﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
Képviselői önálló indítvány

2013. évi... törvény
a Városliget megújításáról és fejlesztéséről

Az Országgyűlés a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros
XIV. Kerület Zugló Önkormányzata osztatlan közös tulajdonában álló Városliget országos
jelentőségének és a nemzet emlékezetében betöltött kiemelkedő szerepének tudatában, a
Városliget megújításának és fejlesztésének megvalósulása érdekében új törvényt alkot. A
Városligetben megvalósításra kerülő építési beruházások kiemelt állami feladatnak
minősülnek.
1. §
(1)	A Budapest XIV. kerület 29732/1 helyrajzi számú ingatlannak (a továbbiakban:
városligeti ingatlan) az államot, Budapest Főváros Önkormányzatát és Budapest Főváros
XIV. Kerület Zugló Önkormányzatát megillető tulajdoni hányada e törvény erejénél fogva
mint közfeladat ellátásához szükséges terület ingyenesen, az e törvény hatálybalépésétől
számított 99 éves időtartamra az állam 100%-os tulajdonában álló Városliget Ingatlanfejlesztő
Zrt. (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerül. A városligeti ingatlanon
fennálló építményekre e törvény hatálybalépését megelőzően az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett egyéb vagyonkezelői jogok, illetve Budapest Főváros Önkormányzata
forgalomszervezési feladatköre változatlanul fennmaradnak.
(2)	A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi
CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 11. § (8) bekezdés c) és e) pontja nem alkalmazandó.
(3)	A vagyonkezelőben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és
kötelezettségek összességét a kultúráért felelős miniszter gyakorolja.

2. §
(1)	A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében az Nvt. 6. § (1) bekezdése szerinti
osztott tulajdon létesítésének tilalmát a 3. § (1) bekezdése alapján létesített épület, valamint a
3.	§ (2) bekezdése alapján átalakítással érintett ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni.
(2)	A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése
nem szükséges.
(3)	Az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő kérelmére e
törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása
díjmentes, arra az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban:
Inytv.) 8. §-át nem kell alkalmazni.
3.	§
(1)	A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a vagyonkezelő által a
városligeti ingatlanon felépített építmény önálló ingatlanként, e törvény erejénél fogva az
állam 100 %-os tulajdonába kerül.
(2)	A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a városligeti
ingatlanon - e törvény hatálybalépésekor - fennálló építményeknek a vagyonkezelő általi
átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építési tevékenység)
esetén az építési tevékenységgel érintett építményrész az egész ingatlan értékéből az épített
részre eső érték arányában az állam tulajdonába kerül.
(3)	A vagyonkezelő mint építtető (a továbbiakban: építtető) az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott beruházások tekintetében a feladatait az állam nevében és javára eljárva látja
el. A beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek.
(4)	Az építtető a városligeti ingatlan fejlesztésével összefüggő beruházások vonatkozásában
a)	teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához
szükséges terveket, tanulmányokat;
b)	ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban;
c)	a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket;
d)	1 efol ytatj a a közb eszerzési élj árásokat;
e)	megköti a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződéseket;
f)	elvégzi a teljesítések igazolását;
g)	gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról;
h)	gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról;
i)	a feladatok elvégzéséhez beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.
2
(5)	Az építési tevékenység megvalósítása céljából az építtető által kezdeményezett építési és
egyéb hatósági eljárásokban a jogszabályban előírt ingatlantulajdonosi hozzájárulás építtetőn
kívüli jogalanytól történő beszerzése nem szükséges.
(6)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti beruházások - a számvitelről szóló törvény szerinti -
megvalósuláskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartásába kerülnek aktiválásra,
a beruházásnak az építtető nyilvántartásaiból - az elszámolásra kapott forrásokkal szemben -
történő kivezetésével egyidejűleg.
(7)	Az (1) bekezdés alapján felépített építményekre mint önálló ingatlanokra, illetve a (2)
bekezdés szerinti építési tevékenység esetén az ingatlan tekintetében - a (2) bekezdésben
meghatározott tulajdoni arányban - az államot illető tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóság az
építtető kérelmére, a jogerős használatbavételi engedély alapján, e törvény alapján jegyzi be
az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra az Inytv. 8. §-át
nem kell alkalmazni.
4.	§
A 3. § (1) bekezdése szerint felépített építmények a használatbavételi engedély jogerőre
emelkedésének időpontjától e törvény erejénél fogva nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek.
5. §
(1)	A3. § (1) bekezdése szerint felépített és önálló ingatlanként az állam tulajdonába kerülő
építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészletre az államot az építmény
fennállásáig ingyenes földhasználati jog illeti meg.
(2)	Az állam az építmény tulajdonosaként e törvényen alapuló földhasználati jogánál fogva
jogosult a földrészlet használatára és hasznai szedésére, valamint köteles viselni az annak
fenntartásával járó terheket.
(3)	Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti földhasználati jogot az építtető - a
földhasználati jognak a földrészlet természetben vagy területmértékben meghatározott
mértékét tartalmazó - kérelmére e törvény alapján bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. Az
ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra az Inytv. 8. §-át nem kell alkalmazni.
6. §
A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának megszűnése a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti
beruházás alapján az államot megillető tulajdonjogot és földhasználati jogot nem érinti.
3
7. §
(1)	A városligeti ingatlan területén
a)	kulturális,
b)	közösségi szórakoztató,
c)	oktatási-nevelési,
d)	sport- és szabadidő,
e)	hitéleti,
f)	turisztikai,
g)	vendéglátó,
h)	kiskereskedelmi,
i)	közlekedési,
j) biztonsági
rendeltetésű épület, valamint parkoló és gépjárművek, illetve kerékpár elhelyezését biztosító
építmény helyezhető el.
(2)	Felhatalmazást kap Budapest Főváros Önkormányzata, hogy 2014. június 30-ig a
Városligeti ingatlan területére rendelet formájában kerületi építési szabályzatot állapítson
meg.
(3)	A városligeti ingatlan területére vonatkozó kerületi építési szabályzat készítése és
jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi
településszerkezeti tervet, a fővárosi szabályozási kerettervet és a budapesti városrendezési és
építési keretszabályzatot, valamint az integrált településfejlesztési stratégiát, és a mindenkor
hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait nem kell figyelembe venni.
(4)	A városligeti ingatlan területére vonatkozó kerületi építési szabályzat készítése és
jóváhagyása során nem kell alkalmazni a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről
szóló 2005. évi LXIV. törvény 5. § (7) bekezdésében foglaltakat, valamint a
kormányrendeletben meghatározott, zöldterületre vonatkozó településrendezési és építési
követelményeket.
(5)	A városligeti ingatlan területére vonatkozó kerületi építési szabályzat egyeztetését a
településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a
településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
szóló kormányrendeletben meghatározott tárgyalásos eljárással kell lefolytatni.
(6)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény II.
fejezetét, az országos területrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet
általános rendelkezéseit és településrendezési követelményeit, továbbá a településfejlesztési
koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről,
4
valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletet az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
8. §
Ez a törvény 2014. január 31 -én lép hatályba.
9. §
Az 1. § (2) bekezdése, a 2. § (1) és (2) bekezdése, a 3. § (1) és (2) bekezdése, a 4. § és a 8. §
az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

INDOKOLÁS

Általános indoklás
A Városliget több mint 100 éve az idelátogatókat szolgáló kulturális és szabadidős
tevékenységeknek országos jelentőségű helyszíne. A Városligetnek mint az egykori ezredévi
kiállítás és számos azt követő, kiemelkedően fontos, történeti értékű esemény színterének
nemzeti emlékezetünkben is kitüntetett szerepe van, ezért a Városligetnek és intézményeinek
méltó megőrzése, megújítása és a Liget történeti hagyományaihoz szervesen illeszkedő,
egyben korszerű, világszínvonalon megvalósítandó fejlesztése kiemelt nemzeti cél és állami
feladat. Ezt a célt szolgálja az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttest is magába foglaló
Liget Budapest projekt megvalósítása, amelynek előfeltétele a jelenleg osztatlan állami és
önkormányzati tulajdonban lévő Városligeti telekingatlan állami vagyonkezelésbe vétele,
amely lehetőséget teremt a Városliget megújításának és fejlesztésének leginkább hatékony
megvalósítására.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat kimondja, hogy a Városligeti ingatlanon tervezett beruházással érintett
ingatlannak a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapest Főváros XIV.
Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában lévő tulajdoni hányadán a tervezett beruházások
megvalósítására alapított, 100%-os állami tulajdonban álló ingatlanfejlesztő társaság
vagyonkezelői jogot szerez.
A Városligeti ingatlanon több közintézménynek is van az adott intézménynek helyet adó
épületre kiterjedő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői joga, amelyeket a
jelen törvénnyel biztosított vagyonkezelői jog nem érint, amiképpen nem érinti a Fővárosi
Önkormányzat forgalomszervezési feladatkörét sem, az változatlanul fennmarad.
A vagyonkezelőt megillető jogok és kötelezettségek terjedelmét a nemzeti vagyonról szóló
törvény határozza meg, amelyhez képest két, a városligeti beruházás sajátosságaiból fakadó
eltérést biztosít a törvényjavaslat: a közös tulajdonú telekingatlanon osztott tulajdon alapítását
lehetővé téve biztosítja a kizárólag állami tulajdonú épületek építését, illetve lehetővé teszi a
polgári jogi igényt megalapító tulajdonosi hozzájárulás adását a vagyonkezelő számára.
A vagyonkezelő cég felett az állam nevében tulajdonosi jogok gyakorlására a
törvényjavaslat a kulturális ügyekért felelős minisztert jelöli ki.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat a nemzeti vagyonról szóló törvény speciális rendelkezéseitől való
eltérést előírva a vagyonkezelői jog azonnali gyakorlását és ingatlan-nyilvántartásba történő
6
bejegyzését biztosítja, illetve a beruházás során létesítendő, valamint átalakítandó épületek
tekintetében biztosítja az állami beruházás útján az állam kizárólagos tulajdonszerzését,
osztott tulajdonként.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat a városligeti beruházás megvalósításakor építtetőként a magyar állam
nevében és javára eljáró állami ingatlanfejlesztő cégnek az e minőségében ellátandó
feladatait, és a megvalósított beruházás tulajdonjogi sorsát és elszámolását szabályozza.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat a városligeti beruházás során megvalósított, állami tulajdonba kerülő
építmények vagyonjogi védelmét biztosítja azáltal, hogy azokat nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti.
Az 5. és 6. §-hoz
A törvényjavaslat az állami beruházás folytán létrejövő önálló tulajdonú épületek számára
biztosítja az alattuk fekvő, közös tulajdonú ingatlanokon a szükséges földhasználati jogot és
szabályozza e földhasználati jog tartalmát és bejegyzésével kapcsolatos követelményeket,
előírva, hogy a földhasználati jogot a vagyonkezelői jog megszűnte nem érinti.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat a városligeti beruházás egyedi jellegére tekintettel biztosítja a
településrendezési eszközök megalkotása során a beruházás érdekeinek elsődlegességét és
megadja a szükséges felhatalmazást a vonatkozó építési szabályzat létrehozására hatáskörrel
rendelkező illetékes önkormányzat számára a megfelelő szabályzat megalkotására.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat a hatálybalépés időpontjaként a szükséges előkészületeket követő
legkorábbi időpontot, 2014. január 31-jét jelöli ki.
A 9. §-hoz
A törvényjavaslatban szabályozott nemzeti vagyon védelme érdekében a törvényjavaslat az
Alaptörvény felhatalmazása alapján meghatározott rendelkezéseit sarkalatosnak minősíti.
7
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján, „a Városliget megújításáról és
fejlesztéséről” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2013. november 28.
Dr. Papcsák Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZaOv- V
Érkezett: 2013 CZC 0 2.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Dr. Papcsák Ferenc, a Fidesz — Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja
T/13219. szám alatt, „A Városliget megújításáról és fejlesztéséről” címmel,
törvényjavaslatot nyújtott be 2013. december 1 -jén.
Ezúton szeretném jelezni, hogy - Dr. Papcsák Ferenc, mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával - előteijesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2013. december 2.
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelettel:
Dr. Vas Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
0RS2A-
ALÁ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Érkezett: 2013 DEC 0 Z
Helyben
Tisztelt Elnök úr!
Dr. Papcsák Ferenc, a Fidesz —Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja T/13219.
szám alatt, „A Városliget megújításáról és fejlesztéséről” címmel,
törvényjavaslatot nyújtott be 2013. december 1-jén.
Ezúton szeretném jelezni, hogy — Dr. Papcsák Ferenc, mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával —előterjesztőként kívánok csatlakoznia fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2013. december 2.
Tisztelettel
' Lipők Sándor
Fidesz- Magyar Polgári Szövetség