﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13217. számú
törvényjavaslat
az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó:	Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2013. november
1
2013. évi ... törvény
az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1. §
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban:
Ktv.) 79/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fizetési számláról történő készpénzfelvételhez és a pénzügyi intézmény által ezzel
összefüggésben közvetlenül felszámított díjakhoz kapcsolódóan a közalkalmazott részére
legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű
bankszámla-hozzájárulás adható.”
(2)	A Ktv. 79/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben
történő kifizetésének a költségét.”
2.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
2.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Nem választható meg a testület tagjává az, aki
a)	a megválasztás időpontjában párt alkalmazottja vagy tisztségviselője,
b)	a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző két évben állami vezető,
polgármester,
c)	a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző hat évben rendvédelmi szervvel,
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével vagy nyomozó hatóságával, valamint a Magyar
Honvédséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt.”
3.	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
módosítása
3.	§
(1)	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény (a továbbiakban: Hartv.) 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
2
„(3) Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság az
adósságrendezési eljárást befejezi, és elrendeli e végzésnek a jogerőre emelkedését követően a
Cégközlönyben való közzétételét. Ha az egyezség nem felel meg az e törvényben foglalt
követelményeknek, a bíróság elrendeli az eljárás lefolytatását a 29. §-ban foglaltak szerint. Az
eljárást befejező végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.”
(2)	A Hartv. 32. § (4) bekezdésében a „fellebbezésnek” szövegrész helyébe a
„felülvizsgálatnak” szöveg lép.
(3)	Nem lép hatályba a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó
egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi ... törvény 1. § (7) bekezdés c) pontja.
4.	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény módosítása
4.	§
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási
alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy
magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel,
tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell
gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.”
(2)	A Ttv.
a)	3. §-ában az „A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság
(a továbbiakban együtt: tűzoltóság)” szövegrész helyébe az „A hivatásos tűzoltóság, az
önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a beavatkozó önkéntes tűzoltó
egyesület (a továbbiakban együtt: tűzoltóság)” szöveg,
b)	4. § i) pontjában a „fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, vagy tűz- és
robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó” szövegrész helyébe a
„robbanásveszélyes” szöveg,
c)	19. § (1) bekezdésében a „fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén”
szövegrész helyébe a „magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű
kockázati egységben” szöveg,
d)	20. § (1) bekezdésében a „létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér
tűzveszélyességi osztályba sorolásának” szövegrész helyébe a „kockázati osztály” szöveg
lép.
3
5. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény módosítása
5.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 117/A. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A fizetési számláról történő készpénzfelvételhez és a pénzügyi intézmény által ezzel
összefüggésben közvetlenül felszámított díjakhoz kapcsolódóan az e törvény hatálya alá
tartozó személy részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben
meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”
(2)	A Hszt. 117/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fegyveres szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy
készpénzben történő kifizetésének a költségét.”
6.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény módosítása
6.	§
(1)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény (a továbbiakban: Iasz.) 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Kúrián és az OBH-ban foglalkoztatott főtanácsadó szakirányú felsőfokú
végzettséggel rendelkező tisztviselő.”
(2)	Az Iasz. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyéb igazságügyi szervhez igazságügyi szakértővé az nevezhető ki, aki az e törvényben
meghatározott feltételeknek megfelel és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló
törvény szerint igazságügyi szakértő.”
(3)	Az Iasz. a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § (1) A bírósági titkárt az OBH elnöke az OBH-ba beoszthatja. A beosztáshoz a
bírósági titkár hozzájárulása szükséges.
(2)	Az OBH-ba beosztott bírósági titkár tekintetében a munkáltatói jogkört az OBH elnöke
gyakorolja.
(3)	A bírósági titkár a hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OBH elnökének
intézkedéseit, utasításait.
(4)	A hivatali beosztás megszűnését követően a bírósági titkárt a hivatali tevékenységét
megelőző szolgálati helyére kell beosztani.
4
(5)	Az OBH elnöke a bírósági titkár hivatali beosztását megszüntetheti, a bírósági titkár
kérelmére megszünteti.
(6)	A bírósági titkár a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait
ellátni, amitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.”
(4)	Az Iasz. „Az illetmény” című alcíme a következő 96/A. §-sal egészül ki:
„96/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat az illetménye illeti meg a következő távollétek
idejére is:
a)	a szabadság időtartama alatt,
b)	az Mt. 55. § (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott esetben,
c)	az állampolgári kötelezettség teljesítésének időtartamára,
d)	ha e törvény munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározása
nélkül írja elő,
e)	a munkaszüneti nap miatt kiesett időre,
f)	ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okot kivéve
nem tesz eleget.
(2)	Az illetmény 70 százaléka jár a betegszabadság tartamára.
(3)	Az egy napra járó illetmény az egy hónapra megállapított illetmény és a tárgyhó
munkanapjai számának hányadosa.
(4)	Az egy órára járó illetmény az egy napra kiszámított illetmény és az igazságügyi
alkalmazott napi teljes munkaidejének a hányadosa.”
(5)	Az Iasz. 105. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági titkárt, valamint a Kúrián és az OBH-nál,
továbbá az egyéb igazságügyi szerveknek a Kormány által rendeletben meghatározott
szervezeti egységénél dolgozó felsőfokú végzettségű tisztviselőt beosztási pótlék illeti meg.”
(6)	Az Iasz. 109. §-át megelőző alcímcímének helyébe a következő alcímcím lép:
„Munkaköri pótlék és kiegészítő pótlék”
(7)	Az Iasz. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § (1) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szolgálati idejétől függően az
illetményalap 15-30 százalékának, a bírósági ügyintéző az illetményalap 10-15 százalékának,
a törvényszéki végrehajtó és a végrehajtási ügyintéző az illetményalap 8 százalékának
megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult.
(2)	A Kúrián és az OBH-ban dolgozó főtanácsadó az illetményalap 15-30 százalékának
megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult.
5
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója - a központi költségvetésről szóló törvény bíróságokra
vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzatán
belül - az igazságügyi alkalmazott részére határozott időre, illetve a feladat ellátásának idejére
kiegészítő pótlékot állapíthat meg, ha a bíróság alaptevékenységébe tartozó munkaköri
feladatai mellett kommunikációs, instruktori, közvetítői kapcsolattartói, tanúgondozási, vagy
más a bíróság vagy a központi igazgatás működéséhez szükséges feladatokat rendszeresen
teljesít.
(4)	A kiegészítő pótlék összege az illetményalap 5 százalékától 15 százalékáig terjedhet.”
(8)	Az Iasz. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 6. és 7. §-át,
8.	§ (1)-(3) bekezdését, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 21.
§ (1)-(3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-(6) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első
mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (2), (3) és (4) bekezdését, 25-28.
§-át, 29. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 30. §-át, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2), (3) és (5)
bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 60. §-át, 61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 66.
§ (4) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b)
pontját, 87. és 88. §-át, 91. §-át, 92. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (4) és (5) bekezdését,
93. § (2)-(4) bekezdését, 97. § (1), (3) és (4) bekezdését, 99. §-át, 100. §-át, 102. § (1) és (5)
bekezdését, 104. § (1), (3) és (4) bekezdését, 110-113. §-át, 115. § (2) bekezdését, 118. §-át,
120. és 121. §-át, 122. § (3)-(5) bekezdését, 123. § (1)-(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés
a) és b) pontját, továbbá (7) bekezdését, 124-133. §-át, 134. § (1)-(3) bekezdését, valamint
(4)	bekezdés a) és b) pontját, 136. § (1) bekezdését, 153. §-át, 155. és 156. §-át, 157. § (1)
bekezdését, 160-164. §-át, 192. § (1) bekezdését, 231. §-át, 270-271. §-át, 272. § (2)-(9)
bekezdését, 273. § (1) és (2) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint
(2)-(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés b), c), d),
g)	és i) pontját, valamint (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
(9)	Az Iasz. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fizetési számláról történő készpénzfelvételhez és a pénzügyi intézmény által ezzel
összefüggésben közvetlenül felszámított díjakhoz kapcsolódóan az igazságügyi alkalmazott
részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”
(10)	Az Iasz. 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben
történő kifizetésének a költségét.”
(11)	Az Iasz.
a)	6. § (1) bekezdésében a „bírósági ügyintéző” szövegrész helyébe a „főtanácsadó, a
bírósági ügyintéző” szöveg,
b)	11/A. § (1) bekezdés b) pontjában és 121/A. § (4) bekezdésében a „hatósági
bizonyítvánnyal” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal” szöveg,
6
c)	37/B. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének záró szövegrészében, valamint 2.
számú melléklet 4. pontjában a „hatósági bizonyítvány” szövegrész helyébe „hatósági erkölcsi
bizonyítvány” szöveg,
d)	121/B. § (7) bekezdésében az „a távolléti díjával” szövegrész helyébe az „az
illetményével” szöveg
lép.
(12)	Hatályát veszti az Iasz. 1. § (2) bekezdésében az „üdülők,” szövegrész.
7.	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
7.	§
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2. § e) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„e) országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet: gazdasági érdek-képviseleti célra
létrehozott olyan egyesület, illetve egyesületek szövetsége, amelynek legalább 10 megyére
vagy legalább 9 megyére és a fővárosra kiterjedően van tagsága;”
8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
8.	§
(1)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a
továbbiakban: NAV tv.) 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fizetési számláról történő készpénzfelvételhez és a pénzügyi intézmény által ezzel
összefüggésben közvetlenül felszámított díjakhoz kapcsolódóan a kormánytisztviselő, a
pénzügyőr és az ügykezelő részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló
törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”
(2)	A NAV tv. 28. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy
készpénzben történő kifizetésének a költségét.”
9.	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
9.	§
(1)	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a
továbbiakban: Bszi.) 76. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
7
(Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel
kapcsolatos feladatkörében)
„a) a központi költségvetésről szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetési
fejezetének létszám-előirányzata, valamint a peres és nemperes eljárások átlagos országos
munkaterhének mutatói alapján meghatározza a bíróságok - a törvényszékek esetében az
illetékességi területükön működő közigazgatási és munkaügyi bírósággal, valamint
járásbíróságokkal együttes - szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát,”
(2)	A Bszi. 76. § (5) bekezdés e) pontja helyébe következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)
„e) kijelöli - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak
szerint - a Be. 17. § (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448. § (2) bekezdésében meghatározott
ügyekben ítélkező bírákat és a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat, valamint a
törvényszék elnökének javaslatára a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben
eljáró bírákat, továbbá dönt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben
foglaltak szerint a kijelölés megszüntetéséről,”
(3)	A Bszi. 76. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a képzéssel kapcsolatos feladatkörében)
„d) meghatározza a bírósági fogalmazók egységes központi képzésének rendszerét.”
(4)	A Bszi. 76. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az OBH elnökét
a)	az általános központi igazgatással,
b)	a létszámgazdálkodással,
c)	a bíróságok költségvetésével,
d)	a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel,
e)	a személyzeti kérdésekkel,
f)	a bíróságok igazgatásával és
g)	a képzéssel
kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges mértékben megilleti a fejezethez tartozó
költségvetési szerveknél kezelt adatok kezelésének joga.”
(5)	A Bszi. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) Az OBH-ban elnökhelyettesek működnek, akik közül legalább egy bíró.
(2)	Az OBH elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt is, ha a tisztség nincs betöltve - az
OBH elnöke által meghatározott rendben az OBH elnökhelyettesei helyettesítik, kivéve, ha
törvény eltérően rendelkezik. Helyettesítésre jogosult hiányában az OBH elnökének feladatait
az OBT elnöke látja el.”
8
(6)	A Bszi. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az OBH elnökhelyettesére - amennyiben bíró - a
bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
(7)	A Bszi. 103. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a
bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
(Az OBTaz általános központi igazgatás területén)
„d) jóváhagyja a szolgálati bíróság ügyrendjét és közzéteszi azt a központi honlapon,
továbbá jóváhagyja a szolgálati bíróság előző évi ügyforgalmáról, valamint ítélkezési
gyakorlatáról szóló tájékoztatóját és közzéteszi azt az intraneten,
e)	elfogadja a bírák Etikai Kódexét és közzéteszi azt a központi honlapon.”
(8)	A Bszi. 117. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kúria elnöke az (1) bekezdés e), g)-j), n), r) és t) pontjában meghatározott feladatait a
Kúria főtitkára, valamint a Kúria főtitkár-helyettese közreműködése útján is gyakorolhatja a
szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint.”
(9)	A Bszi. 118. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül bírósági vezető a Kúria főtitkára és főtitkár-
helyettese.”
(10)	A Bszi. 118. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kúria főtitkára ellátja a Kúria működésével, az elnöki döntések előkészítésével és
végrehajtásával kapcsolatos szervezési, ellenőrzési, koordinációs, valamint a szervezeti és
működési szabályzat szerint hatáskörébe utalt igazgatási, továbbá a 117. § (3) bekezdésében
meghatározott feladatokat.
(5)	A Kúria főtitkár-helyettese a Kúria főtitkárát akadályoztatása esetén - ideértve azt az
esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a Kúria szervezeti
és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.”
(11)	A Bszi. 121. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ítélőtábla elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokon túl)
„a) részt vesz az illetékességi területén működő bíróságok bírái és igazságügyi
alkalmazottai képzésének koordinálásában,”
(12)	A Bszi. 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kúria elnöke nevezi ki a Kúria kollégiumvezetőjét, kollégiumvezető-helyetteseit,
tanácselnökeit, továbbá a Kúria főtitkárát és főtitkár-helyettesét.”
(13)	A Bszi. 132. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„(5) Az OBH elnöke és a Kúria elnöke a véleményező szerv, kollégiumvezető esetében a
véleményező szervek javaslatától eltérő döntése esetén az eltérés indokairól - a kinevezéssel
egyidejűleg - írásban tájékoztatja az OBT-t, és az OBT soron következő ülésén az indokait
ismerteti. Az OBH elnökének és a Kúria elnökének az OBT részére történő írásbeli, és az
OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása - a (6) bekezdésben foglalt
kivétellel - nem érinti a bírósági vezető kinevezését.”
(14)	A Bszi. 138. §-a a következőf) és g) ponttal egészül ki:
(A bírósági vezetői tisztség megszűnik:)
„f) ha a határozott időre kinevezett bírósági vezető által vezetett bírói testület,
szervezeti egység vagy szervezet megszűnik, vagy
g) ha a bíró rendelkezési állományba kerül.”
(15)	A Bszi. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Kúria elnökhelyettesének, főtitkárának, főtitkár-helyettesének, az ítélőtábla és a
törvényszék elnökének, valamint helyettesének, továbbá a kollégiumvezetőnek a tisztsége a
megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül a vezetői
tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.”
(16)	A Bszi. 151. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírói tanács)
„a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése tárgyában és - kivéve, ha ez a bíró
hozzájárulásával történik - a bíró beosztása, áthelyezése, kirendelése tárgyában,”
(17)	A Bszi. 171/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Igazságügyi Akadémia ellátja a bírák, valamint az igazságszolgáltatásban
közreműködő más személyek képzését, és ellátja az egységes központi fogalmazóképzés
feladatait.”
(18)	A Bszi. 171/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az OBH elnöke külön megállapodást köthet az igazságügyért felelős miniszterrel a
Magyar Igazságügyi Akadémia keretében megvalósuló igazságügyi és nemzetközi tárgyú
képzésekről.
(5)	A képzések során az OBH elnöke a legfőbb ügyésszel együttműködik, az együttműködés
feltételeit megállapodásban rendezik.”
(19)	A Bszi.
a)	30. § (1) bekezdés utolsó mondatában a „belső informatikai hálózatán” szövegrész
helyébe a „központi intranetes honlapján” szöveg,
b)	85. §-ában a „75. §-ban” szövegrész helyébe a „75. § (1) bekezdésében” szöveg,
10
c)	106. § (2) bekezdésében az „általános” szövegrész helyébe a „bíró” szöveg,
d)	127. § (1) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) és (1a)
bekezdés” szöveg,
e)	131. § c) pontjában a „törvényszék kollégiumvezető-helyettese” szövegrész helyébe
a „törvényszék kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese” szöveg
lép.
(20)	Hatályát veszti a Bszi.
a)	76. § (7) bekezdés c) pontjában az „a legfőbb ügyész előzetes véleményének
kikérését követően”,
b)	79. § (1) bekezdésében és 84. §-ában az „általános elnökhelyettesét és”,
c)	79. § (3) bekezdésében az „általános elnökhelyettesévé és”,
d)	80. § (1) bekezdésben az „általános elnökhelyettese bíró, az OBH”,
e)	80. § (2) bekezdésben, 81. § (2) bekezdésében, valamint 83. § (1) és (2)
bekezdésében az „általános elnökhelyettese és”,
f)	81. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „általános elnökhelyettesének és”,
g)	138. § d) pontjában a „vagy”
szövegrész.
(21)	Hatályát veszti a Bszi. 171/B. §-a.
10.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
10.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
(továbbiakban: Bjt.) 14. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők
figyelembe:)
„a) a szakmai értékelés tekintetében
aa)	a bírósági fogalmazói és bírósági titkári joggyakorlati idő, illetve a bírói
szolgálati idő szakmai értékelésének eredménye,
ab)	a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése
érdekében az OBH-ban eltöltött bírósági titkári joggyakorlati idő OBH elnöke általi
értékelése,
ac)	a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése
érdekében az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) tagja mellett eltöltött bírósági
titkári joggyakorlati idő OBT tag általi értékelése,
ad)	nem bírósági joggyakorlattal rendelkező pályázó esetén a korábbi munkáltató
értékelése,”
(2)	A Bjt. 15. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
11
„(2a) Ha a bírói tanács által a meghallgatás során adott pontszámokra figyelemmel módosul a
pályázók objektív pontjai alapján kialakult pályázati rangsor első három helyén álló pályázó
személye, a bírói tanácsnak írásban kell megindokolnia a meghallgatás során a pályázóknak
adott pontokat.”
(3)	A Bjt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Eredménytelen a pályázat, ha
a)	egyetlen pályázat sem érkezik vagy azokat a bíróság elnöke a 13. §-ban foglaltak
szerint elutasította, vagy
b)	a pályázat elbírálására jogosult OBH elnöke, vagy kúriai pályázat esetén a Kúria
elnöke a pályázók egyikével sem kívánja betölteni az álláshelyet, mert
ba)	a pályázó kinevezésével a 41. § szerinti összeférhetetlenség jönne létre,
bb)	a pályázat elbírálása során az elbírálási folyamatban résztvevők eljárási
szabálysértést követtek el,
bc)	a bírói tanács a 15. § (2) és (2a) bekezdésében foglalt indokolási
kötelezettségének nem kellő mértékben tett eleget,
bd)	a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést
vagy költségvetést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná teszik az
álláshely betöltését,
be)	a pályázat kiírását követően olyan körülmény merült fel, amelynek
eredményeként az álláshelyet a törvény alapján pályázat kiírása nélkül (8. §) szükséges
betölteni.”
(4)	A Bjt. 13. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § A 24. § (2) bekezdése és a 25. § (2) bekezdése alkalmazása szempontjából az OBH-
ba beosztás időtartama nem minősül tényleges bírói működésnek.”
(5)	A Bjt. 30. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az OBH elnöke a kijelölést a kijelölés kezdeményezésére jogosult indítványára
megszünteti.”
(6)	A Bjt. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíró nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető
tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság,
kooperációs társaság, szövetkezet felügyelő bizottságának tagja, gazdasági társaság,
kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja, továbbá gazdasági-
vállalkozási tevékenységet is végző civil szervezet vezető tisztségviselője.”
(7)	A Bjt. 33. alcíme a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezető, továbbá a Kúria elnökének
kinevezési jogkörébe tartozó határozott időre kinevezett vezető és a Kúria elnökhelyettese,
valamint az OBH bíró elnökhelyettese a kinevezésének tartama alatt, az OBH-ba, a
minisztériumba és a Kúriára beosztott bíró a beosztásának tartama alatt mentesül a rendszeres
bírói értékelés alól.”
12
(8)	A Bjt. 71. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Kúriára beosztott bíró tevékenységét a Kúria elnöke értékeli az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szabályai szerint.
(4)	Az OBH-ba beosztott bíró hivatali tevékenységét az OBH elnöke értékeli az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szabályai szerint.”
(9)	A Bjt. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati bíróság elnökét és tagjait a Kúria, az ítélőtáblák, valamint a törvényszékek
illetékességi területén működő bírák közül az OBT nevezi ki. A szolgálati bíróság
elnökhelyettesét az adott szolgálati bíróság elnöke nevezi ki.”
(10)	A Bjt. 44. alcíme a következő 104/B. §-sal egészül ki:
„104/B. § (1) A szolgálati bíróság minden évben írásban tájékoztatja az OBT-t arról, hogy
előző évi működése megfelelt-e az ügyrendjében foglaltaknak. A tájékoztató tartalmazza az
előző évben a szolgálati bírósághoz érkezett, illetve ott befejezett, valamint folyamatban
maradt ügyek számát, a bíróság által kiszabott büntetéseket, továbbá a szolgálati bírósághoz
érkezett panaszok számát és jellegét.
(2)	A szolgálati bíróság éves tájékoztatóját az OBT minden év első negyedévében vitatja meg
és hagyja jóvá.
(3)	A jóváhagyott tájékoztatót az OBT közzéteszi az intraneten.”
(11)	A Bjt. 106. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a bíróval szemben szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult -
kivéve a magánvádas és a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást -, a fegyelmi
eljárást kezdeményező elnök rendelkezhet arról, hogy az eljárás alá vont bíró tárgyalási
tevékenységet, a nyilvános ülés és a tanácsülés tartására is kiterjedően, nem végezhet a vele
szemben indult eljárás megszüntetéséig vagy jogerős határozattal történő felmentéséig.”
(12)	A Bjt. 114. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő e)
ponttal egészül ki:
(Szolgálati bíróként az adott ügyben nem járhat el,)
„d) aki az adott eljárás során előterjesztett kizárási kérelemmel kapcsolatos
döntéshozatalban részt vett,
e)	akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.”
(13)	A Bjt. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. (1) Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót tisztségéből felfüggeszti, ha a bírót
előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe helyezték, illetve vele szemben lakhelyelhagyási
13
tilalmat vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, vagy vádemelésre került sor,
illetve, ha a szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná.
(2)	Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót a tisztségéből a fegyelmi eljárást
kezdeményező elnök indítványára felfüggesztheti, ha a bíró ellen büntetőeljárás - kivéve a
magánvádas és a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - indult és a bíró
szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná, vagy a fegyelmi eljárás
tárgyát képező kötelezettségszegés súlya és jellege a szolgálati helytől való távoltartást
indokolja.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntéseket a szolgálati bíróság a fegyelmi eljárás
felfüggesztését követően is meghozhatja.
(4)	A bírói tisztségből való felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont bíró és az
eljárás kezdeményezője a határozat közlésétől számított 8 napon belül a másodfokú szolgálati
bíróságnál fellebbezéssel élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. A másodfokú szolgálati
bíróság a fellebbezést 8 napon belül elbírálja.”
(14)	A Bjt. 118. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A felfüggesztés időtartamára kifizetett illetmény 50 százalékát a bíró a fegyelmi
határozat jogerőre emelkedését követően köteles visszafizetni, ha a fegyelmi eljárás a bírói
tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozattal zárult.”
(15)	A Bjt. 124. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek, és a bekezdés a következőf) ponttal egészül ki:
(A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)
„d) két fizetési fokozattal való visszavetés,
e)	vezetői tisztségből való felmentés,
f)	bírói tisztségből való felmentés indítványozása.”
(16)	A Bjt. 124. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kötelességszegés súlyára és következményeire, valamint a vétkesség fokára tekintettel
a szolgálati bíróság tanácsa határozatában kizárhatja a 127. § (1) bekezdése alapján történő
fegyelmi büntetés hatálya alóli mentesítés alkalmazásának lehetőségét.”
(17)	A Bjt. 129. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Új eljárás kezdeményezésének a jogerős határozat meghozatalát követő 3 éven belül van
helye.”
(18)	A Bjt. 63. alcíme a következő 168/A. §-sal egészül ki:
„168/A. § (1) A bírót az illetménye illeti meg a következő távollétek idejére is:
a)	a szabadság időtartama alatt,
b)	az Mt. 55. § (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott esetben,
14
c)	az állampolgári kötelezettség teljesítésének időtartamára,
d)	ha e törvény munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározása
nélkül írja elő,
e)	a munkaszüneti nap miatt kiesett időre,
f)	ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okot kivéve
nem tesz eleget.
(2)	Az illetmény 70 százaléka jár a betegszabadság tartamára.
(3)	Az egy napra járó illetmény az egy hónapra megállapított illetmény és a tárgyhó
munkanapjai számának hányadosa.
(4)	Az egy órára járó illetmény az egy napra kiszámított illetmény és a bíró napi teljes
munkaidejének hányadosa.”
(19)	A Bjt. a következő 186/A. §-sal egészül ki:
„186/A. § (1) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével belföldi kiküldetésnek minősül,
ha a bíró igazságszolgáltatási érdekből, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának külön
utasítása alapján - az általa tárgyalt ügy elbírálása érdekében szükséges eljárási cselekmén yen
való részvétel esetén külön utasítás nélkül - ideiglenesen, lakóhelyén, beosztási, vagy a
kinevezési okiratában, valamint az ügyelosztási és ügybeosztási rendben meghatározott
szolgálati helyén kívül, a munkáltató érdekkörébe tartozó munkát végez, igazgatási
intézkedést teljesít, vagy az OBH elnökének megbízása alapján központi igazgatási feladatot
lát el.
(2)	Nem minősül belföldi kiküldetésnek, ha a határozott idejű megbízással rendelkező vezető
a tisztségéből eredő feladatait teljesíti a szolgálati helyén kívül.
(3)	Nem minősül belföldi kiküldetésnek, ha a bíró a feladatait rendszeresen a beosztásáról
szóló okiratban szereplő szolgálati helyén vagy a kinevezési okiratában meghatározott
szolgálati helyén kívül, de
a)	az ítélőtábla - kivéve a c) pontban meghatározott ítélőtábla - mint szolgálati hely
esetében az ítélőtábla székhelye szerinti megye területén,
b)	a törvényszék - kivéve a c) pontban meghatározott törvényszéket - mint szolgálati
hely esetében az érintett törvényszék illetékességi területén,
c)	a Kúria, a fővárosi székhelyű ítélőtábla, a fővárosi illetékességi területű törvényszék
és az OBH mint szolgálati hely esetében Budapest területén
végzi.”
(20)	A Bjt. 196. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fizetési számláról történő készpénzfelvételhez és a pénzügyi intézmény által ezzel
összefüggésben közvetlenül felszámított díjakhoz kapcsolódóan a bíró részére legfeljebb
havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-
hozzájárulás adható.”
(21)	A Bjt. 196. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
15
„(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben
történő kifizetésének a költségét.”
(22)	A Bjt. 221. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ülnök részére az e törvény, valamint más jogszabály alapján őt megillető
javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott fizetési számlára
történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő
készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. Az ülnök részére legfeljebb havonta a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”
(23)	A Bjt. 222. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Mt. 6. §-
át, 7. §-át, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-
(6)	bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és második
mondatát, valamint (2), (3) és (4) bekezdését, 25-28. §-át, 29. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 45.
§ (4) bekezdését, 51. § (2) és (5) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 65. § (3) bekezdését, 70. §
(4)	bekezdését, 80. §-át, 93. § (2)-(4) bekezdését, 97. § (1) bekezdését, 102. § (1) és (5)
bekezdését, 103. §-át, 104. § (1) bekezdését, 105. § (1) bekezdését, 113. § (5) bekezdését,
115. § (2) bekezdését, 118. §-át, 120-121. §-át, 122. § (3)-(5) bekezdését, 123. § (1)-(4)
bekezdését, (5) bekezdés a) és b) pontját, valamint (7) bekezdését, 124-131. §-át, 133. § (1)
és (2) bekezdését, 134. § (1)-(3) bekezdését, 154-156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160-164.
§-át, 231. §-át, 270. §-át, 271. §-át, 272. § (2)-(9) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első
fordulatát, valamint (2)-(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1)
bekezdés c), d), g) és i) pontját, valamint (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
(24)	A Bjt.
a)	12. § (1) bekezdés b) pontjában és 214. § (2) bekezdésében a „hatósági
bizonyítvánnyal” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal” szöveg,
b)	15. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) és (2a)
bekezdésben” szöveg,
c)	30. § (2) bekezdésében az „ítélkező bírákat” szövegrész helyébe az „ítélkező,
továbbá a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat” szöveg,
d)	38. §-ában és 190. § (5) bekezdésében a „hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész
helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal” szöveg,
e)	67. §-ában a „belső informatikai hálózatán (intranet)” szövegrész helyébe a
„központi intranetes honlapján (a továbbiakban: intranet)” szöveg,
f)	90. § c) pontjában a „szabadságvesztést vagy közérdekű munkát” szövegrész
helyébe a „szabadságvesztést, közérdekű munkát vagy elzárást” szöveg,
g)	99. § (2) bekezdés a) pontjában az „az általános” szövegrész helyébe az „a bíró”
szöveg,
h)	100. § (2) és (3) bekezdésében a „hatósági bizonyítvány” szövegrész helyébe a
„hatósági erkölcsi bizonyítvány” szöveg,
i)	120. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „30 napon” szöveg,
j) 122. § (4) bekezdésében az „általános helyettese” szövegrész helyébe az „OBH
elnökhelyettese” szöveg,
16
k) 143. § (1) bekezdés c) pontjában az „a távolléti díj” szövegrész helyébe az „az
illetmény” szöveg,
l) 147. § (2) bekezdésében a „hatósági bizonyítványt” szövegrész helyébe a „hatósági
erkölcsi bizonyítványt” szöveg, az „értékeléséről szóló” szövegrész helyébe az „értékeléséről
és vezetői értékeléséről szóló” szöveg,
m) 189/A. § (7) bekezdésében az „a távolléti díjával” szövegrész helyébe az „az
illetményével” szöveg,
n) 219. § (2) bekezdésében és (4) bekezdés b) pontjában a „hatósági bizonyítvány”
szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítvány” szöveg,
o)	3. melléklet 3. sorában a „kollégiumvezetője” szövegrész helyébe a
„kollégiumvezetője és főtitkára” szöveg,
p) 3. melléklet 4. sorában a „kollégiumvezető-helyettese” szövegrész helyébe a
kollégiumvezető-helyettese és főtitkár-helyettese” szöveg
lép.
(25)	Hatályát veszti a Bjt. 196. § (1) bekezdésében az „ , illetve az ülnök” szövegrész.
(26)	Hatályát veszti a Bjt.
a)	46. § (6) bekezdése,
b)	57. § (2) bekezdése.
11. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
11.	§
(1)	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 76. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fizetési számláról történő készpénzfelvételhez és a pénzügyi intézmény által ezzel
összefüggésben közvetlenül felszámított díjakhoz kapcsolódóan az ügyész részére legfeljebb
havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-
hozzájárulás adható.”
(2)	Az Üsztv. 76. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben
történő kifizetésének a költségét.”
12.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
12.	§
(1)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban:
Kttv.) 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„(8) A politikai vezetők állami vezetői szolgálati jogviszonyára a 26-50. §, 53. §, 55-73. §,
80-88. §, 98. §, 100. § (1) bekezdés, 101. §, 116-130. §, 133-142. §, 143. § (2) bekezdése,
150. §, 154-159. §, 181-183. §, 190-191. §, 195-225. § kivételével e törvény kormányzati
szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A politikai
vezető, valamint a munkáltató az állami vezetői szolgálati jogviszonyból származó igényt a
238. § megfelelő alkalmazásával érvényesítheti.”
(2)	A Kttv. 41. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzés a
kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének időpontjához képest csak később indul, az (1)
bekezdés a) pontja szerinti két évet a képzés indulásának időpontjától kell számítani.”
(3)	A Kttv. a következő 41/A. és 41/B. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A betöltetlen álláshely betöltése céljából az államigazgatási szervnek a
kiválasztási eljárás lefolytatását megelőzően - a vezetői munkakör betöltésére irányuló
kiválasztási eljárást, valamint a (8) bekezdést kivéve - meg kell vizsgálnia, hogy a honvédek
jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 46. § (1) bekezdés r)
pontjában meghatározott rendelkezési állományba tartozó, hivatásos állomány legalább
százados vagy legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkező tagja, akinek maximális
várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására a Hjt. 86. § (3) bekezdése szerint nem
került sor (a továbbiakban: rendelkezési állományú katona) számára felajánlható-e a
betöltetlen álláshely (a továbbiakban: felajánlható munkakör).
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában felajánlható munkakörnek azt kell tekinteni, ha
a)	a rendelkezési állományú katona megfelel az e törvényben - ideértve a 41. §-t is -,
illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban a munkakör betöltéséhez előírt
képesítési feltételeknek, valamint
b)	az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda-
és visszautazás ideje naponta a két órát nem haladja meg.
(3)	Amennyiben a rendelkezési állományú katona végzettsége nem felel meg a munkakör
betöltéséhez előírt képesítési feltételeknek, a 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
tanulmányait a Magyar Honvédség költségére végzi.
(4)	A (3) bekezdés szerinti képzés költségeit a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesített
rendelkezési állományú katona köteles megtéríteni a Magyar Honvédség részére, ha neki
felróható okból a képzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha
hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, méltatlanság jogcímén alapuló felmentéssel szűnt meg a
kormányzati szolgálati jogviszonya, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.
évi CXXV. törvény 70. § (6) bekezdésére tekintettel kell megszüntetni a jogviszonyát.
(5)	A kormányzati szolgálati jogviszonyt létesített rendelkezési állományú katona kötelezi
magát, hogy a képesítés megszerzése után legalább a képzés időtartamával azonos
időtartamon keresztül kormányzati szolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg.
Amennyiben a rendelkezési állományú katona ezt a kötelezettségét megszegi, a (3) bekezdés
szerinti képzés időarányos költségeit köteles megtéríteni a Magyar Honvédség részére.
18
(6)	Az államigazgatási szervnek a rendelkezési állományú katona részére a (2) bekezdés
szerint felajánlható munkakört a Kormány által meghatározott módon fel kell ajánlania.
(7)	Ha a rendelkezési állományú katonát a munkakört felajánló államigazgatási szerv
továbbfoglalkoztatja, de a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezés időpontjában az
illetménye magasabb, mint a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján járó illetménye
lenne, a kormányzati szolgálati jogviszonya létesítéstől számított egy éven át jogosult az
illetménykülönbözetre.
(8)	E §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni arra a rendelkezési állományú katonára, aki a
részére korábban felajánlott, a (2) bekezdés szerint felajánlható munkakört nem fogadta el.
41/B. § Vezetői munkakör betöltésére irányuló pályázati eljárás esetén előnyben kell
részesíteni azt a rendelkezési állományú katonát, aki a pályázati feltételeknek - ideértve a
képesítési követelményeket is - teljes körűen megfelel.”
(4)	A Kttv. 143. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fizetési számláról történő készpénzfelvételhez és a pénzügyi intézmény által ezzel
összefüggésben közvetlenül felszámított díjakhoz kapcsolódóan a kormánytisztviselő részére
legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű
bankszámla-hozzájárulás adható.”
(5)	A Kttv. 143. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának, vagy
készpénzben történő kifizetésének a költségét.”
(6)	A Kttv. 226. § (3) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg
a jelenlegi jelölés c) és d) pontról d) és e) pontra változik:
[A közszolgálati jogviszonyban]
„c) a rendelkezési állományú katona továbbfoglalkoztatására vonatkozó rendelkezések
(41/A-B. §)”
[nem alkalmazható(k).]
(7)	A Kttv. 258. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló
munkaviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 71-76. §-a, 82-84. §-
a,	158. § (1) és (3) bekezdése és 159. §-a nem alkalmazható. Esetükben e törvény 67. §-át,
143. §-át, 146. §-át és 193-194. §-át kell alkalmazni.”
(8)	A Kttv. 259. § (1) bekezdés 1. pontja a következőf) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
1.	megállapítsa)
19
,f a rendelkezési állományú katona részére történő munkakör felajánlásra”
(vonatkozó részletes szabályokat;)
13. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
13.	§
Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 207. alcímének „Módosító
rendelkezések” címe.
14. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
14.	§
Nem lép hatályba az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (2)
bekezdése.
15. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
15.	§
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 129. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az illetményt a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani, és havonta utólag, a
tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy az állomány tagja megbízása
alapján fizetési számlájára átutalni. A Honvédség viseli az illetmény fizetési számlára történő
átutalásának, illetve készpénzben történő kifizetésének a költségét. A fizetési számláról
történő készpénzfelvételhez és a pénzügyi intézmény által ezzel összefüggésben közvetlenül
felszámított díjakhoz kapcsolódóan az állomány tagja részére legfeljebb havonta a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”
16. Záró rendelkezések
16.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 3.
napon lép hatályba.
(2)	Az 1. §, a 3. § (1) és (2) bekezdése, az 5-12. § és a 15. § 2014. január 1-jén lép
hatályba.
(3)	A 13. § 2014. január 2-án lép hatályba.
20
(4)	A 4. § (1) bekezdése, valamint a 4. § (2) bekezdés b)-d) pontja 2014. július 1-jén
lép hatályba.
17. §
E törvény
a)	9. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése,
b)	10. § (4)-(21) bekezdése, (24) bekezdés c)-k) és m) pontja, (25) bekezdése,
valamint (26) bekezdés b) pontja az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1)
és (2) bekezdése,
c)	11. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
21
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2012. január 1-jén hatályba lépett, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011.
évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.), valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) elfogadásával az Országgyűlés a
magyar igazságszolgáltatás magas színvonalú, az országosan egységes, kiszámítható és
időszerű működéséhez szükséges jogi kereteket teremtette meg.
A Bszi. átmeneti rendelkezései alapján 2012. január 1. napjától kezdődő hatállyal a
Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési
tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - sarkalatos törvényben
meghatározott kivétellel - az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke, míg
az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának általános jogutódja az OBH lett. A Bszi.
egy új igazgatási modellt vezetett be, amelynek eredményeképpen a központi igazgatási
hatáskörök gyakorlójának személye változott, illetve a legfőbb igazgatási és a legfőbb
szakmai vezetői funkció szétvált, és ennek következtében az ellenőrzési mechanizmusok is
szükségszerűen átalakultak. A legfőbb szakmai vezetői feladatokat a Kúria elnöke, míg a
bíróságok központi igazgatásának feladatait az OBH elnöke látja el, akinek tevékenységét az
Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) felügyeli, továbbá az OBT is közreműködik a
bíróságok igazgatásában.
Az OBH elnökének, valamint az OBT tagjainak megválasztása, illetve az OBH létrehozatala
óta eltelt időben az igazgatási jogkörök gyakorlása során szerzett gyakorlati tapasztalatok
alapján felmerültek olyan pontosító javaslatok, amelyek a bíróságok hatékony működését
tovább erősítik, segítik. Erre tekintettel az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) - a 2011. évi
bírósági reform által kialakított szervezeti keretek érintése nélkül - a vonatkozó törvényeket,
így az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt
(a továbbiakban: Iasz.), a Bszi.-t, valamint a Bjt.-t néhány ponton módosítja, kiegészíti,
pontosítja. Emellett a Javaslat az Alkotmánybíróság 13/2013. (VI. 17.) AB határozatában
foglalt döntésére figyelemmel kiegészíti a Bjt.-t, és meghatározza azokkal az esetköröket,
amelyek fennállása esetén az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke dönthet akként, hogy a
pályázók egyikével sem kívánja betölteni az álláshelyet, és így a pályázatot eredménytelenné
nyilvánítja.
Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a tágabb értelemben vett közszolgálati jogviszonyban állók
tekintetében egyértelműen legyen kimondva az, hogy az illetmény lakossági számlára történő
utalásának költségeit ne az alkalmazottaknak kelljen állniuk, ahogyan az illetmény
készpénzben történő kifizetésének költségeit sem. Az illetménynek a bankszámláról történő
egyszeri vagy többszöri felvételével járó banki költségeket a Javaslat az eddigi eltérő
gyakorlat helyett - a közszféra béreinek átláthatósága érdekében - egységesen limitált
összegben határozza meg.
A Kormány döntött a közszolgálati életpályák összehangolásáról, amely egységes elvek és
értékek mentén határozza meg a kormánytisztviselői, köztisztviselői, a rendvédelmi hivatásos,
valamint a hivatásos és szerződéses katonai jogállású személyi állományra vonatkozó jogi
szabályozás felülvizsgálatát. Az életpályák átjárhatósága biztosítása érdekében feladatként
jelentkezett az egyes hivatásrendek tagjai számára annak lehetővé tétele, hogy pályájuk
22
befejeztével - akár szükséges átképzéssel is - garantált legyen a továbbfoglalkozatásuk más
szolgálati jogviszonyban. E feladattal összhangban a Kormány a közszolgálati életpályához
kapcsolódó otthonteremtési kamattámogatásról és egyéb feladatokról szóló 1721/2013. (X.
11.) Korm. határozat 4. pontjában felhívta az érintett minisztereket, hogy - egyebek mellett -
alakítsák ki a szolgálati jogviszonyok közötti átjárhatóság érdekében a szolgálatból kiválók
közszolgálatban történő továbbfoglalkoztatásának feltételrendszerét. A szolgálati
jogviszonyok közötti átjárhatóságot szolgáló továbbfoglalkoztatás feltételeinek megteremtése
érdekében a Javaslat a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban:
Hjt.) alapján rendelkezési állományba tartozó hivatásos állomány tagjainak a közszolgálatban
való továbbfoglalkoztatásához szükséges törvényi szintű feltételeket teremti meg a
közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
módosításával.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a közalkalmazott illetményének a bankszámláról történő egyszeri
vagy többszöri felvételével járó banki költségekre legfeljebb a központi költségvetésről szóló
törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható a munkáltató részéről.
A 2. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Független Rendészeti Panasztestület tagjaival szembeni
összeférhetetlenségi szabályokat. A Javaslat kimondja, hogy nem választható meg az a
személy, aki a megválasztás időpontjában párt alkalmazottja vagy tisztségviselője. A Javaslat
összeférhetetlennek mondja ki azt az esetet, ha a jelölt a megválasztást megelőző két évben
állami vezetői, vagy polgármesteri feladatokat látott el. A Javaslat továbbra is fenntartja azt az
összeférhetetlenségi szabályt, hogy nem válaszható meg taggá az a személy, aki a
megválasztását megelőző hat évben rendvédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
vámszervével, vagy nyomozó hatóságával, valamint a Magyar Honvédséggel foglalkoztatási
jogviszonyban állt.
A 3. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 35/2013. (XI. 22.) AB határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította
a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (Hartv.)
25. § (3) bekezdését, és annak első két mondatát december 31-ei hatállyal, utolsó mondatát
azonnali hatállyal megsemmisítette. A Javaslat célja ezért a keletkező szabályozási hézag
Alaptörvénynek megfelelő helyreállítása. A Javaslat előkészítésénél figyelembe kellett venni
azt is, hogy a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2013. évi ... törvény 1. § (7) bekezdésének c) pontja az Országgyűlés
által elfogadott formában módosítja a Hartv. 25. § (3) bekezdését, és egyben a 32. § (4)
bekezdését is.
23
A 4. §-hoz
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tervezete nem tartalmazza a hatályos jogszabály szerinti
tűzveszélyességi osztályba sorolást. Ez alól az anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolása
képez kivételt. A szabadtér, helyiség, épület, létesítmény tűzveszélyességi osztálya
megszűnik, ami a felsoroltak tűzveszélyességi osztályához más jogszabályban - így a
tűzvédelmi törvényben - rendelt követelmények módosítását teszi szükségessé. A
tűzveszélyességi osztályba sorolás helyébe a Javaslattal az épületek esetében azok kockázati
osztályba sorolása lép.
A Javaslat emellett a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek létrehozásával kapcsolatos
fogalmi pontosítást tartalmaz, indokolt ugyanis, hogy az önálló feladatot ellátó egyesület e
feladat ellátása szempontjából tűzoltóságnak minősüljön.
Az 5. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a Hszt. hatálya alá tartozó személy illetményének a bankszámláról
történő egyszeri vagy többszöri felvételével járó banki költségekre legfeljebb a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható és
rögzíti, hogy az illetmény kifizetésének költségeit a fegyveres szerv viseli.
A 6. §-hoz
A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a Kúrián, illetve az OBH-ban a feladatok ellátását
tudományos ismereteikkel szakirányú felsőfokú végzettségű tisztviselőként főtanácsadók
segítsék.
A Javaslat az igazságügyi szakértői intézményhez, azaz az egyéb igazságügyi szervhez
igazságügyi alkalmazottá kinevezhető igazságügyi szakértő esetében a képesítési feltételek
meghatározását átalakítja. A szabályozást a Javaslat az igazságügyi szakértői tevékenységről
szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) rendelkezéseihez igazítja azzal,
hogy rögzíti, az nevezhető ki igazságügyi szakértővé az egyéb igazságügyi szervhez, aki a
Szaktv. szerint igazságügyi szakértő és megfelel az Iasz.-ban meghatározott feltételeknek is.
Az Iasz.-ban nem indokolt ugyanis külön képesítési feltételeket előírni az igazságügyi
alkalmazottként foglalkoztatandó igazságügyi szakértőkre, figyelemmel arra, hogy a Szaktv.
és végrehajtási rendeletei az igazságügyi szakértők képesítési feltételeit teljes körűen
meghatározzák, és nincs indoka az igazságügyi alkalmazottként foglalkoztatásra kerülő
igazságügyi szakértők esetében az ettől történő eltérésnek.
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy - a bírákhoz hasonlóan - bírósági titkár is
beosztásra kerülhessen az OBH-ba, és egyrészt részt vegyen az OBH feladatainak ellátásában,
másrészt a későbbi munkája során hasznosítható, a bíróságok központi igazgatásáról szóló
átfogó ismereteket szerezzen. A beosztás időtartama alatt a bírósági titkár felett az OBH
elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat; a bírósági titkár a hivatali tevékenysége során
köteles végrehajtani az OBH elnökének intézkedéseit, utasításait. Garanciális szabály, hogy a
bírósági titkárt hivatali beosztásának megszűnését követően a hivatali tevékenységét
megelőző szolgálati helyre kell beosztani.
Az Iasz. rendelkezései alapján a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a
továbbiakban: Mt.) háttérjogszabályul szolgál. Az Iasz. rendelkezik arról, hogy az Iasz. által
24
nem szabályozott kérdésekben az Mt. mely szabályait kell alkalmazni. Az Iasz. hatályos
előírásai szerint az igazságügyi alkalmazottat a távolléte esetére az Mt. rendelkezéseinek
alkalmazása alapján távolléti díj illeti meg. A Javaslat szerint e tekintetben az Iasz.-ban
önálló, az Mt.-től független szabályozás érvényesül, és az igazságügyi alkalmazottnak a
törvényben meghatározott távollétek esetében is illetmény jár a jövőben. E körben az Mt.-től
eltérő szabályozás nem előzmény nélküli, mivel az Iasz. külön rendelkezik arról is, hogy mely
esetben jár az igazságügyi alkalmazottnak átlagilletmény.
Az Iasz. 105. § (1) bekezdése szerint a Kúrián, az OBH-nál és az egyéb igazságügyi
szerveknek a Kormány által rendeletben meghatározott szervezeti egységénél dolgozó
felsőfokú végzettségű tisztviselőt beosztási pótlék illeti meg. Ez a szabályozás jelenleg a
Kúrián dolgozó, egyetemi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező bírósági titkárt -
külön nevesítés hiányában - a beosztási pótlékra jogosultak köréből kizárja, ami indokolatlan
megkülönböztetést jelent számukra. A Javaslat megszünteti ezt a különbségtételt azzal, hogy
rögzíti, a Kúrián dolgozó bírósági titkárt is megilleti a beosztási pótlék. Emellett a Javaslat
arra tekintettel, hogy a jövőben lehetővé teszi, hogy bírósági titkár beosztásra kerüljön az
OBH-ba, az OBH-ba beosztott bírósági titkár esetében is rögzíti, hogy beosztási pótlékra
jogosult.
Az Iasz. 109. §-a rendelkezik a munkaköri pótlékról. A Javaslat munkaköri pótlékot biztosít a
Kúrián, illetve az OBH-ban a feladatok ellátását tudományos ismereteikkel segítő
főtanácsadók számára. Emellett a Javaslat a hatályos szabályozást bővítve lehetőséget teremt
arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója az igazságügyi alkalmazott részére határozott
időre, illetve a feladat ellátásának idejére kiegészítő pótlékot állapíthasson meg, ha a bíróság
alaptevékenységébe tartozó munkaköri feladatai mellett kommunikációs, instruktori,
közvetítői kapcsolattartói, tanúgondozási, vagy más a bíróság vagy a központi igazgatás
működéséhez szükséges feladatokat rendszeresen teljesít. A bíróságok bővülő feladataira és
szolgáltatásaira tekintettel ugyanis az igazságügyi alkalmazottak egyre gyakrabban és
nagyobb tartóssággal vesznek részt speciális feladatok ellátásában, amely tevékenységek a
költségvetési lehetőségektől is függően díjazásra méltóak.
A Javaslat szerint az igazságügyi alkalmazottnak a törvényben meghatározott távollétek
esetében is illetmény jár a jövőben. E rendelkezéshez kapcsolódóan a Javaslat megfelelően
korrigálja az Iasz. 124. § (1) bekezdését, amely arról rendelkezik, hogy az Iasz. által nem
szabályozott kérdésekben az Mt. mely szabályait kell alkalmazni.
A Javaslat kimondja, hogy az igazságügyi alkalmazott illetményének a bankszámláról történő
egyszeri vagy többszöri felvételével járó banki költségekre legfeljebb a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható és
rögzíti, hogy az illetmény kifizetésének költségeit a munkáltató viseli.
A Javaslat tartalmazza azokat a technikai jellegű módosításokat, amelyek a főtanácsadói
munkakör létrehozása miatt szükségesek, továbbá azokat, amelyek azon előírásra tekintettel
indokoltak, hogy a távollét esetére illetmény fizetését rendeli el a Javaslat. Emellett
tartalmazza a Javaslat azokat a szövegpontosító jellegű módosításokat, amelyek annak okán
szükségesek, hogy a módosított, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió
tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2009. évi XLVII. törvény a hatósági bizonyítvány helyett a hatósági erkölcsi bizonyítvány
25
megjelölést alkalmazza. A Javaslat rendelkezik továbbá arról, hogy a jövőben a bírósági
üdülők dolgozói is az Iasz. hatálya alá tartozó alkalmazottak lesznek.
A 7. §-hoz
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosításával a Javaslat az országos
gazdasági érdek-képviseleti szervezet definíciója tekintetében elvégzi a törvényi
változásokhoz való igazítást és egyértelműbbé teszi a rendelkezést, a feltételek érdemi
tartalmának változatlansága mellett.
A 8. §-hoz
A Javaslat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alkalmazottai tekintetében is elvégzi az illetmény
kifizetésének költségeivel összefüggő módosítást.
A 9. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy az egyes bíróságok tekintetében a szükséges bírói létszám
mellett a szükséges igazságügyi alkalmazotti létszámot is az OBH elnöke határozza meg. A
rendelkezések indoka, hogy a munkateher arányosítással összefüggő létszámgazdálkodás
abban az esetben valósítható meg, ha az OBH elnökének jogosítványa az igazságügyi
alkalmazotti létszámra is kiterjed.
A Javaslat kiegészíti az OBH elnökének feladatait azzal, hogy a bírósági közvetítői
tevékenységet végző bírákat is kijelöli, továbbá azzal, hogy az egyes kijelöléseket
megszünteti. A kijelölés megszüntetésének oka az, hogy azon bírák esetében, akik
ténylegesen nem ítélkeznek olyan ügyekben, illetve nem végzik azt a tevékenységet, amire a
kijelölésük megtörtént, indokolatlan a kijelölés fenntartása és a jelenlegi szabályozást
kiegészítve lehetőséget kell teremteni a kijelölés megszüntetésére is.
A Javaslat módosítja a Bszi. 76. § (7) bekezdés d) pontját annak érdekében, hogy annak
szabályozása is összhangba kerüljön a Javaslatnak a fogalmazóképzést és a Magyar
Igazságügyi Akadémiát érintő rendelkezéseivel.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az OBH elnöke kezelje a feladatai ellátása érdekében a
Bíróságok fejezethez tartozó költségvetési szervek által kezelt adatokat. A rendelkezés
beiktatását indokolja, hogy az OBH elnökének a megalapozott döntések meghozatala
érdekében a költségvetési szerveknél kezelt adatokat szükséges megismernie, felhasználnia és
ennek érdekében kezelnie.
A Bszi. hatályos szabályozása különbséget tesz az OBH általános elnökhelyettese és
elnökhelyettesei között. A két tisztség közötti alapvető különbség abban foglalható össze,
hogy általános elnökhelyettesnek kizárólag bíró nevezhető ki és általános elnökhelyettes csak
egy működhet, míg elnökhelyettesnek bíró is és igazságügyi alkalmazott is kinevezhető és egy
időben több elnökhelyettes kinevezésére is módot ad a törvény. A különbségtétel fenntartása
az OBH általános elnökhelyettese és bíró elnökhelyettese között indokolatlan. Mivel mind az
általános elnökhelyettes, mind az elnökhelyettesek jelölésének, illetve megválasztásának
feltételei azonosak, ezért legitimációjukban nincs különbség. Az Alkotmánybíróság a
13/2013. (VI. 17.) AB határozatában kifejtettek alapján azonos legitimációs szinten állónak
tekinti az OBH általános elnökhelyettesét és elnökhelyetteseit. Minderre tekintettel nem
26
indokolt fenntartani az általános elnökhelyettesi tisztséget. Ugyanakkor arra figyelemmel,
hogy az OBH elnökhelyettese igazságügyi alkalmazott is lehet, bizonyos területek esetében a
helyettesítési jogosultságot akként indokolt meghatározni, hogy egyes esetekben az OBH
elnökének helyettesítésére kizárólag az OBH bíró elnökhelyettese jogosult.
A Javaslat a Bszi. 103. § (1) bekezdés d) pontját módosítja azzal, hogy a szolgálati bíróság
évente tájékoztatja az OBT-t az ügyforgalmáról, az ítélkezési gyakorlatáról. Emellett a
Javaslat az OBT hatáskörébe utalja a bírák Etikai Kódexének elfogadását is.
A Javaslat létrehozza a Kúria főtitkári, illetve főtitkár-helyettesi vezetői tisztséget annak
érdekében, hogy mint bírósági vezetők hatékonyan segítsék a Kúria elnökének a Kúriára
vonatkozó igazgatási tevékenységét. A főtitkár ellátja a Kúria működésével, az elnöki
döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos szervezési, ellenőrzési, koordinációs,
valamint a szervezeti és működési szabályzat szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat,
továbbá a Kúria elnöke egyes, a törvényben meghatározott igazgatási jellegű feladatait a
főtitkár, illetve a főtitkár-helyettes útján is gyakorolhatja a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározottak szerint.
A Javaslat szerint az ítélőtábla elnöke a jövőben nem a bírósági titkárok képzését koordinálja,
hanem részt vesz az illetékességi területén működő bíróságok bírái és igazságügyi
alkalmazottai képzésének koordinálásában. A módosítást indokolja, hogy valamennyi képzés
központi koordinátora a Magyar Igazságügyi Akadémia, ugyanakkor az ítélőtábláknak a
maguk illetékességi területén valamennyi igazságügyi alkalmazott és bíró képzése
tekintetében lehetnek feladatai.
A Javaslat a Bszi. 131. § c) pontjának módosításával előírja, hogy a kollégiumvezetői
pályázatokat az összbírói értekezlet mellett az adott kollégiumnak is véleményeznie kell.
Tekintettel arra, hogy ez esetben tehát a pályázatot két szerv fogja véleményezni, szükséges
annak rögzítése, hogy bármely véleményező szerv javaslatától tér el az OBH elnökének,
illetve a Kúria elnökének a döntése, az eltérés indokairól az OBT-t tájékoztatni kell.
A Javaslat kiegészíti a bírósági vezetői tisztség megszűnését megalapozó okok felsorolását.
Ennek oka, hogy a bírósági vezetői tisztség megszűnésének eseteként fel kell tüntetni azt az
esetet is, amikor a bírósági vezető által vezetett bírói testület vagy szervezet, szervezeti
egység megszűnik, továbbá ha a vezetői tisztséget betöltött bíró rendelkezési állományba
kerül. A Bjt. már jelenleg is tartalmazza azt a szabályt, miszerint a rendelkezési állományban
lévő bíró nem lehet bírósági vezető, így ennek az előírásnak meg kell jelennie a Bszi.
szabályai között is.
A Bszi. 151. § (1) bekezdés a) pontjának módosítását azért végzi el a Javaslat, mivel ha bíró a
beosztáshoz áthelyezéshez, kirendeléshez a hozzájárulását megadta, szükségtelen a
véleménynyilvánítási jog biztosítása az önkormányzati testületnek.
A Javaslat a Magyar Igazságügyi Akadémia működési tapasztalataira tekintettel módosítja a
Bszi. előírásait, és pontosítja a képzés területén az OBH elnöke és a legfőbb ügyész közötti
együttműködésre vonatkozó előírásokat.
A Javaslat szövegpontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz a Bszi.-vel
kapcsolatban. A Javaslat a központi intranetes honlap megjelölését egységesíti. Emellett a
Javaslat a Kúria főtitkári és főtitkár-helyettesi tisztség létrehozása és az OBH általános
27
elnökhelyettesi tisztség megszüntetése okán szükséges technikai módosításokat vezeti át,
továbbá a Magyar Igazságügyi Akadémiára vonatkozó módosításokhoz kapcsolódó
kiegészítéseket, illetve hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz. Rögzíti továbbá, hogy a
kollégiumvezetői pályázatokat az összbírói értekezlet mellett az adott kollégiumnak is
véleményeznie kell.
A 10. §-hoz
A Javaslat 9. §-a megteremti annak lehetőségét, hogy - a bírákhoz hasonlóan - bírósági titkár
is beosztásra kerülhessen az OBH-ba. Emellett az OBT tagok munkáját - egyéb
tevékenységük mellett - szintén segíthetik bírósági titkárok. A bírósági titkároknak az OBH-
ban és az OBT tagja mellett dolgozva lehetőségük van arra, hogy megismerjék a bíróságok
központi igazgatásának működését és munkájukkal hozzájáruljanak annak
eredményességéhez. Az így megszerezhető speciális ismeretanyag a bírói munka során is
többlettudást jelent számukra, ezért indokolt ezen tapasztalatok elismerése a pályázati rangsor
kialakítása során figyelembe vehető szempontok között is.
A bírói álláspályázatok esetén a pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető
szempontok között - mint pl. a joggyakorlati idő szakmai értékelése, a jogi szakvizsga
letételét követő gyakorlati idő tartama, a jogi szakvizsga eredménye, tudományos fokozat -
szerepel a bírói tanács általi meghallgatás eredménye is. A bírói tanácsok pályázati rangsor
felállításával kapcsolatos működésének átláthatósága érdekében szükséges, hogy a bírói
tanács abban az esetben is írásban indokolja meg az általa adott pontszámokat, ha a
meghallgatás során adott pontszámokra figyelemmel módosul a pályázók objektív pontjai
alapján kialakult pályázati rangsor első három helyén álló pályázó személye.
A Javaslat az Alkotmánybíróság 13/2013. (VI. 17.) AB határozatában foglaltakra figyelemmel
kiegészíti a Bjt. 20. § (1) bekezdését azokkal az esetkörökkel, amelyek fennállása esetén az
OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke dönthet akként, hogy a pályázók egyikével sem kívánja
betölteni az álláshelyet, és így eredménytelenné nyilvánítja a pályázatot. Ilyen döntést hozhat
az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke a következő esetekben:
a)	A pályázó kinevezésével a Bjt. 41. §-ában írt összeférhetetlenség jönne létre, azaz a bíróság
elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének és helyettesének,
csoportvezetőjének és helyettesének a hozzátartozója ugyanazon bíróságon, kollégiumban
vagy csoportban működne bíróként. Ebben az esetben az eredménytelenné nyilvánítást
indokolja, hogy azzal megakadályozható az összeférhetetlenség létrejötte.
b)	A pályázat elbírálása során az elbírálási folyamatban eljárási szabálysértés történt, amit az
OBH elnöke észlelt, valamint a bírói tanács a törvény által elrendelt indokolási
kötelezettségének kellő mértékben nem tett eleget. Ezekben az esetekben az eredménytelenné
nyilvánításra a pályázók jogainak maradéktalan érvényesítése érdekében kerül sor.
c)	A pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy
költségvetést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná teszik az álláshely
betöltését. E körülmény fennállása esetén az eredménytelenné nyilvánítás oka, hogy egy
utóbb bekövetkezett ok miatt már nem az adott bíróságon, hanem esetlegesen - az időközben
szükségessé vált álláshely-átcsoportosítás eredményeként - másik bíróságon vagy egyik
bíróságon sem indokolt az álláshely betöltése.
28
d)	A pályázat kiírását követően olyan körülmény merült fel, amelynek eredményeként az
álláshelyet a törvény alapján pályázat kiírása nélkül szükséges betölteni. Ez előfordulhat
például abban az esetben, ha a köztársasági elnök által korábban felmentett bírót a munkaügyi
jogvita alapján bírói tisztségébe vissza kell helyezni vagy ha a Kúria elnökét vagy
elnökhelyettesét, az OBH elnökét vagy elnökhelyettesét, vagy más bírósági vezetőt vezetői
megbízatásának megszűnését követően tényleges bírói álláshelyre kell beosztani, továbbá, ha
az OBH-ba, a Kúriára vagy a minisztériumba beosztott bírót kell tényleges bírói álláshelyre
beosztani, illetve a törvényben tételesen felsorolt további esetekben.
A Javaslat alapján a jövőben az OBH-ba határozott időre kinevezett bíró is beosztható,
tekintettel arra, hogy a határozott időre kinevezett bírák is rendelkezhetnek olyan speciális
tudással, ami a bíróságok központi igazgatásában való részvétel során jól hasznosítható. A
beosztás során ugyanakkor a rövidebb bírói múlttal rendelkező bírák olyan igazgatási
tapasztalatot is szereznek, amely későbbi ítélkező munkájuk során nagyobb rálátást biztosíthat
a bírósági szervezet egészének működésére. A Bjt. előírja, hogy a határozott időre kinevezett
bíró esetében a határozatlan idejű kinevezését megelőzően meg kell vizsgálni a bíró
működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját, feltéve, hogy a bírói működésének
időtartama a 18 hónapot meghaladja. A Javaslat annak érdekében, hogy az OBH-ba beosztott,
határozott időre kinevezett bíró is megszerezze a határozatlan idejű kinevezéshez szükséges
kellő ítélkezési gyakorlatot, előírja, hogy az OBH-ba beosztás időtartama e szempontból nem
minősül tényleges működésnek.
Azon bírák esetében, akik ténylegesen nem ítélkeznek olyan ügyekben, amelyekre a
kijelölésük megtörtént, indokolatlan a kijelölés fenntartása, ezért a Javaslat rendelkezik arról,
hogy az OBH elnöke a kijelölést megszünteti a kijelölés kezdeményezésére jogosult
indítványára.
A bíróval szembeni összeférhetetlenségi szabályok gyakorlati alkalmazása során a Bjt. 40. §
(2)	bekezdésének kiegészítése vált szükségessé abban a tekintetben, hogy bíró ne lehessen
gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végző civil szervezet vezető tisztségviselője; ezt is
elvégzi a Javaslat.
Az OBH és a Kúria elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők a kinevezésük
időtartama alatt elsősorban igazgatási feladatokat látnak el, ezért a Javaslat rögzíti, hogy e
bírák esetében a vezetői kinevezésük időszaka alatt nem indokolt a bírói munkájuk
értékelésének elrendelése. Figyelemmel arra, hogy az OBH-ba, a minisztériumba és a Kúriára
beosztott bírák beosztásuk időtartama alatt ítélkező tevékenységet nem folytatnak, bírói
munkájukat értékelni szintén nem lehet. Azt már jelenleg is tartalmazza a Bjt., hogy a
minisztériumba beosztott bíró hivatali munkáját az igazságügyért felelős miniszter a
kormánytisztviselőkre irányadó szabályok szerint értékeli. Ehhez hasonlóan rögzíteni
szükséges azt is, hogy az OBH-ba beosztott bírót az OBH elnöke, illetve a Kúriára beosztott
bírót a Kúria elnöke mely törvényi szabályozás alapján értékeli. A Javaslat ez esetekben arról
rendelkezik, hogy az értékelést az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
törvény szabályai szerint kell lefolytatni.
A Javaslat a szolgálati bíróság tagjainak kinevezésére vonatkozó szabályozás tekintetében az
értelmezést elősegítő szövegpontosítást tartalmaz. A Javaslat emellett törvényi szinten
meghatározza a szolgálati bíróság éves tájékoztatójának alapvető tartalmi követelményeit. A
Javaslat alapján az OBT központi igazgatási feladatává válik a szolgálati bíróság éves
tájékoztatójának jóváhagyása.
29
A Javaslat kiegészíti a fegyelmi eljárás szabályait a szolgálati bíróság működése során
felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján.
A Javaslat kiegészíti a szolgálati bírákra vonatkozó kizárási szabályokat, és rögzíti, hogy az
ügy érdemében nem járhat el az a bíró, aki az adott eljárás során előterjesztett kizárási
kérelemmel kapcsolatos döntéshozatalban részt vett.
A Javaslat a fokozatosság elvét figyelembe véve szabályozza, hogy mely esetben hozható
olyan döntés az eljárás alá vont bíróval szemben, amely alapján tárgyalási tevékenységet nem
végezhet. Előírja a Javaslat, hogy mely feltételek fennállása esetén van lehetősége a szolgálati
bíróság tanácsának arra, hogy - mérlegelést követően - felfüggessze az eljárás alá vont bírót a
bírói tisztségéből. Emellett a Javaslat kiegészíti a fegyelmi eljárás során a bírói tisztségből
való kötelező felfüggesztésre vonatkozó szabályozást is. Az eddigi esetek mellett előírja a
Javaslat, hogy azt a bírót is fel kell függeszteni a bírói tisztségből, akivel szemben
büntetőeljárás folyik és ennek során vádemelésre is sor került. Mivel a felfüggesztés ideje
alatt a bíró munkát nem végez, a Javaslat a felfüggesztés esetére rendelkezik arról is, hogy ha
a fegyelmi eljárás eredményeként a bírót a bírói tisztségből jogerősen felmentik, vissza kell
fizetnie az illetménye 50 százalékának megfelelő összeget.
Annak érdekében, hogy a fegyelmi vétségekkel arányos fegyelmi büntetés kiszabása jobban
biztosítható legyen a Javaslat egy új fegyelmi büntetést - két fizetési fokozattal visszavetés -
vezet be, továbbá a szolgálati bíróság tanácsa számára lehetővé teszi, hogy a kötelességszegés
súlyára és következményeire, valamint a vétkesség fokára tekintettel határozatában kizárja a
fegyelmi büntetés hatálya alóli előzetes mentesítés alkalmazásának lehetőségét.
A hatályos szabályozás értelmében a bíró javára történő új eljárás kezdeményezésének
lehetősége nincs határidőhöz kötve, ezért - hasonlóan a bíró terhére történő új eljárás
kezdeményezési lehetőség határidőhöz kötöttségéhez - a Javaslat mindkettőt egységesen
szabályozza.
A Bjt. rendelkezései alapján az Mt. háttérjogszabályul szolgál. A Bjt. rendelkezik arról, hogy
a Bjt. által nem szabályozott kérdésekben az Mt. mely szabályait kell alkalmazni. A Bjt.
hatályos előírásai szerint a bírót távolléte esetére az Mt. rendelkezéseinek alkalmazása alapján
távolléti díj illeti meg. A Javaslat szerint e tekintetben a Bjt.-ben önálló, az Mt.-től független
szabályozás érvényesül, és a bíráknak a törvényben meghatározott távollétek esetében is
illetmény jár a jövőben. E körben az Mt.-től eltérő szabályozás nem előzmény nélküli, mivel a
Bjt. külön rendelkezik arról is, hogy mely esetben jár a bírónak átlagilletmény.
A Javaslat meghatározza a belföldi kiküldetés fogalmát, mivel a gyakorlati alkalmazás során
probléma merült fel a tekintetben, hogy a szolgálati helyen kívüli munkavégzés mely esetben
minősül belföldi kiküldetésnek.
A Javaslat szerint a bíráknak a törvényben meghatározott távollétek esetében is illetmény jár a
jövőben. E rendelkezéshez kapcsolódóan a Javaslat megfelelően korrigálja a Bjt. 222. § (1)
bekezdését, amely arról rendelkezik, hogy a Bjt. által nem szabályozott kérdésekben az Mt.
mely szabályait kell alkalmazni.
A Javaslat kimondja, hogy a bíró illetményének a bankszámláról történő egyszeri vagy
többszöri felvételével járó banki költségekre legfeljebb a központi költségvetésről szóló
30
törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható és rögzíti, hogy az
illetmény kifizetésének költségeit a munkáltató viseli.
A Javaslat különböző, elsősorban technikai jellegű, illetve a Javaslat egyéb rendelkezéseiből
következő, továbbá kiegészítő előírásokat tartalmaz a következők szerint.
A Javaslat tartalmazza azokat a technikai jellegű módosításokat, amelyek azon előírásra
tekintettel szükségesek, hogy a távollét esetére illetmény fizetését rendeli el a Javaslat.
Emellett tartalmazza a Javaslat azokat a szövegpontosító jellegű módosításokat, amelyek
annak okán szükségesek, hogy a módosított, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai
Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2009. évi XLVII. törvény a hatósági bizonyítvány helyett a hatósági erkölcsi bizonyítvány
megjelölést alkalmazza. A Javaslat a központi intranetes honlap megjelölését egységesíti.
Emellett a Javaslat a Kúria főtitkári és főtitkár-helyettesi tisztség létrehozása és az OBH
általános elnökhelyettesi tisztség megszüntetése okán szükséges technikai módosításokat
vezeti át, illetve a Javaslat meghatározza a főtitkár és a főtitkár-helyettes esetében hiányzó
javadalmazási szabályokat is. A Javaslat előírja azt is, hogy a bírót akkor is fel kell menteni a
bírói tisztségéből, ha jogerősen elzárást szabtak ki vele szemben. A fegyelmi eljárás során az
írásbeli jelentés elkészítésére nyitva álló határidőt módosítja a Javaslat, figyelemmel arra,
hogy a szolgálati bíróság gyakorlati tapasztalatai alapján az alapos, mindenre kiterjedő
vizsgálatot ez biztosítja.
A 11. §-hoz
A Javaslat kimondj a, hogy az ügyészségi illetményének a bankszámláról történő egyszeri
vagy többszöri felvételével járó banki költségekre legfeljebb a központi költségvetésről szóló
törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható és rögzíti, hogy az
illetmény kifizetésének költségeit a munkáltató viseli.
A 12. §-hoz
A Javaslat értelmében a kormánytisztviselői beosztotti álláshely betöltésének igénye esetén a
kiválasztási eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha nem szerepel a rendelkezési állományban
olyan, a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) pontja szerinti hivatásos állomány legalább százados vagy
legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkező tagja, akinek maximális várakozási ideje
letelt és annak meghosszabbítására a Hjt. 86. § (3) bekezdése szerint nem került sor. Ebben az
esetben számára kell első körben felajánlani az üres felajánlható beosztotti álláshelyet.
A beosztotti kormánytisztviselői álláshely akkor is betölthető a katonával, ha az álláshelyre
megfelelő végzettséggel nem rendelkezik, azonban vállalja, hogy a megfelelő képesítést két
éven belül megszerzi. Ha az állás betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló
képzés a jogviszony létesítésének időpontjához képest csak később indul, a két évet ez utóbbi
időponttól kell számítani. A szükséges képzés költségeit a korábbi munkáltató, vagyis a
Magyar Honvédség viseli. Ha az érintett személy hibájából a képzésre nem került sor, vagy
neki felróható módon szűnik meg a jogviszonya azt köteles megtéríteni, illetve legalább annyi
ideig fent kell tartania a jogviszonyt ameddig a képzés tartott.
31
Amennyiben hivatásos katona a felajánlott másik álláshelyet elfogadja, de hivatásos katonai
jogviszonyában megszerzett illetménye magasabb, mint az új besorolása szerinti, a kettő
közötti különbözetre 12 hónapig jogosult.
Az államigazgatási szervnek továbbá üres vezetői álláshely pályázat útján történő betöltése
esetén előnyben kell részesíteni a rendelkezési állományú katonát, amennyiben a pályázati
feltételeknek teljes körűen megfelel.
Az átjárhatóságra vonatkozó új, a Kttv. 41/A-B. §-aiban szabályozott rendelkezések csak a
kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszonyában
alkalmazandóak, a köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonyára
nem vonatkoznak.
A Javaslat kimondja, hogy a kormánytisztviselő illetményének a bankszámláról történő
egyszeri vagy többszöri felvételével járó banki költségekre legfeljebb a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható és
rögzíti, hogy az illetmény kifizetésének költségeit a munkáltató viseli.
A rendelkezési állományú katona részére történő munkakör felajánlására vonatkozó,
kormányrendeleti szabályok megalkotása érdekében szükséges a Kttv. felhatalmazó
rendelkezéseinek a kiegészítése.
A 13. §-hoz
2013.	november 18-án a Magyar Közlöny 190. számában kihirdetésre került az egyes
büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi
CLXXXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.), amely a szabálysértésekről, a szabálysértési
eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (a
továbbiakban. Szabs. tv.) egy „Az Európai Unió jogának való megfelelés” című 207.
alcímmel egészíti ki. Ez az alcím egy szakaszt [253. §] foglal magába. Az alcím 2014. január
1-jén lép hatályba. A Szabs. tv. Nemzeti Jogszabálytárban szereplő hatályos szövege azonban
már tartalmaz egy „Módosító rendelkezések” című alcímet, amelynek egyetlen, 253. §-a már
hatályát vesztette. A fentiek eredményeként a Mód. tv. szerinti alcím hatályba lépésekor két
207. alcímet fog tartalmazni a Szabs. tv. Ezért szükséges a Javaslat szerinti technikai
módosítás.
A 14. §-hoz
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (2) bekezdése az országgyűlési
képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló
ülésének napján lépne hatályba és ezzel felülírná a jelen módosítást, ezért indokolt a két
törvény közötti koherencia megteremtése.
A 15. §-hoz
A Javaslat - a Javaslat egyéb, hasonló célú rendelkezéseivel összhangban - a honvédségi
állomány tagjai tekintetében is kimondja, hogy az illetménynek a bankszámláról történő
egyszeri vagy többszöri felvételével járó banki költségeire legfeljebb a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható és
rögzíti, hogy az illetmény kifizetésének költségeit a Honvédség viseli.
32
A 16. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 17. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az Alaptörvény rendelkezéseire figyelemmel a Javaslatnak mely
rendelkezései minősülnek sarkalatosnak.