﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12978. törvényjavaslat
a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Előadó:
Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2013. november
1
2013. évi ... törvény
a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos egyes törvények módosításáról
1.	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
1.	§ (1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1. §-ának (5)
bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(5) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az Európai Parlament és a Tanács
2006/48/EK módosított irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és
folytatásáról 3. cikk 1. bekezdése és 3. cikk 2. bekezdése szerint és az Európai Parlament és a
Tanács 575/2013/EU rendelet 10. cikke szerint minősül a jelen törvény 1. § (4) bekezdése
szerinti új kockázatkezelési szabályzat Takarékbank Zrt. általi kibocsátását követő 30. naptól
és így mentesül a fenti irányelv 7. és 11. cikk (1) bekezdésének és az irányelv 9. és 10. cikkei,
valamint az irányelv V. cím 2. fejezete 2., 3., 4., 5. és 6. szakaszának, valamint 3. fejezete
rendelkezései (illetve az ezeket implementáló magyar jogszabályok rendelkezései) és a fenti
rendelet második- nyolcadik részében meghatározott követelmények alkalmazása alól, mivel
a magára a központi bankra vonatkozó említett rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül
a központi bank és a vele kapcsolt szövetkezeti hitelintézetek által együttesen alkotott
egységre azok a rendelkezések összevont alapon vonatkoznak. Az integráció megszűnése
esetén illetve amennyiben bármilyen okból a szavatoló tőke egyes tagokhoz történő
allokációjára lenne szükség, akkor a fenti összeg 50%-át a Takarékbank Zrt.-hez kell allokálni
míg a fennmaradó 50%-át a Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek között szétosztja
az integráció megszűnését megelőző utolsó lezárt és a könyvvizsgálói jelentéssel ellátott
legutóbbi mérlegben szereplő saját tőke összege alapján.”
(2)	Az Szhitv. 15. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) A Takarékbank Zrt. mint a szövetkezeti hitelintézetek és az integráció központi bankja,
a prudens működés biztosítása érdekében kizárólagos jogkörrel jogosult előzetesen
jóváhagyni az egyes szövetkezeti hitelintézeteknek és az Integrációs Szervezetnek más
gazdálkodó szervezetben, illetve jogi személyben történő tulajdonszerzését vagy a szerzett
tulajdon értékesítését, ha az értékesíteni vagy megszerezni tervezett tulajdon értéke illetve
vételára meghaladja az integráció konszolidált alapon számított szavatoló tőkéje 0,1%-át.”
2.	§ Az Szhitv. 7.4. alcíme a következő 15/A. §-sal, 15/B. §-sal és 15/C. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A szövetkezeti hitelintézet közgyűléséről a Takarékbank Zrt.-t előzetesen, a
meghívó tulajdonosoknak történő megküldésével egyidejűleg értesíteni kell. Az értesítéshez
csatolni kell a meghívót és annak mellékleteit. A szövetkezeti hitelintézet közgyűlése nem
2
hozhat érvényes határozatot e kötelezettségek megsértése esetén. A Takarékbank Zrt.
képviselője a szövetkezeti hitelintézet közgyűlésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(2)	A szövetkezeti hitelintézet közgyűléséről készült jegyzőkönyvet a közgyűlést követő 15
napon belül meg kell küldeni a Takarékbank Zrt. részére.
(3)	A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága az ügyrendjét köteles az elfogadást illetve a
módosítást követő 5 napon belül megküldeni a Takarékbank Zrt. részére. Amennyiben az
elfogadott ügyrend ellentétes a Takarékbank Zrt. által meghatározott az ügyrend
szempontjából releváns szabályzattal, illetve a szövetkezeti hitelintézet alapszabályával, a
Takarékbank Zrt. indítványozhatja annak módosítását, amelynek megfelelően a szövetkezeti
hitelintézet igazgatósága köteles a Takarékbank Zrt. ilyen indítványának kézhez vételét
követő 15 napon belül módosítani az ügyrendjét.
(4)	A szövetkezeti hitelintézet igazgatósági üléséről a Takarékbank Zrt.-t előzetesen, a
meghívó az igazgatósági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5
munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre
vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat, amennyiben vannak ilyenek. A
szövetkezeti hitelintézet igazgatósága nem hozhat érvényes határozatot az e kötelezettségek
megsértése esetén. A Takarékbank Zrt. képviselője a szövetkezeti hitelintézet igazgatósági
ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(5)	Az igazgatóság üléséről készült jegyzőkönyvet a Takarékbank Zrt. részére az igazgatósági
ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.
(6)	A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága az ügyrendjét az elfogadást illetve a
módosítást követő 5 napon belül köteles megküldeni a Takarékbank Zrt. részére. Amennyiben
az elfogadott ügyrend ellentétes a Takarékbank Zrt. által meghatározott, az ügyrend
szempontjából releváns szabályzattal, illetve a szövetkezeti hitelintézet alapszabályával, a
Takarékbank Zrt. indítványozhatja annak módosítását, amelynek megfelelően a szövetkezeti
hitelintézet felügyelőbizottsága köteles a Takarékbank Zrt. ilyen indítványának kézhezvételét
követő 15 napon belül módosítani az ügyrendjét.
(7)	A szövetkezeti hitelintézet felügyelő bizottsági üléséről a Takarékbank Zrt.-t előzetesen, a
meghívó a felügyelő bizottsági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5
munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre
vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat, amennyiben vannak ilyenek. A
szövetkezeti hitelintézet felügyelő bizottsága nem hozhat érvényes határozatot az e
kötelezettségek megsértése esetén. A Takarékbank Zrt. képviselője a szövetkezeti hitelintézet
felügyelő bizottsági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(8)	A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottságának elnöke a felügyelőbizottság ülését
követő 15 napon belül a Takarékbank Zrt.-nek megküldi azokat a jegyzőkönyveket,
előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelőbizottság által tárgyalt olyan
napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a szövetkezeti hitelintézet belső
3
szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos
szabálytalanság.
(9)	A jelen szakasz (1)-(8) bekezdései alkalmazandóak az ülésen kívül hozott határozatok
esetében is azzal, hogy a Takarékbank Zrt. ezirányú kérése esetén testületi ülést kell tartani.
15/B. § (1) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet könyvvizsgálója észleli, hogy a
szövetkezeti hitelintézet éves beszámolója nem felel meg a jogszabályoknak vagy nem
megbízható és valós képet ad a szövetkezeti hitelintézet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi
helyzetéről, vagy működésének eredményéről, úgy a külön törvényben meghatározott
jogkövetkezményeken túlmenően ezen megállapításairól az észlelést követő 3 munkanapon
belül köteles értesíteni a Takarékbank Zrt.-t.
(2) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet könyvvizsgálója tudomást szerez arról, hogy a
szervezet vagyonának jelentős csökkenése várható, vagy olyan tényről szerez tudomást,
amely a vezető tisztségviselők, vagy a felügyelőbizottság tagjainak törvényben meghatározott
felelősségét vonja maga után, köteles erről a Takarékbank Zrt.-t haladéktalanul tájékoztatni.
15/C. § A szövetkezeti hitelintézet vezérigazgatója illetve igazgatóságának elnöke köteles a
szövetkezeti hitelintézet általi kézhez vételt követő legfeljebb 3 munkanapon belül a beadvány
és annak mellékleteinek megküldésével értesíteni a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságát,
könyvvizsgálóját, az Integrációs Szervezetet, a Takarékbank Zrt.-t és a Szövetkezeti
Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapját, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet ellen peres
vagy peren kívüli jogi eljárást indítottak vagy ilyennel fenyegetnek. Az ilyen - az
egyetemleges felelősséget érintő - eljárások kezelésére vonatkozóan a Takarékbank Zrt.
szabályzatban magatartási szabályokat határozhat meg és a tájékoztatási kötelezettség
vonatkozásában is.”
3.	§ (1) Az Szhitv. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kormánybiztos az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA által a (2) bekezdés
szerint rendelkezésre bocsátott adatok alapján haladéktalanul megvizsgálja, hogy szükség
van-e az adott jog illetve kötelezettség az Integrációs Szervezetre történő átszállására a
szövetkezeti hitelintézetek illetve az Integrációs Szervezet hatékony működéséhez. A
kormánybiztos az e törvény hatálybalépését követő 60. nap végéig a (3) bekezdés szerinti
szempontrendszer alapján meghatározza, hogy mely jogok és kötelezettségek nem szállnak át
a jogutódra, és erről az érintett másik feleket is tájékoztatja. Azon szerződésekre, amelyek a
(2)	bekezdésben foglalt kötelezettség megszegésével a (2) bekezdésben írt határidőn túl
kerültek az Integrációs Szervezet részére átadásra, a kormánybiztos az ezen szerződések neki
történt átadását követő 60. nap végéig jogosult meghatározni, hogy mely jogok és
kötelezettségek nem szállnak át a jogutódra, és erről az érintett másik feleket is tájékoztatja.”
(2) Az Szhitv. 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
4
„(6) Az 5. §-ban foglaltakra tekintettel a Fővárosi Törvényszék az OTIVA-t, REPIVA-t,
HBA-t és TAKIVA-t az e törvény szerinti megszűnésüket követő 120 napon belül törli a civil
szervezetek nyilvántartásából. Az eljárást az Integrációs Szervezet kezdeményezheti.”
(3)	Az Szhitv. 17. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A Felügyelet visszavonja a működési engedélyét annak a szövetkezeti
hitelintézetnek, amelyik a 17./K § (1) bekezdés, 19. § (3) bekezdés, a 19. § (6) bekezdés
szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy nem határidőben tesz eleget. A Felügyelet
visszavonhatja a működési engedélyét annak a szövetkezeti hitelintézetnek is, amelyik a
15./A. §-ban foglalt kötelezettségeinek ismételten nem tesz eleget.”
4.	§ Az Szhitv. a 17. §-t követően a következő III. Fejezettel egészül ki:
„III. Fejezet
A szövetkezeti hitelintézetek
8/A. A szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó szabályok
17/A. § A szövetkezeti hitelintézet alapítására, szervezetére, működésére, megszűnésére,
átalakulására, a tagok tagsági jogviszonyára és a velük kapcsolatos egyes további kérdésekre a
szövetkezetekről szóló törvényben, a gazdasági társaságokról szóló törvényben, a polgári
törvénykönyvről és a hitelintézetekről szóló törvényben foglalt rendelkezéseket a jelen
törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
8/B. A szövetkezeti hitelintézet tevékenysége
17/B. § (1) A szövetkezeti hitelintézet forintban, illetőleg devizában, valutában üzletszerűen a
következő tevékenységeket végezheti és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat nyújthatja
a)	betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű -
nyilvánosságtól történő elfogadása;
b)	hitel és pénzkölcsön nyújtása;
c)	pénzügyi lízing;
d)	pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
e)	elektronikus pénz kibocsátása;
f)	olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási
csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem
minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak;
g)	kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
h)	valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve
csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
i)	pénzügyi szolgáltatás közvetítése;
5
j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, valamint
k) kiegészítő pénzügyi szolgáltatásként
ka) pénzváltási tevékenység és
kb) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.
(2)	A hitelszövetkezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a pénzváltás
kivételével - kizárólag saját tagjai tekintetében végezheti.
8/C. Tőkekövetelmények
17/C. § (1) Szövetkezeti hitelintézet legalább kétszázötvenmillió forint induló részjegytőkével
alapítható. Működési formájától függetlenül a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje nem
süllyedhet az Integrációs Szervezet által egyedi (nem konszolidált) alapon időről-időre
megállapított szint alá.
(2)	Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje az (1) bekezdésben meghatározott
szint alá süllyed vagy a 19. § (13) bekezdésében meghatározott esetben, az Integrációs
Szervezet jogosult - a Felügyelet jogait, feladatait és hatásköreit nem érintve, és amennyiben a
Felügyelet ilyen intézkedést még nem tett -, a Felügyeletet előzetesen értesítve az alábbi
kivételes intézkedésekkel élni:
a)	előírhatja a szövetkezeti hitelintézet
aa)	nem banküzemi célú eszközeinek eladását,
ab)	az általa megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően -
ideértve az eszközök eladását is - rendezze tőkeszerkezetét,
ac)	a pénzügyi intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a pénzügyi
intézmény által vállalt kockázatokra tekintettel az (1) bekezdésben írtnál magasabb, a
Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott tőkekövetelmény értékét elérő egyedi
tőkekövetelményt határozhat meg;
b)	korlátozhatja, illetőleg megtilthatja a szövetkezeti hitelintézet számára
ba)	a tulajdonosok és a szövetkezeti hitelintézet közötti ügyleteket,
bb)	a betétek és más visszafizetendő források kifizetését,
bc)	a kötelezettségek vállalását;
c)	meghatározhatja a szövetkezeti hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb
mértékét;
d)	kötelezheti a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságát a közgyűlés összehívására,
továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések
meghozatalának szükségességére hívhatja fel az igazgatóság és a közgyűlés figyelmét,
illetve
e)	felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a szövetkezeti hitelintézet
ea)	részvénykönyvben, szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet
esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy
meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, továbbá
eb)	minősített befolyással
rendelkező tulajdonosát.
6
A fentiek nem érintik az Integrációs Szervezet törvényből fakadó egyéb jogait és
hatásköreit.
(3)	A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor a szövetkezetekről szóló törvénytől és a Gt-
től eltérően a közgyűlést annak napját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.
(4)	Ha a szövetkezeti hitelintézet nem tesz eleget az (2) bekezdés d) pontja szerinti
intézkedésnek az Integrációs Szervezet által megadott határidőn belül, az Integrációs
Szervezet a cégbíróságnál kezdeményezheti a szövetkezeti hitelintézet közgyűlésének
összehívását, és a kérelemben javaslatot tesz a közgyűlés összehívásának helyére, idejére,
napirendi pontjaira. A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.
(5)	Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézet tulajdonosainak szavazati jogát
meghatározott időre, de legfeljebb egy évre az (2) bekezdésben felsorolt és a törvényből
fakadó egyéb intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tulajdonos tevékenysége, illetve a
szövetkezeti hitelintézetre gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján
veszélyezteti a szövetkezeti hitelintézet megbízható, biztonságos működését; ilyen esetben a
határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül
kell hagyni.
(6)	A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága a (4) bekezdésben írt esetben a (4) bekezdésben
írt határidőben intézkedik aziránt, hogy a tulajdonosok
a)	betéteit és a hitelintézettel szemben fennálló más követeléseit zárolják,
b)	érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások hitelezését felfüggesszék,
c)	részére kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi szolgáltatás nyújtását mellőzzék.
(7)	Ha a (6) bekezdésben felsorolt intézkedések megtörténtek, a tulajdonosok a szövetkezeti
hitelintézettel szemben beszámítással nem élhetnek.
(8)	Az (6) bekezdésben felsorolt korlátozásokat a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága
megszüntetheti, amennyiben a tulajdonosok az intézkedések megtételére szolgáló okot a
szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának és az Integrációs Szervezet igazgatóságának
egybehangzó álláspontja szerint megszüntették, vagy a szövetkezeti hitelintézet
felszámolását a bíróság el nem rendeli.
(9)	Az Integrációs Szervezet az e §-ban meghatározott intézkedéseket - szükség szerint -
külön-külön vagy együttesen és ismételten illetve más intézkedésekkel együtt is
alkalmazhatja.
(10)	Az Integrációs Szervezet az e §-ban meghatározott intézkedéseket legfeljebb egy évre
vezetheti be.
7
8/D. Alapítás és működés
17/D. § (1) A szövetkezeti hitelintézet szövetkezet formában, 2014. június 30-ig az
Integrációs Szervezet, 2014. július 1-től a Takarékbank Zrt. által meghatározott
mintaalapszabálynak megfelelően alapítható és működhet.
(2)	Az Integrációs Szervezet illetve a Takarékbank Zrt. a hatékony, prudens és biztonságos
működés és az alapszabályában meghatározott más célok megvalósítása érdekében
hatáskörrel rendelkezik a mintaalapszabály meghatározására és módosítására.
17/E. § (1) Szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetet legalább kétszáz tag
alapíthat, illetve szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet legalább kétszáz
taggal működhet.
(2)	A tagok nyilvántartását a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet
igazgatósága vezeti. A tagok nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza: a tag nevét,
adóazonosító számát, természetes személy esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési
nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén annak
székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát és mellékletként a tényleges
tulajdonosi nyilatkozatot. A tagok nyilvántartását és a részvénykönyvet és a bennük szereplő
adatokat - bárki megtekintheti, aki jogi érdekét igazolja illetve a tagok nyilvántartása és a
részvénykönyv és azok mellékletei nyilvánosak a Takarékbank Zrt. szabályzatában
meghatározott módon és körben. A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága a tagok
nyilvántartásában illetve a részvénykönyvben történő minden módosításról - ideértve a 17/F.
§ (2) bekezdésében foglaltaknak történő megfelelés vizsgálatát is - a neki történt bejelentést
követő 3 munkanapon belül bejelentést tesz az Integrációs Szervezetnek is.
(3)	Amennyiben - működési formájától függetlenül - a szövetkezeti hitelintézet tagja vagy
részvényese jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy, akkor
annak a közvetlen vagy közvetett tagjait, tulajdonosait illetve részvényeseit és tényleges
tulajdonosait is a fenti (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően fel kell tárni és
nyilvántartásba kell venni oly módon, hogy valamennyi közvetett vagy közvetlen tulajdonos
gazdasági társaság vagy jogi személy közvetett vagy közvetlen természetes személy
tulajdonosait és tényleges tulajdonosait is folyamatosan tartalmazza a nyilvántartás. A fentiek
alól kivételt képeznek a tőzsdén jegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságok. Új tag
vagy részvényes köteles a fenti feltárást a szövetkezeti hitelintézetnek történő bejelentéssel
együtt a szövetkezeti hitelintézet részére elvégezni. A feltárt adatokat a szövetkezeti
hitelintézet a bejelentést követő 3 munkanapon belül bejelenti az Integrációs Szervezetnek.
Az Integrációs Szervezet szabályzatban a feltárásra vonatkozóan további szabályokat
állapíthat meg.
(4)	A szövetkezeti hitelintézetben tagsági jogokat csak a tagok nyilvántartásába illetve a
részvénykönyvbe történő bevezetést és (3) bekezdés szerinti feltárást erről az Integrációs
Szervezetnek történő bejelentést követő naptól lehet gyakorolni.
8
17/F. § (1) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a részjegy
névértéke nem haladhatja meg a tízezer forintot.
(2)	A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy
tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) - a Magyar Állam, a
Magyar Fejlesztési Bank, az Integrációs Szervezet, valamint az Országos Betétbiztosítási
Alap kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.
(3)	Szövetkezeti hitelintézetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai, a jogi
személyek száma azonban nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát.
17/G. § (1) A szövetkezeti hitelintézet alapszabályának a cégbíróságon bejegyzett tőke
összegét kell tartalmaznia, vagy arra történő egyértelmű utalást, hogy a jegyzett tőke
megegyezik a cégbíróság által vezetett cégjegyzékben jegyzett tőkeként nyilvántartott
összeggel.
(2) Szövetkezeti hitelintézet esetében a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-
ának (5) és (8) bekezdését nem kell alkalmazni.
17/H. § (1) Szövetkezeti hitelintézet csak az Integrációs Szervezet tagjaként, szövetkezeti
vagy zártkörű részvénytársasági formában működhet.
(2)	A szövetkezeti hitelintézet alapszabálya az Integrációs Szervezet - illetve 2014. július 1-
től a Takarékbank Zrt. - által meghatározott mintaalapszabálynak megfelelően módosítható,
illetve amennyiben az Integrációs Szervezet - illetve 2014. július 1-től a Takarékbank Zrt. -
új minta alapszabályt ad ki, akkor a szövetkezeti hitelintézet alapszabályát köteles legkésőbb
60 napon belül annak megfelelően módosítani.
(3)	A szövetkezet formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a tag csak a
szövetkezet tagját hatalmazhatja meg a közgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy egy tag
kizárólag egy további tagot képviselhet.
(4)	Szövetkezeti hitelintézet esetében a közgyűlés összehívásáról szóló, a napirendi pontokat
is tartalmazó meghívót - minden napirendre vonatkozóan az előterjesztéssel és a kapcsolódó
anyagokkal, amennyiben vannak ilyenek kötelező valamennyi tagnak legalább a közgyűlés
napját megelőző 15 nappal megküldeni, valamint az összehívásról hirdetményt közzétenni. A
közgyűlés által meghozott határozatokról valamennyi tagot levélben tájékoztatni kell.
17/I. § A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a tagok
létszámától függetlenül lehetőség van arra, hogy az alapszabály küldöttgyűlés működését írja
elő.
17/J. § (1) A szövetkezet formában működő szövetkezeti hitelintézetnek az alapszabályában
a)	a külön törvényben szabályozott tagi kölcsön nyújtásának feltételeként legalább egy éves
tagsági jogviszonyt kell meghatároznia,
9
b)	meg kell határoznia azokat az alapelveket, amelyek révén üzletpolitikai kedvezményeket
nyújt a tagoknak, amennyiben nem kizárólag tagoknak nyújt szolgáltatásokat.
(2)	Szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásához a
Takarékbank Zrt. előzetes jóváhagyása szükséges.
17/K. § (1) A szövetkezeti hitelintézet kötvénykibocsátásához, tőkéjének leszállításához
illetve felemeléséhez a Takarékbank Zrt. kifejezett előzetes, írásbeli hozzájárulása szükséges.
(2)	Szövetkezeti hitelintézet esetében a cégjegyzésre - ideértve a fizetési számla feletti
rendelkezést is - és a szövetkezet nevében pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos
kötelezettségvállalásra két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttesen jogosult.
(3)	A (2) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - az igazgatóság által jóváhagyott belső
szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - átruházható. A szövetkezeti hitelintézettel
jogviszonyba lépő személy kérésére be kell mutatni a szövetkezeti hitelintézet nevében
kötelezettséget vállalók aláírási jogát rögzítő belső szabályzatot.
(4)	A szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában legalább egy belső tagnak kell lennie.
(5)	A szövetkezeti hitelintézet legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A szövetkezeti
hitelintézet írásban megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr más pénzügyi intézménnyel
közös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három
szövetkezeti hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, illetve pénzforgalmi intézménynél
foglalkoztatható belső ellenőrként.
(6)	A Hpt.-ben előírtakon túlmenően további követelmény a szövetkezeti hitelintézeti
természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy
a)	egyidejűleg legfeljebb öt szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,
b)	egy-egy szövetkezeti hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg
éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát,
c)	az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó szövetkezeti hitelintézettől, befektetési
szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi
tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési
alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem
haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.
(7)	A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben a Hpt.-ben foglaltakon túlmenően
további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül a (6) bekezdésben foglalt
követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt szövetkezeti
hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot.
(8)	A könyvvizsgálónak a Hpt. 136. § (1) bekezdésében foglaltakra vonatkozó
megállapításait külön kiegészítő jelentésben kell rögzítenie, és ezt az érintett szövetkezeti
10
hitelintézet igazgatóságának, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, a
Felügyeletnek valamint a Takarékbank Zrt.-nek legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-
éig meg kell küldenie.
(9)	A szövetkezeti hitelintézet által a Hpt. 139/A. §-a szerint fizetendő felügyeleti díj a Hpt.
139/A. § (3) bekezdés szerinti alapdíjként kétszázezer forint és a (10) bekezdésben szereplő
változó díj.
(10)	A változó díj a Hpt. 76. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8
ezrelékének, és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben
meghatározott portfóliókezelési tevékenység keretében kezelt, piaci értéken számított
portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének összege.
(11)	A szövetkezeti hitelintézet bankszámláit és értékpapír számláit a Takarékbank Zrt.
vezeti.
17/L. § A szövetkezeti hitelintézet Hpt. 49. § (2) bekezdésében előírt titoktartási
kötelezettsége nem áll fenn a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos
feladatkörében eljáró Takarékbank Zrt.-vel és az Integrációs Szervezettel, valamint a
feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben. A szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 50. §-
a szerinti banktitkot kiadhatja a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos
feladatkörében eljáró Takarékbank Zrt.-nek, az Integrációs Szervezetnek, valamint a
feladatkörében eljáró kormánybiztosnak, és e körben a banktitok megtartásának
kötelezettsége nem áll fenn.
8/E. A Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja
17/M. § (1) A Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja (a továbbiakban: Alap)
a szövetkezeti hitelintézetek, a Takarékbank Zrt. és az Integrációs Szervezet tagságával
működő jogi személy. Az Alap célja, hogy elsődlegesen helyt álljon a szövetkezeti integráció
tagjaival szemben egyetemlegesség alapján érvényesített követelésekért.
(2)	Az Alap székhelye: Budapest.
(3)	Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem
illeték fizetésére nem kötelezhető.
(4)	Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és az e törvényben meghatározottól eltérő célra
nem használhatók fel.
(5)	Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.
(6)	Az Alap könyvvizsgálót bíz meg.
17/N. § (1) Az Alap irányító szerve az igazgatótanács.
11
(2)	Az Alap igazgatótanácsának tagjai az Integrációs Szervezet által jelölt három személy és a
Takarékbank Zrt. által jelölt két személy. Az igazgatótanács elnökét az igazgatótanács
választja saját tagjai közül.
(3)	Az igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az
igazgatótanács a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az
elnök szavazata dönt.
(4)	Az igazgatótanács
a)	irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
b)	elfogadja az Alap szabályzatait,
c)	meghatározza az Alap ügyvezető igazgatójának és megbízottainak feladatait, valamint
megállapítja díjazásukat,
d)	dönt az Alap költségvetéséről, ezen belül a működési költségeiről,
e)	évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig
elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését,
(5)	Az igazgatótanács nevezi ki, és menti fel az ügyvezető igazgatót, valamint gyakorolja
felette a munkáltatói jogokat.
(6)	Az igazgatótanács ellenőrzi az Alap ügyvezető igazgatójának tevékenységét.
(7)	Az Alap önálló munkaszervezettel rendelkezik.
(8)	Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető igazgató látja el. Az
ügyvezető igazgató gyakorolja az Alap alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
(9)	Az ügyvezető igazgató - az igazgatótanács egyetértésével - egyes feladatok ellátására
munkaviszonyon kívüli megbízást adhat ki, illetve együttműködési megállapodásokat köthet.
(10)	Az Alap vezetője és alkalmazottai tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012.
évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
17/O. § Az Alap forrásai a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. által a 17/P. §-a
alapján befizetett összegek.
17/P. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. az 1. § (4) bekezdésében
meghatározott egyetemleges felelősségvállalásuk fedezetét elsődlegesen az Alapba történő
éves befizetéssel és az Alap által elrendelt rendkívüli befizetéssel teljesítik.
(2)	A szövetkezeti hitelintézet a jelen törvény alapján éves befizetési kötelezettségének első
alkalommal azt követő 15 napon belül köteles eleget tenni, hogy a szövetkezeti hitelintézet
vonatkozásában a Takarékbank Zrt. Igazgatósága a 20/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
határozatot meghozta. A szövetkezeti hitelintézet éves befizetési kötelezettségének ezt
követően legkésőbb minden év május 31-ig eleget tenni. Az éves díj 0,06%. Az éves díjat az
Alap jogosult évente egyszer felülvizsgálni. Az éves díj alapja a Hpt. 121. § (1) bekezdése
12
szerint a szövetkezeti hitelintézet tárgyévet megelőző gazdasági év december 31-ei auditált és
közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott betétállomány összege (teljes állománya),
melybe a Hpt. 2. sz. mellékletének IV/1. pontja értelmében beletartozik a hitelintézet által
2003. január 1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a
kötvények és a letéti jegyek) teljes állománya is. Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet a
jelen bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti és azt az Alap felszólításában megjelölt
póthatáridőben sem pótolja, a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét
visszavonja. A törtévekben az éves befizetési kötelezettség mértékét 12-vel osztani kell, majd
meg kell szorozni az évből még hátralévő hónapok számával. A törthónapot még hátralévő
hónapnak kell tekinteni.
(3)	Az Alapba a (2) bekezdés szerint befizetett összeg kizárólag az integráció tagjaival
szemben az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések rendezésére használható fel,
visszakövetelésére sem a szövetkezeti hitelintézet sem annak felszámolója vagy hitelezője
nem jogosult; sem a szövetkezeti hitelintézet fennállása alatt, sem működési engedélyének
visszavonása vagy egyébként jogutód nélküli megszűnése esetén.
(4)	Amennyiben a szövetkezeti hitelintézettől a 20/A. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek
megfelelő jogerős ítélet vagy nem vitatott tartozás alapján követel harmadik fél teljesítést,
akkor a szövetkezeti hitelintézet erről az Alapot és a Takarékbank Zrt.-t haladéktalanul
tájékoztatja.
(5)	Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet által a 20/A. § (4) bekezdésében foglalt
feltételeknek megfelelő jogerős ítélet vagy nem vitatott tartozás alapján fizetendő összeg az
Alap egyenlegét meghaladja, az Alap rendkívüli befizetés teljesítését rendeli el a szövetkezeti
hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. számára; a rendkívüli befizetés teljesítésének határidejét
az Alap jelöli meg. A rendkívüli befizetés mértéke oly módon kerül meghatározásra, hogy az
Alap és a harmadik fél által támasztott követelés összegének különbségét az Alap a
tagintézmények teljes állománya arányában elosztja. A teljes állomány a tárgyévet megelőző
gazdasági év december 31-i auditált, és a közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott
betétállomány összege, amelybe a Hpt. 2. sz. mellékletének IV/1. pontja értelmében
beletartozik a hitelintézet által 2003. január 1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények és a letéti jegyek) teljes állománya is.
(6)	A Takarékbank Zrt. éves befizetési kötelezettségének első alkalommal a 20/A. § (2) a)
pontja szerinti kezdő időpontot követő 15 napon belül, ezt követően a (2) bekezdésben foglalt
szabályok szerint köteles eleget tenni.
(7)	Az Alapba történő befizetést a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt.
ráfordításként számolhatják el.
8/F. Kifizetés a tagok részére, a jegyzett tőke leszállítása
17/Q. § (1) A szövetkezet formában működő szövetkezeti hitelintézet tagjának tulajdonában
álló részjegy(ek) tekintetében a szövetkezeti hitelintézet kizárólag abban az esetben számolhat
el a taggal, ha a tag tagsági jogviszonya a 17/R. § alapján megszűnik.
13
(2)	A tagsági jogviszony fenntartása esetén a tag által tulajdonolt részjegyek tekintetében a
szövetkezeti hitelintézetet visszaváltási kötelezettség nem terheli. A szövetkezeti hitelintézet a
saját maga által kibocsátott részjegy tulajdonjogát még átmenetileg sem szerezheti meg.
(3)	A jegyzett tőke leszállításáról vagy a tagnak (részvényesnek) tagsági (részvényesi)
jogviszonyához kötődő bármilyen jogcímen történő kifizetésről vagy visszafizetésről a
szövetkezeti hitelintézet közgyűlése (küldöttgyűlése) dönt és ahhoz a Takarékbank Zrt.
igazgatóságának előzetes hozzájárulása is szükséges.
(4)	A fenti (3) bekezdéssel kapcsolatban a Takarékbank Zrt. igazgatósága nem tagadhatja meg
az előzetes hozzájárulást, amennyiben az osztalékfizetés a szövetkezeti hitelintézet
fizetőképességét vagy üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított
szavatoló tőke szint elérését nem veszélyezteti. A fenti (3) bekezdéssel kapcsolatban a
Takarékbank Zrt. igazgatósága köteles megtagadni az előzetes hozzájárulást, amennyiben az
adott szövetkezeti hitelintézet 19. § (5) bekezdés szerinti vizsgálata még nem ért véget, illetve
amennyiben az véget ért, de az - illetve a 15. § (16) bekezdés szerinti vizsgálat - tőkepótlás
szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra.
(5)	Ha a részjegy tőkét veszteségrendezésre kell felhasználni, a közgyűlés (küldöttgyűlés) a
részjegyek összegét arányosan csökkenti.
8/G. A tagsági jogviszony megszűnése
17/R. § (1) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet tagja, illetőleg annak
örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszűnésekor a szövetkezeti formában működő
szövetkezeti hitelintézet saját tőkéjéből legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt.
(2)	Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel,
kizárással szűnik meg, legfeljebb a megszűnést követő második éves beszámolót megállapító
közgyűlés (küldöttgyűlés) napjától számított harmincadik napig az igazgatóság köteles
meghosszabbítani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a
szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, illetőleg szavatoló tőkéje
nem éri el a Hpt. 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben - két éven belül - a volt tag, illetőleg örököse
(jogutódja) részére azt követően kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni,
hogy ennek fedezete rendelkezésre áll.
8/H. Átalakulás
17/S. § Szövetkezeti hitelintézet átalakulása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem
osztható vagyont, a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni.
8/I. Jogutód nélküli megszűnés
14
17/T. § (1) Amennyiben a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét a
törvényben foglalt bármely esetben visszavonja, a visszavonásról szóló határozatban egyúttal
kijelöli a felügyeleti biztost, aki a 17. § (4)-(6) bekezdésében foglalt határidőkben javaslatot
tesz a szövetkezeti hitelintézet likvid vagyona által fedezett betétállomány mértékére és annak
az állománynak a Takarékbank Zrt. által történő átvételére vonatkozóan. Az átvételre kerülő
betétállományt a teljes betétállomány értékének és a likvid eszköz értékének arányával
megegyezően úgy kell megállapítani, hogy valamennyi betét ennek az aránynak megfelelő
hányada kerül a Takarékbank Zrt-hez.
(2)	A Felügyelet az állományátvétel jóváhagyásáról az azt követő 15 napon belül dönt, hogy a
felügyeleti biztos részéről a 17. § (6) bekezdésben foglalt határidők szerinti tájékoztatást
kézhez vette. Az állomány átvételhez nem szükséges a Gazdasági Versenyhivatal engedélye.
(3)	A felügyeleti biztos a Felügyelet (2) bekezdésben foglalt szabályoknak megfelelően
kiadott jóváhagyását követő 10 napon belül felméri, hogy a szövetkezeti hitelintézet esetében
végelszámolásnak vagy felszámolásnak van-e helye, és a javaslatát haladéktalanul megküldi a
Felügyelet részére. Amennyiben a felügyeleti biztos javaslata alapján felszámolási eljárás
kezdeményezésének vagy egyébként végelszámolásnak lenne helye, akkor javaslatáról
egyidejűleg tájékoztatja az Országos Betétbiztosítási Alapot is.
(4)	A Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet jogutód nélküli megszűnésének kezdeményezésére
vonatkozó határozatát a felügyeleti biztos javaslata alapján, a Hpt. végelszámolásra illetve
felszámolásra vonatkozó szabályai szerint hozza meg.
(5)	Amennyiben a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet végelszámolásának elhatározásáról
dönt, és a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyének visszavonására egyébként a Hpt.
30.§ (1) bekezdés b) pontja alapján is helye lett volna, akkor ezt a tényt a Felügyelet a
végelszámolást kimondó határozatában feltünteti és a határozatát haladéktalanul megküldi az
Országos Betétbiztosítási Alap számára is.
(6)	A szövetkezeti hitelintézet végelszámolására vagy felszámolására egyebekben a Hpt.
rendelkezései alkalmazandóak.”
5.	§ Az Szhitv. 9. alcímében a „Záró és átmeneti” szövegrész helyébe a „Záró, átmeneti és
értelmező” szöveg lép.
6.	§ (1) Az Szhitv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Integrációs Szervezet első igazgatóságát e törvény hatálybalépésétől számított 3
napon belül létre kell hozni. A jogszabály hatálybalépését követően átmeneti jelleggel az első
igazgatóság valamennyi tagját az MFB bízza meg, és e személyek visszahívására is jogosult.
Az első igazgatóság tagjának halála, összeférhetetlensége, visszahívása vagy lemondása
15
esetén az MFB más személyt is megbízhat, amíg az első igazgatóság megbízatása tart. Az első
igazgatóság megbízatása addig tart, amíg a tagjait a Közgyűlés a 7. § (1) bekezdés szerinti
jogkörével élve vissza nem hívja a tisztségükből és helyettük új igazgatósági tagokat nem
nevez ki.”
(2)	Az Szhitv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 3. § (2) bekezdésétől eltérően a jelen törvény hatályba lépésekor működési engedéllyel
rendelkező szövetkezeti hitelintézet köteles az alábbi határidőben az alábbiakra és arról
értesíteni a Felügyeletet és az Integrációs Szervezetet:
a)	e törvény hatálybalépése után 45 napon belül elfogadni új alapszabályukat vagy alapító
okiratukat az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel,
b)	amennyiben az a) pont szerinti új alapszabályuknak vagy alapító okiratuknak vagy ezek
bármely későbbi módosításának az Integrációs Szervezet igazgatósága - illetve 2014. július 1-
től a Takarékbank Zrt. - által meghatározott szöveggel történő bejegyzését bármely okból a
cégbíróság elutasítja, akkor az érintett szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet
igazgatósága - illetve 2014. július 1-től a Takarékbank Zrt. - által meghatározott új szöveggel
az új szöveg az érintett szövetkezeti hitelintézet részére történt megküldését követő 30 napon
belül köteles elfogadni új alapszabályát vagy új alapító okiratát, vagy azok módosítását, és azt
hiánytalanul benyújtani a cégbíróságnak.
A fenti kérdésekben a Felügyelet ügyintézésére 8 munkanapos határidő áll rendelkezésre.”
(3)	Az Szhitv. 19. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Nem jogosult „C” típusú elsőbbségi részvényre és nem csatlakozhat az Integrációs
Szervezethez a Takarékbank Zrt. azon részvényese, amely a 12. § (2) bekezdésben
meghatározottakon túl a jelen törvény hatálybalépésekor a Takarékbank Zrt. részvényese.
(7)	Amennyiben a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét bármely okból
visszavonja, akkor a Felügyelet egyidejűleg kezdeményezi a Hpt. 176/B. §-a szerint a
szövetkezeti hitelintézet végelszámolását vagy a Hpt. 177. §-a szerint a felszámolását és a
Hpt. 157. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Hpt. 151. § (3) bekezdés szerinti feltételek
teljesülése nélkül is felügyeleti biztost rendel ki. Ebben az esetben a Takarékbank Zrt. köteles
az érintett szövetkezeti hitelintézet betéteseinek védelmében a betétállományokat 60 napon
belül e törvény 17. §-a rendelkezései szerint átvenni.”
(4)	Az Szhitv. 19. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) E törvénynek a Takarékbank Zrt.-vel munkaviszonyban álló vezető tisztségviselője általi
megsértése azonnali hatályú felmondást alapoz meg.”
(5)	Az Szhitv. 19. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
16
„(13) A Felügyelet 2014. január 6-áig értesíti az Integrációs Szervezetet, amennyiben egy
takarékszövetkezet vagy hitelszövetkezet Sikertelen engedélykérelmet benyújtott
hitelintézetnek minősül. Az Integrációs Szervezet igazgatósága az értesítés kézhez vételét
követő 15 napon belül határozatban eldönti, hogy a Sikertelen engedélykérelmet benyújtott
hitelintézet milyen feltételek teljesítése esetén és milyen határidővel válik az Integrációs
Szervezet tagjává vagy azt, hogy nem válik az Integrációs Szervezet tagjává. Az utóbbi
határozatot Integrációs Szervezet igazgatósága köteles megindokolni. A Felügyelet illetve az
Integrációs Szervezet igazgatósága is átmeneti magatartási szabályokat határozhat meg a
Sikertelen engedélykérelmet benyújtott hitelintézet számára. A Sikertelen engedélykérelmet
benyújtott hitelintézet az átmeneti magatartási szabályok szerint működhet, amíg nem válik az
Integrációs Szervezet tagjává. A Sikertelen engedélykérelmet benyújtott hitelintézet köteles a
jelen szakasz (3) bekezdése szerint eljárni azzal, hogy az ott írt határidők az Integrációs
Szervezet igazgatósága által meghatározott időponttól kezdődnek. A 17/C. § alkalmazásában
a Sikertelen engedélykérelmet benyújtott hitelintézet szövetkezeti hitelintézetnek minősül.”
7.	§ Az Szhitv. 20. §-ának (13) és (14) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(13) A „B” sorozatú elsőbbségi részvényeket a Takarékbank Zrt. közgyűlése - a
részvényesek ezzel kapcsolatos döntése esetén - bevonja.
(14)	Az MFB kizárólag egy „C” sorozatú elsőbbségi részvény alapján gyakorolhatja szavazati
jogát, abban az esetben is, ha átmenetileg több „C” sorozatú elsőbbségi részvénnyel
rendelkezik. Az MFB az Integrációs Szervezetbe újként belépni szándékozó részére az
Integrációs Szervezet szabályzata szerint névértéken „C” részvényt értékesít.”
8.	§ Az Szhitv. 8. alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) Az 1. § (1) bekezdés e) pontja vonatkozásában nem minősül folyamatban lévő
engedélykérelemmel rendelkező hitelintézetnek az a zártkörű részvénytársaság formájában
működő hitelintézet, amely már e törvény elfogadása előtt zártkörű részvénytársasággá
alakult.
(2)	Az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyetemlegesség kezdő időpontjára az alábbiak
irányadóak:
a)	az Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. esetében a kezdő időpont a
kockázatkezelési szabályzat Takarékbank Zrt. általi kibocsátását követő 30. nap;
b)	a szövetkezeti hitelintézetek esetében a Takarékbank Zrt, igazgatósága külön igazgatósági
határozatban állapítja meg a kockázatkezelési szabályzat adott szövetkezeti hitelintézetre
vonatkozó kibocsájtásának időpontját a 19. § (5) bekezdése szerinti átvizsgálás előrehaladása
és eredménye függvényében, és e határozatban meghatározza, hogy a szövetkezeti hitelintézet
mely időponttól keletkezett kötelezettségeire terjed az egyetemlegesség;
c)	az Integrációs Szervezetbe belépő új tagok felvételét követően a Takarékbank Zrt.
igazgatósága külön igazgatósági határozatban állapítja meg a kockázatkezelési szabályzat
17
adott szövetkezeti hitelintézetre vonatkozó kibocsájtásának időpontját. Az ezen időponttól a
szövetkezeti hitelintézet által vállalt kötelezettségekre a jelen törvény alapján kiterjed az
egyetemlegesség. Ettől az időponttól a szövetkezeti hitelintézet a szövetkezeti hitelintézeti
integráció többi tagja által vállalt azon kötelezettségekért is a fentiek szerint egyetemlegesen
felel, amelyeket azok attól az időponttól vagy azoktól az időpontoktól vállaltak, hogy kiterjedt
rá illetve rájuk az egyetemlegesség;
d)	az Integrációs Szervezetbe belépő új tag egyetemlegesen felel a szövetkezeti hitelintézeti
integráció többi tagja által vállalt azon kötelezettségekért is, amelyeket azok attól az
időponttól vagy azoktól az időpontoktól vállaltak, hogy kiterjedt rá illetve rájuk az
egyetemlegesség;
e)	az egyetemlegesség a határozatban megjelölt időpontban az érintett szövetkezeti
hitelintézet külön nyilatkozata vagy egyéb jogcselekménye nélkül beáll. A Takarékbank Zrt. a
határozatot a honlapján közzéteszi;
f)	azon szövetkezeti hitelintézet esetében, amelynek a vonatkozásában a Takarékbank Zrt.
igazgatósága nem hozza meg 2014. december 10-ig a b) pont szerinti határozatot, a
Takarékbank Zrt. igazgatósága kezdeményezi az Integrációs Szervezet igazgatóságának
döntését a szövetkezeti hitelintézet kizárásáról az Integrációs Szervezetből.
(3)	Az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemleges felelősség minden szövetkezeti
hitelintézettel és a Takarékbank Zrt-vel szembeni követelésre kiterjed, kivéve az alábbi
követelésekre:
a)	a szövetkezeti hitelintézet és a Takarékbank Zrt. tulajdonosa által tulajdonosi jogcímen
a szövetkezeti hitelintézettel illetve a Takarékbank Zrt.-vel szemben fennálló
követelése,
b)	a szövetkezeti hitelintézet és a Takarékbank Zrt. tulajdonosa által tulajdonosi vagy tagi
kölcsön jogcímen a szövetkezeti hitelintézettel szemben fennálló követelés,
c)	az átváltozó kötvény alapján fennálló követelés,
d)	a befektetői üzletrész alapján fennálló követelés,
e)	tagi kölcsön jogcímén fennálló követelés,
f)	az alárendelt kölcsön vagy kötvény alapján fennálló követelés.
(4)	Az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemleges felelősség alapján az adóson kívül az
Alaptól, a többi szövetkezeti hitelintézettől, az Integrációs Szervezettől illetve a Takarékbank
Zrt.-től lehet az egész követelést követelni. Az adóson kívül az Alaptól akkor lehet követelni
az adós fenti tartozását, ha az adós jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott tartozását
az esedékességtől számított további 30 napon belül sem teljesíti. Az egyetemlegesség alapján
fizetendő összegért az Alap 60 napon belül köteles az adós helyett a fenti határidőt követően
helyt állni. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alapot követően- az alábbi
sorrendben - a többi szövetkezeti hitelintézet, az Integrációs Szervezet illetve a Takarékbank
Zrt. áll helyt, amennyiben a sorrendben megelőző helyen álló személyek a követelésért nem
álltak helyt és fizetésképtelenségüket jogerős bírósági ítélet mondta ki.
18
(5)	Az 1.§ (4) bekezdésében szereplő egyetemlegességre alapozott követelés érvényesítését
úgy kell megkezdeni, hogy
a)	a jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott követelésről a követelés közvetlen
adósát, az Alapot és a Takarékbank Zrt.-t írásban kell értesíteni,
b)	a vitatott követelés esetén a pert - ha perre sor kerül - a közvetlen adós ellen kell
megindítani. E perbe az Alap és a Takarékbank Zrt. beavatkozhat.
(6)	Az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemlegességre alapozott követelést az Országos
Betétbiztosítási Alap által nem fedezett betétekre lehet érvényesíteni.
(7)	Az egyetemlegességre alapozott követelésekkel kapcsolatban a szövetkezeti hitelintézetek,
az Alap, a Takarékbank valamint az Integrációs szervezet egymással kapcsolatos
együttműködésének kérdéseit a Takarékbank Zrt. szabályzatban határozhatja meg.
(8)	A 2. § (5) bekezdésében írtak körében sem az Integrációs szervezet igazgatósága sem a
Közgyűlése nem jogosult az Integrációs szervezet alapszabályának 3.1. pontját és V. fejezetét
a törvény alapján meghatározott szövegtől eltérve módosítani.
(9)	2013. évben az Integrációs Szervezet a 6. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem
köteles közgyűlést tartani.
(10)	Ahol e törvényben kormánybiztos megnevezés szerepel, ott 2014. január 1-től az
Integrációs Szervezet igazgatósága teljesíti a kötelezettséget, illetve gyakorolja a hatáskört.
(11)	Az Integrációs Szervezet, illetve a Takarékbank Zrt. által az integráció tárgyában jelen
törvény alapján kibocsátott szabályzatok az azokban megjelölt hatálybalépés napjától,
bármiféle külön nyilatkozat vagy egyéb jogcselekmény nélkül közvetlenül kötelezőek a
szövetkezeti hitelintézetekre.
(12)	A kilépési szándékát bejelentett szövetkezeti hitelintézet a jelen törvényből fakadó
kötelezettségeket mindaddig köteles hiánytalanul teljesíteni, amíg meg nem szűnik az
Integrációs Szervezet tagja lenni. A 11. § (7) bekezdése vonatkozásában a bejelentett kilépési
szándék akkor hatályosul, és a szövetkezeti hitelintézet az azt követő munkanappal szűnik
meg az Integrációs Szervezet tagja lenni, amennyiben és amikor
a)	a Felügyelet a működési engedély kiadása iránti kérelem alapján a működési engedélyt
az ott megjelölt határidőn belül megadta,
b)	a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezettel és annak valamennyi tagjával
elszámolt, azok felé tartozással nem rendelkezik, ide nem értve azt az esetet, ha nála
az Integrációs Szervezet valamely tagja betétetet helyezett el, és ide nem értve a (2)
bekezdésben és az 1.§ (4) bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősség
körében fennálló függő kötelezettséget,
c)	teljesültek a kilépés vonatkozásában az Integrációs Szervezet kilépéskor hatályos
alapszabályában meghatározott feltételek,
d)	teljesült a (13) bekezdésben írt feltétel, valamint
19
e)	a Szövetkezeti Hitelintézet az Integrációs Szervezettel a kilépés folyamatáról közös
nyilatkozatot írt alá.
(13)	A 11. § (8) bekezdése vonatkozásában a kizárt illetve kilépő tag köteles az Integrációs
szervezeti tagság tagsági viszony keletkezésekor fennállt saját tőke értékét a Takarékbank
Zrt.-nél elkülönített számlán tartani a kizárás vagy kilépési szándék bejelentését követő 730
napig és erről köteles cégszerűen értesíteni az Integrációs Szervezetet. A Tőkefedezeti Közös
Alapba a szövetkezeti hitelintézet által a kilépési szándék bejelentéséig befizetett összeg
levonható a jelen bekezdés szerint a Takarékbank Zrt.-nél elkülönített bankszámlán
elhelyezendő összegből. A Takarékbank Zrt.-nél elkülönített bankszámlán elhelyezendő
összeg felszabadítására vonatkozóan a (7) bekezdésben írt szabályzatban meghatározandó
feltételekkel és időpontokban kerül sor az ott megjelölt személyek számára.
(14)	A kilépési szándékát az egyetemlegesség beállta előtt bejelentett szövetkezeti
hitelintézetre nem vonatkozik a (13) bekezdésben írt feltétel.
(15)	Az MFB jelen törvény 20. § (1) bekezdés szerint meghatározott értékű vagyoni
hozzájárulását - ide nem értve az MFB 4. § (2) bekezdés első fordulata szerint szolgáltatott 1
milliárd forintos összeget - a 2013. évi CLVI. törvényben meghatározott módon, illetve a
2012.	évi CCIV. törvényben meghatározott módon és összegben kell az Integrációs Szervezet
részére teljesíteni.”
9.	§ (1) Az Szhitv. „9. Hatálybalépés” alcímének címe helyébe a „10. Hatálybalépés”
szövegrész lép.
(2) Az Szhitv. „10. Módosuló jogszabályok” alcímének címe helyébe a „11. Módosuló
jogszabályok” szövegrész lép.
10.	§ Hatályát veszti az Szhitv.
a)	18. § (2) és (3) bekezdése,
b)	19. § (3) bekezdés a) és b) pontja,
c)	19. § (10) bekezdése,
d)	20. § (3)-(6) és (11) bekezdése.
2.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
11.	§ (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet illetve részvénytársaság vagy szövetkezet
formában működő szövetkezeti hitelintézet lehet.”
20
(2) A Hpt. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó további, e törvénytől eltérő, illetve az e
törvényt kiegészítő szabályokat külön törvény állapítja meg.”
12.	§ A Hpt. 8. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti
hitelintézet szövetkezetként vagy részvénytársaságként, pénzügyi vállalkozás
részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként, pénzforgalmi
intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az
Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény
fióktelepeként, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként, korlátolt
felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió másik tagállamában
székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként működhet.
(2)	A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, szövetkezeti hitelintézetekre és korlátolt felelősségű
társaságként működő pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre a
gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő
szövetkezeti hitelintézetekre és pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó
intézményre a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az alapítványi formában
működő pénzügyi vállalkozásra a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban:
Ptk.) rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi
intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
13.§	A Hpt. 47. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) részvénytársasági formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két
ügyvezető”
14.	§ A Hpt. 49. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró)
„b) az Országos Betétbiztosítási Alappal,”
(szemben.)
15.	§ A Hpt. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriumában legalább egy, az
alapítvánnyal munkaviszonyban álló tagnak kell lennie.”
16.	§ (1) A Hpt. 67. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
21
„(5) A pénzügyi vállalkozás és a pénzforgalmi intézmény legalább egy belső ellenőrt
foglalkoztat. A pénzügyi vállalkozás és a pénzforgalmi intézmény írásban megállapodhat
arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon
személy legfeljebb három szövetkezeti hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, illetve
pénzforgalmi intézménynél foglalkoztatható belső ellenőrként.”
(2) A Hpt. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Részvénytársasági formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek
kell ellátnia.”
17.	§ (1) § A Hpt. 98. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alap feladata)
„b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása vagy a
tevékenységi engedélyének az MNB által a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában
meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási
eljárás esetén, vagy az előző szabályok érintése nélkül, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet
végelszámolásának elhatározására szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes
gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T.§ (5)
bekezdése alapján kerül sor, a betétes részére a 101. §-ban meghatározott kártalanítási összeg
kifizetése, illetve”
(2)	A Hpt. 105. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap a betétek befagyása vagy az MNB-nek a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja
vagy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján hozott
határozatának közlése vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság
felszámolást elrendelő végzésének közzététele után - a három időpont közül a legkorábbiban -
(a továbbiakban: a kártalanítás kezdő időpontja) megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi
a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az Alap kérésére az
MNB engedélyezheti a kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és
legfeljebb tíz munkanappal.”
(3)	A Hpt. 107. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Alap csak azzal a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú
jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény szerinti szövetkezeti
hitelintézettel szemben érvényesíthet követelést, amelynél a betétet elhelyezték.”
(4)	A Hpt. 110. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az Alap igazgatótanácsának tagjai:)
22
„c) a szövetkezeti hitelintézetek Integrációs Szervezetének igazgatósági elnöke által kijelölt
személy,”
18.	§ A Hpt. 133. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a hitelintézeti
természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy
a)	egyidejűleg legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,
b)	egy-egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves
jövedelmének (bevételének) harminc százalékát,
c)	az egy tulaj donosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési
szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi
tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési
alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem
haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.
(5)	A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben foglaltakon
túlmenően további követelmény, hogy
a)	a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek
megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói
feladatot,
b)	könyvvizsgálói társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem haladhatja meg
éves nettó árbevételének tíz százalékát,
c)	a könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi
intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől,
illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz
tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó bevétele nem
haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát.”
19.	§ (1) A Hpt. 151. § (3) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Az MNB-nek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a
tevékenységére vonatkozó egyéb előírásainak súlyos megsértése esetén meg kell tennie a
szükséges intézkedéseket, vagy kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a pénzügyi intézmény,
a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény)
23
„n) működési engedélye a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági
tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. tv. alapján visszavonásra kerül.”
(2)	A Hpt. 176/A. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás valamint
a szövetkezeti hitelintézet végelszámolására vagy felszámolására - ide nem értve a kizárólag
csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást - a Cstv., a cégnyilvánosságról, a bírósági
cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, és a gazdasági társaságokról szóló törvény,
a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az
Fkt. rendelkezéseit az e törvényben és a 2013. évi CXXXV. törvényben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.”
(3)	A Hpt. 179. § (3) bekezdése helyébe az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bíróság a felszámolási eljárást
a)	a részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény vagy a szövetkezeti
formában működő pénzügyi vállalkozás,
b)	a szövetkezeti hitelintézet
c)	a fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény
fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles elrendelni.”
20.	§ Hatályát veszti a Hpt.
a)	5. § (7) bekezdése,
b)	9. § (3) bekezdése,
c)	163. § (2) bekezdés d) pontja,
d)	XXX. Fejezete.
3.	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
21.	§ E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII.
törvény 9. § (1) bekezdése az alábbi m) ponttal egészül ki:
[9. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni:]
„m) a 2013. évi CXXXV. törvénnyel létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs
Szervezetének és az ugyanezen törvénnyel létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek
Tőkefedezeti Közös Alapja beszerzéseire.”
24
4. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
22.	§ E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.
törvény 204. §-a az alábbiak szerint módosul:
„204. § (1) Köztulajdonban álló munkáltató a közalapítvány, valamint az a gazdasági
társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel
rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat,
kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány
külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik.
(2)	Többségi befolyás az a kapcsolat, amelynek alapján a befolyással rendelkező jogi
személyben a szavazatok több mint ötven százalékával - közvetlenül vagy a jogi személyben
szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül -
rendelkezik. A közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben
szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati
hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve
vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló
szavazatok aránya az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe
venni. Amennyiben a befolyással rendelkező több közvetett tulajdonnal is rendelkezik az
adott jogi személyben a nem többségi közvetett befolyás mértéke nem adódik hozzá a másik
nem többségi közvetett befolyás mértékéhez.
4.	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működésről szóló 2009. évi
CXXII. törvény módosítása
23.	§ E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a köztulajdonban álló gazdasági társaságok
takarékosabb működésről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § b) pontja az alábbiak szerint
módosul:
„b) többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy
jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával - közvetlenül vagy a jogi
személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati
jogán keresztül - rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása
során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást)
megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes
vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes
vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy
egészként kell figyelembe venni. A befolyás számításánál nem kell figyelembe venni a
huszonöt százalékot el nem érő közvetett befolyást.”
5.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
25
24.	§ A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX törvény 57. § (1)
bekezdés e) pontja az alábbiak szerint módosul:
„e) a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés
szerinti adó- és járuléktartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a
büntetőeljárásban a 6/A. § (8) bekezdés alapján az állam javára fizetendő összeg, továbbá a
visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más
nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak és a társasházi közös
költség, az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti
Közös Alapja felé fennálló tartozások,”
6.	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
25.	§ A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 4. § (1) bekezdése az alábbi új l) ponttal
egészül ki, a korábbi l) pont számozása m) pontra változik:
[4. § (1) A bíróság tartja nyilván]
„l) a 2013. évi CXXXV. törvénnyel létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs
Szervezetét és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Alapját.”
7.	Hatálybaléptető rendelkezés
26.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8.
napon lép hatályba.
(2)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény e törvény 5. §-ával megállapított 17/K. § (2)
bekezdése az e törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
(3)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény e törvény 5. §-ával megállapított 17/E. § (2)
bekezdésében írt tagok nyilvántartását illetve részvénykönyvet és a (3) bekezdésében írt
feltárást a jelen törvény hatálybalépésekor tulajdoni hányaddal rendelkező tagok illetve
részvényesek illetve közvetett tulajdonosok és valódi tulajdonosok vonatkozásában az e
törvény hatályba lépését követő 30. napig kell elkészíteni és az Integrációs Szervezet részére
megküldeni.
(4)	A 17/E. § (4) bekezdésében írt jogkövetkezményt a jelen törvény hatálybalépésekor
tulajdoni hányaddal rendelkező tagok illetve részvényesek vonatkozásában a (3) bekezdés
szerinti határidőt követően kell alkalmazni.
26
(5)	A 2013. évi CXXXV. tv. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 1. számú melléklete
lép. Az Integrációs Szervezet új alapszabályát az Integrációs Szervezet igazgatósága e törvény
mellékletének megfelelő tartalommal fogadja el a jelen törvény hatályba lépését követő tíz
napon belül.
(6)	Ez a törvény a kihirdetését követő 91. napon hatályát veszti.
27
Indokolás
Általános indokolás
A törvényjavaslat elsődleges célja a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes
gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a
továbbiakban: Szhitv.) módosításával a szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó speciális
szabályozás egyetlen törvénybe összevonása, és ezzel egyetlen kódexben egyesítése.
A szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó speciális, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X.
törvénytől (illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénytől) eltérő
szabályokat eddig a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Hpt.) és az Szhitv. tartalmazta. A Hpt. elsősorban a szövetkezeti
hitelintézetek alapításának és belső működésének, tagsági viszonyainak az általános
szabályoktól eltérő vonatkozásait szabályozta, az Szhitv. pedig a szövetkezeti integráció
szervezeteit, azaz az Integrációs Szervezetet és a Takarékbank Zrt.-t.
Jelen törvényjavaslat koncepciója szerint ezek a különös rendelkezések egyetlen törvényben,
az Szhitv.-ben kapnának helyet, ezzel elősegítve a szabályozási rendszer egyértelműségét és
átláthatóságát.
A törvényjavaslat ezzel egyidejűleg átvezeti a koncepció érvényesülése érdekében a
szükséges módosításokat a Hpt. szövegén, valamint pontosító rendelkezéseket tartalmaz az
Szhitv. eddig hatályos rendelkezései vonatkozásában, tükrözve a törvény hatálybalépése óta
eltelt időszak tapasztalatait.
A törvényjavaslat az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU (2013. június 26.) rendelete
(a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és
a 648/2012/EU rendelet módosításáról) 10. cikkének megfelelő nemzeti szabályozást
tartalmaz, ami a törvény 1. § (5) bekezdése első mondatának módosítását is megkívánja.
Egyebekben a törvényjavaslat részben a törvény átmeneti rendelkezéseit (a 19-20 §-t)
módosítja, illetve a 15. és a 17. §-hoz illeszt a szövetkezeti hitelintézetek működésére
vonatkozó részletszabályokat.
28
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény hatályba lépése óta hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU
(2013. június 26.) rendelete (a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó
prudenciális követelményekről, ezért szükséges a törvény 1. § (5) bekezdése első mondatának
módosítása.
A javaslat ezen felül a prudens működés további elősegítése érdekében felruházza a
Takarékbank Zrt.-t a szövetkezeti hitelintézetek és az Integrációs Szervezet vonatkozásában
azzal a jogosultsággal, mellyel jóváhagyhatja azoknak más gazdálkodó szervezetben, illetve
jogi személyben történő tulajdonszerzését, illetve annak elidegenítését.
A 2. §-hoz
A javaslat a szövetkezeti hitelintézetek prudens működése érdekében további, a belső
működéssel összefüggő jogosítványokkal ruházza fel a Takarékbank Zrt.-t, amelyekre a
törvény hatálybalépése óta eltelt idő tapasztalatai alapján szükség van a törvény célja
megvalósítása érdekében.
A 3. §-hoz
A javaslat kiegészíti a megszűnő intézményvédelmi alapok jogutódlásával kapcsolatos
rendelkezéseket. A törvény hatálybalépése óta eltelt időszakban világossá vált, hogy a
jogutódlás szabályszerű megvalósítása érdekében további, a tisztségviselőkkel szemben
alkalmazható szankciókra van szükség. Másrészről a javaslat egyértelmű időpontot rögzít a
hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság azon kötelezettsége vonatkozásában, mely szerint
köteles törölni a megszűnő intézményvédelmi alapot a társadalmi szervezetek
nyilvántartásából.
A 4. §-hoz
A javaslat a kifejezetten a szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó, a Hpt.-ben elhelyezett
rendelkezéseket az Szhitv.-be emeli át a szabályozás egységessége érdekében.
A javaslat csak apró kiegészítéseket és pontosításokat hajt végre a Hpt-ben található hatályos
szabályozáson. Így különösen egyértelművé teszi a szavatoló tőke vonatkozásában az
Integrációs Szervezet által konszolidált alapon megállapított szint jelentőségét, valamint a
tagok részére nyújtott kölcsönök és üzletpolitikai kedvezmények vonatkozásában állapít meg
új szabályokat.
A javaslat a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyének visszavonása esetére a
betétállománynak a Takarékbank Zrt. általi biztonságos átvétele érdekében rögzít szabályokat.
Az 5-6. és a 9. §-hoz
29
A javaslat az Szhitv. hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatait felhasználva állapít meg
új szabályokat illetve a már végrehajtott rendelkezéseket dereguláló (törlő) szabályokat
tartalmaz így pl. a 6. § (3) bekezdésébe foglalt rendelkezések részben törölt bekezdéseket
váltanak fel.
A 7. §-hoz
A javaslat az Szhitv. hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján további részletes
szabályokat fogalmaz meg.
A 17/P. § a reform során bevezetett, a kilépő tag számára a bent maradóknál kedvezőbb
helyzetet teremtő rendelkezést a szövetkezeti törvény rendelkezéseivel hozza egy szintre,
mivel látható, hogy a tagok nem kívánták elhagyni a szövetkezeti hitelintézeteket.
Ennek keretében részletezi az egyetemleges felelősségre, a kilépési eljárásra vonatkozó
szabályokat. Rögzíti továbbá, hogy a 2013. év vonatkozásában az Integrációs Szervezet nem
köteles közgyűlést tartani, erre ugyanis a szövetkezeti hitelintézetei integráció létrejötte miatt
eltelt idő következtében már nem lenne lehetőség.
A 8. §-hoz
A 8. § technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz.
A 9. §-hoz
A 9. §-ban a jogalkotó módosítja az Integrációs Szervezet alaszabályát illetve bizonyos
strukturális rendelkezések módosítását a jogalkotó hatáskörébe von.
A 10-18. §-hoz
A javaslat az Szhitv.-ben megvalósuló egységes szabályozás következtében deregulálja a Hpt.
azon rendelkezéseit, amelyek speciálisan a szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó
szabályokat állapítottak meg. A Hpt. azonban háttérjogszabályként továbbra is érvényesül a
szövetkezeti hitelintézetek vonatkozásában az általuk folytatott tevékenységre tekintettel.
A 19-20. §-hoz
A két szakasz az Szhitv. teljesédesbe menő és a Hpt. hatályon kívül kerülő rendelkezéseit
sorolja fel.
A 21. §-hoz
E rendelkezés világossá teszi arra a kérdésre a választ, hogy a Szövetkezeti Hitelintézetek
Integrációs Szervezete nem alanya a közbeszerzésnek, aminek mögöttes indoka az, hogy nem
tartozik a közbeszerzési törvény céljai szerint a közbeszerzési törvény hatálya alá (nem állami
tulajdonú, hanem állami tagsággal működő szervezet, célja a magántulajdonú szövetkezeti
rendszer működésének koordinálása).
30
A 22-23. §-hoz
A rendelkezés a törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Köztulajdonban álló gazdasági
társaságok takarékosabb működésről szóló törvényt módosítja. A fenti módosított rendelkezés
értelmében, amennyiben A gazdasági társaságnak tulajdonosa 49-51%-os mértékben B és C
gazdasági társaság, melyek közül B gazdasági társaságban D közalapítvány 75%, C gazdasági
társaságban D közalapítvány 5 % részesedéssel rendelkezik. Eszerint D közalapítványnak az
A gazdasági társaságban 49%-os befolyása van a B társaságon, míg 25,5% C gazdasági
társaságon keresztül, mely azt jelenti, hogy a közalapítvány többségi befolyása nem
állapítható meg, hiszen a két közvetett tulajdonlás (49% ill. 25,5%) nem adódik össze.
A 24. §-hoz
A rendelkezés előrébb sorolja a felszámolási eljárásban a betétvédelmi és az
intézményvédelmi alap követelését az egyéb követeléseknél figyelemmel ezek közérdekű
céljaira.
A 25. §-hoz
A törvénymódosítás nyomán a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét és a
Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Alapját nyilvántartásba veszi a székhelyük szerint
illetékes bíróság.
A 26. §-hoz
A rendelkezés megállapítja a törvény hatálybalépési időpontját.
31
1. melléklet a 2013. évi [...]. törvényhez
SZÖVETKEZETIHITELINTEZETEK INTEGRÁCIÓS SZERVEZETE
ALAPSZABÁLYA
2013
Fogalmak
,Éves beszámoló”
Központi Bank”
Magyar Fejlesztési Bank”
Mintaszabályzat”
MNB”
Szervezet”
Szövetkezeti hitelintézet”
Tagdíj”
Törvény”
Utasítás”
A számviteli törvény előírásainak
megfelelően elkészített beszámoló valamint
kapcsolódó üzleti jelentés.
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank
Zártkörűen Működő Részvénytársaság
(1122 Budapest, Pethényi köz 10. Cg.01-
10-041206).
A Cg.01-10-041712 cégjegyzékszámú MFB
Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen
Működő Részvénytársaság (1051 Budapest,
Nádor u. 31.).
Jogszabály vagy jelen szabályzat szerint
megkövetelt szabályzat, melyet a Központi
Bank kötelező jelleggel tesz közzé a
Szövetkezeti hitelintézetek számára.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs
Szervezete.
Az integrációban részt vevő
takarékszövetkezeti, hitelszövetkezeti vagy
hitelintézeti formában működő jogi
személyek.
A Szövetkezeti hitelintézetek által a
Szervezet részére fizetendő éves díj.
A 2013. évi CXXXV. tv.
A Központi Bank által egy vagy több
szövetkezeti hitelintézet vezetésének
32
kiadott, és a szövetkezeti hitelintézet által
követendő egyedi kötelezettséget teremtő, a
Szövetkezeti hitelintézet szervezetével,
működésével illetőleg gazdálkodásával
kapcsolatban hozott központi banki
igazgatósági határozat.
„Üzleti Intézkedés”	A Központi Bank által kiadott utasítás
és/vagy szabályzat.
II. A Szervezet elnevezése, jogi státusza, székhelye
2.1.	A Szervezet elnevezése: Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete.
2.2.	A Szervezet jogi személy.
2.3.	A Szervezet az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (a
továbbiakban: OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Pénzügyi Alapja (a továbbiakban
REPIVA), a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és
Intézményvédelmi Alapja (a továbbiakban HBA) és a Takarékszövetkezeti
Intézményvédelmi Alap (TAKIVA) jogutódja.
2.4.	Az Integrációs Szervezet székhelye: Budapest.
III.	A Szervezet célja
3.1.	A Szervezet kötelező intézményvédelmi szervezet. A Szervezetet a Törvény hozta
létre, azzal a céllal, hogy a Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek
intézményvédelmi és garancialappal összefüggő feladatait a korábbinál hatékonyabb
szervezeti rendszerben biztosítsák, oly módon, hogy a Szövetkezeti hitelintézeteket érő
kedvezőtlen külső tényezőkre a Szövetkezeti hitelintézetek külön-külön és együttesen
gyorsabban reagálhassanak, és nagyobb biztonsággal tervezhessenek hosszú távra.
IV. A Szervezet és az integráció felépítése
4.1.	A Szervezet a Központi Bankból, a Magyar Fejlesztési Bankból és a Szövetkezeti
hitelintézetekből áll.
4.2.	A Szervezet testületeit az V. pont határozza meg.
V.	A Szervezet testületei
5.1.	Közgyűlés
5.1.1.	A Szervezet közgyűlése a tagokból áll, akik a Magyar Fejlesztési Bank, a
Központi Bank és Szövetkezeti hitelintézetek.
5.1.2.	A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlést az
igazgatóság hívja össze.
33
5.1.3.	A közgyűlésen minden tag a Szervezet részére teljesített vagyoni hozzájárulása
arányában rendelkezik szavazati joggal, az 5.1.4.4. és az 5.1.5. pontban foglaltakra is
tekintettel.
5.1.4.	Az 5.1.3. pont tekintetében a Szövetkezeti hitelintézet által az OTIVA, REPIVA,
TAKIVA illetve HBA javára teljesített vagyoni hozzájárulását úgy kell tekinteni, hogy azt
a Szövetkezeti hitelintézet a Szervezet javára teljesítette.
5.1.5.	Az 5.1.3. pont tekintetében a Magyar Állam OTIVA, REPIVA, TAKIVA illetve a
HBA javára teljesített vagyoni hozzájárulását a Magyar Fejlesztési Bank által teljesített
vagyoni hozzájárulásnak kell tekinteni.
5.2.	A Közgyűlés hatásköre
5.2.1.	A Szervezet alapszabályának elfogadás, megállapítása és módosítása, az első
alapszabály kivételével.
5.2.2.	Az igazgatósági tagok megválasztása, díjazásának megállapítása.
5.2.3.	A felügyelő bizottsági tagok megválasztása, visszahívása díjazásának
megállapítása.
5.2.4.	A Szervezet költségvetésének elfogadása.
5.2.5.	A Szervezet éves beszámolójának és költségvetési beszámolójának elfogadása.
5.3. A Közgyűlés határozatképessége
5.3.1.	A közgyűlés határozatképes, ha azon a Szervezet tagjai által megtestesített
szavazatok több mint a fele képviselve van.
5.3.2.	A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés
meghívójában megjelölt helyen és időpontban kerül megtartásra. A megismételt közgyűlés
időpontjaként az eredeti közgyűlés napja is meghatározásra kerülhet. Az eredeti és a
megismételt közgyűlés kezdőidőpontja között legalább 1 óra időkülönbségnek kell lennie,
azonban a különbség nem lehet több mint 21 nap.
5.3.3.	A közgyűlés egy alkalommal, legfeljebb 30 napra felfüggeszthető.
5.4.	A Közgyűlés tisztségviselői
5.4.1.	A közgyűlésen jelenlévő tagok levezető elnököt, valamint maguk közül két
jegyzőkönyv hitelesítőt és szavazatszámlálót választanak.
5.4.2.	A közgyűlés elnöke
a)	hacsak a közgyűlés másként nem dönt, a meghívóban megjelölt sorrendben vezeti a
tanácskozást;
b)	elrendeli a szavazást és kimondja a közgyűlés határozatát;
c)	kinevezi a jegyzőkönyv vezetőjét;
d)	aláírja a jegyzőkönyvet és a közgyűlésen felvett jelenléti ívet.
5.4.3.	A közgyűlés egyszerű többséggel határoz.
5.4.4.	A szavazás egyidejű, nyílt szavazással történik, hacsak a közgyűlés a szavazás
más módját nem állapítja meg.
34
5.5. A jegyzőkönyv
5.5.1.	A közgyűlésen megjelent Szövetkezeti hitelintézetekről jelenléti ívet, a
közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a)	a közgyűlés helyét és idejét;
b)	a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv
hitelesítőinek és a szavazatszámlálóknak a nevét;
c)	a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
d)	a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát,
valamint a szavazástól tartózkodók számát.
5.5.2.	A jegyzőkönyv a közgyűlésen elhangzottak lényegét és a határozatokat (ez
utóbbiakat szó szerint) tartalmazza.
5.5.3.	A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők
írják alá.
5.5.4.	A jegyzőkönyv üzleti titkot képez. Bármely Szövetkezeti hitelintézet a közgyűlési
jegyzőkönyv rá vonatkozó részéről kivonatot kérhet az Igazgatóságtól.
5.6.	Igazgatóság
5.6.1.	Az Igazgatóság tagjai
5.6.1.1.	A Szervezet ügyvezetését 3 főből álló Igazgatóság látja el. Az Igazgatóság
tagjait a Közgyűlés választja meg az 5.6.1.3. pont szerinti kivétellel hét éves időtartamra.
5.6.1.2.	A Törvény hatálybalépését követően átmeneti jelleggel az első igazgatóság
összes tagját a Magyar Fejlesztési Bank jelöli.
5.6.2.	Az Igazgatóság hatásköre
5.6.2.1	Az első Igazgatóság a Törvény alapján fogadja el illetve szükség szerint
módosítja ezt az alapszabályt.
5.6.2.2	A Szervezet nevében az Igazgatóság dönt, kivéve a kifejezetten a közgyűlés
hatáskörébe utalt kérdésekben. Az Igazgatóság hatásköre nem vonható el, az Igazgatóság a
hatáskörébe tartozó ügyben vagy az Igazgatóság tagja nem utasítható.
5.6.2.3	Az Igazgatóság ellátja a Szervezet képviseletét. Az Igazgatóság elnöke illetve
bármely két tagja jogosult a Szervezetet képviselni és jegyezni illetve a bankszámlája
fölött rendelkezni.
5.6.2.4	Az Igazgatóság ellátja valamennyi a Szervezet valamennyi Törvényből fakadó
feladatát.
5.6.2.5	A Szervezet működésére vonatkozó szabályzatokat - így a Szervezeti és
Működési Szabályzatot, a beszerzési szabályzatot és az IT-biztonsági szabályzatot is - a
Szervezet Igazgatósága fogadja el.
5.6.2.6	Az Igazgatóság a Szervezet költségvetését évente előre maga állapítja meg.
5.6.3 Az Igazgatóság működése
5.6.3.1.	Az Igazgatóság tagjai maguk közül elnököt választanak. Az Igazgatóság
legalább négy ülést tart évente. Az ülések között eltelt idő 3 hónapnál hosszabb nem lehet.
35
5.6.3.2.	Az Igazgatóságot abban az esetben is össze kell hívni, ha azt a cél és ok
megjelölésével az Igazgatóság valamely tagja, vagy a Felügyelő Bizottság indítványozza.
Az ülések időpontját, helyét és napirendjét az Igazgatóság elnöke határozza meg, amiről az
érdekelteket az ülést megelőzően, 15 nappal korábban írásban értesíti.
5.6.3.3.	Az Igazgatóság üléseit az Igazgatóság elnöke vezeti.
5.6.3.4.	Az Igazgatóság a hatáskörébe tartozó kérdésekben határozattal dönt. Az
Igazgatóság akkor határozatképes, ha minden tagja szabályszerű meghívást kapott és
legalább 2 tag jelen van vagy mindhárom tag jelen van és a napirendet elfogadják.
Határozatképtelenség esetén újabb igazgatósági ülést kell összehívni, változatlan
napirenddel, a meghiúsult igazgatósági ülés időpontjától számított nyolc napon belül.
5.6.3.5.	Az Igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
5.6.3.6.	Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a jelen lévő
tagok nevét, az ülés időpontját és helyét, a javasolt napirendet, valamint a meghozott
döntéseket. Ezt a jegyzőkönyvet az igazgatóság elnöke vagy egy kijelölt tagja és a
jegyzőkönyvvezető írja alá.
5.6.3.7.	Az Igazgatóság döntéseit postai úton vagy telefaxon történő továbbítással is
meghozhatja, kivételes és indokolt esetben, és csak az Igazgatóság tagjainak együttes
jóváhagyásával. Ebben az esetben a határozatokat az Igazgatóság minden tagja postai úton
vagy telefaxon megszavazza, természetesen azzal, hogy ez az eljárás az Igazgatóság
tagjainak egyhangú egyetértésével történt.
5.6.3.8.	A postai úton vagy telefaxon történt határozathozatalt az Igazgatóság soron
következő ülésén formailag jóvá kell hagyni.
5.6.3.9.	Az Igazgatóság munkáját az Igazgatóság elnöke irányítja.
5.6.3.10.	Amennyiben az Igazgatóság Tanácsadó Testület létrehozásáról dönt, akkor az
Igazgatóság elnökének a munkáját Tanácsadó Testület támogatja. A Tanácsadó Testület
működésének elveit és szabályait a létrehozó igazgatósági határozat állapítja meg.
5.6.3.11.	Amennyiben az Igazgatóság a 2013. évi CXXXV. tv. 19. § (2) bekezdés b)
pontjából fakadó hatásköreinek gyakorlásával kapcsolatban a döntés-előkészítésre
igazgatósági határozatban előkészítő bizottságot hoz létre, akkor a Szervezet tagjainak a
fenti törvényhely hatálya alá eső jogügyletek dokumentumait az előkészítő bizottságnak
kell megküldenie.
5.7.	Felügyelő Bizottság
5.7.1.	A Felügyelő Bizottság tagjai
5.7.1.1.	A Szervezet Működését 3 tagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. A Felügyelő
Bizottság tagjait a közgyűlés választja meg a jelen alapszabály rendelkezéseinek
megfelelően.
5.7.2.	A Felügyelő Bizottság hatásköre
5.7.2.1.	Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint a Szervezet tevékenysége
jogszabályba, szabályzatba vagy valamilyen Igazgatósági határozatba ütközik akkor
írásban jelentést tesz az Igazgatóságnak és javaslatot tesz a meghozandó intézkedésre.
5.7.2.2.	A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.
36
5.7.2.3.	A Felügyelő Bizottság ellátja valamennyi a Törvényben nevesített feladatát.
5.7.3.	A Felügyelő Bizottság működése
5.7.3.1.	A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő bizottság elnöke hívja össze. Köteles
a Felügyelő Bizottság elnöke az ülést összehívni, ha azt két felügyelő bizottsági tag
együttesen a cél és az ok megjelölésével, írásban kéri.
5.7.3.2.	Ha a Felügyelő Bizottság elnöke 8 napon belül nem intézkedik, a kérést
eredetileg benyújtó két tag közvetlenül összehívhatja a Felügyelő Bizottság ülését.
5.7.3.3.	A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább
három (3) tag jelen van. Határozatképtelenség esetén a meghiúsult ülést követő nyolc (8)
napon belül össze kell hívni egy újabb felügyelő bizottsági ülést változatlan napirenddel.
5.7.3.4.	A Felügyelő Bizottság a döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.
VI.	A Szervezeti tagság keletkezése és felfüggesztése
6.1.	A Szervezethez bármely Szövetkezeti hitelintézet csatlakozhat, feltéve, hogy
-	írásbeli csatlakozási kérelmet intéz a Szervezethez, amelyet a Szervezet igazgatósága
megvizsgál és elfogad;
-	az MNB jogerős alapítási és működési engedélyével rendelkezik.
6.2.	A Szervezethez a jogszabály által meghatározott határidőben benyújtandó
csatlakozási kérelem mintáját a jelen alapszabály melléklete tartalmazza.
6.3.	A 6.1 és 6.2 ponttól eltérően a jelen alapszabály hatályba lépésekor működési
engedéllyel rendelkező Szövetkezeti hitelintézet a Törvény erejénél fogva a Szervezet
tagja.
6.4.	A Központi Bank igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját
kezdeményezéséből a Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet szervezeti
tagságának a felfüggesztéséről vagy - indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet
Szervezetből történő kizárásáról.
6.5.	A Szervezet igazgatósága dönt az Integrációs Szervezeti tagság felfüggesztésének a
megszüntetéséről, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet az utasításnak eleget tesz illetve
helyreállította a jogszabályoknak és a Mintaszabályzatoknak megfelelő működését.
6.6.	Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet vagy a Szövetkezeti hitelintézetek egy
csoportja a Takarékbank Zrt. igazgatósága szerint válsághelyzetben van, akkor a Központi
Bank igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből a Szervezet
igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet szervezeti tagságának a felfüggesztéséről
vagy - indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet Szervezetből történő kizárásáról.
6.7.	Amennyiben a Központi Bank igazgatósága a Szervezet igazgatóságának
kezdeményezése ellenére - 5 munkanapon belül - nem hozza meg a 6.4. és 6.6 szerinti
intézkedést, akkor azt a Szervezet igazgatósága is megteheti.
VII.	A Szervezeti tagság megszűnése
7.1.	A Szövetkezeti hitelintézet jogutód nélküli megszűnése
37
A Szövetkezeti hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnés napjának
hatályával illetve amennyiben elveszíti a működési engedélyét, akkor a Szövetkezeti
hitelintézet Szervezetben fennálló tagsága automatikusan megszűnik.
7.2.	A Szövetkezeti hitelintézet kilépése a Szervezetből
7.2.1.	A Szervezetből a Törvény 19. § (5) bekezdésében leírt átvilágítás Szervezet általi,
Igazgatósági határozatban megállapított lezárását követő 90. napig nem lehet kilépni.
7.2.2.	A 7.2.1. pontban írt határidőt követően a Szervezetből kilépni szándékozó
Szövetkezeti hitelintézet kilépési nyilatkozatához köteles csatolni a Szövetkezeti hitelintézet
kilépési szándék bejelentésének napjára elkészített a Szervezet által elfogadott
könyvvizsgáló által független könyvvizsgálói nyilatkozattal ellátott mérlegét és
eredménykimutatását, valamint a Szövetkezeti hitelintézet ezen a napon fennálló
valamennyi kötelezettségének listáját egyenként az azokat alátámasztó minden
dokumentummal fénymásolatban együtt a Szervezet számára elfogadható formában és
cégszerűen aláírt teljességi nyilatkozattal és a fénymásolatok hitelességére vonatkozó
nyilatkozattal (a továbbiakban: „Kilépési dokumentáció”).
7.2.3.	Kivéve, ha a Szervezet és a Szervezetből kilépni szándékozó Szövetkezeti hitelintézet
írásban másban nem állapodnak meg, a Szervezetből kilépni szándékozó Szövetkezeti
hitelintézet kilépési nyilatkozata legkorábban a kilépési szándék Szervezetnek történt
bejelentését követően azon a napon hatályosul, amelyen a Szövetkezeti hitelintézet a
Törvény 11. § (7) bekezdésének második fordulatában írt működési engedélyét jogerősen
megszerzi, azonban ebben az esetben is csak akkor, ha az alábbi feltételek erre a napra
teljesülnek:
(1)	a kilépni szándékozó Szövetkezeti hitelintézetnek nincsen és nem is lehet olyan fennálló
kötelezettsége, amely miatt a Szervezet tagjainak az egyetemleges felelősség alapján
bármiféle fizetési vagy helytállási kötelezettségük lehetne és ezt a Szervezet is írásban
kifejezetten elfogadta; és
(2)	a 11. § (7) bekezdésének második fordulatában írt jogerős működési engedély
megszerzésének napjára vonatkozóan a Kilépési dokumentációba tartozó dokumentumokat a
kilépni szándékozó Szövetkezeti hitelintézet a Szervezetnek megfelelő formában átadta és
ez a Szervezet álláspontja szerint megfelelően alátámasztja az (1) pont szerinti
megállapításokat,
(3)a	11. § (7) bekezdésének második fordulatában írt jogerős működési engedély
megszerzésének napjáig a Szövetkezeti hitelintézet valamennyi, a szervezeti tagságából
fakadóan a Törvény, ill. a jelen Alapszabály, a Szervezet igazgatóságának határozataiból reá
irányadó kötelezettségnek a Szervezet igazgatósága szerint maradéktalanuk és teljes körűen
eleget tett,
(4)	a kilépni szándékozó Szövetkezeti hitelintézetnek nincsen semmilyen lejárt
kötelezettsége a Szervezettel vagy annak tagjaival szemben és erről a Szervezet is írásban
kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a felek egymással teljes körűen elszámoltak és
egymással szemben további követelésük nincs. Nem kell teljesíteni a fenti (1) feltételt és a
38
feltétel teljesülése nélkül is hatályosul a kilépési nyilatkozat, amennyiben a Szövetkezeti
hitelintézet a kilépési szándék bejelentését követően a Szervezet által írásban kifejezetten
elfogadhatónak ítélt biztosítékot adott a Szervezetnek illetve a Szervezet tagjainak az
egyetemleges felelősség alapján esetleg felmerülő valamennyi fizetési vagy helytállási
kötelezettségeire.
7.2.3.	A kilépési szándék bejelentése napjának hatályával:
7.2.3.1.	a Szövetkezeti hitelintézet Szervezettel és annak valamennyi tagjával szembeni
valamennyi tartozása esedékessé válik (kivéve, ha az érintettek a kilépési szándék
bejelentése után írásban kifejezetten másban állapodnak meg),
7.2.3.2.	azok az ingyenes juttatások vagy kedvezmények, amelyeket a kilépő tag a kilépési
nyilatkozatot megelőző öt évben kapott a Szervezettől, átalakulnak esedékes
kölcsöntartozássá, kivéve amennyiben azok vonatkozásában a Szervezet írásban másként
dönt,
7.2.3.3.	a kilépési szándékát bejelentő tag elveszíti jogát bármilyen, a Szervezet által
nyújtott szolgáltatásra vagy támogatásra, ideértve a korábban a Szervezet által vállalt, de
még nem teljesített kötelezettségekre is,
7.2.3.4.	megszűnik a kilépő tag vonatkozásában a Szervezet tagjainak egyetemleges
felelőssége. A Szervezetből kilépő tag a kilépési szándék bejelentésének időpontjáig
keletkezett saját és más tagok kötelezettségeiért a kilépési szándék bejelentésének
időpontjától számított további 730 napig felel a Törvény - különös tekintettel a 11. § (8)
bekezdése - rendelkezéseinek megfelelően. E rendelkezés a Ptk. általános felelősségi
szabályainak alkalmazhatóságát egyebekben nem érinti.
7.2.3.5.	a kilépő tagnak igazoltan meg kell kezdenie leválását a központi informatikai
rendszerről, és e folyamatnak visszaállíthatatlanul és végérvényesen be kell fejeződnie 15
(tizenöt) napon belül.
7.2.4.	A kilépés hatályosulásának napjával kilépő tagnak megszűnik az a kötelezettsége,
hogy a Törvényből és a jelen alapszabályból fakadó kötelezettségeket maradéktalanul
betartsa.
7.3.	A Szövetkezeti hitelintézet kizárása a Szervezetből
7.3.1.	A Szövetkezeti hitelintézet kizárásáról a Központi Bank kezdeményezésére az
Igazgatóság dönt.
7.3.2.	A Központi Bank az alábbi esetekben jogosult a Szövetkezeti hitelintézet kizárását
kezdeményezni:
7.3.2.1.	Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a jelen Alapszabályban foglalt bármely
kötelezettségét ismételten megszegi; különösen, de nem kizárólag, amennyiben a
Szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank által közölt Üzleti Intézkedésben foglaltakat a
Központi Bank felhívásában rögzített póthatáridőn belül sem hajtja végre.
39
7.3.2.2.	Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank a jelen alapszabályban
rögzített jóváhagyást ismételten nem szerzi be valamilyen intézkedéséhez, noha az adott
intézkedéshez ilyen jóváhagyás szükséges.
7.3.2.3.	Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a Törvény rendelkezéseit megszegi.
7.3.3.	A kizárás napjának hatályával:
7.3.3.1.	a Szövetkezeti hitelintézet Szervezettel szembeni valamennyi tartozása esedékessé
válik,
7.3.3.2.	azok az ingyenes juttatások vagy kedvezmények, amelyeket a kizárt tag a kilépő
nyilatkozatot megelőző öt évben kapott a Szervezettől, átalakulnak esedékes
kölcsöntartozássá.
7.3.3.3.	a kizárt tag elveszíti jogát bármilyen, a Szervezet által nyújtott szolgáltatásra vagy
támogatásra,
7.3.4.5.	megszűnik a kizárt illetve kilépő tag vonatkozásában a Szervezet tagjainak
egyetemleges felelőssége. A Szervezetből kizárt tag a Szervezetben fennállt tagság
megszűnésének időpontjáig keletkezett kötelezettségekért a Szervezeti tagsága megszűnése
időpontjától számított további 730 napig felel.
VIII.	A Szervezet és az integráció működési elvei
8.1.	A Szervezet vagyona a Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek összevont
szavatoló tőkéjének tekintendő.
8.2.	A Központi Bank, a Szervezet és a Szövetkezeti hitelintézetek a Törvényben
meghatározott időpont után vállalt kötelezettségeikért egyetemlegesen felelnek.
8.3.	A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek azonnali és mindenkori
fizetőképességének nyomon követése összevont alapon történik.
IX.	A Szervezet feladatai
9.1.	A Szervezet a tagjaira - a Magyar Fejlesztési Bank kivételével - kötelező
szabályzatot fogad el
(a)	a számviteli rendről
(b)	a belső ellenőrzés rendjéről;
(c)	a vezető tisztségviselők alkalmasságának szabályairól és az alkalmasság
ellenőrzésének módjáról;
(d)	a szövetkezeti hitelintézet számára nyújtható pénzügyi segítségnyújtás szabályairól,
(e)	a Központi Bank illetve a Szövetkezeti hitelintézetek számára is kötelezően
alkalmazandó Mintaalapszabályokat fogad el;
(f)	a Szervezet a Törvény 4. § (4) bekezdése szerinti eszközeinek feltöltésére vonatkozó
szabályokról.
(g)	A Szervezet ellátja valamennyi a Törvényben nevesített feladatát.
40
9.2.	A Központi Bank a Törvény hatálybalépése után elfogadandó, Törvénynek
megfelelő új alapszabályát első alkalommal a Szervezet határozza meg, és az így
meghatározott alapszabályt a Központi Bank közgyűlése fogadja el.
9.3.	A Szervezet nyomon követi a Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek
fizetőképességének és tőkeellátottságának alakulását. Ennek körében ellenőrzési hatáskörei
vannak.
9.4.	A Szervezet igazgatósága dönt a Szövetkezeti hitelintézet kizárásáról a Szervezetből
a Központi Bank igazgatóságának kezdeményezésére.
X.	A Szervezet vagyona
10.1.	A Szervezet induló vagyona a Magyar Fejlesztési Bank által a Törvény alapján
rendelkezésre bocsátott hozzájárulás, valamint az a vagyon, amely a Szervezet részére az
Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (a továbbiakban: OTIVA), a
Regionális Pénzintézetek Pénzügyi Alapja (a továbbiakban REPIVA), a
Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja (a
továbbiakban HBA) és a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA)
jogutódlásával átadásra kerül.
10.2.	A Szövetkezeti hitelintézetek a Közgyűlés által megállapított tagdíjat fizetnek a
Szervezetnek. A tagdíj mértéke a Szövetkezeti hitelintézet kockázattal súlyozott
kitettségének 0,1%-a.
10.3.	A tagdíj megfizetésének rendjét az Igazgatóság szabályzatban határozza meg
azzal, hogy a tagdíjat megfizetése negyedévente esedékes.
10.4.	A Szervezet eszközeinek átlagos értéke az év egy napján sem lehet kevesebb a
Szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank összesített eszközei értékének 3
százalékánál. Amennyiben az Integrációs Szervezet eszközeinek évi átlagos értéke az
előírt határ alá csökkenne, az Igazgatóság dönt a Szervezet eszközeinek a feltöltéséről.
10.5.	A Szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag törvényben valamint a
jelen Alapszabályban meghatározott célokra használhatók fel.
10.6.	A Szervezet saját tőkéje nem osztható fel.
10.7.	A Szervezet pénzeszközeit a Központi Bank kezeli.
XI.	Intézményvédelem
11.1.	A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek kötelezettségei egyetemlegesek
a Törvényben meghatározott időponttól.
11.2.	A Szervezet az Igazgatóság által elfogadott külön szabályzat rendelkezéseinek
megfelelően kölcsönnyújtással segítheti a Szövetkezeti hitelintézetek működésének
fenntartását.
11.3.	A Szervezet saját döntése alapján tőkeemeléssel tulajdont szerezhet a Központi
Bankban illetve valamely Szövetkezeti hitelintézetben, amennyiben az érintett hitelintézet
tőkeellátottsága - egyedileg - a jogszabályban meghatározott mérték alá süllyed. Az
Integrációs Szervezet az ily módon tulajdonába került részvényeket, illetve üzletrészt két
éven belül köteles elidegeníteni. Ezen tőkeemelés esetén a tőkeemeléssel érintett
41
hitelintézet igazgatósága köteles előkészíteni a tőkeemelést, és a tagok kötelesek
megszavazni a tőkeemelést.
11.4.	A Szervezet ellátja az OTIVA-tól, a REPIVA-tól, a HBA-tól és a TAKIVA-tól
átvett alábbi feladatait:
-	válságmegelőzés, válságelhárítás
-	a tag hitelintézetek egységes és kölcsönös szakmai segítése,
-	a tag hitelintézetek üzleti együttműködésének elősegítése,
-	a tag hitelintézetek jó üzleti hírnevének megőrzése, az ügyfelek bizalmának erősítése, a
hosszú távon stabil üzletmenet kialakítása.
XII.	A Központi Bank feladatai
12.1.	A Központi Bank jóváhagyja a tagintézmények által csatlakozáskor kötelezően
alkalmazandó mintaalapszabály egyes módosításait. A módosítás hatálybalépésének
feltétele a központi banki jóváhagyás.
12.2.	A Központi Bank egyeztetett üzletpolitikát és eljárási rendet alakít ki a
Szövetkezeti hitelintézetek számára, azzal a céllal, hogy csak a területi illetve üzleti
lehetőségek által indokolt eltérések jelenjenek meg a Szövetkezeti hitelintézetek üzletági
feltételeiben.
12.3.	A Központi Bank összehangolja a Szövetkezeti hitelintézetek tevékenységét a
Szövetkezeti hitelintézetek gazdálkodási önállósága és felelősségük megtartása mellett.
12.4.	A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek a Törvényben meghatározott
időponttól integrált IT rendszert működtetnek, amelynek működését a Központi Bank
felügyeli, és amellyel kapcsolatos beszerzési döntéseket a Központi Bank hozza meg.
12.5.	A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek kockázatvállalási, forrásgyűjtési
valamint eszköz-forrás management tevékenységét (beleértve az egyes treasuryk
működését is) a Központi Bank irányítja.
12.6.	A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek közös termékfejlesztési és
marketing tevékenységet végeznek a Központi Bank irányítása mellett.
12.7.	A Központi Bank is felügyeli a Szövetkezeti hitelintézetek prudens és jogszerű
működését.
12.8.	A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek közös likviditáskezelést
folytatnak. A kötelező tartalékot a Központi Bank kezeli. A Szövetkezeti hitelintézetek
kötelesek szabad pénzeszközeiket folyamatosan a Központi Banknál elhelyezni.
XIII.	A Központi Bank intézkedései
13.1.	A Központi Bank szabályzatokat bocsát ki, mintaszabályzatokat fogad el,
utasításokat ad, ajánlásokat bocsát ki és ellenőrzést végez.
13.2.	A Szövetkezeti hitelintézetek üzletpolitikájának összehangolása körében a
Központi Bank legalább az alábbi területeken köteles a Szövetkezeti hitelintézetek számára
kötelezően alkalmazandó Mintaszabályzatot fogad el:
(a)	a kockázatkezelés részletes szabályairól, ide értve a hitelengedélyezés, kockázati
monitoring, betételhelyezés, készpénzgazdálkodás és befektetési politika, a minősítés és az
42
értékvesztés szabályait valamint a jogszabályokon és egyéb kötelező szabályokon felüli
addicionális egyedi tőkekövetelményekre vonatkozó szabályokat; (b) a kockázatmérés, a
kockázatértékelés és a kockázati kontroll folyamat elveire és módszertanára vonatkozóan
(c)	a követendő üzletpolitikáról;
(d)	a követendő marketing folytatásáról;
(e)	az egységes informatikai rendszerének kialakításáról.
A Szövetkezeti hitelintézet köteles a Mintaszabályzatnak megfelelő saját szabályzatot
elfogadni és alkalmazni a mintaszabályzat meghirdetésétől számított 15 napon belül.
13.3.	A Központi Bank ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézet tevékenységét. A Központi
Bank a jogszabályoknak, valamint a Szervezet és a Központi Bank által kiadott
szabályzatoknak megfelelő működés érdekében utasítást adhat a Szövetkezeti
hitelintézetnek. A Szövetkezeti hitelintézet az utasítást köteles betartani. Az utasítás be
nem tartása illetve a Mintaszabályzatnak megfelelő alapszabály vagy szabályzat határidőre
elfogadásának elmaradása illetve a Központi Bank által jóváhagyására szoruló szabályzat
vagy intézkedés Központi Bank által jóváhagyása nélküli elfogadása esetén a Központi
Bank kezdeményezi a Szervezetnél a Szövetkezeti hitelintézet integrációs tagságának
felfüggesztését illetve megszüntetését.
13.4.	A Központi Bank ellenőrzi a Szövetkezeti hitelintézetek Éves Beszámolóját.
13.5.	A Központi Bank előzetesen jóváhagyja a Szövetkezeti hitelintézetek
költségvetését.
13.6.	A Központi Bank jogosult bármely Szövetkezeti hitelintézetnél akár helyszínen,
akár helyszínen kívül ellenőrzést végezni, a Szövetkezeti hitelintézetek bármely
testületétől adatszolgáltatást kérni.
XIV.	A Szövetkezeti hitelintézetek jogai és kötelezettségei
14.1.	A Szövetkezeti hitelintézet köteles a Központi Bank által kibocsátott
Mintaszabályzatokat alkalmazni.
14.2.	A Szövetkezeti hitelintézet köteles a Szervezet Igazgatósága által előírt
határidőben a Központi Bank rendelkezésére bocsátani a következő évre üzleti tervét,
költségvetési tervét, valamint az Éves Beszámolója tervezetét.
14.3.	Szövetkezeti hitelintézet üzleti tevékenységét a Központi Bankkal egyeztetett
módon folytatja, a Központi Bank által e körben az Üzleti Intézkedést köteles végrehajtani.
14.4.	A Szövetkezeti hitelintézet a vezető tisztségviselő megválasztásához köteles
kikérni a Központi Bank előzetes írásbeli hozzájárulását.
14.5.	A Szövetkezeti hitelintézet alapszabálya módosításához köteles kikérni a Központi
Bank előzetes írásbeli jóváhagyását.
14.7.	A Szövetkezeti hitelintézetek a Központi Bank által működtetett készpénzellátási
rendszer fenntartására kötelesek, és kötelesek továbbá, annak - a Központi Bankkal kötött
szerződésben rögzített - szabályait megtartani.
14.8.	A Szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank által megjelölt tárgykörben és
gyakorisággal rendszeres adatszolgáltatást valósít meg. A Szövetkezeti hitelintézet
kötelezhető a Központi Bank által további adatszolgáltatás is teljesítésére is, illetve az
43
adatszolgáltatás köre évente felülvizsgálható, amennyiben a közös biztonsági rendszer
működtetése indokolttá teszi.
XV.	Hatályba lépés, egyéb rendelkezések
15.1.	A Jelen Alapszabály az elfogadásának napján lép hatályba.
15.2.	A jelen Alapszabály a 2006/48/EK irányelvével, az 515/2013/EU rendelettel, a
CEBS (Committee of European Banking Supervisors) 2010. november 8-án kiadásra került
Irányelvével, az 1996. évi CXII. törvény rendelkezéseivel összhangban lévő
rendelkezéseket tartalmaz.
MELLÉKLET
CSATLAKOZÁSI KÉRELEM MINTA
Csatlakozási Kérelem
Alulírott, [], az [cím, cégjegyzékszám, MNB alapítási engedély szám, MNB működési
engedély szám] bank/takarékszövetkezet/hitelszövetkezet képviseletében
kérem
hogy a [] bank/takarékszövetkezet/hitelszövetkezet (az alábbiakban mint „Kérelmező
szervezet”) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez csatlakozhasson.
Nyilatkozom, hogy a Kérelmező elfogadta és aláírta a Szövetkezeti Hitelintézetek
Integrációs Szervezete által a Takarékbank Zrt. kapcsán elfogadott mintaszabályzatot és
azt magára nézve kötelezőnek tekinti.
Nyilatkozom, hogy a Kérelmező elfogadta és aláírta a Szövetkezeti Hitelintézetek
Integrációs Szervezetének Alapszabályát.
Nyilatkozom, hogy a Kérelmező elfogadta és bevezette a Szövetkezeti Hitelintézetek
Integrációs Szervezete által a tagszervezetek számára elfogadott mintaszabályzatnak
megfelelő alapszabályt.
A Kérelmező szervezet tudomásul veszi azt, hogy a Magyar Takarékbank Zrt.
Igazgatósága a Kérelmező szervezet eszközeit illetve kötelezettségeit a törvényben
meghatározott határidőben átvizsgálhatja.
A Kérelmező szervezet tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben a fentiek szerint
felmért eszközei illetve kötelezettségei nem felelnek meg a törvényben meghatározott
határnap előtt publikált utolsó nyilvános mérlegének (az évközi eltérést figyelembe véve),
vagy gazdálkodása nem felelt meg a jogszabályoknak és a MNB-előírásoknak illetve belső
szabályzataiknak, akkor a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete a törvényben
meghatározott határidőben kizárhatja a kérelmezőt az integrációból, és ennek a
jogszabályban meghatározott következményei vannak.
Kelt...................................., 2013. []
cégszerű aláírás
44
45