﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
ÁT IKTATVA: T/58
T/14072. számú
törvényjavaslat
az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének
Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről
és az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló
Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről szóló 2002. évi XLIX. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2014. április
1
2014. évi ... törvény
az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban, 2003. május
15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről és az Európa Tanács Strasbourgban, 1999.
január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről szóló 2002. évi
XLIX. törvény módosításáról
   1.	Az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban, 2003.
                    május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetése
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi
Egyezményének Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve (a továbbiakban:
Kiegészítő Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Kiegészítő Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Kiegészítő Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege, valamint annak hivatalos magyar nyelvű
fordítása a következő:
„Additional Protocol to the Criminal Law Convention on Corruption
The member States of the Council of Europe and the other States signatory hereto,
Considering that it is desirable to supplement the Criminal Law Convention on Corruption (ETS No.
173, hereafter “the Convention”) in order to prevent and fight against corruption;
Considering also that the present Protocol will allow the broader implementation of the 1996
Programme of Action against Corruption,
Have agreed as follows:
                                    Chapter I - Use of terms
                                    Article 1 - Use of terms
For the purpose of this Protocol:
1.	The term “arbitratof ’ shall be understood by reference to the national law of the States Parties to
    this Protocol, but shall in any case include a person who by virtue of an arbitration agreement is
    called upon to render a legally binding decision in a dispute submitted to him/her by the parties to
    the agreement.
2
2.	The term “arbitration agreement" means an agreement recognised by the national law whereby the
    parties agree to submit a dispute for a decision by an arbitrator.
3.	The term ‘juror” shall be understood by reference to the national law of the States Parties to this
    Protocol but shall in any case include a lay person acting as a member of a collegial body which
    has the responsibility of deciding on the guilt of an accused person in the framework of a trial.
4.	In the case of proceedings involving a foreign arbitrator or juror, the prosecuting State may apply
    the definition of arbitrator or juror only in so far as that definition is compatible with its national
    law.
Chapter II - Measures to be taken at national level
Article 2 - Active bribery of domestic arbitrators
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal
offences under its domestic law, when committed intentionally, the promising, offering or giving by
any person, directly or indirectly, of any undue advantage to an arbitrator exercising his/her functions
under the national law on arbitration of the Party, for himself or herself or for anyone else, for him or
for her to act or refrain from acting in the exercise of his or her functions.
Article 3 - Passive bribery of domestic arbitrators
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal
offences under its domestic law, when committed intentionally, the request or receipt by an arbitrator
exercising his/her functions under the national law on arbitration of the Party, directly or indirectly, of
any undue advantage for himself or herself or for anyone else, or the acceptance of an offer or promise
of such an advantage, to act or refrain from acting in the exercise of his or her functions.
Article 4 - Bribery of foreign arbitrators
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal
offences under its domestic law the conduct referred to in Articles 2 and 3, when involving an arbitrator
exercising his/her functions under the national law on arbitration of any other State.
Article 5 - Bribery of domestic jurors
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal
offences under its domestic law the conduct referred to in Articles 2 and 3, when involving any person
acting as a juror within its judicial system.
Article 6 - Bribery of foreign jurors
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal
offences under its domestic law the conduct referred to in Articles 2 and 3, when involving any person
acting as a juror within the judicial system of any other State.
Chapter III - Monitoring of implementation and final provisions
Article 7 - Monitoring of implementation
3
The Group of States against Corruption (GRECO) shall monitor the implementation of this Protocol by
the Parties.
Article 8 - Relationship to the Convention
1.	As between the States Parties the provisions of Articles 2 to 6 of this Protocol shall be regarded as
    additional articles to the Convention.
2.	The provisions of the Convention shall apply to the extent that they are compatible with the
    provisions of this Protocol.
Article 9 - Declarations and reservations
1.	If a Party has made a declaration in accordance with Article 36 of the Convention, it may make a
    similar declaration relating to Articles 4 and 6 of this Protocol at the time of signature or when
    depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.
2.	If a Party has made a reservation in accordance with Article 37, paragraph 1, of the Convention
    restricting the application of the passive bribery offences defined in Article 5 of the Convention, it
    may make a similar reservation concerning Articles 4 and 6 of this Protocol at the time of signature
    or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession. Any other
    reservation made by a Party, in accordance with Article 37 of the Convention shall be applicable
    also to this Protocol, unless that Party otherwise declares at the time of signature or when
    depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.
3.	No other reservation may be made.
Article 10 - Signature and entry into force
1.	This Protocol shall be open for signature by States which have signed the Convention. These States
    may express their consent to be bound by:
         a)	signature without reservation as to ratification, acceptance or approval; or
        b)	signature subject to ratification, acceptance or approval, followed by ratification,
            acceptance or approval.
2.	Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Secretary General of
    the Council of Europe.
3.	This Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiry of a period of
    three months after the date on which five States have expressed their consent to be bound by the
    Protocol in accordance with the provisions of paragraphs 1 and 2, and only after the Convention
    itself has entered into force.
4.	In respect of any signatory State which subsequently expresses its consent to be bound by it, the
    Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiry of a period of three
    months after the date of the expression of its consent to be bound by the Protocol in accordance
    with the provisions of paragraphs 1 and 2.
5.	A signatory State may not ratify, accept or approve this Protocol without having, simultaneously or
    previously, expressed its consent to be bound by the Convention.
4
Article 11 - Accession to the Protocol
1.	Any State or the European Community having acceded to the Convention may accede to this
   Protocol after it has entered into force.
2.	In respect of any State or the European Community acceding to the Protocol, it shall enter into
    force on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date of
    the deposit of an instrument of accession with the Secretary General of the Council of Europe.
Article 12 - Territorial application
1.	Any State or the European Community may, at the time of signature or when depositing its
   instrument of ratification, acceptance, approval or accession, specify the territory or territories to
   which this Protocol shall apply.
2.	Any Party may, at any later date, by declaration addressed to the Secretary General of the Council
    of Europe, extend the application of this Protocol to any other territory or territories specified in the
    declaration and for whose international relations it is responsible or on whose behalf it is authorised
    to give undertakings. In respect of such territory the Protocol shall enter into force on the first day
    of the month following the expiry of a period of three months after the date of receipt of such
    declaration by the Secretary General.
3.	Any declaration made in pursuance of the two preceding paragraphs may, in respect of any
   territory mentioned in such declaration, be withdrawn by means of a notification addressed to the
   Secretary General of the Council of Europe. Such withdrawal shall become effective on the first
   day of the month following the expiry of a period of three months after the date of receipt of the
   notification by the Secretary General.
Article 13 - Denunciation
1.	Any Party may, at any time, denounce this Protocol by means of a notification addressed to the
    Secretary General of the Council of Europe.
2.	Such denunciation shall become effective on the first day of the month following the expiry of a
    period of three months after the date of receipt of the notification by the Secretary General.
3.	Denunciation of the Convention automatically entails denunciation of this Protocol.
Article 14 - Notification
The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council of
Europe and any State, or the European Community, having acceded to this Protocol of:
         a)	any signature of this Protocol;
b)	the deposit of any instrument of ratification, acceptance, approval or accession;
         c)	any date of entry into force of this Protocol in accordance with Articles 10, 11 and 12;
5
         d)	any declaration or reservation made under Articles 9 and 12;
         e)	any other act, notification or communication relating to this Protocol.
In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Protocol.
Done at Strasbourg, this 15th day of May 2003, in English and in French, both texts being equally
authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of Europe. The
Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each of the signatory and
acceding Parties.
Kiegészítő Jegyzőkönyv a Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményhez
Az Európa Tanács tagállamai és más aláíró államok,
Figyelembe véve, hogy a korrupció megelőzése és leküzdése érdekében kívánatos a Korrupcióról szóló
Büntetőjogi Egyezmény (Európai szerződések sorozat, 173., a továbbiakban: „Egyezmény”)
kiegészítése;
Figyelembe véve továbbá, hogy a jelen Jegyzőkönyv lehetővé teszi az 1996. évi Korrupció elleni
Akcióprogram szélesebb körű alkalmazását,
a következőkben állapodtak meg:
                                  I.	FEJEZET
                        ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
                                                  1.	cikk
                                       Értelmező rendelkezések
A jelen Jegyzőkönyv alkalmazásában:
1.	A „választottbíró” a jelen Jegyzőkönyvben részes államok nemzeti jogának megfelelően értendő,
de minden esetben magában foglalja azt a személyt, aki valamely választottbírósági megállapodás
értelmében jogilag kötelező erejű határozatot hoz a megállapodásban részes felek által elé terjesztett
jogvitában.
2.	A „választottbírósági megállapodás” olyan, a nemzeti jog által elismert megállapodás, amelynek
értelmében a felek jogvitájukat döntés céljából választottbíró elé terjesztik.
3.	Az „esküdt” a jelen Jegyzőkönyvben részes államok nemzeti jogának megfelelően értendő, de
minden esetben magában foglalja azon testület nem jogvégzett tagját, amelynek feladata, hogy bírósági
tárgyalás keretében döntést hozzon a vádlott bűnösségéről.
4.	Olyan eljárásban, amelyben külföldi választottbíró vagy esküdt vesz részt, az eljárást folytató állam
annyiban alkalmazhatja a választottbíró vagy az esküdt meghatározását, amennyiben azok
összeegyeztethetők a nemzeti jogával.
II.	FEJEZET
NEMZETI SZINTEN MEGHOZANDÓ INTÉZKEDÉSEK
6
                                                2.	cikk
                              Hazai választottbírók aktív vesztegetése
Minden szerződő fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz
szükségesek, hogy belső joga szerint bűncselekménynek minősüljön, ha bárki szándékosan, közvetlenül
vagy közvetve bármilyen jogtalan előnyt ígér, ajánl fel vagy nyújt azon választottbírónak, aki
hatáskörét az adott szerződő fél választottbíráskodásról szóló nemzeti jogszabálya szerint gyakorolja, a
választottbíró vagy más személy részére annak érdekében, hogy a választottbíró hatáskörének
gyakorlása során valamely intézkedést megtegyen vagy azt mellőzze.
                                                3.	cikk
                              Hazai választottbírók passzív vesztegetése
Minden szerződő fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz
szükségesek, hogy belső joga szerint bűncselekménynek minősüljön szándékos elkövetés esetén, ha a
választottbíró, aki hatáskörét az adott szerződő fél választottbíráskodásról szóló nemzeti jogszabálya
szerint gyakorolja, közvetlenül vagy közvetve bármilyen jogtalan előnyt a saját maga vagy más részére
kér vagy elfogad, vagy az ilyen előny felajánlását vagy ígéretét elfogadja, annak érdekében, hogy
hatáskörének gyakorlása során valamely intézkedést megtegyen vagy azt mellőzze.
                                                4.	cikk
                                Külföldi választottbírók vesztegetése
Minden szerződő fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz
szükségesek, hogy a 2. és 3. cikkben meghatározott magatartás belső joga szerint bűncselekménynek
minősüljön, ha az érintett választottbíró bármely más állam választottbíráskodásról szóló nemzeti
jogszabálya szerint gyakorolja hatáskörét.
                                                5.	cikk
                                     Hazai esküdtek vesztegetése
Minden szerződő fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz
szükségesek, hogy a 2. és 3. cikkben meghatározott magatartás belső joga szerint bűncselekménynek
minősüljön, ha az érintett személy esküdtként működik az adott szerződő fél igazságügyi rendszerében.
                                                6.	cikk
                                     Külföldi esküdtek vesztegetése
Minden szerződő fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz
szükségesek, hogy a 2. és 3. cikkben meghatározott magatartás belső joga szerint bűncselekménynek
minősüljön, ha az érintett személy esküdtként működik bármely más állam igazságügyi rendszerében.
                                   III.	FEJEZET
           A VÉGREHAJTÁS ELLENŐRZÉSE ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
           7.	cikk
A végrehajtás ellenőrzése
A Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) ellenőrzi a jelen Jegyzőkönyvnek a szerződő felek
által történő végrehajtását.
8.	cikk
7
Az Egyezményhez való viszony
1.	A szerződő államok kötelesek a jelen Jegyzőkönyv 2-6. cikkének rendelkezéseit az Egyezmény
kiegészítő cikkeiként értelmezni.
2.	Az Egyezmény rendelkezései olyan mértékben alkalmazandók, hogy azok a jelen Jegyzőkönyv
rendelkezéseivel összhangban maradjanak.
                                                9.	cikk
                                    Nyilatkozatok és fenntartások
1.	Ha bármely szerződő fél nyilatkozatot tett az Egyezmény 36. cikkének értelmében, lehetősége van
a jelen Jegyzőkönyv 4. és 6. cikkéhez kapcsolódóan hasonló nyilatkozatot tenni az aláíráskor vagy a
megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor.
2.	Ha bármely szerződő fél az Egyezmény 37. cikk 1. bekezdése értelmében fenntartással élt,
korlátozva ezzel az Egyezmény 5. cikkében meghatározott passzív vesztegetési bűncselekmény
alkalmazását, lehetősége van a jelen Jegyzőkönyv 4. és 6. cikkéhez kapcsolódóan hasonló fenntartással
élni az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe
helyezésekor. Minden más fenntartás, amelyet bármely szerződő fél tett az Egyezmény 37. cikke
szerint, a jelen Jegyzőkönyvre is alkalmazandó, ha a fél ettől eltérően nem nyilatkozik az aláíráskor
vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor.
3.	Más fenntartásnak nincs helye.
                                                10.	cikk
                                      Aláírás és hatálybalépés
1.	A jelen Jegyzőkönyv az Egyezményt aláírt államok számára áll nyitva aláírásra. Ezek az államok a
Jegyzőkönyvet magukra nézve kötelezőnek ismerhetik el:
a)	megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli aláírással; vagy
b)	megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával történő aláírással, ha az aláírást
megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követi.
2.	A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okmányokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe
helyezni.
3.	A jelen Jegyzőkönyv kizárólag az Egyezmény hatálybalépését követően, az azon időpontot követő
három hónapos időtartam lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor öt állam az 1. és 2.
bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően magára nézve kötelezőnek ismeri el a
Jegyzőkönyvet.
4.	Azon aláíró államok vonatkozásában, amelyek később ismerik el magukra nézve kötelezőnek a
Jegyzőkönyvet, a Jegyzőkönyv az 1. és 2. bekezdés rendelkezései alapján a Jegyzőkönyv kötelező
jellegét elismerő nyilatkozat megtételétől számított három hónap lejárta utáni hónap első napján lép
hatályba.
5.	Bármely aláíró állam csak az után vagy azzal egyidejűleg erősítheti meg, fogadhatja el vagy
hagyhatja jóvá a jelen Jegyzőkönyvet, hogy magára nézve kötelezőnek ismerte el az Egyezményt.
8
                                               11.	cikk
                                   Csatlakozás a Jegyzőkönyvhöz
1.	Az Egyezményhez csatlakozott bármely állam vagy az Európai Közösség csatlakozhat a jelen
Jegyzőkönyvhöz annak hatálybalépését követően.
2.	A Jegyzőkönyvhöz csatlakozó bármely állam vagy az Európai Közösség vonatkozásában a
Jegyzőkönyv a csatlakozási okmányoknak az Európa Tanács Főtitkáránál történő letétbe helyezésének
napjától számított három hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.
                                               12.	cikk
                                         Területi alkalmazás
1.	A Jegyzőkönyv aláírásakor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok
letétbe helyezésekor bármely állam vagy az Európai Közösség meghatározhatja azt a területet vagy
területeket, amelyekre vonatkozóan a jelen Jegyzőkönyvet alkalmazni kell.
2.	Bármely szerződő fél bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett
nyilatkozatában kiterjesztheti a Jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más
területre vagy területekre, amely vagy amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős, illetve amely vagy
amelyek részéről kötelezettségvállalásra jogosult. Az ilyen terület vagy területek vonatkozásában a
Jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát
követő hónap első napján lép hatályba.
3.	Az előző két bekezdés alapján tett nyilatkozat az abban megjelölt bármely terület viszonylatában az
Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel visszavonható. A visszavonás az értesítésnek a Főtitkár
általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napjától hatályos.
                                               13.	cikk
                                               Felmondás
1.	A jelen Jegyzőkönyvet bármely szerződő fél az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel
bármikor felmondhatja.
2.	A felmondás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát
követő hónap első napjától hatályos.
3.	Az Egyezmény felmondása automatikusan maga után vonja a jelen Jegyzőkönyv felmondását.
                                               14.	cikk
                                               Értesítés
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait és a Jegyzőkönyvhöz csatlakozott
valamennyi államot vagy az Európai Közösséget:
a)	a Jegyzőkönyv bármely aláírásáról;
b)	bármely megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezéséről;
c)	a jelen Jegyzőkönyv 10., 11. és 12. cikkével összhangban történt bármely hatálybalépésről;
9
d)	a 9. és 12. cikk alapján tett bármely nyilatkozatról vagy fenntartásról;
e)	a jelen Jegyzőkönyvvel kapcsolatos bármely intézkedésről, értesítésről vagy tájékoztatásról.
A fentiek hiteléül az erre szabályszerűen felhatalmazott alulírottak aláírásukkal látták el a jelen
Jegyzőkönyvet.
Kelt Strasbourgban, 2003. május 15-én, egyaránt hiteles angol és francia nyelvű változatban, egyetlen
példányban, az Európa Tanács irattárában letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles
másolatot küld az aláíró és csatlakozó felek részére.”
  2.	Az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi
            Egyezményének kihirdetéséről szóló 2002. évi XLIX. törvény módosítása
4.	§
Az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi
Egyezményének kihirdetéséről szóló 2002. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Kihirdető tv.) 3. §-a a
következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az Egyezmény 38. Cikk 2. bekezdésében foglaltak alapján Magyarország az (1) bekezdésben
meghatározott fenntartását 2014. december 31-i hatállyal visszavonja.”
5.	§
Hatályát veszti a Kihirdető tv. 3. § (1) és (1a) bekezdése.
3.	Hatályba léptető rendelkezések
6.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § a Kiegészítő Jegyzőkönyv 10. cikk 4. bekezdésében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	Az 5. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A Kiegészítő Jegyzőkönyv, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett közleményével állapítja meg.
(5)	Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter
gondoskodik.
10
INDOKOLÁS
az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban, 2003. május
15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről és az Európa Tanács Strasbourgban, 1999.
január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről szóló 2002. évi
XLIX. törvény módosításáról szóló 2014. évi . törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja egyrészt az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének
Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Kiegészítő
Jegyzőkönyv) [191. szám] kötelező hatályának elismerése és a Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetése,
másrészt az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi
Egyezményének kihirdetéséről szóló 2002. évi XLIX. törvény módosítása.
Az Európa Tanács 173. számú, Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményét (a továbbiakban:
Egyezmény) Magyarország 1999. április 26-án írta alá, majd 2000. november 22-én ratifikálta azt. Az
Egyezményt hazánkban a 2002. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Kihirdető tv.) hirdette ki, az
Egyezmény rendelkezései 2002. július 1-jétől alkalmazandók.
Az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvét az Európa Tanács 2003. május 15-én fogadta el, azt azóta 45
állam - köztük Magyarország - írta alá, és 34 állam már ratifikálta is.
Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) plenáris ülése 2010. június 7-11.
között tárgyalta és fogadta el Magyarország III. körös értékelő jelentését. Tekintettel arra, hogy a
jelentés elfogadásakor a Kiegészítő Jegyzőkönyvet Magyarország még nem ratifikálta, a GRECO az
értékelő jelentésben a következő ajánlást fogalmazta meg a kérdéssel kapcsolatban: „Magyarországnak
biztosítani kell, hogy a Büntető Törvénykönyv rendelkezései a hazai választottbírók vesztegetését is
lefedjék, valamint minél gyorsabban ratifikálnia kell a Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezmény
Kiegészítő Jegyzőkönyvét”. A kötelező hatály elismerésével és a Kiegészítő Jegyzőkönyv
kihirdetésével Magyarország tehát a GRECO említett ajánlásának is teljes mértékben meg fog felelni.
Ahogy az az ajánlásból is látható, a kötelező hatály elismerésének hiánya elsősorban a nem megfelelő
jogszabályi környezetben rejlett. A Kiegészítő Jegyzőkönyv egyebek mellett a hazai és a külföldi
választottbírák aktív és passzív vesztegetésére vonatkozóan állapít meg szabályokat. A korábbi magyar
szabályozás azonban nem tette lehetővé a hazai választottbírák vesztegetésének büntetését, mivel a
választottbírák nem minősültek hivatalos személynek.
Ez a hiányosság azóta megszűnt, amennyiben az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló
2010. évi CLXI. törvény 2011. január 1-jei hatállyal beiktatta a választottbírót az 1978. évi IV. törvény
(a továbbiakban: korábbi Btk.) hivatalos személy fogalmába. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.
évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 11. pont e) alpontja ezt a szabályozást
változatlanul fenntartotta, vagyis a Btk. is a hivatalos személy fogalmába tartozónak tekinti a
választottbírót. Ezért a Kiegészítő Jegyzőkönyv kötelező hatálya elismerésének és kihirdetésének nincs
akadálya.
A fent említett III. körös értékelő jelentésben a GRECO azt is javasolta Magyarországnak, hogy
fontolja meg az Egyezmény 8. cikkére vonatkozó magyar fenntartás visszavonását, vagy azt, hogy a
fenntartást nem hosszabbítja meg.
11
A 8. cikkel kapcsolatban Magyarország az Egyezmény 37. cikk 1. bekezdése alapján azért tett
fenntartást, mert a korábbi Btk. nem rendelte büntetni a külföldi magánszektorban elkövetett passzív
vesztegetést. Ez a probléma azonban megszűnt, tekintettel arra, hogy 2012. január 1-jei hatállyal a
jogalkotó két új bekezdést illesztett a korábbi Btk. nemzetközi vesztegetéssel foglalkozó 258/C. §-ába.
Az új rendelkezések értelmében a fent megjelölt időponttól kezdődően a korábbi Btk. a külföldön
magánszektorban elkövetett passzív vesztegetést kifejezetten büntetni rendelte. Tekintettel arra, hogy a
Btk. ezt a szabályozást változatlanul fenntartotta, lehetővé vált Magyarország számára a fenntartás
visszavonása, amellyel a GRECO fent említett ajánlása is teljes mértékben teljesül.
A visszavonás belső jogi alapjának magában a Kihirdető tv.-ben is szükséges megjelennie annak
érdekében, hogy az a valós nemzetközi jogi helyzetet tükrözze. Ennek megfelelően kerül rögzítésre a
Kihirdető tv.-ben az Országgyűlés azon döntése, hogy Magyarország 2014. december 31-i hatállyal a
fenntartást visszavonja. E rendelkezés szolgálhat - a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról
szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 12/C. § (1) bekezdésével összhangban - az Európa
Tanács Főtitkára részére megküldendő, a fenntartás visszavonásáról szóló tájékoztatást tartalmazó
okirat kiállításának alapjául.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Kiegészítő Jegyzőkönyv tárgykörére tekintettel az Nsztv. 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján az
Országgyűlés ad felhatalmazást a Kiegészítő Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére. Jelen § -
az Nsztv. 7. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban - a szerződéskötési eljárás e belső jogi
aktusát rögzíti.
a 2. §-hoz
Az Nsztv. alapján a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás a kihirdetéssel egy aktusba olvad
össze [Nsztv. 7. § (2) bekezdés, illetve 9. §]. Mivel a Kiegészítő Jegyzőkönyv tárgykörét érintően a
belső jogi szabályozás az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, a Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetése is
törvényi formát ölt.
a 3. §-hoz
A törvényjavaslat 3. §-a tartalmazza a 14 cikkből álló Kiegészítő Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű
szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.
A Kiegészítő Jegyzőkönyv egyebek mellett a hazai és a külföldi választottbírók aktív és passzív
vesztegetésére vonatkozóan állapít meg szabályokat. A korábbi magyar szabályozás nem tette lehetővé
a hazai választottbírók vesztegetésének büntetését, mivel a választottbírók nem minősültek hivatalos
személynek. Ahhoz, hogy Magyarország a Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseinek meg tudjon
felelni, indokolt volt a korábbi Btk. módosítása. Az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról
szóló 2010. évi CLXI. törvény emelte be a választottbírót a hivatalos személy fogalmába (korábbi Btk.
137. § 1. pont e) alpont), amely rendelkezés 2011. január 1-jén lépett hatályba.
A módosítással a korábbi Btk. hivatali vesztegetésre vonatkozó rendelkezései a választottbírókra is
alkalmazandóvá váltak, így elhárult az akadály a Kiegészítő Jegyzőkönyv kötelező hatályának
elismerése és kihirdetése elől.
12
A hivatalos személynek a korábbi Btk.-ban szereplő fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont e)
alpontja is fenntartotta, erre tekintettel a Kiegészítő Jegyzőkönyv kötelező hatálya elismerhető és a
Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdethető.
a 4. §-hoz
A törvényjavaslat 4. §-a rögzíti a fenntartás visszavonásának tényét. Ennek a rendelkezésnek azért kell
a Kihirdető tv.-ben megjelennie, hogy az a valós nemzetközi jogi helyzetet tükrözze.
az 5-6. §-hoz
A törvényjavaslat 5. §-a hatályon kívül helyező rendelkezést, míg 6. §-a hatályba léptető
rendelkezéseket tartalmaz.
A Kiegészítő Jegyzőkönyv 10. cikk 4. bekezdése értelmében a Kiegészítő Jegyzőkönyv azon államok
vonatkozásában, amelyek később ismerik el a Kiegészítő Jegyzőkönyvet magukra nézve kötelezőnek, a
Kiegészítő Jegyzőkönyv kötelező jellegét elismerő nyilatkozat megtételétől és annak az Európa Tanács
Főtitkára általi kézhezvételétől számított három hónap lejárta utáni hónap első napján lép hatályba.
A fentiek naptári napját - az Nsztv. 10. § (4) bekezdésének megfelelően - annak ismertté válását
követően a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett
közleményével állapítja meg.
A törvény végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik.