﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13052. számú
törvényjavaslat
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az
ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest 2013. november
1
2013. évi ... törvény
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az
ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról
1. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
1.	§-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) E törvény alkalmazása során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ptk.) Ötödik Könyvének Negyedik Részében meghatározott
ingatlan-nyilvántartási rendelkezések szerint - az e törvényben meghatározott eljárási
szabályok figyelembevételével - kell eljárni.”
2.	§
Az Inytv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás - az ingatlanok e törvényben meghatározott
adatai (a továbbiakban: ingatlanadatok) kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartás.
Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességére és ennek anyagi jogi joghatásaira az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében - ha e
törvény eltérően nem rendelkezik - a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt
ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn.
(3)	Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultak személyazonosító és
lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
(4)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis - az ellenkező bizonyításáig
-	hitelesen tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény
rendelkezései szerint meghatározott állami alapadat-tartalmat.
(5)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről,
továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról - a (6) bekezdés kivételével - az
ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása
helyes és teljes.
(6)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített, továbbá
törölt (érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni,
hogy az nem áll fenn. A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki az állami ingatlan-
nyilvántartási térképi adatbázis helyességét, teljességét vitatja.
2
(7)	A Ptk.-nak az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegére vonatkozó
rendelkezése tekintetében az adatok helyessége alatt az adatoknak az okiratokkal való
egyezőségét is érteni kell.”
3.	§
Az Inytv. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés alkalmazásában gazdálkodó szervezet alatt a nemzeti
adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló
törvény szerinti fogalmat kell érteni.”
4.	§
Az Inytv. 12. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(12. § A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni:)
„ a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt,
aa)	ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, vagy
ab)	ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos annak az ingatlan-
nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetését kérte,”
5.	§
Az Inytv. 17. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag
jelentős tények jegyezhetők fel:
1.	a jogosult
1.1.	kiskorúsága,
1.2.	gondnokság alá helyezése,
2.	a jogosulttal szemben megindított
2.1.	felszámolási eljárás,
2.2.	végelszámolás,
3.	a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének
cégjegyzékből történő törlése,
4.	kisajátítási eljárás megindítása,
5.	telekalakítási eljárás megindítása,
6.	felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás
megindítása,
7.	földminősítési eljárás megindítása,
8.	az ingatlanügyi hatósági határozat elleni
8.1.	jogorvoslati kérelem,
8.2.	ügyészi felhívás,
8.3.	ügyészi fellépés
benyújtása,
8.4.	felügyeleti eljárás megindítása,
3
9.	a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy
azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,
10.	az ingatlan jogi jellege,
11.	a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy
megkeresés elutasítása,
12.	épület
12.1.	létesítése,
12.2.	lebontása,
13.	az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,
14.	jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós
környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
15.	bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
16.	bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom
elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,
17.	elidegenítési és terhelési tilalom, vagy elidegenítési tilalom,
18.	az e törvényben meghatározott
18.1.	perek,
18.2.	büntetőeljárás
megindítása,
19.	árverés, vagy nyilvános pályázat kitűzése,
20.	a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
21.	a tulajdonjog fenntartással történt eladás,
22.	a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
23.	a ranghely megváltoztatása,
24.	a társasházakról szóló törvény szerinti,
24.1.	a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának
legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása,
24.2.	a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának
legalább négyötödét feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása,
továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
25.	az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
26.	a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye.
(2)	Az (1) bekezdés 1-14. pontjaiban meghatározott tények feljegyzésének
elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a
feljegyzés visszamenőleges hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell
alkalmazni. A 15-26. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása
esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző
harmadik jogszerzővel szemben.”
6.	§
Az Inytv. 30. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdésekkel egészül ki:
„(2a) A bejegyzés Ptk. szerinti törlésére
4
a)	a jogügylet érvénytelenségét vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válását
megállapító jogerős bírósági döntés, és a törlésre irányuló megkeresés,
b)	a tulajdonszerzéshez szükséges, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági
döntésnek saját hatáskörben vagy ügyészi felhívás nyomán történő visszavonása, és a
törlésre irányuló megkeresés, vagy
c)	a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban szereplő szerződő felek által a
megállapodásuk megszüntetése, és a bejegyzés törlése iránti együttes kérelme
alapján kerülhet sor.
(2b) A Ptk. bejegyeztetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit nem kell
alkalmazni, ha a közbenső jogszerzést jogerős bírói döntés, vagy jogerős közjegyzői
végzés megállapítja.”
7.	§
Az Inytv. 44. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A beadványokat az iktatószámok sorrendjében, az ingatlanügyi hatósághoz
történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. A
bejegyzéshez, feljegyzéshez fűződő joghatály beálltára, valamint az azonos napon
érkezett beadványok bejegyzésének a sorrendjére, a bejegyzések ranghelyére a Ptk.-
nak a rangsor elvére, a rangsorra és a ranghelyre vonatkozó rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal, hogy a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontnak - az
azonos napon érkezett beadványokra vonatkozó eltérésekkel - a bejegyzés, feljegyzés
iránt benyújtott kérelem, megkeresés hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
ingatlanügyi hatóság általi iktatásának az időpontját kell tekinteni. A bejegyzés
alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthető iratot a rangsor megállapításánál nem lehet
figyelembe venni.
(2)	A beadványok rangsora valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd által
ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása alapján
változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző
tanúsítja. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a
szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet.”
8.	§
Az Inytv. 54. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bejegyzés, feljegyzés Ptk. szerinti kijavításáról, illetve a határozat
kiegészítéséről, továbbá a bejegyzéssel, feljegyzéssel, adatok átvezetésével (e
bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: bejegyzés) kapcsolatos döntés saját
hatáskörben történő kijavításáról, módosításáról, visszavonásáról az ingatlanügyi
hatóság újabb döntést hoz, egyidejűleg a bejegyzést helyesbíti, törli, illetve a hiányzó
bejegyzést pótolja. Az újabb döntését közli a kérelmezővel, valamint mindazokkal,
akikkel az eredeti döntést közölte. A Ptk.-nak a bejegyzésben, feljegyzésben történt
hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, más hasonló elírás és helytelen megjelölés
5
kijavítására vonatkozó rendelkezését az adatváltozás átvezetésére is megfelelően
alkalmazni kell.”
9.	§
(1)	Az Inytv. 67. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„Betekintés a tulajdoni lap tartalmába és az ingatlan-nyilvántartási okirattárba”
(2)	Az Inytv. 67. §-a a következő (2)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(2) Az ingatlan-nyilvántartás, vagy a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény
alapjául szolgáló okirat szerinti jogosult, illetve kötelezett teljes bizonyító erejű
magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg:
a)	minden olyan magán- és közokirat, hatósági határozat tartalma, amely a jogosult,
illetve a kötelezett bejegyzése, törlése alapjául szolgált, vagy széljegyzés alapjául
szolgált, és
b)	a tulajdonosok jegyzéke (névmutató).
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak megismerhetők akkor is, ha a kérelmező írásban
igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy
hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(4)	Széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alatt az ingatlan tulajdoni lapján
széljegyen feltüntetett, jog bejegyzése, jogilag jelentős tény feljegyzése, adatváltozás
átvezetése, vagy azok törlése iránt benyújtott kérelmet, törvényben feljogosított
szervtől származó megkeresést kell érteni.”
10.	§
Az Inytv. „Másolatok kiadásának módja” alcíme a következő 68/A. §-sal egészül ki:
„68/A. § (1) A tulajdoni lapról a következő papír alapú másolatok állíthatók ki,
valamint - az e törvényben meghatározottak szerint - elektronikus dokumentumként a
következő másolatok szolgáltathatók:
a)	teljes másolat, amely valamennyi bejegyzést tartalmaz,
b)	szemle, amely kizárólag a - másolat kiállításának, illetve elektronikus úton
történő lekérdezésének időpontjában - fennálló bejegyzéseket tartalmazza.
(2)	A tulajdoni lap tartalma - az (1) bekezdésben foglaltakon túl, e törvény
felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerinti - részadat-
szolgáltatás formájában is megismerhető. A részadatot az ingatlanügyi hatóság
tanúsítvány formájában szolgáltathatja.
(3)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmáról kiadott másolat
lehet:
a) szemle másolat: amely a hatályos térképi állapotot tartalmazza,
6
b)	teljes másolat: amely a hatályos térképi állapot mellett az előzetes térképi
változásokat is tartalmazza.
(4)	Térkép, ingatlan-nyilvántartási térkép alatt a földmérési és térképészeti
tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami ingatlan-nyilvántartási térképi
adatbázist kell érteni.”
11.	§
Az Inytv.
a)	23. § (3) bekezdésében a „ha” szövegrész helyébe a „ha-t”,
b)	24. § (4) bekezdésében „Az önálló tulajdonú” szövegrész helyébe „A 12. § a)
pontja szerinti”,
c)	50. § (1) bekezdésében az „elidegenítési és terhelési tilalmat” szövegrész
helyébe az „elidegenítési és terhelési tilalmat, vagy elidegenítési tilalmat”,
d)	52. § (1) bekezdésének f) pontjában az „a)-g)” szövegrész helyébe az „1-10.”,
e)	72. § (1) bekezdés e) pontjában az „elidegenítési és terhelési tilalom”
szövegrész helyébe az „elidegenítési és terhelési tilalom, vagy elidegenítési tilalom”
szöveg lép.
12.	§
Hatályát veszti az Inytv.
a)	3. §-a és az azt megelőző alcím címe,
b)	4. §-a és az azt megelőző alcím címe,
c)	7. § (3) bekezdése,
d)	8. §-a és az azt megelőző alcím címe,
e)	16. § i) pontjában az „(önálló zálogjog)” szövegrész,
f)	30. § (1) bekezdése,
g)	32. § (3) bekezdésében az „(önálló zálogjog)” szövegrész,
h)	32. § (5) bekezdésében az „(önálló zálogjog)” szövegrész,
i)	50. § (2) bekezdése b) és c) pontjában az „önálló zálogjog,” szövegrész,
j) 54. § (1) és (2) bekezdése,
k) 63. §-a,
l) 64. § (1) bekezdése e) pontjában az „„illetőleg önálló zálogjogba foglalt”
szövegrész.
13.	§
Ez a törvény 2014. március 15-én lép hatályba.
7
Indokolás
Általános indokolás
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) jelentős változásokat
eredményez az ingatlan-nyilvántartási szabályozást illetően. A legfontosabb változás,
hogy az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi joghatásait érintő, alapvető szabályok az új
Ptk. Ötödik, Dologi jogi könyvében kerültek elhelyezésre. Nem tartalmazza
ugyanakkor a magánjogi kódex az ún. „kataszteri” (térképi) nyilvántartásra, továbbá a
nyilvántartás vezetésére, az eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, így azok
továbbra is az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Inytv.) szabályozási körébe
tartoznak, éppúgy, mint a nyilvántartásba felvenni szükséges és lehetséges ingatlanok
meghatározása. Mindezekre tekintettel, a két törvény közötti összhang megteremtése,
illetve a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében az Inytv. átfogó
felülvizsgálatára volt szükség. Mindezek mellett a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) generális
szabályaitól való eltérés biztosítása érdekében, az Inytv.-ben értelemszerűen továbbra
is szerepeltetni kell egyes speciális eljárási szabályokat, illetve utalni kell arra, hogy a
Ket.-től való eltérés tekintetében az ingatlan-nyilvántartási eljárásban - az Inytv.
mellett - a Ptk. „eljárási” szabályai is irányadóak. A magánjogi kódex ugyanis
tartalmaz az anyagi jogi joghatásokkal szorosan összefüggő, ugyanakkor kifejezetten
eljárási jellegű (alaki) rendelkezéseket is, ráadásul a jelenlegi szabályozástól részben
eltérő tartalommal.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az új rendelkezések egyértelművé teszik, hogy az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi -
és egyes eljárásjogi (alaki) - szabályait az új Ptk. Ötödik Könyve tartalmazza, illetve
alapvetően meghatározza a két törvény kapcsolódó rendelkezéseinek az egymáshoz
való viszonyát. Az ingatlan-nyilvántartási törvényből (Inytv.) a Ptk-val párhuzamos
rendelkezések elhagyásra kerülnek, az Inytv. jövőbeni szabályozási tárgya az ingatlan-
nyilvántartás eljárási szabályainak megállapítása.
A 2. §-hoz
Az új Ptk. 5:165. §-a értelmében az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó
jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles
nyilvántartása, továbbá tartalmazza az ingatlanoknak és az oda bejegyzett
személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait. Az új Ptk. 5:170. §-a szerint az
ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen
tanúsítja. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége - a Ptk. szellemében is - alapvetően
azt jelenti, hogy mindenki bízhat abban, hogy azok a jogok, amelyeket az ingatlan-
nyilvántartás feltüntet, megilletik a jogosultként bejegyzett személyt, és az ingatlanon
8
csak azok a korlátozások állnak fenn, amelyek be vannak jegyezve. A közhitelesség a
az ingatlanok adataira (ún. kataszteri adatok) nem terjed ki.
Az Inytv. 5. §-ának újraszabályozását egyrészt a párhuzamos szabályozás
megszüntetése indokolja, másrészt az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének, illetve
az ahhoz fűződő speciális - a Ket. általános szabályozásától jelentősen eltérő -
jogvédelmi hatálynak az egyértelmű körülhatárolása teszi szükségessé.
A Ket. közhitelességre vonatkozó rendelkezései az ingatlan-nyilvántartás tekintetében
általános jelleggel nem zárhatóak ki [Ket. 86. § (1a) bekezdés], azonban tekintettel
arra, hogy a Ket. „generális” szabálya alapján jelenleg közhitelesnek minősülő adatkör
(pl.: terület-nagyság, művelési ág) tekintetében a jóhiszeműen és ellenérték fejében
szerzőkre irányadó jogvédelmi hatály kiterjesztése beláthatatlan következményekkel
járna, ezért a Ket. 82. §-ának (1) bekezdése alapján az ingatlan-nyilvántartásban
közhitelesnek minősülő adatkör leszűkítése indokolt. A jogvédelmi hatály kizárása
mellett ugyanakkor indokolt kimondani, hogy az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-
nyilvántartásban feltüntetett adatokat nemcsak valósnak (helyesnek), hanem az
átvezetés alapjául szolgáló okiratnak is megfelelőnek kell tekinteni.
A 3. §-hoz
Az új Ptk. nem tartalmazza a gazdálkodó szervezet gyűjtőfogalmat, ezért a tervezet az
Inytv. 9. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában kiutal a nemzeti adatvagyon körébe
tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény rendelkezéseire.
A 4. §-hoz
A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 97. §-a
alapján az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Ha az építkező nem, vagy
csak részben tulajdonosa a földterületnek, a törvény lehetővé teszi, hogy a föld és az
épület tulajdonjoga elváljon egymástól, ha törvény vagy az építkezőnek a
földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodása így rendelkezik. Ennek megfelelően
rendezi az épület önálló ingatlanként történő feltüntetését az Inytv. jelenleg hatályos
szövege is. Az új Ptk. 5:18. § (2) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonosa
rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék
be az ingatlan-nyilvántartásba. Az új Ptk. fenti rendelkezésére tekintettel szükséges az
Inytv. módosítása, amely - az új Ptk.-ban foglaltaknak megfelelően - lehetővé teszi,
hogy az épület abban az esetben is önálló ingatlanként kerüljön bejegyzésre az
ingatlan-nyilvántartásba, ha ezt az ingatlan tulajdonosa kéri, így tehát az épület önálló
ingatlanként történő feltüntetésének a fenti javaslat elfogadása esetén nem lesz
feltétele, hogy az épület és a földrészlet tulajdonjoga elváljon egymástól.
Az 5. §-hoz
A föld tulajdonjogának az épület tulajdonjogától való elválása esetén a felek a
földhasználat tekintetében szerződéses szabályozásban állapodhatnak meg, az új Ptk.
biztosítja annak lehetőségét, hogy a földhasználat szerződéses szabályozásának ténye -
immár harmadik személyekre is kiható hatállyal - feljegyzésre kerüljön az ingatlan-
9
nyilvántartásba. Az új Ptk magyarázata szerint a felek „ezt a megállapodást nemcsak
az építkezés előtt, hanem annak során vagy annak befejeztével is megköthetik, ezen
megállapodás határozza meg a törvényi szabályokon túlmenően a földtulajdonos és az
építkező közötti jogviszony tartalmát. A föld és az épület tulajdonosa közötti
megállapodás kötelező erejét az új Ptk. harmadik személyekre is kiterjeszti annak
érdekében, hogy a föld vagy a telek tulajdonosának az eredeti, külön tulajdonjogot
engedő megállapodásában védett érdekei tulajdonosváltozás esetén is
érvényesülhessenek. Ennek a megállapodásnak a hatálya akkor terjed ki a földrészlet
vagy az épület tulajdonjogát vagy azokon haszonélvezeti, használati jogot megszerző
személyekre is, ha és amennyiben azt az ingatlan-nyilvántartásba benyújtják és ott
feljegyezték. A benyújtás elmulasztása a megállapodás érvényességét nem érinti, csak
a megállapodás harmadik személyekre kiterjedő hatályát zárja ki.” Ez indokolja a
földhasználat szerződéses szabályozása ténye ingatlan-nyilvántartásba történő
feljegyzésének a biztosítását azáltal, hogy az Inytv. ezen tényt az ingatlan-
nyilvántartásba feljegyezhető tények között felsorolja. A hatályos szabályozáshoz
képest további tartalmi változás, hogy az új Ptk. biztosítja nem csak az elidegenítési és
terhelési tilalom, hanem kizárólag elidegenítési tilalom kikötését is, ennek megfelelően
került megfogalmazásra a 15. pont. A hatályos szabályozáshoz képest a 18. pontban
megfogalmazott felsorolásból elhagyásra került a zár alá vételt megelőző biztosítási
intézkedés, tekintettel arra, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.)
módosítása 2014. január 1-jétől a biztosítási intézkedés jogintézményét hatályon kívül
helyezi, amellyel összhangban módosításra kerül az Inytv. is. Az új Ptk.
szabályozásával összhangban az Inytv. normaszövegéből hatályon kívül helyezésre
kerülnek a törölt zálogjog ranghelyének fenntartására, valamint a törölt zálogjog
ranghelyével történő rendelkezésre utaló szabályozások, tekintettel arra, hogy ezen
jogintézmények alkalmazását az új Ptk. már nem teszi lehetővé. Az Inytv. 17. § (2)
bekezdése szintén az új Ptk. vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kerül
újraszabályozásra.
A 6. §-hoz
Az Inytv. 30. §-ának kiegészítését az indokolja, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló
okiratot kiállító hatóság is visszavonhatja a határozatát (pl.: kisajátítás), illetőleg a
bejegyzés alapjául szolgáló okiratban szereplő szerződő felek is dönthetnek úgy, hogy
a megállapodásukat megszüntetik és együttesen kérik a bejegyzés törlését.
A rendelkezés kiegészítését indokolja továbbá, hogy a mező- és erdőgazdasági földek
forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 2014. május 1-jétől hatályba lépő 23-35.
§-a a termőföld tulajdonjogának megszerzését hatósági jóváhagyáshoz köti, a
bejegyzés utólagos helytelenné válására vonatkozó szabályozásnak tehát fel kell
ölelnie azt az esetkört is, amikor a mezőgazdasági igazgatási szerv tulajdonszerzéshez
szükséges jóváhagyó döntése, valamint más hatóság bejegyzés alapjául szolgáló
hatósági határozata utóbb jogszabálysértés miatt ügyészi felhívás alapján
visszavonásra kerül.
A 7. §-hoz
10
Az Inytv. 44. §-a (1) és (2) bekezdéseinek módosítására a párhuzamos szabályozás
megszüntetésére tekintettel kerül sor [új Ptk. 5:180. § (3) és(4). bek.].
Az első bekezdésben továbbá az új Ptk. által bevezetett bejegyzés hatályának
kezdetére irányadó időpont meghatározására is sor kerül, figyelembe véve, hogy az
ingatlanra bejegyzett jogok sorrendjét - főszabály szerint - kizárólag az iktatás
időpontja határozhatja meg, ebből következően a bejegyzés hatályosulása is csak az
iktatáshoz kötődhet.
A 8. §-hoz
Az új Ptk. a bejegyzés kijavításáról szóló szabályozása az Inytv. jelenlegi
szabályozásához képest részleges (egyfelől nem terjed ki az adatokra, másfelől nem
rendelkezik az ingatlanügyi hatóság kijavítást, kiegészítést „elrendelő” határozatáról,
annak kézbesítésének módjáról), ezért az eljárási szabály pontosítása szükséges.
A 9. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságával kapcsolatos
magánjogi szabályokat az új Ptk. tartalmazza, az erre vonatkozó rendelkezések az
Inytv.-ből hatályon kívül helyezésre kerülnek. Tekintettel azonban arra, hogy az új
Ptk. a betekintés részletszabályairól (pl.: a betekintésre történő jogosultság igazolása)
nem rendelkezik, azokat célszerű továbbra is megtartani az Inytv. szabályai között,
ugyanakkor nem a törvény elején, hanem a „Betekintés a tulajdoni lap tartalmába és
az ingatlan-nyilvántartási okirattárba” alcíme alatt.
A 10. §-hoz
Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságával kapcsolatos magánjogi szabályok körében
az új Ptk. szintén nem rendelkezik a tulajdoni lapról, valamint az állami ingatlan-
nyilvántartási térképi adatbázis tartalmáról kiadható másolatokról, ezért azokat
indokolt elhelyezni az Inytv. „Másolatok kiadásának módja” alcíme alatt.
A (4) bekezdésben az új Ptk által használt térkép fogalom pontosítására kerül sor,
összhangban a földmérési jogszabályokban foglaltakkal.
A 11. §-hoz
Az új Ptk. egyes rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgáló szövegcserés
módosításokat tartalmazza. Példának okáért az új Ptk. biztosítja nem csak az
elidegenítési és terhelési tilalom, hanem kizárólag elidegenítési tilalom kikötését is, az
ennek megfelelő változások is átvezetésre kerülnek az Inytv.-ben.
A 12. §-hoz
Az Inytv. rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére a párhuzamos szabályozás
megszüntetése érdekében kerül sor. Több esetben azonban az egymással átfedést
mutató szabályozás fenntartása indokolt, tekintettel arra, hogy az új Ptk. Dologi jogi
11
könyvében nem csak az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi, hanem az ezzel szorosan
összefüggő, kifejezetten eljárásjogi (alaki) szabályai is helyet kaptak.
A 13. §-hoz
A javaslat hatályba léptető rendelkezését tartalmazza.