﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13049. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint
a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével
összefüggő módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. november
1
2013. évi ... törvény
egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális
hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról
1. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
1.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Ebtv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya)
„a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosított,
továbbá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, illetve baleseti ellátásra jogosult személyekre,
valamint szerződés vagy törvény rendelkezése alapján egyes egészségbiztosítási ellátásokra jogosult
személyekre,”
(terjed ki.)
2.	§
Az Ebtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy
baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult,
választása szerint - az e törvényben foglalt kivételekkel - csak az egyik ellátást veheti igénybe.
(2)	Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozási segélyre,
gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1)
bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe,
kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj
igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti
táppénzre jogosult.
(3)	Ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre,
terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási
támogatásra, választásuk szerint az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe.
(4)	A szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozási támogatást és az (1)
bekezdés szerinti ellátásokat egyidejűleg is igénybe veheti.
(5)	Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult
terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó
terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.
2
(6)	Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási
támogatásra, illetve az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosultak, választásuk szerint - kivéve a
(7) bekezdésben foglaltakat - a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.
(7)	A közös háztartásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők valamelyike
gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot.”
3.	§
Az Ebtv. 40. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási
időbe be kell számítani)
„a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély,
gyermekgondozási díj - kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj -
folyósításának az idejét,”
4.	§
Az Ebtv. 42/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
a)	a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a
szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban végzett tevékenység díjazását - ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez
kötött keresőtevékenységét személyesen folytatj a;
b)	a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt - munkavégzés nélkül - megkapja a teljes keresetét,
ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
c)	a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a
terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az
álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az
álláskeresést ösztönző juttatást - részesül;
d)	a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot
meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
e)	a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi
gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a gyermek 1 éves kora után a jogosult
keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó
intézményi elhelyezést;
f)	a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.”
5.	§
(1)	Az Ebtv. 42/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5), (6a)
és (6b) bekezdése szerint kell megállapítani azzal, hogy ha az ellátásra jogosult rendelkezik a
szülést megelőző 2 éven belül 2 aktív félév - a 42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - hallgatói
jogviszonnyal, az ellátás összege nem lehet kevesebb a 42/E. § (4) bekezdésében meghatározott
összegnél.”
3
(2)	Az Ebtv. 42/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 48. § (2), (3) és (6a) bekezdése, valamint a 42/E. § (5) bekezdése alapján maximális
összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül
kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra
meg kell állapítani.”
(3)	Az Ebtv. 42/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, úgy az
(1)	bekezdés szerinti maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.”
6. §
Az Ebtv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, de
legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, azzal, hogy az ellátás
naptári napi összege a szerződés szerinti jövedelem harmincad részét nem haladhatja meg.
(2)	A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (1)-(6)
bekezdése szerint kell megállapítani azzal, hogy ha az ellátásra jogosult rendelkezik a szülést
megelőző 2 éven belül 2 aktív félév - a 42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - hallgatói
jogviszonnyal, az ellátás összege nem lehet kevesebb a 42/E. § (4) bekezdésében meghatározott
összegnél.
(3)	A 48/A. § (2) bekezdésének alkalmazásakor a folyamatos biztosítási időt anya esetében a
szülés, egyéb esetben a jogosultság kezdő napjától kell számítani.
(4)	A 48. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, valamint a 42/E. § (5) bekezdése alapján maximális
összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül
kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra
meg kell állapítani.
(5)	A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás
folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
(6)	Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott gyermekgondozási díj
iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat az (5) bekezdés szerinti
határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.
(7)	Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási
díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege
egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.
(8)	Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, úgy az
(1)	bekezdés szerinti maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.”
7. §
4
Az Ebtv. „Gyermekgondozási díj” alcíme a következő 42/E. §-sal egészül ki:
„42/E. § (1) A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a
szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
a)	a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
b)	a gyermeke születését megelőző két éven belül magyar nyelvű felsőfokú alapképzés,
felsőfokú szakképzés, felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés, továbbá mesterképzés,
egységes, osztatlan képzés, doktori képzés nappali tagozatán legalább két aktív félév hallgatói
jogviszonnyal rendelkezik,
c)	a gyermeke a b) pont szerinti hallgatói jogviszony nappali tagozaton történő fennállása alatt
vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
d)	a gyermeket saját háztartásában neveli, és
e)	magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára.
(2)	Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének
napjától a gyermek 1 éves koráig jár.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti gyermekgondozási díjra az (1) bekezdés szerinti jogosultsági
feltételeknek megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő
a)	meghal, vagy
b)	az (1) bekezdés b)-e) pontjában foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és a 42/A.
§ alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult.
(4)	A vér szerinti apa részére a gyermekgondozási díj a (2) bekezdésben meghatározott
jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra jár, de legfeljebb a gyermek 1 éves koráig.
(5)	Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj havi összege
a)	a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben,
valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján
érvényes kötelező legkisebb munkabér,
b)	a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő
hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum
70 százaléka.
(6)	Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult személy a szülés
napján biztosított és rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a 48. §
(3)	bekezdése alapján kell kiszámítani azzal, hogy az ellátás összege nem lehet kevesebb az (5)
bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott összegnél, valamint nem lehet magasabb havonta a
minimálbér kétszeresének 70 százalékánál.
(7)	Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult biztosított nem
rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét az (5) bekezdés szerint kell
megállapítani.
(8)	Ha az (1) vagy a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult személy az (1)
bekezdés b) pontja szerinti hallgatói jogviszony megszűnését követő 1 éven belül válik jogosulttá az
ellátásra és az ellátás összege nem állapítható meg a (6) bekezdés alapján, a gyermekgondozási díj
összegét az (5) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kell megállapítani.
5
(9)	Az (5) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január
15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes kötelező legkisebb munkabér, illetve
garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(10)	Az (1)-(9) bekezdés szerint megállapított gyermekgondozási díjra a 42/B-42/D. §
rendelkezései közül azokat kell alkalmazni, amelyektől eltérő rendelkezést az (1)-(9) bekezdés nem
tartalmaz.”
8. §
Az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás
nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a
terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj - kivéve a 42/E. § alapján megállapított
gyermekgondozási díj - és a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.”
9.	§
Az Ebtv. 61. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Az igénylő a gyermekgondozási díj 42/E. § alapján történő megállapítása iránti kérelmet
az OEP által rendszeresített és az OEP honlapján közzétett nyomtatványon nyújthatja be.”
10.	§
Az Ebtv. 62. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szülés napján nem biztosított igénylő a gyermekgondozási díj 42/E. § alapján történő
megállapítása iránti kérelmet a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítóhoz nyújthatja be.”
11.	§
Az Ebtv. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos
kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási
díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő
részletes feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”
12.	§
Az Ebtv. 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítás megszűnését
követően folyósított terhességi-gyermekágyi segélyről és a 42/A. §, illetve a 42/E. § alapján
megállapított gyermekgondozási díjról az Art. 16. § (4) bekezdésében meghatározott adatok
feltüntetésével a folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül elektronikus
úton köteles bejelentést tenni az egészségbiztosítónak.”
6
13.	§
(1)	Az Ebtv. a következő 82/H. §-sal egészül ki:
„82/H. § (1) Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a
szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról
szóló 2013. évi ... törvény által megállapított 40. § (2) bekezdés a) pontját, a 42/D. § (2), (4) és (7)
bekezdését, a 42/E. §-t, a 48/A. § (1) bekezdését, a 61. § (5b) bekezdését, a 62. § (1a) bekezdését, a
63. § (3) bekezdését és a 80. § (4) bekezdését a 2013. december 31 -ét követően született gyermekek
után igényelt ellátásokra vonatkozó kérelmek esetében kell alkalmazni.
(2)	Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális
hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013.
évi ... törvény által megállapított 42/C. §-ban foglaltakat a 2014. január 1-jét megelőzően
megállapított gyermekgondozási díjakra is alkalmazni kell.
(3)	Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális
hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013.
évi ... törvény által megállapított 39. §-ban foglaltakat a 2013. december 31-ét követően született
újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított
gyermekgondozási díjra is alkalmazni kell.
(4)	A 2014. január 1-je előtt született gyermekek esetében a 39. §-nak a 2013. december 31-én
hatályos szövegét kell alkalmazni, ha az ellátások közötti választás a 2013. évre vonatkozik.”
(2)	Az Ebtv. 82/H. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális
hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013.
évi ... törvény 6. §-ával megállapított 42/D. §-t a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásra
való jogosultság esetében kell alkalmazni.”
14.	§
Az Ebtv. 41. § (1) bekezdés b) pontjában a „díjazást, és” szövegrész helyébe a „díjazást, a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását és” szöveg lép.
15.	§
Az Ebtv.-nek az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
szóló 2013. évi CXXVII. törvény 53. §-ával megállapított 82/G. § (1) bekezdése a „42. §-t, 42/D §-
t,” szövegrész helyett „42. §-t” szöveggel lép hatályba.
2.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
16. §
7
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 20/A. §
(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a
gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a
továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha
a)	a gyermek az első életévét betöltötte,
b)	a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
c)	a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről
lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő
igénylésével, és
d)	a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel
gyermekgondozási segélyt folyósítanak.”
17.	§
A Cst. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az
örökbefogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját -
kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat.”
18.	§
A Cst. 21/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek
hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy
időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.”
19.	§
(1)	A Cst. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási
támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti
esetet - csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.”
(2)	A Cst. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Gyermekgondozási segélyre való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre
tekintettel állhat fenn azzal, hogy e bekezdés alkalmazásában az egyazon várandósságból született
ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.”
20.	§
A Cst. 39. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi szöveg
jelölése (1) bekezdésre módosul:
8
„(2) A gyermekgondozási segélyre jogosult személy az (1) bekezdésben foglaltakon túl
köteles bejelenteni az ellátásra való jogosultságát nem érintő keresőtevékenység folytatásának
tényét, valamint a heti munkaidejének mértékét.”
21.	§
A Cst. 45. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:]
„f) a jogosult fizetési számlaszámára, valamint a gyermekgondozási támogatásra jogosult
személy esetében a keresőtevékenység folytatásának tényére és a heti munkaidejére vonatkozó
adat;”
22.	§
A Cst. a következő 50/C. §-sal egészül ki:
„50/C. § Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a
szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról
szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított 25. § (2) és (3) bekezdésében és 27. § (1) bekezdés a)
pont ab) alpontjában foglaltakat a 2013. december 31-ét követően született vagy a szülő, gyám
háztartásába került első gyermek esetében, továbbá azon 2013. december 31-ét követően született
vagy a szülő, gyám háztartásába került második vagy további gyermek esetében kell alkalmazni,
akinek a szülője, gyámja a háztartásában 2014. január 1-jét megelőzően született vagy háztartásba
került, a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti életkorú gyermeket nevel.”
23.	§
A Cst. 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „átmeneti bányászjáradékot” szövegrész
helyébe az „átmeneti bányászjáradékot, a terhességi-gyermekágyi segélyt valamint a
gyermekgondozási díjat” szöveg lép.
24.	§
Hatályát veszti a Cst. 20/A. § (4) bekezdés b) pontjában az „ - ide nem értve a kereső
tevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt - ”szövegrész.
3.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
25.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdés 5. pontjában a
„státuszáról, illetve” szövegrész helyébe a „státuszáról, a gyermekgondozási díj vagy a
gyermekgondozási segély folyósítása melletti munkavégzésének tényéről, illetve” szöveg lép.
4.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.
törvény módosítása
26. §
9
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.
törvény 4. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes
személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál
figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó)
munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100
ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális
hozzájárulási adó alanya
a)	a pályakezdő munkavállalók után az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/B. § (2)
bekezdése szerint,
b)	a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint,
c)	a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás
folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2)
bekezdése szerint,
d)	a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás
folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (3)
bekezdése szerint, vagy
e)	a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók
után az Eat. 462/E. § szerint
a foglalkoztatás első két évében, a d) pont szerinti esetben a foglalkoztatás első három évében
igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott
esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés
alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek
munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes
munkaidőt.”
5.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
törvény módosítása
27.	§
(1)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/D. §-át megelőző alcím helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban
részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény ’
(2)	Az Eat. 462/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„462/D. § (1) A gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési
támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy
folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló
személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt
vehet igénybe.
10
(2)	Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési
kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények
összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott - gyermekgondozási díjban
vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesülő - természetes személyt (munkavállalót)
az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a
munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de
legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében és 14,5 százalékával a
foglalkoztatás harmadik évében.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően a részkedvezmény egyenlő a természetes személyt
(munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál
figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó)
munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első három évében és 14,5
százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, ha a foglalkoztatott
a)	a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel
családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben
részesült vagy részesül, vagy
b)	gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
(4)	A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő
hónaptól számított 45. hónap, a (3) bekezdés alapján 69. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig, a (3)
bekezdés alapján 5 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre
utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót
az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának
megszűnésétől kell számítani.
(5)	A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító
egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, családtámogatási
kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az
egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás
birtokában érvényesítheti.
(6)	A (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és
gyermekgondozási segély esetén - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - szükséges a legalább három
gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, kincstár által kiadott
igazolás.
(7)	A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a
kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve, a (3) bekezdés szerinti
kedvezmény esetén a foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér.
(8)	A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell
tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy az anyasági ellátás folyósításának
megszűnését követő foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás megkezdődik.
(9)	A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény érvényesítését - a jogosultsági feltételek
fennállása esetén - nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának
megszűnését követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét, a (3) bekezdés szerinti kedvezmény esetén
2014.	január 1-jét megelőzően kezdődött.”
11
6.	Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi
CXXVII. törvény módosítása
28.	§
Nem lép hatályba az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények
módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény 38. §-a.
7.	Záró rendelkezések
29.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 6. § és a 13. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
12
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gyermekvállalás ösztönzése, az élveszületések számának növelése érdekében a
törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a gyermekvállalás és -nevelés, valamint a kisgyermekes
szülők számára a munkaerőpiacra való visszatérés feltételeinek javítását célzó intézkedéseket vezet
be. Ezek közé tartozik a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel járó ellátások melletti
munkavállalás feltételeinek kedvezőbbé tétele, több gyermek vállalása esetén az egyes gyermekek
után járó ellátások párhuzamos folyósítása lehetőségének megteremtése, a felsőoktatási
tanulmányokat folytató fiatalok és pályakezdő diplomások gyermekgondozási díjra (GYED) való
jogosultságának biztosítása, valamint a gyermekgondozási ellátások igénybevétele után ismét
munkába állni szándékozó három- és többgyermekes szülők foglalkoztatása esetén igénybe vehető
adókedvezmény időtartamának meghosszabbítása.
Ezen intézkedések bevezetése érdekében a Javaslat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.), a családok támogatásáról szóló 1998.
évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a
továbbiakban: Art.), a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.), valamint az egyes egészségügyi és
egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény módosítását
tartalmazza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás pontosítást tartalmaz arra nézve, hogy az Ebtv. hatálya mely személyekre terjed
ki.
A 2. §-hoz
A hatályban lévő szabályok értelmében ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg
egy gyermekgondozási ellátás vehető igénybe, tekintet nélkül arra, hogy esetleg több gyermek után
is járna az ellátás, vagyis újabb gyermek születése esetén az idősebb testvér után folyósított ellátást
a lejárta előtt meg kell szüntetni. A többgyermekes családmodell vonzóbbá tétele, valamint a
családok támogatása érdekében a gyermekgondozási ellátások folyósítása ideje alatt született újabb
gyermek esetén a korábbi ellátás nem szűnik meg, hanem továbbfolyósításra kerül a jogosultsági
idő teljes időtartamára. A javasolt módosítás az intézkedés hatálybalépését megelőzően született
gyermekeket abban az esetben érinti, ha 2014. január 1-jét követően a családban újabb gyermek
születik.
13
A szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg több gyermekgondozási
ellátásra is jogosultak lesznek, azzal a korlátozással, hogy a gyermekgondozási segély esetében
legfeljebb két GYES együttes folyósítására van lehetőség.
A közös háztartásban élő gyermek jogán a gyermekgondozási ellátásokat a szülők választása
szerint bármelyik szülő igénybe veheti, azzal a korlátozással, hogy egyidejűleg mindkét szülő nem
vehet igénybe gyermekgondozási ellátást.
A 3. §-hoz
Pontosítani szükséges, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges
előzetes 365 napi biztosítási időbe nem számít bele a hallgatói jogviszony alapján megállapított
gyermekgondozási díj folyósításának ideje.
A 4. §-hoz
A jelenlegi szabályok szerint a GYED folyósítása mellett a munkavégzés nem megengedett.
A GYES folyósítása idején a gyermek egyéves korát követően korlátozottan lehetséges a
munkavégzés, legfeljebb heti 30 órában. A családok anyagi helyzetének, jövedelemszerzési
lehetőségének javítása érdekében indokolt a gyermekgondozási ellátások folyósítása melletti
korlátlan munkavégzés engedélyezése.
A gyermek korai fejlődése zavartalanságának biztosítása indokolja, hogy a korlátlan
munkavállalás lehetősége csak a gyermek egy éves korát követően nyílik meg.
Az 5-6. §-hoz
A Javaslat a fiatalabb életkorban történő gyermekvállalás érdekében a GYED-re való
jogosultságot kiterjeszti a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató, a jogosultsági
feltételeknek megfelelő hallgatók részére. A rendelkezések az ezen speciális jogcímen megállapított
ellátásnak az Ebtv. rendszerébe illesztéséhez szükséges kiegészítéseket, hivatkozásokat tartalmazza.
A 7. §-hoz
A módosítás alapján az szerezhet - az általános feltételektől eltérően - gyermekgondozási
díjra való jogosultságot, aki a szülést megelőző két éven belül magyar nyelvű felsőfokú alapképzés,
felsőfokú szakképzés, felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés, továbbá mesterképzés,
egységes, osztatlan képzés, doktori képzés nappali tagozatán legalább két aktív félév hallgatói
jogviszonnyal rendelkezik, a hallgatói jogviszony nappali tagozaton történő fennállása alatt szül és
a gyermekét saját háztartásában neveli.
További kedvezmény, hogy a fentiekben felsorolt hallgatói jogviszony szünetelését, illetve
megszűnését követő 1 éven belül szülő nő is jogosult lesz gyermekgondozási díjra.
A biztosítottakra vonatkozó szabályoktól eltérően a gyermek születésekor nem terhességi-
gyermekágyi segély kerül folyósításra, hanem már a születés napjától GYED jár a gyermek egyéves
korának betöltéséig.
A 8-10. §-hoz
A GYED-re való jogosultságnak a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató
hallgatókra való kiterjesztése miatt szükséges a vonatkozó jogszabályhelyek kiegészítése.
14
A 11. §-hoz
A módosítás során a jogszabályhely kiegészítésre kerül a gyermekgondozási díjjal.
A 12. §-hoz
A GYED-re való jogosultságnak a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató
hallgatókra való kiterjesztése miatt szükséges a vonatkozó jogszabályhelyek kiegészítése.
A 13. §-hoz
Az egyes módosítások alkalmazásának időbeli hatályát állapítja meg. A felsőoktatásban részt
vevő hallgatók által igénybe vehető GYED-re vonatkozó szabályok a 2013. december 31-ét
követően született gyermekek után igényelt ellátásokra vonatkozó kérelmek esetében érvényesek.
A korlátlan munkavégzés lehetősége, valamint a gyermekgondozási ellátások folyósítása ideje
alatt született újabb gyermek esetén a korábbi ellátás továbbfolyósítása a jogosultsági idő teljes
időtartamára az intézkedés hatálybalépését megelőzően, azaz 2014. január 1-je előtt született
gyermekekre is kiterjed. A jogosultsági idő lejárta előtt szüneteltetett ellátások kérelemre
felélednek.
A 14. §-hoz
2014.	január 1-jétől a nevelőszülők feladataikat egy speciális foglalkoztatási jogviszony
keretében látják el, ami a jelenlegi szabályok szerint keresőtevékenységnek minősül, így a
terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság szempontjából kizáró feltételt jelent. A módosítás
lehetővé teszi, hogy a nevelőszülő a feladatait a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának
időtartama alatt is elláthassa.
A 15. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Javaslat egyrészt 2014. január 1-jei hatállyal módosítja, majd 2015.
január 1-jei hatállyal újra megállapítja az Ebtv. 42/D. §-át, az egyes egészségügyi és
egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény ugyanezen §
módosítására irányuló módosításai - ide értve az azok alkalmazására vonatkozó átmeneti
rendelkezéseket is - tárgytalanná váltak. A rendelkezés a normakollíziót hivatott feloldani.
A 16. §-hoz
A rendelkezés a Cst. módosításával biztosítja a szülők számára annak lehetőségét, hogy a
gyermekgondozási segély - a jogosultsági idő lejártáig - akkor is továbbfolyósításra kerüljön, ha
testvér születése miatt a szülő terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy
gyermekgondozási segélyre válna jogosulttá. Továbbra is érvényesül ugyanakkor az a rendelkezés,
amely szerint a szülők közül egyidejűleg csak az egyikük veheti igénybe az ellátást. A rendelkezés
tisztázza, hogy egy családban akkor sem lehet két személy jogosult gyermekgondozási segélyre, ha
az egyik gyermekgondozási segély jogosultja a nagyszülő lenne.
A 17-18. §-hoz
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a szülő a gyermek egyéves korát követően
a gyermekgondozási segély folyósítása mellett teljes munkaidőben munkát vállalhasson. A
15
módosítás az örökbefogadói, valamint a nagyszülői gyermekgondozási segélyre vonatkozó
keresőtevékenység-korlátot nem érinti.
A 19. §-hoz
A módosítás szerint a gyermekgondozási segély - a jogosultsági idő lejártáig - akkor is
továbbfolyósíthatóvá válik, ha testvér születése miatt a szülő újabb gyermekgondozási segélyre
válna jogosulttá. A gyermekgondozási segélyből ugyanakkor egyidejűleg legfeljebb két ellátás
folyósítható, ide nem értve azt az esetet, amikor valamelyik várandósságból ikergyermekek
születnek. Ebben az esetben az ikergyermekenként egyidejűleg folyósított ellátásokat egy ellátásnak
kell tekinteni. A közös háztartásban élő szülők közül a gyermekgondozási támogatásokat
egyidejűleg továbbra is csak az egyik szülő veheti igénybe.
A 20. §-hoz
Annak érdekében, hogy a gyermekgondozási segély melletti, a gyermek egyéves korát
követően folytatható keresőtevékenység időkorlátja eltörlésének hatása nyomon követhető legyen, a
módosítás az ellátásra való jogosultságot nem érintő keresőtevékenység folytatására vonatkozó
bejelentési kötelezettséget ír elő a jogosult számára.
A 21. §-hoz
A módosítás a családtámogatási ügyben eljáró hatóság által kezelhető adatok körét pontosítja
a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy által folytatott keresőtevékenységre
vonatkozó bejelentési kötelezettséggel összefüggésben.
A 22. §-hoz
A szakasz átmeneti rendelkezést tartalmaz. Eszerint a több gyermekre tekintettel járó
gyermekgondozási támogatások együttfolyósítására vonatkozó rendelkezéseket egyrészt a 2013.
december 31 -ét követően született, illetve a jogosult háztartásába került első gyermekekre kell
alkalmazni, másrészt azon családok esetén, ahol a 2014. január 1-jét megelőzően született,
gyermekgondozási segélyre jogosító életkorú gyermeknek 2013. december 31 -ét követően testvére
születik (illetve új gyermek kerül a háztartásba).
A 23. §-hoz
A Javaslat a szülők számára biztosítja annak lehetőségét, hogy a gyermekgondozási segély - a
jogosultsági idő lejártáig - akkor is továbbfolyósításra kerüljön, ha testvér születése miatt a szülő
terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre válna
jogosulttá.
A 24. §-hoz
A szülő esetében a gyermek egyéves korát követően folytatott, 30 órát meghaladó
keresőtevékenység a módosítás szerint már nem kizáró körülmény. Mivel a nagyszülő számára a
gyermekgondozási segélyre való jogosultság csak a gyermek egyéves korától állapítható meg, a
szülő esetében a keresőtevékenységből adódó kizáró körülmény ilyenkor már nem állhat fenn, így a
vonatkozó rendelkezést hatályon kívül kell helyezni.
A 25. §-hoz
16
A család és a munkavégzés összeegyeztetése érdekében tett lépések hatásának, a
gyermekgondozási támogatásban részesülők foglalkoztatási mutatói alakulásának figyelemmel
kíséréséhez szükséges, hogy a gyermekgondozási támogatásban részesülők által végzett
keresőtevékenységről naprakész adatok álljanak rendelkezésre. Az Art. módosítása ezért kiegészíti
a munkaadók által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé teljesítendő havi adóbevallási kötelezettség
adattartalmát a munkavállaló gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban való
részesülésének tényére vonatkozó adattal.
A 26. §-hoz
A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás
folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető szociális
hozzájárulási adókedvezmény kibővítésével összhangban bővül a szakképzési hozzájárulás alól
mentességet élvezők köre. A módosítás alapján a GYED-ben, GYES-ben részesülő és három vagy
több gyermeket nevelő, valamint a GYET-ben részesülő szülőket foglalkoztató kifizetők a jelenlegi
szabályokhoz képest további kedvezményt kapnak: a foglalkoztatás első három évében mentesülnek
a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.
A 27. §-hoz
Az Ebtv. gyermekgondozási díj mellett történő munkavégzés tilalmára vonatkozó szabály
feloldásával a GYED-re vonatkozó szabályokkal összhangba kerül a szociális hozzájárulási adó
kedvezmény igénybevételére vonatkozó rendelkezés is. A foglalkoztató tehát akkor is jogosult a
kedvezmény érvényesítésére, ha gyermekgondozási díjban részesülő szülőt foglalkoztat.
A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesülő és három vagy több
gyermeket nevelő, valamint a gyermeknevelési támogatásban részesülő szülőket foglalkoztató
kifizetők a jelenlegi szabályokhoz képest további két évig kapnak adókedvezményt: a foglalkoztatás
első három évében mentesülnek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, a foglalkoztatás 4. és
5.	évében pedig 14,5%-os kedvezményt érvényesíthetnek.
Az átmeneti szabályok módosítása értelmében a folyamatban lévő jogviszonyok esetén is
alkalmazhatók az új szabályok.
A 28. §-hoz
Tekintettel arra, hogy jelen Javaslat 2014. január 1-jei hatállyal módosítja az Ebtv. 42/D. §-át,
az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi
CXXVII. törvény ugyanezen § módosítására irányuló 38. §-a tárgytalanná vált, így az nem lép
hatályba.
A 29. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezések.