﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13055. számú
törvényjavaslat
egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2013. november
2013. évi ... törvény
egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról
1.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 10. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncessziós szerződések megkötésére a miniszter nyilvános pályázatot ír ki.”
(2)	A Bt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a
teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi
tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt
feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges
költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban
vállalt kötelezettségét nem teljesíti.”
(3)	A Bt. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Bányajáradékot köteles fizetni:
a)	a bányavállalkozó,
b)	az 1. § (2) és (7) bekezdése szerinti tevékenységet végző,
c)	a geotermikus energiát kitermelő jogalany
az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia, illetve szilárd ásványi
energiahordozók föld alatti szénelgázosítással történő kitermelése esetében az általa igénybevett
ásványi nyersanyag után.”
(4)	A Bt. 20. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében a bányajáradék mértéke az
igénybevett ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek a 2 %-a.”
(5)	A Bt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) és (1b)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az ásványvagyon feltárására és kitermelésére, valamint a szénhidrogén föld alatti tárolására - a
26. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a bányatelek jogosultja kaphat engedélyt.
(1a) A koncessziós szerződésben vagy a kutatást engedélyező határozatban megállapított kutatási
időszak végétől számított második évet követően a feltárás és kitermelés szénhidrogén esetében is
csak bányatelken folytatható.
(1b) Föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelés a kutatási zárójelentés
elfogadását követően kísérleti jelleggel a feltárási műszaki üzemi terv hatályán belül legfeljebb hat
hónapig bányatelek megállapítása nélkül is folytatható.”
(6)	A Bt. 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1a) bekezdés szerinti feltárás és kitermelés engedélyezésére vonatkozó műszaki üzemi
terv hatályát veszti, ha a bányavállalkozó a kutatási zárójelentés benyújtására nyitva álló határidőt
elmulasztja, vagy a bányafelügyelet a kutatási zárójelentés elfogadása iránti kérelmet jogerős és
végrehajtható döntésével elutasította vagy az eljárást megszüntette.”
1
(7)	A Bt. 26/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányavállalkozó a kutatási zárójelentést elfogadó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá
válásától számított 5 hónapon belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását, illetve a
geotermikus védőidom kijelölését. Az 5 hónapos időtartamba nem számít bele a környezetvédelmi
engedélyezési eljárás és a 23. § (1a) és (1b) bekezdése szerint tevékenység időtartama. A határidő
elmulasztása esetén a bányavállalkozó bányatelek megállapításának, illetve geotermikus védőidom
kijelölésének kezdeményezésére vonatkozó joga megszűnik.”
(8)	A Bt. 36. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) A tulajdonosnak a tájrendezést úgy kell ütemezni, hogy 2015. évtől kezdődően, minden évben
a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tájrendezési kötelezettségének legalább 1/13
részét teljesíteni kell. A tulajdonos köteles a tulajdonában lévő összes használaton kívüli bányászati
célú mélyfúrás tájrendezését 2027. december 31-ig befejezni.”
(9)	A Bt. 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy a használaton kívüli mélyfúrás 36. § (4) bekezdése
szerinti tulajdonosa a mélyfúrás tájrendezését elvégezze. A tájrendezés során okozott károkat a
mélyfúrás tulajdonosa a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni.”
(10)	A Bt. 38. §-a a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A bányászati célú kisajátítás esetén a bányavállalkozó kisajátított ingatlanra vonatkozó
használati jogát az ingatlanügyi hatóság a jogerős kisajátítási határozat alapján jegyzi be az
ingatlan-nyilvántartásba.
(9)	Ha a bányászati célú kisajátítás feltételei állami tulajdonban álló ingatlan tekintetében állnak
fenn, akkor az ingatlan tekintetében szolgalomalapítási eljárást kell lefolytatni a bányavállalkozó
kérelmére attól függetlenül, hogy a bányászati célú igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű
használatát kizárja.
(10)	Közterületen elhelyezendő bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz-
és gáztermékvezeték elhelyezésére vagy üzemeltetésére szolgalmi jogot alapítani nem lehet. A
bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték
közterületen történő elhelyezését, illetve üzemeltetését a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A
közterület igénybevételével - beleértve a közterület használati korlátázását is - okozott károkért az
építtető köteles kártalanítást fizetni.
(11)	Nem lehet szolgalmi jogot alapítani akkor sem, ha a bányászati létesítmény, a szénhidrogén-
szállítóvezeték és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték közutat, vasúti pályát, folyóvizek, csatornák
területét érinti. Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötni.
(12)	A (11) bekezdés szerinti megállapodás nem korlátozhatja az (5) bekezdésben foglalt jogokat.”
(11)	A Bt. 38/A. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5b)
és (5c) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Közterületen elhelyezendő elosztóvezetékre vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott
létesítményre vezetékjogot vagy használati jogot alapítani nem lehet. Az elosztóvezeték vagy a
38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítmény közterületen történő elhelyezését a közterület
tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével - beleértve a közterület használati
korlátázását is - okozott károkért az építtető köteles kártalanítást fizetni.
(5b) Nem lehet vezetékjogot vagy használati jogot alapítani akkor sem, ha az elosztóvezeték vagy a
38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítmény közutat, vasúti pályát, folyóvizek, csatornák
területét érinti. Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötni.
(5c) Az (5b) bekezdés szerinti megállapodás nem korlátozhatja a 38/C. § (5) bekezdés a)-c)
pontjában és a 38/D. § (2) bekezdésben foglalt jogokat.”
2
(12) A Bt. 49. §-a a következő 52. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„52. „Föld alatti szénelgázosítás”: olyan bányaművelési technológia, amely a felszín alatt feltárt
széntelep fúrólyukon keresztül végzett részleges oxidációja során képződő szintézisgáz fúrólyukon
való, szabályozott kitermelésével történik.”
2.	§
A Bt.
a)	10. § (2) bekezdés c) pontjában a „munkaprogram” szövegrész helyébe a „kutatási
munkaprogram” szöveg,
b)	22/A. § (13) bekezdésében a „12 000 km2 hagyományos kitermelésű szénhidrogén kutatási
területre, továbbá összesen 12 000 km nem hagyományos eredetű és különlegesen eljárással
kitermelhető” szövegrész helyébe a „15 000 km2” szöveg,
c)	30. § (4) bekezdés bevezető részében a „bányafelügyelet” szövegrész helyébe a
„bányafelügyelet - a mélyműveléses ércbánya kivételével -” szöveg,
d)	30. § (4) bekezdés b) pontjában a „nem tesz eleget” szövegrész helyébe a „határidőre nem tesz
eleget” szöveg,
e)	49. § 15. pontjában a „kitermelése” szövegrész helyébe a „kitermelése és a szén föld alatti
elgázosítása” szöveg,
f)	50/A. § (1) bekezdés 5. pontjában a „kutatási engedélyezésére” szövegrész helyébe a „kutatás
engedélyezésére” szöveg,
g)	50/A. § (1) bekezdés 17. pontjában az „a 26/A. § (8) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az
„a 26/A. § (7) bekezdése szerinti” szöveg,
h)	50/A. § (1) bekezdés 25. pontjában az „a 26/A. § (5) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az
„a 26/A. § (4) bekezdése szerinti” szöveg,
i)	50/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „ellátására jogosult személyek szakképesítési
követelményeinek” szövegrész helyébe az „ellátásához szükséges szakmai képesítésre és
gyakorlatra vonatkozó rendelkezések” szöveg
lép.
3.	§
Hatályát veszti a Bt.
a)	22. § (12) bekezdésében a „fél iránti kérelmet benyújtó” szövegrész,
b)	22/A. § (1) bekezdésében az „ , a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos
Értesítőben” szövegrész,
c)	22/A. § (2) bekezdése,
d)	22/A. § (5) bekezdésében az „is” szövegrész,
e)	23. § (4) bekezdése,
f)	37. § (7) bekezdésében a „[38. § (3) és (4) bekezdések]” szövegrész,
g)	50/A. § (5) bekezdése.
2.	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
4.	§
(1)	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 11/A. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaiban - a (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott
kivétellel - a hatásterület a biztonsági övezet területe.”
(2) Az Atv. 11/A. §-a a (2) bekezdést követően a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A nukleáris létesítmény telephelye vizsgálatának és értékelésének, valamint a nukleáris
létesítmény telephelye jellemzői és alkalmassága megállapításának engedélyezése iránti nukleáris
biztonsági hatósági eljárásban a hatásterület a nukleáris létesítmény tervezett telephelye, valamint
a)	kutatóreaktor, oktatóreaktor és nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium esetén a nukleáris
létesítmény tervezett telephelyének határától számított száz méteres,
b)	az a) pontban meghatározott nukleáris létesítmények kivételével a nukleáris létesítmény tervezett
telephelyének határától számított ötszáz méteres
távolságon belüli terület.
(2b) A nukleáris létesítmény létesítésének engedélyezése iránti nukleáris biztonsági eljárásban a
hatásterület a nukleáris létesítmény tervezett telephelye, valamint a létesítmény tervezője által a
kérelmet megalapozó dokumentációban - kormányrendeletben meghatározott követelmények
alapján - javasolt biztonsági övezet területe, de legalább
a)	kutatóreaktor, oktatóreaktor és nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium esetén a nukleáris
létesítmény tervezett telephelyének határától számított száz méteres,
b)	az a) pontban meghatározott nukleáris létesítmények kivételével a nukleáris létesítmény tervezett
telephelyének határától számított ötszáz méteres
távolságon belüli terület.”
5.	§
Az Atv. 11/A. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az atomenergia-felügyeleti szerv az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásaiban a
döntése meghozatala előtt - a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében -
közmeghallgatást tart.
(7) Az atomenergia-felügyeleti szerv a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a közmeghallgatást
megelőzően legalább tizenöt nappal
a)	hirdetményi úton, valamint a honlapján történő közzététel útján értesíti az érintetteket,
b)	értesíti az eljárásban közreműködő szakhatóságot.”
6.	§
Az Atv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) Ha az atomkár megtérítésére való jogosultságot az emberélet elvesztése, a személyek
testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelem alapozza meg, az
ezért való, a 48. § szerinti felelősség megállapításához a jogsértés tényén kívül további hátrány
bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
(2) Az atomkár megtérítésének mértékét, módját és esedékességét
a)	az emberélet elvesztése, továbbá a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán
keletkezett nem vagyoni sérelem esetén a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó
rendelkezései,
b)	az a) pontban foglaltaktól eltérő, egyéb atomkár esetén a Polgári Törvénykönyvnek a
szerződésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó rendelkezései
alkalmazásával kell megállapítani.”
7. §
Az Atv.
4
a)	2. § 23. pontjában a „testi épségében és egészségében keletkezett minden kár” szövegrész
helyébe a „testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelem” szöveg, a
„károk” szövegrész helyébe a „nem vagyoni sérelem és a kár” szöveg,
b)	V. Fejezet címében az „atomenergia alkalmazásával kapcsolatosan keletkezett károkért való
felelősség” szövegrész helyébe az „atomkár-felelősség” szöveg, az „a károk” szövegrész helyébe az
„az atomkár” szöveg,
c)	48. § (1) bekezdésében a „megtéríteni” szövegrész helyébe a „megtéríteni (a továbbiakban:
atomkár megtérítése)” szöveg,
d)	49. § (2) bekezdésében az „a károsultat” szövegrész helyébe az „az atomkár megtérítését
követelő személyt” szöveg, az „ért kár” szövegrész helyébe az „ért atomkár” szöveg, az „a károsult”
szövegrész helyébe az „az atomkár megtérítését követelő személy” szöveg, az „a kár” szövegrész
helyébe az „az atomkár” szöveg,
e)	52. § (2) bekezdésében az „a kártérítésre” szövegrész helyébe az „az atomkár megtérítésére”
szöveg,
f)	52. § (3) bekezdésében az „A kártérítés” szövegrész helyébe az „Az atomkár megtérítése” szöveg,
g)	53. § (1) bekezdésében az „a károkat” szövegrész helyébe az „a vagyoni kárt, valamint az
emberélet elvesztése, továbbá a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett
nem vagyoni sérelmet” szöveg, a „kár” szövegrészek helyébe a „vagyoni kár, valamint az emberélet
elvesztése, továbbá a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem
vagyoni sérelem” szöveg, a „kibocsátása okozta” szövegrész helyébe a „kibocsátása együttesen
okozta” szöveg,
h)	53. § (4) bekezdésében a „kárfelelősségi” szövegrész helyébe az „atomkár-felelősségi és egyéb
kárfelelősségi” szöveg,
i)	54. § (1) bekezdésében a „kárfelelősségi” szövegrész helyébe az „atomkár-felelősségi” szöveg,
j) 55. § (1) bekezdésében az „atomkárokért való kártérítési” szövegrész helyébe az „atomkár
megtérítése iránti” szöveg,
k) 56. § (1) bekezdésében az „atomkárért való kártérítéssel” szövegrész helyébe az „atomkár
megtérítésével” szöveg,
l) 56. § (2) bekezdésében a „kár” szövegrész helyébe az „atomkár” szöveg, az „a kárfedezeti”
szövegrész helyébe az „az atomkár megtérítésének fedezetéül szolgáló” szöveg, az „a károsultak”
szövegrész helyébe az „az atomkár megtérítésére jogosultak” szöveg,
m) 56. § (3) bekezdésében az „álló kárfedezeti” szövegrész helyébe az „álló, az atomkár
megtérítésének fedezetéül szolgáló” szöveg, a „valamennyi károsult” szövegrész helyébe a
„valamennyi, az atomkár megtérítésére jogosult” szöveg, az „a valamennyiüknek járó kártérítési”
szövegrész helyébe az „az atomkár megtérítéseként valamennyiüknek járó” szöveg,
n) 57. § (1) bekezdésében az „A károsult kártérítési” szövegrész helyébe az „Az atomkár
megtérítésére jogosult megtérítési” szöveg, az „a károsult” szövegrész helyébe az „az atomkár
megtérítésére jogosult” szöveg, az „a kár” szövegrész helyébe az „az atomkár” szöveg,
o)	57. § (4) bekezdésében az „a kárigény” szövegrész helyébe az „az atomkár megtérítése iránti
igény” szöveg,
p) 59. §-ában a „kártérítésre” szövegrész helyébe az „atomkár megtérítésére” szöveg, a „kárát”
szövegrész helyébe a „kárát, illetve sérelemdíj iránti igényét” szöveg,
q) 60. § (1) bekezdésében a „kártérítési” szövegrész helyébe az „az atomkár megtérítésére
vonatkozó” szöveg, a „kártérítésre” szövegrész helyébe az „az atomkár megtérítésére” szöveg,
r) 65. § (1) bekezdésében a „kártérítési” szövegrész helyébe a „kártérítési, valamint az atomkár
megtérítése iránti” szöveg
lép.
3.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
8. §
5
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 40. § (5a)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) A (3) bekezdés szerinti mérőberendezések éves gyakorisággal történő leolvasása esetén az
adott naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári évet megelőző évben
történt leolvasás napjának megfelelő nap. Nem minősül e bekezdés megsértésének, ha a leolvasás
a)	a megadott határnapig a felhasználó önhibájából nem valósul meg,
b)	időpontjában a felhasználó és az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztó eltérően állapodott
meg, vagy
c)	határidejének utolsó napja munkaszüneti nap, és ezért a leolvasásra a határidő lejártát követő első
munkanapon került sor.”
(2)	A VET. 178/J. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak
a)	a szabadvezetékes elosztó hálózati vagy közvilágítási elosztó hálózati vezeték
aa)	egyes szakaszainak más nyomvonalra történő áthelyezésére,
ab)	átalakítására vagy
ac)	felújítására,
b)	kisfeszültségű elosztó hálózati vagy közvilágítási elosztó hálózati vezeték meghosszabbítására,
c)	meglévő kisfeszültségű szabadvezetékes elosztó hálózathoz történő csatlakozás érdekében
létesítendő csatlakozóvezetékekre, valamint
d)	meglévő csatlakozó vezeték újraüzemelésére.
(4)	A (3) bekezdés szerinti felújítást a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 8.
pontja szerint, az átalakítást az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
kormányrendelet rendelkezései szerint kell értelmezni.”
9.	§
A VET.
a)	100. § (3) bekezdés a) pontjában az „e törvény szerint engedélyköteles” szövegrész helyébe az
„a közvilágítási üzemeltetési engedély kivételével e törvény szerint engedélyköteles” szöveg,
b)	114/C. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Vhr.-ben” szövegrész helyébe a „ha az a) pont szerinti
felszólításnak a kötelezett határidőben nem tett eleget, a Vhr.-ben” szöveg,
c)	116. § (3) bekezdés b) pontjában az „az 50 kVA-nál nagyobb, de legfeljebb” szövegrész
helyébe az „a legfeljebb” szöveg,
d)	123. § (3a) bekezdésében az „elhelyezett” szövegrész helyébe az „elhelyezendő” szöveg,
e)	178/J. § (1) bekezdésében a „követően” szövegrész helyébe a „követően újonnan” szöveg, a
„feszültségű elosztó hálózat” szövegrész helyébe a „feszültségű elosztó hálózati” szöveg, a
„közvilágítási elosztó hálózat” szövegrészek helyébe a „közvilágítási elosztó hálózati vezeték”
szöveg, a „létesített elosztó hálózat” szövegrész helyébe a „létesített elosztó hálózati” szöveg, a
„költségét” szövegrész helyébe a „költségét - a 144. § alkalmazása mellett, a 119. §-ban foglaltak
kivételével -” szöveg
lép.
4.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
10.	§
(1)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. §-a a következő 74.
ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
6
„74. PB-gáz: propán-, butángázok és ezek elegyei.”
(2)	A Get. 100. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A fogyasztásmérő berendezés évente egyszer történő leolvasása esetén az adott naptári évben
történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári évet megelőző évben történt leolvasás
napjának megfelelő nap. Nem minősül e bekezdés megsértésének, ha a leolvasás
a)	a megadott határnapig a felhasználó önhibájából nem valósul meg,
b)	időpontjában a felhasználó és a szállítási rendszerirányító, illetve az elosztó eltérően állapodott
meg, vagy
c)	határidejének utolsó napja munkaszüneti nap, és ezért a leolvasásra a határidő lejártát követő első
munkanapon került sor.”
(3)	A Get. 119. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A Hivatal az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, ha
a)	a PB-gáz forgalmazó a 125. § (17) bekezdésében, vagy
b)	a PB-gáz forgalmazó vagy a PB-gáz kiskereskedő a 127. § s) pontjában
foglalt kötelezettségét nem teljesíti.”
(4)	A Get. 132. §-a a következő 53. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„53. az e törvény szerinti, a PB-gáz tartályban vagy palackban történő forgalmazásának, valamint a
PB-gáz turista palackba történő átfejtésének szabályait és hatósági felügyeletét, az e
tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységeket folytatókról vezetett
nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére
vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
(5)	A Get. 133. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„2. a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat,
valamint a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait és a csatlakozási díjak elemeit,”
(6)	A Get. 141/A. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A Felajánlási rendeletben meghatározott mennyiséget a Felajánlási rendelet hatálybalépését
követően át kell adni a szerződő félnek. Ha a Felajánlási rendelet vagy annak módosítása olyan
időpontban lép hatályba, amely időpontban a szabályozási időszak már elkezdődött, a Felajánlási
rendeletben vagy annak módosításában meghatározott mennyiségbe a Felajánlási rendelet
hatálybalépését megelőzően az azonos szabályozási időszakban a szerződő félnek már átadott
mennyiséget be kell számítani.”
(7)	A Get. 141/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„141/F. § (1) A volt közüzemi nagykereskedő
a)	az egyetemes szolgáltatók ellátására beszerzett földgázt tartalmazó új földgáz kereskedelmi
szerződését, valamint
b)	a Mód. 2. törvény hatálybalépésekor hatályban lévő, egyetemes szolgáltatók ellátására beszerzett
földgázt tartalmazó kereskedelmi szerződések módosítását
köteles annak létrejöttét követő 3 munkanapon belül megküldeni a Hivatal részére.
(2)	Az egyetemes szolgáltató
7
a)	a földgázbeszerzésre vonatkozó új földgáz kereskedelmi szerződését, valamint
b)	az egyes energetikai törvények módosításáról szóló 2013. évi ... törvény hatálybalépésekor
hatályban lévő földgázbeszerzésre vonatkozó földgáz kereskedelmi szerződéseinek módosítását
köteles annak létrejöttét követő 3 munkanapon belül megküldeni a Hivatal részére.”
11. §
A Get.
a)	3. § 37. pontjában a „propán- vagy butángázzal és ezek elegyeivel” szövegrész helyébe a „PB-
gázzal” szöveg,
b)	3. § 70. pontjában a „propán-, butángázok és ezek elegyeiből álló gázok” szövegrész helyébe a
„PB-gáz” szöveg,
c)	50. § (1) bekezdésében a „propán-, butángázok és ezek elegyeiből álló gázokkal” szövegrész
helyébe a „PB-gázzal” szöveg,
d)	61/D. § (1) bekezdés b) pontjában az „a földgázellátásról” szövegrész helyébe a „ha az a) pont
szerinti felszólításnak a kötelezett határidőben nem tett eleget, a földgázellátásról” szöveg,
e)	103. § (2) bekezdés c) pontjában a „felhasználók” szövegrész helyébe a „felhasználók vagy az
engedélyesek” szöveg,
f)	109. § nyitó szövegrészében a „103-108/A. §-ban” szövegrész helyébe a „103. § (2), (2a), (3)-
(4a) bekezdésében és a 104-108. §-ban” szöveg,
g)	118/A. § (1) és (2) bekezdésében a „propán-, butángázok és ezek elegyei” szövegrész helyébe a
„PB-gáz” szöveg,
h)	127. § s) pontjában az „az engedélyes társaság valamint a hazai termelésű földgázt termelő”
szövegrész helyébe az „az engedélyes társaság, a PB-gáz forgalmazó, a PB-gáz kiskereskedő,
valamint a hazai termelésű földgázt termelő” szöveg, az „az engedélyestől, a hazai termelésű
földgázt termelőtől” szövegrész helyébe az „az engedélyes társaságtól, a PB-gáz forgalmazótól, a
PB-gáz kiskereskedőtől, valamint a hazai termelésű földgázt termelőtől” szöveg,
i)	141/A. § (1) bekezdésében a „jogosult a Mód. törvény” szövegrész helyébe a „jogosult a
földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény, valamint a földgázellátásról
szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Mód. törvény)” szöveg,
j) 141/E. §-ában az „e szerződést” szövegrész helyébe az „az e szerződésben foglalt árat, de
legfeljebb” szöveg, az „árán” szövegrész helyébe az „árat” szöveg
lép.
12. §
Hatályát veszti a Get.
a)	104. § (9) bekezdése,
b)	105. § (2) bekezdésében és 105/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „és a díjak alkalmazásának
általános szabályait” szövegrész,
c)	a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény, valamint a
földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXXIV. törvénnyel
megállapított 107. § (6) bekezdése,
d)	109. § a) pontjában a „ , a PB-gáz forgalmazót, illetve a PB-gáz kiskereskedőt” szövegrész,
e)	132. § 32. pontjában az „a földgázellátási válsághelyzet esetére létrehozott bizottság
összetételére, eljárására vonatkozó részletes szabályokat,” szövegrész,
f)	133. § (1) bekezdés 6. és 11. pontja,
g)	az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvénnyel megállapított
133. § (1) bekezdés 7. pontja,
8
h)	133. § (2) bekezdés 5. pontja,
i)	138. § (2) bekezdésében az „e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló
2011. évi XXIX. törvénnyel beiktatott, 2011. október 1-jén hatályba lépő módosításáig” szövegrész,
j) 138/A. §-a,
k) 140/B. §-a.
5.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
13.	§
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. §-a a
következő 29. és 30. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„29. védendő felhasználó: az a természetes személy felhasználó, ideértve a mellékvízmérővel
rendelkező elkülönített vízhasználót, valamint a fogyatékkal élő felhasználót is, aki jogszabályban
meghatározott szociális helyzete alapján a víziközmű-szolgáltatásban megkülönböztetett feltételek
szerint vehet részt,
30. fogyatékkal élő felhasználó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok
személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a
víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése vagy annak korlátozása közvetlenül veszélyezteti.”
14.	§
A Vksztv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési szerződésben a víziközmű-
szolgáltató beruházásában megvalósuló víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a
térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó, valamint az energiaellátók
jövedelemadója szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-
szolgáltató vállalkozási, bevételszerző tevékenyégével összefüggő költségnek, ráfordításnak
minősül. A vagyonátruházás akkor sem jár a társasági adó, illetve az energiaellátók jövedelemadó
alapjának növelésével, ha az átadás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozások között történik.”
15.	§
A Vksztv. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A víziközmű-szolgáltató díjmentesen szolgáltatja az egységes elektronikus
közműnyilvántartást üzemeltető szervezet részére a vízellátási, illetve vízelvezetési szakág
feladatkörébe tartozó publikálandó objektumokat.”
16.	§
(1)	A Vksztv. a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § (1) A Hivatal a bírságot a rendelkezésére álló adatok figyelembevételével, a 41. § szerint, a
2.	mellékletben meghatározott mértékben állapítja meg.
(2)	A Hivatal víziközmű-védelmi bírságot vagy rendkívüli bírságot szabhat ki.
9
(3)	A bírság a kötelezettség ismételt megszegése, a jogellenes állapot megszüntetésének
elmulasztása vagy fenntartása esetén ismételten is kiszabható.
(4)	A bírságot legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon kell megfizetni.
(5)	Ha a jogellenes állapot elháríthatatlan külső ok miatt alakult ki, és a helyzet orvoslása érdekében
az arra kötelezett minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtett, a Hivatal bírságot nem
alkalmaz.”
(2)	A Vksztv. a következő 40/B. §-sal egészül ki:
„40/B. § (1) Víziközmű-védelmi bírság szabható ki, ha
a)	az ellátásért felelős
aa)	az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázatot a Hivatal jóváhagyása nélkül írta
ki,
ab)	megszegi a használati díj kezelésére és felhasználására vonatkozó, a 18. §-ban rögzített
szabályokat;
b)	a víziközmű-szolgáltató
ba)	a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét a Hivatal által kiadott
jogerős működési engedély vagy az üzemeltetési szerződés, beszerzési szabályzat, üzletszabályzat
jóváhagyása nélkül folytatja,
bb)	a víziközmű-üzemeltetési feladatainak elvégzésében a kiszervezésre vonatkozó szabályok
megsértésével, nem engedélyezett vagy előzetesen be nem jelentett személyt vesz igénybe,
bc)	a 42. §-ban meghatározott cégjogi változást a Hivatal hozzájárulása nélkül kérelmez,
bd)	a tevékenységét a beszerzési szabályzat, üzletszabályzat Hivatal általi jóváhagyása nélkül
folytatja;
c)	az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató a Hivatal által jóváhagyott felújítási és
pótlási tervben, illetve a beruházási tervben foglaltak végrehajtását elmulasztotta.
(2)	Rendkívüli bírság szabható ki, ha a víziközmű-szolgáltató:
a)	a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét - a vízügyi hatóság
hatáskörébe nem tartozó esetkörben - neki felróható módon nem a jogszabályi vagy hatósági
előírásoknak megfelelően folytatja,
b)	a víziközmű üzemeltetése körében a rábízott víziközmű-vagyon fenntartható működését
veszélyezteti,
c)	keresztfinanszírozást alkalmaz,
d)	jogszabálysértő díjat vagy árat alkalmaz,
e)	az általa működtetett szolgáltatással kapcsolatban nem teljesíti a jogszabályban, engedélyben,
üzletszabályzatban vagy a felhasználókkal kötött szerződésekben meghatározott előírást,
f)	a Hivatal részére rosszhiszeműen, valótlan adatot közölt.”
17.	§
(1)	A Vksztv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bekötési vízmérő és a mellékvízmérők mérési különbözeteként megállapított vízfogyasztás
utáni víziközmű-szolgáltatási díjat a bekötési vízmérő szerinti felhasználó fizeti meg a víziközmű-
szolgáltatónak.”
(2)	A Vksztv. 52. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a víziközmű-szolgáltatási díj elszámolásának alapja a
mellékvízmérőkön mért fogyasztás, ha
a)	a bekötési vízmérő mellett az elkülönített vízhasználók elkülönített vízhasználati helye és más
vízvételi helyek kizárólag hiteles, plombával vagy záró bélyeggel ellátott mellékvízmérőkkel és
hatályos mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkeznek, és
10
b)	a mellékvízmérőkön és a bekötési vízmérőn mért fogyasztási adatok, valamint a helyszíni
ellenőrzés alapján a csatlakozó hálózati szakaszon a karbantartás elmaradására visszavezethető
vízveszteség vagy az elszámolatlan vízvétel lehetősége kizárható.”
(3)	A Vksztv. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében az elszámolás a szennyvízelvezetési helyről a
szennyvízelvezető szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségén alapul, csökkentve
azt más szennyvízelvezető műbe szabályosan elvezetett vagy elhelyezett szennyvízmennyiséggel.
Az elszámolás alapját képező szennyvízmennyiség meghatározásának részletes szabályait az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rögzíti.”
(4)	A Vksztv. 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bekötési vízmérő, a mellékvízmérők, a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, továbbá a
csatlakozó hálózat minden eleme és tartozéka ellenőrzésének lehetőségét a felhasználó és az
elkülönített vízhasználó az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott
módon biztosítja a víziközmű-szolgáltató részére.”
18.	§
(1)	A Vksztv. 58. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az (1) bekezdés
szerinti intézkedések megtételére:]
„c) a víziközmű-szolgáltató a felhasználót az (1) bekezdésben meghatározott következmények
kilátásba helyezésével fizetési kötelezettsége teljesítésére a (4) bekezdésben foglaltak szerint
legalább kétszer írásban felszólította, és az első felszólításban a szociálisan rászoruló felhasználó
figyelmét felhívta az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján őt megillető
kedvezményekre, valamint”
(2)	A Vksztv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A lakossági felhasználó (3) bekezdés c) pontja szerinti első felszólítása postai vagy a lakossági
felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb - a felhasználó előzetes hozzájárulása esetén
elektronikus - módon, a felfüggesztés vagy a korlátozás lehetőségére vonatkozó második
felszólítása tértivevényes levélben történik. A járási népegészségügyi intézetet a második
felszólítással egyidejűleg, legalább 8 nappal az intézkedés bevezetését megelőzően kell értesíteni.”
(3)	A Vksztv. 58. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A települési önkormányzat a (6) bekezdés szerinti hozzájárulását megadja, ha a víziközmű-
szolgáltató igazolja, hogy az (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja szerinti valamely intézkedés
végrehajtását megkísérelte, de azt a felhasználó meghiúsította.”
19.	§
(1)	A Vksztv. 18. alcíme a következő 58/A. §-sal egészül ki:
„58/A. § (1) A védendő felhasználók a védelemre jogosító, jogszabályban meghatározott
tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő felhasználóként részesülhetnek a
víziközmű-szolgáltató által nyújtott, jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben.
11
(2)	Az a felhasználó, aki a fogyatékkal élő és a szociálisan rászoruló felhasználók nyilvántartásában
egyidejűleg szerepel, jogosult igénybe venni a védendő felhasználókat megillető valamennyi
kedvezményt.
(3)	A védendő felhasználói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a kedvezményeket és azok
igénybevételének feltételeit, továbbá a különleges bánásmódra vonatkozó részletes szabályokat a
Kormány rendeletben állapítja meg.”
(2)	A Vksztv. 18. alcíme a következő 58/B. §-sal egészül ki:
„58/B. § A szociálisan rászoruló felhasználó különösen az alábbi kedvezmények igénybevételére
jogosult:
a)	részletfizetés,
b)	fizetési haladék.”
(3)	A Vksztv. 18. alcíme a következő 58/C. §-sal egészül ki:
„58/C. § Ha a víziközmű-szolgáltatónak az 55. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása
során jut tudomására, hogy a kötelezett a védendő felhasználókra vonatkozó jogszabályi feltételeket
vélhetően kielégíti, haladéktalanul megadja részére a szociálisan rászoruló felhasználókat az e
törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján megillető kedvezményekre vonatkozó
tájékoztatást, és megküldi részére a nyilvántartásba vételhez szükséges információkat és
formanyomtatványokat.”
(4)	A Vksztv. 18. alcíme a következő 58/D. §-sal egészül ki:
„58/D. § A fogyatékkal élő felhasználót különösen a méréssel, a leolvasással, a számlázással és a
díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeinek megfelelő, különleges bánásmódban kell
részesíteni.”
20.	§
A Vksztv. VII. Fejezete a következő 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § (1) A víziközmű-szolgáltató a védendő felhasználókat megillető kedvezmények biztosítása
érdekében, az egyes felhasználási helyeken víziközmű-szolgáltatási szerződéssel rendelkező
védendő felhasználókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a
felhasználó a kedvezmények melyik körére jogosult.
(2)	A nyilvántartásba történő felvételt a felhasználónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie,
hogy az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott
különleges bánásmód, vagy kedvezmények közül melyek illetik meg, és azokból melyikre tart
igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő felhasználói körbe tartozás igazolására szolgáló - a
(4)	bekezdésben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározott - iratokat.
(3)	A víziközmű-szolgáltató a nyilvántartásba vételről a védendő felhasználót 8 napon belül írásban
tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza, hogy
a)	a védendő felhasználóról a víziközmű-szolgáltató mely különleges bánásmód vagy kedvezmény
vonatkozásában rögzített adatot a nyilvántartásba,
b)	a nyilvántartás szerint a védendő felhasználó milyen kedvezményeket vehet igénybe,
c)	az adatváltozás bejelentésére mely időpontokban és hol biztosít lehetőséget a víziközmű-
szolgáltató, valamint
d)	a védendő felhasználónak a (7) bekezdésben meghatározott feladatait milyen módon és formában
kell teljesítenie.
(4)	A védendő felhasználói körbe tartozás igazolására a felhasználó kérelmére igazolja
12
a)	a jegyző, hogy a felhasználó életvitelszerűen tartózkodik a kérelemben megjelölt felhasználási
helyen,
b)	a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv, hogy a kérelem
benyújtásakor a védendő felhasználó részesül az adott ellátásban.
(5)	A jegyző és az ellátást megállapító szerv a (4) bekezdés szerinti igazoláson köteles feltüntetni,
hogy az igazolás mely felhasználási hely tekintetében történő felhasználásra került kiadásra.
Ugyanazon felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.
(6)	A személyes adatok kezelésére a 61. §-ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	a nyilvántartásban a felhasználó 61. § (2) bekezdésében meghatározott személyes adataihoz
kapcsoltan kizárólag a szociálisan rászoruló vagy a fogyatékkal élő státuszra, esetleg mindkettő
együttes fennállására történő utalás, a különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a
felhasználó által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek,
b)	az a) pontban meghatározott adatok a 61. § (3) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szervek
részére kizárólag abban az esetben adhatók át, ha a felhasználó, illetve a víziközmű-szolgáltató
védendő felhasználói státusszal közvetlenül összefüggő jogának vagy igényének további
érvényesítése végett feltétlenül szükséges,
c)	a nyilvántartásba a 61. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott szerv, valamint személyes
adatai vonatkozásában a védendő felhasználó jogosult betekinteni.
(7)	A nyilvántartásba történő felvételt követően a védendő felhasználó minden év március 31-ig
köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Az a fogyatékkal élő felhasználó, akinek a
nyilvántartásba történő felvétele során a szakorvosi vélemény kimondja, hogy állapotában nem
várható jelentős javulás, mentesül a védendő felhasználói körbe tartozás évenkénti igazolása alól.
(8)	Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági felhasználó már
nem jogosult kedvezményre, vagy annak évenkénti igazolását elmulasztja, az (1) bekezdés szerinti
célból rögzített adatait a nyilvántartásból törölni kell. A nyilvántartásból törölt adatokat a
víziközmű-szolgáltató elkülönítetten kezeli és azokat - ha a 61. § (2) bekezdése szerint a
felhasználó valamennyi adatának törlésére hamarabb nem kerül sor - a törléstől számítottan 5 évig
tárolja. A nyilvántartásból törölt felhasználót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti az
adatkezelő.”
21.	§
A Vksztv. 69. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a
víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet)
„d) az új bekötés megvalósítását megelőzően.”
22. §
A Vksztv. 74. § (1) bekezdése a következő 21. és 22. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„21. a védendő felhasználók, valamint az őket az e törvényben meghatározottakon túlmenően
megillető kedvezmények körét, biztosításuk és igénybevételük részletes szabályait, továbbá a
fogyatékkal élő felhasználókat megillető különleges bánásmód részletes szabályait, a védendő
felhasználói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit;
22.	a mellékvízmérőkön mért fogyasztáson alapuló elszámolási mód esetén az elkülönített
vízhasználók és a víziközmű-szolgáltató sajátos feladatait, a kötelezettség megszegésének
következményeit, az elszámolási mód alkalmazhatóságának műszaki feltételeit, a házi és csatlakozó
ivóvízhálózat ellenőrzési rendjét, továbbá az elszámolás alapját képező szennyvízmennyiség
meghatározásának részletes szabályait”
13
(rendeletben állapítsa meg.)
23.	§
A Vksztv. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § (1) E törvény 62. §-a a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek
meghatározásárólszóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9.
cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
24.	§
A Vksztv. az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
25.	§
A Vksztv.
1.	10. § (2) bekezdésében a „vagy” szövegrész helyébe az „és” szöveg,
2.	38. § (3) bekezdésében az „az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott külön
jogszabályban foglalt” szövegrész helyébe a „jogszabályban vagy a Hivatal által kiadott
határozatban meghatározott” szöveg,
3.	47. § (1) bekezdésében a „Hatósághoz” szövegrész helyébe a „Hivatalhoz” szöveg,
4.	58. § (1) bekezdésében a „népegészségügyi szakigazgatási szervének (a továbbiakban együtt:
megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) ellentétes állásfoglalása hiányában” szövegrész
helyébe a „járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének
(a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet) hozzájárulásával” szöveg,
5.	58. § (3) bekezdés d) pontjában a „megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet” szövegrész
helyébe a „járási népegészségügyi intézetet” szöveg,
6.	61. § (2) bekezdésében az „(e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatkezelő)” szövegrész
helyébe az „(e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatkezelő)” szöveg
lép.
26.	§
(1)	Hatályát veszti a Vksztv.
1.	74. § (1) bekezdés 7. pontja,
2.	74. § (1) bekezdés 8. pontja,
3.	74. § (1) bekezdés 12. pontja,
4.	84. § (3) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Vksztv.
1.	10. § (2) bekezdésében az „üzemeltetési szerződés alapján”, valamint
2.	38. § (1) bekezdés b) pontjában a „kormányrendeletben meghatározott mértékű”
szövegrész.
6.	Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2013. évi CXXXIV. törvény módosítása
27. §
14
Az egyes közszolgáltatások ellátásról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi
CXXXIV törvény (a továbbiakban: Ekt.) 3. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés nem érinti az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra
vonatkozó díjfizetési kötelezettségét.”
28. §
Az Ekt. a következő 3/A-3/E. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Ha a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásáért felelős települési önkormányzat (a
továbbiakban: az ellátásért felelős települési önkormányzat) a kéményseprő-ipari közszolgáltatást a
kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 4. §-ában vagy 5. §-ában
foglaltak szerint nem tudja biztosítani, erről haladéktalanul, de legfeljebb a kéményseprő-ipari
közszolgáltatás ellátására irányuló szerződés megszűnését követő 3 napon belül tájékoztatja az
állami szervet.
(2)	Az állami szerv a kéményseprő-ipari közszolgáltatás átmeneti ellátására (a továbbiakban:
átmeneti ellátás) az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követő 15 napon belül hatósági
eljárás keretében a kéményseprő-ipari közszolgáltatás végzésére jogosult szolgáltatók közül
közérdekű szolgáltatót jelöl ki. A közérdekű szolgáltató az átmeneti ellátást az ellátásért felelős
települési önkormányzat rendeletében - a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően - megállapított díj fejében köteles
elvégezni.
(3)	Az állami szerv közérdekű szolgáltató kijelölésére irányuló eljárására és az eljárás során hozott
döntésre az 1. § (4)-(6) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott eljárás során közérdekű szolgáltatóként kijelölhető az a
közszolgáltató is, amely az adott településen a kijelölést megalapozó körülmény bekövetkezését
megelőzően a kéményseprő-ipari közszolgáltatást biztosította.
(5)	Az átmeneti ellátásra irányuló kijelölés az új kéményseprő-ipari közszolgáltatási szerződés
megkötéséig, de legfeljebb 9 hónapos időtartamra történhet. A kijelölés egy alkalommal, legfeljebb
3 hónappal meghosszabbítható.
(6)	A (2) bekezdés szerint kijelölt közérdekű szolgáltató közfoglalkoztatottakkal is elláthatja
feladatát. A közérdekű szolgáltató az önkormányzati kötelező feladat ellátásában történő
közreműködés erejéig minősül közfoglalkoztatónak.
3/B. § (1) A 3/A. § (2) bekezdése szerinti hatósági döntéshez szükséges, a tüzelőberendezésekre és
égéstermék-elvezetőkre vonatkozó műszaki adatokat, valamint az érintett ingatlanok címeit az
ellátásért felelős települési önkormányzat és a kéményseprő-ipari közszolgáltatást korábban
biztosító közszolgáltató az állami szerv kérésére haladéktalanul szolgáltatja.
(2)	Az átmeneti ellátás során végzett kéményseprő-ipari közszolgáltatásnak az ellátásért felelős
települési önkormányzat által megállapított díját a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012.
évi XC. törvény szerint az ingatlan használója fizeti meg.
15
3/C. § (1) Ha a közérdekű szolgáltató kijelöléséig vagy a kéményseprő-ipari közszolgáltatás
helyreállásáig élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzet alakul ki, ennek
elhárítása polgári védelmi feladatok körében is történhet.
(2)	A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátására a polgári védelmi feladatellátás nem terjed ki.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásához szükséges eszközök a katasztrófavédelmi
gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség szabályainak megfelelő alkalmazásával igénybe
vehetők.
3/D. § (1) Ha az állami szerv a 3/A. § (2) bekezdése szerinti hatósági eljárás keretében nem tud
kijelölni közérdekű közszolgáltatót, akkor a kijelölésig gondoskodik az esedékes sormunkában
ellátandó feladatok, valamint a megrendelt kötelező műszaki vizsgálatok elvégzéséről.
(2) Az (1) bekezdés alapján végzett kéményseprő-ipari közszolgáltatásnak az ellátásért felelős
települési önkormányzat által megállapított díját a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012.
évi XC. törvény szerint az ingatlan használója fizeti meg.
3/E. § (1) A közérdekű szolgáltatónál az átmeneti ellátás során, az állami szervnél a 3/D. § (1)
bekezdésében meghatározott feladat ellátása során felmerült, a közszolgáltatási díjból meg nem
térülő, indokolt költségeket az állam fedezi.
(2)	A 3/C. § szerinti feladatok ellátásának költségeit az állam fedezi.
(3)	A közérdekű szolgáltató indokolt költségeinek elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátásában
az ellátásért felelős települési önkormányzat közreműködik.”
29.	§
Az Ekt. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a kéményseprő-ipari
közszolgáltatás ellátásának kiesése esetére
a)	a közérdekű szolgáltató kijelölésére irányuló hatósági eljárás lefolytatására jogosult állami szerv
kijelölését és a kijelölés részletes szabályait,
b)	a 3/D. § (1) bekezdésében meghatározott feladatellátás részletes szabályait,
c)	az átmeneti ellátás és a 3/D. § (1) bekezdésében meghatározott feladatellátás során felmerült
indokolt költségek megállapításának és megtérítésének szabályait,
d)	a polgári védelmi feladatellátás során felmerült költségek megtérítésének szabályait,
e)	a díjfizetés és az érintettek közötti elszámolás szabályait.”
7.	Záró rendelkezések
30.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	Az 1., 3., 4., 5. és 6. alcím 2014. január 1-jén lép hatályba.
16
(3) A 6. § és a 7. § 2014. március 15-én lép hatályba.
31.	§
Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
17
1. melléklet a 2013. évi... törvényhez
„2. melléklet a 2011. évi CCIX. törvényhez
A kiszabható bírságok összege
1.	A kiszabható víziközmű-védelmi bírság: az alábbi képlettel (B ) számított összeg, de legalább
Véd
900 000 forint
B = [FE x 10000]
Véd
ahol:
B = a kiszabható víziközmű-védelmi alapbírság [Ft]
Véd
FE = a jogellenes magatartással érintett ellátási területrész felhasználói egyenértéke (1. melléklet
szerint).
2.	A kiszabható rendkívüli bírság: a víziközmű-védelmi bírság (B ) háromszorosa, de legalább
Véd
1 800 000 forint.
3.	A kiszabható víziközmű-védelmi és rendkívüli bírság felső határa:
a)	A kiszabható bírság felső határa a jogsértő víziközmű-szolgáltató árbevételének 1%-a, de
legfeljebb 100 millió forint. (Árbevétel alatt a víziközmű-szolgáltatónak az adott víziközmű-
szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos - a határozat meghozatalának időpontjához képest -
előző üzleti évi, a számvitelről szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevételét kell érteni. Előző
üzleti évi adat hiányában a bírságmaximum 25 000 000 forint.)
b)	Az ellátásért felelőssel szemben kiszabható bírság felső határa 25 000 000 forint.”
18
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat elsődleges célja az energetika területén az elmúlt időszakban felmerült gyakorlati
problémák és igények kezelése. Ennek keretében:
1.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosítása azért
szükséges, mert a gyakorlati tapasztalatok alapján a Bt.-ben több olyan rész van, amely a
jogalkalmazók részéről kérdéseket vetettek fel. A Bt. módosítása tehát elsősorban ezeknek a
problémás kérdéseknek a megnyugtató megoldása miatt szükséges módosításokkal, a joghézagokat
pótló előírások megalkotásával, illetve dereguláció útján. Emellett a módosítás tartalmazza a föld
alatti szénelgázosítás (UCG technológia) részletszabályainak beépítését a Bt.-be. Az UCG
technológia a szén természetes előfordulási helyén történő elgázosítását jelenti oly módon, hogy
injektáló kutakon (lemélyített fúrólyukakon) keresztül a szén elégetéséhez (oxidációjához)
szükséges anyagokat (például: oxigént) juttatnak a szénrétegbe. Az eljárás eredményeképpen ún.
szintézisgáz keletkezik, amely különböző mennyiségben tartalmaz hidrogént, szén-monoxidot,
metánt, amelyet a megfelelő berendezésekkel fűtésre, energiatermelésre, hidrogén-előállításra,
valamint folyékony üzemanyagok gyártására lehet felhasználni a továbbiakban. Fontos kiemelni,
hogy a UCG technológia a fúrólyukas bányaművelési technológiával kombinált szénbányászati
bányaművelési módszer.
2.	A törvényjavaslat célja továbbá az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a
továbbiakban: Atv.) módosítása egyfelől a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a
továbbiakban: új Ptk.) kártérítésre, személyiségi jogi jogsérelem következményeire és az Atv.
atomkárra vonatkozó rendelkezési közötti összhang megteremtése, másfelől egyes nukleáris
biztonsági hatósági eljárásokban a közmeghallgatás tartásának kötelező előírása érdekében. Az
atomkár fogalmának nemzetközi jogi meghatározottságára, valamint az Atv.-ben foglalt különös
felelősségre vonatkozó rendelkezésekre tekintettel az Atv.-ben továbbra is szükséges fenntartani az
atomkár sajátos fogalmát, annak jelenlegi tartalmát megőrizve. Ennek megfelelően a
törvényjavaslat az atomkárra és az azért járó kártérítésre vonatkozó szabályok módosításával
tartalmi szempontból fenntartja az atomkár sajátos fogalmát, egyszersmind az atomkár-
felelősséggel kapcsolatos szabályok megfogalmazását az új Ptk. személyiségi jogi jogsérelemre és
kárfelelősségre vonatkozó rendszeréhez igazítja. A hatásterületre vonatkozó rendelkezéseknek - az
Atv. hatályos 11/A. §-a mögötti eredeti jogalkotói szándék figyelembevételével történő -
módosításával a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye
jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, valamint a nukleáris létesítmény létesítéséhez
szükséges engedélyezési eljárásokban az ügyfélként részt vevők köre egyértelmű meghatározást
nyer.
3.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) módosítása
egyrészt lehetőséget teremt az elosztók részére olyan közvilágítási hálózatok üzemeltetésére,
amelyek nem az elosztó tulajdonában állnak, másrészt pontosításra kerülnek a földkábelek
létesítésére vonatkozó rendelkezések, tekintettel arra, hogy e szabályozás értelemszerűen csak
vezetékekre vonatkozhat, az átalakító- és kapcsolóberendezésekre nem.
4.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) módosításának indoka
elsősorban a 2013. július 1-jével bevezetett, a PB-gáz árának hatósági árassá tételével összefüggő
pontosítása, továbbá a Get. és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013.
évi XXII. törvény összhangjának megteremtése a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási
Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnökének biztosított rendeleti felhatalmazásaira tekintettel.
5.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.)
hatálybalépése óta számos olyan jogalkalmazási tapasztalat halmozódott fel, amely időszerűvé tette
a törvény módosítását. A módosítás célja továbbá a gyakorlatban tapasztalt joghézagok
megszüntetése, valamint a felhasználók vagyoni érdekeinek fokozott védelme, továbbá a szociális
közműszolgáltatás területén megvalósított jogalkotás eredményeihez való felzárkózás
megvalósítása. A VET. és a Get. hasonló szabályozását követően indokolt és hiánypótló
19
jelentőséggel bír a „védendő felhasználók” intézményének szabályozása a Vksztv.-ben. A tervezett
szabályozás közvetlen kapcsolatba hozható a rezsicsökkentési törekvésekkel, mert azokon a
legrászorultabb családokon segít, akiket különleges - és alapvetően a rezsi kiadásokhoz kapcsolódó
-	kedvezményekben korábban jogszabály a víziközmű-szolgáltatás vonatkozásban nem részesített.
A törvény - az EU vonatkozó irányelve alapján - egyértelművé teszi, hogy csak a szociális
ellátásról szóló külön jogszabályban meghatározott szociálisan rászoruló felhasználó, valamint a
fogyatékkal élők számára biztosítana az igényeiknek megfelelő különleges bánásmódot, amelyet a
törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet tovább részletez (pl. részletfizetés, fizetési
haladék, mérési-, leolvasási-, számlázási-, díjfizetési különleges elbánás). A törvényjavaslat
megteremti a lehetőséget a jelenlegi víziközmű-szolgáltatók előtt is, hogy más szervezethez
hasonlóan élhessenek a Vksztv.-ben biztosított adókedvezményekkel a víziközmű-vagyon ellátásért
felelősre történő átruházásánál. A bírságolási szabályok törvényi keretek közé helyezésével a
törvényjavaslat új eszközt ad a Hivatal kezébe a szankcionálási lehetőségek területén, ugyanakkor
megfelelő garanciális szabályokat is tartalmaz: új melléklettel bővíti ki a Vksztv.-t, melyben a
kiszabható bírság mértékét határozza meg. A törvényjavaslat a Vksztv. első átfogó módosítása,
amelynek lényeges részét képezi a törvényalkotási szintre tartozó szabályozási tárgyaknak - például
a fizetési kötelezettség (bírság) - felvétele a Vksztv. rendelkezései közé.
6.	A törvényjavaslat a továbbiakban megteremti annak lehetőségét, hogy amennyiben a
kéményseprő-ipari közszolgáltatási szerződés valamely területen megszűnik, és az ellátásért felelős
önkormányzat bármely okból nem tud újabb szerződést kötni a feladat ellátására, akkor a
kormányrendeletben kijelölt állami szerv jelölhessen ki közérdekű közszolgáltatót. Ennek
eredményeként nem maradhat olyan település, ahol a kéményseprő-ipari közszolgáltatás hiányában
az ellenőrzés és az esetleges tisztítás elmaradása az élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető
helyzetet okozna.
20
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A Bt. 10. § (1) bekezdésének módosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI.
törvény rendelkezéseivel való összhangot teremi meg, továbbá törli a már idejét múlt
hivatkozásokat.
A (2) bekezdéshez: A bányászati koncesszió sajátosságai közé tartozik, hogy a pályázó az ajánlatát
munkaprogram keretében köteles kidolgozni és benyújtani. Tekintettel arra, hogy a koncessziós
törvény elsősorban csak a „munkaprogram” kifejezést használja, illetve a koncessziót a miniszter
kutatásra, feltárásra és kitermelésre együtt írja ki, kérdéseket vetett fel a pályázóknál, hogy a
munkaprogram pontosan mit kell tartalmazzon, és a teljes tevékenységre ki kell-e terjedjen. A
gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kitermelési időszakra a koncessziós pályázatok
benyújtásának időpontjában nehezen prognosztizálhatóak előre a szükséges feladatok, amely így a
munkaprogramnak ezt a részét túl általánossá és nehezen elkészíthetővé teszi, illetve bizonytalan
helyzetbe hozza a koncessziós szerződést aláíró mindkét felet. Ennek megfelelően, mivel a kutatási
időszakra pontosan meghatározhatóak a feladatok, így szükséges a munkaprogram fogalmának
pontos definiálása, egyértelmű meghatározása a Bt. 12. § (2) bekezdésének módosításával.
A (3)-(5), (7) és (12) bekezdéshez: A föld alatti szénelgázosításra vonatkozó szabályok bevezetése,
másrészt a szénhidrogén kitermelésre vonatkozó szabályozás egyértelműbbé tétele és a könnyebb
hivatkozhatóság érdekében szükséges.
A (6) bekezdéshez: A módosítás indoka a Bt. bányászati (kutatási) jogvesztéssel kapcsolatos
rendelkezéseinek összhangba hozatala a bányatelek nélkül végezhető feltárási és kitermelési
tevékenység hatályával.
A (8) bekezdéshez: A Bt. 36. § (5a) bekezdése kimondja, hogy a használaton kívüli bányászati célú
mélyfúrások - főszabály szerinti - tájrendezését 2013-tól kezdődően, meghatározott ütemezés
szerint kell végrehajtani, amelynek legkésőbb 2027. december 31-ig le kell zajlania. Szükséges
azonban ezen határidőket módosítani a rendelkezés hatálybalépése után észlelt tapasztalatok és a
bányavállalkozók visszajelzései alapján. A főszabály ugyanis a tájrendezés elvégzése, amely alól
akkor lehet mentesülni, ha a mélyfúrás tulajdonosa a mélyfúrás más célú hasznosítását megkezdi. A
bányavállalkozók visszajelzései alapján a kutak egy részének a felszámolása és tájrendezése
indokolatlan, mert más célú hasznosításra is alkalmasak lehetnek például mezőgazdasági célra
használt vízkivétel. Ezeket a kutakat a bányavállalkozók értékesíteni szándékoznak, és csak a kút új
tulajdonosának célszerű a más célú hasznosítás engedélyezését megkezdeni, mert az új tulajdonos
tudja majd megmondani, hogy milyen célra hasznosítja azt. Az értékesítési és újrahasznosítási
szándékra tekintettel ezek kutak esetében nem célszerű a kútfelszámolást és tájrendezést elvégezni,
mert más célra még hasznosítható kutak használhatatlanná válnak, és a tájrendezési költségeket sem
kell felesleges megfizetni. Ugyanakkor a kutak értékesítése - tekintettel arra, hogy állami
tulajdonban is nagyszámú kutak vannak - hosszabb időt vesz igénybe, emiatt nem teljesíthető a Bt.
36. § (5a) bekezdésében foglalt rendelkezés, így az előírt határidőt két évvel célszerű
meghosszabbítani. A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tájrendezési kötelezettségére
vonatkozó szabály végrehajtása ezért a 2015. évtől kezdődik, megtartva a hatályos jogszabályi
előírás szerinti 2027-es véghatáridőt, mely időtartamhoz igazítottuk az évenkénti kötelezően
teljesítendő részt. A módosítás szerint így elegendő idő áll a bányavállalkozók rendelkezésére
ahhoz, hogy felmérhessék a tulajdonukban lévő mélyfúrásokat, értékesítsék, illetve a más célú
hasznosítást megkezdjék, és ezt követően már csak a nem hasznosított kutak tájrendezési feladataira
kell koncentrálniuk.
A (9) bekezdéshez: A Bt. 38. §-a kiegészítésének indoka, hogy a Bt. elrendeli a használaton kívüli
mélyfúrások tájrendezését. Ezen kutak száma több ezer. Amennyiben az ingatlantulajdonos nem
járul hozzá az ingatlan használatához, akkor a tájrendezés nem végezhető el, mert nincs olyan
jogszabályi rendelkezés, amely alapján az érintett ingatlan használata biztosítható lenne. A
bányabezárás során sem szükséges az ingatlantulajdonos hozzájárulását megszerezni a bányászati
21
tevékenység végzéséhez, éppen az eredeti állapot (újrahasznosítási cél) visszaállíthatósága
érdekében. E szabályozási elvre is figyelemmel szükséges a tűrési kötelezettség előírása, mert a
tájrendezés egy megvalósult állapot rendezését, tehát az ingatlantulajdonos érdekét is szolgálja.
Az új (9) bekezdés a (8) bekezdésben foglaltak mellett azt a helyzetet rendezi, amikor állami
tulajdonban álló ingatlan tekintetében állnak fenn a bányászati célú kisajátítás feltételei, de ebből a
tényből adódóan a kisajátítási eljárást nem lehet lefolytatni. Ebben az esetben is szükséges azonban
kimondani, hogy az állami tulajdonú ingatlanra szolgalomalapítási eljárást kell lefolytatni, amely
alapján a bányavállalkozó tevékenységének végzése megfelelő módon biztosítható.
A Bt. 38. § (10) bekezdéssel kiegészítése mindössze a Bt. 32. § (5) bekezdésében foglalt szabály
kodifikációs okokból történő áthelyezése, ugyanis a szolgalommal kapcsolatos rendelkezések között
kell elhelyezni a szolgalom alapítását kizáró szabályokat, továbbá pontosítást tartalmaz.
Az új (11) bekezdés pedig kimondja, hogy ha a bányászati létesítmény közutat, vasúti pályát,
folyóvizek, csatornák területét érinti, nem lehet szolgalmi jogot alapítani, e területek
igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötni.
A Bt. szabályozási koncepciója azon alapul, hogy a bányászati, illetve gázipari létesítmények
elhelyezése, üzemeltetése a magántulajdonban a legkisebb korlátozással járjon. Ezért írja elő a Bt.
többek között a vezetékek közterületen történő elhelyezésének követelményét. A Bt. 38/A. § új (5a)
bekezdése az AB határozatnak megfelelően kizárja a vezetékjog vagy használati jog alapítását
közterület esetében elosztóvezetékre, illetve a Bt. 38/A. § (1) bekezdésében meghatározott
létesítményre.
A 2. §-hoz
Szövegcserés módosító rendelkezések, különösen az 1. § (2) és (3) bekezdésével összefüggésben.
A 22/A. § (13) bekezdés módosítása vonatkozásában szükséges megszüntetni a jogszabály által
kialakított (12 000 km2 hagyományos és 12 000 km2 nem hagyományos szénhidrogének közötti)
különbséget a hagyományos és nem hagyományos kutatási területek kapcsán, mivel az érintett
ásványi nyersanyag ugyanaz és az előfordulásai térben is átfednek egymással, pusztán a kitermelési
technológia az eltérő. Tekintettel erre a kutatási joggal lefedhető terület nagyságát egységesen
15 000 km2-ben szükséges megállapítani.
A 30. § (4) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert a mélyműveléses ércbánya esetében a
kitermelési tevékenységhez szükséges bányatérségek (függőleges akna, lejtős akna, főfeltáró
vágatok, szellőztetési és vízemelési rendszer) kiépítése jelentős anyagi ráfordításokat igényel, és a
bányászati tájrendezést követően az új bánya nyitása ezeknek a bányatérségeknek a kialakítását
ismételten megköveteli, ez pedig jelentős anyagi ráfordítást igényel, szemben a külfejtéses
bányákkal. Emellett a mélyműveléses ércbányák hosszabb ideig történő szüneteltetése tájsebet nem
okoz, a felszínen hatásai nincsenek.
A 3. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 4. §-hoz
Annak érdekében, hogy a nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági
eljárásokban részt vevő ügyfelek köre már a biztonsági övezet kijelölését megelőzően azonosítható
legyen, a törvényjavaslat ezen övezet kijelölését megelőző eljárásokban is egyértelműen
meghatározza a nukleáris létesítmény hatásterületét és ezen keresztül a hatósági eljárásokban részt
vevő ügyfelek körét az Atv. hatályos 11/A. §-a mögötti eredeti jogalkotói szándék
figyelembevételével.
22
Az 5. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárásokban a közmeghallgatás tartására vonatkozó szabályokat a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
tartalmazza. E rendelkezések alapján jogszabályban meghatározott esetekben kötelező a
közmeghallgatás tartása, egyéb esetekben az az eljárást folytató hatóság mérlegelésének függvénye.
A § meghatározott nukleáris biztonsági engedélyezési eljárásokban kötelezővé teszi a
közmeghallgatás tartását.
A 6. §-hoz
Az emberélet elvesztése, a személyek testi épsége és egészsége megsértése esetén az új Ptk.
sérelemdíj mértékére vonatkozó rendelkezései, az egyéb (vagyoni) atomkárok esetében pedig az új
Ptk. szerződésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak az
atomkár okozása esetén járó pénzbeli elégtétel megállapítása során.
A 7. §-hoz
Az új Ptk. a kártérítéssel kizárólag a vagyoni károk megtérítését teszi lehetővé, a személyiségi jog
megsértése körébe tartozó nem vagyoni sérelem esetén az új Ptk. alapján sérelemdíj követelhető,
mely igény érvényesítésére az új Ptk. a kártérítési igény érvényesítésétől részben eltérő szabályokat
állapít meg. Ehhez kapcsolódóan az új Ptk. fogalomrendszerében a „kár” és a „kártérítés” fogalmak
kizárólag a vagyoni károkat és az ezekért járó kártérítést jelölik.
Az atomkár fogalmát a hatályos Atv. a 24/1990. (II. 7.) MT rendelettel kihirdetett, az atomkárokért
való polgári jogi felelősségről Bécsben 1963. május 21-én kelt nemzetközi egyezményben
foglaltakra figyelemmel állapítja meg. Ennek megfelelően az Atv. 2. § 23. pontja alapján az
atomkár a (vagyoni) károkon kívül az emberélet elvesztését, a személyek testi épsége és egészsége
megsértését - mint a hatályos Ptk. fogalomhasználatában nem vagyoni károkat - is magában
foglalja.
Az atomkár fogalmának nemzetközi jogi meghatározottságára, valamint az Atv.-ben foglalt különös
felelősségre vonatkozó rendelkezésekre tekintettel az Atv.-ben továbbra is szükséges fenntartani az
atomkár sajátos fogalmát, annak jelenlegi tartalmát megőrizve. Ezen túl, az atomkár okozása esetén
követelhető „kártérítés” fogalmát a törvényjavaslat az „atomkár megtérítése” fogalomra módosítja
az Atv. érintett rendelkezéseiben, annak érdekében, hogy az atomkár-felelősséggel kapcsolatos
szabályok az új Ptk. személyiségi jogi jogsérelemre és kárfelelősségre vonatkozó rendszerében is
alkalmazhatóak legyenek.
Ennek megfelelően, a módosítás atomkárra vonatkozó szabályozáshoz kapcsolódóan az atomkár
fogalmának, valamint az Atv. atomkár-felelősségre vonatkozó fejezete szabályainak módosítását
tartalmazza.
A 8. §-hoz
A VET. 178/J. §-a módosításával egyértelművé válik, hogy a 132 kV-nál kisebb feszültségű
hálózatok esetében a földkábellel történő megvalósítás csak a vezetékekre vonatkozik, a hálózathoz
tartozó csatlakozó- és kapcsolóberendezésekre nem.
A 9. §-hoz
A kodifikációs jellegű szövegcserés módosításokon túl e § egyértelműsíti a hálózati engedély és a
közvilágítási engedély viszonyát azzal, hogy a hálózati engedélyes közvilágítási engedélyt is
szerezhet. A jelenleg hatályos jogszabályi környezet alapján ugyanis a hálózati engedélyeseknek
csak a saját tulajdonukban lévő ún. közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetésére van lehetőségük.
23
A 10. §-hoz
Indokolt a PB-gáz fogalmának törvényi szinten történő meghatározása annak érdekében, hogy a
termék azonosítható legyen.
A törvényjavaslat pontosítja a fogyasztásmérő berendezések éves leolvasásra vonatkozó szabályait,
mivel előírja, hogy - többek között - a felek a Get. 100. § (3a) bekezdésében előírt határidőnél
eltérő időpontban is megállapodhatnak.
A Get. 119. §-a kiegészítésének indoka, hogy szükséges annak tételes meghatározása, mely
kötelezettségek megszegése esetén alkalmazhat szankciót a Hivatal a PB-gáz forgalmazókkal és
PB-gáz kiskereskedőkkel szemben.
A miniszteri rendeletre vonatkozó pontosítás célja a Get. és a Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény összhangjának megteremtése a Hivatal
elnökének biztosított rendeleti felhatalmazásokra tekintettel.
Annak érdekében, hogy a Hivatal az elsősorban a lakossági fogyasztókat érintő egyetemes
szolgáltatás árának meghatározása érdekében naprakész információkkal rendelkezzen, szükséges a
Get. 141/F. §-ának kiegészítése egy új (2) bekezdéssel, amelynek értelmében az egyetemes
szolgáltató köteles a földgáz-kereskedelmi szerződéseit azok megkötését követően a Hivatal részére
megküldeni.
A 11. §-hoz
Szövegcserés módosítások, elsősorban a „PB-gáz” fogalmának értelmező rendelkezésben történő
meghatározására tekintettel.
A 12. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 13. §-hoz
A védendő felhasználó jogintézménye alkalmazásához elengedhetetlen fogalom-meghatározás,
amely a VET-ben és a Get.-ben foglaltak szerint került megfogalmazásra.
A 14. §-hoz
A Vksztv. 8. § (4) bekezdése szerint a más, nem víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban álló
szervezettől történő víziközmű-vagyon ellátásért felelős általi megszerzése esetén, az átruházó felet
adómentesség illeti. Ugyanezt a mentességet a Vsztkv. nem biztosította a víziközmű-üzemeltetési
jogviszonyban álló szervezettől történő vagyonszerzés esetére. A törvényjavaslat ezt a hiányt
pótolja.
A 15. §-hoz
Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VII. 19.) Korm. rendelet
hatálybalépése miatt indokolt volt törvényi szinten is egyértelműsíteni, hogy a víziközmű-
szolgáltató díjmentesen adja át a feladatkörébe tartozó publikálandó objektumokat az e-közműt
üzemeltető szervezet részére.
A 16. §-hoz
A Vksztv. j elenleg hatályos rendelkezései kizárólag a bírság kiszabásának eseteit, illetve a bírság
kiszabásakor a hatóság által mérlegelendő körülményeket nevesíti. A bírság mértékére nem ad
eligazítást, a felhatalmazó rendelkezések kormányrendeleti szintre utalták a maximális bírságtételek
meghatározását. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (1)
bekezdése szerint „Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési
24
kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag
törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet”.
A hivatkozott törvény szerint a Vksztv.-ben szükséges meghatározni a bírságtételeket. A
módosítással beiktatandó új 40/A. és 40/B. §-ok, valamint a 2. melléklet a Vksztv. ezen
hiányosságait pótolják.
A 17. §-hoz
A szociális közműszolgáltatás területén megvalósított jogalkotás tette szükségessé, hogy azok a
felhasználók nagyobb védelmet kapjanak a szolgáltatóval szemben, akik a díjakat rendszeresen és
rendben fizetik. Ezt a célt szolgálja az a megoldás, hogy a bekötési vízmérő helyett meghatározott
feltételek teljesülése esetén az elszámolás alapja a mellékvízmérőn mért fogyasztás legyen [Vksztv.
52. § (2) bekezdésének módosítása és az új (2a) bekezdés]. Ugyanis koherenciazavart eredményez,
hogy a Vszktv. 2013-ban kihirdetett végrehajtási rendeletébe a szociális közműszolgáltatás egyes
elemei már beépültek, miközben a törvényi szabályozás változatlan maradt.
A Vksztv. 52. § (3) bekezdésének módosítása egyrészt a normavilágosság célját szolgálja, másrészt
elismeri azt, hogy az optimális szabályozási szintet a Vksztv. egyes rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet jelenti, amelynek 62. §-a a megfelelő
tartalmú részletszabályokat rögzíti.
Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv
6.	cikk 1. bekezdés a) pontjában rögzített, az emberi fogyasztásra szánt közüzemi víz minőségi
követelményeire vonatkozó tagállami kötelezettség teljesíthetősége miatt szükséges a szolgáltatót
felhatalmazni a jellemzően a bekötési vízmérőnél azonosítható szolgáltatási ponton túli, a
szolgáltató felelősségi körébe nem tartozó csőhálózati szakaszok és kapcsolódó szerelvények
időszakos szakmai felülvizsgálatára. További, kiegészítő indokként említhető, hogy a
mellékvízmérőn alapuló elszámolási mód esetén a víziközmű-szolgáltatónak méltányos érdeke
fűződik ahhoz is, hogy az illegális vételezéssel leginkább érintett vezetékszakaszok (bekötési
vízmérőtől a mellékvízmérőig) ellenőrzéséhez többletjogosítványokat kapjon. E célokat szolgálja az
52. § (4) bekezdésének módosítása.
A 18. §-hoz
Több esetben a védendő felhasználókra vonatkozó jogszabályi feltételeket kielégítő felhasználók
nem rendelkeznek ismerettel arról, hogy létezik számukra jogszabályi védelem abban az esetben is,
ha már fizetési késedelembe estek. Ez esetben a víziközmű-szolgáltató elsődleges feladata, hogy a
bajba került felhasználókat tájékoztassa az őket megillető kedvezményekről és azok
érvényesítésének módjáról. A szociálisan rászorultak adósságspirálba kerülésének kockázata így
jelentősen csökkenthető.
A Vksztv. 58. § (4) bekezdésében a lakossági felhasználó felszólítására vonatkozó szabályok
körültekintőbb megfogalmazása szükséges arra való tekintettel, hogy a (3) bekezdésben előírt
kétszeri felszólítás formai követelményeit is rögzítse a jogszabály, másrészt egyszerűsíteni volt
indokolt az eljárást annyiban, hogy a népegészségügyi szakigazgatási szerv értesítését elegendő
előírni a lakossági felhasználó második értesítésével egyidejűleg.
A Vksztv. 58. § (7) bekezdésének módosítását alapvetően a normavilágosság követelményeinek
való megfelelés tette szükségessé, de egyúttal az új Ptk.-ban a kontraktuális felelősség
vonatkozásában megjelenő új szabályokhoz történő igazodást is szolgálja a módosítás a
„felróhatóság” szó mellőzésével.
A 19. §-hoz
A Vksztv. új 58/A. §-a a védendő felhasználókra vonatkozó alapvető szabályokat, a csoportba
sorolásuk ismérveit, a nyilvántartásba vételt mint a jogosultság igénybe vételének előfeltételét
rögzíti. Az 58/B-58/D. §-ok a védendő felhasználókat megillető, törvényben nevesített
kedvezmények körét és igénybevételük legalapvetőbb szabályait határozza meg. A normaszöveg
25
mintájául a villamos energia- és a gázszolgáltatásban évek óta alkalmazott rendelkezések
szolgáltak.
A 20. §-hoz
A Vksztv. új 61/A. §-a a törvény adatkezelésre vonatkozó fejezetébe épülve meghatározza a
védendő felhasználókról szóló nyilvántartás legalapvetőbb szabályait. Itt került rögzítésre, hogy az
adatkezelés mely adatokra terjed ki. Meghatározásra kerül a nyilvántartásba vétellel összefüggésben
a felhasználó a víziközmű-szolgáltató és a jogosultságot igazoló hatóság és más szereplő feladata, a
nyilvántartás, illetve a jogosultság időszakos felülvizsgálatának feltételrendszere, továbbá az is,
hogy a nyilvántartásban rögzített adatok milyen megszorításokkal adhatók tovább más szervek és
hatóságok részére.
A 21. §-hoz
A Vksztv. hatályos szövege adós maradt a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás legáltalánosabb
alkalmazási körének, nevezetesen az új bekötővezeték létesítéséhez kapcsolódó fizetési
kötelezettség szabályozásával. A módosítás ezt a hiányt pótolja.
A 22. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés törvénybe iktatása szükséges azért, hogy a védendő felhasználókra
vonatkozó részletszabályok kormányrendeleti szinten megalkothatók legyenek.
A mellékvízmérőkön mért fogyasztáson alapuló elszámolási mód bevezetésével egyidejűleg számos
olyan részletkérdést szükséges jogszabályban rendezni, ami egyrészt az átállás folyamatát, másrészt
a felhasználók és a víziközmű-szolgáltatók méltányolható érdekeit figyelembe veszi. Az ehhez
szükséges felhatalmazó rendelkezést szintén szükséges törvénybe foglalni.
A 23. §-hoz
Technikai jellegű kiegészítés, a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés deklarálása érdekében.
A 24. §-hoz
Technikai jellegű rendelkezés a Vksztv. új, 2. melléklettel történő kiegészítéséhez kapcsolódik.
A 25. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés a jogalkalmazás elősegítése, a normavilágosság megteremtése,
valamint az időközben végrehajtott szervezeti változások átvezetése végett.
A 26. §-hoz
A hatályon kívül helyezésre az alábbi indokok alapján került sor:
1.	A Vksztv. 74. § (1) bekezdés 7. pontja esetében nincs szükség rendeleti szintű
szabályozásra, mivel az kizárólag törvényi szinten szabályozható. (Vksztv. új 40/A-40/B. §-ai és 2.
melléklete).
2.	A Vksztv. 74. § (1) bekezdés 8. pontja esetében nincs szükség rendeleti szintű
szabályozásra, mivel az kizárólag törvényi szinten szabályozható. (Vksztv. új 61/A-61/C. §-ai).
3.	A Vksztv. 74. § (1) bekezdés 12. pontja esetében nincs szükség rendeleti szintű
szabályozásra, mivel az kizárólag törvényi szinten szabályozható. (Vksztv. új 61/A-61/C. §-ai)
4.	A Vksztv. 84. § (3) bekezdés: az integráció 2013. évi tapasztalatai alapján nincs már szükség
arra, hogy a közérdekű üzemeltetési feladatokat kizárólagos állami tulajdonban álló víziközmű-
szolgáltató lássa el.
5.	A Vksztv. 10. § (2) bekezdésének és 29. § (4) bekezdésének ellentmondásait szünteti meg a
víziközmű-fejlesztés jogviszonya kérdésében.
26
6.	A bírságolás törvényi szintre emelésével rendeleti szinten már nem indokolt a bírságok
kérdésében normatív szabályozást hatályban tartani.
A 27. §-hoz
A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
szóló T/12513. számú törvényjavaslat a központi költségvetés bevételeként szabályozza a
hulladéklerakási járulékot. Emiatt az egyes közszolgáltatások ellátásról és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV törvény (a továbbiakban: Ekt.) hatályos
szövegében szereplő hulladéklerakási járulék előirányzatra vonatkozó szabályt módosítja. A
törvényjavaslat az új bekezdés nyitásával egyrészt kodifikációs szempontból szétválasztja a
hatályos szabályban egy bekezdésben szereplő szabályt, másrészt a hulladékról szóló 2012. évi
CLXXXV. törvényben szereplő szabályokkal összhangban kimondja, hogy a díjfizetési
kötelezettség az ingatlanhasználót terheli.
A 28. §-hoz
A közszolgáltatásért felelős önkormányzat értesítése alapján a kijelölt állami szerv hatósági eljárás
keretében jelöli ki a közérdekű szolgáltatót. A kijelölésre irányuló eljárásban hozott döntéssel
szemben fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak nincs helye, valamint a meghozott döntés a
végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. Így
biztosítható az, hogy mielőbb sor kerülhessen a kijelölésre, ezt követően pedig a közszolgáltatás
megfelelő ellátására.
Az állami szerv a kijelölés során az ellátás hatékonyságához, gyorsaságához, gazdaságosságához
fűződő közérdeket, továbbá a lakosság méltányos érdekeit veszi figyelembe.
A közérdekű közszolgáltató az önkormányzat által megállapított díj ellenében köteles ellátni a
közszolgáltatást a kijelölésben meghatározott időtartamban, amely az új közszolgáltatási szerződés
megkötéséig, de legfeljebb 9 hónapra szólhat azzal, hogy a kijelölés egy alkalommal, legfeljebb 3
hónappal meghosszabbítható.
Előfordulhat, hogy nincs olyan közszolgáltató, amelyet az állami szerv a törvényi előírások alapján
kijelölhetne a feladat ellátására. Ebben az esetben, a kijelölés megtörténtéig az állami szerv
gondoskodik a sormunka keretében ellátandó és a megrendelt műszaki vizsgálatok elvégzéséről.
A sormunkák folyamatos végzése a kémények megfelelő, biztonságos állapotának fenntartását
szolgálja. Emellett szükséges rendelkezni a kötelezően megrendelt műszaki vizsgálatok ellátásról is,
mert ennek hiányában például újonnan épített vagy felújított, átalakított kémény használatba vétele,
tüzelőanyag váltás vagy tüzelőberendezés csere esetén a kémény használatba vétele, vagy
meghatározott járat-keresztmetszetűnél nagyobb kémények ellenőrzése, tisztítása nem lenne
lehetséges a kijelölt közszolgáltató hiányában.
A közszolgáltatás azonnali beavatkozást igénylő feladatai az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül
veszélyeztető helyzetben polgári védelmi szolgálat keretében is elláthatóak, ez azonban kizárólag
eseti döntés alapján történhet. A polgári védelmi feladatellátáson keresztül rendszeresen ismétlődő,
pléldául a sormunkában végzendő feladatok nem végezhetőek.
A kijelölt közérdekű szolgáltató, vagy annak hiányában az állami szerv az indokolt, a díjakból meg
nem térülő költségei megtérítésére a központi költségvetésből a kormányrendeletben
meghatározottak szerint tarthat igényt, a megfelelően indokolt igényt a települési önkormányzat
továbbítja a kifizetést teljesítő szervhez.
27
A polgári védelmi szolgálat keretében történő feladatellátás költségét a központi költségvetés
megtéríti.
A díjfizetés tekintetében az átmeneti ellátásra a kéményseprő-ipari közszolgáltatásra vonatkozó
általános szabályok érvényesülnek: a díjat az ingatlan tulajdonosa, vagy a tulajdonos írásban tett
bejelentése alapján az ingatlan használója fizeti meg (ez utóbbi esetben is a tulajdonost terheli a
fizetési kötelezettség, ha a használó az előírt határidőben ezt nem teljesíti).
A 29. §-hoz
Az új felhatalmazó rendelkezés beiktatásával a Kormány rendeletben szabályozza a kéményseprő-
ipari közszolgáltatás tekintetében is a szolgáltatás ellátásnak kiesése esetére a vonatkozó részletes
szabályokat, a díjfizetés és az érintettek közötti elszámolás szabályait, valamint a közérdekű
szolgáltató kijelölésére irányuló eljárás lefolytatására jogosult állami szerv kijelölését.
A 30. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 31. §-hoz
Technikai jellegű rendelkezés, a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés deklarálását a
törvényj avaslatban is elő kell írni.
28