﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12939. számú
törvényjavaslat
a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2013. november
1
2013. évi ... törvény
a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
működésével összefüggő egyes törvények módosításáról
1.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 73. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett
közigazgatási hatósági eljárás illetékét - ha jogszabály másként nem rendelkezik -
a)	az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
b)	amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás
megindításával egyidejűleg
ba)	elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,
bb)	bankkártyával, vagy
bc)	házipénztárba készpénzzel
kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal,
hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a
kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára.”
(2)	Az Itv. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(3)	Az Itv.
a)	73. § (1) bekezdésében az „a (2)-(4), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésekben”
szövegrész helyébe az „a (2)-(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben” szöveg,
b)	Melléklet IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke fejezet II.
Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági
igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke alcím 4-6. pontjában az „és a lakcímet”
szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg,
c)	Melléklet IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke fejezet IV. Egyéb
rendelkezések alcím 2. pont d) alpontjában a „lakcímet” szövegrész helyébe a „személyi
azonosítót és lakcímet” szöveg
2
lép.
2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
2.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
39/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdésben meghatározott 40 %-os mérték alól a közfoglalkoztatásért felelős
miniszter kezdeményezésére - figyelemmel a közfoglalkoztatási programok kezdési
időpontjára és tartamára - a Kormány egyedi felmentést adhat.”
3.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
3.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. § (2a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha)
„g) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár Magyarországon történt születését
az anyakönyvvezető anyakönyvezi.”
(2)	Az Nytv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat
jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a
fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), fővárosi és megyei kormányhivatal járási
(fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a fővárosi és
megyei kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi
szerv) látja el.”
(3)	Az Nytv. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 4. § (2a) bekezdés g) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében az
anyakönyvvezető az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve
a külföldi lakóhelyre vonatkozó - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.”
(4) Az Nytv. 29. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
3
„(2) A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár
a)	nevét,
b)	születési helyét,
c)	születési idejét,
d)	állampolgárságát,
e)	anyja nevét,
f)	nemét,
g)	arcképmását,
h)	aláírását, ha a 14. életévét betöltötte,
i)	személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,
j) személyazonosító igazolványa okmányazonosítój át.
(3)	A polgár személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevél
vagy kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. Személyazonosítás céljából - jogszabályban
meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.
(4)	A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a
törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jogosultat a
személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.”
(5)	Az Nytv. 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik
más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.”
(6)	Az Nytv. 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló
kérelem - jogszabályban meghatározott kivétellel - csak személyesen terjeszthető elő.”
(7)	Az Nytv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága
igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és
kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem
következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség. Az előzőekben
felsorolt és a jogszabályban meghatározott más eseteket kivéve a személyazonosság
igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság
nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.”
(8)	Az Nytv. 29. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
4
„(8) A személyazonosító igazolványt a (7) bekezdés szerinti esetben az okmányazonosító
kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.
(9) Ha a személyazonosító igazolvány igénylésére - 14. életévét betöltött polgár kivételével -
annak eltulajdonítása miatt, a (2) bekezdés a)-i) pontja szerinti adatok változatlansága mellett
kerül sor, a személyazonosító igazolványt az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági
igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.”
(9)	Az Nytv. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok alcíme a
következő 29/B. §-sal egészül ki:
„29/B. § Ha törvény valamely, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott
személyes adat megváltozása esetén előírja, a központi szerv a törvényben megjelölt
nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással érintett személy természetes személyazonosító
adatainak továbbításával értesíti az adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást
vezető szerv haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett természetes
személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítást követően a
törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az értesítésben megküldött adatokat
haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító adatait nyilvántartásában
nem kezeli.”
(10)	Az Nytv.
a)	5. § (12) bekezdésében az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg, a
„nyomtatványnak” szövegrész helyébe a „nyomtatványának” szöveg,
b)	9. § (2) bekezdés g) pontjában, 15. § (2) bekezdésében és 17. § (6) bekezdésében a „29. §
(3)” szövegrész helyébe a „29. § (2)” szöveg,
c)	9. § (3) bekezdés a) pontjában az „okmányokat” szövegrész helyébe az „okmányokat,
valamint az értesítésicím-bejelentőlapot” szöveg,
d)	9. § (3) bekezdés b) pontjában az „a külföldön” szövegrész helyébe az „a külföldi
letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, valamint a külföldön” szöveg,
e)	34. § (3) bekezdésében a „29. § (2)” szövegrész helyébe a „29. § (7)” szöveg,
f)	47. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító igazolvány” szövegrész helyébe a
„személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági
igazolvány” szöveg
lép.
4.	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
4.	§
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 19. § (2) bekezdésében az „az
anyakönyvi hatóságot” szövegrész helyébe az „a magyar állampolgárság megszűnésével
5
érintett személy születését és házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát, valamint
gyermekének születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, illetve a hazai anyakönyvezést végző
hatóságot” szöveg lép.
5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
módosítása
5.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény a következő 31/A. §-
sal egészül ki:
„31/A. § Papír alapú tulajdonilap-másolat szolgáltatás esetén a közigazgatási hatósági
eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti
személyes költségmentesség kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező az
ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogosultként, kötelezettként szerepel vagy írásban
igazolja, hogy a kiállított másolat joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági
határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.”
6. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
6.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 24. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A gyámhatóság a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített
összegét a kötelezett kérelmére és a 133. § (5) bekezdésében foglalt feltételek fennállása
esetén méltányosságból elengedheti, csökkentheti vagy részletfizetést engedélyezhet.”
(2)	A Gyvt. 24. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A megelőlegezett gyermektartásdíj meg nem térített összege tekintetében fennálló
tartozás a kötelezett halála esetén megszűnik.”
7.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
7.	§
(1)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 52. §-
a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
6
„(5) Az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően
a)	az ügyfélnek az elsőfokú eljárást lezáró döntés meghozataláig előterjesztett írásbeli
kérelmére a nem fellebbező ügyfelet, és
b)	tulajdoni hányadot érintő tulajdonjog-bejegyzés esetén a nem fellebbező tulajdonostársat
tájékoztatja arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé, illetve
arról, hogy a fellebbezést valamennyi fellebbező ügyfél visszavonta.
(6)	Nem kell az (5) bekezdés b) pontját alkalmazni abban az esetben, ha az elővásárlási jog
jogosultjával a tulajdonjog megszerzésére irányuló szerződést, vételi ajánlatot kizárólag a
külön jogszabályban meghatározott hirdetményi úton kell közölni.”
(2)	Az Inytv. 68. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az integrált ügyfélszolgálat (a továbbiakban: kormányablak) külön jogszabályban
meghatározottak szerint hiteles tulajdonilap-másolatot adhat ki.”
(3)	Az Inytv. 75. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kormányablak által történő tulajdonilap-másolat szolgáltatása esetén naplót kell
készíteni, amelyet öt évig meg kell őrizni. A naplóban rögzíteni kell az adatigénylő
természetes személyazonosító adatait, illetve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező egyéb szervezet nevét és a képviseletében eljáró személy természetes
személyazonosító adatait. A rögzített adatokat a kormányablak a személyazonosság és a
képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi.”
8. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
8.	§
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (8) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(8) Az anyakönyvvezető a személyazonosság és állampolgárság ellenőrzése, valamint az
elhunyt személyek személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának bevonása
céljából a 24. § (1) bekezdés a), e) és f) pontjában foglalt adatokat lekérdezheti.”
9.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
9. §
7
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 18. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érintett személy adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát, illetve
annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján írásban teheti meg,
valamint a kormányzati portálon keresztül elektronikusan is előterjesztheti.”
10.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény módosítása
10.	§
(1)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép, és a 13. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) E törvény hatálya nem terjed ki a szabálysértési eljárásra, a választási eljárásra, a
népszavazás előkészítésére és lebonyolítására, a területszervezési eljárásra, a helyi
önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos eljárásra, a felsőoktatási felvételi
eljárásra és - az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével - az állampolgársági
eljárásra.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az állampolgársági eljárás vonatkozásában alkalmazni kell e
törvénynek a kormányablakok eljárására irányadó rendelkezéseit.”
(2)	A Ket. 14. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény vagy annak felhatalmazása alapján
kormányrendelet e törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő
rendelkezéseket állapíthat meg:)
„b) a közlésre,”
(3)	A Ket. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 27. § a következő
(2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A viszonosság fennállását az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT)
tagállamai esetében mindaddig vélelmezni kell, ameddig eltérő állásfoglalást a külpolitikáért
felelős miniszter az ügyfajta tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben
nem ad ki.
8
(2a) Az EGT-n kívüli államok esetében a viszonosság fennállása tekintetében a külpolitikáért
felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, amelyet az ügyfajta tekintetében feladatkörrel
rendelkező miniszterrel egyetértésben alakít ki.”
(4)	A Ket. 28/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hatóság - ahol technikai felkészültsége lehetővé teszi - jogszabályban meghatározott
feltételekkel a szóbeli és az írásbelinek nem minősülő elektronikus nyilatkozaton alapuló
kapcsolattartást is alkalmazza, illetve az ügyfél által alkalmazott ilyen kapcsolattartást is
elfogadja, így különösen a rövid szöveges üzenet formát, valamint az elektronikus levél
formát.”
(5)	A Ket. 31. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)
„k) hivatalbóli eljárás folyamán észleli, hogy az eljárás lefolytatására már az eljárás
megindításakor sem volt joghatósága vagy hatásköre, és áttételnek nincs helye.”
(6)	A Ket. 38/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közreműködő hatóság a kérelmet öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem továbbítására
rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet
haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő első diplomáciai futárpostával kell
továbbítani. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
hatósághoz történő megérkezését követő napon, a kormányablak esetén pedig a
kormányablakhoz való megérkezését követő napon kezdődik.”
(7)	A Ket. 38/A. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közreműködő hatóságként eljáró kormányablakhoz a kérelmet és mellékleteit - a
kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon - egy példányban kell
benyújtani. A kormányablak által hitelesített másolatként továbbított iratot a hatáskörrel
rendelkező illetékes hatóság az eljárásához köteles elfogadni akkor is, ha jogszabály az irat
eredeti példányban történő benyújtásáról rendelkezik.
(6)	Jogszabály az (5) bekezdéstől eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a kormányablak az irat
eredeti példányát is továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.
(7)	A (2) bekezdésnek a kormányablakok közreműködésével induló eljárással kapcsolatos
határidő-számításra vonatkozó szabályai, valamint az (5) bekezdés tekintetében nem
alkalmazható a 13. § (2) bekezdése és a 14. §.”
9
(8)	A Ket. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az egyébként hatáskörébe
tartozó eljáráshoz kapcsolódóan az ügyfél kérelmére tény, állapot vagy egyéb adat igazolására
hatósági bizonyítványt ad ki. E törvény alkalmazásában hatósági bizonyítványnak kell
tekinteni a hatóság által kiadott minden olyan okiratot, amelyet jogszabály nem hatósági
bizonyítványként nevesít, azonban annak tartalmilag megfelel.”
(9)	A Ket. 94/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján megállapítható
közigazgatási bírság felső határa - a jogsértő személyétől függően - természetes személyek
esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek
esetén kétmillió forint lehet. A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzat
rendeletében a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.”
(10)	A Ket. 98. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Önálló fellebbezésnek van helye)
„d) az eljárás felfüggesztését kimondó vagy a felfüggesztésre irányuló kérelmet elutasító”
(elsőfokú végzés ellen.)
(11)	A Ket. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha jogszabály lehetővé teszi, a fellebbezésre jogosult a (2) bekezdés szerinti
nyilatkozatot - a fellebbezésre jogosult elektronikus azonosítását követően, az információ
megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett - telefonon is megteheti. Fellebbezés
benyújtásának a 28/A. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és c) pontjában meghatározott
úton nincs helye.”
(12)	A Ket. 100. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs helye fellebbezésnek)
„g) a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható
közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott
határozatok ellen,”
(13)	A Ket. 102. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően
tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem
10
vált jogerőssé. Ha a fellebbezést valamennyi fellebbező ügyfél visszavonta, a hatóság erről
tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet.”
(14)	A Ket. 141. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha)
„i) a kötelezett az eljárás tárgyát képező kötelezettséget teljesítette,”
(15)	A Ket. 167. § (1)-(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az iratérvényességi szolgáltatás keretében a szolgáltató lehetővé teszi, hogy az
igénybevevő birtokában lévő hiteles papír alapú vagy elektronikus okiratok hitelességét,
illetve - amennyiben erre adatok rendelkezésre állnak - tartalmát ellenőrizze. A jogszabályban
meghatározott eljárásban az iratérvényességi nyilvántartás szabályai szerint hitelesített
elektronikus okirat jogszabályban meghatározottak szerint hitelesnek tekinthető.
(2) A másolatkészítő aláírása és bélyegzőlenyomata nélkül is az eredeti okiratéval azonos
bizonyító ereje van az elektronikus okiratról jogszabályban kijelölt szervezet által
jogszabályban meghatározott eljárásban készített, az iratérvényességi nyilvántartás szabályai
szerint hitelesített papír alapú másolatnak.
(2a) Ha az iratérvényességi nyilvántartásban az elektronikus iratról készült hiteles papír alapú
másolat vagy az elektronikus irat teljes tartalma szerepel, a kizárólag közérdekű adatot vagy
közérdekből nyilvános adatot tartalmazó irat kivételével az iratérvényességi nyilvántartás az
elektronikus iratot csak titkosítva tartalmazhatja. Ilyen esetben a másolatkészítő köteles a
visszafejtéshez szükséges kulcsot a papír alapú dokumentumon elhelyezni.”
(16)	A Ket. 169/A. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Jogszabályban arra feljogosított hatóság az ügyfél számára jogszabályban meghatározott
eljárások tekintetében
a)	ügyintézési lehetőséget biztosít más hatóságok hatáskörébe tartozó eljárásokra, ahol a
jogszabály erre feljogosítja és a hatóságok informatikai rendszerei ezt lehetővé teszik,
b)	az ügyfél nevében, jogszabályban meghatározott feltételek esetén a közhiteles
nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő, illetve a
hatóság nevében ilyen igazolást adhat ki, valamint
c)	a személyes és különleges adatok védelmére vonatkozó szabályokra figyelemmel az ügyfél
nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti, illetve hatósági bizonyítványt állíthat ki.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a kormányablak kizárólag a jogszabályban meghatározott
hatósági szolgáltatásokat nyújtja.
11
(3)	Jogszabályban kijelölt szervezet az ügyfél számára az alábbi hatósági szolgáltatásokat
biztosíthatja:
a)	az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatásból a beadvány
elektronikus irattá alakítását a vonatkozó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás
szabályai szerint, az elektronikus irat hatóság nevében történő átvételét és - amennyiben
ennek informatikai feltételei adottak - annak a hatóság informatikai rendszerében történő
elhelyezését, továbbá ügyintézési lehetőség biztosítását más hatóságok hatáskörébe tartozó, az
ügyfél számára elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében intézhető eljárásokban,
jogszabályban meghatározott módon,
b)	az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást, valamint
c)	a más hatóságok elektronikus tájékoztatásához, illetve elektronikus kapcsolattartási
rendszeréhez történő hozzáférést biztosíthat, valamint az ügyfél azonosítását követően egyedi
hatósági ügye intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai
segítséget nyújthat.
(4)	Az (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott
hatósági szolgáltatás teljesítésére jogszabály az érintett hatóságok számára soronkívüliséget
vagy rövidített ügyintézési határidőt is megállapíthat.”
(17)	A Ket. 169/A. § (5) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Jogszabályban arra feljogosított hatóság országos telefonos ügyfélszolgálatot üzemeltet,
amely jogszabályban meghatározottak szerint)
„c) az ügyfél nevében, jogszabályban meghatározott feltételek esetén a közhiteles
nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő,
valamint
d)	a személyes és különleges adatok védelmére vonatkozó szabályokra figyelemmel az ügyfél
nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.”
(18)	A Ket. 169/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A jogszabályban arra feljogosított hatóság az országos telefonos ügyfélszolgálat
üzemeltetése során megismert adatokat a megismerésüktől számított öt évig kezeli.”
(19)	A Ket. 171. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) E törvénynek a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi ...
törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését követően indult
ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(20) A Ket. 175. § (3) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
12
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
,f az elektronikus ügyintézési szolgáltató regisztrációjának részletes szabályait,”
(21)	A Ket.
a)	17. § (1) bekezdésében az „alatt” szövegrész helyébe az „alatt, illetve a hatóság által
nyújtott szolgáltatás teljesítése során” szöveg,
b)	17. § (2) bekezdésében a „során” szövegrész helyébe a „során, illetve az általa nyújtott
szolgáltatás teljesítésekor” szöveg,
c)	17. § (3) bekezdésében a „lefolytatásához” szövegrész helyébe a „lefolytatásához, illetve a
szolgáltatás nyújtásához” szöveg,
d)	17. § (4) bekezdésében az „eljárása” szövegrész helyébe az „eljárása, illetve szolgáltatása
nyújtása” szöveg,
e)	17. § (5) bekezdésében az „eljárás” szövegrész helyébe az „eljárás, illetve szolgáltatás
nyújtása” szöveg,
f)	33. § (7) bekezdésében a „meghosszabbíthatja.” szövegrész helyébe a „meghosszabbíthatja.
Amennyiben az ügyintézési határidő rövidebb, mint 21 nap, az legfeljebb csak az ügyintézési
határidő mértékével hosszabbítható meg.” szöveg,
g)	33. § (8) bekezdésében az „értesíti.” szövegrész helyébe az „értesíti. Amennyiben a
szakhatóság eljárására irányadó határidő rövidebb, mint 15 nap, az legfeljebb csak a
szakhatóság eljárására irányadó határidő mértékével hosszabbítható meg.” szöveg,
h)	109. § (1a) bekezdésében a „felülvizsgálata kezdeményezhető” szövegrész helyébe a
„felülvizsgálatának van helye” szöveg, az „ellen önálló fellebbezésnek van helye” szövegrész
helyébe az „önálló fellebbezéssel támadható” szöveg,
i)	131. § (1a) bekezdésében az „a helyi önkormányzat képviselő-testülete által önkormányzati
rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás természetes személy
elkövetőjével” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzat képviselő-testülete által hozott
rendelet alapján természetes személlyel” szöveg
lép.
(22)	Hatályát veszti a Ket. 38. § (1) bekezdésében az „ , a Kormány által rendeletben
meghatározott ügyekben a kormányablakban,” szövegrész.
11.	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
11.	§
(1)	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngt.) a 3. §-t
megelőzően a következő alcím-címmel egészül ki:
13
„Ügyintézési határidő a kiemelt jelentőségű ügyben”
(2)	Az Ngt. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
állapítsa meg a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok által a
koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottak felé, továbbá a koordinációs feladatokat
ellátó kormánymegbízottak által a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Kormány
tagjai felé teljesítendő, törvényben vagy kormányrendeletben előírt rendszeres és eseti jellegű
jelentések, valamint tájékoztatások részletszabályait.”
12. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
12.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (2) bekezdésében az „és a lakcímet”
szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg lép.
13.	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
13.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Alapvető rendelkezések” alcíme a
következő 2/B. §-sal egészül ki:
„2/B. § Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az
ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges
egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt
rendelkezések nem alkalmazhatók.”
14 . §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az elektronikus anyakönyvbe még be nem jegyzett anyakönyvi bejegyzésről elektronikus
úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezető vagy hazai
anyakönyvezést végző hatóság illetékes. Az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről
elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat iránti
kérelemben megjelölt kézbesítési cím szerinti anyakönyvvezető illetékes. Ha a kérelmező az
elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi
kivonatot személyesen kívánja átvenni, az anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat
14
kiállítása iránti kérelemben az átvétel helyeként megjelölt települési önkormányzat
anyakönyvvezetője illetékes.”
15.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 48. § (2) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(2) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél
vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. A hivatásos
konzuli tisztviselő az első diplomáciai futárral köteles megküldeni a kérelmet a
házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóságnak. Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem elbírálása a hazai
anyakönyvezést végző hatóság hatáskörébe tartozik, az anyakönyvvezető a kérelmet
haladéktalanul megküldi a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.”
16.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 51. §-a a következő (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) A névváltoztatási okiratmásolatot az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter állítja ki.”
17 . §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a (2) bekezdés szerinti bejegyzés házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti
anyakönyvi bejegyzést érint, a (2) bekezdés szerinti bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető
vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesíti a házastársak, bejegyzett élettársak,
valamint az elhalt és a túlélő házastársa vagy bejegyzett élettársa születését nyilvántartó
anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a születési bejegyzés
adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett
anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi
bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől
számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.”
18.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 58. §-a a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
15
„(4) A házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hazai anyakönyvezése
esetén a felek születési anyakönyvi bejegyzésének adatait, ha azok az elektronikus
anyakönyvben még nem szerepelnek, az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni. A hazai
anyakönyvezést végző hatóság a bejegyzés érdekében megkeresi a felek születését
nyilvántartó anyakönyvvezetőt, aki a megkeresés kézhezvételétől számított százhúsz napon
belül gondoskodik a születési anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe
történő bejegyzéséről, és erről értesíti a megkeresőt. Ha a felek születését a hazai
anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezte, a házasság vagy a bejegyzett élettársi
kapcsolat hazai anyakönyvezésére irányuló eljárás megindulásától számított százhúsz napon
belül jegyzi be a születési anyakönyvi bejegyzés adatait az elektronikus anyakönyvbe.”
19.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény a következő 58/A. §-sal egészül ki:
„58/A. § (1) A haláleset bejegyzése esetén a halálesetet bejegyző anyakönyvvezető vagy hazai
anyakönyvezést végző hatóság az elhalt születési anyakönyvi bejegyzésben szereplő
adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést
nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést
nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú
anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő
bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a
megkeresőt.
(2)	Ha az elhaltnak halálakor házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata állt fenn, a
halálesetet bejegyző anyakönyvvezető vagy hazai anyakönyvezést végző hatóság az elhalt
házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi bejegyzésben szereplő adatainak az
elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a házasságot vagy a
bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést
végző hatóságot. A házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó
anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv
házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus
anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül
gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot
nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság az elhalt
házastársa vagy bejegyzett élettársa születési anyakönyvi bejegyzésében szereplő adatainak az
elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó
anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést nyilvántartó
anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv
születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő
bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a
megkeresőt.”
16
20. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti
anyakönyvi bejegyzést érint, az adattovábbítással érintett bejegyzést a papír alapú
anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság
értesíti a házastársak, bejegyzett élettársak, valamint az elhalt és a túlélő házastársa vagy
bejegyzett élettársa születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést
végző hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő
bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő
bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a
megkeresőt.”
21.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 59/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági
névként volt férje nevét vagy családi nevét viselte a házasságra utaló toldással, és házassági
nevét nem módosította másik házassági névviselési formára, ezért a születési családi nevének
viselésére jogosult, és a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságra
vonatkozó anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, az az
anyakönyvvezető, akinél a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot
bejelentették, megkeresi a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai
anyakönyvezést végző hatóságot. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai
anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése
adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésének időpontjáig gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt. Közeli hallállal
fenyegető állapot esetén a megkeresett anyakönyvvezető az 58. § (3) bekezdésében
meghatározott határidőn belül teljesíti a bejegyzést.”
22.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény a következő 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § (1) Ha a bíróság
17
a)	az apasági vélelem megdöntése iránti perben az anyakönyvbe apaként bejegyzett személy
apaságát megdönti,
b)	az apaság megállapítása iránti perben az érintett személy apaságát megállapítja, vagy
c)	az anyasági perben megállapítja, hogy a gyermek anyja nem a születési anyakönyvbe
anyaként bejegyzett személy,
a bíróság értesíti a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést
végző hatóságot.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza
a)	az apa vagy az anya természetes személyazonosító adatait,
b)	a gyermek születésének helyét és időpontját, valamint
c)	az apaság vélelme megdöntésének, az apaság megállapításának vagy az anyaság negatív
megállapításának a tényét.”
23.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 69. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A központi nyilvántartó szerv az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter és az e-
közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos
állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási
műveletek, technikai feladatok elvégzésével kivéve, ha az anyakönyvi ügyekért felelős
miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának
biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások
fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak alapján más adatfeldolgozó
megbízását engedélyezi.”
24.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 69/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szülő születési nevének megváltozását a kiskorú gyermek anyakönyvi bejegyzésébe
akkor is rögzíteni kell, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre
történő kiterjesztését, vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülő születési családi
nevét viseli.”
18
25.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 69/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nem megváltozásának anyakönyvbe való bejegyzését meg kell tagadni, ha az érintett
személy házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll.”
26.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 69/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt
adatot akkor kell törölni, ha az elhalt személy az elektronikus anyakönyvben már szerepel.”
27.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 71. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az okirat-nyilvántartás tartalmazza)
,f a kiállított névváltoztatási okiratmásolat esetén
fa)	a d) pont da)-dc) alpontjában foglalt adatokat,
fb)	az okirat kiállításának idejét,
fc)	a névváltoztatást kérelmező személy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját,
fd)	a névváltoztatást kérelmező személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
fe)	az okirat kiállítását elvégző személy nevét és felhasználói azonosítóját,
ff)	az okirat másolat jellegére utaló megjegyzést.”
28.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 73/A. § (3) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:
(A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza
a férj és a feleség)
19
„bd) igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát,
magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését,”
29.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 73/A. § (4) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:
(A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről kiállított anyakönyvi kivonat tartalmazza
a bejegyzett élettársak)
„bd) igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát,
magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését,”
30.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 73/A. § (5) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:
(A halotti anyakönyvi kivonat tartalmazza
az elhalt)
„af) igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát,
magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését,”
31.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény a következő 81/E. §-sal egészül ki:
„81/E. § (1) A 81/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból a külpolitikáért felelős
miniszter, a 81/C. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célokból - a hagyatéki eljárás
lefolytatása kivételével - a közjegyző, és a 81/D. § (1) bekezdésében meghatározott célokból
az ott felsorolt szervek az örökbefogadott személynek csak az örökbefogadás következtében
változatlan, valamint az örökbefogadás tényére utaló adatok kivételével az örökbefogadás
következtében megváltozott adatait ismerhetik meg.
(2)	Az adatok az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nélkül megismerhetőek, ha
a)	az örökbefogadó szülők,
b)	az örökbefogadó szülők és a 14. életévét betöltött gyermek, vagy
c)	a nagykorúság elérését követően az örökbefogadott gyermek
20
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti
nyilatkozatot tett.”
32.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 87. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„87. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a 4. § (5) bekezdése szerinti anyakönyvi
bejegyzés teljesítését követően az anyakönyvi alapiratot haladéktalanul megküldi a
nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.”
33.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény Módosuló jogszabályok alcíme a
következő szöveggel lép hatályba:
„Átmeneti rendelkezések
98.	§ E törvény hatálybalépését követő, de 2014. november 1-jét megelőző házasságkötés
vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ezen időszakban történő létesítése esetén az 58. § (1)-(3)
bekezdésétől eltérően a házasságkötést, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot bejegyző
anyakönyvvezető a felek születési anyakönyvi bejegyzésben szereplő adatainak az
elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó
anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést nyilvántartó
anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv
születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő
bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a
megkeresőt.
99.	§ A bejegyzett élettársi kapcsolat az e törvény hatálybalépését követő, de 2014. november
1-jét megelőző létesítése esetén az 59/A. § (2a) bekezdésétől eltérően a megkeresett
anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv
házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő
bejegyzéséről a megkereséstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a
megkeresőt.
100.	§ Az 59/A. § (1) és (2) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően benyújtott
névváltoztatási kérelemre kell alkalmazni.”
21
34. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított
1.	4. § (7) bekezdése az „az adatok általa” szövegrészek helyett az „az adatoknak a
bejegyzésre irányuló eljárásban általa” szöveggel, a „bekezdésében foglalt” szövegrész
helyébe a „bekezdésében és a 89. § (4) bekezdésében foglalt” szöveggel,
2.	11. § (2) bekezdése a „lefolytatására az az anyakönyvvezető illetékes, akinél az erre
irányuló kérelmet benyújtották” szövegrész helyett a „lefolytatására a házasságkötést
nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes” szöveggel,
3.	12. § (2) bekezdése az „anyakönyvvezető” szövegrész helyett az „anyakönyvvezető vagy a
hazai anyakönyvezést végző hatóság” szöveggel,
4.	57. § (1) bekezdése a „bekövetkezett” szövegrész helyett a „bekövetkezett vagy az e
törvény hatálybalépésekor az anyakönyvbe még be nem jegyzett” szöveggel,
5.	57/A. § (2) bekezdése a „hatvan” szövegrész helyett a „százhúsz” szöveggel,
6.	58. § (3) bekezdése a „hatvan” szövegrész helyett a „tizenöt” szöveggel,
7.	59. § (1) bekezdése a „hatóság” szövegrész helyett a „hatóság - a papír alapú anyakönyvbe
történő betekintés engedélyezését ide nem értve - ” szöveggel,
8.	59/A. § (1) bekezdése az „a névváltoztatással érintett anyakönyvi eseményre” szövegrész
helyett az „a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy születésére, fennálló házasságára
vagy bejegyzett élettársi kapcsolatára, valamint kiskorú gyermekének születésére (a
továbbiakban együtt: névváltoztatással érintett esemény)” szöveggel, a „hatóságot”
szövegrész helyett a „hatóságot a névváltoztatással érintett esemény az elektronikus
anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében” szöveggel,
9.	59/A. § (2) bekezdése az „a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságra
vonatkozó” szövegrész helyett az „a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy
házastársának vagy bejegyzett élettársának a születésére vonatkozó papír alapú” szöveggel,
az „az az anyakönyvvezető, akinél a házassági névviselési forma módosítására irányuló
kérelmet benyújtották, megkeresi a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a
hazai anyakönyvezést végző hatóságot” szövegrész helyett az „az (1) bekezdés alapján
megkeresett, a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó
anyakönyvvezető megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai
anyakönyvezést végző hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus
anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében” szöveggel, a „tizenöt” szövegrész helyett a
„százhúsz” szöveggel,
10.	59/A. § (3) bekezdése a „hatvan napon belül bejegyzi az elektronikus anyakönyvbe”
szövegrész helyett a „százhúsz napon belül bejegyzi az elektronikus anyakönyvbe, és erről
értesíti a megkeresőt” szöveggel,
11.	60. § (3) bekezdése a „kizárólag a” szövegrész helyett a „kizárólag a tévesen megkezdett
vagy azon bejegyzés” szöveggel, a „sor” szövegrész helyett a „sor, amelyet nem az
eljárásra jogosult személy teljesített” szöveggel,
22
12.	69/C. § a) pontja a „bh) és bi) alpontjában foglalt adatait” szövegrész helyett a „bh)
alpontjában foglalt adatait és az anyának a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontjában
foglalt adatát, ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezik, és az anya
házassági nevét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:27. § (1) bekezdés
d)	pontja vagy (3) bekezdése szerinti formában viseli” szöveggel,
13.	69/C. § d) pontja a „tény szerinti örökbefogadás esetén az örökbefogadás” szövegrész
helyett az „a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény szerinti nyilatkozat esetén annak tényét és a vér szerinti szülő vagy szülők 69/B. §
(1)	bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adatát, vagy - ha a papír alapú anyakönyvbe
az örökbefogadás tényét jegyezték be - az örökbefogadás” szöveggel,
14.	69/C. § f) pontja a „változását” szövegrész helyett a „változását az anya házassági neve
változásának kivételével” szöveggel,
15.	69/C. § h) pontja, 69/D. § (1) bekezdés k) pontja, 69/E. § (1) bekezdés j) pontja és 69/F. §
(1)	bekezdés e) pontja az „idejét” szövegrész helyett az „idejét, az e törvény
hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát”
szöveggel,
16.	69/D. § (2) bekezdése az „anyakönyvből,” szövegrész helyett az „anyakönyvből, az
elektronikus anyakönyvbe a nem létező házasságra vonatkozó adatok törlésére utaló
bejegyzést tesz az (1) bekezdés j)-l) pontja szerinti adatokkal,” szöveggel,
17.	69/E. § (2) bekezdése az „anyakönyvből,” szöveg helyett az „anyakönyvből, az
elektronikus anyakönyvbe a nem létező bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó adatok
törlésére utaló bejegyzést tesz az (1) bekezdés i)-k) pontja szerinti adatokkal,” szöveggel,
18.	69/G. § (2) bekezdése az „(1) bekezdésben foglalt adatokat törölni kell” szöveg helyett az
„(1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt adatokat az anyakönyvvezető törli, és az elektronikus
anyakönyvbe az ismeretlen holttestre vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz, az
adatot bejegyző személy nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a bejegyzés
idejének feltüntetésével” szöveggel,
19.	70. § (2) bekezdés o) pontja az „az a) pont aa)-ae) alpontjában” szövegrész helyett az
„az elektronikus anyakönyv adatai alapján az a) pont aa)-ae) alpontjában és ah)
alpontjában”, a „foglalt adatok” szövegrész helyett a „foglalt adatok, valamint a szülői
felügyeletet gyakorló szülők e) pont szerinti nyilatkozatának” szöveggel,
20.	70. § (3) bekezdése a „bejegyző személy” szöveg helyett a „bejegyző személy a nevének
és felhasználói azonosítójának, valamint a törlés idejének feltüntetésével” szöveggel,
21.	71. § (3) bekezdése a „valamint e) pont ea) és eb) alpontjában” szövegrész helyett „e)
pont ea) és eb) alpontjában, valamintf) pontfb) ésfc) alpontjában”, a „valamint e) pont ec)
és ed) alpontjában szövegrész helyett „e) pont ec) és ed) alpontjában, valamint f) pont fd)
ésfe) alpontjában” szöveggel,
22.	72. § (4) bekezdése az „elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult
személy (2) bekezdésben meghatározott adatait, valamint azok változását a munkáltatói
jogkör gyakorlója,” szövegrész helyett az „anyakönyvvezető (2) bekezdésben
meghatározott adatait, valamint azok változását a fővárosi és megyei kormányhivatal, az
elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult egyéb személyek (2)
bekezdésben meghatározott adatait, valamint azok változását, továbbá” szöveggel,
23
23.	73. § (4) bekezdés f) pontja az „az anyakönyvi bejegyzés folyószámát vagy egyedi
elektronikus anyakönyvi azonosítóját és” szövegrész helyett az „az anyakönyvi bejegyzés
egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját, az elektronikus anyakönyvbe be nem
jegyezhető adatról kiállított anyakönyvi okirat esetén az anyakönyvi bejegyzés
folyószámát,” szöveggel,
24.	73/A. § (2) bekezdés c) pontja a „tényét,” szöveg helyett a „tényét, helyét és idejét”
szöveggel,
25.	73/A. § (2) bekezdés d) pontja a „2002. december 15. előtt történt utónév-módosítást a
hatálybalépés megjelölésével” szövegrész helyett a „gyermek és a szülők igazolt nem
magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar
állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését” szöveggel,
26.	73/A. § (2) bekezdés e) pontja a „tény szerinti örökbefogadás esetén az örökbefogadás”
szövegrész helyett az „a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény szerinti nyilatkozat esetén annak tényét és a vér szerinti szülő vagy szülők
69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adatát, vagy - ha a papír alapú
anyakönyvbe az örökbefogadás tényét jegyezték be - az örökbefogadás” szöveggel,
27.	81. §-a az „anyakönyvben és” szövegrész helyett az „anyakönyvben,” szöveggel, a
„nyilvántartásában” szövegrész helyett a „nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és
a jogosultsági nyilvántartásban” szöveggel,
28.	81/D. § (1) bekezdése a „jogosult átvenni” szövegrész helyett a „jogosult átvenni, vagy a
papír alapú anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni” szöveggel,
29.	89. § (4) bekezdése a „valamint” szövegrész helyett a „menekült vagy oltalmazott
jogállását, valamint” szöveggel
lép hatályba.
35.	§
Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes
törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges
módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított
a)	4. § (3) bekezdésében a „vagy,” szövegrész,
b)	11. § (3) bekezdése,
c)	48. § (4) bekezdése,
d)	60. § (2) bekezdése,
e)	69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „elhalt személy esetén” szövegrész.
36.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
24
37.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus
anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI.
törvénnyel megállapított 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
14.	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
38.	§
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. § (1) bekezdés b)
pontjában a „telefonos” szövegrész helyébe az „országos telefonos” szöveg lép.
15.	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
39.	§
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 20/D. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős
miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett - a kinevezés és a felmentés kivételével
-	a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. Amennyiben a hivatalvezetővel
szemben fegyelmi büntetésként hivatalvesztés büntetés kiszabása indokolt, a
kormánymegbízott erre irányuló javaslatáról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
dönt. A kormánymegbízott javaslatában tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős
minisztert a lefolytatott fegyelmi eljárás megállapításairól, eredményéről, valamint a fegyelmi
vétség egyéb releváns körülményeiről.”
(2)	A Khtv. 20/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tudományos, oktatói,
művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a
közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - nem létesíthet, nem lehet országgyűlési
képviselő, helyi önkormányzati képviselő, képviselő-testület bizottságának nem képviselő
tagja, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke,
főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes,
nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.”
25
(3)	A Khtv. 9/A. alcíme a következő 20/G. §-sal egészül ki:
„20/G. § (1) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg
igazgatási szolgáltatási díjat, amely a járási hivatal által működtetett kormányablak (a
továbbiakban: kormányablak) hatáskörébe tartozik, ideértve, amikor a kormányablak a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a
továbbiakban: Ket.) 19. § (1a) bekezdése alapján jár el, úgy a kormányablak eljárásáért a
jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj - ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik - a fővárosi és megyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a közigazgatás-
szervezésért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott
rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(2)	Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási
szolgáltatási díjat, amely eljárásban a kormányablak a Ket. szerinti közreműködő hatóságként
jár el, és a kérelem a kormányablakhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott
igazgatási szolgáltatási díjat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon
kell megfizetni.”
(4)	A Khtv. a következő 21/B. §-sal egészül ki:
„21/B. § (1) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy a
kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeit rendeletben szabályozza.
(2)	Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy a
kormányablaknak a saját hatáskörben, illetve közreműködő hatóságként történő eljárására
vonatkozóan az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.”
(5)	A Khtv. 11. § (4) bekezdésében a „2011. évi CXCIX. törvény” szövegrész helyébe a
„2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)” szöveg, 20/D. § (6) bekezdésében a
„közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben” szövegrész helyébe a
„Kttv.-ben” szöveg lép.
(6)	Hatályát veszti a Khtv. 21/A. § b) pontjában az „a kormányablakok működésének
személyi és technikai feltételeit” szövegrész, valamint 24-26. §-a.
16.	A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények
és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011.
évi CLIV. törvény módosítása
40. §
26
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a
Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
CLIV. törvény 2. § (8) bekezdésében a „más állami szervet” szövegrész helyébe a „más
állami szervet, illetve a vállalkozásfejlesztési alapítványok esetén más állami szervet vagy
megyei önkormányzatot” szöveg lép.
17.	Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
módosítása
41.	§
(1)	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Mötv.) 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési
önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját követő
hatvan napon belül állapodnak meg. A megállapodás az általános önkormányzati
választásokat követő év január 1-jén lép hatályba.”
(2)	Az Mötv. 85. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös
önkormányzati hivatal létrehozására, vagy ahhoz valamely település nem tud csatlakozni,
akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első napjával kijelöli a
közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket. A kijelölést követő harminc napon
belül kell megkötni a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kijelölés esetén
is teljesülnie kell az e §-ban meghatározott feltételeknek.
(3b) A kijelölésről szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete -
jogszabálysértésre hivatkozással - a döntés közlésétől számított harminc napon belül a
közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. A kijelölésről szóló döntés elleni
keresetindításnak nincs halasztó hatálya a végrehajtásra.”
(3)	Az Mötv. Önkormányzati vagyon alcíme a következő 110/A. §-sal egészül ki:
„110/A. § A helyi önkormányzat állammal szemben támasztott - az egyes állami tulajdonban
lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény szerinti - tulajdoni
igénye 2014. január 1-jétől bírósági eljárásban érvényesíthető.”
(4)	Hatályát veszti az Mötv. 143. § (4) bekezdés a)-c) pontja, 146. § (1)-(2) bekezdése és
146/B. §-146/D. §-a.
27
18. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
42.	§
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 61. § (3) bekezdés h)-i) pontja
helyébe a következő rendelkezések lépnek és a (3) bekezdés a következőj) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok
átadhatóak]
„h) a járási hivatalnak,
i)	a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtónak,
j) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények
üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó
hatóságnak, ügyésznek, valamint bíróságnak.”
19.	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény
módosítása
43.	§
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 5. §-a a következő
(2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) a 3. § (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott adatbázisból papír alapú hiteles térkép-másolatot adhat ki.”
20.	A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról
szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítása
44.	§
(1)	Hatályát veszti a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények
módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 88. § (3) bekezdése.
(2)	Nem lép hatályba a Jtv. 91. § (8) bekezdése.
21.	Az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben
szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény módosítása
45. §
28
(1)	Hatályát veszti az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával
összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény 41. §-a, 46. §-a, 69.
§-a és 81. § j) pontja.
(2)	Nem lép hatályba az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával
összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény 89. §-a és 96. §-a.
22.	Záró rendelkezések
46.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15.
napon lép hatályba.
(2)	Az 1. §, a 3. § (2), (4)-(8) bekezdése és (10) bekezdés a), b), e) ésf) pontja, az 5. §, a 7.
§, a 10. §, a 12. §, a 39. § (3) bekezdése, a 41. §, a 43. § és az 1. melléklet 2014. január 1-jén
lép hatályba.
(3)	A 39. § (2) bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását
követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.
(4)	A 3. § (1), (3) és (9) bekezdése, a 4. §, a 8. §, a 13. §, a 14. §, a 16-31. §, a 37. § és a 3.
melléklet 2014. július 1-jén lép hatályba.
47.	§
A 41. § (1)-(2) és (4) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
29
1.	melléklet a 2013. évi ... törvényhez
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet IX. Egyes okmányok kiadásával
kapcsolatos eljárások illetéke fejezet II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi
azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke
alcíme a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. Illetékmentes
a)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 29. § (9) bekezdésében foglalt esetben a személyazonosító igazolvány eltulajdonítása
miatt új személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás,
b)	a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány eltulajdonítása miatt új, a
személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás.”
30
2. melléklet a 2013. évi .... törvényhez
1.	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az
elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013.
évi LXXVI. törvénnyel megállapított
a)	1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 3. pont 3.1. alpontja és 4. pont
4.1. alpontja,
b)	1. melléklet b) Jegyzőkönyv a házasság bejelentéséről cím 3. pont 3.1. alpontja, 3.4.
alpontja, 3.6. alpontja és 3.7. alpontja,
c)	1. melléklet c) Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék
bejelentéséről cím 3. pont 3.1. alpontja, 3.6. alpontja és 3.7. alpontja,
d)	1. melléklet d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről cím 5. pont 5.1. alpontja, 5.2.
alpontja, 5.5. alpontja és 5.6. alpontja, valamint 6. pont 6.1. alpontja
az „alpontja” szövegrész helyett az „alpontja és g) vagy h) pontja” szöveggel lép hatályba.
2.	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az
elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013.
évi LXXVI. törvénnyel megállapított
a)	1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 4. pont 4.7. alpontja,
b)	1. melléklet b) Jegyzőkönyv a házasság bejelentéséről cím 3. pont 3.11. alpontja,
c)	1. melléklet c) Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék
bejelentéséről cím 3. pont 3.11. alpontja,
d)	1. melléklet d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről cím 5. pont 5.11. alpontja
a „státusa” szövegrész helyett a „vagy oltalmazott jogállása” szöveggel lép hatályba.
31
3. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
1.	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az
elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013.
évi LXXVI. törvénnyel megállapított 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről
címe a következő 14. ponttal egészül ki:
„14. A születést bejelentő intézmény neve és címe.”
2.	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az
elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013.
évi LXXVI. törvénnyel megállapított 1. melléklet d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről
címe a következő 15. ponttal egészül ki:
„15. A halálesetet bejelentő intézmény neve és címe.”
32
Általános indokolás
A Kormány célkitűzései között kiemelt célként jelent meg a kormányablakok létrehozása, és
az, hogy minél több ügyet minél magasabb ügykör-szinten, minél kevesebb eljárási teherrel
intézhessenek az ügyfelek, ezáltal megalapozva a közigazgatásba vetett bizalmat és így az
ügyfélbarát közigazgatás alapelvének széleskörű, élethelyzetekhez igazított alkalmazását. A
kormányablakok létrehozásával a Kormány a „Jó Állam” megteremtésének szándékát
reprezentálta. A „Jó Állam” program egy hatékony, koordinált és ügyfélközpontú
közigazgatás megvalósítását jelenti, amelyből kifolyólag fel kell számolni az ügyfelek
hatósági ügyeinek intézését nehezítő, bürokratikus hatósági folyamatokat, valamint meg kell
erősíteni mind az ügyfelekben, mind az ügyintézőkben és a közigazgatás valamennyi
szereplőjében a közigazgatás szolgáltató jellegét. Az ügyfelek szempontjából elsődleges
célkitűzés az ügyintézés menetének egyszerűsítése, valamint a kormányablakoknál kezelhető
és egy helyen intézhető ügykörök folyamatos bővítése.
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 2013 tavaszán az elektronikus anyakönyvi
rendszer bevezetésére tekintettel végrehajtott módosítása lefektette az elektronikus rendszer
bevezetésének törvényi alapjait, és lehetővé tette az ehhez szükséges informatikai rendszer
kifejlesztésének megindítását. A rendszer működésének részletes szabályai, valamint az
informatikai fejlesztés igényei további kérdések szabályozását és pontosítását tették
szükségessé, amelyeket a jelen törvényjavaslat tartalmaz.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az illetéktörvény módosításával biztosításra kerül, hogy a járási hivatalnál és a
kormányablakoknál - amennyiben erre lehetőség van - elektronikus fizetési és elszámolási
rendszeren keresztül is lehetőség legyen a közigazgatási hatósági eljárás illetékét megfizetni.
A 2. §-hoz
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Flt.) 39/B. § (6) bekezdése szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap
közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a
miniszter által meghatározott mértékben, legfeljebb a tárgyévi költségvetési támogatás
összegének 40 %-os mértékéig vállalható. A téli, jelentős létszám mellett szervezett
közfoglalkoztatási programok - szezonális jellegük miatt - tárgyéven túli
kötelezettségvállalás mellett valósíthatók meg, melyek volumene - figyelemmel a
programban részt vevők magas számára - meghaladhatja az Flt.-ben meghatározott mértéket.
A módosító javaslat lehetőséget biztosít a kormány részére, hogy a közfoglalkoztatási
miniszter kezdeményezésére az áthúzódó köztelezettség vállalás felső határa alól, egyedi
döntésével felmentést adjon.
33
A 3. §-hoz
A személyiadat- és lakcímnyilvántartásról szóló törvényben az eljáró hatóságok között
feltüntetésre kerül a kormányablak is, mint amely egyes kormányrendeletben meghatározott
feladat- és hatáskörök tekintetében saját hatáskörben eljárhat.
Az Nytv. módosításával biztosításra kerül továbbá, hogy a bűncselekmény áldozatát ne
terheljék további kötelezettségek, ezért a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés
következtében elveszett, megsérült vagy megsemmisült személyazonosító igazolvány, illetve
lakcímet igazoló hatósági igazolvány illetékmentes pótlásra kerül, azzal a feltétellel, hogy a
pótolt okmány az eltulajdonított okmány érvényességi idejével és annak megegyező
adattartalmával kerüljön kiállításra.
A módosítás továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bekerülés eddig nem
szabályozott esete tekintetében határozza meg az anyakönyvvezető számára az adatoknak a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő átvezetésének kötelezettségét, valamint a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének Központi Okmánytárával
kapcsolatban tartalmaz pontosító rendelkezéseket.
A törvény módosítása nyomán lehetőség nyílik arra, hogy külön törvények rendelkezései
alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető központi szerv értesítse a törvényben
szabályozott nyilvántartást vezető szervet arról, ha az érintett természetes személyazonosító
adataiban, tipikusan nevében változás következett be. Az értesített szerv gondoskodik az
adatok nyilvántartáson történő átvezetéséről, míg ha nyilvántartásában nem kezeli az érintett
személyes adatait, a cél nélküli, készletre történő adatkezelés elkerülése érdekében a
módosítás nyomán köteles azt törölni. A rendelkezés megteremti az adatváltozások
átvezetésének általános keretét, annak tényleges eseteit az ágazati törvényekben szükséges
rendezni.
A 4. §-hoz
A rendelkezés a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében pontosítja az állampolgársági
ügyben eljáró szerv által értesítendő anyakönyvi hatóság megjelölését.
Az 5. §-hoz
Az ingatlan-nyilvántartásban érvényesülő nyilvánosság elvéből fakad az a nagy ügyféli kör,
amely az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalmát korlátozás nélkül megismerheti,
megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet. A tulajdonilap-másolat
mint hatósági bizonyítvány szolgáltatásához kapcsolódnak a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.),
valamint a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról
szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) ügyfeleknek költségmentességet
34
engedélyező szabályai. A R.-ben előírt feltételek fennállása esetén - a jelenleg hatályos
jogszabályok alapján - jogi érdek valószínűsítése nélkül bárki, bármelyik ingatlan
tulajdonilap-másolatának kiállítását kérheti. Mivel a tulajdonilap-másolat szolgáltatására nem
csak konkrét hatósági ügyben, vagy jogügylethez kapcsolódóan kerülhet sor, a
költségmentesség engedélyezése - a kérelmezők ellenőrizhetetlensége miatt - a nagy
tömegben, visszaélésszerű tulajdonilap-kiváltások megjelenését eredményezheti. Elegendő
ugyanis egyetlen kérelmező, aki megfelel a költségmentesség jogszabályi feltételeinek, és a
földhivatalnak mérlegelési jogkörében nincs kellő, jogilag megalapozott indoka arra, hogy a
részére jogi érdek nélkül történő - akár tömeges - ingyenes tulajdoni lap szolgáltatás iránti
kérelmet elutasítsa. Minderre tekintettel indokolt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról
szóló 1996. évi LXXXV. törvény megfelelő módosítása.
A 6. §-hoz
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításával biztosításra
kerül, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezése esetén, amely támogatást 2013. január 1-jétől
a járási hivatal nyújt, ne a jegyző hatásköre legyen a megtérítés elengedése, csökkentése vagy
a részletfizetés engedélyezése. A kötelezett halála esetén ugyanakkor a tartásdíj meg nem
térített összege tekintetében a tartozás megszűnik.
A 7. §-hoz
Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával a kormányablak hiteles tulajdonilap-másolat
kiadására lesz jogosult. A módosítás meghatározza a másolat kiadásának eljárási szabályait is.
A jogorvoslati kérelem benyújtása tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése
kapcsán indokolt, hogy a Ket. 102. § új (7) bekezdésétől eltérően a nem fellebbező ügyfelek
tájékoztatása csak előzetes kérelemre történjen, kivéve a tulajdoni-hányadot érintő tulajdonjog
bejegyzés esetét. A módosítás nem érinti hátrányosan az ügyfelek jogait, mivel továbbra is
lehetőség van az ügyfelek külön kérelme alapján a tájékoztatásra.
A 8. §-hoz
A rendelkezés az adatok megismerésének jogalapja tekintetében pontosítja, hogy az
anyakönyvvezető milyen célból jogosult megismerni az útiokmány-nyilvántartásból egyes
adatokat.
A 9. §-hoz
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 18. § (2)-(4)
bekezdésének módosításával azon gépjárműtulajdonnal rendelkező ügyfelek részére, akik a
közúti közlekedési igazgatási nyilvántartás tekintetében kívánnak élni az adatszolgáltatást
korlátozó, tiltó nyilatkozat megtételével, illetve visszavonásával, lehetőség nyílik az eljárás
elektronikus úton - ügyfélkapun - keresztül történő benyújtására és teljes körű intézésére.
35
A 10. §-hoz
1.	A Ket. 13. §-ának módosítása egyrészt arra tekintettel indokolt, hogy az állampolgársági
eljárásban is alkalmazandók legyenek a Ket.-nek a kormányablakokra vonatkozó
rendelkezései. Ennek hiányában nem lehetne kormányrendeletben előírni, hogy egyes, az
állampolgársági eljárás területéhez tartozó beadványokat a kormányablaknál is be lehet
nyújtani, hiszen így a kormányrendelet ellentétbe kerülne az állampolgársági eljárásra
vonatkozó törvényi szabályozással. Másrészt a jogbiztonság elvére tekintettel a következetes
jogalkalmazás és jogértelmezés céljából szükséges egyértelművé tenni azt is, hogy a helyi
önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos eljárás nem minősül a Ket. szerinti
hatósági eljárásnak. Jóllehet erre az eljárásra a Ket. tárgyi hatálya fogalmilag az eddigiekben
sem terjedhetett ki, a bíróságok gyakorlatában megfigyelhető volt az ezzel ellentétes
értelmezés is.
2.	A Ket. 14. § (3) bekezdés b) pontjának módosítása azért vált szükségessé, mivel a kiemelt
üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletekben alkalmazott - nem teljesen következetes -
gyakorlat szerint nem önmagában a kézbesítésre, hanem gyakorlatilag a döntés hirdetményi
kézbesítés útján történő közlésére állapítanak meg eltérő rendelkezéseket.
3.	A Ket. 27. §-ában szabályozott nemzetközi jogsegély szabályainak módosításával
lényegesen gyorsabbá válik a nemzetközi jogsegély kérése, illetve nyújtása. Az EGT
tagországok vonatkozásában a jövőben vélelmezni kell a viszonosság fennállását ameddig
eltérő állásfoglalást a külpolitikáért felelős miniszter, az ügyfajta tekintetében feladatkörrel
rendelkező miniszterrel egyetértésben nem ad ki. Az EGT-n kívüli harmadik országok
esetében viszont megmarad a korábbi szabályozás.
4.	Szükséges kiegészíteni a Ket.-nek az eljárás megszüntetésre vonatkozó szabályait
tekintettel arra, hogy jelenleg nincs egyértelmű megoldás arra az esetre vonatkozóan, ha a
hivatalból eljáró hatóság a joghatóságának vagy hatáskörének hiányát folyamatban lévő
ügyben állapítja meg, azonban a hatóság joghatóságának, hatáskörének hiánya már az eljárás
megindításakor fennállt, és nincs helye áttételnek sem. Az illetékesség hiánya logikailag nem
okozhat problémát, mert elvileg illetékesség hiányában mindig van másik illetékes hatóság, ha
pedig nincs, mert az illetékesség országos, akkor pedig illetékesség hiánya esetén valójában
hatásköri kérdésről van szó.
5.	A kormányablakokban intézhető ügyek intézésének gyorsítása és az ügyfelekre háruló
adminisztratív terhek csökkentése érdekében módosulnak a Ket. közreműködő hatóságra
vonatkozó szabályai. A módosítás alapján amennyiben az ügyfél a kormányablak, mint
közreműködő hatóság előtt kíván ügyet intézni, az esetleges külön jogszabályok előírásaitól
függetlenül elegendő a kérelmet és minden csatolandó mellékletét egy példányban benyújtani.
Ugyanakkor jogszabály rendelkezhet arról, hogy a kormányablak kötelezően továbbítja az irat
eredeti példányát is. A szabályozás emellett rögzíti, hogy a kormányablak közreműködő
hatósági eljárása esetén az érdemi ügyintézést végző hatóságra is irányadó ügyintézési
határidő a kérelemnek a kormányablakhoz való megérkezését követő napon kezdődik. Ez nem
jár a célhatóság számára aránytalan tehernövekedéssel, viszont az ügyfelek számára kedvező.
36
6.	Szükséges a hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályok módosítása is, mivel a
gyakorlatban előfordul, hogy egyes hatóságok az ügyfél kérelmére azért adnak ki hatósági
bizonyítványt, mert bizonytalan számukra a Ket. 83. § (8) bekezdésének az a fordulata, mely
szerint a hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha az ügyfél olyan adat, tény,
állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik, és egyébként
a bizonyítvány kiadása nem tartozik egyértelműen más szerv hatáskörébe. Ez a helyzet merül
fel például akkor, amikor a kérelmező azt kéri a jegyzőtől, hogy valamely támogatás
elnyerése érdekében, az arra irányuló eljárásban való felhasználás céljából azt tanúsítsa
hatósági bizonyítványban, hogy élettársi kapcsolatban él valakivel az önkormányzat területén.
A módosított szabályozás alapján a hatóság csak akkor adhat ki hatósági bizonyítványt, ha ezt
a bizonyítvány-kiadási hatáskört jogszabály egyértelműen megteremti, vagy ha a
bizonyítvány kiadása egyébként olyan eljárásban merül fel egyfajta mellékcselekményként,
amelyre egyébként a hatóságnak hatásköre van. Ez utóbbi történhet például akkor, amikor az
ügyfél annak igazolását kéri a hatóságtól, hogy ő a hatósághoz meghatározott időpontban és
tárgyban kérelmet nyújtott be. Kiemelendő, hogy a hatósági bizonyítványok kijavítása,
módosítása vagy visszavonása mindig a hatóság tényleges hatásköréhez igazodik, tehát a
hatóság csak a fentiek szerinti hatáskörében és olyan eljárási cselekmények alkalmazásával
javíthatja ki, módosíthatja vagy vonhatja vissza a bizonyítványt, amelyeket a bizonyítvány
kiadásakor is alkalmazhatott. Fontos végül annak rögzítése, hogy a jogrendszerben a
jogszabályok többféle elnevezéssel (pl. „igazolás”, „tulajdonilap-másolat”) írják elő hatósági
bizonyítványok kibocsátását, egy aktus hatósági bizonyítvánnyá minősítése kapcsán annak
tartalmából, nem pedig elnevezéséből kell kiindulni.
7.	A Ket. 32. § (8) bekezdése rendelkezik arról, hogy az eljárás felfüggesztésének
megszüntetése milyen hatással van az eljárási határidőkre. Tekintettel arra, hogy az eljárás
felfüggesztésének megszüntetése érintheti az ügyfél jogát, jogos érdekét (különösen például
abban az esetben, ha a Ket. 33. § (3) bekezdésének megfelelően a felfüggesztést az ügyfél
kéri), a hatóság e megszüntetésről végzést hoz. A Ket. szövegezése alapján nem egyértelmű
ugyanakkor, hogy e végzés ellen van-e helye önálló fellebbezésnek, ugyanis a Ket. 98. § (3)
bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzés
ellen lehet önállóan fellebbezni. Nem világos tehát, hogy ebbe beleértendő-e a felfüggesztés
megszüntetésről hozott végzés. Ennek megfelelően szükséges a Ket. 98. § (3) bekezdés d)
pontjának pontosítása, és az eljárás felfüggesztését kimondó, valamint a felfüggesztési
kérelmet elutasító végzésről való rendelkezés.
8.	A Ket. 99. § (3) bekezdésének módosítása kapcsán, figyelemmel arra, hogy a fellebbezésre
jogosult személye a telefonon kívüli más, hangkapcsolatot biztosító elektronikus út, illetve az
írásbelinek nem minősíthető elektronikus út igénybevétele esetén sem azonosítható be
megfelelően, a fellebbezés jogintézményének fontosságára is tekintettel indokolt a fellebbezés
benyújtásának ilyen módon történő kizárásáról a Ket-ben rendelkezni. Másrészt ugyan a Ket.
34.	§ (1) bekezdése előírja, hogy kérelmet szóban vagy írásban kell benyújtani, amely
kategóriákba az írásbelinek nem minősülő elektronikus út kategóriája eleve nem tartozik bele,
azonban ugyanez a rendelkezés eltérési lehetőséget is ad e főszabály alól jogszabály számára.
37
Így a Ket. 28/A. § (1) bekezdés c) pontja vonatkozásában az új rendelkezés célja ezen eltérési
lehetőség kizárása is.
9.	A Ket. 100. § (1) bekezdés g) pontjának módosítására azért van szükség, mivel a Ket.
jelenleg több ponton utal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) - időközben az Alkotmánybíróság által
megsemmisített - 51. § (4) bekezdésére. Ugyanakkor a Mötv. 8. § (2) bekezdése továbbra is
lehetőséget ad arra a helyi önkormányzatoknak, hogy eredeti jogalkotói jogkörben kiadott
rendeletükben meghatározhassák a Mötv. 8. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt
kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit. Ezzel összefüggésben módosul
a Ket. közigazgatási bírságok kiszabására vonatkozó 94/A. §-a is. Ennek keretében a
jogbiztonság, továbbá a megbírságolt személyek jogainak védelme érdekében szükséges a
helyi önkormányzatok számára megállapítani a rendeletük alapján kiszabható közigazgatási
bírságok lehetséges felső határát. Természetesen a Ket.-ben megállapított maximum nem
jelenti, hogy az önkormányzati rendelet, illetve hatóság teljesen tetszőlegesen határozhatná
meg a bírságot. Kis jelentőségű jogsértésért nyilvánvalóan nem indokolt sem a normatív
szabályozásban, sem pedig a jogalkalmazó tevékenység során maximális vagy egyébként
nagyobb összegű bírságot kiszabni, illetve erről rendelkezni. Mindezek alapján fontos tényező
mindkét vonatkozásban az arányosság elve, amire figyelemmel kell lenni. A jogalkalmazói
szempontot tekintve a Ket. 94/A. § (1) bekezdése jelenleg is megfelelő szabályozást
tartalmaz, de az arányosságnak a jogalkotás során való figyelembevételét külön ki kell
mondani.
10.	A Ket. 102. § (7) bekezdésének módosítása a hatósági eljárások ügyfélbarát jellegének
erősítését szolgálja. Egyrészt a hatályos szabályozás a nem fellebbező ügyfél értesítését a
fellebbezés folytán jogerőre nem emelkedett döntésről csak a nem fellebbező ügyfél kifejezett
kérelmére teszi lehetővé, másrészt rendezni indokolt a nem fellebbező ügyfél értesítését arra
az esetkörre vonatkozóan is, ha a fellebbezést valamennyi fellebbező ügyfél visszavonta.
11.	A Ket. 141. §-ának módosítása kapcsán indokolt feltüntetni a végrehajtás megszüntetési
okai között azt az esetet, amikor a kötelezett a végrehajtási eljárás során teljesít. E
rendelkezéssel a hatóság a jövőben a végrehajtási eljárást végzéssel kell, hogy megszüntesse,
melyről a jogosultat is értesíteni szükséges. Mindez a hatóságnak és az ügyfélnek is kedvező,
mivel egyrészt így az ügyfél egy joghatással bíró közokiratot kap kézhez, amely tanúsítja,
hogy a kötelezettség teljesítése megtörtént, másrészről a végrehajtást megindító hatóság
számára is előnyös, mivel ha a kötelezettség igazolt teljesítését követően a kötelezett mégis
újra megszegi az eredetileg számára előírt kötelezettséget, akkor az már egyértelműen egy
másik hatósági eljárás tárgya lesz, nem pedig a korábbi végrehajtás keretében értékelhető
cselekmény. Mindezek alapján ez a megszüntetési ok a Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja
szerinti eljárás-megszüntetési ok („az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll
fenn”) végrehajtási eljárási megfelelőjének lesz tekinthető.
12.	Az ügyintézési és szakhatósági eljárásra irányadó határidő meghosszabbítására vonatkozó
szabályok módosítása azért indokolt, mert egyes, külön jogszabályban meghatározott
határidők rövidebbek, mint a meghosszabbítás maximumaként előírt 21, illetve 15 nap. Így
38
például maga a Ket. is a hatósági bizonyítványok kiadása tekintetében 10 napos ügyintézési
határidőt állapít meg, vagy például az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az adó- és
értékbizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárás határidejét 8 napban határozza meg. Az
általános ügyintézési (szakhatósági) határidőnél rövidebb határidők esetén indokolatlan a 21,
illetve 15 napos meghosszabbítás lehetőségének biztosítása.
13.	A Ket. 109. § (1a) bekezdésének módosítása a normavilágosság és ezáltal a jogbiztonság
követelményeinek való megfelelés érdekében szükséges. A módosítással egyértelművé válik,
hogy minden olyan esetben, amikor törvény az elsőfokú határozattal szemben kizárja a
fellebbezést és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé, az elsőfokú eljárás során
hozott, a Ket. szerint önálló fellebbezéssel támadható végzések esetén is csak bírósági
felülvizsgálatnak van helye.
14.	Fontos annak meghatározása, hogy Magyarországon mely hatóságok nyújtanak
elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatást. A szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatást nyújtani kívánó szolgáltatók szempontjából nézve a regisztráció olyan megelőző
eljárás, amely a szolgáltató bejelentési kötelezettségének teljesítését segíti. Az erre vonatkozó
részletes szabályok megalkotására is felhatalmazást ad a javaslat.
15.	A Ket. adatkezelésre vonatkozó 17. §-ának módosítása a normavilágosság és a
jogbiztonság követelményeinek való megfelelés érdekében szükséges. A módosítással
egyértelművé válik, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályokat a hatósági eljárások mellett
a szolgáltatások nyújtásakor is meg kell tartani. Ehhez kapcsolódóan a Ket. 169/A. § (5)
bekezdésének módosítása szükséges annak érdekében, hogy a jogszabályban arra feljogosított
hatóság az általa üzemeltetett telefonos ügyfélszolgálati szolgáltatás nyújtása során megismert
adatokat azok megismerését követően is meghatározott ideig kezelhesse.
A 11. §-hoz
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény módosításával felhatalmazást kap a
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos jelentések és tájékoztatások
részletszabályait.
A 12. §-hoz
A menedékjogról szóló törvény módosításával pontosításra kerül a lakcímet igazoló hatósági
igazolvány megnevezése.
A 13. §-hoz
A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony
igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi
XXIX. törvény 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy törvény ellenkező rendelkezése hiányában
39
a bejegyzett élettársi kapcsolatra főszabály szerint a házasságra vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseket kell alkalmazni. Mindenképpen kivételt kell azonban tenni ez alól a
rendelkezés alól éppen az anyakönyvi szabályozás területén, mivel a jogintézmények
jellegéből fakadó eltéréseknek a bejegyzendő adatok és egyes eljárási kérdések tekintetében
alapvető jelentősége van.
A 14. §-hoz
A rendelkezés az elektronikus, és országosan minden anyakönyvvezető által azonos
adattartalommal elérhető rendszerhez kapcsolódó előnyöket kihasználva biztosítja a polgárok
számára azt a lehetőséget, hogy elektronikus úton igényeljenek anyakönyvi okiratot, és az
elektronikus anyakönyvből kiállított anyakönyvi okirat tekintetében azt választásuk szerint
megjelölt anyakönyvvezetőnél vehessék át. Ez a lehetőség csökkenti az okirat megküldésével
kapcsolatos postai költségeket, mivel azt a megjelölt kézbesítési címhez legközelebbi
anyakönyvvezető állítja majd ki, és kényelmesebbé teszi az ügyfél számára az ügyintézést
azzal, hogy választást enged a személyes átvétel, illetve postai kézbesítés között, azzal, hogy
az első esetben az ügyfél választhatja meg az átvétel helyét is.
A 15. §-hoz
A javaslat biztosítja a polgár számára azt az ügyintézést megkönnyítő megoldást, hogy
bármelyik anyakönyvvezetőnél előterjesztheti a házassági névviselési forma módosítására
irányuló kérelmet, ugyanakkor a módosítás biztosítja azt is, hogy a kérelem elbírálását a
házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság
végezhesse el, akinél a helyszínen rendelkezésre áll valamennyi ezzel kapcsolatos alapirat is.
A 16. §-hoz
A rendelkezés pontosítja, hogy abban az esetben, ha a névváltoztatási okiratról másolat
kiállítására van szükség, azt a névváltoztatási okirat kiállítására jogosult, az anyakönyvi
ügyekért felelős miniszter végzi el.
A 17. §-hoz
Az elektronikus anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében szükséges a születési
anyakönyvi bejegyzés rögzítése minden olyan esetben, amikor az érintett személlyel
kapcsolatban első alkalommal rögzítenek adatokat korábbi - nem születési - bejegyzéshez az
elektronikus anyakönyvben. A születési esemény rögzítésére nyitva álló határidő kellően
hosszú ahhoz, hogy ne gátolja meg a kiváltó esemény anyakönyvezését, így ne hosszabbítsa
meg szükségtelenül az ügyintézést az ügyfél részére, valamint a rögzítésre kötelezettek
számára is lehetővé teszi a munkafolyamatok priorizálását. A rögzített születési események az
adatok és az időpont tekintetében is biztosítják a történeti adatállomány kiindulópontját.
40
A 18. §-hoz
Az elektronikus anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében szükséges a születési
anyakönyvi bejegyzés rögzítése minden olyan esetben, amikor az érintett személlyel
kapcsolatban házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezése folytán első
alkalommal rögzítenek adatokat az elektronikus anyakönyvben. A születési esemény
rögzítésére nyitva álló határidő kellően hosszú ahhoz, hogy ne gátolja meg a kiváltó esemény
anyakönyvezését, így ne hosszabbítsa meg szükségtelenül az ügyintézést az ügyfél részére,
valamint a rögzítésre kötelezettek számára is lehetővé teszi a munkafolyamatok priorizálását.
A rögzített születési események az adatok és az időpont tekintetében is biztosítják a történeti
adatállomány kiindulópontját.
A 19. §-hoz
Az elektronikus anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében szükséges a születési
anyakönyvi bejegyzés rögzítése minden olyan esetben, amikor az érintett személlyel (az
elhunyttal, illetve túlélő házastársával, bejegyzett élettársával) kapcsolatban elhalálozás
következtében első alkalommal rögzítenek adatokat az elektronikus anyakönyvben. A
születési esemény rögzítésére nyitva álló határidő kellően hosszú ahhoz, hogy ne gátolja meg
a kiváltó esemény anyakönyvezését, így ne hosszabbítsa meg szükségtelenül az ügyintézést az
ügyfél részére, valamint a rögzítésre kötelezettek számára is lehetővé teszi a
munkafolyamatok priorizálását. A rögzített születési események az adatok és az időpont
tekintetében is biztosítják a történeti adatállomány kiindulópontját.
A haláleset bejegyzésével egyidejűleg, ha az elhunytnak érvényes házassága vagy bejegyzett
élettársi kapcsolata állt fenn, a túlélő házastárs vagy bejegyzett élettárs családi állapota
megváltozását is be kell jegyezni az anyakönyvbe. Ehhez a törvény szabályai szerint
szükséges a házasság rögzítése, amely a fentiekben kifejtettekre tekintettel magával vonja a
házastárs születésének bejegyzését is. Mindezen rendelkezések biztosítják, hogy az
elhalálozás kapcsán az elektronikus anyakönyvbe kerülő adatok kiindulópontját biztosan
tartalmazza az elektronikus anyakönyvi rendszer.
A 20. §-hoz
Az elektronikus anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében szükséges a születési
anyakönyvi bejegyzés rögzítése minden olyan esetben, amikor az érintett személlyel
kapcsolatban adattovábbítás eredményeként első alkalommal rögzítenek adatokat az
elektronikus anyakönyvben. A születési esemény rögzítésére nyitva álló határidő kellően
hosszú ahhoz, hogy ne gátolja meg a kiváltó esemény anyakönyvezését, így ne hosszabbítsa
meg szükségtelenül az ügyintézést az ügyfél részére, valamint a rögzítésre kötelezettek
számára is lehetővé teszi a munkafolyamatok priorizálását. A rögzített születési események az
adatok és az időpont tekintetében is biztosítják a történeti adatállomány kiindulópontját.
41
A 21. §-hoz
A rendelkezés speciális szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a korábban házasságban élő
személy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, és a névviselésre irányadó szabályok szerint
ezt követően nem viselheti a korábbi házassági nevet. Ebben az esetben a névviselés
megváltozását be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvi rendszerbe, ehhez azonban fel kell
vinni az elektronikus anyakönyvbe a korábbi névviselésre jogosító házassági esemény adatait.
A rendelkezés kitér arra is, hogy a közeli halállal fenyegető állapotban létesíteni kívánt
bejegyzett élettársi kapcsolat esetén az előzmény rögzítésére hosszabb határidő irányadó
annak érdekében, hogy az ne legyen akadálya a bejegyzett élettársi kapcsolat azonnali
létesítésének.
A 22. §-hoz
A rendelkezés értesítési szabályt tartalmaz, amellyel a bíróság értesíti az anyakönyvi
bejegyzés teljesítésére illetékes anyakönyvvezetőt olyan esetben, ha az előtte folyó perben
egy gyermek családi jogállását érintő döntést hoz.
A 23. §-hoz
A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló
2010. évi CLVII. törvény 2. § (1) bekezdése garanciális rendelkezésként lehetőséget biztosít
arra, hogy törvény az adatfeldolgozással megbízható szervek vagy személyek körét
korlátozza. Tekintettel arra, hogy az elektronikus anyakönyv a személlyel kapcsolatos
legérzékenyebb információkat személyi alapnyilvántartásként, közhitelesen tartalmazza,
indokolt annak biztonsága érdekében az adatfeldolgozói kör korlátozása.
A 24. §-hoz
A kiskorú gyermek családi jogállásának közhiteles igazolása érdekében szükséges biztosítani,
hogy a gyermek adatai között egyes, a gyermek védelmével indokolható eseteket leszámítva
mindig a gyermek szüleinek aktuális, naprakész adatai szerepeljenek. A javaslat az erre
vonatkozó szabályt tartalmi módosulás nélkül a névváltoztatás szabályai közül az elektronikus
anyakönyvre vonatkozó előírások közé helyezi át annak tartalmi kapcsolódásaira tekintettel.
A 25. §-hoz
A hatályos szabályozással összhangban indokolt rendelkezni a nem megváltoztatása
bejegyzésének tilalmáról abban az esetben, ha az érintett személy házassága vagy bejegyzett
élettársi kapcsolata fennáll, tekintettel arra, hogy így olyan személyek között állna fenn a
bejegyzést követően a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat, amely személyek között
ezt az ezen jogviszonyokat szabályozó törvény nem teszi ezt lehetővé.
42
A 26. §-hoz
Az ismeretlenként anyakönyvezett holttest személyazonosságának ismertté válása esetén két
eset lehetséges: vagy szerepelt már az érintett személy az elektronikus anyakönyvben, vagy
nem. Ha már a haláleset bejegyzését megelőzően szerepelt az elektronikus anyakönyvben az
érintett személy, akkor rendelkezett egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóval is, így
ebben az esetben az ismeretlen holttesthez kapcsolódó egyedi elektronikus anyakönyvi
azonosító szükségtelenné válik. Ha az érintett személy még nem szerepel az elektronikus
anyakönyvben, úgy az ismeretlen holttest adatainak bejegyzésekor keletkezett egyedi
elektronikus anyakönyvi azonosítóhoz kell hozzárendelni valamennyi, az ehhez a személyhez
kapcsolódó bejegyzésben foglalt adatot.
A 27. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti az okirat-nyilvántartást a kiállított névváltoztatási okiratmásolatra
vonatkozó adatokkal.
A 28. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti a házassági anyakönyvi kivonat adattartalmát a házastársak igazolt
nem magyar állampolgárságára, hontalanságára vagy ismeretlen állampolgárságára, illetve
magyar állampolgársága megszerzésére vagy megszűnésére vonatkozó adattal.
A 29. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló anyakönyvi
kivonat adattartalmát a bejegyzett élettársak igazolt nem magyar állampolgárságára,
hontalanságára vagy ismeretlen állampolgárságára, illetve magyar állampolgársága
megszerzésére vagy megszűnésére vonatkozó adattal.
A 30. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti a halotti anyakönyvi kivonat adattartalmát az elhunyt személy igazolt
nem magyar állampolgárságára, hontalanságára vagy ismeretlen állampolgárságára, illetve
magyar állampolgársága megszerzésére vagy megszűnésére vonatkozó adattal.
A 31. §-hoz
A rendelkezés az örökbefogadásra utaló előzményi adatokhoz történő hozzáférés tekintetében
az adatok védelme érdekében differenciált szabályozást vezet be. A rendelkezés a hatályos
családjogi szabályozásban tény szerinti anyakönyvezésként ismert örökbefogadási formát
felváltó, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvényben szabályozott adatkezelési hozzájárulás anyakönyvi következményeit is
szabályozza.
43
A 32. §-hoz
A közhitelesség biztosítása érdekében szükséges az előzményi adatok rögzítése, amit a
javaslat részletesen szabályoz, így a korábbi értesítési szabályok szükségtelenné váltak.
A 33. §-hoz
A rendelkezés átmeneti szabályozásban eltérést enged a törvény általános szabályaitól. Az
általános szabályok szerint a házasság megkötéséig vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítéséig rögzíteni kell az elektronikus anyakönyvben a felek születési anyakönyvi
bejegyzését, ha az az elektronikus anyakönyvben még nem szerepel. Figyelemmel
ugyanakkor arra, hogy a közvetlenül a törvény hatálybalépését és az elektronikus anyakönyvi
rendszer indulását követően kötendő házasságok vagy ebben az időszakban létesítendő
bejegyzett élettársi kapcsolatok esetében a rendszer indulásának időpontja miatt rendkívül
kevés idő áll az anyakönyvvezetők rendelkezésére az előzményi adatok rögzítésére, így
indokolt az átmeneti időben más határidőt szabni ennek a feladatnak az elvégzésére.
A 34. §-hoz
1.	A rendelkezés pontosítja az anyakönyvi okirat kiállítására jogosult szervek körét az egyes
eljárások keretében.
2.	A rendelkezés pontosítja, hogy bár a kérelem benyújtása bármelyik anyakönyvvezetőnél
lehetséges, az eljárás lefolytatása a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető feladata.
3.	Tekintettel arra, hogy a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvei is
tartalmazhatnak olyan adatot, amely az elektronikus anyakönyvbe nem jegyezhető be, mivel
annak nem adattartalma, az ügyfélnek azonban joga van ezen adat igazolását kérni, indokolt a
hazai anyakönyvezést végző hatóság illetékességét rögzíteni az ilyen adatokról kiállított
hatósági bizonyítvány kiállítása tekintetében.
4.	A rendelkezés pontosítja, hogy 2014. július 1-jét követően semmilyen esetben nem kerülhet
új bejegyzés a papír alapú anyakönyvbe, és kimondja, hogy már az ezt az időpontot
megelőzően bekövetkezett, de a törvény hatálybalépésekor még be nem jegyzett anyakönyvi
eseményeket is az elektronikus anyakönyvben kell rögzíteni.
6.	A közeli halállal fenyegető állapot esetén a rendelkezés lerövidíti a felek születési
anyakönyvi bejegyzését nyilvántartó anyakönyvvezető számára rendelkezésre álló határidőt
az előzmények rögzítésére. A speciális helyzetre tekintettel indokolt az előzmények mielőbbi
rögzítése.
7.	A rendelkezés az előzmények rögzítésének tekintetében tartalmaz pontosító rendelkezést,
amikor kimondja, hogy a betekintés engedélyezése esetében nem kell az előzményeket az
elektronikus anyakönyvben rögzíteni.
8-9. Az elektronikus anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében szükséges a
születési, illetve házassági és bejegyzett élettársi anyakönyvi bejegyzés rögzítése minden
olyan esetben, amikor az érintett személlyel kapcsolatban névváltoztatás folytán első
alkalommal rögzítenek adatokat az elektronikus anyakönyvben. A rendelkezés pontosítja,
44
hogy a névváltoztatási kérelem benyújtása esetén ki minősül abban érintett személynek,
vagyis milyen anyakönyvi eseményre vonatkozó anyakönyvi bejegyzést kell előzményként az
elektronikus anyakönyvben rögzíteni.
10.	A rendelkezés az előzmények rögzítése érdekében szükséges értesítés szabályait
pontosítja.
11.	Tekintettel arra, hogy adatok törlése történhet kizárólag tévedés korrekciója miatt,
azonban ettől eltérően adatváltozásként is, a törvény rögzíti, hogy a törlés következtében
csupán azokat az adatokat nem kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni, amelyeket
kizárólag tévedésből jegyeztek be a törvény hatálybalépését megelőzően az anyakönyvbe.
12.	A rendelkezés pontosítja, hogy a gyermek születéséhez kapcsolódóan csak az anya
házassági nevét, és csak egyes meghatározott házassági névviselési formákban viselt
házassági nevét kell bejegyezni, a gyermek névviselése tekintetében ugyanis csupán ezek a
házassági névviselési formák relevánsak, a többi esetben az anya házassági névviselése nem
érinti a gyermek névviselését.
13.	Tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény már nem tesz
említést a joghatásában azonos örökbefogadások közül kérelemre az örökbefogadás tényének
anyakönyvezéséről, amely szabályozás követéseként a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény erre az esetre a vér szerinti szülők adatainak
feltüntetésére irányuló nyilatkozat megtételének lehetőségéről rendelkezik, a rendelkezés az
ilyen nyilatkozatot és azzal összefüggésben a vér szerinti szülők nyilatkozattal érintett adatait
is az elektronikus anyakönyv adattartalmaként határozza meg.
14.	A 12. pontban írtakkal összefüggésben az anya házassági nevének változása a gyermek
tekintetében nem releváns, így annak változását a gyermek születésével összefüggésben nem
szükséges nyilvántartani.
15.	A papír alapú anyakönyvekből rögzített adatok azonosíthatósága érdekében a rendelkezés
a bejegyzés időpontja mellett a korábbi bejegyzések rögzítése esetén a bejegyzés folyószámát
is a nyilvántartás adattartalmává teszi.
16.	A törölt adatok visszakövethetősége érdekében a rendelkezés kimondja, hogy a nemlétező
házassággal kapcsolatban nyilvántartott, és a nemlétezés megállapítása miatt törlendő adatok
törlésekor a törléssel összefüggő adatokat be kell vinni a rendszerbe.
17.	A törölt adatok visszakövethetősége érdekében a rendelkezés kimondja, hogy a nemlétező
bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben nyilvántartott, és a nemlétezés megállapítása
miatt törlendő adatok törlésekor a törléssel összefüggő adatokat be kell vinni a rendszerbe.
18.	A törölt adatok visszakövethetősége érdekében a rendelkezés kimondja, hogy az
ismeretlen holttesttel összefüggésben nyilvántartott adatoknak az ismeretlen holttest
személyazonosságának megállapítása miatti törlésekor a törléssel összefüggő adatokat be kell
vinni a rendszerbe.
19.	A rendelkezés pontosítja az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában nyilvántartott
adatok közül azok körét, amelyek változását is át kell vezetni az apai elismerő nyilatkozatok
nyilvántartásán.
20.	A törölt adatok visszakövethetősége érdekében a rendelkezés kimondja, hogy az apai
elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatoknak az apai jogállás más
jogalapon való betöltése miatti törlésekor a törléssel összefüggő adatokat be kell vinni a
rendszerbe.
45
21 . A rendelkezés az okirat-nyilvántartásban tárolt adatok nyilvántartásának és törlésének
idejét egészíti ki a fentiekre tekintettel a névváltoztatási okiratmásolattal kapcsolatos
szabályokkal.
22.	A rendelkezés a jogosultsági nyilvántartási rendszer megfelelő működése érdekében
pontosítja a jogosultsági nyilvántartásba az egyes jogosultakat rögzítő szervek körét.
23.	Az anyakönyvi okiratok tartalmának szabályozása körében a rendelkezés differenciál az
elektronikus anyakönyvből, illetve a kizárólag papír alapú anyakönyvből kiállítható
anyakönyvi okiratok adattartalma között, tekintettel arra, hogy a két anyakönyv esetében
eltérő módon azonosítható a bejegyzés, amelyből az okiratot kiállították.
24.	A rendelkezés kiegészíti a születési anyakönyvi kivonat adattartalmát az érintett személy
halálának tényén túl a halál idejére és helyére vonatkozó adattal is.
25.	Tekintettel arra, hogy az elektronikus anyakönyvi rendszerben a 2002. december 15. előtt
és után történt utónév-módosítások között nincs szükség ilyen mértékű megkülönböztetésre, a
rendelkezés a fentiekkel összhangban a születési anyakönyvi kivonat adattartalmaként is
nevesíti a gyermek és a szülők igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát,
ismeretlen állampolgárságát, valamint a magyar állampolgárság megszerzését vagy
megszűnését.
26.	A javaslat szerinti módosításokkal összhangban a rendelkezés az anyakönyvi kivonaton is
feltüntetni rendeli a tény szerinti örökbefogadás helyébe lépő adatkezelési nyilatkozattal
kapcsolatos adatokat.
27.	A rendelkezés pontosítja a közvetlen hozzáféréssel érintett nyilvántartások körét.
28.	A rendelkezés az adat megismerésének lehetőségeit pontosítja, tekintettel arra, hogy a
papír alapú anyakönyv esetében nemcsak átvétellel, hanem megtekintéssel és átvétellel is
megvalósulhat az adatok megismerése.
29.	Az anyakönyvvezetőnek a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményeiről küldött
értesítésének a menekült vagy oltalmazott jogállásra vonatkozó információt is tartalmaznia
kell annak érdekében, hogy a külképviseletekre való adattovábbítás ennek megfelelően
történjen meg, vagy kerüljön mellőzésre az érintett védelme érdekében.
A 35. §-hoz
a-b) A rendelkezések nyelvtani és szerkezeti pontosítást tartalmaznak.
c)	A rendelkezés a házassági névviselési forma módosításával kapcsolatos rendelkezések
átalakítása során szükségtelenné vált rendelkezést töröl.
d)	A javaslat az előzményi adatok rögzítésével kapcsolatosan a közhitelesség érdekében a
haláleset esetén is rögzítendőnek jelöli meg az érintett születési anyakönyvi bejegyzése
adatait, így a rendelkezés szükségtelen.
e)	Az anyakönyvezéshez szükséges adatok hiányosságának lehetőségére tekintettel nem csak
az elhalálozás, hanem valamennyi anyakönyvi esemény rögzítésekor lehetővé kell tenni a
születési idő hiányában az életkor rögzítését.
46
A 36. §-hoz
A rendelkezés a jegyzőkönyveken a nemzetiségi név feltüntetésével egészíti ki a törvény
mellékletét.
A 37. §-hoz
A rendelkezés a jegyzőkönyveken a bejelentő intézmény nevének és címének feltüntetésével
egészíti ki a törvény mellékletét.
A 38. §-hoz
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy az
egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bejelentések országos telefonos ügyfélszolgálaton
keresztül is teljesíthetőek.
A 39. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosításával
biztosításra kerül, hogy a következő Országgyűlés alakuló ülésének napjától - a
polgármesterekhez hasonlóan - a járási hivatalvezető sem lehet országgyűlési képviselő. A
járási hivatalvezető esetében a jövőben a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fegyelmi
büntetés kiszabásának a joga a kormánymegbízottat illeti, ugyanakkor hivatalvesztés fegyelmi
büntetésre csak javaslatot tehet, a hivatalvesztésről a közigazgatás szervezéséért felelős
miniszter dönt.
A kormányablakok személyi és technikai feltételeinek meghatározása ugyanakkor nem
igényli a Kormány döntését, azt elegendő a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter
rendeletében meghatározni. Felhatalmazás kap ugyanakkor a közigazgatás-szervezésért
felelős miniszter, hogy a kormányablakok által saját hatáskörben, illetve közreműködő
szervként intézett ügyekben az adópolitikáért felelős miniszterrel közösen miniszteri
rendeletben határozza meg az igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó szabályokat, valamint
meghatározásra kerül, hogy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kormányablakban
ellátott ügykörök tekintetében, ha a kérelmet a kormányablaknál nyújtják be, az igazgatási
szolgáltatási díj a fővárosi és megyei kormányhivatal bevétele.
A 40. §-hoz
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvény módosításával biztosításra kerül,
hogy az állam által átvett vállalkozásfejlesztési alapítványok esetében az alapító jogok
gyakorlására a Kormány nyilvános határozatában állami szervet és megyei önkormányzatot is
kijelölhet.
47
A 41. §-hoz
1.	Az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek általános választását az előző általános választást „követő
ötödik év október hónapjában kell megtartani”. Magyarország Alaptörvényének negyedik
módosítása emelte be az Alaptörvény Záró és Vegyes rendelkezései 7. pontjába, hogy „A
helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését
követő első általános választására 2014 októberében kerül sor.”. Erre figyelemmel a közös
önkormányzati hivatalok létrehozásának és megszüntetésének eljárási rendjét és határidejét is
szükséges ehhez igazítani az Mötv.-ben. Ezen szabályozással biztosítható, hogy a jövőben a
közös önkormányzati hivatalok létrehozására változatlan eljárással kerüljön sor. Előbbiekre
figyelemmel a javaslat rendezi a közös hivatalok létrehozásának eljárási kérdéseit, különösen:
az önkormányzatok közötti megállapodás-kötési kötelezettséget, a hivatal létrehozásának
határidejét, törvényben meghatározott esetben a kormányhivatali kijelölés kötelezettségét, és
az ez elleni jogorvoslat biztosítását, valamint ez utóbbi esetben a kijelölés jogorvoslatra való
tekintet nélküli végrehajtási kötelezettségét.
2.	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2013. január 1-je előtt hatályos
107. § (7) bekezdése rendelkezett arról, hogy a helyi önkormányzat tulajdoni igényét 1995.
április 1-jétől csak bírósági eljárásban érvényesíthette. E szabályt hatályon kívül helyezte az
Mötv. 156. § (2) bekezdés a) pontja. Ennek értelmében az ilyen önkormányzati tulajdoni
igények elbírálására jelenleg az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal rendelkezik
hatáskörrel. A koherens jogi szabályozás biztosítása érdekében szükséges annak ismételt
törvényi rögzítése, hogy az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati
tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben meghatározott esetekben az
önkormányzatoknak az állammal szemben támasztott új tulajdoni igényét újfent (mint, ahogy
1995. április 1-je és 2012. december 31-e között volt) csak bírói úton lehessen érvényesíteni.
3.	A 146. § (1) bekezdés hatályon kívül helyezésére azért kerülhet sor, mert az ott megjelölt
határidő egyrészt lejárt, másrészt a társulási megállapodások anyagi jogszabályoknak való
megfelelését törvényességi felügyelet keretében vizsgálni lehet. Szükség esetén az esetlegesen
felül nem vizsgált megállapodások tekintetében az indokolt törvényességi, jogharmonizációs
intézkedések megtehetők.
4.	Az Mötv. 146. § (2) bekezdésének rendelkezései kifejezetten egy konkrét
igazgatásszervezési helyzettel, az önkormányzati hivatalok új rendszerének átfogó
kialakításával kapcsolatosak. A 2013. január elsejét követő hatvan napon belül kötelező
jelleggel elrendelt hivatal alakítások speciális határidejét és eljárását szabályozzák. A
jövőbeni hivatalalakítások és módosítások tekintetében e rendelkezések már nem minősülnek
relevánsnak. Ez utóbbi kérdést a fentiek szerint kiegészített Mötv. 85. § (3) bekezdése
rendezi.
48
Az Mötv. 146/B. § rendelkezései a hivatalok alakításának átmeneti időszakára vonatkozó
speciális szabályokat tartalmazzák. A szabályozás tárgyát képező jogi tény, körülmény
megszűnt, melyre figyelemmel a rendelkezés időszerűtlen, ezért hatályon kívül helyezendő.
Az Mötv. 85. § (3) bekezdése e kérdéskör tekintetében a jövőre nézve általános jelleggel
rendezi a hivatal létrehozásának, módosulásának, megszűnésének lehetőségét. Megteremti az
ügyintézés folyamatos biztosításának kötelezettségét azzal, hogy a közös hivatalok
létrehozásáról szóló megállapodás január 1-vel lép hatályba. A (6) bekezdésnek a
hivatalalakítás lakosságszámra vonatkozó követelményeit a jövőre nézve általános jelleggel a
146. § (3) bekezdésének kiegészítése rendezi.
Az Mötv. 146/C. § valamennyi rendelkezésének hatályon kívül helyezésével megszüntethetők
az ugyancsak egyedi esetre (átmeneti időszakra) vonatkozó azon kivételes törvényi
rendelkezések, melyek a jegyzők, aljegyzők speciális státusz-betöltési lehetőségét
biztosították (az (1) és (2) bekezdés). Míg a (3) bekezdés hatályon kívül helyezésével
megteremtődik a lehetősége az Áht., illetve közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó általános
munkajogi szabályok alkalmazáshoz való visszatérésre. (Megszűnik a munkajogi jogutódlás
kizárásának lehetősége, a jövőben az általános, teljes körű jogutódlás szabályai
alkalmazandók.)
Az Mötv. 146/D. § rendelkezései a korábbi polgármesteri hivatalok és körjegyzőségek 2012.
december 31-i megszűnésével, az új hivatalok megalakítása során ki nem nevezett jegyzők,
körjegyzők jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos rendelkezéseket, az új hivatalok
speciális jogutódlási szabályait határozzák meg. Mivel e rendelkezések csak az átmeneti
időszakkal kapcsolatos szabályokat tartalmazzák, ezért hatályon kívül helyezendők.
5.	A helyi önkormányzat gazdálkodása (ennek keretében a költségvetése és a zárszámadása
megalkotása) a helyi önkormányzat sui generis tevékenysége, amelyet bár törvény keretei
között, de az Alaptörvényből fakadóan gyakorol. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f)
pontja alapján ugyanis a helyi önkormányzat a saját maga által meghatározott költségvetés
alapján gazdálkodik. Ha a helyi önkormányzat csak származékos jogalkotói hatáskörben
alkothatna költségvetési rendeletet, akkor a felhatalmazó rendelkezés hiánya esetén a helyi
önkormányzat gazdálkodási autonómiája sérülne, mivel költségvetési rendeletalkotásra sem
lenne jogosult. A helyi önkormányzat önálló gazdálkodásának joga tehát nem a törvényhozó
akaratából fakad, hanem az alkotmányozó hatalom által a helyi önkormányzat számára
biztosított jogi keretekből. Ebből kifolyólag a törvényhozó a költségvetési rendeletalkotást
alapjaiban érintő rendelkezés (ilyennek tekintve az ahhoz szükséges jogalkotási tevékenységet
kizáró vagy azt felhatalmazás útján biztosító rendelkezést) megalkotására sem jogosult
Ugyanilyen alkotmányjogi érvelés alapján a helyi önkormányzat szervezeti és működési
szabályzatának megalkotása is eredeti jogalkotói hatáskörben történik. Mindezek alapján az
Mötv. 143. § (4) bekezdés a)-c) pontjának hatályon kívül helyezése indokolt.
49
A 42. §-hoz
A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Vksztv.) módosításával
biztosításra kerül, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala
a Vksztv. 55.§ (4) bekezdése szerinti eljárást - ingatlantulajdonos kötelezése az ingatlan
víziközmű-rendszerbe történő beköttetésére - a víziközmű-szolgáltató által kezelt, a
felhasználó azonosításához szükséges személyes adatok igénylését követően megindíthassa.
A 43. §-hoz
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosításával biztosításra kerül,
hogy a kormányablak papír alapú hiteles térkép-másolatot adhasson ki.
A 44. §-hoz
A rendelkezés a kodifikáció szabályaira tekintettel a javaslatban foglalt, azokat felváltó
szabályok miatt hatályon kívül helyez egyes, a korábbi módosító törvényben foglalt módosító
rendelkezéseket, illetve egyes, a korábbi módosító törvényben foglalt módosító rendelkezések
hatályba nem lépéséről rendelkezik.
A 45. §-hoz
A rendelkezés a kodifikáció szabályaira tekintettel a javaslatban foglalt, azokat felváltó
szabályok miatt hatályon kívül helyez egyes, a korábbi módosító törvényben foglalt módosító
rendelkezéseket, illetve egyes, a korábbi módosító törvényben foglalt módosító rendelkezések
hatályba nem lépéséről rendelkezik.
A 46. §-hoz
A törvény hatálybalépéséről rendelkezik a szakasz.
A 47. §-hoz
A törvényjavaslat az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való
megfelelést tartalmazó szerkezeti egysége.