﻿ORSZÁGGYŰLÉSI képviselő
Képviselői önálló indítvány
2013. évi... törvény
a devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

1.	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosítása
1.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény 303. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„303. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását - kivéve az ingatlan
közös tulajdonának megszüntetése iránti ügyekben értékesített lakóingatlan kiürítését - a
182/A. §-ban foglalt rendelkezések szerint, 2013. évben a lakóingatlan kiürítésének a
rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzés vagy az árverési vevő
(ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelme kézhezvételét követő
naptól a 2014. április 30-áig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el.
(2)	Ha büntetőügyben hozott jogerős határozat
a)	megállapította, hogy a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a lakóingatlanban
lakó személy az ingatlan tulajdonjogának, használati jogának megszerzése, vagy az ehhez
szükséges vagyonnak vagy támogatásnak a megszerzése érdekében bűncselekményt követett
el és az elkövetőnek az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülése óta
még három év nem telt el, vagy
b)	a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a lakóingatlanban lakó személy által
elkövetett bűncselekmény miatt a kiürítendő ingatlanra elkobzást vagy vagyonelkobzást
rendelt el,
a végrehajtást foganatosító bíróság végzéssel a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót;
a kiürítési kötelezettség a kötelezettnek az ingatlanban önálló jogcímen lakó hozzátartozójára
is kiterjed.
(3)	A végrehajtó a (2) bekezdésben foglalt döntés meghozatala érdekében bármely fél,
érdekelt vagy az ügyész erre irányuló, a bűncselekményt elkövető személy személyazonosító
adatait is tartalmazó indítványára keresi meg a bíróságot.
(4)	A bíróság adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez annak megállapítása
érdekében, hogy az indítványban megjelölt személlyel szemben hoztak-e büntetőügyben
határozatot, a büntetőügyben eljárt bíróságot pedig megkeresi annak közlése érdekében, hogy
hozott-e a (2) bekezdés aj vagy b) pontja szerinti határozatot. A bíróság a beszerzett
személyes adatokat a végzés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény 304. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„304. § (1) A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények
módosításáról szóló 2013. évi ... törvény rendelkezéseit azokban a folyamatban lévő
végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még
nem került sor.
(2) Ha a végrehajtó a devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények
módosításáról szóló 2013. évi ... törvény hatálybalépésének napján már kézhez vette a
lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő
végzést vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett
kérelmét, a lakóingatlan kiürítését a 303. § alapján a végrehajtó a devizahitelesek megsegítése
érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi ... törvény
hatálybalépését követő naptól terjedő időszakra halasztja el.”
2.	a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
2.§
(1)	Hatályát veszti a Tv.
a)	1. § (4) bekezdésében az „és a 3. § (1) bekezdés a) pontjában”,
b)	4. § (1) bekezdés ej pontjában a „90 napot meg nem haladó”
szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Tv.
aj 3. § (1) bekezdés aj-dj és f) pontja,
b)	3. § (la) bekezdése.
3.§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Indokolás

Általános indokolás

Az árfolyamgát konstrukció lehetővé teszi, hogy az ügyfél az árfolyamgát alkalmazásának
időszaka alatt a jelenlegi árfolyamnál lényegesen kedvezőbb, rögzített árfolyamon (svájci
frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 2,5 HUF/JPY)
teljesítse törlesztési kötelezettségét. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank
és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie.
A hatályos szabályozás szerint az árfolyamgát igénybevételét az a hiteladós kezdeményezheti
a pénzügyi intézménynél, akinek a devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem
haladja meg a 90 napot, illetve a devizakölcsönnek a folyósításkor alkalmazott árfolyamon
számított összege nem haladhatja meg a 20 millió forintot. Amennyiben a devizakölcsön
fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terheli, e
zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem állhat fenn 90 napot
meghaladó késedelem. További feltétel, hogy a devizakölcsön fedezetéül szolgáló
lakóingatlanra vezetett végrehajtás nincs folyamatban, illetve a pénzügyi lízingszerződésre
vonatkozó szerződést a felek 2011. december 15. napja előtt kötötték, illetve a hiteladós nem
állhat fizetéskönnyítő program hatálya alatt.
A törvényjavaslat eltörli azt a feltételt, hogy a hiteladós devizakölcsönből származó fizetési
késedelme nem haladhatja meg a 90 napot, illetve azt a feltételt, hogy ha a devizakölcsön
fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terheli, e
zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem állhat fenn 90 napot
meghaladó késedelem. Jelenleg ma több, mint 150.000 olyan személy van, akinek 90 napot
meghaladó késedelme van. Eddig ők nem élhettek az árfolyamgát adta lehetőséggel. Ezen
feltétel eltörlésével azonban ők is esélyt kapnak arra, hogy fizetőképessé váljanak.
Eltörlésre kerül továbbá az a feltétel, hogy a devizakölcsönnek a folyósításkor alkalmazott
árfolyamon számított összege nem haladhatja meg a 20 millió forintot, illetve hogy a
hiteladós nem állhat fizetéskönnyítő program hatálya alatt.
A törvényjavaslat előbb bevezeti, illetve 2014. április 30-áig kitolja a kilakoltatási moratórium
időszakát. Ezt minden olyan folyamatban lévő végrehajtási eljárásban alkalmazni kell,
amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.
3
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A törvényjavaslat előbb bevezeti, illetve 2014. április 30-áig kitolja a kilakoltatási moratórium
időszakát. Ezt minden olyan folyamatban lévő végrehajtási eljárásban alkalmazni kell,
amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor. Rögzíti azt, hogy a kiürítés
tényleges foganatosításáról a végrehajtást foganatosító bíróság dönt jogerős határozat alapján,
a végrehajtó pedig erre irányuló indítvány esetében megkeresi ebből a célból a bíróságot (a
végrehajtási ügy végrehajtónál lévő iratai között ugyanis nem szerepelnek a döntéshez
szükséges adatok és a határozat értékelésének feladatát is bíróságra indokolt telepíteni). A
bűncselekmény emellett nem feltétlenül csak a tulajdonjog megszerzésére irányulhat, hanem
akár a használat jogának megszerzésére is, vagy pedig egy olyan támogatás elnyerésére,
amely a tulajdonszerzéshez szükséges. Figyelemmel továbbá arra, hogy a lakáskiürítési
kötelezettség nem csak a végrehajtási eljárás adósára (kötelezettjére) vonatkozik saját
személyében, hanem a vele együtt, az ő jogán a lakásban lakó személyeket is ki kell lakoltatni
a végrehajtási eljárás keretében, így a bűncselekmény elkövetése folytán történő kiürítésre az
ő felróható (büntetőbíróság ítéletében megállapított) magatartásuk is okot kell hogy adjon.
Hasonló a helyzet akkor, ha az ingatlanban többen laknak önálló jogcímen: azt is ki kell
mondani, hogy bármelyikük elítélése okán kimondott kilakoltatás kiterjed a másik
lakáshasználóra is.
a 2. §-hoz
A törvényjavaslat eltörli azt a feltételt, hogy a hiteladós devizakölcsönből származó fizetési
késedelme nem haladhatja meg a 90 napot, illetve azt a feltételt, hogy ha a devizakölcsön
fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terheli, e
zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem állhat fenn 90 napot
meghaladó késedelem. Eltörlésre kerül továbbá az a feltétel, hogy a devizakölcsönnek a
folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított összege nem haladhatja meg a 20 millió
forintot.
a 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
4
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján, „a devizahitelesek megsegítése
érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” a következő törvényjavaslatot
kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2013. november 4.
Rg^án Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
■'Z-
c*- -----
Balla György
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség