﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13051. számú
törvényjavaslat
egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2013. november
1
2013. évi ... törvény
Egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról
1.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
1.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 3. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A vizekkel és a vízilétesítményekkel összefüggő állami feladatok körében az
igazgatási tevékenységeket (a továbbiakban: vízügyi igazgatás) a vízügyi igazgatási szervek
végzik.
(2)	A vízügyi igazgatási szervek látják el - a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya
alá tartozó vizek és vízilétesítmények kivételével - az állami tulajdonban lévő vizek és
vízilétesítmények vagyonkezelését, azok üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel, azon állami tulajdonban lévő vizek és
vízilétesítmények, amelyek vonatkozásában vízitársulat vagyonkezelői joga vagy kezelői joga
van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, vagy egyébként vízitársulat üzemeltetésében
állnak, e törvény erejénél fogva a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv
vagyonkezelésébe kerülnek.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik.
(5)	Az ingatlanügyi hatóság a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (7 a)
bekezdésében foglaltakra tekintettel és az ott rögzített feltételekkel, a vízügyi igazgatási szerv
egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján köteles bejegyezni a vízügyi igazgatási
szerv vagyonkezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásba, és egyidejűleg törölni a vízitársulat
vagyonkezelői jogát vagy kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásból.
(6)	A vízitársulat az üzemeltetési és fenntartási feladatokat a vagyonkezelői jogának vagy
kezelői jogának az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséig köteles ellátni.
(7)	A vízitársulat által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik személlyel
kötött szerződésben a korábbi vagyonkezelő vagy kezelő helyébe a (3) bekezdésben kijelölt
vagyonkezelő lép.”
2.	§
A Vgtv. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A helyi önkormányzati tulajdonban vagy magántulajdonban lévő, belvízelvezetést
vagy öntözést szolgáló vízfolyások, csatornák üzemeltetését és fenntartását - a tulajdonos
ellenérték nélküli felajánlását követően megkötött üzemeltetési szerződés alapján - a
működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv látja el.
(2) A vízügyi igazgatási szerv végzi a helyi önkormányzati tulajdonban vagy
magántulajdonban lévő azon belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló vízfolyások, csatornák
üzemeltetését és fenntartását is, amelyre a vízügyi hatóság kijelölte.”
2
3.	§
(1)	A Vgtv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami tulajdonban lévő, valamint a 6/A. § szerint állami üzemeltetésbe és
fenntartásba kerülő vizek és vízilétesítmények üzemeltetésének és fenntartásának költségeit -
a 9. és 10. §-ban foglaltakra is figyelemmel - a közérdek mértékéig a központi költségvetés
útján kell biztosítani.”
(2)	A Vgtv. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az állami tulajdonban lévő vízfolyás medrének és parti sávjának lehatárolásáról a
vízügyi igazgatási szerv gondoskodik.”
4.	§
A Vgtv. 16. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhárítással összefüggő feladata:)
,,e) a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő
vízkárelhárítási tervek és fejlesztési tervek elkészítéséhez és felülvizsgálatához adatok
szolgáltatása, valamint a folyók menti nyílt ártéri települések esetében a vízkárelhárítási
tervek elkészítése és a meglévő tervek felülvizsgálata;”
5.	§
(1)	A Vgtv. 45. § (7) bekezdés másodiky) pontja helyébe a következő z) pont lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„z) a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályainak”
(rendeletben történő megállapítására.)
(2)	A Vgtv. 45. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Felhatalmazást kap a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter a folyók
nagyvízi medrére vonatkozó kezelési tervek rendeletben történő megállapítására.”
6.	§
A Vgtv. a következő 45/D-45/G. §-sal egészül ki:
„45/D. § (1) A helyi önkormányzatnak és a magántulajdonosnak e rendelkezés
hatálybalépésétől számított három hónap áll rendelkezésre, hogy a tulajdonában álló,
belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló vízfolyást, csatornát felajánlja üzemeltetésre és
fenntartásra a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szervnek.
(2)	A vízügyi igazgatási szerv e rendelkezés hatálybalépésétől számított hat hónapon belül
a)	szakmailag ellenőrzi a helyi önkormányzattól vagy magántulajdonostól érkező felajánló
nyilatkozatot abból a szempontból, hogy az üzemeltetési és fenntartási célú átadásra
felajánlott vízfolyás, csatorna belvízelvezetési vagy öntözési célokat szolgál-e, és
3
b)	vizsgálja, hogy az átvételre fel nem ajánlott vízfolyás- vagy csatornaszakasz akadályozza-e
a belvizek elvezetését vagy az öntözővíz továbbítását.
45/E. § (1) Ha a vízügyi igazgatási szerv a 45/D. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai
ellenőrzés eredményeképpen megállapítja, hogy a felajánlott vízfolyásnak, csatornának a
belvízelvezetésben vagy az öntözésben betöltött szerepe közérdekű, a vízfolyás, csatorna
tulajdonosával - az üzemeltetési és fenntartási feladatok átvállalásáról - üzemeltetési
szerződést köt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti üzemeltetési szerződés megkötése és a szerződés hatálybalépése
között legfeljebb három hónap időtartamot kell biztosítani, amely alatt a vízügyi igazgatási
szerv a vízfolyás és a csatorna üzemeltetésre, fenntartásra történő átvételét előkészíti.
45/F. § (1) Ha a vízügyi igazgatási szerv a 45/D. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat
eredményeképpen megállapítja, hogy a belvízelvezetést vagy öntözővíz-továbbítást
akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz átvétele szükséges, kezdeményezi a vízügyi
hatóságnál magának üzemeltetőként, fenntartóként történő kijelölését.
(2)	Ha a 45/E. § (1) bekezdése szerinti üzemeltetési szerződés megkötésére az (1) bekezdés
szerinti kijelölési kezdeményezést követően kerül sor, a vízügyi igazgatási szerv a kijelölés
iránti kérelmét visszavonja és a vízügyi hatóság az eljárást megszünteti.
(3)	A vízügyi hatóság hatvan napon belül lefolytatott hatósági eljárásban a vízügyi igazgatási
szervet üzemeltetőnek és fenntartónak akkor jelöli ki, ha
a)	megállapítja, hogy az adott vízfolyásnak, csatornának a belvízelvezetésben vagy az
öntözésben betöltött szerepe közérdekű, és
b)	a vízfolyás, csatorna elhanyagolt állapota akadályozza az öntözővíz-továbbítást vagy
belvízhelyzet kialakulását idézheti elő.
(4)	A vízügyi hatóság kijelölő döntése két évig hatályos és fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható.
(5)	A kijelölő döntés a közléstől számítva legfeljebb három hónap időtartamot biztosít arra,
hogy a vízügyi igazgatási szerv a vízfolyást, csatornát üzemeltetésre és fenntartásra átvegye.
45/G. § (1) A 45/E. § (1) bekezdésében és a 45/F. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő
közérdekűség fennállását a vízügyi igazgatási szerv vizsgálja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen a vízügyi igazgatási szerv
kezdeményezheti
a)	az üzemeltetési szerződés felülvizsgálatát,
b)	a kijelölő döntés felülvizsgálatát vagy időbeli hatályának meghosszabbítását.
(3)	A belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló vízfolyás, csatorna tulajdonosa
kezdeményezheti az üzemeltetési szerződés vagy a kijelölő döntés felülvizsgálatát, ha a
szerződés megkötését vagy a hatósági döntés kiadását megalapozó közérdekűség álláspontja
szerint már nem áll fenn.
(4)	A vízügyi hatóság a kijelölő döntést hivatalból visszavonja, ha a vízfolyás, csatorna
tulajdonosa és a vízügyi igazgatási szerv üzemeltetési szerződést köt. A szerződéskötésről a
vízügyi igazgatási szerv 15 napon belül tájékoztatja a vízügyi hatóságot.”
4
7.	§
A Vgtv. 1. számú melléklet 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„30. vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás): a károsan sok vagy károsan
kevés víz elleni szervezett tevékenység, ideértve a kártételek megelőzését szolgáló
védőművek építését, rekonstrukcióját, fejlesztését, üzemeltetését és fenntartását, valamint a
védekezést követő helyreállítást is;”
8.	§
A Vgtv. 24. § (7) bekezdésében a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szövegrész helyébe a
„vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.
9.	§
Hatályát veszti a Vgtv.
a)	45. § (8) bekezdés o) pontja,
b)	1. számú melléklet 13. pontjában az „ ,a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és
közcélú vízilétesítményekkel összefüggő feladatok, valamint a vízügyi hatósági hatáskör
gyakorlása kivételével” szövegrész.
2.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
módosítása
10.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1)
bekezdése a következő n)-p) ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„n) a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének mint jogi jellegnek a feljegyzése,
o) a vízfolyás mint művelés alól kivett terület bejegyzése, valamint a parti sáv mint jogi jelleg
feljegyzése,
p) vizek és vízilétesítmények vagyonkezelői jogának vízügyi igazgatási szerv vagy a helyi
önkormányzat részére történő bejegyzése.”
3.	A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása
11.	§
(1)	A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vt.tv.) 1. § 4. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
5
(E törvény alkalmazásában:)
„4. elkülönített vagyon: az üzemeltetésre, fenntartásra és fejlesztésre a települési
önkormányzattól vagy a magántulajdonostól átvett művek, valamint a tulajdonos részéről a
vízitársulatnak az üzemeltetésre, fenntartásra és fejlesztésre juttatott pénzeszköz;”
(2)	A Vt.tv. 1. § 32. és 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„32. társulati közfeladat: a társulat működési területén a társulat tagjainak közös érdekeit,
valamint üzemeltetési szerződés esetén a települési önkormányzati tulajdonban lévő vizek és
vízilétesítmények fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését szolgáló vízgazdálkodási
tevékenység;
33. társulati művek: a vízitársulat saját tulajdonában lévő művek, valamint a települési
önkormányzati vagy magántulajdonban lévő azon művek, amelyek fenntartására,
üzemeltetésére és fejlesztésére a tulajdonos a vízitársulattal üzemeltetési szerződést köt;”
12.	§
A Vt.tv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vízitársulat a társulati műveken területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági
vízhasznosítási feladatokat lát el, a társulati műveket fenntartja, üzemelteti és fejleszti.”
13.	§
A Vt.tv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § A társulat az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, önkéntes
támogatásokból és a vállalkozásból származó eredményéből végzi tevékenységét. A társulat
közfeladataihoz történő önkormányzati hozzájárulás mértékéről, folyósításának feltételeiről az
üzemeltetési szerződésben kell rendelkezni.”
14.	§
A Vt.tv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § A települési önkormányzati és a magántulajdonba tartozó társulati művekre a
tulajdonos köthet a vízitársulattal - versenyeztetés nélkül - üzemeltetési szerződést.”
15.	§
A Vt.tv. a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § Az állami tulajdonnak minősülő, az 1992. január 1-jei rendező mérleg és rendező
eredménykimutatás készítéséről szóló miniszteri rendelet alapján a vízitársulat jegyzett
tőkéjébe átsorolt közcélú vizek és vízilétesítmények könyv szerinti értékét 2014. december
31-ig a vízitársulati jegyzett tőkéből ellentételezés nélkül, adó-, járulék- és illetékmentesen ki
kell vonni, és a közcélú vizek és vízilétesítmények könyv szerinti értékével a jegyzett tőkét le
kell szállítani.”
6
16. §
Hatályát veszti a Vt.tv.
a)	1. § 37. pontja,
b)	62. §-a.
4.	Záró rendelkezés
17. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2014. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 2. §, a 11. § és a 12. § 2014. október 1-jén lép hatályba.
7
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	A hatályos törvényi szabályozás szerint a vízitársulatok felett a törvényességi felügyeletet a
cégbíróság, a szakmai felügyeletet a társulat működési területe szerinti vízügyi igazgatóság
látja el. Jelenleg Magyarországon 83 vízitársulat működik, átlagos területi nagyságuk 100
ezer hektár, az általuk üzemeltetett közcélú művek hossza átlagosan 448 km. A vízitársulatok
közül 54 rendelkezik önálló, legalább 5 fő szakembert foglalkoztató munkaszervezettel, a
többi vízitársulat a vízügyi műszaki feladatokat, vagy a feladatok egy részét jelenleg
vállalkozók bevonásával látja el. A munkaszervezettel rendelkező társulatok összlétszáma
meghaladja az 1000 főt.
A vízitársulatok kezelésében lévő állami, önkormányzati és magántulajdonban lévő
vízilétesítmények hossza 37638 km, amelyből az önkormányzattól üzemeltetésre, illetve a
magántulajdonosoktól használatra átvett vízilétesítmények hossza 9166 km. A további 28472
km forgalomképes állami tulajdonba tartozó mű, amely magában foglalja az üzemeltetésre
átvett (5928 km) és az 1992. év óta a társulati jegyzett tőkébe tartozó társulati műveket
(22544 km).
Az üzemeltetésre átvett 5928 km forgalomképes vízgazdálkodási létesítménynek a fővárosi és
megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Korm. rendelet) 29. § (9) bekezdése szerint a mezőgazdasági szakigazgatási szervektől a
vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe kell kerülniük. Ezeknek a vízilétesítményeknek
ugyan a földművelésügyi igazgatóság volt a vagyonkezelőjük, a tényleges üzemeltetést
azonban 1999-2000. év óta a vízitársulatok végzik. A törvényjavaslat (a továbbiakban:
Javaslat) - összhangban a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a
továbbiakban: vagyontörvény) vagyonkezelői jogra vonatkozó rendelkezéseivel - annyiban
jelent változást, hogy törvényi szinten vagyonkezelőnek jelöli ki a vízügyi igazgatóságokat a
forgalomképes állami tulajdonban lévő vízilétesítmények vonatkozásában.
Az üzemeltetésre átvett vízilétesítmény és vízfolyás mellett rendezni szükséges a szintén
forgalomképes állami vagyonba tartozó, de az 1992. január 1-jei rendező mérleg és rendező
eredménykimutatás készítéséről szóló 6/1992. (III. 18.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése szerint
a vízitársulati jegyzett tőkében is feltüntetett 22544 km vízilétesítmény kezelői, üzemeltetési
jogát is. Ezeknek az állami tulajdonba tartozó vízilétesítményeknek a tulajdoni helyzetét
szintén úgy rendezi a Javaslat, hogy vagyonkezelőként a vízügyi igazgatóság kerül
megjelölésre.
A fentiekkel összhangban a vízitársulatok állami tulajdonú vízilétesítményeken való
vagyonkezelői vagy kezelői joga megszűnik. A vagyonkezelői feladatokat a továbbiakban a
vízügyi igazgatóság látja el.
2.	A belvíz elleni védekezés megerősítését és az öntözővíz-továbbítás eredményességének
fokozását szolgálja a Javaslat azon rendelkezése, amely szerint a helyi önkormányzati
tulajdonban vagy magántulajdonban lévő vízfolyások, csatornák fenntartását és üzemeltetését
is - a tulajdonos felajánlása esetén - a vízügyi igazgatóság ellenérték nélkül átvállalhatja.
Ezáltal a vízügyi igazgatóság kezelésébe kerülő - nem állami tulajdonú - vízfolyások,
vízilétesítmények fenntartásának és üzemeltetésének költségeit az állam viseli.
Az egységes üzemeltetés megteremtése a mezőgazdasági vízszolgáltatás hatékonyságának
növelésével jár, és garanciát jelenthet arra, hogy az állami vagyonkezelésben lévő folyóktól és
kisvízfolyásoktól az önkormányzati tulajdonú létesítményeken keresztül a víz valamennyi
gazdához eljuthasson, azokhoz is, akikhez közvetlenül egy magántulajdonban lévő csatornán
keresztül érkezik öntözési célú víz. Az egységes üzemeltetés a belvízvédekezés
eredményesebbé tételét is szolgálja.
8
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) módosítása
értelmében a Javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a települési önkormányzatok és a
magántulajdonosok a tulajdonukban lévő kisvízfolyásokat, csatornákat üzemeltetésre és
fenntartásra az államnak felajánlhassák, ha az belvíz-elvezetési vagy öntözővíz-továbbítási
rendeltetésű.
Ezt követően a vízügyi igazgatóság a felajánlásokat három hónap időtartam alatt szakmailag
ellenőrzi annak érdekében, hogy valóban az öntözővíz-továbbításban vagy belvízelvezetésben
szerepet betöltő vízfolyás és csatorna kerüljön átvételre. Amennyiben fel nem ajánlott
kisvízfolyás- és csatornaszakaszok üzemeltetésének és fenntartásának átvétele is szükséges a
közérdekű belvízelvezetés és öntözővíz-továbbítás érdekében, a vízügyi hatóság az adott
vízfolyás, vízilétesítmény vonatkozásában a vízügyi igazgatóságot hatósági határozatban
üzemeltetőnek kijelölheti.
Az átvételről szóló üzemeltetési szerződés, illetve a kijelölő határozat alapján a vízügyi
igazgatóságnak három hónap áll rendelkezésre az adott kisvízfolyás és csatorna gyakorlati
átvételére, így a felajánlott létesítmények tekintetében az állam által biztosított egységes
üzemeltetés 2014. október 1-jével megkezdődhet.
3.	A 2013. évi dunai árvízi védekezés során szerzett tapasztalatok alapján a törvényjavaslat
javaslatot tesz
-	a nagyvízi mederkezelési terveknek a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős
miniszter (belügyminiszter) általi kihirdetésére,
-	a nagyvízi meder jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzésének mielőbbi
megvalósítása érdekében a feljegyzési eljárás tárgyi díjmentességére,
-	az állami tulajdonban lévő vízfolyás medrének és parti sávjának lehatárolására, és ezt
követően a vízfolyás, mint művelés alól kivett terület díjmentes bejegyzésére, illetve a
parti sáv díjmentes feljegyzésére,
-	az árvíz által veszélyeztetett nyílt ártéri települések tekintetében a települési
vízkárelhárítási tervek vízügyi igazgatóság általi elkészítésére, illetve
felülvizsgálatára.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A vagyontörvény 11. §-a szerint a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel vagy
kivételesen törvényben történő kijelöléssel jön létre. A törvény alapján kijelöléssel létrejött
vagyonkezelői jog - ha a törvény másként nem rendelkezik - az adott törvényben
meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény hatálybalépésének napján
keletkezik. A kijelölés során rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelői jog létesítése
ingyenesen vagy visszterhesen történik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a
tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza.
A vagyontörvény fenti rendelkezéseinek figyelembevételével a tervezet újraszabályozza a
Vgtv. 3. §-át, és a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények mellett a
forgalomképes állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények vagyonkezelőjeként is a vízügyi
igazgatási szervet, a működési terület szerinti vízügyi igazgatóságot jelöli meg. A
vagyonkezelési jog létesítése ingyenesen történik a rendelkezés hatálybalépésének napján. A
vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt-
vel, illetve NFA-val megkötésre kerülő vagyonkezelési szerződés tartalmazza.
9
A javaslat szerint a kizárólagos állami tulajdonban álló, illetve a forgalomképes állami
tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények vagyonkezelését is a vízügyi igazgatóság látja el,
azonban a vagyonkezelői joguk nem terjed ki a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi
CCIX. törvény szerinti ivóvíz- és szennyvízközmű-hálózatra.
Az ingatlanügyi hatóság (a járási hivatal földhivatala) a vagyonkezelői jogot köteles a
vagyontörvény 11. § (7a) bekezdése alapján, az ott rögzített feltételek fennállása esetén a
vízügyi igazgatóság egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján - már a
vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően is - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni,
és egyidejűleg a vízitársulat vagyonkezelői vagy kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásból
törölni. Amennyiben a vagyontörvény 11. § (7a) bekezdés feltételei nem teljesülnek, a
vagyonkezelő a szerződés megkötését követően kérelmezi - a vagyonkezelési szerződés
benyújtásával - a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.
a 2. §-hoz
A belvíz elleni védekezés megerősítését és az öntözővíz-továbbítás eredményességének
fokozását szolgálja az a javaslat, amely szerint a helyi önkormányzati tulajdonban vagy
magántulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák fenntartását és üzemeltetését - az érintettek
felajánlása esetén - a vízügyi igazgatóság ellenérték nélkül átvállalhatja.
Továbbá a vízügyi igazgatási szerv végzi a helyi önkormányzati vagy magántulajdonban lévő
azon belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló vízfolyások, csatornák fenntartását és
üzemeltetését is, amelyre a vízügyi hatóság hatósági döntésben kijelölte.
a 3. §-hoz
A Vgtv. pontosítását tartalmazza, mivel a hatályos szöveg a már nem létező fejezeti kezelésű
Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat pénzeszközeinek felhasználására történő
hivatkozást, illetve a vízügyi közfeladat finanszírozása tekintetében a külön törvény szerinti,
társulati hozzájárulásból történő feladatellátásra való utalást is tartalmaz.
A vízügyi igazgatóság által kezelt vízfolyások, csatornák üzemeltetési és fenntartási költségét
az állam viseli.
Egyben új feladatként jelentkezik, hogy az állami tulajdonban lévő vízfolyás medrének és
parti sávjának lehatárolásáról a vízügyi igazgatási szerv gondoskodjon.
a 4. §-hoz
A folyók menti nyílt ártéri települések tekintetében a települési vízkárelhárítási tervek vízügyi
igazgatóság általi elkészítését, illetve felülvizsgálatát írja elő.
A nyílt ártér fogalmát a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.
26.) Korm. rendelet határozza meg, amely szerint ott beszélünk nyílt ártérről, ahol nincs
árvízvédelmi védvonal (töltés), hanem a természetes domborzati viszonyok határozzák meg
azt a területet, amit a folyó medréből kilépő víz - az árvíz - szabadon elönthet.
A nyílt ártéri területekre eső településeken a védekezés alapja a körtöltés létesítése, amely a
Vgtv. 1. mellékletének 5. pontja szerint elsőrendű árvízvédelmi létesítménynek minősül és
fenntartása a helyi önkormányzat kötelezettsége. A törvényjavaslat ezeknek a körtöltéssel
védett, vagy körtöltéssel nem is rendelkező településeknek az esetében írja elő, hogy - a
további védekezés alapját képező - települési vízkárelhárítási terveket a vízügyi igazgatási
szerv az önkormányzatok helyett elkészíti.
10
az 5. §-hoz
Jelenleg a Vgtv. 45. § (7) bekezdése két y) pontot tartalmaz, amely jogtechnikailag nem
megfelelő és módosításra szorul. Ezért a második y) pontban szereplő felhatalmazó
rendelkezést - tartalmán nem változtatva - z) pontként szerepeltetjük.
Egyúttal módosul a miniszteri rendeletek kiadására vonatkozó felhatalmazás. A továbbiakban
az árvízi megelőzéshez és védekezéshez közvetlenül kapcsolódó nagyvízi mederkezelési
terveket a vízkárelhárításért felelős miniszter, azaz a vízügyi igazgatási szerveket irányító
belügyminiszter állapítja meg.
a 6. §-hoz
Átmeneti rendelkezésként, a 2. §-hoz kapcsolódva szabályozza az önkormányzati vagy
magántulajdonban lévő vízfolyások, csatornák átvételi rendjét.
E szerint a települési önkormányzatoknak és a magántulajdonosoknak a fő szabály szerint
három hónap áll rendelkezésükre, hogy a tulajdonukban lévő kisvízfolyásokat, csatornákat
üzemeltetésre és fenntartásra az államnak felajánlják.
Ezt követően a vízügyi igazgatóság a felajánlásokat három hónap időtartam alatt szakmailag
ellenőrzi annak érdekében, hogy az öntözővíz-továbbításban vagy belvízelvezetésben szerepet
betöltő vízfolyás és csatorna átvételére kerüljön sor. Amennyiben fel nem ajánlott
kisvízfolyás- és csatornaszakaszok üzemeltetésének és fenntartásának átvétele is szükséges a
belvízelvezetés vagy öntözővíz-továbbítás garantálása érdekében, a vízügyi hatóság az adott
vízfolyás, vízilétesítmény vonatkozásában a vízügyi igazgatóságot hatósági határozatban
üzemeltetőnek kijelölheti. Üzemeltetési szerződés megkötésére természetesen az olyan
vízfolyások, csatornák esetében is lehetőség van, amelyet nem a törvény hatálybalépését
követő három hónapon belül ajánlottak fel, hanem azt követően, a vízügyi igazgatási szerv
által lefolytatott vizsgálati szakaszban, vagy a hatósági eljárás során.
Az átvételről szóló üzemeltetési szerződés, illetve a kijelölő határozat alapján a vízügyi
igazgatóságnak három hónap áll rendelkezésre az adott kisvízfolyás és csatorna gyakorlati
átvételére, így a felajánlott létesítmények tekintetében az állam által biztosított egységes
üzemeltetés 2014. október 1-jével kezdődhet meg, a hatósági döntéssel kijelölt vízfolyások,
csatornák esetében pedig a hatósági döntés közlését követő 90. naptól.
Mivel a polgári jogi jogviszony elsődlegességet élvez a kijelölő hatósági döntéshez képest,
ezért üzemeltetési szerződés megkötésére a hatósági döntés hatálya alatt is lehetőség van.
Ilyenkor a vízügyi hatóság a kijelölő döntést hivatalból visszavonja.
a 7. §-hoz
A vizek kártételei elleni védelem és védekezés, azaz a vízkárelhárítás fogalmának pontosítását
tartalmazza a gyakorlati tapasztalatok alapján, az egységes jogalkalmazás megvalósítása
érdekében. A vízkárelhárításnak része ugyanis a védekezésen túlmenően a megelőzés és a
helyreállítás is, így a megelőzést szolgáló védőművek építését, rekonstrukcióját, fejlesztését,
üzemeltetését és fenntartását, valamint a védekezést követő helyreállítást a vízkárelhárítás
részének kell tekinteni.
a 8. §-hoz
A szövegcserés javaslat a Vgtv. nagyvízi mederkezelési tervekre vonatkozó 24. § (7)
bekezdését annyiban módosítja, hogy a mederkezelési terveket a vízügyi igazgatási szervek
irányításáért felelős miniszter hirdeti ki.
11
a 9. §-hoz
A vízgazdálkodásért felelős miniszternek a nagyvízi mederkezelési terv rendeletben történő
kihirdetésére vonatkozó felhatalmazását (Vgtv. 45. § (8) bekezdés o) pontja) az előző §-okkal
összhangban hatályon kívül helyezi, mivel a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős
miniszter kap a rendeletalkotásra felhatalmazást.
A Vgtv. 1. melléklet 13. pontja a mezőgazdasági célú vízgazdálkodás fogalmát tartalmazza.
Az egységes vízgazdálkodási rendszer megteremtésére tekintettel a fogalom módosítására
szorul, hiszen a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és közcélú vízilétesítmények
szintén hozzájárulnak a mezőgazdasági célú vízgazdálkodáshoz, a forgalomképes és a
kizárólagos állami tulajdonú művek egyaránt állami vagyonkezelésbe tartoznak, így a tervezet
a fogalom pontosítására tesz javaslatot.
a 10. §-hoz
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvénynek a tárgyi
mentességekről szóló 32/C §-ának kiegészítését tartalmazza, amely szerint a nagyvízi meder
és a parti sáv, mint jogi jelleg feljegyzése, illetve a vízfolyás bejegyzése tárgyi díjmentes
eljárásnak minősül.
Szintén tartalmazza a vizek és vízilétesítmények vagyonkezelői jogának vízügyi igazgatási
szerv vagy a helyi önkormányzat részére történő bejegyzése díjmentességét, hogy a
vízitársulat kezelői jogának törlése és az állami vagy önkormányzati vagyon felett a
vagyonkezelői jog tulajdoni lapon történő szerepeltetése mielőbb megvalósulhasson.
a 11. §-hoz
Egyrészt az elkülönített vagyon fogalmát pontosítja, mivel az állami vagyon kikerül a
vízitársulat vagyonából, így elkülönített vagyona azt már nem tartalmazhatja. Egyben a
társulati művek további része sem elkülönített vagyon automatikusan, hiszen a vízitársulat
saját tulajdonát képező művek a saját vagyon részei, így csak az üzemeltetésre átvett műveket
és az üzemeltetésükre kapott pénzeszközt kell elkülönített vagyonnak tekinteni.
Másrészt a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vt.tv.) társulati
közfeladat fogalmának módosítását tartalmazza, mivel a forgalomképes állami tulajdonú
vizek és vízilétesítmények kezelését a továbbiakban a vízügyi igazgatóságok fogják ellátni,
vagyonkezelőként felelősséget vállalva a művek üzemeltetésében, fenntartásában és
fejlesztésében. Így a társulati közfeladat fogalomból kikerül az állami művek kezelése.
Harmadikként a társulati művek fogalma változik, amely magában foglalja:
-	a vízitársulat saját tulajdonában lévő vízilétesítményt,
-	az önkormányzati tulajdonban lévő művet, amelyek fenntartására, üzemeltetésére és
fejlesztésére a tulajdonos a vízitársulattal üzemeltetési szerződést kötött, vagy
-	magántulajdonban lévő művet, amelyek fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére a
tulajdonos a vízitársulattal üzemeltetési szerződést kötött.
12
a 12. §-hoz
A vízitársulat az általa üzemeltetett vízgazdálkodási műveken területi vízrendezési,
vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el.
Az állami és önkormányzati vagyon tekintetében vagyonkezelő - a vagyontörvény
figyelembevételével - a vízitársulat nem lehet (vagyontörvény 18. § (9) bekezdése és 3. § (1)
bekezdés 1. pontja).
A vízitársulat által eddig kezelt állami vízilétesítmények a vízügyi igazgatóság
vagyonkezelésébe kerülnek, fenntartások, üzemeltetésük és fejlesztésük elsődleges felelőse a
vízügyi igazgatóság lesz, ezért a társulati feladatellátás tartalmának módosítását
(csökkentését) tartalmazza a törvényjavaslat.
a 13. §-hoz
A társulat az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, önkéntes
támogatásokból és a vállalkozásból származó eredményéből végzi tevékenységét. A társulat
közfeladataihoz történő önkormányzati hozzájárulás mértékéről, folyósításának feltételeiről az
üzemeltetési szerződésben kell rendelkezni.
A társulat a továbbiakban állami műveket nem kezel, így központi költségvetési támogatásra
sem tarthat igényt.
a 14. §-hoz
Az üzemeltetési szerződés megkötésének rendjére vonatkozó szabályt tartalmaz, és kiemeli,
hogy nincs szükség a versenyeztetésre.
a 15. §-hoz
A vízitársulatok jegyzett tőkéjébe 1992-ben került a forgalomképes állami tulajdonú
vizilétesítmények értéke, mivel az 1992. január 1-jei rendező mérleg és rendező
eredménykimutatás készítéséről szóló 6/1992. (III. 18.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése szerint
a közcélú létesítmények értékét a jegyzett tőkébe át kellett sorolni.
A közcélú vizek és vizilétesítmények ugyanakkor továbbra is állami tulajdonban vannak és a
tulajdonosi joggyakorló azokat nem idegenítette el, a vízilétesítményeknek csak az értéke
került számviteli szempontból a társulati jegyzett tőkében feltüntetésre.
Hangsúlyozandó, hogy az állami tulajdonban lévő, közcélú vizilétesítmények jegyzett
tőkében történő feltüntetése ellentétes a Vt.tv-vel, mivel a Vt.tv. jelenleg hatályos 1. § 4.
pontja értelmében is a közcélú vizek és vízilétesítmények a társulat elkülönített vagyonába
tartoznak, és a jegyzett tőkébe csak a társulat saját vagyona sorolható (1. § 37. pont).
A vízitársulatok esetében is a jegyzett tőkét a cégjegyzékben fel kell tüntetni, azonban a
jegyzett tőkére vonatkozóan (ellentétben a Kft-nél a törzstőkével vagy az Rt-nél az
alaptőkével) minimális összeg nem került meghatározásra.
A fentiek alapján a forgalomképes állami tulajdonnak a vízitársulati jegyzett tőkéből történő
kivonására és így a jegyzett tőke leszállítására van szükség, amelynek teljesítését a jelen § írja
elő.
13
a 16. §-hoz
A Vt.tv. 1. § 37. pontjának hatályon kívül helyezésére teszünk javaslatot, mivel az 1992.
január 1-jei rendező mérleg és rendező eredménykimutatás készítéséről szóló 6/1992. (III.18.)
PM rendelet 6. § (2) bekezdése szerint a közcélú létesítmények értékét a jegyzett tőkébe
ugyan át kellett sorolni, azonban az állami tulajdon nem került elidegenítésre és nem vált a
vízitársulat saját vagyonává. Egyben a jegyzett tőke és a saját tőke fogalmát a számviteli
törvény rendezi, külön szabály és fogalom megállapítására nincs szükség.
A Vt.tv. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerint a vízitársulat köteles a társulati művek körébe
tartozó állami tulajdonú vizekre és vízilétesítményekre a 41. § (1) bekezdésében
meghatározott hozzájárulást is tartalmazó vagyonkezelői, üzemeltetői, az önkormányzati és
egyéb tulaj donú vizekre és vízilétesítményekre használati (üzemeltetési) szerződést kötni
2010. december 31-ig. A határidő eltelt, azonban az üzemeltetési szerződések megkötésére
nem került sor. Továbbá a vízitársulat vagyonkezelő nem lehet és társulati hozzájárulás a
megállapodásban nem írható elő. Ezért javaslatot teszünk a § törlésére.
a 17. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz. Azon rendelkezések, amelyek az önkormányzati és
magántulajdonnál az üzemeltetésre, fenntartásra történő átvételt követően alkalmazandók,
később lépnek hatályba.