﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13208. számú
törvényjavaslat
a Magyarország és a Moldovai Köztársaság között a szociális biztonságról
szóló egyezmény
kihirdetéséről
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. november
2013. évi ... törvény
a Magyarország és a Moldovai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló
egyezmény kihirdetéséről
1. §
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország és a Moldovai Köztársaság
között a szociális biztonságról szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező
hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„EGYEZMÉNY
MAGYARORSZÁG
ÉS
A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG
KÖZÖTT A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL
Magyarország és a Moldovai Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek)
azon kívánságuktól vezérelve, hogy rendezzék és szabályozzák kapcsolataikat a szociális
biztonság területén,
az alábbiakban állapodtak meg:
I.	RÉSZ
Általános rendelkezések
1.	Cikk
Fogalommeghatározások
(1)	A jelen Egyezmény alkalmazásában:
1
1.	„jogszabályok”: a szociális biztonságnak a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. Cikk)
alá tartozó ágazataira és rendszereire vonatkozó törvények, rendeletek és más általánosan
kötelező érvényű előírások;
2.	„illetékes hatóság": a 2. Cikkben megjelölt jogszabályok által szabályozott ágazatokért
és rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy megfelelő hatóságok;
3.	„teherviselő": az az intézmény vagy az a hatóság, amelynek feladata a jelen
Egyezmény tárgyi hatálya (2. Cikk) alá tartozó jogszabályok végrehajtása;
4.	„összekötő szerv”: az a szerv, amelyet az illetékes hatóságok bíznak meg a kölcsönös
kapcsolatok fenntartásával az Egyezmény végrehajtása érdekében;
5.	„biztosítási idők": a járulékfizetési és ezekkel azonos megítélés alá eső olyan idők,
amelyek a Szerződő Felek jogszabályai szerint annak minősülnek;
6.	„ellátás": az alkalmazandó jogszabályok szerinti nyugdíj és más pénzbeli ellátás,
továbbá ezek valamennyi emelése és korrekciója.
(2)	Az Egyezményben használt más fogalmak és kifejezések jelentése az, amelyet azoknak a
Szerződő Felek jogszabályai tulajdonítanak.
2.	Cikk
Tárgyi hatály
(1)	Jelen Egyezmény az alábbi jogszabályokra terjed ki:
Magyarország tekintetében
i)	a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a
munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra,
valamint
ii)	a társadalombiztosítási nyugellátásokra,
vonatkozó törvényekre és rendeletekre.
a Moldovai Köztársaság tekintetében az állami társadalombiztosítási törvény által
szabályozott területekre:
i)	a biztosítási kötelezettségre és a társadalombiztosítási ellátások fedezetére
fizetendő járulékokra,
ii)	a korbetöltött öregségi nyugdíjra,
iii)	a nem baleset okozta rokkantsági nyugdíjra,
iv)	a hozzátartozói nyugdíjra,
v)	munkahelyi balesetre vagy foglalkozási megbetegedésre.
(2)	Amennyiben jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben említett
jogszabályok nem foglalják magukban a valamely Szerződő Fél és egy harmadik ország által
a szociális biztonságról megkötött egyezményeket vagy más nemzetközi megállapodásokat,
illetve azokat a jogszabályokat, amelyeket ezek hatályba léptetése céljából hoznak létre.
(3)	Az Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek összefoglalják,
módosítják vagy kiegészítik az (l) bekezdésben felsorolt jogszabályokat.
2
(4)	Az Egyezmény hatálya kiterjed az egyik Szerződő Fél azon jogszabályaira is, amelyek a
szociális biztonság új rendszereit vagy ágait határozzák meg. Ebben az esetben ezekről a
módosításokról a Szerződő Fél illetékes hatósága írásban tájékoztatja a másik Szerződő Fél
illetékes hatóságát.
3.	Cikk
Személyi hatály
A jelen Egyezmény alkalmazandó:
a)	mindazon személyekre, akik korábban vagy jelenleg is valamelyik Szerződő Fél
joghatósága alá tartoztak vagy tartoznak, valamint
b)	azon személyekre, akik az ellátásra való jogosultságukat az a) pontban meghatározott
személytől származtatják az adott Szerződő Fél hatályos jogszabályai szerint.
4.	Cikk
Egyenlő bánásmód
Ezen Egyezmény eltérő rendelkezései hiányában az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó
személyeket a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg és
ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott Szerződő Fél állampolgárait.
5.	Cikk
A felségterületek azonos jogállása
(1)	Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, azok az ellátások, amelyek tekintetében
valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint igényjogosultság áll fenn, nem csökkenthetők,
nem módosíthatók, nem függeszthetők fel vagy nem vonhatók meg azért, mert a jogosult a
másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellátások utalása a másik Szerződő Fél állampolgárainak részére a
saját állampolgárokkal azonos feltételek, a nemzeti jogszabályok szerint történik, abban az
esetben is, ha harmadik országban tartózkodnak.
6.	Cikk
Ellátások egybeesésének elkerülése
Ugyanazon jellegű, ugyanazon kötelező biztosítási időből származó több ellátásra vagy
jövedelemre szóló igényjogosultságot a jelen Egyezmény alapján sem megszerezni, sem
fenntartani nem lehet.
7.	Cikk
Tények figyelembe vétele
Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti tény kihat valamely ellátás
összegére, illetve a jogosultságra, a másik Szerződő Félnél bekövetkező azonos tényállást az
első Szerződő Fél úgy veszi figyelembe, mintha a saját területén történt volna.
II.	RÉSZ
Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések
3
8.	Cikk
Általános rendelkezés
Amennyiben e Rész másként nem rendelkezik, az a személy, aki az egyik Szerződő Fél
területén biztosítási kötelezettséggel járó keresőtevékenységet folytat, tekintet nélkül arra,
hogy e tevékenységet milyen jogviszony keretében végzi, e tevékenysége tekintetében
kizárólag e Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik. Ez valamely keresőtevékenység
gyakorlása során akkor is érvényes, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató
székhelye a másik Szerződő Fél területén található.
9.	Cikk
Kiküldöttekre, tengerészekre, repülőgépek hajózó személyzetére és közszolgálati
jogviszonyban álló személyekre vonatkozó különleges rendelkezések
(1)	Ha a személy valamely Szerződő Fél területén bejegyzett munkáltatónál áll
munkaviszonyban, és a munkáltatója e személyt a másik Szerződő Fél területére küldi, hogy
munkát végezzen a részére, az ilyen személyre továbbra is az előbbi Szerződő Fél
jogszabályait kell alkalmazni, úgy, mintha továbbra is az előbbi Szerződő Fél területén
dolgozna, feltéve, hogy a kiküldetés előrelátható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók az önálló vállalkozó másik
Szerződő Fél területén folytatott hasonló, ideiglenes munkavégzésére.
(3)	Az egyik Szerződő Fél területén bejegyzett, a más, illetve saját részére nemzetközi
személy- vagy áruforgalmat végző vállalat utazó vagy repülő személyzetére e Szerződő Fél
jogszabályait kell alkalmazni.
(4)	Az egyik Szerződő Fél zászlaja alatt közlekedő hajón dolgozó munkavállalóra e Szerződő
Fél jogszabályait kell alkalmazni.
(5)	Azok a köztisztviselők, közalkalmazottak és más, velük azonos elbírálás alá tartozó
személyek, akiket tevékenységük végzése érdekében - családtagjaikkal együtt - az egyik
Szerződő Fél hatóságai vagy intézményei a másik Szerződő Fél felségterületére küldenek,
továbbra is a küldő Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva.
10.	Cikk
Diplomáciai küldöttségek és konzuli tisztségviselők
A jelen Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án
aláírt nemzetközi szerződés, illetve a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én
elfogadott egyezmény rendelkezéseit.
11.	Cikk
Kivételek az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések alól
(1)	A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szervek a munkáltató és a
munkavállaló közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére közös megegyezés
alapján a jelen Egyezményben nem szabályozott további kivételeket állapíthatnak meg az
alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó általános rendelkezés alól, azzal a feltétellel, hogy az
érintett személy továbbra is valamelyik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alatt marad,
vagy hatálya alá kerül. A kivétellel kapcsolatosan figyelembe kell venni a foglalkoztatás
jellegét és körülményeit.
4
(2)	A munkavállaló és munkáltatója a mentességre vonatkozó közös kérelmet és az önálló
vállalkozó a mentességre vonatkozó kérelmet azon Szerződő Fél teherviselőjéhez nyújtja be
írásban, amely jogszabályainak alkalmazását kéri.
12.	Cikk
A biztosításra és mentességekre vonatkozó igazolások
(1)	Az Egyezmény 9-11. cikkeiben említett esetekben a munkavállaló és a munkáltató közös
kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére egy megállapított formanyomtatványon kell
kiadni egy olyan, határozott időre szóló igazolást, amely jelzi, hogy az érintett személy az
említett munka tekintetében a Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik; amelyet
Magyarországon: az egészségbiztosítási szerv,
a Moldovai Köztársaságban: az állami társadalombiztosítási szerv
ad ki.
(2)	A kiadott igazolást a kérelmező(k)nek küldik meg, az Egyezmény 9-11. cikkeiben említett
esetekben pedig az igazolás egy példányát megküldik a másik Szerződő Fél fent említett
intézményének.
III.	RÉSZ
Ellátásokra vonatkozó rendelkezések
1.	fejezet
Balesetbiztosítás
13.	Cikk
Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy a munkahelyi baleset vagy
foglalkozási betegség következtében beállt egészségkárosodás mértékének vagy az ellátásra
való igényjogosultságnak a megállapításánál e jogszabályok értelmében a megelőző
munkahelyi balesetet vagy foglalkozási betegséget is figyelembe kell venni, akkor a másik
Szerződő Fél jogszabályai szerinti munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegségeket is
figyelembe kell venni.
(2)	A biztosítási eseménnyel összefüggésben nyújtandó ellátás vonatkozásában illetékes
teherviselő - a rá vonatkozó jogszabályok szerint - az egészségkárosodás mértékének a
munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében beállt változása szerint állapítja
meg az ellátást.
(3)	Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései Magyarország vonatkozásában kizárólag a baleseti
hozzátartozói nyugdíj megállapítására alkalmazhatók.
2.	fejezet
Nyugdíjbiztosítás
14.	Cikk
A biztosítási idők összeszámítása
5
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság
megszerzése, fenntartása vagy újraéledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor e
Szerződő Fél teherviselője - ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján nincsenek meg a
szükséges feltételek az ellátási igényjogosultságra - figyelembe veszi a másik Szerződő Fél
jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az általa alkalmazott
jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek.
(2)	A beszámítandó biztosítási időknek a mértékére a másik Szerződő Fél azon jogszabályai
mérvadók, amelyek szerint azokat megszerezték.
(3)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a jelen Cikk (1) bekezdésének
alkalmazása nélkül is fennáll a teljes ellátásra való igényjogosultság, úgy az ellátást e
Szerződő Fél teherviselője kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok előírásai szerint figyelembe
veendő biztosítási idők alapján állapítja meg.
15.	Cikk
Részellátások megállapítása
Ha az érintett személy csak a biztosítási idők összeszámításának figyelembevételével
rendelkezik az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti teljes nyugdíjra való jogosultsággal,
úgy az adott Szerződő Fél teherviselője kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie
kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett
összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az illetékes teherviselő az így kiszámított
nyugdíjnak kizárólag azon részét folyósítja, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint
megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes
biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel.
16.	Cikk
Az ellátások kiszámításának alapja
Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai az ellátás kiszámítását a jövedelemre, illetve a
befizetett járulékra alapozzák, e Szerződő Fél teherviselője kizárólag a saját jogszabályai
szerinti jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe.
17.	Cikk
1 évnél rövidebb biztosítási időszak
Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el a
365 napot/12 hónapot - feltéve, hogy csak e biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen
ellátásra való igényjogosultság - ennek a Szerződő Félnek a teherviselője a 365 napnál/12
hónapnál rövidebb időszakra nem nyújt semmilyen ellátást. E biztosítási időszakokat a másik
Szerződő Fél a teljesítés és az elszámolás vonatkozásában úgy veszi figyelembe, mintha azok
a saját jogszabályai szerint teljesültek volna.
IV.	RÉSZ
Igazgatási megállapodás és vegyes rendelkezések
18.	Cikk
Összekötő szervek
6
(1)	Az illetékes hatóságok egymás kölcsönös értesítése mellett kijelölik a megfelelő összekötő
szerveket.
(2)	Az összekötő szervek elősegítik a Szerződő Felek illetékes teherviselői közötti
kommunikációt, és segítik egymást az Egyezmény végrehajtásában.
(3)	Az összekötő szervek képviselői felváltva találkoznak a két Szerződő Fél területén az
Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos kérdések megvitatása céljából.
19.	Cikk
Formanyomtatványok és részletes eljárások
(1)	A Szerződő Felek összekötő szervei közösen állapítják meg az Egyezmény
végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat és részletes eljárásokat.
(2)	A Szerződő Felek teherviselői vagy összekötő szervei megtagadhatják a nem a
megállapított formában/formanyomtatványon benyújtott ellátás iránti igény vagy bármely más
kérelem vagy igazolás befogadását.
20.	Cikk
Az ellátások kifizetése
(1)	A Szerződő Felek az ellátásokat közvetlenül a kedvezményezettek számára fizetik ki a
nemzeti jogszabályaiknak megfelelően.
(2)	A Szerződő Felek teherviselői az Egyezmény szerinti ellátásaikat igazgatási kiadásaik
bármiféle levonása nélkül fizetik meg.
21.	Cikk
Statisztikai adatok cseréje
A Szerződő Felek összekötő szervei december 31-ével kicserélik a jelen Egyezmény 12. cikke
szerint kiadott igazolások számára és az Egyezmény értelmében a kedvezményezetteknek
juttatott kifizetésekre vonatkozó éves statisztikákat. E statisztikák tartalmazzák az Egyezmény
értelmében megfizetett ellátástípus alapján meghatározott kedvezményezettek számát és
ellátások teljes összegét. Ezeket a statisztikákat az összekötő szervek által megállapított
formában nyújtják.
22.	Cikk
Igazgatási együttműködés
(1)	Ezen Egyezmény alkalmazásában a Szerződő Felek illetékes hatóságai, valamint
teherviselői egymásnak segítséget nyújtanak a jogosultságok és a kifizetések ezen Egyezmény
alapján történő megállapításában, úgy mintha ezt a saját jogszabályaik alkalmazása során
tennék. Az e cikkben nyújtott segítségnyújtás kölcsönös költségtérítés nélkül történik.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a Szerződő Fél illetékes
hatóságához benyújtott valamely dokumentumot részben vagy egészben mentesíteni kell az
illetékek és díjak, így a konzuli és igazgatási díjak alól, ez a kivétel azon megfelelő
dokumentumokra is vonatkozik, amelyeket a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának vagy
teherviselőjének nyújtanak be a jelen Egyezmény alkalmazása során.
(3)	A jelen Egyezmény alkalmazása során kiállítandó dokumentumok és igazolások
mentesülnek a diplomáciai vagy konzuli hitelesítés alól. Az egyik Szerződő Fél illetékes
hatósága vagy teherviselője által hitelesnek és pontosnak tanúsított dokumentumokat a másik
7
Szerződő Fél illetékes hatósága is hiteles és pontos másolatként fogad el, további hitelesítés
nélkül.
(4)	Az Egyezmény végrehajtása során a Szerződő Felek illetékes hatóságai és teherviselői
közvetlenül kommunikálnak egymással és bármely személlyel függetlenül annak lakóhelyétől.
A kommunikáció a Szerződő Felek által hivatalosan használt nyelvek valamelyikén folyik.
23.	Cikk
Orvosi információk és orvosi vizsgálatok
(1)	Az információkra és dokumentációra irányuló kérelem, valamint azok továbbítása a
Szerződő Felek összekötő szervein keresztül történik.
(2)	Ha valamely Szerződő Fél teherviselője megköveteli, hogy a másik Szerződő Fél területén
tartózkodó igénylő vagy kedvezményezett orvosi vizsgálaton essen át, akkor az utóbbi
Szerződő Fél teherviselője - az előbbi Szerződő Fél teherviselőjének kérésére - intézkedik
arról, hogy ezt a vizsgálatot a saját szabályainak megfelelően elvégezzék. Ha az orvosi
vizsgálat kizárólag az azt kérő teherviselő céljait szolgálja, az adott teherviselő megtéríti a
másik Szerződő Fél teherviselőjének a vizsgálat költségeit. Amennyiben azonban az orvosi
vizsgálat mindkét teherviselő céljait szolgálja, költségek megtérítésére nem kerül sor.
24.	Cikk
A kérelmek azonos elbírálása
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmet a másik
Szerződő Félnek egy olyan teherviselőjénél nyújtották be, amely a rá vonatkozó jogszabályok
szerint jogosult a megfelelő ellátás folyósítása iránti kérelem átvételére, akkor a kérelem úgy
tekintendő, mintha ezt a teherviselőnél nyújtották volna be. Ez a rendelkezés egyéb
kérelmekre, valamint nyilatkozatokra és jogorvoslatokra is megfelelően alkalmazandó.
(2)	Az egyik Szerződő Fél azon hatóságának vagy szervének, amelynél a kérelmet,
nyilatkozatot és jogorvoslatot benyújtották, haladéktalanul továbbítania kell azt a másik
Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy szervéhez, feltüntetve rajta az átvétel napját.
(3)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelem a másik
Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelemnek is minősül. Ez a
rendelkezés nem érvényes akkor, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Fél
jogszabályai szerint megszerzett pénzbeli ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapítását
halasszák el.
25.	Cikk
A kérelem feldolgozása
(1)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél teherviselője egy olyan személytől kap kérelmet, aki a
másik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai értelmében teljesített biztosítási időszakokat,
úgy ez a teherviselő az összekötő szerven keresztül megküldi a kérelmet a másik Szerződő Fél
teherviselőjének, feltüntetve a kérelem kézhezvétele időpontját. A teherviselő a kérelemmel
együtt továbbítja a másik Szerződő Fél teherviselőjének:
a)	bármely olyan, rendelkezésre álló dokumentációt, amelyre a kérelmező
igényjogosultságának megállapításához a másik Szerződő Fél teherviselőjének szüksége
lehet,
b)	a formanyomtatványt, amely különösen az előbbi Szerződő Fél jogszabályai
értelmében teljesített biztosítási időszakokat tünteti fel, továbbá
c)	az ellátásra vonatkozó saját határozatának másolatát, amennyiben hoztak ilyet.
8
(2)	A másik Szerződő Fél teherviselője ezt követően határoz a kérelmező
igényjogosultságáról és az összekötő szerven keresztül tájékoztatja határozatáról az előbbi
Szerződő Fél teherviselőjét. E határozattal együtt - szükség esetén vagy kérelemre -
továbbítja az előbbi Szerződő Fél teherviselőjének:
a)	bármely olyan, rendelkezésre álló dokumentációt, amelyre a kérelmező
igényjogosultságának megállapításához az előbbi Szerződő Fél teherviselőjének szüksége
lehet,
b)	a formanyomtatványt, amely különösen az általa alkalmazott jogszabályok értelmében
teljesített biztosítási időszakokat tünteti fel.
(3)	Azon Szerződő Fél illetékes hatósága, amelynél az ellátások iránti kérelmet benyújtották,
ellenőrzi az igénylőre és családtagjaira vonatkozó információkat. Az ellenőrizendő
információk típusát a két Szerződő Fél összekötő szervei állapítják meg.
26.	Cikk
A végrehajtható döntések és az okiratok elismerése
(1)	Az egyik Szerződő Fél bíróságainak a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó határozatait,
valamint teherviselőinek vagy hatóságainak a társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra
és egyéb követelésekre vonatkozó végrehajtható okiratait a másik Szerződő Fél bíróságai,
hatóságai és más szervei elismerik.
(2)	Az elismerés csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes lenne azon Szerződő Fél
jogszabályaival, illetve közrendjével, amelyben valamely határozatot, vagy okiratot el kellene
ismerni.
(3)	Az (1) bekezdés szerint elismert végrehajtható döntéseket vagy okiratokat a másik
Szerződő Fél felségterületén végre kell hajtani. A végrehajtási eljárás lefolytatására azon
Szerződő Félnek a végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályait kell alkalmazni, amelynek
felségterületén a szóban forgó határozatok és okiratok végrehajtására sor kerül. A döntések
vagy okiratok kiadmányozott példányán feltüntetendő a végrehajthatóságot igazoló záradék
(végrehajtási záradék).
(4)	A teherviselőknek járulékfizetési hátralékokkal összefüggésben az egyik Szerződő Fél
felségterületén támasztott követeléseit a másik Szerződő Fél felségterületén lefolytatandó
végrehajtási, valamint csőd- és egyezségi, felszámolási és végelszámolási eljárások során az
illető Szerződő Fél felségterületén támasztott megfelelő követelésekkel azonos módon kell
figyelembe venni.
27.	Cikk
A kézbesítés és az érintkezés nyelvei
(1)	A Szerződő Felek teherviselői, hatóságai és bíróságai a jelen Egyezmény és az annak
tárgyi hatálya által érintett jogszabályok végrehajtása során a Szerződő Felek hivatalos
nyelvén közvetlenül érintkezhetnek egymással, az érintett személyekkel és azok
képviselőivel. Az illetékes teherviselők és hatóságok az egymás közti érintkezés során az
angol nyelvet is használhatják.
(2)	A Szerződő Felek teherviselői, hatóságai és bíróságai beadványokat és okiratokat nem
utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készültek.
(3)	Az ítéletek, határozatok tértivevényes, egyéb ügyiratok ajánlott levélben is közvetlenül
megküldhetők a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodó személynek.
28.	Cikk
Adatvédelem
9
(1)	Amennyiben a jelen Egyezmény alapján és a két Szerződő Félnél alkalmazott
jogszabályok szerint személyes adatok, így az Egyezmény végrehajtásához szükséges
egészségügyi adatok, továbbítására kerül sor, úgy a Szerződő Felek felségterületén hatályos
jogszabályok figyelembe vétele mellett az alábbi rendelkezések érvényesek:
a)	A jelen Egyezmény, valamint az Egyezmény hatálya alá tartozó jogszabályok végrehajtása
szempontjából az egyik Szerződő Fél adatokat közölhet a másik Szerződő Fél teherviselőivel.
A fogadó Szerződő Fél ezeket az adatokat ilyen célra dolgozhatja és használhatja fel. Minden
egyéb esetben az adatok egyéb teherviselők felé csak az átadó teherviselő előzetes
beleegyezésével, valamint az ezen teherviselőkre vonatkozó hazai jogszabályoknak
megfelelően adhatók át.
b)	A fogadó teherviselő egyedi esetekben és megkeresés alapján tájékoztatja az
adatszolgáltató teherviselőt az átadott adatok felhasználásának céljáról és az ezáltal elért
eredményekről.
c)	Az adatszolgáltató teherviselő köteles figyelemmel lenni a közlendő adatok helyességére,
valamint azoknak az adatszolgáltatással elérni kívánt cél szempontjából való szükségességére.
Ilyen esetben figyelembe kell venni az illető Szerződő Fél mindenkori belső jogszabályai
szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat. Amennyiben kiderül, hogy a közölt adatok
hibásak, vagy hogy olyan adatokat közöltek, amelyeket az adatszolgáltató Szerződő Fél
jogszabályai szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell a
fogadó teherviselőt. A fogadó teherviselő, amennyiben az helyénvaló, köteles az ilyen
adatokat helyesbíteni vagy törölni.
d)	Azon személyt, akire az adatok vonatkoznak, a róla szóló adatokról és azok felhasználási
céljáról, a felhasználás jogalapjáról, időtartamáról továbbá arról, hogy kik és milyen célból
kapják vagy kapták meg az adatokat kérelmére tájékoztatni kell. Egyébként az érintett
személy jogai a személyéről meglévő információkról való tájékozódása tekintetében annak a
Szerződő Félnek a belső jogszabályaihoz igazodnak, amelynek valamely szervétől a
tájékoztatást kérik.
e)	A fogadó fél jogszabályainak megfelelően az átadott személyes adatokat haladéktalanul
törölni kell, ha azok már nem szükségesek azon cél érdekében, amiért közölték őket.
f)	A személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó teherviselő köteles
rögzíteni.
g)	Az átadó és a fogadó teherviselő nemzeti jogszabályai szerint köteles gondoskodni az
átadott személyes adatok hatékony - a jogsértések, így különösen az illetéktelen hozzáférés,
valamint a jogtalan megváltoztatás és az illetéktelen nyilvánosságra hozatal elleni -
védelméről.
h)	Mind az adatátvevő, mind az adatátadó Szerződő Fél köteles - az érintett kérelmére - az
általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A
helyesbítésről vagy törlésről a másik felet haladéktalanul értesíteni kell.
i)	A Szerződő Felek biztosítják, hogy jelen Egyezményben foglalt adatvédelmi
követelményeknek való megfelelést a teherviselőtől független nemzeti adatvédelmi hivatal
ellenőrzi, a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint. Az adatvédelemhez fűződő jogok
megsértése esetén az érintett személyek jogosultak jogorvoslatra, ide értve a bírói
jogorvoslatot is, összhangban a Szerződő Felek nemzeti jogszabályaival.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a vállalati és az üzleti titkokra
is.
29.	Cikk
Pénznem és árfolyamok
10
(1)	A jelen Egyezmény értelmében ellátásra kötelezett teherviselők az ellátásokat a saját
országuk hivatalos pénznemében teljesítik.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél teherviselője a másik Szerződő Fél teherviselője részére
kifizetéseket köteles teljesíteni, úgy ezeket a másik Szerződő Fél hivatalos pénznemében kell
megtenni, feltéve, hogy a másik Szerződő Fél hivatalos pénzneme konvertibilis. Ellenkező
esetben egy másik, konvertibilis pénznemben teljesítendőek ezek a kifizetések.
(3)	Ha az egyik Szerződő Fél rendelkezéseket hoz a devizaforgalom korlátozására, a Szerződő
Felek haladéktalanul intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy biztosíthassák a jelen
Egyezmény rendelkezései szerint mindkét részről járó összegek átutalását.
(4)	A jelen Egyezmény alapján történő átutalásokat azon szabályok alapján kell végezni,
amelyek a Szerződő Felek felségterületein az átutalás időpontjában érvényesek.
30.	Cikk
Visszatérítési kötelezettségek
Ha az egyik Szerződő Fél teherviselője jogalap nélkül vagy tévesen folyósított azonos típusú
pénzbeli ellátást, az így folyósított összeg a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint
folyósított azonos típusú ellátásból az illető teherviselő javára levonható.
31.	Cikk
A vitás kérdések rendezése
A két Szerződő Fél között az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő
vitás kérdéseket az illetékes hatóságok közötti konzultációval kell rendezni.
V.	RÉSZ
Átmeneti és záró rendelkezések
32.	Cikk
Jogosultságok a jelen Egyezmény alapján
(1)	A jelen Egyezmény nem teremt ellátásokra való jogosultságot a hatálybalépését megelőző
időszakra.
(2)	A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt egyedi esetekben hozott, az ellátásokra, illetve az
alkalmazandó jogra vonatkozó döntések a jelen Egyezmény alkalmazását nem akadályozzák.
(3)	Amennyiben a jelen Egyezmény előírásaiból kifolyólag valamely változás adódik, a jelen
Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított ellátások - kérelemre - újra megállapíthatók.
(4)	Ha a (3) bekezdés szerinti újramegállapítás eredményeként ellátás nem lenne
megállapítható vagy annak összege a jelen Egyezmény hatálybalépése előtti időszakban
utoljára folyósított ellátás összegénél alacsonyabb lenne, úgy az ellátás továbbra is az eddigi
összegben folyósítandó.
33.	Cikk
Magyarország jelen Egyezménnyel kapcsolatos különleges európai uniós kötelezettségei
Jelen Egyezmény nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország
európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Egyezmény rendelkezései nem
idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik vagy bármilyen más módon
befolyásolják Magyarországnak az Európai Unió alapját képező szerződésekből származó
kötelezettségeit.
11
34.	Cikk
Az Egyezmény hatályba lépése
(1)	Jelen Egyezményt meg kell erősíteni.
(2)	A lefolytatott szükséges belső eljárásról a Szerződő Felek írásban, diplomáciai úton
értesítik egymást.
(3)	Jelen Egyezmény a megerősítésről szóló utolsó értesítés megküldésének hónapját követő
negyedik hónap első napján lép hatályba.
35.	Cikk
Az Egyezmény időbeli hatálya
(1)	A jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik.
(2)	Mindkét Szerződő Fél jogosult a jelen Egyezményt - diplomáciai úton - bármely naptári
év végére három hónapos határidővel írásban felmondani.
(3)	Ha az Egyezmény felmondás miatt hatályát veszti, úgy annak rendelkezései a felmondás
időpontjáig megszerzett ellátásra való igényjogosultságok és megállapított ellátások
tekintetében továbbra is érvényben maradnak. A jelen Egyezmény megszűnése előtt
benyújtott igények az Egyezmény rendelkezései alapján kerülnek elbírálásra és folyósításra
függetlenül attól, hogy az érintett személy mely Szerződő Fél területén tartózkodik.
Fentiek hiteléül a Szerződő Felek kellő jogkörrel felruházott meghatalmazottai a jelen
Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Készült Chisinauban, 2013. november 28-án két eredeti példányban, magyar és moldovai
nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
(aláírások)”
4.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § az Egyezmény 34. cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	Az Egyezmény, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter
gondoskodik.
12
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyarország és a Moldovai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény
(a továbbiakban: Egyezmény) közvetlen célja a két ország között a szociális biztonsági
kapcsolatok rendezése. Az egyezménnyel elérni kívánt közpolitikai cél a két ország szociális
biztonsági rendszerei koordinációjának elsődlegesen a másik ország területén vállalt
munkavégzéssel kapcsolatos elősegítése, és ez által kiemelten a magyar-moldovai gazdasági
kapcsolatok fejlesztése volt.
Az Egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások a moldovai fél kezdeményezését követően
2011-ben kezdődtek.
Az új szociális biztonsági egyezmények létrehozása során hangsúlyozottan tekintettel kell
lenni azokra a szociális biztonsági koordinációs eszközökre - alapvetően a szociális
biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletre -, amelyekkel az Európai Unió tagállamai között szabályozzák a személyek
szabad áramlásához kapcsolódó eljárásokat. Így meghatározó jellegű:
•	az alkalmazandó jog egyértelmű meghatározása a másik ország területén való
munkavégzés, illetve az azzal összefüggő tartózkodás esetében (főszabályként a
foglalkoztatott személyre a munkavégzés helye szerinti jogszabályok vonatkoznak, az
ez alóli kivételeket egyértelműen rögzíteni kell),
•	az ellátásokra való jog biztosítása,
•	a már megszerzett jogok fenntartása,
•	a jogosultsági időtartamok összeszámítása,
•	az ellátásokhoz való hozzáférés Magyarországon kívül,
•	az arányos teherviselés.
Ezen elvek az EU tagállamokkal és más európai országokkal fennálló szociális biztonsági
koordinációs kapcsolatokban is meghatározóak.
A két ország közötti munkaerőmozgás tekintetében az Egyezmény lehetővé teszi, hogy az
alkalmazottak, illetve önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyek vonatkozásában
korszerű, a befektetések szempontjából is kedvező kereteket biztosító szociális biztonsági
szabályozás érvényesüljön. A pozitív gazdasági hatások mellett az Egyezmény hatálya alá
kerülő személyek is élvezhetnék az Egyezményből származó előnyöket, mivel a másik
szerződő állam területén szerzett biztosítási időik összeszámítása révén többen szereznének
nyugdíjjogosultságot, amelyre eddig esetleg ennek hiányában nem lett volna mód.
Az Egyezmény hatálya a munkahelyi balesetekkel és foglalkozási betegségekkel összefüggő
ellátások jogosultsági szabályainak koordinációjára is kiterjed, ugyanakkor az előkészítő
tárgyalások során a felek egyetértettek abban, hogy az Egyezmény hatálya nem tud kiterjedni
az egészségbiztosítási ellátásokra. Nem kerülnek koordinálásra továbbá a megváltozott
munkaképességű személyek részére biztosított ellátások és a munkanélküli ellátások nemzeti
szabályai sem, mert ezek az ellátások azokat a nemzeti törekvéseket szolgálják, amelyek a
munkavállalóknak a nemzeti munkaerőpiacra való visszavezetését teszik lehetővé.
13
A Moldovai Köztársasággal megkötött Egyezmény ennek megfelelően a fentiekben említett
elveket a legmesszebbmenőkig figyelembe vette. Az Egyezmény várhatóan jótékony hatást
gyakorol a kétoldalú kapcsolatokra, az új szabályrendszer az Egyezmény hatálya alá kerülő
személyek számára is fontos jogosultságokat biztosítana és a befektetéseket ösztönző
gazdasági környezet kialakításában is szerepet vállalna.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Egyezmény a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
(a továbbiakban: Nszt.) 2. § a) pontja szerinti nemzetközi szerződésnek minősül, arra ennek
megfelelően az Nszt. előírásai vonatkoznak.
Az Nszt. 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdés b) pontjára való tekintettel a
nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés
szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi
szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad.
Az Egyezmény előkészítését célzó tárgyalások befejeződésére való tekintettel, az Egyezmény
végleges szövegének megállapítása (aláírása), továbbá az szükséges, hogy az aláírást
követően az Egyezmény hatálybalépése érdekében annak kötelező hatályát az Országgyűlés -
az Egyezmény kihirdetéséről (és a kötelező hatály elismerésére való felhatalmazásról) szóló
törvényjavaslat elfogadása útján - elismerje. A Kormány így az Egyezmény végleges
szövegének megállapítását követően a törvényjavaslatot benyújtja az Országgyűlésnek az
Egyezmény kötelező hatályának elismerése céljából.
A 2. §-hoz
Az Egyezményt annak az állampolgárok jogait és kötelezettségeit közvetlenül érintő jellegére
tekintettel, mint törvényhozási tárgykörbe tartozó normát törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A paragrafus az egyezmény hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza.
Az Egyezmény a fogalom-meghatározásokat követően (1. Cikk) rögzíti, hogy hatálya azon
jogszabályokra terjed ki, amelyek a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott öregségi
és hozzátartozói nyugellátásokat szabályozzák (2. Cikk). Az Egyezmény személyi hatálya (3.
Cikk) kiterjed mindazokra, akik az Egyezmény tárgyát képező jogszabályok hatálya alá
tartoznak vagy tartoztak, valamint azon személyekre, akik jogaikat ilyen személyektől
származtatják.
Az Egyezmény az egyenlő bánásmód alapelvén (4. Cikk) nyugodva szabályozza az
alkalmazandó jog egyértelmű meghatározását a másik ország területén való munkavégzés,
illetve az azzal összefüggő tartózkodás esetében (főszabályként a foglalkoztatott személyre a
munkavégzés helye szerinti jogszabályok vonatkoznak, az ez alóli kivételek pontos
meghatározásával), továbbá a nyugdíjbiztosítás terén felmerülő kétoldalú koordinációs
kérdéseket. Az Egyezmény rögzíti a felségterületek azonos jogállását és az ellátások
14
egybeesésének elkerülését, illetve a tények figyelembe vételének szabályait (5-7. Cikkek),
biztosítva, hogy a jogosultak ellátásaik tekintetében a két ország szociális biztonsági
jogszabályainak alkalmazása során azonos jogokkal és kötelezettségekkel kerüljenek
elbírálásra. Az Egyezmény garantálja az ellátások kifizetésének biztonságát (5. Cikk) is,
hiszen az ellátások a másik szerződő állam területén tartózkodó személyek számára is az
ellátást folyósító állam területén tartózkodó személyekre vonatkozó feltételekkel azonos
módon kerülnek folyósításra és azok nem csökkenhetők arra tekintettel, hogy a biztosított a
másik ország területén tartózkodik az ellátásnyújtás során, ez a szabály az Egyezmény
esetleges megszűnését követően is alkalmazásban marad (35. Cikk).
Az Egyezmény szövegét megállapító tárgyalások során - általános szociális biztonsági
szerződéses gyakorlatunknak megfelelően - a moldovai féllel olyan szöveg került
kialakításra, amely elsősorban a két ország szociális biztonsági rendszerei koordinációjának a
másik ország területén vállalt munkavégzéssel kapcsolatos elősegítését tűzi ki célul. Az
Egyezmény hatálya a munkahelyi balesetekkel és foglalkozási betegségekkel összefüggő
ellátások és jogosultságok szabályainak koordinációjára is kiterjed, ugyanakkor az előkészítő
tárgyalások során a felek egyetértettek abban, hogy az Egyezmény hatálya nem tud kiterjedni
az egészségbiztosítás szabályaira általában. Nem kerülnek koordinálásra továbbá a
megváltozott munkaképességű személyek részére biztosított ellátások és a munkanélküli
ellátások nemzeti szabályai sem, mert ezek az ellátások azokat a nemzeti törekvéseket
szolgálják, amelyek a munkavállalóknak a nemzeti munkaerőpiacra való visszavezetését
teszik lehetővé a nemzeti szabályozórendszerekben.
A másik ország területén való munkavégzéssel kapcsolatban az alkalmazandó jog szabályai
között jelen Egyezmény az európai normáknak megfelelően - és más hatályos kétoldalú
egyezményekhez hasonlóan - főszabályként (8. Cikk) kimondja, hogy a munkavállaló (önálló
vállalkozói tevékenységet folytató személy) biztosítási kötelezettsége annak a szerződő
államnak a jogszabályaihoz igazodik, amelynek területén az illető személy a jövedelemszerző
tevékenységet folytatja, akkor is, ha az érintett személy lakóhelye vagy a munkáltató
székhelye a másik szerződő állam területén van. Az általános szabály alól kivételt képeznek
(9-10. Cikk) többek között a másik szerződő fél területére kiküldött, közszolgálatban
foglalkoztatott személyek, a munkaadó által a másik ország területére munkavégzés céljából
kiküldött munkavállalók (önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyek), a vízi, légi
járműveken foglalkoztatottak biztosítására vonatkozó rendelkezések.
Az ellátásokra vonatkozó rendelkezések (13-17. Cikk) körében a baleset- és nyugdíjbiztosítás
speciális kérdései (biztosítási idők összeszámítása, az ellátások kiszámítása és az egy évnél
rövidebb biztosítási időszakok rendezése) szerepelnek. E rész legfontosabb szabályozási
pontja, hogy a modern szociális biztonsági egyezményes elvek szerint az ellátások
megállapítása arányosan (a pro rata temporis elv alapján) történik. Abban az esetben, ha a
nyugellátásra való jogosultságot nem lehet megszerezni a kizárólag egyik szerződő államban
megszerzett szolgálati idők alapján, lehetőség nyílik arra, hogy az egyes országok ellátást
nyújtó teherviselői figyelembe vegyék a másik ország biztosítási rendszerében szerzett
szolgálati időt is. Az Egyezmény alapján alkalmazandó nyugdíj megállapítási szabályok révén
a magyar és a moldovai teherviselő intézmények az általuk alkalmazott jogszabályok szerint
megszerzett szolgálati időket arányosítják a két országban megszerzett szolgálati idők
összegéhez. Ezt az arányt ezt követően érvényesítik azon (elméleti) összeg tekintetében,
amelyet akkor állapítanának meg, ha az összeszámított szolgálati időket kizárólag a saját
területükön szerezte volna a biztosított.
15
Az Egyezmény végrehajtásához szükséges általános elveket igazgatási rendelkezéseket,
részletszabályokat külön igazgatási megállapodás tartalmazza, amely meghatározza a
Szerződő Államok hatóságai és teherviselői közötti együttműködés szabályait.
Az Egyezmény szabályozza az összekötő szervek kijelölésének előírását (18. Cikk), az
egyezmény végrehajtásában alkalmazott formanyomtatványok és részletes eljárások
keretszabályait (19. Cikk ), az ellátások kifizetésének elveit (20. Cikk), a statisztikai adatok
cseréjének előírását (21. Cikk), a végrehajtás során elengedhetetlen igazgatási együttműködés
elveit (22. Cikk), továbbá az orvosi információk és orvosi vizsgálatok (23. Cikk) és a
kérelmek azonos elbírálásának, feldolgozásának (24-25. Cikkek) szabályait. Az Egyezmény
úgyszintén rendelkezik a végrehajtható döntések és az okiratok elismeréséről (26. Cikk), a
kézbesítés és az érintkezés nyelveiről (27. Cikk).
Az Egyezmény az adatvédelem vonatkozásában részletes, az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseivel
összhangban álló rendelkezéseket állapít meg (28. Cikk).
Az Egyezmény szabályokat tartalmaz a pénznem és árfolyamok, a visszatérítési
kötelezettségek, a vitás kérdések rendezésének elvei (29-31. Cikkek) tekintetében is.
Az átmeneti és záró rendelkezésekben (32-35. Cikkek) a hatálybalépés és az időbeli hatály,
továbbá Magyarország Európai Uniós kötelezettségeinek rögzítése szerepelnek.
Az Egyezményben alkalmazott szociális biztonsági koordinációs rendelkezések teljes
mértékben összhangban vannak az Unió joga szerinti szabályozás elveivel, és az Európai
Unió Bírósága által C-55/00. sz. Gottardo ügyben hozott ítéletében foglaltakkal. Az
Egyezmény ún. EU klauzula révén kimondja, hogy az Egyezmény nem befolyásolja azokat a
kötelezettségeket, amelyek Magyarország Európai Uniós tagságából fakadnak. A fenti cikk
Egyezményben való megjelenítésével Magyarország eleget tesz a szociális biztonsági
rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet 72. cikk a) pontja alapján az igazgatási bizottság által elfogadott, P1.
ajánlásban foglaltaknak.
A 4. §-hoz
A 4. § rendezi, hogy a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, azzal a kivétellel,
hogy az Egyezmény a mindkét ország törvényhozó testületének döntését követően a kötelező
hatály elismeréséről (megerősítésről) szóló utolsó értesítés megküldésének hónapját követő
negyedik hónap első napján lép hatályba. A lefolytatott szükséges belső eljárásról a Szerződő
Felek írásban, diplomáciai úton értesítik egymást.
16