﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13053. számú
törvényjavaslat
az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános
szabályairól
Előadó:
Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és
igazságügyi miniszter
Budapest, 2013. november
2013. évi... törvény
az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól
Az Országgyűlés - az Európai Unió interoperabilitási stratégiai céljainak hazai
megvalósításaként - a következő törvényt alkotja:
-	a közfeladatot ellátó szervek által vezetett állami és önkormányzati nyilvántartások
együttműködésének megvalósítása és növelése,
-	az állami versenyképesség növelése,
-	az állami működés költséghatékonyságának növelése, valamint
-	a nemzeti és nemzetközi szervek közötti együttműködés elősegítése
érdekében.
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
1.	A törvény hatálya
i§
(1)	E törvényt a közfeladatot ellátó szervek által közfeladatuk ellátása során, vagy azzal
összefüggésben létrehozott - jogszabály által meghatározott adatokat tartalmazó és az adatok
változásának a nyilvántartáson való átvezetésére irányuló, jogszabályban meghatározott
eljárásrenddel rendelkező - nyilvántartásuk (a továbbiakban: nyilvántartás) más
nyilvántartással való együttműködési képességének biztosítása érdekében kell alkalmazni.
(2)	E törvény rendelkezéseit a hazai nyilvántartások adatainak az Európai Unió intézményei
és tagállamai részére történő átadására is alkalmazni kell.
(3)	E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti
Biztonsági Felügyelet által vezetett nyilvántartások, a közfeladatot ellátó szervek belső
nyilvántartásai, valamint a minősített adat védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó
minősített adatokat tartalmazó nyilvántartások vonatkozásában.
(4)	E törvény rendelkezései nem érintik a nyilvántartók személyes adatok kezelésére
vonatkozó, más jogszabályokban meghatározott személyes adatok továbbításával kapcsolatos
jogait és kötelezettségeit.
(5)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tekintetében a nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv
8.	§ (1) bekezdés b) és d) pontjában, a 8. § (2) és (4) bekezdésében és a 13. §-ban nevesített
feladatainak ellátásáról az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
2.	Értelmező rendelkezések
2.8
E törvény alkalmazásában:
1. adatátadás: adatok átadása egy másik nyilvántartónak,
2
2.	adatforrás: valamely adat nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló, jogszabályi
feltételeken alapuló egyedi döntés, nyilatkozat, irat vagy tárgyi bizonyíték,
3.	adatkapcsolat-szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a nyilvántartó adatokat
ad át egy másik nyilvántartónak, ami az adatokat e törvényben meghatározott egyszerű
adatátvétel vagy automatikus adatátvétel útján veszi át,
4.	automatikus adatátvétel: adatok átvétele egy másik nyilvántartótól, az adatok
egyezőségének biztosítása, megőrzése vagy ellenőrzése érdekében, emberi beavatkozást nem
igénylő módon,
5.	automatikus adatelérési felület: nyilvántartó által létrehozott és üzemeltetett, a nyilvántartó
részéről emberi beavatkozást nem igénylő adatátadást lehetővé tevő műszaki megoldás,
6.	belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, aminek a vezetése kizárólag a nyilvántartó saját
céljait, saját feladatellátását, saját ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy
harmadik személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül adatforrásnak harmadik
személy számára,
7.	egyszerű adatátvétel: adatok átvétele egy másik nyilvántartótól, az adatok egyezőségének
biztosítása, megőrzése vagy ellenőrzése érdekében, emberi beavatkozást igénylő módon
8.	elsődleges adat: olyan adat, amit e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet
annak minősít,
9.	közfeladatot ellátó szerv: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag
védelméről szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó szerv,
10.	nyilvántartott adat: az 1. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban kezelt adat,
77. nyilvántartó: nyilvántartást vezető szerv vagy személy,
12.	összerendelési nyilvántartás: a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és
az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartás,
IS.	származtatott adat. más nyilvántartásból adatkapcsolat-szolgáltatás keretében átvett adat.
II.	Fejezet
A nyilvántartások együttműködési képességét biztosító szabályok
3.	A nyilvántartások együttműködési képessége
3.§
(1)	A nyilvántartó a nyilvántartást az állami és önkormányzati szervek elektronikus
információbiztonságáról szóló törvény szerinti elektronikus információs rendszerben vezeti.
(2)	A nyilvántartó a nyilvántartások közötti egyszerű adatátvételt és automatikus adatátvételt
elektronikus úton teljesíti, kivéve, ha ez az adott adat tekintetében nem értelmezhető vagy az
aránytalanul nagy nehézséggel járna.
3
(3)	A nyilvántartó a nyilvántartás elektronikus információs rendszerét úgy tervezi, alakítja ki
és működteti, hogy képes legyen adatkapcsolat-szolgáltatásokat nyújtani.
(4)	A nyilvántartó a nyilvántartások elektronikus információs rendszerének tervezése,
kialakítása és működtetése, valamint az adatkapcsolat-szolgáltatások nyújtása során
gondoskodik az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló
törvény és végrehajtási rendeletei előírásainak való megfelelésről.
4.	Adatforrások, adatkapcsolatok
4-§
(1)	A nyilvántartó adatkapcsolat-szolgáltatást nyújthat más nyilvántartók részére.
(2)	Személyes adatok adatkapcsolat-szó Igái tatás keretében történő átadására csak a személyes
adatok kezelését szabályozó törvények előírásainak betartásával kerülhet sor. Ha egyszerű
adatátvétel vagy automatikus adatátvétel útján személyes adatok átadására kerül sor, úgy az
összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott, a természetes személyazonosító
adatoktól eltérő azonosítót használó nyilvántartók közötti adatátadás az összerendelési
nyilvántartás alkalmazásával is megvalósítható.
(3)	Elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartója más nyilvántartók számára
adatkapcsolat-szolgáltatást nyújt, amelynek keretében biztosítja az elsődleges adatok átvételét
egyszerű adatátvétel vagy automatikus adatátvétel útján. A nyújtott adatkapcsolat-
szolgáltatások körét, formáját és igénybevételének feltételeit az elsődleges adatot tartalmazó
nyilvántartás nyilvántartója határozza meg.
(4)	A Kormány rendeletben határozza meg, hogy az egyes nyilvántartások mely adatokat
tartalmazzák elsődleges adatként. Az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartások kijelölése
során figyelembe kell venni, hogy az adatot mely nyilvántartó képzi, az adat mely
nyilvántartásban keletkezik, annak változása esetén mely nyilvántartásban változik meg
először.
(5)	E törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott elsődleges
adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartója gondoskodik arról, hogy az elsődleges adatokat
adatkapcsolat-szolgáltatás keretében automatikus adatelérési felületen keresztül is át tudja
adni, ha ezt számára az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kötelezővé
teszi.
5.§
(1)	A nyilvántartó a nyilvántartandó adatot olyan nyilvántartásból veszi át adatkapcsolat-
szolgáltatás igénybevétele útján, amely az adatot elsődleges adatként tartalmazza, feltéve,
hogy ezt jogszabály nem zárja ki és az adat átvételének egyéb jogszabályi feltételei is
fennállnak.
(2)	Ha jogszabály előírja, hogy olyan adatot adatforrásból kell beszerezni, amely adatot egy
nyilvántartás egyébként elsődleges adatként tartalmaz, a nyilvántartó az adatforrás
szolgáltatására köteles személy kérelmére az adatot az 5. § (1) bekezdése alapján veszi át.
(3)	Ha törvény előírja, hogy olyan személyes adatot adatforrásból kell beszerezni, amely
adatot egy nyilvántartás egyébként elsődleges adatként tartalmaz, a nyilvántartó az adatforrás
4
szolgáltatására köteles személy kérelmére, az érintett hozzájárulásával az adatot az 5. § (1)
bekezdése alapján veszi át.
(4)	Adat olyan nyilvántartásból is átvehető, amely az adatot származtatott adatként
tartalmazza, amennyiben az átvenni kívánt származtatott adat és az elsődleges adatot
tartalmazó nyilvántartás adatának egyezősége automatikus adatátvétel útján biztosított,
feltéve, hogy ezt jogszabály nem záija ki és az adat átvételének egyéb jogszabályi feltételei is
fennállnak.
6. §
(1)	A nyilvántartó a származtatott adatnak az elsődleges adattal való egyezőségét ellenőrzi
a)	a származtatott adat 5. § (4) bekezdés szerinti adatkapcsolat-szolgáltatás keretében történő
átadáskor, valamint
b)	a származtatott adatról történő bármilyen - hatósági vagy egyéb - igazolás, hatósági
bizonyítvány vagy más, az adat tekintetében bizonyító erővel rendelkező közokirat kiállítását
megelőzően.
(2)	Az adatok (1) bekezdés szerinti egyezőségének ellenőrzése mellőzhető, ha törvény
lehetőséget ad erre vagy az adatok egyezősége automatikus adatátvétel útján biztosított.
(3)	Az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartója az elsődleges adat
megváltozása esetén az egyszerű adatátvételt vagy automatikus adatátvételét kezdeményezi
azon származtatott adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartójánál, amely az adatot tőle
adatkapcsolat-szolgáltatás keretében vette át.
(4)	Ha a származtatott adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartója eljárása során észleli,
hogy a származtatott adat nem felel meg a valóságnak, erről haladéktalanul, de legkésőbb a
tudomásszerzést követő első munkanapon értesíti az elsődleges adatot tartalmazó
nyilvántartás nyilvántartóját, aki köteles azt saját eljárásában felülvizsgálni.
5.	Adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat és az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodás
7.§
(1)	A nyilvántartó a nyilvántartások közötti egyszerű adatátvétel és automatikus adatátvétel
céljából kialakított adatkapcsolat-szolgáltatás rendjének biztosítása érdekében adatkapcsolat-
szolgáltatási szabályzatot készít (a továbbiakban: szabályzat).
(2)	A nyilvántartó a szabályzatot legkésőbb az adatkapcsolat-szolgáltatás tényleges
megkezdését megelőző 30. napig elkészíti.
(3)	A szabályzat kötelező tartalmi elemeit az e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendelet határozza meg.
(4)	A szabályzat elkészítése nem mentesíti a nyilvántartókat az egyes nyilvántartók között
megvalósuló adatkapcsolat-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó egyedi megállapodások
megkötése alól (továbbiakban: adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodás).
5
(5)	Az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodásnak tartalmaznia kell az adatot átvevő
nyilvántartó nyilatkozatát arról, hogy számára az adat átvételét jogszabály a nyilvántartással
kapcsolatos feladatainak ellátása céljából lehetővé teszi.
(6)	Adatkapcsolat-szolgáltatás csak az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodásnak az
elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóság általi
jóváhagyását követően kezdhető meg.
III.	Fejezet
A nyilvántartások felügyelete és nyilvántartása
6.	A nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv
M
(1)	A nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv (a továbbiakban: Felügyelet) feladat- és
hatáskörében
a)	vezeti a nyilvántartások regiszterét (a továbbiakban: Regiszter),
b)	fogadja a szabályzat és az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodás bejelentését,
c)	vezeti az adatmegnevezések jegyzékét, valamint
d)	ellátja a nyilvántartókra vonatkozó, e törvény 1-7. §-a szerinti tevékenységek felügyeletét.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdés d) pontja szerinti feladat- és hatáskörében
a)	felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy a nyilvántartó tevékenysége megfelel-e az e
törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott követelményeknek,
b)	felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi a hozzá bejelentett szabályzatokat és
adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodásokat,
c)	a hozzá benyújtott szabályzatokkal szemben kifogással élhet,
d)	megvizsgálja a nyilvántartókkal szemben, az e törvény szerinti kötelezettségekkel
összefüggésben előterjesztett bejelentéseket és javaslatokat, amelyek alapján javaslattal élhet
a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve a jogalkotás kezdeményezésére jogosult
szerv vagy személy felé,
e)	mentességet adhat a szabályzat elkészítése, a 6. § (1) bekezdése szerinti adatok
egyezőségének ellenőrzése és a 3-4. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól,
f)	a nyilvántartók számára e törvény alkalmazását segítő intézkedési javaslatokat fogalmaz
meg,
g)	a felügyeleti az átfogó felügyeleti vizsgálat lefolytatása érdekében éves vizsgálati tervet
készít.
(3)	A Felügyelet a nyilvántartások felügyeletével, felügyeleti vizsgálatok lefolytatásával és a
Regiszter vezetésével kapcsolatos tevékenységéről, valamint a nyilvántartások
együttműködési képességének helyzetéről legalább kétévente átfogó jelentést készít
jóváhagyás céljából a Kormány számára. A jelentést annak jóváhagyását követően a
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó
szolgáltatásokról szóló kormányrendelet szerinti elektronikus tájékoztatási szolgáltatás
szabályai szerint közzéteszi.
(4)	A Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) foglaltak szerint a Regiszterbe való
rögzítés céljából adatszolgáltatásra kötelezheti a nyilvántartót a nyilvántartások
adattartalmával, a nyilvántartók együttműködési képességével, valamint az adatkapcsolat-
szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban. A Felügyelet az adatszolgáltatásra kötelezés során a
Ket. 94. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján jár el, azzal, hogy az ügyfélen a nyilvántartót, a
hatósági döntés megsértésén pedig a Felügyelet felhívásában foglalt kötelezettség megsértését
kell érteni.
(5)	A Felügyelet ajánlást ad ki különösen
a)	az adatkapcsolat-szolgáltatás módjára, valamint
b)	a szabályzat kialakítására vonatkozóan.
(6)	A Felügyelet a (2) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti feladatainak végrehajtásába - az
információbiztonságot érintő kérdések tekintetében - bevonja az elektronikus információs
rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot.
7.	A nyilvántartások regisztere
*.§
(1)	A Felügyelet Regisztert vezet az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartók által vezetett
nyilvántartásokról, a nyilvántartásokban található adatok köréről, a nyilvántartásból nyújtott
adatkapcsolat-szolgáltatásokról, a nyilvántartó szabályzatairól és a nyilvántartásban található
adatok átvételére vonatkozó adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodásokról.
(2)	A Regiszter adattartalmát a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3)	A Regiszter tartalma nyilvános, az bárki számára megismerhető.
10.	§
(1)	A Regiszterben tárolt adatkört, azok megváltozását, valamint a nyilvántartás megszűnését
a Felügyelet a nyilvántartó bejelentése alapján jegyzi be a Regiszterbe.
(2)	A nyilvántartó az (1) bekezdésben meghatározott bejelentéseket az erre a célra
rendszeresített elektronikus formanyomtatványon, a nyilvántartás létrehozását, az abban
bekövetkezett változást, valamint a nyilvántartás megszűnését követő 30 napon belül teszi
meg, kivéve, ha a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet ez alól mentesíti.
(3)	A Regiszterbe való nyilvántartásba vételre az e törvényben és az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
7
8.	Adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzatok és adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodás
bejelentése
11.	§
(1)	A szabályzatot a nyilvántartó - legkésőbb annak hatálybalépését követő 30. napig -
bejelenti a Felügyeletnek.
(2)	Az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodást a szolgáltatást nyújtó nyilvántartó az
elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóság általi
jóváhagyásról történő tudomásszerzéstől számított 30 napon belül bejelenti a Felügyeletnek.
(3)	A szabályzatban és az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodásban foglaltak
megváltozását a nyilvántartó - a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének
benyújtásával - legkésőbb a változás hatálybalépését követő 30. napig bejelenti a
Felügyeletnek és ezen időn belül értesíti a módosítással érintett további nyilvántartókat.
(4)	A nyilvántartó az adatkapcsolat-szolgáltatás megszüntetését a Felügyeletnek legkésőbb a
tevékenység megszüntetését követő 30. napig bejelenti.
9.	Adatmegnevezések jegyzéke
12. §
(1)	A Felügyelet elektronikus jegyzéket vezet a nyilvántartások együttmüködési képességének
biztosítása szempontjából jelentőséggel bíró adatokról és azok megnevezéséről
(adatmegnevezések jegyzéke). A jegyzék tartalmazza a megnevezéseket és azok
értelmezésének leírását.
(2)	A szabályzat tartalmazza a nyilvántartó által az adatkapcsolat-szolgáltatás keretében
átvehető adatoknak az adatmegnevezések jegyzéke szerinti megnevezését is.
10.	Felügyeleti vizsgálat
13.	§
(1)	A szabályzat, az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodás, illetve az abban foglaltak
megváltozásának bejelentése alapján a Felügyelet felügyeleti vizsgálat keretében vizsgálja,
hogy a nyilvántartó tevékenysége megfelel-e az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben, a
kapcsolódó jogszabályokban, a szabályzatban és az adatkapcsolat-szolgáltatási
megállapodásban foglaltaknak.
(2)	A Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során jogosult megismerni az adatkapcsolat-
szolgáltatási megállapodásokat, azzal, hogy a felügyeleti vizsgálat során tudomására jutott
információkat bizalmasan köteles kezelni, azokat nyilvánosságra nem hozhatja.
(3)	A Felügyelet összeveti a szabályzatot a felügyeleti ajánlásokban foglaltakkal, azok
felülvizsgálata érdekében, és szükség esetén új ajánlásokat fogalmaz meg.
(4)	A közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő felügyeleti vizsgálatra az e törvényben és
a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel a Két. hatósági
ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)	A felügyeleti vizsgálat eredményeként felügyeleti jelentés készül. A felügyeleti jelentésre
a Ket. jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy az személyes adatot
nem tartalmazhat.
(6)	Amennyiben a Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során olyan információ birtokába jut,
amely információbiztonsági kockázatot jelenthet, haladéktalanul értesíti az elektronikus
információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot.
(7)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot éves felügyeleti ellenőrzési terv alapján
átfogó, összevont felügyeleti vizsgálat keretében is végezheti.
IV.	Fejezet
Záró rendelkezések
11.	Felhatalmazó rendelkezések
14.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
1.	jelölje ki a Felügyeletet,
2.	állapítsa meg a Felügyelet eljárására és a mentességi eljárásra vonatkozó részletes
szabályokat,
3.	állapítsa meg a Regiszter tartalmára és vezetésére, valamint az adatmegnevezések
jegyzékének vezetésére vonatkozó részletes szabályokat,
4.	állapítsa meg az adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint a
szabályzat bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,
5.	állapítsa meg az elsődleges adatnak minősülő adatok körét és az azokat elsődleges adatként
tartalmazó nyilvántartásokat, valamint az elsődleges adattal járó kötelezettségek kezdő
időpontját,
6.	állapítsa meg azon nyilvántartások körét, amelyek tekintetében a nyilvántartó automatikus
adatelérési felület létrehozására köteles, valamint határozza meg az automatikus adatelérési
felületre vonatkozó követelményeket,
7.	állapítsa meg azon nyilvántartások körét, amelyek nem kötelesek a Regiszterbe történő
bejelentés megtételére, illetve a szabályzat elkészítésére, a 6. § (1) bekezdése szerinti adatok
egyezőségének ellenőrzésére, és a 3—4. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítésére,
(2)	Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a közigazgatási
informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter
egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza az automatikus adatelérési felület
megvalósítására és üzemeltetésére vonatkozó részletes követelményeket.
(3)	Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a közigazgatási
informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter
egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a szabályzat és az adatkapcsolat-szolgáltatási
megállapodás részletes tartalmi követelményeit.
(4)	Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a közigazgatási
informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter
egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a származtatott adatot és az elsődleges adatot
tartalmazó nyilvántartás adatai egyezősége automatikus adatátvétel keretében történő
biztosításának részletszabályait.
(5)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalt érintően e törvény 1. § (5) bekezdésében megjelölt feladatokkal kapcsolatos
ágazati szabályokat rendeletben határozza meg.
12.	Hatályba léptető rendelkezések
15.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő kilencedik hónap első napján lép hatályba.
13. Átmeneti rendelkezések
16.	§
(1)	A nyilvántartók a 3. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak legkésőbb az e törvény
hatálybalépését követő huszonnegyedik hónap első napjáig kötelesek megfelelni.
(2)	Az olyan nyilvántartók, akik a törvény hatálybalépésekor adatkapcsolat-szolgáltatást
nyújtanak, a 7. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak legkésőbb az e törvény hatálybalépését
követő tizenkettedik hónap első napjáig kötelesek megfelelni.
(3)	Az olyan nyilvántartók, amelyek e törvény hatálybalépése után és a törvény
hatálybalépését követő tizenkettedik hónap első napjáig adatkapcsolat-szolgáltatást
valósítanak meg, a 7. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak legkésőbb az e törvény
hatálybalépését követő tizenkettedik hónap első napjáig kötelesek megfelelni.
(4)	Azok a nyilvántartók, akik a törvény hatálybalépésekor nyilvántartással rendelkeznek, a
10.	§ szerinti bejelentést legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő hatodik hónap első
napjáig kötelesek megtenni.
14.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
17.	§
Hatályát veszti a Ket. 172. §j) pont 11. alpontja.
10
Általános indokolás
Az interoperabilitás célja, hogy nagymértékben megnövelje az állam versenyképességét. A
gyorsabb és átláthatóbb eljárásokkal bíró területek több beruházásra számíthatnak, ezen
versenyképes területeken történő beruházások pedig elősegítik a gazdaság növekedését.
A közigazgatás megújulásának egyik feltétele a közigazgatásban kezelt adatháttér
rendbetétele, az adatok megbízhatóságának növelése, a jogosult hozzáférések biztosítása.
Ehhez szükséges a nyilvántartások igazgatásszervezési értelemben vett normalizálása, illetve
az egyes adatok (adatkörök) egyértelmű felelősének kijelölése.
Az összerendelési nyilvántartás már korábban előremutató volt az interoperabilitás
szempontjából. Segítségével a különböző állami adatbázisokban úgy lehet az azonos
személyhez tartozó, más és más azonosító típussal (személyi azonosító, adóazonosító jel, TÁJ
szám, személyazonosító igazolvány okmányszáma, stb.) nyilvántartott adatokat
összekapcsolni, hogy az megfeleljen a hatályos adatvédelmi szabályoknak is.
Az interoperabilitás kapcsán megjelenik az adatbázisok összekapcsolhatóságának az elvárása.
Az összerendelési nyilvántartás ennek szellemében megteremti, és a továbbiakban biztosítja a
főbb nyilvántartások egymás közötti kommunikációját, betartva az adatok védelmére
vonatkozó előírásokat.
Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló
törvény és a végrehajtásáról szóló rendelet(ek) tervezetei a nemzetbiztonsági szempontból
érzékeny nyilvántartások és a belső nyilvántartások kivételével valamennyi nyilvántartás
tekintetében az alábbiakban felsorolt, alapelvi szinten megfogalmazott célok elérése
érdekében megjelölt konkrét intézkedéseket vezetik be.
A szabályozás legfontosabb eleme, hogy előírja a nyilvántartások elektronikus információs
rendszerben történő vezetését. A legtöbb érintett nyilvántartás a szabályozás
hatálybalépésekor már meg fog felelni ezen előírásnak, azonban a törvényjavaslat
elkészítésekor figyelemmel kellett lenni az olyan kisebb, például önkormányzati
nyilvántartásokra, amelyek nem felelnének meg ennek a feltételnek, mivel például egy excel
táblázat szolgál a nyilvántartás vezetésének informatikai környezetéül. Ezért az átmeneti
rendelkezések közé beépítésre került egy halasztó hatály is, amellyel lehetőséget teremtünk a
kötelezettségek teljesítésére való felkészülésre.
Főszabály szerint, ha a közigazgatás valamely adatot már valamely (elsődleges adatot
tartalmazó) nyilvántartásba felvett, ugyanazt az adatot csak úgy veheti fel további
nyilvántartásba, ha azt az adatot már eredetileg tartalmazó nyilvántartásból veszi át. Ilyen, a
közigazgatás által már nyilvántartásba vett adat tekintetében főszabályként senkit nem lehet
adatszolgáltatásra vagy adatigazolásra kötelezni.
A nyilvántartások és a nyilvántartó szervek közötti együttműködés biztosítása a fennálló
rendszerek újraépítésének, illetve komolyabb fejlesztésének igénye nélkül azáltal válik
biztosíthatóvá, hogy lehetőséget teremt a szabályozás az adatokhoz való hozzájutás
adatkapcsolati módjainak megválasztására. Az adatkapcsolati módok egységes fogalmaként
bevezetésre kerül az adatkapcsolat-szolgáltatás. Ez lényegében nem más, mint olyan
szolgáltatás, amelynek keretében a nyilvántartó lehetővé teszi adatok átvételét e törvényben
meghatározott egyszerű adatátvétel vagy automatikus adatátvétel útján. Ebben a tekintetben
beszélhetünk tehát egyszerű adatátadási adatátvételi módokról, valamint az automatikus
11
adatátvételről, mely magában foglalja az adatelérési felület vagy más automatikus
adatkapcsolati forma igénybevételét is.
Ezzel a szabályozás csak azt írja elő kötelező jelleggel, hogy az adatkapcsolatnak meg kell
valósulnia, de azt, hogy milyen módon valósítják meg konkrétan az érintett szereplők, arra
választási lehetőséget hagy. Azonban az adatátadás formáinak a meghatározása során fontos
volt előtérbe helyezni az automatikus adatátvétel elsődlegességét, mindezek mellett
lehetőséget teremtettünk egy speciális adatelérési felület használatára is az automatikus
adatelérési felület tekintetében. Ez utóbbi esetében kijelölésre kerülnek azok a
nyilvántartások, amiknek biztosítaniuk kell az automatikus adatelérési felületen történő
adatátadásokat is.
Mindaddig, amíg a nyilvántartások e követelménynek megfelelnek, a szabályozás nem érinti,
hogy az adatok nyilvántartása hogyan és milyen formában történik.
A nyilvántartások megbízhatóságának javítása érdekében meg kell határozni a más
nyilvántartásból származó adatok szinkronizálásának előírásait, továbbá a szabályozási
koncepció része az is, hogy ha valamely hatóság megállapítja, hogy az általa és más hatóság
által is nyilvántartott adat helytelen, köteles azt haladéktalanul jelezni az eredetileg
nyilvántartó hatóság felé.
Az állam és önkormányzat által nyilvántartott adatok dokumentáltsága és transzparenciája
kapcsán új elemként jelenik meg az adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat készítésének,
aktualizálásának és bejelentésének előírása valamennyi nyilvántartás tekintetében, ezzel
egyrészt nyomon követhetővé válnak az egyes változások, másrészt rendelkezésre áll egy
egységes dokumentum, leírás az interoperabilitás szempontjából legszükségesebb adatokról,
eljárási módokról, feltételekről.
A kerettörvény csak azt írja elő kötelező jelleggel, hogy az adatkapcsolatnak meg kell
valósulnia, de, hogy milyen módon valósítják meg konkrétan az érintett szereplők, arra
választási lehetőséget hagy. Bizonyos esetekben viszont irányt mutat és kiemeli az
automatikus adatátvétel és az automatikus adatelérési felület alkalmazását.
Felállításra kerül a nyilvántartások regisztere, amely a rendeletben meghatározott adatok
tekintetében bárki számára, regisztráció nélkül hozzáférhető módon tartalmazza a
nyilvántartások adatait és az interoperabilitás szempontjából lényeges jellemzőit.
A törvényjavaslat több helyen is utal arra, hogy az állami és önkormányzati szervek
elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény előírásaira figyelemmel kell
lenni.
Az interoperabilitás megvalósításának feltétele az is, hogy egy erős állami irányítás és
felügyelet alatt álljon a rendszer. Ennek érdekében létrehozásra kerül a nyilvántartások
felügyeletéért felelős szerv.
Feladatai között szerepel, hogy a felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi az adatkapcsolat-
szolgáltatási szabályzatokat és a nyilvántartások működésének gyakorlatát; hivatalból és
panasz alapján is eljárhat; megállapításait vizsgálati jelentésbe foglalja, melyben intézkedési
javaslatot és jogszabály-alkotási javaslatokat fogalmazhat meg; a jogszabályi rendelkezéseket
megsértő szerv felügyeleti szervéhez fordulhat; közvetít az együttmüködési képesség
biztosítása érdekében a nyilvántartásokat vezető szervek között; évente beszámol az
interoperabilitás helyzetéről Magyarországon, ajánlásokat fogalmaz meg, vezeti a
12
nyilvántartások regiszterét, az Adatmegnevezések jegyzékét, és lefolytatja az új eljárásként
megjelenő mentességi eljárást.
A nyilvántartott adatok megjelölésének és formátumának egységesítése érdekében az
Adatmegnevezések jegyzékének kialakítására van szükség. Az Adatmegnevezések jegyzéke
egy eszköz arra, hogy a különböző nyilvántartásokban szereplő adatok mind megnevezésük,
mind jelentéstartalmuk, mind formátumuk tekintetében egységes mederbe terelődjenek.
Külön kormányrendeletben kerül kijelölésre a kerettörvényben megnevezett nyilvántartások
felügyeletéért felelős szerv, valamint az egyes kerettörvényben megnevezett eljárások és
feladatok kirészletezése is a végrehajtási rendelet szintjén történik meg. A törvényjavaslat
több felhatalmazást is ad a Kormány számára, azonban ezen szabályok megalkotásához és a
kijelölések megtételéhez a jogrendszer bizonyos szintű átvizsgálása szükséges, ami hosszabb
időt vesz igénybe.
A későbbi kormányrendelet fogja megmondani, hogy mely adatok mely nyilvántartások
vonatkozásában minősülnek elsődleges adatnak, ezzel kitöltve a törvényi szabályozás legfőbb
alapelvét.
A Felügyelet új feladatainak ellátásán kívül fontos kiemelni a törvény hatálya alá eső
nyilvántartásokra és azok nyilvántartóira háruló kötelezettségeket, és azok ütemezését.
A törvényjavaslat az alábbi főbb kötelezettségeket határozza meg:
a nyilvántartásokat az állami és önkormányzati szervek elektronikus
információbiztonságáról szóló törvény szerinti elektronikus információs rendszerben
kell vezetni;
A nyilvántartások közötti egyszerű adatátvételt, adatátadást és automatikus
adatátvételt elektronikus úton kell teljesíteni;
adatkapcsolat-szolgáltatás nyújtása;
-	adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat elkészítése;
nyilvántartások regiszterébe való regisztráció;
-	elsődleges adatok átvételének a rendjéhez való igazodás (5. §).
Ezeknek a kötelezettségeknek való megfelelés nem várható el a kötelezettektől egyik napról a
másikra. Maga az interoperabilitás megvalósulása is egy hosszabb folyamat. Ezért megfelelő
felkészülési időt kívánunk hagyni az egyes nyilvántartóknak a kötelezettségek teljesítésére.
Az időben először megjelenő kötelezettség a nyilvántartások Regiszterbe történő bejelentése
lesz. A Regiszter fel töltése megalapozza a további munkálatokat.
Az elektronikus információs rendszerben való vezetésről már korábban szót ejtettünk.
Az adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzatok elkészítését is rögzítik az átmeneti rendelkezések.
A törvényjavaslat adatkapcsolatokra vonatkozó egyik alapvető szabálya, hogy az elsődleges
adatot tartalmazó nyilvántartás köteles adni, a származtatott adatot kezelő nyilvántartás
köteles lesz átvenni az adatokat az 5. §-ban meghatározott módon.
A törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet fogja meghatározni, hogy az egyes
nyilvántartások vonatkozásában mi minősül elsődleges adatnak.
13
Az elsődleges adatokra vonatkozó kijelölő rendeletben egyidejűleg meghatározásra kerülhet,
hogy mely nyilvántartók kötelesek automatikus adatelérési felület biztosítására.
Ezzel összefüggésben elmondható, hogy az elsődleges adatok átadásához, illetve átvételéhez
kapcsolódó kötelezettségek csak az egyes kijelölések után bírhatnak relevanciával.
Az adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat elkészítése azonban függetlenedhet ettől a
kötelezettségtől, hiszen jelenleg is léteznek különböző nyilvántartók közötti adatkapcsolat-
szolgáltatások, amelyekre az átmeneti rendelkezéseket kell majd alkalmazni.
Mindezek mellett az is elmondható, hogy a szabályozás megalkotása eredményként egy
kerettörvényt ad, ami egy hosszabb folyamat első lépését jelenti csak. A szabályozás
következményeként a nyilvántartások felülvizsgálata elengedhetetlenné válik. Átgondolandó
lesz az egyes adatok vonatkozásában a párhuzamos nyilvántartások további vezetésének
indokoltsága, és az ágazati szabályoknak a törvény általános elveihez való igazításával a
többszörös, és adott esetben szükségtelen adatbekérésekből származó, indokolatlan
adminisztratív kötelezettségek felszámolására is sor kerülhet.
\
14
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az interoperabilitás széles körű biztosítása megköveteli, hogy bizonyos mértékben ne csak a
köztes, a nyilvántartások egymás közötti viszonyait, hanem a nyilvántartások működésének
egyes kérdéseit is szabályozzuk. Kiváltképp igaz ez a nyilvántartások létrehozására, mivel a
nyilvántartásokat érintő működési folyamat e pontján még komoly anyagi és szervezeti
ráfordítások nélkül lehet az interoperabilitási szempontokat figyelembe venni és
érvényesíteni.
Ezért a kerettörvény tárgyi hatálya kiteljed az ott meghatározottak szerinti nyilvántartásokra.
A fenti tevékenységi körökre vonatkozóan a jogszabály tárgyi hatálya elsősorban általános
jelleggel rendezi, hogy a nyilvántartásokkal kapcsolatos tevékenységekre, valamint ezen
tevékenységek felügyeletére, és a nyilvántartások nyilvántartásának vezetésére a törvény
szabályait kell alkalmazni minden közfeladatot ellátó szerv által jogszabály alapján vezetett
nyilvántartásra vonatkozóan.
A nemzetbiztonsági szakszolgálatok, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által vezetett
nyilvántartások tekintetében a törvényjavaslat szabályait nem kell alkalmazni. Ennek oka,
hogy ezek a nyilvántartások nagyon speciálisak és nemzetbiztonsági okból sem indokolt,
hogy a törvényjavaslat együttműködésre vonatkozó szabályai kiterjedjenek rájuk.
A nyilvántartások köréből kiemelésre kerültek még az úgynevezett belső nyilvántartások,
melynek fogalmát az értelmező rendelkezések között meghatároztuk. A belső nyilvántartások
tartalmuknál, felhasználásuknál fogva nem relevánsak az interoperabilitás szempontjából.
Ezek a nyilvántartások elsősorban olyan adatokat tartalmaznak, amik kizárólag a
nyilvántartást vezető szerv belső működésének elősegítése érdekében kerülnek kezelésre, így
nem a szó hagyományos értelmében vett nyilvántartásokról beszélhetünk.
A területi hatály alatt külön rögzítésre kerül, hogy a szükséges mértékben a törvényjavaslat
szabályait kelljen alkalmazni a Magyarországon vezetett nyilvántartások Európai Uniós
kapcsolódásaira is, tehát az adatok átadására. Ez a kapcsolat fennállhat az Európai Unió egyes
szerveivel, valamint az egyes tagállamok szerveivel is. Ezzel a kerettörvény megteremti a
transzeurópai interoperabilitás alapjait a nyilvántartásokra vonatkozóan.
Továbbá szükséges volt kihangsúlyozni az adatvédelmi szempontokra figyelemmel, hogy a
törvényjavaslat nem érinti az adatkezelők más jogszabályokban meghatározott jogait és
kötelezettségeit. A szabályozás nem kíván új speciális adatkezelési felhatalmazásokat
teremteni, sem a személyes, sem a nem személyes adatok esetében. A szabályozás ez irányú
szándéka megjelenik a későbbiekben, az 5. §-ban, mivel kihangsúlyozásra került minden
esetben, hogy csak a jogszabályi feltételek fennállása esetében valósulhat meg az
adatkapcsolat-szolgáltatás. Ezzel a kerettörvény garanciális szabályokat fogalmaz meg arra
vonatkozóan, hogy jogosulatlan módon nem ismerhetők meg az adatok, a személyes adatokat
tartalmazó nyilvántartások indokolatlan és jogosulatlan módon való összekapcsolására nem
kerülhet sor.
15
A 2. §-hoz
A jogszabály-szerkesztés során az értelmező rendelkezések célja az, hogy az adott
szabályozási körre nézve a jogszabály alkalmazása szempontjából legfontosabb fogalmakat
meghatározzák. A jogi definíció tehát azt határozza meg, hogy az adott kifejezésnek adott
jogszabályban vagy jogszabályokban való alkalmazásakor milyen tartalmat kell tulajdonítani.
Az értelmező rendelkezések megállapítása és a fogalom-meghatározás egymáshoz közel álló
kodifikációs feladatok.
Az értelmező rendelkezések konkrét alkalmazási lehetőségei kapcsán a
jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XIL 14.) IRM rendelet úgy rendelkezik, hogy ha egy
fogalom jelentése az adott jogszabály alkalmazásában eltér a köznyelvi jelentésétől, a más
jogszabályban meghatározott jelentésétől, és a fogalom jelentése a jogszabály tervezetének
egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű, akkor indokolt és lehetséges értelmező
rendelkezések megalkotása. A nyilvántartások együttműködésével kapcsolatos fogalmak
olyan speciális jelentéstartalommal bírnak, amelyek eltérnek a köznyelvi jelentésüktől (ha
egyáltalán a köznyelvben alkalmazásra kerülnek), ezért a kerettörvény „Értelmező
rendelkezések” részében indokolt meghatározni jelentésüket.
A fogalom-meghatározások során úgy kellett eljárni, hogy az e törvényjavaslat kapcsán
alkalmazott fogalmak ne legyenek összetéveszthetők más jogszabályokban akár csak
szinonimaként használatos fogalmakkal. Különös tekintettel kellett lenni az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Infoszab. törvény) rendelkezéseire. Az ott meghatározott adattovábbítás,
adatszolgáltatás fogalmak jelen törvénnyel összefüggésben nem használhatóak. Ezzel az
elkülönítéssel egy határvonalat kívántunk húzni a jogszabályok között, annak érdekében,
hogy ne legyenek összetéveszthetőek azok rendelkezései. Míg az Tnfoszab. törvény
elsődlegesen az adatszolgáltatási módokról, lehetőségekről rendelkezik, ami elsősorban
valamilyen ügyfél, kérelmező, hivatal kapcsolatot feltételez, addig a jelen törvényjavaslat
kizárólag az egyes nyilvántartások-nyilvántartók közötti kapcsolatot kívánja szabályozni.
Ahhoz, hogy a törvényjavaslat fogalomrendszerét és felépítését megérthessük, fontos
tisztázni, hogy itt az egyes adatok átadása-átvétele azért történik, mert az adatot a másik
nyilvántartó a saját jogszabály által létrehozott nyilvántartásában kezeli. Nem egy-egy eseti
lekérdezésről van szó, amikor egy eljárás során szüksége van egy hatóságnak a tény
igazolására, de egyébként azt nyilvántartásában nem kezeli. Ezekre az esetekre továbbra is az
Infoszab. törvény és az egyes ágazati jogszabályok rendelkezései irányadóak.
A törvényjavaslat nem teremt egyedi felhatalmazásokat különböző adatkezelésekre, kizárólag
a már jogszabály által meghatározott körben és felhatalmazás alapján kezelhetők továbbra is
az egyes nyilvántartások adatai.
A fogalmi rendszer alapköve az adatkapcsolat-szolgáltatás, ami még a későbbiekben
tisztázásra kerül, így itt most nem részletezzük.
Egy adatkapcsolat-szolgáltatás megvalósulása érdekében beszélni kell adatátadásokról,
egyszerű adatátvételekről, automatikus adatátvételekről. Ezek közül kiemelni szükséges az
automatikus adatátvétel fogalmat.
A koncepció kidolgozása során felmerült az adatszinkronizáció, vagy adatszinkronizálás
fogalmának a használata is, azonban a fogalom tartalma és a fogalom elnevezése nem tudott
összhangba kerülni.
16
Ez a kerettörvény nem kíván konkrét műszaki tartalmakat meghatározni. Az
adatszinkronizáció kapcsán mégis fogalmi zavart okozott a használata. Elsősorban az időbeli
dimenziók tekintetében, a „szinkronizál” kifejezés „egyidejűség” jelentésében értelmezték.
Az alkalmazni kívánt adatszinkronizáció fogalom alatt vélhetőleg több értelmes informatikai
fogalom húzódik meg. így a szóhasználat alkalmazása nem volt javasolt.
Azonban fontos hangsúlyozni, hogy az automatikus adatátvétel alatt érthető a műszaki
értelemben vett szinkronizáció, az adatok egyezőségének biztosítására szolgáló bármilyen
műszaki megoldás. így a szinkronizáció, vagy szinkronizálás, mint az adatok egyezőségét
biztosító megoldás került beépítésbe a törvényjavaslat által használt jogi fogalomba.
Mindezek mellett ki kell emelni, hogy egy másik fogalom elnevezés is hasonló kettős
jelentéssel bírhat a jogi környezetben és a technikai környezetben. A származtatott adatok
fogalom tartalmi leírása alapján egyértelmű irányt ad, hogy a jogalkotó mit kívánt ez alatt
érteni. A technikai világban a származtatás nem feltétlen egyezik az itt használatos
értelmével, abban az értelmében inkább adatátalakítást feltételez.
Az értelmező rendelkezésként való meghatározásra ezért is volt szükség, mert a szabályozás
keretében egy általánostól eltérő tartalommal ruháztuk fel a szó jelentését, A származtatott
jelen esetben tehát nem azt jelenti, hogy valamilyen módon átalakított adatról van szó, hanem
magára az átvételre utal, arra, hogy az adat valahonnan egy más nyilvántartásból származik.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat alapelvi jellegű rendelkezései között olyan alapvető rendelkezések
meghatározásaira kerül sor, amelyek a törvényjavaslat céljainak általános megvalósulását
segítik elő, emellett azonban akár konkrét jogok, vagy kötelezettségek is alapíthatóak rájuk.
Olyan szabályok meghatározására került sor, amelyek a nyilvántartásokra tendenciaszerűen
alkalmazhatóak; képesek a nyilvántartások kialakítására vonatkozó jogszabályalkotást is
orientálni; és emellett képesek a kerettörvény értelmezését is segíteni; ugyanakkor azokra akár
közvetlen jogok és kötelezettségek is telepíthetőek.
A szabályozás legfontosabb eleme, hogy előírja a nyilvántartások elektronikus információs
rendszerben történő vezetését. A legtöbb érintett nyilvántartás a szabályozás
hatálybalépésekor már meg fog felelni ezen előírásnak, azonban a törvényjavaslat
elkészítésekor figyelemmel kellett lenni az olyan kisebb, például önkormányzati
nyilvántartásokra, amelyek nem felelnének meg ennek a feltételnek, mivel például egy excel
táblázat szolgál a nyilvántartás vezetésének informatikai környezetéül, ezért az átmeneti
rendelkezések közé beépítésre került egy halasztó hatály is.
Kimondásra kerültek az alábbiak:
elektronikus út és eszközök előnyben részesítése,
adminisztratív terhek csökkentése,
a tájékoztatási kötelezettség elve,
redundancia mentesség elve,
a nyilvántartások kialakításakor alkalmazandó alapvető rendelkezések,
az információbiztonsággal kapcsolatos összhang megteremtése.
17
A 4. §-hoz
Ez a § határozza meg az alapvető generális szabályokat, amelyek valamennyi nyilvántartás
számára egységesen alkalmazandóak.
Javaslatunk arra vonatkozik, hogy a kerettörvény az együttműködéssel kapcsolatban egy
olyan mechanizmust határozzon meg, amely általánosan használható a nyilvántartások közötti
együttműködésre. Emellett nem javasoljuk, hogy a kerettörvény a nyilvántartások vezetésének
részletes eljárásrendjét szabályozza, hanem e helyett inkább minimumkövetelményeket
állapítson meg arra vonatkozóan, hogy mit szükséges a nyilvántartásoknak teljesíteniük az
együttműködés gyakorlati megvalósítása érdekében.
Az adatkapcsolat-szolgáltatás nyújtásának lehetőségét adja meg a törvényjavaslat. Az
alkalmazott megfogalmazás nem véletlenszerű, a „nyújthat” szónak fontos jelentése van.
Ugyanis bármelyik e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartó nyújthat adatkapcsolat-
szolgáltatást. Ez a lehetősége nem függ az elsődleges adat mivoltától. Azonban, ha valamelyik
nyilvántartó valamely adata vonatkozásában adatkapcsolat-szolgáltatást nyújt egy másik
nyilvántartónak, akkor arra vonatkozóan szabályzatot kell készítenie.
Az adatkapcsolat-szolgáltatás tartalma adatok átadása és átvétele nyilvántartók között, nem
tartoznak bele az egyedi hozzáféréssel igénybe vehető olyan elektronikus szolgáltatások,
amelyek kizárólag adatokhoz biztosítanak hozzáférést még akkor sem, ha az ilyen
nyilvántartó által nyújtott szolgáltatások igénybe vevője egy másik nyilvántartó. Az
adatkapcsolat-szolgáltatás módja lehet adatátadás vagy egyszerű adatátvétel, automatikus
adatátvétel. Az adatátadás, az egyszerű adatátvétel és az automatikus adatátvétel egyaránt
lehet ismétlődő. A lényegi különbség a két-három mód között az, hogy az automatikus
adatátvétel esetében az adatok átadására és átvételére emberi beavatkozás nélkül kerül sor. Az
adatkapcsolat-szolgáltatás szolgáltatási jellegéből adódóan a nyilvántartóknak meg kell
állapodniuk az adatkapcsolat-szolgáltatás nyújtásának és igénybe vételének részleteiről. Az
adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat léte nem teszi szükségtelenné az adatok átadására és
átvételére vonatkozó megállapodás megkötését. Az adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat az
általános szerződési feltételekhez hasonló szerepet tölt be az adatok átadása és átvétele
érdekében a nyilvántartók között létre jövő kapcsolat szabályozásában.
A személyes adatok tekintetében kiemeltünk néhány alapvető jelentőségű szabályt, és ide
került beillesztésre az összerendelési nyilvántartás használatára vonatkozó „felhatalmazás”.
A (3) bekezdés az adatkapcsolat-szolgáltatáson túl további lényeges elemét határozza meg a
törvényjavaslatnak. Megjelenik az elsődleges adat fogalma. Az adatok ilyen minőségének
meghatározását egy kormányrendeletre bízza.
Megjelenik az automatikus adatelérési felület is ebben a §-ban. A felület biztosítása bizonyos
esetekben kötelező jellegű lesz, míg azokon felül a nyilvántartó számára továbbra is egy
adatkapcsolat-szolgáltatási lehetőségként fog megjelenni.
Az 5-6. §-okhoz
Az adatkapcsolatok és adatforrásokra vonatkozó rendelkezések megállapítása során
javasoljuk, hogy a kerettörvény határozzon meg egyfajta hierarchiát az egyes adatok között.
Ez a hierarchia az elsődleges adatra épül.
18
Főszabály szerint az adatok átvétele csak az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartásból
lehetséges.
Ez így azt jelentené, hogy amennyiben több adatforrásból (ügyfél nyilatkozata, vagy más
nyilvántartás) is be tudja szerezni az adatot a nyilvántartást vezető közfeladatot ellátó szerv,
akkor az elsődleges adatot tartalmazó más nyilvántartásból köteles azt beszerezni.
Ez azt a kötelezettséget támasztja a nyilvántartást vezető közfeladatot ellátó szervekkel
kapcsolatban, hogy az adatok forrását körültekintően vizsgálják meg, és ne kérjenek be
feleslegesen adatokat az ügyfelektől. Ez egyrészt az ügyfélterhek csökkenését is eredményezi,
másrészt a redundáns adatkezeléseket is részben megszünteti. Ezáltal ugyanazon adat
technikai előállításának, tehát a nyilvántartásba való bejegyzése technikai műveletének
felesleges többszörözése is megszűnhet.
Amennyiben ez a követelmény teljesül, a nyilvántartások esetében megszűnhet a redundáns
adatkezelések és adatbekérések rendszere, mivel valamennyi, a törvény hatálya alá tartozó
nyilvántartás köteles lesz beszerezni az olyan adatokat, amelyek egy másik nyilvántartásban
elsődleges adatként vannak nyilvántartva.
A törvényjavaslat hatálya alá tartozó nyilvántartásokat jogszabályi rendelkezés alapján
kezelik a közfeladatot ellátó szervek. Ezek a jogszabályok jelenleg sok esetben felesleges és
párhuzamos adatbekéréseket írnak elő, így sok párhuzamos nyilvántartás létezik. Itt utalnánk
arra, hogy a törvényjavaslat nem ad új adatkezelési felhatalmazásokat a nyilvántartók
számára. A törvényjavaslat csupán a meglévő adatkezelési felhatalmazásokra építve, az egyes
adatkapcsolatok szabályozását kívánja célul kitűzni.
Az első bekezdéshez képest kivételeket, illetve többlet szabályokat állapít meg a § a
továbbiakban.
Erre tekintettel javasoljuk, hogy a kerettörvény mondja ki, hogy a nyilvántartást vezető szerv
akkor is eljár e törvény szabályai szerint, és származtatott adatként akkor is bejegyezi az
adatot, ha az adat bekérésére jogszabályi előírás alapján kerül sor. Ezzel megteremtődik a
redundáns adatbekérések gyakorlati megszüntetésének lehetősége a jogrendszer ez irányú
részletes átvilágításáig. Itt párhuzamosan rendelkezni kellett a személyes adatok tekintetében
jelentkező többletkövetelményekről is.
Mindezek mellett szükségesnek tartjuk biztosítani az ügyfelek felé azt a lehetőséget, hogy
saját maguk is felléphessenek a párhuzamos adatbekérések ellen, így javasoljuk, hogy a
kerettörvény adjon felhatalmazást az ügyfeleknek a párhuzamos adatbekérések elleni
fellépésre. Ennek gyakorlati megvalósítására javasolt az ügyfelek azon jogának a kerettörvény
szintjén történő rögzítése, hogy a velük kapcsolatba kerülő, nyilvántartást vezető közfeladatot
ellátó szervtől kérhessék, hogy az adott, más nyilvántartásban is elérhető adatot ne tőlük kérje
be, hanem az ezen adatot nyilvántartó közfeladatot ellátó szervtől vegye át a kerettörvény
szabályai szerint.
Az összerendelési nyilvántartás (a továbbiakban: ÖR) nagymértékben tudná könnyíteni az
együttműködés gyakorlati megvalósulását. Erre tekintettel javasoljuk, hogy az ÖR-ben
elérhető adatok tekintetében legyen lehetőség ezen adatok ÖR-ből történő lekérdezése.
Valamint az interoperabilitás megvalósítása érdekében lehetőséget adtunk arra is, hogy egy
nyilvántartás olyan nyilvántartással kapcsolódjon össze, amivel már esetleg jelenleg is
kapcsolatban áll, és így attól a nyilvántartástól juthat hozzá az elsődleges adatokhoz, amivel
19
számára egyébként is célszerű kapcsolatot kialakítania. A származtatott adatok további
származtatására van ezáltal lehetőség, azonban az adatok biztonsági és tartalmi megfelelősége
érdekében az ilyen fajta adatátvétel kizárólag automatikus adatátvétel során történhet, ez
azonban nem zárja ki, hogy a végső nyilvántartás más adatkapcsolati módon jusson hozzá az
adathoz.
A hitelesség biztosításának további feltétele az is, hogy a közhiteles nyilvántartással
folyamatos vagy rendszeres kapcsolat álljon fenn. Ha ez a kapcsolat naprakész, vagy
meghatározott időközönként ellenőrzött, akkor nem fordulhat elő az az eset, hogy az átvett
adat már nem fedi le a valóságot.
Ezért javasoljuk a kerettörvényben rögzíteni, hogy az átvett adatok egyezőségét a
származtatott adat bármilyen adatkapcsolati formában történő átadását, szolgáltatását vagy
továbbítását, illetve a származtatott adatról történő bármilyen igazolás, hatósági bizonyítvány
vagy más bizonyító erővel rendelkező közokirat kiállítását megelőzően ellenőrizni kell.
Több gyakorlati tapasztalat alapján is az ellenőrzés leghatékonyabb módja a folyamatos vagy
rendszeres automatikus adatátvétel, amikor a nyilvántartások adatait automatikusan
leellenőrzik a felek.
Az automatikus adatátvétel hasznára és gyakorlati elterjedtségére tekintettel javasoljuk, hogy
a kerettörvény az adatok egyezésére irányuló ellenőrzést teljes mértékben megvalósító
eljárásként definiálja az automatikus adatátvétel lehetőségét. Ugyanakkor az automatikus
adatátvétel módja és gyakorisága meghatározásának lehetőségét javasoljuk az adatátvételben
érintett felek számára meghagyni.
Azokra az esetekre pedig, amikor nincs biztosítva folyamatos vagy rendszeres automatikus
adatátvétel, további részletszabályok megállapítását javasoljuk. E körben célravezető és
hatékony megoldásként kínálkozik, hogy az adat forrását képező nyilvántartást vezető szerv
az adat megváltozásáról értesítse az átvevő szervet. így az átvevő közfeladatot ellátó szerv
megfelelő információkkal rendelkezhet az adatok állapotáról, és szükség esetén ismételten
átveheti az adatokat.
Az automatikus adatátvétel megvalósításával kapcsolatban az alábbi metodika általánossá
tétele is célravezető eszköz lehet. Amikor az átadó nyilvántartás készen áll a csatlakozásra
más nyilvántartásokhoz, akkor történjen meg e nyilvántartásnak az átadó nyilvántartás
adataival való teljes feltöltése (informatikai szempontból nézve ezt a folyamatot). Ezt
követően szinkronizáció kezdeményezése akkor is elégséges lenne, ha módosítás történik az
átadó nyilvántartásban. Ha viszont az átadó nyilvántartás adatai nem változnak, úgy a
meghatározott időközönként - egyébként feleslegesen - végrehajtandó szinkronizáció nem
lenne kötelező.
Mindemellett egyfajta önellenőrzési lehetőségként javasoljuk előírni azt is, hogy az átvevő
szerv az adat valótlanságának észlelése (amelynek alapja akár lehet az ügyfél ez irányú jelzése
is) esetén köteles legyen az adat átvételét vagy szinkronizálását saját hatáskörben megindítani.
Ennek a szabálynak a felügyeleti tevékenységre vonatkozóan is jelentősége van, mivel ezt a
normatív tartalmú rendelkezést a felügyelet ellenőrizhetné és felléphetne az olyan
nyilvántartásokkal szemben, amelyeknek bár lehetőségük lenne a naprakész információk
átvételére, valamilyen okból ennek mégsem tesznek eleget.
Az adatok megbízhatóságának és naprakészségének érdekében a származtatott adatot kezelő
nyilvántartást vezető szerv számára is előír egy minimális kötelezettséget, ami alapján
20
értesítenie kell az „eredeti” nyilvántartást vezető szervet arról, hogy az adatok nem felelnek
meg a valóságnak, valamint tájékoztatja az eljárásban érintett felet. Egyéb kötelezettséget nem
ír elő, de ezzel is biztosítja azt a ki nem mondott alapelvet, hogy egy adat csak és kizárólag az
„eredeti” nyilvántartási helye szerinti nyilvántartásban, eljárásban módosulhat.
Példának okáért, ha egy nyilvántartásban szerepel a lakcím, és az adott hatóság eljárásában
érintett fél szeretné bejelenteni a lakcím változását, hogy az az adott nyilvántartásban jól
szerepeljen, az eljáró hatóság saját hatáskörében nem módosíthatja, hanem a fenti
kötelezettsége alapján értesíti a személy- és lakcímnyilvántartó hatóságot és az a rá vonatkozó
eljárási rend szerint elvégzi az elsődleges adata módosítását. Ezt követően valamennyi
nyilvántartásban a már kijavított adat fog megjelenni a különböző adatkapcsolatoknak
köszönhetően.
A 7. §-hoz
A nyilvántartások közötti együttműködés megfelelő rendezése érdekében mind a
szabályozáshoz, mind a politikai döntéshozatalhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy a
döntéshozó a nyilvántartásokra, azok jelenlegi együttmüködésére vonatkozóan megfelelő
információkkal rendelkezzen. Jelenleg csak egyes nyilvántartásokkal kapcsolatban
rendelkezünk tapasztalati ismeretekkel Ahhoz azonban, hogy hosszú távú célokat is el
lehessen érni az együttműködés területén, kiemelten fontos az adatkapcsolatok megfelelő
dokumentáltságának biztosítása, amelyből már megfelelő döntés-előkészítő információkhoz
lehet jutni. Jelenleg a dokumentáltság vagy teljesen hiányzik, vagy a meglévő dokumentumok
eltérő módon, mélységben és formában tartalmazzák az információkat.
Az adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzattal kapcsolatban elsődlegesen azt szükséges
kiemelni, hogy javaslatunk szerint ez nem a nyilvántartások belső vezetésére vonatkozó
dokumentum, hanem kifejezetten a nyilvántartások közötti kapcsolatokat leíró szabályzat. A
szabályzat elkészítése kapcsán a törvényjavaslat nem rendelkezik arról, hogy darab számra
hány szabályzatot kell elkészíteni, illetve benyújtani a Felügyelet felé, így akár egy
dokumentációban több adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat is benyújtható.
A nyilvántartások belső működése az együttműködés szempontjából csak kis mértékben
releváns, így arra vonatkozóan információra sincs szükség, illetve azt szabályozni sem
szükséges. Hétköznapi példával élve a nyilvántartás maga egy „fekete doboz”, amelynek
működését nem szükséges látnunk. Arra viszont szükség van, hogy a fekete dobozban lévő
adatokat ismerjük.
Nagyon leegyszerűsítve ez az interoperabilitás megvalósulása. Ennek érdekében
szabályozzuk, hogy a fekete doboz milyen kimeneti csatlakozókkal rendelkezzen és legyen
egy használati utasítása, hogy ezt a felületet hogyan lehet használni. Ez lenne javaslatunk
szerint az adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat.
Az együttműködés szabályozása körében kiemelt figyelmet szükséges fordítani az
adatkapcsolat dokumentáltságára, amelynek alapja - koncepciónk szerint - az adatkapcsolat-
szolgáltatási szabályzat.
E szabályzat az együttműködés alapját szolgáló olyan dokumentum lenne, amely a
végrehajtási rendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemek révén több cél együttes
elérését eredményezhetné.
21
A kerettörvény - koncepcióját tekintve - nem kívánja a nyilvántartások együttműködésével
kapcsolatos részletes műszaki teendőket szabályozni, mivel a nyilvántartások és az
alkalmazott műszaki intézkedések sokszínűsége ezt nem is teszi lehetővé.
Egy adott nyilvántartásra vonatkozó adatkapcsolati szabályzat tartalma tehát nem csak a
felügyeleti tevékenység szempontjából bírna jelentőséggel, hanem egyúttal azon
nyilvántartásokat vezető szervek számára is kiemelt fontosságú lenne, amelyek vagy már
csatlakoztak az adott nyilvántartáshoz és bizonyos adatokat e nyilvántartásból származtatnak,
vagy éppen az adott nyilvántartáshoz való csatlakozás előtt állnak.
A 8. §-hoz
A szabályozás központi szereplőjeként kijelölésre kerül a nyilvántartások felügyeletéért
felelős szerv. Az interoperabilitás megvalósítása érdekében szükséges egy felügyelő,
koordináló, átfogó, az együttműködést elősegítő szerv megnevezése. A Felügyelet feladat-és
hatáskörében több fontos tevékenységet is ellát.
A négy fő feladatát a nyilvántartások regiszterének vezetése, az adatkapcsolat-szolgáltatási
szabályzatok bejelentésével kapcsolatos eljárások, az adatmegnevezések jegyzékének
vezetése valamint maga a felügyeleti vizsgálati eljárás teszi ki. Ez utóbbi lényegében egy
ellenőrző tevékenysége a nyilvántartások együttműködési képességének megvalósulása
vonatkozásában. Azonban ez az ellenőrzés nem a nyilvántartók szankcionálásán alapul,
hanem segítséget kíván nyújtani a törvény fő elveiként megfogalmazott feladatok elvégzésére.
A felügyeleti vizsgálat keretében ellátott további részletes feladatokat a második bekezdés
sorolja fel.
Ezek közül kiemelnénk a mentességi eljárást és az ajánlások megfogalmazását.
A mentességi eljárás részletszabályait a végrehajtási rendelet tartalmazza. Magának az
interoperabilitásnak a megvalósítása egy hosszabb folyamat. A törvényben rögzített alapelv
jellegű kötelezettségek önmagukban nem fogják eredményezni a teljes megvalósulását, de
bizonyos szinteken már a helyes irányba tudják terelni a gyakorlatot is. Ennek érdekében
megfogalmazásra került pár olyan elvi jelentőségű kötelezettség, aminek a
nyilvántartásoknak, nyilvántartóknak meg kell felelniük, azonban az a szabályozás előkészítő
szakaszában elvégzett részletes felmérések alapján is megállapítható volt, hogy ezeknek a
minimál szabályoknak sem fog tudni egyik napról a másikra megfelelni minden kötelezett,
így kidolgozásra került a mentességi eljárás, ami által lehetővé vált, hogy a törvény
hatálybalépésének indokolatlan eltolása helyett azoknak a nyilvántartóknak bizonyos fokú
mentesség legyen adható, akik nem tudnak megfelelni minden elvárásnak.
Az ajánlások kiadása a Felügyelet részéről egy fontos eszköz. Az ajánlásoknak nincs kötelező
ereje, azonban iránymutatást tudnak adni.
A 9-10. §-hoz
A szabályozás egyik alapköve a nyilvántartások regiszterének létrehozása. A Regiszter nem
egy hagyományos értelemben vett nyilvántartás, inkább egy technikai jellegű informatív
nyilvántartás. Tartalmát tekintve összegyűjti mindazokat az adatokat, információkat, amelyek
a nyilvántartások együttműködési képességének biztosítása céljából relevanciával bírnak. A
tartalmát és a nyilvántartásba vételre vonatkozó eljárási rendet a végrehajtási rendelet
határozza meg. A nyilvántartásba vételi eljárás nem tartozik a Ket. hatálya alá, a Regiszter
nem minősül hatósági nyilvántartásnak.
22
A nyilvántartások bejelentésének minimum szabályait már törvényi szinten is megjelennek. A
bejelentési határidő a nyilvántartás létrehozásához köthető. A már létező nyilvántartásokra
vonatkozóan az átmeneti rendelkezések tartalmaznak információt.
A 11—13. §-okhoz
A felügyeleti tevékenység megalapozásaként javasoljuk előírni azt, hogy a szabályzatot a
tervezett hatálybalépése előtti 30. napig kötelesek legyenek a nyilvántartást vezető
közfeladatot ellátó szervek megküldeni a nyilvántartások felügyeletéért felelős szervnek.
Mivel a szabályzat adott esetben nagyon sokrétű és az üzleti titok körébe tartozó adatokat is
tartalmazhat, ezért nem javasoljuk annak általános jelleggel történő nyilvánossá tételét.
Szükséges egy olyan felügyeleti szerv felállítása, amely tényleges feladat- és hatáskörökkel
rendelkezik, és hatékony eszközei vannak a nyilvántartások együttműködésének biztosítására.
Mindemellett a témakör specialitása miatt a jogkövetkezmények területén a normaszöveg nem
a klasszikus hatósági döntés és kötelezés/szankció együttesét bocsátja a felügyelet
rendelkezésére, hanem tág teret biztosít az egyeztetésen alapuló megoldásoknak.
A felügyeleti szerv feladat- és hatáskörei a nyilvántartások együttműködésével kapcsolatos, a
kerettörvényben található előírásokhoz igazodnak.
így a nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv feladat- és hatáskörében ellenőrzi, hogy a
nyilvántartások megfelelnek-e a kerettörvényben és a végrehajtási rendeleteiben
meghatározott követelményeknek; ellenőrzi és közzéteszi a hozzá bejelentett szabályzatokat;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerint adatszolgáltatásra
kötelezheti a kerettörvény hatálya alá tartozó nyilvántartást vezető közfeladatot ellátó
szerveket a nyilvántartások létrehozásával, vezetésével és a nyilvántartás együttműködési
képességével kapcsolatban; megvizsgálja a kerettörvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokkal
összefüggésben felmerült bejelentéseket és javaslatokat, amely alapján javaslattal élhet a
feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve a jogalkotás kezdeményezésére jogosult
szerv vagy személy felé; megvizsgálja a 5. §-sal kapcsolatban tett bejelentéseket, a
tevékenységre vonatkozó jogszabályok alkalmazását segítő, kötelező erővel nem rendelkező
általános ajánlást adhat ki; a nyilvántartások felügyeletével és nyilvántartásával kapcsolatos
tevékenységéről, valamint az interoperabilitás helyzetéről évente beszámolót tesz közzé.
A fenti feladat- és hatáskörökkel biztosítható mindaz a funkció, amely az együttműködéssel
kapcsolatos felügyeleti szervtől elvárható. Fontos kiemelni, hogy ez a szerv nem lesz a
hagyományos közigazgatási értelemben vett felügyeleti szerve a nyilvántartást vezető
közfeladatot ellátó szerveknek, mivel felügyeleti tevékenysége kifejezetten a nyilvántartások
vezetésére terjed csak ki.
A felügyelet feladat- és hatásköreit ellenőrzésein és eljárásain keresztül gyakorolja.
Általánosságban speciális eljárásrendet határoztunk meg azzal, hogy a külön nem
szabályozott esetekben a Ket. hatósági ellenőrzésre és eljárásra vonatkozó szabályai
kerüljenek megfelelően alkalmazásra.
A felügyelet a speciális eljárásrend szerint felügyeleti vizsgálat keretében jár el, amely nem
minősül hatósági ügynek. A felügyeleti vizsgálat nem egy hatósági döntéssel, hanem egyfajta
zárójelentéssel zárul. A zárójelentés a vizsgálat célját, eredményeit és nem kötelező erejű
javaslatokat tartalmaz az együttműködéssel kapcsolatosan vizsgált problémákra vonatkozóan.
23
A javaslat szerint a zárójelentést az érintettek megkapnák, arra reagálniuk kellene abban az
esetben is, ha a javaslatokat elfogadják; továbbá a javaslatokban foglaltaknak megfelelően
intézkedéseket kellene tenniük abban az esetben is, ha a javaslatokban foglaltakat vitatják.
A felügyelet kezében több lehetőség van az együttműködéshez szükséges jogszabályi
előírások ellenőrzésére. Vizsgálja a szabályzatokat, valamint azok módosítását, hogy azok
megfelelnek-e a kerettörvényben, annak végrehajtási rendel eteiben, illetve a felügyeleti
ajánlásokban foglaltaknak.
A felügyeletnek a szabályzatok vizsgálatára felügyeleti terv alapján is lehetősége van. A terv
alapján végzett felügyeleti tevékenység fő szabályait a Ket. tartalmazza a hatósági ellenőrzés
szabályai alatt. A felügyeleti terv alapján lefolytatott vizsgálatok elsősorban nem az egyedi,
egyes nyilvántartások körében található problémák, hanem a rendszerszinten jelentkező
problémák feltárását és megoldását célozzák meg, ezért az eljárás, illetve ellenőrzés végén a
felügyelet nem egyedi döntést hoz, hanem összefoglaló jelentést készít, amelyet eljuttat az
érintetteknek, illetve közzétesz.
Amikor a felügyelet felesleges és indokolatlan párhuzamos adatkezelést tapasztal, akkor
speciális eljárás lefolytatásával intézkedik az adatkezelés megszüntetése érdekében. A
hatósági fellépés mellett indokolt az ilyen esetek kiküszöbölése érdekében az ügyfelek, azaz
az adatforrások számára is bejelentési lehetőséget biztosítani, mivel sok esetben az ügyfelek
tapasztalják elsődlegesen azt, hogy több helyről is bekérik tőlük ugyanazt az adatot.
A felügyelet ezeken kívül gyakorolná a speciálisan nem kezelt, egyéb hatásköreit, mint
például az ajánlások kibocsátása; továbbá eljár azokban az esetekben, amikor hozzá
valamelyik nyilvántartást vezető szerv az együttműködéssel kapcsolatos problémát jelent be.
A felügyelet ajánlás kibocsátásával kapcsolatos feladat- és hatáskörét az alábbi tárgykörökre
vonatkozóan kell megállapítani: a nyilvántartásokban alkalmazott fogalmak szemantikai
egységesítése; adatkapcsolati formák; valamint az adatkapcsolati szabályzattal kapcsolatos
standardok megalkotása.
Álláspontunk szerint a nyilvántartások együttműködésének felügyelete esetén nem javasolt a
bírság szankció alkalmazásának lehetőségét biztosítani, több ok miatt sem. Egyrészt nem
célravezető, hogy az állam egyik szerve a másikat bírságolja, hiszen ez nem jelent valódi
pénzmozgást. Másrészt a nyilvántartások együttműködése olyan terület, amely szabályozása
kezdeti szakaszán áll, és még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a nyilvántartások
átálljanak az itt megkövetelt megközelítésmódra. Ezt a folyamatot pedig nem szankciókkal,
hanem pozitív ösztönzés útján javasolt elősegíteni. Azt sem lehet továbbá figyelmen kívül
hagyni, hogy a bírság szankción kívül léteznek más, ez esetben talán hatékonyabban
alkalmazható jogkövetkezmények, mint az egyeztetési lehetőségek, felügyeleti eljárás
kezdeményezése, kvázi mediációs eljárások lefolytatása is.
A Felügyelet egy másik feladatát is kiemelve a 12. § kapcsán elmondható, hogy az
adatmegnevezések jegyzéke az interoperabilitást, a nyilvántartók, nyilvántartások közötti
kommunikációt elősegítő eszköz. A jegyzék lényegében egy jövőbeli közös nyelv bázisát
képezheti azáltal, hogy a nyilvántartóknak be kell azonosítaniuk a nyilvántartásaikban
szereplő adatokat leíró fogalmakat, megjelöléseket a jegyzékben szereplő fogalmakkal,
jelentéstartalmakkal.
24
A 14. §-hoz
Mivel a kerettörvény csak általános jellegű, magas szintű szabályokat tartalmaz, ezért a
következő tárgykörökre vonatkozóan szükséges felhatalmazás a végrehajtási rendeletek
megalkotására:
a nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv kijelöléséhez;
a nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv eljárására vonatkozó részletes szabályok;
a Regiszter, valamint az adatmegnevezések jegyzékének tartalmára és vezetésére
vonatkozó részletes szabályok;
* az adatkapcsolati szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint a szabályzat bejelentésére
vonatkozó részletes szabályok,
-	az elsődleges adatnak minősülő adatok körét és az azokat elsődleges adatként nyilvántartó
nyilvántartások,
-	azon nyilvántartások körének, amelyek tekintetében a nyilvántartó automatikus adatelérési
felület létrehozására köteles,
-	az automatikus adatelérési felületre vonatkozó követelmények, és
-	azon nyilvántartások körének megállapítására, amelyek nem kötelesek a Regiszterbe
bejelentés tételére, illetve a nyilvántartás elektronikus információs rendszerben történő
vezetésére.
A 16. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a kerettörvény több olyan kötelezettséget is meghatároz, amelynek
azonnali teljesítését nem lehet elvárni a nyilvántartást vezető közfeladatot ellátó szervektől, a
legnagyobb terhet jelentő, illetve szervezési intézkedéseket igénylő szabályok tekintetében
halasztott teljesítés előírását javasoljuk.
Az átmeneti rendelkezések között javasoljuk az elektronikus információs rendszerben való
vezetés, és az adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzatok késleltetett, megszabott határidő
lejártával való megfelelés előírását.
A szabályok így már akkor lennének alkalmazandóak, amikor a mögöttes műszaki feltételek
már adottak lesznek.
A regisztrációs eljárásnak azonban rövidebb időn belül kell megfelelniük az érintetteknek,
mivel a Regiszter feltöltése előfeltétele az együttműködési képességük megalapozásának.
25