﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13628. számú
törvényjavaslat
a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris
energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről
szóló Egyezmény kihirdetéséről
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2014. január
2014. évi .... törvény

a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris
energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény
kihirdetéséről

1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és az Oroszországi
Föderáció Kormánya között a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó
együttműködésről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának
elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
Az Egyezmény hiteles magyar és orosz nyelvű szövege a következő:

4. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § az Egyezmény 18. cikk 1. pontjában meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	Az Egyezmény, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős
miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett
közleményével állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiapolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
A törvényjavaslat célja a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között
a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény
(a továbbiakban: Egyezmény) kihirdetése. Az Egyezmény a felek vállalásainak keretrendszerét
tartalmazza, az egyes cikkek végrehajtása érdekében a felek külön megállapodásokat kötnek.
Jelenleg az atomenergia békés célú alkalmazása területén Magyarország és az Oroszországi
Föderáció között az együttműködés alapdokumentuma a Magyar Népköztársaság Forradalmi
Munkás-Paraszt Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között
atomerőműnek a Magyar Köztársaságban történő létesítésében való együttműködésről szóló, 1966.
december 28-án kelt egyezmény. Az egyezmény az előirányzott kölcsönös kötelezettségek
teljesítésének időpontjáig szól.
Az 1966. december 28-án kelt egyezmény alapján a magyar-orosz együttműködés kiemelkedő. Az
orosz technológia szerint létesített és működő Paksi Atomerőmű biztonsága világszínvonalon is
kimagasló. A Paksi Atomerőmű több évtizede a magyar nemzetgazdaság energiabiztonságának
alapvető záloga. A magyar villamosenergia-rendszer forrásoldalán az atomerőmű szerepe
meghatározó: 2011. évben 43,6%-át, 2012. évben 45,9%-át, 2013. évben 50,7%-át adta a hazai
bruttó termelésnek. Magyarországon több évtizede a Paksi Atomerőműben termelt villamos energia
a legolcsóbb.
A Paksi Atomerőmű 1-4. blokkjai a tervezett 20 éves üzemidő-hosszabbítással számolva várhatóan
2032-37-ig fognak működni. Teljesen egyértelmű tehát, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának
fenntartására, garantálására időben fel kell készülni. Minderre tekintettel indokolt a jelenlegi
példaértékű államközi együttműködés fenntartása, elmélyítése. Ennek érdekében került sor az
Egyezmény aláírására 2014. január 14-én Moszkvában.
A hazai atomerőművi kapacitás hosszú távú fenntartása érdekében több éve összetett és
összehangolt, kormányokon átívelő előkészítő munka folyt.
Az Országgyűlés a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV.
17.) OGY határozatában hívta fel az akkori kormányt arra, hogy kezdje meg az új atomerőművi
kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát, és a szakmai, környezetvédelmi és társadalmi
megalapozást követően javaslatait terjessze az Országgyűlés elé.
Ennek eredményeként - az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdése
alapján - az Országgyűlés a 25/2009. (IV. 2.) OGY határozatában előzetes elvi hozzájárulást adott a
Paksi Atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez.
Hazánk energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezzük
energiaszükségletünk jelentős részét. Ennek a kiszolgáltatott helyzetnek a javítása érdekében
szükséges volt egy „túlélési” stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Széleskörű
társadalmi vitát követően az Országgyűlés a 77/2011. (X. 14.) OGY határozattal elfogadta a
Nemzeti Energiastratégiát, amely a hazai és uniós energetikai és klímapolitikai célkitűzésekkel
26
összhangban az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság közös célját tűzte
zászlajára.
A Nemzeti Energiastratégia mellékletében olyan forgatókönyvek elemzése is megtörtént, amelyek
nem számolnak az atomenergia jelenlegi részesedésének fenntartásával, sőt atomenergia nélkül
képzelik el a hazai energiaellátás jövőjét. Az Országgyűlés a Nemzeti Energiastratégia
elfogadásával a legreálisabbnak tartott, és ezért megvalósítandó célként kijelölt, úgynevezett
„Atom-Szén-Zöld” forgatókönyvet választotta, így az energiakosárban az atomenergia hosszú távú
fenntartásáról döntött.
A Nemzeti Energiastratégia két, közelítőleg 1000 MW teljesítményű új atomerőművi blokk üzembe
állásával számol 2030-ig: az 5. és 6. blokk belépési idejét nem határozza meg, azonban azt rögzíti,
hogy az 5. blokk várhatóan 2025-ig, míg a 6. blokk 2030-ig áll üzembe.
A Nemzeti Energiastratégia fő üzenete a „függetlenedés a függőségtől”. Ennek értelmében cél,
hogy az energiaimport növelése helyett új hazai energetikai beruházások valósuljanak meg,
amelyek elősegítik az ellátásbiztonság növelését. Az ellátásbiztonság növelésének célja az ország
szuverenitásának erősítése.
A magyarországi villamosenergia-rendszer rövid, közép- és hosszú távú forrásoldali fejlődését
értékelve a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő
Részvénytársaság 2003-tól kezdve kétévente, majd 2012-től évente elkészíti a magyar
villamosenergia-rendszer legalább tizenöt évre előretekintő forrásoldali elemzését. A 2013.
novemberi forráselemzés alapján 2030-ra a jelenlegi erőművi kapacitásoknak várhatóan csak a fele
maradhat meg. Ezek pótlására - figyelemmel a villamosenergia-igény várható növekedésére is - a
következő 20 évben mintegy 6300 MW-nyi új kapacitás rendszerbe állítása válik szükségessé.
A Nemzeti Energiastratégia ezeket a folyamatokat előre jelezte, és meghatározta a követendő
irányokat. Ezek között alapvető volt az atomerőművi kapacitás hosszú távú fenntartása, mivel az
atomerőművek azon kevés energiapolitikai eszközök közé tartoznak, amelyek a Nemzeti
Energiastratégiában megfogalmazott hármas célkitűzést egyszerre képesek szolgálni.
Az Egyezmény megkötése a Nemzeti Energiastratégia „Atom-Szén-Zöld” forgatókönyve
végrehajtásának része: a két, egyenként legalább 1000 MW villamos teljesítményű, VVER típusú
atomerőművi blokk létesítése terén folytatandó együttműködés biztosítja az atomerőművi
kapacitások hosszú távú fenntartását. Magyarország gazdaság-, energia- és klímapolitikai céljainak
megvalósítása, valamint a következő évtized során leállítandó, hagyományos, üvegházhatású
gázokat kibocsátó erőművek pótlása ugyanis olyan megoldást igényel, amely hosszú távon
versenyképesen, megbízhatóan, biztonságosan és szén-dioxid-kibocsátás nélkül, ipari méretekben
szavatolja a villamosenergia-ellátást.
Az Egyezmény eredményeként biztosított, hogy a Paksi Atomerőmű magyar állami tulajdonban
marad.
A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatban kiemelendő továbbá, hogy az
jelentősen növeli a nemzeti összterméket (GDP). Az Egyezmény alapján megvalósuló beruházás a
rendszerváltoztatás óta eltelt időszak legjelentősebb infrastrukturális fejlesztése, hatására
munkahelyek ezrei jönnek létre, áttételesen pedig még jelentősebb foglalkoztatási növekedést jelent.
27
A foglalkoztatás-politikai célokkal összhangban az Egyezmény lehetővé teszi, hogy a felek
együttműködésével 40%-os hazai beszállítás, részvétel mellett valósuljon meg a kapacitás-
fenntartás. A tervezett beruházás több mint egy évtizedig kiemelt foglalkoztatási és üzleti
lehetőséget biztosít majd a hazai vállalkozásoknak, megteremtve a fejlődés, és a hazai ipar
harmadik piacokra való belépésének lehetőségét is.
Az Egyezmény alapján a felek együttműködése ugyanakkor a Paksi Atomerőmű kapacitásának
fenntartásán túlmutatva a következő területekre is kiterjed.
Az Egyezmény alapján a felek együttműködnek a nukleáris üzemanyagot érintő kérdésekben. Az
Egyezmény garantálja az atomerőmű friss üzemanyaggal való ellátását a blokkok teljes
élettartamára akként, hogy egyúttal rendezi az ott keletkező kiégett üzemanyag sorsát is. A kiégett
üzemanyag és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésének az atomenergia fenntartható
fejlődésében jelentős szerepe van. Az üzemanyag-ciklus lezárása és a nukleáris üzemanyag
újrahasznosítása meghatározó a fenntarthatóság előremozdításában. A nemzetközi trendekkel
összhangban - és szorosan kapcsolódva a hazai hosszú távú stratégia szakmai megalapozásához -
az Egyezmény rendelkezik az üzemanyag-ciklus lezárásához kapcsolódó kutatás-fejlesztési
feladatokban való együttműködésről, az üzemanyag-újrahasznosítás lehetőségének kidolgozásáról,
a kiégett üzemanyag Oroszországi Föderációban történő hosszú távú tárolásáról és kezeléséről is.
A hazai nukleáris szakértelem fenntartása nemzeti érdek, hiszen az ország villamosenergia-
szükséglete még évtizedekig nem elégíthető ki atomenergia nélkül. Az atomenergia hosszú távú
biztonságos alkalmazásának és a társadalom általi elfogadottságának előfeltétele és garanciája a
megfelelő nukleáris szakértelem folyamatos fenntartása, jelenléte, növelése. Ennek megfelelően az
Egyezmény a felek széles körű együttműködéséről rendelkezik az oktatás (képzés), valamint az
atomenergia békés célú felhasználását célzó alap- és alkalmazott kutatás-fejlesztés terén is.
Az Egyezmény a nemzetközi együttműködés kérdéseire is kiterjed.
A Nemzetközi Energia Ügynökség minden évben elkészíti, és World Energy Outlook címmel
megjelenteti az energiaiparra vonatkozó globális előrejelzéseit tartalmazó szakmai kiadványát. A
legfrissebb, 2013-as előrejelzés szerint a világ energiaigénye a jelenlegi szint egyharmadával
emelkedik 2035-ig. A Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése ugyanebben az időszakban a
villamosenergia-igény 45%-os növekedésével számol. A globális villamosenergia-kosárban
megmarad az atomenergia jelenlegi 12%-os részesedése annak eredményeként, hogy a harmincas
évek közepéig várhatóan csaknem megkétszereződik az atomenergia-alapú villamosenergia-
termelés. Az emberiség egyre növekvő energia igénye, az energiaellátás biztonságát érintő gondok,
valamint annak felismerése, hogy a szén-dioxid-kibocsátást az éghajlatváltozás kedvezőtlen
hatásainak mérséklése érdekében átfogó módon csökkenteni kell, ismét felhívta a figyelmet arra,
hogy az atomenergia biztos alaperőművi villamosenergia-termelő kapacitásként kiegészíthet más
energiaforrásokat. Ezt támasztja alá, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatbázisa szerint
jelenleg 438 reaktor működik, és további 71 reaktor épül a világon.
Az atomerőművek biztonságának alapvető feltétele a biztonságos üzemeltetés és az azt garantáló
biztonsági kultúra magas színvonala. A szakértelemmel rendelkező emberi erőforrás valamennyi
nukleáris energia program kulcsfontosságú eleme. Mindezt felismerve a felek úgy döntöttek, hogy
felajánlják a nukleáris biztonság területén évtizedek alatt felhalmozott, magas szintű műszaki
tudásukat, tapasztalatukat, kultúrájukat és rendelkezésre álló eszközeiket harmadik országok
számára is. Ennek érdekében lépéseket tesznek a világon ma is egyedülálló, valódi atomerőművi
főberendezésekkel rendelkező paksi Karbantartó Gyakorló Központ nemzetközi képzési
28
központként történő működtetése érdekében. A Karbantartó Gyakorló Központ alkalmas helyszínül
szolgál a karbantartási technológiák fejlesztésére, új berendezések és eszközök tesztelésére, egyéb
kutatás-fejlesztési tevékenységek elvégzésére is.
Az Egyezmény tekintetében kiemelendő, hogy a felek együttműködésének meghatározott területein
az orosz Fél külön államközi szerződés keretében állami hitelt biztosít a magyar Fél számára. Az
államközi hitelszerződés megkötése az Egyezmény végrehajtásának feltétele.
Az Egyezmény megjelöli a végrehajtásra kij elölt szerveket, az orosz Fél részéről a „Roszatom”
Állami Atomenergia Ügynökséget, a magyar Fél részéről a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot.
Az Egyezmény tervezete az Európai Bizottság részére megküldésre került, az Egyezmény
megkötése ellen a Bizottság nem emelt kifogást. Az előzetes véleményezési kötelezettség az
Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 103. cikke alapján áll fenn.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az 1. §-ban az Országgyűlés felhatalmazást ad az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére.
A 2. §-hoz
A 2. § a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a nukleáris
energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény
kihirdetéséről rendelkezik.
A 3. §-hoz
A 3. § az Egyezmény hiteles magyar és orosz nyelvű szövegét tartalmazza.
A 4. §-hoz
A 4. § a törvény hatálybalépéséről rendelkezik, valamint megnevezi a törvénnyel kihirdetett
Egyezmény hatálybalépésének naptári napját megállapító minisztert, továbbá a törvény
végrehajtásáért felelős minisztert.
29