﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13216. számú
törvényjavaslat
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek a tagállamok
költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló
2011/85/EU tanácsi irányelv átültetésével összefüggő módosításáról
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. november
2013. évi ... törvény
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek a tagállamok költségvetési
keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv átültetésével
összefüggő módosításáról
1. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
1. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1)
bekezdése a következő x)-z) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„x) kormányzati szektor egyenlege: az Európai Unió túlzott hiány esetén követendő
eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló rendelete alapján számított egyenleg,
y) strukturális egyenleg: a kormányzati szektornak a gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi
tételektől megtisztított egyenlege,
z) középtávú költségvetési cél: a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a
gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi
rendelet szerint készített aktuális konvergencia programban a strukturális egyenlegre meghatározott
célérték, ami összhangban van a stabilitási és növekedési paktum követelményeivel.”
2.	§
Az Áht. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter június 30-áig kidolgozza és az általa
vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a központi költségvetési tervezés részletes ütemtervét,
kereteit, tartalmi követelményeit, így különösen a tervezés során érvényesítendő számszerű és
szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, módszertani elveket,
feltevéseket és paramétereket, továbbá az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját.
(2)	A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerint közzétett tájékoztatóban
meghatározottak alapján - a fejezetre nézve megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával -
megtervezi és egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel az általa irányított fejezetbe sorolt
költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az
elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett bevételeit és
kiadásait.
(3)	A központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez a kormányzati szektorba sorolt
egyéb szervezet, valamint a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi
személy adatszolgáltatást teljesít az államháztartásért felelős miniszternek.
(4)	Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti egyeztetés és a (3)
bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoknak megfelelően
készíti elő a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét. A központi költségvetésről szóló
1
törvény tervezete a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól a makrogazdasági feltételeknek a
tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén vagy a Kormány
hatáskörén kívül eső más esemény bekövetkezésekor térhet el a változás, illetve az esemény által
indokolt mértékben. Az eltérést és annak indokát a központi költségvetésről szóló törvény
tervezetének indokolásában ismertetni kell.”
3.	§
Az Áht. 11. alcíme a következő 13/A. §-sal és 13/B. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A központi költségvetési tervezés során a kormányzati szektor egyenlegét az
Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban e törvény rendelkezéseinek megfelelően
kell meghatározni.
(2)	A kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy
a)	a Stabilitási tv. 2. §-a szerinti államadósság-mutató csökkenjen,
b)	legyen összhangban a középtávú költségvetési cél elérésével, és
c)	annak hiánya ne haladja meg a bruttó hazai terméknek a Stabilitási tv. 2. § (1) bekezdés b)
pontja szerint számított mértékének 3%-át.
(3)	A Stabilitási tv. 7. §-ában meghatározott esetben a (2) bekezdés c) pontjában
meghatározott követelmény érvényesítésétől átmenetileg el lehet tekinteni, azzal, hogy annak okait
a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában részletesen be kell mutatni.
(4)	Az Alaptörvényből és az Európai Unió jogából következő egyenleg számítási módját és
az ahhoz szükséges paramétereket az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett
minisztérium honlapján közzéteszi.
13/B. § A Kormány évente legalább két alkalommal, az aktuális és a következő három évre
vonatkozóan makrogazdasági és költségvetési előrejelzést készít, és azt, valamint annak
módszertanát nyilvánosságra hozza. A 13. §-ban és a 29. §-ban meghatározott költségvetési
tervezésnek az így készült legfrissebb előrejelzésen kell alapulnia. Az előrejelzések
részletszabályait és a közzététel módját a Kormány rendeletben határozza meg.”
4.	§
Az Áht. 22. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány október 15-éig benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló
törvényj avaslatot.
(3)	A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában
a)	tájékoztatást ad a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések
későbbi évekre vonatkozó hatásairól,
b)	a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámokkal összhangban, indokolással együtt bemutatja a
költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban,
valamint a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól történő eltérés esetén az eltérés indokait,
c)	mellékeli a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozó demográfiai
folyamatokat és az azok hatásait figyelembevevő ötven évre szóló előrejelzését,
d)	ismerteti a kormányzati szektor egyenlegére és a strukturális egyenlegre vonatkozó tervezett
mértékeket és azok indokait.”
5.	§
(1) Az Áht. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(2) A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően
készíti elő. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását
követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el, az eltérést és annak indokát a
költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell.”
(2)	Az Áht. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jegyző által a (2) bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a
polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig
nyújtja be a képviselő-testületnek.”
(3)	Az Áht. 24. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő
mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:)
„d) a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év
tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól
történő esetleges eltérés indokait.”
6. §
Az Áht. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A Kormány április 30-áig egyedi határozatban megállapítja a központi költségvetés -
a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású - bevételeinek
és kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének a költségvetési évet követő három évre
tervezett összegét. A Kormány ezen határozatában indokolja, ha egy adott év vonatkozásában eltér
a megelőző évben az adott évre meghatározott főösszegek valamelyikétől.
(2)	A fejezetet irányító szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti tervszámok megállapításához a
Kormány rendeletében meghatározottak szerint adatot szolgáltat, illetve javaslatot tesz az
államháztartásért felelős miniszternek a fejezet költségvetési évet követő három évre vonatkozó
szakmai és költségvetési tervéről.”
7.	§
Az Áht. 20. alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás évente, legkésőbb a
költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg
a)	a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott
jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és
b)	a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési
kötelezettségeinek
a költségvetési évet követő három évre várható összegét.”
8.	§
3
Az Áht. 28. alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § Ha az Európai Unió Tanácsa vagy az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről
szóló szerződés 121. cikk (4) bekezdése vagy 126. cikk (6) és (8) bekezdése alapján
Magyarországra vonatkozó döntést hoz, figyelmeztetést vagy ajánlást tesz, az államháztartásért
felelős miniszter nyilvánosságra hozza az ezzel kapcsolatos álláspontját.”
9.	§
Az Áht. 46. alcíme a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek belső kontrollrendszerére a
költségvetési szervek belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A Kormány
rendeletében a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek sajátosságai figyelembevételével
azokra nézve a költségvetési szervek belső kontrollrendszerére vonatkozó, e törvényben
meghatározott szabályoktól eltérő szabályokat állapíthat meg.”
10.	§
(1)	Az Áht. 90. § (3) bekezdése a következő f)-j) ponttal egészül ki:
(Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és
kimutatásokat kell bemutatni:)
„f) a 13. § szerinti tervezés során figyelembe vett makrogazdasági és költségvetési előrejelzés
értékelését,
g)	a zárszámadásról szóló törvényjavaslat adóbevételeiben érvényesülő közvetett
támogatásokat, így különösen az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást
adónemenként,
h)	a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó
kötelezettségeket, a részesedések alakulását,
i)	a helyi önkormányzatok által kibocsátott garanciák és kezességek állományát, és
j) az államháztartás központi alrendszerében és önkormányzati alrendszerében, valamint a
kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél a nem teljesítő hitelkövetelések állományát.”
(2)	Az Áht. 90. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a (3) bekezdés f) pontja szerinti értékelés alapján a tényleges makrogazdasági és
költségvetési folyamatok a 13/B. § szerinti előrejelzéstől négy egymást követő évben lényegesen
eltérnek, a makrogazdasági és költségvetési előrejelzést alátámasztó módszereket, felvetéseket és
vonatkozó paramétereket felül kell vizsgálni, és azt közzé kell tenni.”
11. §
Az Áht. 103. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kincstár a (2) bekezdés szerinti adatok kormányrendeletben meghatározott körét,
valamint az adatoknak a nemzeti és regionális számlák európai rendszere szerinti adatokra történő
átszámítására vonatkozó útmutatót közzéteszi a honlapján.”
4
12. §
(1)	Az Áht. 109. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„3. a központi költségvetés tervezéséhez kapcsolódóan a központi költségvetésről szóló törvény
fejezeteinek tervezett kiadási főösszegei megállapításának módját, a 13. § szerinti feladatok
végrehajtásának, a középtávú tervezéshez szükséges adatszolgáltatás, valamint a makrogazdasági és
költségvetési előrejelzések részletes szabályait és azok közzétételének módját,”
(2)	Az Áht. 109. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„27. az államháztartás információs rendszerében vezetett nyilvántartások körét, tartalmát, az
államháztartás információs rendszerébe teljesített adatszolgáltatások kötelezettjeit, az
adatszolgáltatások gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét, az egyes adatszolgáltatási
kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén kiróható bírság mértékét és a kiszabás módját,
valamint a 103. § (4) bekezdése szerint közzétett adatok körét és a közzétételre vonatkozó
szabályokat,”
13.	§
Az Áht. a következő 74. alcímmel egészül ki:
„74. Az Európai Unió jogának való megfelelés
112.	§ A 13. §, a 13/A. §, a 13/B. §, a 22-24. §, a 29. §, a 29/A. §, a 40/A. §, a 46. alcím, a 90. §
(3)	bekezdés f) pontja és (3a) bekezdése, valamint a 103. § (4) bekezdése a tagállamok költségvetési
keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
14.	§
Az Áht.
a)	24. § (4) bekezdés b) pontjában az „összesítve, és” szövegrész helyébe az „összesítve,”
szöveg,
b)	24. § (4) bekezdés c) pontjában a „kimutatást.” szövegrész helyébe az „kimutatást, és”
szöveg,
c)	90. § (3) bekezdés d) pontjában az „állományát, és” szövegrész helyébe az „állományát,”
szöveg,
d)	109. § (1) bekezdés 17. pontjában a „továbbképzésekkel,” szövegrész helyébe a
„továbbképzésekkel, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek belső kontrollrendszerével,”
szöveg
lép.
2. Záró rendelkezések
5
15.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
16.	§
E törvény a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló,
2011.	november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
6
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU
tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetésével összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az Irányelvnek való megfelelést szolgálja. Az
Irányelv a gazdaságirányítás megerősítését célzó jogszabálycsomag, az úgynevezett hatos csomag
eleme. A 2011-ben elfogadott hatos csomag célja az uniós gazdaságpolitikai koordináció
megerősítése. Az Irányelv biztosítja az Európai Unió számára először a lehetőséget, hogy a
költségvetési keretekre vonatkozóan minimális követelményeket állapítson meg a tagállamokban.
A Javaslatban szereplő legfontosabb - Irányelv átültetéséből fakadó kötelezettség miatt
szükséges - módosítások a következők.
Egyrészt évente legalább kétszer kormányzati szinten makrogazdasági és költségvetési
előrejelzéseket kell készíteni, és azokat nyilvánosságra kell hozni.
A Javaslat alapján módosulna a középtávú tervezés: a középtávú keretek a költségvetési évet
(tárgyévet) követő három évre készülnek, és azok kormány által történő elfogadása a tavaszi
időszakban történik.
A Javaslat szerint az államháztartási belső kontroll rendszerekre vonatkozó szabályokat a
Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel a kormányzati szektorba sorolt egyéb
szervezetekre is alkalmazni kell.
Ezen túlmenően módosulna a kincstárnak az államháztartás információs rendszerével
kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége, az adatok kormányrendeletben meghatározott körét,
valamint az adatoknak a nemzeti és regionális számlák európai rendszere szerinti adatokra történő
átszámítására vonatkozó útmutatóját internetes honlapon közzé kell tenni.
A Javaslat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
Irányelvvel összefüggő — de egyúttal az Alaptörvényben és a Magyarország gazdasági
stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben foglaltakkal összhangban lévő — azon
módosítását is tartalmazza, melynek keretében módosítani javasolja a költségvetési tervezésre
vonatkozó szabályokat. Ez alapján új, számszerű költségvetési szabály kerülne bevezetésre, ami
biztosíthatja az uniós elvárások, illetve az Alaptörvény adósságráta-csökkentéshez kapcsolódó
előírásának teljesítését. A szabálynak három fő eleme lenne. Egyrészt a kormányzati szektor
egyenlege alapján az államadósságnak csökkennie kell. Másrészt a kormányzati szektor
egyenlegének hiánya nem haladhatná meg a bruttó hazai termék 3%-át, harmadrészt az ún.
strukturális egyenleg nem haladhatná meg a - konvergencia programban meghatározott - középtávú
költségvetési célértéket. Ezzel kapcsolatosan a Javaslat az egyes fogalmak meghatározását is
beemeli az Áht.-ba. A költségvetési szabály alkalmazásához átláthatóságot biztosító szabályok is
tartoznak, amelyek elősegítik a szabályok végrehajtásának és alkalmazásának ellenőrzését. Ezen
költségvetési szabályok alkalmazásának átmeneti jellegű mellőzésére akkor van lehetőség, ha a
gazdasági ciklus kedvezőtlen alakulása miatt az indokolttá válik, ezt azonban a költségvetési
törvényjavaslat indokolásában részletesen indokolni kell.
7
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslatban szereplő egyes rendelkezésekkel összefüggésben szükséges új fogalmak
definícióját tartalmazza a rendelkezés.
A 2. §-hoz
Az Irányelv rendelkezései szerint az éves költségvetéssel kapcsolatos jogszabályoknak
összhangban kell lenniük a középtávú költségvetési keretrendszerből eredő rendelkezésekkel. Az
éves költségvetés összeállításakor tehát a középtávú költségvetési keretrendszerből eredő bevételi és
kiadási tervszámok kell, hogy képezzék, az e rendelkezésektől való bármilyen eltérést megfelelően
indokolni kell. A Javaslat az Irányelv ezen előírásainak megfelelően rendelkezik a központi
költségvetésről szóló előkészítéséről: A javasolt módosítás alapján az államháztartásért felelős
miniszter a középtávú költségvetési tervszámoknak megfelelően készíti elő a központi
költségvetésről szóló törvény tervezetét. A központi költségvetésről szóló törvény tervezete ezen
tervszámoktól csak a makrogazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően
bekövetkezett lényeges változása esetén vagy a Kormány hatáskörén kívül eső más esemény
bekövetkezésekor térhet el a változás és az esemény által indokolt mértékben. A tervszámoktól való
eltérést és annak indokát a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének indokolásában
ismertetni kell.
A 3. §-hoz
A javasolt rendelkezések módosítják a központi költségvetés tervezésekor alkalmazandó
szabályokat. A bevezetni javasolt új szabályok a kormányzati szektor egyenlegére vonatkozó
szabályokon keresztül teljesítik az Alaptörvényből és az uniós jogi aktusokból következő komplex
követelményeket. A szabály működésének hitelessége érdekében az Alaptörvényből és az Európai
Unió jogából következő egyenleg számítási módját és az ahhoz szükséges paramétereket
nyilvánosságra kell hozni, ami biztosítja a szabály működésének átláthatóságát, és így lehetővé teszi
annak ellenőrzését. A javasolt módosítás tartalmazza az új költségvetési szabályokat. A szabály
konjunktív feltételekként meghatározza egyrészről, hogy a kormányzati szektor egyenlegét úgy kell
meghatározni, hogy a törvény szerinti államadósság-mutató csökkenjen. Másrészt a kormányzati
szektor egyenlegének összhangban kell lennie a strukturális egyenlegre középtávú költségvetési
célként meghatározott célértékkel. Végül a rendelkezés számszerű költségvetési szabályként előírja,
hogy a kormányzati szektor egyenlegének hiánya nem lehet nagyobb, mint a bruttó hazai termék
3%-a. Ez utóbbi szabály alkalmazásától átmenetileg kizárólag akkor lehet eltekinteni, amennyiben a
gazdasági ciklus kedvezőtlen alakulása miatt az éves bruttó hazai termék csökkenést mutat, azonban
ebben az esetben a költségvetési törvényjavaslatban erről részletes indoklást kell adni.
A költségvetés tervezésének reális makrogazdasági előrejelzésen kell alapulnia. A javaslat
alapján rendszeresen, évente legalább két alkalommal (tavasszal és ősszel) makrogazdasági és
költségvetési előrejelzést kell kormányzati szinten készíteni, és az előrejelzést, illetve annak
módszertanát nyilvánosságra kell hozni. A vonatkozó részletszabályokat kormányrendeleti szinten
indokolt és elégséges szabályozni.
A 4. §-hoz
8
Az Irányelv rendelkezéseivel összhangban javasolt módosítás alapján a Kormány az
Országgyűlésnek meghatározott időpontig benyújtandó központi költségvetésről szóló
törvényjavaslatot a középtávú költségvetési keretrendszerben rögzítettek figyelembevételével
készíti elő, az eltérés csak a makrogazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően
bekövetkezett lényeges változása esetén lehetséges. A Kormánynak a központi költségvetésről
szóló törvényjavaslat indokolásában kell tájékoztatást adnia a középtávú költségvetési
keretrendszerben rögzítettek alakulásáról, indoklással együtt be kell mutatnia a költségvetési évet
követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, továbbá eltérés esetén
ismertetnie kell annak indokait. Ezen kívül a javaslat 3. §-ával összefüggésben indokolt, hogy a
Kormány a törvényjavaslat indoklásában a kormányzati szektor egyenlegére, és a strukturális
egyenlegre vonatkozó tervezett mértékeket, és azok indokait is ismertesse.
Az 5. §-hoz
A Javaslat értelmében, az Irányelv középtávú költségvetési keretek kialakításáról szóló
rendelkezéseinek megfelelően módosul a helyi önkormányzatok költségvetési rendeletének
előkészítésének, elfogadásának módja is: a jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet meghatározott
határidőig a középtávú költségvetési keretekben rögzített tervszámoknak megfelelően készíti elő,
ettől eltérni csak a makroszintű, illetve a helyi önkormányzatot érintő más külső gazdasági
feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén
lehetséges.
A 6. §-hoz
A Javaslat alapján a középtávú központi költségvetési keretek minden évben április végéig,
kormányhatározati formában kerülnének elfogadásra, a központi költségvetésről szóló törvényben
megállapított fejezetek szerinti bontásban. A középtávú tervezés új rendszere a Kormány irányítása
vagy felügyelete alá nem tartozó fejezetek, valamint a tárcák aktív középtávú tervezését igényli. A
fejezeteknek meg kell küldeni az államháztartásért felelős miniszternek a középtávú szakmai és
költségvetési tervüket, amely tartalmazza többek között a tervezett bevételi és kiadási főösszegeket.
Ha egy adott év vonatkozásában eltérés mutatkozik a megelőző évben az adott évre meghatározott
főösszegek valamelyikétől, akkor azt a kormányhatározatban - illetve az egyes fejezetek által
készítendő szakmai és költségvetési tervekben is - minden esetben indokolni szükséges.
A 7. §-hoz
Az Irányelv rendelkezései szerint az éves költségvetéssel kapcsolatos jogszabályoknak
összhangban kell lenniük a középtávú költségvetési keretrendszerből eredő rendelkezésekkel. A
Javaslat ezen előírással összhangban rendelkezne arról, hogy a helyi önkormányzat, a nemzetiségi
önkormányzat, a társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig
határozatban állapítja meg saját bevételeinek, valamint adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő
fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.
A 8. §-hoz
Az Irányelv elvárja, hogy meg kell határozni a számszerű költségvetési szabályok be nem
tartásának következményeit. A javaslat így a költségvetési szabályok elvétésének
következményeiről rendelkezik. Amennyiben az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Bizottság
az uniós szabályok betartásának ellenőrzése esetén úgy találja, hogy a költségvetési szabályok nem
9
kerültek betartásra, akkor az államháztartásért felelős miniszternek nyilvánosságra kell hoznia ezzel
kapcsolatos álláspontját.
A 9. §-hoz
Az Irányelv értelmében az államháztartás valamennyi alszektorában belső kontrollrendszert
(internal control) kell működtetni. Az előírásnak való megfelelés érdekében a Javaslat az
államháztartásról szóló törvény belső kontrollrendszerre vonatkozó alcímének rendelkezéseit az
Irányelv előírásainak megfelelően a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek esetében is
alkalmazni rendeli, a szervezetek sajátosságaiból eredő, kormányrendeleti szinten megállapítandó
kivételekkel.
A 10. §-hoz
(1)	bekezdéshez:
A Javaslat alapján — az Irányelvben foglaltaknak megfelelően — az Országgyűlés részére
zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell az eddigieken felül
bemutatni: az önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó
kötelezettségeket, a részesedések alakulását, az önkormányzatok által kibocsátott garanciák és
kezességek állományát, az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerében és a
kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél a nem teljesítő hitelkövetelések állományát,
valamint a zárszámadásról szóló törvényjavaslat adóbevételeiben érvényesülő közvetett
támogatásokat.
(2)	bekezdéshez:
Az Irányelvben előírtakkal összhangban a javasolt módosítás alapján a költségvetési
tervezéshez felhasznált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket értékelni kell és az
értékelés eredményét közzé kell tenni, valamint a későbbi előrejelzések készítése során azt
megfelelően figyelembe kell venni. Ha az értékelés legalább négy egymást követő év
vonatkozásában jelentős torzítást észlel a makrogazdasági előrejelzések tekintetében, az érintett
tagállamnak meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket, és ezt közzé kell tenni.
A 11 . §-hoz
A javasolt — irányelvi előírásnak megfelelő — módosítás a kormányzati szektor valamennyi
alszektorára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos szabályoknak való
megfelelést írja elő. A közzététellel kapcsolatos részletszabályokat kormányrendeleti szinten kell
előírni.
A 12. §-hoz
A Javaslat rendelkező részében lévő módosításokkal összefüggő, rendeletalkotásra vonatkozó
egyes felhatalmazó rendelkezések pontosítása.
A 13. §-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelést szolgáló rendelkezés.
A 14. §-hoz
10
A Javaslat egyéb részében lévő módosításokkal összefüggő normaszöveg-pontosítások.
A 15. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosításokkal összefüggő hatályba léptető rendelkezés.
A 16. §-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelést szolgáló rendelkezés.
11