﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T / 13081. számú
törvényjavaslat
az egyes fizetési szolgáltatókról
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. november
2013.	évi ... törvény
az egyes fizetési szolgáltatókról
1.	Általános rendelkezések
1.	§
E törvény rendelkezései alkalmazandóak:
a)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási
tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének Magyarország területén
történő engedélyezésére és felügyeletére,
b)	az utalványkibocsátó kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének Magyarország
területén történő bejelentésére és felügyeletére,
c)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarország területén
végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységére, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységére,
d)	az utalványkibocsátó Magyarország területén végzett kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységére,
e)	Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep pénzügyi szolgáltatási
tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a magyar hatóság által ellátott
-	e törvényben meghatározott - felügyeletére,
f)	Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatási tevékenységének magyar hatóság által ellátott - e törvényben meghatározott
-	felügyeletére,
g)	a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére.
2.	§
(1)	A 3. § 40. pont, 5. § (2)-(4) bekezdés, 6. §, 12. § 14. §, 17. §, 31-32. §, 34. §, 37. §, 45-46. §,
50-51. §, 57. § (3) bekezdés, 66. §, 72-79. §, 82. § és 83. § a Posta Elszámoló Központot
működtető intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenységre is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető
intézmény is értendő.
(2)	A 12. § (1) és (3) bekezdés, 66. § és 72-79. § hatálya az államháztartásról szóló törvényben
meghatározott kincstári körbe tartozók és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosokon kívül
végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében a
kincstárra is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt vagy
elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a kincstár is értendő.
3.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	ÁÉKBV: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényben
meghatározott fogalom,
2.	átlagos kinnlevő elektronikuspénz-állomány: az adott naptári nap végén kibocsátott
elektronikus pénzre vonatkozó, az azt megelőző hat naptári hónap pénzügyi kötelezettségei
1
mindenkori teljes összegének átlaga, amelynek kiszámítása során az adott hónapra vonatkozó
pénzügyi kötelezettségnek az egyes naptári hónapok első naptári napján fennálló pénzügyi
kötelezettség tekintendő,
3.	befolyásoló részesedés: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális
követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU
európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott befolyásoló részesedés,
4.	csoport: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban:
Hpt.) meghatározott csoport,
5.	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam,
6.	elektronikuspénz: Hpt.-ben meghatározott elektronikuspénz,
7.	elektronikuspénz-kibocsátója: Magyar Nemzeti Bank és kincstár, valamint az a hitelintézet,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, amely
elektronikus pénzt bocsát ki,
8.	fizetési rendszer működtetése: a Hpt.-ben meghatározott fizetési rendszer működtetése,
9.	fizetési művelet: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben (a továbbiakban:
Pft.) meghatározott fizetési művelet,
10.	fizetési számla: a Pft.-ben meghatározott fizetési számla,
11.	forgatható utalvány: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány,
12.	forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: a Hpt.-ben meghatározott forgatható
utalvány kibocsátására irányuló tevékenység,
13.	fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott
fogyasztó,
14.	főiroda: az a hely, ahol a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik,
15.	határon átnyúló szolgáltatás: a pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás
nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást
igénybe vevő ügyfél lakóhelye, székhelye sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást
nyújtó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye,
16.	hitel és pénzkölcsön nyújtása: a Hpt.-ben meghatározott hitel és pénzkölcsön nyújtása,
17.	induló tőke: a jegyzett tőke - ide nem értve az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az
elmúlt év(ek) elmaradt hozam kifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvények névértékét
-, a tőketartalék és az eredménytartalék összege,
18.	jegyzett tőke: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) 35. § (3)
bekezdése szerint meghatározott tőke,
19.	jó üzleti hírnév: a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezetőinek,
befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosainak a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte,
20.	készpénzátutalás: a Hpt.-ben meghatározott készpénzátutalás,
21.	készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a Hpt.-ben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz,
22.	készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: a Hpt.-ben meghatározott készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása,
23.	készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás : a Hpt.-
ben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos
szolgáltatásnyújtás,
24.	kiszervezés: olyan megállapodás egy pénzforgalmi intézmény vagy egy elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan pénzügyi
2
szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez, amelyet
egyébként a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény maga végezne,
25.	közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó,
26.	közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, vagy szavazati jogának a
vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, vagy szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a 2.
melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, illetőleg szavazati jogán
keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása,
27.	közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben jutatott térítés, amelyet a
pénzforgalmi közvetítő a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől az
ügyfél és a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény között létrejött
pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben
annak teljesítéséért, és meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap,
28.	külföldi vállalkozás: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és
kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a)
pontjában meghatározott külföldi vállalkozás,
29.	pénzforgalmi közvetítői tevékenység:
a)	pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel kötött megbízási
szerződés alapján, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében,
javára és kockázatára, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés
megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára történő pénzforgalmi
szolgáltatási szerződés megkötését is,
b)	elektronikuspénz-kibocsátójával kötött megbízási szerződés alapján, az elektronikuspénz-
kibocsátója nevében, javára és kockázatára, elektronikuspénz értékesítésére és visszaváltására
irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység,
30.	pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás,
31.	pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben
meghatározott pénzforgalmi szolgáltató,
32.	pénzügyi intézmény: a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,
33.	teljes hiteldíj mutató: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben (a továbbiakban:
Fnyht.) meghatározott fogalom,
34.	utalványbirtokos: az a személy, aki az utalványkibocsátótól történő megvásárlás útján vagy
bármely más módon a rendelkezése alá került forgatható utalványt az utalványelfogadónál áru vagy
szolgáltatás ellenértékének a kiegyenlítésére fizetési eszközként felhasználhatja,
35.	utalványelfogadó: az utalványkibocsátóval szerződéses jogviszonyban álló személy, aki a
forgatható utalványt áru vagy szolgáltatás nyújtás ellenértékének kiegyenlítésére fizetési eszközként
az utalványbirtokostól elfogadja,
36.	utalványforgalmazó: az utalványkibocsátóval a forgatható utalványok értékesítésére és
visszaváltására szerződéses jogviszonyban álló személy,
37.	utalványkibocsátó ügyfele: az utalványbirtokos és az utalványelfogadó azzal, hogy az
utalványbirtokos és az utalványelfogadó személye megegyezhet,
38.	ügyvezető: a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény igazgatósága
által megválasztott, a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel
munkaviszonyban álló elnöke, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
vezetésére kinevezett, a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel
munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese,
39.	üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, és vagyonszerzés végett - előre
egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági
tevékenység,
40.	vezető állású személy :
3
a)	pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási üzletág
irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese,
b)	elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
elektronikuspénz-kibocsátás szolgáltatási és pénzforgalmi szolgáltatási üzletág irányításáért felelős
személy, valamint valamennyi helyettese,
c)	ügyvezető.
2.	A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az utalványkibocsátó
4.	§
(1)	Ha törvény másként nem rendelkezik, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró
Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) e törvény alapján kiadott engedélyével
végezhet pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.
(2)	Külföldi, mint pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a
(3)	és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag fióktelepe útján végezhet.
(3)	EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény pénzügyi szolgáltatás és
kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása tekintetében a másik EGT-államban székhellyel
rendelkező pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.
(4)	EGT-államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi
szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása tekintetében a másik EGT-államban
székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatást is
végezhet.
(5)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni a másik EGT-államban
székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon
átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam
illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.
(6)	Utalványkibocsátó kizárólag a Felügyeletnek az e törvényben meghatározott módon tett
bejelentés mellett végezhet kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.
5.	§
(1)	Pénzforgalmi intézmény
a)	az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik
pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzésére, de nem rendelkezik engedéllyel az
elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére,
b)	törvény eltérő rendelkezése hiányában egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a
korlátozással, hogy az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet nem végezhet.
(2)	Pénzforgalmi intézmény kizárólag a következő pénzforgalmi szolgáltatásaihoz és a 6. §-ban
foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenységre:
a)	fizetési műveletek fizetési számlák közötti, az ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretből történő
teljesítése,
b)	készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt -
kibocsátása,
c)	olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más
információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet
a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél
4
történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy
szolgáltatást nyújtó harmadik személy között.
(3)	A pénzforgalmi intézmény engedélyt kaphat fizetési rendszer működtetése tevékenység
végzésére.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a pénzforgalmi intézmény az általa végzett
pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan jogosult a pénzforgalmi szolgáltatás
működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására,
ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz
átváltását, letéti szolgáltatást, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is.
6.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az
ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt
a)	a nyújtás kizárólag a pénzforgalmi intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely
fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,
b)	nem nyújtható a pénzforgalmi intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy
tartott pénzeszközből,
c)	a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és
d)	a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott
követelményeknek.
(2)	A pénzforgalmi intézmény hitelnyújtására és pénzkölcsön nyújtására a 65. § és az Fnyht.
rendelkezései alkalmazandóak.
7.	§
(1)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
a)	az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik az
elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére,
b)	törvény eltérő rendelkezése hiányában egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a
korlátozással, hogy az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi szolgáltatást,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.
(2)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény valamennyi pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására
kaphat engedélyt. Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatási
tevékenységet végez, ezen tevékenysége vonatkozásában - e törvény eltérő rendelkezése hiányában
-	a pénzforgalmi intézményre és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket
alkalmazza.
(3)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a következő pénzforgalmi
szolgáltatásaihoz és a 8. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsönnyújtási
tevékenységre:
a)	fizetési műveletek fizetési számlák közötti, az ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretből történő
teljesítése,
b)	készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt -
kibocsátása,
c)	olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más
információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet
a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél
történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy
szolgáltatást nyújtó harmadik személy között.
5
(4)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett elektronikuspénz-kibocsátási
tevékenységhez vagy pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan jogosult az
elektronikuspénz-kibocsátás és pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb,
szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési műveletek
teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, letéti szolgáltatást,
valamint az adatok tárolását és feldolgozását is, valamint engedélyt kaphat a fizetési rendszer
működtetése vonatkozó tevékenység végzésére.
8.	§
(1)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz
kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt
a)	a nyújtás kizárólag az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény saját pénzeszközeiből és
kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,
b)	nem nyújtható az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetési művelet teljesítése
céljából átvett vagy tartott pénzeszközből,
c)	a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és
d)	az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben
meghatározott követelményeknek.
(2)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hitelnyújtására és pénzkölcsön nyújtására a 65. § és
az Fnyht. rendelkezései alkalmazandóak.
9.	§
(1)	Utalványkibocsátó az a vállalkozás, amely forgatható utalvány kibocsátására irányuló
tevékenységet végez.
(2)	Az utalványkibocsátó - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyéb üzleti tevékenységet is
végezhet azzal a korlátozással, hogy pénzügyi szolgáltatást és az (1) bekezdésben meghatározotton
kívül más kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.
(3)	Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány értékesítéséhez és visszaváltásához
utalványforgalmazót vehet igénybe.
(4)	A forgatható utalvány által megtestesített pénzkövetelés az utalványforgalmazó igénybevétele
esetében is az utalványkibocsátóval szemben áll fenn.
10.	§
(1)	Pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként,
korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy másik EGT-államban székhellyel
rendelkező pénzforgalmi intézmény fióktelepeként működhet.
(2)	Utalványkibocsátó részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy
szövetkezetként működhet.
(3)	A részvénytársasági formában és a korlátolt felelősségű társaságként működő pénzforgalmi
intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, utalványkibocsátóra a gazdasági
társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzforgalmi
intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, utalványkibocsátóra a szövetkezetekre
vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a fióktelep formájában működő pénzforgalmi intézményre,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(4)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amelynek székhelye
Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén létesíti.
6
11. §
(1)	A pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez - a (2) és (3)
bekezdésben foglalt kivétellel - legalább harminchétmillió-ötszázezer forint induló tőkével
rendelkezik.
(2)	Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást
végez, legalább hatmillió forint induló tőkével rendelkezik.
(3)	Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési
eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történő fizetési művelet
teljesítését végez, legalább tizenötmillió forint induló tőkével rendelkezik.
(4)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez
legalább százmillió forint induló tőkével rendelkezik.
(5)	Az utalványkibocsátó legalább tízmillió forint vagy annak megfelelő összegű befizetett
jegyzett tőkével rendelkezik.
(6)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó
alapításához az induló tőkét kizárólag pénzben lehet befizetni. Az induló tőkét kizárólag olyan
hitelintézetnél lehet befizetni, és a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett fizetési
számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona,
és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.
3.	Személyi és tárgyi feltételek
12. §
(1)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet csak
a)	jogszabálynak megfelelő számviteli rend és nyilvántartási rend,
b)	a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat,
c)	a pénzügyi szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység
végzéséhez szükséges személyi feltételek,
d)	a tevékenység végzésére alkalmas informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség,
e)	ellenőrzési eljárások és rendszerek,
f)	vagyonbiztosítás,
g)	a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint
h)	áttekinthető szervezeti felépítés
(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhet meg és folytathat.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi
szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is
biztosítani kell.
(3)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által működtetett
informatikai rendszernek meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott biztonsági
követelményeknek.
13. §
A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény befolyásoló részesedéssel
rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,
a)	aki független a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény óvatos,
körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól,
7
jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését,
valamint
b)	akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem
zárja ki a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fölötti hatékony
felügyelet gyakorlását.
4.	Kiszervezés
14.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatáshoz,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti, ha a kiszervezés
megkezdését legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.
(2)	A bejelentés tartalmazza a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett
tevékenységnek a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső
ellenőrzése, könyvvizsgálója, valamint a Felügyelet helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzéséhez.
(3)	A pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus
feladatok kiszervezése
a)	nem eredményezheti a vezető állású személy hatáskörének átadását,
b)	nem eredményezhet változást az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény közötti szerződéses viszonyban, valamint nem befolyásolhatja a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfél felé fennálló jogszabályi és szerződéses
kötelezettségeinek teljesítését,
c)	nem eredményezhet változást a tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez
szükséges feltételek teljesítésében, valamint
d)	nem szüntethet meg és nem módosíthat semmilyen más olyan feltételt, amelynek meglétéhez a
pénzforgalmi intézményként, elektronikuspénz-kibocsátó intézményként történő működési
engedély megadását kötötték.
(4)	A pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus
feladatok kiszervezése nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény belső ellenőrzési rendszere, a könyvvizsgáló és a Felügyelet hatáskörének gyakorlását.
(5)	A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában a pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus feladatnak minősül minden olyan feladat, amelynek
végrehajtásában bekövetkezett hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatása, kiegészítő pénzügyi szolgáltatása
jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését, vagy lényegesen csökkentené
jövedelmezőségét, pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységének megbízhatóságát, folyamatosságát.
(6)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős azért, hogy a
kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások, a személyi és tárgyi
feltételek betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény haladéktalanul bejelenti a Felügyelet részére, ha a
kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
(7)	A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (6)
bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a
tevékenység kiszervezését megtilthatja.
5.	Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási
8
tevékenységének engedélyezése és az utalványkibocsátó utalványkibocsátási tevékenységének
bejelentése
15.	§
(1)	A Felügyelet engedélye szükséges a pénzforgalmi intézmény
a)	pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének
végzéséhez,
b)	pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységi
körének módosításához,
c)	vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez,
d)	fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához, és
e)	tőkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő
meghatározásához.
(2)	A Felügyelet engedélye szükséges az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
a)	pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének
végzéséhez,
b)	pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységi
körének módosításához,
c)	vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez,
d)	fizetési művelet érdekében vagy elektronikuspénz-kibocsátása érdekében átvett pénzeszköz
szerződéses állományának átruházásához, és
e)	pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó tőkekövetelményének költség
módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő meghatározásához.
16.	§
A fizetési rendszer működtetésére irányuló tevékenység végzése tekintetében az engedélyt a
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Hpt. fizetési rendszer
működtetésére vonatkozó engedélyezésre rögzített feltételek megléte esetén kaphatja meg.
17.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító
engedély iránti kérelméhez mellékeli:
a)	a kérelmező működési tervét, amely tartalmazza a végezni kívánt pénzügyi szolgáltatási
tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység pontos meghatározását is,
b)	középtávú - az első három évre vonatkozó - előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a
működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,
c)	igazolást az induló tőke teljes összegének rendelkezésre állásáról,
d)	az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében a 46. §-ban és az 51. §-ban foglalt feltételek
biztosításának leírását, ideértve az ügyfélpénzek elkülönített nyilvántartására alkalmas informatikai
rendszer részletes leírását és a rendszer alkalmasságáról készített könyvvizsgálói igazolást is,
e)	a kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve a
kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is,
f)	a kérelmező könyvvizsgálójának megnevezését,
g)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó
szabályzatokat, eljárásrendeket,
h)	a kérelmező szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és
működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait,
9
i)	ha a kérelmező pénzforgalmi közvetítői tevékenységre közvetítőt kíván megbízni, fióktelepet
tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását,
j) ha a kérelmező fizetési rendszerhez csatlakozik, a fizetési rendszerben történő részvételének
leírását,
k) a kérelmező vezető állású személyének az 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait és a
29.	§-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,
l) a kérelmező létesítő okiratát,
m) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti
hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel,
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól
beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói
adatbázisban,
n) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy egyéb üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését,
o)	a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy a személyes joga
szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy
végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
p) a 6. §-ban és a 8. §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint készpénz-helyettesítő
fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a kérelmező a Központi Hitelinformációs
Rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő
csatlakozásáról szóló nyilatkozatát,
q) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei
vannak, valamint
r) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet
által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(2)	Az (1) bekezdés d), e), h)-j) pontjához kapcsolódóan a kérelmező mellékeli azon
auditrendszer és szervezeti intézkedések leírását, amelyek a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatást igénybe vevők érdekeinek védelmét, valamint a pénzügyi szolgáltatási
tevékenység és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésének folytonosságát és
megbízhatóságát biztosító valamennyi ésszerű intézkedés megtételéhez szükségesek.
(3)	Ha a kérelmezőnek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben
foglaltakon kívül a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli:
a)	a tulajdonos 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait,
b)	a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének
igazolását,
c)	harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonos személyes joga szerinti
hatáskörrel rendelkező állami adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel,
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása azzal, hogy az állami adóhatóságtól
beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói
adatbázisban,
d)	a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem
veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését,
e)	természetes személy tulajdonos esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi
bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
f)	nem természetes személy tulajdonos esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát,
harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése
(nyilvántartásbavétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy
kényszertörlési eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
10
g)	nem természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását,
valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes
leírását,
h)	nem természetes személy tulajdonos esetén nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti
-	függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
i)	a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló személy nyilatkozatát arról, hogy a szoros
kapcsolatban álló személy, vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik
országbeli jogrend lehetővé teszi a felügyeleti feladatok ellátását, valamint
j) a tulajdonos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet
által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4)	A pénzügyi szolgáltatási tevékenység és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység
végzésére jogosító engedély kiadásának feltételeként a kérelmező nyilatkozatot ad arról, hogy a
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény irányítása Magyarország területén
létesített főirodában történik.
(5)	Ha a kérelmező az (1) bekezdés m) pontjában, és a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott,
valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a
köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett
köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.
(6)	Ha a kérelmező az (1) bekezdés l) és o) pontjában, és a (3) bekezdés e) és f) pontjában
meghatározott adatokat nem mellékeli, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a
szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.
18. §
Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló
okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása
nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési
feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.
19.	§
(1)	A Felügyelet az engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott
tevékenységi körrel, területi korlátozással, a tevékenységen belül pedig üzletági vagy
termékkorlátozással is megadhatja.
(2)	A Felügyelet az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló
határozatát haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak.
(3)	A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasító jogerős határozatát megküldi a
cégbíróságnak.
20.	§
A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére
jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező
a)	az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b)	által működtetni kívánt pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem
felel meg az induló tőkére, a szervezeti, személyi feltételekre, a befolyásoló részesedéssel
rendelkező tulajdonosokra vonatkozó követelményeknek,
11
c)	által működtetni kívánt pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel
szoros kapcsolatban álló személy vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik
országbeli jogrend nem teszi lehetővé a felügyeleti feladatok hatékony ellátását, vagy
d)	üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet
rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező
nem tud megfelelni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
21.	§
(1)	A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonja, ha
a)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyt a Felügyelet
megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezte meg,
b)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem felel meg a
pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó
jogszabályi rendelkezéseknek,
c)	olyan körülmény áll fenn, amely súlyosan veszélyezteti a fizetési rendszer stabilitását, az
ügyfelek érdekeit, vagy akadályozza a pénzforgalmat,
d)	vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére sem nyújtana fedezetet,
e)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyét visszaadja, vagy
f)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény jogosulatlan tevékenységet
folytat.
(2)	A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha
a)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a tevékenységre jogosító
engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg, vagy
b)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hat hónapon keresztül nem
folytat tevékenységet.
22.	§
Pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátási intézmény a pénzügyi szolgáltatási
tevékenységi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor
adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenységéből, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenységéből származó semmilyen kötelezettsége nincs.
23.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha a tevékenységre
jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van az engedély iránti
kérelemben foglaltak teljesítésére, a változás bekövetkezésétől vagy a változásról történő
tudomásszerzéstől számított három napon belül a Felügyeletet erről írásban tájékoztatja.
(2)	A Felügyelet az 5. §-ban és 7. §-ban meghatározott tevékenységen kívüli egyéb üzleti
tevékenységet is végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek
előírhatja, hogy az egyéb üzleti tevékenységét a pénzügyi szolgáltatási tevékenységétől, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatási tevékenységétől elkülönítetten, külön szervezet keretében végezze, ha ezen
egyéb üzleti tevékenység mértéke, jellege, vagy a Felügyelet részére történő átláthatóságának
hiánya hátrányosan befolyásolja
12
a)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi megbízhatóságát,
vagy
b)	a Felügyelet azon képességét, hogy ellássa felügyeleti tevékenységét.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetre a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény engedélyezési eljárására, valamint az állományátruházásra vonatkozó
szabályokat is alkalmazni kell.
24.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenysége
folytatására másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni, azt a Felügyeletnek bejelenti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:
a)	annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fióktelepet létesíteni szándékozik,
b)	a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését, valamint
c)	a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó
dokumentumokat, a fióktelep címét, üzleti tervét, és a pénzforgalmi szolgáltatás vagy az
elektronikuspénz-kibocsátás üzletágat irányító személy megnevezését.
(3)	Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek,
a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja a másik EGT-állam érintett
illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
nevéről, címéről, a fióktelep vezető állású személyének nevéről, a fióktelep szervezeti felépítéséről,
valamint a fióktelep által végezni kívánt szolgáltatásról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a
bejelentő pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel.
25.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenységét másik
EGT-államban határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, azt a Felügyeletnek bejelenti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza annak az EGT-államnak a megnevezését,
amelyben a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló
szolgáltatást szándékozik végezni.
(3)	Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek,
a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja a másik EGT-állam
illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
nevéről és címéről.
26.	§
(1)	Ha másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy
székhelye szerinti EGT-államban engedélyezett pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni vagy határon átnyúló
szolgáltatást szándékozik végezni, a Felügyelet tájékoztatja a pénzforgalmi intézményt,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a nyújtani kívánt szolgáltatás végzésével kapcsolatos
feltételekről, így különösen az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, a pénzforgalmi
szolgáltatás lebonyolításának és az elektronikuspénz-kibocsátásának szabályairól.
(2)	Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a másik EGT-államban székhellyel
rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítői
13
tevékenységet végző közvetítőjével vagy fióktelepe létesítésével kapcsolatban felmerül a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó
szabályok megsértése, a Felügyelet erről a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti
hatóságát is értesíti.
27.	§
(1)	Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenysége megkezdését
és befejezését előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.
(2)	A forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés
tartalmazza legalább
a)	az utalványkibocsátó azonosító adatait (név, székhely, cégjegyzékszám),
b)	a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdésének időpontját,
c)	a forgatható utalvány elnevezését, címletét (címleteit), valamint hazai hivatalos pénznemben
kifejezett névértékét, valamint
d)	a kibocsátani tervezett forgatható utalvány állomány hazai hivatalos pénznemben kifejezett
összesített névértékét.
(3)	Az utalványkibocsátó a (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékeli:
a)	az utalványkibocsátó hatályos létesítő okiratát,
b)	harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént és
nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt,
c)	a 11. § (5) bekezdése szerinti jegyzett tőke teljes összegének befizetésére és rendelkezésre
állására vonatkozó igazolást, valamint
d)	a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó általános üzleti
feltételeket tartalmazó szabályzatot.
6.	A tulajdonosokra, a vezető állású személyekre és belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok
28.	§
(1)	A Felügyeletnek előzetesen bejelenti, aki elektronikuspénz-kibocsátó intézményben
a)	befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy
b)	befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminc vagy az
ötven százalékos határértéket.
(2)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy
előzetesen bejelenti a Felügyeletnek, ha
a)	befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b)	befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminc vagy ötven
százalékos határérték alá csökkenjen.
(3)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény bejelenti a Felügyeletnek, ha egy jogi személynek a
leányvállalatává vált, vagy megszűnt annak lenni.
(4)	A befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy bejelentése tartalmazza:
a)	az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező
megnevezését,
b)	az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező
vállalkozásból a bejelentő birtokában lévő részesedés megjelölését,
c)	a megszerezni kívánt részesedés arányát,
d)	a tagi részesedés szerzésre, vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító
megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,
14
e)	a bejelentőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 29. § (5)
bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 29. § (6)
bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot, valamint
f)	egyéb olyan információkat, melyek szükségesek annak megállapításához, hogy a prudens
működés biztosítva van.
(5)	Ha a befolyásoló részesedést szerző tevékenysége, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre
gyakorolt befolyása veszélyezteti az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható
és körültekintő tulajdonosi irányítását, a Felügyelet a bejelentést követő harminc napon belül
megtilthatja az ilyen befolyás megszerzését, és felfüggesztheti a tagok szavazati jogának
gyakorlását, addig, amíg a tag meg nem szünteti az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányításának veszélyeztetéséül szolgáló indokot.
(6)	Az (5) bekezdésben foglalt intézkedések valamelyikét alkalmazza a Felügyelet a bejelentési
kötelezettség elmulasztása esetén is.
(7)	Ha a befolyásoló részesedés megszerzése a Felügyelet tiltása ellenére következik be, a
részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok
gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.
29.	§
(1)	A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg vagy nevezhető ki a pénzforgalmi
intézménynél, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél a vezető állású személy.
(2)	Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő
naptól számított harminc napon belül azt nem utasítja el, vagy az engedélyezési eljárást nem
függeszti fel.
(3)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott
büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a
büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.
(4)	A Felügyelet a természetes személy megválasztására, vagy kinevezésére irányuló
engedélykérelmet akkor utasítja el, ha az (5) és (6) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a
kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll.
(5)	Pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású
személy az, aki
a)	befolyásoló részesedéssel rendelkezik vagy korábban rendelkezett, vezető állású személy vagy
korábban vezető állású személy volt egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi
intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben,
aa)	amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes
intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy
ab)	amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,
és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;
b)	súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a pénzügyi szolgáltatási
tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait, és
ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban
megállapította;
c)	büntetett előéletű;
d)	nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel;
e)	nem rendelkezik legalább háromévi - a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy az
államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal;
f)	más pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél könyvvizsgáló;
vagy
g)	olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.
15
(6)	Akivel szemben
a)	a 2013. június 30-ig hatályban volt a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a
továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII.
fejezetében, vagy
b)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII.
Fejezetében vagy XXXV-XLIII. Fejezetében
meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön olyan vagyon elleni
vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság
vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, és az
ilyen feladatok általa történő ellátását az intézmény felfüggeszti.
(7)	A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve
meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az (5) bekezdés c) pontjában
meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő
adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás jogerős
befejezéséig kezelheti.
30.	§
(1)	A kérelmező bizonyítja a jó üzleti hírnevet.
(2)	A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, de a Felügyelet egyéb,
pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.
(3)	A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyelet határozattal állapítja meg.
(4)	A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi
hatóságot közvetlenül megkeresheti.
31.	§
A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezető állású személyei
felelősek azért, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az
engedélyezett tevékenységeket a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.
32.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a belső ellenőrzés
szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és
eljárási szabályokat belső szabályzatban rögzíti.
(2)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény legalább egy belső ellenőrt
foglalkoztat. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény írásban
megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást.
Ugyanazon személy legfeljebb három pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynél foglalkoztatható belső ellenőrként.
(3)	A pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél működő belső
ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata
a)	az intézmény belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint
b)	az intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő
vizsgálata, továbbá
c)	mindaz, amit jogszabály a feladatkörébe utal.
(4)	A belső ellenőrzés
a)	a jelentését megküldi
16
aa)	a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,
ab)	fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezek megfelelő
szervének; továbbá
b)	gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.
(5)	A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, vagy ha a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, a belső ellenőrzési
feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki
a)	szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel
rendelkezik,
b)	legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint
c)	büntetlen előéletű.
(6)	Az (5) bekezdés alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki
a)	a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban
egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséget, vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.
törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben
közgazdász szakképzettséget,
b)	jogász szakképzettséget,
c)	könyvvizsgálói képesítést vagy
d)	felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítést
szerzett.
(7)	A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve
meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az (5) bekezdés c) pontjában
meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő
adatigényléssel ellenőrizheti, és a megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás jogerős
befejezéséig kezelheti.
7.	Könyvvezetés, könyvvizsgálat
33.	§
(1)	A pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez
kapcsolódóan a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az üzletszerű
tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven - a magyar számvitelre vonatkozó
jogszabályok előírásainak betartásával - felügyeleti és jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon
vezeti.
(2)	Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények:
a)	tegyék lehetővé a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső
ellenőrzését, valamint
b)	biztosítsák a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek
tevékenységének a megítélését, valamint a tagok, a könyvvizsgáló és a Felügyelet által történő
ellenőrzést, továbbá segítsék a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt
abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek
teljesítésének.
34.	§
A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az arra jogosult testület által
elfogadott éves beszámolót, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is
tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény
17
felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt
munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig megküldi.
35.	§
(1)	Pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében könyvvizsgálói
feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező,
bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha
a)	a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkezik,
b)	a könyvvizsgáló nem rendelkezik a pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó
intézményben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,
c)	a könyvvizsgálónak nincs a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménnyel szemben fennálló kölcsöntartozása, és
d)	a befolyásoló részesedéssel rendelkező tag a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett
tulajdonnal nem rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdés c)-d) pontjában foglalt korlátozások a könyvvizsgáló közeli hozzátartozójára
is alkalmazandóak.
(3)	Pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem adhat könyvvizsgálói
megbízást a Felügyelet alkalmazottjának, vagy annak közeli hozzátartozójának.
36.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény könyvvizsgálója a
vizsgálatának eredményéről a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet írásban haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényt
állapított meg, amelynek alapján
a)	a pénzügyi szolgáltatásra, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban
foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,
b)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási
tevékenysége, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége folyamatos működését,
kötelezettségeinek teljesítését nem látja biztosítottnak,
c)	a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé, vagy
d)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási
tevékenysége, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének súlyos
hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel
konzultálni, vagy a Felügyeletet a vizsgálat eredményéről tájékoztatni.
(3)	Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól annak
megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.
37.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a könyvvizsgálóval - az
éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves
beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldi.
(2)	A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása
előtt - a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél kezdeményezni,
hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót felülvizsgáltassa, helyesbítse, gondoskodjon a
helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.
18
(3)	Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves
beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a pénzforgalmi intézményt,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való
felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Felügyeletnek bemutatja.
8.	Pénzforgalmi intézmény prudens működésének szabályai
38.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény - az általa végzett tevékenységgel összhangban - a kockázatának
fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely nem
csökkenhet
a)	40-45. §-ban meghatározott
aa)	költség módszer,
ab)	fizetési forgalom módszer, vagy
ac)	irányadó mutató módszer
egyikével számított szavatoló tőke, vagy
b)	az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb induló tőke
összege közül a magasabb érték alá.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a 45. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat
keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő.
(3)	A pénzforgalmi intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az 575/2013/EU rendelet
Második rész I. Címének rendelkezéseit alkalmazza.
39.	§
Ha a pénzforgalmi intézmény
a)	egy másik pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz kibocsátó intézménnyel,
hitelintézettel, befektetési vállalkozással, befektetési alapkezelő társasággal vagy biztosítóval
azonos csoportba tartozik, vagy
b)	pénzforgalmi szolgáltatáson kívül az 5. § (2)-(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb üzleti
tevékenységet is végez
a csoport tagjai között, és a pénzforgalmi intézmény egyéb üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan
kizárandó a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavétele, valamint a nem
megfelelő szavatoló tőke számítása.
40.	§
(1)	A költség módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje legalább a
számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban szereplő általános
igazgatási költség tíz százaléka.
(2)	Ha a pénzforgalmi intézmény a számítás időpontjában még nem végez egy teljes éve üzleti
tevékenységet, vagy az első üzleti év vonatkozásában nem áll rendelkezésre könyvvizsgáló által
hitelesített éves beszámoló, az általános igazgatási költség meghatározásához az üzleti tervben
szereplő becsült adatokat veszi figyelembe.
41.	§
19
(1)	A fizetési forgalom módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje
legalább a következő értékeknek a (2)-(4) bekezdésben meghatározott „k” tényezővel szorzott
összege:
a)	a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának
(részének) négy százaléka,
b)	a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől hárommilliárd
forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) kettő és fél százaléka,
c)	a fizetési forgalom hárommilliárd forintnak megfelelő összegtől harmincmilliárd forintnak
megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) egy százaléka,
d)	a fizetési forgalom harmincmilliárd forintnak megfelelő összegtől hetvenötmilliárd forintnak
megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) fél százaléka, és
e)	a fizetési forgalom hetvenötmilliárd forintnak megfelelő összeget meghaladó hányadának
(részének) negyed százaléka,
ahol a fizetési forgalom a pénzforgalmi intézmény előző üzleti évben teljesített fizetési művelete
összértékének tizenketted része.
(2)	A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel, a pénzforgalmi intézmény által
alkalmazandó „k” tényező: 1.
(3)	Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást
végez, az általa alkalmazandó „k” tényező: 0,5.
(4)	Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési
eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történő fizetési művelet
teljesítését végzi, az általa alkalmazandó „k” tényező: 0,8.
42.	§
(1)	Az irányadó mutató módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje
legalább a (2) bekezdésben meghatározott irányadó mutatónak a 43. §-ban meghatározott szorzó
tényezővel, valamint a 41. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott „k” tényezővel szorzott összege.
(2)	Az irányadó mutató a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó
a)	kapott kamat és kamatjellegű bevétel, valamint fizetett kamat és kamatjellegű ráfordítás
különbözete, és
b)	kapott (járó) jutalék és díjbevételek, valamint az üzleti tevékenységből származó egyéb bevétel
összege.
(3)	Az irányadó mutató számítása során nem kell figyelembe venni a rendkívüli bevételeket,
valamint az irányadó mutató csökkenthető a másik pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett
tevékenység szerződés szerinti, fizetett ellenértékével.
(4)	Az irányadó mutató számítása során a számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által
hitelesített éves beszámolóját szükséges figyelembe venni.
(5)	A szavatoló tőke nem csökkenhet a számítást megelőző három üzleti év irányadó mutatója
alapján kiszámított érték átlagának nyolcvan százaléka alá. Ha a pénzforgalmi intézménynek nincs
könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója, az üzleti tervben szereplő becsült adat is
alkalmazható.
43.	§
Az irányadó mutató módszernél alkalmazandó szorzó tényező értéke:
a)	az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának
(részének) tíz százaléka,
b)	az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelő összegtől egymilliárd-ötszázmillió
forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) nyolc százaléka,
20
c)	az irányadó mutató egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől hétmilliárd-
ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) hat százaléka,
d)	az irányadó mutató hétmilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől tizenötmilliárd
forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) három százaléka, és
e)	az irányadó mutató tizenötmilliárd forintnak megfelelő összeget meghaladó hányadának
(részének) másfél százaléka.
44.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény a költség módszert, valamint az irányadó mutató módszert a
Felügyelet engedélyével alkalmazhatja.
(2)	A Felügyelet a költség módszer, valamint az irányadó mutató módszer alkalmazását akkor
engedélyezi, ha bevezetésének célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése.
45.	§
(1)	A Felügyelet hatósági ellenőrzése keretében felülvizsgálja a pénzforgalmi intézmény
pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályzatait, eljárásait és módszereit. A felülvizsgálat
kiterjed a pénzforgalmi intézmény kockázatkezelési folyamatának és belső ellenőrzési rendszere
működésének értékelésére.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet meghatározza, hogy a
pénzforgalmi intézmény által alkalmazott szabályzatok, eljárások és módszerek, valamint a
pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható
kezelését.
(3)	A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a
pénzforgalmi intézmény mérete, az általa teljesített fizetési műveletének összértéke,
tevékenységének jellege alapján határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább
évente egyszer elvégzi.
46.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény az ügyféltől vagy egy másik pénzforgalmi szolgáltatótól fizetési
művelet érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, betétként nem kezelheti, az a
pénzforgalmi intézmény felszámolása esetén - a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló
törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseitől eltérően - nem része a felszámolás körébe tartozó
vagyonnak.
(2)	A pénzforgalmi intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok
a)	pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és
b)	alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját
pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.
(3)	Ha a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközt a pénzforgalmi intézmény az átvételt
követő munkanap végéig, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény az átvételt követő
második munkanap végéig a fizetési művelet végrehajtásaként nem utalja át egy másik
pénzforgalmi szolgáltatóhoz, vagy nem fizeti ki a kedvezményezettnek,
a)	a pénzeszközt EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára,
vagy olyan eszközbe helyezi el, amely kitettségre az 575/2013/EU rendelet Harmadik rész II. Cím
2.	Fejezetének alkalmazásakor nulla százalékos kockázati súly alkalmazható, vagy
b)	a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére a pénzforgalmi intézménytől, a
Posta Elszámoló Központot működtető intézménytől eltérő csoporthoz tartozó, EGT-államban
21
székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan garancia- vagy kezesi biztosítási szerződést
köt, amely
ba)	az a) pont szerint elhelyezendő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és
bb)	a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.
9.	Elektronikuspénz-kibocsátó intézmény prudens működésének szabályai
47.	§
(1)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény - az általa végzett tevékenységgel összhangban - a
kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik,
amely nem csökkenhet
a)	a pénzforgalmi tevékenysége tekintetében a 38-44. §-ban foglalt módon meghatározott
szavatoló tőke, valamint az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében az ezen
alcímben meghatározott átlagos kinnlevő elektronikuspénz módszer szerint számított szavatoló tőke
együttes összege, vagy
b)	a 11. § (4) bekezdésében - az engedélyezés feltételeként - előírt legkisebb induló tőke
összege közül a magasabb érték alá.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a pénzforgalmi tevékenység
vonatkozásában az 50. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb
húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő, vagy legfeljebb húsz százalékkal
alacsonyabb tőkekövetelményt engedélyezhet.
(3)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az
575/2013/EU rendelet Második részének I. Címének rendelkezéseit alkalmazza.
48.	§
Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
a)	egy másik elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel,
hitelintézettel, befektetési vállalkozással, befektetési alapkezelő társasággal, biztosítóval vagy
viszontbiztosítóval azonos csoportba tartozik, vagy
b)	az elektronikuspénz kibocsátásán kívül a 7. § (2)-(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb üzleti
tevékenységet is végez,
a csoport tagjai között, és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egyéb üzleti tevékenységéhez
kapcsolódóan kizárja a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavételét,
valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítást.
49.	§
(1)	Az átlagosan kinnlevő elektronikuspénz módszer alkalmazásakor az elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje legalább az átlagosan kinnlevő elektronikuspénz két
százaléka.
(2)	Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 7. § (3) bekezdésében foglalt, az
elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 7. § (2) és (4)-(5) bekezdésében
megállapított tevékenységek bármelyikét végzi, és a kinnlevő elektronikuspénz mennyisége előre
nem határozható meg, a Felügyelet engedélyezi ezen elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
számára, hogy a szavatolótőke-követelményét egy olyan reprezentatív hányad alapján számítsa ki,
mely számítása szerint elektronikuspénz-kibocsátására kerül felhasználásra, feltéve hogy ez a
reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján és a Felügyelet számára reálisan megbecsülhető.
22
(3)	Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésének időtartama alapján a (2)
bekezdésben meghatározott szavatolótőke-követelménye nem számítható ki, az üzleti terv által
igazolt, tervezett kinnlevő elektronikuspénz alapján szükséges a kalkulációt elvégezni, figyelemmel
a Felügyelet által a tervben kért esetleges kiigazításokra.
50.	§
(1)	A Felügyelet hatósági ellenőrzése keretében felülvizsgálja az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény pénzforgalmi szolgáltatásokkal és elektronikuspénz-kibocsátással kapcsolatos
szabályzatait, eljárásait és módszereit. A felülvizsgálat kiterjed az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény kockázatkezelési folyamatának és belső ellenőrzési rendszere működésének értékelésére.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet meghatározza, hogy
az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által alkalmazott szabályzatok, eljárások és módszerek,
valamint az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok
fedezetét és megbízható kezelését.
(3)	A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény mérete, az általa teljesített fizetési műveletének összértéke,
tevékenységének jellege alapján határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább
évente egyszer elvégzi.
51.	§
(1)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyféltől elektronikuspénz-kibocsátása
érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, betétként nem kezelheti, a 7. § (2)
bekezdésében meghatározott hitel és pénzkölcsön ennek terhére nem nyújtható, valamint az az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felszámolása esetén - a Cstv. rendelkezéseitől eltérően -
nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.
(2)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy
vezeti, hogy azok
a)	pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és
b)	alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját
pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.
(3)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikuspénz-kibocsátása ellenében átvett és
vissza nem váltott pénzeszközt
a)	EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára, vagy
biztonságos, alacsony kockázatú eszközbe helyezi el, vagy
b)	a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére az elektronikuspénz-kibocsátó
intézménytől eltérő csoporthoz tartozó, EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézettel,
biztosítóval olyan garancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely
ba)	az a) pont szerint elhelyezendő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és
bb)	a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.
(4)	Az átvett pénzeszközökre az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakat
a)	az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fizetési számlájára történő jóváírástól vagy más
módon az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére bocsátásától,
b)	pénzforgalmi közvetítő megbízása esetén, ha az átvett pénzeszköz a) pontban meghatározott
jóváírására, rendelkezésre bocsátására az elektronikuspénz-kibocsátását követő ötödik munkanapig
nem kerül sor, az elektronikuspénz-kibocsátását követő ötödik munkanaptól
kell alkalmazni.
23
(5)	A (3) bekezdés alkalmazásában egyedi kockázati súlyú kötvények minősülnek biztonságos,
alacsony kockázatú eszközöknek, amelyek esetében az egyedi kockázathoz kapcsolódó
tőkekövetelmény az 575/2013/EU rendelet 336. cikk 1. táblázata szerint legfeljebb 1,6%.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl biztonságos, alacsony kockázatú eszköz az
ÁEKBV olyan kollektív befektetési értékpapírja, amely kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott
eszközbe fektet.
(7)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény előzetesen tájékoztatja a Felügyeletet a kibocsátott
elektronikuspénz ellenében átvett pénzeszközök védelme érdekében végrehajtott intézkedésekben
bekövetkező minden jelentős változásról.
(8)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása érdekében
átvett pénzeszközre a 46. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
10.	Utalványkibocsátó működésének szabályai
52.	§
(1)	Az utalványkibocsátó Szmt. szerinti saját tőkéje nem csökkenhet a 11. § (5) bekezdésében
előírt legkisebb jegyzett tőke alá.
(2)	Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett, a forgatható utalvány
hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett névértékének megfelelő pénzeszközzel a
sajátjaként nem rendelkezhet, valamint az az utalványkibocsátó felszámolása esetén - a Cstv.
rendelkezéseitől eltérően - nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.
(3)	Az utalványkibocsátó a nyilvántartásait úgy vezeti, hogy
a)	azok pontosan mutassák a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett pénzeszközöket,
b)	azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az a) pont szerinti pénzeszközök,
valamint az utalványkibocsátó saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása,
c)	azok valós képet mutassanak az utalványbirtokosok utalványkibocsátóval szemben fennálló
mindenkori összesített pénzköveteléséről, amely az utalványbirtokosoknál kintlévő, az
utalványkibocsátónál vissza nem váltott, de még visszaváltható forgatható utalványok hazai vagy
külföldi hivatalos pénznemben kifejezett névértékéből tevődik össze.
(4)	Az utalványkibocsátó az utalványbirtokosok (3) bekezdés c) pontja szerinti
pénzkövetelésének fedezeteként
a)	a forgatható utalvány ellenében átvett pénzeszközöket EGT-államban székhellyel rendelkező
hitelintézetnél a forgatható utalvány névértékének hazai vagy külföldi hivatalos pénznemében
vezetett letéti számlán vagy EGT-állam által kibocsátott állampapírba helyezi el, vagy
b)	az utalványbirtokossal szemben fennálló pénzügyi kötelezettsége nem teljesítése esetére az
utalványkibocsátótól eltérő csoporthoz tartozó, EGT-államban székhellyel rendelkező
hitelintézettel, biztosítóval olyan garancia vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely a fedezet
nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.
(5)	A (4) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett pénzösszeg és állampapír piaci értéke vagy b)
pontja szerint garantált, biztosított összeg nem lehet kevesebb a (3) bekezdés c) pontja szerint az
utalványkibocsátóval szemben mindenkor fennálló pénzkövetelés összegénél.
(6)	Az utalványkibocsátó a (4) és (5) bekezdésben foglalt követelményeknek
a)	a forgatható utalvány ellenértékeként átvett pénzeszköznek a saját fizetési számláján való
jóváírása vagy más módon történt rendelkezésére bocsátása munkanapjától kezdve,
b)	utalványforgalmazó igénybevétele esetén, ha az átvett pénzeszköz a) pont szerinti jóváírására
vagy más módon történő rendelkezésre bocsátására a forgatható utalvány értékesítését követő
ötödik munkanapig nem kerül sor, ezen ötödik munkanaptól kezdve
köteles megfelelni.
24
11. Fizetési rendszerhez történő hozzáférés
53.	§
(1)	Fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
fizetési rendszerhez történő csatlakozás feltételeit meghatározó szabályzataiban rögzített
feltételeknek objektívnek, arányosnak és diszkriminációmentesnek kell lennie.
(2)	Fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
a teljesítési, működési és üzleti kockázatok kivédéséhez, valamint a fizetési rendszer pénzügyi és
működési stabilitásának védelméhez szükséges mértéknél jobban nem korlátozhatja a fizetési
rendszerhez történő csatlakozást.
(3)	A fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény a pénzforgalmi szolgáltatók, az ügyfelek vagy más fizetési rendszerek számára a
csatlakozás feltételeként nem írhat elő:
a)	más fizetési rendszerhez történő csatlakozás korlátozását,
b)	a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó eltérő
szabályokat, és
c)	az intézményi formára vonatkozó bármilyen korlátozást.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók
a)	a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,
b)	a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési
rendszerre, ha a pénzforgalmi szolgáltatókat olyan tőkeszerkezet köti össze, ahol az egyik
pénzforgalmi szolgáltató a csoporthoz tartozó többi pénzforgalmi szolgáltató felett ellenőrző
befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
c)	az olyan fizetési rendszerre, amelyet működtető pénzforgalmi szolgáltató akár önállóan akár
csoportként
ca)	egyidejűleg pénzforgalmi szolgáltatója a fizető félnek és a kedvezményezettnek és
kizárólagosan felel a fizetési rendszer működtetéséért, valamint
cb)	pénzforgalmi szolgáltatók részére engedélyezi a fizetési rendszerben történő részvételt, akik
nem jogosultak arra, hogy a fizetési rendszerrel összefüggő díjakról egymással vagy egymás között
megállapodjanak, ide nem értve a fizető felek és a kedvezményezettek tekintetében történő saját
díjszabályzat megállapítását.
12.	A pénzforgalmi közvetítő
54.	§
(1)	Pénzforgalmi közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően a pénzügyi
szolgáltatás közvetítését pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részére
pénzforgalmi közvetítői tevékenységként végzi.
(2)	Pénzforgalmi közvetítővel - ide nem értve a pénzügyi intézményt és a biztosítót - pénzügyi
szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közvetítői
alvállalkozó) ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést nem jogosult kötni.
Pénzforgalmi közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási
tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-
kibocsátó intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.
25
(3)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa igénybe vett
pénzforgalmi közvetítő tevékenységéért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel
tartozik.
(4)	A pénzforgalmi közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzforgalmi intézménytől,
elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.
(5)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem bocsáthat ki elektronikuspénzt pénzforgalmi
közvetítő útján.
(6)	A pénzforgalmi közvetítő az ügyfél által befizetett, a pénzforgalmi intézményt,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzeszközt elkülönített számlán tartja. Ez a
pénzeszköz a pénzforgalmi közvetítő felszámolása esetén - a Cstv. rendelkezéseitől eltérően - nem
része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.
(7)	A (6) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a
pénzforgalmi közvetítő kizárólag az ügyfél által befizetett, a pénzforgalmi intézményt,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzeszközt tarthatja.
55.	§
(1)	Ha pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítőt
kíván igénybe venni, azt a Felügyeletnek a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül
bejelenti.
(2)	Pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek pénzforgalmi
közvetítői tevékenységet kizárólag az végezhet, akit a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt
bejelentést követően a 85. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba felvesz és megfelel az e
törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:
a)	a pénzforgalmi közvetítő 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait,
b)	annak igazolását, hogy a pénzforgalmi közvetítő rendelkezik a pénzügyi szolgáltatási
tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges személyi és
tárgyi feltételekkel,
c)	a megbízási szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet és a
megbízó korlátozás nélkül ellenőrizheti a pénzforgalmi közvetítőnél a megbízás tárgyát képező
tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket,
d)	a pénzforgalmi közvetítő - ha a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi
előírások szerinti egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazására nem jogosult - a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatait,
eljárásrendjét,
e)	a pénzforgalmi közvetítő harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes
joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel,
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása azzal, hogy az állami adóhatóságtól
beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói
adatbázisban,
f)	természetes személy esetén a büntetlen előéletet igazoló kilencven napnál nem régebbi hatósági
erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
g)	nem természetes személy esetén a bejelentéskor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem
régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele)
megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, valamint
vezető állású személyének az f) pontban meghatározott okiratát,
h)	teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a
pénzforgalmi közvetítő hozzájárul a bejelentéshez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a
Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
26
(4)	Az (1)-(3) bekezdésen kívül a 25. §-ban foglaltak is alkalmazandóak, ha a pénzforgalmi
intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény másik EGT-államban kíván pénzforgalmi
szolgáltatási tevékenységéhez vagy elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez megbízási
szerződés keretében pénzforgalmi közvetítőt igénybe venni.
(5)	A Felügyelet megtagadja a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételét, ha a (3)
bekezdésben meghatározott információkat hiányosan vagy nem megfelelő módon nyújtják be, és a
hiánypótlásra történő felhívás is sikertelen.
(6)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Felügyeletnek három
munkanapon belül bejelenti a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés módosítását.
(7)	A Felügyelet a pénzforgalmi közvetítőt törli a nyilvántartásból, ha
a)	a pénzforgalmi közvetítő nem felel meg a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeknek,
b)	a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy
c)	a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt.
56.	§
(1)	A pénzforgalmi közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott
kárért a megbízó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felel.
(2)	A pénzforgalmi közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó
pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől jogosult közvetítői díjra. E
rendelkezés nem érinti a pénzforgalmi közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás
közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más - a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem
minősülő - szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.
(3)	A közvetítői díj időbeni ütemezésének arányosnak kell lennie a közvetített pénzügyi
szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.
57.	§
(1)	A pénzforgalmi közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval - e tevékenységi körében -
munkaviszonyban, megbízási viszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban - a
(3)	bekezdésben meghatározott eltéréssel - csak olyan természetes személy lehet, aki
a)	szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy
b)	középiskolai végzettséggel és
ba)	szakképesített bankreferensi szakképesítéssel,
bb)	banki, befektetési termékértékesítői szakképesítéssel,
bc)	befektetési tanácsadói szakképesítéssel,
bd)	banki szakügyintézői szakképesítéssel,
be)	pénzügyi szakügyintézői szakképesítéssel,
bf értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítéssel,
bg)	pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,
bh)	pénzügyi termékértékesítő,
bi)	tőzsdei szakvizsgával,
bj) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevelével,
bk) a ba)-bh) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel, vagy
c)	jogszabályban meghatározott, a Felügyelet által kiadott közvetítői hatósági vizsga letételét
igazoló tanúsítványával
rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül
27
a)	az egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség, vagy a gazdaságtudományok képzési
területen alapképzés vagy mesterképzés közgazdász szakképzettség,
b)	jogász szakképzettség,
c)	könyvvizsgálói képesítés
d)	felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés,
e)	a főiskolai vagy egyetemi szintű, vagy mesterképzésben szerezhető gazdasági agrármérnök
szakképzettség, vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési
agrármérnök alapképzési szakon szerezhető szakképzettség, és
f)	a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a
közgazdasági felsőoktatásban szerzett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági
szakképzettség.
(3)	Pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző Posta Elszámoló Központot működtető
intézménnyel munkaviszonyban, megbízási viszonyban álló természetes személy kizárólag abban
az esetben végezhet pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített pénzügyi
szolgáltatással kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a
munkáltató felelős.
(4)	A pénzforgalmi közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató köteles gondoskodni arról,
hogy a vele - e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló
természetes személy a közvetített szolgáltatással kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.
(5)	A pénzforgalmi közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató az (1)-(3) bekezdésben
foglalt követelményekről belső nyilvántartást vezet.
(6)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős a pénzforgalmi
közvetítő és a vele - e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban,
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben
támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.
13.	Titoktartási szabályok
58.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tagja, a pénzforgalmi
intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó
személy, a vezető állású személy, valamint a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény alkalmazottja a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartja.
(2)	A (1) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a)	Magyar Nemzeti Bankkal,
b)	nemzetbiztonsági szolgálattal,
c)	Állami Számvevőszékkel,
d)	Gazdasági Versenyhivatallal,
e)	a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét
ellenőrző kormányzati ellenőrzési szervvel,
f)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel,
g)	nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a
feljelentés kiegészítése keretében,
h)	a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, vagy
felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal és
i)	a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására,
titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel
28
szemben.
(3)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a nyomozó hatóságot, a
rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési
és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, önálló
jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa
kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.
59.	§
(1)	Fizetési titok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat,
amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására,
tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzforgalmi
intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
(2)	E törvény fizetési titokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki a pénzforgalmi
intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatást vesz igénybe.
(3)	A fizetési titokra vonatkozó rendelkezéseket a pénzforgalmi közvetítő ügyfelének (1)
bekezdésben meghatározott adataira is alkalmazni kell.
60.	§
(1)	Fizetési titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele, annak törvényes
képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható fizetési titokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy
teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a
közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát
a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel történő szerződéskötés
keretében nyújtja,
b)	e törvény a fizetési titok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,
c)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény érdeke ezt az ügyféllel
szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának kötelezettsége
nem áll fenn
a)	a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi
Békéltető Testülettel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai
Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
b)	a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró
gyámhatósággal,
c)	a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve
végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve
végelszámolóval,
d)	a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző
nyomozó hatósággal, ügyészséggel,
e)	a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá a
kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
f)	a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök
alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
29
g)	a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
nemzetbiztonsági szolgálattal,
h)	az adó-, vám- és egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási kötelezettség teljesítésének
ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a
jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal,
vámhatósággal, illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel,
i)	bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási
végrehajtási eljárásban - ideértve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2)
bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést
is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami
támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral,
j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
k) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró
államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős
miniszterrel és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk hatálya alá tartozó állami
támogatások - az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő mezőgazdasági termékek
előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint jogszabályban más miniszter feladatkörébe
utalt támogatások kivételével - versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős
miniszterrel,
l) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából
feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás
összegének megtérülése érdekében eljáró kincstárral,
m) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-
kibocsátó intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében
a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával,
o)	a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint
p) az eltűnt, valamint az elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs
hatálya alatt álló személyek felkutatását, továbbá az ismeretlen személy vagy holttest azonosítását
végző rendőri szervvel
szemben e szerveknek a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez
intézett írásbeli megkeresése esetén.
(3)	A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az
adóhatóság és a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás
alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a
pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, ha a megkeresés tartalmazza
a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot.
(4)	Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy fizetési számlát, akiről vagy
amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a fizetési titok kiadását kéri, valamint a
kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet helyszíni
ellenőrzést folytat.
(5)	Nem kell a (4) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésében megjelölni, ha a
Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart.
Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.
(6)	A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat
kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.
(7)	A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha
30
a)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban:
Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti,
b)	a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv
írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, ha a
megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban
kér fizetési titoknak minősülő adatot a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménytől,
c)	a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében
eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából -
harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik
országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér fizetési titoknak minősülő adatot
pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől.
(8)	A Magyar Nemzeti Bank a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
számára jogszabályban előírt adatszolgáltatás során is jogosult fizetési titokhoz jutni.
(9)	A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési
kötelezettségének tesz eleget.
(10)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a nyomozó hatóság, a
nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a
kért adatot a nála vezetett fizetési számláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel
arra, hogy a fizetési számla vagy az ügylet
a)	kábítószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), kábítószer-kereskedelemmel
(Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklásával (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltéssel (Btk. 181.
§), kábítószer készítésének elősegítésével (Btk. 182. §) vagy új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel
[1978. évi IV. törvény 283/B. §, illetve Btk. 184. § (1) bekezdés b) pont],
b)	terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §, illetve Btk. 314-316. §), terrorcselekmény
feljelentésének elmulasztásával (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §),
c)	robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263. §, illetve Btk.
324. §),
d)	lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263/A. §, illetve Btk. 325. §),
e)	pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §, illetve Btk. 399-400. §),
f)	bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
g)	bennfentes kereskedelemmel, vagy
h)	piacbefolyásolással
van összefüggésben.
(11)	A (10) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendőrségről szóló törvényben meghatározott
terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a
hatáskörükbe tartozó bűncselekményekkel összefüggő adatok tekintetében kell alkalmazni.
(12)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az (1)-(3) és (7)-(10)
bekezdésekben foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségére
hivatkozva - nem tagadhatja meg.
(13)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a megkeresések teljesítése
során köteles a minősített adat védelméről szóló törvényben és egyéb, a minősített adat kezelésére
vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények betartásával eljárni.
61. §
31
(1)	Az 60. § (2) bekezdés d), f), g) és o) pontja és a 60. § (7) és (10) bekezdése szerint történő
adatátadásról a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az érintett ügyfelet
nem tájékoztathatja.
(2)	Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről köteles
tájékoztatni.
62. §
Nem jelenti a fizetési titok sérelmét
a)	az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti
adata nem állapítható meg,
b)	a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó
adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a
megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem
pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,
c)	a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részéről a Központi
Hitelinformációs Rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs
rendszerbe, illetve e rendszerből a törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére
nyújtott referenciaadat-szolgáltatás,
d)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által felhatalmazott
könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a
pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés
teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
e)	az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tagnak vagy az ilyen
befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen
tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tag által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más
szakértőnek történő adatátadás,
f)	a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak
aláírásmintájának bemutatása,
g)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a külföldi pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára történő adattovábbítás, abban az
esetben, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele (adatalany)
ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő
adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar
jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
h)	a külföldi pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye szerinti
illetékes felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és az illetékes
külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített
módon történő adattovábbítás, ha a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére,
illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását az illetékes
külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő
továbbításához,
i)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által kiszervezett
tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
j) a Hpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény összevont
alapú felügyeletre vonatkozó, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.
32
törvény Nyolcadik rész III. fejezetében és a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről
szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,
k) a Felügyelet által a pénzforgalmi intézményről, elektronikuspénz-kibocsátó intézményről
egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal
részére,
l) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá
tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet
által meghatározott esetekben történő továbbítása,
m) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a pénzforgalmi
intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szerződéses kapcsolatban levő
pénzforgalmi közvetítő részére a pénzforgalmi közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra
vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás,
n) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele által nyilvánosságra
hozott állítással összefüggésben a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz
szükséges mértékben történő adatközlés,
o)	a Magyar Nemzeti Bank által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs
rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a
Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai
Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges
mértékben,
p) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és
teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában
és teljesítésében közreműködő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás, valamint
q) a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzésének érdekében
szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet közötti adattovábbítás.
63.	§
(1)	Aki üzleti vagy fizetési titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(2)	A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti vagy fizetési titok körébe tartozó tény,
információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki
harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
(3)	Aki üzleti vagy fizetési titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját
maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.
(4)	A fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés
szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő fizetési titkot legfeljebb a fizetési
műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint
a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés
céljából.
64.	§
33
Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok
nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott
adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
14.	Az ügyfelek védelme
65.	§
(1)	Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelre és kölcsönre vonatkozó
teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat harminckilenc százalékponttal
növelt mértékét.
(2)	E § alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki
alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
66.	§
(1)	Az elektronikuspénz-kibocsátója az átvett pénzeszközök ellenében, az átvételt követően
haladéktalanul, névértéken bocsát ki elektronikuspénzt.
(2)	Az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére, az annak birtokában
lévő elektronikuspénzt bármikor, névértéken visszaváltja. Ha az elektronikuspénz-birtokos a
visszaváltást a szerződés megszűnését megelőzően kezdeményezi, az elektronikuspénzt az
elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésének megfelelően vagy részben
vagy teljesen köteles visszaváltani.
(3)	Az elektronikuspénz-kibocsátója és az elektronikuspénz-birtokos között létrejött szerződés
egyértelműen és világosan tartalmazza a visszaváltás feltételeit és díját. Az elektronikuspénz-
kibocsátója a szerződéses feltételekről és a visszaváltás díjáról az elektronikuspénz-birtokost a
szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja.
(4)	A visszaváltásért díj a (3) bekezdéssel összhangban kizárólag a következő esetekben
számítható fel:
a)	ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnése előtt kéri,
b)	ha a szerződés határozott időre jött létre, és az elektronikuspénz-birtokos ezen határozott idő
eltelte előtt kívánja felmondani a szerződést,
c)	ha a visszaváltást az elektronikuspénz-birtokos a szerződés megszűnését követően legalább egy
évvel kéri.
(5)	A (4) bekezdésben említett díjnak az elektronikuspénz-kibocsátója ténylegesen felmerült
költségeivel arányosnak és összehasonlíthatónak kell lennie.
(6)	Ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnésekor vagy a
megszűnést követő legfeljebb egy éven belül kéri,
a)	az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikus pénz teljes összegét visszaváltja vagy
b)	ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 7. § (5) bekezdésében meghatározott egyéb
üzleti tevékenységet is folytat, és ennek következtében nem határozható meg előre, hogy a
pénzeszközei milyen arányát fogja elektronikus pénzként használni, az elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynek valamennyi, az elektronikuspénz-birtokos által követelt pénzeszközt vissza kell
váltania.
(7)	Az (4)-(6) bekezdésben meghatározottak kizárólag a fogyasztóra, mint elektronikuspénz-
birtokosra vonatkoznak, más elektronikuspénz-birtokos személyek elektronikuspénz-
visszaváltásának feltételeire az ezen személyek és az elektronikuspénz-kibocsátója között létrejött
szerződésben meghatározott feltételek az irányadóak.
(8)	Az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikuspénzre kamatot nem fizethet, továbbá egyéb
juttatást sem biztosíthat.
34
(9)	Az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat az elektronikuspénzt kibocsátó Magyar Nemzeti Bankra is
alkalmazni kell.
67.	§
A forgatható utalvány tartalmazza legalább
a)	az utalvány elnevezést olyan megjelenési formában, amely biztosítja a hazai vagy külföldi
törvényes fizetőeszköztől való egyértelmű megkülönböztethetőséget,
b)	a felhasználhatóság lejáratát, ha van ilyen,
c)	a felhasználhatóság egyéb korlátait, ha van ilyen, valamint
d)	az utalványkibocsátó megnevezését.
68.	§
(1)	Az utalványkibocsátó általános üzleti feltételei tartalmazzák legalább
a)	a forgatható utalvány kibocsátásának, forgalmazásának, megvásárlásának és visszaváltásának
szabályait,
b)	a forgatható utalvány utalványelfogadónál fizető eszközként történő felhasználhatóságának
szabályait,
c)	az ügyfél által az utalványkibocsátó részére fizetendő valamennyi díjat, jutalékot és költséget,
d)	a sérült forgatható utalvány visszaváltásakor alkalmazandó értékcsökkentés mértékét, valamint
e)	utalványforgalmazó igénybevétele esetén az utalványforgalmazó azonosító adatait.
(2)	Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeit, valamint az utalványelfogadók listáját
közzéteszi és a folyamatos elérhetőséget a honlapján biztosítja.
(3)	Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeiben meghirdetett díjon, jutalékon és
költségen kívül egyéb, valamint annak mértékét meghaladó díjat, jutalékot és költséget az ügyfél
terhére nem számíthat fel.
(4)	Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételei szerint meghirdetett díjból, jutalékból vagy
áthárított költségből az ügyféllel kötött egyedi megállapodás alapján kedvezményt adhat.
(5)	Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételek módosításáról annak hatálybalépése előtt
legalább hatvan nappal tájékoztatja az ügyfelet. Az utalványkibocsátó az ügyfelet tájékoztatja arról
is, hogy a módosítást az ügyfél részéről elfogadottnak tekinti, ha annak hatálybalépése előtt az
ügyfél nem tájékoztatta az utalványkibocsátót arról, hogy a módosítást nem fogadja el. Ha az ügyfél
a módosítást nem fogadja el, a módosítás hatálybalépése előtti napig az ügyfél jogosult az
utalványkibocsátóval kötött szerződést felmondani.
(6)	Az utalványkibocsátó az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást
a)	az utalványelfogadó részére írásban, a szerződésben meghatározott módon küldi meg vagy
teszi számára elérhetővé,
b)	az utalványbirtokost érintő módosítás esetében a módosítás tényét és annak elérhetőségét
legalább egy országos vagy regionális napilapban, a módosítás tartalmát a honlapján teszi közzé.
(7)	Az utalványkibocsátó a naptári év utolsó napján
a)	az utalványbirtokosok vele szembeni pénzköveteléseként fennálló forgatható utalvány
állomány hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett, összesített névértékét,
b)	az 52. § (4) bekezdése szerinti bontásban az utalványbirtokosok pénzkövetelésének fedezetéül
rendelkezésre álló eszközök összesített értékét
legkésőbb a naptári évet követő hónap végéig nyilvánosan közzéteszi és folyamatos elérhetőségét
a honlapján biztosítja.
69. §
35
(1)	Az utalványkibocsátó az utalványbirtokos kérésére, az annak birtokában lévő forgalomképes
forgatható utalványt a (3) bekezdésben meghatározott korlátozással a forgatható utalványon
szereplő címletértékkel megegyező névértékű hazai törvényes fizetőeszközre bármikor visszaváltja.
(2)	Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány visszaváltásáért díjat, jutalékot vagy költséget
számíthat fel.
(3)	Ha a forgatható utalvány felhasználhatósága lejárathoz kötött, az utalványkibocsátó az (1)
bekezdésben foglalt visszaváltási kötelezettsége a forgatható utalvány lejáratát követő tizenkettedik
hónap végéig áll fenn.
70. §
(1)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó
biztosítja, hogy az ügyfél a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban
(személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton,
telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó,
a)	a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási
idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b)	a telefonon közölt szóbeli panaszt a hét legalább egy munkanapján hosszabb elérhetőségi
idővel, 8 órától 20 óráig,
c)	elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva -
folyamatosan
fogadja.
(3)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást
és ügyintézést.
(4)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó hangfelvétellel
rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel
visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített
hitelesített jegyzőkönyvet.
(5)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a
szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - azonnal megvizsgálja, és szükség
szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszról és az azzal kapcsolatos
álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt
szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a
(7)	bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó
rendelkezések szerint jár el.
(6)	Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és
annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja,
telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg -
megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó az
írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc
napon belül megküldi az ügyfélnek.
36
(8)	A panasz elutasítása esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló
törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével,
joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos
jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.
A pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, utalványkibocsátónak
meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.
(9)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a
panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(10)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó az
ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés
módjáról, valamint a (13) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a
továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a
panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és
telefaxszámáról.
(11)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó az
ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről
nyilvántartást vezet.
(12)	A (11) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a)	a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b)	a panasz benyújtásának időpontját,
c)	a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak
indokát,
d)	a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy
megnevezését, továbbá
e)	a panasz megválaszolásának időpontját.
(13)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a
panaszkezelési szabályzatot a honlapján közzéteszi és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében,
ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti.
(14)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a
panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
(15)	A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az
utalványkibocsátó a fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót
jelöl ki, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, és annak változását írásban
bejelenti.
15.	A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az
utalványkibocsátó felügyelete
71.	§
(1)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és ezen intézmények
magyarországi fióktelepe a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2)	A felügyeleti díj a (3)-(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)-(6) bekezdés
szerint számított változó díj összege.
(3)	Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az
alapdíjegység ötvenezer forint.
(4)	A szorzószám
37
a)	pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén: négy,
b)	másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény magyarországi
fióktelepe, másik EGT-államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
magyarországi fióktelepe esetén: négy,
(5)	A pénzforgalmi intézmény által fizetendő változó díj éves mértéke a 38. § (1) bekezdése
szerint számított, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetendő éves díj mértéke a 47. §
(1)	bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezreléke.
(6)	Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó
díj éves mértéke a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi
fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.
72.	§
(1)	A Felügyelet a jogszabályokban és felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme
esetén a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel,
utalványkibocsátóval szemben - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a 73-80. §-
ban meghatározott intézkedéseket, kivételes intézkedéseket alkalmazhatja, valamint bírságot
szabhat ki.
(2)	A Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, ha a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó, ezek vezető állású személye, vagy tagja
megsérti a jogszabályi rendelkezések előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható
gondossággal végzi, így különösen
a)	döntési, vagy eljárási szabályzatai nem felelnek meg az előírásoknak, vagy a működés során
ezeket nem tartja be,
b)	számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere nem felel meg a hatályos jogszabályok
rendelkezéseinek,
c)	határidőben nem tesz eleget a Felügyelettel, a tagjaival szemben fennálló adatszolgáltatási,
jelentési, vagy tájékoztatási kötelezettségének,
d)	a könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagy
késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az igazgatóságot, felügyelő bizottságot, vagy a Felügyeletet
a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénzt-kibocsátó intézménynél tapasztalt
jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb - a prudens működését veszélyeztető -
problémákról,
e)	tőkekövetelménye nem éri el
ea)	pénzforgalmi intézmény esetében a 38. § (1) és (2) bekezdésében,
eb)	elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 47. § (1) és (2) bekezdésében,
ec)	utalványkibocsátó esetében az 52. §-ban
meghatározott mértéket,
f)	a kockázatvállalásra, a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére és behatárolására,
a kockázatvállalás ellenőrzésére, a kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésére vonatkozó
szabályok valamelyikét megsérti,
g)	elmulasztja a közgyűlésnek a Felügyelet intézkedéseiről történő tájékoztatását,
h)	nem tesz eleget az ügyfélpénzek kezelése és nyilvántartása előírásainak, vagy
i)	nem teljesíti a Pmt.-ben előírt kötelezettségét.
(3)	A Felügyelet a törvényi vagy egyéb jogszabályi rendelkezések előírásainak jelentős
megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - megteszi a
szükséges, 73-79. §-ban rögzített intézkedést, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó
a)	jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet végez,
38
b)	működése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az e törvényben meghatározott
engedélyezési feltételeknek,
c)	tőkekövetelménye nem éri el
ca)	pénzforgalmi intézmény esetében a 38. § (1) és (2) bekezdésében,
cb)	elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 47. § (1) és (2) bekezdésében,
cc)	utalványkibocsátó esetében az 52. §-ban
rögzített követelmény hetvenöt százalékát,
d)	osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el az előírt
tőkekövetelményt,
e)	könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a
könyvvizsgáló elmulasztja a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
igazgatóságának, felügyelő bizottságának, vagy a Felügyelet tájékoztatását a pénzforgalmi
intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekről,
hiányosságokról és egyéb -prudens működést veszélyeztető - problémákról,
f)	nem tud eleget tenni, vagy határidőben - ismétlődően - nem tesz eleget a Felügyelettel, a
tagjaival szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési, vagy tájékoztatási kötelezettségének,
g)	akadályozza a Felügyeletet vagy a könyvvizsgálót tevékenységének végzésében,
h)	az előírt, vagy a szükséges szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellenőrzési
rendszerek nélkül működik,
i)	az előírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott felügyeleti
intézkedésben foglaltakat nem teljesíti,
j) az (1) bekezdésben említett előírásokat - a Felügyelet által alkalmazott intézkedést, vagy
bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül - ismételten megsérti,
vagy
k) a rá vonatkozó tőkemegfelelési előírásnak csak úgy tud megfelelni, hogy nem fizeti vissza
lejáratkor a kiegészítő alárendelt kölcsönt.
(4)	A Felügyelet a törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések előírásainak súlyos megsértése
esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, vagy kivételes intézkedéseket (73-80. §), ha a
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó
a)	tőkekövetelménye nem éri el
aa)	pénzforgalmi intézmény esetében a 38. § (1) és (2) bekezdésében, vagy
ab)	elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 47. § (1) és (2) bekezdésében,
ac)	utalványkibocsátó esetében az 52. §-ban
rögzített követelmény hatvan százalékát,
b)	jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen,
c)	működése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott engedélyezési
feltételeknek,
d)	az átvett ügyfélpénzekkel sajátjaként rendelkezik vagy azt e törvény rendelkezéseibe ütköző
módon használja fel,
e)	a szükséges számviteli, vezetői információs, vagy belső ellenőrzési rendszer nélkül működik,
vagy e rendszerek nem teszik lehetővé a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény tényleges pénzügyi helyzetének megállapítását,
f)	tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény,
vagy a tőkekövetelmény módosítása céljából,
g)	a (1) bekezdésben említett előírásokat - a Felügyelet által a (2) bekezdés alapján alkalmazott
intézkedést, vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül -
ismételten megsérti, vagy
h)	az előírások jelentős megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem
teljesíti.
39
73. §
(1)	Az előírások megsértése, vagy hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó prudens működését jelentősen
vagy súlyosan nem veszélyeztetik - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a)	a vezető állású személlyel folytatott tárgyalás keretében a pénzforgalmi intézményt,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, utalványkibocsátót felhívja, hogy tegye meg a szükséges
intézkedéseket
aa)	e törvény, vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a
feltárt hiányosságok megszüntetésére, vagy
ab)	pénzügyi helyzetének megőrzésére, vagy javítására;
b)	javaslatot tesz a pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek és
utalványkibocsátónak
ba)	az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel
rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
bb)	üzletszabályzat, vagy belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy
meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, vagy
bc)	ügyvezetési módszereinek megváltoztatására;
c)	előírja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
d)	kötelezi a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt,
utalványkibocsátót intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására;
e)	figyelmezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó vezető állású személyét; vagy
f)	határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot
megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását.
(2)	Az előírások megsértése, vagy hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó prudens működését jelentősen
vagy súlyosan veszélyeztetik - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a)	a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez,
utalványkibocsátóhoz - egy vagy több - helyszíni ellenőrt rendel ki;
b)	kötelezi a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt,
utalványkibocsátót
ba)	belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, vagy
alkalmazására,
bb)	az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, vagy megfelelő szakmai ismeretekkel
rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
bc)	az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a
felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére,
bd)	a működési költségek csökkentésére,
be)	megfelelő nagyságú tartalékok képzésére,
bf)	az igazgatóság, vagy a felügyelő bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi
pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e
testületek figyelmét, vagy
bg)	más könyvvizsgáló választására;
c)	megtiltja, korlátozza vagy feltételhez köti
ca)	az osztalék kifizetését,
cb)	a vezető tisztségviselők díjainak kifizetését,
cc)	az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységek végzését, vagy
40
cd)	új fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi
szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését; vagy
d)	elrendeli
da)	a kibocsátott forgatható utalványok forgalomból való kivonását, vagy
db)	a forgatható utalványok megsemmisítését.
74.	§
A Felügyelet által a 73. § (2) bekezdés a) pontja alapján kirendelt helyszíni ellenőr jogosult
a)	bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
b)	megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság vagy a felügyelő
bizottság ülésén, és a közgyűlésen, valamint
c)	konzultálni a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó könyvvizsgálój ával.
75.	§
(1)	A Felügyelet - a 73. §-ban meghatározott intézkedéseken túlmenően - a következő, kivételes
intézkedéseket alkalmazhatja:
a)	előírja, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek
megfelelően - ideértve az eszközök eladását is - rendezze tőkeszerkezetét,
b)	kötelezi az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok
megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívja fel e testületek
figyelmét,
c)	felügyeleti biztost rendel ki a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó
intézményhez, utalványkibocsátóhoz, vagy
d)	visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására, vagy a kinevezésére adott
engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős határozatban
megállapította, és kezdeményezi a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynél, utalványkibocsátónál más vezető állású személy megválasztását, vagy kinevezését
azzal, hogy ezen kivételes intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem
szabható ki bírság.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kivételes intézkedést a Felügyelet határozott
időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határidőt a Felügyelet egy alkalommal,
legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
(3)	Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor
a közgyűlést annak kezdőnapját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.
76.	§
(1)	Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó nem
tesz eleget a 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyeleti intézkedésnek, a Felügyelet a
cégbíróságnál kezdeményezheti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó közgyűlésének összehívását.
(2)	A Felügyeletnek az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot kell tennie a közgyűlés
összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira.
(3)	A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.
77.	§
41
A Felügyelet az általa felügyelt pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó tagjainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 75. § (1)
bekezdésében felsorolt intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tag tevékenysége, vagy a
pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, utalványkibocsátóra gyakorolt
befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó megbízható, biztonságos működését;
ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen
kívül kell hagyni.
78.	§
A Felügyelet a 73-77. § és 79-81. §-ban meghatározott intézkedéseket, vagy kivételes
intézkedéseket - szükség szerint - külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
79.	§
(1)	A 73. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontjától eltérően a Felügyelet nem tilthatja meg
a)	a kincstár pénzforgalmi szolgáltatási és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységének,
valamint
b)	a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény készpénz-átutalási, fizetési számlára
történő készpénz-befizetési, és fizetési számláról történő készpénz-kifizetési tevékenységének
végzését.
80.	§
(1)	A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy
nem tud eleget tenni pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból eredő
kötelezettségeinek.
(2)	A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó igazgatósági tagjának,
ügyvezetőjének a gazdasági társaságokra, szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezések
szerinti felelőssége fennmarad.
(3)	Ha nincs lehetőség a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, vagy rendőrség
közreműködését veheti igénybe.
(4)	A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja, ügyvezetője a gazdasági
társaságokra, szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített
feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos
gyakorolja az igazgatóság tagjának, ügyvezetőjének törvényben és alapszabályban megállapított
jogait és kötelezettségeit.
(5)	A (4) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, vagy a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos
kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a
Felügyelet által a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó képviselheti vagy a képviselet
ellátására megbízást adhat.
(6)	Ha a Felügyelet a 73. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti intézkedést a Tvt. alapján
fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való döntés közlését követő hatállyal jogosult
42
az eljárás alá vont, a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvevő esetében a javára
benyújtott fizetési megbízásnak a fizetési rendszer általi elszámolását, teljesítését átmenetileg vagy
véglegesen megtiltani. A Felügyelet ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer
rendszerüzemeltetőjét.
(7)	A Felügyelet a (6) bekezdés szerinti határozat tekintetében érintett, a fizetési rendszerhez
közvetlenül csatlakozó résztvevő értesítése mellett haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer
rendszerüzemeltetőjét is.
(8)	A Tvt. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a közvetlenül
csatlakozó résztvevő javára benyújtott fizetési megbízás elszámolása és teljesítése a (6) bekezdés
szerinti döntés rendszerüzemeltetővel történt közlésétől függetlenül végrehajtható és
megtámadhatatlan.
81.	§
(1)	A fizetési művelet érdekében a pénzforgalmi intézmény által átvett pénzeszköz - az átadó és
az átvevő pénzforgalmi intézmény közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével
átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződő fél
hozzájárulása és a szerződés biztosítéka nem szűnik meg. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a
Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
szóló törvény szerinti engedélyét.
(2)	Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelem tartalmazza:
a)	az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
b)	az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését,
c)	az állományátruházás időpontját, ellenértékét, valamint
d)	annak igazolását, hogy az átvevő pénzforgalmi intézmény rendelkezik a saját állományához
tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.
(3)	A szerződésállományt átvevő pénzforgalmi intézmény - az engedélyező határozat
kézhezvételétől számított harminc napon belül - írásban minden érintett szerződő felet értesít az
átadásról.
(4)	A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő,
vagy az átadó pénzforgalmi intézmény által megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségek
teljesítését.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak a fizetési művelet érdekében vagy elektronikuspénz-
kibocsátása érdekében az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által, és forgatható utalvány
kibocsátása érdekében az utalványkibocsátó által átvett pénzeszköz szerződéses állományának
átruházása esetén is alkalmazandók.
16.	Adatszolgáltatás, adatkezelés
82. §
A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény - jogszabályban
meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként - a Felügyeletnek
adatszolgáltatást teljesít.
83.	§
A Felügyelet a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől közbenső
beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását
43
kérheti, valamint a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, annak
szerveitől valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet.
84.	§
(1)	A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyelete céljából a felügyeleti tevékenységének
időtartama alatt adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes
adatot is.
(2)	A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény következő adatait:
a)	név, székhely,
b)	tevékenységi kör, ideértve a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
engedélyezés alá nem eső egyéb tevékenységeit is,
c)	az alapítás időpontja,
d)	a jegyzett tőke, induló tőke,
e)	a befolyásoló részesedéssel rendelkező tag,
f)	a vezető állású személy neve,
g)	a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó neve,
h)	a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének időpontja, valamint
i)	az a)-h) pontban felsorolt adatokban történt változások.
(3)	A Felügyelet nyilvántartásba veszi az utalványkibocsátó következő adatait:
a)	név, székhely,
b)	az alapítás időpontja,
c)	a jegyzett tőke, induló tőke,
d)	a vezető állású személy neve,
e)	a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó neve,
f)	a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás megkezdésének időpontja, valamint
g)	az a)-f) pontban felsorolt adatokban történt változások.
(4)	A Felügyelet a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás
bejelentését követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.
(5)	A (2) és (3) bekezdés szerinti adatot a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhetően,
naprakészen közzéteszi.
85.	§
(1)	A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme
céljából nyilvántartást vezet a pénzforgalmi közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A
Felügyelet nyilvántartásba veszi a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait:
a)	név, székhely,
b)	a tevékenység végzésének helye,
c)	a bejelentés időpontja,
d)	a pénzforgalmi közvetítőt megbízó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény neve,
e)	a szolgáltatási tevékenysége megkezdésének időpontja,
f)	a közvetítői alvállalkozó esetén a közvetítő neve, valamint
g)	az a)-f) pont szerinti adatokban történt változások.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentését
követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti adatot a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhetően, napra
készen közzéteszi.
44
86. §
(1)	A Felügyelet a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges adatszolgáltatások
alapján nyilvántartja:
a)	a pénzforgalmi intézményeket, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket,
utalványkibocsátókat, pénzforgalmi közvetítőket,
b)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tagjait,
c)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezető állású személyeit,
d)	a könyvvizsgálókat, valamint
e)	a kérelmezőket.
(2)	A nyilvántartás az 1. mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket
tartalmazza:
a)	a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a
befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
b)	a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony
jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal
kapcsolatos intézkedéseket,
c)	az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem
elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
d)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény éves beszámolóját, valamint
az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
e)	a panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt személyes adatokat és a
panaszra okot adó eseményt és a panasszal érintett pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-
kibocsátó intézményt, valamint
f)	a szavatoló tőkét és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását.
(3)	A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.
17.	Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések
megsértése esetén
87. §
E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok a fogyasztókkal szembeni
kereskedelmi gyakorlatra, így különösen az ügyfelek tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek
megsértése esetén a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint jár el, ha a jogsértés
fogyasztót érint.
18.	Záró rendelkezések
88. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény informatikai rendszerének
biztonsági követelményeit, és
b)	a közvetítői díj meghatározásának és kifizetésének módját, időbeli ütemezését.
89. §
45
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 91. § 2014. március 15-én lép hatályba.
90.	§
(1)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci
pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 92/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK
irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és
prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a
2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
(2)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktus végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít
meg a Felügyelet eljárásában:
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a
fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről, 4. cikk (6) bekezdés f) pont.
91.	§
(1)	A 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A részvénytársasági formában, korlátolt felelősségű társaságként és szövetkezetként működő
pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre és utalványkibocsátóra a Ptk.
rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-
kibocsátó intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2)	A 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó igazgatósági tagjának,
ügyvezetőjének a Ptk. rendelkezései szerinti felelőssége fennmarad.”
(3)	A 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja, ügyvezetője a Ptk.
rendelkezéseiben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A
kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának, ügyvezetőjének
törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.”
(4)	Az 54. § (2) bekezdésében a „jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”
szövegrész helyébe a „jogi személy” szöveg lép.
(5)	A 81. § (1) bekezdésben a „tartozásátvállalásra” szövegrész helyébe a „szerződésátruházásra”
szöveg, a „hozzájárulása” sz9vegrész helyébe a „jognyilatkozata” szöveg lép.
46
1. melléklet a 2013. évi
törvényhez
Az azonosító adatok
1.	Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, születési név, anyja neve,
születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb -
a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas - igazolvány száma.
2.	A pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, utalványkibocsátót, céget,
elfogadót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a
képviseletre jogosultak neve és beosztása.
47
2. melléklet a 2013. évi
törvényhez
A közvetett tulajdon kiszámítása
E törvény alkalmazásában a közvetett tulajdon számításának szabályai:
1.	A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezőnek a
köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes
vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a
nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot
meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
2.	Természetes személy esetében a természetes személynek a közeli hozzátartozóival együtt
birtokolt, és gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
3.	A szavazati jogot a tulajdoni hányaddal azonos módon kell számításba venni.
48
Általános indokolás
Az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelvhez kapcsolódó bankszabályozás átfogó
felülvizsgálata miatt indokolt egyes fizetési szolgáltatókra, nevezetesen a pénzforgalmi
intézményekre, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre és az utalványkibocsátókra vonatkozó
intézményi rendelkezések külön törvényben történő rögzítése. Az új törvény egyben - a jelenlegi
szabályozással összhangban - meghatározná a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény
(egyetemes szolgáltatóként jelenleg a Magyar Posta) és a kincstár - kincstári körön kívüli -
pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének intézményi szabályait.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat tárgyi hatálya alá vonja a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező
pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz kibocsátó intézmény által végzett pénzügyi
szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi tevékenységet, valamint az utalványkibocsátó által végzett
kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet függetlenül attól, hogy azt milyen formában végzi.
E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá a magyar hatóság által ellátott, e törvényben
meghatározott, felügyeleti tevékenységre is.
Fontos szabály, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a külföldi felügyeleti hatóság
magyarországi tevékenységre kiterjedően végzett felügyeleti tevékenységére, aminek a
következtében megteremtődik az Európai Unióban kialakult felügyeleti felelősség megosztásának
lehetősége és a székhely szerinti ország felügyeleti szerve elsődleges felelősségének meghatározása.
A nemzetközi szolgáltatásnyújtás hatékony felügyeletéhez szükséges, hogy a felügyeletet ellátó
szervnek meg legyen a megfelelő felhatalmazása arra, hogy a Javaslat előírásainak betartását
ellenőrizze abban az esetben is, ha a tevékenységet a szolgáltató külföldön folytatja.
A Javaslat ezzel a kiterjesztéssel egyben a lehetőséget is megadja arra, hogy a Magyarországon
bejegyzett pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz kibocsátó intézmények tevékenységüket
külföldön is folytathassák, amennyiben arra vonatkozóan külön engedéllyel rendelkeznek, illetve
ehhez kapcsolódóan kiterjeszti a felügyeleti jogkört és arra is megadja a lehetőséget, hogy a
felügyeletet ellátó szerv az ilyen tevékenységet az e törvényben meghatározott felügyeleti
tevékenység körében ellenőrizze.
A 2. §-hoz
A Javaslat tárgyi hatálya részben kiterjedne a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény
által végzett, valamint a kincstár által a kincstári körön kívül végzett pénzforgalmi szolgáltatást.
A 3. §-hoz
A Javaslat meghatározza az általa használt legfontosabb fogalmakat.
A 4. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz kibocsátó
intézmények kizárólag engedély birtokában végezhetnek pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő
pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. Ezt az engedélyt a felügyeleti feladatokat ellátó Magyar
Nemzeti Bank adja ki.
49
Külföldi szolgáltató fő szabály szerint Magyarországon kizárólag fióktelep útján
tevékenykedhet. Engedély nélkül Magyarországon az Európai Gazdasági Térség másik államában
immár engedéllyel rendelkező szolgáltatók tevékenykedhetnek, akik a tevékenységet vagy uniós
fióktelep útján vagy határon átnyúló tevékenység formájában végzik. Ezen két esetben a
felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank engedélyéhez nem kell folyamodniuk, hiszen a saját
EGT-államukban egy lényegében azonos engedélyezési eljáráson immár túlestek.
Az utalványkibocsátó forgatható utalvány kibocsátási tevékenységét, mint kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet részére tett bejelentése mellett végezheti.
Az 5-6. §-hoz
A Javaslat meghatározza a pénzforgalmi intézmény által végezhető tevékenységek sorát. A
tevékenységek ily módon történő elhatárolásának oka az, hogy a pénzforgalmi intézmény a
pénzforgalmi szolgáltatáson kívül kizárólag a Javaslatban meghatározott egyéb pénzügyi
szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket, valamint ezeken kívül egyéb
üzleti tevékenységet is végezhet. Az egyéb üzleti tevékenység ugyanakkor nem lehet olyan, hogy
jellegéből, átláthatóságának hiányából adódóan hátrányosan befolyásolja a pénzügyi
megbízhatóságát, vagy a felügyeleti feladatok hatékony ellátását. Amennyiben ez a helyzet
felmerül, akkor Javaslat további rendelkezéseinek megfelelően a felügyeletet ellátó Magyar
Nemzeti Bank megtilthatja a pénzforgalmi intézménynek a pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő
pénzügyi szolgáltatási tevékenységek valamint egyéb üzleti tevékenységek együttes folytatását.
A pénzforgalmi intézmény - a hitelintézetekkel ellentétben - az ügyfél pénzével sajátjaként nem
rendelkezhet, ezért a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó hitelnyújtása is csak korlátozott,
valamint rövid futamidejű lehet. E mellett be kell tartaniuk a fogyasztóknak nyújtott kölcsönre
vonatkozó jogszabályi követelményeket is.
A 7-8. §-hoz
A Javaslat meghatározza az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által végezhető
tevékenységek sorát. A tevékenységek ily módon történő elhatárolásának oka az, hogy az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikuspénz kibocsátáson kívül kizárólag a
Javaslatban meghatározott egyéb pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységeket, valamint ezeken kívül egyéb üzleti tevékenységet is végezhet.
Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény - a hitelintézetekkel ellentétben - az ügyfél pénzével
sajátjaként nem rendelkezhet, ezért a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó hitelnyújtása is csak
korlátozott, valamint rövid futamidejű lehet. E mellett be kell tartaniuk a fogyasztóknak nyújtott
kölcsönre vonatkozó jogszabályi követelményeket is.
A 9. §-hoz
A Javaslat meghatározza az utalványkibocsátó által végezhető tevékenységek sorát. Az
utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátásán kívül kizárólag a Javaslatban meghatározott
egyéb üzleti tevékenységet végezhet, további pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet nem. A Javaslat szerint az értékesítéshez a szolgáltató igénybe vehet
utalványforgalmazót, a kötelezettségek azonban, azaz az utalvány által megtestesített követelés
továbbra is az utalványkibocsátót terhelik, azaz vele szemben állnak fenn.
A 10. §-hoz
50
Pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként,
korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió másik EGT-államában
székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
fióktelepeként működhet. Utalványkibocsátó részvénytársaságként, korlátolt felelősségű
társaságként vagy szövetkezetként működhet. A Javaslat egyben azt is rögzíti, hogy
Magyarországon székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynek a tényleges irányítását, központi döntéshozatalát is Magyarország területéről kell
végeznie.
A 11. §-hoz
Pénzforgalmi intézményként történő működés megkezdéséhez a Javaslat főszabályként legalább
harminchétmillió-ötszázezer forint összegű induló tőkét ír elő azzal, hogy ha a pénzforgalmi
intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást végez, elegendő a
legalább hatmillió forint összegű induló tőke, ha pedig kizárólag távközlési eszközzel történő
fizetés teljesítését végzi, elegendő a legalább tizenötmillió forint összegű induló tőke. Az
elektronikuspénz-kibocsátó intézményként történő működés megkezdéséhez a Javaslat legalább
százmillió forint induló tőkét ír elő. Az utalványkibocsátóként történő működés megkezdéséhez a
Javaslat legalább tízmillió forint jegyzett tőkét ír elő.
A Javaslat továbbá rendelkezéseket tartalmaz az induló tőke pénzbeli befizetésének és számlán
tartásának szabályairól.
A 12. §-hoz
A pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megfelelő színvonalú
működtetéséhez nem elegendő a megfelelő tőkével való ellátottság, hanem a biztonságos
működéshez megfelelő tárgyi és személyi követelmények is tartoznak. Ennek érdekében a Javaslat
előírja, hogy a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény csak a pénzügyi
szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges technikai, informatikai,
műszaki felszereltség, illetve biztosítás fennállásának és a tevékenység végzésére alkalmas
helyiségek birtokában kezdheti meg, vagy folytathatja. További előírások vonatkoznak a személyi
feltételekre, és a szervezeti felépítésre.
A 13. §-hoz
A Javaslat a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény befolyásoló
részesedéssel rendelkező tulajdonosaira nézve is szabályokat állapít meg, szabályozva azt a
különleges felelősséget, amely egy pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
tulajdonlásával jár. A Javaslat szerint a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa is csak olyan személy lehet, aki
független a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény óvatos, körültekintő,
biztonságos működését veszélyeztető befolyástól és biztosítani képes a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését,
valamint akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható, ezzel nem zárja ki a
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény feletti hatékony felügyelet
gyakorlását.
A 14. §-hoz
51
A pénzforgalmi és elektronikuspénz-kibocsátási szolgáltatásra vonatkozó szabályokkal
összhangban nincs annak akadálya, hogy a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény tevékenységét a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Banknak történő bejelentéssel
kiszervezze. A Javaslat ugyanakkor szigorú követelményeket támaszt arra az esetre, ha olyan
feladat kerül kiszervezésre, amelynek végrehajtásában bekövetkezett hiányosság kétségessé teszi a
jogszabályokban foglalt kötelezettségek teljesítését, vagy csökkentheti a szolgáltatás
megbízhatóságát.
A 15. §-hoz
A Javaslat tételesen felsorolja azokat az aktusokat, illetve tevékenységeket, amelyek
érvényességéhez, illetve végzéséhez a pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynek számára a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges.
A 16. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény milyen feltételek mellett kaphat engedélyt fizetési rendszer működtetésére (a korábbi
elnevezése szerinti elszámolásforgalom lebonyolítására).
A 17. §-hoz
A Javaslat részletesen meghatározza, hogy a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény piacra lépésének elbírálásához - függetlenül attól, hogy a kérelmező újonnan
alakul, vagy már működő cég - a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank számára mit kell
benyújtani. A pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény befolyásoló
részesedéssel rendelkező tulajdonosaira nézve is fennállnak előírások, szabályozva azt a különleges
felelősséget, amely egy pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
tulajdonlásával j ár.
A 18. §-hoz
A Javaslat arra is feljogosítja a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bankot, hogy az
engedélyezési eljárás során a kérelmezőnél helyszíni vizsgálatot folytasson le annak érdekében,
hogy meggyőződhessen az engedélykérelemben foglalt információk valóságtartalmáról, vagy arról,
hogy a kérelmező képes-e a kért tevékenységi kör végzésére.
A 19. §-hoz
A felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank engedélyeit határozott időre, feltételhez kötötten,
korlátozott tevékenységgel, területi korlátozással, illetve a szolgáltatási tevékenységen belül
üzletági vagy termék korlátozással is megadhatja. A Magyar Nemzeti Bank jogosult arra, hogy az
általa kiadott engedélyt visszavonhassa, módosíthassa vagy megváltoztathassa, ha ennek törvényi
feltételei fennállnak. A felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank az általa kiadott engedélyekről,
azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát megküldi a cégbíróságnak, csakúgy mint
az engedély iránti kérelmet elutasító jogerős határozatát.
A 20. §-hoz
52
A felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Banknak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania az
engedélykérelmet, ha a kérelmező az eljárásban megtévesztette a Magyar Nemzeti Bankot, nem
felel meg a törvényi követelményeknek (nincs meg a szükséges induló tőkéje, nem felel meg a
szervezeti, személyi feltételeknek stb.).
A 21. §-hoz
A Javaslat lehetőséget biztosít a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy a
pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek kiadott engedélyét
visszavonja. Ezen lehetőség jellemzően rendkívül súlyos szankciót jelent, ezért a törvény pontosan
rögzíti azokat az eseteket, amikor erre sor kerülhet. Így a Magyar Nemzeti Bank elsősorban akkor
vonhatja vissza az engedélyt, ha azt a Magyar Nemzeti Bank megtévesztésével vagy más
jogszabálysértő eszközzel szerezték meg, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény törvény által tiltott tevékenységet folytat, vagy a működési engedély kézhezvételétől
számított egy éven belül nem kezdi meg tevékenységét.
A 22. §-hoz
A hitelintézetekkel megegyező módon a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény is csak akkor adhatja vissza tevékenységi engedélyét, ha bizonyítja, hogy pénzforgalmi
szolgáltatásból, elektronikuspénz-kibocsáti szolgáltatásból származó semmilyen kötelezettsége
nincs.
A 23. §-hoz
A pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek folyamatosan meg kell
felelnie az engedélyezés feltételeinek. Ezért a Javaslat kifejezetten rögzíti, hogy három munkanapon
belül a pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek tájékoztatnia kell a
felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bankot, ha bármilyen változás hatással van az engedély iránti
kérelemben foglaltakra.
A Javaslat - a szabályozott intézmények többségétől eltérően - nem korlátozza a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által végezhető pénzforgalmi szolgáltatási
tevékenységen, elektronikuspénz-kibocsátási szolgáltatási tevékenységen kívüli egyéb üzleti
tevékenységek körét. Előfordulhat ugyanakkor olyan eset, hogy az intézmény által végzett egyéb
üzleti tevékenység hátrányosan befolyásolja a pénzügyi megbízhatóságot, vagy a Magyar Nemzeti
Bank azon képességét, hogy ellássa felügyeleti tevékenységét. Ez utóbbi esetben a felügyeleti
kötelezés arra is kiterjedhet, hogy pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységein
kívüli üzleti tevékenységét elkülönített szervezeti formában végezze.
A 24-26. §-hoz
A Javaslat részletes eljárási szabályokat határoz meg a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátásó intézmény határon átnyúló szolgáltatására, illetve fióktelep
létesítésére.
A 27. §-hoz
A Javaslat előírja az utalványkibocsátónak a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank felé
történő bejelentési kötelezettségét, meghatározza a bejelentés minimális adattartalmát és a
mellékelendő dokumentumokat.
53
A 28. §-hoz
A Javaslat részletesen meghatározza azokat az eseteket, amikor a Magyar Nemzeti Banknak
lehetősége illetve kötelezettsége van arra, hogy megtagadja a befolyásoló részesedés szerzésének
engedélyezését. Az engedélykérelem elutasításának alapvetően két oka lehet. Az első esetben a
Magyar Nemzeti Bank azt állapítja meg, hogy a kérelmező tevékenysége veszélyeztetheti az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi
irányítását. Ilyen esetek különösen, ha a kérelmező eddigi tevékenysége alapján megállapítható,
hogy olyan ügyleteket köt, amely a szokásos üzleti kockázatot meghaladó, túlzott kockázatvállalási
hajlamra utalnak, nem tisztázott megfelelően a részesedés szerzéséhez felhasznált pénzeszközök
eredete, vagy a Magyar Nemzeti Bank a korábbiakban olyan intézkedéseket kényszerült hozni
ellene, mely kétségessé teszi a megfelelő tulajdonosi irányításra való képességét.
Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank az engedélykérelmet elutasította, vagy a kötelezett
személy a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a szavazati jogok gyakorlását a Magyar
Nemzeti Banka megtilthatja. Ha a többlet tulajdonszerzés oly módon történt, hogy ahhoz a Magyar
Nemzeti Bank engedélyére lett volna szükséges, de az engedélyt nem adott, a szerződésre az
érvénytelenség jogkövetkezményét kell alkalmazni.
A 29-30. §-hoz
A Javaslat kiemelt fontosságúként kezeli a pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmények vezetőit és számukra speciális szabályokat állapít meg, így minimális
vezetői gyakorlatot ír elő számukra, illetve kizárja azon személyek alkalmazását, amelyeknél
összeférhetetlenség állapítható meg.
A Javaslat szerint pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél vezető
állású személynek csak olyan természetes személy választható, illetve nevezhető ki, akiről okkal
feltételezhető, hogy alkalmas az intézmény független, megbízható és körültekintő irányítására és
ellenőrzésére, tevékenysége az intézmény hasznára lesz, s egyéb vállalt funkciói sem akadályozzák
feladatai teljesítésében. Ezeknek a feltételeknek a teljesüléséhez vizsgálni kell mind a jelölt iskolai
végzettségét mind pedig az eddig végzett szakmai tevékenységét. A büntetett előélet egyértelműen
kizáró ok a vezető állású személynek történő megválasztáshoz. A Javaslat felsorolja továbbá azokat
az eseteket is, amikor valamely személy vezetővé való megválasztását egyértelműen ki kell zárni.
Ide tartozik többek közt a befolyásoló részesedéssel rendelkező vezető állású személy, akinek
tevékenysége miatt korábban a Magyar Nemzeti Bank kivételes intézkedést alkalmazott a
fizetésképtelenség elkerülése érdekében, vagy akinek tevékenysége miatt fel kellett számolni a
pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, és a helyzet kialakulásáért a
felelőssége megállapítható. Nem nevezhető megbízhatónak - és ezért vezető állású személynek sem
választható meg - az aki súlyosan vagy ismételten megsértette a jogszabályokat s emiatt vele
szemben a Magyar Nemzeti Bank, vagy más hatóság, illetve bíróság 5 évnél nem régebben jogerős
határozatban szankciót alkalmazott.
A 31. §-hoz
A Javaslat a személyes felelősség megállapítását javasolja a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezető állású személyei számára abban, hogy a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e
Javaslatban és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.
A 32. §-hoz
54
A pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára a Javaslat
meghatározza, hogy a belső ellenőrzési funkciót, illetve azt, hogy több intézmény ugyanazt a
személyt is megbízhassa belső ellenőrként. Ez esetben azonban, ezek az intézmények kötelesek
írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem
emelnek kifogást.
A Javaslat meghatározza a belső ellenőr feladatát is, amely szerint az kizárólag a pénzforgalmi
intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények belső szabályzatoknak megfelelő
működésének, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az
áttekinthetőség és célszerűség szempontjából történő vizsgálatára terjed ki. A belső ellenőrzési
szervezet jelentéseit köteles megküldeni a felügyelő bizottság részére, valamint az igazgatóságnak.
A 33. §-hoz
A Javaslat a pénzforgalmi intézményeknek, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek a
vállalkozások számvitelére vonatkozó előírásokon túlmenően kötelezővé teszi azt is, hogy
nyilvántartásait a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzése is alkalmas módon vezesse. Az ilyen
nyilvántartás vezetés teszi lehetővé ugyanis az előírások betartásának ellenőrzését, amelyekkel a
pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények ellenőrizni tudják, hogy eleget
tettek a jogszabály előírásának, és a felügyeleti hatóság is vizsgálni képes a jogszabályok
betartatását.
A 34. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az éves beszámoló készítésének kötelezettségéről, amelynek leadását
legkésőbb a tárgyévet követő május 31 -ig teszi kötelezővé.
A 35. §-hoz
A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény könyvvizsgálata esetén a
könyvvizsgálónak jóval nagyobb felelőssége, mint egy gazdasági vállalkozás könyvvizsgálójának.
A Javaslat szigorú előírásokat tartalmaz a könyvvizsgáló függetlenségének megőrzésére és ezért
részletesen meghatározza, hogy milyen összeférhetetlenségi okok léphetnek fel a könyvvizsgáló
tekintetében, amelyek az adott pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynél való könyvvizsgálatát kizárják, illetve csökkentik a könyvvizsgáló függetlenségét.
A 36. §-hoz
A Javaslat megállapítja a könyvvizsgáló felelősségét abban, hogy az a vizsgálat eredményéről
köteles mind a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, mind a Magyar
Nemzeti Bankot írásban haladéktalanul tájékoztatni a Javaslat által meghatározott esetek
bármelyikében. A Javaslat ezáltal némileg megváltoztatja a könyvvizsgáló és az intézmény
kapcsolatát, és az nem csupán a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény év
végi eredményeinek és beszámolóinak a hitelesítésére terjed ki, hanem az évközi tevékenység
folyamatos figyelemmel kísérésére is. A jelentési kötelezettség előírása pedig azért szükséges, hogy
ezáltal a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank is értesüljön azokról az eseményekről, amelyek
felügyeleti intézkedés meghozatalát eredményezhetik.
A 37. §-hoz
55
A Javaslat tájékoztatási kötelezettséget ír elő a pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-
kibocsátó intézményre nézve a könyvvizsgálóval kötött szerződéseknek és a könyvvizsgáló által
készített jelentéseknek kapcsolatosan a Magyar Nemzeti Bank számára való megküldésre. A
könyvvizsgálói munka során ugyanis bevett gyakorlat, hogy a hitelesítési záradék megadásán
túlmenően a könyvvizsgáló a főbb megállapításairól az intézmény vezetését az úgynevezett vezetői
levélben tájékoztatja.
Ezek alapján az információk alapján a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank az éves
beszámoló jóváhagyása előtt a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
igazgatóságát kötelezheti a könyvvizsgálat terjedelmének és tartalmának megváltoztatására,
valamint az éves beszámoló adatainak helyesbítésére. A Javaslat előírásai szerint pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény igazgatósága a közgyűlési jóváhagyás után is
kötelezhető az adatok felülvizsgálatára, ez esetben a módosítást ismételten a közgyűlés elé kell
terjeszteni. A Javaslat ezen előírásai azt a célt szolgálják, hogy a Magyar Nemzeti Banknak egyrészt
megfelelő információja legyen egy külső független szakértő által végzett vizsgálat eredményéről,
másrészt információt kap a könyvvizsgálói munka színvonaláról, megfelelőségéről és annak
eredményeinek megbízhatóságáról.
A 38-44. §-hoz
A pénzforgalmi intézmény szabályozói tőkekövetelménye, vagyis szavatoló tőkéjének
minimuma három vagylagos módszer alkalmazásával határozható meg: a költség módszerrel,
fizetési forgalom módszerével, vagy irányadó mutató módszerével.
Ezen módszerek alkalmazása mellett a Magyar Nemzeti Bank - a Javaslat szerinti - felügyeleti
felülvizsgálat keretében jogosult arra, hogy a számított értéknél a pénzforgalmi intézmény számára
legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írjon elő.
Ha a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatáson túl egyéb üzleti tevékenységet is
végez, vagy egy hitelintézettel, befektetési vállalkozással, biztosítóval azonos csoportba tartozik, ki
kell zárnia a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavételét.
A Javaslatnak megfelelően a szavatoló tőke költség módszerrel történő számításának alapja az
alkalmazást megelőző üzleti év általános igazgatási költsége. A fizetési forgalom módszer
alkalmazásakor a szükséges szavatoló tőkét egyrészt a fizetési forgalom összértéke, másrészt a
pénzforgalmi intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatások határozzák meg. Az irányadó
mutató a pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,
valamint fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások különbözete, és a kapott (járó) jutalék és
díjbevétel, valamint az üzleti tevékenységből származó egyéb bevételek. A módszer alkalmazásakor
az így kapott irányadó mutatót egy szorzó tényezővel sávosan meg kell szorozni, valamint a fizetési
forgalom módszerével megegyezően figyelemmel kell lenni arra, hogy a pénzforgalmi intézmény
milyen pénzforgalmi szolgáltatást végez.
A Javaslat szerint a pénzforgalmi intézmény a szavatoló tőkéjét elsődlegesen a fizetési forgalom
módszerének alkalmazásával határozhatja meg. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Bank külön
engedélye szükséges mind a költség módszer, mind az irányadó mutató módszer alkalmazásához.
A 45. §-hoz
A Magyar Nemzeti Banknak a pénzforgalmi intézmény mérete, tevékenységének összetettsége
alapján rendszeresen felül kell vizsgálnia a pénzforgalmi intézmény szabályzatait, eljárásait,
kockázatkezelési folyamatát, belső ellenőrzési rendszerét.
A 46. §-hoz
56
Nincs annak akadálya, hogy az ügyfél a pénzforgalmi intézménynek értéknapos megbízást adjon
(azaz terhelési nap meghatározásával). Ebben az esetben pedig hosszabb időn át a pénzforgalmi
intézménynél lehet a pénzeszköz, miközben adott esetben az intézmény hitelezési tevékenység
végzésére is engedéllyel rendelkezhet, valamint egyéb üzleti tevékenységet is folytathat. Ennek
megfelelően a törvény egyértelműsíti, hogy a pénzforgalmi intézmény - a hitelintézetekkel
ellentétben - az ügyfél pénzével sajátjaként nem rendelkezhet. Ha pedig az átvett pénzeszköz az
átvételt követő munkanap végéig nem kerül átutalásra vagy kifizetésre, akkor azt biztonságos
eszközbe kell fektetni, vagy a nemteljesítés kivédésére biztosítási szerződést kell kötni.
Természetesen nem érinti ez a rendelkezés a hitelintézeteken kívüli pénzforgalmi szolgáltatók azon
lehetőségét, hogy az ügyfelek pénzeszközeit az átutalást vagy kifizetést megelőzően is a
hitelintézetnél vezetett (letéti) számlán helyezzék el, ahol e pénzek a pénzforgalmi szolgáltató, mint
a fizetési megbízás megbízottjának nyilvántartásaiban ügyfélpénzként vannak nyilvántartva.
A 47-49. §-hoz
Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szabályozói tőkekövetelménye, vagyis szavatoló
tőkéjének minimuma nem csökkenhet két vagylagos módon meghatározott minimumösszeg
magasabb értéke alá.
Ezen módszerek alkalmazása mellett a Magyar Nemzeti Bank - a Javaslat szerinti - felügyeleti
felülvizsgálat keretében jogosult arra, hogy a számított értéknél az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény számára pénzforgalmi tevékenysége vonatkozásában legfeljebb húsz százalékkal
magasabb tőkekövetelményt írjon elő.
Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz kibocsátásán túl egyéb üzleti
tevékenységet is végez, vagy egy hitelintézettel, befektetési vállalkozással, biztosítóval azonos
csoportba tartozik, ki kell zárnia a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös
számbavételét.
A Javaslatnak megfelelően a szavatoló tőke az átlagosan kinnlevő elektronikuspénz összegéhez
igazodik. Ha ennek mértéke előre nem határozható meg, a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank
reprezentatív hányad alapján történő kiszámítást engedélyezhet feltéve, hogy ezen hányad reálisan
meghatározható. Szükség esetén kiigazítás alkalmazására is sor kerülhet.
Az 50. §-hoz
A Magyar Nemzeti Banknak az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény mérete, tevékenységének
összetettsége alapján rendszeresen felül kell vizsgálnia a pénzforgalmi intézmény szabályzatait,
eljárásait, kockázatkezelési folyamatát, belső ellenőrzési rendszerét.
Az 51. §-hoz
Elektronikuspénz kibocsátása esetén hosszabb időn át az elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynél áll az a pénzeszköz, amelyet az ügyfél adott át, miközben adott esetben az intézmény
hitelezési tevékenység végzésére is engedéllyel rendelkezhet, valamint egyéb üzleti tevékenységet
is folytathat. Ennek megfelelően a törvény egyértelműsíti, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény - a hitelintézetekkel ellentétben - az ügyfél pénzével sajátjaként nem rendelkezhet. Az
átvett pénzeszközt pedig biztonságos eszközbe kell fektetni, vagy a nemteljesítés kivédésére
biztosítási szerződést kell kötni.
Az 52. §-hoz
57
A Javaslat előírja, hogy az utalványkibocsátó saját tőkéje nem csökkenhet a korábbiakban előírt
legkisebb jegyzett tőke alá. Kimondja továbbá, hogy a fogatható utalvány kibocsátása ellenében
átvett pénzeszközöket az utalványkibocsátó saját pénzeszközeitől elkülönítetten tartja nyilván. A
Javaslat előírja továbbá az átvett pénzeszköz biztonságos eszközbe való fektetési kötelezettségét,
vagy a nemteljesítés kivédésére biztosítási szerződéskötési kötelezettségét.
Az 53. §-hoz
Pénzforgalmi szolgáltatás végzéséhez jellemzően szükség van arra, hogy a pénzforgalmi
szolgáltatók, elektronikuspénz kibocsátók hozzá tudjanak férni a fizetési rendszerek által
működtetett technikai infrastruktúrához. A csatlakozás feltételeinek ezért objektíveknek,
arányosaknak és megkülönböztetés mentesnek kell lenniük.
Az 54-57. §-hoz
A Javaslat a továbbiakban kizárólag azt a személyt tekinti pénzforgalmi közvetítőnek, aki a
pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás közvetítését pénzforgalmi közvetítői
tevékenységként végzi. E közvetítő az intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára
folytat tevékenységet, így semmiféle körülmények között nem jogosult az ügyfél nevében pénzt
átvenni. Ez természetesen közvetlenül kihat a díjazási rendelkezésekre is.
A Javaslat e mellett arról is rendelkezik, hogy a pénzforgalmi közvetítői tevékenység a
továbbiakban bejelentési kötelezettség alá tartozik, valamint kizárólag olyan személyek által
folytatható, akik szerepelnek a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában,
valamint megfelelnek a szükséges személyi és tárgyi feltételeknek.
Az 58. §-hoz
A Javaslat szerint üzleti titok a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban
maradásához a pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek
méltányolható érdeke fűződik és amelyet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a szükséges intézkedéseket megtette.
Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem csupán az intézmények vezető állású
személyére vonatkozik, hanem a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
tulajdonosára, illetve az abban részesedést szerezni kívánó személyre, valamint a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény alkalmazottjára is. Az üzleti titok megtartásának
kötelezettsége azonban nem hátráltathatja sem a felügyeleti tevékenységet, sem az különböző állami
szervek tevékenységét. Így az üzleti titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
Magyar Nemzeti Bankkal, nemzetbiztonsági szolgálattal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági
Versenyhivatallal, a terrorizmust elhárító és belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó
rendőrségi szervvel, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal szemben. Az eljárás alapját
képező ügyre vonatkozóan az üzleti titok megtartási kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében
eljáró nyomozóhatósággal, ügyészséggel szemben, a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében,
illetőleg a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve
felszámolási eljárás, továbbá önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal
szemben.
Az 59-62. §-hoz
58
A Javaslat részletes szabályokat állapít meg a fizetési titok megőrzésére.
A 63-64. §-hoz
Mind az üzleti, mind pedig a fizetési titok birtokosa köteles a feladatkörében vagy megbízásának
teljesítése során birtokába került üzleti és fizetési titkot megtartani időbeli korlátozás nélkül, azt
feladatkörén kívül nem használhatja fel és törvényi felhatalmazás nélkül harmadik személynek nem
adhatja ki. A Javaslat szigorúan tiltja az üzleti titok külső személy részére való kiszolgáltatását,
illetve annak saját célú felhasználását annak érdekében, hogy az illető személy azzal gazdasági
előnyt szerezzen, akár intézményeknek, akár intézmények ügyfeleinek hátrányt okozzon. Nem
érvényesül az üzleti titokra való szabályozás olyan adatok vonatkozásában, amelyek közérdekű
adatoknak minősülnek.
A 65. §-hoz
A Javaslat korlátozza a pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények
által alkalmazott kamatmértéket a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó kölcsönöknél,
amelyeknél a teljes hiteldíj mutató legfeljebb 39 százalékponttal haladhatja meg a jegybanki
alapkamatot.
A 66. §-hoz
A Javaslat részletesen meghatározza az elektronikus pénz kibocsátására és visszaváltására
vonatkozó szabályokat. Az elektronikus pénznek visszaválthatónak kell lennie, ami azonban nem
jelenti azt, hogy az elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszköz betétnek minősül. A névértéken
történő visszaváltásra a törvény lehetőséget ad azzal, hogy a törvényben meghatározott esetekben
egy arányos és költségalapú díj kiszabható. Az elektronikus pénzre kamat nem jár.
A 67-69. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a forgatható utalvánnyal szemben támasztott formai és minimális tartalmi
követelményeket; előírja az általános üzleti feltételeknek és az utalvány elfogadók listájának
honlapon való nyilvános közzétételét, valamint meghatározza az általános üzleti feltételekkel
szembeni minimális tartalmi követelményeket.
A 70. §-hoz
Valamennyi ügyfélnek joga van arra, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény és utalványkibocsátó felé felmerülő panaszával méltányos módon
foglalkozzanak. A Javaslat részletesen meghatározza, hogy a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó az ügyfél panaszát hol, milyen módon és
milyen határidővel köteles fogadni, megvizsgálni, kezelni és orvosolni. A telefonon történő
kommunikáció esetén hangfelvétel készítésére kerül sor, amelyet igény esetén az ügyfél részére
térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A panasz elutasítása esetén az ügyfél a felügyeletet
ellátó Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület
eljárását kezdeményezheti.
A 71. §-hoz
59
A Javaslat rendelkezéseinek célja a felügyeleti díjfizetési kötelezettség oly módon történő
meghatározása, hogy annak alapját az adott piaci szereplő tevékenységének kockázatai képezzék.
Ennek megfelelően kerül kialakításra és a pénzügyi ágazati piacok egészét tekintve egységesítésre a
díjfizetés rendszere. A díj a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
esetén két részből: egy alapdíjból és egy változó díjból tevődik össze.
A 72-73. §-hoz
A Javaslat lehetőséget ad a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank számára, hogy e
Javaslatban, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályokban, továbbá a
határozatokban foglaltak maradéktalan betartása, illetőleg a jogsértések és a hiányosságok
megelőzése, megszűntetése érdekében a pénzforgalmi intézményekkel, elektronikuspénz-kibocsátó
intézményekkel és utalványkibocsátókkal szemben intézkedéseket, kivételes intézkedéseket és
bírságot alkalmazhasson. Ezek a jogosultságok jelentik a felügyeleti eszköztárat, vagyis azokat az
eszközöket, amelyekkel a Magyar Nemzeti Bank kényszerítheti a pénzforgalmi intézményeket,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket és utalványkibocsátókat a jogkövető magtartásra, ezáltal
biztosítva a pénzügyi szolgáltatási tevékenységek tisztaságát.
A Javaslat részletesen meghatározza a Magyar Nemzeti Bank által hozható intézkedéseket,
kivételes intézkedéseket. A bírságolás szabályai a pénzügyi ágazat egészére vonatkozóan
felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben kerülnek kimondásra. A Javaslat
részletesen meghatározza azokat az eseményeket, amikor a Magyar Nemzeti Banknak mérlegelési
jogkörrel egybekötve van intézkedési lehetősége. Ez esetben tehát a Magyar Nemzeti Bank nincs a
Javaslat által kötelezve az intézkedés meghozatalára, hanem annak meghozatalát, illetve az
intézkedés mértékét saját hatáskörben dönti el. A Javaslat felsorolja továbbá azokat az eseményeket
is, amikor a Magyar Nemzeti Banknak mérlegelési jogköre nincs, hanem az adott pénzforgalmi
intézményekkel, elektronikuspénz-kibocsátó intézményekkel és utalványkibocsátókkal szemben
intézkedéseket meghozni köteles. Ezen esetek részletes felsorolása azért szükséges, hogy a Magyar
Nemzeti Bank intézkedéseit, kivételes intézkedései, illetve az általa kiszabott bírságok jogi
megalapozottsága mindenkor biztosított legyen, a meghozott felügyeleti intézkedések ne legyenek
megkérdőjelezhetőek.
A Javaslat tartalmazza az intézkedések, valamint a kivételes intézkedések részletes szabályait. A
Javaslat a Magyar Nemzeti Bank által hozható intézkedéseket két csoportba foglalja.
Az első csoportba azok az intézkedések tartoznak, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank akkor hoz
meg, amennyiben az előírások megsértését és hiányosságot állapít meg a pénzforgalmi
intézményeknél, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknél, utalványkibocsátóknál, de azok a
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, utalványkibocsátók óvatos,
körültekintő és megbízható működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik. Ezek az
intézkedések felhívó jellegűek, vagy javaslattevők, rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettségre,
illetve intézkedési terv kidolgozására irányulhatnak, stb.
Ha a jogszabályok, illetve más előírások megsértése, a pénzforgalmi intézmények,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, utalványkibocsátók óvatos, körültekintő vagy
megbízható működését jelentősen veszélyeztetik, a Magyar Nemzeti Bank szigorúbb intézkedéseket
is foganatosíthat, így többek között egy vagy több helyszíni ellenőrt rendelhet ki, kötelezheti a
pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, utalványkibocsátót helyreállítási
terv kidolgozására, megtilthatja osztalék kifizetését,vagy új fiókok megnyitását, illetve új pénzügyi
szolgáltatások megkezdését, stb. Ezekkel az intézkedésekkel a Magyar Nemzeti Bank már
jelentősen befolyásolja az adott pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó tevékenységét, és ezzel abba az irányba hat, hogy a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó kockázatosságának mértéke csökkenjen.
60
A 74. §-hoz
A Javaslat meghatározza azt, hogy a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank által kirendelt
helyszíni ellenőr ellenőrzési tevékenysége során mire jogosult. A helyszíni ellenőrt megilleti a
Magyar Nemzeti Bank számára e Javaslatban megállapított bármely ellenőrzési jogosítvány, így
megfigyelőként részt vehet és felszólalhat az ügyvezetés és az igazgatóság, vagy a felügyelő
bizottság ülésén, illetve a közgyűlésen, továbbá konzultálhat a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó könyvvizsgálójával. A helyszíni ellenőr
azonban nem vesz részt semmilyen döntéshozásban és ennek következtében nincs felelőssége
abban, hogy az ügyvezető és az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság, illetve a közgyűlés milyen
döntéseket hoz.
A 75. §-hoz
A Javaslat szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank az előírások súlyos megsértését, illetőleg súlyos
hiányosságot állapít meg és azok pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó prudens működését veszélyeztetik, a Magyar Nemzeti Bank a csődeljárást
helyettesítő kivételes intézkedéseket alkalmazhat. Ezek a kivételes intézkedések a Magyar Nemzeti
Bank válságkezelő tevékenységét szabályozzák, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó ügyfeleivel szemben fennálló kötelezettségek teljesítése és
a rábízott vagyoni, értékeinek biztonsága veszélybe kerül. Ilyen esetekben a Magyar Nemzeti Bank
többek között előírhatja a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó tőkeszerkezetének rendezését, illetve felügyeleti biztost rendelhet ki.
A Magyar Nemzeti Bank a kivételes intézkedések meghozatalával egyidejűleg felszólíthatja a
szükséges intézkedések megtételére a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény, utalványkibocsátó meghatározó tulajdonosait.
A 76. §-hoz
A Javaslat szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank kötelezte az igazgatóságot a közgyűlés
összehívására, de az igazgatóság ennek a felszólításnak nem tett eleget, a Magyar Nemzeti Bank a
cégbíróságnál kezdeményezi a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó közgyűlésének összehívását, amelynek napirendi pontjaira javaslatot kell tennie.
Ha a Magyar Nemzeti Bank a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt,
utalványkibocsátót a közgyűlés összehívására kötelezi, a közgyűlés összehívásáról a cégbíróság
nyolc napon belül határoz. A közgyűlés ilyen jellegű összehívására elsősorban akkor van szükség,
amikor a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó
igazgatósága a Magyar Nemzeti Bank által elrendelt lépéseket nem tette meg, és erről a Magyar
Nemzeti Bank tájékoztatni kívánja a részvényeseket azzal a céllal, hogy a szükséges intézkedéseket
ők hozzák meg, vagy az adott döntés meghozatalára csak a közgyűlés jogosult.
A 77. §-hoz
Amennyiben a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank megállapítja vagy valószínűsíti, hogy a
tulajdonosok az adott válsághelyzet kezelése során nem a tőlük elvárható gondossággal járnak el, és
döntéseikkel a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó, utalványkibocsátó intézmény
megbízható, biztonságos működését, a Magyar Nemzeti Bank a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó tulajdonosainak szavazati jogát a egyéb
intézkedések alkalmazása mellett legfeljebb egy évre felfüggesztheti. A szavazati jog felfüggesztése
61
csak kivételes esetekben alkalmazható. A gyakorlatban azonban már a felügyeleti eszközként való
megjelentetése is elég ahhoz, hogy elősegítse a tulajdonosi intézkedések kikényszerítését.
A 78. §-hoz
A Magyar Nemzeti Bank mérlegelési jogkörébe tartozik az, hogy milyen intézkedéseket, illetve
kivételes intézkedéseket alkalmaz. Ezen intézkedések elrendelhetők külön-külön, együttesen,
illetőleg ismételten is annak függvényében, hogy a Magyar Nemzeti Bank az intézkedés, illetőleg
kivételes intézkedés alapjául szolgáló cselekményt miként minősíti.
A 79. §-hoz
Fontos kivételi szabály, hogy a tevékenység megtiltására - érthető okokból - nem kerülhet sor a
kincstárnál és a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynél (az utóbbi intézmény törvény
által kötelezően folytatott tevékenysége tekintetében).
A 80. §-hoz
A Javaslat szerint a felügyeleti eszköztár fontos eleme a felügyeleti biztos, vagy biztosok
kirendelése. A felügyeleti biztos kirendelésének elsősorban akkor van helye, ha a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó olyan helyzetbe kerül,
amelyben fennáll a veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó igazgatósága nem tudja
ellátni feladatát.
A felügyeleti biztos a kirendelése után átveszi a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó irányítását és a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó vezető állású személyei a gazdasági társaságokról szóló
törvényben, a számviteli törvényben, illetve az alapszabályban rögzített feladataikat, valamint
cégjegyzési jogukat nem gyakorolhatják. A felügyeleti biztos felelőssége a helyszínre érkezés
időpillanatától kezdve él. A felügyeleti biztost kirendelés esetén a cégbíróságnak a cégjegyzékbe be
kell jegyeznie, egyidejűleg az igazgatósági tagoknak a cégjegyzékből való törlése iránt intézkednie
kell.
A felügyeleti biztos kirendelését a Magyar Nemzeti Bank elsősorban abban az esetben rendeli el,
ha valószínűsíthető, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó vezetői felelősek a pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó
intézményben, utalványkibocsátóban kialakult helyzetért, és a pénzforgalmi intézményt,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, utalványkibocsátót a válságból kivezetni nem képesek,
vagy jelenlétük és intézkedési, valamint döntés jogosultságaik fenntartása a későbbiekben
veszélyezteti a felelősség egyértelmű megállapítását. A felügyeleti biztos vagy biztosok átveszik a
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó irányítását és a
döntésekhez fűződő felelősséget és a válság mértékének függvényében vagy válságmenedzserként
működnek, vagyis a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó válságból való kivezetése irányában tevékenykednek, vagy pedig az a feladatuk,
hogy a pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben,
utalványkibocsátóban meglévő vagyont a felszámolási eljárás megindításának és befejezésének
időpontjáig megőrizzék.
A 81. §-hoz
62
A pénzeszköztállományok átruházására pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmények, utalványkibocsátók között alapvetően azokban az esetekben kerülhet sor, ha a
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó az adott
területről vagy piacról való kivonulásról dönt, vagy ha a pénzforgalmi intézménynél,
elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, utalványkibocsátónál olyan válsághelyzet lép fel, amely
valószínűsíti, vagy már meg is indította a pénzeszközök kifizetésére vonatkozó folyamatot. Ilyenkor
az egyik pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó
pénzeszköz állományát, vagy annak egy részét másik pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó részére az átruházandó állományhoz kapcsolódó
eszközökkel együtt átadhatja a Magyar Nemzeti Bank engedélyével.
A pénzeszköz állomány átruházása esetében a Polgári Törvénykönyv tartozásátvállalásra
vonatkozó szabályai részben nem alkalmazhatók, mert az ügyfelek nagy száma miatt valamennyiük
nyilatkozatának beszerzése technikailag nehezen lebonyolítható, és túl hosszú időt vesz igénybe.
Ezért a Javaslat előírásai szerint az ilyen állomány átruházáshoz nem szükséges a szerződő fél
jognyilatkozata, hanem az ügyfél érdekeit ezen esetben a Magyar Nemzeti Bank védi, és az
engedély megadásával vagy megtagadásával dönt arról, hogy az átvevő pénzforgalmi intézménynél,
elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, utalványkibocsátónál az elhelyezett pénzeszközök
mennyire vannak biztonságban.
A Javaslat tartalmazza az állomány átruházásának engedélyezése iránti kérelem tartalmi
követelményeit, amelynek többek között azt is tartalmaznia kell, hogy az átvevő pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó rendelkezik a saját
pénzeszköz állománya által meghatározott üzleti aktivitáshoz szükséges minimális szavatolótőkén
túl az átvett pénzeszköz állomány okozta üzleti aktivitás növekedéshez szükséges minimális
szavatolótőkével is.
Az ügyfelek kiértesítését ezek után a pénzeszköz állományt átvevő pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó végzi, akik az értesítés után dönthetnek
arról, hogy pénzeszközeiket továbbra is fenntartják-e az átvevő pénzforgalmi intézménynél,
elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, utalványkibocsátónál, vagy azt felveszik. Végső soron ez
a döntési lehetőség jelenti egyben az ügyfelek hozzájárulásának megkérését az ügylet
lebonyolításához.
A 82-87. §-hoz
A felügyeleti feladatok hatékony ellátása érdekében a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendszeres adatszolgáltatásra köteles a felügyeletet ellátó
Magyar Nemzeti Bank részére. A Javaslat lehetőséget ad a Magyar Nemzeti Banknak továbbá arra
is, hogy a rendszeres adatszolgáltatáson túl határozott időre rendkívüli adatszolgáltatási
kötelezettséget írjon elő, amely elősegíti ellenőrzési feladatainak alaposabb ellátását, különösen
abban az esetben, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
működésében problémák jelentkeznek.
A Javaslat meghatározza azoknak az adatoknak a körét, amelyekről a felügyeletet ellátó Magyar
Nemzeti Bank nyilvántartást köteles vezetni és bizonyos jogok gyakorlását a felügyeleti
nyilvántartásban való szerepléshez köt. A Magyar Nemzeti Bank számára a Javaslat lehetővé teszi a
törvényben meghatározott körben történő személyes adatkezelést is.
A nyilvántartásra azért van szükség, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény alapvető adatai mindenkor a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álljanak, illetve a
Magyar Nemzeti Bank tudomással bírjon azokról a személyekről, akik pénzforgalmi intézményben,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményben döntési jogkörrel rendelkeznek, vagy annak
tevékenységére befolyással bírnak. Elsősorban ügyfélvédelmi szempontból szükséges nyilvántartani
a pénzforgalmi közvetítők adatat.
63
A 88. §-hoz
A Javaslat a szükséges felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
A 89. §-hoz
A Javaslat hatályba lépésére 2014. január 1-jén kerül sor azzal, hogy egyes rendelkezéseit 2014.
március 15-i hatállyal az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése miatt módosítani kell.
A 90-91. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a jogharmonizációs záradékot, valamint az új Polgári törvénykönyv miatt
szükséges módosításokat.
64