekszámhoz kötött.
Gyermekgondozó elsősorban a nevelőszülő hozzátartozója lehet, ugyanakkor figyelemmel
kell lenni a gyermekgondozó személyére vonatkozóan meghatározott kizáró okokra.
Gyermekszámtól függetlenül biztosítani kell a nevelőszülő helyettesítését a nevelőszülő
szabadsága, betegsége, képzése, továbbképzése vagy egyéb akadályoztatása esetén. Ebben az
49
esetben a működtető másik nevelőszülővel vagy a gyermekvédelmi intézmény által biztosított
gyermekfelügyelettel is megoldhatja a nevelőszülő helyettesítését.
A 25-26. §-hoz
A nevelőszülő a foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységéért díjazásra jogosult,
melynek a társadalombiztosításra való jogosultság kiterjesztését és a jogviszony-
folytonosságot is szolgálnia kell. A nevelőszülő gyermekszámtól és a gyermekek
szükségleteitől függetlenül jogosult alapdíjra, melynek mértéke legalább a minimálbér 30%-a.
Az alapdíj a jogviszony folytonosságát szolgálja. A nevelőszülő gondozásából - önhibáján
kívüli okból - jellemzően hazagondozás és örökbefogadás miatt kikerülő gyermekek száma,
valamint a szabad férőhelyek újabb gyermek kihelyezésével történő betöltése előre nem
tervezhető. Ezért a nevelőszülő az alapdíjra három hónapig jogosult azt követően is, hogy a
gyermek - a nevelőszülő önhibáján kívül - kikerült gondozásából. A nevelőszülő az alapdíjon
felül gyermekeként jogosult a minimálbér legalább 20%-ának megfelelő mértékű kiegészítő
díjra, és a gyermekek szükségletéhez igazodó többletdíjra, legalább a minimálbér 5%-ának
erejéig. A gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi, diákotthoni elhelyezésének időtartamára a
nevelőszülőt csak az alapdíj illeti meg a kevesebb feladatára tekintettel, kivéve, ha az ellátott
a nevelőszülő háztartásában tartózkodik. A nevelőszülő díjazását a működtető és a
nevelőszülő között létrejött keret-megállapodás tartalmazza, valamint a gyermekenként kötött
kiegészítő megállapodásban lehet meghatározni az adott gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel
járó díjazást.
A 27. §-hoz
A nevelőszülő és a működtető nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő
kártérítési felelősségére és a jogviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos
jogvitára az Mt. rendelkezéseinek alkalmazását írja elő a Javaslat.
A 28-30. §-hoz
A gyermekek átmeneti gondozását végző helyettes szülők jogviszonya nem alakul át
foglalkoztatási jogviszonnyá. A Gyvt.-nek a helyettes szülői jogviszonyra vonatkozó
rendelkezései jelenleg számos kérdésben visszautalnak a nevelőszülői jogviszonyra
(megállapodás megkötése, módosítása, együttműködési kötelezettség, a jogviszony
megszűnése, díjazásnál figyelembe veendő szempontok). Tekintettel arra, hogy a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony 2014. január 1-jei bevezetésével ezek a visszahivatkozások már
nem állják meg a helyüket, szükséges a helyettes szülői jogviszonyra vonatkozó speciális
rendelkezések újrafogalmazása.
A 31. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte, hogy a Gyvt.-ben jelenjen meg a szabálysértési
tényállást megvalósító gyermekkorúak védelembe vételének lehetősége. Ennek eleget téve
tartalmazza a Javaslat a Gyvt. 68. §-ának módosítását.
A 32-33. §-hoz
A Javaslat az ideiglenes hatályú elhelyezés esetében is egyértelművé teszi, hogy a
tizenkettedik életévét be nem töltött gyermeket főszabály szerint nevelőszülőnél kell
50
elhelyezni. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor erre nincs lehetőség. Ilyen ok lehet a
Javaslat szerint a gyermek egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes
magatartása. Más okból is szükséges lehet a gyermekotthoni elhelyezés. Így például, ha
férőhelyhiány miatt a nevelőszülő nem tudja fogadni a gyermeket vagy kísérő nélküli kiskorú
elfogására éjszaka kerül sor és az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság ideiglenes
szálláshelyként gyermekotthont jelöl ki a gyermek számára. A kísérő nélküli kiskorúak
ellátása részben az életkoruk, részben a sajátos szükségleteik miatt hosszú távon is
szükségessé teszi a gyermekotthoni elhelyezést, mindamellett azonban cél, hogy idővel
álljanak rendelkezésre kísérő nélküli kiskorúak befogadására is alkalmas nevelőszülők.
A kísérő nélküli kiskorúak engedély nélküli eltávozásuk esetén jellemzően az országot is
elhagyják, ezért indokolatlan bizonyos időn túl az ideiglenes hatályú elhelyezésük fenntartása.
A Javaslat ezért 60 napban határozza meg azt az időtartamot, amelyet követően az ideiglenes
hatályú elhelyezést meg kell szüntetni, ha a gyermek nem tért vissza vagy felkutatása nem járt
eredménnyel. Amennyiben a gyermeket ezt követően mégis megtalálja a rendőrség vagy a
gyermek önként visszatér gondozási helyére, az ideiglenes hatályú elhelyezés ismételt
elrendelésének nincs akadálya.
A 34-35. §-hoz
A gyermek személyes szabadságának korlátozása körében a rövid időtartamú korlátozást és az
ún. nevelési felügyelet elrendelését egyértelműen elhatárolja a Javaslat.
Mindkét intézkedés alkalmazható a speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban,
illetve a gyermekotthon speciális csoportjában. A biztonsági elkülönítésre azonban a jövőben
is csak a speciális gyermekotthonban kerülhet sor.
Konkrétan meghatározásra kerülnek azok az okok, melyek esetén lehetőség van a gyermek
személyes szabadságának korlátozására és kimondja a Javaslat azt is, hogy meghatározott
mértékű és időtartamú korlátozás mely célok - a gyermek képessé váljon részt venni a
terápiás munkában, illetve a gyermek ön- és közveszélyes magatartásának megszüntetése -
elérése érdekében alkalmazható.
A Gyvt. a személyes szabadság korlátozásával összefüggésben tartalmazza az eljárás és a
döntéshozatal garanciális szabályait is.
A 36. §-hoz
A Javaslat meghatározza a megyei, fővárosi, valamint az országos gyermekvédelmi szakértői
bizottság gyermekvédelmi ellátórendszerben betöltött helyét és szerepét, ennek során
kimondja, hogy az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot a Kormány rendeletében
kijelölt szerv, azaz az állami fenntartású gyermekvédelmi intézmények fenntartói feladatait
ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság működteti.
A Javaslat egyértelműen meghatározza mind a megyei, fővárosi, mind az országos
gyermekvédelmi szakértői bizottság tagjainak számát és a feladat ellátásához szükséges
szakképesítést is.
A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII.
törvény 2014. január 1-jén hatályba lépő rendelkezése szerint valamennyi gyermekvédelmi
gondoskodásban nevelkedő gyermek örökbefogadása esetén egységesen a megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság készíti el az örökbefogadás előkészítéséhez szükséges
szakvéleményt. Az örökbefogadáshoz minden esetben szükséges a gyermek
személyiségállapotáról szakvéleményt készíteni, amely pszichológiai vélemény, illetve három
éves életkor alatt a gyermek fejlődéséről szóló pedagógiai vélemény lehet. Erre tekintettel a
51
Javaslat kimondja, hogy ezen vizsgálatok esetén - amennyiben szükséges - a szakértői
bizottság kiegészül egy fő gyógypedagógussal.
Az egységes vizsgálati szempontok szerinti lefolytatott vizsgálatok és elkészített
szakvélemények érdekében, a Javaslat felsorolja a szakvélemény kötelező tartalmi elemeit.
A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői
bizottságnak és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságnak a véleménye nem
minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti szakértői véleménynek. A Gyvt. a
gyermekvédelmi szakértői bizottságok véleményének kikérését a Ket. 50. § (5) bekezdése
alapján írja elő kötelezően a gyámhivatal számára.
Garanciális jelentősége van annak, hogy a Javaslat kimondja a szakértői bizottság
pártatlanságát. A szakértői bizottság a munkáját a kizárólag a gyermek ellátási szükségletének
leginkább megfelelő gondozási hely meghatározása érdekében végzi, ennek során teljes
mértékben független a működtetését ellátó területi gyermekvédelmi szakszolgálattól és a
Kormány rendeletében kijelölt, az állam fenntartói feladatait ellátó szervtől.
Ha a szakértői bizottság nem készíti el határidőben a szakmai véleményét, a gyámhatóság
megkeresi a szakértői bizottság fenntartásáért felelős szervet. Ezáltal a gyermekek
vizsgálatának, illetve a szakvélemény elkészítésének elhúzódása elkerülhető. A mulasztás
menthető indoka, ha gyermek engedély nélküli távolléte miatt késik a szakvélemény
elkészítése.
A 37. §-hoz
A Javaslat pontosítást tartalmaz a tekintetben, hogy az utógondozást a nevelőszülői hálózatot
működtető, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy a külső férőhely működtetője
biztosítja. Az utógondozó személyére vonatkozó rendelkezések végrehajtási rendeleti szinten
kerülnek meghatározásra.
A 38. §-hoz
A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII.
törvénnyel kihirdetett és 2014. január 1-jén hatályba lépő Gyvt. módosítás szerint nem a 24.,
hanem csak a 22. életévének betöltéséig részesülhet utógondozói ellátásban a köznevelési,
felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési
jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A Javaslat szerint az utógondozói ellátás igénybevételének
életkori korlátja a jövőben is a 24. év marad, mivel a gyakorlati tapasztalatok jellemzően azt
támasztják alá, hogy a fiatal felnőttek körében egyre inkább elhúzódik a tanulmányok
folytatásának, a piacképes szakképesítés megszerzésének ideje.
A 39. §-hoz
A gyermekek védelméről a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen
Lanzarote-ban, 2007. október 25-én kelt Egyezménnyel összhangban a Javaslat kötelező zárt
adatkezelést ír elő a gyermek sérelmére elkövetett cselekmények minél korábbi jelzése és a
gyermek veszélyeztetése elleni hatékony fellépés érdekében.
A 40. §-hoz
52
A Ket. szakértő kirendelésére vonatkozó szabályozásával való összhang megteremtését
hivatott szolgálni az a rendelkezés, hogy amennyiben a gyermek személyiségével kapcsolatos
jelentős tény vagy körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a
gyámhatóság határozattal kirendeli az ezzel rendelkező szervet, intézményt vagy személyt
szakvélemény elkészítése céljából.
A 41. §-hoz
A módosítás az egységes örökbefogadási nyilvántartás bevezetéséhez kapcsolódóan az
örökbefogadást elősegítő szervek adatkezelési szabályait kiegészíti és pontosítja. A módosítás
emellett megjeleníti a gyermek örökbefogadásának előmozdítása során keletkezett, és ezen
tevékenység ellátásához szükséges kezelendő adatok körét, így a gyermek számára megfelelő
örökbe fogadni szándékozó kiválasztásának folyamatára és annak eredményre vonatkozó
adatokat.
A módosítással bevezetendő egységes örökbefogadási nyilvántartás TAJ alapú nyilvántartás,
ezért szükséges az örökbefogadásban érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelét kezelni,
nyilvántartani.
Az egységes örökbefogadási nyilvántartás bevezetése miatt megszűnnek az önálló
örökbefogadási nyilvántartások, ezért a hatályos szabályok szerinti „országos örökbefogadási
nyilvántartást vezető szerv” sem fog önálló nyilvántartást vezetni, így szükséges
megnevezését megváltoztatni „országos örökbefogadást elősegítő szerv”-re.
A 42. és 44. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az egységes örökbefogadási nyilvántartás TAJ alapú nyilvántartás, ezért
szükséges az örökbefogadásban érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelét az
örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezeteknek is kezelni, nyilvántartani.
A 43. §-hoz
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvénnyel való összhang
megteremtése céljából a Gyvt.-be is bekerül, hogy a gyámhatóságnak az életkezdési
támogatás megállapítása céljából a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő és
a nevelésbe vett gyermekekről adatot kell szolgáltatnia a kincstárnak.
A 45. §-hoz
Az egységes örökbefogadási nyilvántartás bevezetése miatt megszűnik a külön vezetett
országos örökbefogadási nyilvántartás, ezért az egységes örökbefogadási nyilvántartás adatai
alapján kell a gyermek örökbefogadási esélyeiről a tájékoztatást megadni.
A 46. §-hoz
A módosítással bevezetésre kerülő új egységes örökbefogadási nyilvántartást a miniszter
vezeti, ami garancia arra, hogy egységesen, a hatályos szabályok betartásával működjön a
nyilvántartás.
Az új egységes elektronikus örökbefogadási nyilvántartási rendszer lehetővé teszi, hogy az
adatokat csak ott rögzítsék, ahol keletkeznek, viszont mindazon szervezetek hozzáférjenek,
amelyek a gyermek örökbefogadásának előkészítésével foglakoznak.
53
A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az egységes örökbefogadási nyilvántartásba rögzíti
az illetékességi területén örökbe fogadhatóvá vált gyermek és örökbefogadásra alkalmassá
nyilvánított örökbe fogadni szándékozó személy adatait. A területi gyermekvédelmi
szakszolgálat hozzáférési jogosultsággal rendelkezik az általa rögzített adatokhoz, valamint az
országos örökbefogadást elősegítő szerv által a gyermek számára ajánlott más megyei területi
gyermekvédelmi szakszolgálat nyilvántartásában szereplő örökbe fogadni szándékozók
adataihoz, külföldre történő örökbefogadás esetében pedig a központi hatóság által a gyermek
számára ajánlott külföldi örökbe fogadni szándékozó személy adataihoz.
Az új nyilvántartási rendszerbe az országos örökbefogadást elősegítő szerv csak abban az
esetben rögzít adatot, ha a gyermek számára a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
nyilvántartásában nincs megfelelő örökbefogadó szülő, és a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat más megyei örökbe fogadni szándékozók kiajánlását kéri a gyermek
örökbefogadásának előmozdításához. Az országos örökbefogadást elősegítő szerv a területi
gyermekvédelmi szakszolgálatok által az egységes örökbefogadási nyilvántartásban rögzített
valamennyi örökbe fogadható gyermek adataihoz hozzáféréssel rendelkezik a gyermekek
örökbefogadásának elősegítése, koordinálása céljából. Hozzáfér továbbá azon örökbe fogadni
szándékozók adataihoz, akik hozzájárultak ahhoz, hogy adataikat - az országos
örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével - az örökbe fogadható gyermek szerinti
másik területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek örökbefogadásának elősegítése
céljából kezelje.
A nemzetközi örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság rögzíti a nyilvántartásába
felvételét kérő alkalmas külföldi örökbe fogadni szándékozó személyeket, valamint a
gyermek számára történt kiajánlást, melyekhez a továbbiakban hozzáféréssel rendelkezik.
Az új egységes örökbefogadási nyilvántartásba a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú
szervezet folyamatosan rögzíti az általa elősegített nyílt örökbefogadások adatait, melyhez
hozzáféréssel csak az országos örökbefogadást elősegítő szerv rendelkezik.
A módosítás részletesen és egységesen szabályozza az új nyilvántartás adatainak kezelését az
örökbefogadást követően, illetve a nem realizálódott örökbefogadást követően is. Rendelkezik
a már lezárult eljárások adatainak zárolásáról is.
Az engedélyezett örökbefogadások tekintetében az adatok megőrzése és védelme
elengedhetetlenül szükséges többek között az örökbe fogadott gyermek származás
megismerési jogának érvényesüléséhez (mind vér szerinti szülei, mind testvérei adatainak
megismerése szempontjából), valamint öröklési ügyekben, illetve örökbefogadás felbontása
iránti eljárásokban is.
A módosítás rögzíti, hogy az egységes örökbefogadási nyilvántartás nem hatósági
nyilvántartás, mivel az az örökbefogadást elősegítő szervek munkáját támogatja.
A 47. §-hoz
Az új Polgári Törvénykönyv bevezeti az örökbefogadás utánkövetését, melynek
következtében 2014. március 15-től az egységes örökbefogadási nyilvántartás tartalmazza az
utánkövetést végző közhasznú szervezet által kezelt adatokat is (az örökbe fogadó szülő
személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére
vonatkozó adatokat, valamint a gyermek örökbefogadó családjába történő beilleszkedésére,
nevelésére és fejlődésére vonatkozó adatokat).
A 48-49. §-hoz
A Javaslat hiánypótló szabályozást tartalmaz a finanszírozási szabályok kiegészítésével az
átadó és átvevő munkáltatóra abban az esetben, ha a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó
54
egyházi, nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés megszüntetésére kerül sor és az
állami fenntartó biztosítja a továbbiakban az ellátást. Ilyen esetekben az egyházi, nem állami
fenntartó által munkaviszonyban foglalkoztatott személyek jogviszonya közalkalmazotti
jogviszonnyá alakul át.
Az 50. §-hoz
A gyermekétkeztetésre vonatkozó rendelkezések a 2012. évben kiegészültek oly módon, hogy
kötelezettséget telepítettek a fenntartón túl a települési önkormányzatok számára is a nevelési-
oktatási intézménybe járó gyermekek, tanulók számára biztosítandó gyermekétkeztetés
megszervezésével kapcsolatosan. Ugyanakkor a módosítás nem rendezte a gyermekétkeztetés
szabályainak és a Gyvt. térítési díj szabályainak viszonyát, amely joghézagot idézett elő a
gyakorlatban. Ennek következtében például az önkormányzatoknak jelenleg nincs jogszabályi
felhatalmazásuk arra, hogy a gyermekétkeztetés intézményi térítési díját a szülőknek
kedvezve alacsonyabb összegben állapítsák meg a nyersanyagnormánál. Emiatt szükséges a
Gyvt. térítési díjra vonatkozó egyes rendelkezéseit kiterjeszteni a gyermekétkeztetésre is. A
módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy mely fenntartó, mely esetekben és hány
alkalommal köteles az étkeztetést biztosítani a gyermekek, tanulók számára.
Az 51. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések egyértelművé teszik, hogy a gyermekvédelmi gyámság mint új
jogintézmény bevezetésének évében, 2014-ben még nem kell önálló munkakörben ellátni a
gyermekvédelmi gyámi feladatokat, mert az átmeneti és tartós nevelésben lévő gyermekek
ügyének felülvizsgálatára az év során fokozatosan, az előre meghatározott rendben kerül sor.
A családgondozást a felülvizsgálatok elvégzéséig a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
biztosítj a.
Az 52. §-hoz
A módosítás törvényi szinten határozza meg az egységes örökbefogadási nyilvántartás
valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony alapvető
szabályait. Kormányrendeleti szinten indokolt szabályozni a nyilvántartás vezetésére
vonatkozó eljárási szabályokat, az adatfeldolgozó feladataira vonatkozó szabályokat, továbbá
a helyettes szülői és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó egyes kérdéseket,
mely rendeletek megalkotására a Javaslat felhatalmazó rendelkezést ad.
Az 53. §-hoz
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a 2013. december 31-én nevelőszülői, hivatásos
nevelőszülői jogviszonyban álló személyek vonatkozásában a törvény erejénél fogva
jogviszonyuk átalakulásával jön létre, így minden kedvező jogkövetkezmény már 2014.
január 1-jétől érvényesül. Annak érdekében, hogy az érintett nevelőszülők számára kellő idő
álljon rendelkezésre a döntésük meghozatalára, 2014. június 30-áig köthetik meg a keret-
megállapodást működtetőjükkel. A további átmeneti rendelkezések 2016. december 31-éig
garantálják, hogy egy nevelőszülő se járjon rosszabbul az új foglakoztatási jogviszony
keretében, mint a korábbi hivatásos nevelőszülői jogviszonyában. Az ikergyermekeket
nevelők esetében is eltérő szabályok érvényesülnek annak érdekében, hogy a
gyermekgondozási támogatás kivezetése miatt ne kerüljenek kedvezőtlenebb helyzetbe. A
55
nevelésbe vett gyermekek állandósághoz fűződő jogát biztosítja, hogy a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakulás miatt nem lehet gondozási helyüket
megváltoztatni.
Az egységes örökbefogadási nyilvántartás bevezetése fokozatosan történik. A módosítás
részletesen meghatározza az új nyilvántartásba történő adatrögzítés ütemezését, ezzel
egyidejűleg a külön vezetett nyilvántartások vezetésének, adattartalmuk zárolásának
szabályait.
Az 54-55. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a módosítások folyamatban lévő ügyekben való alkalmazhatóságáról.
Az 56-57. §-hoz
A Javaslat az egységes fogalomhasználat és a koherens szabályozás érdekében tartalmaz
pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket.
Az 58. és 59. §-hoz
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény átmeneti szabállyal, a 2013.
évre rendezte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által megállapítható intézményi
térítési díjra vonatkozó szabályokat, így szükséges ezeket a 2014. évre vonatkozóan azonos
tartalommal rögzíteni.
A 60-62. §-hoz és a 69. §-hoz
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az egyes adótörvények
és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény
módosítása rendezi a nevelőszülői díjazás adózási szabályait. A nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban végzett tevékenység díjazása bérnek minősül, mely után személyi
jövedelemadót kell fizetni, a családi kedvezmény ennek során érvényesíthető.
A 63-64. §-hoz
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításával a nevelőszülők
2014. január 1-jétől a társadalombiztosítás minden pénzbeli és természetbeni ellátására
j ogosulttá válnak.
A 65-68. §-hoz
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításával egyértelművé
válik, hogy a nevelőszülő csak a saját gyermekei után jogosult gyermekgondozási segélyre és
gyermeknevelési támogatásra, a nála elhelyezett gyermekek után nem.
A 70-71. §-hoz
Mind az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami
átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény, mind a szociális
és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő
56
módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény
módosította 2014. január 1-jei hatállyal a Gyvt. nevelőszülőkre vonatkozó rendelkezéseit.
Tekintettel arra, hogy jelen előterjesztés is érinti e rendelkezések egy részét, a
koherenciazavar elkerülése érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy a fenti két törvény
érintett rendelkezései nem lépnek hatályba.
A 72. §-hoz
A Javaslatnak a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetéséhez, az egységes
örökbefogadási nyilvántartás létrehozásához és a gyermekétkeztetéshez kapcsolódó
rendelkezései 2014. január 1-jén lépnek hatályba. A gyermekek védelméről a szexuális
kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen Lanzarote-ban, 2007. október 25-én kelt
Egyezménynek való megfelelés érdekében szükséges módosítások 2014. március 15-én, a
speciális ellátás átalakításával, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal
összefüggő rendelkezések pedig 2014. július 1-jén lépnek hatályba.
57