﻿2013. évi.... törvény
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról

1.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
l.§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Sztv.) 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 84. §-ban meghatározott ellátások tekintetében a törvény hatálya kiterjed arra a
személyre, akinek
a)	idegenrendészeti, kitoloncolási, menekültügyi őrizete megszűnt,
b)	az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által fenntartott
intézményben, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt kijelölt helyen, vagy a
menekültügyi eljárásban elrendelt kötelező tartózkodási helyen, vagy szálláshelyen
való tartózkodása megszűnt, vagy
c)	idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárásban az idegenrendészeti vagy
menekültügyi hatóság által fenntartott intézmény kijelölt helyen való tartózkodási
helyként vagy szálláshelyként nem jelölhető ki
és a 4. § (3) bekezdése alapján hajléktalannak minősül.”
(2)	Az Sztv. 3. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A 84. §-ban meghatározott ellátásokat a (4a) bekezdésben felsorolt külföldiek az
idegenrendészeti vagy a menekültügyi hatóság által kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító
igazolás, vagy humanitárius tartózkodási engedély és a (4a) bekezdésben foglalt feltételek
fennállását tanúsító hatósági igazolás birtokában vehetik igénybe.”
(3)	Az Sztv. 3. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4c) A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a törvény
hatálya kiterjed az összevont engedéllyel rendelkező, Magyarország területén jogszerűen
tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra.”
2.§
Az Sztv. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely, családsegítés és a 3. § (4a) bekezdésének hatálya
alá tartozó személyek átmeneti szállása esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy
Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban
rögzíteni.”
3.§
Az Sztv. 84. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 3. § (4a) bekezdésében meghatározott hajléktalan személyek esetében az ellátás
keretében kizárólag szállás és tisztálkodási lehetőség biztosítható.”
4-§
Az Sztv. 115/A. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Térítésmentesen kell biztosítani)
,,h) a 84. § (3) bekezdésében meghatározott ellátást.”
2.	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
5.§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. §-a a következő (11) bekezdéssel
egészül ki:
„(11) Az elektronikus hírközlési szolgáltató - ha az a rendelkezésére áll - a szabálysértési
hatóság kérelmére a segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele szabálysértés
elkövetőjének azonosítása céljából köteles átadni a segélyhívószámra kezdeményezett hívó
telefonszám vonatkozásában
a)	az előfizető családi nevére és utónevére, születési helyére és idejére, anyja születési
családi és utónevére, lakcímére és értesítési címére, vagy
b)	a nem természetes személy előfizető esetén annak cégnevére, székhelyére,
telephelyére, képviselőjének családi nevére és utónevére
vonatkozó adatokat.”
3.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
6.§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a szabálysértési szabályozásért felelős
miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében a kormányhivatal illetékességi területén a
járási hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi vagy egyes szabálysértési ügyekben való
eljárásra, valamint a járási hivatal rendes munkaidején túl történő eljárásra az általános
illetékességű járási hivataltól eltérő más járási hivatal illetékességét is megállapíthatja.”
7.§
(1)	A Szabs. tv. 92. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
3
[Szabálysértési költség]
,,d) a meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság közérdekű munkával történő
megváltása esetén a közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági
szakvélemény költsége.”
(2)	A Szabs. tv. 92. §-a a következő új (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A büntetésként kiszabott közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági
szakvélemény költségét az állam viseli. A szakvélemény költségét
a)	a bíróság által kiszabott közérdekű munka esetén az elkövető lakóhelye vagy
tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános
szabálysértési hatóság,
b)	egyéb esetben a büntetést kiszabó szabálysértési hatóság
téríti meg.”
8.§
A Szabs. tv. 142. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a 141. §
(2)	és (3) bekezdésben meghatározott hatóságot]
„a) arról, ha az elkövető a munkakötelezettségének nem vagy részben, vagy az állami
foglalkoztatási szerv előtti megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, a teljesített
munkaórák megjelölésével, valamint”.
9-§
A Szabs. tv. 144. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahely hiányában a munkahely kijelölés
ismételt megkísérlése érdekében harminc napon belül ismételt megjelenésre kell felszólítani
az elkövetőt.”
10. §
A Szabs. tv. 250. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„250. § (3a) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy a
szabálysértési szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben a járási hivatal 40/A. §
szerinti általánostól eltérő illetékességét rendeletben meghatározza.”
11.	§
A Szabs.tv.
a)	142. § (2) bekezdésében a „144. § (4) és (8) bekezdésében” szövegrész helyébe a
„144. § (4), (8) és (11) bekezdésében”,
4
b)	144. § (3) bekezdésében a „munkakötelezettségének nem tesz eleget,” szövegrész
helyébe a „munkakötelezettségének, vagy az állami foglalkoztatási szerv előtti
megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget,”
szöveg lép.
4.	Az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény
módosítása
12.	§
Nem lép hatályba az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII.
törvény 10. § (2) bekezdése.
5.	Záró rendelkezések
13. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	Az 1. § (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

INDOKOLÁS

1-4. §-hoz
A tél közeledtével különösen fontos, hogy az ország területén tartózkodó és idegenrendészeti,
menekültügyi eljárást követően az őrzött szálláshelyekről, közösségi szállásról vagy befogadó
állomásról elbocsátott külföldiek se legyenek kénytelenek közterületen vagy nem lakás céljára
szolgáló helyiségben tölteni az éjszakát. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
szóló törvény módosítása ezt az alapvető humanitárius célt szolgálja azzal, hogy lehetővé
teszi ezeknek a személyeknek az éjjeli menedékhelyek és hajléktalan szállók
igénybevételének alapszolgáltatásait illetően térítésmentes igénybevételét.
5.	§-hoz
Szabs. tv. 206/C. §-a szerint aki az egységes európai segélyhívó számot, illetve a nemzeti
segélyhívó számot annak rendeltetésétől eltérő célból, szándékosan felhív, szabálysértést
követ el. A szabálysértési hatóságként eljáró rendőrség adatkezelési felhatalmazását a
Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42/A. §-a megteremtette, ugyanakkor az
elmúlt hónapok jogalkalmazási tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendőrség adatigényléseinek
a szolgáltatók nem tesznek maradéktalanul eleget. A téves joggyakorlat és jogértelmezés
kialakulásának megakadályozása, valamint a szabálysértés hatékony felderíthetősége
érdekében indokolt az adatkezelési felhatalmazás Eht.-ban történő megjelenítése.
6-11. §-hoz
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 40. § (l)-(3) bekezdése rendelkezik a
szabálysértési eljárásban alkalmazandó illetékességi okokról. Ezek szerint elsődleges
illetékességi oknak minősül az eljárás alá vont személy lakóhelye. Ha a szabálysértési eljárás
gyorsabb, eredményesebb lefolytatása indokolja, a járási hivatal illetékességét megalapozhatja
az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, az elkövetés helye, valamint a
felderítés helye is.
Annak érdekében, hogy a járási hivatalok gazdaságosan és gördülékenyen láthassák el
tevékenységeiket, a hivatalokra háruló ügyteher alakulásának figyelembe vételével az
illetékességi szabályok módosítása indokolt. Az egyes járási hivatalok tehermentesítése
érdekében, vagy a koncentrált ügyintézés előnyeinek kihasználása érdekében ezért eljárási
központok kialakítása is lehetővé válna. A javasolt szabályozás a hatályos szabálysértési
törvény 42/A. §-ában rögzített, a járásbíróságok kijelölésen alapuló illetékességi szabálynak
megfelelően adna lehetőséget az eltérő illetékességi szabályok megteremtésére.
A szabálysértési eljárásban indokolt annak fenntartása, hogy azok az elkövetők, akik a
terhükre kiszabott bírságot önkéntesen közérdekű munkával kívánják megváltani kötelesek a
foglalkoztathatósági szakvélemény költségeit viselni. Ugyanakkor a bíróság, vagy
szabálysértési hatóság által önállóan, büntetésként kiszabott közérdekű munka esetében
indokolt a bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munkával kapcsolatos költségviselési
szabályok alkalmazásának bevezetése a szabálysértési eljárásban is. A módosítás
eredményeképpen a jövőben a büntetésként kiszabott közérdekű munka végzéséhez beszerzett
foglalkoztathatósági szakvélemény költségét az állam viselné.
A gyakorlatban előfordul továbbá, hogy a kiszabott közérdekű munka teljesítése nem
kezdhető meg, mert nincs az elkövető számára alkalmas kijelölhető munkahely. Ebben az
esetben az állami foglalkoztatási szerv ismételt megjelenésre kötelezi az elkövetőt.
6
Amennyiben a megjelölt időpontban az elkövető nem jelentkezik, úgy akadályozza a
közérdekű munka végrehajtásának megkezdését. A Szabs. tv. végrehajtási rendelete [22/2012.
(IV. 13.) BM rendelet] ilyen esetekre az állami foglalkoztatási szerv kötelességeként előírja,
hogy az elkövető távolmaradásáról értesítse a szabálysértési hatóságot. E kötelezettséget
azonban indokolt törvényi szinten is előírni, hogy ezáltal a szabálysértési hatóság a közérdekű
munka szabálysértési elzárásra átváltoztatását kezdeményezze, mivel a meg nem jelenés
lényegében a közérdekű munka alóli kibúvással egyenértékű.
12.	§-hoz
A § elfogadott normaszöveg hatályba nem lépéséről rendelkezik.
13.	§-hoz
A hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
7
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján mellékelten benyújtom „a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a
szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló
törvényj avaslatot.
Budapest, 2013. november 15.
Ágh Péter
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett- 2013 NOV 1 8.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői ónálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Ágh Péter, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja T/13057. szám
alatt, „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról”
címmel,
törvényjavaslatot nyújtott be 2013. november 17-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy - Ágh Péternek, mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával - előteljesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2013 november 18.
Tisztelettel:
Dr. Vas Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség