﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T / 13082. számú
törvényjavaslat
egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. november
2013. évi........törvény
egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról
1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX törvény módosítása
1. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
a)	11. § (3) bekezdés a) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.
évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „a
hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a
648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendeletben meghatározott” szöveg,
b)	11. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Hpt. 1. számú mellékletében’’ szövegrész helyébe az „a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi ... törvény (a továbbiakban: Hpt.)
1.	mellékletében” szöveg,
c)	11. § (3) bekezdés c) pontjában az „a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és
folytatásáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvének 2. cikkét” szövegrész
helyébe az „a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési
vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a
2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv)
2.	cikkét” szöveg,
d)	11. § (3) bekezdés e) pontjában az „az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvét”
szövegrész helyébe az „a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet” szöveg
lép.
2.	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
2.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 1. § (3)
bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvényben” szöveg lép.
3. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
3. §
(1)	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban Exim tv.) 1. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 2013. évi....... törvényt (a továbbiakban: Hpt.) és a befektetési
vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bszt.) az e törvényben foglalt
1
eltérésekkel kell alkalmazni. A Mehib Rt. által végzett piacképes kockázatú biztosítási
tevékenységére a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt (a
továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a Mehib Rt. a
3.	§ (1) bekezdésében meghatározott piacképes kockázatú biztosítási, illetve viszontbiztosítási
tevékenységet is végez, úgy tevékenységét az e törvényben meghatározott valamennyi
tevékenységet érintő összevont szervezet keretében is végezheti, azzal, hogy a Bit.-ben nevesített
egyes feladatkörök ellátása az összevont szervezet keretében is megvalósul.”
(2)	Az Exim tv. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Eximbank tekintetében a Hpt. 121-125. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
(3)	Az Eximtv. 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az Eximbank a prudenciális követelmények tekintetében a hitelintézetekre és befektetési
vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról
szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
575/2013/EU rendelet) szerint jár el az e törvényben foglalt eltérésekkel.”
4.	§
Az Exim tv. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Eximbank az e §-ban szereplő tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a
központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött
ügyletekre rögzíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései alapján kidolgozott, valamint
a Hpt. alapján elfogadott belső eljárásokra vonatkozó szabályzataiban azokat a speciális, fokozott
körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat, valamint többlet tőkekövetelmény meghatározására
irányuló számítási módszereket is, amelyet azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok
csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem
minősülnek átláthatónak.”
5.	§
Az Exim tv. 3. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Mehib Rt. az e § alapján folytatott tevékenységéhez a központi költségvetés terhére,
valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával
kötött ügyletekre rögzíti az ügyfél azonosítási eljárásról szóló belső szabályzatában azokat a
speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat is, amelyeket azon szervezetek
esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi
CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.”
6.	§
Az Exim tv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során az 575/2013/EU rendelet Második rész I.
cím 4. fejezet 1. szakasz vonatkozásában járulékos tőkeelemnek minősül minden olyan hitel és
kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
2
a)	ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy
sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében
szerepel,
b)	a hitel, illetve a kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a lejárat nincs
meghatározva - a hitel csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel és
c)	a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt
nem lehetséges.”
7.	§
(1)	Az Exim tv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 575/2013/EU rendelet Első rész II. cím 2. fejezetének alkalmazásában az Eximbank
pénzügyi vállalkozásnak minősül.”
(2)	Az Exim tv. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Eximbank nem alkalmazza az 575/2013/EU rendelet 411-428. cikkében foglaltakat.”
8.	§
Az Exim tv.
a)	14. § (3) bekezdésében a „Hpt. 62. § (2) bekezdését” szövegrész helyébe a „Hpt. 153. § (2)
bekezdését” szöveg,
b)	18. § (1) bekezdésében a „Hpt. 44. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 141. § (1)
bekezdésében” szöveg,
c)	18. § (2) bekezdésében a „Hpt. 44. és 68. §-ától” szövegrész helyébe a „Hpt. 141. §-ától és 160.
§-ától” szöveg,
d)	21. § (1) bekezdésében az „a Hpt. 79. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az
575/2013/EU rendelet 392. cikkében” szöveg,
e)	21. § (2) bekezdésében az „a Hpt. 79. § (2) bekezdésétől” szövegrész helyébe az „az
575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésétől” szöveg,
f)	21. § (3) bekezdésében az „a Hpt. 80. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az
575/2013/EU rendelet 400. cikk (1) bekezdésében” szöveg,
g)	24. §-ában a „Hpt. 51. §-ában” szövegrész helyébe a „Hpt. 166. §-ában” szöveg, és a „Hpt. 51. §
(2)	bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 166. § (2) bekezdésében” szöveg
lép.
9.	§
Hatályát veszti az Exim tv. 20. § (2) bekezdése.
4.	A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása
10.	§
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 8. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:
a)	a lakás-előtakarékoskodó, illetve ha a szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a
kedvezményezett, továbbá ezen személyek közeli hozzátartozója
1.	javára történő lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése,
cseréje, valamint lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlása, ideértve a nyugdíjasházban a
3
jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlását, továbbá lakásra, családi házra
vagy tanyai lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő
finanszírozását,
2.	tulajdonában, valamint pénzügyi lízingbe vétel, haszonélvezeti jog vagy az 1. pontnak megfelelő
más jogcímen használatában lévő lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan bővítése, felújítása,
korszerűsítése, helyreállítása,
3.	a tulajdonában, valamint pénzügyi lízingbe vétel, haszonélvezeti jog vagy az 1. pontnak
megfelelő más jogcímen használatában lévő lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz
szükséges, illetve a beépítés alatt álló vagy már beépített terület lakhatóságát javító, a
következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati,
közműfejlesztési társulat által megvalósított beruházás keretében történő kialakítása (kiépítése,
szerelése) és felújítása: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték,
szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, informatikai hálózati
kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, internetelérés),
b)	a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása
és korszerűsítése,
c)	a társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és
korszerűsítése,
d)	az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézménytől vagy
biztosítóintézettől felvett kölcsön, pénzügyi intézménytől igénybe vett pénzügyi lízing, vagy ilyen
kölcsönhöz vagy lízinghez kapcsolódó, külön törvényben meghatározott gyűjtőszámlahitel,
valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési
önkormányzat által nyújtott kölcsön teljes vagy részleges kiváltása,
e)	az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására felvett kölcsön kiváltására felhasznált, a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2012. január 1-jén
hatályos 200/B. § szerinti végtörlesztés keretében nyújtott kölcsön teljes vagy részleges kiváltás,
f)	a d) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsön, gyűjtőszámlahitel kiváltására
felhasznált, pénzügyi intézménytől vagy biztosítóintézettől felvett kölcsönteljes vagy részleges
kiváltása.”
11. §
Az Ltp. 3. § (1) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvényt” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvényt” szöveg lép.
5.	A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
12. §
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény
a)	2. § (2) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
2013. évi .... törvény” szöveg,
b)	14. § (11) bekezdés h) pontjában az „a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről
szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a
hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a
648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet 129. cikke” szöveg, és a „Hpt. 2. számú mellékletének II./5. pontja értelmében”
szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott,” szöveg,
4
c)	16. § (3) bekezdésében a „Hpt. 133. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 265. § (1)
bekezdésében” szöveg
lép.
6.	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
13.§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
a)	2. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvényben” szöveg,
b)	1. számú melléklet 8. pontjában az „az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvény” szöveg
lép.
7.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
14.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 111. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„111. részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan - ellenőrző
befolyásnak nem minősülő - kapcsolat, amelynek alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett
módon - a szavazati jogok vagy a tagi részesedés legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati
jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a
személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e,”
15.	§
A Tpt. 368. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és a Bszt.-ben az összevont alapú
felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő
felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.”
16.	§
A Tpt.
a)	5. § 108. pontjában az „a Hpt.-ben” szövegrész helyébe az „a központi hitelinformációs
rendszerről szóló törvényben” szöveg,
b)	353. § (8) bekezdésében az „a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott alárendelt
kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből” szövegrész helyébe az „a
hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a
648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet szerinti alárendelt kölcsönből” szöveg,
5
c)	1. számú melléklet 11. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló 2013. évi .... törvény” szöveg
lép.
17.	§
Hatályát veszti a Tpt. 1. § k) pontja, 5. § (1) bekezdés 38-39a., 97., 104, 115, 118, 118a, 132., 133.,
138. pontja és 181/A-181/K. §-a.
8.	A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
2003. évi XXIII. törvény módosítása
18.	§
(1)	A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
fizetést korlátozó eljárás:)
„db) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi ... törvény (a továbbiakban:
Hpt.) 190. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontja, a Hpt. 48. § (5) bekezdése, a Hpt. 55. § (2) bekezdése
szerinti felügyeleti intézkedés,”
(2)	A Tvt. 2. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
intézmény:)
„fa) a Hpt. szerinti hitelintézet, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti pénzforgalmi
intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a Bszt. szerinti befektetési vállalkozás, a Posta
Elszámoló Központot működtető intézmény, a kincstár, az Államadósság Kezelő Központ, a
Magyar Nemzeti Bank, vagy”
19.	§
A Tvt. 2. § (1) bekezdés f) pont fc) alpontjában a „Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 44.
pontjában” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésben” szöveg lép.
20.	§
A Tvt. 10. § d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik:)
„db) a Hpt. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő pénzügyi tevékenység (fizetési rendszer
működtetése) végzése esetén a Hpt. 3. § (3) bekezdésében előírt tevékenységi engedéllyel, vagy”
9.	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
6
21. §
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3.
§ (1) bekezdése a következő 101-106. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„101. egyszeri díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynél a biztosítási díj a biztosítás
tartamának elején egy összegben esedékes;
102.	rendszeres vagy folyamatos díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynek
biztosítási díja a biztosítás tartama során meghatározott időszakonként válik esedékessé;
103.	jutalék: jogcímtől függetlenül a biztosítási díj meghatározott részét képező minden olyan
pénzbeli vagy természetbeni előny, szolgáltatás, juttatás és ellentételezés, amelyben a
biztosításközvetítő az általa közvetített biztosítási szerződés létrejöttéért, illetve az általa közvetített
vagy fenntartott biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott ideig való fenntartásáért az
elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként a kockázatot elvállaló biztosítótól közvetve
vagy közvetlenül részesül;
104.	jutalékjogosultság: a biztosításközvetítő által közvetített vagy fenntartott szerződés
tekintetében a biztosításközvetítői jogviszony alapján a közvetítőt megillető jogosultság a biztosítás
tartama alatt a biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra járó jutalék vonatkozásában,
meghatározott esetekben és mértékben a szerződés folyamatos fennállása esetén a közvetítői
jogviszony megszűnését követő időszakot is beleértve;
105.	jutalékvisszatérítés (jutalékvisszaírás):a biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői jogviszonya
alapján terhelő jutalékvisszatérítési kötelezettség, amely szerint a részére fizetett jutalékot
meghatározott feltételek szerint - a jutalékfizetés alapjául szolgáló tényezők változásával arányosan
-	részben vagy egészben köteles visszafizetni, amennyiben a közvetített biztosítási szerződés idő
előtt (biztosítási eseményhez nem köthetően) megszűnik vagy a biztosítási díj olyan mértékű
változása következik be, amely nem fedezi a kifizetett jutalék összegét;
106.	megtakarítási jellegű életbiztosítás: a tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások körén kívül
eső olyan életbiztosítások, melyek lejárati szolgáltatással vagy visszavásárlási lehetőséggel
(visszavásárlási értékkel) - egyes esetekben ezek mindegyikével - rendelkeznek.”
22.	§
A Bit. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § A Ptk. biztosítási szerződési szabályok hatályának kiterjesztésére vonatkozó rendelkezését
(Ptk. 6:457. §) a kölcsönös biztosító egyesületi tagsági jogviszony keretében létrejött biztosítási
szerződéseken alapuló biztosítási jogviszonyokra kell alkalmazni.”
23.	§
A Bit. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Ptk.-ban foglaltak szerinti kártalanítás kizárólag a biztosítóval fennálló jogviszony alapján
biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt és többes ügynököt, és csak az erre irányuló, a
biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás
feltételei szerint.”
24.	§
7
A Bit. 37. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötését
megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés
módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának
hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban
tájékoztatást adni:)
,,m) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy a biztosítóval kötött
megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra
vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést.”
25.	§
A Bit. II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A megtakarítási jellegű életbiztosítások jutalékfizetési szabályai
37/A. § (1) A megtakarítási jellegűéletbiztosítás esetén a kifizetett jutalék összege nem haladhatja
meg az adott biztosítási szerződés teljes tartama alatt a biztosítóhoz beérkezett biztosítási díj
összegét.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a rendszeres díjas megtakarítási jellegű életbiztosítás
esetén a szerződés létrejöttétől számított egy éven belül, a díjelőírásnak megfelelő első díjrészlet
biztosítóhoz történő beérkezését követően legfeljebb tizennégy havi díjelőírásnak megfelelő
összegben fizethető jutalék.
(3)	A biztosító és a biztosításközvetítő közötti, írásban létrejött megállapodásnak tartalmaznia kell
legalább az alábbiakat:
a)	a jutalékfizetés esedékességének időpontját, amely - az első jutalékfizetés esetén - nem lehet
korábbi, mint a szerződés első díjrészlete biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja,
b)	a jutalék mértékét,
c)	a jutalék kifizetésének feltételeit,
d)	a jutalékfizetés ütemezését,
e)	a jutalékvisszatérítési kötelezettség feltételeit, az ezen kötelezettség alóli mentesítés feltételeit,
f)	a jutalékvisszatérítési kötelezettség megszűnésének időpontját,
g)	a jutalékjogosultságot és a jogosultság megvonásának feltételeit.
(4)	A biztosító előre egységesen meghatározott feltételek alapján - a 33. § (1) bekezdésében foglalt
biztosításközvetítői tevékenység, és annak résztevékenységei teljesítésének mértékéhez arányosan
igazodó - eltérő jutalékszintet állapíthat meg az egyes közvetítők vonatkozásában.
(5)	A biztosításközvetítő részére jutalékelőleg nem fizethető.
(6)	A biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői tevékenységéérta biztosítótól kapott jutalékon kívül
más juttatás nem illeti meg. A biztosító a biztosításközvetítőt a jutalékon kívül, a
biztosításközvetítői tevékenységtől eltérő szolgáltatás ellentételezéseként egyéb díjazásban,
juttatásban részesítheti, a jogosultság pontos jogcímének feltüntetésével, ellenőrizhető és átlátható
módon dokumentált formában.”
26.	§
A Bit. 48. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
8
„(1a) Ha a szerződő fél a díjat - díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező - ügynöknek
fizette, a díjat - legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon - a biztosító számlájára,
illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj
korábban érkezett be.”
27.	§
A Bit. 85. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 86. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pontjában, a 87. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 88. § (1) bekezdés c) pontjában és a 89. § (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat
befejezése nem eshet az egyéb vezető kinevezését, illetve alkalmazását 10 évvel megelőző
időpontnál korábbi időpontra.”
28.	§
A Bit. 86. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
,A biztosító vezető aktuáriusa
86.	§ (1) A biztosító vezető aktuáriusa az lehet, aki
a)	az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:
aa)	biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettséggel rendelkezik vagy
ab)	szakirányú felsőfokú - így különösen természettudományi, informatikai, gazdaságtudományi,
műszaki képzési területen szerzett egyetemi vagy mesterfokozatú - végzettséggel és legalább a
231/E. §-ban meghatározott határidőt megelőzően szerzett 5 éves vezető aktuáriusi vagy 10 éves
aktuáriusi munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik;
b)	legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, a
biztosítók, az aktuáriusok vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi
szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító
könyvvizsgálójánál vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal
rendelkezik;
c)	büntetlen előéletű;
d)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik; és
e)	a biztosítóval munkaviszonyban áll.
(2)	A biztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja:
a)	az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;
b)	a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét;
c)	az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását;
d)	a díjkalkulációk szakmai helyességét; és
e)	az a)-d) pontra vonatkozó adatok valamint a tartalékok helytállóságát.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vezető aktuáriusa azt is igazolja, hogy a
rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott
módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.
(4)	A biztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan - a felügyeleti
ellenőrzés elősegítése céljából - benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi
jelentését.
(5)	Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.
(6)	Biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettség e törvény szerint különösen:
a)	közgazdasági vagy pénzügyi szak aktuárius főszakirányán,
b)	matematikus vagy alkalmazott matematikus szak aktuárius és pénzügyi matematika szakirányán;
c)	biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak aktuárius szakirányán vagy
9
d)	posztgraduális aktuárius szakon
szerzett végzettség.”
29.	§
(1)	A Bit. 96. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:)
„o) az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében a technikai
kamatláb biztosítási szerződés tartama alatti megváltoztathatósága lehetőségét azzal a feltétellel,
hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről
szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.”
(2)	A Bit. 96. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Ptk. 6:470. § (3) bekezdése akkor alkalmazandó, ha a biztosítási szerződés így rendelkezik.”
30.	§
A Bit. 124. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szavatoló tőke számítása során a 123. § (2)—(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes
összegéből le kell vonni:)
„e) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a
648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet 49. és 70. cikke szerinti azon tőkeelemek értékét, amelyeket a biztosító olyan
hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt, amelyben
részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik,”
31.	§
A Bit. 126. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális
biztonsági tőkéje:
a)	az életbiztosítási ág esetén (2. számú melléklet) 3 700 000 euró,
b)	a nem életbiztosítási ág esetén (1. számú melléklet) 2 500 000 euró, azonban a 10., 11., 12., 13.,
14.,	15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén 3
700 000 euró,
c)	viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 400 000 euró, de a 10., 11., 12.,
13.,	14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező
viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 700 000 euró, amennyiben e
biztosítók esetében:
ca)	a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj 10%-át; vagy
cb)	a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az 50 000 000 eurót; vagy
cc)	a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított biztosítástechnikai tartalék összege
meghaladja az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-át.”
10
32.	§
A Bit. Átmeneti és vegyes rendelkezések alcíme a következő 231/E. §-sal egészül ki:
„231/E. § (1) Az e törvénynek - az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú
módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Módosító tv.) által megállapított - 86. § (1) bekezdés
a)	pont ab) pontja szerinti vezető aktuáriusi és aktuáriusi szakmai gyakorlatként a 2013. december
31-ig megszerzett gyakorlat fogadható el.
(2)	Az e törvénynek - a Módosító tv. által megállapított - 3. § (1) bekezdés 101-106. pontjában
foglaltakat legkésőbb 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3)	Az e törvénynek - a Módosító tv. által megállapított - 37/A. §-ában foglaltakat a biztosító és a
biztosításközvetítő legkésőbb 2015. január 1-jétől köteles alkalmazni.
(4)	Az e törvénynek - a Módosító tv. által megállapított - 126. § (1) bekezdésében, a 8. számú
melléklet A) pont 7., 8., 28., 29. alpontjában, valamint C) pont 7., 8., 20., 21. alpontjában
meghatározottaknak legkésőbb 2014. július 1-jétől kell megfelelni.”
33.	§
A Bit.
a)	3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 2013. évi ... törvényben” szöveg,
b)	5. § (6) bekezdés b) pontjában a „Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában” szövegrész helyébe a
„Hpt. 3. § (1) bekezdés i) pontjában” szöveg,
c)	35. § (2) bekezdés d) pontjában a „Hpt. 5. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 8. §
(1)	bekezdésében” szöveg,
d)	111/B. § (6) bekezdés b) pontjában a „2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet”
szövegrész helyébe a „2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet” szöveg,
e)	159. § (1) bekezdés d) pontjában „a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A.
fejezetében” szövegrész helyébe „a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló
törvényben” szöveg,
f)	8. számú melléklet A) pont 7. és 8. alpontjában, valamint C) pont 7. és 8. alpontjában az „57
500 000” szövegrész helyébe a „61 300 000” szöveg,
g)	8. számú melléklet A) pont 28. és 29. alpontjában, valamint C) pont 20. és 21. alpontjában a „40
300 000” szövegrész helyébe a „42 900 000” szöveg
lép.
10.	A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi
XXV. törvény módosítása
34.	§
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi
XXV. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és
a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi ... törvény” szöveg lép.
11.	A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény módosítása
36. §
11
A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény 1. § (2) bekezdésében az „a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
Hpt.)” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény”
szöveg lép.
12.	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
36.	§
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. § (6) bekezdés h) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Közhasznú társaságon 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve jogi személy nonprofit
gazdasági társaságot, 2009. július 1-jétől pedig kizárólag jogi személy nonprofit gazdasági
társaságot kell érteni)
„h) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi .... törvény 47. §-ának (2) és
(3)	bekezdésében;”
13.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény
módosítása
37.	§
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény
a)	4/A. § (38) bekezdésében az „a Hpt. 76/A. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe „a
hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a
648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 113. cikk (7) bekezdése” szöveg,
b)	4/A. § (39) bekezdésében a „Hpt. 80. § (1) bekezdés m) pontjában” szövegrész helyébe a
„575/2013/EU rendelet 400. cikk (2) bekezdés d) pontjában” szöveg
lép.
14.	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
38.	§
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 62. § (2)
bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény”
szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg
lép.
15.	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007.	évi CXXXVI. törvény módosítása
39.	§
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi
CXXXVI. törvény
12
a)	1. § (4) bekezdés a) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.
évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. Fejezet 12.2. pontjában” szövegrész
helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi ... törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében” szöveg,
b)	13. § (1) bekezdés c) pontjában a „Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 5.2. pontjában” szövegrész
helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében” szöveg,
c)	45. § (4) bekezdésében a „Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja” szövegrész
helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdése” szöveg
lép.
16.	A befektetési vállalkozásokról és az árutő'zsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető'
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
40. §
(1)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2)
bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„11. minősített befolyás: a Hpt.-ben befolyásoló részesedésként meghatározott fogalom,”
(2)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 22. és 23. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„22. EU-szintű anyavállalat: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó
prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i
575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet)
ekként meghatározott fogalom,
23.	EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat az 575/2013/EU rendeletben ekként
meghatározott fogalom,”
(3)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés a következő 23a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„23a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az 575/2013/EU rendeletben ekként
meghatározott fogalom,”
(4)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 64. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„64. szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,”
(5)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 83. és 84. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
13
„83. teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az
alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a
munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített
feladatokat lát el,
84. Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt-ben ekként meghatározott fogalom,”
(6)	A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 85-106. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„85. túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom.
86.	tőkefenntartási puffer: a befektetési vállalkozás veszteségviselő képességének növelése
érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény.
87.	intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer: a befektetési vállalkozási tevékenység
prociklikusságának a csökkentésére irányuló, a hitelezési kitettség elhelyezkedésének
figyelembevételével számított szavatolótőke-követelmény,
88.	rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás:
a)	az EU-szintű anyavállalat,
b)	az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat,
c)	az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy
d)	a befektetési vállalkozás,
amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése rendszerkockázathoz vezethet,
89.	globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős
befektetési vállalkozás, amely nem lehet leányvállalata valamely
a)	EU-szintű anyavállalatnak,
b)	EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak,
c)	EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, és
amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése globális szintű
rendszerkockázathoz vezethet,
90.	globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a
rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő befektetési vállalkozások
csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény,
91.	egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési
vállalkozás, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése EGT szinten vagy tagállami
szinten rendszerkockázathoz vezethet,
92.	egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a
Magyarországon vagy az Európai Unióban jelentős kockázatokat hordozó befektetési vállalkozások
csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény,
93.	rendszerkockázati tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére
irányuló szavatolótőke-követelmény,
94.	helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt intézkedési lehetőségek a likviditást vagy a
fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén - rendkívüli állami pénzügyi
támogatás vagy a jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendkívüli likviditási hitelének
igénybevétele nélkül - biztosítják a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását,
95.	alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás és a vezető
állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a befektetési
vállalkozás a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet,
és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és
felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap,
14
96.	kritikus funkciók: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek
megszűnése Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság
vagy a pénzügyi piacok működését,
97.	irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban
meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult,
98.	felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban
meghatározott olyan vezető testület, amelyaz irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület
döntéshozatalát ellenőrzi,
99.	vezető testület: a befektetési vállalkozás igazgatósága és felügyelő bizottsága, valamint annak
vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vezető állású
személyeit is,
100.	közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás: a nyilvános részvénytársasági formában
működő befektetési vállalkozás és az a befektetési vállalkozás, amelynél a tárgyévet megelőző
üzleti évben a mérlegfőösszeg meghaladta az ötszázmilliárd forintot,
101.	rendkívüli intézkedési terv: a befektetési vállalkozás által kidolgozott, a jogszabályoknak
megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges - határidőkhöz és felelősökhöz kötött -
lépéseket tartalmazó terv,
102.	rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi
rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet,
103.	belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként
meghatározott fogalom,
104.	modellkockázat: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,
105: tőkeáttétel: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,
106.	teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom.”
41.	§
A Bszt. 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott befektetési
szolgáltatási tevékenységek végzésére nem jogosult, de az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában
meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének (egy vagy több) végzésére
jogosító engedélyt szerez, és
a)	az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább
százhuszonötezer euró,
b)	az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább
ötvenezer euró
összegű induló tőkével rendelkezik.
(3)	Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott befektetési
szolgáltatási tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez és az 5. § (2)
bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatás végzésére az ügyfél pénzügyi
eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró összeg
induló tőkével vagy olyan, az EGT-államok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással
rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább egymillió euró, és évente összesen
legalább egymillió-ötszázezer euró.”
42.	§
A Bszt. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 13. §-ban euróban meghatározott induló tőke vagyfelelősségbiztosítás összegét az adott
napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.”
15
43.	§
A Bszt. 17. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő
szolgáltatások és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és
kockázataival arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (4)
bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül
a)	a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,
b)	a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,
c)	a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,
d)	a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére
szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,
e)	a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli
eljárásokat alkalmaz,
f)	a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását
előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és
gyakorlatot valósít meg,
g)	elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom
fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és
társadalmi céljainak védelmét.
(4)	A hitelintézet a (3) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal a belső kontroll funkciók
teljesítése érdekében belső eljárásrendjében egyértelműen meghatározza a belső kontroll funkciók
ellátásáért felelős szervezeti egységet vagy egységeket.
(5)	A 19/A. § (1) bekezdésben foglaltak alapján a befektetési vállalkozás kockázatvállalása
megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren alapul.”
44.	§
A Bszt. 19. §-át követő alcím címe helyébe a következő szöveg lép és az alcím egyidejűleg
kiegészül a következő 19/A. §-sal:
„Kockázatkezelésért és kockázatvállalásért való felelősség
19/A. § (1) A befektetési vállakozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete felel a
befektetési vállalkozás kockázatvállalásaiért.
(2)	Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület elegendő időt fordít a kockázatok
megismerésére és mérlegelésére, és biztosítja a szükséges erőforrásokat a kockázatok kezelésére, az
eszközök értékelésére, a külső hitelminősítések felhasználására, és a belső modellek alkalmazására
annak érdekében, hogy a vonatkozó stratégiai döntéseket kellő ismeretek birtokában, megfelelően
alátámasztva hozzák meg.
(3)	A befektetési vállalkozás biztosítja megfelelő informatikai rendszer felállításával és
működtetésével, hogy a vezető testület a vezetői információs rendszeren keresztül naprakész
információkkal rendelkezzen a befektetési vállalkozás kockázatairól, kockázatkezelési politikájáról
és azok változásairól.”
45.	§
A Bszt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kockázatvállalási és
kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki, amely különösen felelős
16
a)	a 100. § (1) bekezdésében meghatározottak végrehajtásáért, és
b)	a 101. §-ban meghatározott eljárásrendek és szabályzatok kialakításáért,
amelyekről legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás ügyvezetésének, valamint felügyelő
bizottságának.”
46.	§
(1)	A Bszt. Kockázatkezelésért felelős szervezeti egység alcíme a következő 20/A. és 20/B. §-sal
egészül ki:
„20/A. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja
a kétszázmilliárd forintot, akkor kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot kell felállítani,
amely folyamatosan figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás kockázatvállalási stratégiáját és
kockázatvállalási hajlandóságát.
(2)	A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető
testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozással nem állnak
munkaviszonyban. Ha a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben
nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással, akkor a
kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület
független tagjai is részt vehetnek.
(3)	A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjának megfelelő szakértelemmel kell
rendelkeznie a (4) bekezdésben ismertetett feladatok ellátásához.
(4)	A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különösen
a)	szakvélemény elkészítése a vezető állású személyek számára a befektetési vállalkozás aktuális és
a jövőbeni kockázatvállalási stratégiájáról és kockázatvállalási hajlandóságáról,
b)	az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület támogatása a kockázatvállalási stratégia
végrehajtásának felügyeletében,
c)	az ügyfeleknek kínált befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy kiegészítő szolgáltatáshoz
kapcsolódó árazási elvek és a befektetési vállalkozás üzleti modellje, kockázatvállalási stratégiája
közötti összhang vizsgálata, valamint
d)	a javadalmazási politika vizsgálata abból a szempontból, hogy a kialakított javadalmazási
rendszer ösztönző elemei figyelembe vegyék a befektetési vállalkozás kockázatait, tőke és
likviditási helyzetét, és a bevételek valószínűségét és ütemezését.
(5)	Ha a kockázatvállalási és kockázatkezelési bizottság a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott
feladatának ellátása során úgy ítéli meg, hogy az árazási elvek nem tükrözik megfelelően az üzleti
modell és a kockázatvállalási stratégia szerinti kockázatokat, akkor a kockázatvállalási bizottság
tervet készít, amelyet benyújt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára.
(6)	A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető
testület számára feladataik ellátása során a befektetési vállalkozás hozzáférést biztosít a kockázati
ellenőrzés funkcióhoz és külső szakértők véleményéhez.
(7)	A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladatai ellátása során hozzáférést
kell biztosítani a befektetési vállalkozás kockázataira vonatkozó információkhoz, a kockázati
ellenőrzés funkcióhoz és a külső szakértők véleményéhez.
(8)	A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot
hoz létre és működtet.
(9)	A (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak, ha a közérdeklődésre számot tartó befektetési
vállalkozás rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározott feltételeknek és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat. A
közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás ebben az esetben saját honlapján
nyilvánosságra hozza a testület összetételét, valamint azt, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. §
(3)-(4) bekezdésében foglalt feladatokat.
17
20/B. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a
kétszázmilliárd forintot, akkor hatékony, átfogó és független, a befektetési vállalkozás minden
jelentős kockázatára kiterjedő kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egységet alakít ki
és működtet.
(2)	A befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység
működtetésére mindenkor rendelkezik a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege,
nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas
munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és
információkhoz való hozzáféréssel.
(3)	A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység feladata
a)	a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása,
b)	a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és a kockázatkezelési döntések meghozatalában való
részvétel, és
c)	a befektetési vállalkozás kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása.
(4)	A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység közvetlenül is jelentést tehet a
felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára, és felhívhatja a figyelmét arra, hogy
egyedi kockázat kialakulása veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás
működését.
(5)	Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve a méret,
tevékenység jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában a befektetési vállalkozás a kockázati
ellenőrzési funkció gyakorlására és irányítására csak ezzel a feladattal megbízott, külön - megfelelő
szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező - független vezetőt jelöl ki, akinek munkaviszonya
felmondással, azonnali hatályú felmondással csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület
jóváhagyásával szüntethető meg.”
(2)	A Bszt. 20/A. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás a Ptk.. 3:291. §-a szerinti audit
bizottságot hoz létre és működtet.
(9)	Az (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak, ha a közérdeklődésre számot tartó
befektetési vállalkozás rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Ptk. 3:291. § (2) és (4)
bekezdésében meghatározott feltételeknek és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében
foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás ebben az esetben saját honlapján
nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat és a
testület összetételét.”
47.	§
A Bszt. V. Fejezete a következő alcímmel és 21/A. §-sal egészül ki:
„Általános felelősség
21/A. § (1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős
a)	a számviteli és a pénzügyi beszámolási rendszer integritásáért, ideértve a pénzügyi és az operatív
ellenőrzés, és a jogszabályoknak és sztenderdeknek való megfelelés biztosítását, valamint
b)	az adatszolgáltatásért, a nyilvánosságra hozatalért és a kommunikációért.
(2)	A befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja,
rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az
összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon
követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amely kiterjed a
makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is.
18
(3)	Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős a (2) bekezdésben meghatározott
stratégiák és szabályzatok végrehajtásáért.
(4)	Ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület a (2) bekezdésben meghatározott
felülvizsgálat során hiányosságokat észlel, akkor a hiányosságok pótlása és a helyreállítás
érdekében a szükséges lépéseket megteszi, a szükséges döntéseket meghozza.”
48.	§
(1)	A Bszt. VI. Fejezete a következő 24/A-24/F. §-sal egészül ki:
„24/A. § A 22. §-ban meghatározott követelményeken felül a befektetési vállalkozás irányítási
jogkörrel rendelkező vezető testületi tagjainak jó üzleti hírnévvel is rendelkezniük kell.
24/B. § A befektetési vállalkozás megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási
jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.
24/C. § Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a
befektetési vállalkozásnál vállalt funkciójuk ellátására.
24/D. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a
kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozás jelölő bizottságot állít fel.
(2)	A jelölő bizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül
kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozással nem állnak munkaviszonyban. Ha a
befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében nincs legalább három
olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással, akkor a jelölő bizottságban a
felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.
(3)	A jelölő bizottság feladata:
a)	a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,
b)	az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a
feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,
c)	a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,
d)	a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente
történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,
e)	a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő
értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,
f)	a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges
stratégia kidolgozása,
g)	a befektetési vállalkozás ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának
rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján az irányítási jogkörrel rendelkező vezető
testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint
h)	a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.
(4)	A jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben
minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a jelölő
bizottság belső politikát is dolgoz ki.
(5)	A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat
végez a befektetési vállalkozások gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a
továbbiakban: EBH) számára.
(6)	A befektetési vállalkozás közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát,
annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.
(7)	A jelölő bizottság számára a befektetési vállalkozás biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott
feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való
hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.
24/E. § Befektetési vállalkozás esetében az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület
gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.
19
24/F. § A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legalább három, legfeljebb kilenc tagból
álló testület, amelynek tagjai a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével a befektetési
vállalkozással nem állhatnak munkaviszonyban.”
(2) A Bszt. VI. Fejezete a következő alcímmel és egyidejűleg a 24/G. §-sal egészül ki:
„Jogsértések jelentése
24/G. § (1) A befektetési vállalkozás hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely
ösztönzi az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, ideértve az
575/2013/EU rendelet előírásainak való tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő
vezető tisztségviselői és munkavállalói jelentéstételt.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:
a)	a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást,
b)	az befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és
tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint
c)	a befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően
felelős természetes személy személyes adatainak védelmét.
(3)	A befektetési vállalkozás a jogsértés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát
és eljárásokat dolgoz ki és működtet.”
49.	§
A Bszt. Személyi összeférhetetlenség alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja
a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozásnál a következő tisztségeket lehet
együttesen betölteni:
a)	egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, két nem ügyvezetői tisztség, vagy
b)	vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül
a)	az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy nem ügyvezetői tisztség,
b)	azon ügyvezetői tisztség, amelyet
ba)	intézményvédelmi rendszer tagjánál töltenek be, vagy
bb)	olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott befektetési
vállalkozás minősített befolyással rendelkezik.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött
ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.
(4)	A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás
ügyvezetője számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget
töltsön be.”
50.	§
A Bszt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Egyesüléshez, minősített befolyás megszerzéséhez, valamint az alapszabálynak az igazgatóság
jogkörét megváltoztató módosításához szükséges engedély megadása előtt, ha a befektetési
vállalkozás összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a befektetési vállalkozásra az összevont
alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet - ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt
szükséges - a határozat meghozatala előtt egyeztet azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan befektetési vállalkozás található, amelyre az
20
engedélyezési kérelmet benyújtó befektetési vállalkozással együttesen az összevont alapú felügyelet
kiterjed.”
51.	§
A Bszt. 78. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A befektetési vállalkozás az értékpapírok vagy értékpapírosítási pozíciók hitelkockázatának,
és a portfoliószintű hitelkockázatnak a mérésére hatékony és megbízható belső módszerekkel
rendelkezik azzal, hogy a belső módszer nem alkalmazhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő
által kiadott hitelminősítést.”
52.	§
A Bszt. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § (1) A befektetési vállalkozás írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal
rendelkezik
a)	azon kockázat kezelésére, amelynél az általa alkalmazott, elismert hitelkockázat-mérséklési
technikák a vártnál kevésbé hatékonynak bizonyulnak,
b)	az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, a partnerrel (ideértve a központi szerződő
felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató
partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelkockázat-mérséklés alkalmazásából
származó kockázati koncentráció kezelésére,
c)	a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, és a
rövid pozíció hosszú pozíciót megelőző esedékességéből fakadó likviditási hiány kockázatának
kezelésére,
d)	a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok
értékelésére, mérésére és kezelésére,
e)	működési kockázatok - ideértve a modellkockázatot is - mérésére, kezelésére, valamint
vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a
súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,
f)	az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a
likviditási kockázata megfelelő - akár egy napon belüli - időtávokon történő azonosítására,
mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-
allokációs eljárásokat is,
g)	azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél a
befektetési vállalkozás befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a
hírnévkockázatot - így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő
hírnévkockázatot - is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben
tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben,
h)	a túlzott tőkeáttétel kockázatának azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére, különösen annak
érdekében, hogy a befektetési vállalkozás elővigyázatosan kezelje a várt vagy realizált veszteségek
miatti szavatolótőke-csökkenés okán bekövetkező tőkeáttétel-növekedés kockázatát, és ezáltal
ellenálljon a különböző stressz helyzetekben jelentkező túlzott tőkeáttétel kockázatának,
i)	a befektetési hitelnyújtási tevékenység jóváhagyási, módosítási, megújítási, refinanszírozási és
monitoringozási folyamataira, valamint
j) a nettó finanszírozási pozíció és az ezzel kapcsolatos követelmények folyamatos és előremutató
módon történő mérésére és kezelésére.
(2)	Az (1) bekezdésf) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:
a)	a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete kockázattűrési mértéket
határoz meg minden érintett üzletágra,
21
b)	az eljárásrendeknek, szabályzatoknak arányban kell állniuk a befektetési vállalkozás méretével,
tevékenységének jellegével és összetettségével, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület
által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint a befektetési vállalkozásnak azon EGT-
államban betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben befektetési szolgáltatási
tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást végez,
c)	a befektetési vállalkozás a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon
követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a
mérlegen kívüli tételekből - ideértve a függő kötelezettségeket is - eredő aktuális és várható
pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is,
d)	a befektetési vállalkozás egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében
elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható
eszközöket, valamint figyelembe veszi
da)	azt a személyt vagy szervezetet, akinek vagy amelynek az eszköz a birtokában van,
db)	azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,
dc)	az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt,
hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e, és
dd)	azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon
felhasználható eszközök EGT-államok közötti és harmadik országokba történő esetleges
átruházására vonatkoznak,
e)	a befektetési vállalkozásnak likviditási kockázatot mérséklő eszközöket kell alkalmaznia,
ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stressz eseménykor is fedezetet nyújtó likviditási
többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle
finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen - legalább évente egyszer -
felülvizsgál,
f)	a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete a likviditási pozíciókra és
a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is
áttekinti, és legalább évente egyszer felülvizsgálja a finanszírozási pozícióval kapcsolatos
döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyvnek ki kell térnie a
mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú
gazdasági egységre is, amellyel összefüggésben a befektetési vállalkozás szponzorként lép fel, vagy
amelynek lényeges likviditásitámogatást nyújt,
g)	a befektetési vállalkozásnak eltérő időtávok és stressz események figyelembevételével kell
felmérnie az intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív
forgatókönyvek lehetséges hatásait,
h)	a befektetési vállalkozás stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f)
pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási
kockázatához kell igazítania,
i)	a befektetési vállalkozásnak az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat
és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó tervekkel kell rendelkeznie, a másik EGT-államban
létrehozott fióktelepére vonatkozóan is, amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek
kimenetele alapján legalább évente tesztelni és frissíteni kell, valamint
j) a befektetési vállalkozásnak a likviditás helyreállítására vonatkozó tervek azonnali
végrehajthatóságának érdekében előzetesen meg kell hoznia a szükséges működési intézkedéseket,
amelyek magukban foglalják a központi banki finanszírozáshoz szükséges fedezetek azonnali
hozzáférhetőségének biztosítását, amely fedezetek szükség esetén a befektetési vállalkozás
kitettségeinek pénznemében is tarthatóak.
(3)	A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező befektetési vállalkozás, ha az értékpapír
előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel rendelkezik a terv
szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.
22
(4)	A befektetési vállalkozás a tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével
összhangban alakítja ki likviditási kockázati profilját.
(5)	A Felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás (4) bekezdésben meghatározottaknak
megfelelően kialakított kockázati profiljának változásait. Ha ezen változások kihatnak a befektetési
vállalkozás biztonságos működésére vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására, akkor a
Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.
(6)	Az (1) bekezdés h) pontjában foglaltak teljesítésénél a befektetési vállalkozásnak különösen
figyelembe kell vennie az 575/2013/EU rendelet 429. cikke alapján meghatározott tőkeáttételi
mutatót, valamint az eszközök és kötelezettségek közötti eltéréseket.
(7)	Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-,
forrásszerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket
rendszeresen felülvizsgálja.
(8)	A befektetési vállalkozás a tőkekövetelménnyel nem fedezett piaci kockázatokra vonatkozóan is
megfelelő szintű belső tőkével rendelkezik.”
53.	§
A Bszt. a 101. §-t követően a következő alcímmel és 101/A. §-sal egészül ki:
„Belső minősítésen alapú módszerek alkalmazása
101/A. § (1) Az 575/2013/EU rendelet harmadik része, I. címe 3. fejezetének 1. szakaszában és IV.
címe 5. fejezetének 1-5. szakaszában meghatározottak sérelme nélkül a befektetési vállalkozás a
mérete, szervezeti felépítése, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján
törekszik a belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazására kockázattal súlyozott kitettség
értéke és tőkekövetelményének meghatározása során.
(2)	A befektetési vállalkozás tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján a
kitettsége tekintetében nem használhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott
hitelminősítést.
(3)	A Felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozásnak az (1) és (2) bekezdésben
meghatározottak felé való stratégiai és operatív lépéseit, és ösztönzi a befektetési vállalkozást belső
hitelkockázat-értékelési képessége fejlesztésére, belső modellek alkalmazására, különösen
a)	a kereskedési könyvbe bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyedi kockázata, és
b)	a nemteljesítési és átminősítési kockázata
tekintetében, ha a befektetési vállalkozás kitettségeinek speciális kockázata abszolút értelemben
jelentős és különböző kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiból nagy számú jelentős
pozícióval rendelkezik.”
54.	§
A Bszt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység,
kiegészítő szolgáltatás és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével,
összetettségével és kockázataival arányos helyreállítási tervvel rendelkezik.
(2)	A helyreállítási terv a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának - a pénzügyi
közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan - a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges
hatásainak arányában legalább a következőket tartalmazza:
a)	a terv kulcsfontosságú elemeinek, valamint az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges
változásainak összefoglalása,
b)	az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,
c)	a befektetési vállalkozás kritikus funkcióinak meghatározása,
23
d)	a befektetési vállalkozás kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással
és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,
e)	a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,
f)	a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses
partnerekre, valamint - összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetén - a
csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,
g)	a befektetési vállalkozás fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének, valamint
értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások,
h)	annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a befektetési vállalkozás vállalatirányítási
rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,
i)	a 105. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges
lépések,
j) szabályok és intézkedések annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozás megfelelően
hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,
k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,
l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,
m) a fizetési-, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés
fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,
n) a befektetési vállalkozás által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv
végrehajtásának előmozdítására, ideértve a befektetési vállalkozás megfelelő időben történő
feltőkésítéséhez szükséges intézkedéseket is.
(3)	A helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a befektetési vállalkozás jogi vagy
szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan
változást követően, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet, a befektetési
vállalkozás felülvizsgálja.
(4)	A befektetési vállalkozás együttműködik a törvényben meghatározott szanálási hatósággal,
biztosítandó, hogy esetleges felszámolása - a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából
adódóan - a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak mérséklése érdekében a
szanálási hatóság alternatív forgatókönyvekkel rendelkezzen a befektetési vállalkozás
szerkezetátalakítására, funkciói folyamatosságának fenntartására, a pénzügyi stabilitás megőrzésére,
a befektetési vállalkozás egésze vagy egy része életképességének helyreállítására.”
55.	§
A Bszt. 105. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:
„A befektetési vállalkozás működésére vonatkozó alapvetőprudenciális előírások’
56.	§
A Bszt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) A befektetési vállalkozás a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy
köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali
fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).
(2)	A befektetési vállalkozás - a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a
kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét
mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely legalább
a)	az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény,
b)	a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény, valamint
c)	a 110/A-110/F. § szerinti kombinált pufferkövetelmény
24
összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként előírt
legkisebb jegyzett tőke értékénél.
(3)	A befektetési vállalkozás a tevékenységét likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.
(4)	A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére,
terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és
összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények
teljesítésével biztosítja.”
57.	§
(1)	A Bszt. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással rendelkezik
ahhoz, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatása
kapcsán, valamint a működése során vállalt, illetve felmerülő kockázatai fedezetéhez szükséges
szavatoló tőke mértékét és összegét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.”
(2)	A Bszt. 106. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3)Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding
társaság anyavállalat, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi
holding társaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1)
és (2) bekezdésben foglaltaknak az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások
vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.
(4)	Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen
befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és a befektetési vállalkozás maga is
ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban
székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban,
befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a befektetési vállalkozás az (1) és
(2)	bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott
vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.”
(3)	A Bszt. 106. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott követelmények szubkonszolidált alapon teljesítendőek,
ha az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding
társaságnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaságnak
a)	harmadik országban letelepedett leányvállalata van, amely
aa)	hitelintézet,
ab)	befektetési vállalkozás,
ac)	pénzügyi vállalkozás, vagy
ad)	eszközkezelő társaság; vagy
b)	részesedése van harmadik országban letelepedett a) pont aa)-ad) alpontjában meghatározott
valamely intézményben.”
58.	§
A Bszt. 108. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési vállalkozás alkalmazottja a saját, a vele közös háztartásban élő személy, a közeli
hozzátartozója és az egyéb módon érintett személy nevében vagy javára - az (5) és (6) bekezdésben
foglaltakra figyelemmel - nem köthet olyan ügyletet, amely)
25
„b) üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok, fizetési titok, pénztártitok vagy az
adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával és
felhasználásával jár, vagy”
59.	§
A Bszt. a 110. §-t követően a következő XX/A. Fejezettel egészül ki:
„XX/A. Fejezet
Tőkepufferek
Tőkefenntartási pujfer
110/A. § (1) A befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott
minimum tőkekövetelményen felül tőkefenntartási puffert képez.
(2)	A befektetési vállalkozás a tőkefenntartási puffert elsődleges alapvető tőkéből - az 575/2013/EU
rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint - egyedi vagy összevont alapon képzi,
amelynek összege a teljes kockázati kitettség érték 2,5 százaléka.
(3)	A tőkefenntartási puffer nem használható fel a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt
többlettőke-követelmény teljesítésére.
(4)	A Felügyelet mentesítheti a mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő befektetési
vállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott tőkefenntartási puffer-követelmény alól, ha a
mentesítés nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A Felügyelet a mentesítésről
tájékoztatja az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
Anticiklikus tőkepuffer
110/B. § (1) A befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott
minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében
előírt többlettőke-követelményen felül intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez.
(2)	A befektetési vállalkozás az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert elsődleges alapvető
tőkéből - az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint - egyedi vagy
összevont alapon, képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettség érték és az anticiklikus
tőkepufferrátának a szorzata.
(3)	Az anticiklikus tőkepufferráta azon anticiklikus tőkepufferráták súlyozott átlaga, amelyek a
befektetési vállalkozás jelentős hitelkockázati kitettségeihez kapcsolódó fél földrajzi elhelyezkedése
alapján alkalmazandóak.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott súlyozott átlag kiszámításakor a befektetési vállalkozás az
egyes anticiklikus tőkepufferrátákat súlyozza a befektetési vállalkozás adott országban jelentős
hitelezési kitettségeire vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény és a befektetési vállalkozás
összes lényeges hitelezési kitettségére vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény arányának
megfelelően.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott lényeges hitelezési kitettségek magukban foglalják az
575/2013/EU rendelet 112. cikk g)-q) pontjaiban meghatározott azon kitettségi osztályokba
sorolható kitettségeket, amelyekhez
a)	a hitelkockázati tőkekövetelmény,
b)	a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek esetében az egyedi pozíciókockázatra vagy a
járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény, vagy
c)	az értékpapírosítási tőkekövetelmény
26
kapcsolódik.
(6)	A befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az
575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 2,5
százalékáig terjedően határozhatja meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Magyarországon
székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára az ezen befektetési vállalkozásnak a
Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségei vonatkozásában azzal, hogy a mértéke
a)	0 százalék vagy
b)	0,25 százalék valamely egész számértékkel szorzott többszöröse lehet.
(7)	A (6) bekezdéstől eltérve, a befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében
eljáró MNB 2,5 százalékot meghaladó anticiklikus tőkepufferrátát is meghatározhat, ha a
gazdaságban jelentős a hitel-betét arány vagy a hitel-GDP arány kedvezőtlen folyamatain,
túlmenően a makrogazdasági környezet jelentős kedvezőtlen tendenciát mutat.
(8)	A Felügyelet mentesítheti a mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő befektetési
vállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer
követelmény alól, ha a mentesítés nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A
Felügyelet a mentesítésről tájékoztatja az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságát.
110/C. (1) Ha a befektetési vállalkozás EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-
állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék
mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a
befektetési vállalkozást, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során
az adott EGT-államban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott EGT-állam erre kijelölt
hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.
(2)	Ha a befektetési vállalkozásharmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam
erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepufferrátát vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő
legfeljebb 2,5 százalék mértékben, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB
kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer
meghatározása során az adott harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az
adott harmadik állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát
alkalmazza.
(3)	Ha a befektetési vállalkozás harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam
erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben
határozza meg, de a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB ezt a mértéket nem tartja
elegendőnek ahhoz, hogy megóvja a befektetési vállalkozást az érintett harmadik országbeli
hitelállománya növekedésének a kockázatától, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró
MNB magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket is meghatározhat. A makroprudenciális
feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az általa meghatározott,
magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket alkalmazza a harmadik országban lévő féllel
szembeni kitettsége tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása
során.
(4)	Ha a befektetési vállalkozás EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam
vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2,5
százalék feletti mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a
befektetési vállalkozást kötelezheti
a)	a hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország
erre kijelölt hatósága által megállapított, vagy
b)	2,5 százalékos
mértékű anticiklikus tőkepufferáta alkalmazására az adott EGT-államban vagy harmadik országban
lévő féllel szembeni kitettség tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer
meghatározása során.
27
(5)	Ha a befektetési vállalkozás harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam
erre kijelölt hatósága nem határoz meg anticiklikus tőkepuferrátát, akkor ezen harmadik országban
lévő féllel szembeni kitettségek tekintetében a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB
anticiklikus tőkepufferrátát határozhat meg.
Globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer
110/D. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNBtv. 35. § (1) bekezdése
szerint meghatározza a magyarországi, globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás
körét.
(2)	A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások meghatározása során a
makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi
figyelembe és számszerűen fejezi ki:
a)	a csoport mérete,
b)	a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása,
c)	a csoport által nyújtott szolgáltatások vagy pénzügyi infrastruktúra helyettesíthetősége,
d)	a csoport összetettsége,
e)	a csoport határon átnyúló tevékenysége, ideértve az EGT-államban és harmadik országban
nyújtott szolgáltatását is.
(3)	A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a
Magyarországon székhellyel rendelkező, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások
körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon, és a Felügyelet folyamatosan figyelemmel
kíséri azok működését.
(4)	Az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás meghatározása során a
makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat veszi figyelembe:
a)	méret,
b)	az Európai Unió vagy Magyarország szempontjából a jelentősége,
c)	határon átnyúló tevékenység jelentősége,
d)	a befektetési vállalkozás vagy a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása.
(5)	A globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás meghatározásának
módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
(6)	Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés alapján tőkepuffert határoz
meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra
vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt 1 hónappal tájékoztatnia
kell az érintett tagállamok illetékes és kijelölt hatóságait a következőkről:
a)	indoklás arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az
egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások rendszerszintű kockázatát,
b)	a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatása,
c)	az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepufferráta mértéke.
(7)	A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás összevont alapon globálisan
rendszerszinten jelentő befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU
rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az
intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt
többlettőke-követelményen felül.
(8)	A befektetési vállalkozás az (7) bekezdésben meghatározott tőkepuffert elsődleges alapvető
tőkéből képzi, amelynek összege a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás (9)
bekezdésben meghatározott alkategóriába való besorolásától függően kerül meghatározásra.
(9)	A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozást a makroprudenciális
feladatkörében eljáró MNB legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek
egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé
28
jelentős befektetési vállalkozást kell sorolni azzal, hogy alkategóriánként növekedik a
rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente
felülvizsgálja a befektetési vállalkozások alkategóriákba való besorolását.
(10)	A legalacsonyabb alkategóriába tartozó befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92.
cikke szerinti teljes kockázati kitettség-érték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten
jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt
befektetési vállalkozások tőkepufferrátája legalább a negyedik alkategóriáig bezárólag 0,5
százalékponttal növekszik azzal, hogy a legmagasabb alkategóriába tartozó befektetési
vállalkozásra 3,5 százalékos tőkepufferráta vonatkozik.
(11)	A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül
a)	egy adott globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozást alacsonyabb alkategóriából
magasabb alkategóriába sorolhat, és
b)	a befektetési vállalkozást, amely nem érte el a legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó
határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelentős
befektetési vállalkozásnak minősítheti.
110/E. § (1) Az MNBtv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési
vállalkozás egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelentős
befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében
meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus
tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tőkepuffer összegét elsődleges alapvető tőkéből kell képezni,
amelynek mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben
meghatározottakkal összhangban határozza meg.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer követelmény az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében
meghatározott teljes kockázati kitettség-érték legfeljebb 2 százaléka azzal, hogy
a)	a tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT-
államok összességében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és
b)	a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább évente felülvizsgálja a tőkepufferráta
mértékét.
110/F. § Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás egy globálisan
rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás leányvállalata, vagy egy olyan egyéb
rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás leányvállalata, amelyre összevont alapon
alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer
követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra egyedi vagy
szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer követelmény szintje nem haladhatja meg
a)	az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettség-érték 1 százaléka,
vagy
b)	a globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra összevont alapon
alkalmazandó, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó vagy globálisan
rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény
közül a magasabb értéket.
Rendszerkockázati tőkepuffer
110/G. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján a befektetési
vállalkozás egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon rendszerkockázati tőkepuffert képez a
(6) bekezdésben foglalt eltéréssel
a)	a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségeire,
b)	az EGT-államban lévő féllel szembeni kitettségeire, vagy
c)	a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségeire.
29
(2)	Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNBtv. 35/A. § (1) bekezdése alapján
rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor
a)	a rendszerkockázati tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban
vagy az EGT egészében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és
b)	az MNB legalább kétévente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.
(3)	A befektetési vállalkozás a rendszerkockázati tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az
575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási
pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében
előírt többlettőke-követelményen felül.
(4)	A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB
határozza meg az (5) bekezdésben foglaltak szerint.
(5)	A rendszerkockázati tőkepufferráta mértéke legalább 1 százalék azzal, hogy ez a százalékérték a
növekvő érték meghatározásakor 0,5 százalékponttal vagy annak valamely egész számértékkel
szorzott többszörösével növekedhet.
(6)	Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
számára a Felügyelet határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen
rendszerkockázati tőkepuffert.
Tőkepufferekre vonatkozó közös szabályok
110/H. § (1) A kombinált puffer követelmény a tőkefenntartási puffer és
a)	az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelménynek,
b)	a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer
követelménynek,
c)	az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer
követelménynek, és
d)	a rendszerkockázati tőkepuffer követelménynek
a (2), (3), (4), (5), (6) vagy (7) bekezdés szerint kombinált összegzés eredménye.
(2)	Ha a befektetési vállalkozásra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten
jelentős befektetési vállalkozásra és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra
vonatkozó tőkepuffer követelmény is, akkor a kettő közül a magasabb értéket alkalmazza.
(3)	Ha a befektetési vállalkozásra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten
jelentős befektetési vállalkozásra és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra
vonatkozó tőkepuffer követelmény, valamint a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény is, akkor
a három közül a legmagasabbat alkalmazza.
(4)	Ha a befektetési vállalkozásra egyedi vagy szubkonszolidált alapon előírásra kerül az egyéb
rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény és a
rendszerkockázati tőkepuffer követelmény, akkor a kettő közül a magasabbat alkalmazza.
(5)	A (3) és a (4) bekezdéstől eltérően, ha a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény nem
alkalmazandó a Magyarországon kívüli féllel szembeni kitettségre, akkor a rendszerkockázati
tőkepuffer követelménynek, valamint a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra
vagy az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer
követelményének összege.
(6)	Ha a befektetési vállalkozás egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez egy
globálisan rendszerszinten vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás tartozik,
akkor a befektetési vállalkozás egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint
a)	a tőkefenntartási puffer követelmény,
b)	az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény és
30
c)	a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési
vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény vagy a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény
közül a magasabb tőkepuffer követelmény
összege.
(7)	A (5) bekezdésben meghatározott esetben, ha a befektetési vállalkozás egy olyan összevont
alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez valamely globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős
befektetési vállalkozás tartozik, akkor a befektetési vállalkozás egyedi kombinált
pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint
a)	a tőkefenntartási puffer követelmény,
b)	az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény,
c)	a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési
vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény és
d)	a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény
összege.
110/I. § (1) Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti az 110/A. §, 110/B. § vagy a 110/F. §-ban
meghatározott követelményeket, akkor a befektetési vállalkozás korlátozza az elsődleges alapvető
tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.
(2)	A befektetési vállalkozás akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a befektetési vállalkozás
a)	elsődleges alapvető tőkéjének, vagy
b)	nyereségének
a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem
eredményezheti a befektetési vállalkozás nemteljesítését, vagy olyan esemény bekövetkezését,
amely miatt felszámolás indítható a befektetési vállalkozás ellen.
(3)	Ha a befektetési vállalkozás nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, akkor a
befektetési vállalkozás
a)	korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,
b)	nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra
vonatkozó kötelezettséget, és
c)	nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség
keletkeztetésére a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben került sor.
(4)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:
a)	az osztalék készpénzben való kifizetését,
b)	a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,
c)	az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését,
visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett
összegek visszafizetését,
d)	az intézmény saját részvényeinek visszaváltását- ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is
-	vagy visszavásárlását, valamint
e)	az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.
110/J. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő befektetési vállalkozás kiszámítja azt
a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg
elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a kombinált pufferkövetelmények meghatározott szintjét.
(2)	A maximálisan kifizethető összeg a (3) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvégi
nyereség összegének és a 2. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki,
amelyet a befektetési vállalkozás csökkent a 110/H. § (3) bekezdésben meghatározott intézkedések
értékével.
(3)	A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a befektetési vállalkozás meghatározza az
elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és évvégi nyereség összegét, amely a
kifizetésre vonatkozó legutolsó határozat vagy a 110/H. § (3) bekezdésben meghatározott
31
intézkedések óta keletkezett, és amely a nyereség visszatartása miatt fizetendő adó mértékével
csökkentett nyereség összegével egyezik meg.
110/K. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő befektetési vállalkozás tájékoztatja a
Felügyeletet
a)	az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,
b)	a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és
c)	a 110/H. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.
(2)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet
rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:
a)	a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos
tőke szerinti bontásban,
b)	az évközi és év végi nyereség összegéről,
c)	a maximálisan kifizethető összegről, és
d)	a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:
da)	osztalékfizetés,
db)	részvény-visszavásárlás,
dc)	kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy
dd)	teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési
kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a kombinált
pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben keletkezett.
(3)	A befektetési vállalkozás a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség
meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A befektetési vállalkozás a
pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.
110/L. § (1) Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, akkor a
nemteljesítés megállapításától számított öt munkanapon belül tőkefenntartási tervet készít és
jóváhagyásra benyújtja a Felügyelet számára.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felügyelet tíz munkanapot is engedélyezhet a tőkefenntartási terv
elkészítésére és benyújtására a befektetési vállalkozás egyedi helyzete, tevékenységének mérete és
összetettsége alapján.
(3)	A befektetési vállalkozás tőkefenntartási terve tartalmaz:
a)	a tervezett bevételekre és kiadásokra,
b)	mérlegtervre,
c)	az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott tőkemegfelelési mutatók értékének
növelése tekintetében a szükséges intézkedésekre,
d)	a szavatoló tőke szintjének emelésére irányuló tervre, valamint
e)	a kombinált pufferkövetelmény teljesítésének ütemezésére
vonatkozó információkat és a Felügyelet által kért információkat.
(4)	A Felügyelet jóváhagyja a befektetési vállalkozás tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy a
terv végrehajtásával a befektetési vállalkozás teljesíteni tudja a kombinált pufferkövetelményeket a
Felügyelet által meghatározott határidőn belül.
(5)	Ha a Felügyelet nem hagyja jóvá a befektetési vállalkozás tőkefenntartási tervét, akkor
a)	a meghatározott határidőn belül a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározott
szintre emelését írja elő,
b)	a 110/I. §-ban meghatározottnál szigorúbb kifizetési korlátozást rendel el.”
60. §
A Bszt. 117. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
32
„(7) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás
vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül
nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
(8)	Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és az e törvényben meghatározott összevont
alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő
felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás”
61. §
(1)	A Bszt. 118. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik
személynek - az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha)
„a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok
körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba
foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a befektetési vállalkozással vagy
az árutőzsdei szolgáltatóval történő szerződéskötés keretében nyújtja,”
(2)	A Bszt. 118. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A titoktartási kötelezettség alapján az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ,
megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a befektetési vállalkozás, illetve az
ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem
használható fel.”
62. §
A Bszt. 123. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A befektetési vállalkozás évente legalább egyszer bejelenti és ismerteti a Felügyelet felé a
kockázattal súlyozott kitettségérték és tőkekövetelmény számításai során az alkalmazott belső
módszerek eredményét és az alkalmazott módszereket, amely eredményeket, adatokat és
információkat a Felügyelet értékel és az értékelésből fakadó következtetésekről a befektetési
vállalkozást tájékoztatja.
(9)	Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti értékelés során a korábbi eredményekhez, értékekhez
képest jelentős eltéréseket talál, akkor ezt részletesen értékeli és a módszertani engedélyezések
során a tapasztalatait felhasználja annak érdekében, hogy a hitelintézet a tőkekövetelmény
megállapítása során a befektetési vállalkozás tevékenységéhez, ügyfélköréhez és kitettségeinek
szerkezetéhez legmegfelelőbb módszertant válassza.”
63. §
A Bszt. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek alcíme a következő 123/A. §-sal egészül ki:
„123/A. § (1) A befektetési vállalkozás, ha az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú
felügyelet alá tartozik akkor legalább évente egyszer nyilvánosságra hozza az üzleti évre
vonatkozóan (EGT-államonként és harmadik országonkénti bontásban)
a)	a befektetési vállalkozás nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását,
b)	az árbevételt,
c)	a teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,
d)	az adózás előtti eredményt,
33
e)	az eredményt terhelő adókat, valamint
f)	a kapott állami támogatást.
(2) A befektetési vállalkozás egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a
mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját.”
64.	§
A Bszt. a 161. §-t követően a következő alcímmel és egyidejűleg a 161/A-161/D. §-sal egészül ki:
„A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete
161/A. § (1) A Felügyelet látja el a Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozás összevont
alapú felügyeletét.
(2)	Ha valamely befektetési vállalkozás anyavállalata hitelintézet, illetve a hitelintézet részesedési
viszonnyal rendelkezik befektetési vállalkozásban és a befektetési vállalkozás nem tartozik az (1)
bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, a Hpt. összevont alapú felügyeletre
vonatkozó szabályai az alkalmazandóak.
(3)	A Felügyelet nem vizsgálja a pénzügyi holding társaság, a külföldi befektetési vállalkozás,
pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működését egyedi
alapon.
(4)	Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít
meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű
befektetési vállalkozást, és meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú
felügyelet kiterjed.
(5)	Az olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos
vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a
pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha
jogszabály másként nem rendelkezik -, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési
vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében
szükséges minden adatot és információt átad. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú
felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten - az
adatvédelmi előírások betartásával - kezeli.
(6)	Az olyan befektetési vállalkozástól, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és
járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a
Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és
információt.
(7)	A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása
érdekében, közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozáson
keresztül közvetve adatot kérhet
a)	az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló
személytől,
b)	az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával vagy a
befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban
álló személytől, és
c)	az 575/2013/EU rendelet 19. cikke alapján mentesített befektetési vállalkozástól, pénzügyi
vállalkozástól, befektetési vállalkozás vagy járulékos vállalkozástól.
(8)	A (7) bekezdés alapján a Felügyelet által kért adatszolgáltatás csak jogszabályban meghatározott
esetben tagadható meg.
(9)	Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding
társaság rendelkezik az összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatok és információk
34
szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, és azok megbízhatóságát biztosító informatikai és
belső ellenőrzési rendszerrel.
(10)	Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalata vegyes
tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások
-	amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed - közötti ügyletek felügyelete a Felügyelet
feladata. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás rendelkezik olyan
kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a
beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és
ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenőriz.
(11)	Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holding
társaság haladéktalanul bejelenti az 575/2013/EU rendeletben, valamint a (7) bekezdésben
meghatározott szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását vagy megszűnését.
(12)	A (11) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű befektetési
vállalkozás külföldi pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá
tartozó befektetési vállalkozásán keresztül is eleget tehet.
161/B. § (1) Az 575/2013/EU rendelet alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó és az olyan
vállalkozások - amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed - körében a Felügyelet jogosult -
helyszínen kívül vagy helyszínen - ellenőrizni a 161/A. §-ban foglalt és az 575/2013/EU rendelet
összevont alapú felügyeletére vonatkozó rendelkezések betartását.
(2)	A 161/A. § (7) bekezdésben meghatározott személyek körében a Felügyelet - helyszínen kívül
vagy helyszínen - ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok
ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.
(3)	A Felügyelet - harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére - a viszonosság mérlegelése
alapján, vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti
feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti
hatóságának átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással
legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának
kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, vagy érvényben lévő felügyeleti
megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság,
illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő részt vegyen.
(5)	Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi
holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet
ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az
Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre
vonatkozó szabályoknak. A Felügyelet a vizsgálat során egyeztet az EBH-val. Az egyeztetést
követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.
(6)	Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU
irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet
látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és ennek érdekében minden lehetséges
intézkedést megtesz.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli
befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye
szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával.
161/C. § (1) Ha a befektetési vállalkozás tagállami anyavállalat vagy EU-szintű anyavállalat, akkor
az összevont alapú felügyeletet a befektetési vállalkozást engedélyező EGT-állam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatósága látja el.
(2)	Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy
EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság
anyavállalat, vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, akkor az összevont
35
alapú felügyeletet a befektetési vállalkozást engedélyező EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatósága látja el. Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a
pénzügyi holding társaság anyavállalatot és a vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatot
bejelenti az Európai Bizottságnak, valamint tájékoztatja a többi EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságát.
(3)	Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más EGT-állam befektetési
vállalkozása ugyanazon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy tagállami vegyes
pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű
vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalata - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel ,
az összevont alapú felügyeletet azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága látja el,
amelyben a pénzügyi holding társaságot vagy vegyes pénzügyi holding társaságot bejegyezték.
(4)	Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más EGT-állam befektetési
vállalkozása
a)	ugyanazon pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, de
egyikük székhelye sem abban a EGT-államban található, amelyben a pénzügyi holding társaság
vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye, vagy
b)	több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek a székhelye különböző EGT-
államban található, és ezen EGT-államok mindegyikében engedélyeztek befektetési vállalkozási
leányvállalatot,
az összevont alapú felügyelet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás
felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi.
(5)	A (2)-(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok eltérhetnek, de ebben az
esetben a megállapodás előtt a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű
pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat
vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat véleményét is ki kell kérni.
(6)	A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok
elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között
szükséges együttműködést.
(7)	Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény
felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet
érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság
számára megadja.
161/D. § (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más EGT-
állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.
(2)	A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket,
adatokat és információkat más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának átadhatja.
(3)	Összevont alapú felügyeleti ellenőrzést a Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a
hozzájárulást kérő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt
könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő részt vegyen.
(4)	Ha a Felügyelet az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság, akkor a (6)-(7)
bekezdésben rögzítetteken kívül az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságokkal
történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására
a)	a rendes működés során, ideértve a vállalatirányítási rendszerre és a kockázatkezelési
követelményre vonatkozó rendelkezések teljesítésének ellenőrzését, a befektetési vállalkozások
belső tőkemegfelelési folyamatának értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot, a nyilvánosságra
hozatali követelmények teljesítésének ellenőrzését, valamint a befektetési vállalkozással szemben
alkalmazott intézkedéseket,
36
b)	szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés és
a válsághelyzetek során, ideértve a befektetési vállalkozások működésében és a pénzügyi piacokon
zajló kedvezőtlen folyamatokat is.
(5)	A Felügyelet - a 160. §-ra és 161. §-ra is tekintettel - minden olyan információt megad az EGT-
állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amely
a)	az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás tulajdonosi és irányítási szerkezetének
feltárását, valamint a befektetési vállalkozás hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának
azonosítását szolgálja,
b)	az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozástól származó információk gyűjtésére és
ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,
c)	olyan, az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást,
befektetési alapkezelő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely
súlyosan érinti a befektetési vállalkozást,
d)	a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlet-tőkekövetelményre, valamint a működési
kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számítása korlátozására
vonatkozik, és
e)	befolyásolja a másik EGT-állam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó befektetési
vállalkozás vagy pénzügyi vállalkozás prudenciális helyzetét.
(6)	Ha a Felügyelet egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező EU-szintű anyavállalat, EU-
szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság
anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű
anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi
holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor a Felügyeletnek
elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.
(7)	Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő - ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen
folyamatokat is -, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon EGT-
államok bármelyikében, amelyben
a)	az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési
vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vagy
b)	az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és
pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
a székhelye van, vagy amely EGT-államban olyan befektetési vállalkozás létesített rendszerszinten
jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet
haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t, az érintett EGT-állam központi kormányát, hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”
65.	§
A Bszt. 162. §-a és 163. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„162. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat
és módszereket, amelyeket a befektetési vállalkozás az e törvény, továbbá a prudens működésre
vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet betartása érdekében hoz.
(2)	A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás e törvény, továbbá a prudens
működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet összes követelményének való
megfelelését.
(3)	A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést az 575/2013/EU rendelet első részének
II. címében meghatározottaknak megfelelően egyedi vagy összevont alapon végzi.
(4)	A Felügyelet a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli:
37
a)	azon kockázatokat, amelyeknek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve,
b)	a befektetési vállalkozás pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt rendszerszintű kockázatát, és
c)	azon kockázatokat, amelyeket a stressz-teszt során a befektetési vállalkozás tevékenységének
jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve feltártak.
(5)	A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci- és működési kockázatokon kívül ki kell
terjednie:
a)	a belső minősítési módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végzett stressz-teszt
eredményekre,
b)	a 101. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,
c)	az elismert hitelezési kockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos - a 21/A. § (2)
bekezdése - kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára,
megfelelőségére és alkalmazási módjára,
d)	a befektetési vállalkozás likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, e
kockázatoknak a befektetési vállalkozás általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív
forgatókönyvek elemzését, a kockázatcsökkentő eszközök alkalmazását, a likviditási
többlettartalékok mértékét, összetételét és minőségét, valamint a vészhelyzeti terveket,
e)	a hitelportfólió-megoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerben
történő figyelembevételére,
f)	a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez belső modell módszert használó befektetési
vállalkozás által végrehajtott stressz-teszt eredményekre,
g)	a kitettséggel szemben felmerülő országkockázatból eredő pótlólagos tőkekövetelményre,
h)	egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy - általa
megállapított mértékű - hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló
tőkére,
i)	arra, hogy a befektetési vállalkozás által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke
mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, ideértve az átadott
kockázat mértékét is,
j) a befektetési vállalkozás üzleti modelljére,
k) a rendszerszintű kockázatra,
l) a befektetési vállalkozás túlzott tőkeáttételi kockázatnak való kitettségére, és annak kezelése
céljából működtetett rendszerek, stratégiák, eljárások és mechanizmusok megfelelőségére, valamint
m) a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszereire, vállalati kultúrájára és értékeire, az
irányító és ellenőrző testületek feladatai ellátására irányuló képességeire.
(6)	Az (5) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálat keretében a Felügyelet a befektetési vállalkozás
pénzügyi piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli a likviditási kockázat kezelését, valamint a
likviditási kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását ösztönözve a megbízható belső módszerek
kifejlesztését.
(7)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell
határoznia, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások és
módszerek, valamint a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje és likvid eszköze biztosítja-e a
kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.
(8)	A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető befektetési
vállalkozásnál arra is kiterjed, hogy a befektetési vállalkozás által elszámolt értékvesztés és képzett
céltartalék lehetővé teszi-e a pozíciók rövid időn - legfeljebb harminc napon - belüli lezárását
normális piaci körülmények között.
(9)	A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a befektetési vállalkozásnak a
kereskedési könyvben nem nyilvántartott kitettségének a kamatkockázatára.
(10)	A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében ellenőrzi, hogy a befektetési
vállalkozás nyújtott-e burkolt támogatást értékpapírosításhoz. Ha a befektetési vállalkozás egynél
többször nyújtott már az 575/2013/EU rendelet 248. cikke szerinti burkolt támogatást, és ezzel nem
38
ér el jelentős kockázat-transzferálást, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a 164. § szerinti
intézkedéseket.
(11)	A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a befektetési
vállalkozás mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján
arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente
egyszer el kell végezni.
(12)	Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a
befektetési vállalkozás az (5) bekezdés h) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével
számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó
pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint 20 százalékával csökkenne a
kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva, a kamatláb
hirtelen és nem várt, 200 bázispontos vagy az EBH által meghatározott egyéb változás
eredményeként, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.
(13)	Az (5) bekezdés j) pontja szerinti felülvizsgálat és értékelés keretében a Felügyelet figyelembe
veszi a befektetési vállalkozás üzleti modelljét.
(14)	Az (5) bekezdés m) pontja szerinti felülvizsgálat és értékelés keretében a befektetési
vállalkozásnak a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania legalább
a)	a vezető és ellenőrző testület és egyéb bizottsági ülésének napirendjét és a kapcsolódó
dokumentumokat, valamint
b)	a vezető testület teljesítményének belső vagy külső értékelésének eredményeit.
(15)	A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében a Felügyelet legalább évente
felügyeleti stressz-tesztet végez az általa felügyelt befektetési vállalkozásokra vonatkozóan.
(16)	A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás helyreállítási tervét. A
felülvizsgálatnak a 102. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeken kívül ki kell terjednie arra,
hogy a helyreállítási tervben foglaltak
a)	végrehajtása alkalmas a befektetési vállalkozás likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját)
súlyosan veszélyeztető állapot esetén a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálására,
figyelemmel a befektetési vállalkozás által megtett és tervezett lépésekre;
b)	alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha
egyidejűleg más befektetési vállalkozások is helyreállítási terveket hajtanak végre.
(17)	Ha az értékelés alapján a helyreállítási terv hiányos vagy a végrehajtásának akadályai lehetnek,
a Felügyelet határozatban kötelezi a befektetési vállalkozást a helyreállítási terv három hónapon
belüli átdolgozására.
163.	§ (1) A Felügyelet évente felügyeleti vizsgálati programot fogad el az általa felügyelt,
Magyarországon bejegyzett azon befektetési vállalkozások esetében, amelyek
a)	szolvenciáját veszélyeztető kockázatok azonosítására kerül sor az elvégzett stressz-tesztek
eredményei, vagy a felügyeleti és értékelési eljárás eredményei alapján,
b)	megsértik az e törvény, a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet
rendelkezéseit,
c)	a pénzügyi rendszer alapján rendszerszinten jelentősek, vagy
d)	kiemelt felügyelete a Felügyelet mérlegelése alapján indokolt.
(2)	A felügyeleti vizsgálati program magában foglalja legalább a következőket:
a)	a felügyeleti feladatok végrehajtásának terve,
b)	a felügyeleti feladatok végrehajtásához szükséges források elosztása,
c)	a fokozott felügyeletet igénylő befektetési vállalkozások azonosítása és azok esetében szükséges
intézkedések, kivételes intézkedések meghatározása, valamint
d)	helyszíni ellenőrzések terve.
(3)	A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Felügyelet:
a)	növelheti a helyszíni ellenőrzés számát vagy gyakoriságát,
b)	felügyeleti biztost rendelhet ki,
39
c)	elrendeli a kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatást,
d)	gyakrabban felülvizsgálja a működési, stratégiai vagy üzleti tervet,
e)	elvégzi avárhatóan bekövetkező kockázatokat monitoringozó témavizsgálatokat.”
66.	§
A Bszt. Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alcíme a következő 163/A. § és 163/B. §-sal egészül
ki:
„163/A. § (1) A Felügyelet legalább háromévente felülvizsgálja a befektetési vállalkozás által
használt, a tőkekövetelmények kiszámításához engedélyezett belső módszereket, azok
alkalmazásához szükséges követelmények teljesülését, a módszerek kidolgozottságát és
naprakészségét.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat keretében tekintettel van a
befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének változásaira és a belső módszerek új termékekre való
alkalmazására.
(3)	Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a befektetési vállalkozás belső módszerének
kockázat-megállapításával kapcsolatban, akkor a Felügyelet
a)	előírja a befektetési vállalkozás számára a módszertan korrigálását, vagy
b)	meghozza a megfelelő intézkedést a hiányosság következményének enyhítése érdekében, többek
között magasabb szorzótényezők, többlettőke-követelmény előírása vagy egyéb megfelelő és
hatékony eszköz alkalmazása révén.
(4)	Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső módszer már
nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek, akkor a Felügyelet előírja a befektetési
vállalkozás számára, hogy
a)	bizonyítsa, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, vagy
b)	készítsen a megfelelés helyreállítására vonatkozó tervet határidő megjelölésével.
(5)	A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befektetési vállalkozás módosítja a tervet, ha a
Felügyelet álláspontja szerint a tervben meghatározottak alapján nem valószínűsíthető a vonatkozó
követelményeknek való teljes megfelelés biztosítása vagy a kitűzött határidő nem megfelelő.
(6)	Ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a befektetési vállalkozás nem képes
meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek és nem tudja kielégítően bizonyítani,
hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, akkor a Felügyelet
a)	visszavonja a belső módszer alkalmazására vonatkozó engedélyt,
b)	korlátozza az engedélyt azokra a területekre, amelyeknél megfelel a követelményeknek vagy
meghatározott határidőn belül újra megfelel a követelményeknek.
(7)	Ha a piaci kockázat esetén a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső modell
alkalmazásakor a túllépések száma jelzi, hogy a belső modell nem vagy már nem kellőképpen
pontos, akkor a Felügyelet
a)	visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt, vagy
b)	megfelelő intézkedést hoz a belső modell azonnali kiigazításának biztosítása érdekében.
163/B. § Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során a Felügyelet a felügyeleti
felülvizsgálati és értékelési eljárás során figyelembe veszi
a)	a befektetési vállalkozás üzleti modelljét,
b)	a 101. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat,
c)	a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményét, valamint
d)	a Magyarországot fenyegető rendszerszintű likviditási kockázatot.”
67.	§
(1)	A Bszt. 164. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
40
(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése
során)
„l) bírságot szabhat ki az MNBtv. 76. § (5) és (6) bekezdése figyelembe vételével,””
(2)	A Bszt. 164. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése
során)
„t) a befektetési vállalkozást a (4) bekezdés szerinti többlettőke-követelmény elérésére kötelezheti,”
(3)	A Bszt. 164. § (1) bekezdése a következő x) ésy) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése
során)
„x) közleményt ad ki, amelyben megjelöli a jogsértésért felelő személyt, és a jogsértés természetét,
y) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,
vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását.”
(4)	A Bszt. 164. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Felügyelet a befektetési vállalkozással szembeni intézkedés alkalmazása, illetve bírság
kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg a Befektető-védelmi Alapot is értesíti, ha a határozat a
Befektető-védelmi Alap e törvény és a Tpt. szerinti feladatainak ellátására kihathat, illetve a
határozat meghozatalára a befektetési vállalkozásnak a Befektető-védelmi Alap tevékenységével
összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor.
(6)	A Felügyelet akkor is értesíti a Befektető-védelmi Alapot, ha a befektetési vállalkozás
anyavállalatának felügyeletét ellátó hatóság tájékoztatása alapján olyan helyzet fennállását állapítja
meg, amely a Befektető-védelmi Alap e törvény és a Tpt. szerinti feladatainak ellátására kihathat.”
68.	§
A Bszt. „A határon átnyúló tevékenység megkezdését és fióktelep létesítését megelőző értesítés”
alcíme a következő 173/A. §-sal egészül ki:
„173/A. § Ha egy EU-szintű anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi
holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding
társaság anyavállalat és annak leányvállalatai együttes kérelme
a)	a belső tőkemegfelelés értékelési folyamata engedélyezésére,
b)	a likviditási kockázat engedélyezésére,
c)	a felügyeleti felülvizsgálatára,
d)	a többlet szavatoló tőke tartására vonatkozó határozatának meghozatalára vagy
e)	az egyedi likviditási követelmények engedélyezésére
vonatkozik, akkor a Felügyelet és az EU-szintű anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi
holding társaság anyavállalatnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság
anyavállalatnak székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai
együttesen járnak el (a továbbiakban: többoldalú eljárás).”
69. §
41
(1)	A Bszt. 174. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében kizárólag valamennyi, az eljárásban részt vevő
EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot
(a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amelynek határideje:
a)	a 173/A. § a), c) és d) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a
Felügyelet által elkészített összevont alapú kockázatértékelési jelentésnek az eljárásban résztvevő
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy hónap,
b)	a 173/A. § b) és e) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a Felügyelet
által elkészített összevont alapú likviditási kockázati elemző jelentésnek az eljárásban résztvevő
felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított egy hónap.
(3)	Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága
egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (2) bekezdésben rögzített
határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatósága kérésére vagy saját kezdeményezésére a Felügyelet az EBH-val a többoldalú eljárás
eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést folytathat.
(4)	Ha az eljárásban részt vevő valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága
egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás
lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatósága által a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartására
figyelemmel hozza meg a határozatát.”
(2)	A Bszt. 174. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a (3) bekezdés szerint a Felügyelet az EBH-val egyeztetést folytat a többoldalú eljárás
eredménytelensége következtében, akkor a (2) bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBH-
nak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat
módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010.
november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének (3) bekezdése
szerinti határozatát az MNB részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.
(6)	A Felügyelet a (5) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának
meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a Felügyelet a határozatában jelentősen eltér az EBH
határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.
(7)	A Felügyelet a részletes indoklást is tartalmazó határozatát megküldi a többoldalú eljárásban
részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának és a
kérelmezőnek.”
70. §
A Bszt. 180. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével
kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg az 575/2013/EU rendelet
a)	465. cikk (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatónak és az
alapvető tőkemegfelelési mutatónak azt a szintjét, amelyet a hitelintézeteknek el kell érnie vagy
meg kell haladnia,
b)	467. cikk (2) bekezdésben meghatározott tartományokon belül alkalmazandó százalékos arányt,
c)	468. cikk (3) bekezdésének megfelelően a valós értéken értékelt eszközökkel és
kötelezettségekkel kapcsolatos nem realizált nyereség azon százalékos arányát, amely az elsődleges
alapvető tőkeelemek számítása során figyelembe vehető,
42
d)	478. cikk (3) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő
alapvető tőkeelemekből, valamint a járulékos tőkeelemekből való levonások során alkalmazandó
százalékos arányokat,
e)	479. cikk (4) bekezdésének megfelelően azon tőkeelemek átmeneti figyelembe vételi
lehetőségére vonatkozó százalékos arányokat, amelyek a 2013. december 31-ig hatályos
jogszabályok alapján figyelembe vehetőek voltak az összevont alapú elsődleges alapvető tőke
számítás során, de az 575/2013/EU rendelet hatályos követelményeinek már nem felelnek meg,
f)	480. cikk (3) bekezdésének megfelelően a kisebbségi részesedések, a kiegészítő alapvető tőkébe
beszámítható tőkeelemek, illetve a járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek összevont alapú
szavatolótőkében való figyelembevételi lehetőségére vonatkozó arányokat,
g)	481. cikk (5) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkeelemekre, az alapvető
tőkeelemekre, a járulékos tőkeelemekre és a szavatolótőke-elemekre a 2013. december 31-ig
hatályos jogszabályok által előírt, de az 575/2013/EU rendeletben nem szereplő szűrők és
levonások átmeneti alkalmazására vonatkozó százalékos arányokat,
h)	486. cikk (6) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében, a kiegészítő alapvető
tőkében, valamint a járulékos tőkében a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján
figyelembe vehető, de az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek meg nem felelő
tételek átmeneti figyelembe vételére vonatkozó százalékos arányokat.”
71.	§
A Bszt. 182. §-a a következő (5)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A befektetési vállalkozás az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2013. évi ....... törvénnyel megállapított 110/A. § szerinti tőkefenntartási
puffert 2016. január 1-jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi:
a)	2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százaléka,
b)	2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százaléka, valamint
c)	2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százaléka.
(6)	A befektetési vállalkozás a 110/B. §-nak megfelelően - a (2), a (3) vagy a (4) bekezdésben
foglalt eltéréssel - intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez legkésőbb 2019. január 1-
jétől.
(7)	Ha az MNB tv. 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési
vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:
a)	2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,
b)	2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint
c)	2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,
azzal, hogy 2017. január 1-jétől a 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.
(8)	Ha az MNB tv. 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési
vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:
a)	2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,
b)	2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint
43
c)	2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,
azzal, hogy 2018. január 1-jétől a 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.
(9)	Ha az MNB tv. 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési
vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:
a)	2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,
b)	2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint
c)	2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,
azzal, hogy 2019. január 1-jétől a 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.
(10)	Ha a 182. § (5) és (7) bekezdése szerint jár el a befektetési vállalkozás és másik EGT-államban
vagy harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága
nem határozza meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét, akkor az intézményspecifikus
anticiklikus tőkepufferráta meghatározásakor a befektetési vállalkozás a másik EGT-államban vagy
harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében 0 százalékos anticiklikus
tőkepufferrátát alkalmaz.
(11)	A befektetési vállalkozás a 110/D. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési
vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert 2016. január 1-jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi
a)	2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan
rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 25 százaléka,
b)	2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan
rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 50 százaléka,
valamint
c)	2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan
rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 75 százaléka.
(12)	A hitelintézet nyilvánosságra hozza a 123/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
információkat 2014. július 1-jétől, valamint a 123/A. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott
információkat 2015. január 1-jétől.
(13)	A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások 2014. július 1-jétől
tájékoztatják az Európai Bizottságot a 123/A. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott
információkról.
(14)	A 174. § szerinti határozatot legalább évente egyszer vagy a 102. § (1) bekezdés szerinti
kérelmező indoklással ellátott kérelmére az éves felülvizsgálat letelte előtt aktualizálni szükséges.
(15)	A 4. melléklet 7-23. pontjában foglaltakat 2014. január 1-jét követően kifizetett javadalmazásra
abban az esetben is alkalmazni kell, ha a kifizetésre vonatkozó szerződés az e törvény
hatálybalépése előtt került megkötésre.”
72.	§
(1)	A Bszt. 183. § (1) bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,f az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek
tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális
felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről,”
(2)	A Bszt. 183. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
44
„(2) Ez a törvény
a)	a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások
nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi
eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések
tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet
b)	a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a
648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
73.	§
A Bszt. 2. és 4. melléklete helyébe az 1. és 2. melléklet lép.
74.	§
A Bszt.
a)	8. § (5) bekezdés h) pontjában a „Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 10.2. pont e) alpontjában”
szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében” szöveg,
b)	25. § (1) bekezdés d) pontjában az „ide nem értve a befektetési vállalkozást magát” szövegrész
helyébe az „ide nem értve a befektetési vállalkozást magát és a befektetési vállalkozással egy
csoportban lévő vállalkozásokat” szöveg,
c)	120. § n) pontjában a „Tpt. 181/J. § (15) bekezdés” szövegrész helyébe a „161/D. § (8)
bekezdése” szöveg, valamint
d)	1. melléklet 10. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
2013. évi .... törvény” szöveg
lép.
75.	§
Hatályát veszti a Bszt.
a)	4. § (2) bekezdés 21. és 57. pontja, 100. § (2)-(8) bekezdése, 103. §-a, 104. §-a, 105/A. §-a és
107. §,
b)	17. § (2) bekezdésben sz „a Tpt. szerint” szövegrész,
c)	31. § (1) bekezdés b) pontjában a „Hpt. 18. § (1) bekezdése szerinti,” szövegrész, valamint
d)	60. § (3) bekezdésében a „Hpt. 76/H. §-ban meghatározott” szövegrész.
17.	A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása
76.	§
A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 66. § (2) bekezdés e)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szavatoló tőke számítása során a 65. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes
összegéből le kell vonni:)
,,e) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a
648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet 49. és 70. cikke szerinti azon tőkeelemek értékét, amelyeket a biztosító olyan
45
hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt, amelyben
részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik,”
77.	§
A Vbit. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének
biztonsági tőkéje legalább 3 400 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a biztonsági tőke összege
legalább 1 200 000 euró.”
78.	§
A Vbit. a következő 133. §-sal egészül ki:
„133. § Az e törvénynek - az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú
módosításáról szóló törvény által megállapított - 68. §-ában meghatározottaknak legkésőbb 2014.
július 1-jétől kell megfelelni.”
79.	§
A Vbit.
a)	3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 2013. évi ... törvényben” szöveg,
b)	91. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A.
fejezetében” szövegrész helyébe az „a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló
törvényben” szöveg
lép.
18. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
módosítása
80.	§
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
a)	16. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Hpt. e törvény hatálybalépésének napján hatályos 76. §-
ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi
CIV. törvény hatálybalépésének napján hatályos 76. §-ának (1) bekezdése” szöveg,
b)	16. § (2) bekezdés a) pontjában a „Hpt. 76. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt. 82. § (2)
bekezdése” szöveg,
c)	Melléklet 5. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
2013. évi ... törvény” szöveg
lép.
19.	A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető' kezességről szóló 2009. évi IV. törvény
módosítása
81. §
46
A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény 1. § 9.
pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben”
szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben” szöveg
lép.
20.	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
82. §
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban:Gfbt.)
11.	§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott - gépjárműflottára kötendő szerződésre
vonatkozó ajánlatát tartalmazó - pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet
a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.”
83.	§
(1)	A Gfbt. 22. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A biztosító a fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó részletfizetési lehetőséget
engedélyezhet az üzemben tartó részére. Annyi részlet engedélyezhető, ahány díjrészlet az adott
biztosítási időszakból még hátra van.”
(2)	A Gfbt. 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően
ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes
mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.”
84.	§
A Gfbt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott,
valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben
foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv
szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további
kártérítési igényét.”
85.	§
A Gfbt. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1)
bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének
bejelenteni. Ha a károsult - a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása
alapján - a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem
rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a
szerződés fennállása vitás és más - biztosítási fedezetet nyújtó - biztosító érintettsége nem merül
fel, a biztosító a bejelentést - további intézkedés megtétele nélkül - annak beérkezésétől számított 8
munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről
egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő
47
időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő
beérkezésének napját követő munkanap.”
86.	§
A Gfbt. 32/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános
forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által
bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését,
anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel,
kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása
helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni.
Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti
értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében
károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás
időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét
alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.”
87.	§
A Gfbt. 57/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57/A. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége - mint a Kártalanítási Számla és a
Kártalanítási Alap kezelője és a Nemzeti Iroda feladatainak az ellátója - legkésőbb a tárgyévet
követő január 31-ig tájékoztatja a biztosítókat a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap
eredményéről.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg a MABISZ elkülönített szervezeti
egysége a Kártalanítási Számla és a Nemzeti Iroda részére az 57. § (1) bekezdésében meghatározott
célból befizetett összegekkel, továbbá az 57. § (3) bekezdésében meghatározott célból befizetett
összegekkel a biztosítók felé elszámol. A MABISZ - mint a Kártalanítási Számla kezelője - a
biztosítók által beszedett fedezetlenségi díjak elszámolására - így különösen arra vonatkozóan,
hogy a biztosító a fedezetlenségi díjból milyen arányban vonhatja le a beszedés miatt felmerült, a
Kártalanítási Számla kezelője által meghatározott költséget - megállapodást köthet a biztosítókkal.
(3)	A MABISZ az elkülönített szervezeti egysége vonatkozásában a Felügyelet részére a
gazdálkodására vonatkozó adatokról éves gazdálkodási jelentést (a továbbiakban: gazdálkodási
jelentés) készít.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem érinti a MABISZ mint a számviteli
jogszabályok szerinti egyéb szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét.
(5)	A MABISZ a legfőbb szerv által elfogadott gazdálkodási jelentést, a legfőbb szerv
jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a tárgyévet követő 150 napon belül megküldi a
Felügyeletnek.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott okiratok valódiságát a felelős vezető, a vezető aktuárius, és a
számvitel rendjéért felelős vezető aláírásával igazolja.
(7)	A MABISZ az elkülönített szervezeti egység vonatkozásában a gazdálkodására vonatkozó
adatokról a (3) bekezdés szerinti gazdálkodási jelentés alapján a Felügyelet részére a (8) bekezdés
szerinti adatszolgáltatást teljesít, amelynek tartalmát a Felügyelet a honlapján keresztül hozza
nyilvánosságra.
(8)	Az elkülönített szervezeti egység a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi
kötelezettségének rendjéről, módjáról, tartalmáról, formájáról és időpontjáról szóló jogszabályban
meghatározott rendszeres és felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.”
48
21. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
88.	§
(1)	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.)
2.	§ 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„10. fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott fogyasztó,”
(2)	A Pft. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„14. készpénzátutalás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a
továbbiakban: Hpt.) meghatározott készpénzátutalás,”
89.	§
A Pft. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § A pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint a
rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot legfeljebb a fizetési
műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni és továbbítani a fizetési rendszert
működtető pénzügyi vállalkozásnak, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynek a fizetéssel kapcsolatos csalások valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel
történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából.”
22.	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
90.	§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „a
közigazgatási államtitkárra” szövegrész helyébe az „a közigazgatási államtitkárra, az államtitkárra”
szöveg lép.
23.	A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása
91.	§
(1)	A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fht.) 3. § 13.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„13. jelzáloghitel: a Hpt-ben ilyenként meghatározott fogalom,”
(2)	Az Fht. 3. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„22. lakáscélú jelzáloghitel: olyan jelzáloghitel,
49
a)	amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése,
korszerűsítése, felújítása vagy
b)	amit igazoltan az a) pontban meghatározott célokra nyújtott jelzáloghitel kiváltására használtak
fel és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti
hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel
haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget,”
92.	§
Az Fht. 32. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2013. évi
.törvény (a továbbiakban: Módtv2.) 94. § b) pontjával megállapított 28. § (3) és (4) bekezdést a
Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött szerződések esetében a 2014. február 1-jét
követően kezdeményezett futamidő-hosszabbításra kell alkalmazni.”
93.	§
Az Fht.
a)	3. § 16. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvényben” szöveg,
b)	28. § (3) és (4) bekezdésében a „Lakáscélú jelzáloghitel” szövegrész helyébe „Jelzáloghitel”
szöveg
lép.
24.	A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
94.	§
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény
a)	1. § (1) bekezdés 8. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.
évi CXII. törvény 2. számú melléklet III. Egyéb meghatározások 4. pontja” szövegrész helyébe az
„a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi .... törvény (a továbbiakban:
Hpt.) 6. § (1) bekezdése” szöveg,
b)	1. § (1) bekezdés 10. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.
évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a Hpt.-ben” szöveg,
c)	1. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg,
d)	10/A. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény 210/B. §-ában” szövegrész helyébe az „a Hpt. 285. §-ában” szöveg
lép.
25.	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
95.	§
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 120. § k) pontjában az „a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg lép.
50
26. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása
96.	§
(1)	A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR
tv.)
a)	2. § (1) bekezdés c) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.
évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
2013. évi .... törvény” szöveg,
b)	3. § (2) bekezdésében a „Hpt. 17. §-ában” szövegrész helyébe a „Hpt. 16. §-ában” szöveg,
c)	4. § (2) bekezdésében a „Hpt. 29. §-ában” szövegrész helyébe a „Hpt. 32. §-ában” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti a KHR tv. 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Hpt. 13/C. §-ában
meghatározott,” szövegrész.
27.	A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása
97.	§
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 1. § g) pontjában az „a hitelintézetekről
és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben” szöveg lép.
28.	A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII.
törvény módosítása
98. §
A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a
továbbiakban: Bat.) 12. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (2) bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni:)
„a) olyan személyes ügylet végrehajtása, amely
aa)	bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
ab)	üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, fizetési titok, banktitok vagy az adatvédelemről
szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával vagy felhasználásával jár, vagy”
99. §
A Bat.
a)	3. § 63. pontjában a „Hpt. 5. számú melléklete” szövegrész helyébe a „hitelintézetekre és
befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet
módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet 25-91. cikk” szöveg,
b)	152. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank elnöke”
szöveg
lép.
51
29. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
100. §
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény
a)	2. § 10. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. alcím 16. pontja szerinti” szövegrész helyébe
az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi .... törvény (a továbbiakban:
Hpt.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott” szöveg,
b)	3. § (4) bekezdés d) pontjában a „Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. e) pontjában”
szövegrész helyébe a „Hpt. 6. §-ában” szöveg
lép.
30.	A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
101. §
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény
a)	2. § 28. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az „az egyes fizetési szolgáltatókról szóló
2013. évi ... törvény” szöveg,
b)	2. § 42. pontjában a „Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 9. pontja szerinti” szövegrész helyébe az
„a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi ... törvény (a továbbiakban:
Hpt.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott” szöveg,
c)	26. § (1) bekezdésében a „Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja szerinti” szövegrész
helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott” szöveg, és a „Hpt. 2. számú melléklet I.
Fejezet 9. pontja szerinti” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott” szöveg
lép.
31. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L.
törvény módosítása
102. §
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L.
törvény 22. § (1) bekezdésében a „banktitkot,” szövegrész helyébe a „banktitkot, fizetési titkot,”
szöveg lép.
32.	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
103.	§
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról
szóló 2013. évi CXXXV. törvény
a)	1. § (1) bekezdés m) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.
évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi ... törvényben (a továbbiakban:
Hpt.)” szöveg,
52
b)	1. § (1) bekezdés v) pontjában az „a tőkemegfelelési mutatója nem éri el a Hpt.-ben
meghatározott legkisebb mértéket” szöveg helyett az „a tőkemegfelelése nem felel meg a Hpt. 82.
§-ában foglaltaknak” szöveg,
c)	17. § (5) bekezdésében a „Hpt. 165. §” szövegrész helyébe a „Hpt. 201. §” szöveg,
d)	18. § (2) bekezdésében a „Hpt. 76. § (1)-(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 82. § (2)
bekezdésében” szöveg,
e)	19. § (2) bekezdés b) pontjában „a Hpt. 79. §-81. §” szövegrész helyébe „a hitelintézetekre és
befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet
módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. rész”
szöveg,
f)	19. § (7) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 176/B. §-a szerint a szövetkezeti hitelintézet végelszámolását
vagy a Hpt. 177. §-a szerint a felszámolását és a Hpt. 157. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Hpt.
151. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe az „a Hpt. 48. §-a szerint a szövetkezeti hitelintézet
végelszámolását vagy a Hpt. 51. §-a szerint a felszámolását és a Hpt. 194. § (1) bekezdés e) pontja
alapján a Hpt. 189. § (3) bekezdés” szöveg
lép.
33.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
104.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 32. § (2)
és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében
a)	a Magyarország területén hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenység keretében természetes
személlyel kötött szerződések tekintetében
aa)	az ingatlan-, illetve gépjármű hitelek és pénzügyi lízingügyletek maximális hitelfedezeti
arányára,
ab)	a jövedelemarányos törlesztőrészlet legfelső mértékére, valamint
b)	hitelintézetek és befektetési vállalkozások tekintetében a Magyarország területén elhelyezkedő
lakóingatlanok és kereskedelmi
ba)	ingatlanok ágazatában jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyokra,
bb)	ingatlanokkal fedezett lakossággal szembeni kitettségekre vonatkozó kitettséggel súlyozott
átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) értékek minimális szintjére
vonatkozó szabályokat állapít meg.
(3)	Az MNB elnöke a (2) bekezdés b) pontja szerinti rendeletében a hitelintézetekre és befektetési
vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról
szóló 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet)
a)	124. cikkében meghatározottaknak megfelelően határozza meg a kockázati súlyokat azzal, hogy
a lakóingatlanok esetében 35 és 150 százalék közötti sávban, a kereskedelmi ingatlanok esetében 50
és 150 százalék közötti sávban, valamint a 100 százaléknál alacsonyabb, kedvezményes kockázati
súlyok alkalmazási feltételeire egyúttal szigorúbb szabályokat állapít meg,
b)	164. cikkében meghatározottaknak megfelelően határozza meg a kitettséggel súlyozott átlagos
LGD minimális szintjét azzal, hogy pénzügyi stabilitási szempontok figyelembe vételével a
minimális LGD érték esetében magasabb minimális értéket is meghatározhatnak.”
105.	§
(1)	Az MNB tv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
53
„(1) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi
Stabilitási Tanács döntése alapján rendeletében szabályozza az anticiklikus tőkepuffer képzésének
feltételeit.”
(2)	Az MNB tv. 33. § (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi
Stabilitási Tanács döntése alapján az anticiklikus tőkepufferráta meghatározásához negyedévente
irányadó pufferrátát - az anticiklikus tőkepufferráta meghatározásának alapjául szolgáló rátát -
állapít meg, amelynél figyelembe veszi
a)	a hitelezési ciklus állapotát,
b)	a hitelállomány túlzott növekedéséből fakadó kockázatokat,
c)	a nemzetgazdasági sajátosságokat,
d)	a hitelállomány bruttó hazai termékre vetített százalékos értékét, és annak a hosszú távú trendtől
való eltérését,
e)	az Európai Rendszerkockázati Testület anticiklikus tőkepufferráta meghatározására vonatkozó
iránymutatását.
(3)	Az MNB az irányadó pufferráta meghatározásának alapjául szolgáló módszertant közleményben
teszi közzé.
(4)	Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében az irányadó pufferráta, a (2) bekezdés e)
pontja szerinti iránymutatás, és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásához kapcsolódó bármely
egyéb tényező figyelembe vételével meghatározza és honlapján közzéteszi a Magyarországon lévő
féllel szembeni kitettségekre vonatkozóan az anticiklikus tőkepufferráta mértékét. Az MNB az
anticiklikus tőkepufferráta mértékét negyedévente felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményét
honlapján közzéteszi előre megjelölt időpontokban.
(5)	Ha az anticiklikus tőkepufferráta először kerül meghatározásra, és 0% feletti, vagy ha
emelkedik, az MNB elnökének rendeletét annak alkalmazási kezdő időpontja előtt 12 hónappal kell
kihirdetni. Ha ettől eltérően az MNB az anticiklikus tőkepuffer képzésére ennél rövidebb
felkészülési időszakot határoz meg, akkor ennek részletes indokait honlapján közleményben teszi
közzé.
(6)	Ha az anticiklikus tőkepufferráta mértékének csökkentésére vagy elengedésére kerül sor, akkor
az anticiklikus tőkepufferráta azonnal alkalmazandó, és ez esetben az MNB honlapján
közleményben közzé teszi azt az időintervallumot, amely alatt várhatóan nem kerül sor anticiklikus
tőkepufferráta mértékének növelésére. Ez a közlemény nem köti az MNB-t az anticiklikus
tőkepufferráta mértékének felülvizsgálatában.”
106. §
(1)	Az MNB tv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező,
a)	globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások körét összevont
alapon, valamint
b)	egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások körét egyedi,
szubkonszolidált vagy összevont alapon,
és folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.”
(2)	Az MNB tv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
54
„(2) Ha az MNB a Hpt. 93. § és a Bszt. 110/D. § alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét
módosítja a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre és befektetési
vállalkozásokra vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy
hónappal tájékoztatnia kell az érintett tagállamok illetékes és kijelölt hatóságait a következőkről:
a)	indoklás arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az
egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások rendszerszintű kockázatát,
b)	a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatása,
c)	az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó
tőkepufferráta mértéke.”
107. §
(1)	Az MNB tv. a 35. §-t követően a következő 23/A. alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:
„23/A. Rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatot csökkentő intézkedések
35/A. § (1) Ha a nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kialakulásának
megelőzése és csökkentése, és a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése
indokolja, akkor az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a
Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján rendszerkockázati tőkepufferrátát határozhat meg.
(2)	A 141/A. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatás magában foglalja:
a)	a magyarországi rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatnak, és annak pénzügyi
közvetítőrendszerre gyakorolt hatásának ismertetését,
b)	a rendszerkockázati tőkepuffer szükségességének, és annak várható hatékony és arányos
kockázatcsökkentő hatásának bemutatását,
c)	a rendszerkockázati tőkepuffer egységes piacra gyakorolt várható hatásának ismertetését,
d)	annak bemutatását, hogy az e törvényben, a Hpt.-ben és az 575/2013/EU rendeletben
meghatározott rendelkezések - az 575/2013/EU rendelet 458-459. cikkének kivételével - nem
elégségesek a feltárt rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázat kezelésére, és az elégségesség
hiányának bemutatására is kitér, valamint
e)	az alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét.
(3)	Ha az MNB 3% vagy az alatti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor
a 141/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatást követően - legkorábban 30 nappal
-	alkalmazhatja azt a Hpt. 96. § (1) bekezdésében és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdésében
meghatározott valamennyi kitettségre vonatkozóan azzal, hogy minden EGT-államban lévő
kitettségekre azonos rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő.
(4)	Ha a (3) bekezdéstől eltérően az MNB 3% feletti mértékben kíván rendszerkockázati
tőkepufferrátát előírni, akkor ezt csak az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén vezetheti
be. Ebben az esetben az MNB által előzetesen megküldött tervezetet véleménnyel ellátva megküldi
az Európai Bizottságnak, amely kettő hónapon belül véleményt küld az MNB-nek.
(5)	Ha a (4) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által
tervezett, a (4) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB
köteles az Európai Bizottság véleményében meghatározottaknak megfelelően eljárni.
(6)	Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát,
mérlegelve a 141/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kapott információkat, és előírhatja a
Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára annak
alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében.
(7)	Az MNB kérheti az Európai Rendszerkockázati Testületet, hogy adjon ki ajánlást egy vagy több
EGT-állam vonatkozásában az MNB által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer
elismerésének érdekében.”
55
(2)	Az MNB tv. 35/A. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az MNB a Hpt. 96. § (1) bekezdés b) pontja és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti kitettségre 3 százalék feletti vagy a Hpt. 96. § (1) bekezdés a) és c) pontja és a Bszt. 110/G.
§ (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti kitettségre 5 százalék feletti mértékben kíván
rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor ezt csak az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása
esetén vezetheti be. Ebben az esetben az MNB tervezetét véleménnyel ellátva megküldi az Európai
Bizottságnak, amely kettő hónapon belül véleményt küld az MNB-nek.
(5)	Ha az MNB a Hpt. 96. § (1) bekezdés a) és c) pont és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdés a) és c) pont
szerinti kitettségre 3 és 5 százalék közötti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát
előírni, akkor az MNB előzetesen megküldi a tervezetét véleménnyel ellátva az Európai
Bizottságnak azzal, hogy a rendszerkockázati pufferrátát e bekezdés szerint csak az Európai
Bizottság előzetes véleményének kézhezvételét követően vezetheti be.
(6)	Ha a (4) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által
tervezett, a (4) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB
köteles az Európai Bizottság véleményében meghatározottaknak megfelelően eljárni.
(7)	Ha az (5) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által
tervezett, az (5) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB az
ellenvélemény figyelembe vétele nélkül bevezetheti a tervezetében meghatározott mértékben a
rendszerkockázati tőkepufferrátát azzal, hogy a vélemény figyelembe nem vételét részletesen
indokolja az Európai Bizottság számára.”
(3)	Az MNB tv. 35/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben másik EGT államban székhellyel
rendelkező anyavállalat hitelintézet leányvállalata érintett, a MNB az Európai Bizottsággal
egyidejűleg az ügyben érintett többi illetékes felügyeleti hatóságot is értesíti, egyeztet velük. Ha a
többi érintett illetékes felügyeleti hatóság és az MNB nem ért egyet az Európai Bizottságnak
megküldött javaslat tekintetében, vagy a javaslatnak az Európai Bizottság felé megküldését követő
egy hónapon belül az Európai Rendszerkockázati Testület a rendszerkockázati tőkepuffer
alkalmazását illetően ellenvéleményt fejez ki, akkor az MNB az Európai Bankhatósággal
egyeztetést kezdeményez, amely egyeztetés során az Európai Bankhatóság részéről rögzítésre
kerülő vélemény az MNB-re nézve nem kötelező.
(9)	Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát
mérlegelve a 141/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kapott információkat, és előírhatja a
Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára annak
alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében.
(10)	Az MNB kérheti az Európai Rendszerkockázati Testületet, hogy adjon ki ajánlást egy vagy
több EGT-állam vonatkozásában az MNB által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer
elismerésének érdekében.”
108. §
Az MNB tv. 39. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott
feladatkörében ellátja)
„s) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény”
(hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.)
56
109.	§
Az MNB tv. 40. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az 575/2013/EU
rendelet végrehajtását.”
110.	§
(1)	Az MNB tv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MNB a honlapján közzéteszi
a)	az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett szervezetek és
személyek jegyzékét, ideértve az engedély típusát,
b)	azon külföldi illetékes felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel felügyeleti együttműködési
megállapodást kötött,
c)	a pénzügyi szervezetek és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok
elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,
d)	a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek tőkeszükséglet számításának
felügyeleti felülvizsgálata és értékelése során alkalmazott feltételeket és módszereket,
e)	a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés és a prudenciális
előírások tekintetében a jogszabályokban foglaltak alkalmazására vonatkozó összesített statisztikai
adatokat és kapcsolódó elemzést,
f)	az MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. § (9) bekezdésében meghatározott
feladatkörében a felügyelete alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó ajánlásait,
g)	az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek körét és a vonatkozó mérlegelési
jogkör gyakorlásának módját és elveit,
h)	a javadalmazás tekintetében biztosított felülvizsgálat és értékelés módszertanát és elveit,
i)	a Hpt. és az 575/2012/EU rendelet megsértése következtében, valamint felügyeleti
közigazgatási intézkedések ügyében hozott határozatok számát és jellegét,
j) az 575/2013/EU rendelet Ötödik részének alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 405-409.
cikkének való megfelelés vizsgálatakor alkalmazott általános kritériumokat és módszereket,
valamint az 575/2013/EU rendelet 405-409. cikkének való megfelelés vizsgálata ügyében a
felügyeleti felülvizsgálat eredményének összefoglalását és az 575/2013/EU rendelet 405-409.
cikkének való megfelelés vizsgálatakor hozott elutasító határozatok összegző leírását,
k) az 575/2013/EU rendelet 7. cikk (3) bekezdés a) pontjánál alkalmazott kritériumokat, valamint
az 575/2013/EU rendelet 7. cikk (3) bekezdés vonatkozásában
ka) a mentesített anyavállalatok számát és azon anyavállalatok számát, amelyek leányvállalata
harmadik országban van,
kb) a mentesített anyavállalatok összevont alapon számított szavatoló tőkéjének összesített értékét
és a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéje összegeinek az összesített értékét,
kc) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az összevont alapon számított
szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,
kd) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az 575/2013/EU rendelet 92.
cikke szerinti, összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,
l) az 575/2013/EU rendelet 9. cikk (1) bekezdés vonatkozásában alkalmazott kritériumok,
valamint az 575/2013/EU rendelet 9. cikk (1) bekezdés vonatkozásában
la) a mentesített anyavállalatok számát és azon anyavállalatok számát, amelyek leányvállalata
harmadik országban van,
lb) a mentesített anyavállalatok összevont alapon számított szavatoló tőkéjének összesített értékét
és a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéje összegeinek az összesített értékét,
57
Ic) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az összevont alapon számított
szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,
Id) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az 575/2013/EU rendelet 92.
cikke szerinti, összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,
m) a 33. § (4) bekezdésében meghatározottakkal egyidejűleg
ma) a hitelállomány bruttó hazai termékre vetített százalékos értékét, és annak a hosszú távú
trendtől való eltérését,
mb) az irányadó pufferráta mértékét,
mc) az anticiklikus tőkepufferráta mértékét, és meghatározásának indoklását,
md) a 33. § (5) és a (6) bekezdésében meghatározott időpontokat,
n) ha a Hpt. 92. § (4) bekezdés a) pontja alapján az MNB a 2,5 százalék feletti anticiklikus
tőkepufferráta alkalmazására kötelezi a hitelintézetet, vagy ha az MNB a Hpt. 91. § (3) és (5)
bekezdése alapján anticiklikus tőkepufferrátát határoz meg a hitelintézet harmadik országban
végzett tevékenységére vonatkozóan, akkor
na) az alkalmazandó anticiklikus tőkepufferráta mértékét,
nb) az érintett EGT-állam vagy harmadik ország nevét, amelyben a hitelintézet által végzett
tevékenység kockázattal súlyozott kitettségértékére vonatkozik az anticiklikus tőkepufferráta,
nc) időpontot, amelytől kezdve alkalmazandó az anticiklikus tőkepufferráta, ha az először kerül
meghatározásra vagy ha mértéke növekszik, és
nd) indoklást, ha az nc) alpont szerinti időpont kevesebb, mint 12 hónappal követi ezen
közzétételt,
o)	a 35/A. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferrel kapcsolatban
oa) a rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét,
ob) az érintett hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások körét,
oc) a rendszerkockázati tőkepuffer bevezetésének indokát, ha ennek nyilvánosságra hozatala nem
veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását,
od) a rendszerkockázati tőkepuffer képzésének kezdő időpontját, és
oe) azon EGT-államok és harmadik országok megnevezését, amelyek esetén az MNB elismeri az
általuk meghatározott rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét,
p) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények és a globálisan rendszerszinten jelentős
intézmények nevének naprakész listáját és ez utóbbiak alkategóriákba való besorolását, valamint
q) az irányadó pufferráta meghatározásának alapjául szolgáló módszertant.”
(2)	Az MNB tv. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az MNB a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségének
a)	rendszeresen, de havonta legalább egyszer eleget tesz,
b)	egységes elektronikus elérési helyen, átlátható módon tesz eleget.”
111. §
Az MNB tv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MNB a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során mérlegeli
döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását.”
112. §
(1)	Az MNB tv. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
58
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 190. § és 194-197. § és
a Bszt. 164. § alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, jogerős határozatában megjelöli a
jogsértő természetes személy nevét is.”
(2)	Az MNB tv. 53. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az MNB anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben és Bszt.-ben meghatározott intézkedésről vagy
kivételes intézkedésről, valamint a pénzbírságról hozott határozatát, ha a nyilvánosságra hozatal
a)	aránytalan a természetes személy által elkövetett jogsértéshez képest,
b)	aránytalan veszteséget okoz a természetes és jogi személyekre nézve, vagy
c)	veszélyezteti valamely folyamatban lévő bűnügyi nyomozás sikerességét.
(5)	Az MNB mérlegelése alapján a Hpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott intézkedésről vagy
kivételes intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzététele elhalasztható, ha a jogsértő
magatartás várhatóan rövid időn (legfeljebb 30 napon) belül megszűnik, és a jogsértés nem
veszélyezteti a jogi személy biztonságos működését, ügyfeleinek védelmét, valamint a pénzügyi
közvetítőrendszer stabilitását.
(6)	Az MNB a Hpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott intézkedésekről és kivételes intézkedésekről,
pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és legfeljebb 10 évig nyilvántartja a honlapján.”
113.	§
Az MNB tv. 57. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az MNB által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak,
ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a
részére nyújtott adatok kezeléséhez. Az Európai Gazdasági Térség államaiban (a továbbiakban:
EGT-állam) pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságoknak történő adattovábbítást úgy kell
tekinteni, mintha Magyarország területén belüli és azzal egyenértékű jogi védelmet biztosító
adattovábbításra kerülne sor.”
114.	§
Az MNB tv. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az MNB a 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert
tények alapján megállapítja a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban vagy a
Felügyelet hatósági határozatában meghatározott kötelezettségek megszegését, elkerülését,
elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
a)	a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy, szervezet esetén a 39. §-ban
meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó jogszabály szerinti intézkedést, kivételes
intézkedést alkalmazza, illetve bírságot szab ki, vagy
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó személlyel, szervezettel szemben a következő intézkedéseket
alkalmazza:
ba)	felhívja az előírások pontos, határidőben történő betartására,
bb)	határidő tűzésével kötelezi a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt jogszabálysértés és a
hiányosságok megszüntetésére,
bc)	kötelezi intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására, akár a megtett intézkedésekről való
beszámolási kötelezettség mellett,
bd)	előírja rendkívüli, illetve visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését,
be)	elrendeli a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint a Felügyelet által fogalomból
bevont, de törvényes fizetőeszközre beváltható bankjegyről és érméről engedély nélkül készített
utánzatok megsemmisítését,
59
bf)	bírságot szab ki, vagy
bg)	fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez
(az a) és b) pont a továbbiakban együtt: intézkedés).”
115.	§
Az MNB tv. 76. §-a a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 189. §-ában meghatározott szabálysértés esetén és a Bszt.
164.	§ alapján az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző jogi személy, valamint
betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszközt hitelintézeti engedély hiányában végző
vállalkozás tekintetében a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti év 89. §
(3)	bekezdés b) és d) pontja szerinti nettó árbevételének 10 százalékáig, de legfeljebb a jogsértésből
származó haszon vagy elkerült veszteség - amennyiben meghatározható - kétszereséig terjedhet.
Ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, akkor a bruttó bevétel az anyavállalat
konszolidált beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi bruttó bevétele.
(6)	A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 189. §-ában és a Bszt. 164. §-ában meghatározott
szabálysértés esetén az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző természetes személy
esetében 1.467.550.000 Ft, de legfeljebb a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség -
ha meghatározható - kétszereséig terjed.”
116.	§
(1)	Az MNB tv. 140. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)
„k) a Bszt. 164. §-a alapján hozott határozatokat,”
(2)	Az MNB tv. 140. § (3) bekezdés a következő s)-w) ponttal egészül ki:
(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)
„s) a hitelintézet számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyt, ha a Hpt. 12. § (1)
bekezdésétől - a Hpt. 12. § (2) bekezdése alapján - eltérő induló tőke alkalmazását engedélyezték,
t) a 35/A.§ (2) bekezdésében meghatározott információkat,
u) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények és a globálisan rendszerszinten jelentős
intézmény nevét és azt, hogy a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények melyik
alkategóriába tartoznak,
v) a 35/A. § (1) bekezdésében, a Hpt. 96. § (1) bekezdésében és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdésében
meghatározott felülvizsgálatok eredményét,
w) a Bszt. 110/A. § (4) bekezdése és a 110/B. § (8) bekezdése szerinti mentesítést.”
(3)	Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja)
„b) az Európai Bankhatóságot
ba)	a hitelintézet számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyről, valamint annak
visszavonásáról az indoklással együtt,
bb)	a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe részére
kiadott tevékenységi engedélyről,
60
bc)	a Hpt. 36. § (5) bekezdése szerinti határozatáról,
bd)	a pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozásáról és annak megszűnéséről,
be)	a Hpt. 180. § (5) bekezdése szerinti megállapodásról, ha a megállapodás eredményeként az
MNB látja el az összevont alapú felügyeletet, az összevont alapú felügyelet alatt álló intézmények
esetében csoport szintű belső irányításról, rendszerekről, eljárásokról és mechanizmusokról,
bf)	a Hpt. 204. § (3) bekezdése szerinti intézkedéséről,
bg)	a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése
alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról;
bh)	azon hatóságok nevéről, amelyek a Hpt. 164. § (3) bekezdés b) pontja szerint és az 166. § (2)
bekezdés c) pontja szerint az üzleti titok, vagy a banktitok alóli mentesítés keretében információt
kaptak,
bi)	hitelintézetben megszerzett befolyásoló részesedésről,
bj) azon pénzügyi holding társaságról vagy vegyes pénzügyi holding társaságról, amely az
575/2013/EU rendelet 11. cikke alá tartozik,
bk) ha a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Pkt.) 9. §-a (3), (7) és (11) bekezdését alkalmazza valamely vegyes pénzügyi holding
társaság esetében,
bl) a Hpt. 130. § (5) bekezdésében meghatározott információkról,
bm) a Hpt. 150. § (4) bekezdése alapján hozott engedélyről,
bn) a Hpt. 112. § (9) bekezdése, a 190. §, 204. § (5) bekezdése alapján hozott határozatokról,
bo) a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet vagy befektetési vállalkozás
magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről,
bp) a Hpt. 118. §-a szerinti helyreállítási terv kialakításával és koordinálásával kapcsolatosan
tervezett megbeszélésekről,
bq) a Hpt. 185. § (1) bekezdésének alkalmazásáról,
br) a Hpt. 182. § és Bszt. 163/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárások
működéséről és az MNB által alkalmazott módszerről,”
bs) a 35/A. § (2) bekezdésében meghatározott információkról,
bt) a Hpt. 92. §-ával és a Bszt. 110/C. §-ával kapcsolatos döntésről,
bu) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmény és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény
nevéről és az alkategóriáról, amelyikbe a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik,
bv) a 35/A. §-ban, a Hpt. 96. §-ában, és a Bszt. 110/G. §-ában meghatározott felülvizsgálatok
eredményéről,
bw) ha a Pkt. 9. §-a (3), (7) és (11) bekezdését alkalmazza valamely vegyes pénzügyi holding
társaság esetében,
bx) a Hpt. 12. § (1) bekezdésétől - a Hpt. 12. § (2) és (3) bekezdése alapján - eltérő induló tőkéről,
by) Bszt. 110/A. § (4) bekezdése és a 110/B. § (8) bekezdése szerinti mentesítésről.”
(4)	Az MNB tv. 140. § (4) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(Az MNB tájékoztatja)
„d) az Európai Bankbizottságot a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet
magyarországi fióktelepére kiadott tevékenységi engedélyről,
e)	az Európai Rendszerkockázati Testületet
ea)	a 33. § (4) bekezdése alapján meghatározott negyedéves anticiklikus pufferrátáról, és a 43. § (2)
bekezdés m) pontja szerint nyilvánosságra hozott információkról,
eb)	a Bszt. 110/A. § (4) bekezdése és a 110/B. § (8) bekezdése szerinti mentesítésről
ec)	a 35.§ (2) bekezdésében meghatározott információkról
61
ed)	az egyéb rendszerszinten jelentős intézmény és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény
nevéről és az alkategóriáról, amelyikbe a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik,
ee)	a 35. § (1) bekezdésben, a Hpt. 93. § (9) bekezdésében, valamint a Bszt. 110/D. § (9)
bekezdésében meghatározott felülvizsgálatok eredményéről.”
117.	§
Az MNB tv. 37. alcíme a következő 141/A. §-sal egészül ki:
„141/A. § (1) Az MNB a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörével kapcsolatosan
tájékoztatja
a)	a 35/A. § (1) bekezdésben rögzített határozatának közlése előtt legalább 1 hónappal az Európai
Bizottságot, az Európai Bankhatóságot, az érintett EGT-államnak vagy érintett harmadik országnak
az illetékes vagy a kijelölt hatóságát, ha rendszerkockázati tőkepufferrátát kíván meghatározni vagy
módosítani,
b)	az Európai Bizottságot, az Európai Bankhatóságot, az Európai Rendszerkockázati Testületet és
az érintett EGT-állam illetékes vagy kijelölt hatóságát, ha a 35. § alapján elismeri a másik EGT-
államban meghatározott rendszerkockázati tőkepufferrátát.
(2)	Ha az MNB a 183/A. § alapján anticiklikus tőkepufferátát határoz meg a Magyarországon
székhellyel rendelkező hitelintézetek számára 2016. január 1-jét megelőzően, akkor arról
tájékoztatja az Európai Bizottságot, az Európai Rendszerkockázati Testületet, az Európai
Bankhatóságot és a releváns felügyeleti kollégiumot.
(3)	Ha valamely EGT-állam erre kijelölt hatóság anticiklikus tőkepufferrátát határoz meg 2016.
január 1-jét megelőzően, akkor az MNB azt elismerheti, de az elismeréséről tájékoztatnia kell az
Európai Bizottságot, az Európai Rendszerkockázati Testületet, az Európai Bankhatóságot és a
releváns felügyeleti kollégiumot.”
118.	§
Az MNB tv. 54. alcíme a következő 183/A-183/C. §-sal egészül ki:
„183/A. § (1) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően - a (2), a (3) vagy a (4) bekezdésben
foglalt eltéréssel - az anticiklikus tőkepufferrátát a Hpt. 91. §-a szerinti mértékben legkésőbb 2019.
január 1-jétől állapítja meg.
(2)	Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Hpt. 91.
§-ában meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapíthatja meg:
a)	2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625 %-áig,
b)	2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25 %-áig, valamint
c)	2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875 %-áig,
azzal, hogy 2017. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a Hpt. 90. §-ában
meghatározottak szerint állapítja meg.
(3)	Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Hpt. 91.
§-ában meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapítja meg:
a)	2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625 %-áig,
b)	2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25 %-áig, valamint
c)	2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875 %-áig,
62
azzal, hogy 2018. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a Hpt. 90. §-ában
meghatározottak szerint állapítja meg.
(4)	Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Hpt. 91.
§-ában meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapítja meg:
a)	2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625 %-áig,
b)	2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25 %-áig, valamint
c)	2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3.
bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875 %-áig
azzal, hogy 2019. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a Hpt. 90. §-ában
meghatározottak szerint állapítja meg.
183/B. § Az MNB a 35/A. § (5) bekezdésének megfelelően 3% és 5% közötti rendszerkockázati
tőkepuffert 2015. január 1-jétől írhat elő.
183/C. § A PSZÁF 176. § szerinti megszűnése előtt a pénzügyi felügyeleti feladatainak ellátásával
összefüggésben keletkezett, a PSZÁF nyilvántartásában, irattárában 2013. szeptember 30. napján
fellelhető iratokat az MNB jogosult kezelni.”
119.	§
(1)	Az MNB tv. 185. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„g) az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek
tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális
felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről,”
(2)	Az MNB tv. 185. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„i) az Európai Parlament és Tanács 2009. szeptember 16.-i 2009/111/EK irányelve a 2006/48/EK, a
2006/49/EK és a 2006/74/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes
szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeletei szabályok és válságkezelés
tekintetében történő módosításáról, 1. cikk,”
(3)	Az MNB tv. 185. § a következő q) és r)ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„q) az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 260/2012/EK rendelete az euróátutalások
és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet
módosításáról,
r) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és
befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet
módosításáról.”
120.	§
Az MNB tv.
63
a)	24. § (6) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
2013. évi ... törvény” szöveg,
b)	41. § (1) bekezdésében az „EGT-államon” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térség (a
továbbiakban: EGT) államán” szöveg.
c)	42. § g) pontjában az „a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt
bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására
vonatkozó szabályok ellenőrzése, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése
során észlelt a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás ideértve a továbbiakban a
1031/2010/EU bizottsági rendelet 37-42. cikkében írt bennfentes kereskedelmet, piaci manipulációt,
engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén” szövegrész helyébe az
„az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység észlelése esetén; a bennfentes
kereskedelem vagy piacbefolyásolás (a továbbiakban ideértve a 1031/2010/EU bizottsági rendelet
37-42. cikkében írt bennfentes kereskedelmet, illetve piaci manipulációt) gyanúja esetén; a
bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok
ellenőrzése céljából; továbbá a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében
előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek
korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából” szöveg,
d)	a 42. § h) és j) pontjában az „Európai Gazdasági Térség” szövegrész helyébe az „EGT” szöveg,
e)	43. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés c)-e) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c)-f), h)
és j)-p) pontj a ” szöveg,
f)	46. §-ában a „hatósági eljárás általános” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás és szolgáltatás
általános” szöveg,
g)	68. § (3) bekezdésében a „befejezésekor igazolja” szövegrész helyébe a „befejezésekor
megbízólevele felmutatásával igazolja” szöveg,
h)	a 82. § (1) bekezdésében, a 140. § (8) bekezdésében, a163. § (2) bekezdésében, a 164. § (8)
bekezdés b) pontjában az „Európai Gazdasági Térség” szövegrész helyébe az „EGT” szöveg,
i)	91. § (1) bekezdésében az „engedély nélkül végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a
piacbefolyásolás megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi
kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére” szövegrész helyébe az „engedély nélkül vagy
bejelentés hiányában végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás
megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre, a
vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzésére” szöveg,
j) 92. § (1) bekezdés b) pontjában a „képviselőt vagy kézbesítési megbízottat” szövegrész helyébe a
„képviselőt, kézbesítési meghatalmazottat vagy kézbesítési megbízottat” szöveg,
k) 107. §-ában a „közvetítői vagy hatósági eljárást” szövegrész helyébe a „közvetítői eljárást”
szöveg,
l)	140. § (3) bekezdés h) pontjában a „Hpt. 32/A. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt. 36. §
(5)	bekezdése” szöveg,
m) 140. § (3) bekezdés i) pontjában a „Hpt. 96/B. § (3)-(5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt.
179. § (5)-(7) bekezdése” szöveg,
n) 140. § (3) bekezdés m) pontjában a „Hpt. 168/A. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt.
204. § (5) bekezdése” szöveg,
o) 153. § (4) bekezdésében a „befektetési alapjegy” szövegrész helyébe a „befektetési jegy” szöveg,
p) 159. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Hpt” szövegrész helyébe az „az egyes fizetési
szolgáltatókról szóló 2013. évi ... törvény (a továbbiakban: Fszt.)” szöveg,
q) 171. § (2) bekezdés d) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában az „a Hpt.” szövegrész helyébe
az „az Fszt.” szöveg,
64
r) 176. § (6) bekezdésében a „PSZÁF helyébe az MNB” szövegrész helyébe a „PSZÁF helyébe az
MNB, továbbá a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület helyébe a Pénzügyi
Békéltető Testület” szöveg
lép.
121.	§
Hatályát veszti az MNB tv.
a)	33. § (7)-(9) bekezdése, 171. § (1) bekezdés k) pont kd) alpontja és a 185. § h) pontja,
b)	125. § a) pont aa) alpontjában az „(a továbbiakban: más EGT-állam)” szövegrész,
c)	177. § (3) bekezdésében az „ , amely az MNB eredménytartalékát növeli” szövegrész.
34.	Záró rendelkezések
122. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő harmadik
napon lép hatályba.
(2)	Az 1-21. §, a 25. §, a 27-28. §, 30-45. §, 46. § (1) bekezdése, 47-82. §, 85-86. §, 88-89. §, 91-
106.	§, 107. § (1) bekezdés és a 108-121. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 87. § 2014. január 2-án lép hatályba.
(4)	A 22-24. §, 26. §, 29. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése és a 84. § 2014. március 15-én lép
hatályba.
(5)	A 29. § (1) bekezdése és a 83. § 2014. július 1-jén lép hatályba.
(6)	A 107. § (2) és (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
123.	§
A 104. §, 105. § (1) bekezdése, 106. § (1) bekezdése, 108. §, 111. § és a 120. § c), d) és r) pontja az
Alaptörvény 41. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
124.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek
tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális
felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 260/2012/EK rendelete az euróátutalások
és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet
módosításáról,
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és
befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet
módosításáról.
125.	§
(1)	A Bit. - az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI.
törvénnyel megállapított -
a)	37. § (1) bekezdés l) pontja az „ügyfélnek járó összeget nem vehet át” szövegrész helyett
„ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át” szöveggel,
b)	89. § (2) bekezdés a) pontja a „felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel”
szövegrész helyett a „szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, pénzügyi vagy jogi -
végzettséggel” szöveggel,
65
c)	91/T. § (1) bekezdés a) pontja a „felsőfokú közgazdasági vagy pénzügyi” szövegrész helyett a
„szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, aktuárius szakértő, matematikusi, mérnöki,
jogi vagy pénzügyi -” szöveggel,
d)	91/U. § (1) bekezdés a) pontja a „felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel”
szövegrész helyett a „szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, biztosítási, pénzügyi
vagy jogi - végzettséggel” szöveggel,
e)	231/C. § (3) bekezdése a „szervezetekre vagy személyekre” szövegrész helyett a „biztosítókra”
szöveggel,
f)	231/C. § (4) bekezdés
fa)	nyitó szövegrésze a „szervezetek vagy személyek” szövegrész helyett a „biztosítók” szöveggel,
fb)	a) pontja az „eltérően a vezető aktuárius” szövegrész helyett az „eltérően - kizárólag
üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató biztosító esetén
-	a vezető aktuárius” szöveggel,
fb)	b) pontja az „eltérően a biztosítástechnikai” szövegrész helyett a „eltérően az üzletszerűen
végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében létrejött szerződéses
állomány biztosítástechnikai” szöveggel,
fc)	c) pontja a „tekintetében egy adott ingatlan (telek, épület) értéke az összes bruttó
biztosítástechnikai tartalék 100 százalékáig vehető figyelembe fedezetként” szövegrész helyett a
„tekintetében az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében
létrejött szerződéses állomány összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka 100 százalékban lefedhető
ingatlanokkal” szöveggel,
g)	231/D. § (4) bekezdése a „91/T. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 91/U. § (2) bekezdés b)
pontjában” szövegrész helyett a „91/T. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint 91/U. § (1) bekezdés
b)	pontjában” szöveggel
lép hatályba.
(2)	A Gfbt. - az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI.
törvénnyel megállapított - 69. § (1) bekezdés d) pontja a „könyvvizsgáló - éves gazdálkodási
jelentéssel összefüggő - külön jelentésére vonatkozó” szövegrész helyett a „nyilvántartásokkal
összefüggő biztosítói adatszolgáltatására vonatkozó” szöveggel lép hatályba.
(3)	Nem lép hatályba az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI.
törvény 19. §-a és 51. §-a.
66
1. melléklet a 2013. évi
törvényhez
„2. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez
Kifizetési szorzótényező
A 110/J. § (2) bekezdése szerinti szorzótényezőt a következőképpen kell meghatározni:
a)	ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU
rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált
pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van, a tényező 0;
b)	ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU
rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált
pufferkövetelmény második kvartilisén belül van, a tényező 0,2;
c)	ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU
rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált
pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van, a tényező 0,4;
d)	ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU
rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált
pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van, a tényező 0,6.
A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell
kiszámítani:
Kombinált pufferkövetelmények
a kvartilis alsó határa = -x (Q n - 1)
Kombinált pufferkövetelmények
a kvartilis felső határőr	“	x Q
n
„Q n” az érintett kvartilis sorszáma.”
67
2. melléklet a 2013. évi ...törvényhez
„4. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez
Javadalmazási politika
1.	A befektetési vállalkozás méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és
összetettségének megfelelő módon és mértékben belső szabályzatban meghatározott javadalmazási
politikával rendelkezik.
2.	A javadalmazási politika hatálya a befektetési vállalkozás vezető állású személyeire, a belső
szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra -
ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is - és az előzőekkel azonos
javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akiknek a tevékenysége lényeges
hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázatvállalására.
3.	A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti
annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a befektetési vállalkozás kockázatvállalási limitjeit
meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika a befektetési vállalkozás üzleti
stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az
érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz.
4.	A befektetési vállalkozás a javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat minden olyan
vállalkozás tekintetében alkalmazza, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési
vállalkozással együttesen kiterjed.
5.	A javadalmazási politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a felügyelőbizottság
felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a befektetési vállalkozás belső ellenőrzése
vizsgál felül.
6.	Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a
kétszázmilliárd forintot, akkor javadalmazási bizottságot állít fel, amely felügyeli a
kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását,
valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a
befektetési vállalkozásban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. A
javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az
érintett befektetési vállalkozásban nem látják el szervezeti egység vezetését. Ha a befektetési
vállalkozás igazgatóságában nincs legalább három olyan igazgatósági tag, aki nem látja el
szervezeti egység vezetését, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelő bizottság független
tagjai is részt vehetnek.
7.	A befektetési vállalkozás meghatározza a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás és a
teljesítményjavadalmazás arányát. A befektetési vállalkozás belső szabályzatában rögzíti a teljes
javadalmazáson belül az alapjavadalmazás hányadát, azzal a korlátozással, hogy a
teljesítményjavadalmazás - a 8. pontban meghatározott eltéréssel - nem haladja meg az
alapjavadalmazás 100 százalékát.
8.	A befektetési vállalkozás az alapjavadalmazás legfeljebb 200 százalékát elérő
teljesítményjavadalmazást alkalmazhat, ha
a)	a befektetési vállalkozás közgyűlése arra felhatalmazást ad,
b)	a közgyűlésen megtárgyalt előterjesztés részletesen feltünteti a magasabb
teljesítményjavadalmazás indoklását,
c)	a közgyűlésen a befektetési vállalkozás tagjainak támogató határozata
ca)	legalább 66 százalékos többségű, amely a tulajdoni jogok legalább 50 százalékát jeleníti meg,
vagy
cb)	legalább a képviselt tulajdoni jogok 75 százalékos többségével kerül elfogadásra, és
d)	a befektetési vállalkozás tájékoztatja a Felügyeletet a közgyűlés előterjesztéséről, valamint a c)
pont alapján hozott határozatról.
68
9.	A 8. pont b) alpontja szerinti előterjesztés tartalmazza:
a)	a magasabb alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány szükségességének indoklását,
b)	a javasolt maximális arányt,
c)	az érintett vezető állású személyek és munkavállalók számára, beosztására vonatkozó adatokat,
valamint
d)	a befektetési vállalkozás stabil tőkealapjának fenntartására vonatkozó követelményre gyakorolt
hatást.
10.	A 9. pont c) alpontjában megjelölt személyek sem közvetlenül, sem közvetve nem
gyakorolhatják részvényesi, tulajdonosi vagy tagi szavazati jogaikat a 8. pont c) alpontja szerinti
határozat meghozatalakor.
11.	A Felügyelet értékeli a 8. pont d) alpontja alapján kapott információkat és figyelemmel kíséri a
befektetési vállalkozások javadalmazási gyakorlatát.
12.	A befektetési vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a javasolt magasabb
alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány nem ütközik a befektetési vállalkozás e
törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU
rendeletben meghatározott követelményekkel.
13.	A befektetési vállalkozás a teljesítményjavadalmazás legfeljebb 25 százaléka esetében egy
legalább öt éves időszakra kiterjesztett kifizetéskor az összeg meghatározására a Felügyelet
rendeletében foglalt diszkontrátát alkalmazza.
14.	A 7. és 8. pontokban rögzített korlátozásokat figyelembe véve az alapjavadalmazás olyan
mértékű, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesülhessen, és lehetőség legyen arra, hogy
adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapjavadalmazásból álljon.
15.	Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni a vezető állású személy vagy a
munkavállaló - pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló -, az érintett szervezeti egység és
a befektetési vállalkozás eredményét. A teljesítményértékelés alapja a befektetési vállalkozás
hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelés többéves időtávra terjed ki, és a
teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló
felvételekor egy évre lehet. A befektetési vállalkozás a teljesítményjavadalmazásként szétosztható
összeg meghatározásánál figyelembe veszi a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és
a szükséges likviditást.
16.	A teljesítményjavadalmazás kötelezettség nem vállalható, és nem képezheti részét a jövőbeli
javadalmazási terveknek.
17.	A teljesítményjavadalmazás csak akkor fizethető ki, és a vezető állású személy vagy a
munkavállaló csak akkor jogosult a teljesítményjavadalmazásra, ha
a)	a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzete fenntartható, és
b)	a befektetési vállalkozás, az érintett szervezeti egység és a vezető állású személy vagy
munkavállaló teljesítménye azt indokolttá teszi.
18.	A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a
következőkből áll:
a)	az érintett befektetési vállalkozás részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseiből az érintett
befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével,
illetve a szabályozott piacra be nem vezetett befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött
eszközökből vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökből, és
b)	olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos
tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek
ba)	elsődleges alapvető tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy
bb)	leírhatóak az említett tőkeelemekből, és
amelyek folyamatosan tükrözik a befektetési vállalkozás kitettségeinek minőségét azzal, hogy
ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.
69
19.	Ha a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak
szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott
kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását
csökkenteni kell.
20.	A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát - a belső szabályzatban meghatározott
küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát -
halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy,
munkavállaló tevékenységeitől függően 3 évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a
munkaviszony megszűnésekor, egyébként 3-5 éves időszak alatt kell kifizetni.
21.	A teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehetőség vagy visszafizetési
szabályok alkalmazhatóak. A befektetési vállalkozás a belső szabályzatában konkrét kritériumokat
határoz meg a csökkentési vagy a visszafizetési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van
arra, hogy a vezető állású személy vagy a munkavállaló
a)	olyan magatartás részese volt-e, amely jelentős veszteséget okozott a befektetési vállalkozásnak,
vagy felelős volt-e a befektetési vállalkozás számára bekövetkezett jelentős veszteségért, és
b)	megfelel-e az alkalmasságra és megfelelőségre vonatkozó sztenderdeknek.
22.	A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a befektetési vállalkozás
nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a befektetési vállalkozás
nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika
elveinek teljesülésével.
23.	A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az e törvényben, továbbá a prudens
működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott
követelmények nem teljesítését.
24.	A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt
tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.
25.	Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás
átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes
javadalmazásnak összhangban kell lennie a befektetési vállalkozás hosszú távú érdekeivel, ideértve
a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszafizetési megállapodásokat is.
26.	Ha a befektetési vállalkozás a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak
összhangban kell állnia a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és
hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású
személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás
jár, a befektetési vállalkozásnak a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak
figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 18. pontban meghatározott eszközök
formájában.
27.	A befektetési vállalkozás ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független
az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó
célkitűzések elérésén alapul.
28.	Az ellenőrzési feladatokat (ideértve a belső kontroll funkciót is) és a kockázatkezelési
feladatokat végző munkavállalóknak a javadalmazását - a 29. pontban meghatározott eltéréssel - a
felügyelő bizottság felügyeli, kivéve, ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel.
29.	Ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel, akkor a javadalmazási bizottság
a felelős az érintett munkavállalók javadalmazásának felügyeletéért.
30.	A befektetési vállalkozás vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti
ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait
kiküszöbölné.
31.	Másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe a
befektetési vállalkozás székhelye szerinti állam javadalmazásra vonatkozó jogszabályban foglalt
szabályait alkalmazza.”
70
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Tőkekövetelmény irányelv implementálása és a Tőkekövetelmény rendeletnek való megfelelés a
hazai hitelintézeti szabályozási keretek teljes újragondolását igényelte. Ennek eredményeként a
jelentős módosítások szükségessége miatt indokoltnak tartjuk a jelenleg hatályos, a hitelintézetekről
és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi törvény hatályon kívül helyezését, és egy új
banktörvény (új Hpt.) megalkotását. Az új törvény okán szükségessé válik számos érintett
jogszabály módosítása a hivatkozások javítása érdekében.
A Tőkekövetelmény irányelv és rendelet hatálya kiterjed a hitelintézetek mellett a befektetési
vállalkozásokra is, amely miatt a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Bszt.) jelentős módosítása is szükségessé válik. A Bszt.-t érintő módosítási
javaslatok az új Hpt.-vel összhangban kerülnek kialakításra. A módosítások továbbá lehetőséget
adnak az összevont alapú felügyelet átlátható szabályozásának megteremtésére is, azáltal, hogy
ezen rendelkezések egységesen a Bszt-ben kerülnének meghatározásra, és nem lenne megosztott a
szabályozás a Bszt. és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény között.
Tekintettel arra, hogy 2013. október 1-jétől az MNB látja el a hitelintézetek és a befektetési
vállalkozások felügyeletét, ezért az uniós jogszabályok felügyeleti hatóságra vonatkozó
rendelkezéseinek implementálása kapcsán szükségessé válik a Magyar Nemzeti Bankról szóló
2013. évi CXXXIX. törvény módosítása is. A makroprudenciális hatóságként eljáró MNB
makroprudenciális eszközeinek módosítása és kiegészítése is indokolt az uniós jogszabállyal való
harmonizáció megteremtése érdekében.
A Javaslat tartalmazza továbbá egyes biztosítású törvények felülvizsgálatát a piaci és felügyeletei
tapasztalatok figyelembevételével. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény
módosításának egyik legfőbb célja a jutalékcsalások megelőzése és ennek érdekében a
biztosításközvetítői jutalékra vonatkozó szabályozás alapjainak lefektetése, továbbá az új Polgári
Törvénykönyvvel (a továbbiakban: Ptk.) való összhang megteremtése. A Javaslat mindezek mellett
szöveg és értelempontosító rendelkezéseket tartalmaznak. A kötelező gépjármű-
felelősségbiztosításról szóló törvény módosítása főként a Ptk.-val való összhang megteremtésére
irányul, valamint ügyfélvédelmi szempontú változtatásokat tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
Jogtechnikai módosítások. A jogrend belső konzisztenciáját biztosító módosítások.
A 3. §-hoz
A rendelkezések a társaságok speciális tevékenységére és ügyfélkörére is tekintettel fokozzák a
közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Az Eximbank és a MEHIB Zrt., az érintett belső
szabályzataikban rögzítik a megfelelőségi eljárásokat és többlettőke-követelmény
meghatározásának számítási módját a törvényben nevesített ügyfélkör esetében. A Javaslat további
részei jogtechnikai módosítások. A Javaslat rendelkezik továbbá az összevont szervezet
kialakításának lehetőségéről.
A 4-9. §-hoz
Jogtechnikai módosítások. A jogrend belső konzisztenciáját biztosító módosítások.
71
A 10-12. §-hoz
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása kiegészíti a lakáscélú
felhasználás fogalmáta lakáscélú pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő
finanszírozásával, lízingbe vétel vagy haszonélvezeti jog alapján használt ingatlan felújításával,
korszerűsítésével, lízing kiváltásával, továbbá a lakáscélú hitelek kiváltására felhasznált kölcsön
kiváltásával. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy nem csak lakáscélú kölcsön teljes
kiváltása, hanem részleges kiváltása, előtörlesztése is lakáscélú felhasználásnak minősül.
A 13-20. §-hoz
Jogtechnikai módosítások. A jogrend belső konzisztenciáját biztosító módosítások.
A 21. §-hoz
A biztosításközvetítői jutalékkal történő visszaélések, az ügyfelek sérelmei, a jutalék meghatározása
és elosztása visszatérő problémákat okoznak a piacon. A problémák kiküszöbölése érdekében a
biztosítási szakma képviselőivel egyeztetett és kölcsönösen elfogadott koncepcionális szabályozási
alapok kerültek lefektetésre a Javaslatban. A jutalék fogalma a hitelintézeti jogszabállyal
összhangban, a biztosításközvetítői tevékenységre szabottan került kialakításra. A szabályozás főbb
sarokpontjai: a biztosítóval szerződő biztosításközvetítőre vonatkoznak a rendelkezések és a
megtakarítási jellegű életbiztosításokra terjednek ki, a jutalék szerződésenként értendő, valamint az
egy szerződésre kifizetett jutalék összege nem lehet magasabb az adott szerződésre befolyt díj
összegénél. E rendelkezések a jutalékcsalások megelőzését célozzák.
A Javaslat hatálybalépése 2014. január 1., kötelező alkalmazása kezdő időpontja viszont 2015.
január 1., ezzel biztosítva a megfelelő felkészülési időt.
A 22. §-hoz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez (a továbbiakban: Ptk.) képest speciális
szabály kimondásának indoka, hogy biztosítási jogviszony kizárólag szerződés alapján jöhet létre.
Ha tagsági jogviszonyhoz kötnénk, akkor problémás lenne a tagsági jogviszony keletkezése és
megszűnése a biztosítási jogviszony időbeli hatályát tekintve (mikor kezdődik, mikor fejeződik be a
kockázatviselés), valamint kérdéses lenne az is, hogy milyen következménye van a biztosítási
díjfizetésnek a tagsági jogviszonnyal kapcsolatban. A biztosítási díj és a tagdíj minden esetben
elválik egymástól, mind számvitelileg, mind biztosítási üzemtanilag is. Problémás lehet továbbá a
töredékdíj szabályainak alkalmazása, különös tekintettel arra, ha tagdíjat és biztosítási díjat is
csupán részben fizetnek meg, akkor mikor, milyen jogcímen kell elszámolni az egyes beérkező
befizetéseket. További probléma (különösen a nagy kölcsönös biztosító egyesületeknél), hogy
amennyiben a legfőbb szerv feladatkörébe tartozik a tagfelvétel jóváhagyása, akkor miként
működik a biztosítási jogviszony létrejötte a gyakorlatban (minden egyes biztosítás megkötéséhez
szükséges lenne a legfőbb szerv hozzájárulása).
A 23. §-hoz
A Ptk. bevezeti a „kártalanítás” fogalmát, így szükséges a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységről szóló 2013. LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hasonló tartalmú „kiegyenlítés”
fogalmának „kártalanításra” történő módosítása.
A 24. §-hoz
A módosítás a szöveg egyértelműsítése érdekében szükséges. Ugyanakkor a Ptk-ban foglalt
rendelkezésekkel összhangban - ügyfélvédelmi szempontból - szükséges a biztosításközvetítő
tájékoztatási kötelezettségének kibővítése.
72
A Javaslat a 22. §-sal függ össze.
A 25. §-hoz
A 26. §-hoz
A Ptk.-val összhangban szükséges a Bit. kiegészítése az ügynöknek történő biztosítási díjfizetés
részletszabályaival, mely szabályok a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényből
kerültek átemelésre.
A 27-28. §-hoz
A Bit. egyéb vezetők képzettségi követelményének módosítása szükséges, mivel ezek a vezetők -
az eddig előírtakhoz képest - többfajta végzettséggel is megfelelően el tudják látni a jogszabályban
meghatározott feladataikat. A Javaslat emellett átmeneti szabályt is tartalmaz az előírt
követelményeknek való megfeleléshez szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében.
A 29. §-hoz
Ügyfélvédelmi szempontból a biztosítási szerződésnek szükséges tartalmaznia azt is, ha az élet-,
továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében a technikai kamatláb a
biztosítási szerződés tartama alatti megváltoztatható; a megváltoztatásra azonban csak akkor
kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített
technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.
A Ptk.-hoz képest speciális szabály kimondása szükséges annak érdekében, hogy - a károkozó
biztosított esetén - a biztosítási összeget meghaladóan csak előzetes megállapodás alapján álljon
fenn a biztosító megtérítési kötelezettsége.
A 30. §-hoz
Jogtechnikai módosítások. A jogrend belső konzisztenciáját biztosító módosítások.
A 31. §-hoz
A módosítás indoka, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók minimális biztonsági tőkéjének értékét
az S1 irányelvekből (2002/83/EK irányelv, 73/239/EGK irányelv, 2005/68/EK irányelv) fakadóan -
az EUROSTAT által közzétett európai fogyasztói árindexben bekövetkezett változásokra is
tekintettel - rendszeresen felül kell vizsgálni. Az új összegeket a korábbi Európai Biztosítási és
Foglalkoztatói Nyugdíjpénztári Bizottság (EIOPC) ülésen a résztvevők is elfogadták.
A 32. §-hoz
A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz, illetve átmeneti rendelkezéseket fogalmaz meg a megfelelő
felkészülési idő biztosítása érdekében.
33-39. §-hoz
Jogtechnikai módosítások. A jogrend belső konzisztenciáját biztosító módosítások.
A 40-76. §-hoz
A Javaslat a jogtechnikai módosítások és a jogrend belső konzisztenciáját biztosító módosításokon
túl olyan módosításokat és kiegészítéseket fogalmaz meg, amely a hitelintézeti törvény hasonló
rendelkezéseihez kapcsolódóan a vállalatirányítás, a tőkemegfelelés, a javadalmazás,
kockázatkezelés, összevont alapú felügyelet, valamint felügyeleti intézkedések tekintetében az
uniós joghoz való igazodást célozzák.
A 77-78. §-hoz
73
A módosítás indoka, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók minimális biztonsági tőkéjének értékét
az S1 irányelvekből (2002/83/EK irányelv, 73/239/EGK irányelv, 2005/68/EK irányelv) fakadóan -
az EUROSTAT által közzétett európai fogyasztói árindexben bekövetkezett változásokra is
tekintettel - rendszeresen felül kell vizsgálni. Az új összegeket a korábbi Európai Biztosítási és
Foglalkoztatói Nyugdíjpénztári Bizottság (EIOPC) ülésen a résztvevők is elfogadták.
A 79-81. §-hoz
Jogtechnikai módosítások. A jogrend belső konzisztenciáját biztosító módosítások.
A 82. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy közbeszerzési eljárás keretében benyújtott -
gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó - pályázatukban és az annak alapján megkötött
szerződésben eltérjenek a korábban meghirdetett díjtarifájuktól.
A 83. §-hoz
A biztosítók által beszedett fedezetlenségi díj a Kártalanítási Számla kezelőjét illeti meg. A
hatékonyabb díjbeszedés érdekében - a módosítás hatálybalépése után - a Kártalanítási Számla
kezelője is jogosult lesz a be nem fizetett díj beszedésére, valamint az üzembentartók részletfizetési
lehetőséget kaphatnak.
A 84. §-hoz
A módosítás a kártérítési esetkörök egyértelmű elhatárolását célozza. A gépjármű üzemeltetése
során okozott károk szerződésen kívül okozott károknak minősülnek. A gépjármű-
felelősségbiztosítás keretében a felsorolt szervezetek a gépjármű üzemeltetése során okozott károkat
-	függetlenül a károsult további, illetve egyéb kártérítési igényétől - megtérítik.
A 85. §-hoz
A módosítás indoka, hogy a károsultak téves tájékoztatás alapján - a Kártalanítási Számla kezelője
helyett - gyakran olyan biztosítónál tették meg bejelentésüket, amelynél a károkozó gépjármű
üzembentartója nem rendelkezett a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási
szerződéssel. A biztosítónak mindezidáig nem volt törvényi kötelezettsége, hogy az ilyen
bejelentéseket a Kártalanítási Számla kezelőjéhez továbbítsa. A módosítás - ügyfélvédelmi
szempontból - előírja a továbbítási kötelezettséget.
A 86. §-hoz
A szövegpontosító rendelkezést tartalmazó módosítás célja - az egyértelműsítés érdekében - annak
kimondása, hogy amennyiben a károsult nem kívánja megjavíttatni a gépjárművét, akkor a nettó
kártérítési összeggel szabadon rendelkezhet.
Az eredeti szöveg szövegszerű értelmezése szerint ugyanis a Gfbt. az ÁFA kifizetési kötelezettséget
a fenti esetben is előírja. Ez az értelmezés nyilvánvaló rendellenességet okoz a jogrendszerben,
hiszen a biztosító ebben az esetben olyan ÁFA tartalom kifizetésére lenne köteles, amely ÁFA a
javítási szolgáltatatás elmaradása miatt fel sem merült. Az ilyen esetben a biztosító által kifizetett
ÁFA a károsult jogalap nélküli gazdagodását eredményezné. Az általános forgalmi adóról szóló
2007. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint ugyanis a károsult a kapott kárösszeg
vonatkozásában nem minősül adóalanynak (ezáltal ÁFA fizetésre sem kötelezett), amennyiben
pedig egyéb okból adóalanyisága mégis fennállna, a gépjármű saját megjavítása okán ez esetben
sem keletkezne adófizetési kötelezettsége. Nincs olyan jogszabályi előírás tehát, amely szerint az
államot megillető összeget a költségvetésbe befizetni lenne köteles.
74
Mindezek mellett, ha a kapott összegből a károsult számla nélkül megjavíttatja a járművet, akkor
„nyereségként” megmarad neki az ÁFA összege, tehát az új helyzet még inkább a számla nélküli
kárrendezés irányába terel.
A fenti értelmezési lehetőség okán a Gfbt. 32/A. § (2) bekezdésének 2014. január 1-jén hatályba
lépő szövege éppen, hogy ellentétes a szabályozás eredeti céljával és annak indokolásával is, hiszen
a cél a számla nélküli kárrendezés visszaszorításával megvalósuló gazdaságfehérítés volt.
A fent leírtak miatt - az alapvető jogok biztosa Jelentésében foglaltakkal összhangban - szükséges a
szövegpontosító módosítás.
A 87. §-hoz
A Javaslat a Magyar Biztosítók Szövetsége elkülönített szervezeti egysége vonatkozásában kivezeti
a könyvvizsgáló alkalmazása kötelezettségét, hiszen a könyvvizsgáló alkalmazása felesleges terhet
róna a szervezetre és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró
Magyar Nemzeti Bank így is maradéktalanul eleget tud tenni ellenőrzési kötelezettségének.
A 88-89. §-hoz
Jogtechnikai módosítások. A jogrend belső konzisztenciáját biztosító módosítások.
A 90. §-hoz
A minősített adat védelméről szóló törvény 4. § (2) bekezdése szabályozza a minősített adatok
esetében a minősítői jogkör átruházásának rendjét. A törvény 4. § (2) bekezdésének a) pontja szerint
„Szigorúan titkos” minősítésű adat esetén a Kormány tagja a közigazgatási államtitkárra és a
helyettes államtitkárra, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra ruházhatja át. A szabályozás
jelenleg tehát nem ad lehetőséget arra, hogy a „Szigorúan titkos” minősítési szintű adat esetében az
államtitkárok minősítői jogkörben járjanak el. Tekintettel arra, hogy az államtitkárok általi
minősítés iránt gyakori igény mutatkozik, így indokolt ennek lehetőségét megteremteni.
A 91-93. §-hoz
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása kiegészíti a lakáscélú
jelzáloghitel fogalmát a Hpt. módosításával összhangban a lakáscélra nyújtott jelzáloghitel
kiváltására felhasznált jelzáloghitellel.
A törvény 28. §-ának módosítása alapján a futamidő díjmentes meghosszabbításának lehetőségét
szabályozó rendelkezés minden jelzáloghitelre kiterjed.
A 94-103. §-hoz
Jogtechnikai módosítások. A jogrend belső konzisztenciáját biztosító módosítások.
A 104-121. §-hoz
Többségében jogtechnikai módosításokat tartalmaz, azaz a jogrend belső konzisztenciáját biztosító
módosításokat. Ennek lényege abban áll, hogy a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás kialakítása,
bővítése és változtatása által az MNB akár mint jegybanki intézmény, akár mint pénzforgalmat
konzisztenciában tartó intézmény, akár mint felügyeleti hatóság feladatokat lát el és az ehhez
kapcsolódó végrehajtási, feltételrendszeri és határidőbeli feladatok kerültek módosításra,
pontosításra, rögzítésre. Számos esetben a meglévő szabályok szóhasználati, stilisztikai vagy
alábontási tekintetben kerültek korrigálásra, hogy a jogalkalmazás érthetőbb és könnyebb legyen.
A 122-125. §-hoz
75
A hatályba lépésről, a hatályba nem lépésről, eltérő hatálybalépésről és a sarkalatos jellegről
rendelkezik a záró rendelkezés. Az eltérő hatálybalépés szövegpontosító jellegű rendelkezéseket
tartalmaz.
76