﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13218. számú törvényjavaslat

2013. évi ... törvény
a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól

A nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a bizalmi vagyonkezelői tevékenység és a bizalmi
vagyonkezelési jogviszonyok átláthatóságának biztosítása, a közpénzek, a vagyonrendelők, a
kedvezményezettek, hitelezőik és egyéb harmadik személyek védelme, valamint a szektor hatékony
felügyelete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.	A törvény hatálya
1.	§
E törvény hatálya kiterjed
a)	a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott
bizalmi vagyonkezelési szerződést kötő bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének és
gazdálkodásának feltételeire,
b)	a Kormány rendeletében kijelölt hatóság (a továbbiakban: hivatal) bizalmi
vagyonkezelő vállalkozások tevékenységének engedélyezési és nyilvántartási eljárására,
c)	a hivatalnak a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok bejelentési és nyilvántartási
eljárására,
végzésére.
d)	a hivatal bizalmi vagyonkezelők felett gyakorolt felügyeletére,
e)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás bizalmi vagyonkezelési tevékenységének
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	érintett személy:
a)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás,
b)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye,
c)	jogi személy bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tagja,
d)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás, illetve jogi személy vállalkozás tagjának
olyan alkalmazottja, illetve bármely olyan természetes személy, aki tevékenységét a vállalkozás,
illetve a jogi személy vállalkozás tagja érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz a vállalkozás
által végzett bizalmi vagyonkezelésben,
2
e)	bármely olyan természetes személy, aki a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által
nyújtandó bizalmi vagyonkezelési szolgáltatás kiszervezésére irányuló szerződés alapján
közvetlenül részt vesz a bizalmi vagyonkezelés, mint szolgáltatás nyújtásában, vagy
f)	az a)-e) pontban foglalt személyek Ptk.-ban meghatározott hozzátartozója.
2.	vezető állású személy:
a)	a vezető tisztségviselő és a felügyelő bizottság tagja,
b)	a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak
közvetlen helyettese, és
c)	minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely
belső szabályzat ilyenként határoz meg.
II.	Fejezet
A BIZALMI VAGYONKEZELŐ VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI
3.	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének szervezeti feltételei
3.	§
(1)	Bizalmi vagyonkezelési tevékenységet rendszeresen (legalább évente kétszeri bizalmi
vagyonkezelési szerződéskötéssel), vagy a kezelt vagyon szerződéskötéskor fennálló értékének egy
százalékát meghaladó mértékű nyereség-, illetve vagyonszerzés érdekében (a továbbiakban együtt:
üzletszerűen) a hivatal által a tevékenység megkezdése előtt kibocsátott engedéllyel (a
továbbiakban: engedély) rendelkező, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható
szervezetnek minősülő,
a)	Magyarország területén székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy
zártkörűen működő részvénytársaság, vagy
b)	az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban
székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe
végezhet (a továbbiakban: bizalmi vagyonkezelő vállalkozás).
(2)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás főtevékenységként csak bizalmi vagyonkezelést
végezhet, melléktevékenységként pedig a bizalmi vagyonkezelési kötelezettség teljesítéséhez
szükséges, azzal közvetlenül összefüggő tevékenységet végezhet.
(3)	Bizalmi vagyonkezelői tevékenység a törvényben meghatározott feltételek teljesítése
esetén kezdhető meg és folytatható.
(4)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles cégnevének vezérszavában e minőségét
magyar nyelven szerepeltetni.
(5)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás Magyarországon jogosult tevékenysége elsődleges
folytatására, tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az Európai Unió más tagállamába nem
helyezheti át.
3
4.	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének személyi feltételei
4.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye és tagja az lehet,
a)	aki büntetlen előéletű,
b)	aki nem áll
ba)	bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatását,
bb)	a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank
felügyeleti hatásköre alá sorolt szervezetek által végezhető tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
c)	aki vezető állású személyként nem dolgozott olyan bizalmi vagyonkezelő
vállalkozásban, illetve nem volt olyan bizalmi vagyonkezelő vállalkozásban egyedüli vagy többségi
befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag, amelynek az engedély kiadása iránti kérelem
benyújtásának időpontjától számított tíz éven belül - ide nem értve a kérelem alapján történő
visszavonást - vonták vissza a tevékenység-végzési engedélyét,
d)	aki vezető állású személyként nem dolgozott olyan pénzügyi szervezetben, illetve
nem volt olyan bizalmi vagyonkezelő vállalkozásban egyedüli vagy többségi befolyást biztosító
részesedéssel rendelkező tag, amelynek tevékenységi engedélyét a kérelem benyújtásának
időpontjától számított tíz éven belül a pénzügyi szervezetek felett prudenciális felügyeletet gyakorló
hatóság a jogszabályi előírások megsértése miatt visszavonta,
e)	akivel szemben a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar
Nemzeti Bank, vagy annak jogelődje felügyeleti hatáskörében személyre szóló felügyeleti bírságot
nem szabtak ki a kérelem benyújtásának időpontjától számított tíz éven belül, és
f)	akinek jó üzleti hírnevéhez nem fér kétség.
(2)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban az állhat, aki vonatkozásában az (1) bekezdés a)-e) pontjában foglalt
feltételek megvalósulnak.
(3)	A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében
áll, hogy azt a hivatal elfogadja. A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező
megválaszthatja, azonban a hivatal egyéb, általa meghatározott iratok (okmányok) benyújtását
írhatja elő. A hivatal a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi
hatóságot közvetlenül megkeresheti.
(4)	A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a hivatalnak határozattal kell
megállapítania. Jó üzleti hírnevéhez nem fér kétség annak,
a)	aki mentes a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás óvatos, körültekintő és megbízható
működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a
bizalmi vagyonkezelő vállalkozás megbízható, gondos irányítását, ellenőrzését, illetve működését,
b)	akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem
zárja ki a bizalmi vagyonkezelő feletti hatékony felügyelet gyakorlását.
(5)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles legalább egy fő mesterképzésben szerzett
közgazdász szakképzettséggel rendelkező közgazdászt, egy fő jogi szakvizsgát tett jogászt - teljes
4
napi munkaidőben - munkaviszonyban foglalkoztatni, továbbá egy fő független könyvvizsgálót
megbízási jogviszonyban foglalkoztatni.
5. §
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye és a vezető állású személy
Ptk. szerinti hozzátartozója nem lehet
a)	más bizalmi vagyonkezelő vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel
rendelkező természetes személy,
b)	más bizalmi vagyonkezelő vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel
rendelkező szervezet vagy annak vezető állású személye,
c)	más bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye,
d)	az a)-c) pontban meghatározott jogalanyokkal munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.
(2)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye és a vezető állású személy
hozzátartozója nem lehet
a)	a kezelt vagyonba tartozó, Ptk. szerinti vállalkozásban közvetlen vagy közvetett
részesedéssel rendelkező természetes személy,
b)	a kezelt vagyonba tartozó, Ptk. szerinti vállalkozásban közvetlen vagy közvetett
részesedéssel rendelkező szervezet vagy annak vezető állású személye,
c)	a kezelt vagyonba tartozó, Ptk. szerinti vállalkozás vezető állású személye,
d)	az a)-c) pontban meghatározott jogalanyokkal munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.
(3)	Nem eredményezi a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget, ha a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye vagy annak hozzátartozója a vagyonrendelő,
illetve a kedvezményezett, és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak más vagyonrendelője, illetve
kedvezményezettje nincs.
(4)	Az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalom nem alkalmazandó, ha a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás
a)	az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okra vonatkozóan valamennyi
vagyonrendelőjétől és szerződésben meghatározott kedvezményezettől (a továbbiakban együtt:
ügyfél),
b)	a (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okra vonatkozóan, az érintett
ügyféltől
-	azok előzetes és teljes tájékoztatását követően, írásban megadott - felmentést kap.
(5)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye a vele összefüggésben
felmerült összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul az érintett bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás tudomására hozni.
5.	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének tárgyi feltételei
6. §
5
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles honlapot fenntartani és azon közzétenni
a)	létesítő okiratát,
b)	cégjegyzékszámát,
c)	adószámát,
d)	szervezeti és működési szabályzatát,
e)	számviteli beszámolóját,
f)	közvetett és közvetlen tulajdonosainak névsorát, jogi személy esetén
cégjegyzékszámát, székhelyét, és
g)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartásában nyilvántartási számát.
7.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles e tevékenysége körében okozott károk,
sérelemdíjak megtérítésére a kezelt vagyonok összértékével arányos, de legalább hetvenmillió forint
összegű - kormányrendeletben meghatározott - pénzügyi biztosíték létrehozására szerződést kötni,
és azt bizalmi vagyonkezelői tevékenységének tartama alatt fenntartani. A Kormány rendeletben
határozza meg a pénzügyi biztosíték és a kezelt vagyon kötelező arányát, és meghatározhatja a
kiegészítő pénzügyi biztosíték létrehozását szükségessé tévő körülményeket és az azok fennállta
esetére létrehozandó pénzügyi biztosíték típusát, legkisebb összegét.
(2)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles a kérelem előterjesztésekor és működése
során folyamatosan legalább hetvenmillió forint összegű - a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból és az
eredménytartalékból számított - saját tőkével rendelkezni. Kormányrendelet meghatározhat saját
tőke növelését szükségessé tevő körülményeket, és azok beállta esetére a kötelező saját tőke
legkisebb összegét.
8.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles olyan informatikai rendszert, belső
szabályzatot, nyilvántartást kialakítani és fenntartani, amely biztosítja a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozást - különösen a bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján - terhelő kötelezettségek
a)	teljesítését,
b)	teljesítésének ellenőrizhetőségét és
c)	megsértésének megakadályozását.
(2)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles eleget tenni a kezelt vagyonra vonatkozóan
a könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségnek.
III.	Fejezet
A HIVATAL ENGEDÉLYEZÉSI ÉS NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁSA
6. Az engedély kiadása
9. §
6
(1)	Az engedélyt a hivatal a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás kérelmére adja ki.
(2)	Az engedély hatálya időben nem korlátozott, visszavonásig érvényes.
10. §
(1)	A kérelmet írásban a hivatalhoz kell előterjeszteni, és annak tartalmaznia kell a
kérelmező bizalmi vagyonkezelő vállalkozás (a továbbiakban ezen alcímben: kérelmező) 13. § (3)
bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában foglalt adatait és engedély kiadása iránti kérelmét.
(2)	A kérelemhez mellékelni kell
a)	a kérelmező létesítő okiratát és annak valamennyi módosítását,
b)	a kérelmező
ba)	korlátolt felelősségű társaság hatályos tagjegyzékét,
bb)	részvénytársaság részvénykönyvét,
c)	a kérelmező döntési, irányítási rendszerét, belső nyilvántartások vezetésére
vonatkozó szabályokat is tartalmazó, tárgyi feltételek között szereplő eredmények elérését biztosító
szervezeti és működési szabályzatát,
d)	a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a nemzeti vagyonról szóló
törvényben meghatározott átlátható szervezetnek minősül,
e)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásban közvetlenül vagy közvetetten több, mint
25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró
ea)	jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező külföldi vállalkozásnak
harminc napnál nem régebbi cégkivonatát és magyar nyelvű hiteles fordítását, cégkivonat
hiányában annak igazolását és magyar nyelvű hiteles fordítását, hogy a külföldi vállalkozást
személyes joga szerint nyilvántartásba vették,
eb)	természetes személy nevét, anyja nevét, lakcímét,
f)	a pénzügyi biztosíték rendelkezésre állásáról szóló igazolást,
g)	a saját tőke befizetését igazoló iratot, valamint a saját tőke befizetéséhez
szükséges összeg törvényes eredetének igazolását,
h)	az olyan gazdasági társaság megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét
tartalmazó nyilatkozatát, amelyben a kérelmezőnek részesedése van, feltüntetve a részesedés
mértékét,
i)	a kérelmező számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,
j) a kérelmező üzleti tervét,
k) az üzletszerűen végezni kívánt bizalmi vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó
általános szerződési feltételeket, az üzletszabályzatot, a pénzmosás megelőzését szolgáló
szabályzatot, a pénz- és értékkezelési szabályzatot,
l) szakértő igazolását arra vonatkozóan, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
informatikai rendszere alkalmas a tárgyi feltételek között előírt eredmények elérésére,
m) összeférhetetlenségi ok
ma) hiányában a kérelmező vezető állású személye erre vonatkozó nyilatkozatát,
mb) fennállása esetén a kérelmező vezető állású személye erre vonatkozó
nyilatkozatát, és az ügyfelek arra vonatkozóan adott felmentését tartalmazó okiratot,
n) az állami adóhatóság igazolását arról, hogy a kérelmező köztartozásmentes adózói
minőséggel rendelkezik, amennyiben nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
o)	a kérelmező székhelye és a helyi adókról szóló törvény szerinti telephelye szerinti
önkormányzati adóhatóság által a részére kiállított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,
7
p) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által kiállított tanúsítványt arról, hogy a
kérelmező a végrehajtási ügyek nyilvántartásában végrehajtási eljárás adósaként nem szerepel,
q) a kérelmező vezető állású személyének, természetes személy tagjának,
munkavállalójának bővített tartalmú (a foglalkozástól, a közügyektől való eltiltást is tartalmazó)
hatósági erkölcsi bizonyítványát,
r) legalább egy fő mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel
rendelkező közgazdásszal, egy fő jogi szakvizsgát tett jogásszal kötött munkaszerződést és
könyvvizsgálóval a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által kötött megbízási szerződést,
s) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással kapcsolatban álló érintett személynek
minősülő jogalany nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás részére
átadott személyes adatainak a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás feletti felügyelet ellátása céljából
történő kezeléséhez, valamint továbbításához,
t) egyéb, e törvényben meghatározott személyi feltétel teljesülésének igazolására
szolgáló okiratot, és
u) a kérelem előterjesztéséért teljesítendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének
igazolását.
11.	§
(1)	Ha a kérelem alapján megállapítható, hogy a kérelmező megfelel a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás működési feltételeinek, kérelme tartalmazza a 10. § (1) bekezdése szerinti adatokat és a
kérelmező csatolta a 10. § (2) bekezdése szerinti mellékleteket, a hivatal kiadja az engedélyt.
(2)	A kérelmező cégkivonatát a hivatal a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen
lekérdezéssel szerzi be.
7.	Az engedély visszavonása
12.	§
(1)	A hivatal az engedélyt visszavonja, ha
a)	az engedély kiadásának feltételei nem állnak fenn, és azokat a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozás felhívásra a hivatal által tűzött megfelelő határidőn belül nem pótolta,
b)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a tevékenységre vonatkozó jogszabályban
meghatározott előírásokat tíz éven belül ismétlődően vagy súlyosan megszegi és azt bírósági ítélet
vagy hivatali, illetve egyéb hatósági határozat jogerősen megállapítja,
c)	az engedélyt a hivatal megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon
szerezték meg, vagy
d)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás azt kérte.
(2)	A hivatal az engedélyt akkor vonja vissza, ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a
hitelezőjével, különösen ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettséget teljesítette, vagy azok
teljesítését más bizalmi vagyonkezelő vállalkozás átvállalta; e kötelezettségek teljesítéséről a
bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak kérelmében nyilatkoznia kell.
(3)	A hivatal a (2) bekezdésben foglalt feltétel elmaradása ellenére visszavonja a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozás engedélyét, ha e feltétel teljesítésére nem lát esélyt és az (1) bekezdés b)
vagy c) pontja alapján lenne köteles az engedély visszavonására.
8
(4)	A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében a hivatal meghatározhatja
azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítése esetén az engedély visszavonásra kerülhet;
ebben az esetben a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a tevékenységét - az arra vonatkozó
szabályok szerint - köteles folytatni.
(5)	Ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a (4) bekezdés alapján a hivatal által
meghatározott feltételeket és előírásokat nem teljesíti, a hivatal ennek megállapítását követően
haladéktalanul visszavonja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyét.
8.	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartása
13.	§
(1)	A hivatal a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások ügyfeleinek és leendő ügyfeleinek
tájékoztatása, a kezelt vagyonra vonatkozó adatok felkutathatósága és a bizalmi vagyonkezelők
feletti felügyelet ellátása céljából nyilvántartást vezet a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokról.
(2)	Ha az engedély kiadásáról szóló határozat jogerőre emelkedett, a hivatal a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozás (3) bekezdésben foglalt adatait bejegyzi a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozások nyilvántartásába.
(3)	A nyilvántartás tartalmazza:
a)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
aa)	cégnevét,
ab)	székhelyének címét,
ac)	telefon-, telefaxszámát, elektronikus levélcímét, honlapjának címét,
ad)	ügyintézésre szolgáló helyiségének címét, ahol tevékenységet folytat,
ae)	cégjegyzékszámát,
af)	nyilvántartási számát,
b)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tevékenység-végzési engedélyét kiadó
határozat jogerőre emelkedésének napját,
c)	az engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napját,
d)	az alkalmazott felügyeleti intézkedések okát, típusát és alkalmazását elrendelő
határozat jogerőre emelkedésének napját.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt adatok - ad) pontjában foglalt adatok kivételével -
nyilvánosak.
(5)	A nyilvántartás a (3) bekezdés a) pont af) alpontjában és b)-d) pontjában foglalt adatokat
közhitelesen tanúsítja, azok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
14.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles - a módosulásra okot adó körülmény
bekövetkeztétől számított nyolc napon belül - bejelenteni a hivatalnak a nyilvántartásban szereplő
adatainak megváltozását.
(2)	A hivatal az adatváltozást bejegyzi a nyilvántartásba.
9
15.	§
A hivatal törli a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás adatait a nyilvántartásból, ha
a)	az engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedett, vagy
b)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás megszűnt.
16.	§
A hivatal a nyilvántartásba bejegyzett adatokat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
adatainak a nyilvántartásból való törlését követően tíz évig tárolja, azt követően megsemmisíti
azokat.
9.	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tevékenységének engedélyezésével és
nyilvántartásával összefüggő díjak
17.	§
A hivatal részére
a)	az engedély kiadása iránti kérelem előterjesztéséért,
b)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartásban szereplő adatai változásának
átvezetéséért,
c)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartásban szereplő adatairól szóló
bizonyítvány kiállításáért
a Kormány rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a hivatal
bevétele.
10.	A hivatal eljárása
18.	§
Az engedély kiadására, visszavonására és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
nyilvántartására irányuló eljárásban a hivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.
IV.	Fejezet
A NEM ÜZLETSZERŰEN ELJÁRÓ BIZALMI VAGYONKEZELŐVEL LÉTREJÖTT BIZALMI
VAGYONKEZELÉSI JOGVISZONYOK NYILVÁNTARTÁSA
11. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony bejelentése
19. §
10
A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő köteles bejelenteni a vele kötött bizalmi
vagyonkezelési szerződéssel összefüggő adatokat a hivatalnak azok bizalmi vagyonkezelési
jogviszonyok nyilvántartásába való bejegyzése érdekében a szerződés megkötését követő 30 napon
belül.
20.	§
(1)	A bejelentést írásban a hivatalhoz kell előterjeszteni, és annak tartalmaznia kell a nem
üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő (a továbbiakban ezen alcímben: bejelentő), a
vagyonrendelő és a szerződésben meghatározott kedvezményezett
a)	a jogi személy, nem jogi személy szervezet
aa)	nevét, típusát,
ab)	székhelyét,
ac)	cégjegyzékszámát, egyéb nyilvántartási számát,
ad)	telefonszámát, elektronikus levélcímét,
b)	természetes személy
ba) nevét, születési nevét,
ba)	anyja nevét,
bc)	lakcímét,
bd)	születési helyét és idejét, és
c)	szerződéses jogállását.
(2)	A bejelentőnek a bejelentésben - legalább a polgári perrendtartásról szóló törvény
szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban - nyilatkoznia kell arról, hogy a bizalmi
vagyonkezelői tevékenységét nem üzletszerűen látja el.
(3)	A bejelentéshez mellékelni kell
a)	a létrejött (módosult, megszűnt) bizalmi vagyonkezelési szerződést tartalmazó
okiratot,
b)	a bejelentés megtételéért teljesítendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének
igazolását.
21.	§
(1)	Ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy a bejelentett szerződés érvényesen létrejött
és a bizalmi vagyonkezelő nem üzletszerűen jár el, a bejelentés tartalmazza a 20. § (1) bekezdés
szerinti adatokat, és csatolta a 20. § (3) bekezdése szerinti mellékleteket, a hivatal az adatokat
bejegyzi a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába.
(2)	A hivatal vizsgálhatja a felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályok szerint a bejelentési
feltételek - bejelentéskori valamint a jogviszony fennállása alatti - teljesülését.
12.	A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartása
22.	§
(1)	A hivatal a bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján átruházott kezelt vagyonokra
vonatkozó adatok felkutathatósága és a bizalmi vagyonkezelők feletti felügyelet ellátása céljából
11
nyilvántartást vezet a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkről, a velük szerződő
vagyonrendelőkről és a közöttük létrejött szerződésben meghatározott kedvezményezettekről,
valamint szerződéses jogviszonyukról.
(2)	A nyilvántartás tartalmazza
a)	a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt adatokat,
b)	a bejelentés napját és a nyilvántartásba vétel napját,
c)	a nyilvántartásból való törlés tényét, okát és napját,
d)	az alkalmazott felügyeleti intézkedések okát, típusát, és alkalmazását elrendelő
határozat jogerőre emelkedésének napját.
(3)	A nyilvántartás a 20. § (1) bekezdés c) pontjában, a 20. § (2) bekezdésében és a (2)
bekezdés b)-d) pontjában foglalt adatokat közhitelesen tanúsítja, azok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül.
23.	§
Az e fejezetben meghatározott adatok bejelentésének elmaradása - jogszabályban
meghatározott esetek kivételével - a bizalmi vagyonkezelési szerződéshez fűződő joghatásokat nem
érinti.
24.	§
(1)	A bejelentő köteles - a módosulásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított nyolc
napon belül - a hivatalnak bejelenteni a nyilvántartásban szereplő adatok megváltozását.
(2)	A hivatal az adatváltozást bejegyzi a nyilvántartásba.
25.	§
A hivatal törli az általa nyilvántartott, bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó
adatokat a nyilvántartásból, ha
a)	bejelentik, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnt,
b)	a hivatal megállapítja, hogy bejegyzésnek nem lett volna helye, mert a bejegyzési
feltételek nem álltak fenn a bejelentéskor,
c)	a hivatal megállapítja, hogy a bejegyzési feltételek már nem állnak fenn.
26.	§
A hivatal a nyilvántartásba bejegyzett adatokat a bizalmi vagyonkezelési szerződésre
vonatkozó adatoknak a nyilvántartásból való törlését követően tíz évig tárolja, azt követően azokat
megsemmisíti.
13. A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásával összefüggő díjak
27. §
A hivatal részére
12
a)	a bizalmi vagyonkezelési szerződés létrejöttével kapcsolatos adatok
nyilvántartásba-vétele iránti bejelentés megtételéért,
b)	a bizalmi vagyonkezelés jogviszonyok nyilvántartásában szereplő adatok
változásának átvezetéséért, és
c)	a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásában szereplő adatokról szóló
bizonyítvány kiállításáért
a Kormány rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a hivatal
bevétele.
14. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony bejelentési bizonyítványa
28. §
Ha a hivatal nyilvántartásba veszi a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt, a bejelentő részére
a nyilvántartásba vett adatokról kiállítja a bizalmi vagyonkezelési szerződés bejelentésének
bizonyítványát (a továbbiakban: bejelentési bizonyítvány), amely a Ket. szerinti hatósági
bizonyítványnak minősül.
15.	Betekintés a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába
29.	§
(1)	A nyilvántartásban szereplő adatokat törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján
megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró
a)	adóhatóság,
b)	Gazdasági Versenyhivatal,
c)	a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és
célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szerv,
d)	nemzetbiztonsági szolgálat,
e)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv, és
f)	a pénzügyi információs egységként működő hatóság
ismerheti meg. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges
mértékben és ideig kezelhetnek.
(2)	A nyilvántartásban szereplő adatokat a szükséges mértékben, az eljárás tárgyát képező
ügyre vonatkozóan, törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban
meghatározott feladatai ellátása érdekében
a)	a feladatkörében eljáró ügyészség, továbbá a folyamatban lévő büntetőeljárás, a
feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatóság,
b)	a büntető-, valamint polgári ügyben a bíróság,
c)	a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó,
d)	a közigazgatási ügyben a közigazgatási hatóság, és
e)	az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző
Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF)
13
ismerheti meg. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges
mértékben és ideig kezelhetnek.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak alapján annak a szervnek szolgáltatható adat a
nyilvántartásból, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy
elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította
az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben meg kell jelölnie annak az eljárásának
az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.
16.	A hivatal eljárása
30.	§
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartására, és a bejelentési bizonyítvány
kiállítására, illetve visszavonására irányuló eljárásban a hivatal a Ket. rendelkezései szerint jár el.
V.	Fejezet
A BIZALMI VAGYONKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG FELÜGYELETE
17.	A felügyelet általános szabályai
31.	§
(1)	A hivatal a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint, elsősorban a bizalmi
vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba-vétel feltételei
folyamatosan megvalósulnak-e
a)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és
b)	a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok
vonatkozásában.
(2)	A hivatal az e törvényben meghatározott engedélyezési, valamint nyilvántartásba-vételi
feltételek fennállásáról tett nyilatkozatok valóságnak való megfelelőségét azok valótlanságára utaló
alapos ok esetén ellenőrzi.
18.	A felügyeleti eljárás
32.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás évente - felhívás nélkül, legkésőbb az adott év
július 30. napjáig - köteles igazolni a hivatalnak, hogy az engedély-kiadás feltételei fennállnak.
Ennek érdekében megküldi a hivatalnak
a)	az engedély-kiadási kérelemhez csatolandó - az ismételt igazolás benyújtásától
számított harminc napnál nem régebbi - okiratokat,
14
b)	számviteli beszámolóját, kötelező könyvvizsgálat esetén a független
könyvvizsgálói jelentéssel együtt,
c)	- ha ilyenek készültek - az általa kezelt vagyonra vonatkozó számviteli
beszámolókat bizalmi vagyonkezelési szerződésenként külön-külön, és
d)	- ha ilyenek készültek - az általa kezelt vagyonra vonatkozó független
könyvvizsgálói jelentést szerződésenként külön-külön.
(2)	Ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által benyújtandó mellékletek tartalma nem
változott, erről elegendő nyilatkozatot tenni.
(3)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás cégkivonatát a hivatal a cégnyilvántartásból
elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(4)	A hivatal indokolt esetben - különösen, ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás bizalmi
vagyonkezelési szerződés teljesítésével kapcsolatos panaszt nyújtottak be - az (1) bekezdés szerinti
tartalmú, illetve a hivatal által meghatározott egyéb, a felügyelet ellátásához szükséges adatokat
tartalmazó rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezheti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást.
33.	§
(1)	A hivatal a felügyelet ellátásához szükséges adatok közlése érdekében nyilatkozattételre
hívhatja fel a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás kiszervezés
keretében szerződő partnerét, könyvvizsgálóját, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőt, a
vele szerződést kötő vagyonrendelőt vagy az e szerződésben meghatározott kedvezményezettet a
Ket. ügyféli nyilatkozattételre vonatkozó szabályai szerint.
(2)	A hivatal által nyilatkozattételre felhívott személy köteles nyilatkozatot tenni.
(3)	A hivatal az általános hatáskörein túl az alábbi hatáskörökkel rendelkezik:
a)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnál helyszíni ellenőrzést végezhet előzetes
bejelentéssel vagy anélkül,
b)	telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokat kérhet be.
34.	§
(1)	Ha a hivatal e törvény, illetve a bizalmi vagyonkezelő tevékenységére vonatkozó, egyéb
jogszabály, szabályzat és az engedélyben meghatározott feltételek, az ügyfelekkel kötött bizalmi
vagyonkezelési szerződések megsértését vagy arra utaló körülményeket észlel, megteszi a
következő intézkedéseket:
a)	a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozást az e törvénynek, illetve a bizalmi vagyonkezelő tevékenységére
vonatkozó, egyéb jogszabálynak szabályzatnak és az engedélyben meghatározott feltételeknek, az
ügyfelekkel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződéseknek megfelelő működés helyreállítására, és
erre megfelelő határidőt tűz,
b)	könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bízhat meg ellenőrzések vagy - különösen a
vagyontárgy értékelés elfogulatlanságával, szakmai megalapozottságával kapcsolatban felmerülő
kétely esetén vagyontárgy értékelési - vizsgálatok végrehajtására,
15
c)	kötelezheti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentésére, alkalmazottjával
fennálló szerződés megszüntetésére illetve felelősségre vonására,
d)	kötelezheti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást rendkívüli közgyűlés
összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő,
e)	kötelezheti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást határidő meghatározásával
helyreállítási terv kidolgozására és annak hivatalhoz történő benyújtására,
f)	felfüggesztheti a bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatását részben vagy
egészben, meghatározott időre,
g)	kötelezheti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást meglévő bizalmi vagyonkezelési
szerződéseinek felmondására vagy azok vonatkozásában vagyonkezelői jogállásának egyéb módon
való megszüntetésére,
h)	kötelezheti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást kiszervezés keretében kötött
szerződéseinek módosítására, megszüntetésére,
i)	megkeresheti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás felett törvényességi felügyelet
gyakorlására jogosult bíróságot az e körében meghozható intézkedések megtétele céljából, illetve
más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet,
j) ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás törvény által előírt tőkekövetelménynek
való megfelelése nem biztosított, megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozás
ja) osztalékának kifizetését,
jb) vezető állású személyének történő kifizetést,
jc) tulajdonosainak hitel, kölcsön nyújtását, illetve más, kockázatvállalással járó
szolgáltatás nyújtását,
Id) tulajdonosainak és ügyvezetőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások
részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve más kockázatvállalással járó szolgáltatás nyújtását,
je) hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását,
jf) új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését,
k) kötelezheti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást
ka) meghatározott tartalmú belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott
szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására,
kb) az alkalmazottak szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai
ismeretekkel rendelkező alkalmazottak felvételére,
kc) a működési költségek csökkentésére,
kd) megfelelő nagyságú tartalék képzésére,
ke) bármely, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által folytatott jogellenes
gyakorlatot megszüntetésére,
l)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást szakmai tevékenysége folytatásától
ideiglenesen részben vagy egészben eltilthatja,
m) egyszeri vagy ismételt felügyeleti bírságot szabhat ki,
n) visszavonja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyét, ha annak feltételei
fennállnak és egyéb felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle eredmény.
(2)	A felügyeleti bírságot a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással szemben, ha pedig
megállapítható, hogy a felügyeleti intézkedésre a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető
tisztségviselője adott okot közvetlenül, a vezető tisztségviselővel szemben is ki lehet szabni.
(3)	A (2) bekezdés szerinti felügyeleti bírság összege legfeljebb a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó
árbevételének tíz százaléka lehet, ha azonban arról nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető
16
információ, a bírság maximumának meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év árbevétele
az irányadó.
35.	§
Ha a hivatal a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába való bejegyzés
feltételeinek hiányát vagy arra utaló körülményeket észlel, megteszi a következő intézkedéseket:
a)	a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a bizalmi
vagyonkezelőt a megfelelő működés helyreállítására, és erre határidőt tűz,
b)	az engedély nélküli üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatását
megtiltja, a bizalmi vagyonkezelőt a már megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés
megszüntetésére kötelezi,
c)	a felügyeleti intézkedésre okot adó bizalmi vagyonkezelőt terhelő, egyszeri vagy
ismételt, 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő felügyeleti bírságot szabhat ki, ha az a) pontban
említett határidő eredménytelenül telt el,
d)	törli a nyilvántartásból a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt, ha a törlés feltételei
fennállnak és egyéb felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle eredmény
és a bizalmi vagyonkezelőt a már megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés megszüntetésére
kötelezi.
VI.	Fejezet
A BIZALMI VAGYONKEZELŐ VÁLLALKOZÁS BIZALMI VAGYONKEZELÉSI
TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAI
19.	A tevékenység végzésre vonatkozó szabályok
36.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás bizalmi vagyonkezelési szerződései tartalmának
megállapítása során e törvény rendelkezéseitől akkor térhet el, ha ezt e törvény megengedi. Nem
minősül a törvénytől való eltérésnek olyan további rendelkezés bizalmi vagyonkezelési szerződésbe
való foglalása, amelyről e törvény nem rendelkezik, ha a rendelkezés nem áll ellentétben a Ptk. és e
törvény általános rendeltetésével, és nem sérti a joggal való visszaélés tilalmát.
(2)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozást terheli annak bizonyítása ügyfelei és a hivatal felé,
hogy az általa megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződéseket a Ptk. és e törvény rendelkezései
szerint szerződésszerűen - különösen ügyfele számára legkedvezőbben - teljesítette.
20.	Előzetes tájékoztatás
37.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a vagyonkezelési szerződés megkötését
megelőzően az 1. mellékletben meghatározottakról tájékoztatnia kell azon leendő szerződő felet, aki
a szerződéskötést követően a Ptk. alapján fogyasztónak vagy a kis- és középvállalkozásokról,
fejlődésük támogatásáról szóló törvény alapján kis- és középvállalkozásnak minősül (a
továbbiakban: lakossági ügyfél).
17
(2)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak az e törvényben előírt tájékoztatást írásban, havi
rendszerességgel kell megadnia. Amennyiben az eredeti tájékoztatás tartalmában változás nem
következett be, az ismételt tájékoztatásban elegendő a változatlanság tényére utalni.
(3)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a tájékoztatás tartalmában bekövetkező, a
szerződés tárgyát képező jognyilatkozat vagy vagyontárgy tekintetében bekövetkező lényeges
változásról - az eredeti tájékoztatással azonos módon, de a változás beálltának napjától számított
legalább nyolc napon belül - kell értesítenie a lakossági ügyfelet.
21.	Előzetes tájékozódási kötelezettség
38.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak tájékozódnia kell a lakossági ügyfél
a)	bizalmi vagyonkezelési szerződéssel szolgálni kívánt céljáról (a továbbiakban:
szerződési cél),
b)	kockázatviselő képességéről,
c)	bizalmi vagyonkezelési szerződés tárgyát képező vagyontárggyal vagy
jognyilatkozattal kapcsolatos ismereteiről és
d)	arról, hogy az a)-c) pontban foglaltak megfelelőek-e ahhoz, hogy a bizalmi
vagyonkezelési szerződés egyes lényeges feltételeinek elfogadásáról az ügyfél megalapozott döntést
hozzon (a továbbiakban: alkalmassági vizsgálat).
(2)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás azt is értékeli az alkalmassági vizsgálat során, hogy
a megkötendő bizalmi vagyonkezelési szerződés
a)	előreláthatóan alkalmas-e a leendő szerződő fél szerződési céljainak
megvalósítására,
b)	annak kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél szerződési céljaival egyébként
összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az ügyfél teherviselő képességének, és
c)	joghatásaihoz és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő
szerződő fél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e.
(3)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás az alkalmassági vizsgálat eredményéről előzetes
tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával köteles
tájékoztatni a lakossági ügyfelet.
(4)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési jogviszony fennállása
alatt évente köteles a jelen §-ban foglalt kötelezettségét ismételten teljesíteni.
22.	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás belső nyilvántartásai
39.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyomon
követhetősége, a hatósági ellenőrzés és hatósági vagyonkutatás elősegítése érdekében nyilvántartást
köteles vezetni a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról.
18
(2)	A nyilvántartásnak bizalmi vagyonkezelési szerződésenként elkülönülten kell
tartalmaznia
a)	a vagyonrendelő és a szerződésben meghatározott kedvezményezett
személyazonosító adatait,
b)	a szerződésben vállalt fő- és mellékszolgáltatások tárgyát,
c)	a szerződésben foglalt esetleges feltételeket, időbeli, térbeli, egyéb hatálybeli
korlátozást, és
d)	a szerződéskötés helyét és idejét.
40.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás az ügyfelek tájékoztatásának és ellenőrzési
joggyakorlásuk elősegítésére nyilvántartást köteles vezetni a bizalmi vagyonkezelési szerződés
teljesítése érdekében, a kezelt vagyonra vonatkozóan tett bizalmi vagyonkezelési
jognyilatkozatokról.
(2)	A nyilvántartásnak - folyamatosan és időrendben, az egyes bizalmi vagyonkezelési
szerződésenként elkülönülten - kell tartalmaznia:
a)	a jognyilatkozatokat, különösen szerződéseket létrehozó, módosító, megszüntető
jognyilatkozatot tevő felek nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét (a továbbiakban:
személyazonosító adatok),
b)	a jognyilatkozatban vállalt fő- és mellékszolgáltatások tárgyát,
c)	a jognyilatkozatban foglalt esetleges feltételt, időbeli, térbeli, egyéb hatálybeli
korlátozást, és
d)	a jognyilatkozat-tétel helyét és idejét.
41.	§
(1 ) Az ügyfél a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról és a bizalmi vagyonkezelési
jognyilatkozatokról vezetett nyilvántartások rá vonatkozó részébe ellenőrzési joga alapján jogosult
betekinteni.
(2)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról és a
bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatokról vezetett nyilvántartásokban kezelt adatokat az érintett
ügyféllel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnésétől számított tíz évig köteles kezelni.
(3)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról és a
bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatokról vezetett nyilvántartásokba történő bejegyzést
megelőzően köteles beszerezni az érintettnek a személyes adatai kezeléséhez hozzájáruló
nyilatkozatát.
23.	Titoktartás
42.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás - ideértve a kiszervezés alapján igénybe vett
harmadik személyt is - Ptk.-ban meghatározott titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a törvényben
vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása
érdekében eljáró
19
a)	hivatallal,
b)	adóhatósággal,
c)	Gazdasági Versenyhivatallal,
d)	a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és
célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,
e)	nemzetbiztonsági szolgálattal,
f)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel, és
g)	a pénzügyi információs egységként működő hatósággal
szemben. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges mértékben
és ideig kezelhetnek.
(2)	A titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a
törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai
ellátása érdekében
a)	a feladatkörében eljáró ügyészséggel, továbbá a folyamatban lévő büntetőeljárás, a
feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal,
b)	a büntető-, valamint polgári ügyben a bírósággal,
c)	a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtóval,
d)	a közigazgatási ügyben a közigazgatási hatósággal és
e)	az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző
Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)
szemben. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges mértékben
és ideig kezelhetnek.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak alapján annak a szervnek adható át a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás titoktartási kötelezettségébe tartozó adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével
igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának
ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben meg kell
jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére
törvény alapján jogosult.
24.	Önszerződés és kettős megbízás teljesítésére irányuló jognyilatkozatok korlátozása
lakossági ügyfél vonatkozásában
43.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a lakossági ügyfélnek minősülő vagyonrendelővel
kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése során - az ügyfél által kifejezett, előzetes,
meghatározott jognyilatkozatra vonatkozóan adott felhatalmazás hiányában - nem tehet olyan
jognyilatkozatot, amelynek hatására a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgy
a)	az érintett személy személyes vagyonába (önszerződés) vagy
b)	más, érintett személy által kezelt vagyonba (kettős megbízás teljesítésére irányuló
jognyilatkozatok)
20
kerül.
(2)	Az érintett személy az engedélyezett önszerződést eredményező jognyilatkozatok
megtételét haladéktalanul köteles a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás számára bejelenteni.
(3)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatok
nyilvántartásában külön feltünteti, ha a jognyilatkozat önszerződést eredményez vagy kettős
megbízás teljesítésére irányul, és feltünteti azt, hogy azokról az ügyfél tudomást szerzett, ideértve
az azok megtételére vonatkozó engedélyt vagy tiltást is.
25.	Kiszervezés
44.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési kötelezettsége
hatékonyabb teljesítése érdekében vehet igénybe harmadik személyt (a továbbiakban: kiszervezés).
(2)	Kiszervezésre irányuló szerződés megkötése kötelező, ha a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás olyan szolgáltatást vesz igénybe,
a)	amelyet maga nem nyújt,
b)	amelynek nyújtására megfelelő szakértelemmel, megfelelő képességgel vagy a
szükséges engedéllyel nem rendelkezik.
(3)	Kiszervezésre irányuló szerződés csak olyan jogalannyal köthető, amelynek érdekei nem
ellentétesek a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vagy az ügyfelek érdekeivel és aki a szerződésben
a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásra vonatkozó szabályok szerinti titoktartási kötelezettséget
vállal.
(4)	A kiszervezésre irányuló szerződés megkötése
a)	nem akadályozhatja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás felett gyakorolt felügyelet
hatékonyságát,
b)	nem érintheti a bizalmi vagyonkezelő felelősségét, és
c)	nem akadályozhatja a bizalmi vagyonkezelő
ca)	utasítási és ellenőrzési jogának gyakorlását a kiszervezett tevékenységet végző
tevékenysége vonatkozásában, valamint
cb)	kiszervezésre irányuló szerződés azonnali felmondására irányuló jogát a
kiszervezésre irányuló szerződésben foglaltak megsértése esetén.
(5)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a kiszervezésre irányuló szerződést a megkötéstől
számított 5 napon belül megküldi a hivatalnak.
(6)	Akkor nem minősül az (1) bekezdés szerinti kiszervezésnek a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás által igénybevett jogi tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés,
számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az
alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, a bizalmi
vagyonkezelő helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység
harmadik személy igénybevételével történő végzése, továbbá a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
részére munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzett
21
tevékenység, ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás kétséget kizáróan bizonyítja, hogy annak
költsége az 1. mellékletben meghatározott teljes árba nem tartozhat bele.
26.	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás hasznosítási kötelezettsége
45.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás hasznosítási kötelezettségének teljesítése körében -
ha a felek eltérően nem állapodnak meg - köteles
a)	tartózkodni olyan jognyilatkozat megtételétől a kezelt vagyon hasznosítása során,
amelyek alapján a kezelt vagyon növekedésének esélye nem haladja meg jelentősen csökkenésének
illetve károsodásának a kockázatát (óvatos hasznosítás),
b)	megfelelő időközönként vizsgálni a hasznosításra irányuló jognyilatkozatok
alapján létrejövő jogviszonyok fenntartásának, megváltoztatásának, megszüntetésének a
szükségességét,
c)	a kezelt vagyon hasznosítása érdekében tett jognyilatkozattal összefüggésben
felmerülő vagyonvesztés, károsodás kockázatait elosztani,
d)	a kezelt vagyon hasznosítására vonatkozó szakmai tanácsadást igénybe venni, ha a
kezelt vagyon mérete, illetve jellege alapján, annak hatékony és óvatos hasznosításhoz szükséges
ismerettel maga nem rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdés c) és d) pontja nem alkalmazandó,
a)	ha a kezelt vagyon olyan csekély, hogy a jognyilatkozatok megtétele
nyilvánvalóan ellentétben állna az okszerű gazdálkodás követelményével,
b)	azon kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyak vonatkozásában, amelyek
rendelkezésre tartása azok átruházása, kedvezményezett általi használata, vagy a kezelt vagyont
terhelő adósság kielégítése érdekében szükséges, vagy amelyek hasznosítása egyébként
akadályozná a bizalmi vagyonkezelőt egyéb, kezelt vagyonnal kapcsolatos kötelezettsége
teljesítésében,
c)	ha egyéb olyan körülmény áll fenn, amely alapján a jognyilatkozatok megtétele
nyilvánvalóan ellentétben állna az okszerű gazdálkodás követelményével.
(3)	A lakossági ügyfélnek minősülő vagyonrendelő vagyonkezelési szerződést létrehozó
jognyilatkozatát vita esetén úgy kell értelmezni, hogy abban kizárta a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás jogát bármely, a kezelt vagyonba tartozó, Ptk.-ban meghatározott vagyontárgy
elidegenítésére, megterhelésére, függetlenül az adott kezelt vagyonba tartozó vagyontárgy
természeténél fogva hasznot hajtó képességétől.
(4)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás hasznosítási kötelezettségét a leendő lakossági
ügyféllel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződésben érvényesen akkor zárhatja ki, térhet el attól,
illetve módosíthatja annak joghatásait, ha ennek az ügyfélre, illetve a kezelt vagyonra gyakorolt
joghatásáról tájékoztatást ad, és az ügyfél azt a szerződésben kifejezetten elfogadja.
VII.	Fejezet
A BIZALMI VAGYONKEZELŐ VÁLLALKOZÁS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE
ESETÉN ALKALMAZANDÓ EGYES ELJÁRÁSOK
22
27. A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok
46.	§
(1)	A részvénytársasági, illetve korlátolt felelősségű társasági formában működő bizalmi
vagyonkezelő vállalkozás végelszámolására és felszámolására a cégnyilvánosságról, a bírósági
cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.), a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.), a fióktelep formájában működő
bizalmi vagyonkezelő vállalkozás végelszámolására és felszámolására pedig a Ctv., a Cstv. és a
külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló
törvény (a továbbiakban: Fkt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag
a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző,
nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.
(3)	Bizalmi vagyonkezelő vállalkozással szemben csődeljárásnak és kényszertörlési eljárás
lefolytatásának nincs helye.
VIII.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28. Felhatalmazó rendelkezés
47.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	jelölje ki a hivatal feladatait ellátó hatóságot,
b)	állapítsa meg a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által szolgáltatandó és
fenntartandó pénzügyi biztosítékok típusát, a pénzügyi biztosíték kezelt vagyonok összértékéhez
viszonyított arányát, a pénzügyi biztosítékot meghatározó szerződések egyes tartalmi elemeit,
valamint azon körülményeket, amelyek beállta kiegészítő pénzügyi biztosíték létrehozását teszik
szükségessé, és a kiegészítő pénzügyi biztosíték legkisebb összegét,
c)	állapítsa meg a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által szolgáltatandó saját tőke
emelését szükségessé tevő körülményeket és azok beállta esetére a kötelező saját tőke legkisebb
összegét,
d)	állapítsa meg az e törvény alapján fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak
mértékét, valamint azok beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos
részletes szabályokat,
e)	állapítsa meg a bizalmi vagyonkezelői vállalkozások nyilvántartásából és a
bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásából történő adatszolgáltatás részletes szabályait.
29. Hatálybalépés
23
48.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. március 14-én lép hatályba.
(2)	Az 1-69. § 2014. március 15-én lép hatályba.
30. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének megfelelés
49.	§
A 69. § az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
31.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
50.	§
Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
32.	Módosító rendelkezések
51.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény II. Fejezete a következő alcímmel és 17/D. §-
sal egészül ki:
„A bizalmi vagyonkezelés keretében történő vagyonszerzés illetékkötelezettsége
17/D. § (1) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek az állami adóhatósághoz bizalmi
vagyonkezelőként bejelentett személynek, szervezetnek (a továbbiakban: vagyonkezelő) a Polgári
Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés (a továbbiakban e § alkalmazásában:
szerződés) alapján történő vagyonszerzése - ideértve a vagyonkezelői tisztségben való jogutódlás
formájában történő vagyonszerzést is -, kivéve a vagyonkezelő kedvezményezettként történő
vagyonszerzését.
(2)	A kezelt vagyon és annak hasznai kedvezményezett általi megszerzését az illetékkötelezettség
vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait
közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna. Ha a szerződést a vagyonrendelő és a
kedvezményezett között, a szerződés megkötését megelőzően létrejött visszterhes jogviszonyra
tekintettel kötötték, a kezelt vagyon és annak hasznai megszerzésekor a kedvezményezett e törvény
visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályai szerint köteles fizetni visszterhes
vagyonátruházási illetéket.
(3)	Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a kezelt vagyon és annak hasznai vagyonrendelő általi
megszerzése, ideértve a vagyonrendelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését is.”
52.	§
(1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 35. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
24
„(2) Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi
vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.”
(2)	A Htv. 52. § 31. pontja a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
telephely:)
„d) a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén a kezelt vagyonba tartozó hasznosított
ingatlan;”
(3)	A Htv. 52. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„41. székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a
cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók
nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a
cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon
esetében a bizalmi vagyonkezelő székhelyét, lakóhelyét kell érteni;”
53.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 79/G. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bank, a takarékszövetkezet, az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeinek, továbbá
az adós által bizalmi vagyonkezelőre ruházott kezelt vagyonok, vagy bizalmi vagyonkezelővel
szembeni kedvezményezettkénti juttatáshoz való jogának a felkutatása iránti végrehajtói
intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések megválaszolása érdekében e törvény szerinti
elektronikus kapcsolattartásra köteles.”
(2)	A Vht.132/A. § a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adós, mint vagyonrendelő ellen indult végrehajtási eljárásban a követelés fedezetéül - a (4)
bekezdésben foglaltak szerint - az a vagyonhányad is szolgál, amely a vagyonrendelőt bizalmi
vagyonkezelési jogviszonya megszűnése esetére megilleti. A végrehajtást kérő a (4) bekezdés
szerint mondhatja fel a bizalmi vagyonkezelést, és ennek eredményeként a vagyonrendelőnek
kiadandó vagyonhányadból hajtható be a követelés.
(4)	Ha az adósnak a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnése esetén vagyonrészre lenne
igénye, és a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve vagy csak
aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról,
hogy az adós vagyonrendelő helyett a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő
a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a bizalmi
vagyonkezelőnek, egyúttal az adósnak a bizalmi vagyonkezelővel szemben a bizalmi
vagyonkezelési jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (110-113. §).
25
(5)	Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyból eredő
tartozásokért fennálló, jogszabályban megállapított felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás
megtörténte esetén sem felel a kezelt vagyont terhelő tartozásokért.”
(3)	A Vht. 47. § (2) bekezdésében az „ingatlanügyi hatóságot” szövegrész helyébe az
„ingatlanügyi hatóságot, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és a bizalmi vagyonkezelési
jogviszonyok nyilvántartását vezető hivatalt” szöveg lép.
54.	§
(1)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban e
§-ban: Szt.) 54. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen)
„m) ha a szabadalmi igényt vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogokat bizalmi vagyonkezelési
szerződés alapján ruházták át, a jogosult vagyonkezelői vagy kedvezményezetti minőségét,
valamint a vagyonrendelő és a kedvezményezett nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét).”
(2)	Az Szt. 55. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) Ha a szabadalmi igényt vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogokat bizalmi vagyonkezelési
szerződés alapján ruházták át, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala erre irányuló kérelem alapján
a kedvezményezett személyének változását is tudomásul veszi. Erre a tudomásulvételre a (2)
bekezdésben foglaltak irányadók azzal, hogy a kérelemért fizetendő díj megegyezik a jogutódlás
tudomásulvétele iránti kérelem díjával.”
(3)	Az Szt. 55. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Nem teljesíthető a jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem abban az esetben, ha a
szabadalmi igényt vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogokat olyan bizalmi vagyonkezelési
szerződés alapján ruházták át, amelyet nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint
vagyonkezelővel kötöttek, és a kérelemhez nem mellékelték a bizalmi vagyonkezelőkről és
tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.”
55.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 12. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A lajstrom igazolja a légi jármű adatait, ezen belül a légi jármű tulajdonjogát, az egyéb jogokat
és kötelességeket, továbbá a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó
tulajdonjog tényét.”
56.	§
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
26
„(7) Ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély e
jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy
azzal összefüggésben szerezte, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel adókötelezettségének
jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó
rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett
magánszemély - nyilvántartása alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet
megállapítani, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell
tekinteni.”
(2)	Az Szja tv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a magánszemély az őt megillető bevétel tárgyát képező vagyoni értékre vonatkozó
rendelkezési jogát az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontot megelőzően gyakorolta, akkor a
bevétel megszerzésének időpontja - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a
rendelkezési jog gyakorlásának napja, ha azonban a bevétel tárgyát képező vagyoni érték miatti
kiadást a magánszemély a juttatónak megelőlegezi, és/vagy a kiadást igazoló bizonylattal
elszámolni köteles, az előzőektől eltérően az elszámolás napja. E § alkalmazásában nem minősül a
rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő magánszemély vonatkozásában a bizalmi
vagyonkezelési szerződés megkötése.”
(3)	Az Szja tv. 49/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó mint vagyonrendelő által létrehozott
bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagyonkezelő tulajdonába adott készletek szokásos
piaci értéke.”
(4)	Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki:
[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény
alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett
bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
a)	osztalék]
„ae) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a
vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott
vagyoni érték;”
(5)	Az Szja tv. 66. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pont ae) alpontja, ha a bizalmi vagyonkezelési
szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog
átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte.
(5)	Az (1) bekezdés a) pont ae) alpontjának alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy a
kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély a bizalmi vagyonkezelésben lévő
vagyonnak először a hozamait szerzi meg. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett
magánszemély - nyilvántartása alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai
nem különíthetőek el, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell
tekinteni.”
27
(6) Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.25. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.25. bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon (ide nem
értve annak hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték;
nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely
tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal
összefüggésben szerezte, továbbá nem alkalmazható e rendelkezés akkor sem, ha a kifizető -
kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a bizalmi
vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetőek el.”
57.	§
(1)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao. törvény) 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt
vagyon.”
(2)	A Tao. törvény 4. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„9. bizalmi vagyonkezelési szerződés: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés;”
(3)	A Tao. törvény 4. §-a a következő 10/a. ponttal egészül ki:
„10/a. bizalmi vagyonkezelő: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján átvett vagyon
kezelésére kötelezettséget vállaló belföldi személy, ideértve az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi
fióktelepét is;
(4)	A Tao. törvény 4. §-a a következő 13. és 14. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„13. vagyonrendelő: az a személy, amely a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó
rendelkezései szerint vagyonrendelőnek minősül;
14.	kezelt vagyon: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon;”
(5)	Tao. törvény 6. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak]
„d) ha a 2. § (6) bekezdése alapján adóalany.”
(6)	A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 22. ponttal egészül ki:
28
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült
költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„22. a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelésbe
adott eszközök könyv szerinti értékére, valamint a bizalmi vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a
kezelt bizalmi vagyonra szóló tartós követelés kezelt bizalmi vagyon csökkenésével arányos,
kivezetett összegére tekintettel elszámolt ráfordítás.”
(7)	A Tao. törvény 2. § (1) bekezdésében a „(2)-(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-
(4)	és (6) bekezdésben” szöveg, 5. § (2) bekezdésében a „keletkezik,” szövegrész helyébe a
„keletkezik, a kezelt vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelési szerződés hatályosulásának
napján,” szöveg lép.
58.	§
(1)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Vt.) 47. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen)
„m) ha a védjegyoltalmi igényt vagy a védjegyoltalomból eredő jogokat bizalmi vagyonkezelési
szerződés alapján ruházták át, a jogosult vagyonkezelői vagy kedvezményezetti minőségét,
valamint a vagyonrendelő és a kedvezményezett nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét).”
(2)	A Vt. 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a védjegyoltalmi igényt vagy a védjegyoltalomból eredő jogokat bizalmi vagyonkezelési
szerződés alapján ruházták át, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala erre irányuló kérelem alapján
a kedvezményezett személyének változását is tudomásul veszi. Erre a tudomásulvételre a (2)
bekezdésben foglaltak irányadók azzal, hogy a kérelemért fizetendő díj megegyezik a jogutódlás
tudomásulvétele iránti kérelem díjával.”
(3)	A Vt. 48. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Nem teljesíthető a jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem abban az esetben, ha a
védjegyoltalmi igényt vagy a védjegyoltalomból eredő jogokat olyan bizalmi vagyonkezelési
szerződés alapján ruházták át, amelyet nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással, mint
vagyonkezelővel kötöttek, és a kérelemhez nem mellékelték a bizalmi vagyonkezelőkről és
tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.”
59.	§
(1)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17.
§ (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények
jegyezhetők fel:
1.	a jogosult
1.1.	kiskorúsága,
29
I.2.	gondnokság alá helyezése,
2.	a jogosulttal szemben megindított
2.1.	felszámolási eljárás,
2.2.	végelszámolás,
3.	a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből
történő törlése,
4.	kisajátítási eljárás megindítása,
5.	telekalakítási eljárás megindítása,
6.	felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,
7.	földminősítési eljárás megindítása,
8.	az ingatlanügyi hatósági határozat elleni
8.1.	jogorvoslati kérelem,
8.2.	ügyészi felhívás,
8.3.	ügyészi fellépés
benyújtása,
8.4.	felügyeleti eljárás megindítása,
9.	a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos
bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,
10.	az ingatlan jogi jellege,
II.	a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés
elutasítása,
12.	épület
12.1.	létesítése,
12.2.	lebontása,
13.	az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,
14.	jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye,
mértéke és jellege,
15.	bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
16.	bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint
egyéb építésügyi korlátozás,
17.	szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
17.1.	elidegenítési és terhelési tilalom,
17.	2. elidegenítési tilalom,
18.	az e törvényben meghatározott
18.1.	perek,
18.2.	büntetőeljárás
megindítása,
19.	árverés, vagy nyilvános pályázat kitűzése,
20.	a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés végrehajtására,
21.	a tulajdonjog fenntartással történt eladás,
22.	a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
23.	a ranghely megváltoztatása,
24.	a társasházakról szóló törvény szerinti,
24.1.	a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább
kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása,
24.2.	a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább
négyötödét feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása,
továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
25.	az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
30
26.	a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,
27.	bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog.
(2)	Az (1) bekezdés 1-14. pontjaiban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása az
egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a feljegyzés visszamenőleges
hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni. A 15-27. pontokban
meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a
jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik jogszerzővel szemben.”
(2)	Az Inytv. a következő 38. §-sal egészül ki:
„38. § (1) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba
kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés
nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással, mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben
erről nyilatkozni kell, és ahhoz csatolni kell a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük
szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.
(2)	A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő
ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés bizalmi
vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről
nyilatkozni kell és ahhoz csatolni kell a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás e minőségének
igazolására szolgáló, a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben
meghatározott hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt.
(3)	Az egyoldalú jogügylettel létesített bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban a vagyonkezelőre a
(1)	és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.”
(3)	Az Inytv. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő
ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzéssel egyidejűleg a vagyonrendelő és a szerződésben név
szerint feltüntetett kedvezményezett megjelölésével az (1) bekezdés 27. pontja szerinti tényt, -
külön erre irányuló kérelem nélkül is - fel kell jegyezni.”
(4)	Az Inytv. 50. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét az
ingatlan elidegenítése esetén a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni
kell.”
60.	§
(1)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Kknyt.) 9. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki.
„(1b) A járműnyilvántartás tartalmazza a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba
tartozó tulajdonjog tényét és a bizalmi vagyonkezelő (1) bekezdésben meghatározott adatait.”
(2)	A Kknyt. 19. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
31
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelesek
nyilvántartásához a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), af) alpontjában, valamint a b) pont ba) és bc)
alpontjában meghatározott adatokat és a járművezető egészségi és pályaalkalmassági adatait,
valamint a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve vagy
nyomozó hatósága részére biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelése
céljából a 9. § (1)-(1b) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
adatokat;”
(3)	A Kknyt. 19. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„f) az adóhatóság az adóigazgatási eljáráshoz a 8. §(1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában,
valamint a b) pont ba) és bc) alpontjában, a 9. § (1)-(1b) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a)-c)
pontjában és a 9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatokat;”
61.	§
(1)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban e §-ban: Szt.) 3. § (1)
bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és
vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a
továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a
befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a
szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai
részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a kezelt vagyon, amennyiben nem tartozik a 3. és
4.	pontban felsoroltak közé;”
(2)	Az Szt. 3. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) E törvény alkalmazásában:
1.	kezelt vagyon: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény bizalmi vagyonkezelési szerződésre
vonatkozó rendelkezései szerinti kezelt vagyon (szerződésenként külön-külön);
2.	vagyonrendelő: az a személy, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény bizalmi
vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonrendelőnek minősül;
3.	bizalmi vagyonkezelő: az a személy, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény bizalmi
vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonkezelőnek minősül;
4.	bizalmi vagyonkezelés: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési
szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelő által végzett tevékenység.”
(3)	Az Szt. a következő 7/B. §-sal egészül ki:
32
„7/B. § A kezelt vagyonra e törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni
azzal, hogy a kezelt vagyon beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a bizalmi vagyonkezelő -
kezelt vagyon onként elkülönítve - teljesíti.”
(4)	Az Szt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés,
értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más
vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra)
tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A kezelt vagyonra szóló
tartós követelést, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett
pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni.”
(5)	Az Szt. 27. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kezelt vagyonra szóló tartós követelést a vagyonrendelőnél tartósan adott kölcsönként kell
kimutatni a mérlegben.”
(6)	Az Szt. a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § (1) Kezelt vagyonnál a saját tőke az induló tőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az
értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.
(2)	Az induló tőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő
rendelkezésére bocsátott eszközök 50. § (9) bekezdés szerinti értéke, csökkentve azt a bizalmi
vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével.
(3)	A tartalék növekedéseként kell kimutatni:
a)	a kezelt vagyon előző üzleti évi mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ide értve az ellenőrzés
előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is;
b)	a tartalékba a lekötött tartalékból visszavezetett összeget a lekötés feloldása alapján.
(4)	A tartalék csökkenéseként kell kimutatni:
a)	a kezelt vagyon előző üzleti évi mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ide értve az ellenőrzés
előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is;
b)	a tartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét;
c)	a bizalmi vagyonkezelés során teljesített hozamkifizetés összegét.
(5)	A tartalékból kell lekötni, és a lekötött tartalékba átvezetni a 38. § (3) bekezdés c), d), g) pontja
szerinti összegeket. A lekötött tartalék feloldását a tartalékkal szemben kell elszámolni.
(6)	Értékelési tartalékként a 39. § (1) bekezdés szerinti összegeket lehet kimutatni.
(7)	Bizalmi vagyonkezelés során a tárgyévi adózott eredményből, illetve a tartalékkal kiegészített
tárgyévi adózott eredményből akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az
értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az induló
tőke összege alá.
(8)	Bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke (negatív tartalék, illetve
tárgyévi mérleg szerinti veszteség esetén a tartalékkal, illetve a tárgyévi mérleg szerinti
33
veszteséggel csökkentett induló tőke) összegéig kerülhet sor. Évközi vagyonkiadásnál a kiadható
vagyon megállapításánál a közbenső mérlegben kimutatott negatív adózott eredményt is figyelembe
kell venni.”
(7)	Az Szt. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kezelt vagyonra szóló tartós követelés bekerülési értéke a bizalmi vagyonkezelésbe adott
eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti, együttes értéke.”
(8)	Az Szt. 54. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A kezelt vagyonra szóló tartós követelésre értékvesztést kell elszámolni annak könyv szerinti
értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak
mutatkozik és jelentős összegű.
(11)	A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték
meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott induló tőkéjének,
tartalékának és mérleg szerinti eredményének együttes összegét kell figyelembe venni.”
(9)	Az Szt. 77. § (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(Az egyéb bevételek között kell kimutatni:)
„i) a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési
szerződés szerinti értékét;
j) a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor az átvett vagyon
vagyonrendelőnek járó összegét.”
(10)	Az Szt. 81. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)
„i) a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékét;
j) a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló
tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegét.”
(11)	Az Szt. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az
adózott eredményből járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot,
valamint a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozamot is),
amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.”
(12)	Az Szt. 154. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bizalmi vagyonkezelő mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség, valamint a 155. §
szerinti könyvvizsgálati kötelezettség alól a kezelt vagyon éves beszámolójának, illetve
egyszerűsített éves beszámolójának könyvvizsgálata és közzététele tekintetében.”
62. §
34
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 34. § (2) bekezdése a
következő n) ponttal egészül ki:
(A mintaoltalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen)
„n) ha a mintaoltalmi igényt vagy a mintaoltalomból eredő jogokat bizalmi vagyonkezelési
szerződés alapján ruházták át, a jogosult vagyonkezelői vagy kedvezményezetti minőségét,
valamint a vagyonrendelő és a kedvezményezett nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét).”
63.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. §-a a
következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Adózónak kell tekinteni a kezelt vagyont.”
(2)	Az Art. „Az adózó képviselet” alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A kezelt vagyon adózása tekintetében a bizalmi vagyonkezelő jár el.
(2)	A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adókötelezettségeit saját nevében, a bizalmi
vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámának feltüntetésével teljesíti, továbbá gyakorolja a
bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget megillető jogokat.
(3)	A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adózással összefüggő iratait elkülönülten tartja
nyilván.”
(3)	Az Art. 16. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdéstől eltérően a kezelt vagyon esetében kizárólag a (3) bekezdés b), c), g), és l)
pontja szerinti adatokat kell bejelenteni az állami adóhatósághoz.”
(4)	Az Art. 178. §-a a következő 40. ponttal egészül ki:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok
alkalmazásában)
„40. kezelt vagyon: a Polgári Törvénykönyv szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján
kezelt vagyon.”
64.	§
(1)	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ctv.) 25. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza)
„v) azt a tényt, hogy a cég tagja e jogállását bizalmi vagyonkezelőként szerezte meg.”
35
(2)	A Ctv. 25. § (1) bekezdése a következő u) pontjában a „székhelyét.” szövegrész helyébe
a „székhelyét,” szöveg lép.
(3)	A Ctv. 2. számú melléklet I. pont 11. alpontjában az „igazolása.” szövegrész helyébe az
„igazolása;” szöveg lép.
(4)	A Ctv. 2. számú melléklet I. pontja a következő 12. alponttal egészül ki:
[Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez
(változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]
„12. ha a cég tagja e jogállását bizalmi vagyonkezelőként szerezte, a bizalmi vagyonkezelési
szerződés vagy annak olyan kivonata, amely tartalmazza a szerződést kötő felek azonosító adatait,
továbbá nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő esetén a bizalmi vagyonkezelőkről és
tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítvány.”
65.	§
(1)	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
17.	§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás a Ptk.
szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján
a)	a kezelt vagyon bizalmi vagyonkezelő részére történő átadásakor, valamint
b)	a kezelt vagyon vagy annak haszna egészének vagy egy részének a vagyonrendelővel megegyező
kedvezményezett részére történő kiadásakor,
feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek szerint történik (az a) és b)
pontban foglaltak a továbbiakban együtt: bizalmi vagyonkezelés).”
(2)	Az Áfa tv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az apport [17. § (1) bekezdése], a jogutódlás [17. § (2) bekezdés], az üzletág-átruházás [17. §
(4)	bekezdés], továbbá a bizalmi vagyonkezelés [17. § (5) bekezdés ] útján szerzett kezelt vagyon
(vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon)
tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:
a)	a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany
legyen;
b)	kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben
szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől
kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;
c)	sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely
természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével,
vagy annak csorbítására lenne alkalmas.”
(3)	Az Áfa tv. 18. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli]
36
„g) a 17. § (5) bekezdés a) pontja esetén a vagyonrendelőt, b) pontja esetén pedig a bizalmi
vagyonkezelőt,”
[azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában
említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.]
(4)	Az Áfa tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, az azok közül értelemszerűen alkalmazandó
feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra, a jogutódlásra, az üzletág-átruházásra, valamint a
bizalmi vagyonkezelésre vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez,
szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll.”
66. §
(1)	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdése a következő n) ponttal
egészül ki:
(E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki a Magyarország
területén)
„n) bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez.”
(2)	A Pmt. 1. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem tartozik e törvény hatálya alá)
„e) a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott nem
üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő.”
(3)	A Pmt. 5. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdésének]
„h) n) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi
vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény 1. § b) pontjában meghatározott, a
Kormány rendeletében kijelölt hatóság.”
(4)	A Pmt. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. § a)-c) és f)-h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti
tevékenység gyakorlása során biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való
megfelelését.”
(5)	A Pmt. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyelet ellátása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az 5. § c) és f)-h)
pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a
37
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és az MNBtv. rendelkezései
szerint jár el.”
(6)	A Pmt. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény rendelkezéseinek a megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek
nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)-c) és f)-h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó
szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a)	felhívja a szolgáltatót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény rendelkezéseinek
betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
b)	javaslatot tesz a szolgáltatónak
ba)	az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetők) speciális
képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező
alkalmazottak (vezetők) felvételére,
bb)	a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására;
bc)	vizsgálat lefolytatására a szabályzat szerint és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésre;
c)	figyelmezteti a szolgáltatót;
d)	határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését;
e)	kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására
f)	az a)-e) pontban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l)
pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötszázmillió
forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)-j), k) és n) pontjában meghatározott
tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat
ki.”
(7)	A Pmt. a következő alcímmel és 38/A. §-sal egészül ki:
„A bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatókra vonatkozó eltérő rendelkezések
38/A. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a
bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók részére a bizalmi vagyonkezelőkről és
tevékenységük szabályairól szóló törvény 1. § b) pontjában meghatározott, a Kormány rendeletében
kijelölt hatóság egységes szabályzatot készít, amely a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző
szolgáltatók tekintetében a 33. §-ban foglalt belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot
a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter hagyja jóvá.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot a bizalmi vagyonkezelőkről és
tevékenységük szabályairól szóló törvény 1. § b) pontjában meghatározott, a Kormány rendeletében
kijelölt hatóság köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot a bizalmi vagyonkezelőkről és
tevékenységük szabályairól szóló törvény 1. § b) pontjában meghatározott, a Kormány rendeletében
kijelölt hatóság köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és szükség esetén
módosítani.”
67. §
(1)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a
továbbiakban: Vnyt.) mellékletének A kötelezett személyi adatai, valamint a jövedelmi,
38
érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok III. rész B) pont címe helyébe a következő
cím lép:
„B) Nagy értékű ingóságok (ideértve a lízingelt, valamint a vagyonrendelőként bizalmi
vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakat, illetve e vagyontárgyak vagyonkezelőjeként,
kedvezményezettjeként megszerzett - előző pontokba nem tartozó - hasznait)”
(2)	A Vnyt. Melléklet A kötelezett személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és
vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok V. rész címe és nyitó szövegrésze helyébe a következő
rendelkezés lép:
„GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT
Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet
is) fennálló tisztsége vagy érdekeltsége (ideértve a vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelésbe
adott érdekeltséget, illetve a részesedés vagyonkezelőjeként, kedvezményezettjeként megszerzett -
előző pontokba nem tartozó - hasznát):”
(3)	A Vnyt. Melléklet „A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatai,
valamint jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok” III. rész B) pont címe
helyébe a következő cím lép:
„B) Nagy értékű ingóságok (ideértve a lízingelt, valamint a vagyonrendelőként bizalmi
vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakat, illetve e vagyontárgyak vagyonkezelőjeként,
kedvezményezettjeként megszerzett - előző pontokba nem tartozó - hasznait)”
(4)	A Vnyt. Melléklet „A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatai,
valamint jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok” V. rész címe és nyitó
szövegrésze a helyébe a következő rendelkezés lép:
„GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT
Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet
is) fennálló tisztsége vagy érdekeltsége (ideértve a vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelésbe
adott érdekeltséget, illetve a részesedés vagyonkezelőjeként, kedvezményezettjeként megszerzett -
előző pontokba nem tartozó - hasznát):”
(5)	A Vnyt. Melléklet „A kötelezett személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és
vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok” III. rész A)
a)	1. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a
„haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg,
b)	2. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a
„haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg,
c)	3. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a
„haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg,
d)	4. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a
„haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg
lép.
39
(6)	A Vnyt. Melléklet A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatai,
valamint jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok III. rész A)
a)	1. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a
„haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg,
b)	2. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a
„haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg,
c)	3. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a
„haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg,
d)	4. pont nyitó szövegrészében „a haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a
„haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog” szöveg
lép.
68. §
(1)	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 28. §
(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó a halálakor közjegyző, ügyvéd, önálló
bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám, gondnok vagy bizalmi vagyonkezelő volt, ennek
tényét, valamint azoknak a vagyontárgyaknak, iratoknak a jegyzékét, amelyek az örökhagyó e
tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell feltüntetni.”
(2)	A Hetv. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a leltározás során az örökhagyó bizalmi vagyonkezelési szerződése a jegyző vagy a
közjegyző birtokába kerül, vagy egyébként adat merül fel ilyen szerződés létrejöttére, vagy arra
vonatkozóan, hogy az örökhagyó bizalmi vagyonkezelő volt, a jegyző vagy a közjegyző
haladéktalanul értesíti a halálesetről a szerződésben szereplő vagyonrendelőt, további, vagy új
vagyonkezelőt és a kedvezményezettet.”
69.	§
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 89. § b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A képviselő a házelnöknek köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem eső)
„b) önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben fennálló részesedését (tagsági
viszonyát), az e szervezetekben betöltött vezető tisztségviselői megbízatását, felügyelő bizottsági
tagságát, továbbá bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői,
vagyonkezelői illetve kedvezményezetti jogállását,”
70.	§
Nem lép hatályba a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2013. évi ...
törvény 5. §-a.

1. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tájékoztatásának kötelező tartalma:
1.	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás cégneve, székhelye, központi ügyintézési helye, egyéb
elérhetőségei, cégjegyzékszáma, adószáma, nyilvántartási száma, engedélye kiadásának,
nyilvántartásba vételének időpontja, képviselőinek neve és beosztása, vezető állású személyei
felsőfokú végzettségének és szakmai gyakorlatának fennállása, minősége, megszerzésének ideje,
időtartama,
2.	a hivatal neve és levelezési címe,
3.	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás állandó jelleggel, kiszervezés keretében teljesítéshez igénybe
vett szerződő partnereinek (különösen letéteményes, könyvvizsgáló, befektetési tanácsadó,
vagyonértékelő, biztosító) cégneve, székhelye, központi ügyintézési helye, egyéb elérhetőségei,
cégjegyzékszáma, adószáma, nyilvántartási száma, képviselőinek neve és beosztása, engedélye
kiadása, nyilvántartásba vételének időpontja,
4.	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás gazdálkodásának és működésének szabályai, feltételei,
különösen összeférhetetlenségi szabályzatának lényege,
5.	az ügyfél által a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással való kapcsolattartás során használható
nyelvek, az ügyféllel való kapcsolattartás módja, eszköze, az ügyfél számára végzett, illetőleg
nyújtott, a vagyonkezelési tevékenységről szóló tájékoztatás gyakorisága, időzítése és jellege,
költsége,
6.	a leendő szerződő fél által átruházandó vagyontárgy kezelésének - különösen polgári jogi -
szabályai, a bizalmi vagyonkezelési szerződés bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által alkalmazott
feltételei, különösen
6.1.	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás ügyfél vonatkozásában fennálló érdekképviseleti
kötelezettségéből fakadó, különösen
6.1.1.	a bizalmi vagyonkezelési szerződés ügyfél számára legkedvezőbb teljesítésével,
6.1.2.	a kezelt vagyon állag illetve érték megóvásával,
6.1.3.	a kezelt vagyon óvatos hasznosítással,
6.1.4.	önszerződéssel, kettős megbízás teljesítésére irányuló jognyilatkozatok megtételével,
6.1.5.	kiszervezéssel, indokolt költség okozásával
kapcsolatos részkötelezettségek, és egyéb törvény alapján ügyfélt megillető jogok, terhelő
kötelezettségek,
6.2.	a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal való rendelkezés tekintetében a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozás rendelkezési - különösen mérlegelési - jogának lehetséges és eltérő
rendelkezés hiányában fennálló terjedelme,
6.3.	a vagyonkezelés - különösen a kezelt vagyon megóvása, hasznosítása - során érvényesülő
célkitűzések, a kezelendő vagyonba tartozó vagyontárgyakkal kapcsolatos legfontosabb kockázati
41
tényezők, különösen a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás mérlegelését korlátozó kockázati szintek,
annak megállapítási módja és a vagyonkezelő rendelkezési jogát érintő egyéb, lehetséges korlátok,
6.4.	a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyak állagának, illetve értékének megóvását, hasznosítását
biztosító, szokásos intézkedések, a likvid eszközök tartására használható devizanemek,
kiválasztásuk szempontjai,
6.5.	a szerződésben meghatározott, az ügyfél által átruházott kezelt vagyonba tartozó
vagyontárgyak, megóvása, hasznosítása vizsgálatának gyakorisága és a vizsgálat módszere,
6.6.	a bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnésének módjai, ezek, illetve korlátozásuk
ügyfélre gyakorolt legfontosabb joghatásai,
6.7.	a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglalt egyes kikötések alkalmassága arra, hogy
megakadályozzák a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást a bizalmi vagyonkezelési szerződés ügyfél
számára legkedvezőbb módon történő teljesítési kötelezettsége teljesítésében,
6.8.	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás hasznosítási kötelezettségének teljesítése:
6.8.1.	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás hasznosítási céljai körében a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás esetleges - különösen földrajzi vagy iparági - szakosodása, valamint tőke-, illetve
jövedelem növelési céljai,
6.8.2.	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által kínált hasznosítási módokkal kapcsolatos
tudnivalók, ideértve azok ügyfélre gyakorolt legfontosabb joghatásait,
6.8.3.	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által leggyakrabban hasznosítás során - akár közvetve -
igénybe vett eszközkategóriák típusa (pl. értékpapír, ingatlan)
6.8.4.	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás haszonszámításának, megállapításának módja, ideje,
egyéb feltételei, a hasznosítási módokhoz kapcsolódó kiszervezés szükségessége illetve lehetősége,
ezek kockázata és különösen az a viszonyítási érték, amelyhez képest az ügyfél által átruházott
kezelt vagyon haszna meghatározásra kerül,
6.8.5.	a haszon kedvezményezettnek való kifizetésének feltételei,
6.8.6.	az egyes kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyak (portfolióelemek) kezelt vagyonhoz
viszonyított legnagyobb és legkisebb aránya,
6.8.7.	a hasznosítás minden esetleges korlátozása,
6.8.8.	a kezelt vagyon devizában tartható aránya,
6.8.9.	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás kezelt vagyon terhére történő hitelfelvételének szabályai,
6.8.10.	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által alkalmazott viszonyítási számok (indexek)
számítási módjának bemutatása,
6.9. az ügyfél ellenőrzési joga gyakorlásának rendje, különösen az ügyfél által megtekinthető belső
szabályzatok, a szabályzatokba való betekintés rendje,
7.	a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésével, teljesítésével - ide értve a kiszervezést is -
kapcsolatosan a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vagy harmadik személy (ide értve közjogi
jogalanyokat is) részére teljesítendő minden díj és költség, ideértve bármilyen díjat, (közvetítői)
jutalékot (vagyontárgyanként és várható szokásos jognyilatkozatonként), hozzájárulást,
devizaátváltási árfolyamkülönbséget, valamint közterhet, amelyet a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás a kezelt vagyonból, vagy az ügyféltől von le vagy számol el (a továbbiakban: teljes ár),
valamint a teljes ár elszámolásának, levonásának a módjáról,
42
8.	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a kezelt vagyon megóvására illetve a haszonra vonatkozó
kötelezettségvállalása esetén nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy külön ennek biztosítására szolgál-e
pénzügyi biztosíték,
9.	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által kezelt vagyonokkal végzett gazdasági tevékenységei a
gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében használt kódok
feltüntetésével,
10.	azon releváns feladatok és tevékenységek felsorolása, amelyekre a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás harmadik személyt kiszervezés keretében igénybe vehet, szokás szerint igénybe vesz.
43
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) XLIII.
Fejezetében 2014. március 15-i hatállyal vezeti be a bizalmi vagyonkezelési szerződés
jogintézményét a magyar írott jogba. Bár e jogintézmény szabályozási előzményekkel nem
rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján sem volt kizárt
vagyonkezelési célra irányuló megbízási szerződés alapján tulajdon átruházással ilyen
(bizalmi, fiduciárius) ügyletet kötni.
A Ptk. szakértői és miniszteri indokolása egyértelművé tette, hogy a bizalmi vagyonkezelés
jogintézményének magyar jogrendszerbe való bevezetésének célja a tulajdonosi pozíció és a
tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos
döntéshozatal szétválasztása; ez erre irányuló gazdasági igény kielégítése. Az indokolás utalt
rá, hogy a tulajdonosi és a döntési (menedzsment) pozíciók szétválasztásának lehetőségét több
jogintézmény képes biztosítani. A leginkább elterjedt és alkalmazott jogintézmény a tagoktól
elkülönült jogalanyisággal létrehozott gazdasági társaság. Emellett elterjedtek olyan,
elsősorban szerződéseken alapuló jogviszonyok, amelyek eredményeként egy jogalany
megkapja a tulajdonosi döntések meghozatalához szükséges jogosultságokat, miközben a
vagyon hasznosításával, illetve az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéseit úgy kell
meghoznia, hogy a vagyon egyes elemei által előállított haszon egy másik jogalany (az
„eredeti” tulajdonos vagy az általa meghatározott harmadik személy) vagyonát gyarapítsa.
Ezek közé a jogintézmények közé tartoznak a bizalmi vagyonkezelési formák, így a magyar
jogban a bizalmi vagyonkezelés, az angol jogban kialakított trustok, a német jogbeli Treuhand
és ezek rokonintézményei.
Az indokolás utalt arra is, hogy a bizalmi vagyonkezelésnek nincs az európai
jogrendszerekben egységesen elfogadott fogalma és modellje. Az egyes nemzeti jogokban
meghonosodott vagyonkezelési konstrukcióknak ugyanakkor közös vonása, hogy a bizalmi
vagyonkezelés keretét biztosító jogviszony alapján az egyik jogalany (a vagyonrendelő)
vagyonát képező meghatározott dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát egy másik
jogalany (a vagyonkezelő) részére átengedi, aki az ily módon megkapott döntési jogosultság
gyakorlásával kell, hogy a rábízott vagyont egy harmadik személy (a kedvezményezett) javára
hasznosítsa. Utalt arra is az indokolás, hogy már ma is egész üzletág épült ki ezen a területen,
amely magyar jogi szabályozás hiányában külföldi jogi és intézményi infrastruktúrát vesz
igénybe, és jelentős tőkét von ki ezzel a magyar gazdaság vérkeringéséből.
A Ptk. szabályozási logikájából következően a bizalmi vagyonkezelés, mint polgári jogi
jogügylet alapvető szabályait állapította meg, más jogszabályokra bízva a jogintézmény
részletes szabályainak kimunkálását.
A bizalmi vagyonkezelés szabályozásának feladata a jogintézmény magyar jogba való
bevezetése. A szabályozás során figyelemmel kellett lenni a forgalombiztonság
szempontjainak érvényesítésére, a vagyonrendelők és a kedvezményezettek megfelelő szintű
védelmére. A szabályozás kialakításának szempontja volt az is, hogy a bizalmi vagyonkezelés
jogintézménye ne szolgálhasson a vagyon elrejtésére az adófizetési kötelezettség megkerülése
vagy a hitelezők előli elrejtésére céljából. Cél volt tehát a bizalmi vagyonkezelési
jogviszonyok ésszerű mértékű láthatóvá tétele, az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő
vállalkozások törvényes és megbízható működésének biztosítása, az ezt szolgáló nyilvántartás
jogszabályi garanciáinak megteremtése.
44
A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényjavaslat (a
továbbiakban: Javaslat) szabályozási tárgykörei a következők.
A Javaslat az üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők tevékenysége engedélyezésének,
nyilvántartásának, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők tevékenysége
bejelentésének, a bejelentett jogviszonyok lényeges adatai nyilvántartásának, az üzletszerűen
eljáró bizalmi vagyonkezelő tevékenységének és jogutód nélküli megszűnése esetén
alkalmazandó eljárásnak a szabályait tartalmazza.
A Javaslat számos törvényt is módosít a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggésben. Ennek
indoka, hogy a bizalmi vagyonkezelés adózási, számviteli kérdéseit az e jogterületeket
szabályozó törvényekben indokolt elhelyezni.
A Javaslat biztosítja, hogy a vagyonkezelésbe adott vagyon összetételében bekövetkező
változások és a vagyon kezelése során keletkezett hozam nyomon követhető legyen, a bizalmi
vagyonkezelés jogintézményének alkalmazása ne járjon terhesebb adókötelezettséggel ahhoz
képest, mintha a vagyonrendelő közvetlenül a kedvezményezettnek juttatna vagyontárgyat,
illetve a vagyontárgy hozadékát, valamint, hogy a jogintézményt ne lehessen az adófizetési
kötelezettség elkerülésére használni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat hatálya kiterjed a Ptk.-ban szabályozott bizalmi vagyonkezelési szerződést kötő
bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének és gazdálkodásának feltételeire, a Kormány
rendeletében kijelölt hatóság (a továbbiakban: hivatal) bizalmi vagyonkezelő vállalkozások
tevékenységének engedélyezési és nyilvántartási eljárására, a hivatalnak a bizalmi
vagyonkezelési jogviszonyok bejelentési és nyilvántartási eljárására, a hivatal bizalmi
vagyonkezelők felett gyakorolt felügyeletére és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás bizalmi
vagyonkezelési tevékenységének végzésére.
A 2. §-hoz
A Javaslat két értelmező rendelkezést tartalmaz: meghatározza az érintett személy és a vezető
állású személy fogalmát.
Az érintett személynek a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások bizalmi vagyonkezelési
szerződésekből fakadó érdekszolgálati kötelezettsége vonatkozásában van kiemelt
jelentősége. E kötelezettség szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik ugyanis az érintett
személyek és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás közötti ügyletkötések. A Javaslat érintett
személynek tekinti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
vezető állású személyét, jogi személy bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tagját, a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozást, illetve jogi személy vállalkozás tagjának olyan alkalmazottját,
illetve bármely olyan természetes személyt, aki tevékenységét a vállalkozás, illetve a jogi
személy vállalkozás tagja érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz a vállalkozás által
végzett bizalmi vagyonkezelésben, bármely olyan természetes személyt, aki a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozás által nyújtandó bizalmi vagyonkezelési szolgáltatás kiszervezésére
45
irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a bizalmi vagyonkezelés, mint szolgáltatás
nyújtásában. Érintett személy továbbá e személyek hozzátartozója is. Látható tehát, hogy a
bizalmi vagyonkezelő vállalkozások ügyfeleinek védelme érdekében az érintett személyi kör
széles körű meghatározása a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások ügyfeleinek védelmét
szolgálj a.
A Javaslat a vezető állású személy körbe sorolja a vezető tisztségviselőt és a felügyelő
bizottság tagját, a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személyt és
annak közvetlen helyettesét, valamint minden olyan személyt, akit a létesítő okirat vagy a
működésre vonatkozó belső szabályzat ilyenként határoz meg.
A 3. §-hoz
E szakasz határozza meg a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás szervezeti feltételeit. A
forgalombiztonság, és különösen a közjogi és magánjogi tartozások jogosultjai védelmének
érdekében rögzített feltétel az, hogy bizalmi vagyonkezelési tevékenységet üzletszerűen a
hivatal által a tevékenység megkezdése előtt kibocsátott engedéllyel (a továbbiakban:
engedély) rendelkező, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható
szervezetnek minősülő jogalanyok láthatnak el. E jogalanyok pedig Magyarország területén
székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő
részvénytársaság vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más
államban székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelep formában működhetnek.
A Javaslat meghatározza az üzletszerűség fogalmát, a fogalom-meghatározás indoka, hogy
egyebek mellett az üzletszerűség a feltétele számos ügyfélvédelmi és közérdekvédelmi
garanciát tartalmazó szabály alkalmazhatóságának egy adott ügylet vonatkozásában.
A Javaslat szintén garanciális okokból előírja, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
főtevékenységként csak bizalmi vagyonkezelést végezhet, melléktevékenységként pedig a
bizalmi vagyonkezelési kötelezettség teljesítéséhez szükséges, azzal közvetlenül összefüggő
tevékenységet. E rendelkezés célja az volt, hogy ne veszélyeztesse a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás ügyfél érdekében való eljárási kötelezettségének maradéktalan teljesülését a
vállalkozás egyéb üzletszerű gazdálkodó tevékenysége.
A Javaslat engedélykötelessé teszi a bizalmi vagyonkezelői tevékenység megkezdését és
folytatását. Előírja továbbá, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles cégnevének
vezérszavában e minőségét magyar nyelven szerepeltetni.
A Javaslat szerint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás Magyarországon jogosult tevékenysége
elsődleges folytatására, tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az Európai Unió más
tagállamába nem helyezheti át.
A 4. §-hoz
E szakasz határozza meg a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének személyi
feltételeit: így hogy ki lehet a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye, tagja,
és ki állhat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban. Mindhárom személyi kör vonatkozásában elvárás - többek
között - a büntetlen előélet, hogy az adott személy nem áll bizalmi vagyonkezelő tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Feltétel az is, hogy az adott személy nem
46
látta el olyan bizalmi vagyonkezelő vállalkozás ügyvezetését, illetve nem volt olyan bizalmi
vagyonkezelő vállalkozásban egyedüli vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel
rendelkező tag, amelynek az engedély kiadása iránti kérelem benyújtásának időpontjától
számított tíz éven belül - ide nem értve a kérelem alapján történő visszavonást - vonták
vissza a tevékenység végzési engedélyét.
Annak érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás számára folyamatosan
rendelkezésre álljon megfelelő jogi, közgazdasági és könyvvizsgálói szakértelem, a Javaslat
előírj a, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles mesterképzésben szerzett
közgazdász szakképzettséggel rendelkező közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt - teljes
napi munkaidőben - munkaviszonyban foglalkoztatni, továbbá független könyvvizsgálót
megbízási jogviszonyban foglalkoztatni. Mindez nem akadályozza, hogy a vállalkozás -
amennyiben szükségesnek látja - például ügyvédet is igénybe vegyen jogi ügyei intézésére.
Ez azt biztosítja csupán, hogy egy jogász kizárólag a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
érdekében végezze tevékenységét, ezáltal specializálódjon a vállalkozás speciális jogi jellegű
feladatai megfelelő színvonalú ellátására.
Az 5. §-hoz
E szakasz szintén a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének személyi feltételeit
határozza meg: a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye és annak Ptk.
szerinti hozzátartozója vonatkozásában mond ki összeférhetetlenségi okokat. Ezen okok két
nagyobb csoport - így a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás, valamint a kezelt vagyonba
tartozó Ptk. szerinti vállalkozás - köré csoportosíthatóak.
Ennek megfelelően a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye és a vezető
állású személy Ptk. szerinti hozzátartozója nem lehet más bizalmi vagyonkezelő
vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy, más
bizalmi vagyonkezelő vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező
szervezet vagy annak vezető állású személye, más bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető
állású személye, a fentiekben meghatározott jogalanyokkal munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.
Továbbá a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye és a vezető állású
személy hozzátartozója nem lehet a kezelt vagyonba tartozó, Ptk. szerinti vállalkozásban
közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy, a kezelt vagyonba
tartozó Ptk. szerinti vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező
szervezet vagy annak vezető állású személye, a kezelt vagyonba tartozó Ptk. szerinti
vállalkozás vezető állású személye, továbbá a fentiekben meghatározott jogalanyokkal
munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy - mivel nincs olyan jelentős érdeksérelem kockázat az
ügyfelek oldalán - nem eredményez a kezelt vagyonnal kapcsolatos összeférhetetlenséget, ha
a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye vagy annak hozzátartozója a
vagyonrendelő, illetve a kedvezményezett.
Szintén kivétel a tilalom alól, ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a vele összefüggésben
felmerülő összeférhetetlenségi okra vonatkozóan valamennyi vagyonrendelőjétől és
szerződésben meghatározott kedvezményezettől - azok előzetes és teljes tájékoztatását
követően, írásban megadott - felmentést kap. Kivétel továbbá az is, ha a kezelt vagyonnal
47
kapcsolatos összeférhetetlenségi ok vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás e
felmentést az érintett ügyféltől szerzi be.
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye a vele összefüggésben felmerült
összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul az érintett bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
tudomására hozni.
A 6-8. §-okhoz
E szakaszok a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének tárgyi feltételeit határozzák
meg. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles honlapot fenntartani és azon közzétenni
létesítő okiratát, cégjegyzékszámát, adószámát, szervezeti és működési szabályzatát,
számviteli beszámolóját és közvetett és közvetlen tulajdonosainak névsorát, a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartásában nyilvántartási számát.
A Javaslat továbbá előírja - többek között - azt, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
köteles e tevékenysége körében okozott károk megtérítésére legalább hetvenmillió forint
összegű - kormányrendeletben meghatározott - pénzügyi biztosíték létrehozására szerződést
kötni, és azt bizalmi vagyonkezelői tevékenységének tartama alatt fenntartani. A
vagyonkezelés volumenéhez és az ehhez társuló felelősséghez való rugalmas alkalmazkodás
az indoka annak, hogy kormányrendelet meghatározhat kiegészítő pénzügyi biztosíték
létrehozását szükségessé tévő körülményeket és az ilyen esetre létrehozandó pénzügyi
biztosíték típusát, összegét.
A Javaslat garanciális okokból előírja, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles olyan
rendszert, belső szabályzatot, nyilvántartást alkalmazni, amely biztosítja a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozást - különösen a bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján -
terhelő kötelezettségek teljesítését, teljesítésének ellenőrizhetőségét, megsértésének
megakadályozását. E hármas kötelezettség előírása mögött szintén az ügyfelek érdekei
védelmének szándéka áll, azzal, hogy a jogalkotó nem kívánt részletes korlátozó szabályokat
meghatározni e körben, pusztán a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások által elérendő
eredményt határozta meg.
A Javaslat a Ptk.-ban meghatározott bizalmi vagyonkezelőt számviteli törvény alapján terhelő
tájékoztatási, elszámolási kötelezettség tartalmát a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások
vonatkozásában akként részletezi, hogy előírja utóbbiak számára a kezelt vagyonra vonatkozó
könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettség teljesítését, arra tekintettel, hogy a
számviteli törvény módosítása a kezelt vagyont vállalkozásnak minősítve vonta a hatálya alá.
A 9. §-hoz
E szakasz szabályozza az engedély bizalmi vagyonkezelő vállalkozás kérelmére történő
hivatal általi kiadását és kimondja, hogy az engedély hatálya időben nem korlátozott,
visszavonásig érvényes.
A 10-11. §-okhoz
A Javaslat meghatározza az engedély iránti kérelem tartalmát és mellékleteit. A Javaslat e
körben rögzíti, hogy a hivatalnak amennyiben a kérelem alapján megállapítható, hogy a
kérelmező megfelel a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működési feltételeinek, kérelme
48
tartalmazza a Javaslat szerinti adatokat és a kérelmező csatolta az előírt mellékleteket, ki kell
adnia az engedélyt.
A 12. §-hoz
E szakasz szabályozza az engedély visszavonását. A hivatal az engedélyt visszavonja, ha az
engedély kiadásának feltételei nem állnak fenn, és azokat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
felhívásra a hivatal által tűzött megfelelő határidőn belül nem pótolta, a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás a tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott előírásokat tíz éven belül
ismétlődően vagy súlyosan megszegi és azt bírósági ítélet vagy hivatali, illetve egyéb hatósági
határozat jogerősen megállapítja, az engedélyt a hivatal megtévesztésével vagy más
jogszabálysértő módon szerezték meg, vagy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás azt kérte.
A Javaslat főszabályként előírja, hogy a hivatal az engedélyt akkor vonja vissza, ha a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozás a hitelezőjével, különösen ügyfelével szemben fennálló elismert
kötelezettséget teljesítette, vagy azok teljesítését más bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
átvállalta; e kötelezettségek teljesítéséről a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak kérelmében
nyilatkoznia kell. Kivételes esetben e feltétel elmaradása ellenére a hivatal mégis köteles
visszavonni a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyét, ha e feltétel teljesítésére nem lát
esélyt és súlyos visszavonási okok miatt lenne köteles az engedély visszavonására.
A Javaslat diszkrecionális jogkört ad a hivatalnak, hogy a vállalkozás kötelezettségei
teljesítése érdekében meghatározhassa azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítése
esetén az engedély visszavonásra kerülhet; ebben az esetben a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás a tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni. Ha
azonban a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a hivatal által meghatározott feltételeket és
előírásokat nem teljesíti, a hivatal ennek megállapítását követően haladéktalanul visszavonja a
bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyét.
A 13-16. §-okhoz
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok ésszerű mértékű láthatóvá tételének érdekében a
javaslat két új közhiteles nyilvántartást hoz létre, így a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások
nyilvántartását és a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartást, amelynek vezetését a
hivatal kötelezettségévé teszi. Előbbibe bárki, utóbbiba a javaslat alapján feljogosított,
hatáskörükben eljáró hatóságok - így különösen a bírósági végrehajtó, vagy közigazgatási,
adóhatósági végrehajtó - tekinthetnek be. Mindennek különös jelentőséget az ad, hogy a
Javaslat által módosított bírósági végrehajtási törvény alapján a bizalmi vagyonkezelési
jogviszonyt a vagyonrendelővel szemben végrehajtást indító hitelező a vagyonrendelő egyéb
vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelensége esetén felmondhatja.
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartásának a célja a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozások ügyfeleinek és leendő ügyfeleinek tájékoztatása, a kezelt vagyonra vonatkozó
adatok felkutathatósága és a bizalmi vagyonkezelők feletti felügyelet ellátása. A nyilvántartott
adatok a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással szemben alkalmazott felügyeleti intézkedések
kivételével nyilvánosak. A nyilvántartás a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartási
számát, tevékenység végzési engedélyét kiadó határozat jogerőre emelkedésének napját, az
engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napját, alkalmazott
felügyeleti intézkedések okát, típusát, és alkalmazását elrendelő végzés jogerőre
emelkedésének napját közhitelesen tanúsítja.
49
A Javaslat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást kötelezi, hogy a hivatalnak a módosulásra
okot adó körülmény bekövetkeztétől számított nyolc napon belül jelentse be a
nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását.
A hivatal a nyilvántartásba bejegyzett adatokat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás adatainak
a nyilvántartásból való törlését követően tíz évig tárolja, azt követően gondoskodik azok
megsemmisítéséről.
A 17 és 18. §-okhoz
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tevékenységének engedélyezésével és
nyilvántartásával összefüggésben a hivatal részére az engedély kiadása iránti kérelem
előterjesztéséért, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartásba szereplő adatai
változásának átvezetéséért, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartásban szereplő
adataikról szóló bizonyítvány kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a
hivatal bevétele. Mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.
Az engedély kiadására, visszavonására és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartására
irányuló eljárásban a hivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.
A 19 és 20. §-okhoz
A Javaslat nem kívánta teljesen kizárni a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelővel
való ügyletkötés lehetőségét, az ügyletben rejlő kockázatokat a bizalmi vagyonkezelési
jogviszonyok ésszerű mértékű láthatóvá tételével kezelte. Ennek érdekében előírja Javaslat a
nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelővel létrejött bizalmi vagyonkezelési
jogviszonyok nyilvántartásának a kötelezettségét is, amely feladattal szintén a hivatalt ruházza
fel. Ezzel összefüggésben a Javaslat kötelezi a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőt
arra, hogy jelentse be a vele kötött bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő bizonyos,
az ügyletben érintett felek azonosítását lehetővé tevő adatokat a hivatalnak azok bizalmi
vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába való bejegyzése érdekében, továbbá, hogy
nyilatkozzon arról, hogy e tevékenységét nem üzletszerűen látja el. A bejelentéshez
mellékelni kell a bizalmi vagyonkezelési szerződést tartalmazó okiratot és a bejelentés
előterjesztéséért teljesítendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását is.
A hivatal kizárólag a bejelentést és annak mellékleteit vizsgálja. Ha azok alapján
megállapítható, hogy a bejelentett szerződés érvényesen létrejött és a bizalmi vagyonkezelő
nem üzletszerűen jár el, a bejelentés tartalmazza a szükséges adatokat, a bejelentő
nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy bizalmi vagyonkezelési tevékenységet nem üzletszerűen
látja el, és csatolta a szükséges mellékleteket, a hivatal a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel
összefüggő adatokat a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába bejegyzi.
A 22. §-hoz
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásának célja a bizalmi vagyonkezelési
szerződések alapján átruházott kezelt vagyonokra vonatkozó adatok felkutathatósága és a
bizalmi vagyonkezelők feletti felügyelet ellátása. Ezért a hivatal nyilvántartást vezet a nem
üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkről, a velük szerződő vagyonrendelőkről és
50
utóbbiak között létrejött szerződésben meghatározott kedvezményezettekről, valamint
szerződéses jogviszonyukról. A nyilvántartás közhitelesen tanúsítja a bejelentőnek arra
vonatkozó nyilatkozata megtételét, hogy e tevékenységét nem üzletszerűen látja el, továbbá a
bejelentés napját, és a nyilvántartásba vétel napját, nyilvántartásból való törlés tényét, okát és
napját, az alkalmazott felügyeleti intézkedések okát, típusát, és alkalmazását elrendelő
határozat jogerőre emelkedésének napját.
A 23. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő adatok
nyilvántartásba vételének elmaradása - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - a
bizalmi vagyonkezelési szerződéshez fűződő joghatásokat nem érinti. Ez abból a szempontból
bír például jelentőséggel, hogy a Javaslat alapján kiadott bejelentési bizonyítvány bemutatása
lesz a feltétele például a kezelt vagyon átruházása illetékmentességének, valamint az ingatlan
tulajdonjog átruházás bejegyzése iránti kérelem teljesíthetőségének, valamint egyéb
nyilvántartásokban a tulajdonjog változás átvezetése iránti kérelem teljesíthetőségének.
A 24-26. §-hoz
A bejelentő köteles a hivatalnak a módosulásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított
nyolc napon belül bejelenteni a nyilvántartásban szereplő adatok megváltozását.
A hivatal köteles törölni az általa igazolt bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó
adatokat a nyilvántartásból, ha bejelentik, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnt,
a hivatal megállapítja, hogy bejegyzésnek nem lett volna helye, mert a bejegyzési feltételek
nem álltak fenn a bejelentéskor.
A hivatal a nyilvántartásba bejegyzett adatokat a bizalmi vagyonkezelési szerződésre
vonatkozó adatoknak a nyilvántartásból való törlését követően tíz évig köteles tárolni, azt
követően gondoskodni kell azok megsemmisítéséről.
A 27. §-hoz
A Javaslat szerint a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásával összefüggésben a
hivatal részére a bizalmi vagyonkezelési szerződés létrejöttével kapcsolatos adatok
nyilvántartásba vétele iránti bejelentés előterjesztéséért és az erre vonatkozó bejelentési
bizonyítvány kiállításáért, a bizalmi vagyonkezelés jogviszonyok nyilvántartásába szereplő
adatok változásának átvezetéséért, és a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartásban
szereplő adatairól szóló bizonyítvány kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni,
amely a hivatal bevétele. Mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.
A 28. §-hoz
Ha a hivatal nyilvántartásba veszi a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt, a bejelentő részére a
nyilvántartásba vett adatokról kiállítja a bizalmi vagyonkezelési szerződés bejelentésének
bizonyítványát.
A 29. §-hoz
51
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásának adatai nem nyilvánosak, abba
kizárólag a törvény felhatalmazása alapján eljáró hatóságok tekinthetnek be.
A 30. §-hoz
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartására, és a bejelentési bizonyítvány
kiállítására, illetve visszavonására irányuló eljárásban a hivatal a Ket. rendelkezései szerint jár
el.
A 31-33. §-okhoz
A Javaslatban rögzített engedélyezési és bejelentési rendszer kialakítására tekintettel lényeges
a bizalmi vagyonkezelési tevékenység felügyelete szabályainak a meghatározása is. A bizalmi
vagyonkezelés feletti felügyelet során a hivatal - a Javaslatban meghatározott eltérésekkel - a
Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint, elsősorban a bizalmi vagyonkezelő
adatszolgáltatása alapján ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei folyamatosan
megvalósulnak-e a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások, és a bizalmi vagyonkezelési
jogviszonyok vonatkozásában.
A hivatal a Javaslatban meghatározott engedélyezési, valamint nyilvántartásba vételi
feltételek fennállásáról tett nyilatkozatok valóság tartalmát - azok valótlanságára utaló alapos
ok fennállása esetén - köteles ellenőrizni. Emellett a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás évente
igazolni köteles a hivatalnak a felügyelet ellátásához, hogy vonatkozásában az engedély
kiadás feltételei fennállnak.
A hivatal jogosult - többek között - a felügyelet ellátásához szükséges adatok közlése
érdekében nyilatkozattételre felhívni a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást, a nem üzletszerűen
eljáró bizalmi vagyonkezelőt, a vele szerződést kötő vagyonrendelőt vagy az e szerződésben
meghatározott kedvezményezettet, akik a hivatal felhívása esetén kötelesek nyilatkozatot
tenni.
A 34 és 35. §-okhoz
A hivatal jogosult mind a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással, mind a nem üzletszerűen
eljáró bizalmi vagyonkezelővel szemben felügyeleti intézkedést alkalmazni, amennyiben
vonatkozásukban a Javaslatban előírtak megsértését vagy arra utaló körülményeket észlel. Így
például a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vonatkozásában a hivatal, amennyiben az
engedély kiadásához szükséges feltételek hiányát észleli - a jogkövetkezményekre történő
figyelmeztetés mellett - felhívhatja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást az engedély kiadás
feltételeinek megfelelő működés helyreállítására. A hivatalnak arra is lehetősége van, hogy
megkeresse a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás felett törvényességi felügyelet gyakorlására
jogosult bíróságot, hatóságot az e körében meghozható intézkedések megtétele céljából. A
j avaslat által biztosított, széleskörű eszközök alkalmazásának mérlegelése során végső soron,
a hivatal jogosult a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyének visszavonására is.
Nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő esetén, ha a hivatal a bizalmi vagyonkezelési
jogviszonyok nyilvántartásába való bejegyzés feltételeinek hiányát, vagy arra utaló
körülményeket észlel, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a
bizalmi vagyonkezelőt a megfelelő működés helyreállítására, és erre határidőt tűz. Jogosult
továbbá a felügyeleti intézkedésre okot adó bizalmi vagyonkezelőt terhelő, egyszeri vagy
52
ismételt, felügyeleti bírság kiszabására is, ha a fenti határidő eredménytelenül telt el. A hivatal
jogosult arra is, hogy törölje a nyilvántartásból a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt, ha a
törlés feltételei fennállnak és egyéb felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem
várható tőle eredmény. A hivatal jogosult továbbá a bizalmi vagyonkezelőt kötelezni a már
megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés megszüntetésére.
A 36. §-hoz
Alapvető fontosságú a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások vonatkozásában a velük szembeni
szerződési bizalom erős jogalkotói garanciákkal való alátámasztása. A szabályozás során
mintaként szolgált a jogalkotó számára befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi
CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.). A Bszt. szabályainak figyelembe vételére azért
került sor, mert a Bszt. is egyéni vagyonkezelési tevékenységet szabályoz.
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás bizalmi vagyonkezelési tevékenység végzésének
szabályai alapvetően szerződési jogi jellegűek és tőlük való eltérést csak kifejezett törvényi
felhatalmazás esetén teszik lehetővé, azaz szabályozási módjuk kivételt ismerően kógens. E
szabályok alapvetően a Ptk. 8:1. § (1) 3. pontja szerint fogyasztónak vagy a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alapján kis- és
középvállalkozásnak minősülő - a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége
körén kívül eljáró természetes személy - vagyonrendelő és szerződésben meghatározott
kedvezményezett érdekeit védik a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással szemben. A javaslat a
Ptk. szakértői indokolásában szereplő kívánalommal összhangban a legszélesebb körben
érvényre kívánja juttatni a szerződéses szabadság elvét. Ennek az elvnek a korlátozása
kizárólag a felek közötti - különösen információ többletből fakadó - erőfölényből adódó
aszimmetrikus helyzet kiegyenlítésének szükségletével indokolható.
A javaslat megfordítja a szerződésszerű teljesítésre vonatkozóan a bizonyítási terhet és azt a
bizalmi vagyonkezelő vállalkozásra telepíti.
A 37. §-hoz
A Javaslat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás számára előírja, hogy a vagyonkezelési
szerződés megkötését megelőzően az 1. mellékletben - széles körűen - meghatározottakról
írásban tájékoztatnia kell azon leendő szerződő felet, aki a szerződéskötést követően
fogyasztónak vagy kis- és középvállalkozásnak minősül (a továbbiakban: lakossági ügyfél). E
rendelkezés nyilvánvaló célja, hogy a lakossági ügyfél megkapja a bizalmi vagyonkezelési
szerződéssel kapcsolatos legfontosabb, legszükségesebb tájékoztatásokat, amelyekkel
valószínűleg nem rendelkezik és amelyek azonban nélkülözhetetlenek a szerződés
megkötésére vonatozó felelős döntés meghozatalához.
A 38. §-hoz
A Javaslat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást kötelezi, hogy tájékozódjon a lakossági ügyfél
bizalmi vagyonkezelési szerződéssel szolgálni kívánt céljáról (a továbbiakban: szerződési
cél), kockázatviselő képességéről, bizalmi vagyonkezelési szerződés tárgyát képező
vagyontárggyal vagy jognyilatkozattal kapcsolatos ismereteiről és arról, hogy ezek
megfelelőek-e ahhoz, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés egyes lényeges feltételeinek
elfogadásáról az ügyfél megalapozott döntést hozzon. Azaz a vállalkozás köteles a lakossági
53
ügyfél alkalmassági vizsgálatát szerződéskötés előtt lefolytatni. Ennek során annak a
vizsgálatára is köteles, hogy a megkötendő bizalmi vagyonkezelési szerződés előreláthatóan
alkalmas-e a leendő szerződő fél szerződési céljainak megvalósítására, annak kapcsán
felmerülő, a leendő szerződő fél szerződési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat
mértéke megfelel-e az ügyfél teherviselő képességének, és joghatásaihoz és a kapcsolódó
kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél megfelelő tapasztalattal és
ismerettel rendelkezik-e. E rendelkezések célja, hogy a lakossági ügyfél vonatozásában a
vállalkozás belső szakértelme alapján előzetes tájékoztatása mellett tovább segítse a lakossági
ügyfél bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésére irányuló döntéshozatalát.
A 39-41. §-okhoz
A Javaslat kötelezi a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást belső nyilvántartások vezetésére. Így
a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyomon
követhetősége, a hatósági ellenőrzés és hatósági vagyonkutatás elősegítése érdekében
nyilvántartást köteles vezetni a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról. E nyilvántartás
bizalmi vagyonkezelési szerződésenként elkülönülten tartalmazza a vagyonrendelő és a
szerződésben meghatározott kedvezményezett személyazonosító adatait, a szerződésben
vállalt fő- és mellékszolgáltatások tárgyát, a szerződésben foglalt esetleges feltételeket,
időbeli, térbeli, egyéb hatálybeli korlátozást, és a szerződéskötés helyét és idejét.
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás továbbá az ügyfelek tájékoztatásának és ellenőrzési
joggyakorlásuk elősegítésére nyilvántartást köteles vezetni a bizalmi vagyonkezelési
szerződés teljesítése érdekében, a kezelt vagyonra vonatkozóan tett bizalmi vagyonkezelési
jognyilatkozatokról. A nyilvántartás - folyamatosan és időrendben, az egyes bizalmi
vagyonkezelési szerződésenként elkülönülten - tartalmazza a jognyilatkozatokat, különösen
szerződéseket létrehozó, módosító, megszüntető jognyilatkozatot tevő felek nevét, születési
helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, a jognyilatkozatban vállalt fő- és mellékszolgáltatások
tárgyát, a jognyilatkozatban foglalt esetleges feltételt, időbeli, térbeli, egyéb hatálybeli
korlátozást, és a jognyilatkozat-tétel helyét és idejét. E nyilvántartáson belül tartandóak
nyilván a vállalkozás kettős megbízás teljesítésére irányuló jognyilatkozatai és önszerződései
is, amelyek vonatkozásában ügyfelei érdekeinek védelme hangsúlyozottabban merül fel.
A Javaslat kimondja, hogy az ügyfél a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról és a bizalmi
vagyonkezelési jognyilatkozatokról vezetett nyilvántartások rá vonatkozó részébe ellenőrzési
joga alapján jogosult betekinteni.
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról és a bizalmi
vagyonkezelési jognyilatkozatokról vezetett nyilvántartásokban kezelt adatokat az érintett
ügyféllel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnésétől számított tíz évig köteles
kezelni, annak érdekében, hogy amennyiben azok bármely ügyfélnek vagy magának a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozásnak szükségessé válnak, rendelkezésre álljanak. Szintén adatvédelmi
szempontú rendelkezés, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési
jogviszonyokról és a bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatokról vezetett nyilvántartásokba
történő bejegyzést megelőzően beszerzi az érintettnek a személyes adatai kezeléséhez
hozzájáruló nyilatkozatát, hiszen abba rajta kívül az ügyfelek is betekinthetnek.
A 42. §-hoz
54
A Ptk. 6:319. §-a szerint a vagyonkezelő köteles titokban tartani minden olyan tényt,
tájékoztatást és egyéb adatot, amelyről vagyonkezelői megbízatása keretében vagy annak
kapcsán szerzett tudomást. E kötelezettsége független a vagyonkezelői jogviszony
létrejöttétől, és fennmarad a bizalmi vagyonkezelési megbízatás megszűnése után is. A
titoktartási kötelezettség alól a vagyonrendelő és jogutódja felmentést adhat. A Javaslat
egyértelművé kívánta tenni, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás Ptk.-ban meghatározott
titoktartási kötelezettsége mikor alkalmazható.
A 43. §-hoz
A Javaslat a megbízási típusú ügyletek szabályozására tekintettel abból indult ki, hogy az
önszerződés és kettős megbízás teljesítésére irányuló jognyilatkozatok a bizalmi személy
szerződő vagy egyéb kötelmi partnerei vonatkozásában különös károsulási kockázatot
hordoznak, mert ezek esetében a bizalmi személy nem partnere érdekét szolgálja
kizárólagosan, ahogy az a kötelemnél fogva pedig kötelezettsége lenne, hanem érdekellentét
lép fel a bizalmi személy által szolgált saját vagy más érdekek és a bizalmi személy
partnerének érdekei vonatkozásában. A Javaslat a lakossági ügyfélnek minősülő
vagyonrendelő vonatkozásában e kockázatra tekintettel előírj a, hogy a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás a lakossági ügyfélnek minősülő vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési
szerződés teljesítése során - az ügyfél által kifejezett, előzetes, meghatározott
jognyilatkozatra vonatkozóan adott felhatalmazás hiányában - nem tehet olyan
jognyilatkozatot, amelynek hatására a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgy az érintett
személy személyes vagyonába (önszerződés) vagy más, érintett személy által kezelt vagyonba
(kettős megbízás teljesítésére irányuló jognyilatkozatok) kerül.
A Javaslat előírj a, hogy az érintett személy az engedélyezett önszerződést eredményező
jognyilatkozatok megtételét haladéktalanul köteles a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
számára bejelenteni. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési
jognyilatkozatok nyilvántartásában külön köteles feltüntetni, ha a jognyilatkozat önszerződést
eredményez vagy kettős megbízás teljesítésére irányul, és feltüntetni azt, hogy azokról az
ügyfél tudomást szerzett, ideértve az azok megtételére vonatkozó engedélyt vagy tiltást is.
Azaz míg a javaslat kizárólag a lakossági ügyfelek vonatkozásában követel meg előzetes
hozzájárulást, az erre vonatkozó nyilvántartási kötelezettséget minden ügyfél vonatkozásában
előírja, így segítve ellenőrzési joguk gyakorlását.
A 44. §-hoz
A javaslat a kiszervezésre vonatkozóan kimondja, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a
bizalmi vagyonkezelési kötelezettsége hatékonyabb teljesítése érdekében vehet kizárólag
igénybe harmadik személyt. A kiszervezésre irányuló szerződés megkötése kötelező, ha a
bizalmi vagyonkezelő vállalkozás olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelyet maga nem nyújt,
amelynek nyújtására megfelelő szakértelemmel, megfelelő képességgel vagy a szükséges
engedéllyel nem rendelkezik. Kiszervezésre irányuló szerződés nem köthető olyan
jogalannyal, amelynek érdekei ellentétesek a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vagy az
ügyfelek érdekeivel.
A 45. §-hoz
A Javaslat figyelembe vette, hogy a Ptk. 6:318. § (1) bekezdése alapján a vagyon kezelése,
mint szolgáltatás tartalma kiterjed a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból, más jogokból
és követelésekből fakadó jogosultságok gyakorlására és az azokból fakadó kötelezettségek
55
teljesítésére. Mivel a Ptk. 6:310. § (1) bekezdése szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződés
alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és
követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő
kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles. E két szabályt összeolvasva kimondható,
hogy a bizalmi vagyonkezelő a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján ráruházott
tulajdonjogból, más jogokból és követelésekből fakadó jogosultságok gyakorlására és az
azokból fakadó kötelezettségek teljesítésére köteles. A Ptk. dologi jogi könyve 5:22. §-a
alapján a tulajdonjogba tartozik a hasznok szedésének a joga is, kijelenthető, hogy a bizalmi
vagyonkezelő a kezelt vagyon hasznosítására is köteles. A Ptk. a hasznosítási kötelezettségre
vonatkozóan nem fogalmazott meg részletes rendelkezéseket, pusztán 6:317. § (2)
bekezdésében azt mondta ki, hogy a vagyonkezelő a kereskedelmi ésszerűség követelményei
szerint köteles a kezelt vagyont az előre láthatóan fenyegető kockázatokkal szemben
megóvni. A megóvás vonatkozásában a felek megállapodásától tette függővé, hogy az a
kezelt vagyon állagának vagy értékének a megóvására terjed ki, ezért szükségesnek tűnt a
bizalmi vagyonkezelő vállalkozások, mint professzionális szerződő felekre vonatkozóan
minimum szabályok kimondása is e körben. A Javaslat megelégszik a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozások vonatkozásában a hasznosítási kötelezettség teljesítése körében egyes
részkötelezettségek kimondásával. Így kötelezi a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást, hogy
hasznosítási kötelezettségének teljesítése körében tartózkodjon olyan jognyilatkozat
megtételétől, amelyek esetében a kezelt vagyon növekedésének esélye nem haladja meg
jelentősen csökkenésének, károsodásának a kockázatát (óvatos hasznosítás). Kötelezi arra is,
hogy megfelelő időközönként vizsgálja a hasznosításra irányuló jognyilatkozatok alapján
létrejövő jogviszonyok fenntartásának, megváltoztatásának, megszüntetésének a
szükségességét, a kezelt vagyon hasznosítása érdekében tett jognyilatkozattal összefüggésben
felmerülő vagyonvesztés, károsodás kockázatait pedig ossza el. Köteles továbbá a kezelt
vagyon hasznosítására vonatkozó szakmai tanácsadást igénybe venni, ha kezelt vagyon
mérete illetve jellege alapján, annak hatékony és óvatos hasznosításhoz szükséges ismerettel
maga nem rendelkezik.
A Javaslat nem kívánt indokolatlan terhet telepíteni a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások
szerződő partnereire, figyelembe véve, hogy végső soron a kezelt vagyonok illetve a
vagyonrendelők viselik a hasznosítással összefüggő többlet terheket. Fontos szempont volt
azonban a hasznosítási kötelezettség legfontosabb részkötelezettségeinek a kimondása. A
javaslat e szabályok körében merített az Európai Bizottság felkérésére 2009-ben elkészített
Közös Hivatkozás Kerettervezet (Draft of Common Frame of Reference) trustokról szóló X.
könyv 6. fejezet 107. cikkében foglalt trustee befektetési kötelezettségét meghatározó
modellszabályból.
A Javaslat az általa rögzített, fenti hasznosítási részkötelezettségek vonatkozásában
megengedi, hogy a szerződést kötő felek eltérően állapodjanak meg; ez azt célozza, hogy
eltérő megállapodásuk elmaradása esetén a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás hasznosítási
kötelezettségére is rendelkezésre álljon alkalmazandó norma.
A Javaslat értelmezési szabályt fogalmaz meg a lakossági ügyfél védelme érdekében, így
kimondja, hogy ilyen ügyfélnek minősülő vagyonrendelő vagyonkezelési szerződést létrehozó
jognyilatkozatát vita esetén úgy kell értelmezni, hogy abban kizárta a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás jogát bármely a kezelt vagyonba tartozó Ptk.-ban meghatározott vagyontárgy
elidegenítésére, megterhelésére, függetlenül az adott kezelt vagyonba tartozó vagyontárgy
természeténél fogva hasznot hajtó képességétől. Mindez a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásra
pusztán azt a terhet rója, hogy főleg a bizalmi vagyonkezelési szerződésbe egyértelmű
56
rendelkezést foglaljon rendelkezési joga e tekintetbeli korlátozását vagy annak hiányát
illetően.
A Javaslat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a Javaslat által rögzített hasznosítási
részkötelezettségeit a leendő lakossági ügyféllel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződésben
érvényesen akkor engedi meg kizárni, azoktól eltérni, illetve azokat módosítani, ha ennek az
ügyfélre illetve a kezelt vagyonra gyakorolt hatásáról tájékoztatást ad, és azt az ügyfél a
szerződésben kifejezetten elfogadja.
A 46. §-hoz
A Javaslat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások egyes megszűnési eseteit szabályozza. Így
kizárja vonatkozásukban a csődeljárást és a kényszertörlési eljárást. A Javaslat arra
figyelemmel, hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszony felmondással megszüntethető, nem
szabályozta külön a vagyonrendelő, illetve a vagyonkezelő felszámolása során a felszámolót
saját jogon illető felmondási jog gyakorlását. Ennek indoka, hogy ennek külön szabályozása
nélkül a csődtörvény alapján a felszámoló az általános szabályok szerint jogosult ezen
esetekben a bizalmi vagyonkezelési jogviszony felmondására.
A 47. §-hoz
E szakasz felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz. A Javaslat a Kormányt hatalmazza fel arra,
hogy rendeletben jelölje ki a hivatal feladatait ellátó hatóságot, továbbá arra, hogy állapítsa
meg a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által szolgáltatandó és fenntartandó pénzügyi
biztosítékok típusát, a pénzügyi biztosítékot meghatározó szerződések egyes tartalmi elemeit,
valamint azt a vagyonkezelési tevékenységet, amely kiegészítő pénzügyi biztosíték
létrehozását teszi szükségessé. A Kormány felhatalmazást kapott arra is, hogy rendeletben
állapítsa meg a Javaslat alapján fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint
azok beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes
szabályokat, és állapítsa meg a bizalmi vagyonkezelői vállalkozások nyilvántartásából és a
bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásából történő adatszolgáltatás részletes
szabályait.
A 48 és 49. §-hoz
A Javaslat a Ptk-val egyidejűleg fog 2014. március 15-én hatályba lépni; a 49. § a
sarkalatossági záradékot tartalmazza.
Az 50. §-hoz
E § az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja. A Javaslat kapcsolódik az Európai
Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvében (2006.
december 12.) (a továbbiakban: szolgáltatási irányelv) foglaltakhoz, hiszen a bizalmi
vagyonkezelői tevékenység, díjazás ellenében végzett szolgáltatás, melyben a vagyonkezelő a
szolgáltató, és a vagyonrendelő a szolgáltatást igénybe vevő. A tevékenység az Európai Unió
joga értelmében a szolgáltatási irányelv és annak horizontális jellegű rendelkezéseit a hazai
jogba átültető, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény hatálya alá eső tevékenységnek
(szolgáltatásnak) minősül. A Javaslat letelepedési kötelezettséget ír elő, amely a szolgáltatási
57
irányelv 16. cikke szerint a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozó akadály és mely
előírásával a tagállamok általában nem korlátozhatnák a szolgáltatásnyújtás szabadságát.
Az 51. §-hoz
A Javaslat értelmében a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon vagyonkezelő általi ingyenes
megszerzése nem esik az ajándékozási illeték hatálya alá, annak érdekében, hogy a bizalmi
vagyonkezelés jogintézményének alkalmazása ne járjon pótlólagos közteher-fizetési
kötelezettséggel, az illeték-fizetési kötelezettség ne lehetetlenítse el a jogintézményt. Ezen
főszabály alól természetesen - az illeték-kijátszás kizárása érdekében - kivételt képez az az
eset, amikor a vagyonkezelő az általa kezelt vagyon kedvezményezettje.
A kezelt vagyon, illetve annak hasznai kedvezményezett általi megszerzése
illetékkötelezettséget keletkeztet. Elkerülve azt, hogy a bizalmi vagyonkezelés terhesebb
illetékjogi megítélést eredményezzen a kedvezményezett számára, mintha a kezelt vagyont
közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna meg, a javaslat azt rögzíti, hogy a szerzést úgy
kell tekinteni, mintha a jogügylet vagyonrendelő és a kedvezményezett között jött volna létre.
Így a kedvezményezettnek a szerzés jogcímének megfelelő illetéket kell megfizetnie az adott
illeték-nemre vonatkozó szabályok figyelembevételével, illetve vagyonszerzése mentes lesz
az illeték alól (például ha a kedvezményezett a vagyonrendelő egyenes ágbeli rokona). A
Javaslat rendezi azt az esetet is, amikor a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon a
vagyonrendelő és a kedvezményezett közti ügylet ellenszolgáltatása, azaz, ha a vagyonkezelő
és a kedvezményezett közti ügylet azért megy végbe, mert az valójában a vagyonrendelő és a
kedvezményezett közötti visszterhes ügylet ellenértéke. Ebben az esetben a visszterhes
vagyonátruházási illetékkötelezettség akkor áll fenn, ha a vagyonkezelő által a
kedvezményezettnek kiadott vagyontárgy a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyi hatálya
alá esik.
Ha a bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettje a vagyonrendelő, vagy ha a vagyonrendelő a
kezelt vagyont a bizalmi vagyonkezelésről szóló szerződés felmondásával, vagy más úton
szerzi vissza, a Javaslat alapján a vagyonrendelő tulajdonszerzése nem tartozik az
ajándékozási illeték hatálya alá.
Az 52. §-hoz
A hatályos helyi iparűzési adószabályozásban az adó alanya a vállalkozó, azaz az a személy
vagy szervezet, aki gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés
céljából, üzletszerűen végzi. A bizalmi vagyonkezelés felveti a helyi adókról szóló 1990. évi
C. törvény (Htv.) helyi iparűzési adószabályainak felülvizsgálatát, figyelemmel arra, hogy
annak elsődleges célja a kezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás, annak használata,
hasznosítása oly módon, hogy a kérdéses vagyontömeg (a bizalmi vagyon) vagyonkezelője
vagyonától elkülönült egységet képez, ugyanakkor jogalanyisággal nem bír. Mindezek alapján
a Javaslat a Htv. helyi iparűzési adóalanyra vonatkozó rendelkezését kiegészíti oly módon,
hogy a vállalkozó mellett a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is
adóalanyi státuszt kap. Természetesen az adókötelezettség teljesítése során, azaz az
adóbevallás benyújtásakor, illetve az adó megfizetésekor a vagyontömeg „nevében” eljárni
jogosult, azaz azt - a felek közti szerződés alapján - kezelni hivatott bizalmi vagyonkezelő jár
el.
58
A bizalmi vagyon adóalanyiságával összefüggésben az állandó jellegű iparűzési
adókötelezettség teljesítése érdekében a Javaslat rögzíti, hogy a bizalmi vagyon esetén
székhelynek kell tekinteni a vagyonkezelő székhelyét, lakóhelyét, telephelynek pedig a
bizalmi vagyon részét képező, hasznosított (bérbe adott vagy bárki által vállalkozási
tevékenységhez használt) ingatlant.
Az 53. §-hoz
A Javaslat módosítja a bírósági végrehajtásról szóló törvényt. Így az adósi vagyonkutatás
vonatkozásában nevesíti a hivatalt is kifejezetten azon hatóságok és nyilvántartások között,
amelyeket a végrehajtó hatáskörében eljárva megkereshet adatszolgáltatás érdekében.
A Javaslat a vagyonrendelő hitelezőjének, mint végrehajtás kérőnek megadja a
vagyonrendelőt megillető felmondás jogát, amennyiben a végrehajtás a vagyonrendelő egyéb
vagyonából nem hajtható be.
A vagyonkutatás megkönnyítése érdekében a Javaslat kötelezi a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozásokat, hogy az adós által bizalmi vagyonkezelőre ruházott kezelt vagyonok, vagy
bizalmi vagyonkezelővel szembeni kedvezményezettkénti juttatáshoz való jogának a
felkutatása iránti végrehajtói intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések
megválaszolása érdekében bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti elektronikus
kapcsolattartási rendszerhez csatlakozzanak.
Az 54. §-hoz
A Ptk. és a Javaslat bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó garanciális szabályain túl fontos,
hogy további jogi szabályozás biztosítsa a kedvezményezett érdekeinek védelmét, továbbá
azt, hogy a vagyonrendelő ne tudja visszaélésszerűen alkalmazni a bizalmi vagyonkezelés
intézményét és annak segítségével elvonni vagyonát a hitelezői igényérvényesítés elől. A
bizalmi vagyonkezelés jogintézménye azáltal, hogy lehetővé teszi a tulajdonosi és döntési
pozíciók elválasztását, nagyfokú rendelkezési (az új tulajdonos rendelkezési joggyakorlása
körébe döntéseinek irányítására alkalmas) jog fenntartást enged a már saját vagyonból
kikerült vagyonelemeken, valamint alkalmat ad(hat) a valós, gazdasági értelemben vett,
közvetett (végső) tulajdonosok személyének háttérben (részleges, teljes ismeretlenségben)
tartására. Ez utóbbi joghatást közérdekvédelmi okokból korlátozni kell. A jogviszony
átláthatóságának biztosítása érdekében alkalmazható egyik intézkedési irány szerint szükséges
lehet az egyes hatósági nyilvántartásokban szereplő vagyonelemek vonatkozásában feltüntetni
a bizalmi vagyonkezelési szerződéseket, illetve azt, hogy a kérdéses vagyontárgy
vonatkozásában ki a vagyonrendelő és a kedvezményezett. Az iparjogvédelmi hatósági
nyilvántartások vonatkozásában ez a Javaslat megvalósítja.
Az 55. §-hoz
A Javaslat a légiközlekedésről 1995. évi XCVII. törvényt is módosítja a légi járművek felett
fennálló tulajdonjog bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozása
tényének nyilvántartása érdekében.
Az 56. §-hoz
59
A visszterhes bizalmi vagyonkezelési szerződések esetében az adókötelezettséget a bizalmi
vagyonkezelési szerződés mögött álló más szerződésre és az e szerződés alapján létrejövő
jogviszonyokra tekintettel kell megállapítani. Ezért abban az esetben, ha a bizalmi
vagyonkezelési szerződést a magánszemély tevékenységére (például munkaviszonyára)
tekintettel hozzák létre, vagy ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés és az annak keretében
nyújtott szolgáltatás a magánszemély által átruházott dolog, nyújtott szolgáltatás ellenértékét
képezi, a bizalmi vagyonkezelésből származó bármely bevétel adókötelezettségét az alapul
szolgáló jogviszony, szerződés szerint kell meghatározni. Így például a munkaviszonyra
tekintettel a munkáltató által létrehozott bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel a
magánszemély munkaviszonyból származó bevételének minősül. Az a szabály, amely szerint
ha az adókötelezettség jogcímét nem lehet megállapítani, akkor a bizalmi vagyonkezelésből
származó jövedelem egésze egyéb jövedelemnek minősül, azt a célt szolgálja, hogy a
kedvezményezett és a vagyonkezelő érdekeltté váljanak a bizalmi vagyonkezelési szerződés
mögött álló jogviszony, szerződés felfedésére és dokumentálására.
A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe
adott vagyon hozamainak vonatkozásában ne merüljön fel a vagyonrendelő magánszemély
adókötelezettsége. E rendelkezés hiányában, mivel a hozamok sorsáról a vagyonrendelő
rendelkezik, a bevételszerzés és az adókötelezettség beállta a vagyonrendelő
magánszemélynél megtörténne.
A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy az egyéni vállalkozó által a
vagyonrendelő tulajdonába adott készletek - melyek értékét az egyéni vállalkozó a
beszerzéskor már költségként elszámolta - az egyéni vállalkozó adóköteles bevételének
minősüljenek.
A (4) bekezdés alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonnak a hozamai a
kedvezményezett magánszemély osztalékból származó jövedelmét képezik. Amennyiben
pedig a vagyon visszaszáll a vagyonrendelőre, szintén osztaléknak minősül a bizalmi
vagyonkezelésbe adott vagyon hozama. Az osztalékként való minősítés célja az önálló
jogcímen megszerzett külön adózó jövedelemmel szemben az, hogy nemzetközi ügyekben -
így külföldi illetőségű kedvezményezett magánszemélyek részére történő juttatások esetében
-	is fennmaradjon Magyarország korlátozott adóztatási joga.
A (5) bekezdés alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon tőkerésze nem minősül
osztaléknak, azonban a kifizetések tekintetében a rendelkezés meghatározza, hogy először az
adóköteles osztalék kifizetése történik meg a kedvezményezett magánszemély részére, majd
ezt követően történhet meg a vagyon tőkerészének kiadása. Mindezt a kifizetőként eljáró
vagyonrendelő, kifizető hiányában a magánszemély nyilvántartásai kell, hogy alátámasszák.
Az Szja tv. 4. § (7) bekezdésében megfogalmazott szabályra is tekintettel nem tekinthető
azonban osztaléknak a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon hozama abban az esetben, ha a
kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy
szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte. Így például a
munkáltató által a magánszemély javára létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződésből
származó bevétel nem minősül osztaléknak.
A (6) bekezdés szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kedvezményezett
magánszemélynek juttatott összegből az a rész, amely a bizalmi vagyonkezelésbe adott
vagyon tőkerészéből származik, adómentes bevétel. E juttatással összefüggésben a
kedvezményezett magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége merülhet fel. Az
60
adómentességet a vagyonkezelő, mint kifizető, vagy a magánszemély saját nyilvántartása
támaszthatja alá. A 4. § (7) bekezdésében megfogalmazott szabályra is tekintettel nem
tekinthető azonban adómentesnek a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon tőkerészéből
történő juttatás abban az esetben, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely
tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként vagy azzal
összefüggésben szerezte. Így például a munkáltató által a magánszemély javára létrehozott
bizalmi vagyonkezelési szerződésből származó bevétel nem minősül adómentesnek.
Az 57. §-hoz
Az (1) bekezdés alapján a Javaslat előírja a kezelt vagyon társasági adókötelezettségét. A
Javaslat értelmében az új Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés
alapján kezelt vagyon belföldi illetőségű adózónak minősül.
A (2) bekezdés alapján a javaslat meghatározza a bizalmi vagyonkezelési szerződés fogalmát.
A társasági adótörvény alkalmazásában bizalmi vagyonkezelési szerződés alatt az új Polgári
Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződést kell érteni. A Javaslat
meghatározza a bizalmi vagyonkezelő fogalmát. A meghatározás értelmében bizalmi
vagyonkezelő a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján átvett vagyon kezelésére
kötelezettséget vállaló belföldi személy, ideértve az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi
fióktelepét is. A Javaslat szerint vagyonrendelőnek az a személy minősül, amely az új Polgári
Törvénykönyv bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint
vagyonrendelőnek minősül. A Javaslat értelmében kezelt vagyon alatt az új Polgári
Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyont kell érteni.
A (3) bekezdésben a javaslat kimondja, hogy nem kell a jövedelem-(nyereség)-minimumra
vonatkozó szabályokat alkalmaznia a kezelt vagyonnak minősülő adóalanynak.
A (4) bekezdés értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő (elismert)
költségnek minősül a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv
szerinti értékére, illetve a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor
a kezelt vagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett
összegére tekintettel elszámolt ráfordítás.
Az (5) bekezdésben a Javaslat meghatározza a kezelt vagyon társasági adókötelezettsége
keletkezésének időpontját. Eszerint a társasági adóalanyiság a bizalmi vagyonkezelési
szerződés hatályosulása napján keletkezik.
Az 58. §-hoz
A Javaslat a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényben is átvezeti a
bizalmi vagyonkezelés láthatóvá tétele érdekében szükséges módosításokat.
Az 59. §-hoz
Az ingatlanok vonatkozásában szintén forgalombiztonsági okból a Javaslat a bizalmi
vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényének feljegyzését
kötelezővé teszi. Továbbá kötelezi a vagyonkezelőket, hogy vagy bizalmi vagyonkezelő
61
vállalkozási minőségüket, vagy a jogviszony bejelentését igazoló bizonyítványt kérelmükhöz
mellékeljék, a jogviszonyok átláthatóságának ösztönzése érdekében.
A 60. §-hoz
A Javaslat a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
vonatkozásában előírja, hogy a járműnyilvántartás tartalmazza a bizalmi vagyonkezelés
alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét és meghatározza ezen adathoz
való hozzáférésre jogosultak körét.
A 61. §-hoz
A Javaslat (1) és (2) bekezdésében a kezelt vagyont besorolja a számviteli törvény szerinti
vállalkozó kategóriába, ezáltal a kezelt vagyonra a számviteli törvény szerinti vállalkozóra
vonatkozó összes előírást alkalmazandóvá teszi. A Javaslat a Ptk. bizalmi vagyonkezelésre
vonatkozó rendelkezéseivel összhangban továbbá meghatározza, hogy a számviteli törvény
alkalmazásában mit kell érteni bizalmi vagyon, vagyonrendelő, bizalmi vagyonkezelő,
bizalmi vagyonkezelés alatt.
A Javaslat (3) bekezdésében rögzíti, hogy az Szt. hatálya alá vont kezelt vagyont érintő
gazdasági események elszámolására, bemutatására az Szt. vállalkozóra vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, továbbá meghatározza, hogy a kezelt vagyonnal
kapcsolatos beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget a bizalmi vagyonkezelő teljesíti
úgy, hogy az egyes kezelt vagyonokról vagyononként önálló könyvvezetést folytat, és az
alapján külön-külön beszámolókat készít.
A (4) és (5) bekezdésben a Javaslat kibővíti a befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoport
tartalmát a kezelt vagyonra szóló tartós követeléssel, amelyet a befektetett pénzügyi eszközök
között, tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a mérlegben.
A (6) bekezdésben a Javaslat meghatározza a kezelt vagyon, mint számviteli alany saját
tőkéjének tartalmát, részeit, változásának jogcímeit. A saját tőke az induló tőkéből, a
tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti
eredményéből tevődik össze. Az induló tőke a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök
összesített, bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értéke (amely eltérhet az átadott
eszközök könyv szerinti értékétől, valamint piaci értékétől is), amelyet a bizalmi
vagyonkezelés során kiadott vagyon összege csökkent. Az induló tőke összegének
növekedésére csak a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása útján kerülhet sor.
Az Szt. általános szabályai szerinti eredménytartaléknak megfelelő tartalék a kezelt vagyon
előző üzleti éveinek mérleg szerinti eredményét tartalmazza, de ezen kívül itt kell elszámolni
a lekötött tartalékba lekötött összegeket, illetve azok feloldásait is. A tartalékot csökkentő
tételként kell kimutatni a bizalmi vagyonkezelés során teljesített hozamkifizetés összegét. A
Javaslat szabályozza a lekötött tartalékként, valamint az értékelési tartalékként szerepeltethető
összegek jogcímeit is.
A Javaslat az Szt. osztalékkifizetési szabályaival analóg módon, hozamfizetési korlát
meghatározásával szabályozza a bizalmi vagyonkezelés során kifizethető hozam nagyságát.
62
Amennyiben a bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra kerül sor, akkor annak fedezete
az induló tőke. Amennyiben a tartalék negatív, illetve a tárgyévi mérleg szerinti eredmény
veszteség, akkor a tartalékkal, illetve a tárgyévi mérleg szerinti veszteséggel csökkentett
induló tőkét kell a vagyonkiadás során figyelembe venni. Ha a vagyont az üzleti év során
(nem az üzleti év végi beszámoló adatainak ismeretében, az abban kimutatott vagyon alapján)
kívánják kiadni, akkor a vagyonkiadáshoz közbenső mérleget kell készíteni, és a kiadható
vagyon megállapításánál a közbenső mérlegben kimutatott negatív adózott eredményt is
figyelembe kell venni, a kiadható vagyon összegét csökkentő tételként. A közbenső
mérlegben kimutatott pozitív adózott eredményt évközi vagyonkiadáskor nem lehet
figyelembe venni.
A (7) bekezdésben a Javaslat meghatározza a kezelt vagyonra szóló tartós követelés
bekerülési értékét, amely a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési
szerződés szerinti, együttes értékével egyezik meg, amely érték eltérhet az az átadott
eszközök könyv szerinti értékétől, valamint piaci értékétől is.
A (8) bekezdésben a Javaslat meghatározza a vagyonrendelő könyveiben kimutatott kezelt
vagyonra szóló tartós követelés üzleti év végi értékelésének szabályait, az értékvesztés, az
értékvesztés visszaírása meghatározásának fő szempontjait. Az értékvesztés, az értékvesztés
visszaírásának elszámolása során piaci értékként a kezelt vagyon tőkeelemei közül az induló
tőkét, a tartalékot, és a tárgyévi mérleg szerinti eredményt kell figyelembe venni.
A (9) bekezdésben a Javaslat rögzíti, hogy a vagyonrendelőnél egyéb bevételként kell
elszámolni az átadott bizalmi vagyon szerződés szerinti értékét, egyéb ráfordításként pedig a
bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök átadáskor kivezetett könyv szerinti értékét. Az
előírásokból következően a vagyonrendelő tehát eredményt realizál abban az esetben, ha a
vagyon nem az eszközök nála kimutatott könyv szerinti értékén kerül felvételre a kezelt
vagyonba.
A (10) bekezdésben a Javaslat szerint a bizalmi vagyon kiadásakor a vagyonrendelőnél egyéb
ráfordításként kell elszámolni a kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összeget,
amely a bizalmi vagyonra szóló tartós követelés arányos csökkenésével szemben számolandó
el. Ha a vagyonkiadás részben vagy egészben a vagyonrendelő javára történik, akkor az
előbbi elszámoláson túl a vagyonrendelőnek járó vagyont egyéb bevételként kell a
vagyonrendelőnél elszámolni.
A (11) bekezdésben a Javaslat a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett,
illetve járó hozamot az Szt. kapott (járó) osztalékra vonatkozó rendelkezése szerint, a
pénzügyi műveletek bevételeként számoltatja el a vagyonrendelőnél.
A (12) bekezdésben a Javaslat a bizalmi vagyonkezelés bizalmi jellegére tekintettel a bizalmi
vagyonkezelőt mentesíti a kezelt vagyon éves beszámolójának, illetve egyszerűsített éves
beszámolójának könyvvizsgálata és közzététele alól, így a kezelt vagyonra nem vonatkozik a
könyvvizsgálati, a nyilvánosságra hozatali és közzétételi kötelezettség. A rendelkezés nem
érinti az Szt. hatálya alá tartozó bizalmi vagyonkezelő beszámolójának könyvvizsgálati,
nyilvánosságra hozatali és közzétételi kötelezettségét, amelyek az általános szabályok szerint
alakulnak.
A 62. §-hoz
63
A Javaslat a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényben is átvezeti a bizalmi
vagyonkezelés láthatóvá tétele érdekében szükséges módosításokat.
A 63. §-hoz
Az (1) bekezdésben a Javaslat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvénybe (a
továbbiakban: Art.) beilleszti, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget
adózónak kell tekinteni.
A (2) bekezdésben a Javaslat kimondja, hogy a bizalmi vagyonkezelőt a bizalmi
vagyonkezelésbe vett vagyontömeg adózása során képviselőnek kell tekinteni. A bizalmi
vagyonkezelő úgy kell, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adózása során
eljárjon, hogy a bizalmi vagyonkezelő az adókötelezettségeket saját nevében a bizalmi
vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámának feltüntetésével teljesítse. Emellett a
bizalmi vagyonkezelő élhet a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adózói jogaival,
azaz azokat - rendeltetésszerűen - gyakorolhatja. A bizalmi vagyonkezelő számára a Javaslat
speciális szabályként előírja az általa képviselt, a bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyontömeg
adózással összefüggő iratainak nyilvántartási kötelezettségét.
A (3) bekezdésben a Javaslat taxatív módon meghatározza, hogy a bizalmi vagyonkezelőnek
milyen adatokat kell az állami adóhatósághoz közvetlenül bejelentenie.
A (4) bekezdésben a Javaslat rögzíti a kezelt vagyon fogalmát.
A 64. §-hoz
A Javaslat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
törvényben is átvezeti a bizalmi vagyonkezelés láthatóvá tétele érdekében szükséges
módosításokat.
A 65. §-hoz
A Javaslat megteremti a jogszabályi feltételeit annak, hogy a bizalmi vagyonkezelési
szerződés keretében a vagyonkezelő részére történő vagyonátadás ne jelentsen többlet
általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) terhelést, mintha a vagyonrendelő a vagyont
közvetlenül a kedvezményezett részére juttatta volna. Ugyancsak a többlet adóterhelés
elkerülését célozza az a módosítás, mely értelmében nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség
abban az esetben, ha a vagyonrendelő a vagyonkezelési szerződés kedvezményezettjeként
egészben vagy részben magát jelöli meg.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy ahhoz, hogy az áfa terhelés ne merüljön föl, mindkét
esetben szükséges, hogy az átadás megfeleljen az Áfa tv. 18. § (1) és (2) bekezdéseiben
foglalt feltételeknek.
A 66. §-hoz
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályozás nemzetközi követelményei
alapján szükséges a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatóknak a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá kerülése. A nemzetközi
64
követelmények figyelembe vételével, amelyek alapján a pénzmosás elleni szabályokat
kötelezően csak az üzletszerűen tevékenységet folytatókra kell kiterjeszteni, a szabályozás
alapvető célja, hogy kizárólag a tevékenységüket „üzletszerűen” végző szolgáltatók
kerüljenek a Pmt. hatálya alá.
Mindezek alapján szükséges a bizalmi vagyonkezelés kapcsán a szolgáltatói kört érintő
kivételi szabályok kialakítása, azaz a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő Pmt.
hatálya alóli kivétele.
Ez szükségessé teszi a Pmt. hatályára vonatkozó [1. § (1) bekezdés] és a hatály alóli
kivételeket tartalmazó [1. § (4) bekezdés] rendelkezések módosítását.
A pénzmosás elleni küzdelem szempontjából mindenképpen szükséges a bizalmi
vagyonkezelést végző szolgáltatók létrejöttének engedélyezéshez kötése, illetve a bizalmi
vagyonkezelést végző szolgáltatók vonatkozásában a pénzmosási felügyeletet ellátó szerv
kijelölése. Az illetékes szerv kijelölésére a pontos szolgáltatói kör figyelembe vételével, az
általuk végzett tevékenység törvényben rögzített részletei alapján került sor.
Indokolt, hogy a Kormány rendeletében kijelölt engedélyező és nyilvántartó hivatal legyen a
bizalmi vagyonkezelők esetén a pénzmosási felügyeletet ellátó szerv is.
A felügyeletet ellátó szerv kijelölése szükségessé teszi a Pmt. felügyeletet ellátó szerveket
kijelölő [5. §] szakasz, továbbá a felügyelet ellátására és az intézkedésekre vonatkozó
rendelkezések [34. § és 35. §] módosítását is.
A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatókat az alábbi kötelezettségek terhelik, amelyeket a
bizalmi vagyonkezelést végző szolgáltatóknak is teljesítenie kell:
•	ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése,
•	bejelentési kötelezettség,
•	nyilvántartási kötelezettség,
•	belső ellenőrző és információs rendszer működtetése,
•	speciális képzési program szervezése,
•	belső szabályzat készítésének kötelezettsége, valamint
•	az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi
CLXXX. törvény (Kit.) rendelkezései szerinti kötelezettségek.
A bizalmi vagyonkezelés végzésének elősegítése érdekében - a nemzetközi követelmények
figyelembe vételével - a belső szabályzat készítése kapcsán lehetőség nyílt egyszerűsített
szabályokat meghatározni ezen szolgáltatói kör számára, mely szabályozás kialakítása során
az ügyvédekre és közjegyzőkre vonatkozó speciális szabályozás koncepciójának átvétele volt
indokolt. Az így kialakított szabályozás alapján a felügyelő szerv készít egységes
szabályzatot, amely az érintett szolgáltatók esetében belső szabályzatnak minősül.
A 67. §-hoz
A Javaslat módosítja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi
CLII. törvényt is annak érdekében, hogy a vagyonnyilatkozatok valós képet adjanak a
nyilatkozattevők vagyoni helyzetéről.
65
A 68. §-hoz
A természetes személy bizalmi vagyonkezelő halála esetén a bizalmi vagyonkezelési
jogviszony kedvezményezettjeinek, vagyonrendelőjének érdekei védelme érdekében a
Javaslat módosítja a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényt is. E szerint, ha a
rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó a halálakor bizalmi vagyonkezelő volt, ennek
tényét, valamint azoknak a vagyontárgyaknak, iratoknak a jegyzékét, amelyek az örökhagyó e
tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell
feltüntetni. Továbbá, ha a leltározás során az örökhagyó bizalmi vagyonkezelési szerződése a
jegyző vagy a közjegyző birtokába kerül, vagy egyébként adat merül fel ilyen szerződés
létrejöttére, vagy arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó bizalmi vagyonkezelő volt, a jegyző
vagy a közjegyző haladéktalanul értesíti a halálesetről a szerződésben szereplő
vagyonrendelőt, további, vagy új vagyonkezelőt és a kedvezményezettet.
A 69. §-hoz
A Javaslat módosítja az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagyonnyilatkozat-
tételi kötelezettségre vonatkozó részét is annak érdekében, hogy a vagyonnyilatkozatok valós
képet adjanak a nyilatkozattevők vagyoni helyzetéről.
A 70. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai okból - figyelemmel a Javaslatnak az Inytv.-t módosító
rendelkezésére - kimondja, hogy nem lép hatályba a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V.	törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
módosításáról szóló 2013. évi ... törvény 5. §-a.