﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
T/13254. számú
törvényjavaslat
az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő
egyéb törvények módosításáról
2013. december

2014.	évi.........törvény
az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

1.	Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
1.§
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 3. §-a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Országgyűlés az alelnökök sorában törvényalkotásért felelős alelnököt is választ.”
2. §
Az Ogytv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés az alakuló ülésén - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező
pártok országgyűlési képviselőcsoportjai (a továbbiakban: képviselőcsoport) vezetőinek
indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) javaslata alapján - a
házelnököt titkos szavazással, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással megválasztja. A
törvényalkotásért felelős alelnök megválasztásának tényével és időpontjában a
törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé válik.”
3.§
(1)	Az Ogytv. 10. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A törvényalkotásért felelős alelnök megbízatása megszűnik akkor is, ha az
Országgyűlés nem választja meg a törvényalkotási bizottság elnökévé, illetve ha a
törvényalkotási bizottság elnökségére vonatkozó megbízatása a 19. § (1) bekezdés b), e) vagy
h)	pontja alapján megszűnik.”
(2)	Az Ogytv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az alelnök, jegyző felmentéséről a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentéséről a
házelnök javaslata alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az alelnök, a jegyző, és a
háznagy felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3a) A házelnök felmentésére a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A
házelnök felmentése napján az Országgyűlés megválasztja az új házelnököt.”
4-§
Az Ogytv. 11\ § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei közt
2
a)	állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjéről,
b)	javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára, meghatározza a nemzetiségek
érdekeit, jogait érintő és az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontokat,
c)	megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel
kapcsolatban állást foglal,
d)	egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket,
e)	javaslatot tehet a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti
az ünnepi eseményeket,
j) állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben,
g)	meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy
tisztségére jelölt személyt,
h)	megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a házszabályi rendelkezések szerinti
írásbeliség követelményének elektronikus úton történő benyújtással kell vagy lehet eleget
tenni, és meghatározza az elektronikus benyújtás feltételeit,
i)	a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyűléshez, illetve annak tisztségviselőihez
érkezett jelentősebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint
véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket,
j) megállapítja az Országgyűlés üléseinek szavazásairól, valamint a bizottsági ülésekről
való távolmaradás igazolásának rendjét, illetve a képviselői tiszteletdíj e törvényben
meghatározott esetekben való csökkentése végrehajtásának szabályait,
k) állást foglal a miniszteijelöltek kinevezés előtti bizottsági meghallgatásának rendjéről,
l)	ajánlást tesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének
megállapítására,
m) javaslatot tesz az alelnök vagy jegyző felmentésére,
n) az Országgyűlés ülésének napirendtervezetében javaslatot tesz az interpellációk és
kérdések elhangzásának időpontjára,
o) dönt a protokolláris jellegű napirenden kívüli felszólalások engedélyezéséről,
p) az Országgyűlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelőző 72 órával korábban
közzéteszi,
q) a karzaton - a férőhelyektől függően - ülőhelyeket biztosít a hallgatóság számára,
valamint
r) megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket
3
s) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket országgyűlési határozatban meghatározott
házszabályi rendelkezés (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) vagy törvény a
hatáskörébe utal.”
5-§
Az Ogytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő testülete. A Házbizottság elnöke a
házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy.”
6.§
(1)	Az Ogytv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Házbizottság ülésén - a (2a) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
Házbizottság tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt.
(2a) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke - akadályoztatása esetén a bizottság általa
felkért alelnöke - a Házbizottság ülésén részt vehet.”
(2)	Az Ogytv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (5a)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri.
Amennyiben a Házbizottság összehívását az Országgyűlés ülésezése alatt kérik, akkor a
Házbizottság ülését legkésőbb annak az ülésnek a végére össze kell hívni, amelyen az
összehívás kezdeményezése megtörtént.
(5a) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke kezdeményezheti a házelnöknél a
Házbizottság összehívását annak érdekében, hogy a Házbizottság valamely napirendi pontot a
nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontként határozzon meg. A Házbizottság
összehívásáról a házelnök dönt.”
(3)	Az Ogytv. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (7) és
(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a
11.	§ (1) bekezdés a) és j) pontjában foglaltakról az Országgyűlés, egyéb kérdésekben a
házelnök dönt.
(7)	Ha a Házbizottság egyhangú döntése hiányában az Országgyűlés dönt, a vita tárgyát
képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az
elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb háromperces hozzászólása után
határoz.
(8)	A Házbizottság a működési rendjét - a házszabályi rendelkezésekre tekintettel - maga
határozza meg.”
4
7.§
Az Ogytv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként
a)	állandó bizottságokat, törvényalkotási bizottságot és a nemzetiségeket képviselő
bizottságot hoz,
b)	eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat
létre.
(2)	A bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatnak rendelkeznie kell a
bizottság megbízatása kezdetének időpontjáról.”
8.§
(1)	Az Ogytv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat,
valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és
jelentés készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.”
(2)	Az Ogytv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést - az Országgyűlés felkérése
vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Az állandó
bizottság az állásfoglalását - a házelnöknek történő egyidejű megküldésével - bizottsági
tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja.”
9.§
Az Ogytv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés a megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait. Az állandó
bizottságok feladatköre a kormányzati feladatokhoz igazodik.”
10.	§
Az Ogytv. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden
képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti
létszámaránynak megfelel.
(2)	A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell
tenni, hogy legalább egy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság munkájában részt
vegyen.”
11.	§
(1) Az Ogytv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(4) Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés
vita nélkül határoz. Az állandó bizottságokra vonatkozó javaslatra csak a képviselőcsoport
vezetője tehet módosító javaslatot. A személyi javaslathoz módosító javaslatot nem lehet
benyújtani. Az Országgyűlés az (l)-(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslat alapján úgy
is dönthet, hogy egy állandó bizottságba több alelnököt választ.”
(2) Az Ogytv. 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak felmentésére egyebekben a
megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
12. §
Az Ogytv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság
feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a
deregulációs folyamatokat figyelemmel kíséri.”
13.	§
Az Ogytv. a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. A törvényalkotási bizottság
21/A. § (1) A törvényalkotási bizottság az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során
eljáró, annak javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi
rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő bizottsága, amely törvényben, a
határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban
meghatározott hatáskörét gyakorolja.
(2)	Az Országgyűlés a megalakulását követően köteles létrehozni a törvényalkotási
bizottságot. Az Országgyűlés a törvényalkotási bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak
személyéről az állandó bizottságok létrehozásával egyidejűleg határoz.
(3)	A törvényalkotási bizottságra a 15. § (4) bekezdését, a 17. § (l)-(2) bekezdését, a 18-
20.	§-t és a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a törvényalkotási bizottság
elnökének megbízatása megszűnik akkor is, ha a törvényalkotásért felelős alelnöki
megbízatása a 10. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszűnik.”
14.	§
(1)	Az Ogytv. 22. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4a) A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot
szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelv használatával összefüggésben
felmerült kiadások a nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét
terhelik.”
(2)	Az Ogytv. 22. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
6
„(5) A nemzetiségeket képviselő bizottságra a 15. § (2) és (4) bekezdését, a 19. § (1)
bekezdés a), c) és - a bizottság elnöke, alelnöke tekintetében - h) pontját, a 19. § (2)
bekezdését, a 20. §-t és a 21. §-t alkalmazni kell.”
15.	§
Az Ogytv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3 a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet. Az eseti bizottság
elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, az eseti bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog
nem illeti meg. Az eseti bizottság határozatképessége szempontjából a képviselő bizottsági
tagokat lehet figyelembe venni.
(3a) Az eseti bizottság képviselő tagja képviseleti megbízást képviselő bizottsági tagnak
adhat.”
16.	§
Az Ogytv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A vizsgálóbizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 18. § (2)-(5) bekezdését, a 19-20. §-t,
a 21. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 23. § (2) bekezdését alkalmazni kell.”
17.	§
(1)	Az Ogytv. ELSŐ RÉSZE a következő 10/A. alcímmel egészül ki:
„10/A. A bizottságok vizsgálati tevékenysége
27/A. § (1) A bizottság - a vizsgálóbizottság kivételével - saját elhatározása alapján
folytathat vizsgálatot valamely feladatkörét érintő olyan ügyben, amelynek megvizsgálására
az Országgyűlés a 24. § (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot küldhet ki.
(2)	Az állandó bizottság vizsgálati tevékenységére egyebekben a 25. és 26. §-t kell
megfelelően alkalmazni.
(3)	Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság a vizsgálata során a
vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező
személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kérhet
fel. A bizottság vizsgálati tevékenységére a 10. alcím rendelkezései egyebekben nem alkal-
mazhatók.”
(2)	Az Ogytv. ELSŐ RÉSZE a következő 10/B-10/C. alcímmel egészül ki:
„10/B. Beszámoló vagy jelentés bizottsági tárgyalása
27/B. § Amennyiben az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat az
Országgyűlésnek történő beszámolási vagy jelentéstételi kötelezettséget ír elő, az
Országgyűlés a Házbizottság javaslatára - az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az
Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolója, a Kormánynak a
7
nemzetiségek helyzetéről készített beszámolója, valamint országgyűlési bizottság jelentése
kivételével - a beszámolóról vagy a jelentésről történő határozathozatalra állandó bizottságát
felkérheti.
10/C. A határozatképesség, tanácskozóképesség
27/C. § (1) A bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok több mint fele jelen van.
A határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlévőnek
kell tekinteni.
(2)	A bizottság a határozatait - ha a házszabályi rendelkezések eltérően nem rendelkeznek -
a jelen lévő tagjai több mint felének szavazatával hozza.
(3)	A bizottság napirendjének elfogadása után a bizottság tanácskozóképes, ha a bizottsági
tagok több mint egyharmada jelen van. A bizottság tanácskozóképességének megállapítására
csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség
szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlevőnek kell tekintetni.”
18. §
Az Ogytv. ELSŐ RÉSZE a következő III/A. Fejezettel egészül ki:
„III/A. Fejezet
AZ ORSZÁGGYŰLÉS NEVÉNEK, JELKÉPÉNEK HASZNÁLATA
27/D. § (1) Az Országgyűlés, az Országház és a Parlament nevét, az Országház épületének
képét vagy az Országház épülete képi stilizált mintájának képét (a továbbiakban együtt:
jelkép) - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag állami szerv használhatja.
(2)	Az Országház képe turisztikai, idegenforgalmi célból használható.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogosultság nem terjed ki a jelkép
árujelzőként történő használatára.
27/E. § Az állami szerv a jelképet a házelnök engedélyével használhatja.
27/F. § (1) A jelkép használattal kapcsolatos ügyekben - a 27/E. §-ban meghatározott
engedélyezés kivételével - az Országgyűlés Hivatala jár el.
(2)	Az Országgyűlés Hivatala a tudomására jutást követően tizenöt napon belül felszólítja a
jelkép használatának haladéktalan megszüntetésére azt, aki a jelképet nem a 27/D. és 27/E. §-
bán meghatározottak szerint használja (a továbbiakban: jogosulatlan jelképhasználó).
(3)	Az Országgyűlés Hivatala - a (2) bekezdés szerinti felszólítás eredménytelensége
esetén - a jogosulatlan jelképhasználóval szemben a következő polgári jogi igényeket
támaszthatja:
a)	követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b)	követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogosulatlan jelképhasználó eltiltását a további
jogsértéstől;
c)	követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot
helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és
anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, kereskedelmi forgalomból való
visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.”
8
19.	§
Az Ogytv. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A képviselő - ha törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés kivételt nem tesz -
a képviselői jogait személyesen gyakorolja.”
20.	§
(1)	Az Ogytv. 29. § (3)—(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz
részt, az állandó bizottságok és a törvényalkotási bizottság ülésein - a bizottság elnökének
döntése alapján, vagy ha a Házbizottság arról a (2) bekezdés szerinti döntése körében határoz
- tanácskozási joggal vehet részt.
(4)	A szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok
biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe
tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben.”
(2)	Az Ogytv. 29. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6a) Ha a szószóló megbízatása a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt
szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Országgyűlésnek.
(6b) A (6) bekezdés e) pontja alapján megszűnik annak a szószólónak a megbízatása, aki
a)	már nem szerepel a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként,
b)	a 101. § (1) bekezdés a)-e) pontja alapján már nem választható.”
(3)	Az Ogytv. 29. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) Annak megállapításáról, hogy a szószóló a képviselők választásán már nem
választható, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a 61/A. § (2)
bekezdés b) pontjában meghatározott szavazati aránnyal határoz.”
(4)	Az Ogytv. 29. § (9) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(9) Az 5. § (1) bekezdés e) pontja, a 28. § (1), (3a) és (5) bekezdése, a 30. §, a 14/A.
alcím, a 40. § (3) bekezdése, a 46. § (2) bekezdése, a 48. § (3)-(7) bekezdése, a 49. § (4)-(8)
bekezdése, az 50. §, az 52. §, az 53. § (2)-(5) bekezdése, az 57. § (2) bekezdése, az 58. § (3)
bekezdése, az 59. § (7) bekezdése, a VIII. fejezet, a 96. §, a 97. §, a 98. § (1), (2) és (4)
bekezdése, a 100. §, a 101. § (2) bekezdése, a 103. §, a 36. alcím, a 37. alcím és a 39. alcím
képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, továbbá - a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő
ügyben - a 28. § (4) bekezdésének rendelkezéseit a szószólóra is alkalmazni kell.”
21.	§
Az Ogytv. a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § (1) Az Országgyűlés - a Házbizottság javaslatára - Magyarország történelme
szempontjából kiemelkedő jelentőségű esemény évfordulója alkalmából, valamint nemzeti
ünnepen ünnepi vagy emlékülést (a továbbiakban: ünnepi ülés) tarthat.
9
(2) Az ünnepi ülés programját az Országgyűlés a napirend elfogadásával állapítja meg.”
22.	§
Az Ogytv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § Az Országgyűlés üléseit - ha az Országgyűlés a 61/A. § (1) bekezdés h) pontjában
meghatározott szavazati aránnyal eltérően nem határoz - az Országház épületében tartja.
Különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését eltérő helyszínre is összehívhatja.”
23.	§
Az Ogytv. a következő 14/A. alcímmel egészül ki:
„14/A. Tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés
38/A. § (1) Országgyűlés ülésén vagy bizottsági ülésen - a (2)—(3) bekezdésben
meghatározottak kivételével - tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés (a
továbbiakban: szemléltetés) nem alkalmazható.
(2)	Az Országgyűlés ülésén történő szemléltetést a Házbizottság engedélyezi. Szemléltetés
engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a Házbizottság ülésének megkezdése előtt egy
órával nyújtható be.
(3)	Bizottsági ülésen a szemléltetést a bizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére
vonatkozó kérelem legkésőbb a bizottsági ülés megkezdése előtt egy órával nyújtható be.
(4)	A (2) vagy (3) bekezdés alapján engedélyezett szemléltetésre a felszólaló
álláspontjának kifejtéséhez szükséges mértékben kerülhet sor.”
24.	§
Az Ogytv. a következő 14/B. alcímmel egészül ki:
„14/B. A tanácskozás nyelve, az anyanyelv- és a jelnyelvhasználat
38/B. § (1) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a tanácskozás nyelve a
magyar.
(2)	A nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő,
valamint a szószóló anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be.
(3)	A (2) bekezdés szerinti felszólalási szándékot legkésőbb a felszólalással érintett
ülésnapot vagy bizottsági ülést megelőzően egy nappal - amennyiben az ülés napirendje az
előzetes napirend tervezetéhez képest módosítással kerül elfogadásra, úgy a módosítással
érintett napirend tekintetében annak megállapítását követően haladéktalanul - jelezni kell.
(4)	A (2) bekezdés szerinti iromány benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani annak hiteles
magyar nyelvű fordítását is. Az irományok benyújtására vonatkozó alaki és tartalmi feltéte-
leknek mind az anyanyelven, mind a magyar fordításban benyújtott irománynak meg kell
felelnie. Az Országgyűlés eljárását a magyar nyelven benyújtott iromány alapján folytatja le.
(5)	Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a (2) bekezdés szerinti felszólalás
magyar nyelvre történő tolmácsolását - a képviselő (3) bekezdés szerinti határidőben tett
jelzése esetén - az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
38/C. § (1) A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja.
10
(2) Az Országgyűlés és - a képviselő kérelmére - az országgyűlési bizottság ülésén a
folyamatos magyar jelnyelvi tolmácsolást az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
38/D. § A 38/B. és 38/C. § rendelkezéseit az Országgyűlés e törvényben, valamint
határozati házszabályban nevesített testületeinek ülése tekintetében is alkalmazni kell.”
25.	§
Az Ogytv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A napirenden lévő önálló indítvány előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult
személy távollétében az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalja.”
26.	§
(1)	Az Ogytv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az Európai Parlament magyarországi
képviselője, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi
költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló
törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, az adott országgyűlési
bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre
feljogosított személyek, valamint - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a
Kormány tagja a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésének összehívásával
egyidejűleg meghívást kap az ülésre.”
(2)	Az Ogytv. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot
benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő számára az országgyűlési
bizottság hozzászólási jogot adhat.”
27.	§
Az Ogytv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § A minisztert a miniszter feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező bizottság évente
meghallgatja. Abban az esetben, ha az egyes miniszterek feladatkörében változás következik
be, úgy a változásnak megfelelően feladatkörrel rendelkező bizottság köteles meghallgatni azt
az érintett minisztert is, akit kinevezése előtt nem hallgatott meg.”
28.	§
(1)	Az Ogytv. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és
kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az
Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott
időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy
az ülésen legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A
11
Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az
interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét.”
(2)	Az Ogytv. 42. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a
következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek
viszonválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén,
illetve az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz
elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
(7)	Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációra adott választ a feladatkörrel
rendelkező állandó bizottságnak kell kiadni. Az interpellált az interpellációra adott szóbeli
válaszát írásban kiegészíti, amelyről a bizottság jelentésében állást foglal. Az interpellációra
adott válasz tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a
következő ülésén napirendre tűzi.
(7a) A bizottság javaslata alapján az Országgyűlés
a)	utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,
b)	elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy
c)	megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési
javaslat kidolgozására kéri fel.”
(3)	Az Ogytv. 42. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (9)
bekezdéssel egészül ki:
„(8) Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén
szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. Kérdés esetén a képviselőnek viszonválaszra nincs
joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.
(9)	Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenegy munkanapon belül ad választ.
A határidő kezdőnapja a házelnökhöz történt benyújtást követő nap. A válaszadás napja az,
amikor a választ postára adták vagy a házelnökhöz megérkezett.”
29.	§
(1)	Az Ogytv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az Országgyűlés ülésén a
napirendben feltüntetett időpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott
időtartamot kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (a továbbiakban:
azonnali kérdések órája). Valamennyi képviselőcsoport számára biztosítani kell, hogy a
képviselőcsoport legalább egy tagja kérdést tehessen fel.”
(2)	Az Ogytv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a válaszadásra kötelezett nem személyesen válaszol, a képviselő személyes
válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a képviselő személyes
válaszadást kérő nyilatkozatát követő harmadik soron következő azonnali kérdések órájában
köteles személyesen válaszolni. Ezen határidő alatt a kérdést a képviselőcsoport vezetője csak
olyan helyre sorolhatja, ahol annak feltételére lehetőség nyílik, ellenkező esetben a személyes
válaszadás kötelezettsége megszűnik.”
12
30.	§
(1)	Az Ogytv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (la)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az Országgyűlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő)
megválasztásánál - az Alaptörvény vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - a házelnök
nyújtja be a javaslatot a közjogi tisztségviselő személyére. A javaslatról az Országgyűlés - az
(la) bekezdésben és a 6. § (1) bekezdésében és foglalt kivétellel - nyílt szavazással határoz.
(la) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a
Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok
biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét titkos szavazással választja
meg.”
(2)	Az Ogytv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha törvény valamely közjogi tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a
jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, a feladatkörrel rendelkező
országgyűlési bizottság a jelöltet meghallgatja, a személyi javaslatot véleményezi és a
véleményéről írásban tájékoztatja az Országgyűlést. A jelölt miniszterré történő
kinevezésének támogatásáról az országgyűlési bizottság nyílt szavazással határoz.”
31.	§
Az Ogytv. 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít,
illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a
szemléltetésre vonatkozó szabályait megszegi, az ülést vezető elnök rendreutasítás és
figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve
a képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentését. A javaslatban meg kell jelölni az
intézkedés okát, illetve - a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra
vonatkozó szabályainak megszegése esetén - a megsértett házszabályi rendelkezést is.”
32.	§
Az Ogytv. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen
fizikai erőszakkal fenyegetett, arra hívott fel, vagy más kivezettetését akadályozza, az ülést
vezető elnök javasolhatja a képviselő ülésnapról való kizárását, jogai gyakorlásának
felfüggesztését és az esedékes tiszteletdíjának csökkentését.”
33.	§
Az Ogytv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a képviselő a bizottsági ülésen
13
a)	felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot - így
különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - kirívóan sértő kifejezést
használ, vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet,
b)	az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve
magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó
szabályait megszegi, vagy
c)	a szemléltetésre vonatkozó rendelkezést megszegi
a bizottság javasolhatja a képviselő kizárását a bizottsági ülés hátralévő részéből, illetve az
esedékes tiszteletdíjának csökkentését. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát,
illetve - a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó
szabályainak megszegése esetén - a megsértett házszabályi rendelkezést is.”
34.	§
Az Ogytv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés
Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépést a házelnök
engedélyezi. E hatáskört a házelnök átruházhatja.
(2)	A házelnök meghatározza és az Országgyűlés honlapján közzéteszi az (1) bekezdésben
meghatározott épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjét, az
Országgyűlési Őrség e feladatkörével összefüggő tevékenysége részletes szabályait, valamint
a belépés engedélyezésére vonatkozó jogosultság átruházásának szabályait. A házelnök nem
állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a
demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók
belépésükkel elfogadják a házelnök (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit, és
kötelesek azokat tiszteletben tartani.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók
belépésükkel elfogadják, hogy
a)	a természetes személyazonosító adataikat, valamint a belépésükre és ott-tartózkodásukra
vonatkozó adataikat - a létesítmények védelme, illetve az ezek működésével összefüggésben
elkövetett bűncselekmények felderítése érdekében - az adatok rögzítésétől számított öt évig
kezeli az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség, valamint
b)	az a) pont szerint kezelt adatokat az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség
törvényben meghatározott esetben más szervek részére átadhatja.
(5)	Az Országgyűlési Őrség részére a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat az
Országgyűlés Hivatala adja át.
(6)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók (3)
bekezdés szerinti kötelezettségüket nem teljesítik, akkor belépésük megtagadható, illetve
onnan kivezettethetők. A házelnök döntése alapján az ilyen személynek az (1) bekezdésben
meghatározott épületek területére történő belépését meg lehet tagadni.
(7)	Az (1) bekezdés alapján történt hatáskör-átruházást a házelnök megszüntetheti, ha az
átruházott hatáskör gyakorlója olyan személy belépését engedélyezte, aki nem teljesíti a (3)
bekezdés szerinti kötelezettségét.
(8)	A házelnök a belépés rendjére vonatkozó - a (2) bekezdés alapján megállapított -
rendelkezésében foglaltaktól eseti döntésével a 2. § (2) bekezdése a)-d) pontjában
meghatározott feladatai ellátása érdekében, illetve az Országgyűlési Őrség javaslatára,
nemzetbiztonsági érdekből eltérhet.”
14
35.	§
Az Ogytv. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alaptörvény alapján zárt ülés kezdeményezésére jogosult javaslata alapján egy
vagy több napirendi pont, illetve napirenden kívüli felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé
nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Az Országgyűlés a javaslatról az ügyrendi
javaslatra vonatkozó szabályok szerint dönt.”
36.	§
Az Ogytv. 60. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés honlapján a benyújtást követően haladéktalanul közzé kell tenni)
,,e) az egyéb olyan dokumentumokat és adatokat, amelyek a házszabályi rendelkezések
szerint az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szerepelnek.”
37.	§
Az Ogytv. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az (1) és (2)
bekezdésben foglalt esetben, valamint az országgyűlés tisztségviselője, bármely
képviselőcsoport, országgyűlési bizottság vagy legalább öt független képviselő kérésére állást
foglal.”
38.	§
Az Ogytv. 61. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az általános érvényű állásfoglalás az újonnan megválasztott Országgyűlés házszabályi
rendelkezések értelmezéséért felelős bizottságának megalakulásakor hatályát veszti. A
házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az így hatályát vesztett általános
érvényű állásfoglalást változatlan tartalommal elfogadhatja. A változatlan tartalommal
elfogadott állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására vonatkozóan az Országgyűlés döntése
nem kérhető.”
39.	§
Az Ogytv. a következő V/A. Fejezettel egészül ki:
„V/A. Fejezet
Egyes döntésekhez szükséges szavazati arány
61/A. § (1) A képviselők kétharmadának szavazata szükséges
a)	az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. §-ában meghatározott esetben,
15
b)	az Országos Bírósági Hivatal elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (1) bekezdés d)-J) pontja szerinti -
megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi
CLXI. törvény 70. § (2) bekezdésében foglalt esetben,
c)	a Kúria elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi
CLXI. törvény 115. § (1) bekezdés d)-j) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a
bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (2)
bekezdésében foglaltak szerint,
d)	az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Állami
Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
e)	az Állami Számvevőszék elnöke összeférhetetlenségének megállapításához az Állami
Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,
f)	az Állami Számvevőszék elnöke felmentéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011.
évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésében foglaltak szerint,
g)	az Állami Számvevőszék elnöke kizárásához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi
LXVI. törvény 11. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,
h)	az Országgyűlés ülésének az Országház épületétől eltérő helyen történő megtartásához
(37. §).
(2)	A jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges
a)	az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez (77. § (3) bekezdése),
b)	annak megállapításához, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők
választásán már nem választható, valamint a szószóló összeférhetetlenségének kimondásához
(29. § (7) bekezdése),
c)	település megyék közötti átcsatolásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdésében foglalt esetben,
d)	a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke mentelmi jogának
felfüggesztéséhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
e)	a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez az ügyészségről szóló 2011. évi
CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint,
f)	a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának elfogadásához és módosításához a
médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. §
(3)	bekezdésében foglaltak szerint,
g)	a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma hat tagjának megválasztásához a
médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 86. §
(1)	bekezdésében foglaltak szerint,
h)	a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma új tagjának megválasztásához a
médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. §
(7)	bekezdésében foglaltak szerint,
i)	a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről,
felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a
tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 89. § (2) bekezdésében
meghatározott esetben,
j) a Médiatanács elnökének és négy tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és
a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (1) bekezdésében
foglaltak szerint,
k) a Médiatanács elnökének megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a
tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 125. § (3) bekezdésében
meghatározott esetben,
16
I) a Médiatanács elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról
való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvény 129. § (7) bekezdésében meghatározott esetben,
m) a Független Rendészeti Panasztestület öt tagjának megválasztásához a Rendőrségről
szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
n) a Független Rendészeti Panasztestület tagja megbízatása - a Rendőrségről szóló 1994.
évi XXXIV. törvény 6/B. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti - megszűnésének
megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (2) bekezdésében
foglaltak szerint,
o)	a Független Rendészeti Panasztestület tagja összeférhetetlensége fennállásának
megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (5) bekezdésében
foglaltak szerint,
p) alapítvány létrehozásához a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi
XXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt esetben.”
40.	§
Az Ogytv. MÁSODIK RÉSZE a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. Fejezet
A határidő számítása
72/A. § (1) Törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés eltérő rendelkezése hiányában
a házszabályi rendelkezések alkalmazása során a határidő számítására a (2)-(6) bekezdésben
foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)	A határidőket órákban vagy napokban kell számítani, kivéve, amikor a házszabályi
rendelkezések ülést vagy ülésnapot említenek. Az ülésnap az elfogadott napirenden szereplő
napirendi pontok megtárgyalásáig tart.
(3)	A határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyen a határidő
megkezdésére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezik.
(4)	Ha a határidő utolsó napja nem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló
általános munkarend szerinti munkanapra esik, a határidő az azt követő munkanapon jár le.
(5)	A határidő az utolsó napon a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló
általános munkarend szerinti munkaidő végén, az Országgyűlés ülésezése idején az ülésnap
végén jár le.
(6)	A (4)-(5) bekezdés nem alkalmazható, ha a határidő órában van megadva.”
41.	§
Az Ogytv. 77. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés dönt a 61/A. § (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott szavazati aránnyal.”
42.	§
Az Ogytv. 104. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
17
„(4a) A képviselőcsoportnak - a (3) és (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó - további
képviselőcsoportvezető-helyettesei külön juttatásban nem részesülhetnek, és számuk nem
haladhatja meg a képviselőcsoport létszámának 20%-át.”
43.	§
Az Ogytv. 105. § (2)-(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnöke, az Interparlamentáris Unió
Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, az Országgyűlés jegyzője tiszteletdíjának összege
megegyezik az államtitkár központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és
az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből,
illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével.
(3)	A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság alelnöke a 104. § (1) bekezdésében
meghatározott tiszteletdíj 1,2-szeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult.
(4)	Az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, a 14. § (1) bekezdés a)
pontja szerinti bizottság elnöke és alelnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti
Csoportjának elnöke, valamint a jegyző az (l)-(3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a
megbízatásának időtartamára jogosult.”
44.	§
Az Ogytv. 107. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„107. § (1) A képviselő esedékes tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha
igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének, - több ülés
esetén - üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett szavazásainak több mint egynegyedén.
(2)	Ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban előre feltüntetett szavazások - napirendi
javaslatban jelzett - időpontjában nem határozatképes és a határozatképességet az ülést vezető
elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor a bejelentés nélkül távol lévő képviselő esedékes
tiszteletdíját a házelnök csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja
meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának harmadát.
(3)	Ha a bizottság - legalább 24 órával korábban összehívott ülése - nem határozatképes és
a határozatképességet a bizottság elnökének nem sikerül helyreállítania, akkor a távol lévő
képviselő esedékes tiszteletdíját a házelnök csökkentheti, kivéve, ha a képviselő a bizottsági
ülésről való távolmaradását a bizottság elnökének a bizottsági ülés kezdetéig bejelentette. A
tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának
harmadát.
(4)	A képviselő - ülésszakot követően esedékes első havi - tiszteletdíjának összege ará-
nyosan csökken, ha a bizottsági tag ülésszakonként - ide nem értve a rendkívüli ülésszakot -
a bizottsági ülések több mint a felén, de legalább három ülésen igazolatlanul nem vesz részt.
A bizottsági ülésen részt nem vevőnek kell tekinteni az a képviselőt, aki bizottsági ülés -
teljes vagy részbeni tartamára - eseti képviseleti megbízást adott.”
45.	§
Az Ogytv. 109. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A képviselő - a miniszterelnök, a miniszter, államtitkár, a házelnök, az alelnök, a
képviselői megbízatással rendelkező háznagy, valamint a képviselőcsoport vezetője
18
kivételével - nevére, valamint az általa megjelölt fajtájú üzemanyagot fogyasztó és
hengerűrtartalmú, a saját vagy házastársa tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi
rendszámára szóló - egy, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, másra át nem ruházható,
készpénzre nem átváltható -, üzemanyagtöltő állomáson felhasználható üzemanyagkártya (a
továbbiakban: üzemanyagkártya) használatára jogosult. Az üzemanyagkártya feltöltése első
alkalommal a feltöltés időpontját alapul véve az adott tárgynegyedév végéig, a második
alkalomtól kezdődően negyedévente történik az állami adóhatóság által közzétett, az
üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak figyelembe-
vételével. Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg kiszámításánál a közúti gépjárművek
üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló
jogszabályban meghatározott, legfeljebb 2000 cm3 hengerűrtartalmú személygépkocsira
vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma vehető figyelembe. Az autógázzal üzemelő tiszta
gázüzemű, a kettős üzemű, valamint a hibrid hajtású személygépkocsi esetében a
benzinüzemű személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma szerint számított
összeget kell alapul venni.”
46.	§
(1)	Az Ogytv. 110. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A képviselő a képviselői megbízatásának időtartamára, kérelmére, az Országgyűlés
Hivatala által biztosított, legalább 35 m2, de legfeljebb 50 m2 alapterületű budapesti lakóház
vagy lakás használatára jogosult, kivéve ha
a)	ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten az
ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan van, vagy
b)	közjogi tisztségviselőként lakáshasználatra vagy budapesti lakhatásával összefüggésben
támogatásra vagy egyéb juttatásra jogosult.”
(2)	Az Ogytv. 110. § a következő (la) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(la) A képviselő akkor is jogosult az (1) bekezdés szerinti lakóház vagy lakás
használatára, ha az (1) bekezdés a) pontja esetén a képviselő vagy a vele közös háztartásban
élő közeli hozzátartozója tulajdonában csak olyan budapesti lakóház vagy lakás van, amelyet
öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga
áll fenn.”
(3)	Az Ogytv. 110. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltakat az Országgyűlés Hivatala nem a
vagyonkezelésében lévő lakóház vagy lakás használatba adásával biztosítja, abban az esetben
a megfelelő lakóház vagy lakás használatba adásának biztosítására az Országgyűlés Hivatala
havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 25%-ának megfelelő
összeget használhat fel. A lakóház vagy lakás rendeltetésszerű használata során felmerülő
egyéb költségek a képviselőt terhelik. A nem rendeltetésszerű használat során bekövetkezett
károkért a képviselő felelős.”
(4)	Az Ogytv. 110. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
19
„(2a) Bármely képviselő, illetve közeli hozzátartozója, valamint a 111. § (2)-(3)
bekezdésében meghatározott személy, illetve közeli hozzátartozója tulajdonában lévő
ingatlan, továbbá e személyek
a)	legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában
lévő ingatlan,
b)	bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan
működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan,
c)	tulajdonában álló b) pont szerinti gazdasági társaság
ca) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában
lévő ingatlan,
eb) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan
működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan
a (2) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható.
(2b) A (2a) bekezdésben foglaltakon túl a (2) bekezdésben foglaltak biztosítására nem
használható olyan ingatlan, amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, ahol bármely
képviselő vagy annak közeli hozzátartozója a gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja, vagy ezen személyek közeli hozzá-
tartozója.”
47.	§
(1)	Az Ogytv. 111. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A képviselő választókerületének székhelyén vagy a választókerületében általa
meghatározott településen, fővárosi egyéni választókerületben megválasztott képviselő
esetében a képviselő által a választókerületében meghatározott helyen, az országos listán
megválasztott képviselő esetében az általa meghatározott településen a képviselői
tevékenységének ellátására alkalmas irodai elhelyezésre jogosult, amely magában foglalja a
megfelelő színvonalú irodai berendezést és felszerelést, az iroda működtetésével összefüggő
kiadások biztosítását, valamint a képviselő által képviselői tevékenységének ellátásához
igénybe vehető telefonszolgáltatást, intemetszolgáltatást, műsorterjesztési szolgáltatást,
telefaxszolgáltatást (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlési szolgáltatások).”
(2)	Az Ogytv. 111. §-a a következő (la) és (lb) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(la) Bármely képviselő, illetve közeli hozzátartozója, valamint a 111. § (2)-(3)
bekezdésében meghatározott személy, illetve közeli hozzátartozója tulajdonában lévő
ingatlan, továbbá e személyek
a)	legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában
lévő ingatlan,
b)	bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan
működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan,
c)	tulajdonában álló b) pont szerinti gazdasági társaság
ca) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában
lévő ingatlan,
eb) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan
működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan
az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható.
(lb) Az (la) bekezdésben foglaltakon túl a (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem
használható olyan ingatlan, amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, ahol bármely
20
képviselő vagy annak közeli hozzátartozója a gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja vagy ezen személyek közeli
hozzátartozója.”
(3)	Az Ogytv. 111. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A képviselő tevékenységét a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
köztisztviselői illetményalap 2,75-szörösével megegyező mértékű munkabérre jogosult
foglalkoztatott segíti, munkavégzésének helye a képviselő (1) bekezdés szerinti irodája.”
(4)	Az Ogytv. 111. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult térítésmentesen igénybe
venni a képviselői tevékenységének ellátásához szükséges postai és elektronikus hírközlési
szolgáltatásokat. A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult havonta legfeljebb
a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) 30%-ának megfelelő összeg erejéig
mobiltelefon-szolgáltatás igénybevételére, amelyhez az Országgyűlés Hivatala biztosít
megfelelő készüléket. Az Országgyűlés Hivatala a képviselő számára biztosítja a minősített
elektronikus aláírás használatának lehetőségét és feltételeit.”
48.	§
Az Ogytv. 112. § (l)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A képviselőnek a 111. §-ban meghatározott pénzügyi feltételeket, juttatásokat, a
képviselői tevékenységéhez kapcsolódó támogatásokat, valamint e juttatásokhoz és
támogatásokhoz szükséges adminisztrációs feladatokat az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
(2)	A képviselő 111. § (1) bekezdése szerinti jogosultságai biztosítására az Országgyűlés
Hivatala havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 50%-ának
megfelelő összeget használhat fel.
(3)	A képviselő 111. § (3) bekezdésében meghatározott juttatásainak fedezetét az
Országgyűlés Hivatala úgy biztosítja, hogy a képviselő havonta a 104. § (1) bekezdésében
meghatározott tiszteletdíj 85%-ának megfelelő összegű keretre jogosult, amely nem
tartalmazza a kifizetőt terhelő közterheket.”
49.	§
Az Ogytv. 113. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„113. § (1) A képviselőcsoport a működésével járó kiadásokra havonta a 104. § (1)
bekezdésében meghatározott tiszteletdíj tízszeresének, valamint - a képviselőcsoporthoz
tartozó képviselőnként - kormánypárt esetében a 104. § (1) bekezdésében meghatározott
tiszteletdíj 30%-ának, ellenzéki párt esetében 40%-ának megfelelő összegre jogosult az
Országgyűlés Hivatala költségvetéséből.
(2)	A független képviselő a képviselői tevékenységével járó kiadásokra a 104. § (1)
bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 40%-ának megfelelő összegre jogosult.”
50.	§
Az Ogytv. 114. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
21
„(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott költségek fedezésére a képviselő-
csoport képviselőnként, valamint a független képviselő a 104. § (1) bekezdésében meghatáro-
zott tiszteletdíj 20%-ának megfelelő összegű ellátási keret felhasználására jogosult az
Országgyűlés Hivatala költségvetéséből.”
51.	§
(1)	Az Ogytv. 115. § (2)—(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A képviselőcsoport működését tizenöt, valamint a képviselőcsoport minden egyes
tagja után további egy - felső- vagy középfokú iskolai végzettségű - köztisztviselő vagy
munkavállaló segítheti.
(3)	A képviselőcsoport a (2) bekezdésben meghatározott személyek foglalkoztatására a (4)
bekezdésben meghatározott bérkeret erejéig jogosult. A bérkeret terhére polgári jogi
jogviszony is létesíthető.
(4)	A képviselőcsoport a (2) bekezdés szerint megállapított létszám
a)	20%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti főtanácsadói,
b)	30%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti tanácsadói,
c)	30%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti I. besorolási osztály 9.
fokozata,
d)	20%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti II. besorolási osztály
10.	fizetési fokozata
szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő
bérkeretre jogosult.”
(2)	Az Ogytv. 115. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A cafetéria-juttatások fedezetére a központi költségvetésről szóló törvényben
meghatározott összeget az Országgyűlés Hivatala külön biztosítja. A munkáltatói jogkört
gyakorló döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a
képviselőcsoport a (4) bekezdés szerinti bérkeret 10%-ának megfelelő fedezetre jogosult,
amelynek terhére a (2) bekezdésben meghatározott személy nem foglalkoztatható.”
52.	§
Az Ogytv. 123. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A házelnök kijelölése alapján a főigazgató vagy az Országgyűlés Hivatalának - a
főigazgató által kijelölt - munkatársa részt vesz az Országgyűlés ülésén, de nem szólalhat
fel.”
53.	§
Az Ogytv. XII. Fejezete a következő 124/A. §-sal egészül ki:
„124/A. § (1) Az Országgyűlés Hivatala könyvtárat és muzeális intézményt tart fenn.
(2)	Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó szervezeti egysége prézens
könyvtárként, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a legújabbkori magyar és egye-
temes történelem, valamint a magyar parlament dokumentumainak országos feladatkörű
22
tudományos, nyilvános szakkönyvtára és információs központja. Országos tudományos
szakkönyvtári kiemelt feladata e körben a hazai szakirodalom teljes körű és a külföldi
szakirodalom válogató jellegű beszerzése és feldolgozása, továbbá a külföldi parlamentek, az
ENSZ és szakosított szervezetei, valamint az európai uniós szervezetek kiadványainak
gyűjtése és feldolgozása. Az országosan szolgáltatott kötelespéldányokból gyűjtőkörének
megfelelően egy példány illeti meg.
(3)	Az Országgyűlés Hivatala muzeális intézményként működő szervezeti egysége
országos szakmúzeum, amelynek feladata a Magyar Országgyűlés történetéhez kapcsolódó
kulturális javak gyűjtése, őrzése, feldolgozása és közreadása. Feladatellátása során az
országos szakmúzeumra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával jár el.
(4)	Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó, valamint muzeális
intézményként működő szervezeti egysége
a)	szakmai munkájának ellenőrzésére, értékelésére a kultúráért felelős miniszter a házelnök
kezdeményezése alapján jogosult,
b)	számára a házelnök kiemelt feladatot határozhat meg a kultúráért felelős miniszter
véleményének kikérésével.”
54.	§
Az Ogytv. 125. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlési Őrség feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső
befolyástól mentes működésének biztosítása, tárgyalási rendjének fenntartásával összefüggő,
az e törvényben meghatározott személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok biztosítása,
protokolláris díszelgési, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása.”
55.	§
Az Ogytv. 130. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményének kikérésével rendeletben
szabályozza)
,,e) az Országgyűlési Őrség által használt kényszerítő eszközök, termék- és tárgyi eszközök
rendszeresítésére vonatkozó szakmai követelményeket és eljárási szabályokat.”
56.	§
Az Ogytv. 132. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti. A parancsnok)
„a) az Országgyűlési Őrség működésének részletes szabályaira vonatkozóan intézkedést
bocsát ki, és személyi állománya számára közvetlenül utasítást adhat,”
57.	§
Az Ogytv. § 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
23
„(2) Az országgyűlési őr az e törvényben szabályozott intézkedéseken túl a Rendőrségről
szóló törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthat végre, ruházatot,
csomagot és járművet átvizsgálhat, felvilágosítást kérhet, biztonsági intézkedést
foganatosíthat, magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet,
képfelvételt, illetve hangfelvételt, továbbá kép- és hangfelvételt készíthet, helyszínt
biztosíthat, valamint személy- és létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat.”
58.	§
Az Ogytv. 138. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országgyűlési őr a feladata ellátása során)
,,b) megállapíthatja annak a személyazonosságát, akinek ez a házelnök személyvédelme
érdekében, a belépési jogosultság igazolásához, a közbiztonság, az Országházban, illetve az
Országgyűlés Irodaházában és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben
tartózkodók védelme céljából szükséges.”
59.	§
Az Ogytv. 143. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országgyűlés név- és jelképhasználata
szabályainak betartására vonatkozó ellenőrzés rendjét, valamint e törvénynek az
Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2014. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 27/D. és
27/E. §-ában foglaltak megsértése esetén az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 27/F. §-
ában meghatározottakon kívül alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa
meg.”
60.	§
Az Ogytv. 143. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a házelnök véleményének
kikérésével rendeletben szabályozza)
,,d) az Országgyűlési Őrség által használt kényszerítő eszközök, termék- és tárgyi eszközök
rendszeresítésére vonatkozó szakmai követelményeket és eljárási szabályokat.”
61. §
(1)	Az Ogytv. 145. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Módtv. hatálybalépését követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülése napjától
a 115. § (1) bekezdésében meghatározott feladatra köztisztviselői jogviszony nem
keletkeztethető.”
(2)	Az Ogytv. 145. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
24
„(11) Aki az Országgyűlés jelképét a Módtv.-vel megállapított 27/D. és 27/E. §-ának
hatálybalépését megelőzően használta, de a hivatkozott rendelkezések alapján jogosulatlan
jelképhasználónak minősül, a használatot 2014. december 31-éig köteles megszüntetni.”
62. §
Az Ogytv. 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Első rész, all. alcím és a 13. alcím, a 14/A-19. alcím, a IV-V. Fejezet, a XII.
Fejezet, a 41^42. alcím, az 50. alcím, a 145. § (1)—(3), (7), (9) és (11) bekezdése, valamint a
2.	melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.”
63.	§
(1)	Az Ogytv. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 10. és a 10/A. alcím, valamint a 147. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3)
bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
(2)	Az Ogytv. 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Első rész, all. alcím, a 29. § (7) bekezdése, a 13. alcím, a 37. §, a 14/A-19. alcím,
a IV-V/A. és VI/A. Fejezet, a 77. § (3) bekezdése, a XII. Fejezet, a 41—42. alcím, az 50.
alcím, a 145. § (1)—(3), (7), (9) és (11) bekezdése, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5.
cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.”
64. §
Az Ogytv.
a)	48. § (3) és (6) bekezdésében, 49. § (7) bekezdésében, 50. § (2a) bekezdésében a
„képviselő adott havi tiszteletdíjának csökkentését” szövegrész helyébe a „képviselő esedékes
tiszteletdíjának csökkentését” szöveg,
b)	48. § (7) bekezdésében, 49. § (8) bekezdésében, 50. § (4) bekezdésében a „a képviselő
adott havi tiszteletdíjának csökkentésére” szövegrész helyébe az „a képviselő esedékes
tiszteletdíjának csökkentésére” szöveg,
c)	52. § (3) bekezdésében az „az adott havi tiszteletdíjának csökkentését” szövegrész
helyébe az „az esedékes tiszteletdíjának csökkentését” szöveg,
d)	52. § (5) bekezdésében a „képviselő adott havi tiszteletdíja csökkentését” szövegrészek
helyébe a „képviselő esedékes tiszteletdíja csökkentését” szöveg,
e)	52. § (6) bekezdésében a „képviselő adott havi tiszteletdíjának csökkentésére”
szövegrész helyébe a „képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentésére” szöveg
lép.
65. §
Az Ogytv. 50. § (3) bekezdésében a „kikérésével” szövegrész helyébe az „ismeretében”
szöveg lép.
25
66. §
Az Ogytv.
a)	98. § (3) bekezdés b) pontjában a „honvédelmi ügyekkel” szövegrész helyébe a
„honvédelemmel” szöveg,
b)	98. § (3) bekezdés c) pontjában a „nemzetbiztonsági ügyekkel” szövegrész helyébe a
„nemzetbiztonsággal” szöveg
lép.
67.	§
Az Ogytv.
a)	2. § (2) bekezdés a) pontjában az „Országgyűlést a más állami szervekkel” szövegrész
helyébe az „Országgyűlést más állami szervekkel” szöveg,
b)	2. § (2) bekezdés h) pontjában a „megválasztására és a személyükre” szövegrész
helyébe a „megválasztására, valamint a személyükre” szöveg,
c)	5. § (3) bekezdésében a „más országgyűlési képviselőt” szövegrész helyébe a „más
képviselőt” szöveg,
d)	6. § (5) bekezdésében a „négy” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg,
ej 7. §-ában a „titkos” szövegrész helyébe a „nyílt” szöveg,
f)	9. §-ában az „Az Országgyűlés tisztségviselője” szövegrész helyébe az „A házelnök”
szöveg,
g)	20. § (2) bekezdésében az „ugyanazon állandó bizottság” szövegrész helyébe az
„ugyanazon bizottság” szöveg,
h)	39. § (3) bekezdésében a „Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor
is köteles” szövegrész helyébe a „Kormány tagja akkor is köteles” szöveg,
i)	49. § (3) bekezdésében az „ugyanabban az ügyben” szövegrész helyébe az „ugyanazon
napirendi pont tárgyalása során” szöveg,
j) 58. § (3) bekezdésében az „országgyűlési bizottság szótöbbséggel más” szövegrész
helyébe az „országgyűlési bizottság más” szöveg
lép.
68.	§
Az Ogytv.
a)	69. § (3) bekezdésében az „alkotmányossággal foglalkozó” szövegrész helyébe az
„alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó” szöveg,
b)	69. § (5) bekezdésében az „Országgyűlés ülését” szövegrész helyébe az „Országgyűlést”
szöveg
lép.
69.	§
Az Ogytv. 22. § (1) bekezdése a „nemzetiségeket érintően” szövegrész helyett a
„nemzetiségek érdekeit, jogait érintően” szöveggel lép hatályba.
70.	§
Hatályát veszti az Ogytv. 11. § (2) bekezdése.
26
71.	§
Hatályát veszti az Ogytv.
aj 15. § (3) bekezdése,
b)	17. § (3) bekezdése,
c)	58. § (4) bekezdése.
72.	§
Nem lép hatályba az Ogytv. 147. § (2) bekezdése.
2. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása
73.	§
(1)	A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ptv.) 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A bíróság a párt bírósági nyilvántartásból való törléséről rendelkező jogerős
határozatáról értesíti az Országgyűlés elnökét.”
(2)	A Ptv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a párt a 3. § (1) bekezdés c)-e) pontjának megfelelően szűnik meg, a hitelezők
kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány
tulajdonába kell adni. Az alapítvány részletes céljait és felhasználásának módját az
Országgyűlés által kiküldött - az országos listán mandátumot szerzett pártok egy-egy
képviselőjéből álló - bizottság dolgozza ki.”
3.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
74.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 6/A. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Testület öt tagját az Országgyűlés rendészeti, valamint emberi jogi ügyekben
feladatkörrel rendelkező bizottságainak együttes javaslatára az Országgyűlés egyidejű, listás
módon választja. A Testület tagjaira az alapvető jogok védelme érdekében tevékenységet
folytató szervek és szervezetek a bizottságoknak javaslatot tehetnek.”
(2)	Az Rtv. 6/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Testület tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f) pontja
esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg és hirdeti ki. Az (1) bekezdés c)-e) pontja
esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz.”
27
(3) Az Rtv. 6/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a Testület tagjának tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt meg
kell szüntetnie. Az összeférhetetlenség fennállását az Országgyűlés határozatban állapítja
meg. Ha a Testület tagja az összeférhetetlenségi okot e határozat meghozatalától számított tíz
napon belül nem szünteti meg, az Országgyűlés - bármely képviselő indítványára -
határozatban állapítja meg a Testület tagja megbízatásának megszűnését. Az
összeférhetetlenségi ok fennállását megállapító országgyűlési határozat meghozatalának
időpontjától az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig vagy a megbízatás e miatt történő
megszűnését megállapító országgyűlési határozat meghozataláig a Testület tagja e
tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.”
4.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
75.	§
(1)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Muzeális intézményt bármely jogi és természetes személy vagy törvény alapíthat. A
muzeális intézménnyé nyilvánítást - a törvény által alapított muzeális intézmény kivételével -
a miniszter által kiadott működési engedély igazolja.”
(2)	A Kultv. „Muzeális intézmények működési engedélyének kiadása, módosítása,
visszavonása” alcíme a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § Törvény által alapított muzeális intézmény esetében
a)	a muzeális intézménnyé nyilvánítás igazolásához nem szükséges működési engedély
kiadása,
b)	a törvény állapítja meg a muzeális intézmény szakmai besorolását,
c)	azokról az adatokról, amelyeket jogszabály szerint a működési engedély tartalmaz, a
fenntartó tájékoztatja a minisztert,
d)	a törvény előírhatja, hogy a miniszter a c) pont szerinti tájékoztatásban foglaltak
betartását a fenntartó kérelmére ellenőrizheti,
e)	a miniszter eljárása során a c) pont szerinti tájékoztatásban foglaltak módosítását, a
tájékoztatás visszavonását kezdeményezheti a fenntartónál,
f)	ahol jogszabály működési engedélyt említ, azon a fenntartó c) pont szerinti tájékoztatását
kell érteni.”
(3)	A Kultv. 54. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását a miniszter ellenőrzi. Ha a
könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelmények valamelyikének, a
miniszter elrendeli a hiány pótlását, aminek elmaradása esetén a könyvtárat törli a nyilvános
könyvtárak jegyzékéből. Törvény az ellenőrzés lefolytatását - az érintett könyvtár
megnevezésével - a fenntartó kérelméhez kötheti.”
28
(4)	A Kultv. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiadványokból országosan hat kötelespéldányt kell szolgáltatni a könyvtári rendszer
számára, törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott módon.”
(5)	A Kultv. 100. § (3) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
,jc) - törvényben meghatározott kivétellel - az országos múzeum, az országos
szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem
könyvtárának kiemelt feladatait,”
5.	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
76.	§
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül
ki:
„(3) Az Országgyűlés a törvényhozás szakmai munkájának támogatása, valamint az
országgyűlési képviseleti feladatkörhöz tartozó tevékenységek hatékony ellátása céljából a
művet e célnak megfelelő módon és mértékben szabadon felhasználhatja, ha a felhasználás
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E körben a művet az
Országgyűlés tisztségviselői, az országgyűlési képviselők, képviselőcsoportok és nemzetiségi
szószólók, valamint a tevékenységüket segítő alkalmazottak, az Országgyűlés Hivatalának
vezetői és az országgyűlési képviselők tájékoztatásáért felelős szervezeti egységei
használhatják fel.”
6. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló
Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a
Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII.
törvény módosítása
77.	§
Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló
Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a
Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII.
törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A Megállapodás, valamint az 1995. évi CII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti
Szerződés részes államai és a „Békepartnerség” más részt vevő államai közötti, fegyveres
erőik jogállásáról szóló Megállapodás és annak Kiegészítő Jegyzőkönyve végrehajtásáról a
Kormány minden év április 30-áig tájékoztatja az Országgyűlés külügyekkel és
honvédelemmel foglalkozó bizottságait.”
29
7. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
78.	§
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről
szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány - a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter útján - évente, az
Országgyűlés őszi ülésszakának első hónapjában tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel
rendelkező bizottságait a gyorsforgalmi úthálózat építésének előrehaladásáról, valamint a
költségvetési források és egyéb támogatási eszközök felhasználásáról.”
8.	Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII.
törvény módosítása
79.	§
Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény
1.	§-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki és a (2) bekezdés helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(la) A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot
szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló az esküt - választása szerint - anyanyelvén
vagy magyarul teszi.
(2)	Az eskütételről a közjogi tisztségviselő - az eskütétel nyelve szerinti kiállított -
okmányt ír alá. Az (la) bekezdés alapján nem magyar nyelven tett eskütételről az eskütevő az
anyanyelvén hiteles fordításban kiállított okmányt ír alá.”
9.	A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV.
törvény módosítása
80.	§
(1)	A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
(a továbbiakban: Mttv.) 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közalapítvány alapító okiratát az Országgyűlés fogadja el, illetve módosíthatja. A
Közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem
szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell
meghatározni.”
(2)	Az Mttv. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással hat tagot választ.”
(3)	Az Mttv. 87. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
30
„(7) Az eredményes jelölést követően az új tagot az Országgyűlés választja meg a már
működő megválasztott Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra. A
Kuratórium új tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény
szerint esküt tesz.”
(4)	Az Mttv. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt,
az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra
jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás
esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke kezdeményezi e tárgyban az
Országgyűlés döntését. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a
kizárásról az Országgyűlés dönt.”
(5)	Az Mttv. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés kilenc évre választja egyidejű,
listás szavazással, kivéve, ha az elnök megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-e) pontjában, a
tag megbízatása pedig a 129. § (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt valamely okból szűnik
meg. Utóbbi esetben az elnök-, illetve a tagjelöltről az Országgyűlés külön szavaz.”
(6)	Az Mttv. 125. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a Hatóság elnökének a megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerint
megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó
megbízatása is. Amennyiben a Hatóság elnökének megbízatása lejár, úgy a 216. § (8)
bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A Hatóság köztársasági elnök által kinevezett új
elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik.
Megválasztásáról - a 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint listás vagy külön szavazással -
az Országgyűlés dönt.”
(7)	Az Mttv. 129. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az
érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak
egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén
egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés
meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az
Országgyűlés dönt.”
10.	Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
81.	§
(1) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 2. §
(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
31
„(1) Az Állami Számvevőszék a központi költségvetésről szóló törvényben önálló
költségvetési fejezetet alkot.”
(2)	Az ÁSZtv. 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az Állami Számvevőszék az államháztartás gazdálkodása tekintetében ellenőrzi az
államháztartás alrendszereinek működését, az állam, valamint a helyi önkormányzat, a
nemzetiségi önkormányzat és ezek társulása gazdálkodását.
(3)	Az Állami Számvevőszék az államháztartásból származó források felhasználása
tekintetében ellenőrzi az államháztartásból helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat és
ezek társulása, valamint államháztartáson kívüli jogi személy és jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet számára nyújtott támogatás és egyéb ingyenes vagyoni juttatás felhasz-
nálását. Ha a kedvezményezett az államháztartásból támogatásban - ide nem értve a személyi
jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználását - vagy
ingyenes vagyoni juttatásban részesül, a kedvezményezett gazdálkodási tevékenységének
egésze ellenőrizhető.”
(3)	Az ÁSZtv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi
jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése
tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az
Országgyűlés elnöke teszi meg.”
(4)	Az ÁSZtv. 11. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az Állami Számvevőszék elnökével szemben a 18. §-ban meghatározott esetekben az
Országgyűlés az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága javaslatára állapítja meg
az összeférhetetlenséget.
(4)	Felmentéssel szüntethető meg a megbízatás, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki
fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak. A felmentést
az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezheti, a felmentésről
az Országgyűlés dönt.
(5)	Kizárással szünteti meg a megbízatást az Országgyűlés, ha az Állami Számvevőszék
elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős
ítéletben megállapított bűntettet követett el. A kizárást a mentelmi ügyekkel foglalkozó
bizottság kezdeményezheti.”
(5)	Az ÁSZtv. 5. § (1) bekezdésében a „központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési
javaslat)” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényjavaslat” szöveg lép.
11.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
82.	§
(1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 5. § (4)
bekezdés h) pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép:
32
(Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,)
,,h) aki a Honvédség, az Országgyűlési Őrség és a rendvédelmi szervek hivatásos vagy
szerződéses állományú tagja,”
(2)	A Hvt. 18. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség a jogszabályban
meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön:”
(3)	A Hvt. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a házelnök véleményének
kikérésével rendeletben szabályozza az Országgyűlési Őrség készenlétbe helyezéséről, a
különleges jogrend bevezetésére történő felkészülés szabályairól, valamint személyi
állományának értesítéséről szóló rendelkezéseket.”
12.	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
83.	§
(1)	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a
továbbiakban: Bszi.) 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OBH elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében
az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-J) pontja esetében a megbízatás
megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz.”
(2)	A Bszi. 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kúria elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)~c) pontja esetében az
Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-f) pontja esetében a megbízatás
megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz.”
13.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
84.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke
mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése
esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.”
14. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása
33
85.	§
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) A legfőbb ügyészre az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási
szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt,
a mentelmi jog megsértése esetén a szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.”
15. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV.
törvény módosítása
86.	§
A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 9. §
(2)	bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országos Polgárőr Szövetség további feladatai:)
,,d) az Országgyűlés rendészeti ügyekkel foglalkozó bizottsága részére minden év március 31-
ig írásos tájékoztatót készít és a bizottság munkaterve szerint szóbeli tájékoztatót tart,”
16.	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
87. §
(1)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a
továbbiakban: Gst.) 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A Kormány
a)	a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét szeptember 15-éig és
b)	a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvény
tervezetét, amely a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztatná
vagy a költségvetési hiány mértékét növelné
[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: tervezet] - részletes számításokkal alátámasztva -
megküldi a Tanácsnak.
(2)	A Tanács a tervezet kézhezvételét követő tíz napon belül a tervezetre észrevételt tehet,
illetve - ha a tervezettel kapcsolatban, annak hitelességére vagy végrehajthatóságára
vonatkozóan alapvető ellenvetése van - a tervezettel való egyet nem értését jelezheti.
(3)	A Kormány a tervezetet a Tanács észrevételének kézhezvételét vagy a (2) bekezdésben
meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlésnek.
(4)	Ha a Tanács a (2) bekezdésben meghatározott határidőig a tervezettel kapcsolatos egyet
nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és azt követően nyújtja
be az Országgyűlésnek.
(5)	Az Országgyűlésnek szeptember 30-áig benyújtott központi költségvetésről szóló
törvényjavaslatra a Tanács észrevételt tehet.”
34
(2)	A Gst. 25-26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„25. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Tanács az
Országgyűlés elnökének a házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerinti
tájékoztatása alapján vizsgálja a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat az
Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének (a továbbiakban: államadósság-szabály) való
megfelelését.
(2)	A Tanács véleményét az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő három
napon belül írásban közli az Országgyűlés elnökével.
(3)	A Tanács olyan véleményét, amelyben azt állapítja meg, hogy a központi
költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel az államadósság-szabálynak, az elfogadáshoz
szükséges előzetes hozzájárulásának kell tekinteni, ha annak a Tanács által véleményezetthez
képest változatlan szöveggel való elfogadására kerül sor.
(4)	Ha a Tanács véleményében azt állapítja meg, hogy a költségvetési törvényjavaslat
elfogadása az államadósság-szabály megsértését eredményezné, véleményét részletesen
indokolja.
(5)	A Tanács (4) szerinti véleménye alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló
törvényjavaslat államadósság-szabálynak való megfelelését biztosító módosító javaslatot
nyújt be az Országgyűlésnek a Tanács (4) bekezdés szerinti véleményének kézhezvételét
követő három napon belül.
(6)	A (2) bekezdésben meghatározott véleményre rendelkezésre álló határidő lejártát
követően benyújtott és elfogadott módosító javaslat vagy az (5) bekezdés szerinti módosító
javaslat határozathozatala utáni, az Országgyűlés elnökének a házszabályi rendelkezésekben
meghatározottak szerinti tájékoztatása kézhezvételét követő egy napon belül a Tanács írásban
közli az Országgyűlés elnökével a véleményét. Ha a Tanács véleményében azt állapítja meg,
hogy a törvényjavaslat elfogadása az államadósság-szabály megsértését eredményezné, a
törvényjavaslat nem bocsátható zárószavazásra. A Tanács támogató véleményét a
törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulásnak kell tekinteni.
(7)	Az (l)-(6) bekezdés szerinti eljárást mindaddig folytatni kell, amíg a Tanács a központi
költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását meg
nem adja. Az előzetes hozzájárulás megtagadása miatt megismételt eljárásban kizárólag a
Kormány nyújthat be módosító javaslatot.
25/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan
törvényjavaslat elfogadásához, amely a központi költségvetés bevételi vagy kiadási
főösszegét megváltoztatná vagy a költségvetési hiány mértékét növelné, a Tanács előzetes
hozzájárulása szükséges.
(2)	A Tanács a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó, (1)
bekezdés szerinti törvényjavaslat tárgyalása során történő tájékoztatására, az Országgyűlés és
a Tanács eljárására, valamint a Kormány kötelezettségére a 25. §-t kell alkalmazni.
26.	§ Ha a Tanács elnöke a Tanács előzetes hozzájárulására vonatkozó, 25. § és 25/A. §
szerinti álláspontját határidőn belül írásban nem közli az Országgyűlés elnökével, a Tanács
előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.”
(3)	A Gst. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A Tanács véleményét az ülésein alakítja ki. A Tanács üléseit szükség szerint
tartja. A Tanács ülései nem nyilvánosak.
(2)	A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Tanács döntéseit a
jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
35
(3)	A Tanács üléseit a napirend közlésével az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök
akadályoztatása esetére az ülés összehívásával és vezetésével a Tanács valamely más tagját
bízza meg. Egyebekben a Tanács ülésein helyettesítésnek nincs helye.
(5)	A Tanács az ülés napirendjén nem szereplő kérdést csak akkor tárgyalhat meg, ha az
ülésen valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárulnak a napirenden nem szereplő
kérdés megtárgyalásához.
(6)	A Tanács döntését - az akadályoztatás esetét kivéve - a Tanács valamennyi tagja
aláíija. A döntések nyilvánosak, azokat az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.”
17.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
88. §
Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 22. § (6)—(8) bekezdése.
18.	A nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi
CLXXXII. törvény módosítása
89.	§
Hatályát veszti a nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012.
évi CLXXXII. törvény 5. §-a.
19.	Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi
XC. törvény módosítása
90.	§
Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló
2013. évi XC. törvény 4. §-a, a 12. § c), valamint j) pontja.
20.	Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat
módosítása
91.	§
Hatályát veszti az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat
147. § (1) bekezdése.
21.	Záró rendelkezések
92.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hatályba.
36
(2)	Az 1-13. §, a 15-17. §, a 19. §, a 21. és 22. §, a 24-30. §, a 35-41. §, az 52. §, a 63. §,
a 66-68. §, a 70. és 71. §, a 73. és 74. §, a 77-81. §, valamint a 83-88. § az országgyűlési
képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló
ülésének napján lép hatályba.
93.	§
(1)	E törvény
a)	73. §-a az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése,
b)	80. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,
c)	20. és 89. §-a az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése,
d)	31-33. §-a, 41^48. §-a, 64. §-a, 66. §-a, 72. §-a, valamint 90. §-a az Alaptörvény 4. cikk
(2)	és (5) bekezdése,
e)	21. §-a és 22. §-a az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése,
f)	16. és 17. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése,
g)	83. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése,
h)	84. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,
i)	85. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
j) 81. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,
k) 87. §-a az Alaptörvény 44. cikk (5) bekezdése,
l)	82. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
(2)	E törvény 1-19. §-a, 20. § (3) bekezdése, 22—41. §-a, 52-56. §-a, 61. § (2) bekezdése,
64.	és 65. §-a, 67. §-a, 69-71. §-a, valamint 91. §-a az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7)
bekezdése alapján a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával
elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
37
Általános indokolás
Az Országgyűlés működésének szabályait korábban országgyűlési határozat állapította meg.
2012-ben az Országgyűlés a korábbi Házszabály több rendelkezését is törvényi szintre emelte,
így most az Országgyűlés és annak bizottságai eljárási rendjét az Országgyűlésről szóló 2012.
évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló
46/1994. (XI. 30.) OGY határozat állapítja meg. Az Ogytv. azonban nemcsak eljárási
kérdésekkel foglalkozik, hanem a jövőre nézve rendezi pl. a következő általános választást
követően megalakuló Országgyűlésben mandátumot szerzett országgyűlési képviselők
jogállásával, javadalmazásával kapcsolatos kérdéseket is.
A következő parlamenti ciklusban több újdonsággal is számolni kell, így pl. kevesebb lesz az
országgyűlési képviselők száma, hangsúlyos szerepet kap a nemzetiségek képviselete.
Mindezen túlmenően e törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg benyújtásra kerül a hatályos
Házszabályt felváltó, a törvényalkotás menetében, az egyéb parlamenti eljárásokban jelentős
változásokat hozó határozati házszabályra vonatozó országgyűlési határozati javaslat.
Az Ogytv. módosítására vonatkozó javaslat (a továbbiakban: Javaslat) egyrészt a
párhuzamosan benyújtott országgyűlési határozati javaslatban megfogalmazott új eljárási
rendre tekintettel kívánja a szabályozást módosítani, másrészt figyelemmel van a jogszabályi
környezetnek az Ogytv. elfogadása óta bekövetkezett változására, valamint a gyakorlati
tapasztalatokra is.
Részletes indokolás
Az 1-3. §-hoz
Az új eljárási rendben a bizottságok között kiemelt jelentőséggel bír a törvényalkotási
bizottság: a törvényalkotásban általános felelősséggel bíró bizottság lesz. Ennek megfelelően
a törvényalkotási bizottság elnöke a feladatához, a tevékenysége jellegéhez, annak súlyához
mérten, a többi bizottsági elnöktől elérően, az országgyűlési alelnökkel kerül egy sorba. így a
választásának szabályai is eltérnek a többi bizottsági elnök választásától.
Az Országgyűlés működésének alapelve az Alaptörvény 5. cikk (1) bekezdése értelmében
a nyilvánosság, ezért a Javaslat szerint az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáról is
a nyilvánosság elvének érvényesülése mellett szavazhatnak a képviselők. Ez alól teremt
kivételt a Javaslat a házelnök vonatkozásában, tekintettel arra, hogy alkotmányos
berendezkedésünkben betöltött szerepe szerint a házelnök a vezető közjogi tisztségviselők
körébe tartozik, s ez utóbbiak megválasztása jellemzően titkosan történik.
A Javaslat az Országgyűlés tisztségviselőinek eskütételi kötelezettségét is újraszabályozza.
Nem indokolt ugyanis, hogy a tisztségviselő képviselői esküjének letételét követően
tisztségviselői minőségében is esküt tegyen. Ez alól kivételt képez a házelnök, tekintettel
alkotmányos berendezkedésünkben betöltött szerepére és vezető közjogi méltóságára.
Az Országgyűlés demokratikus, folyamatos és hatékony működésének biztosítása
érdekében, valamint a házelnök köztársasági elnököt helyettesítő alkotmányos
kötelezettségére tekintettel a Javaslat előírja, hogy a házelnök felmentése esetén az
Országgyűlésnek még ugyanazon az ülésnapon meg kell választania az új házelnököt.
38
A 4-6. §-hoz
A házbizottsági hatáskörök újraszabályozása során a Javaslat megjeleníti az új tárgyalási
rendből szükségszerűen adódó változásokat. A Javaslat egyúttal megszünteti a házbizottsági
hatáskörök megállapításának indokolatlan megkettőzését. Az s) pont megfogalmazásával -
összefüggésben a 13. § (6) bekezdésével - egyértelművé válik valamennyi házbizottsági
hatáskör tekintetében, hogy egyhangú döntés hiányában az Országgyűlés vagy a házelnök
dönt.
A Házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő szerve, s mint ilyen fontos, hogy annak
ülésein a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke is jelen lehessen. így juthat közvetlenül
megfelelő információhoz, illetve így van módja arra, hogy a nemzetiségek érdekeit, jogait
érintő napirendi pontokkal kapcsolatban véleményt nyilváníthasson.
Az Országgyűlés hatékony működésének biztosítása és a frakciójogok megfelelő
érvényesülésének összhangját megteremtve a Javaslat a Házbizottság összehívásának
legkésőbbi időpontjának megállapításával garanciális szabályt építi be arra az esetre, ha azt
képviselőcsoport kezdeményezi. A Javaslat egyúttal lehetővé teszi, hogy az egyes indítványok
nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontként történő meghatározása érdekében a
nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke kezdeményezhesse a Házbizottság összehívását.
A 13. § (7)—(8) bekezdés szerinti rendelkezések eddig a HHSZ-ben szerepeltek. Az
egységes és azonos szintű szabályozás szükségessé teszi, hogy azok a jövőben az Ogytv.
Házbizottságra vonatkozó rendelkezési között szerepeljenek.
A 7. §-hoz
A 14. § eredeti szövegének módosítása a törvényalkotás menetének új koncepciójára
figyelemmel egészíti ki a létrehozható bizottságok körét a törvényalkotási bizottsággal. Az új
(2)	bekezdésben a Javaslat - az esetleges értelmezési problémák elkerülése érdekében - a
bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat kötelezővé tartalmi elemévé teszi a
bizottság megbízatása kezdetének időpontjának meghatározását.
A 8. §-hoz
Az (1) bekezdés szövegpontosító módosítás. A (2) bekezdésben a 15. § (4) bekezdésének
módosításával a javaslat arra kíván garanciát nyújtani, hogy a házelnök közvetlenül értesüljön
az állandó bizottságok tájékoztatóiról.
A 9. §-hoz
A módosítás célja, hogy minden kormányzati feladat ellenőrizhető legyen az Országgyűlés
valamely állandó bizottság által, biztosítva, hogy az Országgyűlés a Kormány ellenőrzésére
vonatkozó kötelezettségének minden kormányzati feladat tekintetében eleget tudjon tenni.
A 10. §-hoz
A képviselői létszám jelentős csökkenése, továbbá a kis létszámú képviselőcsoportok
megalakulásának lehetősége szükségessé teszi a bizottsági tagságra vonatkozó szabályok
Javaslat szerinti módosítását, biztosítva a bizottságok működőképességét. A Javaslat
ugyanakkor - a képviselői jogok alkotmányos garanciájának biztosítékaként - megtartja azt a
szabályozási elemet, amely alapján minden országgyűlési képviselő számára lehetővé kell
tenni, hogy legalább egy bizottság munkájában részt vehessen.
39
All. §-hoz
Az (1) bekezdés a hatályos Ogytv. indokolatlan, nem alkalmazott rendelkezését emeli ki a
szabályozási körből azzal, hogy kimondja: a személyi javaslathoz nem lehet módosító
javaslatot benyújtani.
A (2) bekezdés a hatályos Ogytv.-nek a bizottsági tisztségekből történő felmentésre
vonatkozó szabályozási tartalmából következő, de abból csak jogértelmezéssel levezethető
rendelkezéseit határozza meg.
A 12. §-hoz
A jogbiztonság és a jogalkalmazói munka megkönnyítése érdekében szükséges, hogy a
bizottságok ne csak a feladatkörükbe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági
hatását, hanem a deregulációs folyamatokat is figyelemmel kísérjék.
A 13. §-hoz
A törvényalkotási bizottság nem minősül állandó bizottságnak, ezért a Javaslat külön
határozza meg a bizottság feladatkörét, felépítését. A törvényalkotási bizottság konkrét
feladatait az új törvényalkotási eljárási rendet meghatározó eljárási rendelkezések
tartalmazzák.
A törvényalkotási bizottság elnökének a többi bizottság elnökéhez viszonyított eltérő
választásai szabályaiból következik, hogy a megbízatás megszűnésének a szabályai is
eltérnek. A Javaslat erre tekintettel állapít meg speciális szabályokat.
A 14. §-hoz
A Javaslat az anyanyelv használatával összefüggő költségek tekintetében rendelkezik,
meghatározva, hogy azokat mely keretből kell finanszírozni.
A 15. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy az eseti bizottságnak nem képviselő tagja is lehet, akiket szavazati
jog nem illet meg, a határozatképességre és a helyettesítési megbízásra az általános szabályok
nem alkalmazhatók. A Javaslat az általános szabályoktól való eltérést fogalmazza meg.
Aló. §-hoz
Hivatkozáspontosítás.
A 17. §-hoz
Az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése szerint az országgyűlési bizottságok vizsgálati
tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.
A hatályos Ogytv. azonban csak a vizsgálóbizottságok vizsgálati tevékenységének a
szabályait állapítja meg. Az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdésének való megfelelés miatt,
valamint garanciális okokból szükség van az egyéb, kiemelten az állandó bizottságok
vizsgálati tevékenységének szabályozására is.
40
A Javaslat a vizsgálóbizottságok vizsgálati tevékenységére vonatkozó szabályok
alkalmazását rendeli alkalmazni az állandó bizottságok vizsgálati tevékenysége során is. így,
ha az állandó bizottság saját elhatározásából kíván vizsgálati tevékenységet folytatni, akkor
azt csak olyan tárgyban teheti meg, amely megfelel a 24. § (1) bekezdésében
meghatározottaknak. Az utaló szabály következtében az együttműködési kötelezettség az
állandó bizottság által folytatott vizsgálat során is fennáll.
A nem állandó bizottságok vizsgálati tevékenységével kapcsolatos együttműködési
kötelezettséget a Javaslat szűkebb körben határozza meg azzal, hogy a jogot megadja az
együttműködésre való felkérésre, de a 10. alcím egyéb rendelkezései alkalmazhatóságának
kizárásával az együttműködési kötelezettség a felkért személyt, szervet vagy szervezetet nem
terheli, a kötelezettség nélküli, önkéntes együttműködésre alapoz.
A Javaslat a beszámolók, jelentések országgyűlési tárgyalására, elfogadására új metódust
javasol. A jövőben lehetővé válik, hogy az Országgyűlés - néhány, garanciális okból
meghatározott kivételtől eltekintve - a hozzá benyújtott beszámolóról vagy jelentésről történő
határozathozatalra állandó bizottságát felkérhesse. A Javaslat törvény erejénél fogva kizárja,
hogy az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar
Nemzeti Bank elnöke beszámolójának, illetve a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről
készített beszámolójának elfogadását bizottsági hatáskörbe lehessen utalni. Ugyanez a szabály
vonatkozik az országgyűlési bizottság jelentésére is. A jelentés vagy beszámoló bizottság által
történő megtárgyalásának és az arról szóló döntés meghozatalának részletszabályait az egyes
házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat tartalmazza.
Garanciális szempontok miatt a bizottságok határozatképességére (s ezzel összefüggésben
a tanácskozóképességére) vonatkozó rendelkezések törvényi szinten kerülnek szabályozásra.
A 18. §-hoz
A Javaslat új szempontok szerint szabályozza újra az Országgyűlés, az Országház és a
Parlament neve, az Országház épületének képe vagy az Országház épületének képi stilizált
képe használatának szabályait. A szabályozás arra törekszik, hogy a használat során az
Országgyűlés tekintélye ne szenvedjen csorbát, ugyanakkor a turisztikai, idegenforgalmi
szempontok is érvényesüljenek. Ezért a szabályozás e célból külön engedély nélkül engedi
használni a az Országház képét. Ugyanakkor tiltja az árujelzőként való használatot.
Egyebekben a név-, illetve jelkép használatára csak állami szervek jogosultak abban az
esetben, ha a használathoz a házelnök hozzájárult. A név- és jelképhasználat (más tartalmú)
szabályai jelenleg az Ogytv. - házszabályi rendelkezésnek minősülő -11. §-ában találhatóak.
A szerkezeti áthelyezés a házszabályi rendelkezésnek minősítést nem érinti.
A 19. §-hoz
Garanciális okokból a képviselő jogok személyes gyakorlásának szabályozására - az
eddigi ügyrendi jellegű állásfoglalás helyett - törvényi szintű rendelkezés szükséges.
A 20. §-hoz
A Javaslat a törvényalkotási bizottság létrehozásával összefüggő szövegpontosító
módosítást tartalmaz. A Javaslat ezen túlmenően a szószólók megbízatása megszűnésének
hiányzó részletszabályait állapítja meg, valamint pontosítja a szószólókra vonatkozó utaló
szabályokat.
41
A Javaslat végrehajtja továbbá az Egyes döntésekhez szükséges szavazati arány fejezetben
szabályozott tartalomra tekintettel szükséges módosítást (bővebben az V/A. Fejezet, 61/A. §-
hoz fűzött indoklásban).
A 21. §-hoz
Az ünnepi ülés fogalmának bevezetésével a Javaslat lehetőséget kíván teremteni arra, hogy
kiemelkedő jelentőségű esemény évfordulója alkalmából, valamint nemzeti ünnepen az
Országgyűlés olyan ülést tarthasson, amely a kiemelkedő eseményhez, a nemzeti ünnephez
méltó, s amelynek programján - az Országgyűlés döntésétől függően - csak az ünneppel,
illetve a megemlékezéssel kapcsolatos események szerepelnek. Ünnepi ülésen nincs
indítványhoz kötöttség.
A 22. §-hoz
Az Egyes döntésekhez szükséges szavazati arány című fejezetben szabályozott tartalomra
tekintettel szükséges módosítás (bővebben az V/A. Fejezet, 61/A. §-hoz fűzött indoklásban).
A 23. §-hoz
Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása, tekintélyének megőrzése érdekében
a Javaslat meghatározza a tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés
részletszabályait, kellő teret engedve a képviselői véleménynyilvánításnak azzal, hogy a
felszólaló álláspontjának kifejtéséhez szükséges mértékben lehetőséget ad a szemléltetésre.
A 24. §-hoz
A Javaslat a hatályos házszabályi rendelkezéseken túlmutatva - figyelemmel a
nemzetiségek képviseletét érintő szabályozás jelentős módosulására is - részletes szabályokat
alkot az anyanyelvhasználat tekintetében, megtartva egyúttal a jelnyelvi tolmácsolásra
vonatkozó korábbi szabályozás tartalmi elemeit is.
A szabályozás - eltérően az eddigiektől - lehetővé teszi az egy napon belüli, soron kívüli
igény bejelentést is. Ezzel teremtve meg a lehetőségét annak, hogy a napirendi javaslatban
nem szereplő, tehát előre nem tervezhető napirendek esetén is lehetőség legyen az
anyanyelven tett felszólalásra, illetve annak magyar nyelvre történő fordítására.
A 25. §-hoz
Szövegpontosító módosítás.
A 26. §-hoz
A Javaslat egyrészt - összhangban a 39. § (1) bekezdésben foglaltakkal - a központi
költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló
törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnökének biztosítja a bizottsági ülésen
való részvétel jogát, másrészt a bizottsági rendszer változásával összefüggő szükségszerű
módosítást vezeti át.
A hatályos normaszöveg tartalmazza a „kapcsolódó módosító javaslat” kifejezést, amely az
új tárgyalási rend szerint már nem használatos fogalom. Egyebekben a Javaslat - figyelemmel
a 21 IC. § (2) bekezdésre - elhagyja a szavazati arányra vonatkozó utalást.
42
A 27. §-hoz
A Javaslat a miniszterek meghallgatásának szabályait egészíti ki egy kisegítő
rendelkezéssel, szabályozva a bizottsági meghallgatás rendszerét arra az esetre, ha egyes
miniszterek feladatkörében változás következik be.
A 28. §-hoz
A Javaslat többhetes ülésezés esetén is, mindazon heteken, amikor plenáris ülés van,
biztosítja a Kormány ellenőrzésének - legalább kérdésfeltevés útján történő - lehetőségét.
A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz, és az írásbeli választ igénylő kérdésekre adandó
válasz határidejét a korábbi naptári napról munkanapra változtatja, így biztosítva a megfelelő
időt a válasz előkészítésére abban az esetben is, ha munkaszüneti napok követik az írásbeli
választ igénylő kérdés benyújtását.
A 29. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozást nem változtatja meg, de az egységesítés érdekében a
határozati házszabályi rendelkezések köréből az Ogytv. házszabályi rendelkezései közé emeli
azt a szabályt, amely kimondja, hogy valamennyi képviselőcsoport számára biztosítani kell,
hogy a képviselőcsoport legalább egy tagja kérdést tehessen fel.
Figyelemmel arra, hogy az azonnali kérdés feltevésének joga az Alaptörvény 7. cikk (1) és
(2)	bekezdésében szabályozott jogosultságból ered, indokolatlan a különbségtétel a személyes
válaszadásra való kötelezettség tekintetében. így a Javaslat nemcsak a miniszterelnök és
miniszterek, hanem valamennyi válaszadásra kötelezett tekintetében rendelkezik arról, hogy a
kérdező személyes válaszadást kérhet.
A 30. §-hoz
A Javaslat megtartja a hatályos rendelkezésnek a titkos szavazással megválasztandók
körére vonatkozó szabályozási tartalmát. A nyílt szavazásra vonatkozó rendelkezését viszont
kiterjeszti a miniszterelnökön túl - a házelnök kivételével - minden más megválasztandó
közjogi tisztségviselőre.
A 31-33. §-hoz
A tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés szabályainak megállapításával
összefüggésben a szabályok megszegésének következményeit illeszti be a Javaslat az egyéb
szankcionálható cselekmények sorába, valamint szankcionálhatóvá válik az is, ha valaki
akadályozza más kivezettetését.
A 34. §-hoz
A Javaslat az Ogytv. hatálybalépése óta eltelt idő tapasztalatai alapján módosítja a
házelnök rendészeti jogkörének részletszabályait, lehetővé téve, hogy az Ogytv. 2 § (2)
bekezdése a)-d) pontjában meghatározott feladatai maradéktalan ellátása érdekében eseti
döntést hozhasson.
43
A 35. §-hoz
A zárt ülés elrendelésére vonatkozó döntés meghozatalának részletszabályaival egészíti ki
a Javaslat a hatályos normaszöveget.
A 36. §-hoz
Az Országgyűlés honlapján jelenleg is sokkal több dokumentum, adat érhető el, mint amit
az Ogytv. előír. Annak érdekében, hogy e tartalom a jövőben is feltétel nélkül elérhető legyen,
a javaslat törvényi szintű garanciát ad arra, hogy ne csak a törvényjavaslathoz kapcsolódó,
hanem minden egyéb, az iromány-nyilvántartásban szereplő információ közzé legyen téve.
A 37. §-hoz
Szövegpontosító módosítás - összefüggésben a képviselőcsoport alakításhoz szükséges
létszám csökkenésével.
A 38. §-hoz
A módosítás célja az Országgyűlés orientálása arra, hogy ha valamely általános érvényű
állásfoglalás alkalmazására több cikluson keresztül szükség van, akkor az abban foglalt
szabályozási tartalmat lehetőség szerint emelje be a házszabályi rendelkezések körébe. Az
állásfoglalás fenntartásával azonban lehetőség van arra is, hogy az Országgyűlés továbbra is
az értelmezés alapján jáijon el.
A 39. §-hoz
Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat hatályon
kívül helyezésével összefüggésben szükséges kiegészítés. A hatályon kívül kerülő 64. §
szerinti tartalommal továbbra is meghatározásra kerül, hogy az Alaptörvényben és a
házszabályi rendelkezésekben egyéb helyen meghatározott eseteken kívül mikor szükséges a
képviselők kétharmadának szavazata.
A 40. §-hoz
A Javaslat új szabályozási tartalommal megállapítja a határidő számítás részletes szabályait
úgy, hogy az igazodjon az Országgyűlés ülésezési rendjéhez, illetve az ülések időtartamához.
A 41. §-hoz
Az Egyes döntésekhez szükséges szavazati arány című fejezetben (V/A. Fejezet 61/A. §)
szabályozott tartalomra tekintettel szükséges módosítás.
A 42. §-hoz
A Javaslat - változatlanul hagyva a külön juttatásban részesülő képviselőcsoportvezető-
helyettesek számára vonatkozó rendelkezéseket - a képviselőcsoport létszámához viszonyítva
korlátozza a további képviselőcsoportvezető-helyettesek számát.
44
A 43. §-hoz
Az új bizottsági rendszerrel összefüggő szövegpontosító módosítás.
A 44. §-hoz
Az (1) bekezdésre vonatkozó javaslat szövegpontosító jellegű. Az (2)-(4) bekezdés pedig a
tiszteletdíj csökkentésének lehetőségével kívánja biztosítani az Országgyűlés és bizottságai
folyamatos működését, minimálisra csökkentve a határozatképtelen ülés lehetőségét.
A 45. §-hoz
Szövegpontosító módosítás.
A 46-51. §-hoz
A Javaslat a képviselő juttatásai és a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó - korábban
megállapított, de még hatályba nem lépett - szabályok egy részét módosítja. A Javaslat
többek között további szigorítást tartalmaz a tekintetben, hogy ki, illetve milyen szervezet
tulajdonában álló ingatlan szolgálhat a képviselők irodai elhelyezésére.
Ezen túlmenően - jelentős változásként - az önkormányzatok helyett az Országgyűlés
Hivatala biztosítja a választókerületi iroda költségeit.
Az 52. §-hoz
Tartalmi változást nem eredményező módosítás, az eddigi határozati szintről törvényi
szintre emeli a Javaslat a Hivatal munkatársainak plenáris ülésen való részvételének
szabályait.
Az 53. §-hoz
A Javaslat alapján az Országgyűlés Hivatala ezen túl nemcsak könyvtárat, hanem
múzeumot is fenntart. A Javaslat a könyvtárakra és a múzeumokra vonatkozó általános jellegű
szakmai tartalmú törvények alapvető szabályozási tartalmát nem érintve összhangba hozza e
szabályokat az Országgyűlés Hivatala által fenntartott könyvtár és múzeum egyedi jellegéből
adódó specialitásokkal.
Az 54-58. §-hoz
A Javaslat az Országgyűlési Őrségre vonatkozó további részletszabályokat állapít meg.
Az 59-72. §-hoz
Az eddig ismertetett változásokból adódó felhatalmazások, szövegcserés módosítások,
valamint hatályon kívül helyező rendelkezések.
45
A 73-91. §-hoz
Az Országgyűlés törvényalkotási eljárásának módosulásával, a tervezett határozati
házszabály rendelkezéseivel, valamint az Ogytv. módosításából következő
törvénymódosítások.
Ezek nagy része a már többször hivatkozott, az Egyes döntésekhez szükséges szavazati
arány című fejezetben (V/A. Fejezet 61/A. §) szabályozottak miatt szükséges változás.
Ezen túlmenően módosul a Gst. is, megteremtve annak lehetőségét, hogy a központi
költségvetés tárgyalása egyszerűbb, tervezhetőbb legyen. A Javaslat megszünteti az ún.
kétfordulós tárgyalást.
A Javaslat módosítja az eskütörvényt is annak érdekében, hogy a képviselők, illetve a
szószólók anyanyelvükön tehessék le esküjüket.
A jelentések tárgyalására vonatkozó eljárási rend 10/B. alcím szerinti módosulásával
összefüggésben szükségesé váló törvénymódosításokra is sor kerül.
46
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úr részére,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján mellékelten benyújtjuk „az
Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról” szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat sarkalatossági záradékában meghatározott szakaszainak
elfogadásához az Alaptörvény T) cikk (4) bekezdése alapján, valamint házszabályi
rendelkezéseinek elfogadásához az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Budapest, 2013. december „5,
R<^an Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
t ly'
Gulyás Gergely
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Cser-Palkovics András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Harrach Péter
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Rétvári Bence
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Rubovszky Gydrgy (
Kereszténydemokrata Néppárt