﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13406. számú
törvényjavaslat
a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
Előadó: Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. december
2013. évi
törvény
a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
A magyar társadalom hosszú távú fejlődésének alapjait szolgáló köznevelés eredményessége a
felnövekvő nemzedék sikerességének záloga. A művelődéshez való jog Alaptörvényben
meghatározott érvényesülése érdekében a köznevelésben alkalmazott tantervekhez kapcsolódó
pedagógiai céloknak és feladatoknak a magas színvonalú, valamennyi tanuló számára biztosított
tankönyvek útján, az állami felelősségvállalás alapján kell megvalósulniuk. A tankönyvek és
tartalmi megfelelőségük biztosítása állami feladat. Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a
következő törvényt alkotja:
1.	Általános rendelkezések
1.	§ (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni Magyarország területén
a)	az általános iskolában,
b)	gimnáziumban,
c)	szakközépiskolában,
d)	szakiskolában,
e)	alapfokú művészeti iskolában,
f)	gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, továbbá
g)	a nemzetiségi oktatást végző iskolában [a továbbiakban az a)-g) pont alattiak együtt: iskola] -
ide nem értve az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján a külföldi állam vagy nemzetközi
szervezet oktatási programja alapján folyó oktatást, - alkalmazott tankönyv, pedagógus-kézikönyv
előállítására, pályázat útján történő kiválasztására, jóváhagyására, a kísérleti tankönyvfejlesztésre
továbbá az e feladatok végrehajtásában közreműködőkre, az érintettek tankönyvvel, pedagógus-
kézikönyvvel való ellátásában közreműködő természetes és jogi személyekre, valamint ezek jogi
személyiség nélküli szervezeteire.
(2)	A köznevelés tankönyvellátásának és a pedagóguskézikönyv-ellátásának a megszervezése
állami feladat.
(3)	A tankönyvellátás és a pedagóguskézikönyv-ellátás rendszerének működtetéséért az oktatásért
felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felelős.
(4)	Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladatot - a Kormány rendeletében
meghatározott testület közreműködésével -
a)	az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv működtetésével, továbbá
b)	a miniszter által kiírt tankönyvfejlesztési pályázat eredményeinek hasznosításával,
c)	a miniszter által kezdeményezett kísérleti tankönyvfejlesztés eredményeinek a köznevelésben
történő hasznosításával
látja el.
(5)	A köznevelésben használható tankönyvekről, pedagógus-kézkönyvekről tankönyvjegyzéket
kell vezetni.
(6)	E törvény alkalmazásában:
a)	használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói
jogviszonyban álló tanuló részére az iskola által ingyen vagy térítés ellenében átadott, legalább
három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére
felajánlott tankönyv;
1
b)	kísérleti tankönyv: olyan, a miniszter engedélye alapján kiadott, bármely iskolai évfolyam
vonatkozásában bármely, a nemzeti köznevelésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott
Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott műveltségi területre vagy a miniszter
által kiadott kerettantervek bármely tantárgyára vonatkozó, valamint bármely nevelési-oktatási
program részeként keletkezett tankönyv, amelynek célja a kísérleti köznevelés-fejlesztési program
keretében történő alkalmazás az iskolák részvétele alapján, és amelyet a részt vevő iskolák
rendelkezésére kell bocsátani;
c)	közismereti tankönyv: a Nat bármely műveltségi területéhez fejlesztett tankönyv;
d)	munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy
elektronikus formában rögzített és az e törvényben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított
kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának
gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse;
e)	munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben
elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell
az előírt feladatot megoldania;
f)	pedagógus-kézikönyv: valamely kerettantervhez jóváhagyott tankönyv iskolai nevelés-
oktatásban történő rendszerszintű alkalmazását támogató, pedagógiai célú szakmódszertani
útmutatásokat tartalmazó kézikönyv, amely nyomtatott formában vagy elektronikus úton is
előállítható és terjeszthető;
g)	szakképzési tankönyv: a szakképzési kerettanterv alapján az iskolarendszerű szakképzésben
alkalmazott tankönyv;
h)	tankönyv: az a könyv, amelyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé
nyilvánítottak, továbbá az, amelyet a miniszter az általa kiírt nyilvános pályázat keretében
kiválasztott. Tankönyvvé nyilvánítható a szótár, a szöveggyűjtemény, az atlasz, a kislexikon, a
munkatankönyv, a munkafüzet, a feladatgyűjtemény, a digitális tananyag és a nevelési-oktatási
program részét alkotó információhordozó, feladathordozó;
i)	tartós tankönyv: az a tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a
tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy
tanéven keresztül használják.
2.	Az állami tankönyvellátásban közreműködő szervezetek
2.	§ (1) Az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv
a)	közreműködik a miniszter által jóváhagyott tankönyvfejlesztési terv végrehajtásában, ennek
keretében
aa)	elkészíti az új fejlesztésű tankönyvek imprimatúráját,
ab)	az adott tanév tankönyvellátásának biztosítása céljából az általa kiadott tankönyveket,
pedagógus-kézikönyveket a szükséges példányszámban, elektronikus, vagy nyomdai úton előállítja,
terjesztésre átadja,
ac)	részt vesz a miniszter által kezdeményezett kísérletitankönyv-fejlesztési programokban,
ad)	a miniszter utasítása alapján az adott műveltségi területre, tantárgyra vonatkozóan ellátja az
adott tankönyv soron kívüli fejlesztési feladatait,
b)	továbbképzést, konferenciát szervez,
c)	kiállítást rendez,
d)	állami fejlesztésű tankönyv kéziratának előállítása céljából tankönyvszerzők részére nyilvános
pályázat kiírását kezdeményezheti,
e)	kiadói feladatokat lát el, kutatási és felmérési eredményeit kiadványokban publikálja,
f)	folyamatosan tájékoztatja a minisztert a tevékenységével összefüggő feladatokról és a miniszter
egyidejű tájékoztatása mellett ellátja a tevékenységével összefüggő kommunikációs feladatokat.
2
(2)	A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolák számára történő eljuttatásának
megszervezése, a tankönyvek vételárának beszedése (a továbbiakban: tankönyvellátás) állami
feladat, amelyet az állam a Kormány rendeletében kijelölt nonprofit gazdasági társaság (a
továbbiakban: könyvtárellátó) útján látja el.
(3)	A könyvtárellátó
a)	a tankönyvellátás során úgy köteles eljárni, hogy azzal országos szinten a tankönyvellátás
leggazdaságosabb megvalósítását biztosítsa,
b)	biztosítja, hogy a tanuló legfeljebb a tankönyvjegyzékben feltüntetett legmagasabb fogyasztói
áron (a továbbiakban: iskolai terjesztési ár) jusson hozzá a tankönyvhöz azzal, hogy az iskolai
terjesztési ár tartalmazza az általános forgalmi adó összegét is,
c)	gondoskodik arról, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanév során az iskola
tanulói részére megvásárolhatók legyenek.
(4)	A könytárellátónak, valamint a könyvtárellátó teljesítési segédjének nem lehet vezető
tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója az a személy, aki
a)	a tankönyvkiadással, -terjesztéssel foglalkozó természetes és jogi személy, valamint ezek jogi
személyiség nélküli társasága vezetője, munkavállalója, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvény szerinti hozzátartozója,
b)	az a) pontban meghatározott szervezetben tagsági jogokat megtestesítő vagyoni joggal
rendelkezik, vagy részt vesz az ügyvezetésében, a felügyelő bizottságában.
3.	A tankönyvvé nyilvánítási eljárás, a tankönyvjegyzék, a tankönyvrendelés, a tankönyvellátás
alapvető szabályai
3.	§ (1) Tankönyvként az a nyomtatott formában megjelent vagy elektronikus adathordozón
rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri
rendeletben meghatározott eljárás keretében
a)	tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítottak, vagy
b)	nyilvános pályázati eljárás keretében meghatározott évfolyam, műveltségi terület, tantárgy
vagy annak tanításához alkalmazható pedagógus-kézikönyv vonatkozásában a miniszter
kiválasztott, vagy
c)	a miniszter kezdeményezésére kísérleti tankönyvként fejlesztettek ki
és a tankönyvjegyzékre vették.
(2)	A tankönyvjegyzékre - az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
miniszteri rendeletben meghatározott eljárásban - az (1) bekezdésben meghatározott tankönyv,
valamint a pedagógus-kézikönyv vehető fel. A digitális adathordozón rögzített tankönyv tartós
tankönyvként nem vehető fel a tankönyvjegyzékre.
(3)	A könyv tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítását
a)	a könyvkiadást folytató jogi személy,
b)	a miniszter,
c)	szakképzési tankönyv esetén a szakképesítésért felelős miniszter
kérheti. A tankönyvvé nyilvánítási eljárás során figyelemmel kell lenni a tankönyvnek, pedagógus-
kézikönyvnek a nevelés-oktatás során történő lehetséges gyakorlati alkalmazásaira, a taníthatóság
és tanulhatóság szempontjaira.
(4)	A tankönyvjegyzék - ide nem értve a szótárt, a szöveggyűjteményt, a feladatgyűjteményt, az
atlaszt, a kislexikont, a munkafüzetet, a digitális tananyagot és a nevelési-oktatási program részét
alkotó információhordozót, feladathordozót -
a)	bármely évfolyam bármely tantárgya vonatkozásában a Nat szerint jóváhagyott kerettantervi
tantárgyanként
3
b)	szakképzési tankönyv esetén szakképzési kerettantervi tantárgyanként, modulonként,
témakörönként
legfeljebb kettő tankönyvet tartalmazhat.
(5)	A könyv tankönyvvé nyilvánításáról és a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről a miniszter
által rendeletben meghatározott eljárásban - a (6)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - az
oktatási hivatal dönt. Az oktatási hivatal elutasítja azt a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet, amelyet
olyan könyvvel kapcsolatban nyújtottak be, amely részt vett a miniszter az (1) bekezdés b) pontja
szerinti nyilvános pályázati eljárásában, és a miniszter azt nem támogatta.
(6)	Ha a közismereti tankönyv, pedagógus-kézikönyv megírása, elkészítése a miniszter által kiírt
nyilvános pályázati eljárás keretében, vagy a miniszter által kezdeményezett kísérleti
tankönyvfejlesztés keretei között történt, akkor a tankönyvvé nyilvánítási eljárást nem kell
lefolytatni, hanem a pályázati eljárás, a kísérleti tankönyvfejlesztés során kell meggyőződni a
tankönyv, a pedagógus-kézikönyv nevelés-oktatás során történő lehetséges gyakorlati
alkalmazásáról, a taníthatósági és tanulhatósági szempontoknak való megfeleléséről és a tankönyvet
a miniszter döntése alapján kell felvenni a tankönyvjegyzékre.
(7)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1)
bekezdés d)-e) pontja szerinti szakképző iskolában folytatott szakképzési tankönyveket a
szakképesítésért felelős miniszter nyilvánítja tankönyvvé és dönt a tankönyvvé nyilvánítás
megszüntetéséről. A szakképesítésért felelős miniszter ezt a jogát az irányítása alatt álló
államigazgatási szervre, illetve a miniszterrel kötött megállapodás alapján az oktatási hivatalra
átruházhatja.
(8)	A miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter tankönyvvé nyilvánítással összefüggő
feladatait a Kormány rendeletben határozza meg azzal, hogy a miniszter a nemzetiségi nevelést-
oktatást érintő nyilvános tankönyvfejlesztési pályázatot az Országos Nemzetiségi Tanács
egyetértésével írja ki. A benyújtott pályázatokról a miniszter az Országos Nemzetiségi Tanács
javaslata alapján dönt.
(9)	A miniszter, valamint a szakképesítésért felelős miniszter pályázatot írhat ki elektronikus
adathordozón rögzített tananyag elkészítésére és forgalmazására, valamint az iskolák részére történő
eljuttatására.
(10)	Az iskolai tankönyvrendelést - a fenntartó egyetértésével - az iskola igazgatója készíti el, a
szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, az Nkt. 63. § (1) bekezdés c)
pontjának figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv
vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják.
(11)	Az iskola a tankönyvjegyzékről a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz, a szakképzési
kerettantervi tantárgyhoz, a tanított modulhoz, témakörhöz, az (1) bekezdés szerint fejlesztett
tankönyvvé nyilvánított könyvek közül választ.
(12)	Az iskolai tankönyvrendelést az iskola - jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus
formában - megküldi a könyvtárellátónak. A könyvtárellátó számára az iskola a
tankönyvrendeléssel kapcsolatos, alábbi személyes adatokat adja át:
a)	a tanuló neve,
b)	a tanuló diákigazolványának száma,
c)	a tanuló törvényes képviselőjének neve,
d)	a tanuló lakcíme,
e)	a tanuló iskolájának neve, OM azonosítója,
f)	a tanuló évfolyamának, osztályának megjelölése,
g)	az iskola minden tanulója esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek
címe, illetve a tankönyvvásárláshoz kapott támogatás összege, továbbá
h)	a tanuló nemzetiségének megjelölése, amennyiben a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve
és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott
nyilatkozattal nemzetiséghez tartozóként vesz részt a nemzetiségi nevelés-oktatásban.
4
(13)	Az iskola átadja a könyvtárellátónak a tankönyvek tanulóra, évfolyamra, tantárgyra lebontott
címlistáját.
(14)	A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő
tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására és a tankönyv értékesítése érdekében
használhatók fel. A (12)—(13) bekezdés alapján átadott személyes adatok az átadásuk napját követő
egy évig tárolhatók.
4.	Az állami pénzügyi felelősségvállalás szabályai
4.	§ (1) A költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni
a)	az Nkt. 46. § (5) bekezdésben meghatározott, valamint
b)	az Nkt. 7. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott, négy vagy öt évfolyammal működő
középiskolákban, valamint az Nkt. 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szakiskolában alkalmazott
tankönyvek iskolai beszerzéséhez biztosított
állami támogatás fedezetét.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában az Nkt. szerinti felmenő rendszerben bevezetésre kerülő
ingyenes iskolai tankönyvellátással nem érintett iskolai évfolyamokon, továbbá az (1) bekezdés b)
pontja tekintetében az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő
tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt
tankönyvek biztosítása, illetve tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a
nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki
a)	tartósan beteg,
b)	a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd,
c)	három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,
d)	nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy
e)	rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A
gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más
bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós
nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.
(3)	Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell
a)	tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és
saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra
való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg -, a családok támogatásáról szóló
1998. évi LXXXIV. törvény II. Fejezetében,
b)	sajátos nevelési igényűnek tekinteni, az Nkt. sajátos nevelési igény meghatározására vonatkozó
rendelkezésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4)	A tankönyvtámogatás összegét - a költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint -
az iskola fenntartója útján kell eljuttatni az iskolához.
(5)	A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és
csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére.
5. Záró rendelkezések
5
5.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az oktatási hivatal, az állami tankönyvfejlesztésért
és kiadásért felelős szerv, a könyvtárellátó feladatait ellátó szervet, illetve jogi személyt rendeletben
jelölje ki.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	az 1. § (4) bekezdése szerinti testület jogállását és feladatkörét, összetételét és működését,
b)	a tankönyvellátási szerződés tartalmi elemeit,
c)	a könyvtárellátó és a tankönyvforgalmazó között megköthető szerződés esetköreit és tartalmi
elemeit,
d)	a miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter tankönyvvé nyilvánítással összefüggő
feladatait,
rendeletben határozza meg.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a szakképzési tankönyvek tekintetében a szakképzésért
és felnőttképzésért felelős miniszterrel, az igazgatási szolgáltatási díj, az állami tankönyvtámogatás
rendje tekintetében az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza
meg a tankönyvvé, a pedagógiai kézikönyvvé nyilvánítási eljárás részletes szabályait, a
tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét, továbbá a nevelési-oktatási
program részeként jóváhagyott információhordozók és feladathordozók tankönyvvé nyilvánításának
szabályait, ennek keretében különösen
a)	a tankönyv, a pedagógiai kézikönyv - beleértve a nem nyomtatott formában megjelenő
műveket is - jóváhagyási eljárását, valamint beválásának vizsgálatát, a tankönyvjegyzék vezetését,
elkészítését, összeállítását és nyilvánosságra hozatalát, a tankönyvvé nyilvánítás megszűnését,
b)	az iskolai tanulói tankönyvtámogatás elveinek, felhasználási szabályainak megállapítását, az
országos és az iskolai tankönyvellátás és tankönyvrendelés szabályait,
c)	az egyházi jogi személy által szervezett, a nevelési-oktatási intézményben folyó hitoktatásban,
iskolában folyó hit-és erkölcstanoktatásban alkalmazott könyvek jegyzékének összeállítását és
közzétételét.
(4)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel
egyetértésben, rendeletben határozza meg a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács
összetételét, működési rendjét.
6.	§ Ez a törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.
7.	§ (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jogi személyiség nélküli szervezet alatt a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépését megelőzően a jogi személyiség nélküli
gazdasági társaságot is érteni kell.
(2)	Ha az 1 . § (4) bekezdésében meghatározottak alapján a tankönyvellátás előre láthatóan nem
biztosítható megfelelő színvonalon, valamely iskolai évfolyam, műveltségi terület, tantárgy
vonatkozásában a miniszter a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a Kormány által rendeletben
kijelölt testület véleményének kikérésével köznevelési célú a tankönyvfejlesztésre nyilvános
felhívást tesz közzé. A nyilvános felhívás eredményeképpen elkészített könyveket - kérelemre, az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott, a tankönyvvé
nyilvánításra vonatkozó tartalmi és formai követelmények teljesülése esetén - az oktatási hivatal
tankönyvvé nyilvánítja.
(3)	A 3. § (4) bekezdésében meghatározottakat az e törvény és az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletek hatálybalépését követően megkezdett tankönyvvé nyilvánítási
eljárásokban kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépését követően új tankönyv a
tankönyvjegyzékre a 3. § (4) bekezdésében meghatározott számban vehető fel.
(4)	E törvény hatályba lépése nem érinti a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII.
törvény (a továbbiakban: Tpr.), valamint annak végrehajtási rendelete alapján lefolytatott
tankönyvvé nyilvánítás érvényességét. A Tpr. alapján tankönyvvé nyilvánított és a
6
tankönyvjegyzékre felvett tankönyvek a 3. § (11) bekezdésben meghatározott feltétel teljesüléséig,
de legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamig tankönyvként forgalmazhatók. E
tankönyvek tekintetében a 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozás nem alkalmazható.
(5)	E törvény rendelkezéseit a (6) bekezdésben foglalt kivétellel a folyamatban lévő eljárásokban
úgy kell alkalmazni, hogy az e törvény hatályba lépésekor le nem zárt tankönyvvé nyilvánítási
eljárást meg kell szüntetni, a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmezőnek vissza kell
téríteni. A megszüntetett eljárásban az eljáró hatóság által felkért szakértő szakértői díját az állam
viseli.
(6)	Szakképzési tankönyv esetén a folyamatban lévő eljárásokat a Tpr. és annak végrehajtási
rendelete alapján 2014. április 30-ig le kell zárni.
(7)	A Tpr. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti miniszteri pályázati eljárás lefolytatását e törvény
hatályba lépése nem érinti. A pályázatot a Tpr. valamint annak végrehajtási rendelete alapján, a
pályázati kiírásban meghatározott ütemezés szerint kell lezárni.
(8)	A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete 2014. március 31-én megszűnik.
(9)	A Tpr. szerinti Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöksége e törvény hatályba
lépésétől számított harminc napon belül köteles összehívni a Tankönyves Vállalkozók Országos
Testületének közgyűlését.
(10)	A közgyűlés legkésőbb 2014. március 1-jéig határoz
a)	a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete vagyonának tekintetében a számviteli törvény
szerinti záró beszámoló elfogadásáról,
b)	a megszűnéssel, átalakulással kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítéséről.
(11)	A Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének megszűnésére az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. törvénynek az egyesület végelszámolására vonatkozó szabályait kell megfelelően
alkalmazni azzal, hogy
a)	a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének közgyűlése nem határozhat sem köztestületi,
se más formában történő továbbműködésről,
b)	a kapott, de fel nem használt költségvetési támogatást vissza kell fizetni,
c)	kötelezettségeit a (8) bekezdésben foglalt határidőig teljesítenie kell,
d)	a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradt vagyonát az alapszabályában
meghatározott módon a tagjai között osztja fel.
8.	§ (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (12) bekezdés n) pontjában
„a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe „a nemzeti köznevelés
tankönyvellátásáról szóló törvény” szöveg lép.
(2)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet Az adómentes
bevételekről 8.6. a) pontjában a „tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján,” szövegrész helyébe
a „nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott
rendelet, és” szöveg lép.
(3)	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 120. § a) pontjában az „a tankönyvpiac
rendjéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló
törvényben” szöveg lép.
(4)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 89. § (3) bekezdésében az „a
tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben” szövegrészek helyébe az „a nemzeti köznevelés
tankönyvellátásáról szóló törvényben” szöveg lép.
9.	§ (1) Hatályát veszti a Tpr. .
(2)	Hatályát veszti a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló
2012.	évi CXXV. törvény.
(3)	Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. § (5) bekezdése.
7
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) kihirdetését
követően a köznevelés minden részterülete szabályozásra, valamint a működtetés megújításra
került, figyelemmel az állami felelősségvállalás megnövelt szerepére és arra a jogalkotói szándékra,
hogy minden gyermek, tanuló számára az ország bármely települése vonatkozásában elsősorban az
államnak kell a lehető legmagasabb szintű köznevelési feladatellátást megszerveznie. A Kormány
és a Magyar Országgyűlés szándéka szerint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében
minden, a nemzeti köznevelést érintő szabályozási területen törekedni kell arra, hogy a szabad piaci
mechanizmusokra és a nem állami, hanem piaci szereplők bevonására épülő közszolgáltatások
funkciózavarai ne okozhassanak ellátási nehézségeket, amelyek hátrányos helyzetbe hozhatnak
bármely tanulót, nevelési-oktatási intézményt, amelynek következtében a Nemzeti alaptantervben
meghatározott minimális tudástartalmak, követelmények így nem tudnak megvalósulni.
A nemzeti köznevelési rendszerben a Nemzeti alaptanterv és a különböző kerettantervek révén a
tanulók részére államilag meghatározott és elvárt tudás elmélyítését támogató tankönyvek
előállítását és forgalmazását is alapvetően piaci mechanizmusok határozzák meg, ezzel
befolyásolva azt is, hogy milyen az iskolák tankönyvválasztása, ezáltal meghatározva azt is, hogy
egy adott iskola adott tanulója melyik piaci alapon működő kiadó melyik tankönyvéből tanul. A
köznevelés tankönyvellátásának sajátossága, hogy a pedagógus különböző szakmai és piaci hatások
eredőjeként választ tankönyvet az általa oktatott tanulóknak. Olyan tankönyveket, amelyeket piaci
mechanizmusok keretei között állít elő valamely - jelenleg több mint száz - kiadó, és az országos
tankönyv-előállítás folyamatában a kiadói marketing-mechanizmusok széles tárháza befolyásolja az
iskolák majdani tankönyvválasztását. A jelenleg hatályos szabályozást tartalmazó tankönyvpiac
rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény nem az állami felelősségvállalás és az állami közfeladat
ellátás elveire építkezik, hanem arra, hogy lehetővé tegye, hogy a különböző piaci szereplők,
gazdálkodó szervezetek - jogi keretek között - szabad piaci mechanizmusokkal is élve minél
nagyobb példányszámot szállítsanak a köznevelés részét képező iskolákba, ezáltal is törekedve a
minél magasabb profit megszerzésére. Nem vitatható az a tény, hogy a kiadók saját befektetéseikkel
fejlesztették ki az általuk előállított tankönyveket, és eközben igyekeztek megfelelni a mindenkori
kormányzati elvárásoknak, a változó szabályozásnak és a magas minőségi kritériumoknak.
Hangsúlyozni szükséges a törvényi szabályozás adta piaci viszonyokat, amelyek lehetővé teszik azt
is, hogy adott esetben, ha valamely kiadó nem teljesíti vállalásait, a tanulók nem jutnak hozzá a
megrendelt tankönyvhöz és az állami tantervek által meghatározott garantált tudáshoz.
Mindezek alapján szükségessé vált, hogy az állam a jelenlegi köznevelési tankönyvpiaci
szabályozási keretek helyett új szabályozási kereteket alkosson. Olyan szabályrendszert, olyan új
törvényt, amely a piaci mechanizmusok és a tankönyvkiadók egymással történő versengése helyett
megteremti az állam felelősségét, azt az állami garanciát, amely alapján az állam saját állami
tankönyvkiadóval, kísérleti tankönyvfejlesztésével is biztosítja a jövőben a tankönyveket az
iskoláknak, de nem kizárva ebből azt sem, hogy ahol indokolt, fenntartsa a nem állami tulajdonban
álló kiadók tankönyvfejlesztésbe való bevonásának lehetőségét.
A benyújtott törvényjavaslat új alapokra helyezi a köznevelési tankönyvfejlesztés, - előállítás
egészét, állami felelősségként értelmezi a tankönyvek előállítását, rendelkezik a Kormány által
rendeletben kijelölésre kerülő állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szervről,a
tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a Kormány által rendeletben kijelölt testületről, amely a
legmagasabb állami garancia lesz majd a tankönyvek magas minőségére.
8
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Rendelkezik a törvény hatályáról, meghatározza, hogy mely köznevelési intézménytípusokra, mely
természetes és jogi személyekre terjed ki a törvény hatálya.
Nevesíti, hogy a köznevelés tankönyvellátása állami közérdekű feladat, amelynek működtetésért az
oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a felelős. A köznevelés országos
tankönyvellátását a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a Kormány által rendeletben kijelölt testület
közreműködésével az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv (továbbiakban: szerv)
látja el. Az szerv ellátási felelőssége mellett kell megszervezni. Lehetőség nyílik arra is, hogy a
miniszter úgynevezett kísérleti tankönyvfejlesztés keretében fejlesszen ki új tankönyveket, amelyek
nyomdai előállítása az szerv közreműködésével történne. Erre az utóbbi eljárásra jelenleg is adott a
lehetőség, ugyanakkor törvényi szintre emelése indokolt, figyelemmel arra, hogy az új tankönyvek
fejlesztését és az iskolák részére történő biztosítását így lehet garantálni. A törvényjavaslat is
tartalmazza a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.)
jelenleg hatályos azon rendelkezését, amely szerint a miniszter tankönyvfejlesztési pályázatot is
kiírhat nem állami tankönyvkiadók részére annak érdekében, hogy olyan tankönyvi
hiányterületeken, ahol az állam adott évben fennálló lehetőségei alapján nem fejleszt még
tankönyvet, és így más kiadók fejlesztései is bekerülhetnek a köznevelés tankönyvellátásába.
Meghatározza a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a Kormány által rendeletben kijelölt testület
közreműködői szerepét.
A 2. §-hoz
A rendelkezések meghatározzák a szerv alapfeladataival kapcsolatos olyan főbb szabályokat,
amelyek szabályozása törvényi szinten indokolt. Garanciális szabályokat határoz meg a
könyvtárellátó működésével, alapfeladataival kapcsolatban. Pontosabb szövegezéssel átülteti az új
törvénybe a Tpr.-be már beépített szabályozási elveket, meghatározza, hogy a köznevelési
tankönyvek terjesztését az állam a könyvtárellátón keresztül látja el. A törvényjavaslat megteremti
annak a lehetőségét is, hogy a könyvtárellátó az országos tankönyvterjesztésbe bevonjon más
teljesítési segédet is, amennyiben az indokolt. .
A 3. §-hoz
Meghatározza a tankönyvvé nyilvánítási, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás lépéseit, a
tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás folyamatát, az abban közreműködőket
nevesíti. Meghatározza, kik nyújthatnak be a jövőben tankönyvvé továbbá pedagógus-kézikönyvvé
nyilvánítás iránti kérelmet. Rendelkezik arról, hogy főszabály szerint az iskolai oktatás adott
évfolyamához csak a tankönyvjegyzéken szereplő legfeljebb kettő tankönyv közül lehet rendelni.
Rendelkezik arról, hogy a miniszter nyilvános pályázatot is hirdethet abból a célból, hogy a
köznevelés tankönyvellátását segítse, bevonva a kiadással üzletszerűen foglalkozó kiadókat. Fontos
garanciális szabályként beépítésre kerül az az új elem, ami a fenntartó egyetértéséhez köti az iskola
tankönyvválasztását. Ezzel garantálható, hogy az iskola, továbbá a fenntartója között az állami
támogatás igénylése és felhasználása vonatkozásában együttműködés és közös felelősségvállalás
jöhessen létre. A fenntartó mint az iskola működésének finanszírozója jogot kap arra, hogy segítsen
költségvetési szempontból optimalizálni az iskola tankönyv választását. Az új rendszer fenntartása
9
érdekében pontosításra kerül a személyes adatok köre, az adatkezelés és adattovábbítás
szabályrendszere.
A 4. §-hoz
A nemzeti köznevelés rendszerében az Nkt. alapján az állam ingyenesen biztosítja a tanulók
tankönyvekkel történő ellátását 2013. szeptember 1-jétől kezdve felmenő rendszerben az elsőtől a
nyolcadik évfolyamig. Az alanyi jogon ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulók körén túl a
felsőbb évfolyamokon az érintett tanulók között nagyon sok az olyan, aki hátrányos helyzetű,
tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
illetve három vagy több gyermeket nevelő családban él, vagy rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben részesül, amely tanulói kör számára e törvény határozza meg a biztosítható
kedvezmények mértékét. Ezen tanulók számára az állam jelenleg is garantálja az ingyenes
tankönyvellátást, és ezt a jövőben is fenn kell tartani annak érdekében, hogy a társadalmilag
hátrányos helyzetűek állami támogatása megvalósuljon, és ezáltal a társadalmi leszakadásukat az
állam megakadályozza.
Az 5. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezések meghatározzák azokat a részterületeket, amelyekre vonatkozóan a
kormánynak, valamint az oktatásért, továbbá a szakképzésért felelős miniszternek
részletszabályokat kell alkotnia.
A 6. §-hoz
Rendelkezik az új törvény hatálybalépéséről. Az új szabályok hatálybalépésének időpontja 2014.
január 1., ezzel jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és megvalósul
az állam teljeskörű felelősségére épülő állami közfeladatként megszervezésre kerülő köznevelési
tankönyvfejlesztés és -ellátás.
A 7. §-hoz
Rendelkezik azokról az átmeneti szabályokról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy mindaddig, amíg
az szerv nem tudja biztosítani az összes új tankönyvet, a többi kiadó pályázati úton
bekapcsolódhasson a tankönyvellátás országos rendszerébe.
Rendelkezni kell a jelenleg hatályos jogszabályok alapján megkezdett tankönyvvé nyilvánítási
eljárásokról, valamint a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének megszüntetéséről.
A 8-9. §-hoz
Az új törvény hatálybalépésével szükségessé váló módosító rendelkezéseket tartalmazza.
Rendelkezik a Tpr. és más jogszabály, illetve jogszabályhely hatályon kívül helyezéséről.
10