﻿Országgyűlési képviselő
Képviselői önálló indítvány

2013. évi.....törvény
egyes agrártárgyú törvények módosításáról

1.	A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről
szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása
l.§
A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről
szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 19/A §-a az alábbiak szerint változik, valamint
19/D. §-al és 19/E. §-al egészül ki:
„19/A §
(1)	Mezőgazdasági termelővel mint eladóval az általa használt mezőgazdasági
földterületen megtermelt mezőgazdasági termény szolgáltatására annak betakarítása
előtt csak
a)	a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. ( a továbbiakban: Ptk.)
6:232 §-a szerinti a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött
adásvételi szerződés, valamint
b)	a Ptk 6:233.§-a szerinti a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági
áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés
köthető.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában eladónak minősül mezőgazdasági
termelőként az a személy, aki az általa használt mezőgazdasági földterületen a
szerződés tárgyát képező mezőgazdasági terményt saját nevében és saját kockázatára
termeli meg.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti szerződések esetében a Ptk. rendelkezéseit az e
törvényben foglalt kiegészítéssel együtt kell alkalmazni.
19/D §
(1)	Mezőgazdasági termelővel mint eladóval saját termelésű mezőgazdasági
termény szolgáltatására annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésnek
tartalmaznia kell:
a)	az eladó nyilatkozatát arról, hogy a szerződés teljesítését szolgáló
mezőgazdasági terményt mezőgazdasági termelőként saját nevében és saját
kockázatára termeli,
2
b)	amely egyedi azonosításra alkalmas módon tartalmazza azon mezőgazdasági
földterületek megjelölését, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a
szerződésben foglaltakat teljesíti,
c)	a rögzített mennyiség szolgáltatására vállalt kötelezettség esetén az eladó
nyilatkozatát a b) pont szerinti területeken hektáronként megtermelhető szokásos
termény mennyiségről,
d)	a szerződés teljesítését akadályozó ellenőrzési körön kívül eső ok vevő
részére történő bejelentésének és igazolásának részletes feltételeit, továbbá
e)	a minőség meghatározásának, valamint a
f)	a teljesítési és a minőségi vita rendezésének rendjét.
(2)	A mezőgazdasági termelő egészben, vagy részben csak abban az esetben
mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény szolgáltatási
kötelezettsége alól
a)	ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti területen az (1) bekezdés c) pontja
szerint rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő
ellenőrzésén kívüli ok miatt nem termett meg, és
b)	a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés b) pontja szerinti területen
bekövetkezett ellenőrzési körén kívül eső okot a mezőgazdasági termelést érintő
időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény rendelkezéseivel
összhangban, de még a termés betakarítása előtt a vevőnek bejelentette, és igazolta.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása nem érinti a szerződő felek
megállapodását arról, hogy a mezőgazdasági termelő a (2) bekezdésben foglaltak
szerinti ok miatt kieső termény mennyiséget az általa használt más mezőgazdasági
földterületen megtermelt mezőgazdasági terménnyel pótolja. Ebben az esetben a
mezőgazdasági termelő csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített
mezőgazdasági termény szolgáltatásának kötelezettsége alól, ha az ellenőrzési körén
kívül eső okot az általa használt összes földterület vonatkozásában a (2) bekezdés b)
pontja szerinti módon bejelentette és igazolta.
(4)	A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara ( a
továbbiakban: NAK) a szerződő felek részére kérelemre ) az (1) bekezdés d)-f) pontok
végrehajtását segítő szolgáltatást nyújt.
19/E §.
(1)	A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági termény
szolgáltatására annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződés esetében a 19/D §-
bán foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2)	A vevő az általa mezőgazdasági termelőtől, mint eladótól megvásárolt
mezőgazdasági termény harmadik személy javára történő tovább értékesítése esetén a
harmadik személlyel szemben csak abban az esetben hivatkozhat a 19/D§ (2)
bekezdésen alapuló felelőssége korlátozására, ha a harmadik személlyel kötött
szerződés ezt lehetővé teszi.”
3
2.	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,
valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó
eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
2.§
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.
törvény 44.§-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Jogszerű földhasználó az az ügyfél, aki a földterületek hasznosításával
összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli, és erről nyilatkozik.
(5)	Amennyiben ugyanarra a földterületre egyidejűleg több ügyfél jelentett be
terület alapú támogatási kérelmet, az érintett ügyfeleket a mezőgazdasági támogatási
szerv megfelelő határidővel adategyeztetésre hívja fel.
(6)	Az (5) bekezdésben foglaltak szerinti eljárás sikertelensége esetében a
mezőgazdasági támogatási szerv felhívására az ügyfél köteles földhasználata
jogszerűségét igazolni. Az ügyfél földhasználata jogszerűségét igazolhatja:
a)	a földhasználati lappal,
b)	haszonbérleti szerződéssel,
c)	családi gazdaság alapításáról szóló megállapodással, vagy
d)	más megfelelő módon.”
3. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi
XXXIV. törvény módosításáról
3.§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi
XXXIV. törvény 19.§ 2. pontja az alábbiak szerint változik:
[19. § E törvény alkalmazásában:]
„2. egyéni vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége
körében eljáró természetes személy, egyéni cég;”
4.§
(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
tizenötödik napon lép hatályba.
4
(2) E törvény 1. §-a, valamint 5.§-a 2014. március 15-én lép hatályba.
5.§
Hatályát veszti a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti
kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 21 .§ (l)-(2) és (4)
bekezdése.

INDOKOLÁS

Általános Indokolás

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről
szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítását döntően az indokolja, hogy 2014.
március 15-én hatályba lép a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről. A
javaslat - már figyelemmel a 2013. évi szerződéskötési gyakorlatra - a szerződéskötési
fegyelmet erősítő, a Ptk. rendelkezéseit kiegészítő rendelkezéseivel szeretné erősíteni
mind termelői mind pedig felvásárlói oldalon a gazdálkodás biztonságát. A javaslat
egyik oldalról eleget kíván tenni annak az igénynek, hogy a mezőgazdasági termények
piacán továbbra is legyen lehetőség un. határidős ügyletek megkötésére, másrészről
viszont meg kívánja akadályozni, hogy akár a vevői oldalon fennálló gazdasági
erőfölényből, akár az eladói oldalon fennálló felelőtlen szerződéskötésből eredően
tömeges jogvitákra valamint ezzel összefüggésben állami beavatkozásra kerüljön sor.
A javaslat általános célja az egyértelmű és átlátható szerződéses rendszer kialakítása,
és a megbízható gazdasági partnerségi viszony erősítése, amelyet a Nemzeti
Agrárgazdasági Kamara Alapszabálya is kiemelten támogatandó céljának jelöl meg. A
javaslat szintén kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzésként a jog eszközeivel támogatni
kíván minden olyan vállalkozást, amely a jellemzően tőzsdei árucikknek is minősülő
mezőgazdasági termények hazai feldolgozásával foglalkozik, ezzel is biztosítva, hogy
a mezőgazdasági termények minél nagyobb hányada feldolgozott formában kerüljön
értékesítésre.
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.
törvény módosítását a jogszerű földhasználatra vonatkozó szabályozást kívánja
pontosítani. A javaslat egyidejűleg kívánja figyelembe venni azt a jogos földhasználói
igényt, hogy ha egyébként eleget tesz a föld használatához kapcsolódó támogatás
igénybevételi feltételeinek, akkor a neki járó támogatást ténylegesen is megkapja,
másrészt a rendszer nem veszélyeztetheti sem a közösségi, sem pedig a tagállami
pénzügyi érdekeket. A téma törvényi szintű szabályozását a szabályozás stabilitása
iránti igény teszi indokolttá.
5
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat l.§-a a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes
kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 19/A §- át módosítja, továbbá új 19/D.
§-al, és 19/E. §-al egészíti ki.
A 19/A § a mezőgazdasági termény szolgáltatására kötött szerződés kötelező
tartalmi elemeit annak függvényében határozza meg, hogy azt a termés betakarítása
előtt, vagy azt követően kötik-e meg. A különbségtétel objektív indoka az, hogy a
jogalkotónak reagálnia kell arra a helyzetre , miszerint hazánkban a mezőgazdasági
termények meghatározó vegetációs időszakában évenként, sőt adott esetben éven belül
is szélsőséges változások következhetnek be. Ilyen körülmények között a jogalkotó
felelőssége hogy kidolgozza a piaci viszonyokkal összhangban levő kockázat vállalás
ésszerű korlátozására vonatkozó szabályokat. Az ésszerűtlen kockázatvállalás adott
esetben súlyos nemzetgazdasági károkkal is fenyegethet, amely kihatással lehet pl. a
birtokpolitikai prioritások megvalósulására is.
A javaslat kifejezett jogpolitikai célja, hogy megakadályozza az időjárási és
más természeti okok miatt ténylegesen nehéz helyzetbe került termelők teljes
ellehetetlenülését. A javaslat értelmében a termelők szerződéses kötelem alóli
mentesülése csak szigorú feltételek teljesítése esetén lenne biztosított. A mentesülés
szélesebb köre adott esetben gátja lehetne a valós piaci viszonyok kialakulásának, amit
viszont a javaslat nem tart kívánatosnak.
A javaslat értelmében amennyiben a mezőgazdasági termény szolgáltatására a
szerződést a termés betakarítása előtt kötik meg, szerződései formakényszer kerülne
előírásra, melynek részletes tartalmi elemeit a javaslat szintén tartalmazza.
Amennyiben a mezőgazdasági termény szolgáltatására szóló szerződést a termény
betakarítását követően kötik meg, az általános jogi keretet a Ptk. határozza meg, így
ebben az esetben a felek szerződéses akarata megfelelően érvényesülhet. Ettől az
időponttól kezdődően az un. „vis maior” miatti kockázatoknak a jelentősége legfeljebb
egyedi esetekre, és nem pedig egy adott ágazatra, vagy széles termelői körre
teijedhetne ki.
A 19/D § a mezőgazdasági termelő által megtermelt saját termelésű
mezőgazdasági termény szolgáltatására kötött adásvételi szerződés Ptk-beli szabályait
egészíti ki. A kiegészítés első sorban azt a célt szolgálja, hogy a szerződő felek mielőtt
a szerzős tartalmát véglegesítenék, pontosan mérjék fel és rögzítsék, hogy az abban
foglaltaknak miként kívánnak eleget tenni. A szerződés teljesítésének alapjául szolgáló
mezőgazdasági földterületek egyedileg azonosítható módon történő feltüntetése elejét
veheti azoknak a vitáknak is, amelyek az elmúlt években az un. vis maior miatti
fedezeti vásárlások körül korábban kialakultak. A javaslat egyértelmű célja a
kárfelelősség miatti kockázat ésszerű keretek és feltételek melletti kötelező
megosztása.
6
E helyen indokolt emlékeztetni arra, hogy a mezőgazdasági termelést érintő
időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény
3.§ korábbiakban már rögzítette a kockázatmegosztás elvét:
„ 3. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti
kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani:
a)	a mezőgazdasági termelő,
b)	a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló,
c)	a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén - annak keretei között - a biztosító,
d)	a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint
e)	az állam
között.
(2) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti okok miatti és az e törvény szerinti
kockázatközösség keretein belül meg nem térült, valamint az (1) bekezdés b)—e) pontja szerint nem fedezett
kockázatokat —jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági termelő viseli. ”
A javaslat azon túl hogy érvényt kíván szerezni az előzőekben megfogalmazott
jogalkotói szándékoknak, kifejezett jogalkotói szándéka szerint ki kívánja zárni az
olyan helyzetek kialakulását, amikor a szerződéskötési szabadság elvére történő
hivatkozással az un. határidős ügyletek esetében a mennyiségre történő megállapodást
- a szerződésben vállalt kötelezettségre hivatkozással - abban az esetben is abszolút
kötelemnek tekintették, amikor a termés igazoltan nem termett meg. Ezen szerződéses
kikötés esetleges tisztességtelenségének vizsgálatára a korábbiakban érdemben nem
került sor. A javaslatban szereplő jogalkotói álláspont szerint aki a termés betakarítása
előtt mezőgazdasági termény vásárlására szerződést köt, mind eladói, mind pedig
vevői oldalon számolnia kell azzal, hogy olyan termékre köt szerződést, amelynél
fennállhat olyan eset, ami adott esetben a teljesítést kizárja (pl. egy súlyos természeti
esemény miatt a termény nem terem meg). Meg kell jegyezni, hogy ez a kockázat pl.
az árutőzsdei kereskedés esetén hatványozottan érvényesül, hiszen bizonyított tény,
hogy a világ árutőzsdéin az adott termény éves termésmennyiségének a sokszorosa
(akár több mint hússzorosa) cserél virtuálisan gazdát. Miután a termés betakarítása
előtt a termék előállítás kockázata elsődlegesen a termelőt terheli, ezért részére a
fokozott jogvédelem biztosítása indokolt, még abban az esetben is, ha a vevői oldalon
is fennállhat elismerhető kockázat.
A jogalkotó a javaslatban egyértelműen állást kíván foglalni a
kockázatmegosztás kérdésében, azt nem kívánja kizárólag a piaci értékítéletre bízni.
A kockázat csökkentését a javaslat első sorban a szerződés kötelező tartalmi elemeinek
meghatározásával, valamint a felek közötti kötelező együttműködés rendjére
vonatkozó szabályozással kívánja segíteni. A szerződésben ugyanis ki lehet alakítani a
felek közötti együttműködés rendjét különösen arra az esetre, a termés az eladó
ellenőrzési körén kívül eső ok miatt meg sem termett. A javaslat rendezi az emiatt
kieső termés miatti felkelősséget is. A szerződésben a felek az eladó által megtermelt
más terménnyel való pótlás lehetőségében is megállapodhatnak. Ebben az esetben a
mentesülés feltételei szigorodnak. A vevői oldalon fennálló kockázat pedig megfelelő
előkészítéssel, és reális terméseredményekhez való közelítéssel valamint az eladó
személyét is figyelembe vevő (teljesítési megbízhatóság) minimális szintre
csökkenthető. Ki kell emelni viszont, hogy az igény érvényesítése megfelelő
igazolásokhoz lenne kötve, amelyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a szerződő
felek részére szolgáltathat.
A 19/E § az előzőekben foglalt rendelkezéseket rendeli el alkalmazni a vevő
közreműködésével előállított mezőgazdasági termény szolgáltatására kötött adásvételi
7
szerződésre. Az un. input anyag-beszállítók Ptk. által biztosított védelmét a javaslat
nem érinti, hiszen - összhangban a Ptk. rendelkezéseivel is - az általuk eladott termék,
szolgáltatás ellenértékét, nyújtott előleg összegét a termelő abban az esetben is köteles
megtéríteni, visszafizetni, ha arra a termés nem nyújt fedezetet. A termelő az ilyen
esetekre fennálló kockázatát mérsékelheti a kárenyhítési rendszer, valamint a
megfelelő biztosítás is. A javaslat az un. „kis integrátorok” esetében lehetővé teszi,
hogy a velük szemben alkalmazott és érvényesített felelősség korlátozást a
megvásárolt áru esetén tovább háríthassák. A javaslat szerint ez nem automatikus
szabály, arról a szerződő feleknek külön meg kell állapodniuk.
A 2.§-hoz
A jogszerű földhasználat törvényi szintű szabályozása tartalmában a NATURA
2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.)
Korm. rendelet 2.§-ában foglalt meghatározást emeli törvényi szintre.
A javaslat - a joggal való visszaélés elkerülése érdekében - törvényi szinten
írná elő az érintettek közötti kötelező adat egyeztetést. Sok esetben ugyanis vétlen
adminisztrációs tévedés miatt történnek az egyes területekre a „rájelölések”. Ez a
szabályozás a jóhiszemű eljárás elvéből is következik. A mezőgazdasági támogatási
szerv pedig csak azt követően vizsgálhatná a földhasználat jogszerűségét, ha
előzetesen az érintettek közötti adategyeztetés nem vezet eredményre. A javaslat
viszont példálózó jelleggel sorolja fel a földhasználat jogszerűsége igazolásakor
elfogadható dokumentumokat. A javaslat a „más megfelelő mód”-ot, mint igazolást
azért iktatja be, mert a hazai birtokviszonyokban végbemenő folyamatos átalakulás
olyan speciális helyzeteket hozhat elő, amelyre a jogalkotó nem tudott megfelelő
szabályozással felkészülni. Elég utalni pl. arra az összefüggésre, miszerint az
üzemszabályozásra való áttérés eredményezhet olyan helyzeteket is, amikor az „adó
optimalizációs” célból szétírt vállalkozások között strukturális átrendeződés
következik be.
A 3 §-hoz
A javaslat a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
2004. évi XXXIV. törvény módosításával fel kívánja oldani azt az ellentmondást,
amely törvényi fogalom meghatározás és az annak alapjául szolgáló közösségi jogi
szabályozás (a Bizottság 96/280/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások
meghatározásáról, valamint a Bizottság 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és
középvállalkozások meghatározásáról) között fennáll. Az eddigi hazai szabályozás az
őstermelői adózást választó mezőgazdasági vállalkozásokat annak ellenére nem
minősítette mikro vállalkozásnak, hogy a közösségi jogi szabályozás alapján
egyébként annak feltételei fennálltak.
A javaslatban szereplő szöveg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény 8:1.§ (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom meghatározáson alapul. A
módosítás eredményeként így mindazok a természetes személyek, akik őstermelőként
az SZJA törvényben tételesen meghatározott agrárgazdasági tevékenységet folytatnak,
a KKV törvény hatálya alá kerülnének, és így részesülhetnének mindazokban a
8
kedvezményekben, amelyek a törvény alapján nyújthatók (lásd pl. MNB Növekedési
Hitelprogramban való részvétel lehetősége).
A fentieken túlmenően a javasolt módosítás egyben megszünteti a hatályos
szabályozásban meglevő jogi koherencia zavart (a hatályos szöveg hatályon kívül
helyezett törvényre utaló szabályt tartalmaz).
A 4-5 §-hoz
A javaslat 4.§-a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A javaslat 5. §-a - figyelemmel az új szabályozási rendszerre - hatályon kívül
helyezi a mezőgazdasági terményekkel való határidős kereskedelem külön feltételeire
vonatkozó szabályokat.
Országgyűlési képviselő
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Űr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján benyújtom az egyes
agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Budapest, 2013. november 06.
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
Jakab István
országgyűlési képviselő
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
D	»
orszá	selő
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség