﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13405. számú
törvényjavaslat
a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2013. december
2013. évi ... törvény
a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításáról
1. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
1. §
Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §
(1)	bekezdés m) pontja.
2.	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
2.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.)
1.	2. § (2) bekezdés e) pontjában az „a külpolitikáért felelős miniszterrel, a
külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért
felelős miniszterrel és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterrel” szövegrész
helyébe az „a külpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a külgazdaságért és a
Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős miniszterrel”
szöveg,
2.	2. § (2) bekezdés h) pontjában a „fejlesztéspolitikáért felelős miniszterrel”
szövegrész helyébe a „Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős
tagjával” szöveg
lép.
3.	§
Hatályát veszti a Vkt. 2. § (2) bekezdés g) pontjában az „a fejlesztéspolitikáért felelős
miniszterrel,” szövegrész és 80. § (2) bekezdésében a „ , a fejlesztéspolitikáért felelős
miniszter” szövegrész.
3.	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
4.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 7. § (1) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mozgóképszakmai célok támogatása)
„b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre tekintettel biztosított,
valamint a Tao. tv-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott
támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás)”
(útján valósul meg.)
5.	§
Az Mktv. 9/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az MNF közvetlenül vagy az általa alapított gazdasági társaságon keresztül is jogosult
filmgyártási tevékenységet folytatni, ebben az esetben nem minősül e törvény szerinti
támogatónak.”
6. §
Az Mktv. 31/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás
alapján a közvetett támogatás forrását a letéti számlára utalja. A letéti számlára a tárgyévben
befizetett összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül
a)	a 2013. évben a 9700,0 millió forintot,
b)	a 2014. évben a 7000,0 millió forintot
nem haladhatja meg.”
7.	§
Az Mktv. 31/E. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Nem számolható el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amelyre vonatkozóan
a pénzügyi teljesítést váltó kibocsátásával vagy termékek és szolgáltatások beszámításával
valósítják meg, kivéve az MNF által nyújtott termékértékesítéseknek és szolgáltatásoknak
azon ellenértékét, amelyet az MNF az általa pénzügyileg folyósított támogatásból visszatart
vagy a támogatás részeként biztosít.”
8.	§
Az Mktv. 31/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közvetlen magyar filmgyártási költségként
számolható el a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi előadóművészek és
stábtagok javadalmazásának költsége is, akkor is, ha az nem a filmelőállító vagy a filmgyártó
vállalkozás könyveiben merül fel, feltéve hogy az így keletkezett jövedelmet az Szja tv.
alapján Magyarországon adókötelezettség terheli, és az adót (adóelőleget) a kifizető a
kifizetéskor a jogszabályoknak megfelelően levonta és az adóhatóságnak befizette, vagy
kifizető hiányában a magánszemély ezt a jövedelmét terhelő adót (adóelőleget) az
adóhatóságnak befizette. Az adó megfizetését a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás
köteles hitelt érdemlően igazolni.”
9.	§
Az Mktv. V. Fejezet 1. Címe a következő 36/D. §-sal egészül ki:
„36/D. § E törvénynek a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
2013. évi ... törvénnyel megállapított 31/F. § (2) bekezdését a magánszemély által 2013.
január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.”
10.	§
Az Mktv. 31/F. § (1) bekezdés b) pontjában az „1995. évi CXVII. törvény” szövegrész
helyébe az „törvény (a továbbiakban: Szja tv.)” szöveg lép.
4. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény módosítása
11. §
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
6.	§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A KKV-k fejlődését szolgáló támogatások forrása a központi költségvetésről szóló
törvényben e célra létrehozott előirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat).”
5.	A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal
megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény módosítása
12.	§
A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal
megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény (a továbbiakban:
Metrótv.) 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés tekintetében az államot a közlekedésért
felelős miniszter képviseli. Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés módosításához a
Kormány jóváhagyása szükséges.”
13.	§
A Metrótv. 5. § (2) bekezdésében a „Közlekedési” szövegrész helyébe a „Közlekedés” szöveg
lép.
6.	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.
törvény módosítása
14.	§
Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
13.	§ (3) bekezdése és 14. § (3) bekezdése.
7.	A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya
közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló
2010. évi XXX. törvény módosítása
15.	§
Hatályát veszti a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok
Kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás kihirdetéséről
szóló 2010. évi XXX. törvény 4. § (4) bekezdésében a „fejlesztéspolitikáért felelős miniszter,
valamint a” szövegrész.
8.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
16. §
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 62. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„62. § (1) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek
megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és
működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a
hatáskörébe utalt ügyekben.
(2)	A helyettes államtitkár tevékenységét - az e törvényben meghatározott kivétellel - a
minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az államtitkár, a
közigazgatási államtitkár, a 31. § (3) bekezdésében meghatározott esetben kormánybiztos
vagy a 32. § (3) bekezdésében meghatározott esetben miniszterelnöki biztos irányítja.
(3)	A helyettes államtitkár tevékenységének irányítása tekintetében a minisztérium szervezeti
és működési szabályzata a 3. §-ban meghatározott hatásköröket - az (1) bekezdés szerinti
ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben - az államtitkár és a közigazgatási
államtitkár között megoszthatja.
(4)	A helyettes államtitkári cím használata során utalni kell a helyettes államtitkárnak a
minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.
(5)	A helyettes államtitkárt a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt, az
irányítása alá tartozó főosztályvezető vagy a (2) bekezdésben meghatározott személy
irányítása alá tartozó más helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a helyettes államtitkári tisztség
nincs betöltve, a helyettes államtitkár hatáskörét a minisztérium szervezeti és működési
szabályzatában a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető vagy helyettes államtitkár
gyakorolja.”
17.	§
A Ksztv. a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § (1) A minisztériumban az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos
irányító hatósági feladatok ellátására helyettes államtitkár működik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár hatáskörébe az európai uniós források
felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatokon kívül a 62. § (1) bekezdése szerinti
más szakmai feladat nem utalható.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár tevékenységét a minisztérium szervezeti és
működési szabályzata szerint a miniszter vagy az államtitkár irányítja. Az európai uniós
források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok tekintetében az (1) bekezdés
szerinti helyettes államtitkár nem utasítható.”
18.	§
A Ksztv. 69. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár a Miniszterelnökség szervezeti és
működési szabályzatában meghatározottak szerint segíti a Miniszterelnökséget vezető
államtitkár vagy a Miniszterelnökségen működő államtitkár tevékenységét, valamint dönt a
hatáskörébe utalt ügyekben.
(2b) A Miniszterelnökségen a Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatában
meghatározottak szerint az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító
hatósági feladatot a 62/A. § (1) bekezdése szerinti helyettes államtitkár vagy főosztályvezető
látja el. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatot
ellátó főosztályvezetőre a 62/A. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.”
9.	A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása
19.	§
A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat B:2-
B:9. mezőjében a „Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány
európai uniós források felhasználásáért felelős tagja” szöveg lép.
10.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
20.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. § (1a)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések
fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait a Kormány
rendeletben, a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket normatív határozatában
állapítja meg.”
(2)	Az Áht. 28. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti rendelet, szabályzat, normatív határozat - a
költségvetési évre tekintet nélkül - tartalmazza az adott fejezet valamennyi fejezeti kezelésű
előirányzatára vonatkozó felhasználási szabályokat. A rendeletben, szabályzatban, normatív
határozatban a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait mindaddig szabályozni
kell, amíg annak eredeti vagy módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető.”
21.	§
(1)	Az Áht. 109. § (1) bekezdése a következő 41. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„41. az európai uniós forrásból nyújtott támogatások tekintetében az uniós támogatásrészek
fogadására és kifizetésére szolgáló fizetési számlák rendjére, az Európai Unióval és az
Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamával történő, a támogatások
elszámolására és az elszámolható költségek igazolására vonatkozó szabályokat.”
(2)	Az Áht. 109. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a költségvetési évre tekintet nélkül - rendeletben
állapítsa meg a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt
fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatosan a támogatási igények
benyújtásának, elbírálásának, a pályázatok lebonyolításának, a beszámolásnak, a
visszakövetelésnek és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, továbbá fejezeti kezelésű
előirányzatonként
a)	a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási célját,
b)	azon személyek, szervezetek körét, amelyek számára a fejezeti kezelésű előirányzat
forrásaiból kifizetés vagy átcsoportosítás teljesíthető,
c)	ha a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási célja költségvetési támogatás,
ca)	a költségvetési támogatás pályázati úton vagy egyedi döntéssel történő biztosításának és
rendelkezésre bocsátásának módját,
cb)	a költségvetési támogatáshoz kapcsolódóan előleg folyósításának lehetőségét,
cc)	a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás esetén a visszafizetés
határidejét,
cd)	a kikötendő biztosítékokat, és
d)	a kezelő szerv esetleges kijelölését, a lebonyolító szerv igénybevételének lehetőségét.”
(3)	Az Áht. 109. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy az általa irányított fejezetbe sorolt fejezeti
kezelésű előirányzatok felhasználásának a (2a) bekezdés szerinti szabályait - a költségvetési
évre tekintet nélkül - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben
állapítsa meg.”
11.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
22.	§
Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 134. § (1)
bekezdés 14. pontja.
12.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és
hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2012. évi V. törvény módosítása
23.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát
vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V.
törvény (a továbbiakban: Kttvá.) 1. alcíme a következő 19/E. §-sal egészül ki:
„19/E. § (1) A 2013. december 31-én hatályos 11. § hatálya alá tartozó kormánytisztviselő
illetménykiegészítését a 11. § szerinti szerv jogutód államigazgatási szervénél (e §
alkalmazásában a továbbiakban: jogutód államigazgatási szerv) 2014. június 30-ig a 2013.
december 31-én hatályos 11. § szerint kell biztosítani.
(2)	A 2013. december 31-én hatályos 11. § hatálya alá tartozó kormánytisztviselő
illetménykiegészítését 2014. július 1-jétől a jogutód államigazgatási szervnél irányadó
szabályok szerint kell biztosítani.
(3)	A 2013. december 31-én hatályos 11. § hatálya alá tartozó kormánytisztviselő illetményen
kívüli juttatásait 2014. január 1-jétől a jogutód államigazgatási szervnél irányadó szabályok
szerint kell biztosítani.
(4)	A 2013. december 31-én hatályos 11. § hatálya alá tartozó kormánytisztviselőnek 2014.
január 15-ig írásban nyilatkoznia kell az (1)-(3) bekezdésben foglaltak tudomásul vételéről.
Ha eddig az időpontig nem nyilatkozik, illetve úgy nyilatkozik, hogy nem fogadja el az (1)-
(3)	bekezdésben foglaltakat, a jogutód államigazgatási szervvel fennálló kormányzati
szolgálati jogviszonya 2014. március 31-jével törvény erejénél fogva megszűnik. A
jogviszony megszűnéséről a kormánytisztviselőt írásban értesíteni kell.
(5)	Ha a kormánytisztviselő a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére nyitva álló
határidőt elmulasztja, 2014. január 31-ig igazolással élhet.
(6)	A (4) bekezdés szerinti jogviszony megszűnés esetén a jogutód államigazgatási szerv a
nyilatkozattétel napjával, illetve ha a kormánytisztviselő a (4) bekezdésben meghatározott
időpontig nem nyilatkozik, 2014. január 16-ától mentesítheti a kormánytisztviselőt a
munkavégzési kötelezettség alól. A kormánytisztviselőt jogviszonya megszűnéséig legalább
egy hónapra mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. A kormánytisztviselő a
munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára illetményre jogosult. A Kttv. 85. §
(2)	és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a
munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben. A munkavégzés
alól a kormánytisztviselőt a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell
mentesíteni.”
24.	§
Hatályát veszti a Kttvá. 11. §-a.
13.	A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény
módosítása
25.	§
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14. § (2)
bekezdés h) pontjában a „fejlesztéspolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a
„Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja” szöveg lép.
14.	A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és
védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása
26.	§
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló
2012. évi CLXVI. törvény 8. § (2) bekezdésében a „rendszerelemek” szövegrész helyébe a
„rendszerelemek és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv létfontosságú rendszerelemei”
szöveg lép.
15.	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról
szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény módosítása
27.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „2014.” szövegrész helyébe a „2015.” szöveg
lép.
16.	Záró rendelkezések
28.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. december 31-én lép
hatályba.
(2)	Az 1. §-26. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország rendelkezésére áll immáron két európai uniós fejlesztési időszak
végrehajtásának a tapasztalata. A 2004-2006 közötti csonka időszak során az uniós
támogatási programok végrehajtását végző úgynevezett irányító hatóságok az egyes ágazati
minisztériumok keretében működtek. A 2007-2013 közötti időszak során e szervezetek egy
központi hivatalban, összevontan működtek. Mindkettő időszak bizonyos típusú előnyöket fel
tudott mutatni, viszont számos, az intézményrendszer működéséből fakadó hátrány és
hiányosság is jelentkezett. A 2004-2006 közötti időszakban a forrásfelhasználás nem volt
kellően koordinált. A 2007-től induló időszakban a koordináció adott volt, viszont az ágazati
fejlesztési szempontok nem tudtak kellően érvényesülni.
Alapvető cél tehát az, hogy egy olyan valóban hatékonyan működő intézményrendszer jöjjön
létre, amely biztosítja a soron következő, 2014-2020 közötti európai uniós források
ügyfélbarát módon történő, a társadalom és a nemzetgazdaság hasznára váló fejlesztésekre
való fordítását. A törvényjavaslat e célok eléréséhez szükséges törvények módosítását
tartalmazza.
Az új intézményrendszer a korábbi struktúrák hasznos elemeit megtartva, a rendszert
működtető felkészült és szakmailag képzett személyzetre építve kerül kialakításra. Ennek
megfelelően az egyes ágazati programok végrehajtásáért a szaktárcák volnának a felelősek,
viszont egy egységes és megfelelő eszközökkel rendelkező központi koordináció biztosítaná
az egyes intézkedések célszerűségét, ésszerűségét, jogszerűségét és azt, hogy a források
valóban hasznosan kerüljenek felhasználásra.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. alcímhez
Az új intézményrendszer szabályozása - ahogyan eddig is - kormányrendeleti szinten fog
történni. A Kormány szervezetalakítási szabadsága keretében az intézményrendszer
kialakításához szükséges rendelkezéseket eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott
kormányrendeletben szabályozhatja, így a tartalmilag ehhez kapcsolódó felhatalmazó
rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt. A hatályon kívül helyezést az is indokolja,
hogy a módosítandó törvény a felhatalmazó rendelkezésen kívül más szabályt a jelzett
tárgykörrel kapcsolatban nem tartalmaz.
A 2., 4., 7., 9. és 13. alcímhez
Jogtechnikai módosítás, a megváltozott felelősségi kör átvezetését szolgálja.
A 3. alcímhez
A módosítás célja, hogy a hazai filmcélú támogatások rendszerében a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény párhuzamos módosításával bevezetett kiegészítő támogatás a
filmiparban többletforrásként jelenjen meg és ne a korábbi szabályok szerint meghatározott
keretösszegbe számítson bele.
A módosítás célja továbbá, hogy lehetővé tegye a filmelőállítók számára a törvényben
biztosított 20%-os közvetett támogatás felhasználását azon szolgáltatások költségei után is,
amelyeket a produkció közvetlenül a Magyar Nemzeti Filmalaptól vesz igénybe, és amelyek
tényleges pénzbeli teljesítéssel (kifizetéssel) nem járnak. E szolgáltatások (adminisztratív
szolgáltatások, stúdiószolgáltatás, hang- és képi utómunka) árát a Magyar Nemzeti Filmalap
az általa nyújtott pénzbeli támogatásból levonja. Ugyancsak alkalmazandó a módosítás
minden olyan szolgáltatásra, amelyet a Magyar Nemzeti Filmalap nem támogatásként nyújt a
filmelőállítóknak, hanem azok ellenértékét a támogatásból levonja.
A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy a külföldi magánszemélyek javadalmazása akkor
is közvetlen filmgyártási költségnek minősül, ha azt nem magyar kifizetőn keresztül juttatják
és így az adót a magánszemély fizeti közvetlenül meg. Tekintettel arra, hogy a jogalkotó célja
már eredetileg is erre irányult, az átmeneti rendelkezés a módosítást a 2013. január 1-jét
követően megszerzett jövedelmekre általánosan alkalmazhatóvá tenné.
A 5. alcímhez
A fővárosi 4-es metró beruházásának állami finanszírozása tekintetében az államot a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség képviselte. Az ezzel kapcsolatos feladatok a közlekedésért való
felelősséget érintő mivolta folytán az új rendszerben a közlekedésért felelős miniszter
feladatkörébe illeszthetőek.
A 6. alcímhez
A módosítás a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvénynek a központi
államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
törvénnyel való összhangját teremti meg azáltal, hogy a szervezetjogi szabályozás
egységességét a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvényben biztosítja az irányító hatósági feladatokat ellátó
helyettes államtitkárra vonatkozó általános szabályoknak az agrártámogatásokra kiterjedő
szabályozással.
A 8. alcímhez
A törvényjavaslat a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosításával a minisztérium szervezeti keretében az
európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatokat ellátó
helyettes államtitkári tisztséget hoz létre. Az ilyen helyettes államtitkár más szakmai feladat
ellátásával nem bízható meg. Ennek indoka az irányító hatósági feladatbeli önállóság
biztosítása és a minisztériumi irányítási viszonyok lényeges áttörésének elkerülése. Az uniós
követelményeknek való megfelelést az biztosítja, hogy a helyettes államtitkár az európai
uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági tevékenységével
összefüggésben nem utasítható.
A 10. alcímhez
Az európai uniós forrásokat - az agrártámogatások kivételével - a központi költségvetésről
szóló törvény uniós fejlesztések fejezetében kell megtervezni. A költségvetési tervezés
változatlanul hagyása mellett az új intézményrendszer működéséhez szükséges a szabályozási
jogkör gyakorlását szabályozó törvényi rendelkezések módosítása. A szabályozás
egységességének biztosítása érdekében e költségvetési fejezetbe sorolt előirányzatok
felhasználási szabályainak megalkotására a Kormány tagja helyett a Kormány lesz jogosult.
A 11. alcímhez
Jogtechnikai módosítás, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre utalást tartalmazó szerkezeti
egység hatályon kívül helyezését szolgálja.
A 12. alcímhez
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát
vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény
módosítása rendezi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél foglalkoztatottak jogviszonyával
összefüggő kérdéseket. Az ilyen foglalkoztatottak 2014. január 1-jétől a
Miniszterelnökségnek vagy annak a minisztériumnak a foglalkoztatotti állományába kerülnek,
amelyben az irányító hatósági tevékenységet ellátó helyettes államtitkár működik.
Illetményük tekintetében féléves átmeneti idővel a korábbi illetményük kerül biztosításra,
egyéb juttatásaik pedig 2014. január 1-jétől a Miniszterelnökség vagy a minisztérium
foglalkoztatottjainak egyéb juttatásaihoz igazodnak. Ezen új feltételek elfogadása a
kormánytisztviselő döntésétől függ. A feltételek nem vállalása esetén a kormánytisztviselői
jogviszony 2014. március 31-ével - a jogviszony megszűnésével összefüggő garanciális
szabályok mellett - megszűnik.
A 14. alcímhez
Az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása
szükségességének értékeléséről szóló tanácsi irányelvnek való megfelelés céljából feloldja azt
az összeférhetetlenséget, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv saját maga tekintetében
végezzen ellenőrzést.
A 15. alcímhez
A módosítás a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény egyes módosított rendelkezéseinek
későbbi időpontban történő hatálybalépését teremti meg.
A 16. alcímhez
A törvényjavaslat e szerkezeti egysége a törvényjavaslat hatálybalépéséhez szükséges
rendelkezéseket állapítja meg.