﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

Képviselői önálló indítvány

2013. évi... törvény
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításáról

1.§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 10.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„10. rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági
tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által
folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti
gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny.
szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt.”
2. §
Az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi
állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb
mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki]
„a) a kérelem benyújtását megelőző
aa)	5 éven belül legalább 1095 napon át,
ab)	10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
ac)	15 éven belül legalább 3650 napon át
a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt;”
3.	§
(1)	Az Mmtv. 13. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő)
d) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül
meghaladja a minimálbér 150 százalékát,”
(2)	Az Mmtv. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása során, a biztosított egyéni és társas
vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.”
3
4.	§
Az Mmtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás
visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a
követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés
engedélyezésére - ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik — az Ebtv.
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs
hatóságot kell érteni.
(2)	A jogalap nélkül felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást - a
felróhatóságtól függetlenül - akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven
nap eltelt, és a jogalap nélküli felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból
ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült.”
5.	§
Az Mmtv. „5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos
eljárási szabályok” alcíme a következő 20/B. §-sal egészül ki:
„20/B. (1) A foglalkoztatónak az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerinti megtérítési
kötelezettsége olyan arányban áll fenn, amilyen az üzemi balesetből vagy foglalkozási
megbetegedésből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás
mértékének egymáshoz viszonyított aránya.
(2)	Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás vagy rokkantsági ellátás több foglalkoztatónál
elszenvedett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés együttes következménye alapján került
megállapításra, a foglalkoztatókat olyan arányban kell kötelezni az ellátás megtérítésére,
amilyen az egyes üzemi balesetekből, foglalkozási megbetegedésekből eredő
egészségkárosodások mértékének egymáshoz viszonyított aránya.
(3)	Az Ebtv. 67. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti megtérítésre egy összegben kerül
sor, ha
a)	a megtérítésre kötelezett azt kéri, vagy
b)	a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv)
felszámolással vagy végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.
(4)	Az egyösszegű megtérítés esetén a megtérítési kötelezettség alapjául szolgáló összeg
meghatározásakor
a)	rehabilitációs pénzbeli ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amelyre az
ellátást megállapították,
b)	rokkantsági ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amely az ellátás
megállapítása alapjául szolgáló minősítésben, komplex minősítésben megjelölt felülvizsgálat
időpontjáig, végleges minősítés esetén az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig tart.
(5)	Az egyösszegű megtérítés összegét a megtérítendő ellátásnak
a)	a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelem benyújtását megelőző hónapban,
4
b)	a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felszámolást, végelszámolást elrendelő
végzés közzétételét megelőző hónapban
érvényes összege alapulvételével kell meghatározni.
(6)	A kötelezett az egyösszegű megtérítési kötelezettségnek a határozat jogerőre
emelkedését követő 15 napon belül köteles eleget tenni.”
6.	§
Az Mmtv. „5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos
eljárási szabályok” alcíme a következő 20/C. §-sal egészül ki:
„20/C. § Az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség esetén az, aki a
megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult egészségkárosodásáért felelős,
olyan arányban köteles az ellátást megtéríteni, amilyen az ebből eredő egészségkárosodás és
az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének egymáshoz viszonyított aránya.”
7.	§
Az Mmtv. „5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos
eljárási szabályok” alcíme a következő 20/D. §-sal egészül ki:
„20/D. § Az Ebtv. 70. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a rehabilitációs hatóság a követelését
a)	az Ebtv. 66. §-a szerinti visszafizetésre kötelező határozattal vagy megtérítésre
kötelező határozattal, továbbá
b)	az Ebtv. 67. és 68. §-a szerinti megtérítésre kötelező határozattal
érvényesíti.”
8.§
Az Mmtv. 23. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a több munkáltató által létesített
munkaviszonnyal érintett
a)	munkavállalót az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek
teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál,
b)	megváltozott munkaképességű személyt az adózás rendjéről szóló törvény szerint az
adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott
munkaképességű személyek számának megállapítása során
kell figyelembe venni.”
9§
Az Mmtv. 38. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A 25. § alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek kell tekintem)
5
,,e) a rehabilitációs járadékban részesülő személyt is.”
10. §
Az Mmtv.
a)	7. § (3) bekezdésében a „kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben”
szövegrész helyébe a „kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvényben (a továbbiakban: Ebtv.)” szöveg,
b)	25. § (1) bekezdésében a „megváltozott munkaképességű személy” szövegrész
helyébe a „megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban
részesülő személy” szöveg,
c)	25. § (3) bekezdésében a „megváltozott munkaképességű személy” szövegrész
helyébe a „megváltozott munkaképességű személy, illetve a fogyatékossági támogatásban
részesülő személy” szöveg,
d)	28. § (1) bekezdés a) pontjában a „szüneteltetésével, megszüntetésével” szövegrész
helyébe a „szüneteltetésével, felülvizsgálatával, megszüntetésével, továbbá a jogosulatlanul
felvett ellátás visszafizetésével és a megtérítéssel” szöveg,
e)	38. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében a „megváltozott munkaképességűnek”
szövegrész helyébe a „rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott
munkaképességű személynek” szöveg
lép.
11. §
Hatályát veszti az Mmtv.
a)	2. § (3) bekezdés felvezető szövegében az „1095 nap” szövegrész,
b)	7. § (4) bekezdés a) pontjában a „munkaszerződés szerinti” szövegrész,
c)	14. § (5) bekezdés a) pontjában a „biztosítás megszűnését követő” szövegrész,
d)	14. § (5) bekezdés b) pontja,
e)	28. § (1) bekezdésének f) pontja.
12. §
Ez a törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 2012. január 1-jei hatálybalépéssel szabályozza a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásait. A törvény hatálybalépésével
meghatározásra kerültek a komplex minősítésre, a megváltozott munkaképességű személyek
foglalkoztatásának támogatására vonatkozó rendelkezések, és 2012. július 1-jétől megkezdték
működésüket a rehabilitációs szakigazgatási szervek. A Javaslat az Mmtv. hatálybalépését
követően eltelt időszakban a gyakorlatban felmerült módosítási javaslatokat tartalmazza.
A Javaslat érinti a rokkantsági ellátásban részesülők keresőtevékenységére vonatkozó
szabályozást, a rokkantsági/rehabilitációs ellátás megállapításához szükséges előzetes
biztosítási idő újraszabályozását, valamint kitér a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásaival kapcsolatos felelősségi szabályokra, a külföldi szerv által folyósított azonos célú
ellátások rendszeres pénzellátásként való figyelembe vételére. Pontosítja ezen túl a
rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettséggel érintett munkáltatói és személyi kört.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 10. pontjának módosításával egyértelművé tehető az a jogalkotói
szándék, hogy rendszeres pénzellátásként kell figyelembe venni a szociális biztonsági tárgyú
nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított
azonos típusú ellátásokat.
A 2. §-hoz
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság megállapításához -
egyéb feltételek teljesülése mellett - öt éven belül 1095 nap biztosítási idő megléte szükséges.
Ugyanakkor előfordul, hogy a kérelmező hosszú, esetenként több évtizedes biztosítási
előzménnyel rendelkezik, azonban a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül nem
rendelkezik 1095 nap előzetes biztosítási idővel. A probléma legnagyobb arányban a 45-60 év
közötti személyek esetén jelentkezik, ugyanakkor esetükben feltételezhető az, hogy a korábbi
időszakokban rendelkeznek előzetes biztosítási idővel. Annak biztosítása érdekében, hogy a
megváltozott munkaképességű személyek ne maradjanak rendszeres ellátás nélkül, javasoljuk
az előzetes biztosítási időre vonatkozó szabályozás módosítását, mely igazságosabbá teszi az
ellátórendszert.
7
A 3. §-hoz
A rehabilitációra nem javasolt megváltozott munkaképességű személyek számára biztosított
rokkantsági ellátás mellett végzett kereső tevékenység esetén a folyósítás megszüntetésre
kerül, ha a kereső tevékenységből származó jövedelem három havi átlagában meghaladja a
minimálbér havi összegének 150%-át, 2013-ban 147 000 Ft-ot. Abban az esetben, ha az
ellátásban részesülő, kereső tevékenységet folytató személy egy évben egyszer a minimálbér
másfélszeresét lényegesen meghaladó többletjuttatásban részesül, például jubileumi jutalmat,
végkielégítést, vagy egyéb rendkívüli juttatást kap, megszűnik az ellátásra való jogosultsága,
azonban a rendes havi jövedelme nem változik.
Ennek elkerülése érdekében azt javasoljuk, hogy a rokkantsági ellátás melletti kereső
tevékenység folytatása esetén az ellátásra való jogosultság csak akkor szűnjün meg, ha a
kereső tevékenységből származó jövedelem három hónapon keresztül meghaladja a
minimálbér 150%-át. A javaslat pontosítja az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozást is.
A 4-7. §-okhoz
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai,
ugyanakkor magukon hordozzák a folyamatosan, de legalábbis hosszú távon folyósított
ellátások, mint a nyugellátások sajátosságait is. Az ellátás jogalap nélküli igénybe vételére, a
felelősségre, az ellátások visszakövetelésére, megtérítésére vonatkozóan a jelenleg hatályos
szabályozás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
(Ebtv.) vonatozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalat
igazolta az Ebtv.-től való eltérések szükségességét. A Javaslat ezen szükséges eltérések
meghatározását tartalmazza.
A 8. §-hoz
A szakasz a rehabilitációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatos pontosító jellegű rendelkezést
tartalmaz. Rendezi a rehabilitációs hozzájárulás teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket azon
megváltozott munkaképességű munkavállalók vontkozásában is, akik többes
munkaviszonyban állnak.
A 9. §-hoz
A foglalkozási rehabilitáció sikeressége érdekében szükséges biztosítani a támogatott
foglalkoztatásban való részvételét azoknak is, akik rehabilitációs járadékban részesülnek.
Tekintettel arra, hogy a rehabilitációs járadék egy kifutó ellátás, a javaslat az Mmtv. - a
támogatott foglalkoztatásban résztvevők tekintetében átmeneti szabályozást tartalmazó - 38. §
(3)	bekezdését módosítja.
8
A 10-11. §-okhoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt biztosítani annak a lehetőségét, hogy a
fogyatékossági támogatásban részesülő személy, függetlenül attól, hogy a komplex minősítés
alapján nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, részt tudjon venni a
támogatott foglalkoztatásban. E személyi kör egy része jelenleg is részt vesz a rehabilitációs
foglalkoztatásban az Mmtv. 38. § (3) bekezdés d) pontja alapján, azonban ez az átmeneti
rendelkezés 2013. december 31-ig biztosítja ezt a lehetőséget. Tekintettel arra, hogy a
fogyatékossági támogatásban részesülő személyi körnek a támogatási rendszerbe történő
befogadása nem átmeneti szabályozást igényel, a javaslat az Mmtv. 25. §-át módosítja, amely
a támogatott foglalkoztatás általános szabályait tartalmazza.
A szakaszok ezen túmenően hatályon kívül helyező és pontosító rendelkezéseket
tartalmaznak.
A 12. §-hoz
A szakasz a törvényjavaslat 2014. január 1-jével történő hatálybalépését határozza meg.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői ónálló indítvány
Kövér László úr részére,
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján mellékelten benyújtom „a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításáról” szóló törvényjavaslatot.
Budapest, 2013. november 8.
KDNP
KDNP
Dr. Tapolczai Gergely
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
Dr. Vinnai Győző
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség