﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13478. számú
törvényjavaslat
a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. december

2014. évi ... törvény
a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
A törvény hatálya
1.	§
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed
a)	a Magyarország területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kollektív befektetési forma
és befektetési alapkezelő létrehozatalára, működésére és felügyeletére,
b)	a Magyarország területén végzett befektetési alapkezelési tevékenységre,
c)	a Magyarország területén székhellyel rendelkező ÁEKBV-alapkezelő EGT-államban
létrehozott fióktelepe által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére, valamint határon
átnyúló szolgáltatás nyújtására,
d)	a Magyarország területén székhellyel rendelkező ABAK EGT-államban létrehozott fióktelepe
által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére, valamint határon átnyúló szolgáltatás
nyújtására,
e)	Magyarország területén nem uniós ABAK által végzett befektetési alapkezelési tevékenységre,
f)	a befektetési jegy és az egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarország területén, valamint
ÁÉKBV-alapkezelő, illetve ABAK által EGT-államban történő forgalomba hozatalára,
forgalmazására,
g)	a Magyarországon letelepedett jogi képviselő e törvény szerinti tevékenységére,
h)	a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre.
2.	§
(1)	E törvény hatálya nem terjed ki
a)	a holdingtársaságra;
b)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény vagyonkezelésének ellátásával megbízott szervezetre, amennyiben ABA kezelésével
nem foglalkozik;
c)	az Európai Központi Bankra, az Európai Beruházási Bankra, az európai fejlesztésfinanszírozási
intézményekre, a bilaterális fejlesztési bankokra, a Világbankra, a Nemzetközi Valutaalapra,
valamint olyan nemzetközi intézményekre és szervezetekre, amelyek ABA kezelésével
foglalkoznak, de az általuk kezelt ABA-k közérdekűek;
d)	a Magyar Nemzeti Bankra kivéve, amikor a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével
kapcsolatos feladatkörében jár el;
e)	a társadalombiztosítási rendszer és a nyugdíjrendszer finanszírozására szolgáló alapok
kezelését végző szervezetekre és intézményekre;
f)	a munkavállalói részvételi programokra és a munkavállalói megtakarítási programokra;
1
g)	a különleges célú gazdasági egységre.
(2)	E törvény ABAK-ra előírt rendelkezései a 33. §, a 35. § (1), és (3)-(5) bekezdése, valamint a
36.	§ kivételével alkalmazandók abban az esetben is, ha
a)	az ABAK közvetlenül vagy közvetve egy - az ABAK-kal közös irányítás vagy ellenőrzés alatt
álló - társaságon keresztül, vagy érdemi közvetlen vagy közvetett részesedés útján kizárólag olyan
ABA-kat kezel, amely ABA-kban kezelt eszközök értéke
aa)	nem haladja meg összesen a 100 millió euró küszöbértéket (beleértve a tőkeáttétel útján
létrejött eszközöket is), vagy
ab)	nem haladja meg összesen az 500 millió euró küszöbértéket, amennyiben az AB A portfoliói
olyan ABA-kból állnak, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak, és amelyek esetében az egyes
ABA-kba történő eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók
visszaváltási jogok, és
b)	az ABAK nem döntött úgy, hogy e törvény egészének aláveti magát.
(3)	A (3) bekezdés szerinti ABAK-ra előírt rendelkezéseket az Európai Parlament és Tanács
2013. április 17-i az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendeletének figyelembe
vételével kell alkalmazni abban az esetben, ha az ABAK e rendelet értelmében EuVECA
megnevezést használó alapokat kezel és forgalmaz.
(4)	A (3) bekezdés szerinti ABAK-ra előírt rendelkezéseket az Európai Parlament és Tanács
2013. április 17-i az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendeletének
figyelembe vételével kell alkalmazni abban az esetben, ha az ABAK e rendelet értelmében ESZVA
megnevezést használó alapokat kezel és forgalmaz.
(5)	A (3) bekezdés szerinti, e törvény rendelkezései alól részleges felmentést élvező ABAK a (3)
bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában említett küszöbérték kiszámítása során és a küszöbértéknek
való megfeleléssel kapcsolatban az ABAK-rendelet 2-5. cikkének megfelelően jár el.
II.	Fejezet
Értelmező rendelkezések
3. §
A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.
4. §
(1)	E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:
1.	ABA: alternatív befektetési alap, azaz ÁEKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a
részalapokat is beleértve;
2.	ABAK: alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy
több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő;
3.	ABA letelepedése szerinti tagállam:
a)	az az EGT-állam, amelyben az ABA engedéllyel rendelkezik, vagy be van jegyezve a hatályos
nemzeti jog szerint, illetve több engedély vagy bejegyzés esetén az az EGT-állam, amelyben az
ABA első alkalommal kapott engedélyt, vagy amelyben első alkalommal jegyezték be, vagy
b)	ha az ABA-t egyik EGT-államban sem engedélyezték vagy jegyezték be, az az EGT-állam,
amelyben az ABA székhelye vagy főirodája található;
4.	ABAK fogadó tagállama:
a)	az az ABAK letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós
ABAK uniós ABA-t kezel;
2
b)	az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK egy
uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza;
c)	az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGTállam, amelyben egy uniós ABAK egy
nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza;
d)	az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző referencia-tagállam, amelyben egy nem uniós
ABAK uniós ABA-t kezel;
e)	az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző referencia-tagállam, amelyben egy nem uniós
ABAK egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza; vagy
f)	az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző referencia-tagállam, amelyben egy nem uniós
ABAK egy nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza;
5.	ABAK-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az
alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az
1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról;
6.	ABAK-rendelet: a Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló
rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános
működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő
kiegészítéséről;
7.	ABAK letelepedése szerinti tagállam: az az EGT-állam, amelyben az ABAK létesítő okirat
szerinti székhelye található, illetve a nem uniós ABAK esetében a referencia-tagállam;
8.	ÁÉKBV:
a)	olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló
kormányrendelet ÁEKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy
b)	olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv
szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre;
9.	ÁÉKBV-alapkezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő
befektetési alapkezelő;
10.	ÁÉKBV fogadó tagállama: az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamától eltérő EGT-állam,
amelyben az ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazzák;
11.	ÁÉKBV-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve
az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV)
vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
12.	AÉKBVszékhely szerinti tagállama: az az EGT-állam, amelyben az ÁÉKBV-t engedélyezték;
13.	anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző
befolyást gyakorol;
14.	áru: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
15.	átruházható értékpapír: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
16.	betét: betétszerződés vagy fizetési számlaszerződés alapján hitelintézetnél elhelyezett
pénzösszeg;
17.	befektetési alap: e törvényben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési
forma;
18.	befektetési alapkezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési
tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó
feladatok ellátása;
19.	befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel
rendelkező ABAK, illetve ÁÉKBV-alapkezelő;
20.	befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap indulásakor a befektetési jegyek névértékének
és darabszámának szorzatával megegyező tőke, amely az alap működése során a befektetési alap
nettó eszközértékével azonos;
3
21.	befektetési jegy: az e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap
mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési
alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható
értékpapír;
22.	befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység;
23.	befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben ilyenként meghatározott szervezet;
24.	befektető: a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa;
25.	cél-ABA: bármely olyan ABA, amelybe egy gyűjtő-ABA a rá vonatkozó definícióban
meghatározottak szerint befektet, vagy amelyben kitettséggel rendelkezik;
26.	cél-AEKBV: olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely legalább egy gyűjtő-
ÁEKBV befektetővel rendelkezik, míg ő maga nem gyűjtő-ÁÉKBV és nem rendelkezik a gyűjtő-
ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjaival;
27.	dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul,
tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke;
28.	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam;
29.	ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
30.	ESZVA: minősített kockázatitőke-alap;
31.	EuVECA: minősített szociális vállalkozási alap;
32.	érintett személy:
a)	ÁÉKBV-alapkezelő ügyvezetője, részvényese,
b ÁEKBV-alapkezelő olyan alkalmazottja, illetve bármely olyan természetes személy, aki
tevékenységét az ÁÉKBV-alapkezelő érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz az ÁÉKBV-
alapkezelő által végzett befektetési alapkezelésben, vagy
c)	bármely olyan természetes személy, aki harmadik fél részére szóló, ÁÉKBV- alapkezelő által
nyújtandó befektetési alapkezelési szolgáltatásra vonatkozó kiszervezésre irányuló szerződés
alapján közvetlenül részt vesz a befektetési alapkezelés szolgáltatásának nyújtásában;
33.	értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
34.	értékpapírtitok: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
35.	felosztott hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési
szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után fizet;
36.	Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró
Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB);
37.	felügyeleti hatóság:
a)	a Felügyelet, illetve
b)	a külföldi befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, letétkezelő, vagy tőkepiacokon
szolgáltatást nyújtó, prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó személy vagy szervezet tevékenységi
felügyeletét ellátó külföldi szervezet;
38.	fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet;
39.	foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: az Fnyt.-ben meghatározott intézmény;
40.	folyamatos forgalmazás: a nyílt végű kollektív befektetési forma kollektív befektetési
értékpapírjának folyamatos értékesítése és visszaváltása a kollektív befektetési forma futamideje
alatt;
41.	forgalmazás: valamely befektetési alapkezelő kezdeményezésére vagy annak nevében
valamely, az adott befektetési alapkezelő kezelésében lévő kollektív befektetési forma kollektív
befektetési értékpapírjaira vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Európai Unióban
lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy azok ilyen befektetőkhöz történő
kihelyezése;
4
42.	forgalmazás-elszámolási nap: az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték
alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják,
meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket;
43.	forgalmazás-teljesítési nap: az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások
ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják;
44.	forgalmazó: a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő, a Tpt.
23.	§ (1) bekezdésében meghatározott szervezet;
45.	forgalomba hozatal: a kollektív befektetési értékpapír keletkeztetése és az első tulajdonosnak
történő átadása;
46.	főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi
döntéshozatal történik;
47.	gyűjtő-ABA: olyan ABA, amely
a)	eszközeinek legalább 85%-át egy másik ABA (cél-ABA) kollektív befektetési értékpapírjaiba
fekteti,
b)	eszközeinek legalább 85%-át egy vagy több olyan cél-ABA-ba fekteti, amelyek azonos
befektetési politikával rendelkeznek, vagy
c)	eszközeinek legalább 85%-os kitettsége van egy cél-ABA-ban;
48.	gyűjtő-AÉKBV: olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely saját tőkéjének
legalább 85 %-át másik ÁEKBV vagy annak részalapja - cél-ÁEKBV - kollektív befektetési
értékpapírjaiba fekteti;
49.	harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak;
50.	hitel: a hitelszerződés, illetve az ez alapján kötött kölcsönszerződés, valamint a halasztott
pénzügyi teljesítés, ide nem értve a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott
pénzügyi teljesítést;
51.	holdingtársaság: egy vagy több társaságban részesedéssel rendelkező olyan gazdasági
társaság, amelynek gazdasági célja egy üzleti stratégia vagy stratégiák leányvállalatain, kapcsolt
vállalkozásain vagy részvételén keresztül történő végrehajtása hosszú távú értékük növelése
céljából, és
a)	amely saját számlára működik és részvényeit az Európai Unió valamely szabályozott piacára
bevezették, vagy
b)	amelyet az éves jelentésében vagy más hivatalos dokumentumban bizonyítottak szerint nem
azzal a fő céllal hoztak létre, hogy a befektetőknek a leányvállalatok vagy kapcsolt vállalkozások
eladása révén hozzon hozamot;
52.	hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom;
53.	induló tőke: a vállalkozás alapításkori jegyzett tőkéjének, a tőketartalékának és az
eredménytartalékának összege;
52. járulékos vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
54.	jogi képviselő: az a természetes személy, akinek lakóhelye az Európai Unióban van, illetve az
a jogi személy, amelynek székhelye az Európai Unióban van, és akit vagy amelyet egy nem uniós
ABAK jelölt ki arra, hogy a hatóságok, ügyfelek, szervezetek és nem uniós ABAK üzletfelei felé az
Európai Unióban a nevében eljárjon ezen törvény szerinti kötelezettségei tekintetében;
55.	kereskedelmi kommunikáció: a tájékoztató, a kezelési szabályzat, a kiemelt befektetői
információ és a hirdetmény kivételével minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kollektív
befektetési értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggésbe hozható,
reklámban vagy egyéb módon közölt információ;
56.	kibocsátó: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
57.	kibocsátási program: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
58.	kiemelt befektetői információ: az ÁÉKBV-ről és az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési
alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid
dokumentum;
5
59.	kockázati tőkealap: olyan zártvégű ABA, melyet vállalkozás-fejlesztés finanszírozásának
céljából hoztak létre és befektetési politikája szerint az összesített tőke-hozzájárulása és a le nem
hívott tőkéje legalább 70 %-át a vállalati fejlődés kezdeti szakaszában lévő kisvállalkozásokba
fekteti, amelynek kollektív befektetési értékpapírjait zártkörűen kizárólag szakmai befektetők
részére hozzák forgalomba, és amely nem tőkeáttétellel finanszírozott;
60.	kockázati tőkealap-kezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként kizárólag kockázati
tőkealapot kezelő ABAK;
61.	kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott
értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési
formában való részvételt tanúsító egyéb okirat;
62.	kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt
tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a
befektetők javára (ÁÉKBV, ABA);
63.	kollektív portfóliókezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési
tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó
feladatok ellátása;
64.	különleges célú gazdasági egység: a Hpt-ben meghatározott fogalom;
65.	lakossági befektető: nem szakmai befektetőnek minősülő befektető;
66.	leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás
ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat
leányvállalatának kell tekinteni;
67.	letelepedett:
a)	ABAK esetén létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik;
b)	ABA esetén engedéllyel rendelkezik vagy itt bejegyzett, amennyiben sem engedéllyel nem
rendelkezik, sem pedig bejegyezve nincs az adott helyen, kezelési szabályzat szerinti székhellyel
rendelkezik;
c)	letétkezelő esetén létesítő okirat szerinti székhellyel vagy fiókteleppel rendelkezik;
d)	jogi személyiséggel rendelkező jogi képviselő esetén, létesítő okirat szerinti székhellyel vagy
fiókteleppel rendelkezik;
e)	természetes személy jogi képviselő esetén, aki lakóhellyel rendelkezik;
68.	letétkezelő:
a)	az ÁÉKBV vonatkozásában:
aa)	a Bszt. 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó
engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet,
ab)	olyan vállalkozás, amely az ÁÉKBV-irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más
EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni,
b)	az ABA vonatkozásában:
ba)	magyarországi székhelyű hitelintézet illetve az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetek
és a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a
2006/48/EK és a 2006/49 /EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/36/EU irányelv
EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, EGT-államban székhellyel
rendelkező hitelintézet,
bb)	a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra
vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás, illetve az
Európai Parlament és a Tanács a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK
tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a
93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/39/EK irányelv EGT-állam
jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, EGT-államban székhellyel rendelkező
befektetési vállalkozás, amely az irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontjával összhangban
meghatározott szolgáltatás nyújtására jogosult; vagy
6
bc)	egyéb intézmény, amelyre prudenciális szabályozás vonatkozik, és folyamatos felügyelet alatt
áll, továbbá amely 2011. július 21-én az ÁÉKBV-irányelv 23. cikke (3) bekezdésének tagállami
jogrendszerbe történő átvétele alapján letétkezelési tevékenység folytatására jogosult;
69.	likvid eszköz: a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem
korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező
állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem
korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű,
nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;
70.	magántőkealap: olyan zártvégű ABA, melyet vállalatok, vállalatrészek felvásárlása
finanszírozásának céljából hoztak létre, kollektív befektetési értékpapírjait zártkörűen kizárólag
szakmai befektetők részére hozzák forgalomba, és mely nem tőkeáttétellel finanszírozott, valamint
az eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok;
71.	magántőkealap-kezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként kizárólag magántőkealapot
kezelő ABAK;
72.	másodlagos értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
73.	miniszter: a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter;
74.	minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium;
75.	minősített befolyás: egy befektetési alapkezelővel létrejött olyan közvetett és közvetlen
kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
a)	befektetési alapkezelőben fennálló tagirészesedésének mértéke vagy az általa gyakorolható
szavazati jog aránya legalább 10 %,
b)	a befektetési alapkezelő döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak
legalább 20 %-át kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c)	létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a befektetési alapkezelő
működésére;
76.	munkavállalók képviselői: az Mt.-ben, illetve az Európai Parlament és a Tanács az Európai
Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének
létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelve 2. cikke e) pontjának más EGT-állam jogrendszerébe
történő átvétele alapján meghatározott munkavállalói képviselő;
77.	működési tanúsítvány: a felügyeleti hatóság által kiállított tanúsítvány arról, hogy a
befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedélye
megfelel-e az ÁEKBV-irányelvnek a befektetési alapkezelő székhely szerinti tagállama
jogrendszerébe történő átvétele alapján elfogadott rendelkezéseknek, valamint engedélyének
esetleges korlátozása az általa kezelhető alapok tekintetében;
78.	nettó eszközérték: a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív
időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - csökkentve az azt
terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;
79.	nyereségrészesedés: az ABA nyereségének egy része, amelyet az ABAK részére különítenek
el díjazásként az ABA kezeléséért, és amelybe nem tartozik bele az ABA nyereségének azon része,
amelyet az ABAK részére különítettek el, mint az ABAK AB A-ba való befektetésének a hozadékát;
80.	nyilvános árjegyzés: arra jogosult szervezet (árjegyző) által pénzügyi eszközre vonatkozóan
folyamatosan közzétett vételi és eladási kötelezettségvállalás az árjegyző által meghatározott
árakon;
81.	pénzpiaci eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
82.	pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
83.	portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység;
84.	prime bróker: olyan hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy prudenciális szabályozás és
folyamatos felügyelet alá tartozó más vállalkozás, amely szerződő félként szolgáltatást kínál a
szakmai befektetők számára elsősorban pénzügyi eszközökre vonatkozó ügyletek finanszírozása
vagy végrehajtása érdekében, és amely más szolgáltatásokat is nyújthat, például a Tpt. szerinti
7
elszámolást és teljesítést, valamint letéti őrzést, letétkezelést, értékpapír-kölcsönzést, igényekre
szabott technológia- és működéstámogatási szolgáltatásokat;
85.	referencia-tagállam: az az EGT-állam, amelynek felügyeleti hatóságai jogosultak nem uniós
ABAK engedélyezési eljárása és felügyelete tekintetében eljárni;
86.	részesedési viszony: valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20 %-ának vagy ennél
nagyobb részének közvetlenül vagy közvetetten való tulajdonlása;
87.	saját tőke: az Sztv.-ben meghatározott fogalom;
88.	szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
89.	szakmai befektető: olyan befektető, aki
a)	a Bszt. szerint szakmai ügyfélnek minősül vagy kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető
vagy
b)	legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékű kollektív befektetési értékpapírba történő
befektetésre vállal kötelezettséget;
90.	származtatott ügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
91.	szavatoló tőke: az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetekre és a befektetési
vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról
szóló 575/2013/EU rendeletében (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) meghatározott fogalom;
92.	szoros kapcsolat:
a)	két vagy több természetes vagy jogi személy között fennálló, ellenőrző befolyásnak vagy
részesedési viszonynak minősülő kapcsolat, azzal, hogy ha egy személy olyan személlyel áll
ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy
harmadik személyre, akkor e harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros kapcsolatban
állónak kell tekinteni, illetve
b)	két vagy több személy között fennálló kapcsolat, amennyiben ezen személyek ugyanazon
személyek ellenőrző befolyása alatt állnak;
93.	tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a befektető számára lehetővé teszi a neki címzett
adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan
formában és tartalommal történő megjelenítését;
94.	tőkeáttétel: minden olyan módszer, amellyel az ABAK növeli a kezelésében lévő ABA
kitettségét (készpénz vagy értékpapír kölcsönvétele, származtatott pozíciókba ágyazott vagy más
áttétel útján). Az ABA tőkeáttételét az ABAK-rendelet 6-11. cikkének megfelelően kell
kiszámítani;
95.	tőkenövekmény: az egy jegyre jutó nettó eszközérték és a befektetési jegy névértéke közötti
különbség, amennyiben az pozitív;
96.	tőzsdén nem jegyzett társaság: olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye az
Európai Unióban van, és nincs bevezetve a Tpt. által meghatározott szabályozott piacra;
97.	uniós ABA :
a)	bármely ABA, amely egy EGT-államban engedéllyel rendelkezik, vagy amelyet egy EGT-
államban bejegyeztek; vagy
b)	bármely ABA, amely egy EGT-államban sem rendelkezik engedéllyel vagy egy EGT-államban
sem jegyezték be, de székhelye vagy főirodája egy EGT-államban található;
98.	uniós ABAK: bármely olyan ABAK, amely létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik egy
EGT-államban;
99.	ügyfél: aki e törvény alapján a befektetési alapkezelőtől szolgáltatást vesz igénybe, ide nem
értve a befektetőt;
100.	ügyvezető: a befektetési alapkezelő vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a
befektetési alapkezelő irányításában résztvevő olyan további személy, akit a befektetési alapkezelő
létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg;
101.	üzleti titok: a Ptk.-ban meghatározott fogalom;
8
102.	vezető állású személy: az ügyvezető, az igazgatóság elnöke, tagja és a felügyelőbizottság
elnöke, tagja, a fióktelep vezetésére kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, valamint
minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat
ilyenként határoz meg.
(2)	E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában a
„tagállam” kifejezés alatt az az Európai Unió tagállamán kívül az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes más államot is érteni kell.
MÁSODIK RÉSZ
ALAPKEZELŐRE, LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
III.	Fejezet
Alapkezelőkre vonatkozó általános szabályok
1.	A befektetési alapkezelő által végezhető tevékenységek
5.	§
A befektetési alapkezelő kollektív portfóliókezelési tevékenységének végzése előzetes hatósági
engedélyhez kötött, amelyet a Felügyelet ad ki. A 6. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 7. § (1)
bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására - amennyiben e törvény másképp
nem rendelkezik - kizárólag befektetési alapkezelő kaphat engedélyt.
6.	§
(1)	Az ÁÉKBV-alapkezelő az 5. § szerinti hatósági engedély birtokában az alábbi
tevékenységeket végezheti:
a)	befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és
eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása);
b)	a kollektív portfoliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív feladatok részben vagy egészben
történő ellátása:
ba)	könyvviteli és jogi feladatok ellátása,
bb)	információszolgáltatás befektetők részére,
bc)	eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése,
bd)	jogszerű magatartás ellenőrzése,
be)	a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,
bf)	hozamfizetés,
bg)	az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és
folyamatos forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok,
bh)	a megkötött ügyletek teljesítése, a bizonylatok megküldését is ideértve,
bi)	nyilvántartások vezetése;
c)	az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és
folyamatos forgalmazása.
(2)	Az ÁÉKBV-alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett kizárólag az alábbi
tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében, az a)-c) pontokban
9
meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és
figyelemmel a (4) bekezdésre:
a)	portfóliókezelés,
b)	befektetési tanácsadás,
c)	kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése és az ezzel kapcsolatos
adminisztratív szolgáltatások, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla
vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését
is magában foglalja.
(3)	Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére
köteles. Az ÁÉKBV-alapkezelő önmagában a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek
végzésére, az (1 ) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül
nem kaphat engedélyt, míg a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére
vonatkozó engedélyt kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére
jogosító engedély birtokában kaphat. Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti, ebben az esetben nem köteles a (2)
bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok ellátására.
(4)	Az ÁÉKBV-alapkezelő az 5. §-ban meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet -
részére történő kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül - belföldi és
külföldi befektetési alapkezelő részére is végezheti. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a
Felügyeletnek be kell jelenteni.
(5)	A (2) bekezdésben szereplő tevékenységek végzése esetén a Bszt. adott tevékenységre
vonatkozó rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell.
7. §
(1)	Az ABAK-nak az 5. § szerinti hatósági engedély birtokában legalább az alábbi
tevékenységeket kell végeznie:
a)	befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és
eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása);
b)	kockázatkezelés.
(2)	Az ABAK az ABA kezelése során az alábbi tevékenységeket végezheti:
a)	adminisztratív feladatok:
aa)	könyvviteli és jogi feladatok ellátása,
ab)	információszolgáltatás befektetők részére,
ac)	eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése,
ad)	jogszerű magatartás ellenőrzése,
ae)	a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,
af)	hozamfizetés,
ag)	az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és
forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok,
ah)	a megkötött ügyletek teljesítése, a bizonylatok megküldését is ideértve,
ai)	nyilvántartások vezetése;
b)	az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és forgalmazása;
c)	az ABA eszközeihez kapcsolódó tevékenységek: az ABAK bizalmi feladatainak ellátásához
szükséges szolgáltatások, a létesítmények kezelése, az ingatlankezelői tevékenységek,
vállalkozások számára a tőkeszerkezettel, ipari stratégiával és ezekhez kapcsolódó ügyekkel
kapcsolatos tanácsadás, az összeolvadásokkal és vállalkozások megvásárlásával kapcsolatos
tanácsadás és szolgáltatások, valamint az ABA és mindazon vállalatok és egyéb eszközök
kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyekben az adott ABA befektetéssel rendelkezik.
10
(3)	Az ABAK az (1) és (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek, valamint - külön engedély
birtokában végzett - ÁEKBV részére folytatott alapkezelés mellett kizárólag az alábbi
tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében; az a)-d) pontokban
meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és
figyelemmel a (4) bekezdésre:
a)	portfoliókezelés, ideértve a foglalkoztató nyugdíjszolgáltató intézmény portfoliójának
kezelését,
b)	befektetési tanácsadás,
c)	kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése és az ezzel kapcsolatos
adminisztratív szolgáltatások, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla
vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését
is magában foglalja,
d)	pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása.
(4)	Az ABAK az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mindkét tevékenység végzésére
köteles. Az ABAK önmagában a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére, az
(1 ) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat
engedélyt, míg a (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó
engedélyt kizárólag a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító
engedély birtokában kaphat. Az ABAK a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet
közvetítőként is végezheti, ebben az esetben nem köteles a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott
feladatok ellátására.
(5)	Az ABAK az 5. §-ban meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet - részére
történő kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül - belföldi és külföldi
ABAK részére is végezheti. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell
jelenteni.
(6)	A (3) bekezdésben szereplő tevékenységek végzése esetén a Bszt. adott tevékenységre
vonatkozó rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell.
2.	ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó engedélyezési feltételek
8.	§
(1)	A kérelmező a 6. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély
iránti kérelemhez mellékeli
a)	az ÁEKBV-alapkezelő létesítő okiratát, a végezni kívánt tevékenység megnevezését, működési
tervét, amely a szervezeti felépítését, valamint a 2. melléklet szerinti működési szabályzatát
tartalmazza;
b)	az 16. § (1) bekezdésben meghatározott mértékű induló tőke befizetését igazoló
dokumentumot, valamint az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg törvényes eredetének
igazolását;
c)	amennyiben az alapkezelő származtatott ügyleteket is köt, a kapcsolódó kockázatok kezelésére
szolgáló kockázatkezelési szabályzatát;
d)	a tárgyi, szervezeti és - a büntetlen előéletre vonatkozó előírásokon kívüli - személyi
feltételeknek való megfelelés igazolására vonatkozó okiratokat;
e)	az alapkezelő olyan közvetlen vagy közvetett tagi részesedéssel rendelkező személyeinek
bemutatását, akik, vagy amelyek minősített befolyással rendelkeznek az alapkezelőben;
f)	a 9. §-ban foglaltak fennállásáról vagy azok hiányáról szóló nyilatkozatot;
g)	amennyiben az alapkezelő a Bszt. hatálya alá tartozó tevékenységet is végez, arra vonatkozó
belső szabályzatát, amely biztosítja a több megbízó, illetve kollektív befektetési forma részére,
11
különböző befektetési elvek alapján való portfóliókezelés illetve befektetési alapkezelés miatti
lehetséges érdekellentétek kiküszöbölését; valamint
h)	a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy az alapkezelő informatikai rendszere
alkalmas a 29. §-ban és a 30. §-ban meghatározott követelmények teljesítésére.
(2)	Az ÁÉKBV-alapkezelőnek tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a
jogszabályok előírásainak és a Felügyelet felhívására köteles igazolni, hogy megfelel az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott működési feltételnek is.
(3)	Az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenységi engedély kézhezvételét
követően kezdheti meg tevékenységét.
9.	§
A Felügyelet az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító
engedélyének megadásához előzetesen kikéri más EGT-állam felügyeleti hatóságának véleményét,
ha az alapítani kívánt alapkezelő
a)	más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési
alapkezelő, biztosító, kollektív befektetési forma leányvállalata,
b)	más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési
alapkezelő, biztosító, kollektív befektetési forma anyavállalatának leányvállalata,
c)	ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy részvényese más EGT-
államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, befektetési
alapkezelőben, biztosítóban, kollektív befektetési formában ellenőrző befolyással rendelkezik.
3.	Az engedélykérelem elutasításának esetei ÁÉKBV-alapkezelő esetén
10.	§
(1)	A Felügyelet az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító
engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező
a)	az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt
feltételeknek nem felel meg,
b)	az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta,
c)	megtévesztő vagy valótlan adatot közölt, vagy
d)	olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek lakóhelye vagy
székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak
kikényszerítése akadályozza a befektetési alapkezelő feletti hatékony és eredményes felügyeletet.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzéséhez a Felügyelet által
szükségesnek ítélt információkat a kérelmezőnek a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania.
(3)	A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján a felügyeleti hatóságok kölcsönös
elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési
megállapodásban részes szervek megnevezését és a székhelyük szerinti országok listáját.
4.	Az ABAK-ra vonatkozó engedélyezési feltételek
11.	§
(1)	A kérelmező a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti
kérelemhez mellékeli
12
a)	az ABAK létesítő okiratát, annak igazolását, hogy főirodája és a létesítő okirat szerinti
székhelye egyaránt Magyarországon van, a végezni kívánt tevékenység megnevezését, valamint a 2.
melléklet szerinti működési szabályzatát;
b)	a 16. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű induló tőke befizetését igazoló
dokumentumot, valamint az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg törvényes eredetének
igazolását;
c)	a 13. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat
bemutatását;
d)	a tárgyi, szervezeti és - a büntetlen előéletre vonatkozó előírásokon kívüli - személyi
feltételeknek való megfelelés igazolására vonatkozó okiratokat;
e)	az ABAK olyan közvetlen vagy közvetett tagi részesedéssel rendelkező személyeinek
bemutatását, akik, vagy amelyek minősített befolyással rendelkeznek a befektetési alapkezelőben,
bemutatva a minősített befolyás arányát is;
f)	a tevékenységeknek a 42. § szerinti, kiszervezésre tett intézkedésekkel kapcsolatos
tájékoztatást.
(2)	A kérelmező tájékoztatja a Felügyeletet a kezelni kívánt ABA-k által folytatandó befektetési
stratégiáról (az elsődleges eszközkategória típusa szerinti besorolásról).
(3)	A kérelmező - amennyiben a kérelem benyújtásakor rendelkezésre állnak vonatkozó adatok -
tájékoztatja a Felügyeletet:
a)	az ABAK tőkeáttétel alkalmazásával kapcsolatos politikájáról, valamint az ABA-k kockázati
profiljáról és egyéb lényeges jellemzőiről, beleértve az azon EGT-államra vagy harmadik országra
vonatkozó tájékoztatást, amelyben ezen ABA-k letelepedtek vagy letelepedni szándékoznak;
b)	a cél-ABA letelepedésére vonatkozó információkról, ha az ABA gyűjtő-ABA;
c)	ABA-k kezelési szabályzatáról;
d)	a letétkezelő kijelöléséről;
e)	a befektetők tájékoztatására szolgáló azon információkról, amelyeket az a)-d) pontok nem
tartalmaznak.
(4)	Az engedély iránti kérelem teljesnek tekinthető, ha az ABAK legalább az (1) bekezdés a)-d)
pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett információkat benyújtotta.
(5)	Ha engedéllyel rendelkező ÁEKBV-alapkezelő ABAK-kénti engedélyezése iránti kérelmet
nyújt be, az ÁEKBV-k kezelésére irányuló engedélykérelem időpontjában már benyújtott, és az
ABAK-kénti engedélyezéshez is szükséges dokumentumokat nem kell ismételten benyújtani abban
az esetben, ha a dokumentumok még naprakészek.
(6)	Az ABAK-nak tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok,
valamint az ABAK-rendelet előírásainak, és a Felügyelet felhívására köteles igazolni, hogy
megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott
működési feltételnek is.
(7)	Az ABAK a tevékenységi engedély kézhezvételét követően, de legkorábban az (1) bekezdés f)
pontjában és a (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett, esetleg hiányzó információk
benyújtását követő egy hónap elteltével kezdheti meg tevékenységét.
12. §
(1 ) Abban az esetben, ha a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK - három hónapot meghaladóan -
nem teljesíti a törvény alóli részleges felmentést megalapozó feltételeket, haladéktalanul értesíti
erről a tényről a Felügyeletet, és 30 napon belül igazolja, hogy teljes körűen megfelel e törvény
rendelkezéseinek.
(2)	Abban az esetben, ha a 2. § (2) bekezdés a) pont szerinti feltételeinek megfelelő ABAK úgy
dönt, hogy e törvény egészének aláveti magát, a Bizottság 2013. május 15-i, a 2011/61/EU európai
13
parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás
létrehozásáról szóló 447/2013/EU végrehajtási rendeletnek megfelelően kell eljárnia.
13.	§
A Felügyelet az ABAK 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító
engedélyének megadásához előzetesen kikéri más EGT-állam felügyeleti hatóságának véleményét,
ha az alapítani kívánt ABAK
a)	más EGT-államban székhellyel rendelkező másik ABAK, ÁÉKBV-alapkezelő, befektetési
vállalkozás, hitelintézet, biztosító leányvállalata,
b)	más EGT-államban székhellyel rendelkező másik ABAK, ÁÉKBV-alapkezelő, befektetési
vállalkozás, hitelintézet, biztosító anyavállalatának leányvállalata,
c)	ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy részvényese más EGT-
államban székhellyel rendelkező másik ABAK-ban, ÁÉKBV-alapkezelőben, befektetési
vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.
5.	Az engedélykérelem elutasításának esetei ABAK esetén
14.	§
A Felügyelet a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély megadását
elutasítja, amennyiben a felügyeleti feladatok hatékony gyakorlását a következők bármelyike
akadályozza:
a)	szoros kapcsolat az ABAK és más természetes vagy jogi személyek között;
b)	valamely harmadik ország - az ABAK-kal szoros kapcsolatban álló - természetes vagy jogi
személyeire vonatkozó törvényei, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései;
c)	a b) pont szerinti törvények, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések végrehajtásával
kapcsolatos nehézségek.
6.	A befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonása
15.	§
(1)	A Felügyelet a 6. § (1) bekezdés a) pontjában illetve a 7. § (1) bekezdésben foglalt
tevékenységek végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha
a)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azokat a befektetési alapkezelő 6
hónapon belül nem pótolta;
b)	a befektetési alapkezelő nem vitatott tartozását az esedékességet követő 5 napon belül nem
egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana
fedezetet;
c)	a befektetési alapkezelő az engedélyezett tevékenységet 12 hónapon belül nem kezdi meg;
vagy - a működés megkezdését követően - 6 hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
d)	a befektetési alapkezelő bejelenti a Felügyeletnek, hogy a tevékenység folytatásával felhagy;
e)	a befektetési alapkezelő a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben és külön jogszabályokban
meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
f)	a befektetési alapkezelő szavatoló tőkéje e törvény által meghatározott szint alá csökken, és a
befektetési alapkezelő a szavatoló tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt
határidőben nem tett eleget;
14
g)	az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;
h)	a befektetési alapkezelő és harmadik személy között olyan típusú szoros kapcsolat keletkezik,
amely a befektetési alapkezelővel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik
országban alkalmazott jogszabályok szerint akadályozza a befektetési alapkezelő feletti hatékony
hatósági felügyelet gyakorlását.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontja alapján a Felügyelet a 6. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 7. §
(1)	bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az
engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy
szerződéseinek teljesítését más, az adott tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező vállalkozás
átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a
befektetési alapkezelő a tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.
(3)	A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az
engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok 6 hónapon belül pótolhatók.
7.	A befektetési alapkezelő tőke- és szervezeti követelményei
16.	§
(1)	A befektetési alapkezelő akkor kaphat befektetési alapkezelésre engedélyt, ha - a (2)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével - rendelkezik legalább százhuszonötezer euró,
ingatlanalap kezelése esetén legalább háromszázezer euró induló tőkével.
(2)	Ha a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió összesített értéke meghaladja a
kétszázötvenmillió eurót, szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie. A pótlólagos tőkeösszeg annak az
összegnek a 0,02 %-a, amellyel a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió értéke meghaladja a
kétszázötvenmillió eurót. Ha a szavatoló tőke és a pótlólagos tőke összege eléri a tízmillió eurót, a
szavatoló tőkét nem szükséges tovább növelni. A számítás alapját képező összegbe bele kell
számítani azon portfóliókat, amelyek kezelésével a befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló
szerződés alapján harmadik személyt bízott meg, nem kell figyelembe venni azonban azokat a
portfóliókat, amelyeket a befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződés alapján
megbízottként kezel.
(3)	A befektetési alapkezelőnek - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a
befektetők védelme érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor
biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet
a)	az (1) bekezdésben meghatározott összeg, vagy
b)	a megelőző év - az 575/2013/EU rendelet 97. cikke szerinti - fix működési költségei 25 %-
ának megfelelő összeg
alá.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott szavatoló tőke mértékének meghatározása során a (3)
bekezdés a) és b) pontja szerint számított érték közül a magasabbat kell irányadónak tekinteni.
(5)	Az esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos, az ABAK által végzett tevékenységekből
származó - az ABAK-rendelet 12. cikkében meghatározott - kockázatok fedezésére az ABAK-nak
rendelkeznie kell:
a)	olyan további szavatolótőkével, amely képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó
potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat; vagy
b)	olyan, a szakmai gondatlanságból adódó felelősségre vonatkozó szakmai
felelősségbiztosítással, amely megfelel a lefedett kockázatoknak.
(6)	Az (5) bekezdés rendelkezéseit az ABAK-rendelet 12-15. cikkében meghatározottak
figyelembevételével kell teljesíteni.
(7)	Az ABAK szavatolótőkéjét likvid eszközökbe vagy azonnal készpénzre váltható eszközökbe
kell fektetni, és a szavatolótőke nem tartalmazhat spekulatív pozíciókat.
15
(8)	Az (1) bekezdésben euróban meghatározott induló tőke összegét a befektetési alapkezelési
tevékenység végzésére vonatkozó engedély megszerzését megelőző naptári hónap utolsó napján
érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
17.	§
(1)	A befektetési alapkezelő - az 52. §-ban és az 53. §-ban, az 59. § (3) bekezdésében, a 60. § (1)
bekezdésében, valamint a 161. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - részvénytársaság formájában
működhet.
(2)	A befektetési alapkezelőre a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	A fióktelep formájában működő befektetési alapkezelőre az Fkt. rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
8.	A befektetési alapkezelő tárgyi és személyi feltételei
18.	§
(1)	A befektetési alapkezelő irányítását belföldön létesített főirodában kell biztosítani.
(2)	A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell megfelelő irodai elhelyezéssel, kommunikációs
rendszerrel (telefon, fax, internetkapcsolat, elektronikus postacím, nyilvános befektetési alapot
kezelő befektetési alapkezelő esetén saját honlap). A befektetési alapkezelőnek olyan szervezeti és
működési szabályokat kell kialakítania, amelyek biztosítják ÁEKBV-alapkezelő esetében a 22-26.
§-ban, ABAK esetében a 32. §-ban megfogalmazott működési szabályok megtartását.
(3)	A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan elektronikus portfólió-nyilvántartási
rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók vagyonváltozásainak, a jegyzési és
visszavásárlási megbízásoknak naprakész - és az információs kötelezettség teljesítését lehetővé
tevő - rögzítésére és kimutatására és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő
ellenőrzés követelményeinek teljesítésére. A befektetési alapkezelő gondoskodik az elektronikus
adatfeldolgozás magas szintű biztonságáról és a rögzített információk védelméről és bizalmas
kezeléséről.
(4)	Amennyiben a befektetési alapkezelő kollektív befektetési értékpapírt forgalmaz, a befektetési
alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan, a befektetők nyilvántartására szolgáló nyilvántartási
rendszerrel, amely biztosítja a befektetők adatainak mindenkori naprakész nyilvántartását,
visszakereshetőségét és az értékpapírtitok folyamatos megtartását.
(5)	A befektetési alapkezelőnek meg kell felelnie a Tpt. 355. §, 364. § és 368-371. §-ában
meghatározott rendelkezéseknek.
19.	§
(1)	A befektetési alapkezelő ügyvezetését - a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK kivételével -
legalább két természetes személy, munkaviszony keretében köteles ellátni. A vezető állású
személyek között legalább két olyan személynek kell lennie, aki a devizajogszabályok alapján
devizabelföldinek minősül, és - legalább egy éve - állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.
(2)	Befektetési alapkezelőnél vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető
ki, aki
a)	a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és e
tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági
bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratútján igazolja;
16
b)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
c)	legalább hároméves pénzügyi szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve
gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik és
d)	igazolja, hogy vele szemben a (10) bekezdésében meghatározott kizáró okok és ÁÉKBV-
alapkezelő esetén a 27. §-ban, ABAK esetében a 34. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okok
nem állnak fenn.
(3)	A befektetési alapkezelő ügyvezetőjének, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága
elnökének a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken kívül az nevezhető ki, akinek személyét a
megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek - az
előzetes engedély megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.
(4)	A vezető állású személy és a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek haladéktalanul
bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok
merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a
Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az
engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel
kizárási ok. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 60 nap lehet, amelynek ideje alatt a vezető állású
személy tisztségéhez kötődő jogait nem gyakorolhatja.
(5)	A befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben
meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű - és e tényt a bűnügyi
nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítvány, vagy a
személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja -, legalább ötéves szakmai
gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 2 év magyarországi szakmai gyakorlat, és nem áll a
tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt.
(6)	A befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését
irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében
büntetlen előéletű - és e tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet
igazoló - hatósági bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján
igazolja -, legalább kétéves, befektetési területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik,
amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn a (10)
bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(7)	Az adminisztratív tevékenységet irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben
meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű - és e tényt a bűnügyi
nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítvány, vagy a
személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja -, legalább kétéves portfóliókezelési,
befektetési alapkezelési vagy pénzügyi intézményi szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből
legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn a (10) bekezdésben
meghatározott kizáró ok.
(8)	A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében
a)	a befektetési alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál,
hitelintézetnél, biztosítónál, önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárnál, magánnyugdíjpénztárnál,
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,
b)	az MNB-nél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, a központi értéktárnál, az
elszámolóháznál, központi szerződő félnél, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél, a Magyar
Államkincstárnál,
c)	ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító
személye esetében ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő alapkezelőnél, valamint
d)	az a)-c) pontban felsoroltak külföldi megfelelőinél
szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai
gyakorlatnak.
(9)	A (2) és (5)-(7) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:
17
a)	a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a
továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a
hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a
hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242.
§), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV.
törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott
bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági
tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti
tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV.
törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §),
a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai
termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B.
§), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia
alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott
fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978.
évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott
bűncselekmények,
b)	az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk.
265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272.
§), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a
bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a
terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §),
a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a
bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk.
324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott
fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a
nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a
haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású
termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmények.
(10)	Az (5)-(7) bekezdés vonatkozásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki:
a)	10 %-ot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetve közvetett tagi részesedéssel rendelkezik,
rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan, a Felügyelet által felügyelt intézményben,
amely a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelem
benyújtását megelőző 5 éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti
intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta,
és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította;
b)	súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e
törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait és emiatt vele szemben a
Felügyelet, más hatóság vagy bíróság a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó
engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatban
legalább három esetben szankciót alkalmazott;
c)	lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem
szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását
önként nem vállalja.
(11)	A (10) bekezdés szerinti kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is
vizsgálni kell.
(12)	A befektetési alapkezelő az (1) és (5)-(7) bekezdésben meghatározott személyek kinevezését,
a személyükben bekövetkezett változást a kinevezést vagy a változást követően haladéktalanul, de
legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő 5 napon belül a Felügyeletnek köteles bejelenteni.
18
20. §
Az ÁEKBV-alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére alkalmazni kell a Bszt. IX.
Fejezetében foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ,
azon ÁEKBV-alapkezelőt kell érteni.
9.	Jó üzleti hírnév
21. §
(1)	A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tagja csak olyan személy lehet,
a)	aki mentes a befektetési alapkezelő óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt:
prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani
képes a befektetési alapkezelő megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
b)	akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a
befektetési alapkezelő feletti hatékony felügyelet gyakorlását.
(2)	A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselőjének, üzleti tevékenységét irányító
személyeinek jó üzleti hírnévvel kell rendelkezniük.
(3)	A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll,
hogy azt a Felügyelet elfogadja. A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező
megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok)
benyújtását írhatja elő. A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az
illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.
(4)	A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell
megállapítania.
IV.	Fejezet
ÁEKBV-alapkezelő működési feltételei
10.	Általános működési feltételek
22.	§
(1)	Az ÁEKBV-alapkezelőnek - tisztességesen, kellő képességek, körültekintés és a gondosság
jegyében, a kezelésében levő kollektív befektetési formák vagy azok befektetői, valamint a piac
integritása érdekében eljárva - a tevékenysége során folyamatosan meg kell felelnie az alábbi,
prudens működést biztosító szabályoknak, figyelembe véve az általa kezelt kollektív befektetési
formák egyedi sajátosságait is.
(2)	Az ÁEKBV-alapkezelőnek rendelkeznie kell
a)	megalapozott adminisztrációs és számviteli eljárásokkal;
b)	az elektronikus adatfeldolgozásra vonatkozó ellenőrzési és biztonsági eljárásokkal;
c)	az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének megőrzésére alkalmas
rendszerekkel és eljárásokkal, és
d)	megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal, beleértve különösen az alkalmazottai által
lebonyolított személyes ügyletekre vagy a sajátszámlás befektetések céljából vásárolt pénzügyi
eszközökbe történt befektetésekre vonatkozó szabályokat.
(3)	Az alkalmazott eljárásoknak és rendszereknek biztosítaniuk kell
19
a)	a lebonyolított ügyletek eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének,
időpontjának és helyének az utólagos visszakereshetőségét és ellenőrzését;
b)	hogy az ÁÉKBV-alapkezelő kezelésében levő kollektív befektetési formák eszközeit a
mindenkori kezelési szabályzatokkal és hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban fektessék be;
c)	az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák és egyéb portfóliók
eszközeinek egymástól, valamint az ÁÉKBV-alapkezelő saját eszközeitől történő elkülönített
nyilvántartását, továbbá
d)	hogy az ÁÉKBV-alapkezelő eleget tudjon tenni adatszolgáltatási kötelezettségének és a
Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek.
(4)	Az ÁÉKBV-alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell kialakítania, amelyek
kizárják vagy a lehető legkisebbre csökkentik
a)	az ÁÉKBV-alapkezelő és ügyfelei,
b)	az ÁÉKBV-alapkezelő két ügyfele,
c)	az ÁÉKBV-alapkezelő egyik ügyfele és az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív
befektetési formák, vagy
d)	az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák
között létrejött érdekellentét nyomán az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési
formák és más ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát.
(5)	Az ÁÉKBV-alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek
biztosítják az egyedi eszközökre vonatkozó befektetési döntések meghozatalának és
végrehajtásának elkülönítését az egyes ügyletek elszámolásától és adminisztrálásától. Az
elkülönítésnek a szervezeten belül a munkamegosztás és az irányítási, felelősségi jogkörök szintjén
is meg kell valósulnia.
(6)	Az ÁÉKBV-alapkezelőnek tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a
jogszabályok előírásain túl a saját szabályzatai szerinti működési elveknek és szabályoknak.
(7)	Az ÁÉKBV-alapkezelő szabályzatainak elő kell segíteniük, hogy a befektetési alapkezelő
a)	tisztességesen, a kezelésében levő kollektív befektetési formák érdekében, kellő gondossággal
eljárva végezze üzleti tevékenységét,
b)	igyekezzen kerülni az érdekellentéteket, illetve amennyiben ez nem lehetséges, gondoskodjon
az általa kezelt kollektív befektetési formák, illetve egyéb ügyfelei szempontjából tisztességes
megoldások alkalmazásáról.
(8)	Az ÁÉKBV-alapkezelő a portfóliókezelési tevékenysége során - ha az ügyfél kifejezetten
eltérően nem rendelkezik - az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet saját maga által
kezelt kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt.
23.	§
Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja, hogy a befektető az ÁÉKBV-alapkezelő magatartására,
tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban díjmentesen
közölhesse. Az ÁÉKBV-alapkezelő köteles lehetővé tenni, hogy a befektető a kollektív befektetési
értékpapír forgalmazásának helye szerinti hivatalos nyelvek bármelyikén benyújthassa panaszát. A
panaszok ésszerű és gyors kezelése érdekében az ÁÉKBV-alapkezelő a 8. mellékletben
meghatározott elvek szerint alakítja ki a panaszkezelés szabályait.
24.	§
Az ÁÉKBV-alapkezelő által a kollektív befektetési formában kezelt eszközök nem képezik az
ÁÉKBV-alapkezelő tulajdonát, eljárása során a kollektív befektetési forma nevében vagy javára és
terhére jár el. Az ÁÉKBV-alapkezelő jogosult a kollektív befektetési forma nevében vagy javára
eljárva befektetési ügyleteket kötni.
20
25. §
(1)	Az ÁEKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi
kommunikációja tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garanciára való utalást (tőke-, illetve
hozamgarancia) akkor tartalmazhat, ha a fizetési ígéret a kötelezettségvállalás természetére
tekintettel megfelelő határidőben érvényesíthető és megfelelő összegű bankgaranciával, kezességgel
vagy kezesi biztosítással biztosított. A hozamra vonatkozó fizetési ígéret külön utalás nélkül is
magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó fizetési ígéretet is.
(2)	Az ÁEKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi
kommunikációja tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéretre való utalást (tőke-, illetve
hozamvédelem) akkor tartalmazhat, ha a tőke- illetve hozamvédelem a kollektív befektetési
formában megvásárolható eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott. A
hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó
ígéretet is.
(3)	Az ÁEKBV- alapkezelőnek az általa kezelt befektetési alapon és ÁEKBV-n elért teljesítmény,
illetve hozam számítása, bemutatása során a Bszt. 3. mellékletében megfogalmazott elvek szerint
kell eljárnia.
26. §
(1)	Az ÁEKBV-alapkezelő az általa végzett tevékenységért a kollektív befektetési forma terhére
kezelési díjat számíthat fel.
(2)	Ha a kollektív befektetési forma átlagos saját tőkéje legalább 3 hónapon keresztül nem érte el
az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 %-át, az ÁEKBV-alapkezelő a kezelési díjat nem
terhelheti a kollektív befektetési formára mindaddig, ameddig az utolsó 3 hónapra számított átlagos
saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 %-át. A mentes
időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhető kollektív befektetési formára.
(3)	Az ÁEKBV-alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a forgalmazó, a közvetítő
vagy a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés).
11.	Összeférhetetlenség
27.	§
(1)	Az ÁEKBV-alapkezelő vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban,
végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló
személye nem lehet
a)	az ÁEKBV-alapkezelő által megbízott letétkezelőnek,
b)	az ÁEKBV-alapkezelő által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő
befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, valamint
c)	az ÁEKBV-alapkezelő ügyfelének
a befektetési alapkezeléshez közvetlenül kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye.
(2)	Az a személy, aki esetében az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség merül fel,
köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul
megszüntetni.
21
(3)	Az ÁEKBV-alapkezelőre vonatkozó, az összeférhetetlenség kezelését érintő további
szabályokat a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és
kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendelet határozza meg.
12.	Személyes ügyletek
28.	§
(1)	Az érintett személy által vagy nevében pénzügyi eszközre vonatkozóan végrehajtott ügylet
személyes ügyletnek minősül, ha az érintett személy szakmai tevékenységi körén kívül jár el vagy
az ügylet végrehajtása az alábbi személyek valamelyikének számlájára történik:
a)	az érintett személy,
b)	olyan személy, aki az érintett személy hozzátartozója, vagy akivel az érintett szoros
kapcsolatban van,
c)	olyan személy, akinek az érintett személlyel való kapcsolata folytán az érintett személynek - az
ügylet végrehajtásáért kapott díjon vagy kezelési költségen kívül - közvetlen vagy közvetett anyagi
érdeke fűződik az ügylethez.
(2)	Az ÁEKBV-alapkezelő megfelelő intézkedéseket alkalmaz a (3) bekezdésben felsorolt
tevékenységek megakadályozása érdekében, amennyiben azok olyan érintett személyhez köthetők,
a)	aki összeférhetetlenséget eredményező tevékenységben vesz részt, vagy
b)	aki bennfentes információhoz, vagy a kollektív befektetési formára vagy annak részére végzett
ügyletekre vonatkozó más bizalmas információhoz férhet hozzá, az ÁEKBV-alapkezelő nevében
vagy javára végzett tevékenység következtében.
(3)	A (2) bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni:
a)	olyan személyes ügylet végrehajtása, amely
aa)	bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
ab)	üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok vagy az adatvédelemről szóló
jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával vagy felhasználásával jár, vagy
ac)	ügylet ellentétben áll az ÁEKBV-alapkezelő e törvényben vagy a Bszt.-ben meghatározott
kötelezettségeivel;
b)	harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó
tanácsadás vagy harmadik személy biztatása arra, hogy pénzügyi eszközökre vonatkozó olyan
ügyletbe kezdjen, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne, vonatkozna rá az a) pont
vagy a Bszt. 77. §-ának (1) és (2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó
információkkal való visszaélésnek minősülne;
c)	a Tpt. 203. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetnek nem minősülő információ vagy
vélemény harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét
meghaladó módon való közlése, amennyiben az érintett személy tisztában van vagy tőle elvárható
gondossággal tisztában kellene lennie, hogy e közlés eredményeként a harmadik személy
ca)	pénzügyi eszközre vonatkozóan olyan ügyletbe kezdene, amely ha az érintett személy
személyes ügylete lenne, vonatkozna rá e bekezdés a) pontja vagy a Bszt. 77. §-ának (1)-(2)
bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek
minősülne vagy
cb)	egy további személyt a ca) alpontban foglalt ügylet megkötésére biztatna vagy számára ilyen
ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna.
(4)	Az ÁEKBV-alapkezelő a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve foglalkoztatottját (a
továbbiakban együtt: alkalmazott) a (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek tiltásáról és az
ÁEKBV-alapkezelő által a (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről.
22
(5)	Az érintett személy a személyes ügyletre vonatkozó megállapodás megkötését haladéktalanul
köteles az ÁEKBV-alapkezelő számára bejelenteni, lehetővé téve az ÁEKBV-alapkezelő számára
az ügylet beazonosítását.
(6)	Az ÁEKBV-alapkezelő nyilvántartást vezet az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az
általa feltárt személyes ügyletekről, ideértve az ilyen ügyletekkel kapcsolatos felhatalmazást vagy
tiltást.
(7)	Az ÁEKBV-alapkezelő valamely tevékenységének kiszervezésre irányuló szerződés
keretében történő ellátása esetén a kiszervezett tevékenységet végző harmadik személy
nyilvántartást vezet az érintett személyek személyes ügyleteiről, és ezekről kérésre haladéktalanul
tájékoztatja az ÁEKBV-alapkezelőt.
(8)	A (2)-(7) bekezdés nem alkalmazható
a)	a portfóliókezelés keretében végzett személyes ügyletekre, amennyiben nincs előzetes
információcsere a portfóliókezelési tevékenységet végző és az érintett személy vagy olyan
harmadik személy között, akinek a számlájára az ügyletet végzik,
b)	a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó személyes
ügyletekre, ha az érintett személy vagy az a harmadik személy, akinek a számlájára az ügyletet
végzik, nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek
összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.
13.	Ügyletek, megbízások rögzítésére és a nyilvántartásra vonatkozó előírások
29. §
(1)	Az ÁEKBV-alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak
biztosítaniuk kell az ÁEKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formákra vonatkozó
valamennyi portfólióügylet tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott információk rögzítését,
valamint a megbízás és a lebonyolított ügylet adatainak visszakereshetőségét.
(2)	Az (1) bekezdés szempontjából rögzítendő adatok:
a)	a kollektív befektetési forma és a kollektív befektetési forma nevében eljáró személy neve
vagy más megjelölése;
b)	a lebonyolított ügylethez kapcsolódó pénzügyi eszköz;
c)	a mennyiség;
d)	a megbízás vagy az ügylet típusa;
e)	az ár;
f)	megbízás esetében a megbízás továbbításának a napja és pontos időpontja, továbbá annak a
személynek a neve vagy más megjelölése, akinek a részére a megbízást továbbították;
g)	ügylet esetében az ügylet megkötésére vonatkozó döntés, valamint az ügylet végrehajtásának
pontos időpontja;
h)	a megbízást továbbító vagy az ügyletet végrehajtó személy neve;
i)	a megbízás visszavonása esetén a megbízás visszavonásának indokai;
j) végrehajtott ügyletek esetében a másik fél és az ügylet végrehajtási helyszínének azonosítása.
(3)	A (2) bekezdés j) pontjában említett végrehajtási helyszín alatt a Tpt.-ben meghatározott
szabályozott piacot, a Bszt.-ben meghatározott multilaterális kereskedési rendszert, rendszeres
internalizálót, árjegyzőt, illetve más likviditásszolgáltatót vagy olyan személyt kell érteni, amely a
felsoroltak bármelyike által ellátott funkciót tölt be harmadik országban. Ha az ügylet nem a
felsorolt végrehajtási helyszínek valamelyikén történik, elegendő a másik fél megjelölése.
30. §
23
(1)	A 6. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén az ÁÉKBV-
alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell a
kollektív befektetési értékpapírra vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások elektronikus
formában történő rögzítését, közvetlenül az ilyen megbízások kézhezvételét követően.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti rögzítés az alábbi adatokra vonatkozik:
a)	az érintett kollektív befektetési forma;
b)	a megbízást adó vagy továbbító személy;
c)	a megbízást fogadó személy;
d)	a megbízás napja és időpontja;
e)	a fizetés feltételei és módja;
f)	a megbízás típusa;
g)	a megbízás végrehajtásának napja;
h)	a jegyzett vagy visszaváltott kollektív befektetési értékpapírok száma;
i)	az egyes kollektív befektetési értékpapírok jegyzési vagy visszaváltási ára;
j) a kollektív befektetési értékpapírok teljes jegyzési vagy visszaváltási értéke;
k) a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke vagy a visszaváltási díjakkal csökkentett
nettó összeg.
31. §
(1)	Az ÁÉKBV-alapkezelő olyan nyilvántartási rendszert köteles fenntartani, amely biztosítja a
29.	§-ban és a 30. §-ban említett adatok 8 évig - kivételes körülmények között a Felügyelet
előírására ennél hosszabb ideig - történő megőrzését.
(2)	Az ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonása esetén, az ÁÉKBV-
alapkezelő az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat az engedély visszavonását követő 8 évig
köteles megőrizni. Ha az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezeléssel kapcsolatos feladatait
átruházza egy másik ÁÉKBV-alapkezelőre, az átruházás időpontját megelőző 8 év (1) bekezdés
szerinti nyilvántartásait köteles hozzáférhetővé tenni a másik ÁÉKBV-alapkezelő számára.
(3)	Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási rendszerben tárolt adatokat
olyan formában és olyan tartós adathordozón köteles megőrizni, amely biztosítja
a)	az adatokhoz való - Felügyelet általi - közvetlen hozzáférést, valamint az ügyletek
végrehajtása során keletkező adatok utólagos visszakereshetőségét,
b)	az adatok javítása vagy módosítása esetén az adatok javítás vagy módosítás előtti tartalmának
megállapíthatóságát,
c)	a nyilvántartások védelmét manipulációs szándékú változtatással szemben.
V.	Fejezet
Az ABAK működési feltételei
14.	Általános működési feltételek
32.	§
(1)	Az ABAK működése során meg kell felelnie a 22. § (1)-(3) és (5)-(8) bekezdésében, valamint
a 23-26. §-ban meghatározott rendelkezéseknek azzal, hogy az e §-okban foglalt rendelkezéseket az
ABAK-rendelet 16-29. valamint az 57-66. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell
teljesíteni.
(2)	Egyetlen ABA-befektető sem részesülhet megkülönböztetett bánásmódban, kivéve, ha ezt az
adott ABA kezelési szabályzatában közzéteszik.
24
15. Javadalmazás
33.	§
Az ABAK biztosítja a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak
alkalmazását előmozdító, a 13. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási
politika és gyakorlat megvalósítását.
16. Összeférhetetlenség
34.	§
(1)	Az ABAK-nak olyan belső szervezeti megoldásokat kell kialakítania, amelyek kizárják vagy
a lehető legkisebbre csökkentik
a)	az ABAK - beleértve annak vezető állású személyeit, alkalmazottait vagy bármely más, az
ABAK-kal ellenőrzés útján közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álló személyt - és az ABAK
kezelésében lévő ABA vagy annak befektetői;
b)	az ABA vagy annak befektetői és egy másik ABA vagy annak befektetői,
c)	az ABA vagy annak befektetői és az ABAK valamely másik ügyfele,
d)	az ABA vagy az ABA befektetői és az ABAK kezelésében lévő ÁEKBV vagy ezen ÁEKBV
befektetői; vagy
e)	az ABAK ügyfelei közül kettő
között létrejött érdekellentét nyomán az ABAK által kezelt kollektív befektetési formák és a
befektetők és az ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát.
(2)	Az ABAK-nak saját működési környezetén belül külön kell választania az egymással
összeférhetetlennek tekinthető feladatokat és felelősségeket, vagy azokat a feladatokat és
felelősségeket, amelyek potenciálisan rendszerszintű összeférhetetlenségeket okozhatnak. Az
ABAK-nak értékelnie kell, hogy működési feltételei kapcsán felmerülhet-e bármely más érdemi
összeférhetetlenség, és ezekről tájékoztatja az ABA-k befektetőit.
(3)	Amennyiben az ABAK által az összeférhetetlenség azonosítása, megelőzése, kezelése és
figyelemmel kísérése céljából létrehozott szervezeti megoldások nem elégségesek annak ésszerű
mértékű bizonyossággal történő biztosítására, hogy kizárható legyen a befektetők érdeksérelmének
kockázata, az ABAK egyértelműen a befektetők tudomására hozza az összeférhetetlenség általános
jellegét vagy forrásait még azelőtt, hogy a befektetésre, illetve további befektetésre részükről sor
kerülne, és megfelelő üzletpolitikákat és eljárásokat dolgoz ki ilyen vonatkozásban.
(4)	Ha az ABAK az ABA nevében prime bróker szolgáltatásait veszi igénybe, a feltételeket
írásba foglalt szerződésben kell meghatározni. Rendelkezni kell különösen az ABA eszközeinek
lehetséges átruházásáról és ismételt felhasználásáról, és ennek összhangban kell lennie az ABA
kezelési szabályzatával. A szerződésnek rendelkeznie kell arról, hogy a letétkezelőt értesítsék a
szerződés megkötéséről.
(5)	Az ABAK-nak kellő szakértelemmel és gondossággal kell eljárnia a szerződtetendő prime
bróker kiválasztásakor és kinevezésekor.
(6)	Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 30-37. cikkében
meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.
17.	Kockázatkezelés
35.	§
25
(1)	Az ABAK-nak funkcionálisan és hierarchikusan el kell különítenie a 7. § (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott kockázatkezelést a működési egységektől, ideértve a 7. § (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott befektetéskezelést. A Felügyelet az arányosság alapelvével összhangban
ellenőrzi a kockázatkezelés funkcionális és hierarchikus elkülönítését. Az ABAK-nak bármikor
képesnek kell lennie annak bemutatására, hogy az összeférhetetlenség elkerülésének biztosítása
lehetővé teszi a kockázatkezelési tevékenységek független végrehajtását, valamint, hogy a
kockázatkezelési folyamat megfelel e § előírásainak és következetesen hatékony.
(2)	Az ABAK-nak megfelelő kockázatkezelési rendszereket kell működtetnie az egyes ABA
befektetési stratégiája szempontjából releváns, valamint az egyes ABA-val kapcsolatban
ténylegesen vagy potenciálisan fennálló minden kockázat azonosítása, mérése és megfelelő nyomon
követése érdekében. Az ABAK-nak évente legalább egyszer felül kell vizsgálnia, és szükség esetén
ki kell igazítania a kockázatkezelési rendszerét.
(3)	Az ABAK kockázatkezelésére vonatkozó minimum-követelmények:
a)	megfelelő, dokumentált és rendszeres átvilágítás végrehajtása az ABA nevében történő
befektetés esetén, az ABA befektetési stratégiájával, célkitűzéseivel és kockázati profiljával
összhangban;
b)	annak biztosítása, hogy az ABA minden egyes befektetési pozíciójával, valamint az e pozíciók
által az ABA portfóliójára gyakorolt átfogó hatással összefüggő kockázatok - például megfelelő
stressztesztelési eljárásokkal - megfelelően meghatározhatók, mérhetők, kezelhetők és
folyamatosan nyomon követhetők legyenek;
c)	annak biztosítása, hogy az ABA kockázati profilja megfeleljen az ABA méretének,
portfóliószerkezetének, befektetési stratégiáinak és célkitűzéseinek, az ABA kezelési
szabályzatában, tájékoztatójában és az ajánlattételi dokumentumokban foglaltak szerint.
(4)	Az ABAK-nak meg kell határoznia az általa kezelt ABA-k esetében alkalmazható tőkeáttétel
legnagyobb mértékét, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott
kezesség vagy garancia újbóli felhasználási jogának mértékét, többek között az alábbiakra való
figyelemmel:
a)	az ABA típusa;
b)	az ABA befektetési stratégiája;
c)	az ABA tőkeáttétel forrásai;
d)	minden egyéb olyan összefonódás vagy releváns kapcsolat más pénzügyi szolgáltató
intézményekkel, amely rendszerkockázatot jelenthet;
e)	valamely partnernek való kitettség korlátozásának szükségessége;
f)	a tőkeáttétel fedezeti biztosítékának mértéke;
g)	az eszközök és a kötelezettségek aránya;
h)	az ABAK érintett piacokon végzett tevékenységének volumene, természete és kiterjedése.
(5)	Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 38-45. cikkében
meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.
18.	Likviditáskezelés
36.	§
(1)	Az ABAK-nak a kezelésében lévő - a tőkeáttétel nélküli, zártvégű ABA-k kivételével -
minden egyes ABA vonatkozásában megfelelő likviditáskezelési rendszert kell alkalmaznia, és
eljárásokat kell elfogadnia annak biztosítása érdekében, hogy nyomon követhesse az ABA
likviditási kockázatát, valamint, hogy az ABA befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az
alap kötelezettségeinek. Az ABAK-nak rendszeresen stresszteszteket kell végeznie mind rendes,
mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon
kövesse az ABA-k likviditási kockázatát.
26
(2)	Az ABAK-nak biztosítania kell, hogy a befektetési stratégia, a likviditási profil és a
visszaváltási politika a kezelésükben lévő minden egyes ABA tekintetében összhangban álljon
egymással.
(3)	Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 46-49. cikkében
meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.
19.	Értékpapírosítási pozíciókba történő befektetés
37. §
Az ABAK-nak az általa kezelt ABA értékpapírosítási pozíciókba történő befektetése során az
ABAK-rendelet 50-56. cikkében meghatározottaknak megfelelően kell eljárnia.
20.	Értékelés
38.	§
(1)	Az ABAK-nak az általa kezelt minden egyes ABA tekintetében megfelelő és összehangolt
eljárásokat kell kialakítania, amelyek révén elvégezhető az ABA eszközeinek az alkalmazandó
nemzeti jognak és az ABA kezelési szabályzatának megfelelő, független értékelése.
(2)	Az eszközök értékelése, valamint az ABA kollektív befektetési értékpapíronként nettó
eszközértékének kiszámítása során alkalmazandó szabályokat az ABA letelepedése szerinti ország
joga, illetve az ABA kezelési szabályzata írja elő.
(3)	Az ABAK biztosítja, hogy az ABA-k kollektív befektetési értékpapírjainak nettó
eszközértékét e §-nak, a vonatkozó nemzeti jognak és az ABA-k kezelési szabályzatának
megfelelően számítsák ki és hozzák nyilvánosságra a befektetők számára. Az alkalmazott értékelési
eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy az értékelt eszközfajtákat és a kollektív befektetési
értékpapíronként nettó eszközértéket legalább évente egyszer kiszámítsák. Ezen értékeléseket és
számításokat a nyíltvégű ABA-k esetén is olyan gyakorisággal kell elvégezni, amely megfelel az
ABA kezelésében lévő eszközök jellemzőinek, valamint az alap kibocsátási és visszaváltási
gyakoriságának. Ezen értékeléseket és számításokat a zártvégű ABA-k esetén az érintett ABA
jegyzett tőkéjének növekedése vagy csökkenése esetén is el kell végezni. A befektetőket az
értékelésekről és számításokról az érintett ABA kezelési szabályzatában előírt módon kell
tájékoztatni.
(4)	Az ABAK biztosítja, hogy az értékelést:
a)	az ABA-tól, az ABAK-tól, illetve az ABA-val vagy az ABAK-kal szoros kapcsolatban álló
személyektől független külső értékbecslő végzi el; vagy
b)	az ABAK maga végzi el, azzal a feltétellel, hogy az értékelés feladata a befektetéskezelési
funkciótól és a javadalmazási politikától függetlenül működik, és az ABAK az összeférhetetlenség
kialakulásának elkerülése és a munkavállalók túlzott befolyásolásának megelőzése érdekében
további intézkedéseket vezet be.
(5)	Az ABA letétkezelője nem láthatja el az ABA külső értékbecslői feladatát, kivéve, ha
letétkezelői tevékenységét független értékbecslői tevékenységétől működési és hierarchikus
szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenséget feltárja, kezeli, nyomon követi és az
ABA befektetői előtt nyilvánosságra hozza.
(6)	Amennyiben az értékelést külső értékbecslő végzi, az ABAK bizonyítja, hogy
a)	a külső értékbecslőre törvény által előírt szakmai nyilvántartásba vételi kötelezettség, valamint
jogi vagy szabályozási rendelkezések, illetve szakmai magatartási szabályok vonatkoznak; valamint
27
b)	az értékbecslő megfelelő szakmai garanciát nyújt arra vonatkozóan, hogy az (1)-(3)
bekezdéssel összhangban képes hatékonyan elvégezni az adott értékelési feladatot; és
c)	a külső értékbecslő kinevezésére a 42. § (1)-(4) bekezdésében említett követelményeknek, és
az ABAK-rendelet 75-82. cikkének megfelelően került sor.
(7)	A kinevezett külső értékbecslő funkcióját harmadik félnek nem szervezheti ki.
(8)	Az ABAK értesíti a Felügyeletet a külső értékbecslő kijelöléséről. A Felügyelet előírhatja,
hogy másik külső értékbecslőt jelöljenek ki, ha a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek.
(9)	Az értékbecslést pártatlanul, valamint megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és
gondossággal kell elvégezni.
(10)	Amennyiben az értékbecslést nem független külső értékbecslő végzi, a Felügyelet előírhatja
az ABAK számára, hogy értékelési eljárásaikat illetve értékeléseiket külső értékbecslővel vagy
könyvvizsgálóval ellenőriztessék.
(11)	Az ABAK felel az ABA eszközeinek helyes értékeléséért, az ABA nettó eszközértékének
kiszámításáért és a nettó eszközérték közzétételéért. Az ABAK az ABA és befektetői iránt fennálló
felelősségét nem befolyásolja az, hogy az ABAK külső értékbecslőt nevez ki.
(12)	A (11) bekezdéstől eltekintve és minden egyéb, eltérő feltételeket megállapító szerződéses
megállapodástól függetlenül a külső értékbecslő felelős az ABAK-kal szemben az általa
gondatlanságból okozott, vagy az értékbecslés szándékos elmulasztásának következtében
bekövetkezett veszteségekért.
(13)	Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 67-74. cikkében
meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.
VI.	Fejezet
Kiszervezés
21.	A kiszervezés ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szabályai
39.	§
Az ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására
harmadik személyt vehet igénybe (a továbbiakban: kiszervezés).
40.	§
(1)	Az ÁÉKBV-alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződést - figyelembe véve a kiszervezésre
irányuló szerződés tárgyát képező tevékenységek jellegét - csak olyan féllel köthet, aki rendelkezik
a kiszervezésre irányuló szerződés tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges ismeretekkel
és képességekkel, továbbá engedélyköteles tevékenység esetében az adott tevékenység végzésére
vonatkozó engedéllyel.
(2)	A kiszervezésre irányuló szerződés megkötése
a)	nem akadályozhatja a befektetési alapkezelő felett gyakorolt felügyelet hatékonyságát,
b)	nem akadályozhatja a befektetési alapkezelőt abban, hogy a befektetők érdekében járjon el és a
befektetési alapkezelési tevékenységet a befektetők érdekeinek megfelelően lássa el,
c)	nem eredményezhet változást az ügyfél és a befektetési alapkezelő közötti szerződéses
viszonyban és nem befolyásolhatja a befektetési alapkezelő ügyfél felé fennálló, e törvényben
foglalt kötelezettségeinek teljesítését,
d)	nem érintheti a befektetési alapkezelő és a letétkezelő felelősségét, és
e)	nem akadályozhatja a befektetési alapkezelő
28
ea)	utasítási és ellenőrzési jogának gyakorlását a kiszervezett tevékenységet végző tevékenysége
vonatkozásában, valamint
eb)	kiszervezésre irányuló szerződés azonnali felmondására irányuló jogát a kiszervezésre
irányuló szerződésben foglaltak megsértése esetén.
(3)	Amennyiben a kiszervezésre irányuló szerződés a kezelt vagyon befektetésével kapcsolatos
tevékenység végzésére vonatkozik, a kiszervezésre irányuló szerződés csak olyan szerződő féllel
köthető meg, amely rendelkezik befektetési alapkezelési vagy portfóliókezelési tevékenység
végzésére jogosító engedéllyel, és prudenciális felügyelet hatálya alatt áll.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kiszervezésre irányuló szerződésnek összhangban
kell lennie a befektetési alapkezelő befektetés allokációs szabályaival. Ilyen szerződés nem köthető
az ÁEKBV letétkezelőjével vagy más olyan vállalkozással, amelynek érdekei ütközhetnek a
befektetési alapkezelő vagy a befektetők érdekeivel.
(5)	Az ÁEKBV-alapkezelő harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy
szervezettel akkor köthet kiszervezésre irányuló megállapodást, ha a leendő szerződő fél megfelel
a)	a lakóhelye vagy székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak
és felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és
b)	a kiszervezett tevékenységére nézve a felügyeleti hatósága és a Felügyelet között
együttműködési megállapodás van hatályban.
(6)	A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján azon harmadik országok listáját, amelyek
megfelelnek az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(7)	Az ÁEKBV-alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződést a megkötéstől számított 5 napon
belül megküldi a Felügyeletnek.
(8)	Nem minősül kiszervezésnek
a)	a forgalmazó igénybevétele a kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatalához,
illetve a folyamatos forgalmazáshoz,
b)	a befektetési alapkezeléshez szorosan nem kapcsolódó tevékenység, így különösen jogi
tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai
rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és
továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, az ÁEKBV-alapkezelő helyiségei és
alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével
történő végzése, továbbá
c)	az ÁEKBV-alapkezelő részére munkaviszony keretében végzett tevékenység.
(9)	Az ÁEKBV tájékoztatójában, illetve kezelési szabályzatában fel kell sorolni azokat az adott
ÁEKBV vonatkozásában releváns feladatokat és tevékenységeket, amelyekre a befektetési
alapkezelő kiszervezés útján harmadik személyt vehet igénybe, valamint a 6. § (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott tevékenység esetében az ÁEKBV-alapkezelő által igénybe vett
vállalkozásokat.
22.	A kiszervezés ABAK-ra vonatkozó szabályai
41.	§
(1)	Az ABAK tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik
személyt vehet igénybe. Az ABAK a kiszervezés során e §-ban valamint az ABAK-rendelet 75.
cikkében foglalt általános elvek figyelembevételével jár el azzal, hogy a kiszervezésre vonatkozó
megállapodás hatálybalépése előtt értesítenie kell a Felügyeletet.
(2)	A kiszervezés esetén az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:
a)	az ABAK-rendelet 76. cikkével összhangban eljárva az ABAK-nak objektív indokokkal alá
kell támasztania a teljes kiszervezési szerkezetet;
29
b)	az ABAK-rendelet 77. cikkében leírt feltételeknek megfelelően a megbízott félnek az adott
feladat ellátásához elegendő forrással kell rendelkeznie, és a megbízott üzleti tevékenységét irányító
személyeknek pedig jó hírnévvel és elegendő tapasztalattal kell rendelkezniük;
c)	az ABAK-rendelet 78. cikkével összhangban eljárva amennyiben a kiszervezés a 7. § (1)
bekezdés a) és b) pontjában foglalt tevékenységeket érinti, az csak olyan vállalkozásoknak adható,
amelyek rendelkeznek vagyonkezelői engedéllyel, vagy erre a célra jegyezték be őket, és felügyelet
hatálya alá tartoznak, vagy amennyiben ez a feltétel nem teljesíthető, a kiszervezés csak a
Felügyelet előzetes jóváhagyásával történhet;
d)	amennyiben a kiszervezés a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt tevékenységeket
érinti, és harmadik országbeli vállalkozásra vonatkozik, a c) pontban foglalt követelményeken kívül
biztosítani kell a Felügyelet és a vállalkozás felett felügyeletet gyakorló hatóság közötti
együttműködést;
e)	az ABAK-rendelet 79. cikkével összhangban eljárva a kiszervezés nem akadályozhatja az
ABAK felett gyakorolt felügyelet hatékonyságát és különösen nem akadályozhatja az ABAK-ot
abban, hogy a befektetők érdekeiben járjon el és a befektetők érdekeinek megfelelően lássa el az
ABA kezelését;
f)	az ABAK-nak tudnia kell bizonyítani, hogy a megbízott fél megfelelő képzettséggel és
képességekkel rendelkezik a szóban forgó feladatok ellátásához, hogy kellő körültekintéssel
választották ki, és hogy az ABAK helyzeténél fogva képes mindenkor ténylegesen ellenőrizni a
kiszervezett tevékenységet, további utasításokat adni a megbízott félnek, valamint azonnali hatállyal
visszavonni a kiszervezést, amennyiben ez szolgálja a befektetők érdekeit.
(3)	Az ABAK folyamatosan felügyeli az egyes megbízott felek által nyújtott szolgáltatásokat.
(4)	Nem szervezhetők ki a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt tevékenységek
a)	letétkezelőre vagy a letétkezelő megbízottjára; vagy
b)	más olyan egységre, amelynek érdekei az ABAK vagy annak befektetői érdekeivel
összeférhetetlenek lehetnek, kivéve, ha az egység a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjával kapcsolatos
tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus
szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és
az ABA befektetői előtt nyilvánosságra hozza.
(5)	A (4) bekezdés b) pontjának alkalmazása során az ABAK-rendelet 80. cikkének megfelelően
kell eljárni.
(6)	Az ABAK az ABA és annak befektetői iránti felelősségét nem befolyásolja az, hogy egyes
funkciókat harmadik félnek szervezett ki, illetve hogy a harmadik fél esetleg további kiszervezést
hajtott végre. Az ABAK nem szervezheti ki funkcióit olyan mértékben, hogy lényegileg már ne
legyen az ABA kezelőjének tekinthető és hogy postafiókcéggé váljon. E bekezdés alkalmazása
során az ABAK-rendelet 82. cikkének megfelelően kell eljárni.
(7)	A harmadik személy a kiszervezett funkciók további kiszervezését az alábbi feltételek
teljesülése esetén teheti meg:
a)	az ABAK előzetesen hozzájárul a további kiszervezéshez;
b)	az ABAK a további kiszervezésre vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesíti a
Felügyeletet;
c)	a (2) és (3) bekezdésben említett feltételek teljesülnek, azzal, hogy a megbízottra való utalás
alatt a további kiszervezés alanyát kell érteni.
(8)	Az a) és b) pont alkalmazása során az ABAK-rendelet 81. cikkének megfelelően kell eljárni.
(9)	A 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt tevékenységek további kiszervezésére is a (4)
és (5) bekezdésben megfogalmazott korlátok alkalmazandók
(10)	Amennyiben a további kiszervezésben funkciót teljesítő fél további kiszervezést hajt végre,
értelemszerűen a (7) bekezdésben említett feltételek alkalmazandók.
(11)	Nem minősül kiszervezésnek
30
a)	a forgalmazó igénybevétele a kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatalához,
illetve a folyamatos forgalmazáshoz,
b)	a befektetési alapkezeléshez szorosan nem kapcsolódó tevékenységek, így különösen jogi
tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai
rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és
továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, az ABAK helyiségei és alkalmazottai
biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével történő
végzése, továbbá
c)	az ABAK részére munkaviszony keretében végzett tevékenység.
42.	§
A 6. § (2) bekezdése, valamint a 7. § (3) bekezdése szerinti tevékenységek kiszervezésére a Bszt.
kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a jogszabály
befektetési vállalkozást említ, azon befektetési alapkezelőt kell érteni.
VII.	Fejezet
A befektetési alapkezelő felszámolása
43.	§
(1)	A befektetési alapkezelő felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni. Fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő felszámolására
az Fkt. rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni.
(2)	A befektetési alapkezelő felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi
Törvényszék (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: törvényszék) kizárólagos illetékességgel
rendelkezik.
(3)	Ha nem a Felügyelet kezdeményezi a befektetési alapkezelő felszámolását, a törvényszék a
kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról szóló végzését megküldi a Felügyelet részére.
(4)	Befektetési alapkezelő felszámolójának a törvényszék kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról
szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott szervezetek
felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.
44.	§
(1)	A befektetési alapkezelő felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
(2)	A befektetési alapkezelővel szemben fennálló követelés esetében a Cstv. 46. § (7) bekezdése
nem alkalmazható.
45.	§
(1)	Befektetési alapkezelő ellen a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet
kezdeményezheti.
(2)	A Felügyelet a befektetési alapkezelő ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha
31
a)	a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a
15.	§ (1) bekezdés b) pontja alapján vonta vissza, vagy
b)	a fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő ellen a székhelye szerinti államban
fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.
(3)	A befektetési alapkezelő haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy
ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.
(4)	A törvényszék a felszámolási eljárást a befektetési alapkezelő, valamint a fióktelep formában
működő befektetési alapkezelő fizetésképtelenségének vizsgálata nélkül köteles elrendelni.
46.	§
(1)	A törvényszék a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított 8 napon belül
határoz.
(2)	A törvényszék felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül
végrehajtható.
(3)	A törvényszék a Felügyelet által a 45. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett felszámolási
eljárást a befektetési alapkezelő, valamint a fióktelep formában működő befektetési alapkezelő
fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.
47.	§
(1)	A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési tilalmat
rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő
kezelését nem ítéli biztosítottnak.
(2)	Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos
kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig tart.
48.	§
(1)	A befektetési alapkezelő felszámolása során az ügyfél által az alapkezelőnél letétbe helyezett
pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető
pénzügyi eszköz és pénzeszköz, szolgáltatás tárgyát képező eszköz, az ügyfél javára vezetett
számláján, nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(2)	Ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető, (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi
eszköz, pénzeszköz vagy szolgáltatás tárgyát képező eszköz az ügyfélnek bármely okból nem
adható vissza, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a
felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési alapkezelő vagyonából először ezen
követelést kell kielégíteni.
(3)	A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés
alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi eszköznek kell
tekinteni.
(4)	A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tagja és vezető tisztségviselője
tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában az (1) és (2)
bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(5)	A befektetési alapkezelő felszámolása esetén az alárendelt kölcsöntőkéből, valamint
kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjában
meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.
32
49. §
A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési alapkezelő szerződéses
kötelezettségei állományának átruházásáról.
50.	§
(1)	A befektetési alapkezelő felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektető-védelmi
Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében
hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges
engedményeket.
(2)	A befektetési alapkezelő felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség
jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény
alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása.
51.	§
(1)	A felszámoló díjának összege - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - nem haladhatja
meg a befektetési alapkezelő felszámolása során értékesített vagyontárgyak árbevételének és a
befolyt követelések együttes összegének 1,0 %-át.
(2)	A felszámoló díja - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egyezség esetén nem haladhatja
meg a befektetési alapkezelő vagyontárgyai nettó értékének 1,0 %-át.
(3)	A befektetési alapkezelő felszámolójára a Cstv. 59. §-a, valamint 60. § (4)-(6) bekezdése nem
alkalmazható.
VIII.	Fejezet
Fióktelep létesítése, határon átnyúló szolgáltatás nyújtása
23.	ÁÉKBV-alapkezelőkre vonatkozó szabályok
52. §
Más EGT-államban bejegyzett ÁÉKBV-alapkezelő fióktelep formájában is működhet.
53.	§
(1)	A Felügyelet által e törvény szerint ÁÉKBV-alapkezelőnek kiadott, tevékenység végzésére
jogosító engedély - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra - más EGT-államokban e
tevékenységek végzésére és szolgáltatások nyújtására jogosít.
(2)	Az az ÁÉKBV-alapkezelő, amely a 6. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tevékenységek
végzésére jogosító felügyeleti engedéllyel rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet
létrehozni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben
a)	bejelenti azt az EGT-államot, amelynek területén fióktelepet kíván létrehozni,
b)	benyújtja a végezni kívánt tevékenységeket meghatározó működési tervet, amely tartalmazza
az ÁÉKBV-alapkezelő által bevezetett kockázatkezelési eljárást, valamint a panaszkezelési eljárást,
és a fióktelep szervezeti felépítését,
c)	bejelenti a fogadó tagállamban található címet, ahonnan az okiratokat be lehet szerezni, és
d)	bejelenti a fióktelep vezetéséért felelős személyek nevét.
33
(3)	A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 2 hónapon belül megküldi
a fogadó tagállam felügyeleti hatóságának a (2) bekezdésben meghatározott információkat,
valamint - ha ilyen rendelkezésre áll - a befektetők védelmében létrehozott kártalanítási rendszer
részleteit tartalmazó iratot. A Felügyelet az iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja az
ÁÉKBV-alapkezelőt annak érdekében, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követően fióktelepe útján
megkezdhesse működését a fogadó tagállamban.
(4)	A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti értesítés fogadó tagállam felügyeleti hatósága felé történő
továbbítását megtagadja és a fióktelep létesítését megtiltja, ha az ÁÉKBV-alapkezelő igazgatási
struktúrája és pénzügyi helyzete nem felel meg a végezni kívánt tevékenységnek. A megtagadás
tényéről és azok indokairól az ÁÉKBV-alapkezelőt a (2) bekezdésben meghatározott, hiánytalan
tartalmú értesítés kézhezvételétől számított 2 hónapon belül tájékoztatja.
(5)	Ha az ÁÉKBV-alapkezelő a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet kívánja
végezni, a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok megküldése mellett, a
fogadó tagállam felügyeleti hatósága felé igazolja, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő rendelkezik az 5. §
szerinti engedéllyel, feltüntetve az ÁÉKBV-alapkezelő által végezhető engedélyezett
tevékenységek körét és az általa kezelhető ÁÉKBV-típusok kezelésére vonatkozó esetleges
korlátozásokat.
(6)	A (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változás esetén - a
változások végrehajtása előtt legalább 1 hónappal - az ÁÉKBV-alapkezelő írásban köteles
tájékoztatni a Felügyeletet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát a változásról. A Felügyelet a
(4)	bekezdés szerinti elutasítási jogot ezen 1 hónap alatt gyakorolhatja.
(7)	A (3) bekezdés szerint megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén a Felügyelet
megfelelő módon tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, és szükség esetén módosítja
az (5) bekezdés szerinti igazolásban szereplő információkat.
54.	§
(1)	Az az ÁÉKBV-alapkezelő, amely határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván
számára engedélyezett tevékenységet végezni más EGT-államban, a Felügyelet részére megküldi
a)	annak az EGT-államnak a nevét, amelynek területén az ÁÉKBV-alapkezelő működni kíván,
b)	a tervezett tevékenységeket meghatározó működési tervet, amely tartalmazza az ÁÉKBV-
alapkezelő által bevezetett kockázatkezelési eljárást és a panaszkezelési eljárást.
(2)	A Felügyelet az adatok kézhez vételét követő 1 hónapon belül megküldi az (1) bekezdésben
meghatározott információt, valamint - amennyiben ilyen létezik - a befektetők védelmében
létrehozott kártalanítási rendszer részleteit a fogadó tagállam felügyeleti hatóságának. A Felügyelet
az iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja az ÁÉKBV-alapkezelőt annak érdekében, hogy
a tájékoztatás kézhezvételét követően megkezdhesse működését a fogadó tagállamban.
(3)	Ha az ÁÉKBV-alapkezelő a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet kívánja
végezni, a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok megküldése mellett, a
fogadó tagállam felügyeleti hatósága felé igazolja, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő rendelkezik az 5. §
szerinti engedéllyel, feltüntetve az ÁÉKBV-alapkezelő által végezhető engedélyezett
tevékenységek körét és az általa kezelhető ÁÉKBV típusok kezelésére vonatkozó esetleges
korlátozásokat.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumban bekövetkezett változás esetén, -
a változások végrehajtása előtt legalább 1 hónappal - az ÁÉKBV-alapkezelő írásban köteles
tájékoztatni a változtatásokról a Felügyeletet és az ÁÉKBV-alapkezelőt fogadó tagállam felügyeleti
hatóságát.
(5)	A (2) bekezdés szerint megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén a Felügyelet
megfelelő módon tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, és szükség esetén módosítja
a (3) bekezdés szerinti igazolásban szereplő információkat.
34
55. §
(1)	Annak az ÁEKBV-alapkezelőnek, amely fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás
szabadsága értelmében határon átnyúló szolgáltatásként befektetési alapkezelési tevékenységet
végez, eleget kell tennie e törvény ÁEKBV-alapkezelőre vonatkozó rendelkezéseinek.
(2)	Annak az ÁEKBV-alapkezelőnek, amely fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás
szabadsága értelmében határon átnyúló szolgáltatásként befektetési alapkezelési tevékenységet
végez, eleget kell tennie az ÁEKBV székhelye szerinti EGT-állam alapításra és működtetésre
vonatkozó rendelkezéseinek, különösen
a)	az ÁEKBV létrehozása és engedélyezése;
b)	kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatala és visszaváltása;
c)	befektetési politikák és limitek, a teljes kitettség és a tőkeáttétel számítását is beleértve;
d)	kölcsönvételre, kölcsönadásra és fedezet nélküli eladására vonatkozó korlátozások;
e)	az ÁEKBV eszközeinek értékelése és számvitele;
f)	a forgalomba hozatali vagy a visszaváltási ár kalkulációja; a nettó eszközérték kiszámításában
bekövetkező hibák és a kapcsolódó befektetői kártalanítás;
g)	a jövedelem felosztása vagy újrabefektetése;
h)	az ÁEKBV-vel szembeni közzétételi és jelentéstételi követelmények, beleértve a tájékoztatót, a
kiemelt befektetői információt és a rendszeres tájékoztatásokat is;
i)	a forgalmazás tervezett módozatai;
j) kapcsolat a befektetőkkel;
k) az ÁEKBV egyesülése és átalakulása;
l) az ÁEKBV felszámolása és végelszámolása;
m) a befektetők nyilvántartásának tartalma;
n) az ÁEKBV-re vonatkozó engedélyezési és felügyeleti díjak; és
o)	a befektetők szavazati jogainak és a befektetők a)-m) ponthoz kapcsolódó egyéb jogainak
gyakorlása
tekintetében.
(3)	Az ÁEKBV-alapkezelő betartja a létesítő okiratában, valamint a tájékoztatóban meghatározott
kötelezettségeket, amelyeknek összhangban kell állniuk az (1) és (2) bekezdésben említett
rendelkezésekkel.
(4)	Az ÁEKBV-alapkezelő felelős az összes olyan eljárás és szervezeti döntés elfogadásáért és
végrehajtásáért, amely az ÁEKBV alapítására és működésére vonatkozó szabályoknak és a kezelési
szabályzatában vagy az alapkezelő létesítő okiratában, továbbá a tájékoztatóban meghatározott
kötelezettségeknek a teljesítéséhez szükséges.
56. §
Magyarországon bejegyzett ÁEKBV-alapkezelő más EGT-államban székhellyel rendelkező
ÁEKBV kezelését akkor láthatja el, ha az ÁEKBV-alapkezelő számára a Felügyelet korábban
engedélyezte az adott ÁEKBV-típus kezelését, az ÁEKBV-alapkezelő tájékoztatja az ÁEKBV
székhely szerinti felügyeleti hatóságát 6. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek
kiszervezésére vonatkozó általa alkalmazott eljárásokról, valamint benyújtja az ÁEKBV székhely
szerinti felügyeleti hatósága részére a letétkezelővel az információáramlásra vonatkozóan kötött 9.
melléklet szerinti szerződést. Amennyiben a befektetési alapkezelő már ellát azonos típusú
ÁEKBV-kezelést az ÁEKBV székhelye szerinti tagállamban, elegendő az ÁEKBV székhelye
szerinti tagállam felügyeleti hatóságához már korábban benyújtott dokumentációra történő
hivatkozás. Az ÁEKBV-alapkezelő a benyújtott dokumentumok minden lényegi módosítását
köteles bejelenteni a Felügyeletnek.
35
57. §
(1)	Nem kell a Felügyelet engedélye a 6. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tevékenységek -
ÁEKBV számára történő - végzéséhez annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező
ÁEKBV-alapkezelőnek, amely tevékenységét Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként
vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam felügyeleti
hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(2)	Amennyiben Magyarországon fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás
szabadságának gyakorlásával tevékenységet folytat a más EGT-államban székhellyel rendelkező
ÁEKBV-alapkezelő, a Felügyelet rendelkezésére bocsátja azokat az adatokat, amelyek az ÁEKBV-
alapkezelő fogadó tagállamának felelősségi körébe tartozó, az alapkezelőre alkalmazandó szabályok
teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek. Ezeket az adatokat az ÁEKBV-alapkezelő benyújtja a
székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságának is. A Felügyelet 2 hónap alatt felkészül a más
EGT-államban székhellyel rendelkező ÁEKBV-alapkezelő felügyeletére.
(3)	Nem vonatkozik dotációs tőkekövetelmény a más EGT-államban székhellyel rendelkező
ÁEKBV-alapkezelő magyarországi fióktelepére.
(4)	Más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁEKBV-alapkezelő által Magyarországon végzett
tevékenységeknek meg kell felelniük a 22-26. §-ban valamint a 40. §-ban és a 41. §-ban, valamint
az ÁEKBV-alapkezelőkre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és
kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott működési
szabályoknak.
58. §
Más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁEKBV-alapkezelő Magyarországon azt követően
kezdhet határon átnyúló tevékenység keretében ÁEKBV-t kezelni, hogy a székhelye szerint
felügyeleti hatóság értesítette arról, hogy az 54. § (1) bekezdés szerinti információt és a működési
tanúsítványt megküldte a Felügyelet részére.
24.	Az ABAK-ra vonatkozó szabályok
59. §
(1)	A Felügyelet által e törvény szerint ABAK-nak kiadott,
a)	a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély más EGT-államban
letelepedett uniós ABA kezelésére jogosít, feltéve, ha az ABAK rendelkezik engedéllyel az adott
típusú ABA kezelésére;
b)	az a) ponttól eltérő tevékenység végzésére jogosító engedély más EGT-államban e
tevékenység végzésére jogosít.
(2)	Az az ABAK, amely határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván számára
engedélyezett, (1) bekezdésben meghatározottak szerint tevékenységet végezni más EGT-államban,
a Felügyelet részére megküldi
a)	annak az EGT-államnak a nevét, amelynek területén az ABAK működni kíván,
b)	a tervezett tevékenységeket meghatározó működési tervet, amely tartalmazza a kezelni kívánt
ABA-k megnevezését.
36
(3)	Az az ABAK, amely más EGT-állam területén kíván fióktelepet létrehozni, a fióktelep
létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben a (2) bekezdésben foglaltakon felül a
Felügyelet részére megküldi
a)	a fióktelep szervezeti felépítését,
b)	az ABA letelepedés szerinti tagállamában azt a címet, ahonnan az okiratok beszerezhetők,
c)	a fióktelep vezetéséért felelős személyek nevét és elérhetőségeit.
(4)	A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő egy hónapon
belül, illetve a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül
megküldi a fogadó tagállam felügyeleti hatóságának a (2), illetve a (3) bekezdésben meghatározott
információkat. A Felügyelet akkor továbbítja az iratokat - az ABAK engedélyezésére vonatkozó
iratokkal együtt -, ha az ABAK megfelel e törvény rendelkezéseinek. A Felügyelet az iratok
megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja az ABAK-ot annak érdekében, hogy a tájékoztatás
kézhezvételét követően megkezdhesse működését a fogadó tagállamban.
(5)	A (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármely információ lényeges megváltozása
esetén az ABAK legalább egy hónappal a tervezett változtatás végrehajtása előtt - vagy valamely
nem tervezett változtatás bekövetkezését követően közvetlenül - írásbeli értesítést küld e
változásról a Felügyeletnek. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e
törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e
törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem
hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha előre nem tervezett
változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő
módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a
Felügyelet hatáskörében eljárva meghoz minden szükséges intézkedést, ideértve szükség esetén az
ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának kifejezett megtiltását. Ha a változások
elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvénynek megfelelően kezeli-e az
ABA-t, vagy, hogy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvénynek, a Felügyelet haladéktalanul
tájékoztatja az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait e változásokról.
60.	§
(1)	Más EGT-államban bejegyzett ABAK határon átnyúló szolgáltatás formájában számára
engedélyezett tevékenységet láthat el, és fióktelep formájában is működhet Magyarországon.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott ABA más EGT-államban bejegyzett ABAK általi kezelése
határon átnyúló szolgáltatás vagy fióktelep formájában akkor lehetséges, ha a Felügyelet részére
megküldésre kerülnek az alábbiakat igazoló dokumentumok:
a)	az ABAK rendelkezik az ABAK-irányelv engedélyezésre vonatkozó szabályainak a
letelepedése szerinti tagállama jogrendszerébe történő átvétele alapján elfogadott rendelkezéseknek
megfelelő engedéllyel, valamint a befektetési alapkezelési engedélye keretében az adott típusú ABA
kezelésére;
b)	a tervezett tevékenységeket meghatározó működési terv, amely tartalmazza a kezelni kívánt
ABA-k megnevezését.
(3)	Az az ABAK, amely Magyarország területén kíván fióktelepet létrehozni, akkor teheti ezt
meg, ha a fióktelep létesítését megelőzően a Felügyelet értesítést kap, és az értesítésben a (2)
bekezdésben foglaltakon felül a szerepel
a)	a fióktelep szervezeti felépítése,
b)	az a belföldi cím, ahonnan az okiratok beszerezhetők,
c)	a fióktelep vezetéséért felelős személyek neve és elérhetőségei.
(4)	A Felügyelet a fogadó tagállam felügyeleti hatóságaként eljárva e törvény hatálya alá tartozó
kérdésekben nem írhat elő kiegészítő követelményt annak az ABAK-nak, amely letelepedése
37
szerinti tagállamának felügyeleti hatósága az 59. § (4) bekezdése szerint az iratokat a Felügyeletnek
továbbította.
61.	§
(1)	A Felügyelet által e törvény szerint ABAK-nak kiadott, a 7. § (1) bekezdésben foglalt
tevékenység végzésére jogosító engedély nem uniós ABA kezelésére is jogosít, feltéve ha:
a)	az ABAK az érintett ABA tekintetében - a letétkezelőre és az éves jelentésre vonatkozó
rendelkezések kivételével - teljesíti az e törvényben előírt rendelkezéseket; valamint
b)	a Felügyelet, valamint a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti
hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban legalább a hatékony
információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e
törvénynek megfelelően végezze feladatait.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti együttműködési megállapodás tekintetében az ABAK-
rendelet 113-115. cikkében foglaltakat kell figyelembe venni.
IX.	Fejezet
Letétkezelőkre vonatkozó szabályok
25.	Az ÁÉKBV letétkezelőire vonatkozó szabályok
62.	§
(1)	Az ÁEKBV-alapkezelő az általa kezelt 4. § 8. pont a) alpont szerinti ÁEKBV letétkezelésével
a 4. § (1) bekezdés 68. pont aa) alpontja szerinti, a 4. § 8. pont b) alpont szerinti ÁEKBV
letétkezelésével az adott ÁEKBV székhely országában székhellyel rendelkező 4. § (1) bekezdés 68.
pont ab) alpont szerinti letétkezelőt köteles megbízni. A letétkezelési szerződés és annak
módosítása hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
(2)	Amennyiben egy magyarországi székhelyű ÁEKBV-t kezelő ÁEKBV-alapkezelő székhelye
más EGT-államban van, vagy más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁEKBV-t magyarországi
székhelyű ÁEKBV-alapkezelő kezel, a letétkezelő írásbeli megállapodást köt az ÁEKBV-
alapkezelővel a funkcióinak ellátásához szükséges információáramlás szabályozásáról. A
letétkezelő és az ÁEKBV-alapkezelő közötti megállapodás részletszabályait a 9. melléklet
tartalmazza.
(3)	A letétkezelői megbízás megszüntetése esetén a letétkezelői szerződés az új letétkezelő
megbízásának hatálybalépésével szűnik meg.
(4)	Az ÁEKBV tulajdonában lévő értékpapírok, pénzügyi eszközök kizárólag a letétkezelőnél
vagy a letétkezelő közreműködőjénél, illetve a letétkezelő által vagy a letétkezelő közreműködőj e
által nyitott, értékpapírok, illetve pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákon
helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírokat. A fel nem használt óvadékot kizárólag
a letétkezelőhöz lehet átadni vagy az általa nyitott számlán elhelyezni, transzferálni. A nem
transzferálható eszközök (ideértve a származtatott ügyleteket, betéteket is) nyilvántartása érdekében
az ÁEKBV-alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles az ÁEKBV részére az ezen
eszközöket nyilvántartó szervezetnél elkülönített számlát nyitni.
38
(5)	A letétkezelő tevékenysége során az ÁEKBV megbízása alapján kizárólag a befektetők
érdekében jár el.
(6)	Az ÁEKBV részére végzett letétkezelés során a letétkezelő - különösen - az alábbi
feladatokat végzi:
a)	ellátja az ÁEKBV eszközei közül a pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből
származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint vezeti az
ÁEKBV értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát,
az ügyfélszámlát;
b)	végrehajtja az ÁEKBV- alapkezelőnek az ÁEKBV pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait,
kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy az ÁEKBV kezelési
szabályzatával;
c)	eszközök és kötelezettségek értékelése, az ÁEKBV összesített és az egy kollektív befektetési
értékpapírra jutó nettó eszközértékének meghatározása;
d)	ellenőrzi, hogy az ÁEKBV megfelel-e a jogszabályokban és a befektetési alap kezelési
szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak;
e)	ellenőrzi, hogy a kollektív befektetési értékpapírok értékesítése, visszaváltása vagy
érvénytelenítése a jogszabályokkal és az ÁEKBV kezelési szabályzatával összhangban történik-e;
f)	biztosítja, hogy az ÁEKBV eszközeit érintő ügyletekből, valamint a kollektív befektetési
értékpapírok forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos piaci gyakorlatnak
megfelelő határidőn belül az ÁEKBV-hez kerüljön;
g)	ellenőrzi, hogy az ÁEKBV a bevételét a jogszabályokkal és az ÁEKBV szabályzatával
összhangban használja-e fel.
(7)	Az ÁEKBV részére végzett letétkezelés során a letétkezelő a kollektív befektetési formák
befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben vagy az ÁEKBV befektetési
politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén - ha a korlátok megsértése az
értékelési árak változása miatt következett be - írásban felszólítja az ÁEKBV-alapkezelőt a
korlátoknak történő megfelelésre. Amennyiben az ÁEKBV-alapkezelő értékpapír alap esetén 30
napon belül ennek nem tesz eleget, a letétkezelő ezt a tényt bejelenti a Felügyeletnek.
63.	§
(1)	A letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az ÁEKBV-alapkezelő által
adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve az ÁEKBV kezelési
szabályzatával, és az ÁEKBV-alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani.
Amennyiben az ÁEKBV-alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és az ÁEKBV
kezelési szabályzatának megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul
értesíti a Felügyeletet.
(2)	A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet
igénybe, akinek a magatartásáért mint a sajátjáért felel. Alletétkezelőként kizárólag az e törvény
előírásainak megfelelő másik letétkezelő vehető igénybe. A letétkezelő felelősségét nem
befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy részét vagy egészét harmadik fél
alletétkezelésébe adta.
(3)	A letétkezelő felel az ÁEKBV-vel, illetve a befektetőkkel szemben minden olyan kárért,
amely a letétkezelő jogellenes magatartása miatt következett be. Az ettől eltérő kikötés semmis.
26.	Az ABA letétkezelőire vonatkozó szabályok
64. §
39
(1)	Az ABAK az általa kezelt ABA - kivéve, ha az ABA olyan kockázati vagy magántőkealap,
amelyet a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK kezel - letétkezelésével e §-sal összhangban letétkezelőt
köteles megbízni.
(2)	A letétkezelő megbízása írásbeli szerződéssel valósul meg. A szerződés többek között
rendelkezik az e törvényben meghatározott, az ABA számára a letétkezelő által letétkezelői
hatáskörében elvégzendő funkciók ellátásához szükségesnek tartott információáramlásról. Az
írásbeli szerződés tartalmára az ABAK-rendelet 83. cikkében meghatározottak irányadók.
(3)	A letétkezelő a 4. § (1) bekezdés 68. pont b) alpontban foglalt intézmény lehet. Nem uniós
ABA esetében letétkezelő lehet ezen túl a 4. § (1) bekezdés 68. pont ba) és bb) alpontban foglalt
intézménnyel megegyező jellegű intézmény, amennyiben a (6) bekezdés b) pontjában
meghatározott feltételek teljesülnek.
(4)	A letétkezelő, az ABAK, az ABA, illetve annak befektetői közötti összeférhetetlenség
elkerülése érdekében
a)	ABAK nem járhat el letétkezelőként;
b)	az ABA felé megbízást teljesítő prime bróker nem láthat el letétkezelői funkciót a szóban
forgó ABA számára, kivéve, ha letétkezelői tevékenységét a brókeri tevékenységétől működési és
hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli,
nyomon követi és az ABA befektetői előtt nyilvánosságra hozza. Letétkezelői funkciót a letétkezelő
a (11) bekezdéssel összhangban átruházhatja ilyen prime brókerre, amennyiben a vonatkozó
feltételek teljesülnek.
(5)	A letétkezelő letelepedésének helye:
a)	uniós ABA esetében az ABA letelepedése szerinti tagállama;
b)	nem uniós ABA esetében az ABA letelepedése szerinti harmadik ország, vagy az ABA-t
kezelő ABAK letelepedése szerinti tagállam, vagy az ABA-t kezelő ABAK referencia-tagállama.
(6)	A 4. § (1) bekezdés 68. pont b) alpontjában és a (3) bekezdésben előírt követelmények
sérelme nélkül, a harmadik országban letelepedett letétkezelő kijelölése az alábbi feltételek
teljesüléséhez kötött:
a)	a Felügyelet, és ha a nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait más EGT-államban
kívánják forgalomba hozni, ezen EGT-államnak a felügyeleti hatóságai a letétkezelő felügyeleti
hatóságaival együttműködési és információcsere-megállapodást írtak alá;
b)	a letétkezelőre olyan, az ABAK-rendelet 84. cikkében meghatározott prudenciális szabályozás
-	ideértve a minimális tőkekövetelményeket - és felügyelet vonatkozik, amely egyenértékű az uniós
joggal, és amelyet ténylegesen végre is hajtanak;
c)	a letétkezelő letelepedése szerinti harmadik ország nem szerepel a Pénzügyi Akciócsoporttal
(a továbbiakban: FATF) nem együttműködő országok és területek listáján;
d)	a Felügyelet a letétkezelő letelepedése szerinti harmadik országgal olyan megállapodást
kötött, amely teljes mértékben megfelel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a
továbbiakban: OECD) jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében
meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott
esetben a többoldalú adómegállapodásokkal kapcsolatosakat is;
e)	a letétkezelő a (14)-(16) bekezdéssel összhangban szerződésben előírt felelősséggel tartozik az
ABA-nak, vagy az ABA befektetőinek, és kifejezetten vállalja a (11) bekezdés betartását.
(7)	A letétkezelő gondoskodik az ABA pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és
arról, hogy az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak jegyzése során a befektetők által vagy
nevükben történt befizetések beérkezzenek. A letétkezelő biztosítja, hogy az ABA
készpénzállománya a Bszt. 57. §-ában megállapított elvekkel összhangban, az ABA, vagy az ABA
nevében eljáró ABAK nevére nyitott, a Bszt. 60. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
intézménynél, vagy a 2006/73/EK irányelv 18. cikk (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
intézménnyel megegyező természetű, az uniós joggal egyenértékű prudenciális szabályozás és
felügyelet alá eső intézménynél vezetett számlán legyen könyvelve. A letétkezelő ezen előírások
40
teljesítése során az ABAK-rendelet 85-87. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembe
vételével jár el.
(8)	Az ABA részére végzett letétkezelés során a letétkezelő - az ABAK-rendelet 88-90.
cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével - az alábbi feladatokat végzi:
a)	ellátja a letétbe helyezett pénzügyi eszközök illetve a pénzügyi eszközökből származó jog
fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint - az ABA
tulajdonakénti mindenkori egyértelmű azonosítás érdekében - vezeti az ABA értékpapírjainak
nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát;
b)	a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló
külső bizonyítékok alapján minden egyéb eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban
forgó eszközök az ABA tulajdonát képezik-e, és napra kész nyilvántartást vezet azokról az
eszközökről, amelyek megállapítása szerint az ABA tulajdonát képezik.
(9)	A (7) és (8) bekezdésben említett feladatokon túlmenően - az ABAK-rendelet 92-97.
cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével - a letétkezelő
a)	ellenőrzi, hogy az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak kibocsátása, értékesítése
visszaváltása és érvénytelenítése a jogszabályoknak és az ABA kezelési szabályzatának
megfelelően történik-e;
b)	biztosítja, hogy az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak nettó eszközértékét a
jogszabályoknak és az ABA kezelési szabályzatának, valamint a 38. §-ban meghatározott
eljárásoknak megfelelően számítsák ki;
c)	végrehajtja az ABAK utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály
rendelkezésével vagy az ABA kezelési szabályzatával;
d)	gondoskodik arról, hogy az ABA az eszközeit érintő ügyletek során az ellenértéket a
szokásos határidőn belül kézhez kapja;
e)	biztosítja, hogy az ABA a bevételét a jogszabályokkal és az ABA kezelési szabályzatával
összhangban használja fel;
f)	ingatlanalapok esetén az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére
vonatkozó szerződések hatályosságához megadja a Ptk. 6:118. § (1) bekezdése szerinti
beleegyezést, ha az adott ügylet megfelel a befektetési alapra vonatkozó jogszabályoknak.
(10)	A letétkezelő tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ABA és az
ABA befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el. A letétkezelő nem végezhet olyan
tevékenységeket az ABA részére, amelyek az ABA, annak befektetői, az ABAK vagy saját maga
között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb
esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és
az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az ABA befektetői előtt
nyilvánosságra hozza. A (8) bekezdésben említett eszközöket a letétkezelő az ABA előzetes
engedélye nélkül nem hasznosíthatja újra.
(11)	A letétkezelő feladatait - a (8) bekezdésben említett feladatok kivételével - harmadik
felekre nem szervezheti ki. A (8) bekezdésben említett feladatok harmadik felekre történő
kiszervezése a következő feltételekkel történhet:
a)	a letétkezelő a feladatokat nem azzal a céllal szervezi ki, hogy elkerülje e törvény
előírásainak való megfelelést;
b)	a letétkezelő bizonyítani tudja, hogy a kiszervezésnek objektív oka van;
c)	a letétkezelő - az ABAK-rendelet 98. cikkében meghatározott rendelkezések
figyelembevételével - a megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal választja ki a
harmadik felet, akire feladatai egy részét kiszervezi, és megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel
és gondossággal ellenőrzi és felügyeli a harmadik felet, valamint a feladatok ellátása érdekében a
harmadik fél által tett lépéseket;
d)	a letétkezelő biztosítja, hogy a harmadik fél folyamatosan megfelel az alábbi feltételeknek a
kiszervezett feladatok teljesítése során:
41
da)	a harmadik fél rendelkezik az ABA által a nála letétbe helyezett eszközök jellegének és
összetettségének megfelelő és azokkal arányos struktúrákkal és szakértelemmel;
db)	a (8) bekezdés a) pontjában említett feladatok kiszervezése esetén a harmadik félre az
érintett jogrendszerben hatékony prudenciális szabályozás (ideértve a minimális
tőkekövetelményeket is) és felügyelet vonatkozik, és a harmadik felet rendszeres külső
könyvvizsgálatnak vetik alá, biztosítandó, hogy a pénzügyi eszközök a birtokában vannak;
dc)	a harmadik fél - az ABAK-rendelet 99. cikkében meghatározott rendelkezések
figyelembevételével - elkülöníti a letétkezelő ügyfeleinek eszközeit saját eszközeitől és a
letétkezelő eszközeitől oly módon, hogy az eszközöket mindenkor egyértelműen a letétkezelő
ügyfeleinek tulajdonaként lehessen azonosítani;
dd)	az ABA előzetes engedélye és a letétkezelő előzetes értesítése nélkül a harmadik fél az
eszközöket nem használja; és
de)	a harmadik fél eleget tesz a (8) és (10) bekezdésben említett kötelezettségeknek és
tilalmaknak.
(12)	Amennyiben harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi
intézménynél helyezzenek letétbe, és a (11) bekezdés d) pont db) alpontban előírt feltételeknek
megfelelő intézmény nincs az országban, a letétkezelő csak a harmadik ország joga által előírt
mértékben és csak addig szervezheti ki feladatait egy ilyen helyi intézményre, amíg nincsenek a
kiszervezési feltételeknek előírt helyi intézmények, és megfelelnek az alábbi feltételeknek:
a)	az ABA befektetőit megfelelően tájékoztatják a harmadik ország joga által előírt jogi
korlátozás miatti kiszervezésről és a befektetésüket megelőző kiszervezést igazoló körülményekről;
és
b)	az ABA utasítja a letétkezelőt, hogy a pénzügyi eszközök megőrzését szervezze ki egy ilyen
helyi intézményre.
(13)	A (12) bekezdésben előírt követelmények teljesítése mellett a harmadik fél is kiszervezheti
a rá kiszervezett feladatokat. Ebben az esetben a (16) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni az
érintett felekre.
(14)	A letétkezelő felelős az ABA vagy az ABA befektetői felé a (8) bekezdés a) pontja
értelmében letétbe helyezett pénzügyi eszközöknek a letétkezelő, vagy a letétkezeléssel megbízott
harmadik fél általi - az ABAK-rendelet 100. cikkében meghatározott esetekben megvalósuló -
elvesztéséért. A letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a letétkezelő indokolatlan
késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő
pénzösszeget bocsát az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK rendelkezésére. A letétkezelőt
nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha - az ABAK-rendelet 101. cikkében
meghatározottaknak megfelelően - bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan,
érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ésszerű
erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna.
(15)	A letétkezelő felelősséggel tartozik az ABA-nak illetve az ABA befektetőinek minden
általuk amiatt elszenvedett veszteségért, hogy a letétkezelő hanyagságból vagy szándékosan nem
tett maradéktalanul eleget az e törvényben előírt kötelezettségeinek.
(16)	A letétkezelő felelősségét a kiszervezés nem befolyásolja, de a (11)-(13) bekezdés szerint
kiszervezett tevékenység során harmadik fél által őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a
letétkezelő mentesül felelőssége alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy
a)	feladatai kiszervezésére vonatkozó, a (11) bekezdésben előírt valamennyi követelménynek
eleget tett;
b)	a letétkezelő és a harmadik fél közötti, írásba foglalt szerződés kifejezetten áthárítja a
letétkezelő felelősségét a harmadik félre, és ezáltal az ABA a pénzügyi eszközök elvesztése miatt
közvetlenül, vagy a letétkezelőn keresztül kártérítést követelhet a harmadik féltől; és
42
c)	a letétkezelő és az ABA közötti írásba foglalt szerződés kifejezetten lehetővé teszi a
letétkezelő felelősség alóli mentesítését, valamint meghatározza a felmentés - az ABAK-rendelet
102.	cikkében részletezett - objektív indokait.
(17)	Amennyiben harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi
intézménynél helyezzenek letétbe, és a (11) bekezdés d) pont db) alpontban előírt feltételeknek
megfelelő intézmény nincs az országban, a letétkezelő az alábbi feltételek teljesülése mellett
mentesülhet felelőssége alól:
a)	az érintett ABA kezelési szabályzata kifejezetten lehetővé teszi a felelősség alól az e
bekezdésben előírt feltételek mellett történő mentesítést;
b)	az érintett ABA befektetőit a befektetés előtt tájékoztatják a mentesítési lehetőségről és a
mentesítés indoklására felhozható körülményekről;
c)	az ABA utasítja a letétkezelőt, hogy a pénzügyi eszközök megőrzését szervezze ki egy ilyen
helyi intézményre;
d)	a letétkezelő és az ABA közötti, írásba foglalt szerződés kifejezetten lehetővé teszi a
felelősség alóli mentesítést, és
e)	a letétkezelő és a harmadik fél közötti, írásba foglalt szerződés kifejezetten áthárítja a
letétkezelő felelősségét a helyi intézményre, és ezáltal az ABA a pénzügyi eszközök elvesztése
miatt közvetlenül, vagy a letétkezelőn keresztül kártérítést követelhet a helyi intézménytől.
(18)	A letétkezelő ABA befektetőivel szembeni felelőssége közvetlenül vagy az ABAK-on
keresztül közvetve is érvényesíthető.
(19)	A letétkezelő a Felügyelet kérésére rendelkezésére bocsát minden, a feladatai ellátása
során szerzett információt, amelyekre az ABA vagy az ABAK felügyeleti hatóságainak szüksége
lehet. A Felügyelet a kapott információkat haladéktalanul megosztja az ABA vagy az ABAK
felügyeleti hatóságaival.
HARMADIK RÉSZ
A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
X.	Fejezet
A befektetési alapok létrejötte
27.	A befektetési alapok nyilvántartásba vétele
65. §
(1)	A befektetési alap jogi személy, amely a Felügyelet által a nyilvántartásba történő
bejegyzéssel jön létre, és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A befektetési alap törvényes
képviselője a befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár.
(2)	A befektetési alapkezelő a befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzéséig is eljárhat a
befektetési alap javára.
66. §
Befektetési alap kezelését - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - kizárólag
befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező, befektetési
alapkezelő végezheti.
43
67. §
(1)	A befektetési alap létrehozható
a)	a befektetési jegyek forgalomba hozatali módja alapján zártkörű vagy nyilvános befektetési
alapként (befektetési alap működési formája);
b)	a lehetséges befektetők köre alapján szakmai vagy lakossági befektetőknek forgalmazott
befektetési alapként (befektetési alap forgalmazási köre);
c)	a befektetési jegyek visszaválthatósága alapján nyílt végű vagy zárt végű befektetési alapként
(befektetési alap fajtája);
d)	a futamidő alapján határozott vagy határozatlan futamidővel (befektetési alap futamideje);
e)	a befektetési alap által megszerezhető elsődleges eszközök alapján értékpapíralapként,
ingatlanalapként, kockázati tőkealapként vagy magántőkealapként (elsődleges eszközkategória
típusa);
f)	a harmonizáció alapján ÁEKBV-ként vagy ABA-ként (harmonizáció típusa).
(2)	Nyilvános befektetési alapként működik az a befektetési alap, amelynek legalább egy
befektetési jegy sorozatát nyilvános forgalomba hozatal útján hozták forgalomba.
(3)	Zártkörű befektetési alapként működik az a befektetési alap, amely befektetési jegyének
forgalomba hozatala a Tpt. szerint zártkörűnek minősül. A zártkörűen forgalomba hozott befektetési
jegy az azt kibocsátó befektetési alap (részalap) nyilvánossá válásáig kizárólag a kezelési
szabályzatban meghatározott, a Tpt. 14. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott befektetők
körében, vagy a Tpt. 14. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott feltételek mellett
ruházható át, illetve nyílt végű befektetési alap esetén kizárólag e körben forgalmazható.
(4)	A nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeit a befektetők a folyamatos forgalmazás során
az alap futamideje alatt megvásárolhatják, továbbá a befektetési jegyeket a befektetési alap kezelési
szabályzatában foglalt szabályok szerint a futamidő alatt visszaválthatják.
(5)	A zárt végű befektetési alap befektetési jegyei az alap futamideje alatt a befektetők
kezdeményezésére nem válthatók vissza, kivéve az e törvényben biztosított rendkívüli eseteket. Az
alapkezelő jogosult ugyanakkor a befektetőknek az alap futamideje alatt is eseti jelleggel
visszaváltási lehetőséget biztosítani, továbbá - amennyiben az alap kezelési szabályzata ezt lehetővé
teszi - jogosult a kezelési szabályzatában eredetileg meghatározott feltételek szerint a befektetési
jegyek bevonására.
(6)	A kockázati és magántőkealap futamideje alatt a befektető nem válthatja vissza a befektetési
jegyet, azonban a kezelési szabályzatban meghatározott esetekben az alapkezelő határozhat az alap
jegyzett tőkéjének befektetési jegyek, vagy ideiglenes befektetési jegyek bevonásával történő
csökkentéséről. A kockázati és magántőkealap jegyzett tőkéjének leszállításakor az ideiglenes
befektetési jegy, illetve ideiglenes befektetési jegy tulajdonosokkal való elszámolás módját a
kezelési szabályzat határozza meg.
(7)	A kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap kizárólag szakmai befektetőknek határozott
futamidőre, vissza nem váltható befektetési jegyek zártkörű forgalomba hozatalával hozható létre.
Egy alapon belül eltérő névértékű és eltérő jogokat megtestesítő befektetési jegyek is forgalomba
hozhatóak.
(8)	A kockázati és a magántőkealap legalább hat teljes naptári éves futamidőre hozható létre.
(9)	A kockázati tőkealap-kezelő és a magántőkealap-kezelő a kockázati, illetve magántőkealap
futamidejét - amennyiben azt a kezelési szabályzat lehetővé teszi - meghosszabbíthatja, legfeljebb
az eredeti futamidőt nem meghaladó időtartammal.
(10)	Az értékpapíralapok és az ingatlanalapok befektetési jegyei szakmai és lakossági
befektetőknek egyaránt forgalmazhatóak.
44
68. §
(1)	A nyilvános befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje
a)	értékpapíralap esetén kétszázmillió forint,
b)	ingatlanalap esetén egymilliárd forint.
(2)	A zártkörűen létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje
a)	értékpapíralap esetében százmillió forint,
b)	ingatlanalap esetén ötszázmillió forint,
c)	kockázati tőkealap és magántőkealap esetén kettőszázötvenmillió forint.
(3)	Amennyiben több sorozatba tartozó befektetési jegy kerül forgalomba hozatalra, a legkisebb
induló saját tőkére vonatkozó előírásoknak csak a befektetési alap szintjén kell teljesülnie.
(4)	A jegyzés lezárását követően a befektetési alapkezelő haladéktalanul intézkedik a
nyilvántartásba történő bejegyzés iránt.
(5)	Ha a befektetési alap saját tőkéjének összegyűjtésére nyitva álló időn belül nem sikerült a
törvényben - vagy amennyiben ennél a kezelési szabályzat magasabbat ír elő, akkor a kezelési
szabályzatban - előírt minimális induló saját tőkét összegyűjteni, a jegyzés lezárását követő 7 napon
belül a befektetők által befizetett teljes összeget vissza kell fizetni.
(6)	A kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap futamideje alatt a tőkealap jegyzett tőkéje
felemelhető és leszállítható, azonban a jegyzett tőke ebben az esetben sem lehet kevesebb
kettőszázötvenmillió forintnál.
(7)	A kockázati, illetve a magántőkealap jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást
tartalmazhat. A kockázati, illetve a magántőkealap jegyzett tőkéjének legalább tíz %-át, de
legkevesebb kettőszázötvenmillió forintot a befektetési jegyek jegyzésekor be kell fizetni olyan
módon, hogy az azonos sorozatba tartozó befektetési jegyeket jegyző személyeknek a jegyzéskor
teljesítendő befizetéseik mértéke azonos legyen. A fennmaradó összeget a tőkealap kezelési
szabályzatában meghatározott feltételek szerint, de legkésőbb az alapítást követő hat éven belül kell
befizetni azzal, hogy az alapkezelő a kezelési szabályzatban köteles biztosítani, hogy az azonos
sorozatba tartozó ideiglenes befektetési jegyekkel rendelkező befektetőket az azonos értékpapír-
sorozatba tartozó befektetési jegyek lejegyzése esetén azonos ütemezés szerint, azonos mértékű
fizetési kötelezettség terhelje.
69.	§
(1)	Nyilvános befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a letétkezelő
a befektetési alap induló saját tőkéje lejegyzését és befizetését, illetve teljesítését a Felügyelet
részére igazolja.
(2)	Zártkörű befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a befektetési
alapkezelő a Felügyeletnek benyújtsa
a)	a letétkezelő megbízására vonatkozó szerződést;
b)	a befektetési alap kezelési szabályzatát;
c)	az induló saját tőke lejegyzésének és az induló saját tőke befizetésének, illetve teljesítésének
igazolását;
d)	ingatlanalap esetében a könyvvizsgáló megbízására irányuló szerződést.
(3)	Ingatlanalap esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon felül az alap
nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az ingatlanértékelő megbízását, illetve annak módosítását a
kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet
rendelkezéseivel összhangban a Felügyelet jóváhagyja.
(4)	A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK által kezelt kockázati illetve magántőkealap esetében a (2)
bekezdésben meghatározott feltételek közül a b) és c) pontban foglaltakat kell teljesíteni a
nyilvántartásba vételhez.
45
(5)	A kockázati tőkealap nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül a kockázati és a
magántőkealap-kezelő intézkedik a kockázati és magántőkealap nyilvántartásba vételét megelőzően
lejegyzett befektetési jegyek vagy ideiglenes befektetési jegyek haladéktalan előállításáról. A
kockázati tőkealap a nyilvántartásba vételét követően a befektetési jegyre eső vagyoni hozzájárulás
teljes befizetéséig terjedő időszakra, a befektető által jegyzett befektetési jegyek névértéke
összegéről (kockázati tőkealap jegyzett tőke összegéről) ideiglenes befektetési jegyet bocsát ki,
azzal, hogy a befektető által jegyzett befektetési jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegét -
nyomdai úton történő forgalomba hozatal esetén - az ideiglenes befektetési jegyen, illetve -
dematerializált úton történő forgalomba hozatal esetén - a 101.§ (3) bekezdés szerinti okiraton kell
feltüntetni azzal, hogy minden további vagyoni hozzájárulás teljesítése esetén a 101.§ (3) bekezdése
szerinti új okirat kerül kiállításra a befektető által addig teljesített vagyoni hozzájárulás mértéke
%-ában és a mértéke összegszerű feltüntetésével.
(6)	Az ideiglenes befektetési jegy értékpapír, amelyre a befektetési jegyre vonatkozó előírásokat
kell alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes befektetési jegyen fel kell tüntetni a befektető által
jegyzett befektetési jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás mértékét. Azonos sorozatba tartozó
ideiglenes befektetési jegyek jegyzése esetében a teljesített vagyoni hozzájárulás mértéke nem lehet
eltérő. Az azonos sorozatba tartozó befektetési jegyekre vállalt vagyoni hozzájárulás hiánytalan
teljesítését követően a kockázati és magántőkealap-kezelő az adott sorozatba tartozó ideiglenes
befektetési jegyet a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint érvénytelenné nyilvánítja és
helyette befektetési jegyet bocsát ki.
(7)	A kockázati és magántőkealap-kezelő a befektető által jegyzett befektetési jegyre teljesített
vagyoni hozzájárulás összegének megállapítására, a befektetési jegy tulajdonos, az ideiglenes
befektetési jegy tulajdonos, valamint a tulajdonában lévő befektetési jegy és ideiglenes befektetési
jegy azonosítására alkalmas nyilvántartást vezet.
(8)	A befektető az általa vállalt vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig a szavazati jogát az általa
már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan, a kockázati, illetve magántőkealap által
kibocsátott ideiglenes befektetési jegy alapján gyakorolja.
(9)	Ha az ideiglenes befektetési jegy tulajdonosa a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulását a
tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint nem teljesíti, a tőkealap-kezelő
harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a
teljesítés elmulasztása az ideiglenes befektetési jegyhez fűződő jogok megszűnését eredményezi.
(10)	A (9) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén az
ideiglenes befektetési jegyhez fűződő jogok a határidő lejártát követő napon megszűnnek, amelyről
a kockázati, illetve magántőkealap-kezelő a tagot írásban értesíti.
(11)	A (9) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követően a
kockázati, illetve magántőkealap-kezelő - a kezelési szabályzatban részletesen meghatározottak
szerint - elszámol az ideiglenes befektetési jegy korábbi tulajdonosával, legkésőbb a kockázati,
illetve magántőkealap futamidejének végén. Amennyiben a kockázati, illetve magántőkealap
futamideje meghosszabbításra kerül, az elszámolási kötelezettség az eredeti futamidő végén merül
fel.
(12)	Amennyiben új befektetési alap létrehozatalára a befektetési alapok egyesülése, szétválása
keretén belül kerül sor, a Felügyelet az új alap nyilvántartásba vételéről az egyesülési, szétválási
eljárás keretén belül határoz azzal, hogy az új befektetési alap nyilvántartásba vételének napja
megegyezik az egyesülés, szétválás napjával.
(13)	A Felügyelet a befektetési alap nyilvántartásba vételére irányuló bejegyzési kérelmet
elutasítja, ha a befektetési alap létrehozatala nem felel meg az e törvényben foglaltaknak, vagy a
befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a könyvvizsgáló vagy az ingatlanértékelő nem felel meg az e
törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban rájuk megállapított
feltételeknek.
46
28. A befektetési alap részalapjai
70.	§
(1)	A befektetési alapon belül egymástól elkülönítetten nyilvántartott és kezelt részalapok is
létrehozhatók.
(2)	Egy befektetési alapon belül az egyes részalapok a 67. § (1) bekezdés c) e) f) pontjában
felsorolt ismérvek szerint nem különbözhetnek egymástól. Egy részalapon belül több befektetési
jegy sorozat is forgalomba hozható.
(3)	Amennyiben egy befektetési alap több részalapból áll,
a)	a legkisebb induló saját tőkére vonatkozó szabályok kivételével az alapítási, működési,
tájékoztatási és megszűnési szabályok szempontjából minden részalapot önálló befektetési alapnak
kell tekinteni,
b)	a befektetési korlátokat és egyéb, a befektetésekre, nyilvántartásokra, számviteli és egyéb
beszámolókra, valamint a nettó eszközérték számítására vonatkozó szabályokat az egyes részalapok
tekintetében kell alkalmazni, és
c)	a tájékoztatóban, illetve a kezelési szabályzatban a részalapok közös jellemzőit egységesen, az
alapok szintjén kell meghatározni azzal, hogy az egyes részalapok egyedi jellemzőit is fel kell
tüntetni.
(4)	A befektetési alap letétkezelője a részalapok letétkezelőjének is minősül.
(5)	Amennyiben egy befektetési alapnak egy vagy több részalapja van, a befektetési alap saját
maga közvetlenül nem rendelkezhet eszközökkel és kötelezettségekkel, nettó eszközértéke
megegyezik az egyes részalapjai összesített nettó eszközértékével.
(6)	Egy befektetési alap adott részalapjával szembeni befektetői és egyéb követeléseket nem lehet
érvényesíteni ugyanazon alap másik részalapja terhére.
29. Befektetési jegy sorozatok
71.	§
(1)	Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos
névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A kezelési
szabályzatnak részletesen meg kell határoznia, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben
térnek el egymástól.
(2)	Egy adott befektetési alap egyes eszközeit az egyes befektetési jegy sorozatok között nem
lehet megosztani, kivéve
a)	az illikviddé vált eszközök 127. §-ban foglaltak szerinti elkülönítése esetén, valamint
b)	az olyan, devizakockázat fedezésére szolgáló ügyletek esetében, amelyek célja a befektetési
alap adott sorozata devizakockázatának csökkentése a befektetési alap befektetési politikájának
megfelelően.
30.	A kezelési szabályzat
72.	§
(1)	A befektetési alap kezelésének szabályait - nyilvános befektetési alap esetén a Felügyelet által
jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet részére benyújtott - kezelési szabályzatba
kell foglalni. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé
teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. ABA
esetében a kezelési szabályzatnak hivatkoznia kell a letétkezelő által kötött azon megállapodásokra,
47
amelyek célja, hogy a letétkezelő a 64. § (16) bekezdésével összhangban, szerződéses alapon
felmentse magát a felelősség alól. A kezelési szabályzatot nyilvános befektetési alap esetében a 3.
melléklet I. Fejezetébe, zártkörű befektetési alap esetében a 3. melléklet II. Fejezetébe foglalt minta
szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni.
(2)	A befektető a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési
szabályzatban foglalt feltételeket, különös tekintettel a befektetési jegyhez fűződő kockázatokra,
valamint arról, hogy a befektetés a kockázatviselő képességének megfelel.
(3)	A nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatában foglaltakat a befektetési alapkezelő a
befektetők hozzájárulása nélkül, a Felügyelet engedélyével módosíthatja.
(4)	Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az
a)	a befektetőt terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, vagy a költségek szerkezetének
változtatása esetén azok összesített mértéke változatlan marad;
b)	a forgalmazók körének bővülésére, vagy a forgalmazási helyek számának megváltozására
vonatkozik;
c)	jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, kivéve, ha az átvezetés érinti a befektetési alap
befektetési politikáját, kockázati jellegét;
d)	cégadatok, piaci adatok, vagy az Sztv. szerinti beszámoló adatainak frissítését szolgálja;
e)	a befektetési alapkezelő vezető állású személyében, a letétkezelő vezető állású személyében, a
kiszervezett tevékenységet végzők személyében bekövetkezett változás átvezetését jelenti;
f)	a befektetési alapkezelő vezető állású személye, a letétkezelő vezető állású személye, a
forgalmazó, a befektetési alap könyvvizsgálója, az ingatlanértékelő, az értékbecslő vagy a
kiszervezett tevékenységet végzők adataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti;
g)	a befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzését követően, a jegyzésre, jegyzési
garanciavállalásra, alul- és túljegyzésre, valamint a jegyzéshez kapcsolódó allokációra vonatkozó
rendelkezések tájékoztatóból, kezelési szabályzatból való törlését jelentik;
h)	olyan engedélyhez kötött változásokhoz kapcsolódik, amelyhez a Felügyelet az engedélyt
korábban megadta.
73. §
(1)	Zártkörű alap kezelési szabályzatában részletesen meg kell határozni a kezelési szabályzat
módosítására vonatkozó eljárást, ezen belül azokat a feltételeket, amelyek módosításához a
befektetési alap befektetői által birtokolt befektetési jegyek arányában meghatározott többségi vagy
egyhangú jóváhagyás szükséges. A befektetési alapkezelő a kezelési szabályzatot minden egyéb
esetben egyoldalúan módosíthatja.
(2)	A befektetők jóváhagyását előíró esetekben a kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell a
kezelési szabályzat módosításához való hozzájárulás beszerzésének módját, határidejét.
(3)	A kezelési szabályzat módosítása esetén a módosított kezelési szabályzatot a befektetési
alapkezelő a módosítás hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatásul köteles a Felügyeletnek
megküldeni.
(4)	A (3) bekezdéstől eltérően a kockázati és a magántőkealap futamidejének meghosszabbítását
tartalmazó kezelési szabályzat módosítást a kockázati, illetve magántőkealap eredeti futamideje
letelte előtt legalább hat hónappal be kell jelenteni a Felügyeletnek.
XI.	Fejezet
A befektetési alap kezelésének átadása
48
74. §
(1)	A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános befektetési alapok kezelését a Felügyelet
előzetes engedélye alapján más, az adott befektetési alap kezelésére engedéllyel rendelkező
befektetési alapkezelőre átruházhatja.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a befektetési alapkezelő a zártkörű befektetési alapok kezelését a
Felügyelet előzetes engedélye nélkül a befektetési jegy tulajdonosok 75%-ának jóváhagyó
nyilatkozata birtokában átruházhatja.
(3)	A befektetési alapkezelő befektetési alapok kezelésével kapcsolatos kötelezettségei
átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a
befektetési alap Ptk. 6:203. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatát a Felügyelet engedélye pótolja.
(4)	A (3) bekezdés szerinti kötelezettségek átruházása során az átruházó befektetési alapkezelő az
átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépése előtt 15 nappal tájékoztatja a befektetőket
a)	az átruházás szándékáról,
b)	az (5) bekezdésben foglaltakról, valamint
c)	az átvevő befektetési alapkezelő elérhetőségéről és a befektetési jegyek forgalmazásával
kapcsolatos információk hozzáférési helyéről.
(5)	Az átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépésével az átadó befektetési alapkezelő által
kezelt és átruházásra került befektetési alapok kezelése az átvevő befektetési alapkezelőhöz kerül.
(6)	Az átadó befektetési alapkezelőt a befektetési alappal szemben megillető jogok tekintetében a
Ptk. 6:193. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.
(7)	A befektetési alapkezelés átruházása következtében felmerülő költség, díj a befektetési alapra
vagy a befektetőkre nem hárítható át.
XII.	Fejezet
A befektetési alap jogutód nélküli megszűnése
31.	A megszűnési eljárás általános szabályai
75.	§
(1)	A befektetési alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról a befektetési alapkezelő
vagy a Felügyelet határoz.
(2)	Kötelező megindítani az eljárást,
a)	ha a nyilvános nyílt végű befektetési alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan
nem éri el a húszmillió forintot;
b)	ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált;
c)	ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét
a Felügyelet visszavonta,
d)	ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására,
azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,
e)	ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása
felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem
biztosítottak.
(3)	Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás
a)	határozott futamidejű befektetési alap futamidejének lejártakor;
b)	amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási
megbízást adtak le; vagy
49
c)	zárt végű alap esetében az összes befektetési jegy a kezelési szabályzatban eredetileg
meghatározott feltételek szerint bevonásra került.
(4)	A befektetési alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról
haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a
befektetőket és a befektetési alap hitelezőit.
(5)	A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le.
(6)	Az (5) bekezdéstől eltérően a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK által kezelt kockázati és
magántőkealap megszűnésekor felmerülő feladatokat a kockázati, illetve magántőkealap-kezelő, a
kockázati, illetve magántőkealap-kezelő akadályoztatása, vagy felszámolása esetén az MNBtv.-ben
meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági
társaság végzi.
76.	§
(1)	A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a befektetési alap - a (2) bekezdésben meghatározott
eltéréssel - az általános szabályok szerint működik.
(2)	A megszűnési eljárás lefolytatása alatt
a)	a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános
szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés
alatt áll;
b)	a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, illetve zárt végű alap
esetében új befektetési jegyeket nem lehet forgalomba hozni;
c)	a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés
elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be.
32.	Eszközök értékesítése és a vagyon kifizetése
77. §
(1)	A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1
hónapon belül, az ingatlanokat 12 hónapon belül a kockázati és magántőkealap portfóliójában lévő
eszközöket 18 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci
áron, az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok esetében legalább az ingatlanértékelő által
meghatározott áron, a kockázati és magántőkealap portfóliójában lévő eszközök esetében a 38. §-
ban meghatározott értékbecslő által meghatározott áron kell megkísérelni. Az értékesítésre
megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök
esetében 3, ingatlanok és egyéb eszközök esetében 6 hónappal meghosszabbítható. A kockázati,
illetve magántőkealap tulajdonában lévő, szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat a befektetési
jegy tulajdonosai között - a kezelési szabályzatban rögzített szabályoknak megfelelően -
természetben is fel lehet osztani.
(2)	Az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok értékesítésére vonatkozó, (1) bekezdésben
meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén az ingatlanokat nyilvános árverésen történő
értékesítésre kell bocsátani. Az árverési felhívást a befektetési alap közzétételi helyein az árverés
időpontját legalább 10 nappal megelőzően meg kell jelentetni.
78.	§
(1)	A befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték
befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül, ingatlanalap, kockázati és
magántőkealap esetében 15 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési
50
jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A
megszűnési jelentésnek legalább a 4. mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési
jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők.
(2)	A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal a befektetési alapkezelő
kérelmére törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való
törléssel megszűnik.
79.	§
(1)	Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek
értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását
követően rendelkezésre álló pozitív összegű tőke a befektetőket befektetési jegyeik értékének
arányában illeti meg.
(2)	A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből,
illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg
formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli
közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére
vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a befektetési alapot terhelő
kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök
terhére.
(3)	A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon
belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, a (2) bekezdés
szerinti részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről
rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő
elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig.
(4)	Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a
Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.
XIII.	Fejezet
Befektetési alap átalakulása
80.	§
(1)	Jelen fejezet szempontjából átalakulásnak minősül valamely befektetési alap 67. § (1)
bekezdése szerinti jellemzőinek megváltoztatása azzal a korlátozással, hogy ÁEKBV nem alakulhat
át ABA-vá.
(2)	Nyilvános befektetési alap átalakulása esetében a befektetési alapkezelő köteles az átalakulás
indokát, napját és feltételeit (ideértve az adózási következményeket is) tartalmazó tájékoztatót
készíteni és azt a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. A befektetési alap a Felügyelet általi
jóváhagyással, a tájékoztatóban meghatározott időpontban alakul át.
(3)	A befektetési alapkezelő a Felügyelet (2) bekezdésben meghatározott jóváhagyásának
megszerzését követően köteles az átalakulás tényét az átalakulás napját legalább 30 nappal
megelőzően közzétenni. A közzétételt követően az átalakulás napját megelőző napig bármelyik
befektető kérheti befektetési jegyeinek a visszaváltását külön díj vagy egyéb jutalék felszámítása
nélkül, amelyet az alapkezelő az átalakulást megelőzően elszámol. Zárt végű alap nyíltvégűvé
történő átalakulása esetén a befektető az átalakulást követő 30 napon belül kérheti befektetési
jegyeinek jutalékmentes visszaváltását.
51
(4)	Zárt végű alap futamidejének meghosszabbítása esetén az átalakulás szabályait kell
alkalmazni.
81.	§
(1)	Nyilvános befektetési alap zártkörű befektetési alappá történő alakulásának feltétele, hogy a
befektetési jegyeiket visszaváltani nem kívánó befektetők mindegyike nyilatkozzon az átalakulás
elfogadásáról és a befektetési alap befektetői megfeleljenek a zártkörű befektetési alap befektetőire
vonatkozó korlátozó rendelkezéseknek.
(2)	A befektetési alapkezelő a zártkörű befektetési alap átalakulásáról a kezelési szabályzatnak az
abban meghatározott módon történő módosításával határoz. Az átalakulásról szóló döntést annak
hatálybalépését 10 nappal megelőzően be kell jelenteni a Felügyeletnek. A zártkörű befektetési alap
nyilvános befektetési alappá történő átalakuláshoz a Felügyelet engedélye szükséges. Az átalakulás
Felügyelet általi jóváhagyásának feltétele, hogy a befektetési alapra az átalakulást követően
teljesüljenek az e törvénynek a nyilvános befektetési alapokra vonatkozó feltételei.
XIV.	Fejezet
Az egyesülésre vonatkozó szabályok
33.	Általános szabályok
82.	§
(1)	Olyan magyarországi székhelyű ABA-k illetve ÁÉKBV-k egyesülésére, amelyek egyikének
befektetési jegyeit sem hozták más EGT-államban forgalomba, a 85-99. §-ban foglaltak irányadók a
(2)-(7) bekezdésekben meghatározott eltéréssel.
(2)	E törvény szerint nyilvántartásba vett befektetési alap kizárólag másik, e törvény szerint
nyilvántartásba vett befektetési alappal egyesülhet.
(3)	Nyilvános alapok esetében azonos működési formájú, továbbá harmonizációjukat és
elsődleges eszközkategóriájukat tekintve azonos típusú alapok egyesülhetnek.
(4)	Nyilvános alapok esetében, a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosai
vonatkozásában az átalakulás szabályait is megfelelően alkalmazni kell, amennyiben az egyesülés e
befektetőkre nézve az átalakulással egyenértékű változással jár.
(5)	A beolvadó és az átvevő alapok befektetési jegy tulajdonosainak az egyesüléssel kapcsolatos
tájékoztatása módjára e törvény általános, illetve az adott alap kezelési szabályzatának befektetők
tájékoztatására vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
(6)	Zártkörű alap beolvadása esetében nem szükséges a Felügyelet előzetes engedélye,
amennyiben az alap kezelési szabályzata az alapkezelőt feljogosítja e döntés meghozatalára, vagy e
döntést a befektetési jegy tulajdonosok adott arányú többségi határozatához köti. Zártkörű alap
kezelési szabályzata korlátozhatja a befektetési jegy tulajdonosok 95. § (1) bekezdése szerinti
jogait.
(7)	Nem kell a 86. § (2) bekezdés, a 90. § (1) bekezdés, a 95. § (1) bekezdés, a 99. § (4) bekezdés
előírásait alkalmazni abban az esetben, ha egy (1) bekezdés szerinti befektetési alap az egyesülés
során ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alapnak az
egyesülés során újonnan létrehozott részalapjává alakul, feltéve, hogy
a)	az újonnan létrehozott részalap kizárólag az adott befektetési alap eszközeit és kötelezettségeit
veszi át,
b)	az egyesülés nem okoz változást a befektetési alap nettó eszközértékében,
52
c)	az egyesülés nem érinti az adott befektetési alap kezelésének feltételeit és a befektetők egyéb
jogait.
34.	Kockázati és magántőkealapok egyesülésére vonatkozó szabályok
83.	§
(1)	Kockázati, illetve magántőkealapok egyesüléshez az egyesülésben részt vevő kockázati,
illetve magántőkealapok befektetési jegy tulajdonosainak írásbeli, egyhangú jóváhagyó nyilatkozata
szükséges.
(2)	A jogutód kockázati, illetve magántőkealapot kezelő kockázati, illetve magántőkealap-kezelő
az egyesülés indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót a Felügyeletnek jóváhagyásra
benyújtja.
(3)	Az egyesülés értéknapján meg kell állapítani az egyesülésben részt vevő kockázati, illetve
magántőkealapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét.
(4)	Az egyesülés során a (2) bekezdésben megjelölt tájékoztatóban meg kell jelölni a jogutód
kockázati, illetve magántőkealapot. A jogutód kockázati illetve magántőkealap befektetési jegyeket
bocsát ki, amelyeket - az érvényes, egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási
arányban - az egyesülésben részt vevő kockázati, illetve magántőkealap befektetési jegy
tulajdonosai szerzik meg.
(5)	A jogutód kockázati, illetve magántőkealap kezelője az egyesülésről, az egyesülés napjára
érvényes portfoliójáról jelentést készít, amelyet az egyesülést követő nyolc munkanapon belül
megküld a Felügyeletnek. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióban lévő eszközök tételes
felsorolását, azok értékét; az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az
egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód kockázati,
illetve magántőkealap kezelője és könyvvizsgálója is aláírja.
35.	ÁÉKBV-k egyesülésére vonatkozó szabályok
84.	§
(1)	A 85-99. § alkalmazásában egyesülés:
a)	egy vagy több ÁEKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó ÁEKBV)
megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét másik működő ÁEKBV-re vagy annak egy
részalapjára ruházza át (a továbbiakban: átvevő ÁEKBV), és cserébe a beolvadó ÁEKBV befektetői
az átvevő ÁEKBV megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak, és a kapott
kollektív befektetési értékpapírok nettó eszközértékének 10 %-át nem meghaladó mértékű
készpénzkifizetésben részesülnek, vagy
b)	kettő vagy több ÁEKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó ÁEKBV)
megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét átruházzák egy másik, általuk létrehozott
ÁEKBV-re vagy annak egy részalapjára (a továbbiakban: átvevő ÁEKBV), és cserébe a beolvadó
ÁEKBV-k befektetői az átvevő ÁEKBV megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz
jutnak, és a kapott kollektív befektetési értékpapírok nettó eszközértékének 10 %-át nem meghaladó
mértékű készpénzkifizetésben részesülnek, vagy
c)	egy vagy több ÁEKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó ÁEKBV) a nettó
eszközértéknek megfelelő értékű eszközeit átruházza ugyanazon ÁEKBV egy másik részalapjára,
53
egy közösen létrehozott ÁÉKBV-re, egy másik működő ÁÉKBV-re vagy annak egy részalapjára (a
továbbiakban: átvevő ÁÉKBV) azzal, hogy a beolvadó ÁÉKBV addig nem szűnik meg, amíg
kötelezettségeit nem teljesítette.
(2)	A 85-99. § alkalmazásában hazai egyesülésnek minősül több, magyarországi székhellyel
rendelkező ÁÉKBV egyesülése, ha legalább az egyik résztvevő ÁÉKBV befektetési jegyei határon
átnyúló forgalmazásának 118. § szerinti bejelentése megtörtént.
(3)	A 85-99. § alkalmazásában határon átnyúló egyesülésnek minősül:
a)	magyarországi székhelyű ÁÉKBV egyesülése más EGT-államban letelepedett ÁÉKBV-vel
vagy
b)	több, magyarországi székhelyű ÁÉKBV egyesülése, amelynek eredménye egy más EGT-
államban letelepedett, újonnan létrejött ÁÉKBV.
(4)	A 85-99. § egyesülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni
a)	magyarországi székhelyű ÁÉKBV hazai egyesülésére,
b)	a (3) bekezdés a) pontja szerinti olyan határon átnyúló egyesülésre, ahol a beolvadó ÁÉKBV
magyarországi székhelyű, valamint
c)	a (3) bekezdés b) pontja szerinti határon átnyúló egyesülésre.
(5)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti olyan határon átnyúló egyesülésre, ahol az átvevő ÁÉKBV
magyarországi székhelyű, a Felügyelet a 86. § (7) és (10) bekezdésében foglalt rendelkezések
vonatkozásában rendelkezik hatáskörrel.
85.	§
ÁÉKBV határon átnyúlóan is egyesülhet másik ÁÉKBV-vel.
86.	§
(1)	Az ÁÉKBV-k egyesüléséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.
(2)	Az engedélykérelemhez a beolvadó ÁÉKBV az alábbi információkat igazoló
dokumentumokat köteles a Felügyelet részére benyújtani:
a)	a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV alapkezelője által jóváhagyott, közös egyesülési
tervezetet;
b)	ha az átvevő ÁÉKBV más EGT-államban rendelkezik székhellyel, hatályos tájékoztatóját és a
130. § szerinti kiemelt befektetői információkat;
c)	a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV-k letétkezelőinek 88. § szerinti nyilatkozatát;
d)	a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetőinek az egyesülésről adandó információkat.
(3)	A (2) bekezdés szerinti dokumentumokat mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV
székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvének egyikén vagy az illetékes hatóságok által elfogadott
nyelven kell benyújtani.
(4)	A Felügyelet a (2) bekezdésben említett dokumentumok hiányos vagy nem megfelelő
benyújtása esetén, azok kézhezvételét követő 10 munkanapon belül kérheti a hiányok pótlását.
(5)	Az egyesülés engedélyezése iránti kérelem benyújtását követően a Felügyelet haladéktalanul
megküldi az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a (2) bekezdésben
felsorolt dokumentumokról készült másolatokat.
(6)	Az egyesülés engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a Felügyelet mérlegeli, hogy a
javasolt egyesülés során az ÁÉKBV-k - a 84. § (4) bekezdés b) pont szerinti egyesülés esetében a
beolvadó ÁÉKBV - befektetői megfelelő tájékoztatásban részesülnek-e. Amennyiben megítélése
szerint az ÁÉKBV-k - a 84. § (4) bekezdés b) pont szerinti egyesülés esetében a beolvadó ÁÉKBV
-	befektetőinek tájékoztatása nem megfelelő, írásban kérheti a megadott információk pontosítását.
(7)	Magyarországi székhelyű átvevő ÁÉKBV és más EGT-államban székhellyel rendelkező
beolvadó ÁÉKBV egyesülése esetén a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok
54
másolatának kézhezvételét követő 15 munkanapon belül írásban kérheti, hogy az átvevő ÁEKBV
alapkezelője az ÁEKBV befektetőinek nyújtott tájékoztatást módosítsa, egyúttal tájékoztatja ezen
kéréséről a beolvadó ÁEKBV felügyeleti hatóságát. A befektetőknek adott tájékoztatás
módosításának Felügyelet általi elfogadásáról a Felügyelet 20 munkanapon belül tájékoztatja a
beolvadó ÁEKBV felügyeleti hatóságát.
(8)	A Felügyelet a magyarországi székhelyű beolvadó ÁEKBV egyesülésére vonatkozó engedélyt
megadja, ha:
a)	a tervezett egyesülés megfelel az e §-ban és a 87-89. §-ban foglalt követelményeknek;
b)	az átvevő ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjai határon átnyúló forgalmazásának 99. §
szerinti bejelentése minden olyan EGT-államban megtörtént, ahol a beolvadó ÁEKBV kollektív
befektetési értékpapírjainak forgalmazását is bejelentették;
c)	sem a Felügyelet, sem az átvevő ÁEKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága nem
kifogásolta a befektetőknek szóló tájékoztatást.
(9)	A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok hiánytalan benyújtásától
számított 20 munkanapon belül tájékoztatja a beolvadó ÁEKBV alapkezelőjét az egyesülés
engedélyezése iránti kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról, továbbá értesíti döntéséről az
átvevő ÁEKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát.
(10)	Magyarországi székhelyű átvevő ÁEKBV esetén a Felügyelet - figyelemmel a kollektív
befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltakra -
engedélyezheti az átvevő ÁEKBV esetében a befektetési szabályoktól való átmeneti eltérést az
egyesülés jóváhagyását követő 6 hónapon keresztül.
87.	§
A 86. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a beolvadó és az átvevő ÁEKBV-k egyesülésére
vonatkozó egyesülési tervezet tartalmazza
a)	az egyesülés típusának és az egyesüléssel érintett ÁEKBV-nek a megjelölését;
b)	a tervezett egyesülés hátterét és indokait;
c)	a tervezett egyesülésnek mind a beolvadó, mind az átvevő ÁEKBV befektetői tekintetében
várható hatását;
d)	az eszközöknek és a kötelezettségeknek az átváltási arány kiszámításának időpontjában történő
értékelésére vonatkozóan elfogadott feltételeit;
e)	az átváltási arány számítási módszerét;
f)	az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontját;
g)	az eszközök átruházására és a kollektív befektetési értékpapírok cseréjére alkalmazandó
szabályokat;
h)	amennyiben az egyesülés új ÁEKBV létrehozatala mellett történik, az újonnan alapított átvevő
ÁEKBV kezelési szabályzatát.
88. §
A beolvadó, illetve az átvevő ÁEKBV letétkezelője köteles ellenőrizni az egyesülési tervezet 87.
§ (1) bekezdés a), f) és g) pontjaiban meghatározott adatait, és nyilatkozni az adatok törvényi
előírásokkal és az ÁEKBV kezelési szabályzatával való megfelelőségéről.
89. §
(1)	Magyarországi székhelyű beolvadó ÁEKBV esetén erre irányuló megbízás alapján az
ÁEKBV letétkezelője, vagy egy érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló
(könyvvizsgáló cég) köteles felülvizsgálni
55
a)	az eszközöknek és a kötelezettségeknek 97. § szerinti, az alkalmazandó átváltási arány
kiszámításának időpontjában történő értékelésére vonatkozóan elfogadott feltételeket,
b)	a kollektív befektetési értékpapíronkénti készpénzkifizetés mértékét,
c)	az átváltási arány számítási módszerét, valamint a 97. § szerinti időpontban megállapított
tényleges átváltási arányt.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a beolvadó ÁÉKBV könyvvizsgálója vagy az átvevő
ÁÉKBV könyvvizsgálója független könyvvizsgálóknak minősülnek.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésről készült jelentést mind a beolvadó ÁÉKBV, mind az
átvevő ÁÉKBV befektetői és a felügyeleti hatóságok számára kérésre térítésmentesen rendelkezésre
kell bocsátani.
90.	§
(1)	A tervezett egyesülésről a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetői számára megfelelő és
pontos tájékoztatást kell nyújtani annak érdekében, hogy megítélhessék az egyesülés saját
befektetéseikre gyakorolt hatását. A tájékoztatást tömören, a befektető számára nehezen
értelmezhető nyelvezet mellőzésével kell megadni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak
a)	határon átnyúló egyesülés esetén ki kell térnie a más EGT-államban bejegyzett ÁÉKBV-vel
kapcsolatos olyan feltételek és eljárások ismertetésére, amelyek eltérnek a magyarországi
gyakorlattól;
b)	a beolvadó ÁÉKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatás esetén ki kell elégítenie azon
befektetők igényeit, akik előzetesen nem rendelkeztek ismeretekkel az átvevő ÁÉKBV jellemzőiről
vagy működési rendjéről és fel kell hívni a figyelmüket az átvevő ÁÉKBV-vel kapcsolatos kiemelt
befektetői információkra;
c)	az átvevő ÁÉKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatás esetén az egyesülés folyamatára és az
egyesülésnek az átvevő ÁÉKBV-re gyakorolt hatására kell összpontosítania.
(3)	A beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetői számára az (1) és (2) bekezdés szerinti
tájékoztatást akkor kell megadni, ha
a)	magyarországi székhelyű beolvadó ÁÉKBV esetén a Felügyelet,
b)	magyarországi székhelyű átvevő ÁÉKBV esetén a beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti EGT-
állam felügyeleti hatósága
engedélyezte a tervezett egyesülést.
(4)	A tájékoztatást a 95. § (1) bekezdésében említett térítésmentes visszavásárlási, visszaváltási
vagy átváltási kérelmek benyújtására vonatkozó határidő lejárati napja előtt legalább 30 nappal
megelőzően meg kell adni.
91.	§
(1)	A beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatásnak a (2) bekezdésben
foglaltaknak megfelelő pontos információt kell tartalmaznia a tervezett egyesülésről oly módon,
hogy a befektető a tájékoztatás alapján kellőképpen értékelhesse az egyesülés befektetéseikre
gyakorolt lehetséges hatását, valamint fel kell hívnia a befektető figyelmét a 95. § szerint őt
megillető jogokra.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell
a)	a tervezett egyesülés hátterét és indokait;
b)	a tervezett egyesülés befektetőkre gyakorolt lehetséges hatását, ideértve a befektetési politika
tekintetében várható lényeges különbségeket, az egyesülés várható költségeit, a várható eredményt,
az időszaki jelentéseket és a teljesítmény lehetséges csökkenését, különösen
56
ba)	a beolvadó ÁEKBV befektetőinek jogaiban a tervezett egyesülés miatt bekövetkező esetleges
változások részleteit,
bb)	ha a beolvadó ÁEKBV és az átvevő ÁEKBV kiemelt befektetői információi eltérő profilú a
Bizottság 583/2010/EU rendeletének 8. cikke értelmében vett szintetikus kockázat és nyereség-
mutatókat tüntetnek fel, vagy a kísérő leírásban eltérő lényeges kockázatokat azonosítanak, akkor az
eltérések összehasonlítását,
bc)	a kiemelt befektetői információkban közzétett összegek alapján a két ÁEKBV-vel kapcsolatos
összes díj és költség összehasonlítását,
bd)	ha a beolvadó ÁEKBV teljesítményhez kötődő díjat alkalmaz, tájékoztatást arról, hogy azt
miként alkalmazzák az egyesülés hatálybalépésének időpontjáig,
be)	ha az átvevő ÁEKBV teljesítményhez kötődő díjat alkalmaz, tájékoztatást arról, hogy azt a
későbbiekben miként fogják alkalmazni azon befektetőkkel szembeni tisztességes bánásmód
érdekében, akik korábban a beolvadó ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjait birtokolták,
bf)	tájékoztatást arról, hogy a beolvadó ÁEKBV alapkezelője tervezi-e a portfólió összetételének
számottevő megváltoztatását az egyesülés hatálybelépése előtt,
bg)	az átvevő ÁEKBV befektetői tekintetében tájékoztatást arról, hogy az átvevő ÁEKBV
alapkezelője szerint az egyesülés várhatóan lényeges hatást gyakorol-e az átvevő ÁEKBV
portfóliójára, és hogy tervezik-e a portfólió összetételének számottevő megváltoztatását, akár az
egyesülés hatálybalépése előtt, akár utána,
bh)	a befektetők figyelmeztetését az ÁEKBV egyesülésének következtében felmerülő, a
befektetőkre vonatkozó adózási szabályok esetleges megváltozásáról;
c)	a befektetők tervezett egyesüléssel kapcsolatos jogait, így különösen
ca)	az egyesüléssel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés jogát,
cb)	kérésre a könyvvizsgáló vagy a letétkezelő jelentésének másolatához történő hozzáférés jogát,
továbbá, hogy a jelentés miként szerezhető be,
cc)	a jogot, hogy a 95. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kérjék kollektív befektetési
értékpapírjaik térítésmentes visszavásárlását, visszaváltását vagy átváltását, továbbá e jog
érvényesítésének végső határidejét; valamint az adott ÁEKBV felhalmozott hozamainak kezelésére
vonatkozó szabályokat;
d)	a lényeges eljárási szempontokat és az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontját,
továbbá a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazásának esetleges felfüggesztésére vonatkozó
szabályokat és információkat;
e)	a 130. § szerinti, a beolvadó és az átvevő ÁEKBV-kra vonatkozó kiemelt befektetői
információk másolatát;
f)	- amennyiben a tervezett egyesülés feltételei az egyesülés kapcsán készpénzkifizetésről is
rendelkeznek -, a javasolt kifizetés szabályait is, ideértve azt is, hogy a beolvadó ÁEKBV befektetői
mikor és hogyan jutnak hozzá a készpénzkifizetéshez;
g)	azt az időszakot, amely alatt a befektetők még jegyezhetik a beolvadó ÁEKBV kollektív
befektetési értékpapírjait, és azok visszaváltását is kérhetik;
h)	azt az időpontot, amelytől a 95. § (1) bekezdésében biztosított jogokkal a vonatkozó határidőig
nem élő befektetők már az átvevő ÁEKBV befektetőiként gyakorolhatják jogaikat.
(3)	Amennyiben a tájékoztató az egyesülés legfontosabb adatait tartalmazó összefoglaló részt is
tartalmaz, az összefoglalóban hivatkozni kell a tájékoztatónak a részletes adatokat tartalmazó
részeire.
(4)	Ha a beolvadó vagy az átvevő ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjait a 118. § szerint
más EGT-államban is forgalomba hozták, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az érintett ÁEKBV
fogadó tagállamának hivatalos nyelvén vagy felügyeleti hatóságai által jóváhagyott nyelven is
rendelkezésre kell bocsátani. A tájékoztatás fordításának elkészítéséért, a tájékoztatás eredeti
nyelven készített változatával megegyező tartalommal, a tájékoztatásra kötelezett ÁEKBV
alapkezelője felel.
57
92. §
(1)	A beolvadó ÁÉKBV meglévő befektetői számára lehetővé kell tenni, hogy térítésmentesen
hozzájuthassanak az átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információinak naprakész változatához.
(2)	Ha az átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információi a tervezett egyesülés miatt módosultak,
akkor azokat az átvevő ÁÉKBV meglévő befektetői számára is térítésmentesen rendelkezésre kell
bocsátani.
93. §
A 91. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató dokumentum befektetőknek való rendelkezésre
bocsátása és az egyesülés hatálybalépése közötti időszakban a tájékoztató dokumentumot és az
átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információinak naprakész változatát minden olyan személy
rendelkezésére kell bocsátani, aki megvásárolja vagy jegyzi a beolvadó vagy az átvevő ÁÉKBV
kollektív befektetési értékpapírjait, vagy aki elkéri azok bármelyikének kezelési szabályzatát,
tájékoztatóját vagy kiemelt befektetői információit.
94.	§
(1)	A 91 . § (1) bekezdése szerinti tájékoztató dokumentumot papíron vagy tartós adathordozón
kell a befektetők rendelkezésére bocsátani.
(2)	Ha a tájékoztatást a befektetők mindegyikének vagy meghatározott körének tartós
adathordozón nyújtják, akkor a tájékoztatásnak összhangban kell lennie az adott ÁÉKBV kezelési
szabályzatában meghatározott, elektronikus hírközlés útján történő tájékoztatás lehetőségét is
magában foglaló tájékoztatási szabályokkal.
(3)	A tájékoztatás a befektetőnek akkor adható a (2) bekezdésben meghatározott módon,
amennyiben a befektető a papíron vagy tartós adathordozón kapott tájékoztatás lehetősége közül
kifejezetten a papírtól eltérő tartós adathordozót választja.
(4)	Az e szakasz alkalmazásában az elektronikus hírközlés útján nyújtott tájékoztatás feltétele,
hogy a befektető rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezzen. A befektető által az üzletvitel
céljából megadott e-mail cím erre vonatkozó bizonyítéknak minősül.
95.	§
(1)	Mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV befektetője kérheti kollektív befektetési
értékpapírjainak - az ÁÉKBV által a tőkekivonás fedezeteként visszatartott költségeken kívüli -
térítésmentes visszaváltását, vagy ha lehetséges, egy másik, hasonló befektetési politikát folytató, és
ugyanazon befektetési alapkezelő, vagy a befektetési alapkezelővel közös vezetés vagy ellenőrzés
által, vagy minősített befolyáson keresztül kapcsolatban álló bármely más társaság által kezelt
ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaira való átváltását. Ez a jog a beolvadó ÁÉKBV és az
átvevő ÁÉKBV befektetőit a 90. §-ban és a 91. §-ban foglaltak szerinti a tervezett egyesülésről
szóló tájékoztatástól a 97. § szerinti átváltási arány kiszámításának időpontja előtti 5. munkanapig
illeti meg.
(2)	A befektetők (1) bekezdésben foglalt jogának biztosítása mellett a Felügyelet engedélyezheti a
beolvadó, illetve az átvevő ÁÉKBV alapkezelője számára, hogy az egyesülés lebonyolítási idejére
felfüggesszék a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazását, amennyiben ezt a befektetők
érdekeinek védelme indokolja.
96.	§
58
Az egyesülés előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos jogi, tanácsadói vagy adminisztratív
költségek nem terhelhetők sem az egyesülésben részt vevő ÁEKBV-kre, sem azok befektetőire.
97.	§
ÁEKBV-k hazai egyesülése, továbbá olyan határon átnyúló egyesülések esetében, ahol az átvevő
alap magyarországi székhelyű ÁEKBV, a beolvadó és az átvevő ÁEKBV kollektív befektetési
értékpapírjainak az egyesülés során alkalmazandó átváltási arányát az alábbiak szerint kell
megállapítani:
a)	az egyesülés hatálybalépésének napjára vonatkozóan kollektív befektetési értékpapír-
sorozatonként meg kell állapítani mind a beolvadó, mind az átvevő ÁEKBV kollektív befektetési
értékpapírjainak egy értékpapírra jutó nettó eszközértékét, a beolvadó ÁEKBV esetén figyelembe
véve az esetleges készpénzkifizetéseket;
b)	a beolvadó ÁEKBV nettó eszközértékét az átvevő ÁEKBV értékelési elveivel azonos módon
kell megállapítani;
c)	a beolvadó ÁEKBV adott kollektív befektetési értékpapír sorozatának átváltási aránya az adott
sorozat fentiek szerint megállapított egy értékpapírra jutó nettó eszközértékének és az átváltás során
adandó átvevő ÁEKBV kollektív befektetési értékpapír sorozat egy értékpapírra jutó nettó
eszközértékének a hányadosa.
98.	§
(1)	ÁEKBV-k hazai egyesülése, továbbá olyan határon átnyúló egyesülések esetében, ahol az
átvevő ÁEKBV magyarországi székhelyű ÁEKBV, az egyesülés hatálybalépéséről szóló
tájékoztatást e törvény szerint kell közzétenni.
(2)	A már hatályba lépett egyesülést utólag nem lehet semmissé nyilvánítani.
99.	§
(1)	A 84. § (1) bekezdés a) pontja szerint lezajlott egyesülés esetében
a)	a beolvadó ÁEKBV összes eszköze és kötelezettsége átszáll az átvevő ÁEKBV-re;
b)	a beolvadó ÁEKBV befektetői az átvevő ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjainak
tulajdonosaivá válnak; ezenkívül a beolvadó ÁEKBV-ben lévő kollektív befektetési értékpapírjaik
nettó eszközértékének legfeljebb 10 %-áig készpénzkifizetésre jogosultak;
c)	a beolvadó ÁEKBV az egyesülés hatálybalépésekor megszűnik.
(2)	A 84. § (1) bekezdés b) pontja szerint lezajlott egyesülés esetében
a)	a beolvadó ÁEKBV összes eszköze és kötelezettsége átszáll az újonnan alapított átvevő
ÁEKBV-re;
b)	a beolvadó ÁEKBV befektetői az újonnan alapított átvevő ÁEKBV befektetőivé válnak; ezen
kívül a beolvadó ÁEKBV-ben lévő kollektív befektetési értékpapírjaik nettó eszközértékének
legfeljebb 10 %-áig készpénzkifizetésre jogosultak;
c)	a beolvadó ÁEKBV az egyesülés hatálybalépésekor megszűnik.
(3)	A 84. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezései szerint lezajlott egyesülés esetében
a)	a beolvadó ÁEKBV nettó eszközértéknek megfelelő értékű eszközei átszállnak az átvevő
ÁEKBV-re;
b)	a beolvadó ÁEKBV befektetői az átvevő ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjainak a
tulajdonosaivá válnak;
c)	a beolvadó ÁEKBV kötelezettségei teljesítéséig továbbra is fennmarad.
(4)	Az átvevő ÁEKBV alapkezelője az egyesülés hatálybalépésének napjára vonatkozóan az alap
egyesülést követő vagyonáról egyesülési jelentést készít, amelyet egyeztet az alap letétkezelőjével.
59
A jelentést az egyesülést követő 8 munkanapon belül tájékoztatásul meg kell küldeni a
Felügyeletnek, valamint kérésre a befektetők rendelkezésére kell bocsátani. Az egyesülési
jelentésnek tartalmaznia kell
a)	a beolvadó és az átvevő ÁEKBV-k eszközeinek és kötelezettségeinek tételes felsorolását és
értékét az egyesülés előtt és azt követően;
b)	kollektív befektetési értékpapír-sorozatonként az összesített nettó eszközértékeket;
c)	a kollektív befektetési értékpapírok darabszámát,
d)	az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértéket, és
e)	az egyesülés során alkalmazott átváltási arányt.
(5)	Az egyesülési jelentést mind a beolvadó ÁEKBV, mind az átvevő ÁEKBV alapkezelője és
letétkezelője is aláírja, és ezzel felelősséget vállal az abban foglaltak valódiságáért.
XV.	Fejezet
A szétválás szabályai
100. §
(1)	Szétválásnak minősül az olyan művelet:
a)	amelynek során egy kollektív befektetési forma vagy annak részalapja megszűnésekor minden
eszközét és kötelezettségét kettő vagy több újonnan létrehozott vagy már működő kollektív
befektetési formára vagy részalapra ruházza át (a továbbiakban: átvevő kollektív befektetési forma)
és cserébe a befektetői az átvevő kollektív befektetési forma megfelelő számú kollektív befektetési
értékpapírjaihoz jutnak, vagy
b)	amelynek során egy kollektív befektetési forma vagy annak részalapja, anélkül, hogy
megszűnne, eszközeinek egy részét átruházza egy vagy több újonnan létrehozott, vagy már működő
kollektív befektetési formára, vagy részalapra (a továbbiakban: átvevő kollektív befektetési forma)
és cserébe a befektetői az átvevő kollektív befektetési forma megfelelő számú kollektív befektetési
értékpapírjaihoz jutnak.
(2)	A kollektív befektetési formák szétválására az egyesülés szabályai megfelelően irányadók.
(3)	A szétválás következtében létrejövő minden új kollektív befektetési forma esetében az alapítás
szabályai irányadók.
XVI.	Fejezet
A befektetési jegy
101. §
(1)	A befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait a
befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg.
(2)	A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei:
a)	a befektetési alap megnevezése;
b)	a befektetési jegy sorozat megjelölése;
c)	a befektetési alap székhelye, működési formája, lehetséges befektetők köre, fajtája, futamideje,
elsődleges eszközkategóriája és harmonizációja szerinti típusa;
d)	a befektetési jegy névértéke, értékpapírkódja;
e)	a tulajdonos neve;
60
f)	a befektetőnek a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában
meghatározott jogai;
g)	a befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma;
h)	a befektetési alap nevében eljáró befektetési alapkezelő cégneve és székhelye.
(3)	A dematerializált befektetési jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a Tpt. 7. § (2)
bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.
(4)	A kockázati, illetve magántőkealap befektetési jegyei összevont címletű befektetési jegyként
is előállíthatóak, továbbá a kibocsátást követően - a befektetési jegy tulajdonos kérésére és
költségére - összevont címletű befektetési jeggyé alakíthatóak át. A kockázati, illetve
magántőkealap összevont címletű befektetési jegye - befektetési jegy tulajdonos kérésére és
költségére - utóbb kisebb címletű összevont befektetési jegyekre, illetve az eredeti névértékű
befektetési jegyekre bontható.
(5)	A kockázati, illetve magántőkealap kezelési szabályzata előírhatja, hogy a befektetési jegy,
illetve az ideiglenes befektetési jegy átruházásához a kockázati illetve magántőkealap-kezelő
beleegyezése, illetve a többi befektető egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges.
A kockázati, illetve magántőkealap kezelési szabályzata az átruházáshoz egyéb feltételeket is
meghatározhat.
102. §
A dematerializált befektetési jegyeket a központi értéktár a befektetési alapkezelő
kezdeményezésére, a befektetési alapkezelő által megállapított értéknappal keletkezteti, illetve törli.
Nyílt végű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy esetében a központi értéktár a
forgalmazás-elszámolási napoknak megfelelő gyakorisággal állítja elő, illetve törli a befektetési
jegyeket a befektetési alapkezelő, illetve megbízottja utasítása alapján.
XVII.	Fejezet
A befektetési jegyek forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása
103.	§
(1)	A befektetési jegy forgalomba hozatalának általános feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a
befektetési alap kezelési szabályzatát elfogadja.
(2)	A nyílt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési
alapkezelő a forgalomba hozatali eljárást megelőzően a Felügyelet által jóváhagyott, a 3. melléklet
I. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot, az 5. mellékletben foglalt minta szerinti formában és
tartalommal összeállított tájékoztatót, a 130. § szerinti kiemelt befektetői információt, a 104. §
szerinti hirdetményt tegyen közzé. Semmis a befektetési jegy jegyzése, ha - a 105. § (1)
bekezdésben foglalt kivétellel - a befektetési jegyet a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató,
kezelési szabályzat, kiemelt befektetői információ vagy hirdetmény hiányában hozták nyilvánosan
forgalomba.
(3)	A zárt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalára a Tpt. Második Részének
rendelkezései irányadók.
(4)	A befektetési jegyek zárt körben történő forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési
alapkezelő a jegyzést legalább 7 nappal megelőzően a 3. melléklet II. Fejezet szerinti kezelési
szabályzatot tegyen hozzáférhetővé lehetséges befektetői számára. A hozzáférhetővé tétel zártkörű
befektetési alapok esetén a nyilvánosság kizárása mellett a befektetők részére való közlést jelenti.
61
(5)	Tilos a befektetési jegyek forgalomba hozatalához kapcsolódóan a befektetési jegyeket
lejegyző befektetők közötti sorsolás, így a (2) és (4) bekezdés szerinti dokumentumokban és a
befektetési alap kereskedelmi kommunikációjában erre vonatkozó információ közzététele.
104.	§
A nyilvános nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalát megelőzően
hirdetményt kell közzétenni, amely tartalmazza
a)	a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját,
b)	a forgalomba hozandó befektetési jegy és a kibocsátó befektetési alap megnevezését,
c)	a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési
árát vagy az ármeghatározás módját,
d)	a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba
hozatali helyeket,
e)	a forgalomba hozatal és a befektetési jegyek ellenértéke szolgáltatásának módját és
f)	a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.
105.	§
(1)	A már nyilvántartásba bejegyzett, nyílt végű befektetési alap újabb befektetési jegy
sorozatának forgalomba hozatalához jegyzési eljárás lefolytatása nem kötelező.
(2)	A zárt végű befektetési alap a futamideje alatt forgalomba hozatal útján újabb befektetési
jegyeket bocsáthat ki.
(3)	Befektetési jegyek zárt végű befektetési alapra történő forgalomba hozatala kibocsátási
program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében egymást követően, akár több
alkalommal, értékpapír forgalomba hozatallal kerülnek a befektetési jegyek kibocsátásra úgy, hogy
a kibocsátási program alapfeltételeit a befektetési alapkezelő a kibocsátási program indításakor a
program feltételeit tartalmazó dokumentumban rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a
kibocsátási program keretében végleges feltételekben határozza meg az adott forgalomba hozatal
egyedi adatait. Nyilvános alapok esetében a kibocsátási program keretében történő egyes
kibocsátások végleges feltételeihez a Felügyelet engedélye nem szükséges, a befektetési alapkezelő
köteles azonban a végleges feltételeket az adott forgalomba hozatalt megelőzően legalább 10 nappal
a Felügyelet részére tájékoztatásul megküldeni.
106.	§
(1)	A forgalmazó köteles - a kezelési szabályzatban meghatározott határidő figyelembevételével -
tájékoztatni a befektetési alapkezelőt és a letétkezelőt a befektetési jegyekre vonatkozó vételi és
visszaváltási megbízások összegéről vagy darabszámáról, valamint - amennyiben ezt a tájékoztató
vagy a kezelési szabályzat lehetővé teszi és a forgalmazó és a befektetési alapkezelő erről
megállapodott -, a befektetési alapkezelőt a befektetők és képviselőik forgalmazó által felvett
adatairól. Az ilyen adattovábbítás nem minősül a Tpt. szerinti értékpapírtitok vagy az üzleti titok
megsértésének. A befektetési alapkezelő a jelen bekezdés alapján a részére átadásra kerülő adatokat
kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési
tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, a befektetési alapkezelő
vagy a befektetési alapok kereskedelmi kommunikációja céljára használhatja fel.
(2)	Ha a befektetési alapkezelő a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségére felső
korlátot állapított meg (forgalomba hozatali maximum), annak elérésekor a jegyzést a forgalmazó
lezárja.
62
107. §
(1)	A nyílt végű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek befektetők részére
történő folyamatos forgalmazására a befektetési alapkezelő, illetve az általa megbízott egy vagy
több forgalmazó jogosult. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási
megbízások teljesítéséért a befektetők felé a forgalmazást végző felel.
(2)	A 106. § (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók a befektetési jegyek
folyamatos forgalmazására is.
108. §
(1)	Nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében - a forgalmazás felfüggesztésének és
szünetelésének eseteit, továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó
ügyfélfogadásának szünetelését kivéve - a befektetési alap futamideje alatt a forgalmazó, illetve -
amennyiben a befektetési alapkezelő végez a befektetők felé közvetlen forgalmazási tevékenységet
-	a befektetési alapkezelő minden munkanapon köteles elfogadni a befektetési jegyre vonatkozó
vételi és visszaváltási megbízásokat.
(2)	A befektetők által leadott és a kezelési szabályzatban meghatározott adott időpontig
beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-
elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a
szabályzatban meghatározott forgalmazás-teljesítési napig kell a befektetők számára jóváírni,
kifizetni.
(3)	Nyilvános nyílt végű értékpapíralap esetében legalább heti egy, ezen belül a nyilvános nyílt
végű származtatott alapok és alapok alapja esetében legalább havonta egy, zártkörű nyílt végű alap
esetében legalább negyedévente egy forgalmazás-elszámolási napot kell biztosítani. A nyilvános
nyílt végű alapok esetében a forgalmazás-teljesítési nap nem lehet későbbi, mint a forgalmazás-
elszámolási napot követő 10. nap. Ha egy befektetési alap befektetési politikája szerint eszközeinek
több mint húsz %-át egy adott másik alapba fekteti, választhatja azt, hogy a forgalmazási szabályai
egyezzenek meg a portfoliójában több mint 20 %-ot képviselő alap forgalmazási szabályaival.
(4)	Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás,
illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő
első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési nap, amikor a megbízás
irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a
befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására vonatkozó megbízása az előbbiek alapján
függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása
esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel.
(5)	Nyilvános nyílt végű befektetési alap esetében az alapkezelő a visszaváltási feltételeket a
befektetők számára hátrányosan kizárólag úgy módosíthatja, hogy a kezelési szabályzat ilyen
tartalmú módosításáról a befektetőket a módosulás hatálybalépését legalább 30 nappal és legalább
egy forgalmazás-elszámolási nappal megelőzően tájékoztatja.
109.	§
(1)	A befektetési jegyek vételekor és visszaváltásakor a befektetési jegyek ellenértéke pénzben,
illetve - amennyiben a kezelési szabályzat kifejezetten lehetőséget biztosít rá, és meghatározza
feltételeit - részben vagy egészben egyéb, az alap befektetési politikájának megfelelő eszközök
formájában is szolgáltatható. Ez utóbbi esetben visszaváltáskor a befektetési jegyek ellenértékét
képező eszközök összetételét az adott eszközöknek az alap portfóliójában meglévő arányának
megfelelően kell megállapítani.
63
(2)	A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére forgalmazási (vételi, illetve visszaváltási)
díj, jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben, a kezelési szabályzatban foglaltak
szerint - a befektetési alapot, a folyamatos forgalmazásban közreműködő forgalmazót vagy a
befektetési alapkezelőt illeti. Nem sérti az egyenlő elbánás elvét az, ha a folyamatos forgalmazásért
a befektetők felé felszámított díj, jutalék mértékét a forgalmazást végzők határozzák meg, illetve ha
a befektetési alapkezelő az egyes forgalmazókkal eltérő szerződéses feltételekkel állapodik meg.
110.	§
(1)	Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot
állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalomba
hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá
nem csökken.
(2)	A tájékoztatóban és a kiemelt befektetetői információban közölni kell az értékesítés
újraindításának pontos feltételeit. A forgalmazási maximum elérését, a befektetési jegyek
forgalomba hozatalának (1) bekezdés szerinti szünetelését, illetve újraindítását közzé kell tenni.
111.	§
A zártkörű nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazására vonatkozó
szabályokat a befektetési alap kezelési szabályzata határozza meg.
36.	Közvetítő igénybevétele a folyamatos forgalmazás során
112. §
A befektetési jegyek forgalmazója a befektetési jegyek értékesítésére, illetve visszaváltására
közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111-116. §-ában, a 123. § (1)
bekezdés e) pontjában, a 123. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 159. § (2)-(4) bekezdésében
foglaltakat. A forgalmazó az általa igénybe vett közvetítő tevékenységéért a befektetők felé, mint a
sajátjáért felel.
37.	A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szünetelésére és felfüggesztésére
vonatkozó általános szabályok
113. §
(1)	A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető,
amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a
letétkezelő, a forgalmazó vagy a központi értéktár működési körében felmerülő okokból nem
végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és
haladéktalanul a Felügyeletet.
(2)	A befektetési jegyek forgalomba hozatala szünetel a 110. § (1) bekezdésében meghatározott
esetben.
114.	§
(1)	A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást - az értékesítést és a visszaváltást
egyaránt -, akkor függesztheti fel, ha
a)	a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így
különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 %-ára vonatkozóan az adott eszközök
64
forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci
árfolyam-információ;
b)	a befektetési jegyek értékesítése vagy visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a
forgalmazó vagy a központi értéktár -működési körében felmerülő okokból nem végezhető és ezen
akadály fennálltának időtartama alatt várhatóan meghaladja vagy már meghaladta a folyamatos
forgalmazás szüneteltetésének a 113. § (1) bekezdésben meghatározott leghosszabb időtartamát;
c)	a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált.
(2)	A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását felfüggesztheti, ha a leadott
visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani,
amely miatt a befektetési alap likviditása - figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek
értékesítésére rendelkezésre álló időt - veszélybe kerül.
(3)	A befektetési alapkezelő az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott felfüggesztésről
rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket, a Felügyeletet, továbbá
valamennyi olyan EGT-állam felügyeleti hatóságát, ahol a befektetési jegyet forgalmazzák.
115.	§
(1)	A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos
forgalmazását, amennyiben:
a)	a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy
b)	a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak.
(2)	A Felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési
jegyek folyamatos forgalmazását a 114. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a
befektetési jegyek visszaváltását a 114. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.
116.	§
(1)	A felfüggesztés időtartama ingatlanalap esetében legfeljebb 1 év, minden egyéb befektetési
alap esetében legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit a kezelési szabályzatában meghatározott
befektetési politikája szerint legalább 20 %-ban más befektetési alapba fektető befektetési alap
esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz
igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további,
legfeljebb 1 évig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.
(2)	A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszűnését
követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.
(3)	A befektetési alap nettó eszközértékét - a 114. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eset
kivételével - a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.
XVIII.	Fejezet
Kollektív befektetési értékpapírok határon átnyúló forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása
38.	ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapírok más EGT-államban
történő forgalomba hozatala
117.	§
A magyarországi székhelyű ÁEKBV befektetési jegye más EGT-államban is forgalomba hozható,
valamint folyamatosan forgalmazható, amennyiben
65
a)	a másik EGT-államban megfelelő forgalmazó helyek állnak rendelkezésre a befektetési jegy
eladására, visszaváltására, a befektetők számára történő kifizetések lebonyolítására, és
b)	az ÁEKBV kezelési szabályzata, a tájékoztató és a kiemelt befektetői információ, valamint az
éves és féléves jelentés az adott ország bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott ország felügyeleti
hatóságai által elismert nyelven, legalább az ÁEKBV alapkezelő honlapján a befektetők
rendelkezésére áll.
118.	§
(1)	A befektetési alapkezelő a más EGT-államban történő befektetési jegy forgalmazási
szándékáról bejelentő levelet küld a Felügyeletnek. Az 584/2010/EU rendeletben
meghatározottaknak megfelelően elkészített bejelentő levél tartalmazza az ÁEKBV befektetési
jegyének a fogadó tagállamban történő forgalmazásának tervezett módozatait - beleértve a
részvényosztályokról szóló tájékoztatást is - és a forgalmazó megnevezését. A bejelentéshez
elektronikus formában mellékelni kell a 117. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott iratokat.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat - az ÁEKBV értesítésével egyidejűleg - a
Felügyelet 10 munkanapon belül eljuttatja azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az
ÁEKBV befektetési jegyét forgalmazni tervezik. A dokumentációhoz az 584/2010/EU rendelet által
előírt formátumú és tartalmú igazolást csatol arról, hogy az ÁEKBV teljesíti az ÁEKBV-irányelv
szabályainak a magyar jogrendbe történő átvétele alapján előírt feltételeket. Az ÁEKBV által
forgalomba hozott befektetési jegyek az értesítés kézhezvételének időpontjától hozhatók
forgalomba, illetve forgalmazhatók a fogadó tagállamban. A bejelentési eljárás egyéb részleteivel
kapcsolatban a Felügyelet és az ÁEKBV az 584/2010/EU rendeletben előírtak figyelembevételével
jár el.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentő levelet és igazolást - a Felügyelet és a
fogadó tagállam felügyeleti hatósága közötti eltérő megállapodás kivételével - a nemzetközi
pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani.
(4)	Az ÁEKBV az (1) bekezdés szerint a bejelentéshez mellékelt dokumentumokat köteles
naprakészen tartani és azok módosulásáról, illetve elektronikus elérési módjáról, a (3) bekezdésben
meghatározott nyelven haladéktalanul tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát. A
forgalmazással kapcsolatos rendelkezések vagy a forgalmazni kívánt részvényosztályok változása
esetén az ÁEKBV a változások hatálybalépése előtt 10 nappal köteles értesíteni a fogadó tagállam
felügyeleti hatóságát.
39.	Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi
forgalomba hozatala
119.	§
(1)	Más EGT-államban engedélyezett ÁEKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési
értékpapír magyarországi forgalomba hozatalához, illetve folyamatos forgalmazásához az ÁEKBV-
nek a nyilvántartásba vételi helye szerinti előírásoknak kell megfelelnie azzal, hogy
Magyarországon is a befektetők rendelkezésére kell bocsátani minden olyan információt és
dokumentumot, amit az ÁEKBV székhely szerinti tagállamában a befektetők rendelkezésére kell
bocsátania. A kiemelt befektetői információt magyar nyelven, az egyéb információkat és
dokumentumokat az ÁEKBV választása szerint magyar nyelven, a Felügyelet által elfogadott
nyelven vagy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. A
kiemelt befektetői információt a befektető erre irányuló kérése esetén a szerződés megkötésekor
díjmentesen, írásbeli formában át kell adni.
66
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények az ott meghatározott információk és
dokumentumok módosítása esetén is megfelelően alkalmazandók.
(3)	Az ÁEKBV székhely szerinti tagállama által lefolytatott bejelentési eljárást követően a
forgalmazásra vonatkozó előkészületek megfelelőségének ellenőrzése céljából az ÁEKBV a
forgalmazás megkezdése előtt köteles megküldeni a Felügyelet részére az ÁEKBV és a forgalmazó
között létrejött forgalmazási szerződést, amennyiben a forgalmazást nem a befektetési alapkezelő
látja el. Amennyiben magyarországi székhelyű közvetítő igénybevételére is sor kerül, úgy a
közvetítővel kötött szerződés benyújtása is kötelező. Magyarországi székhelyű forgalmazó
hiányában magyarországi székhelyű közvetítő igénybevétele kötelező.
(4)	A forgalmazással kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó információ változása vagy a
forgalmazni kívánt részvényosztályokkal kapcsolatos változás esetén a változás végrehajtása előtt
az ÁEKBV írásban értesíti a Felügyeletet. Az ÁEKBV szintén értesíti a Felügyeletet a 117. § (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumok módosításairól, és közli, hogy e
dokumentumok hol érhetők el elektronikusan.
(5)	A Felügyelet honlapján magyarázó leírás és forrásdokumentumokra mutató hivatkozások
vagy linkek kombinálásával közzéteszi a más EGT-államban engedélyezett ÁEKBV kollektív
befektetési értékpapírjainak belföldi forgalomba hozatalához szükséges lényeges jogszabályokat és
rendelkezéseket.
(6)	A Felügyelet az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezések közül legalább az alábbiakat
teszi közzé:
a)	a folyamatos forgalmazás definíciója;
b)	a kereskedelmi kommunikáció tartalmára, formájára és megjelenítési módjára vonatkozó
követelmények;
c)	a befektetők számára közzéteendő információk;
d)	a forgalmazásra vonatkozó szabályok;
e)	a Felügyeletnek megküldött jelentésekre vagy információk továbbítására vonatkozó
követelmények, és az előírt dokumentumok frissített verziónak benyújtási eljárása;
f)	a Felügyelet részére a forgalmazással kapcsolatban fizetendő díjak;
g)	a befektetők részére történő kifizetésekkel, a kollektív befektetési értékpapír visszaváltásával,
és az ÁEKBV által kötelezően nyújtandó tájékoztatás elérhetőségével kapcsolatos követelmények;
h)	az ÁEKBV által folytatott forgalmazás megszüntetésének feltételei;
i)	az 584/2010/EU bizottsági rendelet 1. cikkében említett bejelentő levélben feltüntetendő
információk részletes tartalma;
j) a (4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésére szolgáló e-mail cím.
40.	ABAK által kezelt más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési
értékpapírjainak belföldi forgalmazása
120.	§
(1)	Magyarországi székhelyű ABAK az általa kezelt más EGT-államban engedélyezett uniós
ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon szakmai befektetők számára
forgalmazhatja, amint az e §-ban megállapított feltételek teljesülnek.
(2)	Amennyiben az ABAK által kezelt uniós ABA gyűjtő-ABA, az (1) bekezdés szerinti
forgalmazási jog feltétele, hogy a cél-ABA is olyan uniós ABA legyen, amelyet egy engedélyezett
uniós ABAK kezel.
(3)	Az ABAK minden általa forgalmazni kívánt uniós ABA-ról a 14. mellékletben
meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek.
67
(4)	A Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott hiánytalan értesítés kézhezvételét követő
20 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti-e a (3) bekezdés szerinti
értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazását. A
Felügyelet kizárólag abban az esetben tilthatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak
belföldi forgalmazását, ha az ABAK nem e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli az ABA-t,
vagy ha az ABAK nem felel meg e törvény rendelkezéseinek. Az ABAK a Felügyelet erre
vonatkozó értesítésének napjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak
belföldi forgalmazását. A Felügyelet az ABA letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságait is
tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak
forgalmazását Magyarországon.
(5)	A (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az
ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt
legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett
változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t,
vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az
ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére
végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az
ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne
meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív
befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is.
(6)	Az (1) bekezdéstől eltérően a Felügyelet engedélyezi az ABAK által kezelt más EGT-
államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását
Magyarországon lakossági befektetők számára is, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:
a)	az uniós ABA-t a Felügyelet a lakossági befektetőknek forgalmazható Magyarországon
bejegyzett ABA típussal egyenértékűnek minősíti,
b)	az uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazása során betartja a XVII.
fejezet rendelkezéseit.
41.	ABAK által kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak más EGT-államban
történő forgalmazása
121.	§
(1)	Magyarországi székhelyű ABAK az általa kezelt uniós ABA kollektív befektetési
értékpapírjait más EGT-állam szakmai befektetői számára forgalmazhatja, amint az e §-ban
megállapított feltételek teljesülnek.
(2)	Amennyiben az ABAK által kezelt uniós ABA gyűjtő-ABA, az (1) bekezdés szerinti
forgalmazási jog feltétele, hogy a cél-ABA is olyan uniós ABA legyen, amelyet egy engedélyezett
uniós ABAK kezel.
(3)	Az ABAK minden általa forgalmazni kívánt uniós ABA-ról a 15. mellékletben
meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott iratokat - az ABAK értesítésével egyidejűleg - a
Felügyelet legkésőbb a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül továbbítja
azt azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait
forgalmazni szándékozzák. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK e törvény
rendelkezéseinek megfelelően kezeli az ABA-t, illetve minden tekintetben megfelel e törvény
előírásainak. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett ABAK számára
engedélyezte az ABA adott befektetési stratégiával történő kezelését.
68
(5)	Az ABAK a Felügyelet értesítése időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív
befektetési értékpapírjai forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban. Amennyiben azok
különbözőek, a Felügyelet az ABA letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságait is
tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak
forgalmazását az ABAK fogadó tagállamában.
(6)	A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamainak
jogszabályai és felügyelete alá tartoznak.
(7)	A (3) bekezdés szerinti értesítést és a (4) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi
pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A Felügyelet
elektronikus formában fogadja és továbbítja a (4) bekezdésben említett dokumentumokat.
(8)	A (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az
ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt
legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett
változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t,
vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az
ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére
végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az
ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne
meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív
befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is. Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem
befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy
hogy az ABAK megfelel-e e törvénynek, a Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül
tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait.
42.	ABAK által kezelt nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi
forgalmazása
122.	§
(1)	Magyarország területén az ABAK az általa kezelt nem uniós ABA vagy a 120. § (2)
bekezdésében foglalt előírásokat nem teljesítő uniós gyűjtő-ABA kollektív befektetési értékpapírjait
szakmai befektetők részére forgalmazhatja, ha:
a)	az ABAK - a 64. § kivételével, de annak biztosításával, hogy egy vagy több az ABAK-tól
eltérő intézmény kerüljön kijelölésre a 64. § (7)-(9) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzésére -
teljesíti az e törvényben megállapított valamennyi követelményt;
b)	a rendszerkockázat felügyelete céljából és a nemzetközi standardokkal összhangban a
Felügyelet, valamint a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai
között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban a hatékony információcsere
biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvény előírásainak
megfelelően végezze a feladatát;
c)	a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország nem szerepel a FATF-fal nem
együttműködő országok és területek listáján.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja alapján a 64. § (7)-(9) bekezdésében felsorolt feladatok
elvégzésére kijelölt intézményt bejelenti a Felügyelet részére.
(3)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival
kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113-115. cikkében előírt követelmények
figyelembe vételével köti meg.
69
43.	Nem uniós ABAK által kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi
forgalmazása
123.	§
(1)	Magyarország területén a nem uniós ABAK az általa kezelt ABA kollektív befektetési
értékpapírjait szakmai befektetők részére forgalmazhatja, ha a következő feltételek teljesülnek:
a)	a nem uniós ABAK az általa e § és 189-192. § szerint forgalmazott minden egyes ABA
tekintetében teljesíti a kezelési szabályzatra, az éves jelentésre, és a felügyeleti adatszolgáltatásra
(külön jogszabályban) előírt követelményeket, amennyiben valamely általa e § alapján forgalmazott
ABA az 189. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik;
b)	a rendszerkockázat felügyelete céljából és a nemzetközi standardokkal összhangban a
Felügyelet, valamint
ba)	azon EGT-államok felügyeleti hatóságai, amelyekben az ABA-kat forgalmazzák,
bb)	adott esetben az érintett uniós ABA felügyeleti hatóságai,
bc)	a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai, továbbá
bd)	adott esetben a nem uniós ABA letelepedésének helye szerinti harmadik ország
felügyeleti hatóságai
között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban a hatékony információcsere
biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvény előírásainak
megfelelően végezze a feladatát;
c)	a nem uniós ABAK letelepedése szerinti vagy a nem uniós ABA letelepedése szerinti
harmadik ország nem szerepel a FATF-fal nem együttműködő országok és területek listáján.
(2)	az (1) bekezdés a) pontjában említett rendelkezésekben szereplő felügyeleti
hatóságoknak és az ABA-k befektetőinek azokat kell tekinteni, amelyek azokban az EGT-
államokban találhatók, amelyekben az ABA-kat forgalmazzák.
(3)	A Felügyelet az (1) bekezdés b) pont szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival
kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113-115. cikkében előírt követelmények
figyelembe vételével köti meg.
XIX.	Fejezet
A nettó eszközérték, a befektetőknek történő kifizetések általános szabályai, az illikvid eszközök
elkülönítése
44.	A nettó eszközérték megállapításának általános szabályai
124.	§
(1)	A befektetőknek a befektetetési alappal szemben fennálló követelése értékét a befektetési alap
nettó eszközértéke határozza meg. A befektetési jegyek forgalomba hozatala, folyamatos
forgalmazása vagy bevonása során a befektetési jegyek vételi és visszaváltási árfolyamát a
befektetési jegyek aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéke alapján kell megállapítani.
(2)	A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket
befektetési jegy sorozatonként, a befektetési alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci
árfolyam-információk alapján, illetve illikvid eszközök esetén szakértői becslés alapján a
befektetési alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni.
(3)	A befektetési alap nettó eszközértékét a kezelési szabályzatban foglaltak alapján a letétkezelő,
az értékbecslő vagy az ABAK állapítja meg.
70
(4)	A befektetési alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének
megállapításához szükséges dokumentumot a nettó eszközérték megállapításának
rendszerességéhez igazodva, késedelem nélkül megküldeni a letétkezelőnek, illetve az
értékbecslőnek.
125.	§
(1)	A nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó
eszközértéket minden forgalmazás-elszámolási napra, de legalább hetente egyszer meg kell
állapítani.
(2)	A nyilvános zárt végű értékpapír-befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési
jegyre jutó nettó eszközértéket legalább hetente egyszer meg kell állapítani.
(3)	A tőzsdére bevezetett értékpapír-befektetési alapok nettó eszközértékét és az egy befektetési
jegyre jutó nettó eszközértéket minden tőzsdei kereskedési napra meg kell állapítani.
(4)	Minden egyéb értékpapír-befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó
nettó eszközértéket legalább havonta egyszer meg kell állapítani.
45.	Eljárás a nettó eszközérték-számításban bekövetkezett hiba esetén
126. §
(1)	A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó
eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba
bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke
meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított
hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó
eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A
javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.
(2)	Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a befektetési
alapkezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési alapkezelő és a
letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során.
(3)	Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes
nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel a hiba
feltárásától számított 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha
a)	a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási árkülönbség
mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár
egy ezrelékét, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési
szabályzatban megállapított értéket,
b)	a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó
elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot, illetve
-	ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított
összeget, vagy
c)	a befektetési alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása
eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó
elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal,
hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést a befektetési alapkezelő vagy a
letétkezelő pótolja a befektetési alap számára.
46.	A befektetők részére történő kifizetések
71
127. §
(1)	A befektetési alap futamideje alatt a befektetési alapkezelő a befektetési alap eszközeiből a
befektetők felé kifizetést teljesíthet a befektetési alap tőkenövekményéből történő hozamkifizetés
formájában, vagy az alapnak a befektetési jegyek névértéke által megtestesített tőkéjének terhére.
Utóbbi esetben a kifizetés történhet a befektetési jegyek névértékének leszállításával is.
(2)	A kifizetés feltételeiről és eljárásáról a kezelési szabályzat rendelkezik. A kifizetéseket
befektetési jegy sorozaton belül azonos feltétellel kell teljesíteni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti kifizetés befektetők felé történő teljesítése a forgalmazó feladata és
felelőssége.
47.	A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése
128.	§
(1)	Nyílt végű értékpapír-befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5 %-át
meghaladó része illikviddé vált, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás
elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált
eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a
befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről.
(2)	Jelen szakasz vonatkozásában illikvidnek minősül az az eszköz, amely az adott piaci
körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős
visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthető, figyelemmel a
befektetési jegyek visszaváltási szabályaira is.
(3)	Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó
eszközérték-számítás során a befektetési alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani.
Ezzel együtt a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyeket befektetőnként olyan
arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az alap nettó eszközértékén belül
képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő befektetési jegyeket „IL”
sorozatjellel kell ellátni.
(4)	Az illikviddé vált eszközöket a nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kell
nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszközportfólióval szemben
lehet elszámolni. Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem
teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg a befektetési alapkezelő viseli. Az illikvid
eszközportfólió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem
számítható fel. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az illikvid
eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kell
megállapítani és közzétenni a nettó eszközérték-számításra vonatkozó általános szabályok szerint.
(5)	Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek nem visszaválthatóak, kivéve, ha a befektetési
alapkezelő felajánlja a lehetőségét és a befektető hozzájárul ahhoz, hogy a visszaváltás ellenértékét
a befektetési alapkezelő az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek mögöttes eszközeivel
teljesítse.
(6)	Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy
egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, amelynek során az „IL”
sorozatjelű befektetési jegyeket az alap befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális
árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint.
(7)	Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről,
illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás
szabályai szerint tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. A befektetési alap éves, féléves
jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételéről.
72
(8)	A befektetési alapkezelő a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az
elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig felfüggeszti.
XX.	Fejezet
Tájékoztatási kötelezettség
48.	A tájékoztató
129.	§
(1)	Befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatala esetén a tájékoztatónak az 5. melléklet szerinti
tartalmon túl tartalmaznia kell minden olyan információt, amely alapján a befektetők kellő
tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a befektetés kockázatairól.
A tájékoztatónak világos és közérthető magyarázatot kell tartalmaznia a befektetési alap kockázati
tényezőiről.
(2)	A tájékoztatónak meg kell jelölnie azokat az eszközkategóriákat, amelyekbe a befektetési alap
befektethet. Külön ki kell térni arra, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott
ügyletek alkalmazása.
(3)	Származtatott ügyletek alkalmazása esetén a tájékoztatónak arra vonatkozó információt is
tartalmaznia kell, hogy a származtatott ügyletek engedélyezésére fedezeti célból vagy a befektetési
célok megvalósítása érdekében van lehetőség és jelezni kell a származtatott ügyletek
alkalmazásának lehetséges hatását a kockázati tényezők alakulására.
(4)	Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi
eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, e
tényre a tájékoztatóban - és a kereskedelmi kommunikációban - kifejezetten fel kell hívni a
figyelmet.
(5)	Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a vagyon lehetséges összetételénél vagy az
alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, a tájékoztatónak - és a
kereskedelmi kommunikációnak - kifejezetten fel kell hívnia a figyelmet a befektetési alap ezen
sajátosságára.
(6)	A tájékoztatóban közölni kell a forgalomba hozatali maximum elérését követő allokáció
módját, lezárásának időpontját, az allokációról való értesítés módját.
(7)	A tájékoztatót a befektetők számára tartós adathordozón vagy a befektetési alap közzétételi
helyén folyamatosan elérhetővé kell tenni, és a tájékoztató egy nyomtatott példányát kérésre
díjmentesen át kell adni.
(8)	A tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig hatályos.
49.	A kiemelt befektetői információ
130.	§
(1)	A nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében a kiemelt befektetői információ a
befektetési alap alapvető jellemzőit tartalmazza oly módon, hogy a befektetők megismerhessék a
befektetési termék jellegét, kockázatait, elősegítve a megalapozott befektetési döntéseik
meghozatalát. A kiemelt befektetői információ közzététele során kifejezetten utalni kell arra, hogy
az információ kiemelt befektetői információnak minősül. A kiemelt befektetői információ tömören
és közérthetően tartalmazza
a)	a befektetési alap meghatározását,
73
b)	a befektetési alap befektetési célkitűzéseinek és befektetési politikájának rövid leírását,
c)	a befektetési alap múltbeli teljesítményének bemutatását, vagy amennyiben az adott alap
befektetési célkitűzései alapján releváns, a célkitűzésekben előre jelzett várható teljesítmény
bekövetkezését bemutató esetek leírását,
d)	a befektetési alap terhére elszámolható költségeket és kapcsolódó díjakat,
e)	a befektetési alap kockázat- és nyereségprofilját, beleértve a megfelelő iránymutatást, illetve
figyelmeztetést az adott befektetési alapba történő befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra.
(2)	A kiemelt befektetői információ hivatkozást nem tartalmazhat, azzal a kivétellel, hogy a
kiemelt befektetői információban egyértelműen meg kell határozni, hol lehet további információt
kapni a befektetési alapról, hol lehet térítésmentesen hozzájutni a tájékoztatóhoz, az éves és féléves
jelentéshez, és ezek milyen nyelven állnak a befektetők rendelkezésére.
(3)	A kiemelt befektetői információnak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia arra, hogy
kizárólag a kiemelt befektetői információ alapján igény nem érvényesíthető, kivéve, ha az
információ félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más részeivel.
(4)	Minden országban, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák, a kiemelt befektetői információt
-	a fordítástól eltekintve - azonos tartalommal, módosítások és kiegészítések nélkül kell alkalmazni.
(5)	A kiemelt befektetői információt a jegyzési időszak kezdete előtt legalább 7 nappal
megelőzően tartós adathordozón vagy honlapon a befektetők rendelkezésére kell bocsátani, kérésre
nyomtatott példányát díjmentesen szerződéskötéskor át kell adni a befektetőknek, és a folyamatos
forgalmazás alatt közzé kell tenni. A kiemelt befektetői információnak naprakésznek kell lennie.
(6)	A kiemelt befektetői információ részletes tartalma, formája, közzététele tekintetében a
Bizottság 583/2010/EU rendeletének rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
50.	A nyilvános befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentési kötelezettségei
131.	§
(1)	A befektetési alapkezelő a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja az általa kezelt nyilvános
befektetési alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól.
(2)	A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén az (1)
bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. fejezetében
foglaltaknak megfelelően teljesíti.
(3)	A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános nyíltvégű befektetési alap esetén az (1)
bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét
a)	minden egyes lezárt pénzügyi évről éves jelentés,
b)	a pénzügyi év első 6 hónapjáról féléves jelentés,
c)	havi portfóliójelentés
formájában teljesíti.
(4)	A (3) bekezdés szerinti éves és féléves jelentéseket, valamint a havi portfóliójelentést a
tárgyidőszak utolsó napjától számított alábbi időpontokig kell közzétenni:
a)	az éves jelentést 4 hónapon belül,
b)	a féléves jelentést 2 hónapon belül,
c)	a havi portfóliójelentést a következő hónap 10. munkanapjáig,
és gondoskodni kell arról, hogy az éves és féléves jelentések legalább 5 évig nyilvánosan elérhetők
legyenek.
132.	§
(1)	A nyilvános nyílt végű befektetési alap éves jelentése tartalmazza a befektetési alap
eredmény-kimutatását, jelentést az adott időszakban végzett tevékenységekről és a 6. mellékletben,
74
ingatlanalap esetében továbbá a 7. mellékletben meghatározott egyéb adatokat, valamint az összes
egyéb olyan lényeges információt, amelynek alapján a befektetők véleményt tudnak alkotni a
befektetési alap tevékenységeinek fejlesztéséről és eredményeiről.
(2)	A nyilvános nyílt végű befektetési alap féléves jelentése tartalmazza a 6. melléklet I-IV.
szakaszában, továbbá ingatlanalap esetében a 7. melléklet 2-3. szakaszában meghatározott adatokat.
Amennyiben a befektetési alap év közben hozamot fizet, a mérlegnek tartalmaznia kell az adózott
féléves eredményt és a kifizetett vagy felkínált közbenső hozamot.
133.	§
A havi portfólió-jelentés tartalmazza a hónap utolsó nettó eszközértéke alapján:
a)	a portfólió bemutatását a befektetési politikában megfogalmazott befektetési célok és limitek
szerinti főbb kategóriáknak megfelelően (főbb eszközfajták, földrajzi diverzifikáció, devizális
megoszlás) illetve, ha a befektetési politikában ilyen limitek nincsenek megállapítva, a főbb
eszközfajták szerint (részvény, kötvény, befektetési jegy, betét, egyéb eszközök),
b)	a származtatott ügyletek figyelembevételével számított, a befektetési eszközökben meglévő
nettó összesített kockázati kitettség (tőkeáttétel) mértékét,
c)	a portfólióban 10 %-nál magasabb részarányt képviselő eszközök (kibocsátók) felsorolását,
d)	a befektetési alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét.
134.	§
A nyilvános nyílt végű befektetési alap a rendszeres tájékoztatásait a tájékoztatóban, a kezelési
szabályzatban és a kiemelt befektetői információban meghatározott módon a befektetők
rendelkezésére bocsátja, és ezek nyomtatott példányát kérésre díjmentesen eljuttatja a
befektetőknek. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg a tájékoztatást a Felügyelet, valamint
kérésre a befektetési alapkezelő székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell
küldeni.
135.	§
(1)	Az éves jelentésben közölt számviteli információkat a befektetési alap könyvvizsgálójának
felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálatnak az alábbiakat kell magába foglalnia:
a)	az eszközök és kötelezettségek időszak végi leltárának vizsgálatát,
b)	az adott időszakban elszámolt kezelési költségek ellenőrzését a letétkezelő által adott értékelés
alapján.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentést, ideértve
bármely esetleges minősítést, az éves jelentésben teljes egészében közölni kell.
51.	A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó egyéb információk közzététele, a
tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok
136.	§
(1)	A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles az általa kezelt
nyilvános befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a befektetési alap
kezelési szabályzatában meghatározott módon közzétenni minden olyan napra, amelyre
megállapításra kerül, a megállapítást követő 2 munkanapon belül.
(2)	A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő a nyilvánosság számára köteles
biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli működési időszakra vonatkozó, egy
befektetési jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét. Amennyiben a befektetési alap
75
több mint 5 éve működik, elegendő az utolsó 5 évre vonatkozó, egy befektetési jegyre jutó nettó
eszközérték adat elérhetőségének biztosítása.
(3)	A befektetési alapkezelő a befektető kérésére átadja az ÁÉKBV kockázatkezelésére
vonatkozó mennyiségi korlátokra, a kiválasztott módszerekre és az eszközkategóriák kockázatainak
és hozamainak alakulására vonatkozó információt.
137.	§
(1)	A kereskedelmi kommunikáció csak tisztességes, világos és egyértelmű lehet, és ennek során
nem lehet olyan kijelentést tenni, amely cáfolja vagy csökkenti a tájékoztatóban és a kiemelt
befektetői információban foglaltak jelentőségét. A kereskedelmi kommunikációban meg kell
jelölni, hogy a befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalával, illetve folyamatos
forgalmazásával kapcsolatosan tájékoztató és kiemelt befektetői információ közzétételére került
vagy kerül sor, és hogy a tájékoztató és a kereskedelmi kommunikáció hol, milyen módon, és más
EGT-államban székhellyel rendelkező kollektív befektetési forma esetében milyen nyelven
hozzáférhető.
(2)	A Felügyelet a kereskedelmi kommunikációt betilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy
félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban
foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben
meghatározott tilalmába ütközik.
138.	§
A befektetési alapkezelő által kezelt nyilvános befektetési alapok kezelési szabályzatai és
tájékoztatói összevont kezelési szabályzatként, illetve összevont tájékoztatóként is elkészíthetőek a
3.	melléklet I. Fejezetében és az 5. mellékletben foglaltak megfelelő alkalmazásával, akként, hogy
ilyen esetben a kezelési szabályzat, illetve a tájékoztató azon tartalmi elemeit, amelyek több vagy
valamennyi befektetési alap esetében azonosak, elegendő egy ízben a dokumentum részévé tenni,
azokat - az esettől függően - több vagy valamennyi befektetési alapra vonatkoztatva, míg a kezelési
szabályzat, illetve a tájékoztató egyes alapokra vonatkozó részeiben csak az adott alapra speciálisan
jellemző elemeket kell feltüntetni.
52.	A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettség
139.	§
(1)	A befektetési alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa
kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzétenni,
továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint a
Felügyelet részére egyidejűleg megküldeni az alábbiakban meghatározott információkat:
a)	az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés
hatálybalépése előtt;
b)	a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési szabályok változását jelenti,
legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;
c)	a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a határozott futamidő csökkentését
jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;
d)	a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával
kapcsolatos költségek befektetőkre nézve hátrányos változását, valamint a befektetési jegyek
visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak az elszámolási időtartam növekedésével járó
változásait jelenti, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal;
76
e)	a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltási
lehetőségének korlátozását jelenti - ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy
felfüggesztésének eseteit -, a változás hatálybalépését megelőzően olyan, legalább 30 napos
határidővel, amely lehetőséget ad a befektetőknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését
megelőzően lehetőségük legyen a befektetési jegyeik visszaváltására;
f)	a kezelési szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján;
g)	a befektetési alapkezelő engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó
határozat jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül;
h)	a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt;
i)	a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat
szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján;
j) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a
pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul;
k) a befektetési alapkezelővel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást
elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül;
l) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő
benyújtásával egyidejűleg;
m) hozamfizetés esetét kivéve az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az előző nettó
eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett
jelentős (20 %-ot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2
munkanapon belül;
n) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a változás
hatálybalépését megelőzően legalább 10 nappal;
o)	a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás
napját megelőző munkanapon;
p) a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésőbb a változás napját megelőző
munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az alapkezelő utólag értesül, legkésőbb a
változás napját követő 2 munkanapon belül;
q) amennyiben a befektetési alap készít kiemelt befektetői információt, annak változásait, a
változás befektetők részére történő rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg;
r) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban
meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül.
(2)	A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén az (1 )
bekezdés szerinti rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. fejezetében foglaltaknak
megfelelően teljesíti.
(3)	A közzétételi kötelezettségek határidejét a befektetők érdekeire figyelemmel a Felügyelet
indokolt esetben egyedileg is meghatározhatja.
(4)	Ha az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő hatálybalépésre a Felügyelet engedélyének
kézhezvételét követő 60 napon belül nem kerül sor, a hatálybalépésre csak ismételt engedélyezési
eljárást követően kerülhet sor.
53.	A zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezések
140.	§
(1)	A befektetési alapkezelő az általa kezelt zártkörű befektetési alap rendszeres tájékoztatási
kötelezettségét az éves és féléves jelentés befektetők számára - a kezelési szabályzatban
meghatározott módon történő - rendelkezésre bocsátásával teljesíti, azzal hogy az éves és féléves
jelentésben közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, amely
tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét.
77
(2)	A zártkörű befektetési alap befektetési politikájával kapcsolatos tájékoztatásra a nyilvános
alapokra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a tájékoztató helyett a kezelési szabályban kell
feltüntetni az információt.
(3)	A zártkörű befektetési alap nyilvános módon nem kereshet befektetőket, a befektetési jegyek
forgalomba hozatalát, forgalmazását nyilvánosan vagy a nyilvánosság számára hozzáférhető módon
nem reklámozhatja. E korlátozás nem vonatkozik a nettó eszközérték adatok közzétételére.
54.	A közzétételi kötelezettség teljesítésének módja
141.	§
(1)	A befektetési alapkezelő a saját magára és a befektetési alapra vonatkozó, az e törvény szerinti
közzétételi kötelezettségeit, amennyiben az adott törvényi előírás másképpen nem rendelkezik,
a)	a befektetési alapkezelő és az érintett befektetési alap honlapján, és
b)	ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan
kijelölt információtárolási rendszeren való közzététellel teljesíti, a nettó eszközérték adatok
kivételével.
(2)	A letétkezelő és a forgalmazó az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit az
információnak a saját honlapján, és ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti
közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való megjelentetésével
teljesíti.
NEGYEDIK RÉSZ
A CÉL- ÉS GYŰJTŐ-ÁÉKBV-KRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
XXI.	Fejezet
A cél- és gyűjtő-ÁEKBV-k speciális szabályai
55.	A cél- és gyűjtő-ÁÉKBV engedélyezése
142.	§
(1)	A Felügyelet előzetes engedélye szükséges a gyűjtő-ÁEKBV-nek a cél-ÁEKBV-be történő
befektetéséhez.
(2)	A Felügyelet az engedély megadásáról a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon
belül értesíti a gyűjtő-ÁEKBV alapkezelőjét.
(3)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyt megadja, ha a gyűjtő-ÁEKBV, annak
letétkezelője és könyvvizsgálója, valamint a cél-ÁEKBV az e részben meghatározott
követelményeknek megfelel. Az engedélyhez az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:
a)	a gyűjtő- és a cél-ÁKBV kezelési szabályzata;
b)	a gyűjtő- és a cél-ÁKBV tájékoztatója és a 130. § szerinti kiemelt befektetői információk;
c)	a gyűjtő- és a cél-ÁKBV közötti, a 143. § (1) bekezdés szerinti megállapodás vagy belső
szabályzat;
d)	a 147. § szerinti, a befektetőknek szóló információ;
e)	ha a cél-ÁEKBV és a gyűjtő-ÁEKBV eltérő letétkezelővel rendelkezik, a 144. § (1) és (2)
bekezdés szerinti, a letétkezelőik közötti információmegosztási megállapodás;
78
f)	ha a cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő könyvvizsgálóval rendelkezik, a 145. § (1)
bekezdés szerinti, a könyvvizsgálóik közötti információmegosztási megállapodás.
(4)	Ha a gyűjtő-ÁÉKBV más EGT-államban letelepedett cél-ÁÉKBV-be kíván befektetni, akkor
az engedélykérelemhez be kell nyújtani a cél-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes
hatóságai által arra vonatkozóan kiadott igazolást is, hogy a cél-ÁÉKBV olyan ÁÉKBV vagy olyan
ÁÉKBV részalapja, amely teljesíti az ÁÉKBV-irányelv 58. cikk (3) bekezdésének b) és c)
pontjában meghatározott feltételek adott EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján hozott
rendelkezéseket. A dokumentumokat a Felügyelet által elfogadott nyelven kell benyújtani.
56.	A gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó közös rendelkezések
143.	§
(1)	A cél-ÁÉKBV minden olyan dokumentumot és információt köteles megadni a gyűjtő-
ÁÉKBV számára, amelyre az utóbbinak az e törvényben meghatározott követelmények
teljesítéséhez szüksége van. E célból a gyűjtő-ÁÉKBV megállapodást köt a cél-ÁÉKBV-vel. A
gyűjtő-ÁÉKBV ezen megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁÉKBV-be -
figyelemmel a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló
kormányrendeletben foglaltakra - 20 %-ot meghaladó mértékben. Ha a cél- és gyűjtő-ÁÉKBV-t
ugyanazon ÁÉKBV-alapkezelő kezeli, a megállapodás helyettesíthető olyan belső szabályzattal,
amely biztosítja a jelen bekezdésben meghatározott követelmények érvényesülését. A
megállapodás, illetve a szabályzat kötelező tartalmi elemeit a 10. melléklet tartalmazza. A
megállapodást, illetve a vonatkozó szabályzatot kérésre és díjmentesen minden befektető számára
elérhetővé kell tenni.
(2)	A cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV a nettó eszközérték számítását és közzétételét köteles
időben úgy összehangolni, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak
forgalmazásánál elkerülhető legyen az arbitrázsra lehetőséget adó piaci időzítés.
(3)	Ha a cél-ÁÉKBV felfüggeszti kollektív befektetési értékpapírjai forgalomba hozatalát,
folyamatos forgalmazását, a gyűjtő-ÁÉKBV is jogosult felfüggeszteni kollektív befektetési
értékpapírjai forgalomba hozatalát, folyamatos forgalmazását a cél-ÁÉKBV által alkalmazott
időszakkal megegyező időszakra.
(4)	A cél-ÁÉKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV-t meg kell szüntetni, kivéve, ha a
Felügyelet engedélyezi, hogy
a)	a gyűjtő-ÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát; vagy
b)	a gyűjtő-ÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő-ÁÉKBV-
ként működik tovább.
(5)	Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az ÁÉKBV-alapkezelő a gyűjtő-ÁÉKBV
tervezett megszüntetésről a megszűnési eljárás megindítását 3 hónappal megelőzően köteles
tájékoztatni a befektetőket és a Felügyeletet, illetve más EGT-államban székhellyel rendelkező
gyűjtő-ÁÉKBV esetében az adott EGT-állam felügyeleti hatóságát.
(6)	A cél-ÁÉKBV szétválása, vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV-t
meg kell szüntetni, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV
a)	továbbra is a cél-ÁÉKBV vagy az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik
ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,
b)	eszközeinek legalább 85 %-át egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp
létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti, vagy
c)	módosítsa a kezelési szabályzatát, amely révén nem gyűjtő-ÁÉKBV-vé alakul.
(7)	A cél-ÁÉKBV a tervezett egyesüléséről, szétválásáról az egyesülés, szétválás hatálybalépése
előtt legkésőbb 60 nappal tájékoztatja a befektetőket és a gyűjtő-ÁÉKBV illetékes felügyeleti
hatóságát. A cél-ÁÉKBV egyesülésének, szétválásának hatálybalépése előtt a gyűjtő-ÁÉKBV
79
jogosult visszaváltani a cél-ÁEKBV-ben kollektív befektetési értékpapírjait, kivéve, ha a Felügyelet
megadta ezen bekezdés a) pontja szerinti engedélyt.
57.	A letétkezelőre és a könyvvizsgálóra vonatkozó speciális szabályok
144.	§
(1)	Ha a cél- és a gyűjtő-ÁEKBV eltérő letétkezelővel rendelkezik, a letétkezelők információ-
megosztási megállapodást kötelesek kötni letétkezelői feladataik megfelelő ellátása érdekében. A
megállapodás kötelező tartalmi elemeit a 11. melléklet tartalmazza. A gyűjtő-ÁEKBV csak a
megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁEKBV befektetési jegyeibe.
(2)	A gyűjtő-ÁEKBV befektetési alapkezelője köteles a gyűjtő-ÁEKBV letétkezelője részére a
cél-ÁEKBV-vel kapcsolatosan mindazt az információt átadni, amely a letétkezelő
kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
(3)	A cél-ÁEKBV letétkezelője haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, a gyűjtő-ÁEKBV
befektetési alapkezelőjét vagy letétkezelőjét a cél-ÁEKBV tekintetében észlelt (4) bekezdés szerinti
olyan szabálytalanságról, amely megítélése szerint negatív hatást gyakorol a gyűjtő-ÁEKBV-re.
(4)	A (3) bekezdés szempontjából szabálytalanságnak minősülnek:
a)	a cél-ÁEKBV nettó eszközértékének számítása során elkövetett hibák;
b)	a cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjainak a gyűjtő-ÁEKBV általi vásárlásával,
jegyzésével, vagy azok visszavásárlásának vagy visszaváltásának kérésével kapcsolatos ügyletek
vagy azok elszámolása során elkövetett hibák;
c)	a cél-ÁEKBV-től eredő jövedelmek kifizetése vagy tőkésítése során, vagy a kapcsolódó
forrásadó kiszámítása során elkövetett hibák;
d)	a cél-ÁEKBV kezelési szabályzatában, tájékoztatójában vagy kiemelt befektetői
információiban leírt befektetési célkitűzések, politika vagy stratégia megsértése;
e)	jogszabályban vagy az ÁEKBV kezelési szabályzatában, tájékoztatójában vagy kiemelt
befektetői információiban meghatározott befektetési és hitelfelvételi korlátok megszegése.
(5)	A letétkezelőkre vonatkozó, e fejezetben megállapított kötelezettségek teljesítése érdekében
történő információ- és adatátadás nem tekinthető az e törvény és a Tpt. által előírt adat- és
titokvédelmi kötelezettségek megsértésének.
145.	§
(1)	Ha a cél- és a gyűjtő-ÁEKBV eltérő könyvvizsgálóval rendelkezik, e könyvvizsgálók
információmegosztási megállapodást kötelesek kötni feladataik összehangolása érdekében. A
gyűjtő-ÁEKBV csak a megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁEKBV kollektív
befektetési értékpapírjaiba. A megállapodás kötelező tartalmi elemeit a 12. melléklet tartalmazza.
(2)	A gyűjtő-ÁEKBV könyvvizsgálója a független könyvvizsgálói jelentésében figyelembe veszi
a cél-ÁEKBV független könyvvizsgálói jelentését, és jelentést tesz a cél-ÁEKBV független
könyvvizsgálói jelentésében feltárt szabálytalanságokról és azoknak a gyűjtő-ÁEKBV-re gyakorolt
hatásáról. Ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV üzleti éve eltérő, a cél-ÁEKBV könyvvizsgálója a
gyűjtő-ÁEKBV határidejével megegyező határidővel ad hoc jelentést készít.
(3)	A könyvvizsgálókra vonatkozó, e fejezetben megállapított kötelezettségek teljesítése
érdekében történő információ- és adatátadás nem tekinthető az e törvény és a Tpt. által előírt adat-
és titokvédelmi kötelezettségek megsértésének.
146.	§
(1)	A gyűjtő-ÁEKBV tájékoztatója az 5. mellékletben található információkon kívül a következő
információkat is tartalmazza:
80
a)	nyilatkozatot arról, hogy a gyűjtő-ÁEKBV az adott cél-ÁEKBV befektetője és e minőségében
eszközeinek legalább 85 %-át tartósan az adott cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba
fekteti,
b)	a gyűjtő- és a cél-ÁEKBV befektetési célkitűzését és politikáját, köztük kockázati profilját,
valamint azt, hogy teljesítményük azonos-e, vagy milyen mértékben és milyen okokból tér el,
beleértve a nem a cél-ÁEKBV-ben lévő befektetések ismertetését,
c)	a cél-ÁEKBV, annak szervezete, befektetési célkitűzése és politikája, valamint kockázati
profilja rövid leírását, valamint azt, hogy milyen módon lehet beszerezni a cél-ÁEKBV
tájékoztatóját,
d)	a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV között létrejött megállapodás vagy a vonatkozó szabályzat
összefoglalását;
e)	azt, hogy a befektetők hogyan szerezhetnek bővebb információt a cél-ÁEKBV-ről és a gyűjtő-
ÁEKBV és a cél-ÁEKBV között létrejött megállapodásról,
f)	a cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetése alapján a gyűjtő-ÁEKBV
által fizetendő díjazás vagy költségtérítés, valamint a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV összesített
díjainak leírását; és
g)	a cél-ÁEKBV-be való befektetés gyűjtő-ÁEKBV-t érintő adózási következményeinek leírását.
(2)	A gyűjtő-ÁEKBV éves jelentése a 6. mellékletben megadott információkon kívül a gyűjtő-
ÁEKBV és a cél-ÁEKBV aggregált díjairól szóló nyilatkozatot is tartalmazza. A gyűjtő-ÁEKBV
éves és féléves jelentésében meg kell jelölni, hogy honnan szerezhető be a cél-ÁEKBV éves, illetve
féléves jelentése.
(3)	A gyűjtő-ÁEKBV a cél-ÁEKBV tájékoztatóját, a kiemelt befektetői információt és ezek
módosításait, valamint éves és féléves jelentéseit is megküldi a Felügyeletnek, valamint kérésre
díjmentesen eljuttatja a befektetőknek ezek nyomtatott példányát.
(4)	A gyűjtő-ÁEKBV minden folyamatos forgalmazással kapcsolatos közleményében közzéteszi,
hogy eszközeinek legalább 85 %-át tartósan az adott cél-ÁEKBV kollektív befektetési
értékpapírjaiba fekteti.
58.	ÁÉKBV átalakítása gyűjtő-ÁÉKBV-vé, cél-ÁÉKBV-váltás
147.	§
(1)	Ha egy ÁEKBV gyűjtő-ÁEKBV-vé kíván alakulni, vagy egy gyűjtő-ÁEKBV meg kívánja
változtatni a cél-ÁEKBV-jét, az alábbi információkat kell a befektetők rendelkezésére bocsátani:
a)	nyilatkozatot, miszerint a Felügyelet jóváhagyta, hogy a gyűjtő-ÁEKBV az említett cél-
ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektessen;
b)	a gyűjtő- és a cél-ÁEKBV vonatkozásában a kiemelt befektetői információkat,
c)	az időpontot, amikor a gyűjtő-ÁEKBV elkezd befektetni a cél-ÁEKBV-be vagy ha már
befektetett abba, azt az időpontot, amikor a befektetése várhatóan meghaladja a kollektív befektetési
formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt 20 %-os korlátot;
d)	nyilatkozatot arról, hogy a befektetőknek jogukban áll kollektív befektetési értékpapírjaik
visszaváltását kérni 30 napon belül attól kezdve, hogy a gyűjtő-ÁEKBV rendelkezésre bocsátott
minden, e bekezdésben említett információt, anélkül, hogy a visszaváltási költségek fedezése
céljából visszatartottaktól eltérő egyéb díjakat számítanának fel.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a gyűjtő-ÁEKBV alapkezelője legalább 30 nappal az (1)
bekezdés c) pontjában említett időpont előtt köteles a befektetők rendelkezésére bocsátani. Abban
az esetben, ha a magyarországi székhelyű gyűjtő-ÁEKBV a 97. §-ban előírtak szerinti bejelentő
levelet küldött a Felügyeletnek, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 97. § (1) bekezdésében
említett fogadó tagállam hivatalos nyelvén vagy a Felügyelet által elfogadott nyelven kell
81
rendelkezésre bocsátani. A fordítás elvégzéséről a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelője köteles
gondoskodni és a fordításnak hűen kell tükröznie az eredeti tájékoztatás tartalmát.
(3)	A (2) bekezdésben említett 30 napos időtartam lejárta előtt a gyűjtő-ÁÉKBV nem fektethet be
az adott cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba a kollektív befektetési formák befektetési
és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott 20 %-os korlátot meghaladó
mértékben.
(4)	A tájékoztatás nyújtásának módjára vonatkozóan e törvény 72. §-ának rendelkezéseit kell
alkalmazni.
59.	A gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó egyéb kötelezettségek
148.	§
(1)	A gyűjtő-ÁÉKBV köteles ellenőrizni a cél-ÁÉKBV tevékenységét. E kötelezettség teljesítése
során a gyűjtő-ÁÉKBV támaszkodhat a cél-ÁÉKBV-től, annak ÁÉKBV alapkezelőjétől,
letétkezelőjétől és könyvvizsgálójától kapott információra és dokumentumokra, kivéve azok
nyilvánvaló pontatlansága esetén.
(2)	Ha a gyűjtő-ÁÉKBV, annak alapkezelője vagy bármely, a gyűjtő-ÁÉKBV vagy alapkezelője
nevében eljáró személy értékesítési díjat, jutalékot vagy egyéb pénzügyi juttatást kap a cél-ÁÉKBV
kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetéssel kapcsolatban, a díjat, a jutalékot vagy egyéb
pénzügyi juttatást a gyűjtő-ÁÉKBV javára kell befizetni.
149.	§
(1)	A cél-ÁÉKBV haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet minden, a kollektív
befektetési értékpapírjaiba befektető gyűjtő-ÁÉKBV-ról. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye más EGT-
államban van, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam
hatóságát az ilyen befektetésről.
(2)	A cél-ÁÉKBV a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való
befektetésért vagy azok visszaváltásáért jegyzési vagy visszaváltási díjat nem számíthat fel.
(3)	A cél-ÁÉKBV alapkezelője köteles biztosítani azt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV vagy annak
alapkezelője, a gyűjtő-ÁÉKBV felügyeleti hatósága, letétkezelője és könyvvizsgálója hozzáférjenek
minden olyan információhoz, amelyet a jogszabályok, a gyűjtő-ÁÉKBV kezelési szabályzata előír.
150.	§
(1)	A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a gyűjtő-ÁÉKBV-t a cél-ÁÉKBV vagy annak
befektetési alapkezelője, letétkezelője vagy könyvvizsgálója tekintetében hozott minden döntésről,
intézkedésről, e rész feltételei be nem tartásának megállapításáról vagy a Tpt. 360. § (1) bekezdése
alapján bejelentett bármely információról.
(2)	Ha a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye más EGT-államban van, a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti
tájékoztatási kötelezettségét a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága felé
teljesíti. Más EGT-államban székhellyel rendelkező cél-ÁÉKBV esetén a székhely szerinti tagállam
felügyeleti hatóságától kapott tájékoztatást a Felügyelet haladéktalanul továbbítja a magyarországi
székhelyű gyűjtő-ÁÉKBV részére.
60. A cél-ÁÉKBV megszűnése
151.	§
82
(1)	A gyűjtő-ÁEKBV - a cél-ÁEKBV általi megszűnési döntésről szóló értesítéstől számított 2
hónapon belül - benyújtja a Felügyeletnek a következő dokumentumokat:
a)	ha a gyűjtő-ÁEKBV a 143. § (4) bekezdés a) pontja szerint az eszközeinek legalább 85 %-át
egy másik cél-ÁEKBV-be kívánja befektetni:
aa)	a 143. § (4) bekezdés a) pont szerinti befektetés jóváhagyására irányuló kérelmet;
ab)	a kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására irányuló kérelmet;
ac)	tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosításait, a 129. §-ban és a 130. §-
ban előírtak figyelembevételével;
ad)	a 142. § (3) és (4) bekezdésben előírt egyéb dokumentumokat;
b)	ha a gyűjtő-ÁEKBV a 143. § (4) bekezdés b) pontja szerint olyan ÁEKBV-vé kíván átalakulni,
amely nem gyűjtő-ÁEKBV:
ba)	a kezelési szabályzata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;
bb)	tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítása, a 129. §-ban és a 130. §-
ban előírtak figyelembevételével;
c)	a gyűjtő-ÁEKBV a megszűnése esetén, a megszűnési eljárás megindítására irányuló döntésre
vonatkozó bejelentést.
(2)	Ha a cél-ÁEKBV több mint 5 hónappal a megszűnési eljárás megindításának napja előtt
értesíti a gyűjtő-ÁEKBV-t a megszűnési eljárás megindítására irányuló döntésről, akkor a gyűjtő-
ÁEKBV a megszűnési eljárás megindításának napja előtt legalább 3 hónappal köteles benyújtani a
Felügyelet számára az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat.
(3)	A gyűjtő-ÁEKBV a megszűnésre irányuló szándékáról haladéktalanul értesíti befektetőit.
152.	§
(1)	A gyűjtő-ÁEKBV-t a 151. § (1) bekezdés a) illetve b) pontja szerinti dokumentumok
hiánytalan benyújtását követő 15 munkanapon belül értesíteni kell arról, hogy a Felügyelet
megadta-e a jóváhagyást.
(2)	A gyűjtő-ÁEKBV az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról értesíti a cél-ÁEKBV-t a jóváhagyás
kézhezvételének időpontjában.
(3)	A Felügyelet a 151. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetre vonatkozó jóváhagyását
követően, a gyűjtő-ÁEKBV haladéktalanul megteszi a 147. § (1) és (2) bekezdésében foglalt
követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
(4)	Ha a cél-ÁEKBV megszűnéséből származó bevételek kifizetését még azelőtt teljesíteni kell,
hogy a gyűjtő-ÁEKBV - a 151. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban - egy másik cél-ÁEKBV-
ba a befektetést megkezdi, illetve ha a 151. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben új
befektetési célkitűzéseivel és politikájával összhangban kezdi meg a befektetéseket, akkor a
Felügyelet a jóváhagyást csak akkor adja meg, ha
a)	a gyűjtő-ÁEKBV a megszűnéséből származó bevételeket
aa)	készpénzben, vagy
ab)	a bevételek egészét vagy egy részét természetbeni eszközátruházásként
kapja meg; valamint
b)	azt megelőzően, hogy a gyűjtő-ÁEKBV-nek új befektetés megkezdésére kötelezettsége
keletkezik, a gyűjtő-ÁEKBV az e bekezdésben meghatározott készpénzt csak hatékony
készpénzgazdálkodás céljával fekteti be.
(5)	A (4) bekezdés a) pont ab) alpontjának alkalmazása akkor lehetséges, ha a gyűjtő-ÁEKBV
élni kíván ezzel a lehetőséggel, és ezzel egyidejűleg a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV közötti
megállapodás vagy a belső üzletviteli szabályzat valamint a megszűnésre vonatkozó döntés ezt
lehetővé teszi. A gyűjtő-ÁEKBV a természetbeni eszközátruházással kapott eszközök bármely
részét, bármikor készpénzzé teheti.
83
61. A cél-ÁÉKBV egyesülése, szétválása
153.	§
(1)	A gyűjtő-ÁÉKBV a 143. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 1 hónapon
belül benyújtja a Felügyeletnek az alábbi dokumentumokat:
a)	ha a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is ugyanazon cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je kíván maradni:
aa)	az ennek jóváhagyására irányuló kérelmet;
ab)	a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;
ac)	tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítását, a 129. §-ban és a 130. §-
ban előírtak figyelembevételével;
b)	ha a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV tervezett egyesülése vagy szétválása következtében
létrejövő másik cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je kíván lenni, vagy ha a gyűjtő-ÁÉKBV eszközei
legalább 85 %-át egy másik, nem az egyesülésből vagy szétválásból származó cél-ÁÉKBV
befektetési jegyében történő elhelyezésére fordítja,
ba)	az ezen befektetés jóváhagyására irányuló kérelmet;
bb)	a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;
bc)	tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítását, a 129. §-ban és a 130. §-
ban előírtak figyelembevételével;
bd)	a 142. § (3) és (4) bekezdésében előírt egyéb dokumentumokat;
c)	ha a gyűjtő-ÁÉKBV a 143. § (4) bekezdés b) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működik
tovább
ca)	a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;
cb)	tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosításait, a 129. §-ban és a 130. §-
ban előírtak figyelembevételével;
d)	a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnése esetén, a megszűnési eljárás megindítására vonatkozó döntést
tartalmazó dokumentumot.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni, ha
a)	a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je;
b)	a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében
változatlanul működik tovább.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni, ha
a)	a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő-ÁÉKBV az átvevő
ÁÉKBV befektetőjévé válik;
b)	a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely
lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től.
(4)	Ha a cél-ÁÉKBV az egyesülés vagy szétválás hatálybalépésének tervezett napja előtt legalább
4 hónappal bocsátja a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésére a 68. §-ban és a 69. §-ban meghatározott
információkat, akkor a gyűjtő-ÁÉKBV legalább 3 hónappal a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy
szétválása hatálybalépésének tervezett napja előtt benyújtja a Felügyelet részére az (1) bekezdés
szerinti megfelelő dokumentumokat.
(5)	A gyűjtő-ÁÉKBV haladéktalanul értesíti befektetőit, valamint a cél-ÁÉKBV-t a megszűnésre
irányuló szándékáról.
154.	§
(1)	A gyűjtő-ÁÉKBV-t a 128. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti dokumentumok hiánytalan
benyújtását követő 15 munkanapon belül a Felügyelet értesíti, hogy megadta-e a kért jóváhagyást.
(2)	A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról szóló értesítés kézhezvételét
követően értesíti a cél-ÁÉKBV-t.
84
(3)	A gyűjtő-ÁEKBV az (1) bekezdés szerinti értesítést követően, haladéktalanul megteszi a 147.
§ (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
(4)	A 153. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben, a gyűjtő-ÁEKBV jogosult
arra, hogy a 143. § (5) bekezdés harmadik albekezdésében és 93. § (1) bekezdésében foglaltakkal
összhangban a cél-ÁEKBV-ben birtokolt befektetési jegyei visszavásárlását vagy visszaváltását
kérje, amennyiben a Felügyelet az azt megelőző utolsó munkanapig nem adta meg a 153. § (1)
bekezdésében meghatározott jóváhagyást, amelyen a gyűjtő ÁEKBV az egyesülés vagy a szétválás
hatálybalépése előtt kérheti a cél-ÁEKBV-ben birtokolt befektetési jegyeinek visszavásárlását vagy
visszaváltását.
(5)	A gyűjtő-ÁEKBV a (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási jogot
saját befektetőinek a 147. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a gyűjtő-ÁEKBV-ben
birtokolt befektetési jegyeik visszavásárlására vagy visszaváltására irányuló jogának biztosítása
érdekében is gyakorolhatja.
(6)	A (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási jog gyakorlása előtt a
gyűjtő-ÁEKBV-nek meg kell vizsgálni azon alternatív megoldási lehetőségeket, amelyek
segíthetnék az ügyleti költségek és más kedvezőtlen következmények elkerülését vagy
csökkentését.
(7)	Amennyiben a gyűjtő-ÁEKBV a cél-ÁEKBV-ben birtokolt befektetési jegyeinek (4) bekezdés
szerinti visszaváltását kéri, a visszaváltás ellenértékét készpénzben, vagy részben vagy egészben
természetbeni eszközátruházásként kapja meg, ha a gyűjtő-ÁEKBV élni kíván az utóbbi
lehetőséggel, és ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV közötti megállapodás ezt megengedi. A
természetbeni visszaváltás esetén a gyűjtő-ÁEKBV az átruházott eszközök bármely részét,
bármikor készpénzzé teheti.
(8)	A Felügyelet azzal a feltétellel adhatja meg a jóváhagyást, hogy a (7) bekezdéssel
összhangban tartott vagy kapott készpénz csak a hatékony készpénzgazdálkodás céljával fektethető
be újra azt a dátumot megelőzően, amelyen a gyűjtő-ÁEKBV-nek meg kell kezdenie a befektetést
vagy az új cél-ÁEKBV-be, vagy az új befektetési célkitűzésekkel és politikával összhangban.
ÖTÖDIK RÉSZ
AZ ABAK ÉS AZ ABA HARMADIK ORSZÁGOKAT ÉRINTŐ SZABÁLYAI
XXII.	Fejezet
ABAK nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásával kapcsolatos szabályai
155.	§
(1)	Az ABAK a kezelésében lévő nem uniós ABA és a 120. § (2) bekezdés szerinti
követelményeket nem teljesítő uniós gyűjtő-ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai
befektetők számára akkor forgalmazhatja Magyarországon, ha - az 59. §, valamint a 120. § és a
121. § kivételével - teljesíti az e törvényben megállapított valamennyi követelményt, valamint a
(2)-(10) bekezdésben és a 61. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt előírások is teljesülnek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti forgalmazás további feltétele, hogy
a)	a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország nem szerepel a FATF-fal nem
együttműködő országok és területek listáján,
b)	Magyarországnak a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik országgal és a nem uniós
ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának helyszínéül javasolt EGT-államokkal
85
olyan megállapodása van hatályban, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és
vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az
adóügyi információk, beleértve adott esetben a többoldalú adóügyi megállapodások tényleges
cseréjét is.
(3)	Amennyiben az ABAK nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon
szándékozik forgalmazni, az ABAK a 14. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó
értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában, amelyet
forgalmazni szándékozik.
(4)	A Felügyelet legkésőbb a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20
munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti-e Magyarországon az
értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását. A Felügyelet
kizárólag abban az esetben tilthatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak
forgalmazását, ha az ABAK nem e törvénynek megfelelő módon kezeli, vagy fogja kezelni az
ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felel meg e törvénynek. Az ABAK az ABA kollektív
befektetési értékpapírjainak magyarországi forgalmazását a Felügyelet erre vonatkozó értesítésének
napjától kezdheti meg. A Felügyelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (a továbbiakban: EÉPH)
is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak
forgalmazását Magyarországon.
(5)	Amennyiben az ABAK nem uniós ABA-k kollektív befektetési értékpapírjait más EGT-
államban szándékozik forgalmazni, az ABAK a 15. mellékletben meghatározott információkat
tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában,
amelynek kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozik.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott iratokat - az ABAK értesítésével egyidejűleg - a
Felügyelet legkésőbb az (5) bekezdésben említett hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20
munkanapon belül továbbítja azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ABA
kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozzák. Erre a továbbításra csak akkor kerül
sor, ha az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli az ABA-t, illetve minden tekintetben
megfelel e törvény előírásainak. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett
ABAK számára engedélyezte az ABA adott befektetési stratégiával történő kezelését.
(7)	Az ABAK a Felügyelet értesítése időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési
értékpapírjainak forgalmazását az ABAK adott fogadó tagállamaiban. A Felügyelet az EÉPH-t is
tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak
forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban.
(8)	A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamainak
jogszabályai és felügyelete alá tartoznak.
(9)	Az (5) bekezdés szerinti értesítést és a (6) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi pénzügyi
piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A Felügyelet elektronikus
formában fogadja és továbbítja a (6) bekezdésben említett dokumentumokat.
(10)	A (3) vagy (5) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása
esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás
végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül.
Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon
kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem
nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett
változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor,
amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t,
vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges
intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is.
Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvénynek
megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvénynek, a
86
Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül tájékoztatja az EEPH-t és az ABAK fogadó
tagállamai felügyeleti hatóságait, amennyiben a módosítások egyes ABA-k forgalmazásának
megszüntetését vagy további ABA-k forgalmazását érintik.
(11)	A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő
együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113-115. cikkében előírt követelmények
figyelembe vételével köti meg.
XXIII.	Fejezet
Nem uniós ABAK-ra vonatkozó szabályok
62.	A referencia-tagállam meghatározása
156.	§
(1)	A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország a (2) bekezdésben foglalt esetekben.
A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország akkor lehet a (3) bekezdésben foglalt
esetekben, ha az (5) bekezdésben foglaltak szerint Magyarországra esik a választás. Amennyiben a
nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország, a nem uniós ABAK engedélyezési eljárása
és felügyelete tekintetében a Felügyelet jár el.
(2)	A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország, ha
a)	a nem uniós ABAK egy vagy több, Magyarországon nyilvántartásba vett ABA-t szándékozik
kezelni és nem tervezi ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az Unióban a 158.
§-sal vagy a 159. §-sal összhangban;
b)	a nem uniós ABAK csak egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását
tervezi egy EGT-államban, és az ABA Magyarországon nincs nyilvántartásba véve, és nincs
bejegyezve vagy nyilvántartásba véve semelyik másik EGT-államban, de az ABAK az ABA
kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon kívánja forgalmazni;
c)	a nem uniós ABAK csak egy nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait tervezi
kizárólag Magyarországon forgalmazni;
d)	a nem uniós ABAK több uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait tervezi forgalmazni az
Unióban, és ezen ABA-k nem mindegyike van ugyanazon EGT-államban engedélyezve vagy
nyilvántartásba véve, de az ABAK a legtöbb ABA hatékony forgalmazását Magyarországon
tervezi;
e)	ha a nem uniós ABAK több uniós és nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait, vagy
több nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait tervezi az Unióban forgalmazni, de a
legtöbb ABA hatékony forgalmazását Magyarországon tervezi.
(3)	A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország lehet, ha
a)	a nem uniós ABAK több különböző EGT-államban letelepedett uniós ABA-t szándékozik
kezelni és nem tervezi ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az Unióban a 158.
§-sal vagy a 159. §-sal összhangban,
aa)	és a legtöbb kezelt ABA Magyarországon letelepedett ABA; vagy
ab)	a legnagyobb összegű eszközt Magyarországon kezeli;
b)	a nem uniós ABAK csak egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását
tervezi kizárólag egy EGT-államban, és az ABA vagy Magyarországon lett nyilvántartásba véve,
vagy valamely más EGT-államban van bejegyezve vagy nyilvántartásba véve, de az ABAK az
ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon tervezi forgalmazni;
c)	a nem uniós ABAK csak egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak különböző
EGT-államokban történő forgalmazását tervezi:
87
ca)	ha az ABA be van jegyezve vagy nyilvántartásba van véve valamely EGT-államban, és az
ABA letelepedés szerinti tagállama Magyarország vagy azon EGT-államok egyike Magyarország,
ahol az ABAK hatékony forgalmazást tervez;
cb)	ha nincs nyilvántartásba véve vagy bejegyezve az ABA valamely EGT-államban,
Magyarország azon EGT-államok egyike, ahol az ABAK hatékony forgalmazást tervez;
d)	ha a nem uniós ABAK csak egy nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak
forgalmazását tervezi különböző EGT-államokban, köztük Magyarországon;
e)	ha a nem uniós ABAK több uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását
tervezi az Unióban, és ha ezen ABA-k mindegyike ugyanazon EGT-államban van bejegyezve vagy
nyilvántartásba véve, és ezen ABA-k letelepedés szerinti tagállama Magyarország, vagy ha
Magyarország az az EGT-állam, ahol az ABAK a legtöbb ABA hatékony forgalmazását tervezi.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben említett hatékony forgalmazásra vonatkozó szándékot a nem uniós
ABAK-nak igazolnia kell azáltal, hogy forgalmazási stratégiáját a Felügyelet által előírt formában
feltárja.
(5)	A (3) bekezdésben foglalt esetekben Magyarországon kívül más referencia-tagállam is
lehetséges. Ilyen esetben az uniós ABA kezelését, illetve az általa kezelt ABA kollektív befektetési
értékpapírjainak Unióban való forgalmazását tervező nem uniós ABAK-nak a 158. vagy 159. §-sal
összhangban kérelmet kell benyújtania a Felügyelethez és minden olyan EGT-állam felügyeleti
hatóságaihoz, amelyek a (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel összhangban referencia-
tagállamok lehetnek, abból a célból, hogy a felügyeleti hatóságok egymás között megállapítsák a
referencia-tagállamot. A Felügyelet a többi felügyeleti hatósággal közösen dönt e kérelem
kézhezvételét követő egy hónapon belül, hogy melyik legyen a nem uniós ABAK referencia-
tagállama. Abban az esetben, ha Magyarország a kijelölt referencia-tagállam, a Felügyelet
késedelem nélkül tájékoztatja e kijelölésről a nem uniós ABAK-ot. Ha a Felügyelet nem
tájékoztatja a döntésről az azt követő hét napon belül a nem uniós ABAK-ot, vagy ha a felügyeleti
hatóságok nem döntöttek az egy hónapos időtartamon belül, a nem uniós ABAK maga választhatja
meg referencia-tagállamát a (3) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján.
(6)	Az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a 448/2012/EU rendelet 1. cikkének
figyelembevételével kell eljárni.
63.	Nem uniós ABAK engedélyezése
157.	§
(1)	Uniós ABA kezelését illetve az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjainak
Unióban való forgalmazását tervező nem uniós ABAK-nak a 158. vagy 159. §-sal összhangban
előzetes engedélyt kell beszereznie a Felügyelettől, ha a nem uniós ABAK referencia-tagállama
Magyarország.
(2)	Az (1) bekezdésben említett előzetes engedély megszerzését szándékozó nem uniós ABAK-
nak meg kell felelnie e törvénynek az 59. §, valamint a 120-121. § kivételével. Amennyiben e
megfelelés összeegyeztethetetlen azzal a joggal, amely a nem uniós ABAK, illetve az Unióban
forgalmazott nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai tekintetében irányadó, a nem uniós
ABAK nem köteles e törvénynek megfelelni, ha igazolni tudja, hogy
a)	lehetetlen e megfelelést összeegyeztetni azon jog kötelező erejű rendelkezéseivel, amely a
nem uniós ABAK, illetve az Unióban forgalmazott nem uniós ABA kollektív befektetési
értékpapírjai tekintetében irányadó;
b)	a nem uniós ABAK, illetve a nem uniós ABA tekintetében irányadó jog biztosítja az azonos
szabályozási célt szolgáló és az érintett ABA befektetői védelmének azonos szintjét kínáló
egyenértékű szabályozást; és
88
c)	a nem uniós ABAK, illetve a nem uniós ABA eleget tesz a b) pontban említett egyenértékű
szabályozásnak.
(3)	Az (1) bekezdésben említett előzetes engedély megszerzését szándékozó nem uniós ABAK-
nak Magyarországon letelepedett jogi képviselővel kell rendelkeznie. A jogi képviselő az ABAK
kapcsolattartó pontja az Unióban, illetve a felügyeleti hatóságok és az ABAK, illetve az adott ABA
uniós befektetői és az ABAK közötti e törvényben meghatározott minden hivatalos levelezése jogi
képviselőjén keresztül folyik. A jogi képviselő az ABAK-kal együtt eleget tesz az ABAK által az e
törvény alapján végzett alapkezelési és forgalmazási tevékenységekkel kapcsolatos megfelelési
funkciónak.
(4)	Az uniós ABA-k kezelését, illetve az általa kezelt ABA-k Unióban való forgalmazását
tervező nem uniós ABAK-nak a 158. vagy 159. §-sal összhangban engedélykérelmet kell
benyújtania a Felügyelethez, ha a nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország.
(5)	Az engedélykérelem beérkezését követően a Felügyelet felméri, hogy az ABAK referencia-
tagállamra vonatkozó döntése megfelel-e a 156-157. §-ban megállapított előírásoknak. Ha a
Felügyelet úgy ítéli meg, hogy nem ez a helyzet, indoklással ellátva megtagadja a nem uniós ABAK
engedélykérelmét. Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a 156-157. §-ban megállapított előírásokat
betartották, tájékoztatja erről az EEPH-t és felkéri, hogy adjon útmutatást az általa kialakított
álláspontról. Az EEPH-nak küldött értesítésben a Felügyelet az EEPH rendelkezésére bocsátja az
ABAK referencia-tagállamra vonatkozó megállapításához fűzött indokolását, valamint az ABAK
forgalmazási stratégiájára vonatkozó információkat. A Felügyelet az MNBtv. 61 §-ában
meghatározott ügyintézési határidőt az EEPH-val folytatott konzultáció időtartamára felfüggeszti.
(6)	Ha az EEPH útmutatásával ellentétben a Felügyelet az engedély megadását javasolja, arról
indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EEPH-t, és - amennyiben az ABAK az általa kezelt
ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországtól eltérő EGT-államok területén
szándékozik forgalmazni - ezen EGT-államok felügyeleti hatóságait valamint adott esetben az
ABAK által kezelt ABA-k letelepedése szerinti tagállamok felügyeleti hatóságait is.
(7)	A (9) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül engedély nem adható ki, kivéve, ha az alábbi
kiegészítő feltételek teljesülnek:
a)	Magyarországot, mint referencia-tagállamot az ABAK a 156-157. §-sal összhangban
feltünteti, amit alátámaszt a forgalmazási stratégia közzététele, valamint az, hogy a (4)-(6)
bekezdésben megállapított eljárást követték az érintett felügyeleti hatóságok;
b)	az ABAK Magyarországon bejegyzett jogi képviselőt jelölt ki;
c)	a jogi képviselő az ABAK-kal együtt a nem uniós ABAK kapcsolattartója az adott ABA-k
befektetői, az EEPH és a felügyeleti hatóságok felé azon tevékenységek tekintetében, amelyekre az
ABAK engedélyt kapott az Unióban, és legalább kielégítő módon el tudja látni az e törvény szerinti
megfelelési funkciót;
d)	a Felügyelet, az érintett uniós ABA-k letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságai és a
nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között megfelelő
együttműködési megállapodás van hatályban legalább a hatékony információcsere biztosítása
érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvény előírásainak megfelelően
végezze feladatait;
e)	a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország nem szerepel a FATF-fal nem
együttműködő országok és területek listáján;
f)	a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország olyan megállapodást kötött
Magyarországgal, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és vagyonadóztatási
modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi
információk, beleértve adott esetben a többoldalú adóügyi megállapodások tényleges cseréjét is;
g)	a Felügyelet e törvény szerinti felügyeleti jogkörének hatékony gyakorlását nem akadályozzák
az ABAK-ot felügyelő harmadik ország jogszabályai, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései,
sem pedig e harmadik ország felügyeleti hatóságai felügyeleti és vizsgálati hatásköreinek korlátai.
89
(8)	Amennyiben egy uniós ABA felügyeleti hatósága ésszerű időtartam elteltével sem vesz részt
a (7) bekezdés d) pontjában meghatározott együttműködésben, a Felügyelet az ügyet az EEPH-hoz
utalhatja, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke alapján ráruházott hatáskörben járhat el.
(9)	Az engedélyt az ABAK engedélyezésére vonatkozó 10-12. § rendelkezéseinek megfelelően
kell megadni, amelyeket az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni:
a)	a 10. § (1) bekezdésében említett információkat ki kell egészíteni:
aa)	az ABAK a 156. §-ban és a 157. §-ban foglalt kritériumoknak megfelelő, Magyarországra
mint referencia-tagállamra vonatkozó álláspontjának indokolásával, a forgalmazási stratégiával
együtt;
ab)	e törvény azon rendelkezéseinek jegyzékével, amelyeknek ABAK általi teljesítése lehetetlen,
miután az ABAK említett rendelkezéseknek való megfelelése - a (2) bekezdéssel összhangban -
összeegyeztethetetlen a nem uniós ABAK-ra vagy adott esetben az Unióban forgalmazott nem
uniós ABA-ra vonatkozó valamely kötelező jogszabályi rendelkezéssel;
ac)	az EEPH által kidolgozott szabályozástechnikai standardokon alapuló írásos bizonyítékkal,
amely igazolja, hogy a harmadik ország vonatkozó jogszabályai tartalmaznak olyan szabályokat,
amelyek egyenértékűek a teljesíthetetlen rendelkezésekkel, ugyanazon szabályozási célt szolgálnak,
és a védelem ugyanazon szintjét biztosítják az adott ABA-k befektetőinek, továbbá hogy az ABAK
eleget tesz az egyenértékű szabálynak (ezen írásos bizonyítékot a harmadik ország jogszabályainak
vonatkozó összeegyeztethetetlen rendelkezésének létezéséről szóló jogi szakvélemény támasztja
alá, amely tartalmazza a szabályozási célt és az általa elérni kívánt befektető-védelem jellegét is);
valamint
ad)	az ABAK jogi képviselőjének nevével és címével;
b)	a 10. § (2) bekezdésében említett információk az ABAK által kezelni szándékozott uniós
ABA-kra vagy az ABAK által az Unióban útlevéllel forgalmazni szándékozott ABA-kra
korlátozódhatnak;
c)	az ABAK főirodájának és létesítő okirat szerinti székhelyének nem szükséges ugyanabban az
EGT-államban lennie;
d)	a 10. § (3) bekezdés rendelkezése akkor minősül teljesítettnek, ha az a) pontban foglalt
információk is benyújtásra kerültek.
(10)	Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy az ABAK a (2) bekezdésre hivatkozhat annak
érdekében, hogy mentesüljön ezen törvény egyes rendelkezéseinek teljesítése alól, erről
indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az EEPH-t. A Felügyelet értékelését alátámasztja a (9)
bekezdés a) pontjának ab) és ac) alpontjával összhangban benyújtott információkkal. A Felügyelet
az MNBtv. 61. §-ában meghatározott ügyintézési határidőt az EEPH-val folytatott konzultáció
időtartamára felfüggeszti.
(11)	Ha az EEPH útmutatásával ellentétben a Felügyelet az engedély megadását javasolja, arról
indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EEPH-t, és - amennyiben az ABAK az általa kezelt
ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországtól eltérő EGT-államok területén
szándékozik forgalmazni - ezen EGT-államok felügyeleti hatóságait is.
(12)	A Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az EEPH-t az engedélyezési eljárás
kimeneteléről, az ABAK engedélyében bekövetkező valamennyi változásról és az engedély
visszavonásáról. A Felügyelet tájékoztatja az EEPH-t az általa elutasított engedélykérelmekről, és
egyúttal adatokat szolgáltat az engedélyt kérő ABAK-ról, valamint közli az elutasítás indokait.
(13)	Az ABAK további uniós üzleti fejlődése nem érinti a referencia-tagállam meghatározását.
Ha azonban az ABAK az eredeti engedélyezéstől számított két éven belül megváltoztatja
forgalmazási stratégiáját, és e változás következtében nem Magyarországot kellene referencia-
tagállamként meghatározni, az ABAK e változást annak végrehajtását megelőzően bejelenti a
Felügyeletnek, mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatóságának, és az új stratégia alapján
megjelöli a referencia-tagállamot. Az ABAK az új forgalmazási stratégiának az eredeti referencia-
tagállammal történő közlésével indokolja értékelését. Az ABAK ezzel egyidejűleg tájékoztatást ad
90
jogi képviselője kilétéről, ideértve annak nevét és letelepedésének helyét. Az új jogi képviselő
letelepedése helyének az új referencia-tagállamban kell lennie.
(14)	A Felügyelet mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatósága megvizsgálja, hogy az
ABAK szerinti meghatározás a (13) bekezdéssel összhangban helyes-e, és értékeléséről tájékoztatja
az EÉPH-t. A Felügyelet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az ABAK referencia-tagállamra
vonatkozó értékeléséhez adott indokolását, valamint az ABAK új forgalmazási stratégiájára
vonatkozó információkat. Az EÉPH vizsgálata után elküldött útmutatásának kézhezvételét követően
a Felügyelet mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatósága tájékoztatja a döntésről a nem
uniós ABAK-ot, annak eredeti jogi képviselőjét, valamint az EÉPH-t.
(15)	Ha a Felügyelet mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatósága egyetért az ABAK
értékelésével, a változásról tájékoztatja az új referencia-tagállam felügyeleti hatóságait is és átadja
nekik az ABAK engedélyezési és felügyeleti iratainak másolatát. Az iratok átadásának időpontjától
már nem a Felügyelet rendelkezik hatáskörrel az ABAK engedélyezésére és felügyeletére.
(16)	Ha a Felügyelet végső értékelése ellentétes az EÉPH útmutatásával, indokai megjelölése
mellett tájékoztatja az EÉPH-t, és - amennyiben az ABAK az általa kezelt ABA kollektív
befektetési értékpapírjait Magyarországtól eltérő EGT-államok területén forgalmazza - ezen EGT-
államok felügyeleti hatóságait, valamint adott esetben az ABAK által kezelt ABA-k letelepedése
szerinti tagállamok felügyeleti hatóságait is.
(17)	Ha az engedélyezéstől számított két éven belül az ABAK Unión belüli üzleti fejlődésének
tényleges alakulása alapján úgy tűnik, hogy az ABAK által az engedélyezéskor benyújtott
forgalmazási stratégia hibás volt, azzal kapcsolatban az ABAK hamis állításokat tett, vagy az
ABAK a forgalmazási stratégiájának megváltoztatásakor nem tartotta be a (13) bekezdésben foglalt
rendelkezéseket, a Felügyelet felszólítja az ABAK-ot, hogy a tényleges forgalmazási stratégiája
alapján jelölje meg a megfelelő referencia-tagállamot. Ha az ABAK nem tesz eleget a Felügyelet
felszólításának, engedélyét visszavonják. Ha az ABAK a (13) bekezdésben említett időtartamot
követően változtatja meg forgalmazási stratégiáját, és az új forgalmazási stratégia alapján meg
kívánja változtatni referencia-tagállamát, az ABAK a referencia-tagállam megváltoztatására
irányuló kérelmet nyújthat be a Felügyeletnek. E bekezdés alapján történő eljárás során a (13)-(16)
bekezdésben meghatározott eljárás értelemszerűen alkalmazandó.
(18)	Az ABAK és az ABAK referencia-tagállamának felügyeleti hatóságai közötti esetleges
jogvitákat a referencia-tagállam jogszabályainak megfelelően és annak joghatósága alapján kell
rendezni. Az ABAK vagy az ABA és az érintett ABA uniós befektetői közötti esetleges jogvitákat
valamely EGT-állam jogszabályainak megfelelően és annak joghatósága alapján kell rendezni.
(19)	A Felügyelet a (7) bekezdés d) pont szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival
kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113-115. cikkében előírt követelmények
figyelembe vételével köti meg.
158.	§
(1)	A Felügyelet által engedélyezett nem uniós ABAK az általa kezelt uniós ABA kollektív
befektetési értékpapírjait a szakmai befektetők számára e §-ban meghatározott feltételek mellett
útlevéllel forgalmazhatja az Unióban.
(2)	Amennyiben az ABAK Magyarországon mint referencia-tagállamában uniós ABA kollektív
befektetési értékpapírjait szándékozik forgalmazni, az ABAK értesíti a Felügyeletet minden egyes
olyan uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik. Ezen értesítés tartalmazza a
14.	mellékletben meghatározott információkat.
(3)	A Felügyelet legkésőbb a (2) bekezdésnek megfelelő hiánytalan értesítés kézhezvételét
követő 20 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti-e a
Magyarországon a (2) bekezdésben említett értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési
értékpapírjai forgalmazását. A Felügyelet kizárólag abban az esetben akadályozhatja meg az ABA
91
kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását, ha az ABAK nem e törvény előírásainak
megfelelően kezeli vagy fogja kezelni az ABA-t, vagy az ABAK e törvény előírásainak más
tekintetben nem felel meg vagy nem fog megfelelni. Az ABAK az ABA kollektív befektetési
értékpapírjainak magyarországi forgalmazását a Felügyelet értesítésének napjától kezdheti meg. A
Felügyelet tájékoztatja az EEPH-t és az ABA letelepedése szerinti felügyeleti hatóságokat arról,
hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását
Magyarországon.
(4)	Amennyiben az ABAK Magyarországtól eltérő EGT-államokban szándékozik uniós ABA
kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni, az ABAK értesíti a Felügyeletet minden egyes
olyan uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik. Ezen értesítés tartalmazza a
15. mellékletben meghatározott információkat.
(5)	A Felügyelet legkésőbb a hiánytalan értesítési akta kézhezvételét követő húsz munkanapon
belül továbbítja az értesítési aktát azon EGT-államok felügyeleti hatóságainak, amelyekben az ABA
kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékoznak. Erre a továbbításra csak akkor kerül
sor, ha az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli vagy fogja kezelni az ABA-t, illetve
más tekintetben megfelel e törvénynek. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az
érintett ABAK számára engedélyezték az ABA-k adott befektetési stratégiával történő kezelését.
(6)	Az értesítési akta továbbítását követően a Felügyelet késedelem nélkül értesíti az ABAK-ot a
továbbítás tényéről. Az ABAK ezen értesítés időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív
befektetési értékpapírjai forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban. A Felügyelet az EEPH-t és
az ABA felügyeleti hatóságait is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív
befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban.
(7)	A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamai
jogszabályainak hatálya és felügyelete alá tartoznak.
(8)	A (4) bekezdés szerinti értesítés és az (5) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi pénzügyi
piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A Felügyelet elektronikus
formában fogadja és továbbítja a (6) bekezdésben említett dokumentumokat.
(9)	A (2) vagy (4) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása
esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás
végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül.
Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon
kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem
nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett
változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor,
amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t,
vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges
intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is.
Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK ezen törvénynek
megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben megfelel-e ezen törvénynek, a
Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül tájékoztatja az EEPH-t és az ABAK fogadó
tagállamai felügyeleti hatóságait, amennyiben a módosítások egyes ABA-k forgalmazásának
megszüntetését vagy további ABA-k forgalmazását érintik.
159.	§
(1)	A Felügyelet által engedélyezett nem uniós ABAK az általa kezelt nem uniós ABA kollektív
befektetési értékpapírjait a szakmai befektetők számára e §-ban meghatározott feltételek mellett
útlevéllel forgalmazhatja az Unióban.
(2)	A nem uniós ABAK - az uniós ABAK-ra vonatkozóan e törvényben megállapított
követelményeken túlmenően - a következő feltételeknek kell megfelelniük:
92
a)	a Felügyelet valamint a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti
hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban legalább a hatékony
információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvény
előírásainak megfelelően végezze feladatait;
b)	a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország nem szerepel a FATF-fal nem
együttműködő országok és területek listáján;
c)	Magyarországnak a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik országgal és a nem uniós
ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának helyszínéül javasolt EGT-államokkal
olyan megállapodása van hatályban, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és
vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az
adóügyi információk, beleértve adott esetben a többoldalú adóügyi megállapodások tényleges
cseréjét is.
(3)	Amennyiben az ABAK nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon
mint referencia-tagállamában szándékozik forgalmazni, az ABAK a 14. mellékletben meghatározott
információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA
vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik.
(4)	A Felügyelet legkésőbb a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20
munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti-e Magyarországon az
értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását. A Felügyelet
kizárólag abban az esetben tilthatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását,
ha az ABAK nem e törvénynek megfelelő módon kezeli, vagy fogja kezelni az ABA-t, vagy az
ABAK más tekintetben nem felel meg e törvénynek. Az ABAK az ABA kollektív befektetési
értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon mint referencia-tagállamában a Felügyelet erre
vonatkozó értesítésének napjától kezdheti meg. A Felügyelet az EEPH-t is tájékoztatja arról, hogy
az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását
Magyarországon.
(5)	Amennyiben az ABAK nem uniós ABA-k kollektív befektetési értékpapírjait más EGT-
államban is szándékozik forgalmazni, az ABAK a 15. mellékletben meghatározott információkat
tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában,
amelyet forgalmazni szándékozik.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott iratokat - az ABAK értesítésével egyidejűleg - a
Felügyelet legkésőbb az (5) bekezdésben említett hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20
munkanapon belül továbbítja azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ABA
kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozzák. Erre a továbbításra csak akkor kerül
sor, ha az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli az ABA-t, illetve minden tekintetben
megfelel e törvény előírásainak. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett
ABAK számára engedélyezte az ABA adott befektetési stratégiával történő kezelését.
(7)	Az ABAK a Felügyelet értesítése időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési
értékpapírjai forgalmazását az ABAK adott fogadó tagállamaiban. A Felügyelet az EEPH-t is
tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak
forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban.
(8)	A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamainak
jogszabályai és felügyelete alá tartoznak.
(9)	Az (5) bekezdés szerinti értesítést és a (6) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi pénzügyi
piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A Felügyelet elektronikus
formában fogadja és továbbítja a (6) bekezdésben említett dokumentumokat.
(10)	A (3) vagy (5) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása
esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás
végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül.
Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon
93
kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem
nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett
változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor,
amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t,
vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges
intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is.
Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvény előírásainak
megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvény előírásainak,
a Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t és az ABAK fogadó
tagállamai felügyeleti hatóságait, amennyiben a módosítások egyes ABA-k forgalmazásának
megszüntetését vagy további ABA-k forgalmazását érintik.
(11)	A Felügyelet a (2) bekezdés a) pont szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival
kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113-115. cikkében előírt követelmények
figyelembe vételével köti meg.
160. §
(1)	A Felügyelet által engedélyezett nem uniós ABAK más EGT-államban letelepedett uniós
ABA-kat kezelhet, feltéve, hogy az ABAK rendelkezik engedéllyel az adott típusú ABA kezelésére.
(2)	Az a nem uniós ABAK, amely határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván
számára engedélyezett, 7. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végezni más EGT-
államban, a Felügyelet részére megküldi
a)	annak az EGT-államnak a nevét, amelynek területén az ABAK működni kíván,
b)	a tervezett tevékenységeket meghatározó működési tervet, amely tartalmazza a kezelni kívánt
ABA-k megnevezését.
(3)	Az a nem uniós ABAK, amely más EGT-állam területén kíván fióktelepet létrehozni, a
fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben a (2) bekezdésben
foglaltakon felül a Felügyelet részére megküldi
a)	a fióktelep szervezeti felépítését,
b)	az ABA letelepedés szerinti tagállamában azt a címet, ahonnan az okiratok beszerezhetők,
c)	a fióktelep vezetéséért felelős személyek nevét és elérhetőségeit.
(4)	A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő egy hónapon
belül, illetve a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül
megküldi a fogadó tagállam felügyeleti hatóságának a (2) illetve a (3) bekezdésben meghatározott
információkat. A Felügyelet akkor továbbítja az iratokat - a nem uniós ABAK engedélyezésére
vonatkozó iratokkal együtt -, ha az ABAK e törvényben meghatározottak szerint kezeli vagy fogja
kezelni az ABA-t, és minden tekintetben megfelel e törvény rendelkezéseinek. A Felügyelet az
iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja a nem uniós ABAK-ot annak érdekében, hogy a
tájékoztatás kézhezvételét követően megkezdhesse működését a fogadó tagállamban. A Felügyelet
az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy a nem uniós ABAK megkezdheti az ABA kezelését az ABAK
fogadó tagállamaiban.
(5)	A (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármely információ lényeges megváltozása
esetén az ABAK legalább egy hónappal a tervezett változtatás végrehajtása előtt - vagy valamely
nem tervezett változtatás bekövetkezését követően közvetlenül - írásbeli értesítést küld e
változásról a Felügyeletnek. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e
törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e
törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem
hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha előre nem tervezett
változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő
módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a
94
Felügyelet hatáskörében eljárva meghoz minden szükséges intézkedést, ideértve szükség esetén az
ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának kifejezett megtiltását. Ha a változások
elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvénynek megfelelően kezeli-e az
ABA-t, vagy hogy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvénynek, a Felügyelet haladéktalanul
tájékoztatja az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait e változásokról.
161. §
(1)	Más EGT-államban bejegyzett nem uniós ABAK fióktelep formájában is működhet
Magyarországon.
(2)	A Felügyelet a fogadó tagállam felügyeleti hatóságaként eljárva e törvény hatálya alá tartozó
kérdésekben nem írhat elő kiegészítő követelményt annak a nem uniós ABAK-nak, amely
referencia-tagállamának felügyeleti hatósága az 159. § (4) bekezdése szerint az iratokat a
Felügyeletnek továbbította.
HATODIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK ÉS A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK
FELÜGYELETE
XXIV.	Fejezet
Általános szabályok
64.	A felügyeleti díj
162. §
(1)	A befektetési alap és a befektetési alapkezelő a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet. A
felügyeleti díj a (2) bekezdés szerinti alapdíj, valamint a (3) és a (4) bekezdés szerint számított
változó díj összege.
(2)	A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) a Felügyelet részére évi kétszázezer forint
díjat fizet.
(3)	A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) által fizetendő változó díj éves mértéke a
portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, a pénzügyi intézmény és a
biztosító részére végzett portfóliókezelési tevékenységet - keretében kezelt portfólió éves átlagos
nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.
(4)	A befektetési alap a Felügyelet részére változó díjat fizet, amelynek éves mértéke az éves
átlagos nettó eszközérték 0,25 ezreléke.
65.	A Felügyelet eljárása
163.	§
(1)	Ha a befektetési alap első alkalommal hoz befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a
Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve
újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására
irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap
95
kezelési szabályzatának egyéb módosítására, valamint az átalakulással kapcsolatos tájékoztató
jóváhagyására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.
(2)	Befektetési alap nyilvántartásba vételére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának
időtartama 10 munkanap, befektetési alap nyilvántartásból törlésére irányuló eljárás esetén a
Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.
(3)	Befektetési alapok egyesülése, szétválása kezelésének átadása esetén a Felügyelet az
egyesülés, szétválás, kezelésátadás jóváhagyásáról vagy a kérelem elutasításáról 20 munkanapon
belül dönt.
(4)	A Felügyelet 20 munkanapon belül dönt arról, hogy jóváhagyja-e a gyűjtő-ÁÉKBV vagy
gyűjtő-ABA részére a cél-ÁÉKBV-be vagy cél-ABA-ba történő befektetést.
(5)	Engedélyezésre irányuló kérelem, illetve megszűnéssel kapcsolatos hatósági eljárás esetében a
Felügyelet a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kérhet hiánypótlást,
amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályoknak, vagy a befektetőknek szóló információ
egyértelműbbé tételét szükségesnek tartja.
(6)	A kérelmező a kérelmét a befektetési alapok létrehozásával, működésével, megszűnésével
kapcsolatos nyilvántartásba vételi, engedélyezési, illetve törlési eljárások, valamint az
ingatlanértékelő megbízásának a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályok
szerinti engedélyezésére vonatkozó eljárás során köteles az e célra rendszeresített elektronikus
űrlapon benyújtani.
66.	A Felügyelet befektetési alapkezelőkkel és alapokkal kapcsolatos nyilvántartása
164.	§
(1)	A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:
a)	befektetési alapkezelő esetében:
aa)	megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
ab)	közzétételi helye,
ac)	alapításának időpontja; tevékenysége megkezdésének időpontja,
ad)	tevékenységi köre,
ae)	jegyzett tőkéjének mértéke,
af)	a befolyásszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentés-köteles befolyással rendelkező
személyek,
ag)	vezető állású személyei,
ah)	fióktelepe létesítésének időpontja és helye,
ai)	az általa igénybe vett közvetítő neve, székhelye, fióktelepe,
aj) tevékenységi engedélye és az, hogy az engedély az ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv
szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján hozott rendelkezéseinek
megfelel-e, valamint az engedély esetleges korlátozása az általa kezelhető alapok tekintetében,
b)	befektetési alap esetében:
ba)	a befektetési alap nyilvántartási száma, a forgalomba hozott befektetési jegyek ISIN kódjai,
bb)	a befektetési alap vagy részalap, továbbá az adott értékpapír-sorozat megnevezése, a
befektetési alap típusa, fajtája, harmonizációja, valamint a részalapok esetében annak a befektetési
alapnak a megnevezése, amelyen belül a részalap kialakításra került,
bc)	a befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja (nyilvános vagy zártkörű),
bd)	a befektetési alap futamideje (határozott vagy határozatlan),
be)	a befektetési szabályoknak megfelelő kategória (értékpapíralap, ingatlanalap, kockázati
tőkealap vagy magántőkealap),
96
bf)	azon országok felsorolása, ahol a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott
értékpapírt forgalmazhatják,
bg)	az alapkezelő társaság megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
bh)	a letétkezelő megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
bi)	a könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével, székhelye, kamarai nyilvántartási
száma, könyvvizsgáló természetes személy esetén a könyvvizsgáló neve, címe, kamarai
nyilvántartási száma,
bj) ingatlanalap esetén az ingatlanértékelő megnevezése, székhelye,
bk) közzétételi helye,
bl) nyilvános alap esetében a felügyeleti engedély száma, kiadásának időpontja,
bm) nyilvántartásba vétel, nyilvántartásból való törlés időpontja,
bn) tájékoztató, kezelési szabályzat utolsó módosításának időpontja,
bo) jogelőd, jogutód befektetési alap neve.
(2)	A Felügyelet (1) bekezdés szerinti nyilvántartása nyilvános. A Felügyelet az (1) bekezdésben
meghatározott adatokat a honlapján letölthető formában magyar és angol nyelven közzéteszi.
(3)	A Felügyelet a befektetési alapkezelők (1) bekezdés szerinti adatainak változása esetén
tájékoztatja a befektetési alapkezelő fogadó országának felügyeleti hatóságát.
67.	A Felügyelet adatkezelése
165.	§
(1)	A Felügyelet a birtokába került adatokat az e törvényben szabályozott feladata ellátása
céljából a birtokába kerüléstől számított 5 évig kezelheti.
(2)	A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon -
felhasználható.
(3)	A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól, illetve elektronikus hírközlési
szolgáltatótól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott adatkörben
elektronikus adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél
dokumentálni kell.
(4)	A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy hatóságnak a
befektetési alapkezelőről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi
azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.
166.	§
(1)	A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti
a)	a befektetési alapkezelő vezető állású személyének és alkalmazottjának e törvényben előírt
feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
b)	az általa folytatott eljárás keretében a befektetési alapkezelő ügyfelének a befektetési
alapkezelőnél rendelkezésre álló adatait;
c)	az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében a befektetési alapkezelő
vezető állású személye és alkalmazottja, a befektetési alapkezelő befektetési tevékenységéhez
közvetlenül kapcsolódó, a befektetési alapkezelő által megbízott letétkezelő, ingatlanértékelő vezető
állású személye és a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja
adatait.
(2)	A Felügyelet az adatot az ügyvezetői megbízatás, felügyelőbizottsági tagság, munkaviszony
megszűnésétől számított 5 évig, közvetítő esetén a tevékenységének megszüntetését követő 5 évig,
engedélyköteles befolyásszerzés esetén annak megszűnésétől számított 5 évig, egyéb esetben a
Felügyelet birtokába kerülésétől számított 5 évig kezelheti.
97
68.	A Felügyelet felé történő adatszolgáltatás
167.	§
(1)	A befektetési alapkezelő köteles bejelenteni a Felügyeletnek:
a)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdését a döntést követő 5 napon belül;
b)	a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat, a tárgyévet követő
év január 15. napjáig;
c)	egy részvényesének az alaptőkében 5 %-ot meghaladó tagi részesedését és az ilyen részvényes
minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését, a szerződéskötést követő 2
napon belül;
d)	a járulékos vállalkozásban történő részesedésszerzést, illetve annak megszűnését, 5 napon
belül;
e)	a bejelentés- vagy engedélyköteles személyi körben bekövetkezett változást a kinevezést vagy
változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő 5 napon belül;
f)	közvetítővel szerződés megkötését, módosítását és megszűnését, a döntést követő 5 napon
belül;
g)	telephelyének és fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését, a döntést követő 2
napon belül;
h)	a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés, illetve az alapító
által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával, a döntést követő 5
napon belül;
i)	a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli
beszámolót, a beszámoló elfogadását követő 15 napon belül;
j) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását, a cégbírósági határozat jogerőre
emelkedését követő 5 napon belül;
k) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult, a tudomására jutástól számított 5
napon belül, és
l) az általa kezelt befektetési alap 164. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adataiban bekövetkezett
változást a változás hatálybalépését követő 5 munkanapon belül, a változás hatálybalépése napjának
megjelölésével.
(2)	A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek való megküldéssel egyidejűleg honlapján
közzétenni az (1) bekezdés a), c), e), f), g), i), j) és k) pontjában foglalt változásokat.
(3)	A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel
egyidejűleg nyilvánosságra hozni:
a)	az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak 5 %-os mértéket meghaladó változásait, a változást
követő 5 napon belül,
b)	ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy
ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult, a tudomásra jutástól számított 2 napon belül,
c)	ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az alapítóval vagy bármely államban
működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott, a tudomásra jutástól
számított 2 napon belül.
(4)	A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletet negyedévente tájékoztatni a kezelésében lévő
befektetési alapok származtatott ügyleteinek típusairól, a kockázatokról, a mennyiségi korlátokról
és a származtatott ügyletekkel kapcsolatos kockázatok becsléséhez kiválasztott módszerekről.
(5)	A Felügyelet részére megküldendő jelentések adattartalmát, az adatszolgáltatás módját az
MNB elnökének adatszolgáltatásra vonatkozó rendelete (a továbbiakban: adatszolgáltatásra
vonatkozó MNB-rendelet) határozza meg.
69.	Felügyeleti intézkedések, szankciók
98
168. §
A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött nemzetközi együttműködési megállapodás
alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére, külföldi jogszabályban, külföldi
felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi
elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, illetve külföldi központi értéktár
alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat
intézkedéseket és szankciókat.
169.	§
(1)	A Felügyelet az e törvényben, valamint a befektetési alapkezelő által végezhető egyéb
tevékenységre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek
megsértése esetén az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a)	a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint annak vezető állású személyét, alkalmazottját
figyelmezteti, illetve - ha szükséges - a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével
felszólíthatja;
b)	az engedély nélküli befektetési alapkezelési, letétkezelési tevékenység folytatását megtilthatja;
c)	könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bíz meg ellenőrzések vagy vizsgálatok végrehajtására;
d)	a befektetési alapkezelő vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az
alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e)	kötelezheti a befektetési alapkezelőt rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező
napirend megtárgyalását írhatja elő;
f)	a befektetési alapkezelőt határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és annak
Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g)	a befektetési alapkezelőt e törvényben meghatározott feladatának ellátáshoz szükséges,
meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;
h)	a befektetési alapkezelési tevékenység folytatását részben vagy egészben, meghatározott időre
felfüggesztheti;
i)	a befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
j) a befektetési alapkezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére
történő átadására, az általa kezelt befektetési alapok kezelésének másik befektetési alapkezelő
részére történő átadására kötelezheti;
k) felügyeleti biztost rendelhet ki a befektetési alapkezelőhöz;
l) az MNBtv.-ben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;
m) meghatározott időszakra felfüggesztheti a befektetési jegy, kollektív befektetési értékpapír
forgalomba hozatalát, forgalmazását;
n) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;
o)	ha a befektetési alapkezelő törvény által előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem
biztosított, megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési alapkezelő
oa) osztalékának kifizetését,
ob) vezető állású személyének történő kifizetést,
oc) részvényeseinek hitel, kölcsön nyújtását, illetve más, kockázatvállalással járó szolgáltatás
nyújtását,
od) részvényeseinek és ügyvezetőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő
hitel, kölcsön nyújtását, illetve más kockázatvállalással járó szolgáltatás nyújtását,
oe) hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
of) új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését;
p) kötelezheti a befektetési alapkezelőt
99
pa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve
alkalmazására,
pb) az alkalmazottak szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel
rendelkező alkalmazottak felvételére,
pc) a működési költségek csökkentésére,
pd) megfelelő nagyságú tartalék képzésére;
q) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely
alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői
érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja, és
határidő kitűzésével kötelezi a befektetési alapkezelőt, illetve az általa igénybe vett forgalmazót a
forgalomba hozatali folyamat leállítására;
r) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott
információt a befektetési alapkezelő költségén nyilvánosságra hozza.
(2)	A Felügyelet (1) bekezdés b) d) e) h), m), o), p) és q) pontjában meghatározott határozatának
felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre
nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell
kitűzni.
70.	A felügyeleti biztos
170.	§
(1)	A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, ha a befektetési alapkezelő
a)	olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy ügyfelei felé fennálló jelentős
kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;
b)	igazgatósága, vezető állású személye nem látja el, vagy nem tudja ellátni feladatát, és ez
veszélyezteti a befektetők érdekeit,
c)	számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy
lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2)	A felügyeleti biztos feladata:
a)	a befektetési alapkezelő vagyoni helyzetének felmérése,
b)	a befektetők és ügyfelek követelése teljesíthetőségének felmérése,
c)	az a) és b) pontban előírtak teljesítése érdekében a befektetési alapkezelő nyilvántartásának
helyreállítása, és
d)	a befektetési alapkezelő működtetése a 171. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(3)	A felügyeleti biztos a kirendelését követő 90 napon belül jelentést készít a Felügyeletnek a
befektetési alapkezelő helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő - indokolt
esetben - egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal a Felügyelet által meghosszabbítható. A felügyeleti
biztos javaslata alapján a Felügyelet 30 napon belül határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó
intézkedésekről.
171.	§
(1)	A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételétől a kirendelés
tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a befektetési alapkezelő igazgatósága tagjainak törvényben
és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(2)	Az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének tartama
alatt is jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelő törvényes képviseletében jogorvoslattal éljen a
felügyeleti biztost kirendelő felügyeleti határozat és a Felügyelet által a befektetési alapkezelővel
szemben hozott határozat ellen.
100
71. Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepének felügyelete
172.	§
(1)	Ha más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepe nem tesz
eleget a Magyarországon hatályos előírásoknak, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep
működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2)	Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam
felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetve kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság
tegye meg a megfelelő intézkedést.
(3)	A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos előírások megsértése
esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan
veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. Ezekről az intézkedésekről a
Felügyelet tájékoztatja a befektetési alapkezelőt, a Bizottságot, az EEPH-t, és az érintett tagállamok
felügyeleti hatóságait. Az intézkedéseket minden esetben indokolni kell. A Felügyeletnek a
prudenciális szabályok megsértése esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság
felülvizsgálja, és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.
(4)	A (3) bekezdésben megállapított eljárás alkalmazását megelőzően a Felügyelet sürgős esetben
feladatkörében eljárva intézkedéseket kezdeményezhet a befektetők érdekeinek védelmében. Az
ilyen intézkedésekről a Felügyelet a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a Bizottságot, az
EEPH-t és a többi EGT-állam felügyeleti hatóságait.
173.	§
(1)	A Felügyelet együttműködik más EGT-állam felügyeleti hatóságával. Az együttműködés
különösen a következő esetekre terjed ki:
a)	a Felügyelet más EGT-állam felügyeleti hatóságának átad, más EGT-állam felügyeleti
hatóságától átvesz a befektetési alapkezelő, illetve az ÁEKBV és ABA működésével kapcsolatosan
iratokat;
b)	a Felügyelet a befektetési alapkezelő más EGT-államban nyújtott szolgáltatása tekintetében
folytat le felügyeleti eljárást.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Felügyelet e törvényben meghatározott
feladatai ellátása érdekében információt adhat át más EGT-állam felügyeleti hatóságának, illetve
információt vehet át más EGT-állam felügyeleti hatóságától a kibocsátóra, az értékpapírra, illetve
más EGT-állam piacának sajátosságaira vonatkozóan. Az információt az azt átadó illetékes hatóság
kifejezett hozzájárulása nélkül nem lehet közzétenni, és - amennyiben szükséges - kizárólag azokra
a célokra lehet felhasználni, amelyekhez az érintett hatóság hozzájárult.
(3)	A Felügyelet kérheti más EGT-állam felügyeleti hatóságának együttműködését valamely
felügyeleti tevékenységben vagy helyszíni ellenőrzés elvégzésében, vagy az utóbbi területén végzett
vizsgálatban. Ha a Felügyelet helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló felkérést kap, vagy
maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot; vagy megengedi, hogy akár a kérelmező hatóság,
akár erre megbízott könyvvizsgálók vagy szakértők hajtsák végre az ellenőrzést vagy vizsgálatot.
Ha az eljárást a Felügyelet folytatja le, biztosítja a másik felügyeleti hatóság számára, hogy a
vizsgálaton, helyszíni ellenőrzésen jelen legyen. A Felügyelet csak akkor tagadhatja meg
információ kiadását, illetve a vizsgálat elvégzését, ha az sérti Magyarország szuverenitását,
biztonságát vagy közrendjét; vagy ha ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében
magyarországi bíróságnál vagy hatóságnál már kezdeményeztek eljárást; vagy ugyanazon
személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet született.
(4)	A helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása során az 584/2010/EU rendelet 6-11.
cikkeinek figyelembevételével kell eljárni.
101
72. Titoktartási kötelezettség a felügyeleti eljárás során
174.	§
(1)	A Felügyelet eljárása során a befektetési alapkezelőkkel, a befektetési alapokkal
kapcsolatosan tudomására jutott minden, a Ptk. szerinti üzleti titkot - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - időbeli korlátozás nélkül köteles megtartani, azt csak az e törvényben meghatározott
feladatának ellátása érdekében kezelheti, és a titokgazda felhatalmazása nélkül harmadik
személynek az e törvényben meghatározott kivételekkel nem adhatja ki. A Felügyelet tartozik
felelősséggel azért, hogy a munkavállalói, valamint megbízottjai eleget tegyenek az üzleti titok
megtartására vonatkozó kötelezettségüknek.
(2)	A titoktartási kötelezettség nem akadályozza az EGT-államok illetékes hatóságait az
alkalmazandó közösségi joggal összhangban folytatott információcserében vagy az információk az
EÉPH és az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT) felé történő
továbbításában azzal, hogy az így átadott információt az átvevő hatóság is üzleti titokként kezeli,
azt nem lehet nyilvánosságra hozni az azt átadó illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül,
és kizárólag feladataik teljesítése során, a következő célokra használhatják fel, amennyiben ehhez a
felhasználáshoz az átadó hatóság hozzájárult:
a)	annak ellenőrzése érdekében, hogy az ÁÉKBV-k vagy ABA-k, vagy az ezek üzleti
tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozások tevékenységének megkezdését szabályozó feltételek
teljesülnek-e, és hogy elősegítse az üzleti tevékenység, igazgatási és számviteli eljárások és belső
ellenőrzési mechanizmusok folytatásának figyelemmel kísérését;
b)	szankciók megállapítása érdekében;
c)	az illetékes hatóságok határozatai elleni államigazgatási felülvizsgálat lefolytatása során; és
d)	a hatóság eljárásával szemben indított peres eljárásokban.
XXV.	Fejezet
Az ABAK-ok felügyeletére vonatkozó speciális szabályok
175.	§
Az ABAK-ok felügyeletére a XXIV. Fejezetben foglaltakon túlmenően ez e fejezetben előírt
szabályokat kell alkalmazni.
73. A felügyeleti hatóságok felelőssége
176.	§
A Felügyelet - az EÉPH által kidolgozott iránymutatásokat is figyelembe véve - megfelelő
módszereket állapít meg annak ellenőrzésére, hogy az ABAK-ok teljesítik-e az e törvényben foglalt
kötelezettségeiket.
177.	§
(1)	A Felügyelet hatásköre kiterjed a más EGT-államban székhellyel rendelkező ABAK
magyarországi fióktelepe feletti felügyeletre - a javadalmazás kivételével - a működési feltételekre
vonatkozó általános elvek betartása, valamint az összeférhetetlenség tekintetében.
(2)	Ha más EGT-államban székhellyel rendelkező, Magyarországon - fióktelepen keresztül vagy
anélkül - ABA-t kezelő, vagy ABA-t kezelő és kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazó
102
ABAK nem tesz eleget a Magyarországon hatályos olyan előírásoknak, amelyekkel kapcsolatban a
Felügyelet felelősséggel bír, a Felügyelet felszólítja a szabályellenes helyzet megszüntetésére,
egyúttal tájékoztatja az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságát.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti ABAK a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a másik
EGT-állam felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetve kezdeményezi, hogy a
felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(4)	Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ABAK továbbra is megtagadja a Felügyelettől a
hatáskörébe tartozó ügyekben való tájékoztatást, vagy elmulasztja a szabályellenes helyzet
megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételét, a Felügyelet az ABAK letelepedése szerinti
EGT-állama felügyeleti hatóságainak tájékoztatását követően közvetlenül is intézkedhet a további
szabálytalanságok megelőzése vagy szankcionálása érdekében, valamint szükség esetén annak
megakadályozása érdekében, hogy az ABAK újabb ügyleteket kezdeményezzen Magyarország
területén.
(5)	Amennyiben a Felügyelet a más EGT-államban székhellyel rendelkező - fióktelepen keresztül
vagy anélkül - ABA-t kezelő, vagy ABA-t kezelő és kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazó
ABAK tekintetében világos és kellően alátámasztott indokokkal rendelkezik arra vonatkozóan,
hogy az ABAK megsérti az azon szabályokból eredő kötelezettségeit, amelyekkel kapcsolatban
nem rendelkezik felügyeleti hatáskörrel, megállapításait az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam
felügyeleti hatósága elé terjeszti.
(6)	Amennyiben az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságai által hozott
intézkedések ellenére, vagy a szóban forgó EGT-államban az ilyen intézkedések nem megfelelő
volta, vagy elmaradása miatt a (2) bekezdés szerinti ABAK továbbra is az érintett ABA
befektetőinek érdekeit, a pénzügyi stabilitást vagy Magyarország piacának integritását
egyértelműen sértő módon folytatja tevékenységét, a Felügyelet az ABAK letelepedése szerinti
EGT-állam felügyeleti hatóságainak tájékoztatását követően meghozhatja a szükséges
intézkedéseket, beleértve az érintett ABA kollektív befektetési értékpapírjai magyarországi
forgalmazásának megtiltását.
(7)	Az (5) és (6) bekezdésben foglalt eljárás alkalmazandó akkor is, ha a Felügyelet - fogadó EGT-
állam felügyeleti hatóságaként - világos és kellően alátámasztott indokok alapján nem ért egyet
valamely nem uniós ABAK referencia-tagállam általi engedélyezésével.
178.	§
(1)	Amennyiben a magyarországi székhelyű, más EGT-államban - fióktelep útján vagy anélkül -
ABA-t kezelő, vagy ABA-t kezelő és kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazó ABAK
megtagadja a fogadó EGT-állam felügyeleti hatóságaitól a hatáskörükbe tartozó ügyekről való
tájékoztatást, vagy elmulasztja a jogellenes helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedések
megtételét, a Felügyelet a fogadó EGT-állam tájékoztatását követően haladéktalanul
a)	meghozza a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ABAK
rendelkezésre bocsássa a fogadó EGT-állam felügyeleti hatóságai által kért információkat, vagy
szüntesse meg a jogsértést;
b)	kérelmezi a szükséges információt az érintett harmadik országbeli felügyeleti hatóságoktól.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában említett intézkedések jellegéről a Felügyelet tájékoztatja az
ABAK fogadó EGT-államának felügyeleti hatóságát.
(3)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ABAK megsérti azon szabályokból eredő
kötelezettségeit, amelyekkel kapcsolatban a fogadó EGT-állam felügyeleti hatósága nem
rendelkezik felügyeleti felelősséggel, a fogadó EGT-állam értesítését követően a Felügyelet
megteszi a megfelelő intézkedéseket, ideértve azt is, hogy szükség esetén kiegészítő információkat
kér harmadik országbeli felügyeleti hatóságoktól.
103
74. A Felügyelet hatásköre az ABAK-okra vonatkozóan
179.	§
(1)	A Felügyelet az általános hatáskörein túl az ABAK-okra vonatkozóan az alábbi hatáskörökkel
rendelkezik:
a)	az ABAK-ok telefon- és adatforgalmi nyilvántartásainak bekérése;
b)az	ABAK-ok vezető tisztségviselői és alkalmazottai vonatkozásában a szakmai tevékenység
folytatásától való ideiglenes eltiltás kezdeményezése;
c)	az ABAK kötelezése - az ingatlanértékelés elfogulatlanságával vagy szakmai
megalapozottságával kapcsolatban felmerülő kétely esetén - másik ingatlanértékelő megbízására.
(2)	Amennyiben a Felügyelet valamely nem uniós ABAK referencia-tagállama felügyeleti
hatóságaként úgy észleli, hogy valamely engedélyezett nem uniós ABAK megsérti az e törvény
szerinti kötelezettségeit, erről - az indokok részletes ismertetésével - haladéktalanul tájékoztatja az
EEPH-t.
75. Felügyeleti intézkedések, szankciók közzététele
180.	§
A Felügyelet nyilvánosságra hozhat bármely, általa alkalmazott intézkedést vagy szankciót, kivéve,
ha a közzététel súlyosan veszélyeztetné az EGT pénzügyi piacait, sértené a befektetők érdekeit,
vagy aránytalan kárt okozna a szankcióval vagy intézkedéssel érintett feleknek.
76. Adatszolgáltatás harmadik országnak
181. §
(1)	A Felügyelet eseti alapon adatokat, valamint adatok alapján készült elemzéseket adhat át
harmadik ország felügyeleti hatóságának abban az esetben, ha az információs önrendelkezési jogról
és az információszabadságról szóló, 2011. évi CXII. törvényben meghatározott, a személyes adatok
harmadik országba történő továbbítására vonatkozó feltételek teljesülnek, és meggyőződik arról,
hogy az információk átadására szükség van. A Felügyelet az adatok átadásakor kiköti, hogy írásbeli
hozzájárulása nélkül a harmadik ország felügyeleti hatósága nem továbbíthatja az adatokat más
harmadik országnak.
(2)	A Felügyelet egy másik EGT-állam felügyeleti hatóságától kapott információt csak abban az
esetben adhat tovább harmadik ország felügyeleti hatóságának, ha ehhez megszerezte az
információt átadó hatóság kifejezett hozzájárulását, és kizárólag olyan célra továbbítja, amelyhez az
adott felügyeleti hatóság hozzájárult.
77. A felügyeleti tevékenység során más EGT-államokkal folytatott együttműködés
182.	§
(1)	A Felügyelet együttműködik más EGT-államok felügyeleti hatóságaival, valamint az EEPH-
val és az ERKT-val, amennyiben a feladatai teljesítéséhez vagy hatáskörének gyakorlásához
szükséges.
104
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködés céljából a Felügyelet mint
együttműködésre felkért felügyeleti hatóság akkor is eljárhat, ha a vizsgált magatartás kizárólag az
együttműködést kezdeményező EGT-állam jogszabályaiba ütközik.
(3)	A Felügyelet a más EGT-állam felügyeleti hatósága, valamint az EÉPH részére
haladéktalanul rendelkezésére bocsátja a feladataik ellátásához szükséges információkat.
(4)	A Felügyelet a vonatkozó együttműködési megállapodások egy-egy példányát, megküldi azon
fogadó EGT-állam részére, amelyekben a magyarországi székhelyű ABAK fióktelepet létesít, avagy
határon átnyúló szolgáltatást nyújt.
(5)	A Felügyelet - az EÉPH szabályozástechnikai standardokban foglalt eljárásokkal
összhangban - a harmadik országbeli felügyeleti hatóságoktól az ilyen felügyeleti hatóságokkal az
ABAK-okra vonatkozóan megkötött együttműködési megállapodások alapján vagy egyéb módon
kapott információkat továbbítja az érintett ABAK fogadó EGT-állama felügyeleti hatóságainak.
(6)	Amennyiben a Felügyelet mint fogadó EGT-állam felügyeleti hatósága úgy ítéli meg, hogy
annak az együttműködési megállapodásnak a tartalma, amelynek az a Magyarország területén
fióktelepként működő vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó ABAK letelepedése szerinti EGT-
állam részese, nincs összhangban az alkalmazandó EEPH szabályozástechnikai standardok alapján
támasztott követelményekkel, a kérdést a letelepedés szerinti tagállam felügyeleti hatóságával
együtt az EEPH elé terjeszti.
(7)	Amennyiben a Felügyelet világos és egyértelműen alátámasztható indokok alapján gyanítja,
hogy valamely, a felügyelete alá nem tartozó ABAK ezen törvény rendelkezéseivel ellentétesen
működik vagy működött, a lehető legpontosabban tájékoztatja erről az EEPH-t, valamint a szóban
forgó ABAK letelepedése szerinti EGT-államának és fogadó EGT-államának felügyeleti hatóságait.
(8)	Amennyiben a Felügyelet más EGT-állam felügyeleti hatóságától a (7) bekezdés szerinti
értesítést kap, meghozza a megfelelő intézkedést, és tájékoztatja az EEPH-t és az őt értesítő,
felügyeleti hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint az időközben bekövetkezett jelentős
fejleményekről. Ez a bekezdés nem érinti az értesítő felügyeleti hatóság hatásköreit.
183.	§
(1)	A Felügyelet együttműködik más EGT-állam felügyeleti hatóságával, az egymás területén
történő felügyeleti tevékenység, helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása céljából.
(2)	Amennyiben a Felügyelet helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló felkérést kap,
ennek keretén belül vagy maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot, vagy megengedi, hogy akár
a megkereső hatóság, akár erre megbízott könyvvizsgálók vagy szakértők hajtsák végre azt.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti eljárást a Felügyelet folytatja le, a megkereső hatóság kérésére
biztosítja, hogy a vizsgálaton, helyszíni ellenőrzésen a megkereső hatóság állományának tagjai jelen
legyenek és részt vehessenek az ellenőrzésben vagy vizsgálatban azzal, hogy az eljárás mindvégig a
Felügyelet általános ellenőrzése alá tartozik.
(4)	Ha a (2) bekezdés szerinti eljárást a megkereső hatóság folytatja le, a Felügyelet kérheti, hogy
saját állományának tagjai is segíthessék az ellenőrzést vagy vizsgálatot végző személyek munkáját.
(5)	A Felügyelet csak akkor tagadhatja meg információ kiadását, illetve a helyszíni ellenőrzés
vagy vizsgálat elvégzését, ha
a)	az sérti Magyarország szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét;
b)	ha ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében magyarországi bíróságnál vagy
hatóságnál már kezdeményeztek eljárást;
c)	ha ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet
született.
(6)	A Felügyelet az (5) bekezdés a) pont szerinti döntéséről és indokolásáról írásban tájékoztatja a
megkereső hatóságot.
105
78. A Felügyelet ABAK-okra vonatkozó együttműködése az EÉPH-val
184.	§
(1)	A Felügyelet és az EEPH közötti információcsere tárgyát képező információk bizalmasnak
minősülnek, kivéve, ha azok közlésekor az EEPH vagy a Felügyelet kijelenti, hogy ezen
információk közölhetők, vagy ha azok közlését bírósági eljárás teszi szükségessé.
(2)	Az EEPH az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének megfelelően felkérheti a Felügyeletet a
következő intézkedések szükség szerinti megtételére:
a)	annak megtiltása, hogy nem uniós ABAK-ok által kezelt ABA-k vagy uniós ABAK-ok által
kezelt nem uniós ABA-k kollektív befektetési értékpapírjait engedély nélkül, vagy az értesítés
hiányában, vagy adott esetben az érintett EGT-államok engedélyének hiányában forgalmazzák az
Unióban;
b)	korlátozások bevezetése a nem uniós ABAK-okra vonatkozóan valamely ABA kezelését
illetően, amennyiben túlzott koncentráció kockázata áll fenn valamely konkrét, határokon átnyúló
piacon;
c)	korlátozások bevezetése a nem uniós ABAK-ra vonatkozóan valamely ABA kezelését illetően,
amennyiben annak tevékenysége potenciálisan jelentős kockázatot rejt magában a másik fél -
hitelintézet vagy más, e tekintetben általában szóba jövő intézmények - számára.
(3)	A Felügyelet által a (2) bekezdés szerint hozott intézkedések:
a)	hatékonyan kell, hogy kezeljék a pénzpiac megfelelő működését és integritását, vagy az Unió
pénzügyi rendszerének egészét vagy egy részét fenyegető veszélyt, vagy jelentősen javítaniuk kell a
felügyeleti hatóságok képességét a fenyegetés felderítésére;
b)	nem idézhetik elő az önkényes szabályozás veszélyét;
c)	nem gyakorolhatnak káros hatást a pénzpiacok hatékonyságára, ideértve a likviditás
csökkentését e piacokon vagy azt, hogy - az intézkedések hasznához képest aránytalan mértékben -
bizonytalan helyzet alakul ki a piac szereplői számára.
(4)	A Felügyelet az érintett nem uniós ABAK referencia-tagállamának felügyeleti hatóságaként -
az 1095/2010/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott
eljárás szerint - az EEPH határozatának felülvizsgálatát kérheti.
79. Az ABAK-ok tevékenységének lehetséges rendszerszintű következményeivel kapcsolatos
információcsere
185.	§
(1)	A Felügyelet tájékoztatást nyújt más EGT-állam felügyeleti hatóságának, továbbá az EEPH-
nak és az ERKT-nek, amennyiben ez lényeges az egyes ABAK-oknak vagy ABAK-ok
összességének tevékenysége következtében a rendszerszintű fontossággal bíró pénzügyi
intézményekre, illetve az adott ABAK-ok tevékenységével érintett piacok megfelelő működésére
nézve fennálló potenciális kockázatok nyomon követése, valamint azok kezelése szempontjából.
(2)	A Felügyelet az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően
közli a hatásköre alá tartozó ABAK-ok tevékenységeivel kapcsolatos összesített információkat az
EEPH-val, valamint az ERKT-vel.
80.	Vitarendezés a felügyeleti hatóságok együttműködése során
186.	§
106
Amennyiben a Felügyelet az e fejezetben meghatározott, felügyeleti együttműködés során nem ért
egyet valamely más EGT-állam felügyeleti hatóságának értékelésével, fellépésével vagy
mulasztásával, az ügyet az EÉPH elé terjeszti.
81.	A tőkeáttétellel finanszírozott ABA-kat kezelő ABAK-ok esetében az
információk Felügyelet általi felhasználása, felügyeleti együttműködés és a
tőkeáttétel korlátozása
187.	§
(1)	A Felügyelet az adatszolgáltatásra vonatkozó MNB-rendelet alapján összegyűjtött információt
annak meghatározására használja fel, hogy milyen mértékben járul hozzá a tőkeáttétel alkalmazása
a pénzügyi rendszert fenyegető rendszerkockázat, a rendellenes piaci működéssel vagy a gazdaság
hosszú távú növekedésével kapcsolatos kockázat előidézéséhez.
(2)	A Felügyelet biztosítja, hogy az általa felügyelt valamennyi ABAK-ra vonatkozó, a 11. § és
az adatszolgáltatásra vonatkozó MNB-rendelet alapján összegyűjtött információt, a 182. § szerinti
eljáráson keresztül az érintett EGT-államok felügyeleti hatóságai, az EÉPH és az ERKT
rendelkezésére bocsátja. Ezenkívül az említett eljáráson keresztül - valamint más, közvetlenül
érintett EGT-államok felügyeleti hatóságainak kétoldalú jelleggel is - késedelem nélkül információt
szolgáltat, ha a felügyelete alá tartozó valamely ABAK, vagy az érintett ABAK kezelésében lévő
ABA potenciálisan jelentős partnerkockázatot jelenthet más EGT-államok valamely hitelintézetére
vagy egyéb, rendszerszintű jelentőséggel bíró intézményeire nézve.
(3)	Az ABAK-nak bizonyítania kell, hogy az általa kezelt minden egyes ABA tőkeáttételi
küszöbje ésszerű, és hogy mindenkor megfelel az ilyen küszöböknek. A pénzügyi rendszer
stabilitása és integritása érdekében a Felügyelet az általa felügyelt ABAK kezelésében levő,
tőkeáttételt alkalmazó ABA esetében - az EÉPH, az ERKT és az érintett ABA felügyeleti
hatóságának értesítését követően - az ABAK-rendelet 112. cikkének megfelelően korlátozhatja az
alkalmazható tőkeáttételi mértéket, illetve az ABA kezelésére vonatkozó korlátozásokat vezethet be
abból a célból, hogy a tőkeáttétel alkalmazása kevésbé járuljon hozzá a pénzügyi rendszert
fenyegető rendszerkockázat vagy a rendellenes piaci működéssel kapcsolatos kockázat
előidézéséhez. A Felügyelet a 182. § szerinti eljárással összhangban tájékoztatja az EÉPH-t, az
ERKT-t és az ABA felügyeleti hatóságait az e tekintetben hozott intézkedésekről.
(4)	A (3) bekezdésben említett értesítést a javasolt intézkedés hatálybalépését vagy
meghosszabbítását megelőző legalább 10 munkanappal kell eljuttatni az érintettekhez. A
tájékoztatásban ki kell térni a javasolt intézkedés részleteire, annak kiváltó okaira, valamint a
hatálybalépés időpontjára. Különleges esetben a Felügyelet dönthet úgy, hogy a javasolt intézkedés
az első mondatban említett időszak alatt lépjen hatályba.
(5)	Ha a Felügyelet az értesítés következtében kapott EÉPH-útmutatástól eltérő intézkedést
javasol, arról indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EÉPH-t.
82. A tőzsdén nem jegyzett társaságok és kibocsátók felett ellenőrzést szerző
ABA-kat kezelő ABAK-okra vonatkozó rendelkezések
188.	§
(1)	A 189-192. § rendelkezéseit azokra az ABAK-okra kell alkalmazni, amelyek
107
a)	olyan egy vagy több ABA-t kezelnek, amely egyedül vagy befolyásszerzésről szóló
megállapodás alapján csoportosan, az (5)-(6) bekezdéssel összhangban ellenőrző befolyást szerez
egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett;
b)	egy vagy több ABAK-kal olyan megállapodás alapján működnek együtt, amelynek
eredményeképpen az ABAK-ok által kezelt ABA-k az (5)-(6) bekezdéssel összhangban közösen
ellenőrző befolyást szereznek egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett.
(2)	) A 189-192. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben az érintett, tőzsdén nem
jegyzett társaság:
a)	a Tpt. 5. § (1) bekezdése 69. pontja értelmében vett kis- és középvállalkozás, vagy
b)	ingatlan megvásárlásának, tulajdonlásának vagy kezelésének céljával létrehozott különleges
célú gazdasági egység.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 189.§ (1) bekezdése a tőzsdén nem jegyzett
társaságban nem ellenőrző befolyást szerző ABA-kat kezelő ABAK-okra is alkalmazandó.
(4)	A 190. § (1)-(3) bekezdését, valamint a 192. §-t a kibocsátók felett ellenőrzést szerző ABA-
kat kezelő ABAK-okra is alkalmazni kell.
(5)	A 189-192. § alkalmazásában az ellenőrző befolyás a tőzsdén nem jegyzett társaság
vonatkozásában a társaság szavazati jogainak több mint 50 %-át jelenti. Az adott ABA szavazati
jogai %-ának kiszámításakor az adott ABA közvetlen szavazati jogain kívül az ellenőrző befolyás
megállapításához figyelembe kell venni a következő szavazati jogokat is:
a)	az ABA által ellenőrzött bármilyen vállalkozás, és
b)	a saját nevében, de az ABA vagy az ABA által ellenőrzött bármilyen vállalkozás
képviseletében eljáró természetes vagy jogi személy
szavazati jogai.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti szavazati jogok %-ának kiszámítása mindazon részvények alapján
történik, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak, még akkor is, ha a szavazati jogok gyakorlását
felfüggesztették.
(7)	A 189-192. § rendelkezéseit az Mt. 234. §-ában, illetve a 2002/14/EK irányelv 6. cikkének
más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján meghatározott feltételekkel és
korlátozásokkal összhangban kell alkalmazni.
(8)	A 189-192. § rendelkezéseinek alkalmazása során a Tpt. 61. §-ának rendelkezéseire is
figyelemmel kell lenni.
189.	§
(1)	Ha egy ABA tőzsdén nem jegyzett társaság részvényeit szerzi meg, idegeníti el vagy tartja
birtokában, az ezen ABA-t kezelő ABAK értesíti a Felügyeletet a tőzsdén nem jegyzett társaság
ABA-t megillető szavazati jogainak arányáról, ha ez az arány eléri vagy meghaladja a 10, 20, 30, 50
és 75 %-ot, illetve ha ez alá csökken.
(2)	Ha egy ABA önállóan vagy mással közösen a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, az 188. §
(5)-(6) bekezdésével összefüggésben, ellenőrzést szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az
ilyen ABA-t kezelő ABAK értesíti az ABA általi ellenőrzés megszerzéséről
a)	a tőzsdén nem jegyzett társaságot;
b)	azon részvényeseket, amelyek személyazonossága és címe az ABAK rendelkezésére áll, vagy
a tőzsdén nem jegyzett társaság rendelkezésre tudja bocsátani, vagy az ABAK által hozzáférhető
nyilvántartásból megszerezhető; valamint
c)	a Felügyeletet.
(3)	A (2) bekezdésben előírt értesítés a következő információkat tartalmazza:
a)	a szavazati jogok tekintetében kialakult helyzet;
b)	azon feltételek, amelyek mellett az ellenőrzést megszerezték, beleértve a különböző érintett
részvényesek személyazonosságával kapcsolatos információkat, a nevükben szavazati jogok
108
gyakorlására jogosult valamennyi természetes és jogi személy, valamint adott esetben azon
vállalkozások lánca, amelyen keresztül a szavazati jogokat ténylegesen gyakorolják;
c)	az ellenőrzés megszerzésének időpontja.
(4)	A tőzsdén nem jegyzett társaságnak szóló értesítésben az ABAK kéri a társaság igazgatóságát,
hogy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a munkavállalók képviselőit vagy ilyen képviselők
hiányában magukat a munkavállalókat az ABAK által kezelt ABA általi ellenőrzés megszerzéséről,
valamint a (3) bekezdésben említett információkról. Az ABAK mindent megtesz annak biztosítása
érdekében, hogy az igazgatóság e §-sal összhangban tájékoztassa a munkavállalók képviselőit, vagy
ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat.
(5)	Az (1)-(3) bekezdésben említett értesítéseket haladéktalanul, de legkésőbb az attól a naptól
számított 10 munkanapon belül kell megküldeni, amelyen az ABA az adott küszöbértéket elérte,
meghaladta, vagy az alá esett, illetve ellenőrzést szerzett a tőzsdén nem jegyzett társaság felett.
190.	§
(1)	Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6)
bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság vagy kibocsátó felett, az
ilyen ABA-t kezelő ABAK az alábbiak rendelkezésére bocsátja a (2) bekezdésben meghatározott
információkat:
a)	az érintett társaság,
b)	a társaság azon részvényesei, amelyek neve és címe az ABAK rendelkezésére áll, vagy az
ABAK által hozzáférhető nyilvántartásból vagy a társaságtól megszerezhető, és
c)	a Felügyelet.
(2)	Az ABAK rendelkezésre bocsátja az alábbiakat:
a)	azon ABAK-ok nevét, amelyek egyedül vagy más ABAK-okkal kötött megállapodás alapján
azon ABA-kat kezelik, amelyek ellenőrző befolyást szereztek;
b)	elsősorban az ABAK, az ABA és társaság közötti összeférhetetlenség megelőzésével és
kezelésével kapcsolatos politikát, beleértve azon konkrét garanciákról szóló információkat,
amelyeket azért hoztak létre, hogy biztosítsák az ABAK, az ABA és a társaság közötti bármilyen
megállapodás szokásos piaci feltételek szerinti megkötését; és
c)	a belső és külső kommunikációs politikát a társaság és különösen az alkalmazottak
tekintetében.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontjával összhangban a társaságnak szóló bejelentésében az ABAK kéri a
társaság igazgatóságát, hogy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a munkavállalók
képviselőit vagy ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat a (2) bekezdésben említett
információkról. Az ABAK megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az igazgatóság
tájékoztassa a munkavállalók képviselőit, vagy ilyen képviselők hiányában magukat a
munkavállalókat.
(4)	Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6)
bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t
kezelő ABAK biztosítja, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság jövőbeli üzleti elképzeléseivel és a
foglalkoztatásra gyakorolt valószínűsíthető következményekkel kapcsolatos szándékok - beleértve
a foglalkoztatás feltételeinek lényeges változását - közzétételre kerülnek a társaság, valamint a
társaság azon részvényesei számára, amelyek neve és címe az ABAK rendelkezésére áll, vagy az
ABAK által hozzáférhető nyilvántartásból vagy a társaságtól megszerezhető. Emellett az ABAK
megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság
igazgatósága a társaság munkavállalóinak képviselői, vagy ilyen képviselők hiányában maguk a
munkavállalók rendelkezésére bocsássa ezeket az információkat.
109
(5)	Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6)
bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t
kezelő ABAK tájékoztatja a Felügyeletet és az ABA befektetőit a felvásárlás finanszírozására
vonatkozó információkról.
191.	§
(1)	Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6)
bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t
kezelő ABAK
a)	megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság éves
jelentését a (2) bekezdésnek megfelelően készítsék el, és hogy a társaság igazgatósága azt a
munkavállalók képviselői, vagy ilyen képviselők hiányában a munkavállalók rendelkezésére
bocsássa az év végét követő 6 hónapon belül, vagy
b)	minden ilyen ABA esetében belefoglalja az éves jelentésbe a tőzsdén nem jegyzett társaságra
vonatkozó, (2) bekezdésben említett információkat.
(2)	A társaság vagy az ABA éves jelentésében foglalt további információknak az (1) bekezdéssel
összhangban legalább a társaság üzletmenete fejlődésének valósághű, az éves jelentés által lefedett
időszak végén várható helyzetet jellemző áttekintést kell tartalmaznia. A jelentésben ki kell térni
még
a)	az év lezárása után bekövetkezett lényeges eseményekre,
b)	a társaság várható jövőbeni fejlődésére és
c)	a saját részvények megszerzésére vonatkozó tájékoztatásra.
(3)	Az adott ABA-t kezelő ABAK
a)	megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság
igazgatósága az érintett társaság munkavállalóinak képviselői, vagy ilyen képviselők hiányában a
munkavállalók rendelkezésére bocsássa az (1) bekezdés b) pontjában említett, az érintett társaságra
vonatkozó információkat az év végét követő 6 hónapon belül, vagy
b)	az (1) bekezdés a) pontjában említett információkat az ABA befektetőinek rendelkezésére
bocsátja, amennyiben azok már elérhetők, illetve legkésőbb azon a napon, amikor a társaság éves
jelentése elkészült.
192.	§
(1)	Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6)
bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, a társaság feletti
ellenőrzés ABA általi megszerzését követő 24 hónapos időszak alatt az ilyen ABA-t kezelő ABAK
a)	számára nem engedélyezett, hogy a (2) bekezdésben leírtaknak megfelelően megkönnyítse,
támogassa vagy utasítást adjon a részvényesek javára történő kifizetésre, alaptőke leszállítására,
részvény-visszavásárlásra illetve a társaság saját részvényeinek megszerzésére;
b)	nem szavazhat - amennyiben felhatalmazást kap, hogy az ABA nevében szavazzon - a
társaság irányító szerveinek gyűlésein a (2) bekezdésben leírtaknak megfelelően a részvényesek
javára történő kifizetésre, alaptőke leszállítására, részvény-visszavásárlásra, illetve a társaság saját
részvényeinek megszerzésére; valamint
c)	minden esetben minden tőle telhetőt megtesz a (2) bekezdésben leírtaknak megfelelően a
társaság saját részvényeinek a részvényesek javára történő kifizetés, alaptőke leszállítás, részvény-
visszavásárlás, illetve a társaság saját részvényeinek megszerzése megelőzésére.
(2)	Az ABAK-okra az (1) bekezdés alapján rótt kötelezettségeknek az alábbiakra kell
vonatkozniuk:
110
a)	a részvényesek részére teljesített kifizetés, amennyiben az utolsó üzleti év záró napján a
társaság éves mérlegében meghatározott nettó eszközök értéke alacsonyabb a jegyzett tőke
összegénél, vagy egy ilyen kifizetést követően az alá csökkenne, plusz azon tartalékok, amelyeket
jogszabály vagy az alapszabály szerint nem lehet a tagok között felosztani annak ismeretében, hogy
ha a jegyzett tőke nem törölt része nem szerepel a mérlegben bemutatott eszközök között, ezt az
összeget levonják a jegyzett tőke összegéből;
b)	a részvényesek részére teljesített kifizetés, amelynek összege meghaladja az áthozott
nyereséggel és az e célra rendelkezésre álló tartalékból származó összegekkel megnövelt, valamint
az áthozott veszteséggel és a jogszabályokkal, illetve az alapszabállyal összhangban tartalékba
helyezett összegekkel csökkentett, az előző pénzügyi év zárónapján fennálló nyereség összegét;
c)	amennyiben a saját részvények megszerzése megengedett, a társaság szerzései, beleértve a
társaság által korábban megszerzett és tartott részvényeket, valamint a saját nevében, de a társaság
képviseletében eljáró személy által megszerzett részvényeket, amelyeknek az lenne a hatása, hogy a
nettó eszközállomány az a) pontban említett összeg alá csökkenne.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában:
a)	a (2) bekezdés a) és b) pontjában használt "kifizetés" kifejezés különösen az osztalék és a
részvényekre vonatkozó kamat kifizetését foglalja magában;
b)	a tőkeleszállításról szóló rendelkezések nem vonatkoznak a jegyzett tőke csökkentésére,
amelynek célja a felmerült veszteségek ellensúlyozása, illetve hogy pénzösszegeket nem felosztható
tartalékba helyezzen, feltéve, hogy e műveletet követően az ilyen tartalék összege legfeljebb a
csökkentett jegyzett tőke 10 %-a; és
c)	a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott korlátozásra a 77/91/EGK irányelv 20. cikke (1)
bekezdésének b)-h) pontjának az EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján meghatározott
rendelkezése vonatkozik.
HETEDIK RÉSZ
VEGYES RENDELKEZÉSEK
XXVI.	Fejezet
A könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok
193. §
(1)	A befektetési alap esetében a könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes
könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható
megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel, és
megfelel az e fejezetben foglalt feltételeknek.
(2)	A befektetési alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 üzleti
évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik üzleti év után lehet újabb megbízási
szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói
tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb 5 üzleti évig láthat el könyvvizsgálói
feladatokat ugyanannál a befektetési alapnál, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem
láthat el újra - ugyanannál a befektetési alapnál - könyvvizsgálói feladatot.
111
(3)	Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy
könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb tíz befektetési alapnál láthat el
könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alapoktól
származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) 30 %-át.
(4)	Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló cégekkel
szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek
megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb tíz befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói
feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési
alap(ok)tól származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének 10 %-át.
194.	§
(1)	A befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának
eredményéről a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet -
írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a)	korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása
válhat szükségessé;
b)	bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alap kezelési szabályzatának súlyos
megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c)	e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló
körülményeket észlel;
d)	úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő tevékenysége folytán a
befektetők érdekei veszélyben forognak;
e)	jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő vezetése között a
befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását
vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.
(2)	Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is
a)	a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetve a Felügyeletet tájékoztatni,
b)	a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.
195.	§
Ha a Felügyelet a befektetési alap könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a
könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását
kezdeményezni.
196.	§
(1)	A befektetési alapkezelő köteles az általa kezelt befektetési alap könyvvizsgálójával - az éves
jelentés könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves
jelentéssel kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2)	A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló 194. § (2) bekezdés b) pont szerinti tájékoztatása
alapján - az éves jelentés jóváhagyása előtt - a befektetési alap befektetési alapkezelőjénél
kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó jelentést helyesbítsék, és gondoskodjanak a
helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3)	Ha az éves jelentés jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves
jelentés lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapot kezelő befektetési
112
alapkezelőt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szt.-ben foglalt,
önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által
felülvizsgált adatokat a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek bemutatni.
XXVII.	Fejezet
Titoktartási kötelezettség
197.	§
(1)	A befektetési alapkezelő, a befektetési alapkezelőben
a)	tagi részesedéssel rendelkező,
b)	tagi részesedést szerezni kívánó,
c)	vezető állású, és
d)	alkalmazottként foglalkoztatott
személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot - a (2)
és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében
törvény felhatalmazása alapján eljáró
a)	felügyeleti hatósággal,
b)	a Befektető-védelmi Alappal,
c)	az MNB-vel,
d)	az Állami Számvevőszékkel,
e)	állami adóhatósággal,
f)	a Gazdasági Versenyhivatallal,
g)	a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét
ellenőrző, a Kormány által kijelölt kormányzati ellenőrzési szervvel,
h)	nemzetbiztonsági szolgálattal
szemben.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre
vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,
a)	a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal
és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
b)	büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási
eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
c)	az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai
Csalásellenes Hivatallal (a továbbiakban: OLAF)
szemben.
(4)	Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség
teljesítése.
(5)	Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok
nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott
adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(6)	Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot
tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
198.	§
113
(1)	A befektetési alapkezelő, illetve a befektetési alapkezelő vezető állású személye és
alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az
értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
(2)	A befektetési alapkezelő az értékpapírtitkot harmadik személynek - az ügyfél egyidejű
tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha
a)	az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok
körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba
foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad,
b)	a 199. § (1), (2) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának
kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy
c)	a befektetési alapkezelő ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt
követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.
199.	§
(1)	A 198. § (1) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a)	az MNB-vel, a Befektető-védelmi Alappal, az Országos Betétbiztosítási Alappal, az Állami
Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal,
b)	a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális
kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a
központi értéktárral, a Kormány által kijelölt kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai
uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző OLAF-fal,
c)	a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,
d)	a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági
végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval,
pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
e)	a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató
nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,
f)	a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az
önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
g)	külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök
alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
h)	a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
nemzetbiztonsági szolgálattal,
i)	az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az
ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében
eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,
j) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,
k) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal
szemben, e szerveknek a befektetési alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén.
(2)	A 198. § (1) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az
esetben sem, ha
a)	az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli
megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési alapkezelőtől, ha a
megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
114
b)	a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban
meghatározott módon kér, illetve továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a
külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,
c)	a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli
megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési alapkezelőtől, ha a
megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,
d)	a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektető-védelmi rendszer, valamint külföldi
felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor
adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar
szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
e)	a befektetési alapkezelő az Art. 52. § (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.
(3)	A (2) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni
a)	azt az ügyfelet vagy számlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy
hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és
b)	a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.
(4)	Az (1 ) és (2) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére
bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.
(5)	A 198. § (1) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az
esetben sem, ha a befektetési alapkezelő az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési
kötelezettségének tesz eleget.
(6)	A befektetési alapkezelő a 198. § (2) bekezdésében, e § (1)-(2) és (5) bekezdésében, valamint
a 200. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását - a 198. § (1) bekezdésére
történő hivatkozással - nem tagadhatja meg.
(7)	Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot
tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
200. §
(1)	A befektetési alapkezelő a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség
írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és
a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla
a)	kábítószerrel való visszaéléssel,
b)	terrorcselekménnyel,
c)	robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
d)	lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
e)	pénzmosással,
f)	bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
g)	bennfentes kereskedelemmel,
h)	piacbefolyásolással
van összefüggésben.
(2)	A 199. § (1) bekezdés e), g) és h) pontjai, valamint az e § (1) bekezdésében foglaltak szerint
történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.
NYOLCADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XXVIII. Fejezet
115
Felhatalmazó rendelkezések
201. §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az ÁEKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és
kockázatkezelési követelményekről szóló szabályokat;
b)	a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött
szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak
megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó
részletes szabályokat.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása
alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének
formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat,
b)	az e törvény 163. § (6) bekezdésében meghatározott eljárások során használt elektronikus űrlap
tartalmára, formájára, benyújtására vonatkozó részletes szabályokat.
Hatálybalépés
202. §
(1)	E törvény - a (2)-(4) bekezdésben, meghatározott kivétellel - 2014. március 15-én lép
hatályba.
(2)	E törvény 235. §-a, 238-249. §-a és 253. §-a e törvény kihirdetését követő 15. napon lép
hatályba.
(3)	E törvény 155-161. §-a és e § (4) bekezdése az Európai Bizottság - az ABAK-irányelv 67.
cikk (6) bekezdése alapján elfogadandó - felhatalmazáson alapuló jogi aktusának meghozatalát
követő 15. napon lép hatályba.
(4)	A miniszter az Európai Bizottság (3) bekezdésben meghatározott jogi aktusa meghozatalának
időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett
egyedi határozattal állapítja meg.
(5)	E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Kbftv.
Átmeneti rendelkezések
203.	§
(1)	Azok a vállalkozások, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző napon a befektetési
alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény szabályai
szerinti befektetési alapkezelési tevékenységet, vagy a Tpt. szerinti kockázati tőkealap-kezelési
tevékenységet végeznek, e törvény hatálybalépésének napjától pedig ABAK-nak minősülnek, az
engedélyezett tevékenységet 2014. július 22-ig folytathatják azzal, hogy e törvény rendelkezéseinek
történő megfelelést a Felügyelet irányába 2014. július 22-ig kötelesek igazolni. A megfelelés
igazolására csatolni kell az ABAK igazgatósága elnökének (vezérigazgatójának) vagy az
ügyvezetőnek a nyilatkozatát arról, hogy az ABAK e törvény rendelkezéseinek megfelel.
(2)	Az 59. §, valamint a 120. § és a 121. § szabályai nem alkalmazandóak azon ABA-k
befektetési jegyeire, amelyeket e törvény hatálybalépésének napját megelőzően e törvénnyel, illetve
116
a Tpt.-vel összhangban összeállított és közzétett tájékoztató szerint nyilvánosan hoztak forgalomba,
mindaddig, amíg az említett tájékoztató érvényes.
(3)	Azok a vállalkozások, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző napon a befektetési
alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény szabályai
szerinti befektetési alapkezelési tevékenységet, vagy a Tpt. szerinti kockázati tőkealap-kezelési
tevékenységet végeznek, és e törvény hatálybalépését megelőzően zárt végű, a befektetési
alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény szabályai
szerinti befektetési alapokat és a Tpt. szerinti kockázati tőkealapokat kezelnek, valamint 2014.
július 22-t követően nem eszközölnek további befektetést, továbbra is az e törvény szerinti engedély
nélkül kezelhetik az e törvény hatálybalépését követően ABA-nak minősülő alapokat.
(4)	A Magyarországon székhellyel rendelkező ABAK köteles gondoskodni arról, hogy az általa
kezelt ABA kezelési szabályzata és - nyilvános ABA esetében - tájékoztatója a kollektív befektetési
formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi
... törvény hatálybalépését követően elhatározott első módosítása során, de legkésőbb 2014.
december 31. napjáig megfeleljen az e törvény 3., illetve 5. mellékletének.
204.	§
A 235. §, a 236. § és 248. § az Alaptörvény 41. cikk (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
205.	§
(1)	E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható
értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás),
b)	a Bizottság 2010. július 1-jei 2010/43/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a
kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma
tekintetében történő végrehajtásáról,
c)	a Bizottság 2010. július 1-jei 2010/44/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra
vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról,
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-án kelt 2011/61/EU irányelve az alternatív
befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az
1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról.
(2)	E törvény
a)	a Bizottság 2010. július 1-jei, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a
kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy
weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében
teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 583/2010/EU
rendeletének,
b)	a Bizottság 2010. július 1-jei, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a
bejelentő levél és az ÁEKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes
117
hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és
vizsgálatokra és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében
történő végrehajtásáról szóló 584/2010/EU rendeletének,
c)	a Bizottság 2012. december 19-i a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a
mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a
felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló
rendeletének,
d)	az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai kockázatitőke-alapokról szóló
345/2013/EU rendeletének,
e)	az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai szociális vállalkozási alapokról
szóló 346/2013/EU rendeletének,
f)	a Bizottság 2013. május 15-i a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes
alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló 447/2013/EU végrehajtási
rendeletének,
g)	a Bizottság 2013. május 15-i a nem uniós ABAK ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról szóló
448/2013/EU végrehajtási rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Módosító rendelkezések
206.	§
(1)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„36. elszámolási rendszer: pénzügyi eszközre kötött ügyletekre vonatkozó megbízások egységes
rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, elszámolására, illetve teljesítésére vonatkozó, a
rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás,”
(2)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„60. intézményi befektető:
a)	a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma,
befektetési alapkezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár,
a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíj-biztosítási
Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
b)	mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő,”
207.	§
A Tpt. 168. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési forma, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, a
118
magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a
Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR
igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók
részére végzik.”
208.	§
A Tpt. 321. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári
jeggyel történő teljesítéssel, illetve számlapénz elszámolással. Az elszámolásra vonatkozó
szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy
kizárhatják.”
209.	§
A Tpt. 335. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az elszámolóház elszámolási tevékenységen kívül kizárólag:)
„j) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési
adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti
valamennyi kereskedési adattári,”
(tevékenységet végezhet.)
210.	§
A Tpt. 335/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„335/A. § (3) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet
kizárólag értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetéssel, befektetési
szolgáltatással, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatással, az értékpapírban
foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel vagy erre vonatkozó szolgáltatással, árutőzsdei
szolgáltatással, egyensúlyozó platformon nyújtott szolgáltatással, valamint külön törvényben
meghatározott szervezett piac számára nyújtott szolgáltatással kapcsolatos pénzügyi teljesítés
lebonyolítása érdekében végezhet.”
211.	§
A Tpt. 336. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag:
a)	a Bszt. 5. §-a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott kiegészítő szolgáltatást,
b)	tőzsdén kívüli értékpapírügylet esetén a 334. § a) pontjában meghatározott elszámolóházi
tevékenységet,
c)	értékpapírral történő teljesítést,
d)	a 334. § d) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet,
e)	a 335. § (3) bekezdés g) és i) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet kisegítő
tevékenységet,
119
f)	értékpapír-kölcsönzést és
g)	a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési
adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke
szerinti valamennyi kereskedési adattári tevékenységet
folytathat.”
212.	§
A Tpt. 338. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az elszámolóházi tevékenység mellett végezhető, a 335. § (3) bekezdés j) pontjában foglalt
tevékenység végzésére jogosító engedély kiadására a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a
központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet 648/2012/EU rendelet szabályai az irányadók.”
213.	§
A Tpt. 340. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóház pénzügyi szolgáltatási tevékenységére a Hpt. rendelkezéseit, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére
pedig a Bszt. rendelkezéseit az e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
214.	§
A Tpt. 340/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A központi értéktári tevékenység mellett végezhető, a 336. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt
tevékenység végzésére jogosító engedély kiadására a 648/2012/EU rendelet szabályai az
irányadók.”
215.	§
(1)	A Tpt. 340/D. § (2) bekezdés e) ésf) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult]
„e) a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt,
illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása
érdekében végezni,
f)	a fenti tevékenységeket segítő kiegészítő tevékenységként informatikai, adatszolgáltatási,
valamint oktatási tevékenységet végezni, valamint”
(2)	A Tpt. 340/D. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult]
,,g) a központi értéktár vagy az elszámolóház által kiszervezett tevékenységet végezni.”
216.	§
A Tpt. 340/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
120
„(1) A Felügyelet a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja
vissza, ha a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet a tevékenységre vonatkozó, e
törvényben és más jogszabályban, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi
szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai
parlament és tanácsi rendeletében meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi.
(2)	A Felügyelet a központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban a központi szerződő fél
tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha a központi szerződő fél ügyfele
felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a pénzügyi eszközben megkötött ügyletek
elszámolását és az ügyletek teljesítésének garantálását más központi szerződő fél átvette.”
217.	§
A Tpt. 341. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A központi értéktárban - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - tulajdoni részesedést
szerezhet:]
„h) a központi szerződő fél.”
218.	§
(1)	A Tpt. 342. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi értéktárban minősített befolyást szerző vagy meglévő befolyását módosító személy - ha
a befolyásának mértéke eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven vagy száz
százalékot - a befolyásszerzést két munkanapon belül)
„b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve központi szerződő
felet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van.”
(2)	A Tpt. 342. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A központi értéktárban az (1) bekezdésben meghatározott befolyással rendelkező személy - ha
befolyásának mértéke a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven százalék alá csökken
vagy megszűnik - a befolyásszerzést két munkanapon belül - a bejelentés pillanatában meglévő
befolyás mértékének megjelölésével - ]
„b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve központi szerződő
felet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van.”
219.	§
A Tpt. 350/E. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az üzletszabályzat és a szabályzatok rendelkezéseinek tervezetét a központi szerződő fél
véleményezteti azzal a tőzsdével, amelynek szerződés alapján elszámolást végez.”
220.	§
(1)	A Tpt. 358. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
121
„(1) A tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve központi
értéktár által - a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálóra
vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan,
érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható
megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.”
(2)	A Tpt. 358. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló céggel
szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek
megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el
könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől származó bevétele nem
haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló cégnek az egy
tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátótól, hitelintézettől,
pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől,
elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi szerződő féltől, valamint központi
értéktártól és a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési
formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének harminc
százalékát.”
221. §
A Tpt. 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a
központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált
intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket
állapított meg, amelynek alapján
a)	korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása
válhat szükségessé;
b)	bűncselekmény elkövetésére vagy a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve
az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c)	e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos
megsértésére utaló körülményeket észlel;
d)	a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a
központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja
biztosítottnak;
e)	a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a
központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja
meg;
f)	jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezetése között a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár
fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés
szempontjából lényeges kérdésekben.”
222. §
122
A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„361. § Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet
jogosult arra, hogy a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi
szerződő felet, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek
megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott intézkedésként a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi
szerződő fél, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a
könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását
kezdeményezni.”
223.	§
A Tpt. 363. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a
központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött
szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített
jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2)	A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló a 360. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatása
alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetnél, a központi szerződő félnél, illetve a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a
helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, gondoskodjanak a helyesbített adatok
könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3)	Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves
beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a tőzsdét, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat az adatok
módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szmt.-ben foglalt, önellenőrzésre
vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat
a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a
központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.”
224.	§
A Tpt. 368. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi
szerződő fél tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású
személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban
tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.”
225.	§
(1)	A Tpt. 380. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabályozott piac, a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a külföldi székhelyű
befektetési vállalkozás magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.”
123
(2) A Tpt. 380. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szorzószám)
„a) szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél esetén: négy,
b)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi
értéktár, valamint a 648/2012/EU rendelet 25. cikke szerint nyilvántartásba vett, Európai Unió
tagállamában székhellyel nem rendelkező központi szerződő fél magyarországi fióktelepe esetén:
négy,”
226.	§
A Tpt. 381. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező központi értéktár, szabályozott
piac, tőzsde magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves
mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.”
227.	§
(1)	A Tpt. 391. § (1) bekezdés a)- i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)
„a) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi
értéktár neve, székhelye;
b)	a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi
értéktár alapításának időpontja;
c)	a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi
értéktár tevékenységi köre;
d)	a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi
értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;
e)	a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi
értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;
f)	a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi
értéktár vezető állású személyei;
g)	a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi
értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;
h)	a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi
értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;
i)	a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi
értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;”
228.	§
(1)	A Tpt. 394. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
124
„a) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a
központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek
meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;”
(2)	A Tpt. 394. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
„c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során, a Felügyelet ellenőrzési feladatainak
ellátása érdekében a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő
fél, illetve a központi értéktár természetes személy ügyfelének természetes személyazonosító
adatait, jogi személy ügyfelének azonosító adatait illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartást
vagy adatbázist; az ügyfél vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására,
tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozó adatokat;”
(3)	A Tpt. 394. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
,f az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
1.	a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,
2.	a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,
3.	az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél vagy a központi
értéktár vezető állású személye és alkalmazottja,
4.	az ügynök
természetes személyazonosító adatait;”
229.	§
(1)	A Tpt. 395. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár
a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) pontban foglaltak kivételével -
közzétenni:
a)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;
b)	a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat;
c)	a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetve a befolyás megszűnését;
d)	a 356. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;
e)	az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését;
f)	fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését;
g)	a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott
határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;
h)	az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;
i)	a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult.”
(2)	A Tpt. 395. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
125
„(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár
köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott,
független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót.”
(3)	A Tpt. 395. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár
köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal
és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.”
230.	§
(1)	A Tpt. 400. § (1) bekezdés d)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„d) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a
központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott
felelősségre vonását kezdeményezheti;
e)	kötelezheti a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél,
illetve a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező
napirend megtárgyalását írhatja elő;
f)	a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, a
központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez
történő benyújtására kötelezheti;
g)	a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt
meghaladó befolyással rendelkező részvényest, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú
rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;”
(2)	A Tpt. 400. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„j) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi
értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;”
(3)	A Tpt. 400. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„l) felügyeleti biztost rendelhet ki a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez,
központi szerződő félhez illetve a központi értéktárhoz;”
(4)	A Tpt. 400. § (1) bekezdés q)-r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
126
„q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, központi szerződő fél, illetve a központi értéktár
1.	osztalékának kifizetését,
2.	vezető állású személyének történő kifizetést,
3.	tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetve, hogy e szervezetek részükre
kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
4.	tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére
történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
5.	hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
6.	új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;
r) kötelezheti a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő
felet, illetve a központi értéktárat
1.	belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására,
illetve alkalmazására,
2.	az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel
rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
3.	a működési költségek csökkentésére,
4.	megfelelő nagyságú tartalék képzésére;”
231.	§
(1)	A Tpt. 401. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve központi értéktár
a)	olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud
eleget tenni;
b)	igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a
befektetők érdekeit;
c)	számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy
lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.”
(2)	A Tpt. 401. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha]
„a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél, illetve a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;”
232.	§
(1)	A Tpt. 402. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a szabályozott piac, a
tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi
értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti
felelőssége fennmarad.”
(2)	A Tpt. 402. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
127
„(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos
kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a
Felügyelet által a szabályozott piaccal, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezettel, a központi szerződő féllel, a központi értéktárral szemben hozott határozat ellen, e
jogorvoslati eljárásban a szabályozott piacot, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetet, a központi szerződő felet, a központi értéktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására
megbízást adhat.
(4)	A felügyeleti biztos feladata:
a)	az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi
értéktár vagyoni helyzetének felmérése;
b)	az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;
c)	az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és
d)	a szükséges mértékben az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő
fél, illetve a központi értéktár működtetése.”
233.	§
A Tpt. 404. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde,
elszámolóház, központi szerződő fél, illetve központi értéktár fióktelepe megsérti a
Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep
működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.”
234.	§
A Tpt. 405. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő
befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetet, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású személyét és
alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást elkövető személyt az e
törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a
Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak
megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt külföldi
felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.”
235.	§
(1)	Az MNBtv. 13. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Pénzügyi
Stabilitási Tanács döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség
esetén az elnök szavazata dönt. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntését a Pénzügyi Stabilitási
Tanács elnöke írja alá.
(10)	A Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjét maga határozza meg.”
(2)	Az MNBtv. 13. §-a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
128
„(11) A Pénzügyi Stabilitási Tanács az ügyrendjében meghatározottak szerint a (2) bekezdés k)
pontjában meghatározott döntések tekintetében - egyes döntések vonatkozásában vagy teljes körűen
- a kiadmányozási jogot az MNB által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre
ruházhatja át.
(12)	A Pénzügyi Stabilitási Tanács álláspontját az elnök vagy az erre a Pénzügyi Stabilitási Tanács
által felhatalmazott tagja jogosult nyilvánosságra hozni.”
236.	§
Az MNBtv. 39. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott
feladatkörében ellátja]
,,m) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Kbftv.),”
(hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.)
237.	§
(2)	Az MNBtv. 40. §-a a következő (10)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai
kockázatitőke-alapokról szóló, 2013. április 17-i 345/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtását.
(11)	Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai
szociális vállalkozási alapokról szóló, 2013. április 17-i 346/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtását.
(12)	Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a
2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra
vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 447/2013/EU bizottsági végrehajtási
rendelet végrehajtását.
(13)	Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a nem uniós
ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti
meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 448/2013/EU bizottsági
végrehajtási rendelet végrehajtását.”
238.	§
Az MNBtv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB engedélyezési, ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásában ügyfél az,
a)	akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,
b)	akit az MNB ellenőrzése alá von,
c)	aki engedélyezés iránt az MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy
d)	akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.”
129
239. §
Az MNBtv. a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § (1) A természetes személy ügyfél lakóhelyére, tartózkodási helyére vagy a természetes
személy ügyfél meghatalmazottja címére, illetve a nem természetes személy ügyfél cégjegyzékbe
vagy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett székhelyére vagy meghatalmazottja
címére, valamint a Magyarországon lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi személy
magyarországi kézbesítési meghatalmazottja vagy kézbesítési megbízottja címére postai úton
feladott hivatalos iratot
a)	ha e címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadja vagy
szándékosan megakadályozza vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a
címzett ismeretlensége vagy a postai szolgáltatónak bejelentett elköltözése, elhalálozása
(megszűnése) miatt meghiúsul, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b)	ha az „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzésével érkezik vissza a feladóhoz, az
eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik
munkanapon - ellenkező bizonyításig -
kézbesítettnek kell tekinteni.
(2)	Ha az MNB a hatósági döntését postai kézbesítés mellőzésével saját kézbesítés keretében
kézbesíti, azt a személyes átadás megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a
nem természetes személy ügyfél cégjegyzékbe vagy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába
bejegyzett székhelyén a hivatalos irat átvételére jogosult személy az átvételt megtagadja.
(3)	Ha az ügyfélnek több meghatalmazott képviselője van, az MNB az iratot az ügyfél által az
iratok átvételére írásban kijelölt képviselővel közli, ilyen kijelölés hiányában az MNB az iratot az
ügyfél általa választott meghatalmazott képviselőjével közli.
(4)	Egyebekben a Ket. kézbesítési vélelemre és annak megdöntésére vonatkozó rendelkezéseit az
e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
240.	§
Az MNBtv. 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésében meghatározott közzétételi kötelezettség a fogyasztóvédelmi ellenőrzési
eljárásban hozott döntések közül kizárólag a hivatalból indított fogyasztóvédelmi eljárásokban
hozott, intézkedést tartalmazó határozatokra, a piacfelügyeleti eljárásban hozott döntések közül
kizárólag az intézkedést tartalmazó határozatokra terjed ki.”
241.	§
Az MNBtv. 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az MNB által jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságot, valamint a meg nem fizetett
vagy késedelmesen megfizetett bírság miatt felszámított késedelmi pótlékot az állami adóhatóság
adók módjára hajtja be. Az MNB az állami adóhatóság megkereséséhez a jogerős határozat egy
példányát köteles csatolni.”
242.	§
Az MNBtv. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
130
„(1) Az MNB döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél az MNB határozatának és
önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.”
243.	§
Az MNBtv. 75. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:)
„g) az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel
vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre és az elkerült vagyoni hátrányra,”
244.	§
Az MNBtv. 81. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén
kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.”
245.	§
Az MNBtv. „29. Fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás” alcíme a következő 89/A. és 89/B. §-sal
egészül ki:
„89/A. § (1) Az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából a 39.
§-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy
több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat.
(2)	Az MNB a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján
ellenőrizheti.
(3)	Az MNB a hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során tett megállapításait
célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül, témavizsgálat
esetében egy éven belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy
szervezettel közli. A vizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt
esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(4)	A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell
a)	a vizsgálat tárgyának megjelölését,
b)	a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,
c)	a tényállás értékelését.
(5)	Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől
számított húsz napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés
eredményességét veszélyeztetné, az MNB rövidebb határidőt is előírhat. A rövidebb határidő
előírását az MNB-nek a (4) bekezdés szerinti vizsgálati jelentésében meg kell indokolnia.
(6)	Az MNB az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított
negyvenöt napon belül hozza meg a döntését. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal,
legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokra megfelelően alkalmazni kell a 81 -89. § rendelkezéseit
azzal, hogy a 81. § (2) bekezdését és a 83. § (1) bekezdését nem lehet alkalmazni.
131
89/B. § (1) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás
keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 82. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(2)	Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárása során észleli,
akkor e rendelkezések megsértése miatt a 88. és 89. §-okban meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja.
(3)	Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75. § (1) bekezdés a)-c)
pontjában meghatározott esetkörök mellett a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése is
megvalósult, akkor az MNB valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amelyre a
75. és a 76. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.”
246.	§
Az MNBtv. 93. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontját és (4) és (5) bekezdését,
a 70. §-át, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait - a 64. § (1) és (3)-(8)
bekezdése, a 65. §, a 67. § (1) és (2) bekezdése, a 69-71. § és a 76. § kivételével - alkalmazni kell.”
247.	§
Az MNBtv. 159. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az MNB jogosult munkavállalói részére forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát
vezetni azzal, hogy ezen bankszámla terhére a munkavállaló kizárólag fizetési számláról történő
készpénzkifizetésről rendelkezhet.”
248.	§
Az MNBtv. 169. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB által jogerősen megállapított és meg nem fizetett felügyeleti díjat, valamint a
felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén felszámított késedelmi pótlékot
az MNB megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. Az MNB az állami
adóhatóság megkereséséhez a jogerős határozat egy példányát köteles csatolni.”
249.	§
Az MNBtv. a következő 183/D. §-sal egészül ki:
„183/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank térítésmentesen megszerzi a Hitelintézeti Felszámoló
Nonprofit Kft. - állam tulajdonában álló - üzletrésze feletti tulajdonosi jogokat, amely részesedés a
Magyar Nemzeti Bank eredménytartalékát növeli.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés megszerzésének a napja a Kbftv.
hatálybalépésének a napja.”
250.	§
Az MNBtv. 185. §-a a következő q-t) ponttal egészül ki:
132
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„q) az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai
kockázatitőke-alapokról,
r) az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai
szociális vállalkozási alapokról,
s) a Bizottság 447/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. május 15.) a 2011/61/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás
létrehozásáról,
t) a Bizottság 448/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. május 15.) a nem uniós ABAK-ok
referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti
meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról.”
251.	§
Az MNBtv.
a)	1. melléklete a) pontja ac) alpontjának 6. alpontjában a „Batv. 118. § (4) bekezdésének b)
pontja” szövegrész helyébe a „Kbftv. 143. § (4) bekezdésének b) pontja” szöveg,
b)	1. melléklete a) pontja ac) alpontjának 6. alpontjában a „Batv. 118. § (6) bekezdésének c)
pontja” szövegrész helyébe a „Kbftv. 143. § (6) bekezdésének c) pontja” szöveg,
c)	1. melléklete a) pontja ad) alpontjának 6. alpontjában a „Batv. 78. § (7) bekezdésében”
szövegrész helyébe a „Kbftv. 98. § (7) bekezdésében” szöveg
lép.
252.	§
A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló,
2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007.
évi XLVIII. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az
Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó készpénz ellenőrzésének végrehajtását, annak
részletes szabályait, az ideiglenes biztosítási intézkedésként visszatartott készpénz kezelésére,
letétbe helyezésére és őrzésére vonatkozó részletes szabályokat, a bírság kiszabására vonatkozó
részletes eljárási szabályokat, valamint a kiszabott bírság bevételezésének rendjét.”
253.	§
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 168. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Hatóság keretében Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik, amely tizenöt
tagból áll. A Tanács tagjai az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket
képviselik.
(2)	A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők
érdekeinek az érvényesítése a Tanácsban a következő személyek feladata:
a)	az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt személy;
b)	a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által kijelölt személy;
133
c)	az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter és a Magyar Agrár-, Elelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamara elnöke által közösen kijelölt személy;
d)	az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy;
e)	a Miniszterelnökséget vezető államtitkár által kijelölt személy;
f)	az Állami Számvevőszék elnöke vagy az általa kijelölt személy;
g)	a Gazdasági Versenyhivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
h)	a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
i)	a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője vagy az általa kijelölt személy;
j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy az általa kijelölt személy;
k) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
l)	a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt három
személy.”
Hatályon kívül helyező rendelkezések
254.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény,
b)	a Tpt. 1. § n)-p) pontja; 5. § (1) bekezdés 71-74. pontja; a Nyolcadik/A. Rész; 381. § (1)
bekezdése; 391. § (1) bekezdés j) pontja; 26. számú melléklete,
c)	az MNBtv. 63. § (2) bekezdésében a „hatósági” szöveg.
(2)	E törvény 122. §-a és 123. §-a az Európai Bizottság - az ABAK-irányelv 68. cikk (6) bekezdése
alapján - elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusának meghozatalát követő 15. napon
hatályát veszti.
(3)	A miniszter az Európai Bizottság (2) bekezdésben meghatározott jogi aktusa meghozatalának
időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett
egyedi határozattal állapítja meg.
255.	§
Nem lép hatályba az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi ... törvény 171. §-a és 7. melléklete.

1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítése
1.	Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
2.	Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi.... törvény
3.	Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
4.	Sztv.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
5.	Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,
6.	Art.: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,
7.	Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény,
8.	Fnyt.: a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény,
9.	Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,
10.	Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008.
évi XLVII. törvény,
11.	Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
12.	Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,
13.	Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,
14.	Mt.: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,
15.	MNBtv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény.
135
2. melléklet a 2014. évi . törvényhez
Az alapkezelő működési szabályzatának kötelező tartalmi elemei
1.	A szervezet működési rendje, felépítése, a szervezeten belüli döntési jogkörök
meghatározásának szabályai.
2.	A folyamatba épített belső ellenőrzési mechanizmusok szabályozása.
3.	Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok.
4.	A társaság saját vagyonának pénzügyi eszközökbe történő befektetésére és kezelésére
vonatkozó szabályok, valamint a vezető tisztségviselők és az alkalmazottak befektetéseire
vonatkozó szabályok.
5.	A portfoliókra kötött összevont ügyletek során alkalmazandó allokációs szabályok.
6.	A nyilvántartások vezetésének és az adatok megőrzésének szabályai.
7.	A kockázat kezelésének elveire vonatkozó szabályok.
8.	A tevékenység átadásának, kiszervezésének elveire vonatkozó szabályok.
9.	A befektetők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok.
10.	Az ügyfélfogadás rendjére, a panaszok kezelésére vonatkozó szabályok.
11.	A teljesítménymérés elvei, szabályai.
12.	Az eszközök értékelésének elveire vonatkozó szabályok.
13.	Az alkalmazottakra vonatkozó szakmai képzési követelmények.
14.	A titoktartás szabályai.
136
3. melléklet a 2014. évi . törvényhez
I. Fejezet
A nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata
Kezelési szabályzat
I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk
1.	A befektetési alap alapadatai
1.1.	A befektetési alap neve
1.2.	A befektetési alap rövid neve
1.3.	A befektetési alap székhelye
1.4.	A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma
1.5.	A befektetési alapkezelő neve
1.6.	A letétkezelő neve
1.7.	A forgalmazó neve
1.8.	A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy
lakossági)
1.9.	A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)
1.10.	A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a
futamidő lejáratának feltüntetése
1.11.	Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján
harmonizált alap
1.12.	A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az
egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól
1.13.	A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)
1.14.	Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra
vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia)
vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve
hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont
megjelölése
2.	A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk
3.	A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és
forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó
jogszabályok felsorolása
4.	A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az
alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó
információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és
végrehajtásáról rendelkeznek;
II.	A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)
5.	A befektetési jegy ISIN azonosítója
6.	A befektetési jegy névértéke
7.	A befektetési jegy devizaneme
8.	A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk
9.	A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja
137
10.	A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan
biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető
kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a
kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az
ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása;
11.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
III.	A befektetési alap befektetési politikája és céljai, azon eljárások leírása, amelyekkel a
befektetési politika és stratégia módosítható, ezen belül különösen:
11.	A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi
célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)
12.	Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei
13.	Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással
arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek
alkalmazása
14.	Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya
15.	A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz
vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a
tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó
megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét
16.	A portfólió devizális kitettsége
17.	Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva,
akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása
18.	Hitelfelvételi szabályok
19.	Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi
szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti
20.	A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének
maximális nagysága
21.	Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési
alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni
22.	A cél-ÁEKBV, illetve részalapjának megnevezése, a cél-ABA megnevezése, letelepedésére
vonatkozó információk
23.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére
vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja
24.	Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk
24.1.	Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott
ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van
lehetőség
24.2.	A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre
24.3.	Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel
élt
24.4.	A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok
24.5.	Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai
24.6.	Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése
24.7.	Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása
24.8.	Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet,
különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános
jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet
jellemzőit és kockázatát
24.9.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
138
25.	Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések
25.1.	Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó
ingatlanokba fektet az ingatlanalap
25.2.	Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba
fektet az ingatlanalap
25.3.	Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap
25.4.	Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma
összegszerűen
25.5.	Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az
összes eszközhöz viszonyítottan
25.6.	Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya
25.7.	Az ingatlanalapra háruló kockázatok
25.8.	Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és
megvalósításának főbb elvei
25.9.	Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás
esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása
IV.	A kockázatok
26.	A kockázati tényezők, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16.§
(5) bekezdésben előírt feltételeknek
26.1.	Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött
visszaváltási megállapodások leírása
V.	Az eszközök értékelése
27.	A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték
számítás esetén követendő eljárás
28.	A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során
használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során
a 38. §-nak megfelelően alkalmazott módszereket
29.	A származtatott ügyletek értékelése
30.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
VI.	A hozammal kapcsolatos információk
31.	A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása
32.	Hozamfizetési napok
33.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
VII.	A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és
teljesítésének biztosítása
34.	A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret
34.1.	A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia
vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)
34.2.	A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika
(tőke-, illetve hozamvédelem)
35.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
VIII.	Díjak és költségek
36.	A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja
36.1.	A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege,
kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
139
36.2.	Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő
részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és
kiegyenlítésük módja
36.3.	Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek,
harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra
terhelésük és kiegyenlítésük módja
37.	A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez
utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket
38.	Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba
fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak
legmagasabb mértéke
39.	A részalapok közötti váltás feltételei és költségei
40.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
IX.	A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása
41.	A befektetési jegyek vétele
41.1.	A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje
41.2.	A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
41.3.	A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
42.	A befektetési jegyek visszaváltása
42.1.	Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli
határideje
42.2.	A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
42.3.	A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
43.	A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai
43.1.	A forgalmazási maximum mértéke
43.2.	A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos
feltételei
44.	A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása
44.1.	A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága
44.2.	A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási
jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez - részben vagy egészben - a befektetési
alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg
45.	Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve
forgalmazzák
46.	Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket
forgalmazzák
47.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
X.	A befektetési alapra vonatkozó további információ
48.	Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési
szabályzatban vagy ahhoz csatolható
49.	Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei
50.	A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira
51.	Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak
határozni a felkínált befektetési lehetőségről
XI.	Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk
52.	A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)
53.	A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
140
54.	A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám),
feladatai
55.	Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám),
amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik
56.	A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
57.	Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám),
feladatai
58.	A prime brókerre vonatkozó információk
58.1.	A prime bróker neve
58.2.	Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő
összeférhetetlenségek kezelésének leírása
58.3.	A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA
eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre
esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása
59.	Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek
bemutatása
A fenti tagolást összevont kezelési szabályzat esetében az e törvény 138. §-ában írtakra is
tekintettel, értelemszerűen kell alkalmazni.
II.	Fejezet
A zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
I.	A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk
1.	A befektetési alap alapadatai
1.1.	A befektetési alap neve
1.2.	A befektetési alap rövid neve
1.3.	A befektetési alap székhelye
1.4.	A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma
1.5.	A befektetési alapkezelő neve
1.6.	A letétkezelő neve
1.7.	A forgalmazó neve
1.8.	A befektetési alap működési formája (zártkörű), a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy
lakossági)
1.9.	A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)
1.10.	A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a
futamidő lejáratának feltüntetése
1.11.	Annak feltüntetése, hogy a befektetési alap az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált,
illetve az ABAK-irányelv alapján harmonizált alap
1.12.	A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az
egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól
1.13.	A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapíralap, ingatlanalap kockázati
tőkealap, magántőkealap)
1.14.	Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra
vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia)
vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve
141
hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont
megjelölése
2.	A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk
3.	A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és
forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó
jogszabályok felsorolása
4.	A befektetés céljából vállalt szerződéses kapcsolat legfontosabb jogi következményeinek
leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére
vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott
ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek;
II.	A befektetési alappal kapcsolatos határozatok
5.	A befektetési alap kezelési szabályzata alapkezelő általi elfogadásának, megállapításának
időpontja, az alapkezelői határozat száma (forgalomba hozatalonként, azaz sorozatonként)
6.	A befektetési alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte
7.	A befektetési alap nyilvántartási száma (lajstromszáma) a Felügyelet által vezetett
nyilvántartásban
8.	A befektetési alap kezelési szabályzatának módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma,
kelte
9.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
III.	A kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárás
10.	A kezelési szabályzat azon feltételeinek, rendelkezéseinek megjelölése, amelyek
módosításához a befektetési jegy birtokosok meghatározott arányú (többségű) jóváhagyása is
szükséges; továbbá az arány megjelölése
11.	Amennyiben a kezelési szabályzat módosításához a befektetési jegy birtokosok jóváhagyására
is szükség van, úgy az ennek megszerzésére irányuló eljárás szabályozása, határidők meghatározása
IV.	A befektetők részére szóló tájékoztatás elérhetősége
12.	Annak a módnak a megjelölése, ahogy a befektetési alap kezelési szabályzata és a rendszeres
tájékoztatás célját szolgáló jelentések befektetők rendelkezésére bocsátása megtörténik
13 . Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
V.	A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)
14.	A befektetési jegy ISIN azonosítója
15.	A befektetési jegy névértéke
16.	A befektetési jegy devizaneme
17.	A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk
18.	A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja
19.	A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan
biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és, amennyiben valamely befektető
kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a
kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az
ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása;
20.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
VI.	A befektetési alap befektetési politikája és céljai, azon eljárások leírása, amelyekkel a
befektetési politika és stratégia módosítható, ezen belül különösen:
142
21.	A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi
célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)
22.	Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei
23.	Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással
arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek
alkalmazása
24.	Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya
25.	A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz
vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a
tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó
megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét
26.	A portfólió devizális kitettsége
27.	Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva,
akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása
28.	Hitelfelvételi szabályok
29.	Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi
szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti
30.	A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének
maximális nagysága
31.	Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési
alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni
32.	Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel
szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci
eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott
intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége
meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó
speciális kockázatokra
33.	Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt
34.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére
vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja
35.	Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk
35.1.	Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott
ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van
lehetőség
35.2.	A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre
35.3.	Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel
élt
35.4.	A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok
35.5.	Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai
35.6.	Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése
35.7.	Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása
35.8.	Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet,
különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános
jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet
jellemzőit és kockázatát
35.9.	A származtatott ügyletekben lévő pozíciók összesített kockázati kitettségének mértéke
35.10.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
36.	Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések
36.1.	Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó
ingatlanokba fektet az ingatlanalap
143
36.2.	Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba
fektet az ingatlanalap
36.3.	Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap
36.4.	Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma
összegszerűen
36.5.	Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az
összes eszközhöz viszonyítottan
36.6.	Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya
36.7.	Az ingatlanalapra háruló kockázatok
36.8.	Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és
megvalósításának főbb elvei
36.9.	Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás
esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása
36.10.	Amennyiben a befektetési alap eltér a nyilvános ingatlanbefektetési alapokra vonatkozó
kölcsönfelvételi korlátoktól, az eltérés lehetőségének és indokának részletes bemutatása
VII.	A kockázatok
37.	A kockázati tényezők, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16.§
(5) bekezdésben előírt feltételeknek
37.1.	Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel
szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci
eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott
intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége
meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó
speciális kockázatokra
37.2.	Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi
eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet,
figyelemfelhívás a befektetési alap befektetési politikájának ezen elemére
37.3.	Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a portfolió lehetséges összetételénél vagy
az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, az erre vonatkozó
figyelemfelhívás
37.4.	Amennyiben a befektetési alap - a Felügyelet engedélye alapján - eszközeinek akár 100
százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe,
amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi
szervezet bocsátott ki, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja, az erre vonatkozó
figyelemfelhívás
37.5.	Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött
visszaváltási megállapodások leírása
38.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
VIII.	Az eszközök értékelése
39.	A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték
számítás esetén követendő eljárás
40.	A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során
használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során
a 38. §-nak megfelelően alkalmazott módszereket
41.	A származtatott ügyletek értékelése
42.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
IX.	A hozammal kapcsolatos információk
144
43.	A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása
44.	Hozamfizetési napok
45.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
X.	A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének
biztosítása
46.	A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret
46.1.	A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia
vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)
46.2.	A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika
(tőke-, illetve hozamvédelem)
47.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
XI.	Díjak és költségek
48.	Az alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja
48.1.	A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege,
kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
48.2.	Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő
részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és
kiegyenlítésük módja
48.3.	Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek,
harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra
terhelésük és kiegyenlítésük módja
49.	A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez
utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 48. pontban említett költségeket
50.	Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba
fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak
legmagasabb mértéke
51.	A részalapok közötti váltás feltételei és költségei
52.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
XII.	Adózási információk
53.	A befektetési alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns
elemeinek rövid összefoglalása
54.	A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra
vonatkozó információ
XIII.	A forgalomba hozatallal kapcsolatos információk
55.	A befektetési jegyek forgalomba hozatala
55.1.	A befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja, feltételei
55.2.	Azon befektetők körének megjelölése, amelyek a befektetési jegyeket jegyezhetik, illetve
akik körében a befektetési jegy a folyamatos forgalmazás során forgalmazható, továbbá azon
feltételek megjelölése, amely alapján a forgalomba hozatal zártkörűnek minősül
55.3.	A forgalomba hozatali mennyiség maximum, illetve minimum mértéke
55.4.	A befektetési jegyek forgalomba hozatali ára
55.5.	Az allokáció feltételei
55.5.1.	A jegyzési maximum elérését követő allokáció módja
55.5.2.	A jegyzési maximum elérését követő allokáció lezárásának időpontja
55.5.3.	Az allokációról való értesítés módja
55.6.	A befektetési jegyek forgalomba hozatalával kapcsolatban felszámított költségek
145
XIV.	A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása
56.	A befektetési jegyek vétele
56.1.	A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje
56.2.	A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
56.3.	A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
57.	A befektetési jegyek visszaváltása
57.1.	Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli
határideje
57.2.	A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
57.3.	A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
58.	A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai
58.1.	A forgalmazási maximum mértéke
58.2.	A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos
feltételei
59.	A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása
59.1.	A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága
59.2.	A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási
jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez - részben vagy egészben - a befektetési
alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg
60.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
XV.	A befektetési alapra vonatkozó további információ
61.	Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési
szabályzatban vagy ahhoz csatolható
62.	Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei
63.	A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira
64.	A befektetési alap átalakulásának, más alappal való egyesülésének, szétválásának feltételei, az
erre meghatározott eljárásrend, az előbbiek hatása a befektetők jogaira
65.	Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak
határozni a felkínált befektetési lehetőségről
XVI.	A közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk, a befektetők jogai
66.	A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk
66.1.	A befektetési alapkezelő neve, cégformája
66.2.	A befektetési alapkezelő székhelye
66.3.	A befektetési alapkezelő cégjegyzékszáma
66.4.	A befektetési alapkezelő alapításának dátuma, határozott időtartamra alapított társaság
esetén az időtartam feltüntetése
66.5.	Ha a befektetési alapkezelő más befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása
66.6.	Egyéb kezelt vagyon nagysága
66.7.	A befektetési alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és
felügyelő szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli főbb tevékenységeik megjelölése
mellett, ahol ezek az adott társaságra nézve jelentőséggel bírnak
66.8.	A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének összege, jelezve a már befizetett részt
66.9.	A befektetési alapkezelő saját tőkéjének összege
66.10.	A befektetési alapkezelő alkalmazottainak száma
66.11.	Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre a befektetési alapkezelő
harmadik személyt vehet igénybe, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása
66.12.	A befektetés-kezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése
67.	A letétkezelőre vonatkozó információk
146
67.1.	A letétkezelő neve, cégformája
67.2.	A letétkezelő székhelye
67.3.	A letétkezelő cégjegyzékszáma
67.4.	A letétkezelő fő tevékenysége, feladatai
67.5.	A letétkezelő tevékenységi köre, harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az
esetleges összeférhetetlenségek bemutatása
67.6.	A letétkezelő alapításának időpontja
67.7.	A letétkezelő jegyzett tőkéje
67.8.	A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója
szerinti saját tőkéje
67.9.	A letétkezelő alkalmazottainak száma
68.	A könyvvizsgálóra vonatkozó információk
68.1.	A könyvvizsgáló társaság neve, cégformája, feladatai
68.2.	A könyvvizsgáló társaság székhelye
68.3.	A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma
68.4.	Természetes személy könyvvizsgáló neve
68.5.	Természetes személy könyvvizsgáló címe
68.6.	Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma
69.	Olyan tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap
eszközeiből történik
69.1.	A tanácsadó neve, cégformája, feladatai
69.2.	A tanácsadó székhelye
69.3.	A tanácsadó cégjegyzékszáma, a cégjegyzéket vezető bíróság vagy más szervezet neve
69.4.	A befektetési alapkezelővel kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására
vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve
70.	A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei
71.	A forgalmazóra vonatkozó információk (forgalmazónként)
71.1.	A forgalmazó neve, cégformája
71.2.	A forgalmazó székhelye
71.3.	A forgalmazó cégjegyzékszáma
71.4.	A forgalmazó tevékenységi köre, feladatai
71.5.	A forgalmazó alapításának időpontja
71.6.	A forgalmazó jegyzett tőkéje
71.7.	A forgalmazó utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója
szerinti saját tőkéje
71.8.	A befektetőkre, illetve képviselőikre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak a
befektetési alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége
72.	Az ingatlanértékelőre vonatkozó információk
72.1.	Az ingatlanértékelő neve
72.2.	Az ingatlanértékelő székhelye
72.3.	Az ingatlanértékelő cégjegyzékszáma, egyéb nyilvántartási száma
72.4.	Az ingatlanértékelő tevékenységi köre, feladatai
72.5.	Az ingatlanértékelő alapításának időpontja
72.6.	Az ingatlanértékelő jegyzett tőkéje
72.7.	Az ingatlanértékelő saját tőkéje
72.8.	Az ingatlanértékelő alkalmazottainak száma
73.	A prime brókerre vonatkozó információk
73.1.	A prime bróker neve
73.2.	Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő
összeférhetetlenségek kezelésének leírása
147
73.3.	A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA
eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre
esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása
74.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
148
4. melléklet a 2014. évi . törvényhez
A megszűnési jelentés kötelező tartalmi elemei
A megszűnési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
1.	az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit,
2.	a portfolióban lévő eszközök nyilvántartási értékét, eszközönkénti bontásban,
3.	az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,
4.	az esetleges járulékos és egyéb bevételeket,
5.	kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetéseket,
6.	a végelszámolás során felmerült költségeket és felszámított díjakat tételesen,
7.	a befektetők között felosztható tőkét,
8.	az egy befektetési jegyre kifizethető összeget, és
9.	a kifizetés kezdő napját és helyét.
149
5. melléklet a 2014. évi . törvényhez
A nyilvános befektetési alap tájékoztatója
Tájékoztató
I. A befektetési alapra vonatkozó információk
1.	A befektetési alap alapadatai
1.1.	A befektetési alap neve
1.2.	A befektetési alap rövid neve
1.3.	A befektetési alap székhelye
1.4.	A befektetési alapkezelő neve
1.5.	A letétkezelő neve
1.6.	A forgalmazó neve
1.7.	A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános)
1.8.	A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)
1.9.	A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a
futamidő lejáratának feltüntetése
1.10.	Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁEKBV-irányelv alapján harmonizált alap.
1.11.	A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az
egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól
1.12.	A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)
1.13.	Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra
vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia)
vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve
hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont
megjelölése
1.14.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
2.	A befektetési alappal kapcsolatos határozatok
2.1.	A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a
tájékoztató, a kiemelt befektetői információ és a hirdetmény alapkezelő általi elfogadásának,
megállapításának időpontja, az alapkezelői határozat száma (forgalomba hozatalonként, azaz
sorozatonként)
2.2.	A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a
tájékoztató, a kiemelt befektetői információ és a hirdetmény jóváhagyásáról, valamint a nyilvános
forgalomba hozatal engedélyezéséről hozott felügyeleti határozat száma, kelte (sorozatonként)
2.3.	A befektetési alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte
2.4.	A befektetési alap nyilvántartási száma (lajstromszáma) a Felügyelet által vezetett
nyilvántartásban
2.5.	A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a
tájékoztató és a kiemelt befektetői információ módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma,
kelte
2.6.	A kezelési szabályzat módosításának jóváhagyásáról szóló felügyeleti határozatok száma,
kelte
2.7.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
3.	A befektetési alap kockázati profilja
3.1.	A befektetési alap célja
3.2.	Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek a befektetési alap befektetési jegyeit szánják
150
3.3.	Azon eszközkategóriák, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra
vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása
3.4.	Figyelemfelhívás a befektetési alap kezelési szabályzatának azon pontjára vonatkozóan, mely
a befektetési alap kockázati tényezőinek bemutatását tartalmazza
3.5.	A származtatott ügyletek alkalmazásának célja (fedezeti vagy a befektetési célok
megvalósítása), lehetséges hatása a kockázati tényezők alakulására
3.6.	Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel
szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci
eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott
intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége
meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó
speciális kockázatokra
3.7.	Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi
eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet,
figyelemfelhívás a befektetési alap befektetési politikájának ezen elemére
3.8.	Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a portfolió lehetséges összetételénél vagy
az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, az erre vonatkozó
figyelemfelhívás
3.9.	Amennyiben a befektetési alap - a Felügyelet engedélye alapján - eszközeinek akár 100
százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe,
amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi
szervezet bocsátott ki, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja, az erre vonatkozó
figyelemfelhívás
3.10.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
4.	A befektetők részére szóló tájékoztatás elérhetősége
4.1.	Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap tájékoztatója, kezelési szabályzata, a
kiemelt befektetői információ, a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések, valamint a
rendkívüli tájékoztatás célját szolgáló közlemények - ezen belül a befektetők részére történő
kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos információk - hozzáférhetőek
4.2.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ
5.	Adózási információk
5.1.	A befektetési alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns
elemeinek rövid összefoglalása
5.2.	A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő
levonásokra vonatkozó információ
II.	A forgalomba hozatallal kapcsolatos információk
6.	A befektetési jegyek forgalomba hozatala
6.1.	A befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja, feltételei
6.2.	A forgalomba hozatali mennyiség maximum, illetve minimum mértéke
6.3.	Az allokáció feltételei
6.3.1.	A jegyzési maximum elérését követő allokáció módja
6.3.2.	A jegyzési maximum elérését követő allokáció lezárásának időpontja
6.3.3.	Az allokációról való értesítés módja
6.4.	A befektetési jegyek forgalomba hozatali ára
6.4.1.	A fenti ár közzétételének módja
6.4.2.	A fenti ár közzétételének helye
6.5.	A befektetési jegyek forgalomba hozatalával kapcsolatban felszámított költségek
III.	A közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk
151
7.	A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk
7.1.	A befektetési alapkezelő neve, cégformája
7.2.	A befektetési alapkezelő székhelye
7.3.	A befektetési alapkezelő cégjegyzékszáma
7.4.	A befektetési alapkezelő alapításának dátuma, határozott időtartamra alapított társaság esetén
az időtartam feltüntetése
7.5.	Ha a befektetési alapkezelő más befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása
7.6.	Egyéb kezelt vagyon nagysága
7.7.	A befektetési alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és
felügyelő szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli főbb tevékenységeik megjelölése
mellett, ahol ezek az adott társaságra nézve jelentőséggel bírnak
7.8.	A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének összege, jelezve a már befizetett részt
7.9.	A befektetési alapkezelő saját tőkéjének összege
7.10.	A befektetési alapkezelő alkalmazottainak száma
7.11.	Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik
személyt vehet igénybe
7.12.	A befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése
8.	A letétkezelőre vonatkozó információk
8.1.	A letétkezelő neve, cégformája
8.2.	A letétkezelő székhelye
8.3.	A letétkezelő cégjegyzékszáma
8.4.	A letétkezelő fő tevékenysége
8.5.	A letétkezelő tevékenységi köre
8.6.	A letétkezelő alapításának időpontja
8.7.	A letétkezelő jegyzett tőkéje
8.8.	A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója
szerinti saját tőkéje
8.9.	A letétkezelő alkalmazottainak száma
9.	A könyvvizsgálóra vonatkozó információk
9.1.	A könyvvizsgáló társaság neve, cégformája
9.2.	A könyvvizsgáló társaság székhelye
9.3.	A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma
9.4.	Természetes személy könyvvizsgáló neve
9.5.	Természetes személy könyvvizsgáló címe
9.6.	Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma
10.	Olyan tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap
eszközeiből történik
10.1.	A tanácsadó neve, cégformája
10.2.	A tanácsadó székhelye
10.3.	A tanácsadó cégjegyzékszáma, a cégjegyzéket vezető bíróság vagy más szervezet neve
10.4.	A befektetési alapkezelővel kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására
vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve
10.5.	A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei
11.	A forgalmazóra vonatkozó információk (forgalmazónként)
11.1.	A forgalmazó neve, cégformája
11.2.	A forgalmazó székhelye
11.3.	A forgalmazó cégjegyzékszáma
11.4.	A forgalmazó tevékenységi köre
11.5.	A forgalmazó alapításának időpontja
11.6.	A forgalmazó jegyzett tőkéje
152
11.7.	A forgalmazó utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója
szerinti saját tőkéje
11.8.	A befektetőkre, illetve képviselőikre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak a
befektetési alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége
12.	Az ingatlanértékelőre vonatkozó információk
12.1.	Az ingatlanértékelő neve
12.2.	Az ingatlanértékelő székhelye
12.3.	Az ingatlanértékelő cégjegyzékszáma, egyéb nyilvántartási száma
12.4.	Az ingatlanértékelő tevékenységi köre
12.5.	Az ingatlanértékelő alapításának időpontja
12.6.	Az ingatlanértékelő jegyzett tőkéje
12.7.	Az ingatlanértékelő saját tőkéje
12.8.	Az ingatlanértékelő alkalmazottainak száma
13.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
A fenti tagolást összevont tájékoztató esetében az e törvény 113. §-ában írtakra is tekintettel,
értelemszerűen kell alkalmazni.
153
6. melléklet a 2014. évi . törvényhez
Az éves és féléves jelentés kötelező tartalmi elemei
Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
I.	Vagyonkimutatás
A befektetési alap eszközeinek és forrásainak tételes összetétele, a befektetési politikában
meghatározott kategóriák szerint, de legalább az alábbi kategóriák szerint az időszak elején és
végén. Az egyes eszközök felsorolásánál jelezni kell az adott eszköz teljes portfólióbeli arányát is.
a)	átruházható értékpapírok,
b)	banki egyenlegek,
c)	egyéb eszközök,
d)	összes eszköz,
e)	kötelezettségek,
f)	nettó eszközérték.
II.	A forgalomban levő befektetési jegyek száma
III.	Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték
IV.	A befektetési alap összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:
a)	a tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok;
b)	más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok;
c)	a közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok;
d)	egyéb átruházható értékpapírok;
e)	hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;
A fentiek elemzése a befektetési alap befektetési politikájának tükrében a legmegfelelőbb
szempontok alapján a nettó eszközök százalékos arányában; a fenti befektetések mindegyikénél
jelezni kell, hogy milyen részarányt képvisel a befektetési alap összes eszközei viszonylatában. A
portfolió összetételében a tárgyidőszakban bekövetkezett változások leírása.
V.	A befektetési alap eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban, ideértve az alábbiakat:
a)	befektetésekből származó jövedelem,
b)	egyéb bevétel,
c)	kezelési költségek,
d)	a letétkezelő díjai,
e)	egyéb díjak és adók,
f)	nettó jövedelem,
g)	felosztott és újra befektetett jövedelem,
h)	a tőkeszámla változásai,
i)	a befektetések értéknövekedése, illetve értékcsökkenése,
j) minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol a befektetési alap eszközeire és
kötelezettségeire.
VI.	Összehasonlító táblázat az elmúlt három üzleti évről, feltüntetve az egyes üzleti évek végén
regisztrált
a)	összes nettó eszközértéket,
b)	egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket.
VII.	A származtatott ügyletek részletes leírása a tárgyidőszakban, kategóriánkénti bontásban,
feltüntetve az ezekből eredő kötelezettségvállalás összegét.
VIII.	A befektetési alapkezelő működésében bekövetkezett változások, valamint a befektetési
politika alakulására ható fontosabb tényezők bemutatása.
154
7. melléklet a 2014. évi . törvényhez
A nyilvános ingatlanalapok éves és féléves jelentésében közzéteendő kiegészítő információk
1.	Az éves jelentésben az alábbi, ingatlanonkénti adatokat kell megadni:
a)	az ingatlan címe; helyrajzi száma; az alábbi 2. pont szerinti funkcionális kategóriák szerinti
besorolása; bruttó, illetve nettó bérbeadható területe; az építés, használatba vétel éve; tervezett
tartási időtávja. Az előbbi, ingatlanonkénti adatok társasházanként összevontan is megadhatóak,
b)	telek besorolású ingatlannál: övezeti besorolás; beépíthetőség; szintterületi mutató;
építménymagasság, minimum zöldterületi mutató; közműellátottság; építési engedély rendelkezésre
állása.
2.	Az éves és féléves jelentésben az ingatlanállomány elemeinek alábbi, funkcionális és földrajzi
szempontú kategóriákba történő besorolására vonatkozó, az egyes kategóriák szerinti bontásban
megadott összesített értékadatokat kell megadni:
Funkcionális kategóriák	Ingatlanérték (Ft)		
	Budapest és környéke	Vidék	Külföld
Telek			
Lakóingatlan			
Irodaingatlan			
Kereskedelmi ingatlan			
Logisztikai ingatlan			
Ipari ingatlan			
Vegyes hasznosítású ingatlan			
Fejlesztés alatt álló ingatlan			
Egyéb ingatlan			
Összesen:			
A „Budapest és környéke” kategóriába Budapest és a vele közvetlenül határos települések,
„Vidék” kategóriába pedig a „Budapest és környéke” kategóriába nem sorolható, de belföldön
található települések sorolandók.
Amennyiben egy funkcionális kategóriába a portfólióból legalább két ingatlan (társasházak e
tekintetben egy ingatlannak minősíthetők) tartozik, a funkcionális kategória adat kötelezően
publikálandó. Egy ingatlan esetén az ingatlan az egyéb ingatlan kategóriába is besorolható, ebben
az esetben funkcionális kategóriaadatként ez a megjelölés is feltüntethető. Adott funkcionális
kategóriába tartozik egy ingatlan, amennyiben az adott funkció szerinti hasznosítás az ingatlan
értékének vagy nettó bérterületének legalább 60 százalékát adja. Vegyes hasznosítású az ingatlan,
amennyiben egyik funkció sem domináns a hasznosíthatóság szempontjából.
3.	Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat és mutatószámokat, funkcionális
kategóriánkénti bontásban, illetve összesített adatként kell megadni:
a)	az adott időszakra vonatkozó nettó (áfa nélküli, bérbeadó által viselt költségekkel csökkentett)
bérletidíj -bevétel, továbbá ezen díjbevétel devizális megoszlása,
b)	bérbeadottság (fordulónapi hatályos bérleti szerződésállomány szerinti nettó bérbe adott terület
osztva a teljes nettó bérbe adható területtel),
c)	ingatlanjövedelmezőség (a fordulónapi hatályos szerződésállományban rögzített nettó évesített
bérleti díj osztva az ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értékével),
d)	fajlagos bérletidíj -bevétel (nettó éves bérleti díj bevétel osztva az ingatlanok nettó bérbeadható
területével),
e)	fajlagos ingatlanértékek (ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értéke osztva
az ingatlanállomány teljes bruttó területével),
155
f)	ingatlanok adott időszaki piaci értékének százalékos változása (az ingatlanok adott időszak
zárónapi és kezdőnapi piaci értékének különbsége csökkentve az időszaki értéknövelő
beruházásokkal, osztva az ingatlanok időszak eleji nettó eszközérték szerinti piaci értékével).
4.	Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat, a teljes ingatlanportfólióra vonatkozóan,
összesített adatként kell megadni:
a)	időszak elején és végén az ingatlanportfólió aránya a nettó eszközértéken belül,
b)	bérleti szerződések átlagos futamideje (aktuális bérleti díjjal súlyozott futamidő, határozatlan
idejű szerződések esetén futamidőként a felmondási periódus hosszát alkalmazva),
c)	bérlők, vevők száma,
d)	bérleti szerződések biztosítéki szintje (biztosítékok értéke osztva a havi nettó bérleti díj és
üzemeltetési költség összegével),
e)	tőkeáttétel (fordulónapi teljes hitelállomány értéke osztva a fordulónapi nettó eszközértékkel).
5.	Az éves jelentésben a bevételeken, díjakon, költségeken belül kell megadni:
a)	ingatlanértékesítések nyeresége (ingatlanértékesítések nyeresége a nyilvántartási értékhez
képest),
b)	fedezeti ügyletek nyeresége vagy vesztesége,
c)	kártérítés, bánatpénz címén befolyó bevételek, illetve ilyen címen kifizetett összegek,
d)	a befektetési jegyek forgalmazása kapcsán a befektetők által az alapnak fizetett díjak,
e)	ingatlanüzemeltetési költségek,
f)	ingatlan-közmű költségek,
g)	ingatlan-karbantartási költségek,
h)	ingatlanbiztosítási költségek,
i)	ingatlanadók,
j) ingatlan-értékbecslési költségek,
k) ingatlanügynöki jutalékok,
l) jogi költségek,
m) bankköltség,
n) kamatköltség.
156
8. melléklet a 2014. évi . törvényhez
A panaszkezelés menete
1.	A befektetési alapkezelő a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek és befektetők számára
nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden
munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon és legalább
a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más
elérhetőséget biztosítva - folyamatosan fogadja.
2.	A befektetési alapkezelő a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű
várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
3.	Telefonon történő panaszkezelés esetén a befektetési alapkezelő és a panaszos közötti telefonos
kommunikációt a befektetési alapkezelő hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt a szabályzata
szerinti ideig, legalább azonban 1 évig megőrzi. Erről a panaszost a telefonos ügyintézés kezdetekor
tájékoztatni kell. A panaszos kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá
térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
4.	A befektetési alapkezelő a szóbeli panaszt - az alábbi eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és
szükség szerint orvosolja. Ha a panaszos a panasz kezelésével nem ért egyet, a befektetési
alapkezelő a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy
másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon
közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak - az álláspontjával együtt - megküldi, egyebekben az
írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
5.	Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a befektetési alapkezelő a panaszról
jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz
esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak megküldi,
egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
6.	A befektetési alapkezelő az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a
panasz közlését követő 30 napon belül megküldi a panaszosnak.
7.	A panasz elutasítása esetén a befektetési alapkezelő válaszában tájékoztatja a panaszost arról,
hogy panaszával - annak jellege szerint, illetve attól függően, hogy a panaszos befektetőként vagy
ügyfélként tett panaszt - a Felügyelet vagy a pénzügyi békéltető testület eljárását kezdeményezheti,
továbbá az előbbiektől függően meg kell adni a Felügyelet és a pénzügyi békéltető testület
levelezési címét.
8.	A befektetési alapkezelő a panaszt és az arra adott választ a szabályzatában meghatározott
ideig, legalább azonban 3 évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
9.	A befektetési alapkezelő a panaszokról, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló
intézkedésekről nyilvántartást vezet.
10.	A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a)	a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b)	a panasz benyújtásának időpontját,
c)	a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak
indokát,
d)	a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy
megnevezését, továbbá
e)	a panasz megválaszolásának időpontját.
11.	A befektetési alapkezelő a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek és befektetők számára
nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.
157
9. melléklet a 2014. évi
törvényhez
A letétkezelő és az ÁÉKBV-alapkezelő közötti szabványmegállapodás részletei
I.	A megállapodás felei által nyújtott szolgáltatásokra és az általuk követendő eljárásokra
vonatkozóan a megállapodásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a)	a letétkezelőre bízott valamennyi ÁEKBV-eszköztípus tekintetében elfogadandó eljárások
leírása, ideértve a letéti őrzéssel kapcsolatos eljárásokat is;
b)	a követendő eljárások leírása arra az esetre, ha az ÁEKBV-alapkezelő az ÁEKBV
alapszabályának vagy tájékoztatójának a módosítását tervezi, meghatározva azokat a helyzeteket,
amelyekben a letétkezelőt tájékoztatni kell, vagy amikor a módosítás véghezviteléhez a
letétkezelővel kötött előzetes megállapodás szükséges;
c)	azon eszközök és eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő az ÁEKBV-alapkezelő részére
továbbítja azokat a vonatkozó információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ÁEKBV-
alapkezelő teljesíthesse a kötelezettségeit, ideértve a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó bármely jog
gyakorlásával összefüggő eszközök és eljárások leírásait, valamint az annak érdekében alkalmazott
eszközöket és eljárásokat, hogy az ÁEKBV-alapkezelő és az ÁEKBV képes legyen a kellő időben
és pontossággal hozzáférni az ÁEKBV számláival kapcsolatos információkhoz;
d)	azon eszközök és eljárások leírása, amelyekkel a letétkezelő hozzáférhet minden olyan
vonatkozó információhoz, amely a feladatai teljesítéséhez szükséges;
e)	azon eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő képes felvilágosítást kérni az ÁEKBV-
alapkezelő magatartásáról, és képes értékelni az átadott információ minőségét, ideértve a helyszíni
látogatást is;
f)	azon eljárások leírása, amelyekkel az ÁEKBV-alapkezelő felülvizsgálhatja a letétkezelő
teljesítményét a letétkezelő szerződéses kötelezettségei tekintetében.
II.	Az információcserére, a titoktartási kötelezettségre és a pénzmosás elkerüléséhez
kapcsolódóan a megállapodásnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a)	azon információk felsorolása, amelyet az ÁEKBV befektetési jegyeinek jegyzésével,
visszaváltásával, forgalomba hozatalával, érvénytelenítésével vagy visszavásárlásával kapcsolatban
ki kell cserélni az ÁEKBV, az ÁEKBV-alapkezelője és a letétkezelő között;
b)	a megállapodás feleire vonatkozó titoktartási kötelezettségek, amelyeket úgy kell
meghatározni, ahogy azok ne akadályozzák sem a Felügyeletet, sem az ÁEKBV-alapkezelő
székhely szerinti tagállama felügyeleti hatóságait abban, hogy hozzáférjenek a releváns
dokumentumokhoz és információkhoz;
c)	a megállapodás feleinek feladataira és felelősségére vonatkozó információk a pénzmosás
megelőzésével és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek
terén.
III.	Amennyiben a letétkezelő vagy az ÁEKBV-alapkezelő harmadik felet bíz meg feladatai
ellátásával, a megállapodás felei legalább a következő elemeket is kötelesek a megállapodásba
foglalni:
a)	kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a megállapodás felei rendszeresen megadják a
letétkezelő vagy az ÁEKBV-alapkezelő által a feladatai ellátásával megbízott bármely harmadik
félre vonatkozó adatokat;
b)	kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a felek bármelyikének kérésére a másik fél
tájékoztatást ad a harmadik fél kiválasztására szolgáló szempontokról és a kiválasztott harmadik fél
által végzett tevékenység ellenőrzése érdekében tett lépésekről;
c)	arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a letétkezelőnek a 44. § (2) bekezdésében említett
felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy az eszközök egy részét vagy egészét egy harmadik
félnek letéti őrzés céljából átadta.
158
IV.	A megállapodás módosításához és megszűnéséhez kapcsolódóan a megállapodásnak legalább
a következő elemeket kell tartalmaznia:
a)	a megállapodás érvényességi ideje;
b)	a megállapodás módosítására és megszűnésére vonatkozó feltételek;
c)	a letétkezelő-váltás megkönnyítéséhez szükséges feltételek, továbbá az az eljárás, amelyet
letétkezelő váltás esetén a korábbi letétkezelőnek alkalmaznia kell a releváns információknak az új
letétkezelőhöz való eljuttatására.
V.	A megállapodásra vonatkozó további előírások:
a)	A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a megállapodásra alkalmazandó jog az ÁEKBV
székhely szerinti tagállamának joga.
b)	Amennyiben a megállapodás felei vállalják, hogy a közöttük történő információáramlás egy
része vagy egésze tekintetében elektronikus információtovábbítást alkalmaznak, a megállapodásnak
ki kell térnie arra, hogy az így továbbított információkat rögzítik.
c)	Amennyiben a megállapodás az ÁEKBV-alapkezelő által kezelt több ÁEKBV-re is kiterjed, a
megállapodásban fel kell sorolni a hatálya alá tartozó ÁEKBV-ket.
d)	Az I. pont c) és d) pontjában említett eszközök és eljárások részleteit a megállapodás felei
külön írásbeli megállapodásba is foglalhatják.
159
10. melléklet a 2014. évi . törvényhez
A) A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodás kötelező tartalmi elemei
1.	A gyűjtő- és cél- ÁEKBV közötti megállapodásnak az információkhoz való hozzáférés
tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a)	a cél- ÁEKBV tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és a kiemelt befektetői
információknak a gyűjtő-ÁEKBV részére történő átadás módját;
b)	a cél-ÁEKBV-t érintő, befektetés kezelési és kockázatkezelési tevékenységek kiszervezésére
vonatkozó információk közlésének módját;
c)	a cél-ÁEKBV működésére vonatkozó belső szabályzatok, jelentések gyűjtő-ÁEKBV részére
történő átadásának módját;
d)	a cél-ÁEKBV által elkövetett esetleges jogsértésekkel kapcsolatos információk gyűjtő-
ÁEKBV részére történő átadásának módját;
e)	a cél-ÁEKBV által kötött származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk gyűjtő-ÁEKBV
részére történő átadásának módját;
f)	tájékoztatást arról, hogy a cél-ÁEKBV értesíti a gyűjtő-ÁEKBV-t a harmadik felekkel kötött
minden más információmegosztási megállapodásról, valamint arról, hogy a cél-ÁEKBV hogyan és
mikor bocsátja a gyűjtő-ÁEKBV rendelkezésére ezeket az információmegosztási megállapodásokat.
2.	A gyűjtő- és cél- ÁEKBV közötti megállapodásnak a gyűjtő-ÁEKBV befektetése és
befektetésének visszaváltása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a)	tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁEKBV a cél-ÁEKBV mely kollekítv befektetési értékpapír
sorozataiba fektethet;
b)	a gyűjtő-ÁEKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁEKBV által adott
díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;
c)	a gyűjtő-ÁEKBV cél-ÁEKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak további
eseteire vonatkozó feltételeket.
3.	A gyűjtő- és cél- ÁEKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír
forgalmazás elszámolása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a)	a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési értékpapírok
árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének összehangolását;
b)	a megbízások gyűjtő-ÁEKBV általi továbbításának - egyúttal a kereskedési ügynökök vagy
más harmadik személyek feladatainak - összehangolását;
c)	az annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét ÁEKBV-t
jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;
d)	ha szükséges, a 118. § (2) bekezdésében előírt követelmények betartásához szükséges egyéb
megfelelő intézkedéseket;
e)	ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjai eltérő pénznemben
denomináltak, a kollektív befektetési értékpapírokra vonatkozó megbízások átváltásának alapját;
f)	a cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére, illetve
visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési feltételeket,
ideértve azokat a feltételeket is - amennyiben a felek erről megegyeztek -, amelyek alapján a cél-
ÁEKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás útján is teljesítheti a gyűjtő-
ÁEKBV felé, így különösen a 118. § (4) és (5) bekezdésében említett esetekben;
g)	a befektetők kérdéseinek és panaszainak megfelelő kezelését biztosító eljárásokat;
h)	ha a cél-ÁEKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az alapot
bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-ÁEKBV úgy
160
dönt, hogy a gyűjtő-ÁEKBV tekintetében csak korlátozottan vagy egyáltalán nem kíván élni a
jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az erre vonatkozó feltételeket.
4.	A gyűjtő- és cél-ÁEKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír-
forgalmazást érintő egyéb események tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a)	a két ÁEKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai
visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti felfüggesztésére és
újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;
b)	a cél-ÁEKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és megszüntetésére szolgáló
megállapodásokat.
5.	A gyűjtő- és cél- ÁEKBV közötti megállapodásnak a független könyvvizsgálói jelentésre
vonatkozóan a következőket kell tartalmaznia:
a)	ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések elkészítésének
összehangolását;
b)	ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó megállapodásokat,
hogy a gyűjtő-ÁEKBV be tudja szerezni a cél-ÁEKBV-től az időszakos jelentések időben történő
elkészítéséhez szükséges összes információt, továbbá olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-
ÁEKBV a 120. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁEKBV
határidejével megegyező fordulónapú ad hoc jelentést.
6.	A gyűjtő- és cél- ÁEKBV közötti megállapodásnak a két fél között fennálló egyéb
megállapodásokat és szerződéses viszonyokat érintő változások tekintetében a következőket kell
tartalmaznia:
a)	a cél-ÁEKBV kezelési szabályzatát vagy létesítő okiratát, tájékoztatóját és kiemelt befektetői
információit érintő tervezett és hatályos módosításokról adandó értesítés módját és idejét,
amennyiben ez eltér a befektetőknek szóló tájékoztatással kapcsolatban megállapított általános
szabályoktól;
b)	a cél-ÁEKBV tervezett vagy javasolt felszámolásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról adandó
értesítés módját és idejét;
c)	a két ÁEKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét, hogy az
alap már nem felel meg a gyűjtő-, illetve a cél-ÁEKBV-kre vonatkozó követelményeinek, vagy a
jövőben már nem fog megfelelni azoknak;
d)	a két ÁEKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét, hogy az
alap le kívánja cserélni alapkezelő társaságát, letétkezelőjét, könyvvizsgálóját vagy bármely olyan
harmadik felet, akit befektetéskezelési vagy kockázatkezelési funkció ellátásával bízott meg;
e)	a cél-ÁEKBV által tervezett egyéb módosításokról adandó értesítés módját és idejét.
7.	A gyűjtő- és cél- ÁEKBV közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében
rögzítenie kell, hogy:
a)	amennyiben mindkét ÁEKBV magyarországi székhelyű, úgy az alkalmazandó jog a magyar
jog és mindkét fél elismeri a magyar bíróság kizárólagos illetékességét;
b)	amennyiben valamely fél székhelye egy másik EGT-államban található, úgy az alkalmazandó
jog valamely érintett EGT-állam joga és mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak
kizárólagos illetékességét, amelynek jogát a megállapodásra alkalmazandó jogként rögzítették.
B) A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti kapcsolatot szabályozó belső szabályzat kötelező tartalmi
elemei
1.	A szabályzatnak pótlólagos előírásokat kell tartalmaznia, amennyiben a befektetési alapkezelő
üzletszabályzatának az összeférhetetlenségek mérséklésére szolgáló rendelkezések nem tudják
megfelelő módon kezelni a gyűjtő- és cél-ÁEKBV-k, illetve a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV
egyéb befektetői között felmerülő esetleges összeférhetetlenségeket.
161
2.	A szabályzatnak a gyűjtő-ÁEKBV befektetése és befektetésének visszaváltása tekintetében a
következőket kell tartalmaznia:
a)	tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁEKBV a cél-ÁEKBV mely kollektív befektetési értékpapír
sorozataiba fektethet;
b)	a gyűjtő-ÁEKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁEKBV által adott
díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;
c)	a gyűjtő-ÁEKBV cél-ÁEKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak további
eseteire vonatkozó feltételeket.
3.	A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazás elszámolása tekintetében a
következőket kell tartalmaznia:
a)	a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési értékpapírok
árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének összehangolását;
b)	a megbízások gyűjtő-ÁEKBV általi továbbításának - egyúttal a kereskedési ügynökök vagy
más harmadik személyek feladatainak - összehangolását;
c)	annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét ÁEKBV-t
jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;
d)	a 118. § (2) bekezdésében előírt követelmények betartásához szükséges egyéb megfelelő
intézkedéseket;
e)	ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV befektetési jegyei eltérő pénznemben denomináltak, a
befektetési jegyekre vonatkozó megbízások átváltásának alapját;
f)	a cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére, illetve
visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési feltételeket,
ideértve azokat a feltételeket is - amennyiben a felek erről megegyeztek -, amelyek alapján a cél-
ÁEKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás útján is teljesítheti a gyűjtő-
ÁEKBV felé, így különösen a 118. § (4) és (5) bekezdésében említett esetekben;
g)	ha a cél-ÁEKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az alapot
bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-ÁEKBV úgy
dönt, hogy a gyűjtő-ÁEKBV tekintetében csak korlátozottan vagy egyáltalán nem kíván élni a
jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az erre vonatkozó feltételeket.
4.	A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazást érintő egyéb események
tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a)	a két ÁEKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai
visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti felfüggesztésére és
újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;
b)	a cél-ÁEKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és megszüntetésére szolgáló
megállapodásokat.
5.	A szabályzatnak a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan a következőket kell
tartalmaznia:
a)	ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések elkészítésének
összehangolását;
b)	ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó megállapodásokat,
hogy a gyűjtő-ÁEKBV be tudja szerezni a cél-ÁEKBV-től az időszakos jelentések időben történő
elkészítéséhez szükséges összes információt, továbbá olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-
ÁEKBV a 120. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁEKBV
határidejével megegyező fordulónapú ad hoc jelentést.
162
11. melléklet a 2014. évi . törvényhez
A letétkezelők közötti információ-megosztási megállapodás kötelező tartalmi elemei
1.	A cél-ÁEKBV letétkezelője és a gyűjtő-ÁEKBV letétkezelője közötti információmegosztási
megállapodásnak tartalmaznia kell a következőket:
a)	a két letétkezelő között rendszeresen megosztandó dokumentumok és információkategóriák
meghatározását, valamint hogy ezeket a dokumentumokat és információkat a letétkezelők
továbbítják egymás számára vagy kérésre bocsátják egymás rendelkezésre;
b)	azt a módot és időzítést, beleértve az alkalmazandó határidőket, amellyel a cél-ÁEKBV
letétkezelője továbbítja az információt a gyűjtő-ÁEKBV letétkezelőjének;
c)	a két letétkezelő közreműködésének összehangolását a működést illető kérdésekben, beleértve:
ca)	az egyes ÁEKBV-k nettó eszközértékével kapcsolatos számítási eljárást, ideértve azokat az
intézkedéseket, amelyek révén a 118. § (2) bekezdésével összhangban elkerülhető az arbitrázsra
lehetőséget adó piaci időzítés;
cb)	a gyűjtő-ÁEKBV által a cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására,
jegyzésére, vagy azok visszavásárlásának vagy visszaváltásának kérésére adott utasítások
feldolgozását, és az ilyen ügyletek lebonyolítását, beleértve a természetbeni eszközátruházásra
vonatkozó intézkedéseket;
d)	az üzleti év végén alkalmazandó eljárások összehangolását;
e)	azt, hogy a gyűjtő-ÁEKBV letétkezelője a cél-ÁEKBV által - jogszabályok, a szabályzat vagy
a létesítő okirat tekintetében - elkövetett jogsértések mely részleteit közli a gyűjtő-ÁEKBV
letétkezelőjével, továbbá ennek módját és idejét;
f)	az egyik letétkezelőtől a másik felé irányuló eseti segítségkérések kezelésének eljárását;
g)	olyan esetleg bekövetkező események meghatározását, amelyekről a letétkezelőknek eseti
alapon értesíteniük kell egymást, valamint ennek módját és idejét.
2.	A letétkezelők közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell,
hogy:
a)	amennyiben a két ÁEKBV-nek eltérő alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁEKBV
között a 118. § (1) bekezdés szerinti megállapodás áll fenn, úgy az alkalmazandó jog az ebben a
megállapodásban rögzített jog és mindkét fél elismeri a hivatkozott megállapodásban kikötött
bíróság kizárólagos illetékességét;
b)	amennyiben a két ÁEKBV-nek azonos alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁEKBV
egymás közti viszonyát a 118. § (1) bekezdés szerinti belső szabályzat rendezi, úgy az
alkalmazandó jog vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a gyűjtő-ÁEKBV letelepedett,
vagy ha eltér, annak az EGT-államnak a joga, amelyben a cél-ÁEKBV letelepedett, és hogy
mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek joga a
köztük lévő információmegosztási megállapodásra alkalmazandó.
163
12. melléklet a 2014. évi . törvényhez
A könyvvizsgálók közötti információ-megosztási megállapodás kötelező tartalmi elemei
1.	A cél-ÁEKBV könyvvizsgálója és a gyűjtő-ÁEKBV könyvvizsgálója közötti információ-
megosztási megállapodásnak tartalmaznia kell a következőket:
a)	a két könyvvizsgáló között rendszeresen megosztandó dokumentumok és információkategóriák
meghatározását;
b)	azt, hogy az a) pontban említett dokumentumokat és információkat a könyvvizsgálók
továbbítják egymás számára vagy kérésre bocsátják rendelkezésre;
c)	azt a módot és időzítést, beleértve az alkalmazandó határidőket, amellyel a cél-ÁEKBV
könyvvizsgálója továbbítja az információt a gyűjtő-ÁEKBV könyvvizsgálójának;
d)	az adott ÁEKBV-k vonatkozásában az egyes könyvvizsgálóknak az üzleti év végi eljárásokban
való részvételének összehangolását;
e)	azoknak a kérdéseknek a meghatározását, amelyeket a 120. § (2) bekezdése alapján a cél-
ÁEKBV könyvvizsgálójának független könyvvizsgálói jelentésében közzétett szabálytalanságként
kell kezelni;
f)	az egyik könyvvizsgálótól a másik felé irányuló eseti segítségkérések kezelésének módját és
időzítését, beleértve a cél-ÁEKBV könyvvizsgálójának független könyvvizsgálói jelentésében
közzétett szabálytalanságokra vonatkozó további információkéréseket.
2.	A megállapodásnak rendelkeznie kell a 120. § (2) bekezdés szerinti független könyvvizsgálói
jelentések elkészítéséről, valamint cél-ÁEKBV-re vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésnek
és tervezeteinek a gyűjtő-ÁEKBV könyvvizsgálója számára történő rendelkezésre bocsátásának
módjáról és idejéről.
3.	Ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV üzleti évének fordulónapja eltér, a megállapodás
tartalmazza, hogy a cél-ÁEKBV könyvvizsgálójának milyen módon és mikor kell elkészítenie és a
gyűjtő-ÁEKBV könyvvizsgálójának rendelkezésére bocsátania a 120. § (2) bekezdésében előírt ad
hoc jelentést és tervezeteit.
4.	A könyvvizsgálók közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell,
hogy:
a)	amennyiben a két ÁEKBV-nek eltérő alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁEKBV
között a 118. § (1) bekezdés szerinti megállapodás áll fenn, úgy az alkalmazandó jog az ebben a
megállapodásban rögzített jog és mindkét fél elismeri a hivatkozott megállapodásban kikötött
bíróság kizárólagos illetékességét;
b)	amennyiben a két ÁEKBV-nek azonos alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁEKBV
egymás közti viszonyát a 118. § (1) bekezdés szerinti belső szabályzat rendezi, úgy az
alkalmazandó jog vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a gyűjtő-ÁEKBV letelepedett,
vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a cél-ÁEKBV letelepedett, és hogy mindkét fél
elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek joga a köztük lévő
információmegosztási megállapodásra alkalmazandó.
164
13. melléklet a 2014. évi
törvényhez
Javadalmazási politika
1.	A teljes javadalmazási politika - beleértve a fizetésekre és a nem kötelező nyugdíj juttatásokra
vonatkozóakat - meghatározásakor és alkalmazásakor, amennyiben abban az alkalmazottak azon
kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért
felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a
kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek
szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az ABAK-ok kockázati profiljára vagy a
kezelésükben lévő ABA-k kockázati profiljára, az ABAK-oknak a méretüknek, belső
szervezetüknek és tevékenységük jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és
mértékben be kell tartaniuk az alábbi elveket:
a)	a javadalmazási politika összhangban áll az eredményes és hatékony kockázatkezeléssel és
előmozdítja azt, továbbá nem ösztönzi a kezelésükben lévő ABA-k kockázati profiljával, kezelési
szabályzatával nem összeegyeztethető kockázatvállalást;
b)	a javadalmazási politika összhangban áll az ABAK és a kezelésében lévő ABA-k vagy az ilyen
ABA-k befektetőinek üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és érdekeivel, valamint az
összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz;
c)	az ABAK felügyelőbizottsága elfogadja és rendszeres időközönként felülvizsgálja a
javadalmazási politika általános elveit és felelős annak végrehajtásáért;
d)	a javadalmazási politika végrehajtását legalább évente központi és független belső
felülvizsgálatnak vetik alá annak ellenőrzése céljából, hogy megfelel-e a felügyelőbizottság által
elfogadott javadalmazási politikáknak és eljárásoknak;
e)	az ellenőrzési feladatokat ellátó alkalmazottak a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések
elérésével összhangban álló javadalmazást kapnak, függetlenül az általuk ellenőrzött tevékenységi
területek teljesítményétől;
f)	a kockázatkezeléssel és megfelelőség-ellenőrzéssel foglalkozó vezető tisztviselők javadalmazását
közvetlenül a javadalmazási bizottság felügyeli;
g)	amennyiben a javadalmazást a teljesítményhez kötik, a javadalmazás teljes összege az egyén és
az érintett szervezeti egység vagy ABA teljesítményének együttes értékelésén, valamint az ABAK
általános eredményein alapul, az egyéni teljesítmény értékelése során pedig pénzügyi és nem
pénzügyi kritériumokat is figyelembe vesznek;
h)	a teljesítményértékelésre az ABAK kezelésében lévő ABA-k életciklusának megfelelő többéves
kereten belül kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési folyamat alapja a hosszabb
távú teljesítmény legyen, és hogy a javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek tényleges
kifizetése egy olyan időszakra legyen elosztva, amelynél figyelembe veszik az ABAK kezelésében
lévő ABA-k visszaváltással kapcsolatos politikáját és befektetési kockázatait;
i)	a garantált változó javadalmazás kivételes jellegű, csak új alkalmazottak felvételével
összefüggésben kerül rá sor, és az első évre korlátozódik;
j) a teljes javadalmazás rögzített és változó összetevői megfelelő egyensúlyban vannak; a rögzített
összetevő a teljes javadalmazás kellően nagy hányadát teszi ki, hogy a javadalmazás változó
összetevőjével kapcsolatban teljes mértékben rugalmas politika érvényesülhessen, többek között
lehetőség legyen arra, hogy változó összetevőt egyáltalán ne fizessenek;
k) a szerződés idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az adott időszakban elért
teljesítményt tükrözik, és nem jutalmazzák a teljesítmény elmaradását;
165
l) a változó javadalmazási összetevők vagy a változó javadalmazási összetevők összességének
kiszámításához használt teljesítménymérés magában foglal egy átfogó kiigazítási mechanizmust
minden releváns jelenlegi és jövőbeni veszélytípus figyelembevételére;
m) az ABA kezelési szabályzatától függően, bármely változó javadalmazási összetevő jelentős
része, azaz legalább 50 %-a az érintett ABA kollektív befektetési értékpapírjaiból vagy
egyenértékű, készpénztől eltérő eszközből áll, kivéve, ha az ABA kezelése az ABAK által kezelt
teljes portfóliónak csak kevesebb mint 50 %-át teszi ki, amely esetben az 50 %-os minimum nem
érvényes.
Ezekre az eszközökre megfelelő visszatartási politika vonatkozik, amelynek célja, hogy az
ösztönzőket összehangolja az ABAK, az általa kezelt ABA-k és az ilyen ABA-k befektetőinek
érdekeivel. Az EGT-államok, illetve felügyeleti hatóságaik szükség szerint korlátozásokat
rendelhetnek el ezen eszközök bizonyos típusaira és konstrukcióira, vagy adott esetben betilthatnak
egyes eszközöket. Ez a pont a változó javadalmazási összetevőnek mind az n) ponttal összhangban
halasztott részére, mind a nem halasztott részére alkalmazandó;
n) egy jelentős részt - amely a változó javadalmazási összetevő legalább 40 %-a - halasztva, az
adott ABA életciklusához és visszaváltással kapcsolatos politikájához igazított időtartamra elosztva
fizetnek ki, és azt megfelelően összehangolják az adott ABA kockázatainak jellegével.
Ennek az időszaknak legalább 3-5 évig kell tartania, kivéve, ha az érintett ABA életciklusa
rövidebb; a halasztási szabályok szerinti javadalmazási jogosultság legfeljebb időarányosan illeti
meg az alkalmazottat; különösen magas összeg változó javadalmazási összetevőjének esetében az
összeg legalább 60 %-át halasztva kell kifizetni;
o) a változó javadalmazás a halasztott kifizetésű résszel együtt csak akkor kerül kifizetésre vagy
akkor illeti meg az alkalmazottat, ha az az ABAK egészének pénzügyi helyzetét figyelembe véve
fenntartható, valamint az adott szervezeti egység, az ABA és az egyén teljesítménye alapján
megfelelően indokolt.
A változó javadalmazás teljes összegét általában jelentős mértékben csökkentik, amennyiben az
érintett ABAK vagy ABA pénzügyi teljesítménye a vártnál gyengébb vagy negatív, figyelembe
véve az aktuális juttatásokat és a korábban szerzett összegek kifizetésének csökkentését, például
malus vagy visszatérítések formájában;
p) a nyugdíjpolitika összhangban van az ABAK és az általa kezelt ABA-k üzleti stratégiájával,
célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel.
Ha az alkalmazott nyugdíjba vonulás előtt távozik az ABAK-tól, az ABAK-nak öt évig meg kell
tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat az m) pontban meghatározott eszközök formájában.
Amennyiben egy alkalmazott eléri a nyugdíjkorhatárt, a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat ki kell
fizetni a számára az m) pontban meghatározott eszközök formájában, figyelembe véve az ötéves
visszatartási időszakot;
q) az alkalmazottaknak vállalniuk kell, hogy a javadalmazásukra vonatkozó megállapodásban
foglalt felelősségteljes kockázatvállalás hatásának gyengítésére nem alkalmaznak egyéni fedezeti
stratégiákat, illetve a javadalmazásra és a felelősségre vonatkozó biztosítást;
r) a változó javadalmazást nem olyan csatornákon keresztül, illetve nem oly módon fizetik ki, hogy
megkönnyítsék ezen törvény követelményeinek kikerülését.
2.	Az (1) bekezdésben meghatározott elveket alkalmazni kell az ABAK-ok által kifizetett bármilyen
javadalmazásra, az ABA által közvetlenül kifizetett bármilyen összegre, ideértve a
nyereségrészesedést, és az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak bármilyen formában történő
átadását, amennyiben abban az alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a
felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes
javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal
azonos javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást
gyakorol a kockázati profiljukra vagy a kezelésükben lévő ABA kockázati profiljára.
166
3.	A méretük vagy a kezelésükben lévő ABA-k mérete, a belső szervezeti felépítésük, valamint
tevékenységeik jellege, köre és összetettsége szempontjából jelentős ABAK-oknak javadalmazási
bizottságot kell létrehozniuk. A javadalmazási bizottságot úgy kell kialakítani, hogy hozzáértő és
független módon ítélhesse meg a javadalmazási politikákat és gyakorlatokat, valamint a kockázat
kezelésére létrehozott ösztönzőket.
A javadalmazási bizottság felel a javadalmazásra vonatkozó - többek között az érintett ABAK-kal
vagy ABA-val kapcsolatos kockázatra és kockázatkezelésre hatással lévő - döntések
előkészítéséért, amelyeket a felügyeleti feladatokat ellátó irányító testületnek kell meghoznia. A
javadalmazási bizottság elnöke az irányító testület egyik olyan tagja, aki az érintett ABAK-ban nem
lát el vezetői feladatot. A javadalmazási bizottság tagjai az irányító testület olyan tagjai közül
kerülnek ki, akik az érintett ABAK-ban nem látnak el vezetői feladatokat.
167
14. melléklet a 2014. évi
törvényhez
Tájékoztatási kötelezettség elemei a nem uniós ABA vagy más EGT-államban engedélyezett uniós
ABA kollektív befektetési értékpapírjainak hazai székhelyű ABAK általi Magyarországon
tervezett forgalmazása esetén
a)	Az értesítés, amely az ABAK által forgalmazni kívánt ABA-kat meghatározó üzleti tervet
és az ABA-k letelepedési helyére vonatkozó információt tartalmaz;
b)	az ABA kezelési szabályzata;
c)	az ABA letétkezelőjének megnevezése;
d)	az ABA bemutatása vagy azzal kapcsolatban a befektetők rendelkezésére álló
információk;
e)	a cél-ABA letelepedésére vonatkozó információ, ha az ABA gyűjtő-ABA;
f)	a kezelési szabályzatban említett bármely további információ minden egyes ABA
tekintetében, amelyet az ABAK forgalmazni szándékozik;
g)	adott esetben az azon intézkedésekkel kapcsolatos információk, amelyekkel az ABA
befektetései a lakossági befektetők számára történő forgalmazását akadályozzák meg, beleértve azt
az esetet, amikor az ABAK független szereplők bevonásával nyújtja az ABA-val kapcsolatos
befektetési szolgáltatásait.
168
15. melléklet a 2014. évi
törvényhez
Tájékoztatási kötelezettség elemei az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak hazai székhelyű
ABAK általi más EGT-államban tervezett forgalmazása esetén
a)	Az értesítés, amely az ABAK által forgalmazni kívánt ABA-kat meghatározó üzleti tervet
és az ABA-k letelepedési helyére vonatkozó információt tartalmaz;
b)	az ABA kezelési szabályzata;
c)	az ABA letétkezelőjének megnevezése;
d)	az ABA bemutatása vagy azzal kapcsolatban a befektetők rendelkezésére álló
információk;
e)	a cél-ABA letelepedésére vonatkozó információ, ha az ABA gyűjtő-ABA;
f)	a kezelési szabályzatban említett bármely további információ minden egyes ABA
tekintetében, amelyet az ABAK forgalmazni szándékozik;
g)	azon EGT-államok megnevezése, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait
szakmai befektetők részére forgalmazni kívánja;
h)	az ABA-k forgalmazására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos információk, valamint
adott esetben az azon intézkedésekkel kapcsolatos információk, amelyekkel az ABA kollektív
befektetési értékpapírjainak a lakossági befektetők számára történő forgalmazását akadályozzák
meg, beleértve azt az esetet, amikor az ABAK független szereplők bevonásával nyújtja az ABA-val
kapcsolatos befektetési szolgáltatásait.
169
Általános indokolás
Az ABAK-irányelv hazai jogrendszerbe való átültetése és az ABAK-rendeletnek való megfelelés a
hazai befektetési alapkezelési szektor szabályozási kereteinek újragondolását igényelte. Ennek
eredményeként vált szükségessé a jelenleg hatályos, a befektetési alapkezelőkről és a kollektív
befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény hatályon kívül helyezése, és egy új törvény
megalkotása.
Az új törvény átfogóbb befektetési alapkezelői fogalma okán - a kockázati tőkealap kezelők is e
kategória alá tartoznak a jövőben - szükségessé vált a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
módosítása is. Ez utóbbi törvényt a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő
felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU rendelet és a hazai jogszabályok közötti
harmonizáció megteremtése miatt is módosítani kell. Ezen elsősorban technikai jellegű módosítások
fő célja a derivatív piacok átláthatóságának növelése.
Tekintettel arra, hogy 2013. október 1-jétől az MNB látja el a befektetési alapok és alapkezelők
felügyeletét, ezért az uniós jogszabályok felügyeleti hatóságra vonatkozó rendelkezéseinek
implementálása kapcsán szükségessé válik a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX.
törvény (a továbbiakban: MNBtv.) módosítása is. Ezen felül az MNB pénzügyi felügyeleti
feladataival és a felügyeleti integrációval kapcsolatos gyakorlati tapasztalatai következtében
felmerült módosítási igények MNBtv.-en történő átvezetését is tartalmazza a Javaslat.
A Javaslat a rugalmasabb döntéshozatal érdekében rendezi a Pénzügyi Stabilitási Tanács (a
továbbiakban: PST) döntései kiadmányozásának a kérdését, és lehetőséget biztosít arra, hogy egyes
hatósági döntések meghozatalának és a döntést megtestesítő okiratnak az aláírása delegálható
legyen a PST eljárás során az MNB egyes vezetőire.
A Javaslat lehetővé teszi a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságok, valamint felügyeleti
díjak adók módjára történő behajthatóságát az MNB számára, amely a hatékonyabb
jogérvényesítést biztosítja ezen szankciók során.
A Javaslat tartalmazza továbbá a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó
készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítását a rendeleti felhatalmazás
tekintetében.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az 1. § rendelkezik a törvény hatályáról.
A 2. §-hoz
A 2. § egyrészt kifejti a negatív hatályt, egyértelműsítve és kiegészítve az 1. §-t. Kiemelendő, hogy
az alternatív befektetési alapkezelőre (ABAK) bizonyos cikkek kivételével nem kell alkalmazni a
törvény ABAK-okra előírt rendelkezéseit, ha az általuk kezelt alternatív befektetési alapokban
kezelt eszközök értéke el nem éri az ABAK-irányelv alapján megállapított küszöbértékeket (100
millió vagy 500 millió euró). Ettől függetlenül, az ABAK saját döntése alapján alávetheti magát a
törvény ABAK-ra vonatkozó rendelkezéseinek. A szakasz rendelkezik továbbá arról is, hogy a
170
törvényt az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendeletnek, valamint az európai
szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendeletének figyelembe vételével kell
alkalmazni, ha a ABAK e rendeletek értelmében EuVECA ill. ESZVA megnevezést használó
alapokat kezel és forgalmaz.
A 3. §-hoz
A rendelkezés a törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítésének helyére utal.
A 4. §-hoz
A Javaslat a törvény értelmező rendelkezéseit tartalmazza. A törvény által szabályozott
legalapvetőbb kategóriák értelmezése a következő:
1.	alternatív befektetési alap (ABA): minden olyan kollektív befektetési forma, amely nem
minősül ÁEKBV-nak. A kategória magában foglalja a kockázati tőkealapokat és az újonnan
bevezetésre kerülő magántőke alapokat is.
2.	alternatív befektetési alapkezelő (ABAK): olyan befektetési alapkezelő, amely rendszeres
gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezel. A kategória magában foglalja a kockázati
tőkealap-kezelőket és az újonnan bevezetésre kerülő magántőke alapok kezelőit is.
3.	ÁÉKBV: Egyik típusa (a) olyan hazai, nyilvános nyíltvégű befektetési alap, amely megfelel az
ÁEKBV-k befektetési és hitelfelvételi szabályaira vonatkozó kormányrendeletben foglalt
előírásoknak; a másik típusa (b) olyan nyíltvégű kollektív befektetési forma, amely az ÁEKBV
irányelvnek más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre.
4.	ÁÉKBV-alapkezelő: olyan befektetési alapkezelő, amely rendszeres gazdasági tevékenységként
egy vagy több ÁEKBV-t kezel.
9.	befektetési alap: a fogalom magában foglalja valamennyi hazai ÁEKBV és ABA e törvényben
meghatározott feltételek szerint, befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával
létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező kollektív befektetést, amelyet a
befektetési alapkezelő a befektetők érdekében kezel.
11.	befektetési alapkezelő: valamennyi, a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó
engedéllyel rendelkező ABAK és ÁEKBV-kezelő.
15.	befektetési jegy: az e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel, valamennyi hazai
ÁEKBV és ABA által sorozatban kibocsátott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap
kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható
értékpapír.
41.	kollektív befektetési értékpapír: bármilyen kollektív befektetési forma által kibocsátott
értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által kibocsátott, a kollektív befektetési formában
való részvételt tanúsító, értékpapírnak nem minősülő bemutatóra vagy névre szóló okirat.
42.	kollektív befektetési forma: magában foglal bármilyen olyan, akár nem uniós kollektív
befektetést, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési
politikának megfelelően befektesse a befektetők javára.
Az 5. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a kollektív portfóliókezelés a pénzügyi szektorban végzett kockázatos
tevékenység, e szakasz rögzíti, hogy a kollektív portfóliókezelés felügyeleti engedélyhez kötött. A
171
tevékenység végzésére a törvényben meghatározott kivételekkel kizárólag befektetési alapkezelő
kaphat engedélyt.
A 6. §-hoz
A szakasz az ÁEKBV-alapkezelő által végezhető tevékenységek tételes felsorolását tartalmazza,
ideértve az adminisztratív jellegű tevékenységeket is. A befektetéskezelés a Javaslat szerint a
befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések
meghozatalát és végrehajtását jelenti. Az adminisztratív feladatok többek között magukban
foglalják a könyvviteli és jogi feladatokat, az eszközök értékelését, árazását, a befektetők részére
nyújtandó tájékoztatást. Ugyan a tevékenységi felsorolásban nem jelenik meg, de az ÁEKBV-
alapkezelő értelemszerűen elláthat a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó olyan jellegű
feladatokat, mint pl. az értékesítést végző személyek oktatása és részükre írásos, illetve szóbeli
információ rendszeres szolgáltatása, továbbá az értékesítés támogatása. Ugyanígy nem szükséges a
tevékenységi felsorolásban megemlíteni egyes technikákat, amelyeket az alapkezelő alkalmazhat,
így pl. a Tpt. szerinti értékpapír-kölcsönzést.
A Javaslat kifejti, hogy az ÁEKBV-alapkezelő végezhet a befektetési vállalkozásról és árutőzsdei
szolgáltatókról szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott
tevékenységeket is, és azokban az esetekben a Bszt. vonatkozó rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell.
A 7. §-hoz
Az ABAK által végezhető tevékenységek szintén rögzítésre kerülnek. A Javaslat alapjául szolgáló
ABAK-irányelv szerint az ABAK-nak legalább befektetéskezelést (hasonlóan az ÁEKBV-hez),
valamint kockázatkezelést is végeznie kell. A Javaslat ebben a szakaszban is rögzíti az
adminisztrációs feladatokat, valamint a Bszt. értelemszerű alkalmazásának kötelezettségét. Ugyan a
tevékenységi felsorolásban nem jelenik meg, de az ÁEKBV-alapkezelőhöz hasonlóan az ABAK is
értelemszerűen elláthat a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó olyan jellegű feladatokat, mint
pl. az értékesítést végző személyek oktatása és részükre írásos, illetve szóbeli információ rendszeres
szolgáltatása, továbbá az értékesítés támogatása. Ugyanígy nem szükséges a tevékenységi
felsorolásban megemlíteni egyes technikákat, amelyeket az alapkezelő alkalmazhat, így pl. a Tpt.
szerinti értékpapír-kölcsönzést.
A 8-10. §-hoz
Ez a szakasz meghatározza az ÁEKBV-alapkezelőre vonatkozó engedélyezési feltételeket.
Felsorolja a Felügyeletnek benyújtandó kérelemhez csatolandó iratokat. Az alapkezelő köteles
többek között a létesítő okiratát, a működési szabályzatát, a tárgyi, szervezeti és - a büntetlen
előéletre vonatkozó előírásokon kívüli - személyi feltételeknek való megfelelés igazolására
vonatkozó iratokat is mellékelni. A Javaslat szerint, amennyiben az ÁEKBV-alapkezelő
származtatott ügyleteket is köt, a kockázatkezelési szabályzatát is köteles a Felügyelet részére
benyújtani. A tevékenység megkezdése kizárólag az engedély kézhezvételét követően kezdhető
meg.
A Javaslat azon esetek felsorolását tartalmazza, amelyek felmerülése esetén a Felügyelet köteles
más EGT-állam felügyeleti hatóságának véleményét kikérni, ha az ÁEKBV-alapkezelő befektetési
alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyt kér.
A rendelkezés megállapítja az engedélykérelem elutasításának eseteit ÁEKBV-alapkezelő esetén.
172
A 11-14. §-hoz
Az ABAK-ok engedélyezésének szabályrendszerét taglalják ezen szakaszok. A Javaslat szerint az
ABAK köteles megküldeni többek között a létesítő okiratát, a működési szabályzatát, a tárgyi,
szervezeti és - a büntetlen előéletre vonatkozó előírásokon kívüli - személyi feltételeknek való
megfelelés igazolására vonatkozó iratokat a Felügyelet részére. Mivel az ABAK az ÁEKBV-
alapkezelőtől eltérően köteles javadalmazási politikát is meghatározni, a Felügyelet részére ezt,
valamint ennek gyakorlatát is be kell mutatnia.
Az alapkezelő a kezelésbe bevont ABA-ra vonatkozóan tájékoztatja a Felügyeletet az ABAK
tőkeáttétel alkalmazásával kapcsolatos politikájáról. Az ABAK-irányelv alapján biztosított
lehetőség az ÁEKBV-alapkezelő számára, hogy ABAK-ként is engedélyeztetheti magát. Ha az
információk és a szükséges dokumentumok naprakészek, a Javaslat az ésszerűség jegyében
lehetőséget biztosít a duplikáció elkerülésére az engedélyezési eljárás során.
Amennyiben az ABAK által kezelt ABA eléri a 2. §-ban meghatározott küszöbértéket, a Javaslat
előírja, hogy haladéktalanul értesíti erről a tényről a Felügyeletet, és - amennyiben tovább kíván
működni - 30 napon belül az ABAK e törvény szerinti engedély iránti kérelmet nyújt be.
A Javaslat 14. §-ában az ABAK által Felügyelet felé benyújtott engedélykérelem elutasításának
esetei kerülnek tételesen felsorolásra.
A 15. §-hoz
A Javaslat felsorolja a már kiadott tevékenységi engedély visszavonásának eseteit, egyforma
feltételrendszert alkalmazva az ÁEKBV-alapkezelőre és az ABAK-ra. Ez alapján a Felügyelet
akkor vonja vissza többek között az engedélyt, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak
fenn, és azokat az alapkezelő 6 hónapon belül nem pótolta; a befektetési alapkezelő vagyona
(eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet; a befektetési
alapkezelő az engedélyezett tevékenységet 12 hónapon belül nem kezdi meg; vagy - a működés
megkezdését követően - 6 hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja; stb.
A 16. §-hoz
E rendelkezések a befektetési alapkezelő engedélyezéséhez szükséges tőke és szervezeti
követelményeket tartalmazzák. Az ÁEKBV-irányelvben és az ABAK-irányelvben meghatározottak
szerint kerültek megállapításra a követelmények, amelyek az induló tőkére és a szavatoló tőkére
egyaránt tartalmaznak előírásokat. A Javaslat célja, hogy a követelmények minden esetben
biztosítsák a befektetési alapkezelő működőképességének folytonosságát. A szakasz ABAK-ra
vonatkozóan további részletszabályokat tartalmaz, amelyek az esetleges szakmai felelősséggel
kapcsolatos kockázatok fedezését segítik elő.
A 17. §-hoz
Ez a szakasz meghatározza a befektetési alapkezelő működési formáját. Alapvetően
részvénytársasági formát tesz kötelezővé a Javaslat, de más EGT-államban működő ÁEKBV-
alapkezelő vagy ABAK fióktelep formájában is működhet. Ebben az esetben az Fkt. rendelkezéseit
az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A 18 - 20. §-hoz
A Javaslat az alapkezelőkre vonatkozó tárgyi és személyi feltételeket részletezi, egyforma
feltételrendszert alkalmazva az ÁEKBV-alapkezelőre és az ABAK-ra. A tárgyi feltételek szerint
olyan szervezeti és működési szabályokat kell kialakítani, amelyek biztosítják a törvényben
megfogalmazott működési szabályok megtartását. A Javaslat külön feltételeket állapít meg arra az
173
esetre, ha a befektetési alapkezelő kollektív befektetési értékpapírt forgalmaz. Ez elsősorban a
befektetők nyilvántartására szolgáló rendszerekre vonatkozó követelmények (naprakészség,
visszakereshetőség, értékpapírtitok megőrzése) Javaslatban történő rögzítését jelenti.
A személyi feltételek külön szakaszban kerülnek megjelenítésre. Megállapításra kerülnek a vezető
állású személy megválaszthatóságának kritériumai, és további részletszabályok vonatkoznak a
befektetési alapkezelő ügyvezetőjére, igazgatósága valamint a felügyelő bizottság elnökére. A
Javaslat teljes körűen szabályozza azt is, mely intézményeknél eltöltött munkavégzésre irányuló
jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.
A 20. § rögzíti, hogy az ÁEKBV-alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére
alkalmazni kell a Bszt. IX. Fejezetében foglalt előírásokat.
A 21. §-hoz
A Javaslat a befektetési alapkezelő jó üzleti hírneve megóvásának érdekében tartalmaz
rendelkezéseket. Meghatározza a befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező
részvényesére vonatkozó követelményeket. Előírja, hogy a jó üzleti hírnév bizonyítása a
kérelmezőnek, vagy annak a feladata, akinek érdekében áll a Felügyelet jóváhagyása.
A 22-28. §-hoz
A rendelkezések az ÁEKBV-alapkezelők működésének általános feltételeit tartalmazzák. Először
meghatározzák a működés alapelveit, majd a tevékenység végzésének kereteit. Felsorolják, hogy
milyen típusú rendszerek rendelkezésre állása szükséges a tevékenység végzéséhez és hogy ezen
rendszereknek mely célok megvalósítását kell szolgálniuk. A Javaslat kitér az ÁEKBV-alapkezelő
által kialakítandó belső szervezeti megoldások kialakításának elveire és azok elsődleges céljaira is.
A befektetők érdekeinek kiemelt védelmét biztosítja, hogy a rendelkezések külön kitérnek a
panaszok kezelésének módjára, a panaszkezelési eljárás kialakításának kötelezettségére.
A szabályozás lefekteti az ÁEKBV-alapkezelő által a kollektív befektetési forma részére
felszámított díj kiszabásának kereteit is.
Ezután a rendelkezések kifejtik az ÁEKBV-alapkezelő esetén alkalmazandó összeférhetetlenségi
szabályokat, valamint meghatározzák a személyes ügyletek definícióját és a személyes ügyletek
kezelésének módját. Ezen rendelkezések az ÁEKBV-alapkezelő ügyleteinek tisztaságát, a
visszaélésektől mentes működést hivatottak biztosítani.
A 29-31. §-hoz
A Javaslat ezen rendelkezései az ÁEKBV ügyleteinek és megbízásainak rögzítésére és
nyilvántartására vonatkozó előírásokat tartalmazzák. Először meghatározzák az ÁEKBV-alapkezelő
által kötelezően rögzítendő adatok körét. Ezután a Javaslat speciális rendelkezéseket állapít meg a
6.	§ (2) c) pontjában meghatározott tevékenység végzésének esetére, amelynél a kollektív
befektetési értékpapírra vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások adatainak elektronikus
formában történő rögzítését írja elő. Külön meghatározza az ezen esetekben rögzítendő adatok
körét.
Végül a Javaslat rendelkezik az adatok megőrzésének kötelező időtartamáról. A Javaslat 8 évig -
illetve kivételes körülmények esetén a Felügyelet előírása alapján akár hosszabb időre is - teszi
kötelezővé az adatok megőrzését. Az ÁEKBV-alapkezelő megszűnése esetén ez a kötelezettség a
megszűnéstől számított 8 évig áll fenn. A befektetési alapkezeléssel kapcsolatos feladatok
átruházása esetén pedig az átruházó ÁEKBV-alapkezelő az elmúlt 8 év adatait köteles a másik
ÁEKBV-alapkezelő számára hozzáférhetővé tenni.
174
A 32-35. §-hoz
A Javaslat ezen rendelkezései az ABAK működési feltételeit tartalmazzák. Elsőként az általános
működési feltételeket határozzák meg és kizárják az egyes ABA-befektetőkkel szembeni
megkülönböztetett bánásmódot. Emellett hatékony és eredményes kockázatkezelést szolgáló
javadalmazási politika alkalmazását írják elő az ABAK-ok számára. Ezután a Javaslat
meghatározza az az ABAK esetén alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat.
A kockázatkezelés kapcsán a Javaslat előírja, hogy az ABAK által működtetett kockázatkezelési
rendszernek mely céloknak kell megfelelnie, valamint meghatározza a kockázatkezelési rendszer
minimum-követelményeit. Emellett a Javaslat kimondja, hogy az ABAK-nak meg kell határoznia
az ABA által alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, valamint a biztosíték vagy a
tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott kezesség vagy garancia újbóli felhasználási jogának
mértékét. Ezután meghatározza az ezek megállapítása során figyelembe veendő, releváns
szempontokat is.
A 36-38. §-hoz
E szakaszok elsőként a megfelelő likviditáskezelési rendszer fenntartását írják elő az ABAK-ok
számára. Meghatározzák, hogy a likviditáskezelési rendszernek mely céloknak kell megfelelniük.
Ezután meghatározzák az értékpapírosítási pozíciókba való befektetés elveit.
Végül a rendelkezések az eszközök vonatkozó értékelésére vonatkozó eljárás szabályait fejtik ki. A
Javaslat meghatározza, hogy az értékelési eljárás során az ABAK-nak mely kritériumok teljesítését
kell biztosítaniuk. Az értékelési eljárás során fontos, hogy az ABAK kezelésében lévő összes ABA
eszközei összehangolt módon kerüljenek értékelésére. Az értékelést pártatlanul, megfelelő
szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal kell elvégezni. A Javaslat továbbá kimondja,
hogy az ABAK felel az ABA eszközeinek helyes értékeléséért, az ABA nettó eszközértékének
kiszámításáért és a nettó eszközérték közzétételéért.
Ezen szabályok az ABAK-ok működésének átláthatóvá tételét, a piaci kockázatok csökkentését
szolgálják. Emellett az értékelés esetleges hibái esetén megteremtik az ABAK felelősségre
vonásának lehetőségét, ezáltal megfelelő eljárások alkalmazására ösztönözik az ABAK-okat és
némi biztosítékot nyújtanak a befektetők által esetlegesen elszenvedett károk esetére.
A 39-40. §-hoz
E rendelkezések a kiszervezés ÁEKBV-alapkezelőkre vonatkozó szabályait tartalmazzák.
Meghatározzák, hogy a kiszervezési szerződésnek mely követelményeknek kell megfelelnie. A
Javaslat ezenkívül előírja, hogy az ÁEKBV-alapkezelő kiszervezési szerződést csak olyan féllel
köthet, aki rendelkezik a kiszervezésre irányuló szerződés tárgyát képező tevékenység ellátásához
szükséges ismeretekkel és képességekkel, továbbá engedélyköteles tevékenység esetében az adott
tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel.
A Javaslat értelmében a kiszervezési szerződést a Felügyelet részére 5 napon belül meg kell
küldeni. A rendelkezések azt is meghatározzák, hogy mi nem minősül kiszervezésnek.
A szabályozás célja, hogy a kiszervezés által a tevékenység elvégzése hatékonyabbá váljon,
ugyanakkor sem a tevékenység feletti felügyelet mértéke, sem a befektetői érdekek védelmének
mértéke ne csökkenjen.
A 41. §-hoz
175
E rendelkezés a kiszervezés ABAK-ra vonatkozó szabályait tartalmazza. Meghatározza, hogy mely
feltételeknek kell teljesülnie a kiszervezés esetében, valamint hogy mely tevékenységek nem
szervezhetőek ki. Rendelkezik továbbá a harmadik félre kiszervezett tevékenység a harmadik fél
általi további kiszervezésének szabályairól. A szabályozás célja ebben az esetben is az, hogy a
kiszervezés által a tevékenység elvégzése hatékonyabbá váljon, ugyanakkor sem a tevékenység
feletti felügyelet mértéke, sem a befektetői érdekek védelmének mértéke ne csökkenjen.
A 42. §-hoz
E rendelkezés a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatások tekintetében történő kiszervezés esetén a
befektetési vállalkozásokra előírt szabályok alkalmazását rendeli.
A 43-51. §-hoz
A Javaslat ezen rendelkezései a befektetési alapkezelő felszámolására vonatkozó szabályokat
tartalmazzák és kimondják hogy a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény rendelkezéseit az e Javaslatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Fióktelep formájában
működő befektetési alapkezelő felszámolása esetében az Fkt. vonatkozó szabályai irányadók, az e
fejezetben foglalt eltérésekkel.
A Javaslat a világos normaalkotás jegyében rögzíti, hogy a befektetési alapkezelő ellen a
felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti. A Javaslat egyúttal
rendezi azt az esetkört is, ha nem a Felügyelet kezdeményezi a befektetési alapkezelő felszámolását.
Ekkor a törvényszék a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról szóló végzését megküldi a
Felügyelet részére annak érdekében, hogy a Felügyelet saját hatáskörében mérlegelje, helye van e
felszámolási eljárás megindításának részéről.
A Javaslat meghatározza az eljárás Felügyelet általi kezdeményezésének esetköreit.
A rendelkezések a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességét mondják ki és kifejtik a
törvényszék a felszámolás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásának speciális, befektetési
alapkezelők esetén alkalmazandó szabályait. Ilyen szabály többek között a felszámolási eljárás
felfüggesztésének kizárása. Emellett szintén speciális szabály, hogy a Felügyelet a felszámolás
iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási
vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.
Ezenkívül a felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési alapkezelő szerződéses
kötelezettségei állományának átruházásáról. Ugyancsak speciális rendelkezés, hogy a törvényszék a
felszámolási eljárást a befektetési alapkezelő, valamint a fióktelep formában működő befektetési
alapkezelő fizetésképtelenségének vizsgálata nélkül köteles elrendelni.
Ezen rendelkezések a felszámolási eljárás gördülékeny lebonyolítását és minél eredményesebb
lezárását kívánják szolgálni. Ezáltal ezek a szabályok egyúttal a befektetők érdekeit is védik.
Ugyanakkor a befektetők érdekeinek védelme konkrétan, az őket közvetlenül érintő szabályok
formájában is megjelenik. A Javaslat ugyanis kimondja, hogy a felszámolása során az ügyfél által
az alapkezelőnél letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfél
tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, szolgáltatás tárgyát képező
eszköz, az ügyfél javára vezetett számláján nem képezi a felszámolási vagyon részét. Emellett ha
ezen eszközök részére bármely okból nem adhatóak vissza, akkor a felszámolási költségek
kielégítését követően a csődeljárásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően elsőként ezen
ügyfeleket kell kielégíteni.
Az 52-58. §-hoz
176
E rendelkezések először a Felügyelet által engedélyezett ÁEKBV-alapkezelő által más EGT
tagállam területén lévő fióktelep létesítésének, és a számára engedélyezett tevékenység határon
átnyúló szolgáltatásként való nyújtásának szabályait tartalmazzák. Meghatározzák a fióktelep
létesítése esetén a Felügyelet részére az ÁEKBV-alapkezelő által megküldendő értesítés tartalmi
elemeit. Ezután a határon átnyúló szolgáltatás első alkalommal történő nyújtásakor a Felügyelet
részére az ÁEKBV-alapkezelő által megküldendő értesítés tartalmi elemeit sorolják fel.
A további rendelkezések meghatározzák a Magyarországon bejegyzett ÁEKBV-alapkezelő által a
más tagállamban székhellyel rendelkező ÁEKBV kezelésének feltételeit, valamint a más EGT
tagállamban székhellyel rendelkező ÁEKBV-alapkezelő által magyarországi fióktelep létesítésének
és határon átnyúló szolgáltatásnak a feltételeit.
Az 59-61. §-hoz
E rendelkezések a fióktelep létesítésének és a tevékenység végzésének határon átnyúló
szolgáltatásként való nyújtására vonatkozó, az ABAK-okat érintő szabályokat tartalmazzák.
Meghatározzák a Felügyelet által engedélyezett ABAK más EGT tagállamban határon átnyúló
szolgáltatásként nyújtott tevékenysége esetén a Felügyelet számára küldendő értesítés tartalmi
elemeit. Ezután meghatározzák Felügyelet által engedélyezett ABAK által más EGT tagállamban
lévő fióktelep létrehozása esetén a Felügyelet számára megküldendő értesítés tartalmi elemeit.
Emellett kifejtik a más EGT tagállamban székhellyel rendelkező ABAK magyarországi
fióktelepének létesítésére és a tevékenység Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként való
nyújtására vonatkozó szabályait.
A 62-63. §-hoz
E rendelkezések az ÁEKBV-alapkezelő letétkezelőjére vonatkozó szabályokat tartalmazzák.
Meghatározzák, hogy ki láthat el letétkezelői tevékenységet, illetve a Javaslat felsorolja a
letétkezelő által elsősorban végzett feladatokat. Ezenkívül megfogalmazza a letétkelező
kötelezettségét a befektetési korlátok megsértése esetén az ÁEKBV-alapkezelő írásos
figyelmeztetésére és a szabálysértés megszüntetésére való felszólításra. Az eredménytelen
felszólítást követően pedig a letétkezelő köteles a Felügyeletet értesíteni a szabálytalanságról. A
rendelkezések emellett meghatározzák a letétkezelő felelősségének, illetve az általa igénybe vett
alletétkezelő által okozott károkért való felelősségének kereteit is.
Ezek a szabályok bővítik az ÁEKBV-alapkezelő törvényes működésének biztosítékait, a letétkezelő
személyében egy plusz ellenőrzési pontot iktatnak be.
A 64. §-hoz
E rendelkezések az ABAK letétkezelőire vonatkozó szabályozást tartalmazzák. Meghatározzák,
hogy ki láthat el letétkezelői tevékenységet, mely feladatokat végzi a letétkezelő elsősorban és mely
elvek mentén. Továbbá meghatározzák, hogy a letétkezelő mely feladatok elvégzését szervezheti ki
és milyen feltételek fennállása esetén. A Javaslat továbbá rendelkezik a letétkezelő felelősségéről,
valamint arról, hogy a harmadik személy részére történő kiszervezés esetén mely feltételek mellett
mentesülhet a felelősség alól.
A 65-66. §-hoz
A rendelkezések a befektetési alapok létrejöttéhez kapcsolódó általános szabályokat tartalmazzák.
A befektetési alap a Felügyelet általi nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre és az abból való
177
törléssel szűnik meg. A befektetési alapkezelő a befektetési alap törvényes képviselője, azonban
már a befektetési alapnak a nyilvántartásba történő bejegyzését megelőzően is eljárhat a befektetési
alap javára.
A rendelkezések továbbá azt is kimondják, hogy befektetési alap kezelését kizárólag befektetési
alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő
végezheti. A tevékenység engedélyhez kötöttségének célja a jogszabályi előírások érvényesülésének
biztosítása.
A 67. §-hoz
A szakasz a befektetési alapok különböző szempontok szerinti felosztását, típusait tartalmazza és
részletesen kifejti bizonyos befektetési alap típusok jellemzőit.
Nyilvános befektetési alapként működik az a befektetési alap, amelynek legalább egy befektetési
jegy sorozatát nyilvános forgalomba hozatal útján hozták forgalomba. Zártkörű befektetési alapként
működik az a befektetési alap, amely befektetési jegyének forgalomba hozatala zártkörűnek
minősül. A rendelkezések a nyílt és a zártvégű alapok közötti eltéréseket is kifejtik. Nyílt végű alap
esetében a befektetőknek lehetősége van a futamidő alatt a befektetési jegy vásárlására és
visszaváltására is. Zárt végű alap esetén a futamidő alatt nincs lehetőség a befektetési jegyek
befektetői kezdeményezésre történő visszaváltására. Az ezen rendelkezés alóli kivételt jelentő
rendkívüli eseteket e Javaslat határozza meg.
A további rendelkezések az értékpapíralapokra, az ingatlanalapokra, a kockázati tőkealapokra és a
magántőkealapokra vonatkozó szabályozást, valamint ezen alapok közötti eltéréseket tartalmazzák.
A legfontosabb eltérés, hogy értékpapíralapok és az ingatlanalapok lakossági és szakmai befektetők
részére is forgalmazhatóak, a kockázati tőkealapok és magántőkealapok viszont kizárólag szakmai
befektetők részére.
A 68. §-hoz
A szakasz a befektetési alapok részére a Javaslatban meghatározott, az induló tőke legkisebb
összegére vonatkozó előírásokat tartalmazza az egyes befektetési alap típusok szerinti
csoportosításban.
Nyilvános befektetési alapoknál az értékpapíralapok esetén kétszázmillió, az ingatlanalapok esetén
pedig egymilliárd forint a tőkekövetelmény. Zártkörű alapoknál az értékpapíralapok esetében
százmillió, ingatlanalapok esetében ötszázmillió, kockázati tőkelapok esetében kétszázötvenmillió
forint a tőkekövetelmény.
Az induló tőke összegére vonatkozó előírások a tevékenység végzésével járó kockázatok enyhítését
szolgálják, a megfelelő fedezet rendelkezésre állását biztosítják. A nyilvános és a zártkörű alapok
közötti különbségtétel, és az ezen két típuson belüli további csoportosítások az egyes alapok
tevékenységei közötti eltérésekkel, a tevékenységükkel járó kockázatok mértékével állnak
összefüggésben.
A 69. §-hoz
E szakasz az egyes befektetési alap típusok nyilvántartásba való bejegyzésének feltételeit, az eljárás
részleteit tartalmazza.
A rendelkezések tartalmazzák a nyilvános és a zártkörű befektetési alapok nyilvántartásba való
bejegyzésének feltételeit. Ezenkívül kifejtik a kockázati tőkealapok és a magántőkelapok bejegyzési
eljárásának részleteit.
A Javaslat szintén rendelkezik az új befektetési alap egyesülési, valamint szétválási eljárás
keretében történő létrehozásáról.
178
A szakasz a befektetési alap bejegyzése iránti kérelem Felügyelet általi elutasításának eseteit is
tartalmazza. Ezek a rendelkezések garanciális jelentőséggel bírnak, mert megszabják azon
szabályokat, amelyeket a Felügyelet figyelembe vehet döntése meghozatalakor. Ezáltal kijelölik az
engedély iránti kérelem elutasításának kereteit.
A 70. §-hoz
A rendelkezés a befektetési alapok részalapjainak létrehozására vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Ezen belül meghatározza, hogy az induló tőkére, a befektetési korlátokra, a különböző
beszámolókra, a nettó eszközérték számítására, valamint a tájékoztató és a kezelési szabályzat
tartalmi elemeire vonatkozó előírásokat milyen módon kell értelmezni a részalapok tekintetében.
A szakasz rendelkezik továbbá a befektetési alapok részalapjainak eszközei fölötti rendelkezés
szabályairól. Emellett meghatározza a részalapok egymáshoz való viszonyát az egyes részalapokkal
szembeni követelések érvényesítése során.
A 71. §-hoz
A rendelkezés a befektetési jegy sorozatokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 72-73. §-hoz
A rendelkezések a befektetési alapok kezelési szabályzatára vonatkozó előírásokat tartalmazzák.
Külön tárgyalják a nyilvános és a zártkörű befektetési alapok kezelési szabályzatára vonatkozó
előírásokat.
A szabályozás kifejti a nyilvános befektetési alapok kezelési szabályzatának módosítási eljárását. A
módosítási eljárás törvényszerűségét biztosítja, hogy a módosításhoz szükséges a Felügyelet
engedélye. Ugyanakkor a Javaslat meghatároz olyan esetköröket, amikor nem szükséges a
felügyeleti engedély. Ezek általánosságban olyan esetek, amikor vagy befektetői szempontból
kifejezetten kedvező módosításra kerül sor, vagy a módosítás nem érinti a befektetők helyzetét.
A Javaslat speciális szabályokat állapít meg a zártkörű alapok kezelési szabályzatának módosítására
vonatkozóan. Ezen alapok esetében a kezelési szabályzatban részletesen ki kell fejteni a módosítási
eljárás részleteit és meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a szabályzat módosításához a
befektetők többségi vagy egyhangú támogatása szükséges.
A 74. §-hoz
A szakasz a befektetési alap kezelésének átadásához szükséges feltételeit és az átruházó befektetési
alapkezelőnek a kezelés átadásához kapcsolódó kötelezettségeket tartalmazza. A Javaslat az
átruházást a Felügyelet előzetes engedélyéhez köti, ezáltal biztosítva az eljárás feletti hatósági
felügyeletet.
A szakasz meghatározza a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben szereplő, az
átruházás esetén alkalmazandó szabályokat. Rögzíti továbbá a befektetőknek nyújtandó tájékoztatás
tartalmi elemeit, a tájékoztatás határidejét. Ezen előírások biztosítják a befektetők számára a
folyamat átláthatóságát. A szakasz utolsó három bekezdése az átruházás jogkövetkezményeit
rögzíti.
A 75-79. §-hoz
E rendelkezések a befektetési alapok jogutód nélküli megszűnésének szabályait tartalmazzák.
179
A megszüntetési eljárás megindításáról a befektetési alapkezelő vagy a Felügyelet határozhat. A
Javaslat tartalmazza a befektetési alapok elleni megszüntetési eljárás megindításának kötelező
eseteit és felsorolja azokat az esetköröket, amikor külön határozat nélkül indul meg az eljárás. Az
átláthatóság és a piaci biztonság érdekében a szabályozás kiemeli a befektetési alapkezelő egyfelől
a Felügyelet, másfelől a befektetők és a befektetési alap hitelezőinek irányába fennálló tájékoztatási
kötelezettségét.
A szakaszok a befektetési alapnak a megszüntetési eljárás alatti működésére vonatkozó rendkívüli
szabályokat is megállapítják.
A Javaslat az eszközök értékesítésének szabályait is tartalmazza. Megállapítja az értékesítésre
nyitva álló határidőket, valamint az értékesítési ár megállapításának szabályait. Az eszközöket
egyrészt típusonként választja külön, megkülönböztetve a pénzügyi eszközöket és az ingatlanokat.
Másrészről külön határidőt és ármegállapítási módszert ír elő a kockázati tőkealapok és a
magántőkealapok esetére is.
A Javaslat szintén rendelkezik a megszűnési eljárásra vonatkozó megszűnési jelentés elkészítésének
határidejéről és a jelentésre vonatkozó közzétételi kötelezettségről. A jelentésnek fontos szerepe
van, mert a jelentés közzétételének napján kezdhetőek meg a kifizetések. A rendelkezések szintén
meghatározzák a kifizetések szabályait, a kifizetések megkezdésének határidejét, a hitelezők
kielégítésének sorrendjét, amely tekintetben a javaslat a csődeljárásról és felszámolási eljárásról
szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezéseire utal.
A 80-81. §-hoz
A szakaszok a befektetési alapok átalakulásának szabályait tartalmazzák. Először meghatározzák,
mi minősül átalakulásnak. Az átalakulásra vonatkozó korlátozás, hogy ÁEKBV nem alakulhat át
ABA-vá. A szakasz az átalakulás törvényességének biztosítása érdekében az átalakulást a
Felügyelet jóváhagyásához köti.
A Javaslat a befektető-védelmi szempontokat is megjeleníti. Előírja a befektetési alap számára a
befektetők tájékoztatásának kötelezettségét. Ezenkívül a befektetők számára a befektetési jegyek
meghatározott határidőn belüli visszaváltásának lehetőségét is köteles a befektetési alap
megteremteni. Szintén befektető-védelmi szempontokat szolgál, hogy a Felügyelet bizonyos
esetekben a Javaslat rendelkezéseitől eltérő módon, egyedileg is meghatározhatja a befektetési alap
átalakulásának feltételeit.
A Javaslat speciális rendelkezéseket állapít meg a nyilvánosan működő alap zártkörűvé válásnak
esetére.
A 82. §-hoz
E szakasz meghatározza, mi minősül a 83- 97. §-ok vonatkozásában az ÁEKBV egyesülésének. A
(2) szakasz a hazai egyesülés, a (3) bekezdés pedig a határon átnyúló egyesülés definícióját adja
meg e szakaszok vonatkozásában.
A 83-85. §-hoz
E szakaszok az ÁEKBV egyesüléséhez kapcsolódó engedélyeztetési eljárás részletes szabályait
tartalmazzák. A Javaslat meghatározza a Felügyelet részére benyújtandó dokumentumokat,
valamint a hiánypótlásra nyitva álló határidőt.
Emellett a Javaslat előírásai befektető-védelmi célt is szolgálnak. Egyfelől jogkört biztosítanak a
Felügyelet számára a befektetőknek nyújtott tájékoztatás utólagos pontosításának előírására,
másfelől a magyarországi székhelyű átvevő ÁEKBV és más EGT-államban székhellyel rendelkező
beolvadó ÁEKBV egyesülése esetén a tájékoztatás utólagos módosításának előírására.
A rendelkezések 84. § (2) bekezdés a) pont alapján benyújtandó egyesülési tervezet kötelező
tartalmi elemeit is meghatározzák.
180
A 86-87. §-hoz
A rendelkezések az ÁEKBV egyesülésének harmadik fél általi ellenőrzésére vonatkozóan
állapítanak meg szabályokat. Meghatározzák azokat az adatokat, amelyek vonatkozásában a
beolvadó, illetve az átvevő letétkezelő köteles nyilatkozni azok a törvénynek és az ÁEKBV kezelési
szabályzatának való megfeleléséről.
A Javaslat továbbá azt is meghatározza, hogy magyarországi székhelyű beolvadó ÁEKBV
egyesülését mely szempontok alapján köteles megvizsgálni az ÁEKBV letétkezelője, vagy érvényes
könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló.
A 88-93. §-hoz
A rendelkezések az ÁEKBV egyesülése esetén a befektetőknek nyújtott tájékoztatás részleteit
tartalmazzák. Meghatározzák a tájékoztatás általános jellemzőit és rögzítik a tájékoztatás kötelező
tartalmi elemeit. Ezek közül befektetői szempontból különösen lényeges az egyesülés hátterének és
okainak, valamint a befektetőkre gyakorolt hatásainak bemutatása és a befektetők egyesüléssel
kapcsolatos jogainak ismertetése.
A Javaslat a befektetők folyamatos és naprakész tájékoztatása érdekében kimondja, hogy
térítésmentesen kell lehetővé tenni a beolvadó ÁEKBV befektetői számára az átvevő ÁEKBV
kiemelt befektetői információihoz való hozzájutást. Amennyiben az átvevő ÁEKBV kiemelt
befektetői információi az egyesülés következtében módosulnak, azt a meglévő befektetői számára
szintén térítésmentesen kell hozzáférhetővé tenni.
A rendelkezések meghatározzák azon személyek körét, akiknek az egyesülésről szóló tájékoztató
dokumentum kibocsátása és az egyesülés hatálybalépése közti időszakban kötelező a tájékoztató
dokumentumot és az ÁEKBV kiemelt befektetői információit rendelkezésére bocsátani. Szintén
meghatározzák a befektetők tájékoztatásának módszereit.
A Javaslat a befektetők egyéb jogait, ezen belül a befektetési jegyek visszaváltására és átváltására
irányuló jogot, és az ezek gyakorlására nyitva álló határidőt is rögzíti. Emellett rendelkezik a
kollektív befektetési értékpapírok forgalmazásának az egyesülési folyamat idejére történő esetleges
felfüggesztéséről mind az átvevő, mind pedig a beolvadó ÁEKBV esetére.
A 94-97. §-hoz
E szakaszok rendelkeznek az egyesülés költségeinek viseléséről, valamint a befektetési jegyek
átváltási arányáról.
A 97. § rendelkezik az egyesülés jogkövetkezményeinek hatályosulásáról.
A 98. §-hoz
E szakasz rendelkezik az olyan magyarországi székhelyű ABA-k illetve ÁEKBV-k egyesülésére
vonatkozó szabályokról, amelyek egyikének befektetési jegyeit sem hozták más EGT-államban
forgalomba. Ezen befektetési alapokra a 83-97. §-ban foglaltak irányadók a 98. § (2)-(7)
bekezdéseiben meghatározott eltéréssel.
A 99. §-hoz
Ez a szakasz a kockázati tőkealapok és a magántőkelapok egyesülésének folyamatáról rendelkezik.
A szakaszon belül több előírás biztosítja a folyamat törvényességét és átláthatóságát.
181
Ezen célokat szolgálja egyfelől a jogutód által a Felügyeletnek részére kötelezően megküldendő
tájékoztató, amelyben ki kell térni az átalakulás indokára, napjára és feltételeire.
Emellett a rendelkezés megállapítja, hogy a jogutód kockázati tőkealap és magántőke alap az
egyesülés napján köteles portfolió jelentést készíteni, és azt a Felügyelet részére 8 napon belül
elküldeni. Ebben a jelentésben ki kell térni többek között a portfólióban lévő eszközök tételes
felsorolására és értékére. Ez lehetővé teszi a folyamat Felügyelet általi végigkövetését, az
eszközállomány alakulásának visszakövethetőségét.
A 100. §-hoz
Ez a szakasz átfogó jelleggel, a kollektív befektetési formák összességének szétválására
vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat. Meghatározza, hogy mi minősül szétválásnak, és
visszautal az egyesülés szabályira.
A 101-102. §-hoz
A rendelkezések a befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyre vonatkozó általános
szabályokat tartalmazzák. A Javaslat a befektetési jegyet a befektetőknek a befektetési alappal
szemben fennálló követelését és egyéb jogait megtestesítő eszközként definiálja. Ezután
meghatározza a befektetési jegyek kötelező tartalmi kellékeit, majd a befektetési jegyek
keletkeztetésének feltételeit.
A 103-112. §-hoz
E rendelkezések a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalára és folyamatos
forgalmazására vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Meghatározzák mind a nyilvános, mind a
zártkörű forgalomba hozatal feltételeit.
A Javaslat a forgalmazás általános feltételeként rögzíti a befektetési alap kezelési szabályzatának a
befektetési alapkezelő általi elfogadását. Ezután meghatározza a nyílt és a zárt végű befektetési
jegyek nyilvános forgalomba hozatalának szabályait, majd rendelkezik a zártkörű forgalomba
hozatal szabályairól. Rendelkezik továbbá a zárt végű alapok részére a befektetési jegyek
forgalomba hozatalának egy speciális módjáról, a kibocsátási program keretében történő
forgalomba hozatalról.
A Javaslat meghatározza forgalmazó által a befektetési alapkezelő és a letétkezelő részére
kötelezően megküldendő adatokat. Kifejti a forgalmazás részletes szabályait, ezen belül a vételi és
visszaváltási megbízások fogadásáról és az elszámolásról, a befektetési jegyek vételekor és
visszaváltásakor szolgáltatandó ellenérték formájáról és a forgalmazási díj felszámításáról is
rendelkezik. Meghatározza a befektetési alapkezelő által esetlegesen meghatározott forgalmazási
maximum elérése esetén követendő eljárás részleteit. Tartalmazza továbbá a folyamatos
forgalmazás során a közvetítő igénybevételének szabályait.
A 113-116. §-hoz
E rendelkezések tartalmazzák a befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szüneteltetésére és
felfüggesztésére vonatkozó szabályokat.
A Javaslat elsőként rendelkezik a folyamatos forgalmazás szüneteltetésének feltételeiről,
leghosszabb időtartamáról. Ezután meghatározza a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének
feltételeit. Rendelkezik továbbá a folyamatos forgalmazás Felügyelet általi felfüggesztésének
eseteiről.
182
A Javaslat a felfüggesztés leghosszabb időtartamát a befektetési alapok számára 30 napban
határozza meg. Külön szabályozás vonatkozik az ingatlanalapokra, melyek esetében a felfüggesztés
leghosszabb lehetséges időtartama 1 év.
A 117-119. §-hoz
E szakaszok az ÁEKBV által kibocsátott értékpapírok határon átnyúló forgalomba hozataláról és az
értékpapírok folyamatos forgalmazásáról rendelkeznek. A Javaslat először a forgalomba hozatal
azon eseteit szabályozza, amikor a magyarországi székhelyű ÁEKBV által kibocsátott értékpapírok
más EGT-államban kerülnek forgalomba. Meghatározza a forgalmazás feltételeit, szabályozza a
forgalmazásra irányuló szándéknak a Felügyelet részére történő bejelentésével kapcsolatos
szabályokat.
A további rendelkezések a más EGT-államban engedélyezett ÁEKBV által kibocsátott értékpapírok
magyarországi forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkoznak.
A 120-121. §-hoz
A rendelkezések az ABAK által kezelt más tagállamban engedélyezett uniós ABA kollektív
befektetési értékpapírjainak belföldön, valamint más EGT tagállamban való forgalmazására
vonatkozó szabályokat tartalmazzák.
A 123. §-hoz
A szakasz a nem uniós ABAK által kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi
forgalmazásáról rendelkezik, megállapítja a forgalmazáshoz szükséges feltételeket.
A 124-128. §-hoz
Ezen rendelkezések szabályozzák a befektetési alapok nettó eszközértékének kiszámítását. Speciális
rendelkezéseket állapítanak meg a nyílt végű alapok, a nyilvános zárt végű alapok, és a tőzsdére
bevezetett értékpapíralapok esetén a nettó eszközérték megállapításának gyakoriságára
vonatkozóan. A Javaslat ezután rendelkezik a nettó eszközérték kiszámításánál bekövetkezett hiba
esetén alkalmazandó eljárásról, valamint megállapítja a befektetők részére történő kifizetések és a
befektetési alap likviddé vált eszközeinek elkülönítésére vonatkozó szabályokat.
A 129-141. §-hoz
A rendelkezések a befektetési alapok tájékoztatási kötelezettségeit tartalmazzák. Ezen
rendelkezések egyszerre biztosítják a befektetők és a Felügyelet megfelelő időközönkénti
tájékoztatását.
A Javaslat elsőként a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegyek esetén kibocsátandó
tájékoztató tartalmi elemeit fejti ki, majd a nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetén
kibocsátandó kiemelt befektetői információ tartalmi elemeit részletezi. Ezután a nyilvános
befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentéstételi kötelezettségeit és az ezeket tartalmazó
dokumentumok tartalmát írja le. Ezenkívül rendkívüli tájékoztatási kötelezettség keretében a
Felügyelet részére benyújtandó információkat is felsorolja. Végül a zártkörű befektetési alapokra
vonatkozó szabályokat fogalmazza meg.
A szakaszok a közzétételi kötelezettség teljesítésének módjára vonatkozóan általános, valamennyi
befektetési alapra érvényes szabályokat határoznak meg.
A 142-154. §-hoz
Ez a rész a cél- és gyűjtő ÁEKBV-kre tartalmaz előírásokat. Szabályozza a cél- és gyűjtő ÁEKBV-
k engedélyezését, felsorolja az engedély mellé benyújtandó dokumentumokat.
183
Speciális rendelkezéseket tartalmaz a cél- és gyűjtő ÁEKBV-k letétkezelőjére és könyvvizsgálójára
vonatkozóan. Ezek a rendelkezések, valamint a cél- és gyűjtő ÁEKBV-re vonatkozó közös
előírások is a két ÁEKBV összehangolt működésének biztosítását szolgálják.
A Javaslat meghatározza továbbá a létező ÁEKBV gyűjtő-ÁEKBV-vé alakításának és a cél-
ÁEKBV váltás eljárási rendjét. Rendelkezik továbbá azokról az eljárásokról, amelyeket a cél-
ÁEKBV megszűnése, egyesülése vagy szétválása során kell alkalmazni.
A 155-161. §-hoz
A Javaslat Ötödik Része a nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazásával,
illetve a nem uniós ABAK engedélyezésével, működésével kapcsolatos rendelkezéseket fogalmazza
meg. Részletesen meghatározza azokat a körülményeket, melyek esetén Magyarország minősül egy
nem uniós ABAK referencia-tagállamának.
A 162. §-hoz
A piaci szereplők kötelesek a Felügyelet részére díjat fizetni. A díj a befektetési alapkezelő esetében
két részből, egy alapdíjból és egy változó díjból tevődik össze, míg a befektetési alap változó díjat
köteles fizetni. A felügyeleti díjra vonatkozó rendelkezések célja, hogy annak alapját az adott piaci
szereplő tevékenységének kockázatai képezzék.
A 163-166. §-hoz
A Javaslat a Felügyelet eljárásának határidejére tartalmaz a Ket. általános szabályaitól eltérő
előírásokat, valamint előírja, hogy a kérelmező a kérelmét mely meghatározott esetekben köteles az
e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtani.
A Javaslat részletesen meghatározza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket a Felügyelet
nyilvántarthat, ezáltal a Felügyelet adatnyilvántartása megfelel az adatvédelmi törvényben
előírtaknak. A Felügyelet engedélye magában foglalja a nyilvántartásba vételt is, így az engedéllyel
rendelkezőknek nem kell külön nyilvántartásba vételt is kérni. A Felügyelet az általa kiadott
engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát megküldi a
cégbíróságnak, csakúgy, mint az engedély iránti kérelmet elutasító jogerős határozatát.
A Felügyelet nyilvántartása nyilvános, az adatokat a honlapján magyar és angol nyelven is
közzéteszi. A Felügyelet a befektetési alapkezelők adatainak változása esetén tájékoztatja a
befektetési alapkezelő fogadó országának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
A Javaslat a Felügyelet adatkezelésére vonatkozóan előírja, hogy milyen adatokat és milyen célra
jogosult a Felügyelet kezelni. Az általános adatkezelési idő az adatkezelésre okot adó körülmény
megszűnésétől számított 5 év. A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra
alkalmatlan módon - felhasználható. A Javaslat lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy más
hatóságoktól, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatótól a felhasználás céljának megjelölésével, a
Javaslat által meghatározott adatkörben elektronikus adatot vegyen át, és előírja, hogy a Felügyelet
más személynek vagy hatóságnak kizárólag olyan összesített adatot adhat át, amely egyedi
azonosításra alkalmatlan. A Felügyeletnek gondoskodnia kell továbbá arról is, hogy illetéktelenek
az általa kezelt adatokhoz ne férhessenek hozzá, valamint hogy az adatok védelmének biztosítása
érdekében az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a
helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát.
A 167. §-hoz
184
A Javaslat előírásai jelentési kötelezettséget írnak elő annak érdekében, hogy a felügyeleti
ellenőrzés a befektetési alapkezelők tekintetében hatékonyan tudjon működni. A befektetési
alapkezelők adatszolgáltatása kiterjed a likviditás, a kockázatvállalás, a tevékenység szabályainak
betartása, a szervezeti működés, valamint a belső ellenőrzés rendszeres figyelemmel kíséréséhez
szükséges információkra. A befektetési alapkezelőknek a felügyeleti hatóság számára alacsonyabb
szintű jogszabályban előírt tartalommal, módon és formában kell a jelentést megadniuk. A Javaslat
a fióktelepek számára további jelentési kötelezettséget ír elő. Ezeknek az adatoknak és
eseményeknek a haladéktalan bejelentése azért szükséges, mert a hozzájuk kapcsolódó felügyeleti
intézkedéseket is haladéktalanul kell megtenni. Tekintettel arra, hogy ezek az események a pénz- és
tőkepiac, valamint a gazdasági egészére nézve is jelentős hatásokat gyakorolhatnak, szükséges,
hogy a befektetési alapkezelő ezeket időben bejelentse a Felügyeletnek.
A 168-169. §-hoz
A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött nemzetközi együttműködési megállapodás
alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére, külföldi jogszabályban, külföldi
felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi
elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, illetve külföldi központi értéktár
alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat
intézkedéseket és szankciókat.
A Javaslat lehetőséget ad a felügyeleti hatóság számára, hogy az e Javaslatban, valamint a
befektetési alapkezelő által végezhető egyéb tevékenységre vonatkozó jogszabályban,
szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén a felügyeleti hatóság
határozataiban foglaltak maradéktalan betartása, illetőleg a jogsértések és a hiányosságok
megelőzése vagy megszüntetése érdekében a felügyelete alá tartozó szervezetekkel szemben
intézkedéseket és szankciókat alkalmazhasson. Ezek a jogosultságok jelentik a felügyeleti
eszköztárat, vagyis azokat az eszközöket, amelyekkel a felügyeleti hatóság kényszerítheti a
befektetési alapkezelőket a jogkövető megtartására, ezáltal biztosítva a rájuk bízott idegen források
biztonságát, illetve a befektetési alapkezelési tevékenység tisztaságát.
A Javaslat részletesen meghatározza a felügyeleti hatóság által hozható intézkedéseket és
szankciókat. A Javaslat részletesen meghatározza azokat az eseményeket is, amikor a Felügyeletnek
mérlegelési jogkörrel együttesen van intézkedési lehetősége. Ez esetben tehát a Felügyelet nincs a
Javaslat által kötelezve az intézkedés meghozatalára, hanem annak meghozatalát, illetve az
intézkedés mértékét saját hatáskörében döntheti el. A Javaslat felsorolja továbbá azokat az
eseményeket is, amikor a Felügyeletnek nincsen mérlegelési jogköre, hanem az adott befektetési
alapkezelővel szemben az intézkedéseket meghozni köteles. Ezen esetek részletes felsorolása azért
szükséges, hogy a Felügyelet intézkedései, az általa hozott szankciók jogi megalapozottsága
mindenkor jogbiztonságot nyújtson, a meghozott felügyeleti intézkedések ne legyenek
megkérdőjelezhetőek.
A Javaslat a Felügyelet által hozható intézkedéseket két csoportba foglalja. Az első csoportba azok
az intézkedések tartoznak, amelyeket a Felügyelet akkor hoz meg, amennyiben az előírások
megsértését és hiányosságot állapít meg a felügyelete alá tartozó szervezeteknél és személyeknél,
de azok az óvatos, körültekintő és megbízható működését jelentősen vagy súlyosan nem
veszélyeztetik. Ezek az intézkedések felhívó jellegűek, vagy javaslattevők, rendkívüli
adatszolgáltatási kötelezettségre irányulhatnak.
Ha a jogszabályok, illetve más előírások megsértése a befektetési alapkezelő óvatos, körültekintő
vagy megbízható működését jelentősen veszélyeztetik, a Felügyelet szigorúbb intézkedéseket is
foganatosíthat, így többek között kötelezheti a befektetési alapkezelőt belső szabályzat
kidolgozására, a működési költségek csökkentésére, megfelelő nagyságú tartalékok képzésére, az
alkalmazottak szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező
185
alkalmazottak felvételére, más könyvvizsgáló választására, vagy megtilthatja osztalék kifizetését.
Ezekkel az intézkedésekkel a Felügyelet már jelentősen befolyásolja az adott befektetési alapkezelő
tevékenységét, és ezzel abba az irányba hat, hogy a kockázatosság mértéke csökkenjen.
A 170-171. §-hoz
A Javaslat szerint a felügyeleti eszköztár fontos eleme a felügyeleti biztos vagy biztosok
kirendelése. A felügyeleti biztos kirendelésének elsősorban akkor van helye, ha a befektetési
alapkezelő olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy ügyfelei felé fennálló
jelentős kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, a befektetési alapkezelő igazgatósága, vezető
állású személye nem látja el, vagy nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők
érdekeit, a befektetési alapkezelő számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt
hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
A felügyeleti biztos a kirendelése után átveszi a befektetési alapkezelő irányítását, így ettől kezdve
vezető állású személyei nem gyakorolhatják a Polgári Törvénykönyvben, a számviteli törvényben,
illetve az alapszabályban rögzített feladataikat, valamint cégjegyzési jogukat sem. A felügyeleti
biztost kirendelés esetén a cégbíróságnak a cégjegyzékbe be kell jegyeznie, egyidejűleg az
igazgatósági tagoknak a cégjegyzékből való törlése iránt intézkednie kell.
A felügyeleti biztos kirendelését a felügyeleti hatóság elsősorban abban az esetben rendeli el, ha
valószínűsíthető, hogy a befektetési alapkezelő vezetői felelősek a befektetési alapkezelőben
kialakult helyzetért, és a befektetési alapkezelőt a válságból kivezetni nem képesek, vagy jelenlétük
és intézkedési, valamint döntés jogosultságaik fenntartása a későbbiekben veszélyezteti a felelősség
egyértelmű megállapítását. A felügyeleti biztos vagy biztosok átveszik a befektetési alapkezelő
irányítását és a döntésekhez fűződő felelősséget és a válság mértékének függvényében vagy
válságmenedzserként működnek, vagyis a befektetési alapkezelő válságból való kivezetése
irányában tevékenykednek, vagy pedig az a feladatuk, hogy a meglévő vagyont a felszámolási
eljárás megindításának és befejezésének időpontjáig megőrizzék. A felügyeleti biztos a kirendelését
követő 90 napon belül jelentést készít a Felügyeletnek a befektetési alapkezelő helyzetéről, és
javaslatot tesz a további intézkedésre.
Az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagjainak fontos garanciális jogosultsága, hogy a
felügyeleti biztos kirendelésének tartama alatt is jogosult a befektetési alapkezelő törvényes
képviseletében jogorvoslattal élni a felügyeleti biztost kirendelő felügyeleti határozat és a
Felügyelet által a befektetési alapkezelővel szemben hozott határozat ellen.
A 172-173. §-hoz
A 172-173. §-ok a felügyeleti hatósági együttműködés kereteit, és az e körben teendő
intézkedéseket határozzák meg. Eszerint ha más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési
alapkezelő fióktelepe nem tesz eleget a Magyarországon hatályos előírásoknak, illetve a Felügyelet
hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet elsőként felszólítással él a fióktelep felé
a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Ezt követően, ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz
eleget, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam felügyeleti hatóságát és kezdeményezi, hogy az
tegye meg a megfelelő intézkedéseket.
Emellett fontos kiemelni, hogy a Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a más EGT-államban
székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepével szemben, a Magyarországon hatályos
előírások megsértése esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes
helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, vagy az ügyfelek érdekeit. Ezekről
az intézkedésekről indokkal ellátva a Felügyelet tájékoztatja a befektetési alapkezelőt, a
Bizottságot, az EEPH-t, és az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait.
186
A felügyeleti együttműködés alapján a Felügyelet más EGT-állam felügyeleti hatóságának átad,
illetve tőle átvesz a befektetési alapkezelő, illetve az ÁEKBV és ABA működésével kapcsolatosan
iratokat, valamint a befektetési alapkezelő más EGT-államban nyújtott szolgáltatása tekintetében
folytat le felügyeleti eljárást. A Javaslat az együttműködés európai uniós szabályai alapján azt is
tartalmazza, hogy az átvett információt az azt átadó illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül
nem lehet közzétenni, és kizárólag azokra a célokra lehet felhasználni, amelyekhez az hozzájárult.
A Javaslat a Felügyelet jogosultságaként rögzíti, hogy kérheti más EGT-állam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának együttműködését annak területén történő valamely felügyeleti
tevékenységben vagy helyszíni ellenőrzés elvégzésében, vagy az utóbbi területén végzett
vizsgálatban. Ha a Felügyelet helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló felkérést kap, vagy
maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot, vagy megengedi, hogy akár a kérelmező hatóság,
akár erre megbízott könyvvizsgálók vagy szakértők hajtsák végre azt. A Javaslat tartalmazza az
együttműködés feltételeit, és az információ átadás megtagadási lehetőségeit is meghatározza a
Felügyelet számára.
A 174. §-hoz
A Javaslat szabályozza a felügyeleti eljárás során történő titoktartási kötelezettségre vonatkozó
rendelkezéseket. Ez alapján a Felügyelet eljárása során a befektetési alapkezelőkkel, a befektetési
alapokkal kapcsolatosan tudomására jutott minden, a Ptk. szerinti üzleti titkot törvény eltérő
rendelkezése hiányában időbeli korlátozás nélkül köteles megtartani, azt csak az e törvényben
meghatározott feladatának ellátása érdekében kezelheti, és a titokgazda felhatalmazása nélkül
harmadik személynek az e törvényben meghatározott kivételekkel nem adhatja ki. A Felügyelet
tartozik felelősséggel azért, hogy a munkavállalói, valamint megbízottjai eleget tegyenek az üzleti
titok megtartására vonatkozó kötelezettségüknek. A Ptk. szerint üzleti titok a gazdasági
tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző
személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból
készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való
közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét
sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen
rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
A 175. §-hoz
Az ABAK-okra, a Javaslat XXIV. fejezetében foglalt általános szabályokon kívül a XXV. fejezet
rendelkezéseit is alkalmazni kell. Az ABAK-okra vonatkozó speciális rendelkezéseket tartalmazó
EU-s jogszabályok megalkotását, és e Javaslatban történő átültetését az általuk alkalmazott számos
különféle befektetési stratégia és módszer indokolja.
A 176. §-hoz
E szakasz az európai uniós rendelkezésekkel összhangban előírja, hogy a Felügyelet megfelelő
módszereket állapít meg annak ellenőrzésére, hogy az ABAK-ok teljesítik-e az e törvényben foglalt
kötelezettségeiket, melynek során az EEPH által kidolgozott iránymutatásokat is figyelembe veszi.
A 177. §-hoz
E rendelkezések a Felügyelet felelősségi körén belül rendezik azokat a helyzeteket, amikor több
EGT-állam érintettsége folytán több felügyeleti hatóság hatásköre is szóba jöhet. Például a
magyarországi székhelyű ABAK felett akkor is a Felügyelet rendelkezik hatáskörrel, ha az más
187
tagállamban kezeli, vagy kezeli és forgalmazza ABA kollektív befektetési értékpapírjait.
Nyilvánvalóan e rendelkezés nem érinti azt az esetet, amikor e törvény az ABAK fogadó
tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságaira ruházza a felügyeletért való felelősséget. A
Felügyelet hatásköre kiterjed továbbá a más EGT-államban székhellyel rendelkező ABAK
magyarországi fióktelepe feletti felügyeletre - a javadalmazás kivételével - a működési feltételekre
vonatkozó általános elvek betartása, valamint az összeférhetetlenség tekintetében.
A Javaslat részletekbe menően, az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló, 2011/61 európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően szabályozza, hogy amennyiben más EGT-államban
székhellyel rendelkező, Magyarországon - fióktelepen keresztül vagy anélkül - ABA kollektív
befektetési értékpapírjait kezelő, vagy ABA kollektív befektetési értékpapírjait kezelő és
forgalmazó ABAK nem tesz eleget a Magyarországon hatályos olyan előírásoknak, melyek a
Felügyelet jogai és kötelességei. Így a Felügyelet elsőként felszólítja az ABAK-ot a jogellenes
helyzet megszüntetésére, egyúttal tájékoztatja a letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti
hatóságát. Ezt követően, ha az említett ABAK a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti
a másik EGT-állam felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetve kezdeményezi, hogy a
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést. Amennyiben az
ABAK továbbra is megtagadja a Felügyelettől a hatáskörébe tartozó ügyekben való tájékoztatást,
vagy elmulasztja a szabályellenes helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételét, a
Felügyelet csak ebben az esetben jogosult közvetlen intézkedéseket alkalmazni az ABAK-kal
szemben, melynek során végső soron megakadályozhatja, hogy az érintett ABAK tovább
forgalmazza az érintett ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon. Fontos újdonság
az is, miszerint ha a Felügyelet nem ért egyet más EGT-államban hatáskörrel rendelkező
hatóságának e szakaszban foglaltaknak megfelelő intézkedéseivel, az ügyet az EEPH elé utalhatja,
amely dönt a kérdésben.
A 178. §-hoz
E szakasz a Felügyelet kötelezettségeit tartalmazza, amennyiben a magyarországi székhelyű, más
EGT-államban - fióktelep útján vagy anélkül - ABA kollektív befektetési értékpapírjait
forgalmazó, vagy ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazó és kezelő ABAK megtagadja
a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező hatóságaitól a hatáskörükbe tartozó ügyekről való
tájékoztatást, vagy elmulasztja a jogellenes helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedések
megtételét, és a Felügyelet a fogadó EGT-államtól erre vonatkozóan tájékoztatást kap.
A 179. §-hoz
A Javaslat a Felügyelet általános hatáskörein túl az ABAK-okra vonatkozó további hatásköreit
sorolja fel.
A 180. §-hoz
A Felügyelet az ABAK-ok esetében nyilvánosságra hozhat bármely, általa alkalmazott intézkedést
vagy szankciót, kivéve, ha a közzététel súlyosan veszélyeztetné az EGT pénzügyi piacait, sértené a
befektetők érdekeit, vagy aránytalan kárt okozna a szankcióval vagy intézkedéssel érintett feleknek.
A 181. §-hoz
A Javaslat tartalmazza az ABAK-okra vonatkozó adatok Felügyelet által harmadik, nem EGT-
tagállam országok részére történő átadásának feltételeit.
A 182-183. §-hoz
188
A Javaslat ezen rendelkezései a felügyeleti tevékenység során más EGT-államokkal folytatott
együttműködésre tartalmaznak részletes előírásokat, a 183. § pedig kifejezetten az egymás területén
történő felügyeleti tevékenység, helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lényeges kérdéseit szabályozza.
A 184-186. §-hoz
E szakaszok részletes szabályokat írnak elő a Felügyelet együttműködésére az EEPH-val az ABAK-
ok tekintetében, továbbá az ABAK-ok tevékenységének lehetséges rendszerszintű
következményeivel kapcsolatos, felügyeleti hatóságok közötti információcserére és a köztük lévő
vitarendezésre, amelyet az EEPH hatáskörébe utal.
A 187. §-hoz
A Javaslat az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló, 2011/61 európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek megfelelően szabályozza a tőkeáttétellel finanszírozott ABA-kat kezelő ABAK-ok
esetében az információk Felügyelet általi felhasználását, továbbá a felügyeleti együttműködést és a
tőkeáttétel korlátozását.
A 188-192. §-hoz
A Javaslat az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló, 2011/61 európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek megfelelően szabályozza a tőzsdén nem jegyzett társaságok és kibocsátók felett
ellenőrzést szerző ABA-k kollektív befektetési értékpapírjait kezelő ABAK-okra vonatkozó
rendelkezéseket. A 188. § meghatározza, hogy a rendelkezéseket konkrétan mely ABA-ra kell
alkalmazni. Ezt követően részletszabályok kerültek meghatározásra az ilyen ABAK
kötelezettségeire vonatkozóan, többek között, hogy amennyiben egy ABA tőzsdén nem jegyzett
társaság részvényeit szerzi meg, idegeníti el vagy tartja birtokában, az ezen ABA kollektív
befektetési értékpapírjait kezelő ABAK értesíti a Felügyeletet a tőzsdén nem jegyzett társaság
ABA-t megillető szavazati jogainak arányáról, ha ez az arány eléri vagy meghaladja a 10, 20, 30, 50
és 75 %-ot, valamint ha ez alá csökken.
A 193-196. §-hoz
E szakaszok a könyvvizsgálóra vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A könyvvizsgálónak
befektetési alap és befektetési alapkezelő esetében a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a
könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV.
törvényben és az egyéb jogszabályban foglalt kötelezettségeiken túlmenően az e szakaszokban
leírtaknak is eleget kell tenniük.
A 197-200. §-hoz
Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem csupán az intézmények vezető állású személyére
vonatkozik, hanem a befektetési alapkezelő, a befektetési alapkezelőben tagi részesedéssel
rendelkező, tagi részesedést szerezni kívánó és alkalmazottként foglalkoztatott személyre is, vagy
bármely más olyan személyre, aki valamilyen módon üzleti titok birtokába jutott. Az üzleti titok
megtartásának kötelezettsége azonban nem hátráltathatja sem a felügyeleti tevékenységet, sem a
különböző állami szervek tevékenységét. Így az üzleti titoktartási kötelezettség nem áll fenn többek
között a feladatkörében eljáró MNB-vel, a nemzetbiztonsági szolgálattal, az Állami
Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal vagy az állami adóhatósággal szemben. Kizárólag
189
az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan az üzleti titok megtartási kötelezettsége nem áll fenn a
feladatkörében eljáró nyomozóhatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás
keretében, és a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve
felszámolási eljárás és az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben,
ezen kívül az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai
Csalásellenes Hivatallal (OLAF) szemben sem.
Hasonló szabályokat tartalmaz a Javaslat az értékpapírtitok vonatkozásában, amelynek alapvető
szabályait a Tpt. határozza meg. Eszerint a befektetési alapkezelő, illetve a befektetési alapkezelő
vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon
birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni. Részletesen
meghatározza az értékpapírtitok kiadásának törvényi feltételeit, továbbá azokat a szervezeteket,
amelyekkel szemben nem áll fenn a titoktartási kötelezettség.
A 201. §-hoz
A Javaslat a szükséges felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
A 202. §-hoz
A Javaslat - meghatározott kivételekkel - 2014. március 15-én lép hatályba azzal, hogy egyes
szakaszait 2014. március 15-i hatállyal az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése miatt módosítani
kell. A 155-161. § hatálybalépése a Bizottság által - az ABAK-irányelv 67. cikk (6) bekezdése
alapján - jelenleg nem meghatározható napon elfogadandó felhatalmazó jogi aktus függvénye. A
hatálybalépésre a jogi aktus meghozatalát követő 15. napon kerül sor. A miniszter az Európai
Bizottság jogi aktusa meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul -
a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
Az (5) bekezdés a Javaslatra más jogszabályokban a Kbftv. megjelölést mint rövid hivatkozást
rendeli alkalmazni.
A 203. §-hoz
A Javaslat tartalmazza az átmeneti rendelkezéseket.
A 204. §-hoz
A Javaslat sarkalatossági klauzulát tartalmaz az Alaptörvény 41. cikkének, és az MNBtv. 184. §-
ának megfelelően.
A 205. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a jogharmonizációs záradékot.
A 206. §-hoz
Az (1) bekezdésben pontosításra került az elszámolási rendszer fogalma a pénzügyi eszköz
vonatkozásában. A pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv 34. cikk (2)
bekezdésére tekintettel, valamint az EMIR-rendelet szerinti engedélyezési rendelkezésekkel
összhangban az elszámolási rendszer alatt csak pénzügyi eszközre kötött ügylettel kapcsolatos
elszámolási rendszer érthető. Ilyen szempontból az sem releváns, hogy a pénzügyi eszközre kötött
ügyletet hol (tőzsdén v. tőzsdén kívül) kötötték-e meg. A (2) bekezdés az intézményi befektető
190
fogalmát pontosítja, tekintettel arra, hogy a Javaslat alapján a kockázati tőkealap fogalma a
kollektív befektetési forma, a kockázati tőkealap-kezelő fogalma pedig a befektetési alapkezelő
fogalmi körébe épül be.
207. §-hoz
A módosítás célja a Tpt. 1. § q) pontjával való összhang megteremtése.
A 208. §-hoz
A Javaslat technikai módosítást tartalmaz.
209. §-hoz
Az adattári tevékenység végzésére való jogosultságot alapvetően az EMIR-rendelet határozza meg.
Eszerint az intézmény nyilvántartásba vételét az EEPH végzi. Tekintettel arra, hogy az EMIR-
rendelet megengedi, hogy adattári tevékenység végzésére elszámolóház is jogosult legyen, akár
úgy, hogy e tevékenységet nem kizárólagos, hanem csupán kiegészítő tevékenységként végzi,
célszerűnek látszott az elszámolóház által végezhető tevékenységek körét a hazai szabályozásban
ennek megfelelően kibővíteni.
A 210. §-hoz
A javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
A 211. §-hoz
A módosítás érinti az adattári tevékenység végzésére jogosultságot, amelyet alapvetően az EMIR-
rendelet határoz meg. E szerint az intézmény nyilvántartásba vételét az EEPH végzi. Tekintettel
arra, hogy az EMIR-rendelet megengedi, hogy adattári tevékenység végzésére értéktár is jogosult
legyen, akár úgy, hogy e tevékenységet nem kizárólagos, hanem csupán kiegészítő tevékenységként
végzi, célszerűnek látszott az értéktár által végezhető tevékenységek körét a hazai szabályozásban
ennek megfelelően kibővíteni.
A 212. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az elszámolóház a jövőben engedélyt kaphat az EEPH-tól adattári
tevékenység végzésére, szükséges rögzíteni, hogy az engedélyezésre vonatkozó részletszabályokat
az EMIR-rendelet állapítja meg.
A 213. §-hoz
A (kiegészítő) befektetési szolgáltatási tevékenység végzését a befektetési vállalkozásokról és az
árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007.
évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) rögzíti, és nem a Tpt., ezért szükséges a hivatkozás
pontosítása.
A 214. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az értéktár a jövőben engedélyt kaphat az EEPH-tól adattári tevékenység
végzésére, szükséges rögzíteni, hogy az engedélyezésre vonatkozó részletszabályokat az EMIR-
rendelet állapítja meg.
A 215. §-hoz
191
Az (1) bekezdés technikai módosítást tartalmaz. A (2) bekezdésben foglaltak szerint a központi
szerződő fél jogosult az elszámolóház vagy a központi értéktár által kiszervezett tevékenységet
végezni, e rendelkezésre az EMIR-rendelet lehetőséget ad.
A 216. §-hoz
Az (1) bekezdés akként módosul, hogy hatályon kívül helyezi a Felügyelet arra vonatkozó jogát,
hogy a fióktelep formájában működő központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet
létesítőjének engedélyét visszavonja. Az EMIR-rendelet ugyanis teljes körűen szabályozza a
lehetséges eseteket: a 25. cikkének (5) bekezdése alapján a Felügyelet az uniós központi szerződő
fél engedélyét nem vonhatja vissza, csak a székhelye szerinti felügyelet; míg a harmadik
országokban fióktelep formájában működő központi szerződő fél uniós létesítője esetén minderre az
eEpH jogosult.
A (2) bekezdésbeli szabály rögzítésére biztonsági okból került sor, hiszen a visszavonás előfeltétele
nem csak a kötelezettségeknek való eleget tétel, hanem az is, hogy a pénzügyi eszközben megkötött
ügyletek elszámolását és az ügyletek teljesítésének garantálását más központi szerződő félnek át
kell vennie a piac zavartalan működése végett.
A 217. §-hoz
Az EMIR-rendelet megengedi, hogy a központi értéktárban a központi szerződő fél is
tulajdonrésszel rendelkezzen.
A 218. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az EMIR-rendelet megengedi, hogy a központi értéktárban a központi
szerződő fél is tulajdonrésszel rendelkezzen, az értéktárban befolyást szerző, vagy meglévő
befolyás módosítása esetén a tájékoztatási kötelezettség címzetti köre is ennek megfelelően került
kiegészítésre.
A 219. §-hoz
Az értéktár, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Tpt. 345. § (5) bekezdése
alapján az üzletszabályzat és a szabályzatok rendelkezéseit véleményeztetni köteles a vele
elszámolásra szerződő féllel. Tekintettel arra, hogy a központi szerződő fél is végez elszámolást,
ennek megfelelően került ugyanezen szabály a központi szerződő félre előírva, mely alapján
kötelező véleményeztetnie a központi szerződő félnek az üzletszabályzatának, valamint a
szabályzatok rendelkezéseinek tervezetét véleményeztetni azzal a tőzsdével, amelynek elszámolást
végez szerződés alapján.
A 220. §-hoz
Az (1) bekezdésben foglalt módosítás amiatt indokolt, mivel e Javaslat alapján a kockázati
tőkealap-kezelők ABAK-nak, a kockázati tőkealapok pedig ABA-nak minősülnek, így Tpt.-beli
szabályozásukra a továbbiakban nincs szükség. A (2) bekezdésben foglalt módosítás indoka, hogy a
Javaslat alapján a kockázati tőkealap-kezelő fogalma a befektetési alapkezelő fogalmi körébe épül
be.
A 221-224. §-hoz
A módosítás amiatt indokolt, mivel e Javaslat alapján a kockázati tőkealap-kezelők ABAK-nak, a
kockázati tőkealapok pedig ABA-nak minősülnek, így Tpt.-beli szabályozásukra a továbbiakban
nincs szükség.
192
A 225. §-hoz
Az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdésen belüli b) pontra irányuló módosítás amiatt indokolt,
mivel e Javaslat alapján a kockázati tőkealap-kezelők ABAK-nak, a kockázati tőkealapok pedig
ABA-nak minősülnek, így Tpt.-beli szabályozásukra a továbbiakban nincs szükség.
A (2) bekezdésen belül a) pontra irányuló módosítás oka, hogy a központi szerződő fél az Unión
belül az útlevél engedély következtében felügyeleti díjat a fogadó tagállam szerinti illetékes
hatóságnak nem, csak a székhely szerinti illetékes hatóságnak fizet. Harmadik országban
székhellyel rendelkező, az Unió egyik tagállamában fióktelepként működő központi szerződő fél
azonban fizet a fogadó tagállam szerinti illetékes hatóságnak a felügyeletért. (Az ilyen központi
szerződő felek elismerése ugyanakkor az EEPH feladata.)
A 226.§-hoz
Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező központi szerződő fél nem fizet
változó díjat a fogadó tagállam szerinti illetékes hatóságnak, csak a székhely szerinti illetékes
hatóságnak fizet.
A 227-234. §-hoz
A módosítások amiatt indokoltak, mivel e Javaslat alapján a kockázati tőkealap-kezelők ABAK-
nak, a kockázati tőkealapok pedig ABA-nak minősülnek, így Tpt.-beli szabályozásukra a
továbbiakban nincs szükség.
A 235. §-hoz
A Javaslat a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek a kiadmányozásának szabályait módosítja a
rugalmasabb döntéshozatal érdekében.
A 236-237. §-hoz
A 236-237. §-ok módosítása az európai kockázatitőke-alapokról szóló, 2013. április 17-i
345/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet, az európai szociális vállalkozási alapokról szóló, 2013.
április 17-i 346/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló, 2013.
május 15-i 447/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet, valamint a nem uniós ABAK-ok
referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti
meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 448/2013/EU bizottsági
végrehajtási rendelet végrehajtása érdekében, az ezekkel való összhang megteremtése miatt történt.
A 238. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezést tartalmaz.
A 239. §-hoz:
A Javaslat lényege, hogy az ügyfél részére szabályosan kézbesített hatósági iratot a kézbesítés
megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az MNB-hez a kézbesítés
eredménytelensége miatt érkezik vissza.
A Javaslat további indoka, ha az intézkedés halaszthatatlansága okán az MNB döntését
haladéktalanul közölni kell az ügyféllel, akkor az ügyfél cégjegyzékbe bejegyzett székhelyén vagy a
193
civil szervezetek esetében a bírósági nyilvántartásába bejegyzett székhelyen megkísérelt kézbesítést
akkor is eredményesnek kell tekinteni, ha a székhelyen hivatalos irat átvételére jogosult személy az
átvételt megtagadja, figyelemmel arra, hogy a székhelyen biztosítani kell a hivatalos iratok
átvételét. Ezen kivételes kézbesítési rendelkezéshez kiemelt társadalmi érdek fűződik, hiszen a
kézbesítés ügyfél érdekkörébe és felelősségi körébe tartozó körülmény miatt történő sikertelensége
a halaszthatatlan intézkedések eredményességét akadályozza, így közvetve a pénzügyi
közvetítőrendszer stabil, zavartalan működését veszélyezteti.
A Javaslat orvosolja továbbá a többes képviselet kézbesítéssel kapcsolatos problémakört is, amely
szerint a kézbesítést az MNB csak az egyik képviselő részére teljesíti, a kézbesítéssel érintett
képviselőt az ügyfél jelölheti ki meghatalmazott képviselői közül, ha azonban ezzel a lehetőséggel
az ügyfél nem él, akkor az MNB választja ki az ügyfél meghatalmazottjai közül azt a képviselőt, aki
(amely) számára az irat kézbesítését teljesíti.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) kézbesítési vélelemre vonatkozó szabályai
mögöttes jelleggel irányadóak.
A 240. §-hoz:
A Javaslat szerint az MNB-t terhelő közzétételi kötelezettség a fogyasztóvédelmi ellenőrzési
eljárásban hozott döntések közül kizárólag a hivatalból indított fogyasztóvédelmi eljárásokban
hozott, intézkedést tartalmazó határozatokra, és a piacfelügyeleti eljárásban hozott, intézkedést
tartalmazó határozatokra terjed ki.
A 241. §-hoz:
A Javaslat lehetővé teszi a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságok, valamint a kapcsolódó
késedelmi pótlékok adók módjára történő behajthatóságát az MNB számára, amely a hatékonyabb
jogérvényesítést biztosítja ezen szankciók során.
A 242-244. §-hoz:
A Javaslat pontosító jellegű, a korábbi szabályozással való összhang megteremtését szolgálja.
A Javaslat pontosítja a fogyasztó fogalmát.
A 245-246. §-hoz:
A Javaslat meghatározza a fogyasztóvédelmi cél- és témavizsgálat szabályait, továbbá kiegészítő
eljárási rendelkezéseket állapít meg.
A 247. §-hoz:
A Javaslat lehetővé teszi az MNB számára, hogy jogosult legyen a munkavállalói részére forintban
és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni azzal, hogy ezen bankszámla terhére a munkavállaló
kizárólag fizetési számláról történő készpénzkifizetésről rendelkezhet.
A 248. §-hoz:
A Javaslat lehetővé teszi a meg nem fizetett felügyeleti díjak, valamint a kapcsolódó késedelmi
pótlékok adók módjára történő behajthatóságát az MNB számára, amely a hatékonyabb
jogérvényesítést biztosítja ezen szankciók során.
194
A 249. §-hoz:
A Javaslat szerint Magyar Nemzeti Bank térítésmentesen megszerzi a Hitelintézeti Felszámoló
Nonprofit Kft. üzletrésze feletti tulajdonosi jogokat, amely részesedés a Magyar Nemzeti Bank
eredménytartalékát növeli.
A 250-251. §-hoz
A 250. § módosítása az európai kockázatitőke-alapokról szóló, 2013. április 17-i 345/2013/EU
parlamenti és tanácsi rendelet, az európai szociális vállalkozási alapokról szóló, 2013. április 17-i
346/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-
i 447/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet, valamint a nem uniós ABAK-ok referencia-
tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló
eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 448/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtása érdekében, az ezekkel való összhang megteremtése miatt történt. A 251. § a Javaslat
hatályba lépése folytán szükséges pontosításokat tartalmaz.
A 252. §-hoz
2013. szeptember 3-ával hatályba lépett az Európai Unió területére belépő, vagy azt elhagyó
készpénz ellenőrzésének végrehajtásáról, annak részletes szabályairól, valamint a kiszabott bírság
bevételezésének rendjéről szóló 35/2013. (IX. 3.) NGM rendelet. A rendeletalkotásra vonatkozó
törvényi felhatalmazó rendelkezés pontosítása szükséges.
A 253. §-hoz
A Javaslat a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjainak 15 főre történő bővítésére
tesz javaslatot, ennek következtében a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy az általa kijelölt személy
is taggá válik.
A 254. §-hoz
A Javaslat a szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza. A 122. § és a 123. § a
Bizottság által az ABAK-irányelv 68. cikk (6) bekezdése alapján jelenleg nem meghatározható
napon elfogadásra kerülő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusának meghozatalát követő 15. napon
hatályát veszti. A miniszter az Európai Bizottság jogi aktusa meghozatalának időpontját - annak
ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal
állapítja meg.
A 255. §-hoz
Az e törvény hatálybalépése folytán szükséges technikai jellegű rendelkezést tartalmaz.
195