﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13048. számú
törvényjavaslat
egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
2013. november
2013. évi ... törvény
egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról
1. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
1. §
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997.	évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 51. § (2) bekezdés a) pontja a következő ae)
alponttal egészül ki:
(Az ágazati irányítás keretében a miniszter
szabályozza:)
„ae) a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójával és
selejtezésével összefüggő kérdéseket,”
2.	§
(1)	A Kultv. 54. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:)
„b) vezetője felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik és könyvtári szakembert
alkalmaz,”
(2)	A Kultv. 54. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:)
„h) elnevezésében megjelenik a könyvtár kifejezés.”
(3)	A Kultv. 54. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A nyilvános könyvtárakról a miniszter jegyzéket vezet.
(3)	A nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok által fenntartott települési könyvtár, a
megyei könyvtár, a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtár, továbbá az állami
egyetem könyvtára nyilvános könyvtár, amely a fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak
teljesítésére vonatkozó nyilatkozata, valamint a nyilvános könyvtárak jegyzékének
vezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott adatok benyújtásával kerül be a
nyilvános könyvtárak jegyzékébe.
(4)	A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó könyvtár fenntartója az (1) bekezdésben foglaltak
teljesítésével, valamint az erről szóló nyilatkozat és a jogszabályban meghatározott adatok
benyújtásával kérheti a minisztertől a könyvtár felvételét a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.”
1
3.	§
A Kultv. 55. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A nyilvános könyvtár alapfeladatai:)
„k) a szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás szempontjait figyelembe véve szervezi.”
4.	§
A Kultv. 64. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a városi könyvtár a (2) bekezdés b) pontja alapján a megyei könyvtár
szolgáltatásait igénybe kívánja venni, ehhez a miniszter előzetes véleményét kéri.”
5.	§
A Kultv. 95/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a
következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A múzeum éves munkatervét
a)	a szolgáltatási feladatokkal,
b)	a kiállítási tevékenységgel,
c)	a gyűjtemények gyarapításával és nyilvántartásával,
d)	a tudományos kutatással és
e)	a műtárgyvédelemmel
kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.
(10) Az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervét
a)	a szolgáltatási feladatokkal,
b)	a gyűjteményfejlesztéssel,
c)	a gyűjteményfeltárással,
d)	a tudományos kutatással,
e)	a rendezvénnyel, kiállítással és
f)	az állományvédelemmel
kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.”
6.	§
(1)	A Kultv. 100. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza)
„a) a könyvtári intézet, valamint a közművelődési szakmai szolgáltató szerv vagy szervek
kijelölését,”
(2)	A Kultv. 100. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
2
„b) a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves
munkatervéhez szükséges szakmai mutatókat,”
(3)	A Kultv. 100. § (3) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„s) a muzeális intézményben, a könyvtárban, valamint a közművelődési intézményben nem
közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak munkaköreinek betöltéséhez szükséges
képesítési feltételeket,”
(4)	A Kultv. 100. § (3) bekezdés x) ésy) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„x) az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos
szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatait,
y) a muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójára és
selejtezésére vonatkozó részletes szabályokat.”
7. §
A Kultv.
a)	42. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az állam és a települési önkormányzat
fenntartásában működő múzeum” szövegrész helyébe az „A múzeum”,
b)	51. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „intézményi” szövegrész helyébe az
„intézményekben”,
c)	92. § (4) bekezdésében a „múzeumaik” szövegrész helyébe a „muzeális”,
d)	1. számú melléklet o) pontjában az „az országos nemzetiségi önkormányzat” szövegrész
helyébe az „a nemzetiségi önkormányzat”, valamint
e)	3. számú melléklet b) pontjában az „Országos Egészségpolitikai Szakkönyvtár”
szövegrész helyébe az „Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár”
szöveg lép.
8 . §
Hatályát veszti a Kultv.
a)	37/A. § (4) bekezdés g) pontjában az „az intézmény” szövegrész,
b)	71. § (1) bekezdésében és 72. §-ában a „kultúráért felelős” szövegrész,
c)	100. § (3) bekezdés z) pontja, valamint
d)	1. számú melléklet z) pontja.
3
2. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
9.	§
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 8. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy
máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva
védelem alatt áll.”
10.	§
A Kötv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kultúráért felelős miniszter jóváhagyása szükséges
a)	az állami tulajdonban álló műemlék bármely jogcímen való átruházásához és
megterheléséhez,
b)	az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak
megváltoztatásához,
c)	vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló
bármely jogügylethez, valamint
d)	bármely olyan jogügylethez, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszűnik
a műemlék felett.”
11. §
A Kötv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) E törvény alapján védettnek minősülnek a muzeális intézményekben, a
levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban, valamint a
könyvtárakban muzeális dokumentumként a (2) bekezdésben meghatározott módon
nyilvántartott kulturális javak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti védelem
a)	muzeális intézmény esetében az alapleltárban nyilvántartott kulturális javakat,
b)	könyvtár esetében az állomány-nyilvántartásban rögzített muzeális dokumentumot,
c)	levéltár esetében a levéltári anyagról vezetett törzskönyvben nyilvántartott állományt,
d)	a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum esetében a közgyűjtemény
nyilvántartásában rögzített kulturális javakat
illeti meg.”
12.	§
A Kötv. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem lehet védetté nyilvánítani
a)	az alkotójuk tulajdonában lévő,
4
b)	az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott,
c)	az Ltv. 33. § (2) bekezdésében meghatározott, valamint
d)	a magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkező, a tulajdonos (birtokos) által
bizonyítottan 50 évnél nem régebben az ország területére került
kulturális javakat.”
13.	§
A Kötv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) A hatóság a kulturális javak védettségét megszünteti, ha
a)	a védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn,
b)	a védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből kikerült tárgy egyedi jelentősége a
védettség fenntartását nem indokolja, vagy
c)	a tárgy megsemmisült.
(2)	A hatóság a kulturális javak védettségét megszüntetheti, ha a tárgy végleges külföldre
történő kivitelét nemzeti kulturális érdek indokolja. A védettség megszüntetése tekintetében
nemzeti kulturális érdeknek minősül, ha a tárgy végleges külföldre történő kivitele
közérdekből történik, és a széles körű bemutatást, valamint hozzáférést biztosítja.”
14.	§
A Kötv. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védetté nyilvánított vagy az e törvény alapján védett kulturális javak a hatóság
ideiglenes kiviteli engedélyével - visszahozatali kötelezettség mellett - vihetők ki az
országból.”
15.	§
A Kötv. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. melléklet szerinti kulturális javak - a 47. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó
tárgyak kivételével - a hatóság engedélye alapján, műtárgykísérő igazolással vihetők ki az
országból.”
16.	§
A Kötv. az 58. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény
59.	§ (1) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére nemzeti
érdekű nyilvános gyűjteményként nyilvántartásba veszi azt a kiemelkedő tudományos vagy
kulturális jelentőségű gyűjteményt vagy tárgyegyüttest, amely egyértelmű azonosításra
alkalmas képi és leíró nyilvántartással rendelkezik, és legalább egy eleme védetté nyilvánított.
5
(2)	A nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény kutatói és látogatói hozzáférését évente
legalább 24 napon, naponként legalább négy órában biztosítani kell.
(3)	A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére, vagy ha a nemzeti
érdekű nyilvános gyűjtemény már nem felel meg az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott
feltételeknek, hivatalból törli azt nyilvántartásából.
Közérdekű kulturális érték
60.	§ (1) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére közérdekű
kulturális értékként nyilvántartásba veszi azokat a tárgyakat, amelyek
a)	rendelkeznek azonosításra alkalmas nyilvántartással, és
b)	a nyilvánosság számára - a tulajdonos (rendelkezésre jogosult) által meghatározott
módon - legalább évi 12 napon, legalább naponként 4 órán keresztül hozzáférhetőek.
(2)	A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére, vagy ha a
közérdekű kulturális érték már nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
hivatalból törli azt a nyilvántartásából.”
17.	§
A Kötv. 61/D. és 61/E. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„61/D. § (1) A kultúráért felelős miniszter az emlékhelyekkel összefüggésben különösen az
alábbi feladatokat látja el:
a)	érvényesíti az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintő
jogszabályok előkészítése során, illetve átfogó tervezési programokban;
b)	nemzetközi megállapodások keretében együttműködik a határon túli helyszínek esetén az
érintett állam felelős miniszterével;
c)	az emlékhelyekkel összefüggő feladatok tekintetében a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti
Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felett szakmai irányítói jogkört gyakorol;
d)	a nemzeti emlékhely tulajdonosával megállapodást köt a 61/D. § (3) bekezdés b) és c)
pontjában meghatározott állami feladatok ellátására;
e)	a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben
kezdeményezi egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánítását;
f)	a Bizottság javaslatára, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben
kezdeményezi egyes helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását; valamint
g)	a Nemzeti Örökség Intézete (a továbbiakban: NÖRI) bevonásával, a Bizottság
felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben évente jelentést készít a Kormány részére és
négyévente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának az emlékhelyek állapotáról.
(2)	A Bizottság ellátja a történelmi emlékhelyekkel és a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos
-	e törvény szerinti - véleményező és javaslattevő feladatokat.
(3)	A NÖRI emlékhelyekkel összefüggő feladatai különösen az alábbiak:
a)	ellátja az emlékhellyé nyilvánítás előkészítésével, valamint az emlékhelyekkel
kapcsolatos adminisztratív és ellenőrzési feladatokat;
6
b)	felméri és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, továbbá megteszi
az emlékhelyekhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához
szükséges intézkedéseket;
c)	a turizmusért felelős miniszterrel együttműködésben gondoskodik az emlékhelyek
fenntartható használata, fejlesztése és bemutatása érdekében tervek, programok, projektek
előkészítéséről és megvalósításáról; valamint
d)	gondoskodik az emlékhelyekhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését,
fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok
kidolgozásáról és végrehajtásáról.
61/E. § Kiemelt nemzeti emlékhely esetében a 61/D. § (1) bekezdés a) pontjában és a 61/D.
§ (3) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott állami feladatokat az Országgyűlés elnökével
egyetértésben kell ellátni. E feladatok ellátásáról az Országgyűlés elnöke évente beszámol az
Országgyűlés Házbizottságának.”
18.	§
A Kötv. a 61/H. §-t követően a következő 5. Fejezettel egészül ki:
„5. Fejezet
EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM
61/I. § Az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszíneknek az Európai Örökség
címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i
1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott célkitűzésekre és
kritériumokra figyelemmel történő nemzeti szintű előzetes kiválasztásáról a kultúráért felelős
miniszter gondoskodik.”
19.	§
A Kötv. 64. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság a kulturális örökségvédelem körében)
„a) ellátja a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a
Magyarországról jogtalanul kivitt, vagy ilyen módon behozott kulturális javak
visszakövetelésével, továbbá visszaadásával kapcsolatos teendőket;”
20.	§
A Kötv. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kultúráért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló hatóság központi
nyilvántartást vezet
a)	a védetté nyilvánított kulturális javakról,
b)	a kiviteli engedélyekről és igazolásokról,
7
c)	a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról
jogtalanul kivitt, vagy ilyen módon behozott kulturális javakról,
d)	a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX.
törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról,
e)	a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló tanúsítványokról,
f)	az ideiglenesen védetté nyilvánított kulturális javakról,
g)	a nemzeti érdekű nyilvános gyűjteményekről,
h)	a közérdekű kulturális értékekről,
i)	azokról a kulturális javakról, melyek védettségét megszüntették,
j) a védetté nyilvánításra javasolt kulturális javakról,
k) a 64. § d) pontja szerint a kulturális javak körébe sorolt kulturális javakról, valamint
l) jogszabályban meghatározott egyéb adatokról.”
21.	§
A Kötv. 75. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyintézési határidő:)
„a) ha a hatóság kulturális javak védetté nyilvánításában vagy védettségének
megszüntetésében jár el, három hónap;”
22. §
A Kötv. a 93. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Jogharmonizációs záradék
94. § Ez a törvény az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról
szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
23.	§
(1)	A Kötv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2)	A Kötv. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
24.	§
A Kötv.
a)	7. § 3. pontjában az „az országos nemzetiségi önkormányzat” szövegrész helyébe az
„a nemzetiségi önkormányzat”,
b)	22. § (5) bekezdésében a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „15 napon belül”,
c)	55. § (2) bekezdésében az „A kiviteli engedély” szövegrész helyébe az „Az ideiglenes
kiviteli engedély”,
d)	55. § (3) bekezdésében az „a kiviteli engedély” szövegrész helyébe az „az ideiglenes
kiviteli engedély”,
8
e)	55. § (4) bekezdésében a „Kiviteli engedély” szövegrész helyébe az „Az ideiglenes
kiviteli engedély”, valamint
f)	93. § (1) bekezdés e) pontjában az „a Bizottság” szövegrész helyébe az „a Bizottság és
a NÖRI”
szöveg lép.
25.	§
Hatályát veszti a Kötv.
a)	4. § (1) bekezdésében a „védett” szövegrész,
b)	23/C. § (2) bekezdésben az „annak befejezésétől számított 10 napon belül” szövegrész,
c)	31. § (3) bekezdésében az „a 44. § (1) bekezdésének b) pontja és” szövegrész,
d)	46/A. §-a,
e)	58. §-át követő a „Végleges kiviteli engedély” alcím-megjelölés,
f)	60. §-át követő az „Ideiglenes kiviteli engedély” alcím-megjelölés,
g)	75. § (3) bekezdés b) pontja,
h)	87. §-át követő az „Európai jogszabályokhoz közelítés” alcím-megjelölés, valamint
i)	93. § (6) bekezdés c) pontjában a „hatósági” szövegrész.
3.	A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló
2001. évi LXXX. törvény módosítása
26.	§
A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2.
§-a a következő 7. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„7. művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincs: védett kulturális
javak, valamint a régészeti leletek és a műemlékek műemléki értékkel rendelkező
alkotórészei, tartozékai és berendezési tárgyai.”
4.	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
27. §
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 43. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„43. § A 39-42. § szabályait alkalmazni kell az Mt. hatálya alá tartozó, állami vagy
önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek esetén is azzal,
hogy
a)	a 39. § (6) bekezdésében közalkalmazotti tanácson üzemi tanácsot kell érteni, valamint
9
b)	ha az előadó-művészeti szervezet a pénzügyi-gazdasági tevékenységét nem a
foglalkoztatottjai által látja el, a 40. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi-gazdasági
szakképesítésre vonatkozó követelménynek a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ténylegesen
ellátó szervezet vezetőjének vagy gazdasági vezetőjének kell megfelelnie.”
28.	§
Az Emtv. 44. § 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„48. szakirányú felsőfokú végzettség: a művészeti képzési területen a munkakörnek
megfelelő alap- vagy mesterképzési szakon szerzett oklevéllel tanúsított végzettség és
szakképzettség vagy annak megfeleltethető korábbi főiskolai vagy egyetemi oklevéllel
tanúsított végzettség és szakképzettség, továbbá zene- és táncművészeti tevékenység esetében
a tanári végzettség, valamint színházművészeti tevékenység esetében a művészetközvetítési
képzési területen szerzett végzettség, ha nincs a művészeti munkakörnek megfelelő hazai
szakirányú felsőfokú képzés, akkor szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni a
munkakör betöltéséhez szükséges szakmában szerzett, az Országos Képzési Jegyzékről szóló
miniszteri rendeletben (a továbbiakban: OKJ) szereplő, szakmai végzettséget igazoló
bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést, az OKJ-ben szereplő szakképesítésnek tartalmilag
megfeleltethető végzettséget, illetve minden korábbi jogszabály alapján szakmai vizsga
teljesítésével szerzett művészi vagy művészeti munkakör betöltéséhez előírt szakmai
végzettséget;”
5.	A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása
29.	§
A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 4/A. §-a a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a
hatóságként eljáró kultúráért felelős miniszter az ügyféllel hirdetményi úton is kapcsolatot
tarthat.”
30.	§
A Vötv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A kultúráért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott
feladatokat a Kormány által az e feladatok ellátása céljából létrehozott javaslattevő,
véleményező és döntés-előkészítő testület közreműködésével látja el, amely
a)	a hatáskörében érintett miniszterek által delegált, kiemelkedő elméleti és gyakorlati
ismeretekkel rendelkező tagokból,
b)	a kulturális, valamint a természetvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalok
vezetőjéből,
c)	a világörökségi gondnokságok 1 -1 képviselőjéből,
d)	az Országgyűlés illetékes bizottságainak elnökeiből,
10
e)	az ICOMOS - Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (International
Council on Monuments and Sites) Magyar Nemzeti Bizottsága által megbízott személyből,
f)	az IUCN International Union for Conservation of Nature and Natural Resources -
Természetvédelmi Világszövetség Magyar Nemzeti Bizottsága által megbízott személyből,
g)	az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökéből, valamint
h)	az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkárából
áll.”
31.	§
A Vötv. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az e
törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői
tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
32.	§
A Vötv. 1. § (2) bekezdésében a „védetté nyilvánított” szövegrész helyébe a „védett” és 13. §
(1)	bekezdésében a „két éven belül” szövegrész helyébe a „három éven belül”szöveg lép.
6. Záró rendelkezések
33.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
15. napon lép hatályba.
(2)	A 16. § 2014. március 15. napján lép hatályba.
(3)	A 2. § (1) bekezdése 2017. január 1. napján lép hatályba.
34.	§
Ez a törvény az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló,
2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapít meg.
11
1. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1. melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez
A kiviteli engedélyköteles nem védett kulturális javak
	A	B	
Kate góri a	Meghatározás	Együttes feltétel	
1.	A földből és a víz alól előkerült, a 7. § 19. pontja szerinti régészeti leletnek nem minősülő egyéb tárgyak.	kor	legalább 50 év
		forgalmi érték	nincs
2.	Művészeti, történelmi, illetve vallási emlékekből származó, de azok szerves részét képező részek és elemek.	kor	legalább 50 év
		forgalmi érték	nincs
3.	Bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel készített képek és festmények, amelyek nem tartoznak a 4. és az 5. kategóriába, valamint nincsenek alkotójuk tulajdonában.	kor	legalább 50 év
		forgalmi érték	legalább 100 000 Ft
4.	Bármilyen alapra, vízfesték, guache és pasztell használatával, teljesen kézzel készített képek és festmények, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában.	kor	legalább 50 év
		forgalmi érték	legalább 50 000 Ft
5.	Az 1., 2. és 4. kategóriába nem tartozó, bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel készített mozaikképek és rajzok, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában.	kor	legalább 50 év
		forgalmi érték	legalább 50 000 Ft
6.	Eredeti metszetek, nyomatok, szita- és kőnyomatok a hozzájuk tartozó nyomólemezekkel, valamint eredeti plakátok, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában.	kor	legalább 50 év
		forgalmi érték	legalább 50 000 Ft
12
7.	Az 1. kategóriába nem tartozó eredeti szobrok, illetve szoborművek és az eredetivel azonos eljárással készült másolataik, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában.	kor	legalább 50 év
		forgalmi érték	legalább 100 000 Ft
8.	Fényképek, filmek és negatívjaik, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában.	kor	legalább 50 év
		forgalmi érték	legalább 50 000 Ft
9.	Ősnyomtatványok és kéziratok, beleértve a kézírásos bejegyzéssel ellátott könyveket, a térképeket és zenei partitúrákat egyenként vagy gyűjteményes formában, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában.	kor	legalább 50 év
		forgalmi érték	nincs
10.	A 9. kategóriába nem tartozó könyvek egyenként vagy gyűjteményes formában.	kor	100 év
		forgalmi érték	legalább 100 000 Ft
11.	Nyomtatott térképek.	kor	100 év
		forgalmi érték	legalább 50 000 Ft
12.	Iratok, irategyüttesek, valamint irat- és tervtári anyagok, kép- és hangarchívumok anyagai, bármilyen adathordozón.	kor	legalább 50 év
		forgalmi érték	nincs
13.	a)	Természettudományos gyűjtemények: zoológiai, botanikai, paleontológiai, ásványtani vagy anatómiai gyűjtemények, illetve azok egyes darabjai; b)	Történeti jellegű gyűjtemények: történelmi, néprajzi vagy numizmatikai jelentőségű gyűjtemények.	kor	nincs
		forgalmi érték	legalább 100 000 Ft
14.	Közlekedési eszközök.	kor	legalább 50 év
		forgalmi érték	legalább 100 000 Ft
13
15.	Az 1—14-ig terjedő kategóriák
egyikéhez sem tartozó minden
egyéb antik darab, különösen:
a)
b)
c)
d)
e)
f)
g)
h)
i)
j)
k)
l)
m)
n)
játékok, játékszerek,
üvegtárgyak,
arany- és ezüstnemű,
bútorok,
optikai, fotó- és
kinematográfiai
berendezések,
hangszerek,
órák és alkatrészeik,
fából készített
műtárgyak,
kerámia,
kárpit,
szőnyegek,
tapéta,
fegyverek,
numizmatikai tárgyak
(érmek, jelvények stb.).
kor	legalább 50 év
forgalmi érték	legalább 100 000 Ft
14
2. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„2. melléket a 2001. évi LXIV. törvényhez
I. Kiemelt nemzeti emlékhely
	A	B
	A kiemelt nemzeti emlékhely megnevezése	A kiemelt nemzeti emlékhely lehatárolása
1.	Budapest V. kerület, Kossuth Lajos tér	A Kossuth Lajos tér és az Országház épülete cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. a Néprajzi Múzeum épülete cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12. a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
II. Nemzeti emlékhely
	A	B
	A nemzeti emlékhely megnevezése	A nemzeti emlékhely lehatárolása
1.	Budapest I. kerület, Várnegyed	A várfalon belüli közterületek közül a Szentháromság tér, a Dísz tér és a Szent György tér, valamint a Budai Vár (Királyi Palota) épülete cím: 1014 Budapest, Szent György tér 2. a Sándor-palota épülete cím: 1014 Budapest, Szent György tér 1. a Mátyás-templom épülete cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 2. a volt József kaszárnya épülete cím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 9. a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épülete cím: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4.
2.	Budapest VIII. kerület, Fiumei úti temető	A Fiumei úti temető, kivéve a nemzeti sírkert részévé nem nyilvánított temetési helyeket cím: 1086 Budapest, Fiumei út 16.
15
		
3.	Budapest VIII. kerület, Magyar Nemzeti Múzeum	A Magyar Nemzeti Múzeum épülete és a Múzeumkert cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
4.	Budapest X. kerület, Rákoskeresztúri Újköztemető, 298., 300. és 301. parcella	A parcellák, kivéve a nemzeti sírkert részévé nem nyilvánított temetési helyeket cím: 1108 Budapest, Kozma u. 8-10.
5.	Budapest XIV. kerület, Hősök tere	A tér közutak által körbefogott területe cím: 1146 Budapest, Hősök tere
6.	Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium	A Református nagytemplom épülete cím: 4026 Debrecen, Piac u. 4-6. a Debreceni Református Kollégium épülete cím: 4026 Debrecen, Kálvin tér 16.
7.	Mohácsi Nemzeti Emlékhely	cím: 7785 Sátorhely, Törökdomb
8.	Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark	cím: 6767 Opusztaszer, Szoborkert 68.
9.	Pannonhalma, Bencés Főapátság	cím: 9090 Pannonhalma, Vár 1.
10.	Katonai Emlékpark Pákozd	Katonai Emlékpark Pákozd cím: 8095 Mészeg-hegy
11.	Somogyvár-Kupavár	Szent Egyed bazilika és bencés apátság romjai cím: 8698 Somogyvár, Kupavár-hegy
12.	Székesfehérvár, Romkert	cím: 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér
16
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az egyes kulturális tárgyú törvények
módosítására irányul. Az érintett törvények a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi
LXIV. törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII.
törvény, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény, valamint a jogellenesen kivitt kulturális javak
visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény.
A módosítás a jogalkalmazás során felmerülő problémák orvoslását, a koherens és egyértelmű
szabályozást biztosító pontosítások megtételét, jogszabály-módosításokkal összefüggésben
szükségessé váló módosítások átvezetését, uniós jogalkotásból eredő új feladatok
végrehajtását valamint új javaslatok beépítését szolgálja az alábbiak szerint.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A muzeális intézmények működésének alapja az általuk kezelt és őrzött gyűjtemény, melynek
rendszerese ellenőrzése, felülvizsgálata kiemelten fontos a naprakész nyilvántartás érdekében.
A miniszter ágazati irányítása keretében meghatározza a muzeális intézmények működésének
szakmai szabályait, melynek egyik fontos - de eddig a muzeális intézményekről, a nyilvános
könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban:
Kultv.) nem nevesített eleme - a revízió, illetve a selejtezés.
A 2. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit, valamint rögzíti, hogy a
nyilvános könyvtárak jegyzékét a miniszter vezeti.
A nyilvános könyvtárak jegyzékére korábban az állami és önkormányzati fenntartású
könyvtárak anélkül bekerülhettek, hogy a törvényben előírt alapkövetelményeket és
alapfeladatokat teljesítették volna, elegendő volt a létüket jogi szempontból igazoló
dokumentum beküldése. A Javaslat a követelmények teljesítéséről szóló fenntartói
nyilatkozatot és jogszabályban meghatározott adatok benyújtását is előírja a könyvtár
jegyzékre történő felvételéhez. A módosítás a nyilvános könyvtár szolgáltatásaira vonatkozó
minőségi követelmények érvényesülése érdekében szükséges.
A 3. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a nyilvános könyvtár alapfeladatait azzal, hogy szolgáltatása szervezése
során figyelembe kell vennie a könyvtári minőségirányítás szempontjait. A könyvtár már
régen nem egyszerű könyvkölcsönző hely, hanem korszerű szolgáltató intézmény. A
nyilvános könyvtári szolgáltatások folyamatos jó minősége érdekében kell feladatul szabni a
könyvtárak számára a minőségirányítás szempontjainak alkalmazását.
17
A 4. §-hoz
A városok esetében nem elsődleges cél a szolgáltatások igénybevételével történő nyilvános
könyvtári ellátás ösztönzése, ugyanakkor vannak olyan alacsony lakosságszámú városok,
amelyek esetében ez mégis szükséges lehet a korszerű szolgáltatások megvalósítása
érdekében. A miniszter előzetes véleményének megkérését e kérdés mérlegelésének
szükségessége indokolja.
Az 5. §-hoz
A múzeumok a muzeális intézmények hierarchiájának csúcsán állnak. A korábbi szabályozás
csak az országos múzeumok, illetve a megyei hatókörű városi múzeumok számára írta elő
kötelező jelleggel, hogy a munkatervüket meghatározott mutatók mentén kell elkészíteni. A
Kultv. módosítási javaslata ezt a kötelezettséget minden múzeumra kiterjeszti, ezzel fontos
lépést tesz az egységesen magas szakmai színvonalon működő intézményhálózat kialakítása
felé.
Az országos szakkönyvtárak és a megyei könyvtárak számára szükséges a munkaterv
készítéséhez szakmailag megfelelően kialakított mutatók alkalmazása. Az e paragrafusban
található szabályhoz kapcsolódik a miniszternek rendelet kiadására történő felhatalmazása a
szakmai mutatók meghatározása érdekében.
A 6. §-hoz
A módosítás pontosítja Kultv.-ben szereplő felhatalmazó rendelkezéseket az alábbiak szerint:
-	a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdése a
Kormány számára felhatalmazást ad a közgyűjteményekben és közművelődési
intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakkal kapcsolatos szabályok
rendezésére. Ezzel összhangban a módosítási javaslat a törvényben szereplő felhatalmazó
rendelkezést a nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra szűkíti le;
-	a Kultv. 51. § (2) bekezdés a) pontjába beemelendő új ae) alpontban foglaltakkal
összhangban felhatalmazást ad a revízióval és a selejtezéssel kapcsolatos kérdések rendeleti
úton történő szabályozására;
-	a kiemelt szakmai feladatok és a kiemelt szakmai mutatók szervi hatálya bővítésre kerül az
állami egyetemek könyvtáraival.
A 7. §-hoz
Szövegpontosító, technikai jellegű módosításokat tartalmaz.
A 8. §-hoz
Egyes szövegrészek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik, alapvetően jogtechnikai
megfontolásokból.
A 9. §-hoz
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 8. §-a
módosításának indoka, hogy a Magyarország területén kincskeresés során előkerülő és így
közgyűjteménybe nem kerülő régészeti leletek is ex lege védett javaknak minősüljenek, és így
azokat csak a hatóság engedélyével és ideiglenesen lehessen kivinni az országból.
18
A 10. §-hoz
A Kötv. 44. § (1) bekezdése módosításának célja, hogy az örökségvédelmi szempontok
érvényesítése érdekében a miniszteri jóváhagyás kiterjedjen azon esetekre, amikor a tárgyi
körbe tartozó ingatlant nem vagyonkezelési szerződés, hanem egyéb jogcím alapján
hasznosítják.
A 11. §-hoz
A módosítás az ex lege védett kulturális javak körének pontosabb meghatározását célozza.
A 12. §-hoz
A téves jogértelmezések kizárása érdekében szükséges egyértelművé tenni a rendelkezést és
pontosítani a bizonyítási kötelezettség címzettjét.
A 13. §-hoz
A magyar kultúrpolitika, kulturális diplomácia érdekében szükséges a Kötv. 50. §-át új
védettség-megszüntetési okkal kiegészíteni a célból, hogy közérdekből, széles körű
bemutatás, hozzáférés céljából külföldi intézmények kiemelkedő jelentőségű magyar
alkotásokkal gyarapíthassák állandó gyűjteményüket. A magyar művészet, kultúra
eredményeinek nemzetközi megismertetését segíti elő, ha a hatóság, az egyébként kiviteli
tilalom alá eső, védett alkotások külföldi, állandó múzeumi bemutatása érdekében a
védettséget megszüntetheti.
A 14. §-hoz
A Kötv. 55. § (1) bekezdésének módosítása rögzíti, hogy védett kulturális javak csak
ideiglenesen, ideiglenes kiviteli engedéllyel hagyhatják el az országot. A védett kulturális
javak esetén fennálló kivitel ideiglenes jellege és a visszahozatali kötelezettség alapvető
jelentőségű és törvényi szinten szükséges ennek kifejezett rögzítése.
A 15. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint hatósági engedély birtokában vihetők ki az országból a
legalább ötvenéves kulturális javak. Figyelemmel azonban arra, hogy nem indokolt ilyen
széles körben általánosan előírni a kiviteli engedélyt, a módosítás az engedélyköteles javak
körének szűkebb lehatárolását teremti meg azzal, hogy bizonyos kulturális javak esetén az 1.
melléklet módosításával bevezeti a forgalmi érték kritériumát. E szabályozás bevezetésével
nemcsak életszerűbbé válik az engedélyezési rendszer, hanem a nemzetközi gyakorlathoz és
az EU szabályozáshoz - annak kötelező alkalmazási körén túl is - is közelítünk.
A 16. §-hoz
A kulturális javakkal kapcsolatban új kategóriákat hoz létre a Kötv. módosítása. A
közgyűjtemények és a magántulajdonban lévő védetté nyilvánított kulturális javak mellett
megjelenik a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény (59. §) és a közérdekű kulturális értékek
(60. §) kategóriája, amelyeket a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási
19
Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda vesz nyilvántartásba. Az új kategóriák bevezetését az
elmúlt két évtizedekben végbement társadalmi és gazdasági változások teszik indokolttá: az
állami (köz)gyűjtemények mellett jelentős számban jöttek létre és váltak a nyilvánosság
számára is hozzáférhetővé egyházi, magántulajdonú, alapítványi és egyéb formában
(fenntartásban) működő jelentős gyűjtemények. Ezek számára sok esetben a két korábbi
kategória nem biztosított megfelelő kereteket, így azok jogi értelemben (pl. egy pályázat
elbírálásánál) nem jelenítették meg azt a kulturális értéket, amelyet a tulajdonos (fenntartó) a
nyilvános bemutatás által a kutatás és a közönség számára biztosított. A másik oldalról az
örökségvédelem, a kutatás számára is hasznos e gyűjtemények nyilvántartásba vétele, hiszen
így adataik rendszerezetten, kereshető módon, központi helyen rendelkezésre állnak majd.
A jogszabály a közérdekű kulturális érték fogalmának bevezetésével tudatosan kerüli a
kulturális javak kifejezést, mivel adott esetben e körbe kerülhet olyan tárgy vagy
tárgyegyüttes is, amelyek vagy amelyeknek egyes darabjai egyenként nem minősülnek a
kulturális javak körébe tartozó tárgyaknak, ugyanakkor együttesként vagy önmagukban is
hordozhatnak olyan jellemzőket, amelyek alapján indokolt már a kulturális érték
megnevezéssel illetni.
A 17. §-hoz
A Kormány a Nemzeti Örökség Intézete létrehozásáról szóló 144/2013. (V. 14.) Korm.
rendeletben felállította a Nemzeti Örökség Intézetét. A módosítás az ezen új intézmény
részére meghatározott feladatokra figyelemmel pontosítja a nemzeti és történelmi
emlékhelyekkel kapcsolatos feladatokra vonatkozó rendelkezéseket.
A 18. §-hoz
Az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011.
november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat rendelkezik az Európai
Örökség címre érdemes helyszínek kiválasztásáról. A kiválasztási eljárás az EU határozat
értelmében kétszintű: a határozatban részletesen szabályozott uniós szintű pályázati eljárást
meg kell előznie egy nemzeti szintű kiválasztásnak. A nemzeti szintű kiválasztás
részletszabályainak megalkotására a kultúráért felelős miniszter kapott felhatalmazást.
A 19. §-hoz
A módosítás az alábbiakat figyelembe vevő pontosításra szolgál:
A Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak
visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendők között különös helyet
foglalnak el a második világháború során és azt követően Magyarország területén
jogellenesen eltulajdonított, illetve Magyarország területéről jogellenesen kivitt kulturális
javakkal kapcsolatos ügyek.
A Javaslat rögzíti, hogy a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a
Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak
visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket a Forster Gyula Nemzeti
Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ látja el.
A 20. §-hoz
20
A módosítás a pontosítást szolgálja. Ezen túl a Kötv. 59-60. §-aiban bevezetett rendelkezések
indokolják a nyilvántartások meghatározását.
A 21. §-hoz
A kulturális javak védettségének megszüntetésére irányuló eljárás során a hatóságnak
gyakorlatilag ugyanazokat az eljárási cselekményeket kell lefolytatnia, mint a védetté
nyilvánítási eljárásban, erre tekintettel megszüntetésre irányuló eljárás során is indokolt az
eljárási határidő 3 hónapban történő megállapítása.
A 22. §-hoz
A Javaslat jogharmonizációs klauzulával egészíti ki a Kötv.-t a 1194/2011/EU európai
parlamenti és tanácsi határozat rendelkezéseinek végrehajtására tekintettel.
A 23. §-hoz
A Kötv. 1. mellékletének módosítása a 15. §-ban foglaltakkal összefüggésben indokolt.
A Kötv. 2. mellékletének módosításával kibővül a nemzeti emlékhelyek köre. A Fiumei úti
temető, valamint a pannonhalmi Bencés Főapátság is nemzeti emlékhellyé válik.
A Fiumei úti temető (történelmi nevén: Kerepesi úti temető) a 19. század végére
Magyarország legrangosabb sírkertjévé vált, és ez a rang napjainkban is érvényes. Vannak a
magyar nyelvterületen régebbi temetők is, ám egy sincs, amely ennyire összefonódott volna
19-20. századi történelmünkkel. Területén a dualizmus korától napjainkig minden rendszer
kialakította a maga reprezentatív síremlék-együttesét. Itt zajlott le az utóbbi százötven év
legtöbb fontos temetése és újratemetése, amelyek némelyike jelentős történelmi eseménnyé
vált. A sírkert részleges kiürítése után is mintegy háromezer neves magyar személy nyugszik
itt, mivel a szabadságharctól a második világháborúig ez volt a főváros és az ország
közigazgatási, gazdasági, tudományos és művészeti elitjének legkedveltebb temetkezési
helye. A temető közel ezerháromszáz sírja a Nemzeti Sírkert része.
A pannonhalmi Bencés Főapátság mind a mai napig a bencés szerzetesek, egyidejűleg a
magyar keresztény műveltség központja. A kereszténységet intézményesíteni szándékozó
Géza fejedelem hívására bencés szerzetesek érkeztek Clunyből és Szent Márton hegyén
felépítették kolostorukat, amely nem csak a magyar egyházszervezésben, hanem az
oktatásban, építészetben is kiemelkedő szerepet kapott.
A 24-25. §-okhoz
A rendelkezések elsősorban a szabályozás koherenciáját biztosító módosítások átvezetését
szolgálják.
Ezen túlmenően a nagyberuházások kapcsán az eljárási határidők pontosítását is tartalmazza a
Javaslat, egyrészről a próba- és teljes felületű feltárások elvégzésére vonatkozó
szerződéskötés határideje 15 napra változik, másrészről hatályon kívül helyezésre kerül a
próbafeltárás befejezését követően a feltárás engedélyezése, illetve a további régészeti
feladatellátás meghatározása iránti kérelem benyújtására megállapított határidő. Nem indokolt
21
továbbá a közigazgatási eljárás általános szabályaitól való eltérés az ügyintézési határidőt illetően
az előzetes nyilatkozat, valamint a műemlékhez kapcsolódó örökségvédelmi hatósági jogkörben
való eljárás esetén.
A 26. §-hoz
A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény
kiegészül a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek fogalmi
körének meghatározásával arra tekintettel, hogy a vonatkozó EU-s jogszabály (a tagállam
területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló, 1993.
március 15-i 93/7/EGK tanácsi irányelv) a visszaszolgáltatási eljárás feltételeként határozza
meg az érintett tárgynak az e körbe - jogszabály vagy közigazgatási eljárás alapján - történt
besorolását.
A 27. §-hoz
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) jogtechnikai jellegű módosítása, melynek
célja az eltérő működési formájú szervezetekre vonatkozó szabályozás fogalomrendszerének
összehangolása.
A 28. §-hoz
Az előadó-művészeti területhez kapcsolódó képzési terület az utóbbi években kiegészült,
ennek keretében a drámainstruktor szakhoz a színjáték alapképzési szak szakirányának
akkreditációja történt meg. E szakirány azonban (elsősorban komplexitása miatt) nem a
művészeti, hanem a művészetközvetítési képzési területen belül kapott helyet. Az e szakirány
elvégzésével megszerezhető szakképzettség szervesen kapcsolódik az előadó-művészeti
szervezetek tevékenységéhez, annak Emtv. szerinti szakirányú felsőfokú végzettségek közé
történő beemelése indokolt.
A 29. §-hoz
A kultúráért felelős miniszter a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a
továbbiakban: Vötv.) 4/A. §-a alapján hivatalból, továbbá az állam tulajdonosi jogait
gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére
közigazgatási hatósági eljárás keretében megvizsgálja a világörökségi területen levő, állami
tulajdonban álló vagyonelem használatát és hasznosítását. Mivel egy ilyen eljárás a
világörökségi területek nagysága miatt számos ügyfelet érinthet, indokolt az ügyféllel történő
hirdetményi úton való kapcsolattartás előírása.
A 30. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a Világörökség Szakbizottság tagja az UNESCO Magyar Nemzeti
Bizottság elnöke és főtitkára is.
A 31. §-hoz
22
A világörökségi szakértővé válás feltételeit miniszteri rendeletben kell rögzíteni, melyhez
felhatalmazó rendelkezést szükséges a törvénybe illeszteni.
A 32. §-hoz
A Vötv. 2. § 7. pontja alapján a kultúráért felelős miniszter rendeletben hirdeti ki a
Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékét. Tekintettel arra, hogy a világörökség
várományos helyszínek felülvizsgálatának eredménye jelentős mértékben függ az egyes
helyszínek részeit képező ingatlanok védetté nyilvánításától, amely folyamat még nem
minden helyszín esetében zárult le, szükséges a felülvizsgálat határidejének módosítása.
A 33. §-hoz
A hatálybalépés napjáról rendelkezik.
A 2. § (1) bekezdése vonatkozásában megállapított eltérő hatálybalépés a nyilvános
könyvtárak vezetői vonatkozásában biztosított felkészülési idő érdekében indokolt. A 16. §
vonatkozásában a hatálybalépés ideje a kapcsolódó jogalkotási feladatokra tekintettel került
meghatározásra.
A 34. §-hoz
Jogharmonizációs klauzula a 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat
rendelkezéseinek végrehajtására tekintettel.
23