﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13215. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról
Előadó: Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
2013. november
2013. évi ... törvény
a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról
Az Országgyűlés a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése és a
kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, a kommunista hatalombirtokosok
előjogainak lebontása és a még köztünk élő bűnösök felelősségre vonása érdekében az
Alaptörvény végrehajtására az Alaptörvény U) cikk (3) bekezdése alapján a következő
törvényt alkotja:
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
1.	A Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogállása és hatásköre
1.	§
(1)	A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a kommunista diktatúrával
kapcsolatos állami emlékezet megőrzésével, valamint a diktatúra hatalmi működésének
feltárásával foglalkozó testület. A Bizottság jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és e
törvény határozza meg.
(2)	A Bizottság tevékenysége során minden más szervezettől független.
(3)	A Bizottság általános hatáskörrel ellátja a kommunista diktatúrák hatalmi működésének, a
hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepének feltárását, és tevékenysége
eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.
(4)	A Bizottság tagjainak javaslatára önállóan, valamint az Országgyűlés kérésére
megállapításokat, jogalkotási javaslatokat tesz, jelentéseket készít, amelyekkel elősegíti a
kommunizmus bűneinek feltárását, ezáltal pedig a demokratikus jogállamiság kiteljesedését.
(5)	A Bizottság kutatásai alapján a büntetőjogilag felelősnek tartott személyekkel szemben
büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezheti a legfőbb ügyésznél.
(6)	A Bizottság az Alaptörvény U) cikk (3) bekezdése alapján kutatással alátámasztott átfogó
jelentésben meghatározza és közzéteszi különösen, hogy mely szerepek, megbízatások,
foglalkozások, tisztségek betöltése minősül kommunista hatalombirtoklásnak és mely
szervezetek minősülnek kommunista hatalombirtokosnak. A jelentés bíróság vagy más
hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadható meg.
(7)	A Bizottságnak az Alaptörvény U) cikk (4) bekezdése alapján közzétett tényállításai
bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatók meg.
2.	§
(1)	A Bizottság a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet. A Bizottság
költségvetését úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen kevesebb az előző évi központi
költségvetésben megállapított összegnél.
(2)	A Bizottság részére e törvényben foglaltakon túlmenően további feladatot törvény csak
úgy állapíthat meg, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg
biztosítj a.
3. §
1
A Bizottság székhelye Budapest.
2. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és tagjainak jogállása
4.	§
A Bizottságnak öt tagja van. A Bizottság az elnökből, az elnökhelyettesből, a választott és a
megbízott tagokból áll.
5.	§
A Bizottság tagjai függetlenek, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek vannak
alárendelve.
6.	§
(1)	A Bizottság tagjává válhat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - minden olyan
büntetlen előéletű és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár,
aki
a)	jogi vagy osztatlan illetve mesterképzésben szerzett társadalomtudományi felsőfokú
végzettséggel rendelkezik, és
b)	kiemelkedő tudású elméleti szakember, aki legalább öt éves, jogi vagy
társadalomtudományi szakterületen folytatott gyakorlattal rendelkezik, melyet olyan
munkakörben végzett, amely betöltésének feltétele a jogi vagy társadalomtudományi
felsőfokú végzettség.
(2)	A Bizottságnak nem lehet tagja, aki 1972. február 14-e előtt született.
7.	§
(1)	A Bizottság választott tagjainak és elnökének megbízatási ideje kilenc év. A Bizottság
elnökét és két tagját az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával
választja meg.
(2)	A Bizottság tagja és elnöke tisztségében egyszer választható újra vagy bízható meg.
(3)	A Bizottság választott tagjaira és elnökére
a)	legfeljebb hatvan, de legkésőbb harminc nappal a tagok megbízatása időtartamának
letelte előtt,
b)	az a) pontban nem említett esetekben a megbízatás megszűnéséről való
tudomásszerzéstől számított harminc napon belül,
az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság (a továbbiakban:
jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot.
(4)	A jelölőbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési
képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.
(5)	A jelölőbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat rendelkezik arról, hogy
mennyi idő áll az országgyűlési képviselőcsoportok rendelkezésére a jelölőbizottsági tagok
jelölésére. A jelölési folyamat megkezdhető abban az esetben is, ha valamely
képviselőcsoport nem jelöl tagot a jelölőbizottságba az országgyűlési határozatban
meghatározott határidőn belül.
2
(6)	Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés szerinti határidőn belül nem tud két tagjelöltet és
elnökjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a második jelölési körben a szavazati mérték legalább
kétharmadával j avasolhat jelöltet.
(7)	Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés szerinti esetekben a második jelölési körben sem tud
nyolc napon belül két jelöltet állítani, akkor a mandátuma megszűnik, és új jelölőbizottságot
kell felállítani.
8. §
(1)	Az Országgyűlés a Bizottság választott tagjait és elnökét a megválasztásukhoz szükséges
feltételek megvizsgálását követően, a nemzetbiztonsági ellenőrzésük eredményének
figyelembe vételével, az Országgyűlés kutatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó állandó
bizottsága véleményének ismeretében választja meg.
(2)	A Bizottság választott tagjának és elnökének jelölt személy igazolja a megválasztásához
szükséges feltételek fennállását, amely adatok nyilvánosak.
(3)	A Bizottság választott tagjának és elnökének jelölt személy nemzetbiztonsági ellenőrzését
az Országgyűlés elnöke kezdeményezi. A Bizottság választott tagjának és elnökének jelölt
személy nemzetbiztonsági ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi.
(4)	Ha az Országgyűlés a jelöltet nem választja meg, a jelölő bizottság új javaslatot tesz.
9.	§
(1)	A Bizottság egy-egy tagja a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügyért
felelős miniszter megbízása alapján tölti be tisztségét. A megbízás kilenc évre szól.
(2)	A Bizottság megbízott tagjának jelölt személy igazolja a megbízásához szükséges
feltételek fennállását, amely adatok nyilvánosak.
(3)	A Bizottság megbízott tagjának jelölt személy nemzetbiztonsági ellenőrzését az
Országgyűlés elnöke kezdeményezi. A Bizottság megbízott tagjának jelölt személy
nemzetbiztonsági ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, amely az Országgyűlés
elnökét, valamint az (1) bekezdés szerint a Bizottság megbízott tagja megbízására jogosult
személyt értesíti a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményéről.
10.	§
A Bizottság tagja hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
11. §
(1)	A Bizottság tagja tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi
oltalom alá eső szellemi tevékenységen kívül más kereső tevékenységet nem folytathat.
(2)	A Bizottság tagja nem lehet köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár,
közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes,
polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő,
az Európai Parlament tagja, helyi vagy megyei önkormányzati képviselő.
(3)	Ha a Bizottság tagjával kapcsolatban az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott
összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a hivatalba lépését követő harminc napon belül meg kell
szüntetnie.
3
(4)	Ha a Bizottság tagjával kapcsolatban tevékenysége során az (1) vagy (2) bekezdésben
meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul, de legkésőbb az
összeférhetetlenség kezdetétől számított harminc napon belül meg kell szüntetnie.
12. §
(1)	A Bizottság tagja a megválasztását, megbízatását követő harminc napon belül, majd ezt
követően minden évben január 31-ig, az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával
azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.
(2)	A Bizottság tagja a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő
házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a Bizottság tagja
vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3)	A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű
másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a főigazgató a Bizottság
munkaszervezeteként működő Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala (a továbbiakban:
Hivatal) honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Bizottság
tagja megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(4)	A vagyonnyilatkozatokat a Hivatalt vezető főigazgató kezeli. A főigazgató a Bizottság
volt tagjának, valamint családtagjának vagyonnyilatkozatát a Bizottság tagja megbízatásának
a megszűnését követő egy évig őrzi.
13.	§
A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén annak teljesítéséig a Bizottság tagja a
tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, és díjazásban, valamint juttatásban nem
részesülhet.
14.	§
(1)	A Bizottság elnöke államtitkári, a Bizottság tagja a helyettes államtitkárt megillető
díj azásra és juttatásokra j ogosult.
(2)	A Bizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való
jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, díjazása
nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül. A
Bizottság tagja megbízatásának időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
(3)	A Bizottság tagjának minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.
15.	§
A Bizottság tagja az Alaptörvényben és e törvényben meghatározott hatáskörök gyakorlása
során kifejtett tevékenysége, az általa közölt tény vagy vélemény miatt bíróság vagy hatóság
előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre, e tény vagy
vélemény miatt a Bizottság tagja ellen bíróság vagy hatóság előtt eljárás nem indítható. Ez a
mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a
rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a Bizottság tagjának polgári jogi felelősségére.
16.	§
(1)	A Bizottságban betöltött tagság megszűnik
a)	az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével,
4
b)	a megbízatási időtartam leteltével,
c)	halállal,
d)	lemondással,
e)	összeférhetetlenség miatt a megbízatás megszűnésének megállapításával,
f)	ha a Bizottság tagja megbízatásához, megválasztásához szükséges feltételek már nem
állnak fenn,
g)	ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a
vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.
(2)	Ha a Bizottság Országgyűlés által választott tagjának tagsága az (1) bekezdés b) pontja
alapján szűnik meg, és a megbízási időtartam leteltéig az Országgyűlés a Bizottság új tagját
nem választja meg, az érintett tag megbízatása az utódja megválasztásáig meghosszabbodik.
Ha a Bizottság Országgyűlés által választott több tagjának szűnik meg egyidejűleg a
megbízatása, mint ahány tagot az Országgyűlés a határidőig választ, a fiatalabb tag
megbízatása hosszabbodik meg.
(3)	Ha a Bizottság Országgyűlés által választott több tagjának szűnik meg a megbízatása, az
Országgyűlés először a Bizottság azon tagjának utódját választja meg, akinek a megbízatása
korábban szűnt meg vagy hosszabbodott meg, illetve korábban szűnne meg.
(4)	A Bizottság Országgyűlés által választott tagja megbízatásának a megszűnését az (1)
bekezdés e), f) és g) pontjában meghatározott esetben az Országgyűlés összeférhetetlenségi
ügyekkel foglalkozó bizottságának javaslatára az Országgyűlés köteles megállapítani. Az
eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozat-tételi eljárására
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5)	A Bizottság nem választott tagja megbízatásának a megszűnését a (1) bekezdés e), f) és g)
pontjában meghatározott esetben az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó
bizottságának javaslatára a megbízást adó, 9. § (1) bekezdése szerinti személy köteles
megállapítani. Az eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi,
vagyonnyilatkozat-tételi eljárására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
17.	§
A lemondást a Bizottság tagja a Bizottság elnökével, a Bizottság elnöke az Országgyűlés
elnökével vagy a megbízást adó, 9. § (1) bekezdése szerinti személlyel írásban közli. A
lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A lemondást nem kell
indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának napjával szűnik meg.
3.	A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke és elnökhelyettese
18.	§
A Bizottság elnöke
a)	összehangolja a Bizottság tevékenységét,
b)	összehívja és vezeti a Bizottság ülését,
c)	meghatározza a Bizottság ülésezési rendjét, napirendjét,
d)	javaslatot tesz a Bizottság ügyrendjére,
e)	javaslatot tesz a Bizottság tagjai által vezetett munkacsoportok összetételére,
f)	javaslatot tesz a Bizottság és a Hivatal éves kutatási munkatervére,
g)	képviseli a Bizottságot az Országgyűlés és más szervek előtt,
h)	irányítja a Hivatalt,
i)	ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Bizottság ügyrendje számára előír.
5
19. §
(1)	A Bizottság elnökének munkáját az elnökhelyettes segíti.
(2)	Az elnökhelyettest a Bizottság tagjai sorából az elnök javaslatára a Bizottság választja
meg.
(3)	Az elnökhelyettes a Bizottság elnökének akadályoztatása esetén elnöki jogkörében eljárva
helyettesíti őt, valamint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az elnök megbízza. Ha a
Bizottság elnökének megbízatása megszűnt, jogkörét az elnökhelyettes gyakorolja.
(4)	Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik
a)	a Bizottság új elnöke hivatalba lépésével,
b)	a Bizottságban betöltött tagsága megszűnésével,
c)	lemondással.
(5)	Az elnökhelyettes az elnökhelyettesi megbízatásról való lemondást a Bizottság elnökével
írásban közli. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A lemondást
nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának napjával szűnik meg.
(6)	Az elnökhelyettesi megbízatás (4) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti megszűnése az
elnökhelyettes Bizottságban betöltött tagságát nem érinti.
II.	Fejezet
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának tevékenysége
20. §
(1)	A Bizottság az alábbi tevékenységeket folytatja az 1944. december 21. és 1990. május 2.
közötti időszak átfogó elemzésével és a kommunista diktatúra működésének feltárásával
összefüggésben:
a)	tudományos kutatás,
b)	irat, képi- és hanganyagok nyilvánosság számára való közzététele,
c)	irat, képi- és hanganyagok digitalizálása,
d)	ismeretterjesztés, oktatási segédanyagok kiadása,
e)	feltárt tényadatokból és eredményekből nyilvánosság számára elérhető online
adatbázis, tudásközpont és digitális archívum létrehozatala,
f)	élő tanúk emlékeinek rögzítése,
g)	a kommunista diktatúra felépítésével, működésével kapcsolatos vizsgálati
eredményeket ágazatonként összefoglaló jelentések készítése,
h)	a kommunista hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő szerepükre
és cselekményeikre vonatkozó személyes adatainak közzététele,
i)	együttműködés az ügyészség kijelölt szervezeti egységeivel a kommunista diktatúra
alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében,
összhangban a Büntető Törvénykönyv, és az emberiesség elleni bűncselekmények
büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában
elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvény rendelkezéseivel.
(2)	Az (1) bekezdés h) pontja alapján közzétett adatokhoz a kommunista hatalombirtokos a rá
vonatkozó adatok tekintetében írásbeli megjegyzést tehet, amelyet a Bizottság az eredeti adat
változatlanul hagyása mellett közzétesz.
21. §
6
A Bizottság elnöke a Bizottság munkájáról évenként beszámol az Országgyűlésnek.
22.	§
A Bizottság az elnöke javaslatára:
a)	megalkotja ügyrendjét,
b)	meghatározza a Bizottság tagjai által vezetett munkacsoportok összetételét,
c)	meghatározza a Bizottság és a Hivatal éves kutatási munkatervét.
23.	§
(1)	A Bizottság tagja és elnöke a kommunista diktatúra kiépülése és működése idején, 1944.
december 21. és 1990. május 2. között keletkezett és állami intézményeknél, valamint egyéb
szervezeteknél őrzött minősített adatot nem tartalmazó dokumentumokba, irat, képi- és
hanganyagokba korlátlanul betekinthet, azokról másolatot készíthet vagy készíttethet.
(2)	A Bizottság tagja és elnöke személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási
nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosult a Bizottság feladat- és hatáskörét érintő
minősített adatokat megismerni.
(3)	A Hivatal főigazgatója, vezetője és kutatója a kommunista diktatúra kiépülése és
működése idején, 1944. december 21. és 1990. május 2. között keletkezett és állami
intézményeknél őrzött, minősített adatot nem tartalmazó anyagokba, dokumentumokba, irat,
képi- és hanganyagokba korlátlanul betekinthet, azokról másolatot készíthet vagy készíttethet.
(4)	A Hivatal főigazgatója, vezetője és kutatója a Bizottság feladat- és hatáskörét érintő
minősített adatokat a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti feltételekkel jogosult
megismerni.
(5)	A Bizottság a minősített adat minősítésének felülvizsgálata érdekében indokolt javaslatot
tehet a feladat- és hatáskörrel rendelkező, minősítésre jogosult szervek felé vagy a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének. A javaslattétel tényét, a
megkeresett szerv nevét és a megkeresés időpontját a Bizottság honlapján köteles a
megkeresésétől számított 15 napon belül nyilvánosságra hozni.
(6)	A Bizottság feladata éves munkatervében a tudományos kutatói munka irányának
meghatározása, illetve a kutatói munka eredményeiből jelentések összeállítása, amelyek
országosan és megyénként, valamint egyes ágazatonként mutatják be a kommunista hatalom
döntéshozatali mechanizmusát.
(7)	A Bizottság 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladata érdekében többek
között vizsgálja a Munkásőrség, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a Kommunista Ifjúsági
Szövetség, az Ifjú Gárda, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar
Dolgozók Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőinek szerepét. A vizsgálat kiterjed
továbbá az állambiztonsági szolgálatokra, a minisztertanács tagj aira, a minisztériumok
vezetőire, a fővárosi, kerületi, megyei, városi és községi tanácsok vezetőire, továbbá az állami
vállalatok és intézmények vezetőire.
(8)	A (7) bekezdés alkalmazásában vezetőnek minősülnek különösen a szervezetek első
titkárai, politikai bizottság tagjai, központi bizottság tagjai, osztályvezetői, budapesti, kerületi,
megyei, városi és községi pártbizottságok tagjai, üzemi és intézményi pártbizottsági tagok.
24.	§
A Bizottság a munkájának eredményeiről kiadott jelentéseket, és egyéb, a kommunista
hatalom irányítóinak tevékenységéről szóló összefoglalókat a nyilvánosság számára
közzéteszi.
7
25. §
A Bizottság 20. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladata érdekében:
a)	a felnövekvő generációk számára oktatási anyagokat készít,
b)	konferenciákat, megemlékezéseket szervez,
c)	emlékhelyek kialakítását kezdeményezi és egyéb informatív kiadványokat készít.
III.	Fejezet
A Nemzet Emlékezet Bizottsága Hivatalának személyi állománya és szervezete
26. §
(1)	A Bizottság munkaszervezeteként működő Hivatal központi költségvetési szerv, az
Bizottság költségvetési fejezetén belül önálló cím. A Hivatal jogi személy.
(2)	A Hivatal ellátja a Bizottság szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési
feladatait.
(3)	A Hivatalt a főigazgató vezeti.
(4)	A főigazgató a Bizottság elnöke irányításával végzi munkáját.
(5)	A főigazgatót a Bizottság elnöke nevezi ki és menti fel. A főigazgató e törvényben és a
Bizottság ügyrendjében meghatározottak szerint közreműködik a Bizottság munkájában. A
főigazgató az e törvényben foglalt kivételekkel gyakorolja a fejezetet irányító szerv
hatásköreit a Bizottság költségvetési fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok
tekintetében.
27.	§
(1)	A Hivatal közszolgálati jogviszonyban álló főigazgatóból, egyéb vezetői munkakört
betöltő, valamint nem vezetői munkakört betöltő szakirányú felsőfokú végzettséggel
rendelkező köztisztviselőkből, egyéb legalább középiskolai végzettségű köztisztviselőkből,
közszolgálati ügykezelőkből és a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó
munkavállalókból áll.
(2)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Hivatal köztisztviselőinek és
közszolgálati ügykezelőinek jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény
rendelkezéseit, a munkavállalók jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvény
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A Bizottság elnöke a Hivatal köztisztviselői tekintetében a közszolgálati jogviszony
létesítését a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltakon túlmenően
meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti.
28. §
A Hivatal főigazgatója a Hivatal köztisztviselőjét vezetői munkakörbe, ezen belül
főosztályvezetőnek, főosztályvezető-helyettesnek, osztályvezetőnek kinevezheti.
8
29. §
(1)	A Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő, valamint
munkavállaló összeférhetetlenségére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai az
irányadóak a (2) és (3) bekezdésben foglalt kiegészítéssel.
(2)	A Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő, valamint
munkavállaló nem lehet az,
a)	aki az 1990. február 14-e előtti időszakban titkosszolgálati tevékenységet folytatott,
b)	aki 1990. május 2-a előtt
ba)	állami vezető tisztség betöltője,
bb)	a Magyar Kommunista Párt tagja vagy foglalkoztatottja,
bc)	a Magyar Dolgozók Pártja tagja vagy foglalkoztatottja,
bd)	a Dolgozó Ifjúság Szövetsége tagja vagy foglalkoztatottja,
be)	a Munkásőrség tagja vagy foglalkoztatottja,
bf)	az Ifjú Gárda tagja vagy foglalkoztatottja,
bg)	a Magyar Szocialista Munkáspárt tisztségviselője vagy foglalkoztatottja,
bh)	a Magyar Szocialista Munkáspárt olyan tagja, akinek tagsági jogviszonya nem
kilépéssel vagy kizárással szűnt meg,
bi)	a Kommunista Ifjúsági Szövetség tisztségviselője
volt.
(3)	A köztisztviselő vagy munkavállaló a kinevezés elfogadásával, illetve a munkaszerződés
aláírásával egyidejűleg nyilvános írásbeli nyilatkozatot tesz a (2) bekezdésben foglalt
tevékenység végzéséről illetve tisztség betöltéséről.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat a Bizottság vagy
a Hivatal által felkért szakértőre és megbízási jogviszonyban foglalkoztatott más
közreműködőre is alkalmazni kell.
30.	§
(1)	Tudományos kutatómunkában való részvételre a Bizottság külső szakértőt vehet igénybe.
(2)	Minden olyan személy vagy szervezet megbízható szakértői feladattal, aki vagy amely
megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik.
(3)	A kutató felelősségére, jogaira és kötelezettségeire, továbbá a kutatás, tudományos munka
szabályaira vonatkozó rendelkezéseket a szakértőre is alkalmazni kell.
IV.	Fejezet
Módosító rendelkezések
4.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
31.	§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban:
Nbtv.) 69. § (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
9
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a
74. § i) pontjának]
„b) ie), il), im), it) és iv) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában
megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó
tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén
az Országgyűlés elnöke,”
(jogosult.)
(2)	Az Nbtv. 74. §-a az alábbi iv) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)
„iv) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjává jelölt személy.”
5.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
32.	§
(1)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2.
§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„2. § Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés
Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Magyar
Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a
Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára,
az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, az
Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala köztisztviselőjének és
közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(2)	A Kttv. 234. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Magyar
Művészeti Akadémia Titkárságánál, a Közbeszerzési Hatóságnál, az Állambiztonsági
Szolgálatok Történeti Levéltáránál és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalánál az
illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az
alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az
alapilletményének 15%-a.”
(3)	A Kttv. 236. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala főigazgatója főosztályvezetői illetményre
jogosult azzal, hogy alapilletménye az illetményalap 9,5-szerese, a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott juttatásán felüli egyéb juttatásait a Nemzeti
Emlékezet Bizottságának elnöke szabályzatban állapítja meg.”
6.	Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III.
törvény módosítása
10
33. §
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági
Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban:
Ásztl. törvény) 3. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megfigyelt és a harmadik személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti.
Megismerheti továbbá
a)	a személyes érintkezéseit rögzítő vagy leíró adatokat,
b)	azokat az iratokat, amelyeknek a személyes adatokkal együtt történő megismerését az irat
keletkezésekor hatályos jogszabály lehetővé tette,
c)	a róla szóló anyagban lévő és e törvény alapján bárki által megismerhető adatokat.
(2)	A megfigyelt személy megismerheti a róla jelentő, illetve vele foglalkozó hivatásos
alkalmazott, hálózati személy és operatív kapcsolat természetes személyazonosító adatait.”
(2)	Az Ásztl. törvény 3. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A megfigyelt nyilvánosságra hozhatja az (1)-(2) bekezdés alapján megismert adatokat,
más megfigyelt és harmadik személy személyes adatainak kivételével.
(5)	A hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az operatív kapcsolat megismerheti és
nyilvánosságra hozhatja a kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatokat.”
34.	§
Az Ásztl. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tudományos kutató a faji eredetre, a nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos
vagy más világnézeti meggyőződésre, illetve az érintett egészségi állapotára vonatkozó
adatokat - a védelmi időn belül - anonimizálva ismerheti meg.
A Levéltár az anonimizálás nélküli megismerést akkor engedélyezi, ha
a)	a megfigyelés célja a faji eredettel, a nemzetiségi és etnikai hovatartozással, a vallásos
vagy más világnézeti meggyőződéssel összefüggésbe hozható, illetve ha
b)	az érintett egészségügyi állapotára vonatkozó adat az állambiztonsági tevékenységet
végző szervek működésével összefüggésbe hozható, és
a tudományos kutató igazolja, hogy korábban elkezdett kutatásához ezen adatok megismerése
szükséges.”
35.	§
(1)	Az Ásztl. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem kell anonimizálni azokat az adatokat,
a)	amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken
közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek,
b)	amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak,
c)	amelyek a hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat és a közszereplő hálózati
személyek azonosításához szükségesek,
d)	amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult.”
(2)	Az Ásztl törvény 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a kérelmező közszereplő hálózati személy vagy operatív kapcsolat azonosításához
szükséges adatokat kíván megismerni, a Levéltár az érintett közszereplőt nyilatkozat tételére
hívja fel a tekintetben, hogy közszereplő minőségét elismeri-e. Amennyiben a felhívás
11
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az érintett olyan nyilatkozatot tesz, amely
szerint közszereplői minőségét nem ismeri el, a Levéltár az adat megismerésére irányuló
kérelmet elutasítja; ellenkező esetben a megismerési kérelemnek eleget tesz. A közszereplő
nyilatkozatával szemben jogorvoslatnak van helye, amelynek során a kérelmező indítványára
a bíróság az érintett közszereplői minőségéről állást foglal. Az ügyben a Fővárosi
Törvényszék e feladatra kijelölt bírája jár el. Ha a bíróság az érintettet közszereplőnek
minősíti, a Levéltár a megismerési kérelemnek eleget tesz.”
36.	§
Az Ásztl. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az operatív kapcsolat halálát követően
hozzátartozója megismerheti a kizárólag az elhunyt hivatásos alkalmazottal, a hálózati
személlyel és az operatív kapcsolattal kapcsolatba hozható személyes adatokat.”
37.	§
Az Ásztl. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érintettek törvényes jogainak érvényesítésével kapcsolatos bírósági és hatósági
eljárások esetén a bíróságok és az eljáró hatóságok számára az (1) bekezdésben foglalt
előzetes jóváhagyásra nincs szükség.”
38.	§
Az Ásztl. törvény 11. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A más közlevéltárban vagy nyilvános magánlevéltárban, vagy állami szervnél őrzött
olyan iratot, amely szerves részét képezi a Levéltár illetékességi körébe tartozó iratoknak - ha
szükséges, másolat elkészítését követően -, a Levéltárnak át kell adni. Amennyiben az irat
más dokumentumoktól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni.
(11)	A Levéltár megőrzésébe került olyan iratot, amely más szerv már közlevéltárban vagy
nyilvános magánlevéltárban őrzött irattári anyagának szerves részét képezi, és nem tartozik a
Levéltár illetékességébe tartozó iratok körébe, a Levéltár - a szükséges másolatok elkészítését
követően - az iratokat őrző levéltárnak adja át. Amennyiben az irat más dokumentumtól
fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni.”
39. §
Hatályát veszti az Ásztl. törvény 2. § (2) bekezdésének e) pontja.
V.	Fejezet
Záró rendelkezések
40. §
Ez a törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.
12
41. §
A 31. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
13
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Alaptörvény U) cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően létrejön az a törvény,
amely a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzésével, a kommunista
diktatúra hatalmi működésének feltárásával, kutatásával, a kommunista hatalombirtokosok
előjogainak lebontásával és a még köztünk élő bűnösök felkutatásával foglalkozó Nemzeti
Emlékezet Bizottságának működésére és szervezetére vonatkozik.
A Bizottság létrehozásával az ország komoly eredményt érhet el a XX. századi diktatórikus
múltjának feldolgozása felé vezető úton. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja,
hogy a kommunizmus alatt történtek kutatásának elősegítése révén újabb lépéseket tegyen a
jogállamiság, az alkotmányosság és a magyar demokrácia megszilárdítása érdekében. A
zavaros átmenet után valós társadalmi igény mutatkozott, hogy a közéletben
alapkövetelménnyé váljon a felelősség, a hitelesség és az elszámoltathatóság.
Az előző elnyomó rendszer hozzáértő kutatása által a Bizottság feltárja és nyilvánosságra
hozza a rezsim által elkövetett bűnöket, a működtetők tevékenységét, szerepét. Az új
információknak köszönhetően a korszakról alkotott tudáshalmaz a jövőben teljesebbé válik.
Össztársadalmi érdek, hogy a jövő generációi objektív képet kapjanak hazájuk történelmével
kapcsolatban, továbbá, hogy a kommunista rendszerhez hasonló elnyomó, totális diktatúra
soha többé ne jöjjön létre Magyarországon, és a kommunizmus bűnei ne ismétlődhessenek
meg.
A múltfeltárás további, ezzel szorosan összefüggő, elengedhetetlen feltétele, hogy -
hasonlóan a kelet-közép-európai országokhoz - az áldozatok érzékelhetően kevesebb akadály
mellett a lehető legtöbb őket érintő, az egykori állambiztonsági szolgálatok által keletkeztetett
adatot ismerhessék meg, és emellett biztosított legyen a széleskörű kutathatóság is. A Javaslat
az előző rendszer titkosszolgálatával összefüggő anyagok feltárását illetően nyit új fejezetet,
az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárára (a továbbiakban: Levéltár) vonatkozó
törvényi szabályozás módosításával.
A rendszerváltás óta nem sikerült a titkosszolgálati rendszer által meghurcoltak számára
tisztességes lehetőséget biztosítani az őket érintő adatok megismerését illetően. Ezen kívül a
szabályozás az állambiztonsági szolgálatokat működtetők számára lehetőséget adott arra,
hogy a kommunista diktatúra fenntartása érdekében kifejtett tevékenységük a demokrácia és a
jogállamiság korszakában is rejtve maradhasson. A módosítás kiszélesíti a feltárási
lehetőségeket mind a kutatók, mind a megfigyeltek szempontjából.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat összefoglalja a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (a továbbiakban: a Bizottság)
jogállásának lényeges elemeit. Kimondja, hogy a Bizottság a kommunista diktatúra
emlékezetének megőrzésével, valamint a diktatúra hatalmi működésének feltárásával
foglalkozik. A Javaslat deklarálja, hogy a Bizottság tevékenysége során minden más
14
szervezettől független. A jogállásra vonatkozó szabályok között jelenik meg a Bizottság
javaslattevő, megállapító és jelentéstevő funkciója, amelyek keretében a kommunista múlt
bűneit tárja fel.
A Bizottság nem hatóság, a múlt-feltáró tevékenységének eredményei alapján nem
rendelkezik közvetlen szankcionálási lehetőséggel, csupán kezdeményezheti a
jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást az erre jogosult szervnél. A Javaslat
egyértelműsíti, hogy a Bizottság Alaptörvény szerinti megállapításai, következtetései bíróság
vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatóak meg.
A 2-3. §-hoz
A Bizottság a költségvetésben önálló költségvetési fejezet. A Javaslat a függetlenségét
biztosító garanciális szabályról is rendelkezik, amikor kimondja, hogy a Bizottság részére
jóváhagyott éves költségvetés nem lehet kevesebb az előző évinél, valamint azt is, hogy a
Bizottság részére törvény új feladatot csak úgy állapíthat meg, ha a feladatellátáshoz
szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja. A Javaslat a Bizottság székhelyeként
Budapestet nevesíti.
A 4-10. §-hoz
A Javaslat rögzíti a Bizottság tagjainak számát, és kimondja azok függetlenségét, valamint
meghatározza a bizottsági tagság keletkezésének részletes feltételeit, megbízatásuk
időtartamát, továbbá a tagságot kizáró okokat, jelölésük folyamatát. A Javaslat rögzíti, hogy a
Bizottság öt tagja közül elnökét és két további tagját az Országgyűlés választja, további egy-
egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügyért felelős miniszter
bízza meg. A Bizottság tagjai hivatalba lépésük előtt esküt tesznek.
A 11-13. §-hoz
A Bizottság tagjainak függetlenségét célozzák a Javaslat szigorú összeférhetetlenségi
szabályai. A Bizottság tagjai - szűk körű kivételtől eltekintve - más kereső foglalkozást nem
folytathatnak.
A Javaslat az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével megegyező
tartalommal szabályozza a Bizottság tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. A
Javaslat rendelkezik a vagyonnyilatkozat kezeléséről, nyilvánosságáról, a vagyonnyilatkozat-
tételi kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, valamint a vagyonnyilatkozattal
kapcsolatos eljárás részletes szabályairól.
A 14-17. §-hoz
A Javaslat rögzíti a Bizottság tagjainak díjazását, mely alapján a Bizottság elnöke államtitkári,
a Bizottság tagja a helyettes államtitkárt megillető díjazásra és juttatásokra jogosult. A
Javaslat rendelkezik a Bizottság tagjainak mentességi jogára vonatkozó szabályokról, és a
tagság megszűnésének okairól.
A 18-19. §-hoz
A Javaslat meghatározza a Bizottság elnökének feladatait, szabályozza továbbá az
elnökhelyettesi megbízatást.
15
Az elnökhelyettes az elnök helyettesítésére rendelkezik hatáskörrel, a további esetleges belső
feladat-megosztási részletkérdéseket az ügyrend, vagy az SZMSZ tárgyalja. Az elnökhelyettes
megbízatására vonatkozó azon szabályozás, miszerint az új elnök hivatalba lépéséig
gyakorolja hatáskörét, biztosítani tudja a folyamatos és jogszerű működést.
A 20-25. §-hoz
A Javaslat a Bizottság tevékenységének meghatározásakor részletesen felsorolja azokat a
tevékenységeket, amelyeket a kommunista múlt feltárásának összefüggésével kapcsolatban
végez, valamint rögzíti évenkénti beszámolási kötelezettségét az Országgyűlésnek. Kimondja,
hogy a Bizottság az elnöke javaslatára saját maga dönt ügyrendjéről, valamint határozza meg
a Bizottság és tagjai által vezetett munkacsoportok összetételét és a Hivatal éves kutatási
munkatervét.
A Javaslat a kommunista múlt feltárásához megfelelő eszközöket biztosít a Bizottság és a
Hivatal kutatói számára: a kommunista diktatúra a kommunista diktatúra kiépülése és
működése idején, 1944. december 21. és 1990. május 2. között keletkezett és állami
intézményeknél, valamint egyéb szervezeteknél őrzött dokumentumokba, irat-, képi- és
hanganyagokba korlátlanul betekintési, másolatkészítési és készíttetési jogokat biztosít. A
Bizottság tagjai a vizsgált korszak minősített adatait személyi biztonsági tanúsítvány,
titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül megismerhetik. A Bizottság elnöke
indokolt javaslatot tehet a minősített adat minősítésének felülvizsgálatára.
A Bizottság tevékenységei közül külön nevesítésre kerülnek a kommunista hatalom birtokosai
tevékenységének, szerepének és személyes adatainak közzététele érdekében folytatott
vizsgálandó különböző kommunista pártállami ifjúsági, politikai szervezetek elnevezései,
illetve meghatározásra kerül a vizsgálható személyi kör is. A Bizottság továbbá oktatási
anyagokat készít, konferenciákat, megemlékezéseket szervez és közreműködik emlékhelyek
létrehozatalában.
A 26. §-hoz
A Javaslat meghatározza a Bizottság Hivatalának szervezeti felépítését, és feladatait. A
Hivatal élén főigazgató áll, aki a Bizottság elnökének irányításával végzi munkáját, valamint
közreműködik a Bizottság munkájában.
A 27. §-hoz
A Javaslat a Bizottság Hivatalának szervezetére és személyi állományára vonatkozó alapvető
szabályokat rögzíti. Rendelkezik arról, hogy a Hivatal köztisztviselőinek, valamint az e körbe
nem sorolható alkalmazottak jogviszonyára a Javaslaton kívül mely törvények rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni.
A 28. §-hoz
A Hivatal köztisztviselőinek vezető beosztásba való kinevezése a Hivatal főigazgatójának
hatáskörébe tartozik.
A 29. §-hoz
A Javaslat a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében a közszolgálati tisztviselői
törvényen kívül további, a munkakör betöltését kizáró szabályokat rögzít. Taxatíve felsorolja
16
azon múltbéli, a pártállami tevékenységgel összefüggő összeférhetetlenségi okokat, melyek
kizárják az adott személy köztisztviselővé való kinevezését vagy munkavállalóként való
foglalkoztatását a Hivatalban.
A 30. §-hoz
A Bizottság az 1944. december 21. és 1990. május 2. közötti időszak átfogó elemzése és a
kommunista diktatúra működésének feltárása érdekében külső szakértők közreműködését is
igénybe veheti. A Hivatal alkalmazottaira vonatkozó felelősségre, jogokra és
kötelezettségekre, valamint az ellenőrzés szabályaira vonatkozó rendelkezéseket a Bizottság
megbízásából eljáró külső szakértőre is megfelelően alkalmazni kell.
A 31. §-hoz
A nemzetbiztonságról szóló sarkalatos törvény módosítása a Bizottság tagjainak
nemzetbiztonsági ellenőrzését teszi lehetővé.
A 32. §-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása rendezi a Bizottság Hivatala
köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének jogviszonyát, valamint főigazgatójának
és főigazgató-helyettesének bérezését.
A 33. §-hoz
Az eddigi szabályozás érdemben szűkítette a megfigyelt és a harmadik személy irat-
betekintési jogát azáltal, hogy a „rá vonatkozó adat” megismerése helyett csak a „kizárólag
vele kapcsolatba hozható adat”, valamint a „személyes érintkezéseit rögzítő adatok
megismerése” helyett csupán a „megfigyelt és a harmadik személy között történt személyes
érintkezések” adatainak megismerését tette lehetővé.
Az Ásztl. tv. 3. § (2) bekezdésének eddigi megfogalmazása értelmezési problémákat vetett
fel. Egyértelművé kellett tenni, hogy a megfigyeltnek joga van arra, hogy az életét
befolyásoló, az állambiztonsági szerveknek tevékenykedő személyek kilétét megtudhassa.
Erre a legalkalmasabb az adott személy természetes személyazonosító adatainak (név, nem,
születési hely és idő, édesanyja neve) megismerése.
Egyúttal a hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az operatív kapcsolat a kizárólag vele
kapcsolatba hozható személyes adatokat ismerheti meg. Ezáltal a titkosszolgálatokat
működtetők körének mozgástere csökken, míg az áldozatoké nő a múltfeltárás terén.
A 34. §-hoz
A módosítás elősegíti a múltfeltárást és a kommunista bűnök szélesebb körű megismerését
azzal, hogy a tudományos kutató a törvény 1. § (1) bekezdése szerinti, az érintett egészségi
állapotára, melyek az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek
tevékenységével összefüggésben keletkeztek, az azokra vonatkozó adatokat - a védelmi időn
belül - is megismerheti. Ezáltal kutathatóvá válnak azok az egészségi állapotra vonatkozó
adatok, melyek az állambiztonsági szolgálatok működési körén belül következtek be (pl.
vallatás, fogdai körülmények).
17
A 35. §-hoz
A módosítással megszűnik a közszereplő és a nem közszereplő hivatásos alkalmazottak
közötti különbségtétel. A további esetekben átalakulnak az Ásztl.-ben őrzött adatok
megismerésével összefüggésben a közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos,
bírósági nemperes eljárás szabályai. Az eddigi szabályozástól eltérően a kérelmező nem a
Levéltár elutasító döntésével, hanem a volt hálózati személy vagy operatív kapcsolat
közszereplői minőségét megtagadó nyilatkozatával szemben élhet jogorvoslattal.
A 36. §-hoz
Lehetővé válik a múlt hiteles megismerése a hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az
operatív kapcsolat hozzátartozója számára, hogy megismerje hozzátartozójának a
titkosszolgálati rendszer működtetésében vállalt szerepét.
A módosítás következtében nem kell anonimizálni a különböző okokból kifolyólag már
nyilvános, valamint az érintett által írásban megismerhetővé tett adatokat. A rendelkezés
vonatkozik a titkosszolgálati rendszert működtető alkalmazottak - ezen belül a közszereplők -
azonosításához szükséges adatokra is.
A 37. §-hoz
A módosítás elősegíti az érintettek törvényes jogainak gyorsabb érvényesítését, valamint
csökkenti az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ügyterhét.
A 38. §-hoz
Az Ásztl. tv. a módosításig nem tartalmazott olyan szabályt, amely arra kötelezte volna a más
levéltárakat, illetve állami szerveket, hogy az őrizetükben lévő, a Levéltár illetékességi körébe
tartozó iratokat átadják a Levéltárnak. A rendelkezés célja, hogy a Levéltár őrizze ezen
iratokat, mivel az képes személyre szabottan megkeresni és kiadni az információs kárpótlásra
jogosultaknak a róluk szóló iratok másolatait.
A Levéltár egyúttal átadja más levéltárak számára a más szerv már közlevéltárban vagy
nyilvános magánlevéltárban őrzött irattári anyagának szerves részét képező iratokat.
A 39. §-hoz
A módosítás célja az iratnyilvánosság kiszélesítése, ezzel a szándékkal ellenkező és
ésszerűtlen a 2. § (2) bekezdésének e) pontjában hivatkozott adatok államtitokká minősítése
az adott személy lemondása vagy felmentésének kezdeményezése okán.
A 40-41. §-hoz
A hatályba léptető rendelkezést és az ún. sarkalatossági záradékot tartalmazzák.
18