﻿
                                         2014. évi... törvény
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról
  szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról
  1.	A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény
módosítása
  1. §
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a
továbbiakban: Övjt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A települési önkormányzat képviselő-testülete és a megyei közgyűlés tagjainak számát a helyi
önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján
kell meghatározni.”
  2. §
Az Övjt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A fővárosi közgyűlés 9 nem fővárosi kerületi polgármester és nem főpolgármester tagja fővárosi
kompenzációs listáról jut mandátumhoz.”
3.	§
(1)	Az Övjt. 8. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vegyes választási rendszerben a választópolgár egyidejűleg:)
,,c) ha Budapesten ajelölt fővárosi kerületi kompenzációs listáról és fővárosi kompenzációs listáról egyaránt
mandátumot szerezne, a szavazást követő 30 napon belül nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el.
Amelyik listáról nem fogadta el a mandátumot, arról a listáról a jelöltet törölni kell.”
(2) Az Övjt. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(6) A választópolgár a fővárosi kompenzációs listán és megyei listán egyidejűleg nem lehet jelölt. A
választópolgár megyei listán és megyei jogú városban egyidejűleg nem lehet jelölt. A választópolgár
egyidejűleg nem lehet megyei listán jelölt és megyei jogú városban polgármesterjelölt.”
4. §
Az Övjt 9. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Polgármesterjelölt az, akit
a)	a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,
b)	a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2%-a,
de legalább 300 választópolgár,
c)	a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2000 választópolgár,
d)	a fővárosi kerület esetén legalább 500 választópolgár
jelöltnek ajánlott.
(4)	Főpolgármester-jelölt az, akit legalább 5000 fővárosi választópolgár ajánlott jelöltnek.”
(1)	Az Övjt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fővárosi kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében
polgármester-jelöltet állított.”
(2)	Az Övjt. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A fővárosi kompenzációs listán a fővárosi kompenzációs listát állító'jelölő szervezet a fővárosi
kerületi polgármestejelölijeit és a főpolgármester-jelöltjét állítja jelöltként. A közös fővárosi kompenzációs
listán a közös fővárosi kompenzációs listát állító jelölő szervezetek a közös jelöltként állított fővárosi
kerületi polgármesterjelölteket és a közös főpolgármester-jelöltet állítják jelöltként.”
                                            6. §
Az Övjt. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a fővárosi kerületek több mint felében közös polgármesterjelöltet
állítottak, közös fővárosi kompenzációs listát állíthatnak.
4
7. §
Az Övjt. 4. alcímének címe helyébe a következő cím lép:
,yA fővárosi közgyűlés nem fővárosi kerületi polgármester és nem főpolgármester tagjainak választása”
8. §
Az övjt. 17. §-a és 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„17. § (1) A fővárosi kompenzációs lista a fővárosi kerületekben a polgármesteijelőliekre leadott, fővárosi
szinten összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot.
(2)	Töredékszavazatnak minősül a fővárosi kerületekben a jelölő szervezet polgármesteijelöltjéré leadott
minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot. A töredékszavazatok a jelölő
szervezet fóvárosi kompenzációs listájára kerülnek.
(3)	Töredékszavazatnak minősül a fővárosi kerületekben a közös polgármesterjelöltre leadott minden olyan
szavazat, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot. A töredékszavazatok a közös
polgármesteijelöltet állító jelölő szervezetek közös fővárosi kompenzációs listájára kerülnek.
(4)	A fővárosi kompenzációs mandátum számításának módja:
       a)	Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot.
A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a számoszlop következő számai az adott lista
szavazatainak száma elosztva kettővel, hárommal, néggyel, öttel, rendre az egymást követő egész
számokkal.
       b)	A táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló
legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt
követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap
egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum.
      c)	Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak,
akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb
mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
(5)	Ha egy fővárosi kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a
mandátum betöltetlen marad.
18.	§ A fővárosi kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. Ha a
fővárosi kompenzációs lista jelöltjét főpolgármesternek vagy fővárosi kerület polgármesterének választották,
a fővárosi kompenzációs listáról törölni kell, helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.”
5
9-§
Az Övjt.
a)	8. § (3) bekezdés b) pontjában, 8. § (4) bekezdés b) pontjában és 8. § (5) bekezdésében a „fővárosi listás”
szövegrész helyébe a „fővárosi kompenzációs listás”,
b)	21. § (2) bekezdésében a „fővárosi listáról” szövegrész helyébe a „fővárosi kompenzációs listáról”,
ej 21. § (3) és (4) bekezdésében a „fővárosi listán” szövegrészek helyébe a „fővárosi kompenzációs listán”
szöveg lép.
 10. §
Hatályát veszti az Övjt.
a)	2. §-ában az „a főváros” szövegrész,
b)	16/A §-a.
2.	Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
 11.	§
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 22. §-a
a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A fővárosi közgyűlés tagjai a főpolgármester, a fővárosi kerületek polgármesterei, valamint a fővárosi
kompenzációs listáról mandátumot szerző kilenc képviselő.”
 12.	§
Az Mötv. 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(1a) A fővárosi közgyűlés fővárosi kerületi polgármester tagjai számára közgyűlési tagságukért
tiszteletdíjat, költségtérítést, költségátalányt és egyéb juttatást nem állapíthat meg.”
    	13. §
 6
Az Mötv. 36. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„ (1) Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem
folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja,
továbbá nem lehet
a)	országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre
     kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától
     vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve
     aa)	ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi
         oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el;
    ab)	egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó,
    köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja,
    gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;
 b)	központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;
 c)	kormánytisztviselő;
d)	a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vagy, rendvédelmi szerv hivatásos vagy
szerződéses állományú tagja;
 e)	jegyző (főjegyző), aljegyző, polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője,
 alkalmazottja;
 f)	más települési önkormányzatnál képviselő;
 g)	más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;
 h)	a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá
 a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság
 legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;
i)	médiatartalom-szolgáltató természetes személy, továbbá jogi személy, valamint gazdasági társaság
legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.”
14.	§
 Az Mötv. 72. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
 „(2) A polgármesterre - a 36. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja kivételével - megfelelően alkalmazni kell
 az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi
 szabályokat azzal, hogy a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,
 települési önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, kivéve, hogy a fővárosi kerületi
 polgármester a fővárosi közgyűlés tagja. A fővárosi kerületi polgármester nem lehet főpolgármester,
 valamint főpolgármester-helyettes.”
15.	§
 A Mötv. a következő 108/B. §-sal egészül ki:
 „108/B. § Az Nvt. 11. § (16) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető:
     a)	az Nvt. 11. § (17) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá
     b)	ha az önkormányzati vagyon használatát biztosító, határozott időre kötendő szerződés tartama a
         kilencven napot nem haladja meg.”
16.	§
7
A Mötv. 108/A § (1) bekezdésében az „A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény” szövegrész
helyébe az „A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt)” szöveg lép.
3.	A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
17.	§
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról
köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését a 125. § (3) bekezdése alapján elvégezte. Az ilyen adatokról
ajelölt, illetve lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhető tájékoztatás.”
18.	§
A Ve. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő
szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt
bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba
vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem
nyújtott ajánlóív után tízezer forint.
(3)	Nem szabható ki bírság a legkésőbb a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő napon benyújtott,
ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után.”
19.	§
A Ve. 167. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Abban a szavazóhelyiségben, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választópolgár szerepel, aki
legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon a 88. § c) pontja szerinti segítséget igényelte, Braille-
írással ellátott szavazósablont kell biztosítani.”
20.	§
A Ve. 307/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„307/K. § (1) A fővárosi kompenzációs lista állításánál a jelölő szervezet - a lista nyilvántartásba vételéig
bejelentett - polgármesteijelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a polgármesterjelöltet,
amelynek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította.
(2)	A területi választási bizottság törli a nyilvántartásból a fővárosi kompenzációs listát, ha ajelölő szervezet
jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált
polgármesteijelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.”
21.	§
A Ve. 307/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Külön szavazólap szolgál az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a polgármester-, a megyei és a
főpolgármester-választásra.”
22.	§
A Ve. 307/0. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fővárosi kerületi polgármester-választás eredményéről a helyi választási bizottság által kiállított
jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda annak jogerőssé válását követő napon 10 óráig a területi
választási irodához szállítja. A területi választási bizottság a fővárosi kerületek polgármester-választásának
eredményéről kiállított jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a fővárosi kompenzációs listás választás
eredményét.”
23.	§
A Ve. 315. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„315. § A nemzetiségi szavazóköri névjegyzékbe azt a választópolgárt kell felvenni, aki legkésőbb a
szavazást megelőző tizenhatodik napon benyújtott kérelme alapján szerepel nemzetiségi választópolgárként
a központi névjegyzékben.”
24.	§
A Ve.
    a)	132. §-ában a „harmadik napon” szövegrész helyébe a „negyedik napon” szöveg,
    b)	307/G. § (1) bekezdésében a „huszonhetedik napon” szövegrész helyébe a „harmincnegyedik napon”
       szöveg,
    c)	307/1. § (1) bekezdésében a „ , valamint a megyei és a fővárosi listát” szövegrész helyébe az „ , a fővárosi
        kompenzációs listát és a megyei listát” szöveg, a „huszonhatodik napon” szövegrész helyébe a
        ,harmincharmadik napon” szöveg,
    d)	307/1. § (2) bekezdésében a „megyei, illetve a fővárosi listát” szövegrész helyébe a „megyei listát,
       illetve a fővárosi kompenzációs listát” szöveg
   e)	a 307/0. § (1) és (2) bekezdésében a „megyei, illetve a fővárosi” szövegrész helyébe a
      „megyei”szöveg
lép.
9
25. §
   (1)	Hatályát veszti a Ve. 307/F. § (1) bekezdése.
   (2)	Hatályát veszti a Ve. 307/M. §-ában a „vagy fővárosi” szövegrész.
   (3)	Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 59. § (2) bekezdése.
                                     4.	Záró rendelkezések
                        ’ 26. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2)	A 11. § a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választásának napján lép
hatályba.
     29.	§
E törvény
       a)	1. alcíme az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak,
       b)	2. alcíme az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak,
       c)	3. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk. (1) bekezdése és 35. cikk (1)
          bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
10
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország fővárosa az Alaptörvény rendelkezése értelmében Budapest. Budapest kiemelt gazdasági,
kulturális, politikai és társadalmi jelentőséggel bír az ország életében. Budapest kerületekből áll és
önkormányzati rendszere kétszintű. Jelenleg a fővárosi önkormányzati rendszer két szintje élesen szétválik
egymástól, ami indokolatlan és működési problémákat eredményez.
A törvényjavaslat legfontosabb eleme a fővárosi közgyűlés összetételének átalakítása, a fővárosi kerületek
polgármestereinek közgyűlésbe integrálása, ami olcsóbbá, hatékonyabbá, egyszerűbbé és mindenekelőtt
demokratikusabbá teszi a főváros irányítását. A fővárosi közgyűlés tagjai jelenleg listás választás útján
szerezhetnek mandátumot. A fővárosi listákat az egyes jelölőszervezetek állítják össze, amelybe a
választópolgároknak semmilyen beleszólása nincs, ráadásul olyan jelöltek is felkerülhetnek a listára, akik
személyesen közvetlenül semmilyen formában nem mérettették meg magukat a választópolgárok előtt. A
fővárosi közgyűlés tagjai ezt követően kétféleképpen szerezhetnek majd mandátumot. A fővárosi
közgyűlésnek tagja lesz minden fővárosi kerületi polgármester - akiket a választópolgárok közvetlenül
választanak - csakúgy mint a szintén közvetlenül választott főpolgármester is, emellett pedig további kilenc
képviselő szerezhet mandátumot fővárosi kompenzációs listáról. Kompenzációs listát az a jelölő szervezet
állíthat, amelyik a fővárosi kerületek felében állított polgármester-jelöltet. A fővárosi kompenzációs listán
csak a polgármester- és a főpolgármester-jelöltek szerepelhetnek, de őket automatikusan szerepeltetnie kell a
jelölő szervezetnek vagy jelölő-szervezeteknek az általuk meghatározott sorrendben. Ennek köszönhetően a
fővárosi közgyűlésnek szinte kivétel nélkül olyan tagjai lesznek, akik első kézből ismerik az egyes kerületek
problémáit vagy azért mert polgármesterként vagy azért mert polgármesterjelöltként szembesültek azokkal.
Tekintettel arra, hogy a közgyűlés tagjainak többségéről személy szerint, közvetlenül szavaznak az egyes
kerületekben ezzel növekedhet a fővárosi közgyűlés demokratikus felhatalmazottságának mértéke is.
Azzal, hogy a fővárosi közgyűlésbe integrálódnak a kerületi polgármesterek egy olyan demokratikusan
megválasztott fórum jöhet létre, amelyben szabályozott módon tudnak egymással ütközni a főváros
egészének, illetve az egyes kerületeknek az érdekei, illetve ami megfelelő helyszíne lehet az ilyen viták
feloldásának. Mindezzel a fővárosi közgyűlés sokkal hatékonyabban tudja majd szolgálni a főváros
összlakosságának érdekeit.
Az új fővárosi választási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi az önkormányzati választást a főváros
lakossága számára. A fővároson kívül Magyarország minden településén a nem nemzetiségi választók
három szavazatot adhatnak le - polgármester, képviselő, megyei közgyűlés -, amíg a fővárosban 4
szavazólapon szavazhattak eddig - kerületi képviselő, kerületi polgármester, fővárosi közgyűlés,
főpolgármester - a választópolgárok. Ezt követően a fővárosiak számára is egyszerűbb és átláthatóbb lesz az
önkormányzati választás, hiszen a Fővárosi Közgyűlés képviselőire külön nem kell szavazniuk, hanem a
kerületi polgármesterekre leadott szavazataik alapján áll majd fel az új Fővárosi Közgyűlés.
11
Mindezek mellett fontos következménye a jelen módosításnak, hogy olcsóbbá válik a pazarló fővárosi
önkormányzati rendszer. A fővárosi közgyűlésbe integrálódott polgármesterek a javaslat szerint fővárosi
közgyűlési tagságukért nem vehetnek fel sem tiszteletdíjat, sem költségtérítést, sem pedig egyéb juttatást.
Ezzel a kerületi polgármesterek gyakorlatilag társadalmi munkában látják majd el fővárosi közgyűlési
feladataikat, ami jelentősen csökkenti a fővárosi közgyűlés működési költségeit.
A fentiek alapján is a jelen törvényjavaslat jól szolgálja egy valóban európai, jól működő, demokratikus és
magán spóroló fővárosi vezetés léltrejöttét.
                           RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A fővárosi közgyűlés tagjainak száma eddig a főváros lakosságszámához igazodott. A települési
önkormányzatok képviselő-testülete és a megyei közgyűlés tagjainak száma mellett a fővárosi közgyűlés
tagjainak számát is az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jai
lakosságszám alapján állapították meg. Tekintettel arra, hogy a fővárosi közgyűlés tagjainak száma ezt
követően meghatározott nagyságú lesz, így ez a szabály már nem fog rá vonatkozni.
A 2. §-hoz
A 23 fővárosi kerületi polgármester hivatalból tagja a fővárosi közgyűlésnek, emellett tagja még a
közvetlenül választott főpolgármester is. A rendelkezés értelmében ezen felül a közgyűlés további kilenc
tagja fővárosi kompenzációs listáról szerez mandátumot.
A 3. §-hoz
Jelenleg is ha egy jelölt fővárosi és kerületi kompenzációs listáról is mandátumot szerez, akkor 30 napon
belül nyilatkoznia kell arról, hogy melyik mandátumot fogadja el, a másik listáról pedig törölni kell. A
rendelkezés értelmében ugyanez a szabály fog továbbélni abban az esetben ha egy jelölt kerületi és fővárosi
kompenzációs listáról is mandátumot szerez. Szintén meglévő szabály alkalmazását jelenti, hogy
egyidejűleg nem lehet valaki megyei és fővárosi kompenzációs listán is jelölt.
A 4. §-hoz
A rendelkezés értelmében a polgármesteij elölt állításhoz a fővárosi kerületekben az országgyűlési
választások egyéni jelöltállításához hasonlóan legalább ötszáz ajánlásra lesz szükség, míg a főpolgármester
jelölt választásához legalább ötezer ajánlásra lesz szükség.
Az 5. §-hoz
A fővárosi kompenzációs lista állításának feltételéről, illetve a lista összeállításáról rendelkezik. Analóg
módon a hatályos szabályozáshoz, amely szerint fővárosi területi listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a
fővárosi kerületek felében kompenzációs listát állított, az új szabályozás a fővárosi kompenzációs lista
12
állításához azt követeli meg, hogy a fővárosi kerületek felében rendelkezzen az adott jelölő szervezet
polgármester-jelölttel. A rendelkezés értelmében a fővárosi kompenzációs listán csak ajelölő szervezet által
indított fővárosi kerületi polgármesteij elöltek, valamint a főpolgármester-jelölt szerepelhet, illetve kell
szerepelnie automatikusan a jelölő szervezet által meghatározott sorrendben. Közös kompenzációs lista
esetén csak az ugyanazon pártok által indított közös polgármesteijelöltek, illetve közös fópolgarmester-j elölt
kerülhet fel a listára.
A 6. §-hoz
Szintén a hatályos szabályozáshoz analóg módon a rendelkezés a közös fővárosi kompenzációs lista
állításához azt a feltételt szabja, hogy a fővárosi kerületek több mint felében közös polgármesterjelöltet
állítsanak ugyanazok és csak ugyanazok ajelölő szervezetek.
A 7-8. §-hoz
A rendelkezés a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző képviselők megválasztásának módját, a
mandátumok kiosztásának módját szabályozza. A fővárosi kompenzációs lista esetében a fővárosi kerületi
polgármesterekre leadott, de polgármesteri mandátumot nem eredményező szavazatot kell figyelembe venni.
Közös lista esetén a csak ugyanazon jelölő szervezetek által közösen jelölt fővárosi kerületi
polgármesteij elöltre leadott, de polgármesteri mandátumot nem eredményezett szavazatokat lehet
figyelembe venni.
A 9. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezések.
A 10. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések,
A 11. §-hoz
Budapest főváros kétszintű önkormányzata a fővárosi és a kerületi szintű önkormányzatokból áll. A
rendelkezés meghatározza a fővárosi közgyűlés új összetételét. Ennek értelmében a fővárosi közgyűlés a
fővárosi kerületek közvetlenül választott polgármestereiből, a szintén közvetlenül, a főváros egésze által
választott főpolgármesterből, valamint további kilenc képviselőből áll, akik fővárosi kompenzációs listáról
szereznek mandátumot. Az új fővárosi önkormányzati rendszerben ennek megfelelően megjelenik mind a
fővárosi, mind pedig a fővárosi kerületi képviselet a fővárosi közgyűlésben.
A 12. §-hoz
A fővárosi önkormányzati rendszer átalakításának egyik legfontosabb célja, hogy csökkenjenek a főváros
kiadásai. Ennek szellemében a rendelkezés kiköti, hogy a fővárosi kerületek polgármesterei a fővárosi
közgyűlési tagságukért semmilyen tiszteletdíjban, költségtérítésben, költségátalányban és semmilyen más
juttatásban nem részesülhetnek.
13
A 13-14. §-hoz
A rendelkezés célja, hogy az helyi önkormányzati képviselőkre vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi
szabályokat enyhítse. Ennek értelmében például tanárok, orvosok, ápolónők - akik leginkább ismerik a
lakosság problémáit - is vállalhatnak önkormányzati képviselői megbízatást. Ugyanez az enyhébb
összeférhetetlenségi szabály nem vonatkozik a polgármesterekre, akiknek jelentős része főállásban látja el
megbízatását.
A 15-16. §-hoz
A helyi önkormányzatok vagyona, mint nemzeti vagyon hasznosítása tekintetében a nemzeti vagyonról
szóló törvény versenyeztetési kötelezettséget állapít meg, amely alól csak szűk körben enged kivételt. A
szintén nemzeti vagyonba tartozó állami vagyon esetében az állami vagyonról szóló törvény a mindennapi
működés biztosítása érdekében további kivételeket fogalmaz meg. Az önkormányzati vagyon
vonatkozásában azonban ezen mentesülési feltételek jelenleg nem biztosítottak. A nemzeti vagyonról szóló
törvény hasznosítási fogalmának széleskörűségére és a rövid időtartamra szóló hasznosítás rugalmassága
érdekében javasolt bizonyos, az állami vagyonról szóló törvény szerinti kivételi lehetőségek biztosítása az
önkormányzati vagyon hasznosítása során is. A javaslat - az állami vagyon hasznosításához hasonlóan -
lehetővé teszi a versenyeztetés mellőzését, amennyiben az önkormányzati vagyon, mint nemzeti vagyon
hasznosítása határozott időre, legfeljebb 90 napos időtartamra kerül sor.
A 17. §-hoz
Az ajánlóíveken ajelölő szervezetek, illetve jelöltek aktivistái gyűjtik az ajánlásokat, majd az íveket átadják
az illetékes választási irodának. A választási iroda az ajánlóívek átvételével adatkezelővé válik, így
megnyílik az érintettek joga arra, hogy az az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 14. § a) pontja alapján tájékoztatást kérjenek arról,
hogy az ő adataik szerepelnek-e valamelyik ajánlóíven. Tekintettel arra, hogy a választási irodának az
ajánlóívek tartalmáról csak azon ajánlások tekintetében van tudomása, amely ajánlások ellenőrzését
elvégezte, a Javaslat csak ezen adatok tekintetében teszi a választási iroda kötelezettségévé, hogy
tájékoztatást adjon az érintett számára arról, hogy szerepelnek-e az adatai az ajánlóíveken: azaz a választási
iroda a tájékoztatási kötelezettség szempontjából csak az ellenőrzött ajánlások tekintetében minősül
adatkezelőnek.
A 18. §-hoz
Az országgyűlési választások tapasztalatai alapján eltúlzott mértékű bírságot kell kiszabni abban az esetben,
ha egy jelölt vagy jelölő szervezet nem ad le határidőben valamennyi átvett ajánlóívet. A megbírságolt
személyek, szervezetek jelentős része képtelen a kiszabott bírságot megfizetni, azok adók módjára történő
behajtásától sem várható eredmény.
A Javaslat ezért a felére csökkenti a kiszabandó bírság mértékét.
Másrészt mentesíti a jelöltet, jelölő szervezetet a bírság megfizetésének kötelezettsége alól abban az esetben,
ha a benyújtásukra megszabott határidőt követő 24 órán belül leadja azokat az ajánlóíveket, amelyeken nem
gyűjtöttek ajánlást. Ebben az esetben ugyanis, mivel személyes adatok megszerzésére és kezelésére nem
kerül sor, a jogsértés társadalomra veszélyessége nem indokolja bírság kiszabását.
14
A 19. §-hoz
A Braille-írással ellátott szavazósablon biztosítása az egyes szavazókörökbe aránytalan terhet jelent a
választási szervek számára (különösen az önkormányzati választások nagy számú szavazólapja esetében), ha
azt a szavazást megelőző 2. napig kérhetik a választópolgárok. A Javaslat ezért csak a szavazást megelőző
hét péntekéig bejelentett kérelem esetén úja elő a Braille-sablon biztosításának kötelezettségét.
A 20. §-hoz
A hatályos szabályozás értelmében fővárosi területi lista állításának feltétele, hogy a fővárosi kerületek több
mint felében rendelkezzen az adott jelölő szervezet kompenzációs listával. A fővárosi kompenzációs lista
állítása ezt követően nem a kerületi kompenzációs listák, hanem a polgármesteijelöltek számához
kapcsolódik, de ugyanúgy a fővárosi kerületek több mint felében kell a jelölő szervezetnek
polgármesteijelölttel rendelkeznie, mint a hatályos szabályok értelmében kompenzációs listával. A
rendelkezés értelmében, az országgyűlési választásokhoz hasonlóan a lista nyilvántartásba vételéig
bejelentett polgármesterjelölteket kell figyelembe venni a listaállításához, azonban ha a nyilvántartásba vett
polgármesteijelöltek száma nem éri el az előírt számot, akkor a területi választási bizottság nem veheti
nyilvántartásba a fővárosi kompenzációs listát.
A 21. §-hoz
A rendelkezés módosítása azért szükséges, mert a javaslat értelmében ezt követően nem lesz külön
szavazólap a fővárosi közgyűlés tagjainak választására, tekintettel arra, hogy a tagok egy részét a
polgármesterek és a főpolgármester alkotják, akiket közvetlenül külön-külön szavazólapon választanak a
fővárosiak, a tagok másik része pedig kompenzációs listáról jut mandátumhoz.
A 22. §-hoz
A fővárosi önkormányzati választás eredményének megállapításával kapcsolatos technikai rendelkezés.
A 23. §-hoz
A Ve. nemzetiségi választásokra irányadó szövegében kodifikációs hiba miatt nem szerepel az a - az
országgyűlési választás tekintetében a 248. §-ban foglalt - rendelkezés, hogy a nemzetiségi névjegyzékbe
vétel az adott választás tekintetében csak akkor hatályosul, ha a szavazást megelőző 16. napig benyújtja az
erre irányuló kérelmét a választópolgár. Az ennél későbbi nemzetiségi regisztráció esetében a megfelelő
szavazólapok biztosítása már nem oldható meg biztonsággal.
A 24. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a bejelentett jelöltek, listák száma a korábbi választásokhoz képest jelentős mértékben
emelkedő mértéket mutat, a Javaslat az ajánlások ellenőrzésére és a bejelentés elbírálására rendelkezésre álló
határidőt 3-ról 4 napra hosszabbítja.
15
A Javaslat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a jelölt, lista bejelentésére
rendelkezésre álló határidőt a többi választással összhangba hozva biztosítja, hogy a szavazólapokat
megfelelő időben elkészítsék és a szavazóhelyiségbe juttassák a választási szervek.
Emellett a rendelkezés a fővárosi kompenzációs lista bevezetéséhez kapcsolódó szövegváltozások
átvezetését tartalmazza.
A 25. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L.
törvény 8. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy egy választópolgár jelölési fajtánként csak egy jelöltet,
illetve listát állíthat, ezért ennek a rendelkezésnek a szabályozása más helyen nem indokolt.
A 26. §-hoz
A törvény hatálybaléptetésére és alkalmazására vonatkozó rendelkezés
A 27. §-hoz
Sarkalatossági klauzulák.
16
   ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a
választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2014. május 29.
Ro^án Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Fónagy János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
    ■4?
Dr. Vas Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szatmáry Kristóf
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Fidesz - Magyar^Polgári Szövetség /
László Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dunai Mónika
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
       Kucsák László ■
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
tööfl Mjros
Szabolcs Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség



